19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a szakképzést érintő vizsgatárgyak tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Ha a vizsgatárgyból középszintű és emelt szintű vizsga is tehető, akkor emelt szinten a középszintű követelmények ismerete is elvárás."

2. § Az R. a következő 1/B. §-sal egészül ki:

"1/B. § A szakmai érettségi vizsga ágazathoz, szakmairányhoz kapcsolódó vizsgatárgyait a Melléklet tartalmazza."

3. § Az R. a következő 3. §-sal egészül ki:

"3. § A 2016/2017. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak."

4. § (1) Az R. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. Melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

5. § Az R. 1/A. §-ában a "vizsgabizottságot működtető" szövegrész helyébe a "vizsgaanyagok elkészítéséért felelős" szöveg lép.

6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 4. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 2017. január 2-án lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelethez

Az R. Melléklete a Pszichológia fejezetet követően a következő

1. EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

2. EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

3. SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

4. PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

5. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

6. HANG-, FILM ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

7. BÁNYÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

8. ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

9. GÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

10. KOHÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

11. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

12. TÁVKÖZLÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

13. INFORMATIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

14. VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

15. VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

16. ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

17. KÖNNYŰIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

18. FAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

19. NYOMDAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

20. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

21. KÖZLEKEDÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

22. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

23. KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

24. KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

25. ÜGYVITEL ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

26. KERESKEDELEM ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

27. VENDÉGLÁTÓIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

28. TURISZTIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

29. OPTIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

30. SZÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

31. MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

32. ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

33. MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

34. KERTÉSZET ÉS PARKÉPÍTÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

35. FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

36. ÉLELMISZERIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

37. SPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

38. RENDÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

39. EGYHÁZZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

40. GYAKORLATOS SZÍNÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

41. JAZZ-ZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

42. KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

43. NÉPZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

44. SZÓRAKOZTATÓ ZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

45. TÁNCOS ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA,

46. ARTISTA ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

fejezetekkel egészül ki:

"EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az egészségügy ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei az I. Egészségügy ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 52 720 03 Gyakorló gyógyszertári asszisztens,

- 52 723 01 Gyakorló ápoló,

- 52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló,

- 52 723 03 Gyakorló mentőápoló,

- 52 725 02 Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens,

- 52 725 03 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens,

- 52 725 04 Gyakorló szövettani asszisztens,

- 54 720 01 Egészségügyi asszisztens,

- 54 720 02 Fogászati asszisztens,

- 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása latin nyelven is.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	A téma tartalmának logikus felépítése a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával.
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven	A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése.

2. Rendszerező képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Elvonatkoztatás képessége	Összefüggések felismerése, lényeg kiemelése, általánosítása.
2.2. Lényegkiemelés	Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése. Információk szétválogatása szakmai szempontok alapján.

3. Logikus gondolkodás

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Konvertáló képesség	A meglévő tudás átalakításával új ismeretek alkalmazása.
3.2. Logikai képesség	A meglévő információk közötti összefüggések felismerése.
3.3. Kombinatív képesség	A meglévő információk alapján a lehetőségek számbavétele.

4. Szakszerűség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Precizitás	Pontos, a szakmai követelmények betartásával történő munkavégzés.
4.2. Megbízhatóság, felelősségtudat	A rábízott feladatoknak a tevékenység következményeinek tudatában történő felelősségteljes, a tőle elvárható, legjobb tudása szerinti elvégzése.
4.3. Helyzetfelismerés	A beteg állapotának, helyzetének felismerését követően a szakmai kompetenciának megfelelő cselekvés.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Egészségügyi alapismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Szakmai etikai és jogi ismeretek	Ismerje az egészségügyi etika alapelveit. Ismerje a betegek jogait és kötelezettségeit, és a betegjogok érvényesítésének módjait. Legyen tisztában az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt magatartással és viselkedésnormákkal. Ismerje az egészségügyi dolgozók etikai kódexét. Ismerje az előítéletmentesség, másság elfogadása, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás, intimitás fogalmakat.
1.2. Egészségfejlesztés	Tudja meghatározni az egészség definícióját, az azt befolyásoló főbb csoportjait. Ismerje az egészségfejlesztés fogalmát, célját, színtereit. Legyen képes az egészségkultúra fogalmát és összetevőit meghatározni. Ismerje az egészséges életvitel összetevőit. Ismerje a szükségletek hierarchiájának Maslow- féle modelljét. Ismerje a tápanyagokat, a tápanyagpiramist, az egészséges szervezet tápanyagszükségletét. Ismerje a túlzott energiabevitel következményeit, valamint az egészséges felnőtt férfi és nő átlagos napi energiaszükségletét. Ismerje a mozgás lehetséges módjait és annak szervezetre való hatását. Tudja ismertetni a prevenció három szintjét. Ismerje a főbb népegészségügyi jelentőségű [szív-és érrendszeri megbetegedések, daganatok (kiemelten tüdő, méhnyak), elhízás, cukorbetegség] betegséghez vezető kockázati tényezőket. Legyen képes ismertetni a szűrővizsgálatok formáit és jelentőségét életkoronként. Ismerje a káros szenvedélyek formáit, hatásukat. Ismerje az önértékelés, önbecsülés fogalmát. Ismerje az egészséges lelki egyensúly fenntartásának önvédő technikáit. Ismerje az aktív, passzív pihenés fogalmát és jelentőségét.
1.3. Kommunikáció	Ismerje a beteggel és a hozzátartozókkal

folytatható kommunikáció formáit.
Ismerje a megfelelő kommunikációs stílust az
egészségügyi team tagjaival.
Ismerje a figyelemfelhívó jeleket a beteg
kommunikációjában.
Ismerje az időskori kommunikáció jellemzőit,
kommunikációs nehézségeit, akadályait.
Ismerje a speciális kommunikáció
alkalmazásának formáit hallás-, beszéd- és
látássérültekkel.

2. Alapápolás

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Egészséges ember gondozása	Ismerje az egészségi állapot felmérésének módjait. Tudja a személyi higiénia részeit. Ismerje az egészségkárosító tényezőket. Ismerje a testtartás és a rendszeres mozgás jelentőségét a mindennapi életben. Ismerje az életmód keringési szervekre és a légzőrendszerre gyakorolt hatását. Ismerje a táplálkozás és az életmód közötti összefüggéseket. Tudja a túlzott tápanyagbevitel következményeit. Ismerje a gondozási feladatokat életkorok szerint (testápolás, táplálkozás, mozgás, pihenés, alvás, beilleszkedés, alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez). Ismerje az időskor jellegzetességeit.
2.2. Akadályozott ember gondozása	Ismerje a speciális ellátási igényű ember gondozását. Tudja a rokkantság fogalmát. Tudja a fogyatékossági formák definícióit. Ismerje az akadályok fajtáit és az akadálymentesítés színtereit. Ismerje a gyógyászati segédeszközöket.
2.3. Csecsemő- és kisgyermekgondozás	Ismerje a gondozás célját, alapelveit és formáit. Ismerje a gondozóval szemben támasztott követelményeket. Tudja a fejlődés általános törvényszerűségeit. Ismerje az életkorok szerinti fejlődés jellemzőit. Tudja a gyermeki személyiségfejlődés állomásait, a fejlődést befolyásoló tényezőket. Legyen képes elmagyarázni az anya-gyermek kapcsolat jelentőségét. Ismerje a gondozási feladatokat életkorok szerint (étkezés, fürdetés, pelenkázás, öltöztetés,

levegőztetés, szobatisztaság kialakulásának
segítése, mozgásfejlődés biztosítása, csecsemő és
kisgyermek napirendje, életmódja,
játéktevékenysége, fejlődésének biztosítása).
Ismerje a hospitalizáció fogalmát, hatását a
gyermek érzelmi állapotára és fejlődésére.
Legyen képes a gyermeket felkészíteni a különböző
kórházi beavatkozásokhoz.

2.4. Ápolási beavatkozások

Tudja latin nyelven is megnevezni a témához
tartozó gyakrabban használt szakkifejezéseket.
Ismerje és tudja a fertőtlenítés alapfogalmait és a
fertőtlenítő eljárásokat.
Ismerje a sterilizálás alapjait és munkafázisait.
Ismerje a steril anyagok, eszközök tárolását és
kezelését.
Tudja, hogy hogyan kell a veszélyes hulladékokat
kezelni.
Ismerje a fertőző beteg elkülönítésére, ápolására
szolgáló szabályokat, védőfelszereléseket.
Tudja a beteg fogadásával, távozásával és
áthelyezésével kapcsolatos feladatokat.
Ismerje a vizit formáit, az ápoló teendőit viziten,
konzíliumokon.
Tudjon lázlapot kitölteni. Ismerje a lázlap és az
ápolási dokumentáció kitöltését, és tudja a vitális
funkciókat, illetve a megfigyeléseit benne pontosan,
helyesen rögzíteni.
Legyen képes a beteg ember szükségleteit
kielégíteni.
Ismerje és tudja az ágyazási formákat, a beteg
elhelyezésének, hely- és helyzetváltoztatásának
formáit és módszereit.
Ismerje és tudja a fekvés- és fektetési módokat, a
beteg mobilizálását.
Tudja ismertetni a rugalmas pólya felhelyezésének
módját.
Tudjon rugalmas pólyát felhelyezni a beteg lábára.
Ismerje a kényelmi és prevenciós eszközök formáit
és használatukat.
Tudja a beteg etetésének, itatásának szabályait.
Ismerje a beteg testének tisztántartásához szükséges
eszközöket, tisztasági fürdő (mosdatás) menetét,
szabályait.
Ismerje a váladékok felfogására szolgáló
eszközöket.
Legyen képes előkészítő feladatokat végrehajtani
női és férfi beteg katéterezésénél.
Ismerje a beöntés előkészítésének módját.
Ismerje a testhőmérséklet mérését, a lázcsillapítás

módjait.
Tudja megmérni a beteg testhőmérsékletét és azt
lázlapon jelölni.
Ismerje az idős beteg ápolásának speciális
szabályait.
Ismerje a decubitus szakaszait, megelőzését,
kezelését.
Tudjon decubitus rizikófelmérést végezni, az
alkalmazott skálát értelmezni.
Ismerje a terminális állapotban lévő és haldokló
beteg ápolását, a halott körüli teendőket.

2.5. Betegmegfigyelés

Tudja latin nyelven is megnevezni a témához
tartozó gyakrabban használt szakkifejezéseket.
Ismerje a betegmegfigyelés általános szempontjait.
Ismerje a beteg magatartás és tudatállapot
megfigyelésének módjait, a kóros tudatállapot
formáit.
Ismerje fel a kóros elváltozásokat (testalkat,
tápláltsági állapot, mozgás, járás, érzékszervek, bőr,
haj, köröm, látás, hallás, egyensúly, érzékzavarok).
Ismerje a folyadékháztartás-egyensúly
megfigyelését, szempontjait, a folyadékegyenleg
vezetését.
Ismerje a vitális paramétereket (testhőmérséklet,
pulzus, vérnyomás, légzés, tudat, fájdalom).
Tudja bemutatni a vérnyomás, pulzus és légzés
mérését és ezek lázlapon való jelölését.
Ismerje fel a testváladékok (széklet, vizelet,
hányadék, köhögés, köpet, sebváladék,
menstruációs váladék) kóros eltéréseit.
Ismerje fel a jellegzetes fájdalmakat.
Ismerje a szervezet oxigénellátottsága
megfigyelésének lényegét, a pulzoximetriás
vizsgálat elvégzésének módját.
Ismerje az EKG készítésének menetét, lényegét.

3. Klinikumi ismeretek

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

3.1. Anatómia - élettan

Ismerje az emberi test felépítését, fő részeit, síkjait,
irányait, valamint ezek latin megnevezését.
Ismerje az egészséges működésre vonatkozó latin
szakkifejezéseket.
Ismerje az emberi test (sejt, szövet, csontvázrendszer,
izomrendszer) felépítését és működését, valamit ezek
latin megnevezését. Tudja megnevezni latinul is a
koponya-, a törzs- és a végtagcsontokat.
Ismerje a keringés szervrendszerét, tudja megnevezni

latinul is.
Ismerje:
- a szív felépítését, működését, a latin
szakkifejezéseket is,
- a vérereket és vérköröket,
- a perifériás vérkeringés élettanát,
- a vér alkotóelemeit, élettani sajátosságait,
- a véralvadás mechanizmusát,
- a vércsoportokat,
- a nyirokrendszer felépítését és működését,
- az emésztőrendszer felépítését és működését és ezek
latin megnevezését is,
- a máj és a hasnyálmirigy működését,
- a tápanyagokat, építőanyagokat, enzimeket,
- az emésztés mechanizmusát,
- a légzőrendszer felépítését és az ide tartozó latin
szakkifejezéseket,
- a légzés élettanát, szabályozását,
- a tüdő szerkezetét, érrendszerét, működését,
- a mellhártya szerkezetét,
- a vese mikroszkopikus és makroszkopikus
szerkezetét, élettanát,
- a vizeletkiválasztó rendszer latin szakkifejezéseit,
- az elsődleges és a végleges vizelet összetételét, a
vizelet kóros alkotórészeit,
- a vizeletelvezető és -tároló rendszer felépítését,
- a vizeletürítés mechanizmusát,
- a női és férfi nemi szerveket és működésüket,
- az idegrendszer felosztását, valamint az ide tartozó
latin szakkifejezéseket,
- a gerincvelő szerkezetét és pályarendszerét,
- a gerincvelői reflexeket,
- az agyvelő felosztását, agykérgi központokat,
agykamrákat,
- a központi idegrendszer élettanát, burkait, ereit,
- a környéki és vegetatív idegrendszert,
- a neuroendokrin rendszer részeit és működését,
- az érzékszervek felépítését és működését, valamint
az ide tartozó latin szakkifejezéseket.

3.2. Általános kórtan

Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó
szakkifejezéseket.
Ismerje a kórtan fogalmát, tárgyát, részterületeit.
Meg tudja határozni a betegség, a kóros állapot
fogalmát.
Ismerje a betegségek lefolyását.
Ismerje a szervezet reakcióinak csoportjait (fájdalom,
láz).

	Ismerje a szövetek kóros elváltozásait (progresszív és regresszív szöveti elváltozások). Tudja a daganatok fogalmát, általános jellemzésüket és osztályozásukat. Ismerje a daganatok hatását a szervezetre, a daganatra figyelmeztető j eleket. Tudja a rákmegelőző állapotokat, a karcinogén tényezőket.
3.3. Gyógyszertani alapismeretek	Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a különböző gyógyszerformákat és jellemzőiket. Tudja ismertetni a gyógyszerbejuttatási módokat és jellemzőiket. Ismerje az ápoló gyógyszerelési feladatait, kompetenciáit. Tudja a gyógyszerelés szabályait. Tudja a gyógyszerelés higiénés szabályait. Ismerje a gyógyszertévesztés megelőzésére vonatkozó szabályokat. Tudja a gyógyszerelés dokumentálására vonatkozó előírásokat. Ismerje a gyógyszertárolás szabályait.
3.4. Belgyógyászat	Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje fel a közvetlen életveszélyt jelentő állapotokat és ismerje az azonnali teendőket. Ismerje a gyakoribb kardiális eredetű betegségeket és ellátásukat. Ismerje a légzőrendszer gyulladásos betegségeit és ellátásukat. Ismerje a teendőket gégeödéma esetén. Ismerje a tüdő betegségeit és ellátása közül a tüdőgyulladást. Ismerje a táplálkozás és az anyagcsere betegségeit és a gyomorfekély ellátását. Ismerje a vizeletkiválasztás és a vizeletürítés során jelentkező leggyakoribb betegségeket.
3.5. Diagnosztikai alapismeretek	Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje az objektív tüneteket és a szubjektív panaszokat. Ismerje a tünet fogalmát, a tünetegyüttesek csoportosítását. Tudja ismertetni a vitális paraméterek megfigyelésének szempontjait és azok mérését. Ismerje a zárt vérvételi rendszer alkalmazásának módját. Ismerje a testváladékok mintavételének technikáját.

	Ismerje a leggyakoribb laboratóriumi vizsgálatokat. Tudja a vizsgálati anyagok kezelésének, szállításának, dokumentálásának módszereit. Ismerje a betegágy melletti vércukor-meghatározás technikáját. Tudja a csapolások elméleti alapjait, céljait és indikációit.
3.6. Terápiás alapismeretek	Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a vércsoport-meghatározás célját, módszerét indikációját és eszközeit. Ismerje a fájdalomcsillapítás fogalmát, célját, módszereit, kompetenciakörét. Tudja felsorolni a fájdalomcsillapítás nem gyógyszeres formáit, módszereit. Legyen képes ismertetni a fájdalom megfigyelésének, mérésének szempontjait. Ismerje a lázas beteg tüneteit, lázcsillapításának módjait. Ismerje az injekciózás fogalmát, célját, módját és szövődményeit. Ismerje az infúziós terápia fogalmát, célját és szövődményeit.
3.7. Elsősegélynyújtás - első ellátás	Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje az elsősegély fogalmát, az elsősegély szintjeit. Tudjon mentőt hívni, ismerje a mentőhívás szabályait. Legyen képes a beteg állapotának súlyosságát megállapítani. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakcióképes beteg esetén az alábbiak szerint: - A: a légút megítélése, átjárhatóság biztosítása, - B: a légzés megítélése, pozicionálás, - C: a keringés megítélése, - D: az idegrendszer megítélése, teendők, - E: egész test, egész eset megítélése. Tudjon BLS újraélesztést bemutatni ambu fantomon. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakcióképtelen betegnél a következők szerint: - A: eszköz nélküli légútbiztosítási eljárások, - B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén, - C: keringés hiányában, BLS és XBLS, az AED használata, - D: az eszméletlen beteg ellátása, - E: egész test, egész eset megítélése. Ismerje: - a sebzések, vérzések fajtáit és ellátásukat, - a rándulás, ficam, törés fogalmát és ellátását, - a segítségnyújtás módjait elektromos balesetek

esetén,
- a mérgezések formáit
és tudjon segítséget nyújtani.
Tudja az artériás nyomáspontokat és az artériás vérzés
ellátását bemutatni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	NINCS	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	vérnyomásmérő, lázmérő, lázlap, rugalmas pólya, ambu fantom baba, mentőláda

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		20 perc
Feladatlap		"A" és "B" feladat kifejtése
Tesztjellegű feladatok	Rövid válaszokat igénylő feladatok
50 pont	50 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról ismeretek, a képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Tartalmi szerkezet:

Az érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban a tesztjellegű feladatok és a rövid válaszokat igénylő feladatok megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 10-15 feladatból álló tesztjellegű feladatokban és a 10-15 feladatból álló, rövid választ igénylő feladatokban a témakörök aránya:

Témakörök:

- Alapápolás (50%):

- egészséges ember gondozása,

- csecsemő- és kisgyermekgondozás,

- betegmegfigyelés,

- ápolási beavatkozások,

- egészséges csecsemő és gyermek gondozása.

- Klinikumi ismeretek - Egészségügyi alapismeretek (50%):

- anatómia-élettan,

- általános kórtan,

- gyógyszertani alapismeretek,

- elsősegélynyújtás - első ellátás,

- egészségfejlesztés.

A feladatok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.

Feladattípusok:

- Tesztjellegű feladatok:

Feleletválasztó feladatok:

- egyszerű választás ("Húzza alá!"),

- többszörös választás,

- illesztés (párosítás, csoportosítás),

- sorrend meghatározása,

- ok-okozati összefüggés keresése,

- igaz-hamis választás.

- Rövid választ igénylő feladatok:

Feleletalkotó feladatok:

- rövid válasz (meghatározás),

- ábrafelismerés, ábraelemzés,

- több jellemző felsorolása, megnevezése,

- adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),

- fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,

- folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,

- ok-okozati összefüggések felismerése,

- tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.

A rövid választ igénylő feladatok esetenként egy-egy részfeladatot is tartalmazhatnak.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol.

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.

Témakörök:

"A" feladat:

- egészségfejlesztés,

- egészséges ember gondozása,

- csecsemő- és kisgyermekgondozás,

- betegmegfigyelés,

- ápolási beavatkozások,

- anatómia-élettan,

- gyógyszertani alapismeretek,

- szakmai etikai és jogi ismeretek.

"B" feladat:

- akadályozott ember gondozása,

- általános kórtan,

- belgyógyászat,

- diagnosztikai alapismeretek,

- terápiás alapismeretek,

- elsősegélynyújtás - első ellátás,

- kommunikáció.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Szempontok, kompetenciák	"A" feladat	"B" feladat	Összesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	10 pont	10 pont	20 pont
Világosság, szabatosság, a felelet	5 pont	5 pont	10 pont

felépítése
Alapfogalmak ismerete, definiálása	5 pont	5 pont	10 pont
Összefüggések problémaközpontú bemutatása	5 pont	5 pont	10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	25 pont	25 pont	50 pont

EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az egészségügyi technika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az alábbi II. Egészségügyi technika ágazat szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 724 01 Fogtechnikus gyakornok,

- 54 726 02 Ortopédiai műszerész.

A) KOMPETENCIÁK

1. Információforrások kezelése

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai információs források felkutatása	A kliens dokumentációjának kompetencián belüli ismerete, az ellátó team tagjaival való konzultáció, szakirodalom ismerete.
1.2. A szöveges és grafikus információk értelmezése	A szaknyelv ismerete és korrekt használata.
1.3. A klienstől nyerhető információk kezelése	A klienssel történő asszertív kommunikáció, megfelelő kérdéskultúrával rendelkezés.

2. Ismeretek helyénvaló alkalmazása, emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A szaktárgyi tudás integrálása	A funkcionális anatómia, az anyagismeret és technológiai ismeret tartalmak koherens ismerethalmazzá alakítása.
2.2. A kognitív ismeretek manuális készségekké transzformálása	Izommemória kialakítása, tudatos munkavégzés.

2.3. A szakismeret
folyamatos szinten tartása

Szakirodalom nyomon követése, szakmai fórumok
használata.

3. Gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Az információk lényegkiemelése	Az individuális segédeszköz készítéshez szükséges kulcs információk felkutatása.
3.2. A nyert információk alapján az összefüggések felismerése	A funkcionalitás helyreállításához szükséges lépések megtervezése előző tapasztalatok felhasználásával.
3.3. A technológiai folyamatok adaptálása	Az egyedi segédeszköz elkészítéséhez szükséges munkafolyamat algoritmikus alkalmazása.

4. Kapcsolatteremtő képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Kapcsolattartás a munkatársakkal	Kooperatív munkavégzés, kompetenciahatárok ismerete és megtartása.
4.2. Kapcsolattartás a megrendelővel (klienssel)	A méretvétel, próba során a kliens individuális igényeinek megfelelő gyógyászati segédeszköz létrehozása.
4.3. Kapcsolattartás a beszállítókkal	A forgalmazókkal, orvosokkal való korrekt szakmai kapcsolat kialakítása.

5. Kézügyesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. A munkaeszközök, szerszámok használata	A munkafolyamathoz, technológiai eljárásokhoz adekvát módon alkalmazott kézi szerszámok, eszközök és berendezések ismerete és alkalmazása.
5.2. Szabadkézi és szerkesztett ábrázolás	A térlátás és a tervezési folyamat összekapcsolása, a gyógyászati segédeszköz kétdimenziós ábrázolása.
5.3. Anyagmegmunkálás	Adekvát anyagválasztás, anyagok fizikai-kémiai tulajdonságainak ismerete, az anyagmegmunkálás eszközeinek használata.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Munkahelyi egészség és biztonság

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ

	KÖVETELMÉNYEK
1.1. Munkavédelmi alapismeretek
1.1.1. A munkahelyi egészség és	Ismerje a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeket.
biztonság jelentősége
1.1.2. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére	Ismerje a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázati tényezőket.
1.1.3. A megelőzés fontossága és lehetőségei	Ismerje a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének lehetőségeit.
1.1.4. Munkavédelem mint komplex fogalom (munkabiztonság- munkaegészségügy)	Ismerje a munkatevékenysége során fellépő veszélyes és ártalmas terhelési tényezőket.
1.1.5. A munkavédelem fogalomrendszere, források	Ismerje a munkavédelemről szóló hatályos jogszabályokat.
1.2. Munkahelyek kialakítása
1.2.1. Munkahelyek kialakításának általános szabályai	Ismerje a munkahely-létesítés általános követelményeit, a hatásos védelem módjait, prioritásokat.
1.2.2. Szociális létesítmények	Ismerje a munkavállaló által igénybe vehető öltözőhelyiségekre, pihenőhelyekre, tisztálkodó- és mellékhelyiségekre vonatkozó lehetőségeket.
1.2.3. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések	Tudja értelmezni a közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés jelöléseit.
1.2.4. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében	Tudja értelmezni a tűzoltó készülékek, tűzoltó technikák, beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezések működését, a tűzjelzés adását tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet felé.
1.2.5. Anyagmozgatás	Ismerje a kézi és gépi anyagmozgatás szabályait.
1.2.6. Raktározás	Ismerje az áruk fajtáit, raktározási típusait.
1.2.7. Munkahelyi rend és hulladékkezelés	Tudja értelmezni a munkaterületén alkalmazott jelzéseket, feliratokat, biztonsági szín- és alakjeleket. Ismerje a hulladékgazdálkodás, környezetvédelem eszközeit.

1.3. Munkavégzés személyi feltételei	Ismerje a jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek rendszerét, a munkavégzés alapvető szervezési feltételeit: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége, az egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
1.4. Munkaeszközök biztonsága
1.4.1. Munkaeszközök halmazai	Tudja beazonosítani a munkatevékenysége során használt szerszám, készülék, gép, berendezés csoportokat.
1.4.2. Munkaeszközök dokumentációi	Ismerje a munkatevékenységéhez kötött munkaeszköz üzembe helyezésének, használatbavételének dokumentációs követelményeit.
1.4.3. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások	Ismerje a biztonságtechnika jellemzőit, kialakításának követelményeit, a veszélyes munkaeszközök üzembehelyezési eljárásait.
1.4.4. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei	Ismerje az általános üzemeltetési követelményeket, a védőberendezések kialakításának lehetőségeit, az ergonómiai követelményeket.
1.5. Munkakörnyezeti hatások
1.5.1. Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz)	Ismerje a fizikai, biológiai és kémiai hatásokat, a veszélyforrások felismerésének módszereit és a védekezés a lehetőségeit.
1.5.2. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése	Tudja beazonosítani a munkavégzés kockázati tényezőit, a munkavállaló részvételének jelentőségét a megelőzésben.
1.6. Munkavédelmi jogi ismeretek
1.6.1. A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek	Ismerje az Alaptörvényben, a munkavédelemről szóló törvényben, valamint a kémiai biztonságról szóló törvényben, illetve a kormány és az ágazati miniszterek rendeleteiben biztosított jogokat, előírásokat.
1.6.2. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken	Ismerje a munkáltatók alapvető feladatait, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények kialakítása

	érdekében.
1.6.3. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken	Ismerje a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatokat.
1.6.4. Balesetek és foglalkozási megbetegedések	Ismerje a balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések esetén felmerülő feladatokat.
1.6.5. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen	Legyen tájékozott a munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének lehetőségeiről.

2. Egészségügyi ellátórendszer

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Az egészségügyi szakmák világa	Mutasson tájékozottságot az egészségügyi szolgáltató intézmények rendszeréről, illetékességi köréről. Ismerje az egészségügyi dolgozóval szemben felállított etikai követelményeket.
2.2. Az egészségügyi rendszer szabályozása	Ismerje a betegek jogait és kötelezettségeit, a betegjog érvényesítésének formáit
2.3. Az egészségügyi etika kérdései	Mutasson tájékozottságot a bioetika (szerv- és szövetátültetés), az előítéletesség, másság, esélyegyenlőség, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás, intimitás és multikulturalitás témakörében. Munkája során alkalmazza tevékenységének etikai elveit.

3. Egészségügyi ellátás

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Az egészségügy kommunikációja	Alkalmazza az egészségügyi dolgozókkal, valamint a klienssel, hozzátartozóval az asszertív kommunikáción alapuló interakciót. Ismerje fel az empátia szerepét a szakmai munka során. Ismerje a megváltozott képességű klienssel való foglalkozás módjait és

	azok alkalmazási lehetőségeit. Tudjon látás-, hallás-, beszédsérült személlyel kommunikálni. Ismerje a konfliktuskezelés módjait és azok alkalmazási lehetőségeit. Legyen tájékozott az adatkezelés alapszabályairól, a klienssel kapcsolatos dokumentumok kezeléséről.
3.2. Az ellátás lélektana	Ismerje az egészségügyi szakdolgozó és a kliens kapcsolatának pszichológiai alapjait.
3.3. Elsősegélynyújtás	Tudja a baleset körülményeit felmérni, az elsődleges betegvizsgálatot elvégezni: - életjelek vizsgálata, - a sérült és környezetének kikérdezése (anamnézis), - "tetőtől talpig"-vizsgálat menete, - halaszthatatlan beavatkozások, - a sérült pozicionálása, - figyelemfelhívó és riasztó tünetek felismerése, - állapotváltozás, állapotrosszabbodás felismerése és értékelése. Tudjon szakszerűen segélyt hívni. Tudja elvégezni az eszköz nélküli újraélesztést (BLS - AED), eszméletlen beteget elsődleges ellátásban részesíteni.
3.4. Aszepszis, antiszepszis	Ismerje a fertőtlenítés módszereit, a fertőtlenítő takarítást, valamint a takarítás dokumentációját és a személyi fertőtlenítést.

4. Jogi, kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Jogi alapismeretek
4.1.1. A jogrendszer ismerete	Ismerje a jogforrásokat és azok összefüggéseit.
4.1.2. Munkajogi ismeretek, jogforrások	Mutasson tájékozottságot a munkajogi és az adatkezelésre vonatkozó szabályok témakörében.
4.2. Kereskedelmi alapismeretek

4.2.1. A kereskedelem fogalmai	Ismerje a kereskedelmi folyamatokat (beszerzés, szállítás, értékesítés, készletezés), a kereskedelmi folyamatok adminisztrációs és dokumentációs előírásait, a pénztárkezelést, számlaadás és az adózás szabályait.
4.2.2. A vevő és eladó etikus kapcsolata	Ismerje a minőségi kifogások kezelésének módjait.
4.3. Vállalkozási alapismeretek	Ismerje a gazdasági társaságok jogi formáját, szerződési formáit, tevékenységi körét, a cégbejegyzés módját, az üzleti vállalkozási tevékenységre vonatkozó szabályzókat és kötelezettségeket, marketingtevékenységeket.

5. Jogi, kereskedelmi és vállalkozási dokumentációs ismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Kereskedelmi folyamatok	Mutasson tájékozottságot a raktározás alapelveinek alkalmazása terén (anyag- és árubeszerzés dokumentációja, értékesítési terv, készletezési terv).
5.2. Kereskedelmi dokumentáció készítése	Ismerje a kereskedelmi és vállalkozási folyamat során alkalmazott dokumentumokat (szerződés, megrendelés, számla és szállítólevél, bizonylatok, leltári dokumentáció, cégbejegyzés, alapító okirat, beszámoló).

6. Szakmai és anatómiai ismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. A gyógyászati segédeszközök	Ismerje a gyógyászati segédeszközök típusait, jellemzőit, funkcióját, alkalmazásának módjait.
6.2. Anatómiai ismeretek
6.2.1. Általános anatómiai ismeretek	Ismerje az emberi szervezet szervrendszereit: - vérkeringés szervrendszere, - légzés szervrendszere, - emésztés szervrendszere,

	- vizeletkiválasztás és -elvezetés szervrendszere, - érzékelés szervei, - hormonális szabályozás, - idegrendszer.
6.2.2. Funkcionális anatómiai és kórtani ismeretek	Mutasson tájékozottságot a mozgás szervrendszere, valamint a koponya és a rágószerv anatómiai, élettani és kórélettani összefüggéseiben és ismerje működésüket gnathológiai szempontok szerint.
6.3. Gyógyászati segédeszköz- ellátás	Ismerje és tudja alkalmazni a lenyomatvételi és mintavételi eljárásokat, a méretvételi eljárásokat. Tudja a méretezési információkat kódolni és dekódolni. Tudja lenyomat vagy minta alapján az eszközt elkészíteni próbára, az eszközt próba után értékelni, a javítás és a korrekció lehetőségeit felsorolni, az esztétikai szempontok szerint a befejező műveleteket elvégezni.
6.4. Gyártási alapismeretek	Ismerje és tudja alkalmazni a gyártástechnológia alapjait: - a fémipari technológiák alkalmazása, - képlékeny alakítások, - forrasztás és hegesztés, - másolási technológia, - technológiai és hibakereső vizsgálatok, - kézi szerszámok és eszközök ismerete és használata, - fémipari alapműveletek ismerete és alkalmazása, - gépek és berendezések ismerete, - gépi technológiák ismerete és alkalmazása, - műanyagipari technológiák ismerete és alkalmazása, - hőre lágyuló műanyagoknál alkalmazott technológiák, - hőre keményedő műanyagoknál alkalmazott technológiák, - műanyag technológia berendezései,

- hőkezelés berendezései,
- műanyagok és mintakészítő
anyagok megmunkáló eszközei és
alkalmazásuk,
- minőségbiztosítási ismeretek és
alkalmazásuk,
- a gyógyászati segédeszközökre
vonatkozó minőségbiztosítási
előírások.

7. Anyagismeret

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
	Ismerje a fémek tulajdonságait és alkalmazhatóságuk lehetőségeit:
7.1. Fémipari anyagismeret	- az ötvözetek csoportosítása, - a könnyűfémek és ötvözeteik, - a színesfémek és ötvözeteik, - a nemesfémek és ötvözeteik, - a biokompatibilis fémötvözetek, - nem allergén ötvözetek, - a hőkezelési eljárások, - a korrózióvédelem, - a fémek és fémötvözetek alkalmazhatósága a gyógyászati segédeszközök gyártásában.
	Ismerje a műanyagok tulajdonságait és alkalmazhatóságuk lehetőségeit:
7.2. Műanyagok	- a természetes alapú műanyagok, - a mesterséges alapú (szintetikus) műanyagok, - a műanyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, - a hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagok alkalmazhatósága, - a biokompatibilis műanyagok és tulajdonságaik, - nem allergén (testbarát) műanyagok, - a műanyagok alkalmazhatósága a gyógyászati segédeszköz ellátásban.
7.3. Segédanyagok	Ismerje a gyógyászati segédeszköz

készítés segédanyagait és
alkalmazhatóságuk lehetőségeit:
- a gipsz,
- a gipsz tulajdonságai, fajtái,
- a különféle gipszek alkalmazási
lehetőségei a gyógyászati
segédeszközök gyártásánál,
- lenyomat és mintakészítő anyagok
és tulajdonságaik,
- leplezőanyagok,
- színezőanyagok,
- izoláló szerek,
- izoláló szerek tulajdonságai, fajtái,
- csiszolóanyagok tulajdonságai,
fajtái,
- viaszok tulajdonságai, fajtái,
- egyéb alkalmazott segédanyagok,
- ragasztók,
- a ragasztók és csoportosításuk,
- a ragasztók tulajdonságai, fajtái,
- a ragasztás kötési módjai,
- az oldószerek,
- az oldószerek tulajdonságai, fajtái,
- segédanyagok alkalmazhatósága a
gyógyászati segédeszközök
gyártásában.

8. Szakrajz

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1. A műszaki ábrázolások módszerei	Ismerje és tudja használni a különféle rajzeszközöket, a szakrajz formai követelményeit, a síkmértani szerkesztéseket, a műszaki ábrázolások módszereit, a jelképes ábrázolásokat, a szabványok szerepét és jelentőségét.
8.2. Különféle jelölések	Ismerje és tudja alkalmazni a szakrajzok különféle jelöléseit: - felületi érdesség jelölése, - tűrés és illesztés fogalma, jelölése, - protézisen elhelyezett tengelyek ábrázolása, - gyógyászati segédeszközök

	kiterített ábrájának megrajzolása, alkatrész és összeállítási rajzok készítése, - egyszerűbb és összetettebb rajzok olvasása.
8.3. Szabadkézi rajz	Tudjon gyógyászati segédeszközöket megrajzolni minta után, szabadkézi rajzot elkészíteni méretarányok figyelembevételével, anatómiai ábrázolást végezni.
8.4. Protézisek ábrázolása	Ismerje és tudja alkalmazni - a protézisábrázolás anatómiai alapjait, - az okklúziós érintkezések rajzolatát, - a statikai szabályok szerinti ábrázolást.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	vonalzó, körző, radír	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	leadott projekt és munkanapló, számítógép, projektor

Nyilvánosságra hozandó anyagok

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	projektfeladatok és útmutató
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
Feladatlap	Projekt, munkanapló bemutatása
100 pont	50 pont

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra a megjelölt témakörök és a részletes követelmények alapján.

Témakörök:

- munkahelyi egészség és biztonság,

- egészségügyi ellátórendszer,

- egészségügyi ellátás,

- jogi, kereskedelmi és vállalkozási ismeretek,

- jogi, kereskedelmi és vállalkozási dokumentációs ismeretek,

- szakmai és anatómiai ismeretek,

- anyagismeret,

- szakrajz.

Az írásbeli feladatok jellemzően az alábbi szöveges típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalommeghatározás, lényegkiemelés, összehasonlítás, szövegértelmezés, dokumentumelemzés, valamint tesztjellegű feladatok.

A szakrajz feladatok jellemzően az alábbi grafikai típusok lehetnek: kiegészítés, reprodukálás, méretezés, szabadkézi rajz, szerkesztés.

Az írásbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatevékenység során nyílik lehetőség a vizsgázó szakmai ismereteinek átfogó bemutatására. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a vizsgázó által készített projekt és munkanapló bemutatásából áll.

Projekt: önálló tevékenység alapján készült egyszerű gyógyászati segédeszköz vagy kivehető, műanyag alaplemezes fogpótlás önálló elkészítéséről készített fényképes és írásos dokumentáció.

A projektfeladat során a vizsgaidőszak megkezdése előtt nyilvánosságra hozott, központilag meghatározott négy téma valamelyikéből lehet választani. A témák, mivel az egészségügyi technika ágazat a fogtechnikus gyakornok és az ortopédiai műszerész szakképesítések közös szakmai tartalmára épül, mind a két területről két-két komplex, produktummal járó tevékenység megadását jelentik. Ezekből a vizsgázó választhat. A vizsgázónak az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell a kész projektet benyújtania a vizsgaszervező intézménynek.

A projekt leadásával kapcsolatos formai és tartalmi tudnivalókat a projekt kiírásával egyidejűleg kell nyilvánosságra hozni.

A megadott témáknak a kidolgozás, valamint a bemutatás során biztosítani kell annak vizsgálatát, hogy a vizsgázó képes a megszerzett gyakorlati készségeinek együttes, átfogó alkalmazására és ennek bemutatására.

A projekt leadásakor a jelöltnek mellékelnie kell a gyakorlati munkanaplót. Ebben le kell írnia a produktum:

- elkészítésének menetét,

- a munkája során felhasznált anyagokat, szerszámokat, berendezéseket,

- munkafázisokat,

- a munkája során felmerült kérdéseket, tapasztalatokat,

- az esetleges akadályokat, nehézségeket és ezek megoldását,

- a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket.

A munka fázisait vizuális megjelenítéssel kell dokumentálni, a dokumentálás során a vizsgázó által készített jegyzetek, vázlatok, fotók, mozgóképfelvételek a projekt részét képezik.

Projekt bemutatása: a vizsgázó a munkanapló segítségével önállóan mutatja be az elvégzett feladatot, alkalmazva a Szakmai és anatómiai ismeretek, az Anyagismeret és a Szakrajz témakörök részletes követelményeiben megtalálható ismereteket.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet során a vizsgázó szakmai nyelvhasználatát, rendszerben való gondolkodását, fogalmak, definíciók helyénvaló alkalmazását, összefüggések meglátását is értékelik.

A projekt értékelése két részből áll. Az előzetesen benyújtott projekt megtekintéséből és a munkanapló együttes értékeléséből, valamint a szóbeli vizsgán a projekt tartalmára és a készítés folyamatára vonatkozó kérdésekre adott válaszok értékeléséből.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes szempontoknál az elvárt összetevőket és az ezekre adható maximális részpontszámokat.

A projekt értékelésének szempontjai:

Szempontok, kompetenciák

Pontszám

Projekt Formai szempontok: az elkészített projektfeladat kiírásnak való megfelelősége, a megadott időkeret betartása, megfelelő kihasználása, beosztása. Tartalmi szempontok: - az elkészített projektfeladat szakmai és anatómiai megfelelősége, a témának megfelelő formai és technikai, technológiai megoldások,	30 pont
- a kivitelezés minősége, - a téma kifejtése, a szakmai tartalom megfelelősége, - önálló gondolatok, egyedi látásmód, kreativitás.
Munkanapló - A feladat végzése során szerzett tapasztalatok megfogalmazása. Összefüggések értelmezése. Világosság, nyelvhelyesség, szaknyelv alkalmazása. Kivitelezés minősége.	20 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	50 pont

SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az alábbi III. Szociális ágazat szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens,

- 54 761 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő,

- 54 762 02 Szociális asszisztens,

- 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő,

- 54 762 03 Szociális szakgondozó.

A ) KOMPETENCIÁK

1. Köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és szóban való alkalmazása

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata írásban és szóban	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	A válasz logikusan felépített, következetes. Önálló előadásmód, a szakmai kifejezések helyes alkalmazása.
1.3. Kommunikáció köznyelvi és szakmai nyelven	A vizsgabizottság által feltett kérdések megértése, pontos, lényegre törő válaszadás.

2. Információforrások kezelése

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A feladat végrehajtásához használandó információk szakszerű kiválasztása	A feladathoz kapcsolódó információforrások használata
2.2. A kiválasztott információk, információforrások szakszerű használata	Az információk, információforrások mondanivalóhoz kapcsolódó használata.

3. Általános ismeretek speciális helyzetekben való alkalmazására vonatkozó készség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Az ismeretek mozgósítása	Az általános ismeretek helyes mozgósítása.
3.2. A helyzetfelismerés, probléma felismerés	A speciális helyzet, probléma átlátása.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Társadalomismeret elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A család és életmód elmélete és gyakorlata	Ismerje - a család és az életmód szociológiai összefüggéseit, a legfontosabb fogalmait, az életmódkutatás technikáit, - a család szerepét a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésében, - a gyerek, az idős, a beteg és a fogyatékos ember helyét a családban, a magányosság jellemzőit családon belül, - a családot mint támogató rendszert, és mint problémaforrást, - a család szerkezetét, annak változását. Tudja alkalmazni: - a család ábrázolásának technikáit, - a családtagok érzelmi viszonyulásának és kapcsolati minőségének grafikus ábrázolását.
1.2. Szociológiai alapismeretek és gyakorlati ismeretek	Ismerje - a társadalom fogalmát, működését, - a szociológia alapfogalmait és alapvető összefüggéseit, a társadalom megismerésének sajátosságait. Legyen képes a társadalom összetételét, szerkezetét mutató adatok értelmezésére és ábrázolására.
1.3. A társadalmi struktúra	Ismerje - a társadalmi struktúrával kapcsolatos fogalmakat, összefüggéseket, - a struktúrát generáló és manifeszt viszonyokat, - az egyén társadalmi meghatározottságát, - a társadalmi egyenlőtlenségek fogalmát, dimenzióit, újratermelésének,

	újratermelődésének okait, mechanizmusait, - az életkorok és élethelyzetek szükségleteinek rendszerét és a szükségletkielégítés módjait, - a társadalom ártó-védő hatását.
1.4. A mai magyar társadalom	Ismerje - a mai magyar társadalom szerkezetét és térbeli jellemzőit, - a társadalom, a család és az iskola szerepét az egyenlőtlenségek, a szegénység mérséklésében és újratermelésében, - a társadalmi mobilitás fogalmát és jellemzőit.
1.5. Szervezetszociológia	Ismerje - a szociális és gyermekellátási intézményeket mint szervezeteket, - a szociális ellátás állami, egyházi és civil szervezeteit, intézményeiket.

2. Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Szociálpolitikai alapismeretek	Ismerje a társadalompolitika, szociálpolitika, jóléti politika, szegénypolitika fogalmát, céljait, az értékek szerepét a szociálpolitikában. Ismerje a szociálpolitikát mint önálló diszciplínát, és mint a társadalmi integritás megőrzésének eszközét, alapvető összefüggéseit, feladatát, intézményrendszerét, az értékek és érdekek szerepét a szociálpolitikában. Ismerje a piac szerepét a szükségletek kielégítésében és a szociális egyenlőtlenségek működtetésében. Ismerje az állami újraelosztást és az állami beavatkozás eszközeit. Ismerje a szociálpolitika alapelveit. Ismerje az ellátások technikáit, dilemmáit.
2.2. Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák	Ismerje a problémának definiált társadalmi jelenségeket és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, ellátásokat.
2.3. A szociálpolitika	Ismerje a szociális, foglalkoztatási,

intézményrendszere	családtámogatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi intézményrendszer feladatait, működésüket, a támogatások rendszere megszerzésének feltételeit és szabályait. Ismerje az intézmény adminisztrációját.
2.4. Jogi és családjogi alapismeretek	Rendelkezzen átfogó ismeretekkel az állam- és a jogtudomány fogalomrendszeréről, az államszervezet felépítéséről, alkotmányos alapjairól. Ismerje a jogszabályok hierarchiáját. Ismerje az emberi és polgári jogok, valamint a személyiség- és adatvédelem szabályait. Ismerje a gyermekek jogairól szóló nemzetközi megállapodásokat és a hazai jogszabályokat. Ismerje a gyermek és fiatalkorúak büntethetőségére vonatkozó jogi szabályozást. Ismerje a családok jogállására vonatkozó jogi szabályozásokat. Ismerje a gyermeki és a szülői jogokat és kötelességeket. Ismerje a szociális jogokat. Ismerje az ellátott-jogi, betegjogi és gyermekjogi képviselő feladatait.
2.5. A jóléti nagyrendszerek	Ismerje a jóléti védelem kereteit, formáit. Ismerje a társadalombiztosítási rendszert, az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásokat. Ismerje a családtámogatásokat. Ismerje a foglalkoztatással összefüggő ellátásokat. Ismerje a munkaerőpiaci szolgáltatásokat és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Ismerje a munkanélküliek ellátásait. Ismerje a fogyatékos személyek jogait és esélyegyenlőségének kérdéseit. Ismerje a hajléktalan személyek ellátásait. Ismerje a munkajogi szabályokat, az érdekvédelmet és az érdekegyeztetést. Ismerje a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony létesítésére, tartalmára, megszüntetésére vonatkozó szabályokat.

2.6. A lokális ellátások	Ismerje a szociális biztonság megteremtésének kereteit, formáit, intézményeit és hatóságait. Ismerje az önkormányzati szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátásokat: pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben és a kapcsolódó j ogszabályokban.
2.7. Közigazgatási ismeretek	Ismerje a közigazgatás alapfogalmait. Ismerje az állam és az önkormányzatok felépítését, hatásköreit. Legyenek alapismeretei a jogalkalmazás és jogérvényesítés lehetőségeiről. Ismerje a helyi önkormányzás alapelveit, az önkormányzati rendszer általános sajátosságait, feladatok és hatáskörök rendszerét. Ismerje a települési önkormányzat szerveit. Ismerje a közigazgatási területi szerveit (kormányhivatalok, járási hivatalok), azok feladatait. Ismerje a közigazgatási eljárás jogi szabályait, alapfogalmait, az alapeljárást, a jogorvoslatot, a végrehajtást.
2.8. A szociális segítés etikája	Ismerje a társadalmi és a szakmai etikát. Ismerje a szociális munka etikai szabályait, az etikai kódex előírásait. Ismerje az emberi értékeket, az emberi méltóságot és az autonómia tiszteletét a szociális ellátás gyakorlatában. Ismerje a gyermekek autonómiájának, méltóságának, identitásának, magukkal hozott értékeinek, normáinak tiszteletben tartását. Ismerje az együttműködés etikai szabályait, a szakmai titoktartás és korrekt tájékoztatás módjait. Ismerje a szakmai, etikai dilemmák értelmezését és megoldási módjait.

3. Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Pszichológiai alapismeretek	Ismerje - a pszichológia alapvető fogalmait és összefüggéseit, lelki jelenségeket és folyamatokat, - a személyészlelést befolyásoló tényezőket, szociokulturális környezetet, empátia, önértékelés, intellektuális, emocionális jellemzőket, - a szükségletek rendszerét, a szükségletkielégítés hiányainak j eleit.
3.2. Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok	Ismerje - a szociálpszichológia fogalmát, tárgykörét, - a társadalom kisebb és nagyobb egységeiben működő jelenségeket, szabályszerűségek felismerésének módszereit, - a csoportközi viszonyok, a társas érintkezés alapvető folyamatait és összefüggéseit, - a kommunikáció csatornáit, jellemzőit, kommunikációs jelzéseket, a nondirektív és a segítő beszélgetés jellemzőit, - az attitűdöket, én-védő funkciókat, technikákat, - az elhárító mechanizmusokat, - az emberi vonzalmakat és taszításokat, játszmákat, - az előítélet kialakulását és annak okait, a csoportfolyamatokat befolyásoló hatását, - a szerep, a szerepstruktúrák, szerep- összeférhetetlenségek, szerepkonfliktusok jellemzőit, - a konfliktusok keletkezésének okait és megoldásának technikáit, - a segítés pszichológiai összefüggéseit, - a szociális segítő munka formáit.
3.3. Az életút pszichológiája	Ismerje - az ember életkori fejlődésének szakaszait, ezek fejlődési sajátosságait, az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők jellegzetességeit, - a gyermek fejlődésében az anya-gyerek

	kapcsolat jelentőségét a szeparáció és hospitalizáció jellemzőit, - a játékfejlődés jellemzőit, - a játék, tanulás és munka személyiségalakító hatásait, - az átlagtól eltérő fejlődés jellemzőit, - fejlődési, beilleszkedési és viselkedési zavarokat, a tanulási nehézségek, agresszió, pszichoszomatikus tüneteit, - az énkép, identitás, önismeret forrásait, az önbecsülés és önállóság, az érzelmi akarat, az élet fejlődésmenetét, - a kortárs csoportok szerepét az egyes életkori szakaszokban, - a fejlődési és járulékos kríziseket, - a társadalmi traumák, a társadalmi körülmények pszichikus hatásait, - a hozzászokások, függőségek, szenvedélyek jellemzőit, - a veszteségek fajtáit, pszichikus hatását és feldolgozásuk folyamatát, módszereit.
3.4. A személyiség pszichológiája	Ismerje - a személyiség fogalmát, személyiség elméleteket, személyiségtípusokat, - a személyiség szerkezetét, alakulását, fejlődését a kultúra, a család és a kortárscsoport hatását, - a személyiségzavarok, fejlődési zavarok, a deviáns viselkedés jellemzőit, - a serdülők és az ifjúkorúak inadaptációjának jellemző vonásait, - a felnőtt személyiség- és viselkedészavarait, - a viselkedési rendellenességeket, - a kezelésüket, terápiájukat.
3.5. Szocializáció	Ismerje - a szocializáció fogalmát és folyamatát, - a szocializációs színtereket és hatásokat: anya, család, kortárscsoport, gyermekintézmények, kiemelten az iskola, munkahely, civil szervezetek és intézmények, - a kulturális mintákat és normákat, - a szociális identitás kialakulását, a szociális tanulást, - az előítéletek szocializációt befolyásoló

hatását.

3.6. Pedagógiai alapismeretek

Ismerje
- a nevelés fogalmát, célját, feladatait, a
nevelési folyamat törvényszerűségeit,
- a nevelési folyamat résztvevőit,
- a gyermek megismerésének lehetőségeit,
módszereit,
- a közvetett és közvetlen nevelési
módszereket,
- a nevelő személyiségét, nevelésben
betöltött szerepét,
- a nevelési stílusokat és attitűdöket,
- a sikerek és kudarcok a hatását a
nevelésben,
- az egyéni, csoportos, közösségi nevelés
lehetőségeit, formáit,
- a pedagógiai folyamatok tervezését,
- a gyermek környezetének kialakításában
az életkornak megfelelő, öntevékeny,
szabad mozgás és játék feltételeinek
megteremtésében a pedagógiai feladatokat,
- a gyermekek etnikai, vallási és kulturális
sajátosságait, hagyományait és szokásait,
- a tanulási folyamatot, a tanulási
nehézségeket, a tanulás segítésének
módszereit,
- az egyéni bánásmód alkalmazását,
- a sajátos szükségletű gyermekek
jellemzőit,
- a korai fejlesztést, fejlesztési
módszereket,
- a sajátos ütemű fejlődés megnyilvánulási
jeleit, a gyógypedagógiai segítséget
igénylő problémákat,
- az előítéletek működésének oktatást
befolyásoló hatását.

4. Egészségügyi alapismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Az emberi test felépítése és működése	Ismerje - az emberi test felépítését, működését, - a kültakaró, a mozgásszerv-rendszer, a légzőrendszer, a keringési rendszer, az emésztőrendszer, a kiválasztó rendszer, a szaporodás szervrendszere, a nyirok- és az immunrendszer, az érzékszervek, az idegrendszer működését, - az emberi élet fejlődési szakaszait, - a méhen belüli fejlődést, - az egyes szakaszok testi jellemzőit.
4.2. Kórok és kórokok	Ismerje - az egészség és a betegség fogalmát, holisztikus értelmezését, - az egészségi állapotot befolyásoló tényezőket, a természetes és mesterséges környezet hatását az egészségre, - a betegségek kockázati tényezőit, - a betegségek lefolyását, - a heveny és idült gyulladás jellemzőit.
4.3. A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai	Ismerje - a vitális paramétereket, - az állapotváltozások, a kórokok, a betegségek és állapotváltozások tüneteit, a betegmegfigyelés szempontjait, - a csecsemő- és a gyermekkor gyakori betegségeit.
4.4. A gondozás és a betegellátás laikus módszerei	Ismerje - a gondozás fogalmát, célját, feladatait, - a gondozás célcsoportjait, tevékenységformáit, - a szükségletkielégítés és a gondozás komplexitását, - az autonómia megőrzésének lehetőségét a gondozás folyamán, - az aktivitás fontosságát és fenntartásának lehetőségeit, - a fizikális és természetes gyógymódokat, - a házi patika szereinek és gyógyszereinek összeállítását, a gyógyszertárolás, gyógyszerkezelés szabályait, - a gyógyszerelés, a gyógyszerek bejuttatásának módjait a szervezetbe.

Legyen képes a gyógyszerelés hatásainak
és esetleges mellékhatásainak
megfigyelésére.

5. Népegészségügyi ismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. A társadalmi helyzet és az egészség	Ismerje: - a társadalom ártó-védő hatását, - a társadalmi helyzet és az életmód összefüggését az egészséggel és betegséggel, - az egészséget veszélyeztető szenvedélyeket és szokásokat és ezek társadalmi vetületeit.
5.2. Közegészség	Ismerje - a népbetegségnek számító krónikus megbetegedések okait, prevenciós és rehabilitációs lehetőségeit, a prevenció három szintjét, a támogató rendszereket, - a leggyakoribb fertőző és járványt okozó betegségeket, azok tüneteit és járványtanát, a fertőzőbetegek ellátását, - a fertőtlenítőszerek eljárásait, a fertőzések elhárítását, a védőfelszereléseket és azok használatát.
5.3. Egészségmegőrzés	Ismerje - az egészségtudatos magatartás jelentőségét, - az egészséges életvitel feltételeinek értelmezését a Maslow-féle szükséglet- rendszerben, - az egészséget veszélyeztető tényezőket: az egyén biológiai és pszichológiai adottságaiból eredő rizikófaktorokat, a mesterséges és természetes környezetből, helytelen életvitelből és a káros anyagok szervezetbe jutásából adódó rizikófaktorokat, - az egészséges táplálkozás kritériumait, - a tevékeny életmód és az egészség kapcsolatát.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
Feladatlap	Az "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése
100 pont	50 pont

Írásbeli vizsga Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a szociális szolgáltatások végzéséhez szükséges elméleti felkészültség ellenőrzése történik meg. Az írásbeli feladatsort az alábbi témakörökből kell összeállítani:

- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata

- a család és életmód,

- szociológiai alapismeretek,

- a társadalmi struktúra,

- a mai magyar társadalom,

- szervezetszociológia.

- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata

- szociálpolitikai alapismeretek,

- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,

- jogi és családjogi alapismeretek,

- a jóléti nagyrendszerek,

- a lokális ellátások,

- közigazgatási ismeretek.

- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata

- pszichológiai alapismeretek,

- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,

- az életút pszichológiája,

- a személyiség pszichológiája,

- szocializáció,

- pedagógiai alapismeretek.

- Egészségügyi alapismeretek

- az emberi test felépítése és működése,

- kórok és kórokok,

- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,

- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.

- Népegészségügyi ismeretek

- a társadalmi helyzet és az egészség,

- közegészség,

- egészségmegőrzés.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatok jellemzően tesztjellegű, ismertetés, felsorolás, esetelemzés, fogalommeghatározás, folyamatleírás, táblázat, grafikon-, diagramelemzés, problémamegoldó feladatok.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga a részletes érettségi vizsgakövetelményekben meghatározott mélységben a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, bemutatását, gyakorlati alkalmazását igényli a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsgán kerül megállapításra, hogy a vizsgázó képes-e a sokszínű szakmai fogalomkészletet szabatosan alkalmazni, elméleti ismereteit az adott kérdéshez mozgósítani és azok felhasználásával a szakmai összefüggéseket észrevenni, megmagyarázni, alkalmazni, az elméleti és gyakorlati összefüggéseket kölcsönhatását felismerni.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll, amelybe a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. Az "A" feladat témakörei:

- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata

- a család és életmód,

- szociológiai alapismeretek,

- a társadalmi struktúra,

- a mai magyar társadalom.

- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata

- szociálpolitikai alapismeretek,

- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,

- a szociálpolitika intézményrendszere,

- a jóléti nagyrendszerek,

- a lokális ellátások,

- a szociális segítés etikája.

A "B" feladatsor témakörei:

- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata

- pszichológiai alapismeretek,

- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,

- az életút pszichológiája,

- a személyiség pszichológiája,

- szocializáció,

- pedagógiai alapismeretek.

- Egészségügyi alapismeretek

- az emberi test felépítése és működése,

- kórok és kórokok,

- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,

- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.

- Népegészségügyi ismeretek

- a társadalmi helyzet és az egészség,

- közegészség,

- egészségmegőrzés.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
	"A" feladat	"B" feladat	Összesen

Feladat megértése, a lényeg kiemelése	2 pont	2 pont	4 pont
Szakmai fogalmak, tények, a szükséges jogszabályok ismerete	5 pont	5 pont	10 pont
A problémamegoldás rendszerének adekvát értelmezése, alkalmazása	5 pont	5 pont	10 pont
Összefüggések holisztikus értelmezése	3 pont	3 pont	6 pont
A szakmai értékek és az etikai szabályok szerinti problémaértelmezés és megoldáskeresés	5 pont	5 pont	10 pont
Szakmai nyelv alkalmazása, logikusan felépített szabatos előadásmód	5 pont	5 pont	10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	25 pont	25 pont	50 pont

PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A pedagógia ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az alábbi IV. Pedagógia ágazat szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs,

- 54 140 02 Pedagógiai és családsegítő munkatárs.

A) KOMPETENCIÁK

1. Olvasott szakmai szöveg megértése

TEMAK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Szakmai fogalmak ismerete	Fogalmak pontos ismerete, megkülönböztetése.
1.2. Az olvasottak összefoglalása	A szakmai szöveg összefoglalása laikusok számára (pl. szülő).

2. Általános taneszközök használata

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Gondozási tevékenység	A gondozási tevékenység során alkalmazott eszközök biztos ismerete és használata.

2.2. Tanóra	A tanórai eszközök széles körű ismerete, alkalmazásának lehetőségei a pedagógus iránymutatásával.
2.3. Tanórán kívüli tevékenységek	A tanórán kívüli tevékenységekhez használható eszközök köre, alkalmazásuk lehetőségei.

3. Helyzetfelismerés

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A helyzet elemzése	A helyzet konkrét elemeinek felismerése, elemzése.
3.2. A helyzet megoldása	Megoldási alternatívák kidolgozása.
3.3. Gyors reagálás	Amennyiben szükséges, a konfliktushelyzetekben történő gyors reagálás az elméletben megtanult stratégiák egyikével.

4. Rendszerező képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Lényegkiemelés	Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése. Információk szétválogatása adott szempontok alapján.
4.2. Elvonatkoztatás képessége	Tények és törvényszerűségek közötti összefüggések felismerése, alkalmazása.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Pedagógia

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Általános pedagógia és neveléstörténet
- 1.1.1. Általános pedagógia	Tudja a pedagógia tárgyát, célját, feladatát, tudományközi kapcsolatait. Legyen képes elhelyezni a pedagógiát a tudományok rendszerében. Ismerje a tudományosság kritériumait. Használja szakszerűen a nevelés fogalmát. Legyen képes kiemelni a nevelés jelentőségét. Tudja a nevelhetőségről szóló álláspontokat.

- 1.1.2. Általános pedagógia történet	Ismerje a reformpedagógiai mozgalmakat és ezek hatásait.
1.2. Neveléselmélet
1.2.1. A nevelés fogalma és nevelési alapelvek	Tudja a nevelés fogalmát. Tudja a nevelési cél fogalmát. Legyen képes bemutatni a célok összefüggését, szerepüket a személyiség fejlődésében. Ismerje a nevelés feladat- és eszközrendszerét. Ismerje az érték és norma fogalmát a nevelés folyamatában. Legyen képes kifejteni mit jelent az egyéni sajátosságok figyelembevételének elve. Ismerje a pozitívumokra való támaszkodás elvét és a nevelési ráhatások egységét.
1.2.2. A nevelés színterei, módszerei, folyamata	Értelmezze helyesen a nevelés társadalmi jellegét. Ismerje a család szerkezetét, funkcióját, típusait. Értelmezze helyesen a szocializáció és nevelés kapcsolatrendszerét. Tudja, mit jelent a belsővé válás. Ismerje a nevelési módszer fogalmát és típusait. Ismerje a meggyőzés módszereit. Ismerje a tevékenység megszervezésének módszereit. Ismerje a magatartásra ható módszereket. Lássa át és legyen képes bemutatni a családi nevelés, óvodai, iskolai nevelés, és a tömegkommunikáció hatásait. Ismerje a különböző nevelési intézmények szocializációban betöltött szerepét. Ismerje a kortársak szerepét a szocializációban. Ismerje a különböző életkorú gyerekek megismerésére alkalmas módszereket. Tudja a nevelés eredménytelenségének leggyakrabban előforduló okait. Legyen képes megkülönböztetni a nevelési folyamat szűkebb-tágabb értelmezését. Ismerje a nevelés folyamatát. Ismerje és illusztrálja példákkal a nevelési folyamat sajátosságait, összetevőit. Ismerje a pedagógus szerepét a nevelés folyamatában.
1.2.3. A nevelő mint modell	Ismerje a vezetési, nevelési stílusok fogalmát és fajtáit. Ismerje a tekintélyelvű nevelési és vezetési stílust. Ismerje a megkívánó nevelési és vezetési stílust. Ismerje a ráhagyó nevelési és vezetési stílust.

1.2.4. Kommunikáció és konfliktus	Tudja a kommunikáció fogalmát, funkcióit. Ismerje a verbális kommunikáció fogalmát. Ismerje a nonverbális kommunikáció fogalmát, területeit. Ismerje a kommunikációs gátakat. Ismerje a konfliktus fogalmát, hátterét, a konfliktusok fajtáit. Ismerje a konfliktuskezelési stratégiákat.
1.2.5. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek	Ismerje a különleges bánásmód fogalmát. Ismerje az SNI fogalmát. Ismerje a HH fogalmát. Ismerje a HHH fogalmát. Legyen képes különbséget tenni a fenti fogalmak között.
- 1.3. Didaktika
- 1.3.1. A didaktika fogalma, tudománya	Tudja a didaktika fogalmát, tárgyát. Ismerje a pedagógia és didaktika kapcsolatát. Tudja a didaktika alapfogalmait: - a tanulás, - a tanítás, - az oktatás, - az ismeret, - a tudás, tudásszint fogalmát. Tudja a jártasság, a készség, a képesség fogalmát és legyen képes különbséget tenni a fogalmak között. Tudja a kreativitás fogalmát. Tudja az oktatás, képzés, nevelés fogalmát és azt, hogy mit fejez ki ezek egysége. Ismerje a didaktika alapelveit: - a nevelésközpontúság, - a tudományosság, - a rendszeresség, - a szemléletesség, - az aktivitás, - a motiválás, - a fokozatosság, - a tartós tudás elvét.
- 1.3.2. A nevelés, oktatás alapdokumentumai	Ismerje az alapdokumentumokat és rendszerüket: Ismerje a Nemzeti alaptanterv fogalmát, jellemzőit. Ismerje a kerettantervek fogalmát, jellemzőit. Ismerje az Irányelvek fogalmát és jellemzőit. Ismerje a pedagógiai program fogalmát és jellemzői. Ismerje a helyi tanterv fogalmát és jellemzőit. Ismerje a tanmenet fogalmát és jellemzőit. Ismerje a tematikus terv fogalmát és jellemzőit. Ismerje az óratervezet fogalmát és jellemzőt.

- 1.3.3. A tanítás-tanulás tartalma és folyamata	Ismerje a tanítás-tanulás folyamatának fogalmát. Tudja a gyermek ismeretszerzésének jellemzőit. Ismerje az oktatási folyamat fogalmát. Tudja az oktatási folyamat fázisait.
- 1.3.4. A tanítás-tanulás megszervezése, szervezeti formái	Ismerje a frontális munka fogalmát és jellemzőit. Ismerje a csoportmunka fogalmát és jellemzőit. Ismerje az egyéni munka fogalmát és jellemzőit.
- 1.3.5. A tanítási órák típusai, felépítésük	Ismerje az új ismeretet feldolgozó óra felépítését és sajátosságait. Ismerje az új ismereteket alkalmazó óra felépítését és sajátosságait. Ismerje az ismétlő óra felépítését és sajátosságait. Ismerje az ellenőrző óra felépítését és sajátosságait.
- 1.3.6. Módszerek és eszközök a tanítási-tanulási folyamatban	Ismerje a tanítás-tanulás folyamatának eszközrendszerét. Tudja a módszer megválasztásának szempontjait. Tudja a módszerek fajtáit: Tudja a szóbeli ismeretközlés jellemzőit. Tudja a szemléltetés módszerének jellemzőit. Tudja a megbeszélés módszerének jellemzőit. Tudja a gyakorlás módszerének jellemzőit. Tudja az ismétlés módszerének jellemzőit.

2. Pedagógia gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Gondozási tevékenység
2.1.1. Az egészséges életmódra nevelés területei	Ismerje a gyermekek gondozásának alapjait, szabályait és tudja ezeket alkalmazni a gyakorlatban. Ismerje az egészséges életmód területeit és tudja ezeket alkalmazni a gyakorlatban. Ismerje a gyermek testi szükségleteit és kielégítésének módjait. Ismerje a gyermek fejlettségének mutatóit. Legyen képes megítélni, hogy a gyermek fejlettsége megfelel-e az életkorának. Legyen képes elemezni adott, konkrét gondozási tevékenységet pedagógiai, pszichológiai szempontok alapján. Legyen képes elemezni gyermektevékenységet - játék, munka, tanulás - pedagógiai, pszichológiai szempontok alapján. Legyen képes elemezni gyermektevékenységet pedagógiai forrásanyag felhasználásával. Legyen képes elemezni a megfigyelt gyermek

	tevékenységét.
2.1.2. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése	Ismerje a gyermek mozgásfejlődésének sajátosságait. Ismerje a harmonikus mozgásfejlődés feltételeit és legyen képes ezen feltételek megteremtésére. Ismerje a mozgásfejlődés lépéseit. Ismerje a mozgás harmonikus fejlődésének biztonságos és fejlesztő feltételeit.
2.1.3. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése	Legyen képes részt venni a tanulók higiénés szokásainak kialakításában. Legyen képes részt venni a tanulók öltözködési szokásainak kialakításában. Legyen képes részt venni a tanulók étkezési szokásainak kialakításában. Tudja szervezni és felügyelni a csoportos étkeztetést. Ismerje a beteg gyermek igényeit. Legyen képes felügyelni a beteg gyermeket. Legyen képes gyakoroltatni a tanulóval a mindennapi élethelyzethez szükséges tevékenységeket. Legyen képes ellenőrizni a tanuló higiénés és önkiszolgálási tevékenységét.
2.2. A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése
2.2.1. A gyermek megismerésének módjai	Ismerje a megfigyelés módszerét. Ismerje a szociometria módszerét. Legyen képes alkalmazni a szociometria módszerét. Irányítással legyen képes megfigyelni a játék, munka, tanulás pedagógiai, pszichológiai alapjait.
2.2.2. Iskolán kívüli programok	Legyen képes részt venni az iskolán kívüli programok szervezésében. Legyen képes részt venni a tanulók motivációjának felkeltésében. Ismerje a motiváció felkeltésének módjait. Legyen képes az iskolán kívüli programokhoz a szükséges eszközök előkészítésére. Legyen képes az iskolán kívüli programokhoz a szükséges eszközök készítésére.
2.2.3. Konfliktusok	Ismerje a viselkedést kiváltó és fenntartó okokat. Legyen képes elemezni a jelenségek mögött álló tényeket, érzelmeket. Ismerje a gyermek megismerésére alkalmas

módszereket.
Legyen képes konfliktusmegoldások elemzésére,
véleményezése.
Legyen képes a konfliktus közvetlen és közvetett
okainak feltérképezésére.
Legyen képes kutatni a konfliktusok gyökereit.
Tudja, hogy a konfliktusokat érdekek,
szükségletek, érzelmek okozzák.
Legyen képes mérlegelni, dönteni.
Legyen képes véleményt alkotni
problémahelyzetről.
Legyen képes véleményét a humanista értékek
(tisztelet, felelősségvállalás stb.) közvetítésével
megfogalmazni.
Ismerje a konfliktuskezelő stratégiákat.

3. Pszichológia

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Általános és személyiséglélektani ismeretek
3.1.1. A pszichológia tárgya, feladata	Tudja az általános lélektani alapfogalmak jelentését. Ismerje a pszichológia ágait. Legyen képes elhelyezni a pszichológiát a tudományok rendszerében. Ismerje a pszichológia történeti gyökereit. Ismerje a pszichológia módszereit. Ismerje a gyermek megismerésének módszereit. Ismerje a pszichológia főbb nézőpontjait.
3.1.2. Megismerési folyamatok	Ismerje a megismerési folyamatokat: Ismerje az érzékelés, az észlelés, a figyelem, a tanulás, az emlékezés, a képzelet és a gondolkodás folyamatát. Ismerje a lelki jelenségeket. Mutasson rá a lelki jelenségek közötti összefüggésekre: érzékelés-észlelés, észlelés- képzelet, emlékezet-tanulás. Ismerje a megismerési folyamatok általános és speciális jellemzőit. Tudja a tanulási törvényeket, alkalmazási lehetőségeiket. Tudja elemezni az aktiváció, emóció, motiváció kapcsolatát a harmonikus fejlődés szempontjából.
3.1.3. Nyelv és a	Ismerje a kommunikációs alapfogalmakat.

kommunikáció	Ismerje az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatását. Mutasson rá az érzelmek kifejeződésének szerepére a hiteles kommunikációban.
3.1.4. Motiváció	Ismerje a motiváció, motivátor, motívum fogalmakat. Tudja ezek alkalmazásának lehetőségeit a pedagógiai munkában.
3.1.5. A személyiség fogalma, személyiség-lélektani alapismeretek	Ismerje a személyiség fogalmát. Ismerje a személyiség szerkezetét. Ismerje a személyiség fejlődését meghatározó biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások kölcsönhatását. Ismerje az emberi szükségletek rendszerét, hierarchiáját. Ismerje az adottság, rátermettség, hajlam, temperamentum, az érdeklődés, képesség, tehetség, kreativitás fogalmakat. Ismerje a főbb személyiségelméleteket. Ismerje a személyiségtípusokat és jellemzőiket.
3.2. Fejlődéslélektan alapjai
3.2.1. Fejlődéslélektan tárgya	Ismerje a fejlődéslélektan fogalmát, tárgyát. Ismerje a filogenezis, ontogenezis fogalmakat. Tudja a pszichikus fejlődés feltételeit. Ismerje a főbb fejlődéslélektani elméleteket: Ismerje Erikson elméletét. Ismerje Piaget elméletét. Ismerje Freud elméletét.
3.2.2. A csecsemőkor	Ismerje a gyermek és gondozója közötti kapcsolat jelentőségét. Ismerje az anya-gyermek kapcsolat kiemelt szerepét csecsemőkorban. Ismerje a kötődés fogalmát. Értse az éntudat kialakulása és a környezettel való kapcsolat összefüggését kisgyermekkorban.
3.2.3. A kisgyermekkor és az óvodáskor	Ismerje az óvodáskor és a kisiskoláskor jellemzőit. Ismerje a kisgyermekkorú és az óvodáskorú gyermek főbb tevékenységformáját. Ismerje a játék fogalmát, fajtáit. Ismerje a játék személyiségfejlesztő hatását. Ismerje a játék és a munkajellegű tevékenységek kapcsolatát. Ismerje, melyek a gyermek önmaga irányában és mások érdekében végzett munkajellegű tevékenységei. Ismerje a nyelv előtti kommunikáció és a nyelvi fejlődés sajátosságát, a társas fejlődést

	kisgyermekkorban. Ismerje az agresszió és proszociális viselkedés jellemzőit. Ismerje az akarat, az önkontroll és a feladattudat fejlődését meghatározó tényezőket. Ismerje az akarat, az önkontroll és a feladattudat összefüggését óvodás- és kisiskoláskorban.
3.2.4. Az iskoláskor és a serdülőkor	Ismerje az iskoláskor és a serdülőkor jellemzőit. Ismerje a kognitív és biológiai fejlődés sajátosságait. Ismerje a társas kapcsolatok fejlődésének sajátosságait. Tudja az identitás fogalmát. Ismerje a serdülőkor testi diszharmóniából adódó frusztrációja oldásának lehetőségét.
3.2.5. A felnőtt- és az időskor	Ismerje a felnőtt- és időskor jellemzőit. Ismerje a jellemző biológiai és szociális változásokat. Tudja az agy funkcionalitása és a szellemi frissesség összefüggéseit. Tudja az életmód és az életkor kapcsolatának jellemzőit.
3.3. Szociálpszichológia alapjai
3.3.1. Szociálpszichológia	Ismerje a szociálpszichológia fogalmát. Ismerje a szociálpszichológia tárgyát, területeit.
3.3.2. A személyek egymásra hatása	Ismerje a fizikai és a szociális észlelés különbözőségeit. Ismerje a társas hatás fogalmát. Tudja a társas kapcsolatok humanista értékeit (tolerancia, bizalom, másokra figyelés, empátia). Ismerje az individualizáció fogalmát. Ismerje a tömeglélektan fogalmát, jellemzőit. Ismerje a szociális interakció fogalmát, jellemzőit. Ismerje a szerep, az érték, a szociális attitűd fogalmakat. Tudja a konfliktusok fajtáit és a hátterükben meghúzódó okokat. Értelmezze helyesen az egyes konfliktuskezelő stratégiák előnyeit és hátrányait. Értelmezze helyesen a konfliktusok szerepét az interperszonális kapcsolatokban. Ismerje a kommunikáció folyamatát. Ismerje a verbális és nonverbális közlés viszonyát. Nevezze meg a kommunikációs zavarok okait.
3.3.3. Szociális megismerés	Tudja az attribúció fogalmát.

	Ismerje a választás, a meggyőzés fogalmakat. Ismerje az önismeret forrásait. Ismerje a hiányos önismeret okait és következményeit.
3.3.4. Személyközi viszonyok	Tudja az agresszió fogalmát. Tudja a frusztráció-agresszió hipotézist. Ismerje az antiszociális-proszociális fogalmakat. Ismerje az altruizmus fogalmát, legyen képes jellemezni az altruista személyiséget. Tudja mit jelent a személyközi vonzalom fogalma. Ismerje az együttműködés és versengés szociálpszichológiáját.
3.3.5. A csoport	Tudja a csoport fogalmát. Tudja a csoportfejlődés szakaszait. Ismerje az érték- és normaképződés folyamatát a csoportban. Ismerje a vonatkozási csoport jellemzőit. Tudja a szociometria fogalmát és felhasználásának lehetőségeit. Tudja a sztereotípiák és az előítélet fogalmakat és kapcsolatukat. Értelmezze helyesen a társadalmi identitás fogalmát.
3.4. Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai
3.4.1. Pedagógiai pszichológia	Ismerje a pedagógiai pszichológia fogalmát. Ismerje a pedagógiai pszichológia tárgyát. Ismerje a személyiségfejlesztés módszereit. Ismerje a fejleszthetőség és a pszichikus determináció összefüggéseit. Legyen képes a nevelési feladatok és a motiválás összefüggéseinek meglátására. Tudja a hospitalizáció fogalmát és tudja elkerülésének lehetőségeit. Ismerje az összefüggést a gyermekközösség hatása és az egyén fejlődése között.
3.4.2. Munkalélektan	Ismerje a munkalélektan fogalmát, célját, feladatát. Ismerje a munkapszichológia módszereit. Ismerje a munkahelyi mentálhigiéné szükségességét.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		20 perc
Feladatlap		Egy tétel kifejtése
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok	Szöveges (kifejtendő) feladatok
50 pont	50 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a pedagógia ágazati szakmai tartalmakról történik átfogó számadás.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A központi írásbeli feladatsor konkrét feladatai a részletes érettségi követelmények valamennyi témaköréből kiválasztásra kerülhetnek.

Tartalmi szerkezet

A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyes követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.

Az írásbeli feladatlap feladatait 50%-ban a pszichológiai, 50%-ban a pedagógiai modul témaköréhez kapcsolódó feladatok alkotják, az egyes témakörökhöz tartozó témák arányainak figyelembevételével.

Témakörök:

- pedagógia,

- pedagógia gyakorlat,

- pszichológia.

A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai:

Kompetenciák	Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok	Szöveges (kifejtendő) feladatok
Pszichológiai ismeretek tematikus bemutatása	20%	10%
Pszichológiai ismeretek problémacentrikus bemutatása	15%	30%
Pedagógiai ismeretek tematikus bemutatása	20%	10%
Pedagógiai ismeretek problémacentrikus bemutatása	15%	30%
A szaknyelv alkalmazása	30%	20%

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

Ha a szóbeli tételek kifejtése forrásanyagot, mellékletet, ábrát, esetleg eszközt igényel, ezt a segédletet a vizsgázó a tételbe építve kapja meg és a szóbeli felelete kifejtése alatt használhatja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján központilag kell meghatározni. A szóbeli vizsga gyakorlati feladatokat is tartalmazhat. A gyakorlati feladatok logikai feldolgozása az ismeretelemző-értékelő, önálló gondolkodást, a lényegkiemelő és rendszerező képességet, a kreativitást kívánja meg a vizsgázótól. A különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális, gondozási igények, a nevelés körébe tartozó alapproblémák felismerése, a pedagógiai helyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések értelmezése során megmutatkoznak a vizsgázó jövőbeni szakmai munkájához szükséges személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák motívumai.

Témakörök

- pedagógia gyakorlat,

- pszichológia.

Példák

- gondozási tevékenység, pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,

- gyakorlati példákban gyermektevékenység (játék, munka, tanulás) pedagógiaipszichológiai szempontú elemzése,

- vizsgálati módszerek jellemzőinek szakszerű leírása, pedagógiai hasznosításuk bemutatása,

- pedagógiai problémahelyzetek, szituációk megoldásának pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése,

- "Mit tenne, ha" - döntés szituáció megoldása,

- konfliktusmegoldások pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése.

A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai:_

Kompetenciák	Százalék
Pedagógiai gyakorlati feladatok logikai feldolgozása	80%
A szaknyelv alkalmazása	20%

A szóbeli vizsgarész értékelése

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
A tétel tartalmának megértése, a tétellel kapcsolatos központi ismeretek kiemelése	15 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	15 pont
A felelet felépítése, előadásmódja	10 pont
Szakmai terminusok szakszerű használata	10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	50 pont

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A képző- és iparművészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei az alábbi V. Képző- és iparművészet ágazat szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul: - 54 211 01 Dekoratőr,

- 54 211 02 Divat- és stílustervező,

- 54 211 03 Festő,

- 54 211 04 Grafikus,

- 54 211 05 Kerámiaműves,

- 54 213 02 Kiadványszerkesztő,

- 54 211 06 Ötvös, fémműves,

- 54 211 07 Szobrász,

- 54 211 08 Textilműves,

- 54 211 09 Üvegműves.

A) KOMPETENCIÁK

1. Kreativitás, ötletgazdagság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Eredetiség	Bemutatott tervei, szakmai anyagai innovatívak, alkotásainak vannak egyéni vonásai.
1.2. Problémamegoldó képesség	Ismeri a szakmai problémák megoldására használatos tervezési, technikai formákat és ezeket beépíti az alkotó munkájába.

2. Művészettörténeti korok, műalkotások elemzése, értelmezése

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A művészettörténet folyamatának átlátása	Átfogó tárgyi tudással rendelkezik, megfelelő jelentéssel és kontextusban használja a szakmai kifejezéseket.
2.2. A műalkotások jellemzőinek felismerése és értelmezése	Önálló előadásmóddal, pontos meghatározásokkal képes ismertetni az adott műtárgy általános és egyedi jellemzőit.

3. Szabadkézi rajzolás, festés, térkonstrukciók kialakítása

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Szabadkézi rajzolás	Pontos megfigyelőképességgel, jó arány- és karakterérzékkel, lényegkiemelő képességgel rendelkezik a szabadkézi rajzok készítéséhez.

3.2. Festés

Pontos ábrázoló- és lényegkiemelő képességgel
rendelkezik a festmények készítéséhez. Alkotásait
tudatos színhasználat, formaalakítás és festői eszközök
alkalmazása jellemzi.

4. Kivitelező eszközök, technikák szakszerű alkalmazása

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Eszközök	Ismeri és használja a vizuális ábrázolás eszközeit. Tisztában van a tervezési folyamat fázisaival, vázlatkészítési és modellezési eljárásaival.
4.2. Technikák	Megfelelő szintű technikai készségekkel, szakszerű eszközhasználattal dolgozik, kivitelezési munkája széles körű anyagismeretre és a technológiai ismeretekre épül.

5. Manuális és digitális prezentáció

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Manuális dokumentáció készítése és bemutatása	Tervezési munkájához anyaggyűjtést végez, dokumentál és archivál. Alkotásait szakmai igényességgel rendezi, szerkeszti és mutatja be.
5.2. Informatikai és verbális kompetenciák	Digitális és elektronikus eszközökkel dokumentál, archivál, prezentációt készít és bemutat. A digitális tevékenysége és verbális bemutatója eleget tesz a szakmai technikai és esztétikai elvárásoknak, valamint a szakszerű bemutatás szabályainak.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Művészettörténet

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

1.1. A művészetek
története az ókortól a 19.
század végéig

Legyen képes bemutatni a művészettörténet korszakait az
egyes történelmi korok, időszakok szellemiségébe
ágyazottan.
Legyen képes a műalkotások önálló értelmezésére, az
ismeretek kreatív alkalmazására (kor-, stílusmeghatározás,
műleírás, műelemzés).
Legyen tisztában a társadalmi berendezkedés és a kultúra
egymásra hatásával.
Legyen képes a művészeti alkotások, iparművészeti
tárgyak és szokások korba és környezetbe illesztésére.
Legyen képes bemutatni az egyes művészettörténeti
korszakok közismert alkotóit, kiemelkedő alkotásait,
tárgykultúráját.
Ismerje az ókori egyiptomi birodalom korszakait, az
egyiptomi művészet stílusjegyeit, jellegzetességeit.
Ismerje az antik görög művészet korszakait, stílusjegyeit,
jellegzetességeit.
Ismerje az antik római művészet nagy korszakait, egyedi
sajátosságait, magyar vonatkozásait.
Ismerje az ókeresztény és bizánci művészet kialakulásának
történeti körülményeit, jellegzetességeit.
Ismerje a románkori művészet főbb területeit, stílusjegyeit,
jellegzetességeit.
Ismerje a gótikus művészeti korszak szellemiségét, legfőbb
műemlékeit, alkotásait, stílusjegyeit.
Ismerje az itáliai reneszánsz művészet korszakait,
stílusjegyeit, jellemzőit.
Ismerje az Itáliától északra fekvő területek reneszánsz
művészetének társadalmi hátterét, stílusjegyeit, kiemelkedő
alkotóit.
Ismerje a barokk kor művészetét, jellemző műfajait,
Európa különböző területeinek eltérő barokk stílusjegyeit.
Ismerje a klasszicizmus és romantika művészetének
szellemi hátterét, megnyilvánulási területeit.
Ismerje az impresszionizmus és posztimpresszionizmus
festészeti vívmányait, alkotásait, vezéralakjait.
Ismerje a 19. század végi európai építészet, művészet és
tárgykultúra jellemző törekvéseit, kiemelkedő alkotóit.

2. Rajz, festés

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A látvány utáni ábrázolás és formaképzés alapjai	Ismerje a komponálás szabályait. Legyen képes alkalmazni a perspektivikus ábrázolás törvényszerűségeit. Legyen képes a kompozíció arányainak helyes megfigyelésére, ábrázolására. Ismerje a különböző képi és plasztikus elemek formaalakító és felületképző lehetőségeit. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel és kifejezőerejével. Ismerje és alkalmazza a különböző kontraszthatásokat Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére - a tónusképzés lehetőségeinek bemutatására. Tudja alkalmazni a rajzolás és festés különböző technikáit. Legyen képes megjeleníteni egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket. Legyen képes ábrázolni természeti formákat, növényeket és állatokat, ismerje azok felépítését, arányait, mozgásait. Legyen képes megjeleníteni az épített külső és belső környezetet. Tudjon különböző kompozíciókat alkotni, montázst, kollázst, kevert és egyedi technikákat alkalmazni. Ismerje a formák térszerkezeti sajátosságait, legyen képes a statikai-dinamikai viszonyainak térbeli ábrázolására. Tudjon tárgyakat, növényi és állati formákat, emberi figurát, portrét rajzolni vagy festeni. Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való előkészítésének és kiállításának szabályait, legyen képes a portfóliójának önálló összeállítására.
2.2. Emberábrázolás alapjai	Ismerje a komponálás szabályait. Ismerje a különböző képi elemek felületképző lehetőségeit. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel és kifejezőerejével. Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére, a kontraszthatások bemutatására, a tónusképzés lehetőségeinek megmutatására. Ismerje a rajzolás és festés különböző technikáit. Ismerje az emberi test felépítését, anatómiai szerkezetét, arányait, mozgását. Legyen képes emberi figura, portré rajzolására, festésére, a belső szerkezet, tömegarányok vagy a színek helyes ábrázolására.

	Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való előkészítésének és kiállításának szabályait, legyen képes a portfóliójának önálló összeállítására.
2.3. Ember és tér	Ismerje a komponálás szabályait. Ismerje a különböző képi elemek felületképző lehetőségeit. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel és kifejezőerejével. Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére, a kontraszthatások - a tónusképzés lehetőségeinek bemutatására. Ismerje a rajzolás és festés különböző technikáit. Legyen képes az egyszerű geometrikus formák és összetett térelemek megjelenítésére. Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való előkészítésének és kiállításának szabályait, legyen képes a portfóliójának önálló összeállítására. Legyen képes megjeleníteni az épített külső és belső környezet és emberi figura együttesét. Tudjon különböző kompozíciókat alkotni, montázst, kollázst, kevert és egyedi technikákat alkalmazni. Legyen képes megjeleníteni a különféle formák - térformák, emberi test stb. - kifejező kapcsolatait. Legyen képes emberi figura, portré rajzolására, megfestésére. Legyen képes részt venni dombormű, szobor és plasztika vagy installáció készítési folyamatában. Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való előkészítésének és kiállításának szabályait, legyen képes a portfóliójának önálló összeállítására.
2.4. Szakmai rajz	Legyen képes a különféle formák - térformák - kifejező kapcsolatainak bemutatására. Legyen képes a formák térszerkezeti sajátosságainak, statikai- dinamikai viszonyainak térbeli ábrázolására. Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való előkészítésének és kiállításának szabályait, legyen képes a portfóliójának önálló összeállítására.

3. Technológia

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

3.1. Anyagismeret	Legyen tisztában az információgyűjtés menetével, formáival és lehetőségeivel. Ismerje a szakmai területen használatos alapanyagokat és segédanyagokat, beszerzési forrásait. Ismerje a szakmai területen használatos alapanyagok, segédanyagok felhasználási, alkalmazási módjait, az anyaghasználat korlátait.
3.2. Eszközismeret	Ismerje a szakmai terület tervezéséhez használatos eszközöket. Ismerje a szakmai kivitelező eszközöket és berendezéseket.

4. Tervezés, kivitelezés

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Tervezés	Ismerje a probléma vagy feladat meghatározásának módjait, menetét. Legyen képes célirányos gyűjtőmunkát végezni, tanulmányrajzokat, vázlatokat készíteni hagyományos és számítógépes módszerekkel. Tudja a tervdokumentációk anyagainak elkészítési és összeállítási módszereit. Legyen képes a tanulmányrajzai alapján, a vizuális memóriájára, belső látására támaszkodva kreatív terveket készíteni. Tudjon a látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formákat, átlényegítést, absztrakciót használni. Legyen képes a vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használatára (pl. magyarázó, közlő rajzon). Ismerje az alapvető tipográfiai szabályokat és legyen képes alkalmazni a tervezési munkája során.
4.2. Anyag- és eszközhasználat	Legyen képes a feladatnak és a plasztikai célnak megfelelő anyagok megválasztására és kreatív használatára. Ismerje az alapvető szakmai kivitelező eszközöket. Ismerje az alapanyagok, segédanyagok felhasználási, alkalmazási módjait.
4.3. Kivitelezés	Legyen képes a feladatnak és a tervezési-kivitelezési célnak megfelelő anyagok és eszközök kiválasztására. Ismerje az alapvető tipográfiai szabályokat és legyen képes alkalmazni a kivitelezési munkák során.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	saját rajzeszközök, festőeszközök	portfólió (eredeti)
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	rajzterem és rajztáblák, rajzbakok, egyedi világítás (modell megvilágításához), csoportonként 1 fő élő modell	portfólió (digitális adathordozón), számítógép, projektor

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
240 perc		20 perc
I. Feladatlap	II. Feladatlap
60 perc	180 perc	Portfólió (mappa)
Művészettörténet esszé	Rajz vagy festés	bemutatás
30 pont	70 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a két vizsgafeladat alapján a vizsgázó készségeit, képességeit teljesítményét, elsajátított ismereteit a művészettörténeti téma írásbeli kifejtésével, valamint a helyszínen készített rajz vagy festés feladaton keresztül az ismereteket, ábrázolási készségét együttesen, objektíven kell értékelni.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.

I. Feladatlap Művészettörténet

A feladatlap három esszéfeladatot tartalmaz. A feladatok egy-egy korszak megadott szempont szerinti megközelítését tartalmazzák, amelyek közül a vizsgázó szabadon választ egyet. A korszakok a művészettörténet témakör részletes követelményekben felsorolt művészettörténeti korszakai közül kerülnek kijelölésre.

II. Feladatlap

Rajz vagy festés

A feladatlap 4 különböző feladatából a vizsgázó kiválaszt egyet, majd szabadon eldönti, hogy azt rajzzal vagy festéssel kívánja-e megoldani.

Az írásbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga Általános szabályok

A szóbeli vizsgán a portfólió (mappa) bemutatásával a képzési időszak alatt készült alkotások alapján, illetve ezek bemutatása során megismerhető szakmai jártasságot, alkotói gondolkodásmódot együttesen, objektíven kell értékelni.

A vizsgázó a portfólió (mappa) lapjait a vizsgaleírás alapján állítja össze. A tanulói jogviszonyban álló és az érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képzőintézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nem áll tanulói jogviszonyban, önállóan dolgozza ki a vizsgaleírásban megadott portfólió témák közül választott témát.

A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői

A manuális vagy digitális technikával összeállított portfóliót a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig el kell készítenie, majd a lapokról készített digitális felvételeket csak olvasható digitális adathordozón le kell adnia. A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban álló és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képzőintézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nem áll tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény. A leadott anyagot a szóbeli gyakorlati jellegű vizsga bemutató anyagaként kell kezelni. A portfólió részét képezhetik a szakmai lapokra szerkesztetten, a munkák során készült vázlatok, fényképek és bármilyen más, a vizsgázó által kiválasztott dokumentáció. A vizsgázó által összeállított szakmai lapok tervezési és dokumentációs anyaga a szóbeli bemutatást támogatja.

A digitális adathordozón leadott portfóliónak 6 darab digitális képet kell tartalmaznia pdf formátumban. Az A/2 méretű alkotásokat manuális vagy digitális technikával lehet létrehozni, a manuális technikával készült feladatot digitalizálni kell. Egy képen (oldalon) több feladat bemutatása is lehetséges. A képek (oldalak) sorszámmal ellátottak, a következők szerint

1. tanulmányrajz, amelynek témája a térábrázolás,

2. akttanulmány vagy figuraábrázolás (egész- vagy félalakos kompozíció),

3. festett vagy egyéb színes technikával készült kompozíció,

4. képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció,

5-6. 2 db, a szakmai tervezési, illetve kivitelezési feladatokat dokumentáló kompozíció (egy oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet).

A vizsgázó az elkészült 6 darab portfólió lapot a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a portfólió lapokról készült 6 darab fájlt csak olvasható digitális adathordozón átadja. A portfólió oldalairól készült digitális felvételek a hosszabbik oldalukon legalább 3500 pixel méretűek legyenek.

A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:

- képzőintézmény neve,

- a vizsgázó neve,

- a portfólió (mappa) készítésének dátuma,

- a leadott feladatok (oldalak) sorszáma és megnevezése, az alkotások készítésének éve,

- a képek kicsinyítve,

- a segítő szaktanár neve,

- a segítő szaktanár aláírása,

- a portfólió (mappa) leadásának és az igazolólap kitöltésének dátuma.

A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot a segítő tanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása hitelesíti. Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.

A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett digitális adathordozókat és a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képzőintézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek.

A portfólió (mappa) valamennyi elemének értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő alábbi formai követelményeknek:

- 6 darab pdf kiterjesztésű fájlt tartalmaz,

- a fájlok számozása megtörtént,

- az oldalak a kiírásnak megfelelően készültek el és kerültek kiválogatásra,

- a munkák hitelesítése megtörtént.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A portfólió és bemutatásának értékelése

A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi az eredeti portfóliót, a vizsga helyszínén szóban önállóan bemutatja, a bemutatáshoz felhasználhatja a digitalizált portfólióját is. Értelmezi a munkáit és ismerteti a munkáját irányító gondolati, technikai hátteret. A vizsgabizottság a vizsgázó által elkészített szakmai anyag együttesét, a megoldások színvonalát és a bemutató alkalmával mérhető alkotói gondolkodásmód meglétét, fejlettségét, a szakmai fogalmak pontos használatát együttesen értékeli.

A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.

A portfólió szakmai anyagának értékelési szempontjai	Pontszám
Tanulmányrajzok	8 pont
Az arányok helyes és pontos megfigyelése, komponálás és kompozíció	4 pont
Perspektivikus térábrázolás	2 pont
Vonalkezelés, tónusok	2 pont
Festett, illetve színes kompozíciók	8 pont
A színek tudatos alkalmazása	4 pont
Az arányok helyes megválasztása, komponálás és kompozíció	2 pont
Az alkalmazott technikában való jártasság	2 pont
Kép és szöveg együttes kompozíciója	8 pont
Tipográfiai ismeretek	4 pont
Komponálás, kompozíció	2 pont
Kép és szöveg illeszkedése az adott témához, a felhasznált elemek összhangja, a stílus érzékenysége	2 pont
Tervezési, kivitelezési feladatok	8 pont
Kreativitás, a felvetett ötletek sokszínűsége	4 pont
A gondolatmenet és a tervezési folyamat bemutatása	2 pont
A tervek kidolgozottsága	2 pont
A portfólió (mappa) oldalainak kivitelezési minősége, összképe, igényessége	8 pont
A portfólió szóbeli bemutatásának értékelési szempontjai	10 pont
A tervező-, alkotómunka folyamatának bemutatása	5 pont
Előadásmód, szaknyelv alkalmazása	3 pont
Tématartás, érvelés, a feltett kérdések megértése	2 pont

SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:

50 pont

HANG-, FILM ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A hang-, film és színháztechnika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a VI. Hang-, film és színháztechnika ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 213 01 Hangmester,

- 54 213 03 Mozgókép- és animációkészítő,

- 54 521 07 Színháztechnikus, szcenikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelvi- és beszédkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozásainak megkülönböztetése.
1.2. A szakmai fogalmak segítségével az ismeretek bemutatása és értelmezése	Képes a számon kért ismereteket önállóan rendszerezi és a megfelelő szakkifejezések alkalmazásával ismertetni.
1.3. Köznyelvi kommunikáció	Képes gondolatait megfelelő szókinccsel, nyelvi gazdagsággal a művészeti tevékenységet végző embertől elvárható szinten bemutatni.

2. Áttekintő és értelmező képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Az összetett feladatok önálló áttekintése és értelmezése	Legyen képes az elvégzendő munkákat megbízhatóan értelmezni és végrehajtani.
2.2. Műszaki dokumentumok áttekintésének képessége	Legyen képes a műszaki életben alkalmazott jeleket és ábrákat felismerni és rendszerezni, ezek segítségével elvégezni a rábízott feladatokat.
2.3. A művészeti jelképek ismerete és értelmezése	Ismerje és legyen képes alkalmazni a hang- és zeneművészeti jeleket a feladatvégzése közben.

3. Körültekintés, elővigyázatosság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Feladatvégzés közbeni körültekintő magatartás	Legyen képes a feladatok elvégzése közben a körültekintő munkavégzésre. Ismerje fel a potenciális veszélyhelyzeteket és legyen képes elkerülni azokat.
3.2. Technikai eszközök és berendezések elővigyázatos használata	Ismerje a rábízott eszközök és gépek biztonságos és elővigyázatos használatát. Legyen képes az elővigyázatos munkavégzésre.
3.3. Archiválás	Ismerje a munkavégzés során felhasznált különféle információhordozók tulajdonságait és archiválási módjait, legyen képes megfelelően alkalmazni.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Hangművészeti, zenei alapismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Zenei alapismeretek
1.1.1. Zeneelméleti alapismeretek	Ismerje a hangolási rendszereket. Ismerje a szolfézs alapjait: hangközök, hármas hangzatok és fordításaik, 5 fokú, 7 fokú skálák, diatonikus hangsorok, relatív, abszolút szolmizáció, páros és páratlan ritmusok, ütemmutatók, asszimetrikus ritmusok, kottaírás, olvasás, jelölések, zenei alapfogalmak, előjegyzések.





1.2. Hangforrás és hangszerismeret
1.2.1. Hangszercsoportok, hangszeres együttesek, ültetési rendek	Ismerje a hangszercsoportokat, előadói együtteseket: vonós hangszerek (hegedű, brácsa, cselló, bőgő), húros hangszerek (zongora, csembaló, klasszikus gitár, elektromos gitár, basszusgitár, bendzsó, hárfa, aeolhárfa, cimbalom, citera), fafúvósok (furulya, fuvola, pikoló, alt fuvola, basszusfuvola, oboa, angolkürt, klarinét, basszusklarinét, fagott, kontrafagott, szoprán szaxofon, alt szaxofon, tenor szaxofon, bariton szaxofon, tárogató), rézfúvós hangszerek (franciakürt, trombita, kornett, szárnykürt, harsona, tuba), ütős hangszerek (üstdob, pergődob, tom-tom, álló tom, lábdob, rototom, csörgődob, nagydob, cintányér, kínai, béka, kasztanyett, triangulum, metallofon, marimba, xilofon, vibrafon, cseleszta, csőharang), historikus hangszerek (gamba, rebek, fidula, lant, ud, theorba, mandolin, görbekürt), az énekes hangfajokat

	(koloratúr szoprán, szoprán, drámai szoprán, mezzoszoprán, alt, kontratenor, tenor, hőstenor, bariton, basszbariton, basszus), szimfonikus zenekarok (barokk zenekar, bécsi klasszikus zenekar, romantikus zenekar, modern zenekar), zenekarok (musicalzenekar, rockopera-zenekar), kamarazenekarok (vonószenekar, fúvószenekar), együttesek (rézfúvós együttes, jazzegyüttes, dixiland együttes, rockegyüttes, popegyüttes, népzenei együttes), kamaraegyüttesek (duó, trió, kvartett, kvintett, oktett, vonósnégyes, fúvósötös, cigányzenekar), kórusok (gyerekkar, nőikar, férfikar, férfi-fiú kórus, vegyeskar, kamarakórus), ültetési rendjeik.
1.2.2. A hangforrások, hangkeltők működése	Ismerje a hangszerek működését (hangkeltők fajtái, rezonátorok, formánsok, a hangszerek Sachs- Hornbostel-féle osztályozása), az emberi hang jellemzőit (hangzók, formánsok).
1.3. Hangok művészete, pszichoakusztika
1.3.1. Az emberi fül	Ismerje a fül felépítését, a hallás Békésy-féle elméletét, a halláscsökkenés és halláskárosodás okait, az egyenlő hangosságszintek görbéit, a szubjektív és objektív hangerősség fogalmát.
1.3.2. Zeneirodalmi alapok	Ismerje a zenei művek formáit: szimfóniák, versenyművek, oratórikus művek, opera, kórusművek (egyszólamú, többszólamú, egynemű, többnemű, egyházi kórusművek, mise, requiem, világi kórusművek, madrigál), népzenei művek (dalok, táncok), a könnyűzenei művek fejlődését a jazztől napjainkig. Ismerje a műelemzés alapjait (hangnem, előadási utasítások, periódus, zenei egységek, a zenei szerkezet, szerkesztési alapfogalmak, formák, tételek).
1.3.3. Hangtechnikai műelemzés	Legyen képes a tanult hangtechnikai szempontok szerint, megadott művek elemzésének elkészítésére hangpélda alapján.
1.4. A hangrögzítés története
1.4.1. A hangok megismerésének története	A hangok keletkezése. Akusztikai alapfogalmak.
1.4.2. Hangrögzítés	Ismerje a hangrögzítés kialakulásának történetét (fonográf, gramofon, normállemez, mikrobarázdás lemez, acélszalagos hangrögzítő, a lemezvágó gép, a magnetofon, a kazettás magnetofon, a compact disk,

	a DVD-A, a blu-ray, hangrögzítés memóriába). Ismerje a hangrögzítési láncot (a hangforrástól a rögzített hanganyagig), a hangrögzítő szoftverek általános tulajdonságait, az analóg és digitális csatornák általános jellemzőit.
1.4.3. Hangosítás, közvetítés	- Ismerje a hangosítási lánc elemeit, a rádió, a televízió, az internet hangtechnikai közvetítő láncát.
1.5. Hangtechnikai eszközök
1.5.1. A hangfeldolgozás és a hangmanipuláció eszközrendszere	Ismerje az analóg (lemezvágó, magnetofon) és digitális (DAT, számítógépes munkaállomás) hangrögzítő, lejátszó (CD lejátszó, SACD lejátszó, DVD-A lejátszó, MiniDisk lejátszó), keverő (analóg és digitális keverőasztal) és effekt eszközöket (hangszínszabályozó, szűrő, zengető, dinamikaszabályozó).

2. Munkakörnyezet ismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Művészeti terület
2.1.1. Személyi és kommunikációs munkakörnyezet a művészeti területen	Ismerje a film-, rádió-, televízióstúdiók, animációs stúdiók és színházak szervezeti, személyi felépítését, a főbb munkaköröket és a szervezeti hierarchiát.
2.2. Gazdasági terület
2.2.1. Személyi és kommunikációs munkakörnyezet a gazdasági területen	Ismerje a film-, rádió-, televízióstúdiók, animációs stúdiók és színházak szervezeti, személyi felépítését a gazdasági területen.
2.3. Technikai terület
2.3.1. Tárgyi, technikai munkakörnyezet	Ismerje a film-, rádió-, televízióstúdiók, animációs stúdiók és színházak sematikus műszaki felépítését, a technikai felszereléseket és berendezési tárgyakat. Ismerje a színpadi építészeti és gépészeti elemeket.

3. Digitális művészeti gyakorlatok

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A számítástechnika,

multimédia fogalmai
3.1.1. Alapfogalmak	Tudja csoportosítani a szoftvereket (operációs rendszerek, programok). Ismerje az állományok típusait, az adatvédelem és adattömörítés módjait. Ismerje az adatok mozgatásának módjait, a hálózatok működését.
3.1.2. Hang- és képformátumok	Ismerje a hang- és képtechnikai perifériákat, a hang- és képtechnikai szoftverek alkalmazását a gyakorlatban és a munkaállomások általános felépítését, tulajdonságait. Ismerje a hang- és képdigitalizálás eszközeit, a veszteséges és veszteségmentes tömörítés fajtáit. Ismerje a kép és hang szinkronizálásának módjait (taktjel, időkód).
3.2. Számítógépes, audiovizuális programok használata
3.2.1. Hangfeldolgozó programok használata	Ismerjen egy hangfeldolgozó programot és tudja a gyakorlatban alkalmazni. Ismerjen egy képfeldolgozó programot, és tudja annak hangfeldolgozó részét használni.

4. Multimédia gyakorlatok

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Hallásfejlesztés
4.1.1. Hangok előállítása	Ismerje a természetes keletkezésű hangok jellemzőit. Ismerje és ismerje fel a különféle hangforrások és hangszerek hangját.
4.2. Projektmunka, stábmunka
4.2.1. Munkafolyamatok	Ismerje a rádió, film, televízió, színházi előadások, produktumok előállításának a folyamatát, a workflow-t.
4.3. Elemzés
4.3.1. Hangok hallgatása és felismerése	Legyen képes hangok megismerésére, elemzésére, összehasonlítására.
4.3.2. Hangkeverési alapok	Legyen képes alapvető hangforrások felhasználásával hangkeverési feladat elvégzésére.
4.3.3. Vizuális alkotások elemzése	Legyen képes mozgóképet hangtechnikai szempontból tartalmilag elemezni.
4.3.4. Színházi mű elemzése	Legyen képes színházi művet alapfokú dramaturgiai ismeretek felhasználásával hangtechnikai szempontból elemezni.
4.4. Alkotás

4.4.1. Klip összeállítása	Legyen képes néhány perces mozgóképes alkotás hangtechnikai stábmunkáját elvégezni egy adott kor érzékeltetésére és bemutatására.
4.4.2. Tanulmány készítése	Legyen képes egy adott kor jegyeinek feldolgozására dolgozat formájában (írás, kép, rajz, hanganyag).

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
300 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	NINCS	elkészített és leadott munkák eredeti példánya
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.	számítógépes munkaállomás (DAW) és rendszergazda	a prezentációhoz számítógépes munkaállomás (DAW), projektor és rendszergazda

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	szoftverlista	szoftverlista
Mikor?	a vizsga évét megelőző tanév végéig	a vizsga évét megelőző tanév végéig

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga			Szóbeli vizsga
300 perc			20 perc
I. Feladatlap	II. Feladatlap		Hanganyagok munkalapjainak bemutatása,	Portfólió bemutatása
60 perc	240 perc
Tesztfeladatok	Interaktív feladat I.	Interaktív feladat

	Zenei hanganyag vágása számítógépes munkaállomással	II. Prózai hanganyag vágása számítógépes munkaállomással	értékelése
40 pont	30 pont	30 pont
100 pont			50 pont

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó olyan művészi és technikai jellegű kompetenciáit mérik, amelyek alapvető fontosságúak a hangvágó munkatevékenységében.

Általános szabályok

A vizsgázó az I. Feladatlapon és a II. Feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután kerül sor a II. Feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgarész-összetevők között 10 perc szünet van. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.

Az interaktív vizsgatevékenységek elvégzéséhez digitális munkaállomást (DAW) használ a vizsgázó a szoftverlistában megjelölt szoftverekkel.

Az írásbeli vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gépvagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A vizsgázó a szoftverlistában felsorolt szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.

A vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.

A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.

A terem berendezése:

- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.

- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.

A számítógépek:

- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.

- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek.

- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.

- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.

- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.

A vizsga előkészítése:

- A vizsga során használható gépeket és tartalékgépeket úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó nevét és a felhasználóazonosítót a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.

- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.

- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.

- A két interaktív vizsgafeladatot tartalmazó digitális adathordozó a DAW számára importálható, általános formátumú tömörítetlen hangfájlokat és többféle formátumra és adatsebességre konvertált videófájlokat tartalmaz.

- A rendszergazda a telepítési útmutatóban leírtak alapján készíti fel a munkaállomásokat. A vizsga megkezdésekor a vizsgázó a szoftverbe előzetesen beimportált hang- és videósávokat kap a telepítési útmutató utasításai szerint meghatározott kezdő állapottal.

Archiválás:

- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például DVD-R, DVD+R).

- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban a gyakorlati dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.

A DAW szükséges általános paraméterei: legalább 24bit/96 kHz, legalább 24 monó hangsáv, 1 videósáv, annyi erőforrás, amennyi képes egyidejűleg hangsávonként dinamikaszabályozó, hangszínszabályozó, késleltető és összesen legalább 6 hangsávba függetlenül beiktatható zengető-effektprocesszor kiszolgálására.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Feladatlap I.

Az írásbeli vizsgarész-összetevő a részletes követelményekben található témakörökből származó 20 kérdésből álló tesztfeladatokat tartalmaz. 10 kérdés 1 pont értékű, 5 kérdés 2 pont értékű, 5 kérdés 4 pont értékű.

Feladattípusok:

Feleletválasztó feladatok:

- egyszerű választás ("Húzza alá!"),

- többszörös választás,

- illesztés (párosítás, csoportosítás),

- sorrend meghatározása,

- ok-okozati összefüggés keresése,

- igaz-hamis választás.

Feladatlap II.

Interaktív feladat I.

A feladat egy komoly- vagy könnyűzenei, legfeljebb 5.1 csatorna kiosztású zenés hanganyag illesztése, vágása, soksávos hanganyag sávjának vagy sávjainak illesztése, vágása, vagy hangmontázs készítése. A feladatban megadott mű kottája jól nyomon követhető, szimfonikus zenekari darabok esetén zongorakivonatot a feladatlap tartalmazza. A feladatban teljes tételek, zenei egységek vagy zeneművek szerepelhetnek, együttes időtartamuk elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc, soksávos hanganyag sávjainak illesztése, vágása esetén legalább 10, legfeljebb 20 sávperc. A feladatok vegyesen komolyzenei, könnyűzenei, soksávos, illetve montázs jellegűek. A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési, vágási feladat részelemeként előfordulhat.

Az elvégzendő feladat valódi illesztési, vágási munkafeladathoz hasonló, ezért a feladatonként legalább 3 megismételt részfelvételből kell a véglegesre editált hanganyagot elkészíteni. A feladatlap tartalmazza a zeneművek kottáját, amiben az ismétlések helye nyomon követhető, és egy editálási listát, ami tartalmazza az illesztendő részek sorrendjét és származási helyét. A feladatban a nyers részfelvételeken lokátor/marker/editálási pont helyek megadásával meg van jelölve az editálandó részek kezdete, és azok a kottában is meg vannak jelölve.

A feladatban legalább 3, legfeljebb 6 illesztési, vágási pont adható meg a nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.

Interaktív feladat II.

A feladat legfeljebb 5.1 csatorna kiosztású prózai valóság vagy fikciós műfajú, elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc időtartamú hanganyag vágása, illesztése. A feladathoz mellékelni kell a rögzített szöveget. A munkafájlok a hanganyag jellegétől függően lehet egy (például riport esetén), vagy több (például hangjáték részlet, művészi próza esetén). A feladatok vegyesen lehetnek fikciós és valóság műfaj jellegűek, amelyekből kettőnél több is szerepelhet, a szövegek tartalmától, időtartamától függően. A szövegfelvételek zörejeket, zajokat is tartalmazhatnak.

A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési, vágási feladat részelemeként egyszerű szintezés és panorámázás előfordulhat.

A feladatban összesen legalább 10, legfeljebb 20 illesztési, vágási pont adható meg a feladat nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.

Az írásbeli feladatlapok értékelése

A javítási-értékelési útmutató értékelési szempontokat tartalmaz a szoftverhasználat, a teljes munkafolyamat értékelésére is.

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javításiértékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga Általános szabályok

A vizsgázó az érettségi vizsgát megelőzően elkészített munkáiból portfóliót állít össze, majd annak szóbeli keretek között történő bemutatásával ad számot a képzés során megszerzett tudásáról. A szóbeli vizsgán a vizsgázó saját, a tanulmányi ideje alatt elkészített munkáinak eredeti példányaiból összeállított portfólió útján mutatja be a hang-, film és színháztechnika területén szerzett szakmai, művészi ismereteit, képességét. A portfólió tartalma a vizsgázó által választott szak szerint változik.

A szóbeli vizsgarész a kísérő adatlapok kifejtéséből, valamint a vizsgázó által készített portfólió elektronikus prezentációval támogatott bemutatásából áll.

A vizsgázó a feleletnél a portfólióját mint forrásanyagot használja fel.

A szóbeli feleletben a vizsgázónak a portfólió tartalmát a következő szempontok alapján kell értékelnie, bemutatnia:

- A munkanaplóban leírt, felvázolt alapgondolatok, ötletek szerint:

- A választott feladattal kapcsolatos kötöttségekre adott válaszok, egyéni ötletek és vázlatok.

- Anyaggyűjtés módjai, felkészülés a feladatra: analógiák, előképek és példák szerint.

- Munkamenet, saját elgondolások, mondanivaló, szüzsé, storyboard.

- A művészi elemek értékelése az elvégzett műveletek hatása szerint:

- A választott produkció, produktum, kompozíció, a tervezett hatások gondolati indoklása.

- A választott produkció, produktum, kompozíció forgatókönyvének, időrendjének, ritmusának, formájának elemei, tartalmi és formai indoklása.

- A technikai kivitel eszközei az alkalmazott technikák szerint:

- A munka során alkalmazott manuális technikák eszközei, folyamata.

- A munka során alkalmazott gépi eszközök technológiák és technikák fajtái.

- A megvalósított produkció műveleti kivitelének sorrendje.

- A munka kivitele során felmerülő költségek (gazdaságosság).

A filmek, multimédia felvételek esetén ki kell térni a forgatókönyvre és az elkészítés módjának ismertetésére.

Ha a vizsgabizottság a portfólióhoz kapcsolódóan kérdéseket tesz fel, a kérdéseknek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.

A tanulói jogviszonyban álló és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képzőintézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nem áll tanulói jogviszonyban, önállóan dolgozza ki a vizsgaleírásban megadott portfólió témák közül választott témát.

A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői

Hangmester szak

A portfóliónak tartalmaznia kell 4 saját készítésű hanganyagot, és egy színházi előadás hangszenáriumát.

Mozgókép és animációkészítő szak

A portfóliónak tartalmaznia kell két elkészített hanganyagot, egy film vagy videóanyag storyboard-ját, és legalább 5 db saját készítésű, legalább A4 formátumú rajzot, vagy 10 db saját készítésű, legalább A5 formátumú fényképet vagy fényképsorozatot.

Színháztechnikus, szcenikus szak

A portfóliónak tartalmaznia kell két elkészített hanganyagot, egy színházi előadás színpadi szcenáriumát és legalább 5 db saját készítésű, legalább A4 formátumú színpadkép rajzát vagy makettjének fotóját.

A hanganyag

Bemutatható és értékelhető hanganyagnak a klasszikus értelemben vett hangfelvételek mellett a filmeket és a hangsávokat tartalmazó multimédia produktumokat kell tekinteni.

A hanganyag formátuma, formája, időtartama

A hanganyag tetszés szerinti eredeti formátumú, de a vizsgán használt lejátszó berendezés formátumára átírt anyagok lehetnek. Előnyben kell részesíteni az elterjedt formátumokat (CD-A, DAT). Indokolt esetben wav (AIFF) adat formátum is elfogadható (CD-DATA, DVD-DATA). Adatvesztéses tömörítéssel, valamint digitális előkiemeléssel készített mesterlemez a vizsgához nem használható.

A film DVD formátumú lehet. A multimédia felvétel CD formátumú lehet. A számítógépes multimédia program egyszerű, legfeljebb 3-5 perces legyen és tartalmazzon mozgóképet, hangot, grafikát, szöveget, és interaktív elemeket. (Mindegyik multimédia anyag a saját hangformátumát használja.)

A bemutatott azonos fajtájú hanganyagokat egyetlen adathordozón kell beadni, sorszámozva, a hanganyagok indulási helyének megjelölésével. A filmek és multimédia anyagok fajtánként külön hordozón adandók be. A beadott anyagokat a hordozón, el nem távolítható módon azonosítóval kell ellátni (a vizsgázó neve, évfolyama, a képző intézmény neve, a vizsga dátuma).

A hang- és multimédia felvételeket és azok sorrendjét a vizsgázó önállóan válogatja. Csak teljes hangfelvételi egységek (teljes tételek, műsorrészek, logikai-tartalmi egységek, prezentációk) mutathatók be, azok időtartamától függetlenül. A hanganyagok elégséges időtartama azok tartalmától függ.

A hanganyagoknak eltérő időben és eltérő körülmények között, eltérő műfajokban, eltérő eljárásokkal kell készülniük. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek azonos zenemű több tétele akkor sem, ha egymást követő napokon készült, vagy azonos előadókhoz tartozó kiadvány két zenedarabja, vagy összefüggő koncert két eltérő zenekarral. Nem fogadható el olyan hangfelvétel sorozat, amelynek minden része azonos műfajú, azonos hangforrás-összeállítású, azonos tematikájú. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek az olyan hangátírás, filmhang vagy multimédia hanganyag, amelyen nem történt indokolható célt szolgáló és elégséges mértékű hangtechnikai módosítás.

A hangfelvételekhez hangfelvétel adatlapot kell csatolni, amelynek a következő információkat kell minden esetben tartalmaznia:

- a vizsgázó neve,

- ID-track #, ideje, formátuma, eredeti formátuma,

- a felvétel címe, szerzője, előadója, helyszíne, időpontja,

- a felvételhez használt berendezések, eszközök listája,

- a felvétel technikája, menete, körülményei (helyszínrajzzal),

- az utómunka menete és berendezései,

- készítők, közreműködők,

- a vizsgázó saját szerepe a felvétel során,

- a gyakorlatvezető neve,

- felvételelemzés (értékelés, személyes vélemény, hibák stb.),

- helyszínrajz, főbb méretek, blokkdiagram, folyamatábra,

- megjegyzések (a vizsgázó megjegyzései),

- a vizsgázó aláírása.

A szcenárium

A vizsgázó egy, a tanulmányi idő alatt a közismereti tárgyakban tanult vagy látott irodalmi mű, színdarab hang- vagy színpadi szcenáriumát készíti el.

A storyboard

A vizsgázó egy film- vagy videóprodukció storyboard-ját készíti el. A storyboard-nak legalább 10 snittet és a technikai forgatókönyvet is tartalmazni kell. A munkát vagy figura- és háttérábrázolással kell elkészíteni, vagy fotó etűd kidolgozásával.

A portfólióhoz a vizsgázónak rövid leírást, munkanaplót kell mellékelnie, le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a portfólió készítése során alkalmazott módszereket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket.

A portfóliót tartalomjegyzékkel kell ellátni.

Képi vagy elektronikus információforráson alapuló portfólió vagy portfólióelem eredménye audiovizuális produktum. A portfólió elbírálásának feltétele a hozzá tartozó adatlapok mellékelése.

A vizsgázónak az elkészült munka (portfólió és munkanapló) digitális változatát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell elkészítenie, majd csak olvasható digitális adathordozón le kell adnia. A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban álló és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képzőintézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nem áll tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény. A leadott anyagot a szóbeli gyakorlati jellegű vizsga bemutató anyagaként kell kezelni.

A vizsgázó az elkészült munkákat a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a digitális adathordozót átadja.

A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:

- képzőintézmény neve,

- a vizsgázó neve,

- a portfólió megléte,

- a munkanapló megléte,

- képek kicsinyítve,

- a segítő szaktanár neve,

- a segítő szaktanár aláírása,

- a portfólió és a munkanapló leadásának és az igazolólap kitöltésének dátuma.

A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot a segítő szaktanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása hitelesíti.

A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett digitális adathordozókat, valamint a kitöltött igazolólapokat a képzőintézménynek átadja. A képzőintézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek.

Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nem áll tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti megadott szempontok alapján, a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi témák ismereteinek felhasználásával:

- Hangművészeti, zenei alapismeretek:

- zenei alapismeretek,

- hangforrás és hangszerismeret,

- a hangrögzítés története.

- Munkakörnyezet ismeretek:

- művészeti terület,

- gazdasági terület,

- technikai terület.

A hanganyagok értékelése

A hangfelvétel-elemzés során képet kell kapni arról, hogy a vizsgázó hogyan képes ismereteit a hangfelvétel-készítés szolgálatába állítani. Azt kell vizsgálni, hogy a hanganyag miért szól úgy, ahogy szól. Milyen körülmények között készült, milyen fajta- és minőségű hangszerek vagy hangforrások hallhatók, milyen sajátosságai voltak a felvétel helyszínének, milyen célokat akart a vizsgázó elérni, mit tart a hanganyag erényének és hibájának, a hibákat miért nem tudta elkerülni, mi volt, amit előre látott, mi volt, ami később derült ki, hogyan készült fel a hangfelvételre stb.

A hanganyagok minőségének értékelését az alábbi szempontok alapján kell elvégezni: A virtuális tér kialakítása, műfaj szerinti tér nagyság (hangforrások kiterjedése). Mennyire reális a hallgató pozíciója (helye) a virtuális térben? A "bázis" (sztereó bázis) mérete az irányok értékelhetősége szempontjából. A hangforrások elhelyezkedés szerinti egyensúlya:

a) a teljes bázisszélességen belül,

b) az oldalak és a "közép" viszonyában,

c) zeneileg, a szólamok arányában. A hangkép szelektivitása:

a) a szólamok értelmezhetősége,

b) a szólamok dinamikai függetlensége,

c) elfedések.

A hangkép dinamikája (forte, piano, crescendo, decrescendo). A hangkép mélységi tagoltsága. A hangzás tisztasága.

A hangforrások jellegének való megfelelés. Összbenyomás (virtuális tér, hangkép, dramaturgia).

A szóbeli feleletek értékelése a részletes értékelési útmutató alapján az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
A hanganyagok értékelése a megadott szempontok alapján	20 pont
A szcenárium vagy storyboard értékelése	10 pont
A vizuális munkák vagy a többi hanganyag értékelése	20 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	50 pont

BÁNYÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A bányászat ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a VII. Bányászat ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 544 01 Bányaipari technikus,

- 54 544 02 Fluidumkitermelő technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata	Legyen képes a szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazására. Legyen képes a fogalmak j elentésváltozatainak megkülönböztetésére.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	Képes legyen ismertetni a bányászati területhez kapcsolódó műszaki tudásanyagot logikusan felépített szakmai kifejezések helyes alkalmazásával.
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven	Értse meg a vizsgabizottság által feltett kérdéseket és legyen képes a pontos, lényegre törő válaszadásra.

2. Számolási és matematikai, fizikai alapmüveletek alkalmazása

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Számolási alapok	Legyen képes alapvető számolási feladatokat elvégezni.
2.2. Matematikai összefüggések alkalmazása	Tudjon felismerni fontosabb matematikai összefüggéseket, egyenleteket probléma nélkül rendezni.
2.3. Fizikai összefüggések alkalmazása	Tudjon felismerni fontosabb fizikai összefüggéseket.

3. Képi jellegű műszaki rajzok kivitelezése, olvasása

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Műszaki rajzok kivitelezése	Legyen képes rajzeszközökkel önálló, tiszta munkát végezni.
3.2. Műszaki rajzok olvasása	Legyen képes műszaki jelöléseket felismerni, megkülönböztetni, és a műszaki

rajzokon elhelyezni.

4. Ismeretek helyén való alkalmazása

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Ismeretek alkalmazása	Tudja összekapcsolni az elméletben elsajátított ismereteit a gyakorlati alkalmazásokkal. Lássa át adott helyzetben a témához kapcsolódó összefüggéseket.
4.2. Információforrások kezelése	Tudja a kapott információkat rendszerezni, valamint térben és időben az adott feladatokhoz alkalmazni.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Geológia

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Földtani erők
1.1.1. Geológia alapj ai	Ismerje a geológia fogalmát, felosztását, témaköreit. Ismerje a világmindenség és a Föld keletkezésének folyamatát. Ismerje a Föld felépítését, az egyes övek jellemző fizikai tulajdonságait. Tudja a lemeztektonikai alapismereteket.
1.2. Földtörténet
1.2.1. Földtörténet alapjai	Ismerje a Föld keletkezése után anyagainak sűrűségüknek megfelelő rendeződésének folyamatát. Ismerje a földi éghajlat kialakulásának folyamatát. Tudja, hogyan alakult a Föld felszíne. Tudja az őskontinensek kialakulását.
1.3. Általános földtan
1.3.1. Rétegtani alapok	Ismerje a földi szférákat. Tudja az időrétegtani osztályozás alapelveit, egységeit. Ismerje az életrétegtani osztályozás alapelveit, egységeit. Ismerje a magnetosztratigráfia alapelveit, jelentőségét.
1.3.2. Rétegtan alapelvei	Ismerje a kőzetképződés folyamatait, az üledékképződés folyamatait és környezeteit. Tudja a törmelékes üledékes kőzetek képződésének folyamatát. Ismerje a magmás kőzetképződési folyamat jellemzőit. Ismerje

	a magmás folyamatok elterjedését, legyen képes jellemzésükre. Ismerje a metamorf kőzetek kialakulását, rendszerezésüket. Ismerje a töréses és a gyűrt formákat.
1.4. Regionális földtan
1.4.1. Magyarország földtana	Tudja az Alpok és a Kárpátok szerkezetét. Ismerje Magyarország harmad- és negyedidőszaki képződményeit, valamint Magyarország nagyszerkezeti beosztását.

2. Szakrajz

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Síkmértan
2.1.1. Síkmértan alapjai	Ismerje a rajzi szabványokat, vonalakat, vonalvastagságokat, feliratmezőket, a méretmegadást, méretarányokat. Ismerje a síkmértani szerkesztéseket, a vetületi, axonometrikus és metszeti ábrázolásokat.
2.2. Gépelemek ábrázolása
2.2.1. Műszaki ábrázolás alapjai	Tudja, mi a szabványosítás. Ismerje a műszaki rajzok alaki követelményeit, a műszaki rajzok vonalait. Tudja a gépelemek rajzolásának szabályait. Tudja a műszaki rajzok feliratait, a méretarányok megadásának módját. Legyen képes az összeállítási, a részlet- és az alkatrészrajzok, vázlatok készítésére.
2.2.2. Tárgyábrázolások	Legyen képes a részvetületek és résznézetek alkalmazására. Tudja a szimmetrikus tárgyak ábrázolását. Ismerje a törésvonallal megszakított ábrázolást. Ismerje a gépelemek ismétlődő alakzatainak egyszerűsített ábrázolását.
2.2.3. Tűrések és illesztések	Legyen képes a méret-, alak- és helyzettűrési szabványok, illesztési viszony megadására, a felületi érdesség jelölésére és a felületi minőségek megadására.
2.3. Mérőszámos ábrázolás
2.3.1. Méretmegadás	Ismerje a méretmegadás általános előírásait. Legyen képes méretmegadásra műszaki rajzokon. Tudja a különleges méretmegadásokat és egyszerűsítéseket.
2.3.2. A mérethálózat felépítése	Ismerje a láncszerű méretmegadást és a bázistól induló méretezést. Legyen képes

	méretezésre koordinátákkal. Tudja a kombinált méretmegadást.
2.4. Térképek
2.4.1. Bányatérképek	Ismerje a térképek célját, rendeltetését, készítését. Ismerje a bányatérképek fajtáit, jeleit, koordináta hálózatukat.

3. Gépelemek, géptan

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Általános géptan
3.1.1. Statika	Tudja a statikai alapfogalmakat. Legyen képes a statika alapismereteinek, alaptörvényeinek alkalmazására. Legyen képes az eredő és az egyensúly meghatározására. Legyen képes a síkidomok súlypontjának meghatározására és a stabilitás meghatározására. Ismerje a síkbeli szerkezeteket, kéttámaszú tartókat.
3.1.2. Szilárdságtan	Tudja a húzó és nyomó, nyíró, hajlító és csavaró igénybevétel fogalmát. Ismerje az összetett igénybevételeket. Legyen képes belső túlnyomású csővezetékek, tartályok vizsgálatára.
3.2. Gépészeti alapfogalmak
3.2.1. Kötőgépelemek	Tudja a kötőgépelemek, kötések csoportosítását. Ismerje az oldható és nem oldható kötéseket, a szegecsek típusait, kiválasztásuk, alkalmazásuk módját. Ismerje a menetek típusait. Ismerje a kötőcsavarok típusait, kiválasztásukat, alkalmazásukat. Ismerje a csavarbiztosítások típusait, kiválasztásukat, alkalmazásukat. Ismerje a csapszegek típusait, kiválasztásukat, alkalmazásukat. Ismerje az ékek típusait, kiválasztásukat, alkalmazásukat.
3.2.2. Gépészeti kötések	Ismerje a bordás kötések kialakításait, alkalmazásukat. Ismerje a zsugorkötések kialakításait, alkalmazásukat. Ismerje a ragasztott kötések kialakításait, ragasztó anyagok kiválasztását, alkalmazási területüket. Ismerje a forrasztott kötések kialakításait, forraszanyagok osztályozását és kiválasztását, alkalmazási területeiket. Ismerje a hegesztés fogalmát, a hegesztési eljárások fajtáit, a kötések kialakítását, a

	varrattípusokat, a hegesztett kötések rajzi jelöléseit és alkalmazási területeiket.
3.2.3. Gépek szerkezeti elemei	Ismerje a tengelyek és csapágyazásuk kialakítását. Ismerje a tengelycsapok fajtáit és alkalmazásukat. Ismerje a tengelykapcsolók típusait, alkalmazási megoldásait. Ismerje a rögzítő gyűrűk típusait. Ismerje a sikló- és gördülőcsapágyakat. Ismerje a fékek típusait és alkalmazásukat.
3.2.4. Gépészeti hajtások	Ismerje a lapos szíjakat, lapos szíjhajtásokat. Ismerje az ékszíjat és a lánchajtást. Ismerje a fogaskerekek jellemző méreteit, jelölésüket, a fogaskerekek fajtáit és a fogaskerékhajtást.
3.2.5. Csövek, csőszerelvények	Ismerje a csövek anyagait, méreteit, a csőszerelvények fajtáit.
3.3. Műszaki dokumentációk
3.3.1. Technológiai dokumentációk	Tudja a technológiai dokumentációk fogalmát, tartalmát. Tudja a gépészeti technológiai dokumentációk mint információhordozók szerepét, azok formai és tartalmi követelményeit. Ismerje a rajztechnikai alapszabványokat, előírásokat, megoldásokat.
3.4. Gépészeti alapmérések
3.4.1. Mérések alapjai	Tudja a mérés, ellenőrzés fogalmát és folyamatát. Legyen képes műszaki rajzok olvasására, értelmezésére, készítésére. Ismerje a mértékegységeket.
3.4.2. Műszaki mérés eszközei	Legyen képes hosszméretek mérésére és ellenőrzésére. Ismerje a szögek mérését és ellenőrzését. Ismerje az alak- és helyzetpontosság mérését és ellenőrzését.
3.4.3. Mérési jellemzők	Ismerje a mérési pontosság, mérési hibák fogalmait. Ismerje a műszerhibákat. Tudja mérési dokumentumok jelentőségét, fajtáit, tartalmát.
3.5. Anyagismeret
3.5.1. Alapanyagok és segédanyagok	Ismerje az alapanyagok és segédanyagok csoportosítását és tulajdonságaikat.
3.5.2. Hőkezelés	Ismerje a hőkezeléseket, feladatukat, csoportosításukat. Ismerje a hőkezelő eljárásokat.
3.6. Anyagvizsgálat
3.6.1. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok	Tudja a folyadékbehatolásos

	repedésvizsgálatot, a mágnesezhető poros repedésvizsgálatot, az ultrahangos repedésvizsgálatot és a radiográfiai vizsgálatot.
3.6.2. Roncsolásos anyagvizsgálatok	Tudja a szakítóvizsgálatot, ütővizsgálatot és a keménységmérést.
3.7. Gépészeti alapismeretek I.
3.7.1. Mérő- és ellenőrző eszközök	Tudja a mérő- és ellenőrző eszközök fogalmát, fajtáit.
3.8. Gépészeti alapismeretek II.
3.8.1. Felületvédelem	Ismerje a különféle fémfelületek előkészítését. Ismerje a kémiai és elektrokémiai korróziót, a korróziók fajtáit. Ismerje az aktív és passzív korrózióvédelmet.

4. Gazdaságtani és vállalkozási alapok

Témakörök	Követelmények
4.1. Alapismeretek
4.1.1. Gazdaságtani alapismeretek	Ismerje jogszabályok hierarchikus rendszerét, érvényességüket.
4.1.2. Vállalkozási alapismeretek	Ismerje a vállalkozás alapítására vonatkozó tudnivalókat. Tudja a vállalkozás tevékenységi körének, helyszínének meghatározását. Ismerje a vállalkozási formákat. Ismerje a vállalkozás megszüntetésére vonatkozó tudnivalókat.
4.1.3. Munkaviszony	Ismerje a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmakat. Legyen képes a próbaidővel és szabadsággal kapcsolatos fogalmak definiálására a Munka Törvénykönyve alapján. Tudja a munkáltató és a munkavállaló jogait.
4.2. Vállalkozás működtetése
4.2.1. Marketing ismeretek	Ismerje az ár, árképzési elvek, termékkialakítás, értékesítés, reklámozás fogalmait.
4.2.2. Pénzforgalom	Ismerje a bankszámlákkal kapcsolatos jogszabályi előírásokat és a bankszámla nyitásával kapcsolatos bizonylatok kitöltésének szabályait. Legyen képes az általános forgalmi adó

számítására. Ismerje a hitelezési módokat,
egy adott vállalkozás hitelfelvételi
lehetőségeit, a hitelek után fizetett kamatok
mértékének kiszámítását. Legyen képes a
költség és kiadás kategória
megkülönböztetésére.

5. Munkahelyi egészség és biztonság

Témakörök	Követelmények
5.1. Munkahelyi egészség és biztonság
5.1.1. Munkavédelmi alapok	Ismerje a munkavédelem fogalomrendszerét, a munkahelyek kialakításának általános szabályait. Ismerje a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét, a veszélyforrásokat, veszélyeket a munkahelyeken. Ismerje a munkavédelem szabályrendszerét, az ezzel összefüggésben álló jogokat és kötelezettségeket.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsgac
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, ceruza, körző, 2 db vonalzó, radír	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	műszaki táblázatok a feladatsorba építve	NINCS

Nyilvánosságra hozandók

	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	20 perc
Feladatlap	Három feladatból álló tétel kifejtése
100 pont	50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás:

- geológia,

- gépelemek, géptan,

- gazdaságtani és vállalkozási alapok,

- munkahelyi egészség és biztonság,

- szakrajz.

Témakörök		Súlyozás
Geológia	Földtani erők, földtörténet	25%
Gépelemek, géptan	Általános géptan, gépészeti alapfogalmak, gépészeti alapmérések, anyagismeret, anyagvizsgálat	35%
Gazdaságtani és vállalkozási alapok	Alapismeretek, vállalkozás működtetése	10%
Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság	15%
Szakrajz	Vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, metszeti ábrázolás, méretmegadás műszaki rajzokon	15%

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, igaz-hamis állításos feladatokból, rajzokból és rajzkiegészítésekből, valamint számítási példákból állnak.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalommeghatározás, folyamatleírás a megadott szempontok szerint.

Az igaz-hamis állításos feladatok esetében a vizsgázónak meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz vagy hamis. A helyesen megítélt állítások után jár pont.

A rajzfeladatok gépelemek ábrázolásaiból állnak.

A rajzkiegészítéses feladatokat a műszaki rajz szabályainak megfelelően kell pótolni.

A számításos feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott mélységben a geológia; gépelemek, géptan; munkahelyi egészség és biztonsági ismeretek elméleti alapjainak bemutatását igényli a vizsgázóktól.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A tételek komplexitását a három témakörre vonatkozó "A"; "B"; "C" feladatok biztosítják.

Témakörök
"A" feladat: Geológia	Általános földtan; Regionális földtan
"B" feladat: Gépelemek, géptan	Gépészeti alapfogalmak; Műszaki dokumentációk; Anyagismeret; Anyagvizsgálat; Gépészeti alapismeretek I.; Gépészeti alapismeretek II.
"C" feladat: Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható összesen 50 pont felosztásával kialakított részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	"A" feladat	"B" feladat	"C" feladat	Össze- sen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	1 pont	1 pont	1 pont	3 pont

Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	4 pont	4 pont	4 pont	12 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása	5 pont	5 pont	5 pont	15 pont
Összefüggések értelmezése	10 pont			10 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	5 pont			5 pont
Szaknyelv alkalmazása	5 pont			5 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:				50 pont

ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az épületgépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a VIII. Épületgépészet ágazat alábbi szakképesítésének szakmai tartalmát veszi alapul:

- 54 582 01 Épületgépész technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai kifejezőkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Szakmai kifejezőkészség	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	A megrendelővel, munkatársakkal folytatott kommunikáció tartalma logikusan felépített, következetes. Önálló termékbemutatás a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. Az elvégzendő feladat megértése, munkatársakkal történő megértetése.
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven	A vizsgabizottság által feltett kérdések megértése, pontos, lényegre törő válaszadás. Legyen képes szakmai nyelven történő utasítások kiadására.

2. Műszakirajz-olvasási, -készítési készség

TÉMÁK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

2.1. Műszaki rajz olvasása, értelmezése	Legyen képes a műszaki rajzok olvasására, azok értelmezésére. Legyen tisztában a szakmában lévő jelekkel, jelölésekkel.
2.2. Csőhálózati vázlat rajzkészítési készség	Rendelkezzen műszakirajz-készítési készséggel. Legyen képes elkészíteni egy konkrét csőhálózat vázlatrajzát.
2.3. Kapcsolási vázlatkészítési készség	Legyen képes szakáganként külön egyszerű kapcsolási vázlat elkészítésére, a vázlatról szakáganként anyagjegyzék elkészítésére, anyagköltség kiszámolására.

3. Gyakorlatias feladatértelmezés

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A feladatok értelmezése	Legyen képes megérteni a feladat szövegét, tudja azt magáévá tenni.
3.2. A feladatok gyakorlatba való átültetése	Legyen képes a kiadott feladatot gyakorlatban elvégezni, a feladatban leírt eszközök segítségével.
3.3. Számítógépes ismeretek	Ismerjen épületgépészetben használt programokat, valamint legyenek ismeretei az interneten elérhető háttéranyagokról.

4. Körültekintés, elővigyázatosság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Gyakorlati feladatok esetén körültekintő munkavégzés	Legyen képes figyelni a környezetére. Vegye észre a környezetében dolgozó embereket, a saját feladatait körültekintően, kellő megfontoltsággal, átgondolással végezze el.
4.2. Munkabiztonsági előírások	Tartsa be az előírt munkabiztonsági követelményeket. Ügyeljen a munkaterület munkavédelmére, tartsa be a tűz elleni védekezés szabályait. Lehetőségei szerint tudja csökkenteni a munkavégzés környezetkárosító hatásait.

5. Pontosság, kézügyesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Pontosság	Legyen képes a szakágának megfelelő szakmai előírásokban, műszaki tervekben megfogalmazott pontosság betartására.
5.2. Kézügyesség	Legyen képes a szakiparának megfelelő kivitelezési munkák kézzel történő elvégzésére, a műszaki

	eszközök használatára.
5.3. Hibaelhárítás	Legyen képes a felmerülő problémák megoldására és azok elhárítására.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Csőszerelés előkészítése

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Csőszerelés előkészítése elméletben
1.1.1. Épületgépészeti mérőeszközök, mértékegységek, műszerhasználat	Legyen képes ismertetni az épületgépészeti mérőeszközöket, szerszámokat, mértékegységeket.
1.1.2. Mérés, ellenőrzés, tűrés	Legyen képes ismertetni a mérés, ellenőrzés, tűrés fogalmait.
1.1.3. Fémmegmunkálás	Legyen képes ismertetni a kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáit.
1.1.4. Csőszerelés folyamatainak ismerete	Legyen képes ismertetni a kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáit. Tudja a forgács nélküli hidegalakítást, vágást, forgácsolást, hűtést, kenést.
1.1.5. Anyagtulaj donságok	Legyen képes ismertetni a fémes anyagok és műanyagok megmunkálhatóságát befolyásoló anyagtulajdonságokat, csövek anyagjellemzőit.
1.2. Csőszerelés előkészítése a gyakorlatban
1.2.1. Munkafolyamatok készítése, szerelő kőműves munkák	Legyen képes ismertetni egyszerű fém alkatrész készítését. Legyen képes ismertetni tartószerkezet készítését kézi kisgépes eljárások alkalmazásával. Legyen képes ismertetni szerelő-, kőművesmunkák, faláttörés, födémátfúrás, horonyfalvésés elvégzését. Legyen képes ismertetni a csőrögzítés készítését falhoronyba. Legyen képes ismertetni az épületgépészeti csőrögzítések, függesztések elhelyezését.

2. Vezetékhálózat kialakítása

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Vezetékhálózat

kialakítása elméletben
2.1.1. Acélcső, vörösrézcső, műanyagcső, csőalakítás	Legyen képes ismertetni az acélcső- megmunkálást, a csőalakítás technológiáját, az acélcsövek hideg- és meleghajlítási eljárásait, számítását. Legyen képes ismertetni a vörösréz vezetéken, illetve műanyag csövön csőalakítást.
2.1.2. Menetkészítés ismérvei	Legyen képes ismertetni a menetes csőkötés készítésének technológiáit, szerszámait, a menetvágást és menetes furat készítését. Tudja a menetmetszést csőre, kézi és gépi menetmetsző szerszámmal.
2.1.3. Kötés típusai	Legyen képes ismertetni az oldható kötések és helyzetbiztosító elemek, csavar-, tengely- és csőkötés elemeit, technológiáit: Menetes kötések: metrikus és a gázmenet (Whitworth). Ismerje a karimás kötéseket és a tokos kötéseket. Legyen képes ismertetni a nem oldható kötések elemeit, technológiáit. Tudja a vörösrézcső kötéseit: lágyforrasztás, keményforrasztás, roppantógyűrűs kötés. Tudja a műanyagcső-hegesztést és egyéb kötéseket: szorítógyűrűs kötés, présidomos kötés.
2.1.4. Hőtágulás, tömítés, korrózióvédelem	Legyen képes ismertetni a lineáris és térfogati hőtágulás, hőtágulási kiegyenlítés elvét. Legyen képes ismertetni a tömítőanyagokat, és annak követelményeit. Tudja a korrózió elleni védekezés aktív és passzív megoldásait, szigetelést.
2.2. Vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban
2.2.1. Hegesztett kötések készítése	Legyen képes ismertetni általános minőségű hegesztett kötés készítését kézi gázhegesztéssel. Legyen képes ismertetni általános minőségű hegesztett kötés készítését ívhegesztéssel. Legyen képes ismertetni műanyagcső hegesztését különféle eljárásokkal.
2.2.2. Csőkötés készítése nem hegesztéssel	Legyen képes ismertetni csőmenet készítését kézi és gépi úton. Legyen képes ismertetni menetes csőkötés készítését menetes idomokkal. Legyen képes ismertetni nem oldható kötések készítését (szegecs, ragasztott). Legyen képes ismertetni csőkötés készítését lágy- és keményforrasztással.
2.2.3. Munkafolyamatok készítése, szerelő-,	Legyen képes ismertetni egyszerű fém alkatrész készítését.

kőművesmunkák

Legyen képes ismertetni tartószerkezet készítését
kézi kisgépes eljárások alkalmazásával.
Legyen képes ismertetni a szerelő-,
kőművesmunkák, faláttörés, födémátfúrás,
horonyfalvésés elvégzését. Legyen képes
ismertetni a csőrögzítés készítését falhoronyba.
Legyen képes ismertetni az épületgépészeti
csőrögzítések, függesztések készítését.

3. Csőhálózat üzembe helyezése

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Csőhálózat üzembe- helyezési alapismeretek
3.1.1. Csőhálózat alapismeretek	Legyen képes ismertetni a csőhálózat mérési és beszabályozási műveletek alapjait. Ismertesse a csőhálózat belső tisztításának, mosatásának előírásait. Ismerje a nyomáspróbát, legyen képes ellenőrizni a tömörséget. Legyen képes ismertetni az üzembe helyezés dokumentációit.

4. Épületgépészeti alapfogalmak

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Épületgépészeti alapfogalmak elmélete
4.1.1. Hőtani alapfogalmak	Legyen képes ismertetni a hőtani alapfogalmakat, legyen képes meghatározni a fajhőt, hővezetést, hőátadást és hőátbocsátást, hősugárzást, hőszükségletet. Ismerje a hőmennyiség, hőteljesítmény, hatásfok fogalmát, számítását. Legyen képes elvégezni alapvető hőtani számítási feladatokat, kalkulálni a melegítés, hűtés hőigényét.
4.1.2. Tüzeléstechnikai alapfogalmak	Legyen képes ismertetni és meghatározni a tüzeléstechnikai alapfogalmakat, az égés feltételeit, a tüzelőanyag, a levegőellátás, égéstermék összetételét.
4.1.3. Nyomás fajtái, definíciói	Legyen képes ismerni és értelmezni a nyomást, a légköri nyomást, a túlnyomást, az abszolút nyomást, a vákuumot, a hidrosztatikai nyomást.
4.1.4. Áramlástani ismeretek	Legyen képes értelmezni az áramlást változó keresztmetszetű vezetékben, az áramlási

	sebességet, a térfogatáramot, a tömegáramot, a folytonossági törvényt, a statikus, dinamikus nyomást. Legyen képes kiszámítani alapvető áramlástani feladatokat: keresztmetszetet, sebességet, térfogatáramot.
4.1.5. Ellenállás fogalma	Legyen képes ismertetni az alaki és súrlódási ellenállások fogalmát, legyen képes meghatározni nagyságukat.
4.2. Épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata
4.2.1. Mérési, számítási gyakorlatok	Legyen képes kiszámítani a csővezetékek nyomását és ellenállását.
4.2.2. Hőmérsékleti, hőszükségleti feladatok	Legyen képes a rendelkezésre álló adatokból elvégezni adott zárt tér hőszükséglet-számítását.

5. Épületgépészeti dokumentációk

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Épületgépészeti dokumentációk elmélete
5.1.1. Épületgépészeti dokumentációk	Legyen képes ismertetni az épületgépészeti dokumentációk tervjelképeit. Legyen képes ismertetni a csőhálózati vezetékek, szerelvények, berendezések ábrázolását, rajzjeleinek bemutatását szakáganként. Ismerje az alaprajzot, a függőleges csőtervet. Legyen képes értelmezni a műszaki leírást, költségvetést.
5.2. Épületgépészeti dokumentációk gyakorlata
5.2.1. Épületgépészeti dokumentációk értelmezése	Legyen képes értelmezni az épületgépészeti tervdokumentációkat. Legyen képes bemutatni szakáganként gépkönyveket, szabványokat, műszaki táblázatokat, gyártmánykatalógusokat. Legyen képes értelmezni a műszaki adatokat. Legyen képes bemutatni és értelmezni egy társasház épületgépészeti tervét.
5.2.2. Kapcsolási vázlatok, költségvetés készítése	Legyen képes értelmezni adott munkatípushoz tartozó dokumentációkat. Legyen képes ismertetni az épületgépészeti tervdokumentációk tervjeleit, értelmezni a műszaki adatokat, valamint szakáganként kapcsolási vázlatokat készíteni. Legyen képes

költségvetést, anyagjegyzéket készíteni.

5.2.3. Munkahelyi
dokumentációk, számítógép-
használat

Legyen képes munkalapot, karbantartási naplót,
építési naplót, felmérési naplót, átadási,
üzembehelyezési dokumentációt, jegyzőkönyvet
készíteni.
Rendelkezzen számítógépes felhasználói
ismeretekkel, legyen képes számot adni az
épületgépészeti nyomtatványok és jegyzőkönyvek
kitöltéséről szóban.
Ismerje az interneten elérhető épületgépészeti
gyártmánykatalógusokat, tervezési segédleteket.
Legyen képes ismertetni az épületgépészetben
használt méretezési és költségvetési programok
főbb funkcióit.

6. Épületgépészeti rendszerelemek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Épületgépészeti rendszerelemek ismerete
6.1.1. Szelepek, csapok, tolózárak, tartályok ismerete	Legyen képes ismertetni a szelepek, csapok, tolózárak fajtáit, részeit, jelképeit, működésük jellemzőit, beépítési lehetőségeit. Legyen képes ismertetni a biztonsági szelepek, szerelvények feladatait, működési elvét. Tudja a tartályok jellemzőit.
6.1.2. Szivattyúzási alapismeretek	Legyen képes ismertetni a szivattyúzási alapismereteket, szivattyúk szerkezeti kialakítását, szabályozását, szerelését. Legyen képes ismertetni a szivattyúk feladatát, csoportosítását, működési alapelveit. Legyen képes ismertetni az alkalmazott szivattyúk fajtáit, a hatásfok, munkapont fogalmát.
6.1.3. Ventilátorok fogalma, ismerete, fajtái	Legyen képes ismertetni a ventilátorok szerkezeti kialakítását, szabályozását, szerelését elméleti síkon. Legyen képes ismertetni a ventilátorok feladatát, csoportosítását, működési elvét. Ismerje a légtechnikában alkalmazott ventilátorok fajtáit. Legyen képes ismertetni a hatásfok, munkapont fogalmát.
6.1.4. Hőtermelő berendezések	Legyen képes ismertetni a hőtermelő berendezések elhelyezési lehetőségeit, szerkezeti elemeit, csoportosítását tüzelőanyag szerint. Legyen képes ismertetni a levegőellátás,

| égéstermék-elvezetés megoldásait elméletben.

7. Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Munkaterület munkavédelme
7.1.1. Baleset és munkahelyi baleset alapfogalmai	Legyen képes ismertetni a baleset és a munkahelyi baleset fogalmát, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtáit.
7.1.2. Munkahelyi biztonsági jelzések ismerete	Legyen képes ismertetni a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzéseket, a biztonsági és egészségvédelmi jelzést, a biztonsági színek jelentését, az állandó jelzéseket, az időszakos jelzéseket.
7.1.3. Épületgépészeti berendezések biztonsági rendszerei, anyagmozgatás, tárolás	Legyen képes ismertetni az épületgépészeti berendezéseken alkalmazott biztonsági rendszereket. Legyen képes ismertetni a nyomástartó berendezések biztonságtechnikáját, a nyomástartó berendezések biztonsági szerelvényeit. Legyen képes ismertetni a magasban végzett munka, létrák, állványok, kezelőjárdák biztonságtechnikai előírásait, ellenőrzéseit a munkavégzés előtt. Tudja a kézi és gépi anyagmozgatás szabályait. Legyen képes ismertetni a munkavégzés során, valamint a telephelyen használt anyagok, eszközök biztonságos tárolását.
7.2. Tűz elleni védekezés
7.2.1. Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök	Legyen képes ismertetni a tűzoltás módjait, tűzoltó eszközöket, az éghető anyag eltávolításán alapuló módot, az oxigén elvonásán alapuló módot, az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási módot. Legyen képes ismertetni a tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének, működtetésének tűzvédelmi előírásait. Tudja a nyílt lánggal végzett munkavégzés biztonságtechnikáját. Legyen képes ismertetni a gázhegesztés biztonsági előírásait, az ívhegesztés biztonsági előírásait. Tudja az anyagok éghetőségét.
7.3. Környezetvédelem
7.3.1. Hulladékok kezelése, fajtái	Legyen képes ismertetni a hulladékok kezelését, a hulladékok szelektív összegyűjtését, hulladékok előkezelését, átmeneti tárolását, hulladékok

	elszállítását, hulladékok feldolgozását, hulladékok végleges elhelyezését.
7.3.2. Épületgépészeti munkafolyamatok környezetkárosító hatásai, megelőzésük	Legyen képes ismertetni az épületgépészeti munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzését, illetve környezetkárosító hatásuk csökkentése érdekében teendő intézkedéseket.
7.4. Az elsősegélynyújtás általános szabályai
7.4.1. Elsősegélynyújtás alapismeretek	Tudja, mik a teendők a baleset helyszínén. Legyen képes ismertetni eszméletlen beteg ellátásának, a légútbiztosításnak a módját. Ismerje a stabil oldalfekvést.
7.5. Sérülések ellátása
7.5.1. Vérzéstípusok jellemzői	Legyen képes ismertetni a hajszáleres vérzés, visszeres vérzés, ütőeres vérzés ismérveit.
7.5.2. Elsősegélynyújtás vérzések esetén	Ismerje a sebek ellátási lehetőségeit, tudja alkalmazni a nyomókötést, ismerje az artériás nyomáspontokat. Legyen képes ismertetni a belső vérzések veszélyeit.
7.5.3. Égési sérülések osztályozása	Legyen képes ismertetni az elsősegélynyújtás lehetőségeit égés, fagyás által okozott sérülések esetén, a sav- és lúgmérgezés ellátását.
7.5.4. Mérgezések ismerete	Legyen képes ismertetni a gyógyszermérgezést, ételmérgezést, gombamérgezést, CO2-mérgezést, szénmonoxid(CO)-mérgezést, benzinmérgezést, metilalkoholmérgezést.
7.5.5. Egyéb munkahelyi sérülések ismerete	Legyen képes ismertetni az idegen test okozta sérüléseket, a Heimlich-féle műfogást, a csontok, ízületek sérüléseit: a nyílt, zárt sérüléseket: a rándulást, a ficamot, a törést. Legyen képes ismertetni a fektetési módokat, a Rautek-féle műfogást. Legyen képes felismerni és ellátni a rosszulléteket, az ájulást, az epilepsziás rohamot, a szívinfarktus gyanút, az alacsony vércukorszint miatti rosszullétet, sokkot. Ismerje az elsősegélynyújtó feladatait villamos áram okozta sérülések esetén.

8. Elektrotechnika

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1. Elektrotechnika alapjai
8.1.1. Elektrotechnikai	Legyen képes ismertetni az elektrotechnikai

alapfogalmak	alapfogalmakat.
8.1.2. Elektromos jelenségek és azok okai	Legyen képes ismertetni a villamos feszültség, a villamos áram fogalmát. Legyen képes ismertetni a villamos áram hatásait. Legyen képes ismertetni az áramfajtákat, típusait. Legyen képes ismertetni a villamos áramkört.
8.2. Egyenáramú körök és hálózatok
8.2.1. Áramkörök ismerete	Legyen képes felépíteni villamos áramkört. Legyen képes ismertetni a villamos munkát, villamos teljesítményeket.
8.2.2. Ellenállások, kapcsolások ismerete	Ismerje az Ohm törvényt. Tudja az ellenállások kiviteli formáit. Tudja az ellenállások soros-, párhuzamos- és vegyes kapcsolásait, az áramosztó és feszültségosztó kapcsolásokat.
8.3. Váltakozó áram alapfogalmai, -körök, - hálózatok
8.3.1. Váltakozó áram alapfogalmai	Legyen képes ismertetni a váltakozó áram
	jellemzőit.
	Legyen képes ismertetni a villamos fogyasztók
	viselkedését váltakozó áramú körökben.
	Ismerje a fázistolást, a látszólagos teljesítményt, a hatásos teljesítményt, a meddő teljesítményt. Ismerje a háromfázisú hálózatokat, az érintésvédelmi kapcsolásokat.
8.4. Villamos forgógépek
8.4.1. Forgógépek ismerete	Ismerje a mágnesességet, a transzformátorokat és üzemállapotaikat. Legyen képes ismertetni a forgógépeket, felépítésüket. Ismerje az aszinkronmotorokat, az egyenáramú forgógépeket. Legyen képes karbantartani és vizsgálni a villamos gépet.
8.5. Elektronika
8.5.1. Áramkörök fogalma, fajtái	Ismerje az erősítő áramkörök, logikai áramkörök alapjait, a digitális jelfeldolgozó áramkörök működését, alapjait, szabályait, eszközeit. Ismerje az átalakítókat. Ismerje a memóriákat, a mikroprocesszorokat, a programozható logikai vezérlőket.
8.6. Elektronikai gyakorlat
8.6.1. Elektronikai alapismeretek	Legyen képes ismertetni gyártási és technológiai rajzok dokumentumait. Ismerje a méréstechnikai alapokat, az elektrotechnika alapjait, a villamos alapfogalmakat. Ismerje az erősítő jellemzőket,

	fajtáit. Ismerje a vezetékek típusait, kötőelemeit.
8.6.2. Áramkörök, logikai hálózatok	Legyen képes ismertetni az erősítő áramköröket, alapkapcsolatokat, elektronikai alapáramköröket, kombinációs logikai hálózatokat, szekvenciális logikai hálózatokat.
8.6.3. Áramkörök készítése	Legyen képes ismertetni méréseket, a hibajavítás végzését. Legyen képes ismertetni a hibakeresés, az alkatrészcserék módjait.
8.7. Villamos mérések
8.7.1. Méréstechnikai alapismeretek, mérőműszerek	Legyen képes ismertetni a méréstechnikai alapokat. Legyen képes ismertetni az elektromechanikus mérőműszereket és elektronikus mérőműszereket. Legyen képes dokumentációt készíteni a mérésekről.

9. Irányítástechnika

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
9.1. Vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek
9.1.1. Irányítástechnikai alapfogalmak	Legyen képes ismertetni az irányítástechnikai alapfogalmakat. Legyen képes ismertetni az irányítástechnikai szerveket, tagokat, berendezéseket.
9.1.2. Irányítástechnika, folyamatábrák ismerete	Ismerje a számítógéppel támogatott technológiákat. Legyen képes olvasni és értelmezni a folyamatábrákat, diagramot, nomogramot.
9.2. Érzékelők és vezérelt eszközök illesztése
9.2.1. Érzékelők és vezérelt eszközök ismerete	Legyen képes ismertetni az érzékelők felépítését, működését. Legyen képes ismertetni az érzékelők és vezérelt eszközök illesztését.
9.2.2. Átalakítók fajtái	Legyen képes ismertetni az ellenállás változáson alapuló átalakítókat, termoelektromos átalakítókat, hallhatást alkalmazó átalakítókat, induktivitásváltozáson alapuló átalakítókat, kapacitásváltozáson alapuló átalakítókat, piezoelektromos átalakítókat, AD-DA átalakítókat, a nem villamos mennyiségek átalakítását villamos jellé.
9.3. Vezérlés- és szabályozástechnika

9.3.1. Szabályozó és vezérlőkörös
készülékek szerelése

Legyen képes ismertetni a szabályozó körök
készülékeinek szerelését.
Legyen képes ismertetni a vezérlőkörök
készülékeinek szerelését.
Legyen képes ismertetni szabályozó körök
készülékeinek beszabályozását.
Legyen képes ismertetni vezérlőkörök
készülékeinek összehangolását.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
Feladatlap	Egy tétel kifejtése
100 pont	50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, táblázatokra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás:

- Csőszerelés előkészítése:

- csőszerelés előkészítése elméletben.

- Vezetékhálózat kialakítása:

- vezetékhálózat kialakítása elméletben.

- Csőhálózat üzembe helyezése:

- csőhálózat üzembehelyezési alapismeretek.

- Épületgépészeti alapfogalmak:

- épületgépészeti alapfogalmak elmélete,

- épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata.

- Épületgépészeti dokumentációk:

- épületgépészeti dokumentációk elmélete,

- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.

- Épületgépészeti rendszerelemek:

- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.

- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:

- munkaterület munkavédelme,

- tűz elleni védekezés,

- környezetvédelem,

- elsősegélynyújtás általános szabályai,

- sérülések ellátása.

- Elektrotechnika:

- elektrotechnika alapjai,

- egyenáramú körök és hálózatok,

- váltakozó áram alapfogalmai, -körök, -hálózatok,

- villamos forgógépek,

- elektronika,

- elektronikai gyakorlat,

- villamos mérések.

- Irányítástechnika:

- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek,

- érzékelők és vezérelt eszközök illesztése,

- vezérlés- és szabályozástechnika.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az írásbeli feladatok típusai és arányuk:

- szöveges feladatok 50%,

- tesztfeladatok 25%,

- számítási példák 25%.

- Tesztjellegű feladatok:

Feleletválasztó feladatok:

- egyszerű választás ("Húzza alá!"),

- többszörös választás,

- illesztés (párosítás, csoportosítás),

- sorrend meghatározása,

- ok-okozati összefüggés keresése,

- igaz-hamis választás. Feleletalkotó feladatok:

- rövid válasz (meghatározás),

- ábrafelismerés, ábraelemzés,

- több jellemző felsorolása, megnevezése,

- adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),

- fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,

- folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,

- ok-okozati összefüggések felismerése,

- tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:

- ismertetés,

- felsorolás,

- rövid kifejtés,

- fogalommeghatározás,

- folyamatleírás,

- esettanulmány értelmezése megadott szempontok szerint.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi témakörök számonkérésére irányul:

- Csőszerelés előkészítése:

- csőszerelés előkészítése elméletben,

- csőszerelés előkészítése gyakorlatban.

- Vezetékhálózat kialakítása:

- vezetékhálózat kialakítása elméletben,

- vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban.

- Csőhálózat üzembe helyezése:

- csőhálózat üzembehelyezési alapismeretek.

- Épületgépészeti alapfogalmak:

- épületgépészeti alapfogalmak elmélete.

- Épületgépészeti dokumentációk:

- épületgépészeti dokumentációk elmélete,

- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.

- Épületgépészeti rendszerelemek:

- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.

- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:

- munkaterület munkavédelme,

- tűz elleni védekezés,

- környezetvédelem,

- elsősegélynyújtás általános szabályai,

- sérülések ellátása.

- Elektrotechnika:

- elektrotechnika alapjai,

- egyenáramú körök és hálózatok,

- váltakozó áram alapfogalmai, -körök, -hálózatok,

- villamos forgógépek,

- elektronika,

- elektronikai gyakorlat,

- villamos mérések.

- Irányítástechnika:

- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek,

- érzékelők és vezérelt eszközök illesztése,

- vezérlés- és szabályozástechnika.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll.

A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll.

A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az épületgépészeti szakági feladatok magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, maximálisan 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	7 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	8 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása	10 pont
Összefüggések értelmezése	10 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	8 pont
Szaknyelv alkalmazása	7 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	50 pont

GÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A gépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a IX. Gépészet ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 863 01 Fegyverműszerész,

- 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus,

- 54 523 04 Mechatronikai technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Kommunikáció szakmai nyelven	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	Önálló előadásmód a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával.

2. Ismeretek helyén való alkalmazása

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.12.1. Ismeretek alkalmazása	Össze tudja kötni az elméletben elsajátított ismereteit a gyakorlati alkalmazásokkal.

	Átlátja adott helyzetben a témához kapcsolódó összefüggéseket.
2.2.Információforrások kezelése	A kapott információkat rendszerezi, térben és időben az adott feladatokhoz alkalmazni tudja.

3. Rendszerező képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Elvonatkoztatás képessége	Tények és törvényszerűségek közötti összefüggések felismerése, alkalmazása.
3.2. Lényegkiemelés	Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése. Információk szétválogatása szakmai szempontok alapján.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Munkavédelem

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

1.1. Munkabiztonság

Ismerje a munkavédelem:
- célját, alapfogalmait, területeit,
- szervezeti és jogi kérdéseit.
Ismerje
- a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit,
- a munkahelyen alkalmazott biztonsági
jelzéseket,
- a munkahelyi klíma tényezőit,
- a munkahelyek megvilágításával kapcsolatos
előírásokat,
- a színek kialakítását.
Ismerje
- a baleset és a munkabaleset fogalmát, fajtáit,
- a munkabalesetek bejelentését, nyilvántartását
és kivizsgálását.
Ismerje
- a veszélyforrások kialakulását,
- a foglalkozási ártalmak fajtáit,
- a kockázatelemzés fogalmait,
kockázatértékelést.
Ismerje
- az egyéni és kollektív védelmet,
- a személyi védőfelszerelésekkel szemben

	támasztott követelményeket. Ismerje a munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírásokat, annak dokumentálását. Ismerje a kézi és gépi anyagmozgatást, az anyagtárolás szabályait. Ismerje a villamos berendezések üzemeltetésének biztonsági szabályait. Ismerje a munkaegészségüggyel kapcsolatos előírásokat.
1.2. Tűzvédelem	Ismerje - az égés feltételeit, az anyagok éghetőségét, - a tűzveszélyességi osztályokat, tűzveszélyes anyagokat, - a tűzvédelmi szabályzatot, - a tűzjelzés módjait, teendőket tűz esetén, - a tűzoltás lehetőségeit, a tűzoltó eszközöket, - a gépek, berendezések tűzvédelmi előírásait, - a tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének tűzvédelmi előírásait, - a műszaki mentést.
	Ismerje - a környezetvédelem területeit, - a környezetszennyezés eseteit, fajtáit, a védekezés lehetséges módjait, - az épített környezet védelmét, - a természetvédelmet, - a víz jellemzőit, a vízszennyezést, - a levegő jellemzőit, a levegőszennyezést, - a globális felmelegedést és hatását a földi
1.3. Környezetvédelem	életre, - a hulladékok keletkezését, csoportosítását eredetük, halmazállapotuk, illetve fajtájuk szerint, - a hulladékok kezelését, szelektív összegyűjtését, tárolását, - a hulladékok feldolgozását, újrahasznosítását, végleges elhelyezését, - a veszélyes hulladékok fogalmát, megkülönböztetett kezelését, tárolását, szállítását.

2. Gépészeti alapozó feladatok

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Műszaki dokumentációk	Ismerje a technológiai dokumentációk fogalmát, tartalmát. Ismerje a gépészeti technológiai dokumentációkat mint

információhordozókat, azok formai és tartalmi
követelményeit.
Ismerje a rajztechnikai alapszabványokat, előírásokat,
megoldásokat.
Ismerje a síkmértani szerkesztéseket, legyen képes
lemeztárgy szerkesztett rajzát elkészíteni.
Ismerje a sík- és térmértan közös alapfogalmait.
Ismerje a térmértan alaptételeit: illeszkedés,
merőlegesség, párhuzamosság, kitérő helyzet, metszés.
Ismerje az egy, kettő és három képsíkos képsíkrendszer
felépítését, fogalom- és jelölésrendszerét.
Ismerje a térelemeket és legyen képes azokat a
képsíkokon ábrázolni.
Ismerje az illeszkedés és metszés alapeseteit, a
láthatóság eldöntését.
Ismerje a valódi nagyság meghatározásának
módszereit.
Ismerje az európai vetítési rendszert és a vetületrendet.
Ismerje a vetületi ábrázolás szabályrendszerét és
legyen képes ilyen ábrázolási módokra.
Ismerje a síklapú és görbelapú testeket és legyen képes
ezeket ábrázolni.
Ismerje a forgástesteket.
Ismerje a síklapú és forgástestek síkmetszésével
létrejövő metszeti idomokat.
Legyen képes a síkmetszések szerkesztésére.
Ismerje a síklapokkal határolt testek felületi hálójának
szerkesztését.
Ismerje a forgástestek palástkiterítésének szerkesztését.
Ismerje az axonometrikus ábrázolást és legyen képes
ilyen ábrázolási módokra.
Ismerje a síklapú testek áthatását.
Ismerje a forgástestek áthatását.
Ismerje a síklapú test és forgástest áthatását.
Legyen képes áthatások szerkesztésére.
Ismerje fel az áthatásokat alkatrészrajzokon.
Ismerje az összeállítási és részletrajzokat.
Ismerje
- a metszet és a szelvény fogalmát,
- a metszet- és szelvényábrázolások formai
követelményrendszerét,
- a metszetek csoportosítását (egyszerű és
összetett metszetek),
- a különleges metszeti ábrázolásokat,
- a szelvények fajtáit és elhelyezési lehetőségeit a
rajzokon,

- a metszet és szelvény alkalmazásának
szabályait.
Legyen képes metszetek és szelvények ábrázolására.
Ismerje a géprajzi egyszerűsítéseket, különleges
ábrázolási módokat.
Ismerje
- a méretmegadás formai követelményrendszerét,
- a mérethálózat felépítését, különleges
méretmegadásokat,
- a mérethálózat fogalmát, a méretek típusait,
- a mérethálózat felépítésének elveit.
Legyen képes alkatrészrajzokon mérethálózatot
készíteni.

2.2. Szakrajz

Ismerje a felületi minőség fogalmát, a felület
egyenetlenségeit, a felületi érdesség és az
egyenetlenségmagasság kapcsolatát leíró összefüggést.
Ismerje a felületi érdesség geometriai jellemzőit és
tudja rajzvázlattal bemutatni azokat.
Ismerje és legyen képes alkalmazni a felületi minőség,
a felületkikészítés és a hőkezelés megadására szolgáló
rajzjeleket.
Ismerje, hogy milyen összefüggés van a tűrés előírása
és a felületi érdesség között.
Ismerje a tűrésezetlen méretek esetén alkalmazandó
pontosságra vonatkozó előírásokat.
Ismerje és alkalmazza a tűrések és illesztések
jelölésrendszerét.
Legyen képes tűréstáblázatok és számítások alapján
tűrés- és illesztési feladatok megoldására.
Ismerje az alak- és a helyzettűrések fajtáit és jelöléseit,
legyen képes azokat értelmezni, illetve megadni adott
alkatrészrajzon.
Ismerje a jelképes ábrázolásokat, és legyen képes
azokat alkalmazni alkatrészrajzokon és összeállítási
rajzokon:
- a csavarmenetek és csavarok jelképes
ábrázolását,
- az orsómenet és anyamenet jelölését,
- a csavarmenetek méretmegadását,
- a rugók ábrázolását,
- a bordás tengelykötést és ábrázolását,
- a gördülőcsapágyak ábrázolásának módjait,
- a hegesztett kötések ábrázolását,
- a hegesztési varratok jellemzőit, rajzjeleit,
- a hegesztett kötések rajzi jelöléseit,
méretmegadásait,

	- a forrasztott és ragasztott kötések j elöléseit, - a nem oldható kötések jelképes ábrázolásait, - a fogazott alkatrészek jelképes ábrázolásait, - fogazatok jellemző adatait, méreteit, - a fogazott alkatrészek műhelyrajzának követelményeit, - a csövek és csőkötések bemutatását, ábrázolásait, - a csővezetékek rajzjeleit. Ismerje a munka tárgyára, céljára vonatkozó rajzdokumentumokat. Ismerje a műhelyrajzok és a technológiai rajzok fajtáit és jellemzőit, követelményeit. Ismerje a rajzkészítési és rajzszámozási rendszereket.
2.3. Géprajzi ismeretek	Ismerje a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációkat. Ismerje az egyszerű gépészeti műszaki rajzokat. Ismerje az egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek, művelet-, illetve szerelési terveit. Ismerje a rendszerek rajzait, kapcsolási vázlatokat, folyamatábrákat és folyamatrendszereket. Ismerje a technológiai sorrend fogalmát, tartalmát. Ismerje a technológiai jellegű rajzok készítésének szabályait (dokumentációkészítés, technológiai elemek rajzjelei, ábrázolási szabályai), és legyen képes ilyen rajzokat készíteni. Ismerje a kinematikai rajzok készítésének szabályait, és legyen képes ilyen rajzokat készíteni. Ismerje a gépek kinematikai ábráit (fordulatszám ábra, erőfolyam ábra). Ismerje a készülékek szerkezeti elemeit (ülékek, tájolók, ütközők) és a készülékelemek szabványos részeinek j elöléseit.
2.4. Gépészeti alapmérések	Ismerje a gépészeti alapmérések alapfogalmait: - a mérés, ellenőrzés fogalmát, - a mérés folyamatát, - a mérési módszereket, - a mértékegységeket, - a tűrést, az illesztést. Ismerje a mérési dokumentumokat: - a mérési utasítást, - a mérési jegyzőkönyvet, - a műszaki rajzok készítésének lépéseit, olvasását, értelmezését. Ismerje a mérés eszközeit: - a mérőeszközök csoportosítását,

- az értékmutató műszerek kijelző elemeit,
- a mérőeszközök (műszerek) metrológiai
jellemzőit,
- a mérőeszközök kiválasztásának szempontjait,
- a mérési segédeszközöket.
Ismerje a mérési hibákat:
- a mérési hibák csoportosítását,
- a mérési hibák keletkezését, megelőzését.
Ismerje
- a hosszméretek mérését, ellenőrzését,
- a hosszmérés eszközeinek csoportosítását,
- az egyszerű hosszúságmérő eszközöket,
- az egyértékű mértékeket,
- a tolómérőt,
- a mikrométert,
- a passzamétert,
- a mérőórát,
- a finomtapintókat,
- az optikai hosszmérő-eszközöket.
Ismerje a szögek mérését és ellenőrzését:
- a szögmértékeket,
- a mozgószáras szögmérőket,
- a szögmérést közvetett eljárással,
- a szögmérést optikai úton,
- a szintezőket,
- a kúpszögmérést.
Ismerje az alak- és helyzetpontosság mérését,
ellenőrzését.
Ismerje a felületi érdesség ellenőrzését, mérését.

2.5. Anyagismeret

Ismerje
- az anyagok mikroszerkezetét,
- az elsődleges kémiai kötéseket,
- a másodlagos kémiai kötéseket.
Ismerje
- a mikroszerkezet és a tulajdonságok
kapcsolatát,
- az ionkötésű anyagok tulajdonságait,
- a kovalens kötésű anyagok tulajdonságait,
- a fémes kötésű anyagok tulajdonságait,
- a másodlagos kémiai kötésű anyagok
tulajdonságait.
Ismerje
- az ipari anyagok csoportosítását alkalmazásuk
szerint, halmazállapotuk szerint, eredetük
szerint, felhasználásuk szerint,
- a szerkezeti anyagok csoportosítását a kötés
típusa szerint.

Ismerje
- az anyagok tulajdonságait,
- a fizikai tulajdonságokat,
- a kémiai tulajdonságokat,
- a mechanikai tulajdonságokat,
- a technológiai tulajdonságokat.
Ismerje
- a fémek és ötvözetek tulajdonságait,
- a színfémek (tiszta fémek) tulajdonságait,
- a színfémek előfordulását,
- a színfémek előállítását,
- a színfémek kristályosodását,
- az ötvözetek kristályosodását,
- az egyensúlyi diagramokat,
- a Fe-C diagramot, Fe-Fe3C diagramot és az
ikerdiagramot.
Ismerje az ipari vasötvözeteket:
- az acélok és öntöttvasak csoportosítását,
felhasználási területeiket,
- a hűtési sebesség hatását az acélok
szövetszerkezetére, tulajdonságaira,
- az ötvözőelemek hatását az acélok
szövetszerkezetére, tulaj donságaira,
- a legfontosabb acélfajták alkalmazási területeit,
kiválasztás szempontjait.
Ismerje a nem vasalapú fémes szerkezeti anyagokat:
- a könnyűfémeket és ötvözeteiket (alumínium,
magnézium, titán),
- a nehézfémeket és ötvözeteiket (fekete fémeket
és ötvözeteiket: nikkel, szilícium, mangán,
króm, volfrám, vanádium; színesfémeket és
ötvözeteiket: réz, ón, ólom, horgany).
Ismerje a kerámiákat:
- a hagyományos kristályos oxidkerámiákat
(szilikátkerámiákat),
- az üveget,
- műszaki kerámiákat.
Ismerje a kompozitokat.
Ismerje a szinterelt szerkezeti anyagokat.
Ismerje
- a szerves ipari anyagokat,
- a fát és ipari felhasználását,
- a papírt és ipari felhasználását,
- a gumit és ipari felhasználását,
- a szálasanyagokat és ipari felhasználásukat,
- a bőrt és ipari felhasználásukat,

- a műanyagokat (természetes alapú
műanyagokat, mesterséges alapú műanyagokat)
és a műanyagok feldolgozási technológiáit.
Ismerje az ipari segédanyagokat:
- a kenőanyagokat,
- a hő-, hangszigetelő anyagokat, tűzálló
anyagokat, tömítőanyagokat,
- csapágyanyagokat.
Ismerje a korrózió elleni védelmet:
- a korrózió fajtáit,
- a korrózió elleni védekezés módjait.
Ismerje
- az anyagok hőtechnikai j ellemzőit,
- a hőkezelés fogalmát, feladatát, célját,
- a hőkezelés szakaszait,
- a hőkezelés csoportosítását.
Ismerje az ipari vasötvözetek hőkezeléseit:
- az acélok hőkezeléseit:
- teljes keresztmetszetű hőkezeléseket:
- egyneműsítő hőkezelések:
feszültségcsökkentés, újrakristályosítás,
lágyítás, diffúziós izzítás,
- keményítő hőkezelések: martenzites
(közönséges) edzés, különleges edzés,
- szívósságfokozó hőkezelések: nemesítés,
normalizálás, patentírozás;
- felületi hőkezeléseket:
- összetételt nem változtató módszerek:
lángedzés, indukciós edzés, mártóedzés,
- összetételt változtató: betétedzés,
nitridálás, egyéb termokémiai kezelések;
- az öntészeti vasak hőkezeléseit:
- szürkevas hőkezeléseit: feszültségcsökkentő
izzítás, lágyítás, keményítő hőkezelések,
szívósságfokozó hőkezelések,
- fehérvas hőkezelése: temperálás (fekete,
fehér).
Ismerje
- a színesfémek és ötvözeteik hőkezeléseit,
- az újrakristályosító lágyítást,
feszültségcsökkentést, homogenizáló izzítást,
nemesítést.
Ismerje
- a könnyűfémek és ötvözeteik hőkezeléseit,
- a színalumínium hőkezeléseit,
- az alumíniumötvözetek hőkezeléseit.

Ismerje az egyéb könnyűfémötvözet hőkezeléseit
(magnézium, titán ötvözetek).

2.6. Anyagvizsgálat

Ismerje az anyaghibákat feltáró vizsgálatokat:
- a jellegzetes hibákat,
- a hibakimutatás lehetőségeit,
- a darab felületén lévő hibák kimutatására
alkalmasakat:
- vizuális megfigyelést,
- mágneses repedésvizsgálatot,
- penetráló folyadékos vizsgálatot,
- a belső hibák kimutatására alkalmasakat:
- röntgenvizsgálatot,
- y sugárzó izotópos vizsgálatot,
- ultrahangos vizsgálatot,
- az anyagkeveredések kiszűrésére alkalmasakat:
- magnetoinduktív vagy az örvényáramos
vizsgálatot,
- repedéskeletkezés és -terjedés nyomon
követésére alkalmasokat:
- akusztikus emissziós vizsgálatokat.
Ismerje a tömörségvizsgálatokat.
Ismerje a metallográfiai, fémtani vizsgálatokat:
- a nem fémes zárványok meghatározását
acélokban:
- lépcsős próbát,
- kéktöret próbát,
- a Baumann-féle kénlemyomatot,
- a maratásos vizsgálatokat,
- az edzett töretpróbát.
Ismerje a fizikai tulajdonságok vizsgálatát:
- a villamos vezetőképesség vizsgálatát,
- a mágneses tulaj donságok vizsgálatát.
Ismerje a kémiai tulajdonságok vizsgálatát:
- a nedves kémiai módszert,
- az emissziós színképelemzést,
- a karbontartalom meghatározását,
- a korróziós vizsgálatokat.
Ismerje a mechanikai tulajdonságok vizsgálatát:
- a szilárdsági vizsgálatokat és az azokkal
meghatározható jellemzőket, a vizsgálatok
jegyzőkönyvezését (legyen képes ezekkel
kapcsolatos számításokat elvégezni, a velük
kapcsolatos diagramokat értelmezni):
- szakítóvizsgálatot,
- nyomóvizsgálatot,
- hajlító vizsgálatot,

- hegesztett kötések vizsgálatát,
- csavaró vizsgálatot,
- nyíró vizsgálatot,
- ütve-hajlító vizsgálatot,
- fárasztó vizsgálatot,
- reológiai vizsgálatot;
- a keménységméréseket és az azokkal
meghatározható jellemzőket, a vizsgálatok
jegyzőkönyvezését (legyen képes ezekkel
kapcsolatos számításokat elvégezni, a velük
kapcsolatos diagramokat értelmezni):
- statikus vizsgálatokat (Brinell-féle, Vickers-
féle, Rockwell-féle),
- dinamikus vizsgálatokat (Poldi-féle, Shore
féle).
Ismerje a technológiai tulajdonságok vizsgálatát és az
azokkal meghatározható jellemzőket, a vizsgálatok
jegyzőkönyvezését (legyen képes ezekkel kapcsolatos
számításokat elvégezni, a velük kapcsolatos
diagramokat értelmezni):
- melegalakíthatósági vizsgálatokat,
- hidegalakíthatósági vizsgálatokat,
- mélyhúzást,
- csészehúzást,
- huzalok csavaró vizsgálatát,
- hajlító vizsgálatot,
- hajtogató vizsgálatot,
- fémcsövek alakíthatóságának vizsgálatát,
- edzhetőségi vizsgálatot.

2.7. Anyagjelölések

Ismerje a szabvány fogalmát, a magyar és a
nemzetközi szabványok jelölését.
Ismerje a szabványok, műszaki táblázatok,
gyártmánykatalógusok értelmezését, használatát.
Ismerje az anyagkiválasztás műszaki, gazdasági
szempontjait, az anyagok kikeresését táblázatokból és
szabványokból.
Ismerje az ötvözök és szennyezők hatását az acélok
tulajdonságaira.
Ismerje az acélok és a vas- és acélöntvények
osztályozását és jelöléseit a MSZ és EN szerint.
Ismerje:
- az alumínium ötvöző anyagait, ötvözeteinek
osztályozását és jelöléseit az MSZ és EN
szerint,
- a réz ötvöző anyagait, ötvözeteinek
osztályozását és jelöléseit az MSZ és EN

szerint,
- az ón, ólom és a horgany ötvöző anyagait,
ötvözeteinek osztályozását és jelöléseit az MSZ
és EN szerint.

2.8. Gépészeti szerelés

Ismerje a szerelési dokumentációk összeállításait:
- a szerelési családfa felépítését, elemeit,
- a szerelési vázlatot,
- a szerelési módszereket,
- a szerelési tervek készítését,
- a szerelési sorrendtervet,
- a szerelési művelettervet,
- a szerelés szervezését,
- a szerelési műveleti utasítást,
- a szerelőüzemek tervezésének szempontjait,
- a gyártási és a szerelési költségek kapcsolatát,
- a gyártásra, szerelési és javítási technológiára
vonatkozó munka-, baleset-, tűz- és
környezetvédelmi utasítások előírásait,
- jellegzetes szerelési eljárások technológiája,
szerszám-, eszköz- és segédanyag-szükséglete,
alkalmazási területét.
Ismerje a szerelés során alkalmazott kötő gépelemeket,
gépipari kötéseket:
- a sajtolókötést,
- a zsugorkötést,
- az anyaggal és alakkal záró kötéseket,
- a csavarkötést.
Ismerje a kiegyensúlyozást, annak célját és fajtáit.
Ismerje a szerelés gépeit.
Ismerje a gépelemek szerelésének technológiáit:
- a gördülőcsapágyak fel- és leszerelését
tengelyvégre, tengelyvégről és csapágyházba,
csapágyházból,
- az ékszíjtárcsák, fogaskerekek tengelyre fel- és
leszerelését, reteszek illesztését,
- a hengeres fogaskerekek és kúpkerekek
szerelését,
- a csigahajtómű szerelését, javítását,
- a tengelykapcsolók és kilincsművek szerelését,
javítását,
- a fogaskerekes hajtóművek szerelését, javítását,
- a gépek, gépegységek, szerkezetek szerelését,
javítását,
- a szerelésnél és javításánál alkalmazott
szerszámokat, készülékeket és műszereket,
- a szerelőmunkák minőségi ellenőrzését,
végellenőrzését.

2.9. Kézi forgácsolás

Ismerje az előrajzolás célját, szerszámait, az előrajzolás
(síkbeli, térbeli) folyamatát.
Ismerje a kézi forgácsoló műveleteket (darabolás,
hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás,
süllyesztés, dörzsárazás, hántolás, csiszolás,
menetvágás, menetfúrás).
Ismerje az egyengetés célját, szerszámait, eszközeit,
gépeit, a különböző profilok egyengetését.
Ismerje a forgács nélküli alakítási technológiák
alkalmazását, az alkalmazott gépeket, eszközöket,
szerszámokat.
Ismerje a darabolás szerszámait, műveleteit.
Ismerje a vágást és nyírást egyenes és görbe vonal
mentén.
Ismerje a kézi és gépi fűrészelést.
Ismerje a lemezhajlítást.
Ismerje a peremezést.
Ismerje a domborítást, ívelést.
Ismerje a megmunkálásokra alkalmas és a gépészeti
szakmákban használatos anyagokat.
Ismerje az alkatrészek illesztését:
- reszeléssel,
- dörzsárazással,
- csiszolással.
Ismerje a hántolás, dörzsárazás szerszámait, eszközeit.
Ismerje a sík és ívelt felületek hántolását.
Ismerje a csiszoló és polírozó anyagokat, szerszámokat
és gépeket.

2.10. Gépi forgácsolás I.

Ismerje a gépi forgácsolás:
- alapfogalmait,
- módjait,
- alapeljárások gépeit,
- szerszámait és azok élgeometriáját,
- mozgásviszonyait,
- forgácsképződés mechanizmusát,
- technológiai adatainak meghatározását,
- a forgácsolási paraméterek közötti
összefüggéseket,
- a gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályait.
Legyen képes elvégezni forgácsolástechnológiai
számításokat.
Ismerje
- az esztergálás technológiáját,
- a munkafolyamat mozgásviszonyait,
- az esztergagép felépítését (egyetemes, revolver,
automata esztergák), szerszámait,

	- munkadarab befogását, - a hűtés és a kenés megoldásait. Ismerje az esztergakések fajtáit, részeit, élszögeit, befogásukat, élezését, mérését, ellenőrzését. Ismerje a jellegzetes esztergálási műveleteket: - hosszesztergálást, - síkesztergálást, - idomesztergálást, - kúpesztergálást, - menetesztergálást, - alakesztergálást, - rovátkolást, recézést. Ismerje a gyalulás, vésés technológiáját, szerszámait, a haránt- és hosszgyalugépek felépítését, működését. Ismerje a marás - technológiáját (palástmarás, homlokmarás, síkmarás), a munkafolyamat mozgásviszonyait, - gépeinek felépítését, működését.
2.11. Gépi forgácsolás II.	Ismerje a köszörülés technológiáját (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés), a munkafolyamat mozgásviszonyait. Ismerje a köszörűszerszámok kialakítását. Ismerje a köszörűgépek felépítését, működését. Ismerje a munkadarab felfogását köszörüléshez. Ismerje a fúrás, furatmegmunkálás technológiáját, a munkafolyamat mozgásviszonyait. Ismerje a fúrógépek szerkezeti felépítését, működését. Ismerje a fúrás, menetfúrás, dörzsárazás szerszámait. Ismerje a fúrás során alkalmazott hűtési és kenési módokat.
2.12. Műszaki mechanika	Ismerje a statika alapfogalmait, alaptételeit és szerkesztési, illetve számítási eljárásait: - az erőket, erőrendszereket, - az eredő, egyensúlyozó erő fogalmát, - az erő forgatónyomatékát, a nyomatéki tételt és alkalmazását, - az erőpár fogalmát, az erőáthelyezés módszerét, - a statika alaptételeit, azok alkalmazását, - a közös hatásvonalú, a párhuzamos és a közös pontban metsződő síkbeli erőrendszer eredőjét. Legyen képes a statikai alapismeretekkel kapcsolatos feladatokat megoldani szerkesztéssel és számítással. Ismerje az egyensúlyi szerkezeteket: - az egyensúly szerkesztési és számítási feltételeit, - a szabadságfok, a kötöttség, a határozottság

fogalmát,
- a kényszereket és a bennük ébredő reakciókat.
Legyen képes az egyensúlyi szerkezetekkel
kapcsolatos feladatokat megoldani szerkesztéssel és
számítással.
Ismerje
- az egyszerű és összetett síkidomok súlypontja
meghatározásának módszereit,
- az elsőrendű, statikai nyomatékot és
meghatározását.
Legyen képes súlypont-meghatározással kapcsolatos
feladatokat megoldani szerkesztéssel és számítással.
Ismerje
- a statikailag határozott kéttámaszú, illetve egyik
végén befogott tartószerkezeteket,
- a tartók fajtáit, a gerendatartók j ellemzőit,
- a koncentrált erőkkel terhelt tartók reakcióit és
igénybevételi ábráit,
- a megoszló terhelésű tartók reakcióit és
igénybevételi ábráit,
- a vegyes terhelésű tartók reakcióit és
igénybevételi ábráit,
- a veszélyes keresztmetszet fogalmát és
jelentőségét.
Legyen képes a kéttámaszú, illetve egyik végén
befogott tartókkal kapcsolatos feladatokat megoldani
szerkesztéssel és számítással.
Ismerje a szerkezetek stabilitását, legyen képes
kiszámolni a stabilitás mértékét.
Ismerje a szilárdságtan témakörét, az igénybevételi
módokat, a méretezési és ellenőrzési elveket,
módszereket.
Ismerje
- az igénybevételek Wöhler-féle osztályozását,
- az egyszerű és összetett igénybevétel fogalmát,
- a normál és csúsztató feszültség fogalmát,
- a határfeszültség, a biztonsági tényező és a
megengedett feszültség fogalmát,
- az egyes igénybevételek hatására ébredő
mechanikai feszültségek fajtáját és
meghatározásának módját,
- a feszültség eloszlásának eseteit,
- az egyes igénybevételek hatására bekövetkező
alakváltozások fajtáját és meghatározásának
módját,
- a normál és csúsztató feszültségek Hooke
törvényét, a rugalmassági és a csúsztató
rugalmassági tényezőt,

- az egyszerű síkidomok másodrendű, inercia
nyomatékait, keresztmetszeti tényezőit,
- a párhuzamos tengelyek tételét,
- az összetett síkidomok inercianyomatékának és
keresztmetszeti tényezőjének a meghatározási
módját,
- az inerciasugár fogalmát.
Legyen képes az igénybevételek hatására ébredő
feszültségekkel és alakváltozásokkal kapcsolatos
feladatokat megoldani számítással.
Ismerje
- a húzó és nyomó igénybevételt,
- az alakváltozást húzó és nyomó igénybevétel
esetén,
- a húzott rudak szilárdsági méretezését,
ellenőrzését,
- a nyomó igénybevételt, az alakváltozást nyomó
igénybevétel esetén,
- a nyomás különleges eseteit, a hőmérséklet-
változás okozta húzó-nyomó igénybevételeket,
a felületi és palástnyomást,
- a túlnyomás alatt álló hengeres tartályok, a
vékony falú hengeres tartályok és csővezetékek
méretezését,
- a kihajlás jelenségét.
Legyen képes a húzó és nyomó igénybevételekkel
kapcsolatos feladatokat megoldani számítással.
Ismerje a hajlító igénybevételt:
- a semleges szálak, a szélső szálak fogalmát,
- a hajlítás alapegyenletét,
- a feszültségmegoszlást a vizsgált
keresztmetszetben hajlító igénybevétel esetén,
- kéttámaszú és befogott tartók alakváltozásait
hajlító igénybevétel esetén,
- a méretezést, ellenőrzést, a terhelhetőséget
hajlító igénybevétel esetén,
- az egyenszilárdságú tartókat.
Legyen képes a hajlító igénybevétellel kapcsolatos
feladatokat megoldani számítással.
Ismerje a nyíró igénybevételt:
- a tiszta nyírást,
- az alakváltozást nyíró igénybevétel esetén,
- a méretezést, ellenőrzést, terhelhetőséget nyíró
igénybevétel esetén,
- a hajlítással párosult nyírást.
Legyen képes a nyíró igénybevétellel kapcsolatos
feladatokat megoldani számítással.
Ismerje a csavaró igénybevételt:

- a tiszta csavarást,
- a csavaró feszültség meghatározását,
- a csavarás alapegyenletét,
- az alakváltozást csavaró igénybevétel esetén,
- a méretezést, ellenőrzést, terhelhetőséget kör
keresztmetszetű tengelyek és vastag falú csövek
csavaró igénybevétele esetén.
Legyen képes a csavaró igénybevétellel kapcsolatos
feladatokat megoldani számítással.
Ismerje az összetett igénybevételt:
- az összetett igénybevétel fogalmát, fajtáit,
- az egyirányú összetett igénybevételt,
- a többirányú összetett igénybevételt.
Legyen képes az összetett igénybevétellel kapcsolatos
feladatokat megoldani számítással.
Ismerje az anyagok kifáradását, az ismételt
igénybevételt:
- a kifáradási jelenség okait, az anyagfáradást
okozó terheléseket,
- a Smith-féle és a Haigh-féle biztonsági
területek szerkesztésének módszerét,
- a kifáradási határfeszültség meghatározásának
módszerét,
- a jellegzetes alkatrészek méretezését
kifáradásra.
Legyen képes a megadott feszültség adatok alapján a
kifáradási biztonsági területek meghatározására
szerkesztéssel.

2.13. Gépelemek

Ismerje a gépészet területén alkalmazott oldható és
nem oldható kötési módokat.
Ismerje a csavarokat és csavarkötéseket:
- a csavarok funkcióját és fajtáit,
- a menetprofilokat és a j ellemző méreteket,
- az erőhatásokat és nyomatékokat a
csavarmenetekben,
- a csavarkötés meghúzási nyomaték-
szükségletét,
- mozgató orsók emelési nyomatékszükségletét,
- a csavarok anyagát és gyártását,
- a csavarokat, csavaranyákat és
csavarbiztosításokat.
Legyen képes a csavarokkal és csavarkötésekkel
kapcsolatos feladatokat megoldani számítással.
Ismerje a csapszegeket, szegeket és rögzítőelemeket.
Ismerje a forgó alkatrészek oldható kötéseit:
- az ékkötéseket,

- a reteszkötéseket,
- a kúpos kötést,
- a bordás és profilos tengelykötéseket.
Legyen képes a forgó alkatrészek oldható kötéseivel
kapcsolatos feladatokat megoldani számítással.
Ismerje a szegecseket és szegecskötéseket:
- a szegecskötés készítését és a szegecsfajtákat,
- a szegecsek igénybevételét és méretezését,
- a különleges szegecseket.
Legyen képes a szegecsekkel és szegecskötésekkel
kapcsolatos feladatokat megoldani számítással.
Ismerje a sajtolt és zsugorkötéseket:
- illesztési előírásaikat,
- a sajtolt és zsugorkötések számításait.
Ismerje a ragasztott, forrasztott és hegesztett kötéseket.
Legyen képes a ragasztott, forrasztott és hegesztett
kötések szilárdsági méretezését elvégezni.
Ismerje a tengelyeket:
- a tengelyek alkalmazását és szerkezeti
kialakítását,
- a géptengelyek és -szerkezetek anyagait, az
anyagkiválasztás szempontjait,
- az álló- és forgótengelyek igénybevételét és
méretezését,
- a statikus méretezést hajlításra,
- a statikus méretezést csavaró igénybevételre,
- a statikus méretezést összetett igénybevételre,
- az ismétlődő igénybevételű tengelyeket,
- az ismétlődő igénybevételű tengelyek
méretezésének módszereit,
- a tengelykialakítások gyártáshelyes
megoldásait, a feszültséggyűjtő kialakítások
csökkentésének lehetőségeit,
- a tengelyek kritikus fordulatszámát,
- a tengely kritikus hajlító-fordulatszámát,
- a tengely kritikus csavaró-fordulatszámát.
Legyen képes a tengelyekkel kapcsolatos feladatokat
számítással megoldani.
Ismerje a tengelykapcsolókat:
- a tengelykapcsolók kiválasztásának általános
szempontjait,
- az erőzáró és alakzáró tengelykapcsolókat,
- a merev tengelykapcsolókat,
- a kiegyenlítő tengelykapcsolókat,
- a rugalmas tengelykapcsolókat,
- oldható kapcsolókat,
- a különleges tengelykapcsolókat.
Legyen képes a tengelykapcsolókkal kapcsolatos

számítási feladatokat elvégezni.
Ismerje a sikló- és gördülőcsapágyakat:
- a csapágyazás szükségességét, a kiválasztás
szempontjait,
- a radiális, axiális és radiax csapágyazásokat,
- a Sribeck diagramot,
- a siklócsapágyak súrlódási viszonyait és
kenését,
- a siklócsapágyak szerkezeti kialakítását és
anyagait,
- a gördülőcsapágyak fajtáit,
- a gördülőcsapágy-táblázatok használatát,
- a gördülőcsapágyak beépítését, illesztését és
kenését,
- a különleges gépiparban használatos
csapágyazásokat.
Legyen képes csapágyakkal kapcsolatos feladatokat
számítással megoldani.
Ismerje a tömítéseket:
- a tömítések feladatát,
- a nyugvó és mozgó tömítések fajtáit,
- a tömítések anyagait, beépítési módjait.
Ismerje a rugókat:
- a rugók feladatát, rugóállandó, rugómerevség
fogalmát,
- a rugókarakterisztikákat,
- a rugók fajtáit és igénybevételüket,
- a rugók anyagát és gyártását,
- a különleges rugókat.
Legyen képes a rugókkal kapcsolatos feladatokat
megoldani számítással.
Ismerje a lengéscsillapítókat:
- a lengéscsillapítók feladatát, csoportosításukat.
Ismerje a fékeket:
- a fékek feladatát, csoportosításukat,
- az egy- és kétpofás fékeket,
- a szalagfékeket,
- a kúpos féket,
- a tárcsás féket,
- a lemezes fékeket,
- a fékek működtetési módjait.
Legyen képes a fékekkel kapcsolatos feladatokat
megoldani számítással.
Ismerje a fogaskerekeket:
- a fogaskerekek típusait, fajtáit,
- a fogaskerekek j ellemző részeit,
- az evolvenst mint fogprofilt, valamint az
evolvensek kapcsolódási jellegzetességeit,

- a fogazat lefejtésének elvét,
- az alámetszést, határfogszámot,
- a modul fogalmát,
- az elemi, egyenes, hengeres külső és belső
fogazatot,
- a kompenzált, egyenes, hengeres külső és belső
fogazatot,
- az általános, egyenes, hengeres külső fogazást,
- az elemi, ferde, hengeres külső fogazatot,
- az elemi, egyenes kúpfogazatot,
- a fogaskerekek geometriai j ellemzőinek
meghatározását,
- a tönkremeneteli módokat,
- a fogaskerekek anyagait,
- a fogaskerekek gyártását,
- a fogaskerekek mérését,
- a profilhiba mérését,
- a fogaskerekek szilárdsági méretezését.
Legyen képes a fogaskerekekkel kapcsolatos
feladatokat számítással megoldani.
Ismerje a csöveket és csőszerelvényeket:
- a csövek és csőszerelvények üzemviteli
paramétereit,
- a csövek anyagait és gyártását,
- a csőkötéseket és csőidomokat,
- a csővezetékek áramlástani és szilárdsági
méretezését,
- a csőszerelvényeket.
Legyen képes a csövekkel és csőszerelvényekkel
kapcsolatos feladatokat megoldani számítással.

2.14. Hajtások

Ismerje a nyomatékszármaztató hajtásokat:
- a hajtástechnikai alapösszefüggéseket,
teljesítmény, nyomaték, fordulatszám
összefüggéseit,
- az áttétel fogalmát, kiszámításának módjait,
- a kényszerkapcsolatú hajtásokat, a kapcsolódás
feltételeit:
- a fogaskerékhajtást:
- az elemi, egyenes, hengeres külső és
belső fogazatú hajtást,
- a kompenzált, egyenes, hengeres külső
és belső fogazatú hajtást,
- az általános, egyenes, hengeres külső
fogazatú hajtást,
- az elemi, ferde, hengeres külső
fogazatú hajtást,
- az elemi, egyenes kúpfogazatú hajtást,
- a hengeres csigahajtást,

- a lánchajtást,
- a lánchajtás kialakítását, gépelemeit,
elrendezési megoldásait,
- a karmos és bütykös mechanizmusokat,
- a súrlódásos hajtásokat:
- a párhuzamos tengelyű, hengeres külső és
belső dörzskerékhajtást,
- a merőleges tengelyű hengeres
dörzskerékhaj tást,
- a laposszíj-hajtást,
- az ékszíjhajtást,
- az ipari hajtóműveket:
- a feladatait, típusait,
- a fokozatos, illetve a fokozat nélküli
szabályozás lehetőségeit,
- a fokozati tényező fogalmát.
Legyen képes a hajtások méretezésével és a
hajtóművekkel kapcsolatos számításokat elvégezni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	számológép, körző, vonalzó	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	vonatkozó szabványok a feladatba építve	NINCS

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga

Anyag	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga				Szóbeli vizsga
180 perc				20 perc
Feladatlap				Tételkifejtés "A", "B", "C", "D" feladat
1. rész tesztfeladatok	2. rész kifejtős feladatok	3. rész szerkesztést igénylő feladatok	4. rész számítást igénylő feladatok
10 pont	20 pont	20 pont	50 pont
100 pont				50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga az alábbiakban felsorolt témakörök átfogó számadása alapján történik a táblázatban meghatározott arányok szerint:

Írásbeli vizsgarész	Témakörei	Aránya
1. rész - tesztfeladatok, melyek az alábbi feladattípusok lehetnek: - igaz/hamis állítás, - igaz/hamis állítás indokolással, - egyszerű feleletválasztás, - hibajavítás, - mondat kiegészítése, - hibakeresés, - kiválasztás (halmozás).	Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem	10%
2. rész - kifejtős feladatok, melyek az alábbi feladattípusok lehetnek: - felsorolás, - rövid kifejtés, - fogalom meghatározás.	Gépészeti alapmérések Anyagismeret Anyagvizsgálat Anyagjelölések Gépészeti szerelés Kézi forgácsolás Gépi forgácsolás I. Gépi forgácsolás II. Műszaki mechanika	20%

	Gépelemek Hajtások
3. rész - szerkesztést igénylő feladatok, melyek az alábbi grafikai típusok lehetnek: - szerkesztési feladatok, - rajzkiegészítések, - szabadkézi vázlatok, - reprodukálás, - szabadkézi rajz.	Műszaki dokumentációk Szakrajz Géprajzi ismeretek	20%
4. rész - számítást igénylő feladatok	Anyagvizsgálat Gépi forgácsolás I. Gépi forgácsolás II. Műszaki mechanika Gépelemek Hajtások	50%

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az írásbeli feladatok tesztfeladatokból, kifejtős feladatokból, szerkesztést igénylő feladatokból és számítási feladatokból állnak:

- a tesztfeladatok száma: 5-10 db,

- a kifejtős feladatok száma: 5-10 db,

- a szerkesztést igénylő feladatok száma: 1-4 db,

- a számítást igénylő feladatok száma: 4-10 db.

Ceruza csak a rajzolást, szerkesztést igénylő feladatokhoz használható.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

A feleletválasztásos tesztfeladatnál javítani tilos, a javított válaszok nem értékelhetők. A számítást igénylő feladatoknál minden esetben fel kell írni a megfelelő összefüggést, majd behelyettesíteni a számértékeket, és elvégezni a szükséges számítási műveleteket.

A végeredménynél a mérőszám mellett fel kell tüntetni a mértékegységet is. Ha a részeknél nincs külön utasítás a mértékegységek vonatkozásában, akkor a végeredményeket az SI alapegységeiben (m, s, kg stb.), illetve ezek származtatott mértékegységeivel kifejezve (N, Pa, W stb.) kell megadni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga a gépészeti Munkavédelem, a Gépészeti alapozó feladatok tantárgyakban elsajátított ismeretek bemutatását igényli a vizsgázóktól.

Munkavédelem témakörei:

- munkabiztonság,

- tűzvédelem,

- környezetvédelem.

Gépészeti alapozó feladatok témakörei:

- gépészeti alapmérések,

- anyagismeret,

- anyagvizsgálat,

- anyagjelölések,

- gépészeti szerelés,

- kézi forgácsolás,

- gépi forgácsolás I.,

- gépi forgácsolás II.,

- műszaki mechanika,

- gépelemek,

- hajtások.

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll.

A szóbeli tételek kifejtésébe azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20 tételből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag kell meghatározni, és évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.

A szóbeli tétel négy feladatból áll:

- az "A" feladat a Munkabiztonság, Tűzvédelem, Környezetvédelem, a Gépészeti alapmérések, az Anyagismeret, az Anyagvizsgálat, az Anyagjelölések ismereteire épül,

- a "B" feladat a Gépészeti szerelés, Kézi forgácsolás, Gépi forgácsolás I., Gépi forgácsolás II. ismereteire épül,

- a "C" feladat a Műszaki mechanika ismereteire épül,

- a "D" feladat a Gépelemek és a Hajtások ismereteire épül.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

Az egyes feladatok megoldására:

- "A" feladat esetén 10 pont,

- "B" feladat esetén 10 pont,

- "C" feladat esetén 10 pont,

- "D" feladat esetén 20 pont

- adható.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Szempontok, kompetenciák	"A" feladat	"B" feladat	"C" feladat	"D" feladat	Összesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	2 pont	2 pont	2 pont	4 pont	10 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	2 pont	2 pont	2 pont	4 pont	10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása	2 pont	2 pont	2 pont	4 pont	10 pont
Összefüggések értelmezése	2 pont	2 pont	2 pont	4 pont	10 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	1 pont	1 pont	1 pont	2 pont	5 pont
Szaknyelv alkalmazása	1 pont	1 pont	1 pont	2 pont	5 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	10 pont	10 pont	10 pont	20 pont	50 pont

KOHÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A kohászat ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a X. Kohászat ágazat alábbi szakképesítésének közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 521 04 Kohászati technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Kommunikáció szakmai nyelven	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak

	megkülönböztetése.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	Önálló előadásmód a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával.

2. Ismeretek helyén való alkalmazása

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Ismeretek alkalmazása	Össze tudja kötni az elméletben elsajátított ismereteit a gyakorlati alkalmazásokkal. Átlátja adott helyzetben a témához kapcsolódó összefüggéseket.
2.2. Információ források kezelése	A kapott információkat rendszerezi, térben és időben az adott feladatokhoz alkalmazni tudja.

3. Rendszerező' képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Elvonatkoztatás képessége	Tények és törvényszerűségek közötti összefüggések felismerése, alkalmazása.
3.2. Lényegkiemelés	Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése. Információk szétválogatása szakmai szempontok alapján.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Anyagvizsgálatok, anyagszerkezet vizsgálatok

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Roncsolásos anyagvizsgálatok	Ismerje az alábbi roncsolásos anyagvizsgálatok célját, feladatát és elvégzésének a módját: - szakító vizsgálat, - keménységmérések (Brinell, Rockwell, Vickers), - ütővizsgálat.
1.2. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok	Ismerje az alábbi roncsolásmentes anyagvizsgálatok célját, feladatát és elvégzésének a módját: - ultrahangos vizsgálatok, - mágneses vizsgálatok, - folyadékbehatolásos vizsgálatok,

	- potenciálszondás mélységmérés, - felületi érdességmérés, - felületi bevonatok összetételének és vastagságának meghatározása.
1.3. Anyagösszetételek meghatározása	Legyen képes ismertetni: - a darabos anyagok porítását, szitavizsgálatát, - a nedvesség-, hamu-, illóanyag-tartalom vizsgálatát, - az alapanyagok, salakok összetételének meghatározását analitikai módszerekkel vagy röntgen spektrométerrel, - a fémminták vizsgálatát optikai emissziós spektrométerrel, az oxigén-, nitrogén- (hidrogén), karbon-, kéntartalom meghatározása termikus módszerrel.
1.4. Metallográfiai vizsgálatok	Legyen képes ismertetni: - a metallográfiai vizsgálatokhoz próbatestek előkészítését (beágyazás, csiszolás, polírozás), - a preszulfátosmakromaratást és Baumann-lenyomat készítését, - az acélokban a szemcsefokozatszám meghatározását, - az acélok zárványosság vizsgálatát, - az öntöttvas mikroszerkezetének meghatározását, - a színesfémek mikroszerkezetének vizsgálatát.

2. Műszaki alapismeretek

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

2.1. Műszaki ábrázolás

Ismerje a rajzi szabványokat.
Legyen képes elvégezni a síkmértani szerkesztéseket.
Ismerje a térelemeket (pont, egyenes, sík).
Ismerje a térelemek kölcsönös helyzetét.
Tudja meghatározni a szakasz valódi hosszát.
Ismerje az egyszerűbb síklapú testeket és származtatásukat.
Ismerje a forgástesteket és származtatásukat.
Ismerje a vetületi ábrázolást:
egy képsíkos ábrázolás,
a második képsík,
a képsík-rendszer, a képsíkok egybeforgatása.
Ismerje a térelemek ábrázolását:
pont és egyenes illeszkedése,
különleges helyzetű egyenesek,
egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság,
- különböző helyzetű sík ábrázolása.
Ismerje a perspektivikus és axonometrikus ábrázolást.
Ismerje a testek csonkítását, síkmetszését, palástkiterítését.
Ismerje az áthatási görbék szerkesztését.
Ismerje a géprajzfajták rendszerét, a méretmegadás alapjait.
Tudja a vázlatkészítés szerepét, szabályait, technikáját.
Ismerje a metszet származtatását, fajtáit, a szelvényt és fajtáit,
ábrázolásuk sajátos szabályait.
Tudja a törés, nem teljes vetületek, ferde síkú és elfordított
vetületek alkalmazásának szabályait.
Ismerje az alábbi esetekre vonatkozó ábrázolási szabályokat:
szimmetrikus tárgy,
kiemelt részletek,
ismétlődő elemek,
síkfelület jele,
mozgó alkatrész szélső állása, eredeti körvonal,
csatlakozó alkatrészek,
felületi kialakítások,
- alkatrészek felfekvő felülete.
Ismerje a méretmegadás jeleit, méretelosztást, szabványos
alkatrészek méreteit, mérethálózat felépítésének elveit.
Ismerje az
alaptűréseket, szabványos tűrésnagyságokat,
alak- és helyzettűréseket, illesztést, illesztési
rendszereket.
Ismerje a felületi egyenetlenségek fogalmát, fajtáit, a felületi

	érdesség megadását, a tűrés és az érdesség összefüggését. Ismerje a felületkikészítés és a hőkezelés megadását. Ismerje az összeállítási rajzok jellemzőit, készítési szabályait. Ismerje a darabjegyzék és a rajzszámozási rendszereket. Ismerje az alábbi gépelemekre vonatkozó ábrázolási szabályokat: csavarmenetek, fogazott alkatrészek, bordás tengelykötések, rugók, gördülőcsapágyak, - siklócsapágyak. Ismerje a hegesztett, forrasztott, ragasztott és szegecskötések ábrázolás szabályait.
2.2. Mechanika	Ismerje az erő fogalmát és jellemzőit. Értse a statika alaptörvényeit. Tudja meghatározni a közös pontban metsződő és párhuzamos erőrendszer eredőjét. Ismerje a kényszerek fajtáit és jellemzőiket. Tudja az erőt felbontani összetevőire. Tudja meghatározni az erőnyomatékát. Ismerje a síkbeli erőrendszereket. Legyen képes a tartókat jellemezni. Ismerje a szilárdságtani alapfogalmakat. Legyen képes meghatározni a síkidomok (keresztmetszetek) elsőrendű vagy statikai nyomatékát. Ismerje az igénybevétel fogalmát, fajtáit: egyszerű igénybevételek: húzó, nyomó, nyíró, hajlító, csavaró igénybevétel, - összetett igénybevételek. Ismerje az egyszerű alkatrészek szilárdsági méretezését, méretellenőrzését és a megfelelő anyagminőség megválasztását.
2.3. Gépészeti alapismeretek	Ismerje a gépészeti kötésmódokat: oldható kötések, - oldhatatlan kötések. Ismerje a gépelemek jelképes jelölését, alkalmazásának területeit. Ismerje a hajtási módokat és jelképes jelölésüket: súrlódásos hajtások, - kényszerhajtások. Ismerje: a sikló csapágyakat, a gördülő csapágyakat, a csapágyak kenését.

Ismerje:
a tengelyek típusait és részeit,
a tengelyek igénybevételét és méretezését.
Ismerje a tengelykapcsolókat (merev, rugalmas, mozgékony
tengelykapcsol ók).
Ismerje az egyéb tengelykapcsolókat (Kardán-, lemezes,
hidraulikus kapcsoló).
Ismerje a fékek feladatát, csoportosításukat és
működtetésüket.
Ismerje a csővezetékeket és csőkötéseket.

2.4. Irányítástechnikai
alapismeretek

Ismerje az irányítás fogalmát és felosztását (kézi és
önműködő irányítás) és az irányítás részműveleteit.
Ismerje az irányítási rendszer részeit (az irányított és irányító
rendszer, szerkezeti részek, készülék, szerv, elem, jelvivő
vezeték).
Ismerje az irányítási rendszer ábrázolási módját (hatásvázlat
és részei).
Értse az irányítás fajtáit: szabályozás és vezérlés.
Ismerje a pneumatikus rendszereket.
Ismerje a hidraulikus rendszereket.

3. Fémtan

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Metallurgiai folyamatok kémiai alapjai	Ismerje az ideális gázok állapotváltozásait. Ismerje a gázok fajlagos és moláris hőkapacitását. Ismerje a kémiai folyamatok átalakulási hőit. Ismerje az oldás, oldhatóság fogalmát. Ismerje az oldás és az oldhatóság alkalmazását a kohászati folyamatoknál. Értse a kémiai egyensúly fogalmát. Ismerje a kémiai egyensúlyok kohászati vonatkozásait. Ismerje a tömeghatás törvényét. Értse a tömeghatás törvényének alkalmazását konkrét kohászati gázegyensúlyokra. Ismerje a fémkarbonátok termikus disszociációját. Ismerje a fémoxidok bomlását és keletkezését. Értse a fémoxidok redukálhatósági viszonyait. Kondenzált fázisok egyensúlya. Értse az oldatokban végbemenő egyensúlyok kohászati vonatkozásait. Értse az elektrokémiai alapokat.
3.2. Fémtani és hőkezelési alapismeretek	Ismerje a kristálytan alapfogalmait, a fémek kristályos szerkezetét és az ideális kristályt, kristályrendszereket. Értse a kristályosodás folyamatát és az azt befolyásoló tényezők közötti összefüggéseket. Ismerje a

kristályosodási képesség, kristályosodási sebesség
fogalmát.
Ismerje az ötvözet fogalmát, ötvözetkészítés célját,
módjait.
Ismerje az ötvözetek szövetelemeit: színfém, szilárd
oldat, vegyület, eutektikum, eutektoid.
Legyen képes értelmezni az ideális egyensúlyi
diagramokat.
Ismerje az ipari vasötvözeteket, a Fe-C diagramot, Fe-
Fe3C diagramot és az ikerdiagramot.
Ismerje az elsődleges szövetek, másodlagos szövetek
tulajdonságait.
Ismerje az ötvözök hatását.
Tudja az ipari vasötvözetek rendszerezését.
Értse az öntés és képlékeny alakítás metallográfiai
vonatkozásait.
Értse az ausztenit átalakulását nem egyensúlyi
körülmények között.
Ismerje a Bénit, martenzit keletkezését és
tulajdonságait.
Tudja az anyagvizsgálatok elméletét (roncsolásos és
roncsolásmentes).
Ismerje a hőkezelés fogalmát, alkalmazásának
szükségességeit.
Ismerje a hűtés sebességének befolyását az
átalakulásra.
Ismerje az acélok lágyító és egyneműsítő hőkezelését
(feszültségcsökkentés, újrakristályosítás, lágyítás,
normalizálás, izotermás lágyítás, diffúziós izzítás,
ausztenites lehűtés).
Ismerje az acélok teljes edzését (ötvözetlen acélok
edzése, ötvözött acélok edzése, edzhetőség,
átedzhetőség, edzési feszültségek és elhárítási
lehetőségei).
Ismerje a felületi hőkezeléseket:
- összetételt nem változtató (indukciós, láng-,
bemártó edzés),
- összetételt változtató (betétedzés, cementálás,
nitridálás, alitálás stb.),
- egyéb felületi hőkezelések.
Ismerje a szerszámacélok hőkezelését.
Ismerje a különleges célra használatos, erősen ötvözött
acélok hőkezelését (pl. saválló acélok, hőálló acélok
stb.).
Ismerje az ötvözött vasak hőkezelését
(szürkeöntvények, fehérvas öntvények).

Ismerje a nemvas-fémek és ötvözeteik hőkezelését.

4. Munka- és környezetvédelem

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Munka- és tűzvédelem	Ismerje a munkavédelem: - célját, alapfogalmait, - szervezeti és jogi kérdéseit. Ismerje a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit. Ismerje a munkavégzés szabályait. Ismerje a gépi berendezések munkavédelmét és biztonságtechnikáját. Ismerje az anyagmozgatás munkabiztonsági szabályait. Ismerje a munkabiztonsági és ergonómiai követelményeket. Ismerje a tűzvédelemmel kapcsolatos szabályokat: - a tűzveszélyes anyagokat, - a tűzveszélyességi osztályba sorolást. Ismerje a foglalkozás-egészségügy fogalmát, feladatát.
4.2. Környezetvédelem	Ismerje a természetvédelem és a környezetvédelem fogalmát. Ismerje a természetvédelmi jogszabályokat. Ismerje a környezetvédelem területén működő nemzetközi szervezeteket, egyezményeket. Ismerje a vízszennyezés hatásait. Ismerje az ipari és kommunális szennyvizek kezelését, tisztítását. Ismerje a levegő fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit. Ismerje a levegőszennyezés forrásait. Ismerje a légszennyező gázokat és hatásaikat. Ismerje a por és cseppfolyós szennyező anyagokat. Ismerje a légszennyezés csökkentésének módszereit. Ismerje a kommunálishulladék-ártalmatlanítás módszereit. Ismerje a veszélyes hulladékokra és a különleges kezelést igénylő hulladékokra vonatkozó előírásokat. Ismerje a szelektív hulladékgyűjtést. Ismerje a zaj és rezgés élettani hatásait. Ismerje a zajszennyezés keletkezését. Ismerje a környezeti zaj - és rezgésvédelmet.

5. Minőségirányítás

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Minőségirányítás alapj ai	Ismerje a minőségirányítás - alapfogalmait, - szabványait. Ismerje a minőségellenőrzést. Ismerje a minőségbiztosítást. Ismerje az ellenőrzés technológiáját. Ismerje az ellenőrzéstechnikákat.
5.2. Folyamatok	Ismerje az átadás-átvételi eljárásokat. Üzemeltetési dokumentációk. Számítógépes minőségtervezés. Statisztikák készítése, adatbank. Információátadás, információ-áramlás. Ismerje a - folyamatirányítást, - folyamatszabályozást, - minőségszabályozást (CAQC). Ismerje a beszállítók minősítését.

6. Vaskohászat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Nyersvasgyártás	Ismerje a vasérclelőhelyeket, a vasérc előfordulását, a vasérc összetételét. Ismerje a vasérc-előkészítés módjait (aprítás, osztályozás, pörkölés, brikettálás). Értse a nyersvasgyártás metallurgiai alapjait, nyersvas redukálását. Ismerje a nyersvasgyártásnál felhasznált anyagokat (pellet, vashulladék, salakképző anyagok, kohókoksz). Ismerje az ércelőkészítési eljárásokat. Ismerje a kohókoksz előállítását. Ismerje a salakfeldolgozási eljárásokat. Ismerje a füstgáztisztítási eljárásokat. Ismerje a melléktermékeket és azok hasznosítását.
6.2. Nagyolvasztó	Ismerje a nagyolvasztó - részeit, felépítését, - zónáit, - gépi berendezéseinek felépítését, működését, - kiszolgálóberendezéseinek felépítését, működését.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológép, rajzeszközök	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	a tételkészítő bizottság által nyilvánosságra hozott jegyzék szerint

Nyilvánosságra hozandó anyagok

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	a tételkészítő bizottság által nyilvánosságra hozott jegyzék
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		20 perc
I. Feladatlap	II. Feladatlap	Egy tétel kifejtése, amely tartalmaz egy "A" és egy "B" feladatot
90 perc	90 perc
Műszaki alapismeretek,	Vaskohászat, Fémtan

Munka- és környezetvédelem, Minőségirányítás, Anyagvizsgálatok, anyagszerkezet vizsgálatok
50 pont	50 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:

- anyagvizsgálatok, anyagszerkezet vizsgálatok,

- műszaki alapismeretek,

- munka- és környezetvédelem,

- minőségirányítás,

- vaskohászat,

- fémtan.

Általános szabályok

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.

Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, igaz-hamis állításos feladatokból és számítási példákból állnak.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalom meghatározás, folyamatleírás.

A tesztfeladatok állításból állnak. A vizsgázónak minden állítást meg kell ítélnie, és megjelölni, hogy helytálló vagy nem helytálló az adott állítás. A helyesen megítélt állítások után jár pont.

Az igaz-hamis állításos feladatok esetében a vizsgázónak meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz vagy hamis. A hamisat szakmailag indokolni kell. A számításos feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak, és igazodnak a tankönyvek gyakorló típuspéldáihoz.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javításiértékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga célja az témakörökből történő átfogó számadás:

"A" feladat

- munka- és környezetvédelem,

- anyagvizsgálatok, anyagszerkezet vizsgálatok,

- fémtani és hőkezelési alapismeretek,

"B" feladat

- metallurgiai folyamatok kémiai alapjai,

- vaskohászat.

Általános szabályok

A vizsgázó az érettségi vizsgán a központilag összeállított tételsorokból kihúzott egy-egy tétel kifejtésével ad számot a képzés során megszerzett gyakorlati tudásáról.

A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Szempontok, kompetenciák	"A" feladat	"B" feladat	Összesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	5 pont	5 pont	10 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	4 pont	4 pont	8 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása	4 pont	4 pont	8 pont
Összefüggések értelmezése	4 pont	4 pont	8 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	4 pont	4 pont	8 pont
Szaknyelv alkalmazása	4 pont	4 pont	8 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	25 pont	25 pont	50 pont

VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A villamosipar és elektronika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XI. Villamosipar és elektronika ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 523 01 Automatikai technikus,

- 54 523 02 Elektronikai technikus,

- 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Olvasott szakmai szöveg megértése

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szövegben olvasott fogalmak helyes értelmezése	A fogalmak ismerete, a fogalmakhoz kötődő szakmai tartalmi elemek értése, tévedésmentes értelmezése.
1.2. A szöveg szakmai tartalmának megértése	A szövegben szereplő fogalmak közötti összefüggések felismerése, a szakmai tartalom megértésén keresztül a szöveg lényegének kiemelése, a szövegben szereplő ismeretelemek rendszerezése.
1.3. Szakmai kommunikáció az olvasott szöveg alapján	A szóbeli tétel szövege alapján szakmailag helyes, rendszerezett felelet, a vizsgabizottság kérdéseire adott lényegre törő, pontos válaszok.

2. Szakmai számolási készség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A szakmai összefüggések, képletek, mértékegységek értelmezése	Az alapvető törvényszerűségek ismerete, a feladat megoldásához szükséges képletek, egyenletek kiválasztása, a megfelelő mértékegységek alkalmazása.
2.2. A szakmai összefüggések, képletek, mértékegységek használata	Normál alakkal történő számolás, a képletekbe történő pontos behelyettesítés, az egyenletek rendezése, a mértékegységek átváltása, az SI helyes használata.
2.3. A szakmai követelményeknek megfelelő pontosságú számolás	A számológép alkalmazása, a pontos érték megadása normál alakban és prefixumokkal, a kerekítés szabályainak alkalmazása.

3. Villamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A villamos kapcsolási rajzok szabványos rajzjeleinek felismerése	Az elektrotechnikában, az elektronikában és az irányítástechnikában használatos rajzjelek, jelölések, feliratok és a rajzokon történő elhelyezésük ismerete, megnevezése.
3.2. A kapcsolási rajz alapján	A kapcsolási rajzok, hatásláncok, blokkvázlatok szerkesztési szabályainak ismerete, az áramkör vagy

az áramkör felismerése

rendszer rajz alapján történő azonosítása.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Elektrotechnika

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Villamos áramkör
1.1.1. A villamos áramkör részei	Tudja definiálni a legfontosabb villamos mennyiségek (feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség) fogalmát, jellemzőit és mértékegységeit. Tudjon a mértékegységekkel átszámításokat végezni a prefixumok szerint. Legyen képes értelmezni és számításokat végezni az ellenállás megadott fizikai és geometriai paraméterei segítségével. Legyen tisztában az ellenállások negatív és pozitív hőfokfüggésével, és azok gyakorlati vonatkozásaival. Legyen képes hőmérsékletfüggésre vonatkozó számításokat elvégezni. Ismerje a fajlagos ellenállás és a fajlagos vezetés fogalmát. Ismerje az ellenállások fajtáit, szabványos jelölésmódjait, terhelhetőségét és katalógusadatait. Tudja bemutatni az egyszerű áramkör felépítését, jellemzőit. Legyen képes definiálni Ohm törvényét. Legyen képes definiálni az egyenáramú hálózatok csomópontokra és hurkokra vonatkozó Kirchhoff törvényeit. Tudja alkalmazni az Ohm és a Kirchhoff törvényeket egyszerűbb és összetettebb hálózatok jellemzőinek számításánál. Legyen képes számítással meghatározni az ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásainál az eredő ellenállást. Tudja ismertetni az áram- és feszültségmérő méréshatár kiterjesztésére vonatkozó megoldásokat. Legyen képes értelmezni az alapműszer jellemzőit, és számítással meghatározni előtét- és sönt ellenállásokat. Legyen képes értelmezni a vezetékek, a terhelés, a részfeszültségek fogalmát.

	Tudja értelmezni a gyakorlatban fellépő disszipációt. Ismerje az ellenállásfajták (lineáris, nemlineáris, feszültségfüggő, hőmérsékletfüggő, fényfüggő ellenállások) jellemzőit.
1.1.2. Passzív és aktív hálózatok	Tudja definiálni a feszültségosztás és az áramosztás törvényét. Legyen képes számításokat végezni egyszerűbb feszültség és áramosztó áramkörökön. Legyen tisztában a Wheatstone híddal történő ellenállásmérés módszerével. Tudja ismertetni az ideális és a valóságos feszültség és áramgenerátorok jellemzőit (belső ellenállás, forrásfeszültség, kapocsfeszültség). Legyen képes számítással meghatározni az egyszerűbb aktív kétpólusok helyettesítő elemeit. Legyen képes elemezni a kapocsfeszültség terhelő áramtól való függését. Tudjon számításokat végezni a generátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásaira. Tudja felrajzolni a feszültség- és az áramgenerátorok helyettesítő képeit (Thevenin, Norton). Legyen tisztában a Norton és a Thevenin helyettesítő képek közötti kapcsolattal. Legyen képes értelmezni a villamos munka és a villamos teljesítmény fogalmát és mértékegységeit. Tudjon számítással meghatározni villamos munkát és teljesítményt. Ismerje a hatásfok fogalmát, és tudjon a berendezések hatásfokának figyelembevételével számításokat végezni. Legyen képes elmagyarázni az illesztést, és mutasson rá annak gyakorlati jelentőségére.
1.1.3. A villamos áram hatásai	Tudja csoportosítani a villamos áram hatásait (hőhatás, fényhatás, vegyi hatás, élettani hatás, mágneses hatás). Ismerje a villamosenergia és a hőenergia közötti kapcsolatot, és értelmezze az áram hőhatásának okait, valamint a fajhő fogalmát. Tudjon vezetéket méretezni feszültségesésre és melegedésre. Tudjon felsorolni hőhatáson alapuló jellemző gyakorlati alkalmazásokat (fűtés,

	melegítés, biztosítók, hűtőbordák). Ismerje a villamos áram fényhatását és alkalmazását (izzó, fénycső). Ismerje a folyadékok vezetési mechanizmusát, az anyagok kiválasztásának folyamatát. Tudja definiálni Faraday törvényét. Legyen képes bemutatni az elektrolízis jellemző gyakorlati alkalmazási lehetőségeit (fémek kiválasztása, galvanizálás, galvanoplasztika, eloxálás). Ismerje a galvánelem, az akkumulátor felépítését, működését, fajtáit, alkalmazásait. Tudja értelmezni az állandó mágnes, illetve az árammal átjárt vezető mágneses tere közötti kapcsolatot. Ismerjen az áram mágneses hatásával kapcsolatos gyakorlati alkalmazásokat.
1.2. Villamos tér
1.2.1. A villamos erőtér jellemzői	Tudja ismertetni a villamos erőtér fogalmát és tudja értelmezni jellemzőit (töltés, erőtér, erő, térerősség, feszültség, eltolás). Legyen képes értelmezni a villamos töltések egymásra gyakorolt taszító és vonzó hatását. Tudja definiálni Coulomb törvényét, s legyen képes számításokat végezni a Coulomb törvény segítségével. Tudja ábrázolással szemléltetni a villamos erőteret, és annak homogén változatát.
1.2.2. Jelenségek villamos térben	Tudja ismertetni a villamos térerősség és az anyagok kapcsolatát, a dielektromos állandó fogalmát. Legyen képes értelmezni a polarizációt, az átütést, az átütési szilárdságot, a dielektromos veszteséget és a piezovillamos jelenséget. Tudja ismertetni a kapacitás fogalmát, a síkkondenzátor adataitól való függését és mértékegységét. Legyen tisztában az eredő kapacitás kiszámításával soros és párhuzamos kapcsolódású kondenzátoroknál. Legyen képes részletesen kifejteni a kisülés, a csúcshatás, az átütés, az elektromos megosztás, és az árnyékolás gyakorlati jelentőségét. Tudja szemléltetni töltési és

	kisütési görbék alapján a kondenzátor feltöltési és kisütési folyamatát. Legyen képes értelmezni az időállandót és a kondenzátorok energiáját. Tudja összefoglalni röviden a kondenzátorok gyakorlatban előforduló veszteségeit.
1.3. Mágneses tér
1.3.1. A mágneses erőtér jellemzői	Tudja ismertetni a mágneses erőtér fogalmát és értelmezni jellemzőit (térerősség, indukció, fluxus, gerjesztés). Legyen képes ábrázolással szemléltetni a mágneses erőteret. Tudja értelmezni a mágneses erőtér erőhatásait, és számítással meghatározni a mágneses tér, az áram és a ferromágneses anyag kölcsönhatásánál fellépő erőhatást. Tudja ismertetni az erőhatás irányának meghatározását. Legyen képes számítással meghatározni egyszerű mágneses körök alapjellemzőit. Tudja értelmezni a gerjesztési törvényt. Tudjon bemutatni mágnesezési görbéket, és tudja értelmezni a permeabilitás, a hiszterézis, a diamágneses, a paramágneses és a ferromágneses anyagok fogalmát. Legyen képes összehasonlítani a keménymágneses és a lágymágneses anyagokat.
1.3.2. Elektromágneses indukció	Tudja értelmezni az elektromágneses indukció, a mozgási, a nyugalmi, az önindukció, a kölcsönös indukció és az indukált feszültség fogalmát, jellemzőit. Tudja ismertetni az önindukciós tényező (induktivitás) fogalmát, a tekercs adataitól való függését és mértékegységét. Tudja értelmezni idődiagramok alapján az induktivitás be- és kikapcsolásánál fellépő jelenségeket és az időállandó fogalmát. Legyen tisztában az eredő induktivitás kiszámításával soros és párhuzamos kapcsolódású tekercseknél. Tudja értelmezni az indukált feszültség nagyságát meghatározó indukciótörvényt és az indukált feszültség irányát meghatározó Lenz törvényt. Legyen tisztában az induktivitás energiáját meghatározó tényezőkkel. Tudja

	értelmezni a szkinhatás és az örvényáramok gyakorlati vonatkozásait.
1.4. Váltakozó áramú hálózatok
1.4.1. Szinuszos váltakozó mennyiségek	Tudja ismertetni és értelmezni a szinuszos váltakozó jel jellemzőit (amplitúdó, frekvencia, körfrekvencia, periódus idő, pillanatnyi érték, fázisszög). Ismerje a váltakozó mennyiségek ábrázolási módszereit (vonaldiagram, vektordiagram). Tudja értelmezni és kiszámítani a váltakozó jel középértékeit. Ismerje az ohmos ellenállás, a kondenzátor és a tekercs viselkedését váltakozó áramú körben. Legyen tisztában az ideális ohmos, az ideális induktív és az ideális kapacitív fogyasztó jellemzőivel, az induktív és a kapacitív reaktancia, az impedancia és az admittancia fogalmával.
1.4.2. Az R, L, C áramkörök jellemzői	Tudja értelmezni a tekercsek és a kondenzátorok veszteségeit, a valóságos ohmos ellenállás és a valóságos reaktanciák jóságát. Legyen képes meghatározni vektorábrák segítségével a soros R-L, R-C és R-L-C, illetve a párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörökre vonatkozó jellemzőket (impedancia, admittancia, fázisszög, határfrekvencia, frekvenciafüggés). Legyen képes számításokat elvégezni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörökön. Tudja ábrázolni a soros és a párhuzamos R-L, RC és R-L-C áramkörök impedanciájának és fázisszögének frekvenciafüggését. Legyen képes vegyes kapcsolású R-L-C áramkörök vektorábráinak megszerkesztésére. Ismerje a rezgőkörök fogalmát, és tudja felrajzolni a soros és a párhuzamos rezgőkörök rezonanciagörbéit. Legyen képes definiálni a rezonancia frekvenciát, a veszteségi ellenállást, a jósági tényezőt, a rezonancia impedanciát, a sávszélességet és a határfrekvenciákat. Tudjon soros és párhuzamos rezgőkörrel kapcsolatos számításokat végezni. Tudja kifejteni a rezgőkörök gyakorlati alkalmazásának

lehetőségeit. Tudja értelmezni a
látszólagos, a hatásos, a meddő
teljesítmény fogalmát és mértékegységeit.
Ismerje a váltakozó áramú teljesítmények
közötti kapcsolatot. Tudja ismertetni a
teljesítménytényező és a fázisjavítás
fogalmát.

1.4.3. Többfázisú hálózatok és villamos
gépek

Tudja értelmezni a háromfázisú rendszer
fogalmát, jellemzőit (fázistekercsek, fázis
feszültségek, vonali feszültségek,
teljesítmény, csillagpont, csillagkapcsolás,
háromszögkapcsolás, szimmetrikus és
aszimmetrikus terhelés). Ismerje a
háromfázisú rendszer előnyeit és
gyakorlati alkalmazásait. Tudja
csoportosítani a villamos gépeket
(transzformátorok, generátorok, motorok),
és tudja ismertetni működésük elvi
alapjait. Legyen tisztában a transzformátor
műszaki jellemzőivel (áttételek, hatásfok,
szórás, jelölési mód).
Tudja ismertetni a forgó mágneses mező
fogalmát és jellemzőit. Tudja
csoportosítani a villamos forgógépeket, és
tudja ismertetni jellemzőiket (kommutátor,
armatúra, kapocsfeszültség, fordulatszám,
nyomaték).
Ismerje az egyenáramú, az egy- és
háromfázisú generátorok működési elvét,
jelleggörbéit és gyakorlati alkalmazási
lehetőségeit. Ismerje az egyenáramú és az
egy- és háromfázisú motorok működési
elvét, jelleggörbéit és gyakorlati
alkalmazási lehetőségeit.

2. Elektronika

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Villamos áramköri alapismeretek
2.1.1. Kétpólusok	Tudja csoportosítani a villamos áramköri elemeket és kétpólusokat. Legyen képes definiálni az aktív, a passzív, a lineáris és a nemlineáris kétpólusok fogalmát. Tudja értelmezni a passzív kétpólusok jellemzőit (impedancia, admittancia, fázisszög,

	helyettesítő kép). Tudja ismertetni az aktív kétpólusok helyettesítésének lehetőségeit. Legyen képes jellemezni a kétpólusok egyes csoportjainak jelleggörbéit.
2.1.2. Négypólusok	Tudja definiálni az aktív, a passzív, a lineáris, a nemlineáris, a szimmetrikus és a földszimmetrikus négypólusok fogalmát. Legyen képes értelmezni a passzív négypólusok jellemzőit impedancia, admittancia és hibrid (z, y, h) paraméteres egyenleteik alapján. Tudja értelmezni a passzív négypólus csillapítását és a szint fogalmát. Tudja dB-ben kiszámítani a passzív négypólus csillapítását. Legyen képes jellemezni a négypólusok átvitelét és frekvenciafüggését.
2.2. Félvezető alkatrészek
2.2.1. Félvezetők jellemzői, PN átmenet	Ismerje a félvezető anyagok szerkezetét, a vezetés folyamatát tiszta és adalékolt félvezetőkben. Legyen képes értelmezni a félvezetők hőmérsékletfüggését, a PN átmenet felépítését és működését.
2.2.2. Félvezető alkatrészek jellemzői	Legyen képes bemutatni és jellemezni a félvezető diódák (egyenirányító, Zener, kapacitás, tűs, alagút, Schottky) felépítését, karakterisztikáit és jellemzőit. Tudja ismertetni a bipoláris és az unipoláris tranzisztorok felépítését, működését, alapegyenleteit, karakterisztikáit. Legyen képes az alapkapcsolások, a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszer elemzésére. Legyen képes a kisjelű vezérlés értelmezésére. Tudja bemutatni a többrétegű félvezető eszközök (tirisztor, triac, UJT) felépítését, működését és alkalmazási lehetőségeit. Legyen képes az optoelektronikai alkatrészek (fotoellenállás, fotodióda, fotoelem, fototranzisztor, fényt kibocsátó dióda) felépítésének, működési elvének és alkalmazási lehetőségeinek ismertetésére. Tudja értelmezni az erősáramú félvezető eszközök (négyrétegű dióda, tirisztor, diac, triac, UJT, lézerdióda) felépítését, működését és karakterisztikáját.

	Tudja ismertetni a félvezető eszközök gyakorlati alkalmazásait, műszaki katalógusadatait.
2.3. Erősítők
2.3.1. Tranzisztoros erősítők	Tudja definiálni a lineáris és a nemlineáris működést, a sztatikus és a dinamikus üzemmódot. Legyen képes bemutatni és értelmezni a munkapont, a munkaegyenes szerepét, a munkapont beállítására szolgáló megoldásokat. Tudja méretezni a munkapontbeállító alkatrészeket bipoláris és unipoláris tranzisztoroknál. Legyen képes értelmezni az általános erősítő jellemzők (feszültségerősítés, áramerősítés, telj esítményerősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás, frekvenciafüggés, határfrekvenciák, sávszélesség) fogalmát. Tudja felrajzolni a bipoláris és az unipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat. Legyen képes méretezni, számítással meghatározni a közös emitteres és a közös source-ú alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit. Tudja értelmezni e két alapkapcsolás kisjelű helyettesítő képeit, a zajok és a torzítások okait, fajtáit és jellemzőit. Tudja ismertetni a zajok és a torzítások csökkentésének lehetőségeit. Legyen képes bemutatni a zajok és a torzítások gyakorlati szerepét. Tudja ismertetni a visszacsatolás elvét, fajtáit, a visszacsatolás hatásait az erősítő jellemzőire. Legyen képes bemutatni a negatív visszacsatolás gyakorlati megvalósításait.
2.3.2. Műveleti erősítők	Tudja ismertetni a műveleti erősítők tömbvázlatos felépítését és jelképi jelöléseit. Tudja bemutatni a differenciálerősítők, az áramgenerátorok, a fázisösszegzők és a szinteltolók felépítését és működését. Legyen képes felrajzolni az integrált műveleti erősítős alapkapcsolásokat. Tudja értelmezni jellemzőiket (feszültségerősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás). Tudja ismertetni a műveleti erősítők munkapont

	beállítási lehetőségeit. Legyen képes meghatározni a műveleti erősítős alapkapcsolások (invertáló és nem invertáló) méretezésére szolgáló összefüggéseket. Legyen képes méretezni, számítással meghatározni a műveleti erősítős alapkapcsolások váltakozó áramú jellemzőit (bemeneti és kimeneti ellenállás, feszültségerősítés). Tudja ismertetni a műveleti erősítők egyéb alkalmazási megoldásait (különbségképző, összegző, aktív szűrő, differenciáló, integráló erősítő) és műszaki katalógus adatait. Tudja bemutatni a műveleti erősítők ofszet feszültség, ofszet áram és frekvencia kompenzálásait.
2.4. Impulzustechnika
2.4.1. Impulzusok	Ismerje az impulzus fogalmát és fajtáit. Legyen képes értelmezni az impulzusok jellemzőit (amplitúdó, frekvencia, periódusidő, impulzus idő, fel- és visszafutási idő, fel- és visszafutási meredekség, fel- és visszafutási sebesség, tetőesés, túllövés, kitöltési tényező). Tudja felrajzolni a legfontosabb impulzusfajtákat.
2.4.2. Impulzustechnikai áramkörök	Legyen képes elmagyarázni a passzív jelformálók (differenciáló-, integráló és diódás vágóáramkör) működését. Ismerje a passzív jelformálók gyakorlati alkalmazási területeit. Tudja értelmezni a félvezető elemek és a műveleti erősítő kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a kvázistabil állapotot. Legyen képes elmagyarázni a tranzisztoros, illetve műveleti erősítővel felépített bistabil, monostabil, astabil multivibrátor működését és jellemzőiket. Tudja ismertetni a Schmitt-trigger és a fűrészjel előállító áramkörök működését és jellemzőit. Legyen tisztában az impulzus-előállító áramkörök gyakorlati szerepével.
2.5. Digitális technika alapjai
2.5.1. Logikai algebra	Tudja definiálni a digitális és az analóg jelek fogalmát és jellemzőit. Ismerje a

kettes és a tizenhatos számrendszer
jellemzőit és az átszámítási
algoritmusokat. Legyen képes bemutatni
az információ kódolásának elvét és a
leggyakrabban alkalmazott numerikus és
alfanumerikus kódokat (bináris, BCD,
Excess-3, Hamming, Johnson, Gray).
Tudja bemutatni a logikai függvények
leírási módjait (szöveges, igazság
táblázattal, logikai vázlattal, algebrai
alakban). Tudja értelmezni az egy-, a két-
és a többváltozós logikai függvényeket.
Ismerje a logikai (Boole) algebra
alaptörvényeit és alaptételeit, az algebrai
és a grafikus (Veitch-Karnough táblás)
egyszerűsítés szabályait.
Legyen képes értelmezni a logikai
függvények mintermes és maxtermes
szabályos alakjait.
Tudja összehasonlítani a minterm- és a
maxterm táblák felépítésének elvét, legyen
képes bemutatni a szabályos alakok közötti
átalakítást és a függvények szabályos
alakra hozását. Tudjon logikai feladatok
alapján logikai függvényeket
minimalizálni.

2.5.2. Logikai hálózatok

Ismerje a kombinációs hálózatok
jellemzőit, a logikai kapuk rajzjeleit.
Legyen képes bemutatni a funkcionálisan
teljes rendszereket (NÉV, NAND, NOR
rendszer). Legyen képes realizálni
egyszerűsített logikai függvényeket NÉV,
NAND és NOR rendszerben. Ismerje a
bipoláris és az unipoláris MOS logikai
integrált áramkörök felépítését,
működésüket, alkalmazásukat. Ismerje a
szekvenciális (sorrendi) hálózatok
jellemzőit és csoportosítását, az elemi
sorrendi áramkörök (tárolók) rajzjeleit.
Legyen képes bemutatni a tároló
áramkörök alaptípusait (R-S, J-K, T, D
tároló). Tudja felírni az egyes tároló
típusok vezérlési táblázatait.

3. Irányítástechnika

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Irányítástechnikai alapismeretek
3.1.1. Alapfogalmak	Tudja értelmezni az irányítás fogalmát, részműveleteit (érzékelés, ítéletalkotás, rendelkezés, beavatkozás). Tudja ismertetni az irányításban alkalmazott segédenergiák (villamos, pneumatikus, hidraulikus, vegyes) jellemzőit, a nem villamos mennyiségek villamos jelekké történő átalakításának módjait.
3.1.2. Irányítási rendszer	Ismerje az irányítási rendszer felépítését, a hatáslánc, a jelhordozó és a jel fogalmát. Tudja értelmezni az analóg és a digitális jel jellemzőit. Legyen képes bemutatni az irányítási rendszer fő részeit (irányító berendezés, irányított berendezés) és az irányítási rendszer szerkezeti részeit (elem, szerv, jelvivő vezeték).
3.2. Vezérlés
3.2.1. Alapfogalmak	Ismerje a vezérlés fogalmát, hatásláncát, a vezérlések fajtáit.
3.2.2. Vezérlési rendszer	Ismerje a vezérlési vonal részeit, jeleit, jellemzőit. Tudja értelmezni a vezérlési hatáslánc szerveit (érzékelő, vezérlő, jelformáló, erősítő, végrehajtó, beavatkozó szerv). Tudja értelmezni a vezérlések felosztását a felhasznált segédenergiák, illetve a vezérlőjel alapján. Ismerje a vezérlések ábrázolási módjait. Ismerje az áramútrajz rajzjeleit, tervjeleit. Legyen képes olyan egyszerű relés kapcsolások áramútrajzát elkészíteni, mint öntartás, reteszelés, távvezérlés.
3.3. Szabályozás
3.3.1. Alapfogalmak	Ismerje a szabályozás fogalmát, hatásvázlatát, a szabályozások fajtáit.
3.3.2. Szabályozási rendszer	Ismerje a szabályozási kör részeit, jeleit, jellemzőit. Tudja értelmezni a szabályozási kör szerveit (érzékelő, alapjelképző, különbségképző, jelformáló, erősítő, végrehajtó szerv, beavatkozó szerv). Tudja értelmezni a szabályozások felosztását az alapjel időbeli lefolyása, a hatáslánc jeleinek folytonossága, a szabályozás

folyamatossága, a rendszer szerkezete
szerint. Legyen tisztában a szabályozások
ábrázolási módjaival. Ismerje a tagok
csoportosítását jelátvitel szerint (arányos,
integráló, differenciáló), a stabilitás
fogalmát, és az összetett szabályozók
felépítését, működését és jellemzőit.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, sablonok, vonalzók	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		20 perc
I. Feladatlap	II. Feladatlap	Egy tétel kifejtése
60 perc	120 perc	"A" altétel:

Egyszerű, rövid feladatok (elektrotechnika, elektronika, irányítástechnika témakörből)	Összetett feladatok (elektrotechnika, elektronika témakörből)
40 pont	60 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

A központilag összeállított írásbeli vizsgán a vizsgázó ellenőrizhető képet ad az elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai tudásáról, valamint az ismeretek, a képességek, az alkalmazás és az integrálás tekintetében egyaránt.

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak két feladatlapon központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. Feladatlapon és a II. Feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 60 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután kerül sor a II. Feladatlap kiosztására és megoldására. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.

Az írásbeli feladatlapok tartalmi és formai jellemzői

Az I. Feladatlap egyszerű elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai kérdések megválaszolását, megoldását, a másik elektrotechnikai és elektronikai összetett feladatok megoldását igényli.

A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása mindkét feladatlapon az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.

Az írásbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.

I. Feladatlap: Egyszerű, rövidfeladatok

Az egyszerű, rövid feladatok összeállításában közel azonos arányban jelennek meg elektrotechnikai és az elektronikai fogalmak, törvényszerűségek, jelenségek és összefüggések. Az irányítástechnikai témakörök kisebb mértékben szerepelnek benne. Az egyszerű, rövid feladatok elektronikai részében az analóg és a digitális témakörök aránya kb. 2/3-1/3. Az egyszerű, rövid feladatok megoldása legfeljebb csak egy elektrotechnikai, elektronikai vagy irányítástechnikai összefüggés (képlet) alkalmazását igényelheti, ennél bonyolultabb példák csak az érettségi összetett írásbeli feladatai között kérhetők számon. Az egyszerű feladattípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyszerű, rövid feladatok 10-15 kérdésből, kisebb számításból, egyszerű kapcsolási rajz készítéséből, értelmezéséből tevődnek össze.

II. Feladatlap: Összetett feladatok

Az elektrotechnika, elektronika összetett feladatainak megoldásai alkalmazás- és integrálásjellegű követelményekre is építenek. A számolást, méretezést is igénylő feladatoknál az elektrotechnika és az elektronika témakörei közel azonos arányban jelennek meg. Az összetett feladatsor 3-4 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.

		Kompetenciák	%
	I. Feladatlap:Egyszerű, rövid feladatok	Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	20
		Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása	20
	II. Feladatlap: Összetett feladatok	Pontos számolás, feladatmegoldás, precíz méretezés	30
		Összefüggések ábrázolása és értelmezése	30

Lehetséges feladattípusok
1. Ellenállás meghatározása paraméterekből és ellenállás hőfokfüggés számítások
2. Az Ohm és a Kirchhoff törvények alkalmazása egyenáramú hálózatokban
3. Összetett ellenállás-hálózatok méretezése, feszültség- és áramosztás számítása
4. Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntellenállás számítások
5. Villamos munka, teljesítmény, hatásfok és terhelhetőség számítások
6. A Norton-, a Thevenin- és a szuperpozíció-tétel alkalmazása
7. Egyszerű számítások villamos és mágneses erőtérben
8. Indukciós jelenségekkel kapcsolatos egyszerű számítások
9. Szinuszos váltakozó jel középértékeinek kiszámítása
10. Soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőinek számítása
11. Négypólusok paramétereinek meghatározása számítással
12. Egyszerű szűrőáramkörök méretezése
13. Bipoláris és unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások paramétereinek kiszámítása
14. Műveleti erősítők méretezése
15. Logikai függvények szabályos alakra hozása, átalakítása, minimalizálása
16. Logikai függvények megvalósítása 2 és többszintű hálózattal, NEV, NAND és NOR rendszerben

A feladatok, részfeladatok pontszámai a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát tükrözik.

A felsorolt lehetséges feladattípusokból összetett feladatok is összeállíthatók.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az I. Feladatlap: Egyszerű, rövid feladatok és a II. Feladatlap: Összetett feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga alapvetően az elektrotechnika, az elektronika és az irányítástechnika alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó villamos jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai j elenségeket megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni, a folyamatokat összehasonlítani és a törvényszerűségekkel integrálni.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész az elkülönített két altételsorból húzott 1-1 db altétel kifejtéséből áll.

A szóbeli feleléskor az altételek és a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

Az altételeket a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A vizsgázó a rendelkezésére álló felkészülési idő alatt a kihúzott tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a felelet során felhasználhat. Az elkészített vázlatot a szaktanár a felelet során elkérheti. A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan előadva, a szaknyelv szabályait betartva, önállóan kell felelnie.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételek összeállításánál változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazások szükségesek.

A szóbeli tételsor 20-30 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 10-20%-át.

A szóbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.

Tételtípusok

Minden szóbeli tétel két altételből ("A" és "B") tevődik össze. Az "A" altétel elektrotechnikai, a "B" altétel elektronikai vagy irányítástechnikai témakörű. Minden altétel egy témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. Az "A" és a "B" altételt a vizsgázó egymástól függetlenül húzza ki.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	"A" altétel	"B" altétel	Összesen
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése	5 pont	5 pont	10 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	5 pont	5 pont	10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és	5 pont	5 pont	10 pont

alkalmazása, törvények, szabályok, összefüggések értelmezése
Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége, a műszaki nyelv alkalmazása	5 pont	5 pont	10 pont
A jelenségek, összefüggések megmagyarázása, alkalmazása, a folyamatok törvényszerűségekkel összehasonlítása és integrálása	5 pont	5 pont	10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	25 pont	25 pont	50 pont

TÁVKÖZLÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A távközlés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XII. Távközlés ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és -üzemeltető,

- 54 523 05 Távközlési technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Logikus gondolkodás

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Programozás elemei, programtervezés	Ismerje az egyszerű és összetett utasításokat és azok alkalmazását a programkészítés során. Legyen képes egyszerűbb programozási feladatokat megvalósítani.
1.2. Otthoni és kisvállalati hálózatok	Legyen képes az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatok megvalósítására. Ismerje a hálózatok biztonsági kérdéseit. Ismerje a forgalomirányítási feladatokat és a kis- és közepes vállalati hálózatokban leginkább használt irányítási protokollokat.

2. Önállóság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Egyen- és váltakozó áramú számítások	Legyen képes számításokat végezni egyen- és váltakozó áramú áramkörökben.

2.2. Műveleti erősítő és alapkapcsolások méretezése	Tudjon erősítő kapcsolásokat méretezni, jellemzőket számolni.
2.3. Otthoni és kisvállalati hálózat tervezése és üzemeltetése	Ismerje az otthoni és kisvállalati hálózat elemeit. Legyen képes az otthoni és kisvállalati hálózat eszközigényeinek felmérésére, a hálózati eszközök konfigurálására.
2.4. Programtervezés	Legyen képes egy programhoz tartozó fejlesztői és felhasználói dokumentáció elkészítésére.

3. Pontosság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Elektrotechnikai és elektronikai számítások	Legyen képes a számításokat hibahatáron belül elvégezni.
3.2. Elektrotechnikai és elektronikai mérések	Legyen képes az egyen- és váltakozó áramú, valamint az analóg és digitális áramkörökben hibahatáron belül elvégezni a méréseket.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Információtechnológia

1.1. Információtechnológiai alapok

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba
Kettes és tizenhatos számrendszer, Neumann-elv	Ismerje és legyen képes használni a kettes és tizenhatos számrendszert. Ismerje a Neumann elvű számítógép felépítését és működését.
Számítógép egységei	Ismerje a különböző processzortípusokat, foglalatokat. Ismerje a memória típusokat és a buszrendszert. Ismerje a különböző illesztőkártyák típusait és azok csatlakoztatási lehetőségeit.
BIOS	Ismerje a BIOS feladatait és legyen képes a BIOS beállításának elvégzésére.
Háttértárak és típusaik	Ismerje és tudja csoportosítani a háttértárak típusait (merevlemez, optikai meghajtó, elektronikus háttértár). Ismerje a merevlemez adattárolási struktúráját.
Nyomtatók	Ismerje a nyomtatók típusait (mátrix, tintasugaras,

	lézer), azok működési elvét, jellemző paramétereit.
1.1.2. Szoftverismeretek
Szoftver	Ismerje a szoftver fogalmát, a szoftverek csoportosításának lehetőségeit.
Operációs rendszer	Ismerje az operációs rendszer fogalmát, feladatait, típusait és jellemzőit. Legyen képes kiválasztani a megfelelő operációs rendszert megadott feltételek alapján.
Partíció, formázás, fájlrendszerek	Ismerje a partíció fogalmát, típusait. Ismerje a formázás műveletét, a fontosabb fájlrendszereket. Ismerje az általa használt operációs rendszer rendszerbetöltési folyamatát és indítási módjait.
Könyvtárstruktúra	Ismerje a felhasználói és rendszerkönyvtárakat, a fájlkiterjesztéseket és az attribútumokat.
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai
Rosszindulatú szoftverek	Ismerje a vírus, a trójai, a féreg, az adware, a spyware és a spam fogalmát, jellemzőit.
Támadástípusok	Ismerje az alapvető támadástípusokat és a megtévesztési technikákat.
Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen.	Legyen tisztában a frissítések jelentőségével. Ismerje a kártékony szoftverek szűrésének lehetőségeit.
Biztonsági szabályzat	Ismerje a felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés) segítségével történő védelmet. Ismerje a fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelmét.

1.2. Információtechnológiai gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.2.1. Számítógép összeszerelése
Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata	Legyen képes egy adott célú konfiguráció meghatározására, a megfelelő alkatrészek kiválasztására. Legyen képes a következő egységek, alkatrészek telepítésére: tápegység, alaplapi alkatrészek, belső alkatrészek. Legyen képes a kábelek, perifériák csatlakoztatására. Legyen képes a BIOS alapszintű

	beállítását elvégezni. Legyen képes memóriát bővíteni asztali számítógépekben.
1.2.2. Telepítés és konfigurálás
Operációs rendszerek telepítése és karbantartása	Legyen képes meghatározni egy adott operációs rendszer hardverkövetelményeit. Ismerje az operációs rendszer hardver kompatibilitás ellenőrzésének lépéseit. Ismerje a particionálás, a kötetek formázásának lépéseit. Legyen képes a következő telepítésekre: meghajtó programok, frissítések, hibajavító csomagok. Legyen képes alkalmazások telepítésére és eltávolítására.
Operációs rendszer beállításai	Ismerje a felhasználói fiókok kezelését, a virtuális memória beállításának lépéseit. Ismerje a számítógépre telepített hardvereszközök erőforrásainak, beállításának módosítási lehetőségeit. Ismerje a területi és nyelvi beállításokat. Legyen képes biztonsági másolatok készítésére, ismerje az archiválás típusait.
Számítógép védelme	Legyen képes a személyes tűzfal beállítására. Legyen képes a biztonságos böngészés beállításainak elvégzésére.
1.2.3. Megelőző karbantartás
Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai, karbantartási terv	Legyen képes a ház, a belső alkatrészek, a monitorok és a nyomtatók szakszerű tisztítására. Legyen képes a festékszint ellenőrzésre, a festékkazetta és a festékpatron cseréjére. Legyen képes az alkatrészek csatlakozásának ellenőrzésére. Ismerje a számítógépek működésének környezeti feltételeit. Ismerje a merevlemez karbantartását, a lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés lépéseit, az ütemezett karbantartási feladatokat.

2. Adatbázis- és szoftverfejlesztés

2.1. Adatbázis- és szoftverfejlesztés elmélet

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1.1.Adattípusok
Egyszerű adattípusok	Ismerje a legfontosabb egyszerű adattípusokat: egész, valós, logikai, karakter és felsorolt típusok.

	Ismerje az egyes adattípusokhoz tartozó műveleteket, jellemzőket és metódusokat.
Összetett adattípusok	Ismerje a legfontosabb összetett adattípusokat: karakterlánc, tömb (vektor és mátrix) és struktúra (rekord) adattípusok. Ismerje az egyes adattípusokhoz tartozó műveleteket, jellemzőket és metódusokat.
2.1.2.Programozás elemei
Utasítások	Ismerje a programozás során használt alapvető utasításokat. Ismerje és tudja alkalmazni az értékadás műveletét egyszerű és összetett típusú változók esetén.
Összetett utasítások	Ismerje és tudja alkalmazni a következő vezérlési szerkezeteket: szekvencia, szelekciók, iterációk. Tudjon alkalmazni beépített alprogramokat (pl. konzol ablak kezelése, matematikai és konverziós alprogramok) és jellemzőket, legyen képes véletlen számokat előállítani és kezelni.
2.1.3.Programozási tételek
Egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételek	Ismerje az egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételeket. Ismerje a lineáris keresés tételét (eldöntés, összegzés, kiválasztás, megszámlálás, lineáris keresés, szélsőérték- kiválasztás).
Egy sorozathoz egy sorozatot rendelő programozási tételek	Ismerje és tudja alkalmazni az egy sorozathoz egy sorozatot rendelő programozási tételeket. Ismerje a kiválogatás, metszetképzés, unióképzés, összefuttatás tételét és legalább egy rendezési módszert.
2.1.4. Programtervezés
A programkészítés lépései	Ismerje a programkészítés lépéseit. Ismerje a leggyakrabban használt algoritmus leíró eszközöket. Ismerje a kódolás és tesztelés lehetőségeit. Ismerje a fejlesztői és felhasználói dokumentáció fogalmát.

2.2. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

Témakörök	Követelmények
2.2.1.Programozási nyelvek
Programok készítése és futtatása	Ismerje a használt programozási nyelv programkészítési, fordítási, hibakeresési

	lehetőségeit. Ismerje és tudja alkalmazni a használt programozási nyelv esetén a típuskonverziót. Ismerje a használt programozási nyelv kifejezéseinek szerkezetét és azok kiértékelését.
2.2.2. Objektumorientált programozás
Az objektumorientált programozás alapjai	Ismerje az objektumorientált programozás alapfogalmait és legfontosabb alapelveit.
2.2.3.Programozási nyelv "A"
A programozói környezet használata	Legyen képes egyszerű konzolos vagy GUI alkalmazás készítésére. Ismerje és legyen képes az egyszerű grafikus vezérlők (címkék, beviteli mezők, opciógombok, kapcsolónégyzetek, listák, parancsgombok) alapvető tulajdonságait tervező nézetben beállítani. Legyen képes az egyes grafikus vezérlők eseményeihez kódot hozzárendelni.
Elemi adattípusok	Ismerje és tudja alkalmazni a használt programozási nyelv legfontosabb egyszerű adattípusait: egész, valós, logikai, karakter és felsorolt típusok.
Vezérlési szerkezetek	Ismerje a vezérlési szerkezetek (szekvencia, ciklusok) megvalósítását a használt programozási nyelvben.
Hibakezelési funkciók	Ismerje a szintaktikai és szemantikai hibák fogalmát. Legyen képes a leggyakoribb hibaüzenetek értelmezésére. Legyen képes hibakeresésre és javításra.
Összetett típusok	Ismerje és tudja alkalmazni a használt programozási nyelv legfontosabb összetett adattípusait: karakterlánc, tömb (vektor és mátrix) és struktúra (rekord) adattípusok.
2.2.4. Állománykezelés
Állományok	Ismerje a szöveges állományokat. Ismerje a következő műveleteket: létrehozás, I/O műveletek, megnyitás, lezárás.
Műveletek állományokkal	Legyen képes elvégezni a következő műveleteket: létrehozás, listázás. Ismerje a szekvenciális feldolgozást.

3. Hálózati ismeretek

3.1. Hálózati ismeretek I. elmélet

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok
Kapcsolódás a helyi hálózathoz és az internethez	Ismerje a hálózati kommunikáció lehetőségeit a helyi vezetékes hálózaton és interneten. Ismerje az alapvető hálózati összetevőket.
Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása	Ismerje a LAN technológiákat. Ismerje az Ethernet hálózat hozzáférési és elosztási rétegét.
Hálózati eszközök és átviteli közegek	Ismerje helyi hálózatok alapvető eszközeit. Ismerje az alapvető hálózati közegeket, azok tulajdonságait és jellemzőit.
Hálózati címzés	Ismerje a fizikai cím és a logikai cím fogalmát. Ismerje az IPv4-es cím szerkezetét, felépítését. Ismerje a NAT és a PAT fogalmát.
Hálózati szolgáltatások	Ismerje az egyenrangú (peer-to-peer) és az ügyfél/kiszolgáló típusú hálózatok jellemzőit. Ismerjen egyenrangú és ügyfél/kiszolgáló típusú szolgáltatásokat.
Hálózati modellek és protokollok	Ismerje az OSI és TCP/IP rétegelt modellt. Ismerje az alapvető hálózati protokollokat.
Vezeték nélküli hálózatok	Ismerje a vezeték nélküli technológiákat, eszközöket és szabványokat. Ismerje a vezeték nélküli LAN-ok biztonsági kérdéseit.
Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika	Ismerje a hálózati veszélyeket, az alapvető támadási módszereket és a védekezési lehetőségeket. Ismerje a hibaelhárítási módszereket, a szisztematikus hibaelhárítási lehetőségeket.
Otthoni vagy kisvállalati hálózat tervezése	Legyen képes otthoni vagy kisvállalati hálózat tervezésére.
3.1.2.Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
Internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP)	Ismerje az internet alapvető szolgáltatásait. Ismerje az ISP által nyújtott szolgáltatásokat. Ismerje az interneten használatos alapvető szállítási

	és alkalmazási protokollokat. Ismerje az ISP-hez kapcsolódás lehetőségeit.
Hálózati eszközök konfigurálási feladatai	Ismerje a forgalomirányítók és kapcsolók felépítését, jellemzőit, indulási folyamatát. Ismerje a forgalomirányítók és kapcsolók alapszintű konfigurációs beállításait.
Forgalomirányítás	Ismerje a forgalomirányítás alapfogalmait. Ismerje az irányító protokollokat (belső, külső). Ismerje a kis- és közepes méretű hálózatokban a forgalomirányítási lehetőségeket.
WAN technológiák	Ismerje az alapvető WAN technológiákat.

3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez	Ismerje a kommunikáció megvalósulását a helyi vezetékes hálózaton és az interneten. Legyen képes vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat beállítására. Legyen képes hálózati eszközök üzembe helyezésére és működésük ellenőrzésére.
Kábelkészítés, tesztelés	Legyen képes csavart érpáras kábelek készítésére és a kábelek tesztelésére, hibáinak beazonosítására.
IP címzés	Ismerje az IPv4 címek kiosztásának és beállításának lehetőségeit. Legyen képes az IPv4 címet statikusan beállítani a hálózati eszközökön és klienseken. Legyen képes a klienseken a dinamikus IPv4 címbeállításra. Legyen képes a DHCP szolgáltatás forgalomirányítón való konfigurálására.
Vezeték nélküli hálózatok beállítása	Legyen képes hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálására. Legyen képes forgalomszűrést megvalósítani WLAN-okban.
3.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
Az internet feltérképezése	Ismerje az internet feltérképezéséhez használható eszközöket, parancsokat és segédprogramokat.
IP címzés a LAN-ban	Ismerje a NAT és PAT megvalósításának

	lehetőségeit.
Hálózati eszközök konfigurálása	Legyen képes a forgalomirányító alapszintű konfigurálására. Legyen képes a kapcsoló alapszintű konfigurálására. Legyen képes a hálózati eszközök összekötésére, CPE csatlakoztatására az ISP-hez és a WAN csatlakozás beállítására. Legyen képes a forgalomirányítás konfigurálására (RIP, RIPv2, statikus).
Mentések és katasztrófahelyzet	Legyen képes a hálózati eszközök konfigurációját és rendszerét menteni, illetve helyreállítani. Ismerje a katasztrófahelyzethelyreállítási terv fogalmát.

4. Elektrotechnika

4.1. Elektrotechnika elmélet

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1.1.Villamos alapfogalmak	Ismerje a villamos alapfogalmakat, azok mértékegységét.
4.1.2.Egyenáramú hálózatok
Alaptörvények	Ismerje Ohm és Kirchhoff törvényeit.
Ellenállás-hálózatok	Legyen képes ellenállás-hálózatokban az eredő ellenállás kiszámítására.
Feszültség- és áramosztók	Ismerje a feszültség- és áramosztásra vonatkozó törvényeket, valamint a technikai alkalmazásokat. Legyen képes méréshatár kiterjesztést számolni, előtét- és sönt ellenállást meghatározni. Ismerje a Wheatstone hídkapcsolást.
Számítások	Legyen képes egyszerűbb aktív és összetett hálózatokban villamos jellemzőket számolni.
Generátorok	Ismerje a Thevenin- és Norton-modellt. Legyen képes összekapcsolt generátorok számítására. Legyen képes a szuperpozíció elvének segítségével számolni. Ismerje az illesztés fogalmát.
4.1.3.Villamos erőtér
Az erőteret jellemző mennyiségek	Ismerje a villamos térerősség, a potenciál fogalmát és a Coulomb-törvényt.

A villamos kapacitás	Ismerje a kapacitás fogalmát, mértékegységét, rajzjelét. Legyen képes a síkkondenzátor kapacitásának és az összekapcsolt kondenzátorok eredő kapacitásának számítására. Ismerje a kondenzátorok töltési és kisütési folyamatát, az időállandót, a kondenzátorban tárolt energiát és az azt meghatározó tényezőket.
4.1.4.Mágneses erőtér
Az erőteret jellemző mennyiségek	Ismerje a mágneses indukció, a térerősség és a fluxus fogalmát, jelölését, mértékegységét. Ismerje a mágneses tér erőhatásait. Ismerje a mágneses gerjesztést, a gerjesztési törvényt.
Az anyagok mágneses viselkedése	Ismerje a ferromágneses anyagokat, alkalmazásukat és a mágnesezési görbéket.
4.1.5.Váltakozó mágneses erőtér, energiaáramlás
Az elektromágneses indukció	Ismerje az indukciótörvényt és annak technikai alkalmazásait.
Induktivitás	Ismerje az induktivitás és kölcsönös induktivitás fogalmát, rajzjeleit. Legyen képes tekercsek induktivitásának számítására.
Energiaáramlás az áramkörben	Ismerje az energiaáramlási modelleket. Ismerje az elektromágneses hullám jellemzőit.
4.1.6.Váltakozó áramú hálózatok
Az impedancia	Ismerje az impedancia fogalmát, jellemzőit, ábrázolását.
Az áramköri elemek impedanciája	Ismerje az ellenállás a tekercs és a kondenzátorváltakozó áramú ellenállásának nagyságát és fázisviszonyait.
Soros és párhuzamos RL	Legyen képes az impedancia nagyságának és irányának (fázisszög) a meghatározására, a határfrekvenciák, feszültségek, áramok meghatározása.
Soros és párhuzamos RC	Legyen képes az impedancia nagyságának és irányának (fázisszög) a meghatározására, a határfrekvenciák, feszültségek, áramok meghatározása.
Soros és párhuzamos RLC	Legyen képes az impedancia nagyságának és

	irányának (fázisszög), valamint a rezonanciafrekvencia, a feszültségek, az áramok meghatározására. Ismerje az impedancia és fázishelyzet frekvencia menetét.
Valóságos tekercs	Ismerje a valóságos tekercs helyettesítő képét és a jósági tényezőt.
Valóságos kondenzátor	Ismerje a valóságos kondenzátor helyettesítő képét és a veszteségi tényezőt.
Váltakozó áramú teljesítmények	Ismerje a látszólagos, hatásos, meddő teljesítményeket, számításuk összefüggéseit.
4.1.7.Villamos gépek
Villamos gépek csoportosítása, működési elveik	Ismerje a többfázisú hálózat fogalmát, létesítését. Ismerje a transzformátor elvi felépítését, működését, alkalmazásának szükségességét. Ismerje a háromfázisú hálózat előnyeit. Ismerje az egyenáramú motor felépítését, tulajdonságait.

4.2. Elektrotechnika-elektronika - gyakorlat I.

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.2.1. Egyenáramú mérések
A mérés fogalma. Méréstechnikai alapismeretek	Ismerje a mérés pontosságát, mérési hibákat. Ismerje az analóg és digitális mérőműszereket, azok kezelését. Használja a DC mérések eszközeit, műszereit.
Alapmérések	Legyen képes Ohm törvényének vizsgálatára, Kirchhoff törvényeinek igazolására, a feszültség- és áramosztás vizsgálatára. Legyen képes ellenállásméréseket végezni.
4.2.2. Váltakozó áramú mérések
Az AC mérés eszközei	Ismerje a jelgenerátor, oszcilloszkóp, mV mérő eszközöket, tudja azokat használni.
Váltakozó áramú alapmérések	Legyen képes Ohm törvényének vizsgálatára váltakozó áramú körökben. Legyen képes soros RL és RC tagok mérésére. Legyen képes párhuzamos RL és RC tagok mérésére. Legyen képes egyreaktanciás és vegyes hálózatok mérésére. Legyen képes soros és párhuzamos táplálású rezgőkörök mérésére.

5. Távközlés-elektronikai alaptevékenység

5.1. Távközlés-elektronika elmélet

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1.1. Elektronikai eszközök
Félvezető technika alapjai	Ismerje a P-N átmenetet, a diódát és jellemzőiket, karakterisztikáikat. Ismerje a bipoláris és unipoláris tranzisztor felépítését, működését, karakterisztikáikat, j ellemzőiket.
Speciális diódák és optocsatolók	Ismerje a speciális félvezetők (Varicap alagútdióda, zener dióda, LED, optocsatolók, numerikus kijelzők, lézerdiódák) felépítését és működését.
5.1.2.Erősítők
Munkapont-beállítás	Ismerje a félvezetők csoportosítását osztályok (A, B, AB, C) szerint, valamint a munkapont-beállító és stabilizáló kapcsolásokat. Ismerje a bipoláris és térvezérlésű tranzisztorok statikus és dinamikus vezérlését.
Alapkapcsolások	Ismerje az alapkapcsolások (közös emitteres, közös bázisú, közös kollektoros, közös gate-ű, közös drain-ű, közös source-ú) működését, jellemzőit, alkalmazási területeit. Legyen képes ezeket a kapcsolásokat méretezni, jellemzőiket meghatározni számítással. Legyen képes többfokozatú erősítőt számítani.
Visszacsatolások	Ismerje a visszacsatolt hálózatok jellemzőit, a visszacsatolás hatását.
Nagyjelű erősítők	Ismerje a teljesítményerősítő jellemzőit, kivezérelhetőségét. Ismerje a munkapont-beállítás lehetőségeit, a hűtés elvét; az A, B és AB osztályú kapcsolásokat.
5.1.3.Műveleti erősítők
Alapkapcsolások	Ismerje a munkapont-beállítást és az ofszetkompenzálást. Ismerje az alapáramkörök (invertáló, nem invertáló, összeadó, kivonó) működését és jellemzőinek számítását. Ismerje a frekvenciakompenzálás, a jelkövetési sebesség, a határfrekvencia fogalmakat és számításukat.

Integráló és differenciáló áramkör	Ismerje a kapcsolások felépítését és időfüggvényeiket.
5.1.4. Elektronikus áramkörök
Oszcillátorok	Ismerje az oszcillátorok felépítését, működését, jellemzőit, típusait. Ismerje a VCO-t; az astabil multivibrátort, a hullámforma generátorokat.
Tápegység	Ismerje az egyenirányító kapcsolásokat, a hálózati egyenirányítókat, feszültségstabilizátorokat, a túláramvédelmeket. Ismerje a kapcsolóüzemű stabilizátorok felépítését, működését.
Fázis zárt hurok	Ismerje a PLL áramkör felépítését, működését, jellemzőit, alkalmazási területeit.
5.1.5. Digitális technika
Logikai alapműveletek	Ismerje a logikai alapműveleteket (tagadás, VAGY kapcsolat, ÉS kapcsolat) és igazságtáblázataikat. Ismerje a Boole-algebra alaptételeit, szabályait. Ismerje a logikai alapműveletek megvalósítását (NAND, NOR).
Logikai függvények	Ismerje a logikai függvények megadásának lehetőségeit (diszjunktív, konjunktív normál alak). Legyen képes logikai függvényeket egyszerűsíteni és logikai kapukkal (NAND; NOR) realizálni. Legyen képes kombinációs hálózatok analízisére.
Digitális áramkörök	Ismerje a digitális áramkörök (tárolók, flip-flopok, számlálók, összeadók, sorrendi hálózatok, Multiplexerek, demultiplexerek, digitális komparátorok) működését és felépítését.
5.1.6.Villamos jel
Digitális és analóg jelek	Ismerje a jel jellemzés módjait (időfüggvény, spektrum, a dinamika). Ismerje az alapvető spektrumformákat.
Teljesítmény- és feszültségszint	Ismerje a teljesítmény- és feszültségszint fogalmakat, tudja azokat számolni. Ismerje az abszolút és relatív szinteket, a viszonyszámok logaritmikus kifejezését.
A jel és a zaj fogalma	Ismerje a termikus zaj fogalmát, jellemzőit. Ismerje a zajtényezőt a négypólusok zajtényezőjét, négypóluslánc eredő zajtényezőjét.
A nemlineáris és a lineáris torzítás	Ismerje a harmonikus és intermodulációs, valamint

	az amplitúdó- és fázistorzítás jellemzőit.
5.1.7.Energia terjedése vezetéken
Az energia terjedése	Ismerje a haladóhullám, a vezetéken mérhető hullámhossz, a hullámellenállás, a csillapítás állandó és fázisállandó fogalmakat.
A hullámimpedanciával, lezárt vezeték	Ismerje a reflexiós tényezőt, az állóhullámarány fogalmát, összefüggéseit. Ismerje az illesztés és illesztetlenség fogalmát, a reflexió okozta csillapítást.

5.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II.

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.2.1. Elektronikai eszközök mérése
Elektronikai eszközök és áramkörök mérései	Legyen képes a félvezető eszközök (diódák, bipoláris tranzisztor, térvezérlésű tranzisztorok) karakterisztikáinak, paramétereinek, jellemzőinek vizsgálatára. Legyen képes az alábbi erősítőfokozatok jellemzőinek mérésére, vizsgálatára: közös emitteres, közös bázisú, közös kollektoros, közös gate-ű, közös drain-ű, közös source-ú, műveleti erősítős alapkapcsolások. Legyen képes a komparátorok vizsgálatára, a Wien-hidas oszcillátor mérésére. Legyen képes az egyenirányítás és a tápegység jellemzőinek vizsgálatára.
5.2.2. Digitális technika mérése
Logikai kapuáramkörök vizsgálata	Ismerje a logikai kapcsolatok egyszerűsítését.
Logikai áramkörök vizsgálata	Legyen képes funkcionális hálózatok jellemzőinek mérésére.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológép	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	internetelérés nélküli számítógép, megfelelő szoftverekkel, forrás fájlok	az eszköz- és szoftverlistában felsorolt eszközök

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	szoftverlista	szóbeli témakörök a szóbeli vizsga gyakorlati feladatainak elvégzéséhez szükséges eszköz- és szoftverlista
Mikor?	a vizsga évét megelőző tanév végéig	eszköz- és szoftverlista a vizsga évét megelőző tanév végéig, témakörök jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Gyakorlati vizsga			Szóbeli vizsga
240 perc			20 perc
Feladatlap			Egy tétel kifejtése és párbeszéd a tétellel kapcsolatban
Elektortechnika feladat	Távközlés elektronika feladat	Számítógéppel megoldott gyakorlati feladatok
25 pont	35 pont	40 pont
100 pont			50 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati érettségi vizsga a központilag összeállított feladatsor megoldásából áll. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszőlegesen oszthatja meg az egyes részek között és a megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.

Minden vizsgázó rendelkezésére külön számítógépet kell bocsátani. Gondoskodni kell továbbá tíz vizsgázónként legalább egy tartalék konfigurációról. A gyakorlati vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az egyes konfigurációkon telepítve kell lenniük a feladatok megoldásához szükséges szoftvereknek. A vizsgát szervező intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a vizsga időtartama alatt a vizsga lebonyolításában érintett konfigurációk ne érhessék el egymást, illetve az internetet. Az egyéb közös iskolai szintű erőforrásokhoz legfeljebb olvasási joguk legyen, amennyiben az valamely vizsgaanyag vagy szoftver eléréséhez szükséges lehet. A feladatok megoldásához csak olyan konfiguráció használható, amely tartalmazza a vizsga letételéhez szükséges szoftverkomponenseket.

A vizsgázó a szoftverlistában felsorolt szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szoftvercsoportokon belül, az adott feladattípusok megoldásához és az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg megkezdheti a számítógép használatát.

A terem berendezése:

- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.

- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.

A számítógépek:

- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.

- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek.

- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.

- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.

A vizsga előkészítése:

- A vizsga során használható gépeket, tartalékgépeket úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó nevét és felhasználóazonosítóját a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.

- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.

- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.

Archiválás:

A gyakorlati feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:_

Feladatok	Idő
Elektortechnika	50 perc
Távközlés-elektronikai	70 perc
alaptevékenység
Hálózati ismeretek	60 perc
Adatbázis és szoftverfejlesztés	60 perc

A gyakorlati vizsga feladatai az alábbi témakörök közül kerülnek ki:

Feladatok	Témakörök
Elektrotechnika	4.1.2. Egyenáramú hálózatok 4.1.6. Váltakozó áramú hálózatok
Távközlés-elektronikai alaptevékenység	5.1.1. Elektronikai eszközök 5.1.2. Erősítők 5.1.3. Műveleti erősítők 5.1.5. Digitális technika
Hálózati ismeretek	3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 3.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
Adatbázis- és szoftverfejlesztés	2.1.2. Programozás elemei 2.1.3. Programozási tételek 2.2.1. Programozási nyelvek 2.2.2. Objektumorientált programozás 2.2.3. Programozási nyelv "A" 2.2.4. Állománykezelés

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A gyakorlati feladatok számítást igénylő feladatokból és számítógép segítségével történő feladatmegoldásból állnak. A számítást igénylő feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak. A számítást igénylő feladatok egy elektrotechnikai feladatból és két távközléselektronikai feladatból állnak.

A távközlés-elektronikai feladat két részből áll, amelyek három témakörből kerülhetnek ki:

- erősítők: alapkapcsolások számítása,

- műveleti erősítők számítása,

- digitális technika: logikai függvények egyszerűsítése és megvalósítása.

A számítógép segítségével történő feladatmegoldás két feladatból áll, amely két témakörből kerülhet ki:

- hálózati ismeretek,

- adatbázis- és szoftverfejlesztés.

A részek tartalmi elemei a megadott témakörök követelményeiből kerülnek ki. A hálózati ismeretek feladat számonkérése szimulációs program segítségével történik. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.

A gyakorlati vizsgarész értékelése

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszámok tovább nem bonthatók.

Feladatok	Pontszám
Elektrotechnika	25 pont
Távközlés-elektronikai	35 pont
alaptevékenység
Hálózati ismeretek	20 pont
Adatbázis- és szoftverfejlesztés	20 pont

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga helyszínén rendelkezésre kell állnia az eszköz- és szoftverlistában leírt eszközöknek és szoftvereknek (például interneteléréssel rendelkező számítógép, nyomtató, mérőeszköz, kábel, szerszámok stb.). A számítógép és az eszközök működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.

A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint néhány perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét és a gyakorlati ismereteit méri.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 10-20%-át.

A szóbeli vizsga tételei egy adott témakör elméleti és bizonyos témakörök esetén gyakorlati ismeretanyagát kéri számon. A szóbeli tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.

A szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik a számadás:

1.1. Információtechnológiai alapok

1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

1.1.2. Szoftverismeretek

1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai

1.2. Információtechnológiai gyakorlat

1.2.1. Számítógép összeszerelése

1.2.2. Telepítés és konfigurálás

1.2.3. Megelőző karbantartás

3.1. Hálózati ismeretek I.

3.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok

3.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

4.1. Elektrotechnika elmélet

4.1.1. Villamos alapfogalmak

4.1.2. Egyenáramú hálózatok

4.1.3. Villamos erőtér

4.1.4. Mágneses erőtér

4.1.5. Váltakozó mágneses erőtér, energiaáramlás

4.1.6. Váltakozó áramú hál ózatok

4.1.7. Villamos gépek

4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I.

4.2.1. Egyenáramú mérések

4.2.2. Váltakozó áramú mérések

5.1. Távközlés elektronika elmélet

5.1.1. Elektronikai eszközök

5.1.2. Erősítők

5.1.3. Műveleti erősítők

5.1.4. Elektronikus áramkörök

5.1.5. Digitális technika

5.1.6. Villamos jel

5.1.7. Energia terjedése vezetéken

5.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II.

5.2.1. Elektronikai eszközök mérése

5.2.2. Digitális technika mérése

Az 1.2., a 3.2., a 4.2. és az 5.2. témakörök esetén a szóbeli tétel gyakorlati feladatot is tartalmazhat, amelyet a felkészülési időben kell elvégezni az eszköz- és szoftverlistában meghatározott eszközökkel és azt a felelet során kell bemutatni.

A szóbeli tételsort az alábbi táblázatban megadott témakör arányokkal kell összeállítani úgy, hogy egy szóbeli tétel csak egy témakör ismeretanyagát kérje számon.

Témakör	Arány
1. Információtechnológiai alapok	15%
2. Információtechnológiai gyakorlat	10%
3. Hálózati ismeretek I.	15%
4. Hálózati ismeretek I. gyakorlat	5%
5. Elektrotechnika	15%
6. Távközlési-elektronikai alaptevékenység	25%
7. Elektrotechnika-elektronika	15%

gyakorlat

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	5 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	10 pont
Tartalmi kifejtés, elvek, folyamatok ismerete és alkalmazása	15 pont
Összefüggések értelmezése	6 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	8 pont
Szaknyelv alkalmazása	6 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	50 pont

INFORMATIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az informatika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIII. Informatika ágazat alábbi szakképesítéseinek szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 213 05 Szoftverfejlesztő,

- 54 481 01 CAD-CAM informatikus,

- 54 481 02 Gazdasági informatikus,

- 54 481 04 Informatikai rendszergazda,

- 54 481 05 Műszaki informatikus,

- 54 482 01 IT mentor.

A) KOMPETENCIÁK

1. Precizitás

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Információtechnológia	Ismerje a számítógép főbb egységeit és azok csatlakoztatási módjait. Ismerje a számítógépekkel kapcsolatos alapvető megelőző karbantartásokat.
1.2. Otthoni, kis- és közepes vállalati hálózat tervezése és üzemeltetése	Ismerje a hálózatokkal kapcsolatos legismertebb szabványokat és protokollokat.
1.3. Programozás és webprogramozás alapjai	Legyen képes egy fejlesztői szoftverkörnyezetben alkalmazást készíteni megadott útmutatást követve.

1.4. Adatbázis-fejlesztés

Legyen képes megadott útmutatások alapján egy
adatbázis létrehozására és kezelésére.

2. Önállóság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Információtechnológia	Ismerje a számítógép főbb egységeit. Legyen képes egy adott célnak megfelelő számítógépet összeállítani és összeszerelni. Legyen képes a hardverek beállításait elvégezni.
2.2. Otthoni, kis- és közepes vállalati hálózat tervezése és üzemeltetése	Ismerje az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózat elemeit. Legyen képes az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózat eszközigényeinek felmérésére, a hálózat megtervezésére és az eszközök konfigurálására.
2.3. Programozás, webprogramozás alapjai	Legyen képes egy adott problémát megoldó programot elkészíteni. Ismerje a HTML alapjait. Legyen képes HTML nyelven statikus és dinamikus weblapok létrehozására.
2.4. Adatbázis-fejlesztés	Ismerje az SQL nyelv alapjait. Legyen képes adatbázist létrehozni, műveleteket végrehajtani.

3. Logikus gondolkodás

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Programozás, webfejlesztés	Ismerje az egyszerű és összetett utasításokat és azok alkalmazását a programkészítés során. Ismerje az objektumorientált programozás alapfogalmait. Legyen képes egyszerűbb programozási feladatokat objektumorientált módon megvalósítani.
3.2. Adatbázis-fejlesztés	Ismerje az adatbázis-kezelés alapjait. Legyen képes egy egyszerűbb adatbázist felépíteni és abban műveleteket végezni.
3.3. Otthoni és kisvállalati hálózatok, kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)	Legyen képes az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatok megvalósítására. Ismerje a hálózatok biztonsági kérdéseit. Ismerje a forgalomirányítási feladatokat és a kis- és közepes vállalati hálózatokban leginkább használt irányítási protokollokat.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Információtechnológia

1.1. Információtechnológiai alapok

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba
Kettes és tizenhatos számrendszer, Neumann-elv	Ismerje a számrendszerek szerepét. Legyen képes számokat ábrázolni, átváltani, összeadni a kettes és tizenhatos számrendszerben. Ismerje a Neumann elvű számítógép felépítését és működését.
Számítógép egységei	Ismerje a különböző processzortípusokat, foglalatokat. Ismerje a memória típusokat és a buszrendszert. Ismerje a különböző illesztőkártyák típusait és azok csatlakoztatási lehetőségeit. Ismerje a firmware fogalmát.
BIOS	Ismerje a BIOS feladatait, beállítási lehetőségeit.
Háttértárak és típusaik	Ismerje és tudja csoportosítani a háttértárak típusait (merevlemez, optikai meghajtó, elektronikus háttértár). Ismerje a merevlemez adattárolási struktúráját.
Nyomtatók	Ismerje a nyomtatók típusait (mátrix, tintasugaras, lézer), azok működési elvét, jellemző paramétereit.
Hordozható eszközök	Ismerje a laptopok jellemző alkatrészeit és a bővítőkártyákat. Ismerje a táblagépek és az okostelefonok hardvereszközeit.
1.1.2. Szoftverismeretek
Szoftver	Ismerje a szoftver fogalmát, a szoftverek csoportosításának lehetőségeit.
Operációs rendszer	Ismerje az operációs rendszer fogalmát, feladatait, típusait és jellemzőit. Legyen képes megadott feltételek alapján a megfelelő operációs rendszert kiválasztani.
Partíció, formázás, fájlrendszerek	Ismerje a partíció fogalmát, típusait. Ismerje a formázás műveletét, és legalább két, a mai modern operációs rendszerek által használt fájlrendszert. Ismerje az általa használt operációs rendszer rendszerbetöltési folyamatát és indítási módjait.

Könyvtárstruktúra	Ismerje az általa használt operációs rendszer felhasználói és rendszerkönyvtárait, a fájlkiterjesztéseket és az attribútumokat.
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai
Rosszindulatú szoftverek	Ismerje a vírus, a trójai, a féreg, az adware, a spyware és a spam fogalmát, jellemzőit.
Támadástípusok	Ismerje az alapvető támadástípusokat és a megtévesztési technikákat.
Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen	Legyen tisztában a frissítések jelentőségével. Ismerje a kártékony szoftverek szűrésének lehetőségeit.
Biztonsági szabályzat	Ismerje a felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés) segítségével történő védelmet. Ismerje a fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelmét.

1.2. Információtechnológiai gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.2.1. Számítógép összeszerelése
Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata	Legyen képes egy adott célú konfiguráció meghatározása, a megfelelő alkatrészek kiválasztására. Legyen képes a következő egységek, alkatrészek telepítésére: tápegység, alaplapi alkatrészek, belső alkatrészek. Legyen képes a kábelek, perifériák csatlakoztatására. Legyen képes a BIOS alapszintű beállítását elvégezni. Legyen képes memóriát bővíteni asztali számítógépekben.
1.2.2. Telepítés és konfigurálás
Operációs rendszerek telepítése és karbantartása	Ismerje egy adott operációs rendszer hardverkövetelményeit. Ismerje az operációs rendszer hardver kompatibilitás ellenőrzésének lépéseit. Ismerje a particionálás és a kötetek formázásának lépéseit. Legyen képes a következő telepítésekre: meghajtó programok, frissítések, hibajavító csomagok. Legyen képes alkalmazások telepítésére és

	eltávolítására.
Operációs rendszer beállításai	Ismerje a felhasználói fiókok kezelését, a virtuális memória szerepét, beállításának lépéseit. Ismerje a számítógépre telepített hardvereszközök erőforrásainak, beállításának módosítási lehetőségeit. Ismerje a területi és nyelvi beállításokat. Legyen képes az eseménynapló ellenőrzésére. Legyen képes biztonsági másolatok készítésére, ismerje az archiválás típusait.
Számítógép védelme	Legyen képes a személyes tűzfal beállítására. Legyen képes a biztonságos böngészés beállításainak elvégzésére.
1.2.3. Megelőző karbantartás
Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai, karbantartási terv	Legyen képes a ház, a belső alkatrészek, a monitorok és nyomtatók szakszerű tisztítására. Legyen képes a festékszint ellenőrzésére, a festékkazetta és a festékpatron cseréjére. Legyen képes az alkatrészek csatlakozásának ellenőrzésére. Ismerje a számítógépek működésének környezeti feltételeit. Ismerje a merevlemez karbantartását, a lemezellenőrzés, töredezettségmentesítés lépéseit, az ütemezett karbantartási feladatokat.

2. Adatbázis- és szoftverfejlesztés elmélete és gyakorlata

2.1. Adatbázis- és szoftverfejlesztés

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1.1. Programozási alapismeretek	Ismerje a programkészítés elveit és lépéseit. Ismerje a feladatspecifikáció elemeit. Ismerje a folyamatábrával és a mondatszerű leírással történő algoritmus leírás elemeit.
2.1.2. Adattípusok
Egyszerű adattípusok	Ismerje az adattípus fogalmát és jellemzőit. Ismerje az értéktípus és referenciatípus fogalmát. Ismerje a legfontosabb egyszerű adattípusokat: egész, valós, logikai, karakter és felsorolt típusok. Ismerje az egyes adattípusokhoz tartozó

	műveleteket (OOP nyelvek esetén jellemzőket és metódusokat).
Összetett adattípusok	Ismerje a legfontosabb összetett adattípusokat: karakterlánc, tömb (vektor és mátrix) és struktúra (rekord) adattípusok. Ismerje az egyes adattípusokhoz tartozó műveleteket (OOP nyelvek esetén jellemzőket és metódusokat).
Kifejezések	Ismerje a kifejezések típusait, készítésének szabályait.
2.1.3. Programozás elemei
Értékadás	Ismerje és tudja alkalmazni az értékadás műveletét egyszerű és összetett típusú változók esetén.
Vezérlési szerkezetek	Ismerje és tudja alkalmazni feladatok megoldása során a következő vezérlési szerkezeteket: szekvencia, szelekciók, iterációk.
Metódusok és jellemzők	Tudjon alkalmazni beépített alprogramokat (pl. konzol ablak kezelése, matematikai és konverziós alprogramok, metódusok) és jellemzőket, legyen képes véletlen számokat előállítani és kezelni. Legyen képes saját alprogram (metódus) definiálására és hívására (paraméterezésére) egyszerűbb programozási feladatokhoz. Ismerje a paraméterek fajtáit, jellemzőit és a paraméterátadás folyamatát.
2.1.4. Programozási tételek
Egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételek	Ismerje és tudja alkalmazni az egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételeket: - eldöntés, - összegzés, - kiválasztás, - megszámlálás, - lineáris keresés, - szélsőérték-kiválasztás.
Egy sorozathoz egy sorozatot rendelő programozási tételek	Ismerje és tudja alkalmazni az egy sorozathoz egy sorozatot rendelő programozási tételeket: - kiválogatás, - rendezések (buborék, minimum kiválasztásos), - metszetképzés, - unióképzés,

	- összefuttatás.
Rekurzió	Ismerje a rekurzió fogalmát, fajtáit, előnyeit és hátrányait. Tudjon példákat mondani rekurzív algoritmusokra.
2.1.5. Adatstruktúrák	Ismerje a következő adatstruktúrák fogalmát, jellemzőit, létrehozásuk módjait és a rájuk jellemző műveleteket: - egy irányban láncolt lista, - két irányban láncolt lista, - sor, - verem.
2.1.6. Programtervezés
UML alapjai	Ismerje az Unified Modeling Language (UML) fogalmát, tervezési alapelveit. Tudja csoportosítani és felsorolni az UML diagramtípusait. Ismerje az osztálydiagram szerepét és jelölésrendszerét.
Rendszertervezés	Ismerje a szoftverprojektek életciklusát, a felhasználói és fejlesztői dokumentációk tartalmát.
Tesztelés és hibakeresés	Ismerje a tesztelési és hibakeresési technikákat.
2.1.7. Adatbázisok
Relációs adatbázisok	Ismerje az adatbázis-kezelés legfontosabb fogalmait: adatbázis, relációs adatbázis, redundancia, anomáliák. Ismerje az elsődleges kulcsok, idegenkulcsok és indexek fogalmát és szerepét. Ismerje a fontosabb mezőtípusokat.
Adatmodellezés	Ismerje a relációs adatmodell szerepét, egyed, egyedtípus, tulajdonság, tulajdonságtípus, kapcsolat, kapcsolattípus, mező, rekord, adatintegritás fogalmakat. Ismerje az Egyed-Kapcsolat (ER) modell jelölésrendszerét, legyen képes egyszerű feladathoz ER-modellt készíteni. Ismerje az ER-modell leképzési szabályait.

2.2. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

2.2.1. Programozási nyelvek
Alapismeretek	Ismerje a programozási nyelvek csoportosítását és fejlődését. Ismerje a programkészítés alapfogalmait (forrás program, interpreter, compiler, szintaxis, szemantika, deklaráció, definíció, változó, konstans, literál, gyengén és erősen típusos nyelvek). Ismerje a tanult programozási nyelv legfontosabb adattípusainak csoportosítását.
Adattípusok	Tudja alkalmazni a legfontosabb egyszerű adattípusokat: egész, valós, logikai, karakter és felsorolt típusok. Tudja alkalmazni a legfontosabb összetett adattípusokat: karakterlánc, tömb (vektor és mátrix) és struktúra (rekord) adattípusok. Ismerje és tudja alkalmazni a típuskonverziót. Tudja alkalmazni az egyes adattípusokhoz tartozó műveleteket (OOP nyelvek esetén jellemzőket és metódusokat).
Kifejezések	Legyen képes egyszerű és összetett aritmetikai és logikai kifejezések készítésére a tanult programozási nyelven.
Algoritmus kódolása	Legyen képes programot, alprogramot készíteni mondatszerű leírásból.
2.2.2. Objektumorientált programozás
OOP alapok	Ismerje az objektum orientált programozás (OOP) fogalmát, jellemzőit (egységbezárás, öröklés, sokalakúság). Ismerje az osztály fogalmát, definícióját és a legfontosabb tagtípusokat: mezők, konstansok, jellemzők, konstruktorok, metódusok, események. Ismerje az osztályok hierarchiáját, a statikus és a dinamikus osztályokat.
Saját osztály alkalmazása	Tudja alkalmazni az osztály definícióját és a legfontosabb tagtípusokat (mezők, konstansok, jellemzők, konstruktorok, metódusok, események) feladatok megoldásánál.
Adatelrejtés	Tudja alkalmazni a legfontosabb láthatósági szinteket (private, public).

Objektumok	Legyen képes beépített és saját készítésű osztályokból példányokat létrehozni, azokat felhasználni feladatok megoldása során.
2.2.3. Programozási nyelv "A"
Konzol típusú alkalmazások	Legyen képes konzolablakban futó alkalmazást készíteni a tanult fejlesztői környezetben.
Grafikus típusú alkalmazások	Legyen képes grafikus felületű alkalmazást készíteni a tanult fejlesztői környezetben. Ismerje a legfontosabb grafikus vezérlők fajtáit (címkék, beviteli mezők, opciógombok, kapcsolónégyzetek, listák, parancsgombok), tudja alkalmazni őket programok készítésénél. Legyen képes eseményhez eseménykezelőt rendelni, annak tartalmát elkészíteni.
Hibakeresés és kivételek	Ismerje és tudja alkalmazni a hibakeresési módszereket, technikákat. Ismerje a kivétel fogalmát, tudja alkalmazni a kivételek kezelését feladatok megoldásánál.
2.2.4. Állománykezelés
Állományok	Ismerje az állományok típusait, kezelésük módjait, a különböző típusú fájlok kezelésére alkalmas fontosabb osztályokat vagy alprogramokat.
Műveletek állományokkal	Tudja alkalmazni a szöveges állományok kezelésére (létrehozás, megnyitás, olvasás, írás, hozzáfűzés, lezárás, átnevezés, törlés) alkalmas osztályokat vagy alprogramokat.
2.2.5. Webprogramozás alapjai
HTML alapjai	Tudjon használni egy HTML-szerkesztő programot. Ismerje és tudja alkalmazni a HTML- dokumentumok szerkezetét, a megadott tageket és a hozzájuk tartozó fontosabb attribútumokat: <!-- ...-->, <!DOCTYPE>, <html>, <body>, <meta>, <link>, <title>, <head>, <script>, <a>,<b>, <style>, <i>, <u>, <strong>, <sub>, <sup>, <br>, <hr>, <table>, <tr>, <th>, <td>, <dd>, <dt>, <dl>, <ul>, <li>, <ol>, <p>, <span>, <div>, <fieldset>, <header>, <footer>, <section>, <nav>, <h1> - <h6>, <img>, <iframe>, <form>, <input>, <select>, <option>, <textarea>, <label>

	Legyen képes HTML oldalak létrehozására, hivatkozások és képek beillesztésére, táblázatok készítésére.
Stíluslapok használata	Legyen képes stílusok és stíluslapok (CSS) használatára. Ismerje a CSS leírók szintaxisát, tudjon stíluslapokat (CSS) készíteni, módosítani a HTML oldalak formázásához. Ismerje és tudja alkalmazni a következő CSS szelektorokat: elem, id, class és csoport. Ismerje és tudja alkalmazni a megadott CSS jellemzőket: color, opacity, background-color, background-image, background-repeat, background-position, background-attachment, border, margin, padding, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, width, height, top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line- height, text-align, vertical-align, text-justify, text- transform, font, font-family, font-size, font-stretch, font-style, text-decoration, list-style, cursor.
Űrlapok	Ismerje az űrlapok szerepét, tudja alkalmazni a legfontosabb vezérlőket (beviteli mezők, opciógombok, kapcsolókeretek, listák, parancsgombok).
HTML oldalak programozása	Tudja a HTML oldalakat programozni egyszerű feladatok megoldása során (vezérlők állapotának, tartalmának ellenőrzése, vezérlők tartalmának olvasása, egyszerű számítások elvégzése, eredmények megjelenítése).
2.2.6. Adatbázis-fejlesztés
Adatdefiníciós parancsok	Legyen képes új adatbázist létrehozni a saját számítógépén futtatott SQL szerver segítségével. Tudja alkalmazni SQL parancsfájl (script) segítségével a táblák létrehozását (CREATE TABLE) és feltöltését (INSERT INTO). Tudja alkalmazni a legfontosabb adattípusokat: szöveges, logikai, dátum, idő, numerikus (egészek és valós típusok). Legyen képes SQL paranccsal idegenkulcsokat kijelölni. Legyen képes SQL paranccsal indexet létrehozni és törölni. Ismerje és tudja alkalmazni a CREATE TABLE,

	UPDATE, DELETE parancsokat.
Lekérdező parancs	Ismerje és tudja alkalmazni a SELECT parancsot. Lekérdezéseknél tudjon számított mezőket létrehozni, táblákat összekapcsolni szoros és laza illesztéssel.
Záradékok és módosítók	Ismerje és tudja alkalmazni egyszerű parancsok készítéséhez a legfontosabb záradékokat, módosítókat: NOT NULL, UNIQUE, PRIMARY KEY, DEFAULT, FROM, DISTINCT, AS, WHERE, ORDER BY, GROUP BY, HAVING, LIMIT (TOP).
Kifejezések, operátorok, függvények	Legyen képes záradékokban és a számított mezőkben kifejezések összeállítására. Tudja alkalmazni a következő operátorokat és függvényeket: aritmetikai operátorok, relációs operátorok, NOT, LIKE, AND, OR, IN, BETWEEN, IS NULL, IS NOT NULL, AVG(), COUNT(), MIN(), MAX(), SUM(), konverziós függvények.

3. Hálózati ismeretek

3.1. Hálózati ismeretek I.elmélet

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok
Kapcsolódás a helyi hálózathoz és az internethez	Ismerje a hálózati kommunikáció lehetőségeit a helyi vezetékes hálózaton és interneten. Ismerje az alapvető hálózati összetevőket.
Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása	Ismerje a LAN technológiákat. Ismerje az Ethernet hálózat hozzáférési és elosztási rétegét.
Hálózati eszközök és átviteli közegek	Ismerje helyi hálózatok alapvető eszközeit. Ismerje az alapvető hálózati közegeket, azok tulajdonságait és jellemzőit.
Hálózati címzés	Ismerje a fizikai cím és a logikai cím fogalmát. Ismerje az IPv4 és IPv6-cím szerkezetét, felépítését.
Hálózati szolgáltatások	Ismerje az egyenrangú (peer-to-peer) és az

	ügyfél/kiszolgáló típusú hálózatok jellemzőit. Ismerjen egyenrangú és ügyfél/kiszolgáló típusú szolgáltatásokat.
Hálózati modellek és protokollok	Ismerje az OSI és TCP/IP modellt. Ismerje az alapvető hálózati protokollokat.
Vezeték nélküli hálózatok	Ismerje a vezeték nélküli technológiákat, eszközöket és szabványokat. Ismerje a vezeték nélküli LAN-ok biztonsági kérdéseit.
Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika	Ismerje a hálózati veszélyeket, az alapvető támadási módszereket és a védekezési lehetőségeket. Ismerje a hibaelhárítási módszereket, a szisztematikus hibaelhárítási lehetőségeket.
Otthoni vagy kisvállalati hálózat tervezése	Legyen képes otthoni vagy kisvállalati hálózat tervezésére.
3.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
Internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP)	Ismerje az internet szolgáltatásait. Ismerje az ISP által nyújtott szolgáltatásokat. Ismerje az interneten használatos alapvető szállítási és alkalmazási protokollokat. Ismerje az ISP-hez kapcsolódás lehetőségeit.
Hálózati címzési struktúra	Ismerje a VLSM és CIDR fogalmát és legyen képes azt alkalmazni a hálózat tervezésekor. Ismerje a NAT és PAT fogalmát.
Hálózati eszközök konfigurálási feladatai	Ismerje a forgalomirányítók és kapcsolók felépítését, jellemzőit, indulási folyamatát. Ismerje a forgalomirányítók és kapcsolók alapszintű konfigurációs beállításait.
Forgalomirányítás	Ismerje a forgalomirányítás alapfogalmait. Ismerje az irányító protokollokat (belső, külső). Ismerje a kis- és közepes méretű hálózatokban a forgalomirányítási lehetőségeket.

3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez	Ismerje a kommunikáció megvalósulását a helyi vezetékes hálózaton és az interneten. Legyen képes vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezésére és csatlakoztatására. Legyen képes hálózati eszközök üzembe helyezésére és működésük ellenőrzésére.
Kábelkészítés, tesztelés	Legyen képes csavart érpáras kábelek készítésére, kábelek tesztelésére, hibáinak beazonosítására.
IP címzés	Legyen képes az IP címek kiosztását tervezni és azok beállításait elvégezni. Legyen képes az IP címet statikusan beállítani, illetve a DHCP szolgáltatás konfigurálására hálózati eszközökön és klienseken.
Vezeték nélküli hálózatok beállítása	Legyen képes hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálására. Legyen képes forgalomszűrést megvalósítani WLAN-okban.
Hálózatbiztonsági alapok	Legyen képes hibát elhárítani. Legyen képes személyes tűzfalakat beállítani.
3.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
Az internet feltérképezése	Ismerje az internet feltérképezéséhez használható eszközöket, parancsokat és segédprogramokat.
IP címzés a LAN-ban	Ismerje a VLSM, a NAT és PAT megvalósításának lehetőségeit. Legyen képes VLSM címzést megvalósítani. Legyen képes forgalomirányítón NAT és PAT beállítására.
Hálózati eszközök konfigurálása	Legyen képes a forgalomirányító konfigurálására. Legyen képes a kapcsoló konfigurálására. Legyen képes a hálózati eszközök összekötésére, CPE csatlakoztatására az ISP-hez és a WAN csatlakozás beállítására. Legyen képes a forgalomirányítás konfigurálására (RIP, RIPv2, statikus).
Hálózati biztonság	Ismerje az alapvető adatvédelmi lehetőségeket. Ismerje az adattitkosítás fogalmát. Ismerje a hozzáférés vezérlés listákat. Legyen képes alapszintű szűrési feladatokat megvalósítani

	hozzáférési listák alkalmazásával.
Mentések és katasztrófahelyzet.	Legyen képes a hálózati eszközök konfigurációját és operációs rendszerét menteni, illetve helyreállítani. Ismerje a katasztrófahelyzethelyreállítási terv fogalmát.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	20 perc
120 pont	30 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	NINCS	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	internetelérés nélküli számítógép, megfelelő szoftverekkel, forrás fájlok	az eszközlistában felsorolt eszközök

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	szoftverlista	szóbeli témakörök a szóbeli vizsga gyakorlati feladatainak elvégzéséhez szükséges eszköz- és szoftverlista
Mikor?	a vizsga évét megelőző tanév végéig	eszköz- és szoftverlista a vizsga évét megelőző tanév végéig, témakörök jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	20 perc
Számítógépen megoldott gyakorlati feladatok	Egy tétel kifejtése és párbeszéd a tétellel kapcsolatban
120 pont	30 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja).

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.

A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.

A terem berendezése:

- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.

- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.

A számítógépek:

- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.

- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek.

- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.

- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.

A vizsga előkészítése:

- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.

- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.

Archiválás:

A gyakorlati feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik: _

Feladatok	Idő
Hálózati ismeretek	75 perc
Programozás	75 perc
Web-programozás	45 perc
Adatbázis-fejlesztés	45 perc

Az egyes feladatok esetén előforduló témakörök:

Feladatok	Témakörök
Hálózati ismeretek	3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 3.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
Programozás	2.1.3. Programozás elemei 2.1.4. Programozási tételek 2.2.1. Programozási nyelvek 2.2.2. Objektumorientált programozás 2.2.3. Programozási nyelv "A" 2.2.4. Állománykezelés
Webprogramozás	2.2.5. Webprogramozás alapjai
Adatbázis-fejlesztés	2.2.6. Adatbázis-fejlesztés

A hálózati ismeretek feladat számonkérése szimulációs program segítségével történik. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.

A gyakorlati vizsgarész értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javításiértékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.

Feladatok	Pontszám
Hálózati ismeretek	40 pont
Programozás	40 pont

Webprogramozás	20 pont
Adatbázis-fejlesztés	20 pont

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga helyszínén rendelkezésre kell állnia az eszköz- és szoftverlistában leírt eszközöknek és szoftvereknek (például internet eléréssel rendelkező számítógép, nyomtató, mérőeszköz, kábel, szerszámok stb.). A számítógép és az eszközök működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.

A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint néhány perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét méri. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor 20-25 tételből áll.

A szóbeli vizsga tételei egy adott témakör elméleti és bizonyos témakörök esetén gyakorlati ismeretanyagát is számon kéri. A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. A szóbeli tételsor tételei az alábbi témakörökből jelölhetők ki:

1.1. Információtechnológiai alapok

1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

1.1.2. Szoftverismeretek

1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai

1.2. Információtechnológiai gyakorlat

1.2.1. Számítógép összeszerelése

1.2.2. Telepítés és konfigurálás

1.2.3. Megelőző karbantartás

2.1. Adatbázis- és szoftverfejlesztés

2.1.2. Adattípusok

2.1.3. Programozás elemei

2.1.5. Adatstruktúrák

2.1.6. Programtervezés

2.1.7. Adatbázisok

2.2. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2.2.1 Programozási nyelvek

2.2.2. Objektumorientált programozás

2.2.3. Programozási nyelv "A"

3.1. Hálózati ismeretek I.

3.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok

3.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

Az 1.2. és a 3.2. témakörök esetén a szóbeli tétel gyakorlati feladatot is tartalmazhat, amelyet a felkészülési időben kell elvégezni és azt a felelet során kell bemutatni.

A szóbeli tételsor az alábbi táblázatban megadott témakör arányokkal úgy kerül összeállításra, hogy egy szóbeli tétel csak egy témakör ismeretanyagát kéri számon.

Témakör	Arány
1. Információtechnológiai alapok	30%
2. Információtechnológiai gyakorlat	20%
3. Adatbázis- és szoftverfejlesztés	15%
4. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlatok	5%
5. Hálózati ismeretek I.	25%
6. Hálózati ismeretek I. gyakorlat	5%

A szóbeli vizsgarész értékelése

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 30 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és_ kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Tartalom	18 pont
Felépítés	6 pont
Előadásmód, szaknyelv használata	6 pont
SZÓBELI OSSZPONTSZAM:	30 pont

VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A vegyipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIV. Vegyipar ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 521 06 Műanyagfeldolgozó technikus,

- 54 543 02 Gumiipari technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Ismeretek helyén való alkalmazása

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Az ismeretanyag bemutatása, értelmezése a szakmai fogalmak alkalmazásával	Logikusan felépített, következetes előadás, önálló előadásmód a szakmai kifejezések alkalmazásával, az írásbeli feladatok megoldása során jól átgondolt, szakszerű, pontos megfogalmazások.
1.2. Szakmai szöveg értelmezése	Feladatok megoldása írott és szóbeli szakmai szöveg alapján.

2. Megbízhatóság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Szabálykövetés	A biztonságos munkavégzésre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok betartása.
2.2. Pontosság	A mérések szakszerű elvégzése, pontosan, a valóságnak megfelelő mérési eredményekkel. A mérési eredmények helyességének becslése. A szakmában használatos berendezések előírásszerű kezelése.
2.3. Feladatellátás	Dokumentáció alapján mérések, gyártással kapcsolatos feladatok elvégzése, jól követhető jegyzőkönyv, illetve gyártási dokumentáció elkészítése a szakmai jelölések és helyes mértékegységek alkalmazásával.

3. Problémamegoldó képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Gyakorlati feladatokhoz kapcsolódó számítások elvégzése	A mérések, gyakorlatok elvégzéséhez szükséges számítások felismerése, az ismert összefüggések megfelelő alkalmazása.
3.2. A probléma felismerése és megoldása	A gyakorlatban felmerülő kérdések esetében az elméleti ismeretek alapján a probléma felismerése és megoldása.

4. Módszeres munkavégzés

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. A feladatok megtervezése	A laboratóriumi és üzemi feladatok utasítás alapján történő megtervezése.
4.2. A feladatok kivitelezése	A feladatok utasítás alapján történő önálló elvégzése.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Méréstechnika

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Méréstechnika alapjai	Ismerje a - méréstechnikai alapfogalmakat (mérés, mért érték, mérőszám),

	- jelek fajtáit, csoportosítását, - mérések eszközeit, módszereit, - mérési hibák típusait.
1.2. Mértékegységek és mintavétel	Ismerje a - mérték és a mértékegység fogalmát, - mintavétel és minta-előkészítés szabályait, - gyakori mintavételi hibákat. Ismerje a leíró statisztikai alapfogalmakat és meg tudja határozni a mért értékek megadott középérték és szóródás mutatószámait, valamint a gyakran alkalmazott viszonyszámokat.
1.3. Méréstechnikai műszerek	Ismerje a - mérőműszerek általános felépítését, - gumi- és műanyagiparban leggyakrabban használt műszerek működési elvét, - a műszerek hitelesítésének, kalibrálásának szükségességét.

2. Anyagvizsgálatok gyakorlat I.

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Vizsgálati szabványok	Ismerje: - a mérési szabványok létrehozásának fő okait, - a mérések tervezésének lépéseit, - a minta-előkészítés, mintavétel szabályait, - a mérések végrehajtásának, kiértékelésének általános szabályait.
2.2. Fizikai mérések	Legyen képes elvégezni és ismertetni - a tömegmérést, térfogatmérést, sűrűségmérést, hőmérsékletmérést, nyomásmérést, - a szemcseeloszlás-vizsgálatot, - a viszkozitásmérést, - az elvégzett vizsgálat dokumentálását, - az alapanyag, termék minősítését.
2.3. Próbatest készítése	Ismerje a próbatest fogalmát. Műveleti utasítás alapján el tudja készíteni a szükséges próbatestet.

3. Anyagvizsgálatok gyakorlat II.

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Mintavétel, kiértékelés a gyakorlatban	Legyen képes műveleti utasítás alapján elvégezni és ismertetni

	- a szabályos mintavételt ömlesztett anyagból, szilárd anyagból, folyadékból, - a kivett minta előkészítési műveletét, - a mintavétel dokumentálását.
3.2. Mechanikai anyagvizsgálatok	Legyen képes műveleti utasítás alapján elvégezni és ismertetni - a szakítószilárdság és relatív nyúlás meghatározását, - a tapadásvizsgálatokat, - a súrlódásvizsgálatokat, - a kopásvizsgálatot, - a maradó alakváltozás vizsgálatát, - a fáradási vizsgálatot, - az öregedésvizsgálatot, - a vastagságvizsgálatot, - a keménységmérést. Legyen képes a mérési eredményeket rögzíteni, a mért eredmények alapján a szükséges számításokat elvégezni, a kapott eredményeket értelmezni, összehasonlítani az előírt értékekkel, ez alapján minősíteni az alapanyagot, terméket.
3.3. Reológiai vizsgálatok	Legyen képes műveleti utasítás alapján elvégezni és ismertetni - a folyásiképesség-vizsgálatot, - a plasztoelasztikus képesség vizsgálatot, - a térhálósodási vizsgálatot. Legyen képes a mérési eredményeket rögzíteni, a mért eredmények alapján a szükséges számításokat elvégezni, a kapott eredményeket értelmezni, összehasonlítani az előírt értékekkel, ez alapján minősíteni az alapanyagot, terméket. Tudja értelmezni a reológiai görbéket.

4. Gépészeti alapismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Műszaki dokumentációk	Legyen képes - az alkatrészrajz jelöléseit értelmezni, - egyszerű szerelési tervet értelmezni, - berendezés működési elvét bemutató vázlatrajzot készíteni, - egyszerű technológiai folyamatábrát készíteni és értelmezni.
4.2. Gépelemek	Ismerje és legyen képes bemutatni - a fontosabb kötésmódokat, kötő

	gépelemeket, - a gördülőcsapágyak fő típusait, ezek típusjellemzőit, - a fontosabb kenőanyag csoportokat, ezek alkalmazhatóságát, - a gyakori meghajtási módokat és ezek jellemzőit.
4.3. Segédüzemű gépek	Ismerje és legyen képes bemutatni - a térfogat-kiszorításos elven működő szivattyúk működési elvét, a szállított folyadék mennyiségének szabályozási lehetőségeit, - az áramlástani elven működő szivattyúk működési elvét, a szállított folyadék mennyiségének szabályozási lehetőségeit, - légritkítók, ventillátorok, fúvók, kompresszorok működési elvét, - ömlesztett anyagok üzemen belüli szállításának elvi lehetőségeit, - darabáru szállításának elvi lehetőségeit, - gázok, folyadékok, szilárd anyagok tárolásának berendezéseit, - ipari adagoló, bemérő eszközök működési elvét.
4.4. Energiaellátó rendszerek	Ismerje és legyen képes bemutatni - a kemencék, kazánok funkcióját, - a villanymotorok működési elvét, - a pneumatikus és hidromotorok működési elvét, - a pneumatikus és a hidraulikus munkahengerek működési elvét, alkalmazásuk j ellemzőit, - a vízgőzzel történő fűtés megvalósításának elvét, előnyeit, korlátait, - az elektromos árammal történő szerszámfűtés megvalósításának módjait, - a hőmérséklet szabályozásának módját, - az alacsony hőmérsékletek előállításának módszereit.

5. Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Raktározás, szállítás berendezései	Ismerje és legyen képes bemutatni - a raktárgazdálkodási és raktározási elveket,

	- az üzemen belüli anyagmozgatás eszközeit.
5.2. Aprítók, darabolók	Ismerje és legyen képes bemutatni - az aprító, vágó berendezések működési elvét, - a granuláló gépek működési elvét.
5.3. Keverékkészítés berendezései	Ismerje és legyen képes bemutatni - a szilárd anyagok keverésére alkalmas berendezések működési elvét, - a plasztikus és plasztoelasztikus anyagok keverésére alkalmas berendezések működési elvét.

6. Gyártó berendezések gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Alakító berendezések	Ismerje és legyen képes bemutatni - az extruderek felépítését, működését, a gyártóberendezésekben lejátszódó fő folyamatokat, - a kalanderek felépítését, működését, a gyártóberendezésekben lejátszódó fő folyamatokat.
6.2. Formacikkgyártó gépek	Ismerje és legyen képes bemutatni - a sajtológépek felépítését, működését, a gyártóberendezésekben lejátszódó fő folyamatokat, - a préselőgépek felépítését, működését, a gyártóberendezésekben lejátszódó fő folyamatokat, - a fröccsöntőgép felépítését, működését, a gyártóberendezésekben lejátszódó fő folyamatokat.
6.3. Csomagológépek	Ismerje és legyen képes bemutatni - a termékkiszerelő gépek felépítését, működési elvét, - a csomagológépek felépítését, működési elvét.

7. Makromolekulák

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Makromolekulák kémiája	Ismerje és legyen képes bemutatni - a makromolekulák csoportosítását,

	fontosabb előfordulásukat a természetben, - a monomerek, oligomerek, polimerek csoportosítását, - a polimerképződés feltételeit, a jellemző reakciókat, - a polimerizáció általános j ellemzőit, - a polimerizációra hajlamos vegyületcsoportokat, - a polimerizáció ipari kivitelezésének módszereit, - a polikondenzációs reakciók felosztását, - a polikondenzációs reakciók ipari alkalmazásának lehetőségeit, - a poliaddíciós reakciók típusait, - a poliaddíciós reakciókban résztvevő vegyületek jellemzőit, - a poliaddíciós reakciók ipari alkalmazásának lehetőségeit, - a gyűrűs vegyületek polimerizációjának jellegzetességeit.
7.2. Kémiai és fizikai tulajdonságok	Ismerje és legyen képes bemutatni - a polimerek kémiai szerkezetét, - a polimerek termomechanikai sajátosságait, - a polimerek térszerkezetét, - a szénvázas polimerek jellemzőit, - a polimer láncok hajlékonyságát, üvegesedését, - a szilárdság, merevség, keménység definícióját és mérőszámaikat, - az ütésállóság definícióját és mérőszámát, - az optikai jellemzők definíciój át és mérőszámaikat, - az elektromos vezetés definícióját és mérőszámát, - a hőállóság definícióját és mérőszámát, - a kristályos, hőre lágyuló polimerek jellemzőit, - az amorf, hőre lágyuló polimerek jellemzőit, - a ritka térhálós polimerek (elasztomerek) jellemzőit, - a sűrű térhálós polimerek (duromerek) jellemzőit.
7.3 Polimerek kémiai reakciói	Ismerje és legyen képes bemutatni: - a polimerlánc-telítetlenség j ellemzőit és ennek következményeit,

- a térhálósodás feltételeit, folyamatát,
anyagait,
- a láncszakadás, láncrövidülés jellemző
okait,
- az öregedés, lebomlás folyamatát.

8. Reológia

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1 Alapismeretek	Ismerje és legyen képes bemutatni - az anyag halmazállapotait, halmazállapot átmeneteket, - az ideálisan rugalmas (elasztikus) anyag jellemzőit, - az ideálisan viszkózus anyag jellemzőit, - az ideálisan képlékeny (plasztikus) anyagok jellemzőit, - a viszkoelasztikus anyagok jellemzőit, - a nyírófeszültség fogalmát, - a húzófeszültség fogalmát, - a viszkozitás és az anyagszerkezet összefüggéseit, - a stacionárius jelenségeket, - az időfüggő és "irreverzíbilis" jelenségeket, - a folyás- és viszkozitásgörbék jellemzőit.
8.2 Makromolekulák reológiája	Ismerje és legyen képes bemutatni - a polimerek reológiai tulajdonságait, - a diszperz rendszerek jellemzőit, - a homogén rendszer jellemzőit, - a heterogén rendszer jellemzőit, - a kolloid rendszerek jellemzőit, - a diszperzitásfok fogalmát, - a fajlagos felület fogalmát, - a diszperziós kolloidok jellemzőit, - a makromolekuláris kolloidok jellemzőit.
8.3. A gyártástechnológia reológiai alapjai	Ismerje és legyen képes bemutatni - a viszkozitást befolyásoló tényezőket, - a polimer ömledékek áramlásának sajátosságait, - a reális polimer ömledékek viselkedését, - a folyásgörbe felvételének menetét, a nevezetes pontok meghatározását, - a rugalmas tulaj donságok hatását a

gyártástechnológiára.

9. Anyag- és gyártmányismeret gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
9.1. Alapanyagok és tulajdonságaik	Ismerje az alábbi műanyagtípusok jellemző tulajdonságait és felhasználási területét - polimerizációs műanyagok, - polikondenzációs műanyagok, - poliaddíciós műanyagok, - nagyrugalmas állapotú polimerek. Ismerje és legyen képes bemutatni - a műanyagok mechanikai megmunkálásának módjait, eszközeit, - a műanyagok hőkezelésének szükségességét, - a feszültségmentesítés technológiáit, ezek lépéseit, - a műanyagok hulladékkezelésének, újrahasznosításának lehetőségeit.
9.2. Adalékanyagok és tulajdonságaik	Ismerje és legyen képes bemutatni - az adalékanyagok fajtáit, - az adalékanyagok csoportosítását, - az adalékanyagok tulajdonságait, - az adalékanyagok hatását a műanyagra, - a térhálósító szereket és ezek alkalmazását, - az erősítő- és segédanyagok alkalmazásának hatását a technológiára és a termékre, - a lágyítók használatának hatását a technológiára és a termékre.
9.3. Receptúra	Ismerje és legyen képes bemutatni - a receptúrakidolgozás elveit, - a lebomló polimerek gyártási receptúráit, - a biopolimerek általános receptúráit, - a műanyagok újrahasznosításának lehetőségeit.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
írásbeli vizsga	Gyakorlati vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Gyakorlati vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológép, rajzeszközök, íróeszközök	Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológép, rajzeszközök, íróeszközök
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	A tételkészítő bizottság által nyilvánosságra hozott jegyzék szerint

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Gyakorlati vizsga
Anyag	NINCS	témakörök, a gyakorlati feladatok végrehajtásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések j egyzéke
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Gyakorlati vizsga
180 perc		20 perc
I. Feladatlap	II. Feladatlap	Egy tétel kifejtése Témakörök: Anyagvizsgálatok gyakorlat I.
120 perc	60 perc
Feladatok az alábbi témakörökből: méréstechnika,	Feladatok az alábbi témakörökből:

gépészeti alapismeretek, makromolekulák, reológia	gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat, gyártó berendezések gyakorlat, anyag- és gyártmányismeret gyakorlat	Anyagvizsgálatok gyakorlat II.
70 pont	30 pont	Anyagvizsgálatok gyakorlat II.
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán két központi feladatsort kell megoldani. Az I. (120 perc) és a II. (60 perc) feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszés szerint lehet megosztani az egyes feladatok között, és a megoldásuk sorrendje is tetszőleges.

Először az I. feladatlapot kell megoldani. A feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga az alábbiakban felsorolt témakörökből történő átfogó számadás alapján történik a táblázatban meghatározott arányok szerint:

1. Feladatlap	Méréstechnika	20-30%
	Gépészeti alapismeretek	20-30%
	Makromolekulák	25-35%
	Reológia	15-25%
2. Feladatlap	Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat	20-30%
3.	Gyártóberendezések gyakorlat	30-40%
4.	Anyag- és gyártmányismeret gyakorlat	35-45%

Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, műszaki rajzi, diagramszerkesztési, -értelmezési és számítási feladatokból állnak.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid ismertetés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.

A tesztfeladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, igaz/hamis állítások eldöntése indoklással, kiegészítés, relációanalízis, sorrend meghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás.

A rajzi feladatok jellemzően az alábbi grafikai típusok lehetnek: kiegészítés, szabadkézi vázlatrajz, folyamatábra-készítés.

A diagramszerkesztési, -értelmezési feladatok jellemzően az alábbi feladattípusok lehetnek: adatsorok alapján diagram szerkesztése, megadott diagram nevezetes pontjainak meghatározása, értékek leolvasása, értelmezése.

A számítási feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javításiértékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó az Anyagvizsgálatok I. gyakorlat és az Anyagvizsgálatok gyakorlat II. vizsgálatainak elvégzéséről, valamint az elvégzett gyakorlat értékelése terén ad számot tudásáról. Emellett a munkaműveletek szakszerű és balesetmentes végrehajtását is szem előtt tartja.

A gyakorlati tételsor összetétele:

Anyagvizsgálatok gyakorlat I. témakörei: - Vizsgálati szabványok - Fizikai mérések - Próbatest készítése	50%
Anyagvizsgálatok gyakorlat II. témakörei: - Mintavétel és kiértékelés a gyakorlatban - Mechanikai anyagvizsgálatok - Reológiai vizsgálatok	50%

Általános szabályok

A vizsgázó az érettségi vizsgán a központilag összeállított tételsorból a vizsgán kihúzott egy tétel alapján ad számot a képzés során megszerzett gyakorlati tudásáról.

A gyakorlati vizsgán a szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vizsgázó tételt húz, majd vizsgafeladatát a tétellap alapján, az abban meghatározott segédeszközök használatával végzi el.

A gyakorlati vizsga helyszínén a szakszerű munkakörülményeket a vizsgaszervezőnek kell biztosítani. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek - ideértve a munka-, tűz- és balesetvédelmi feltételeket is - megléte esetén kezdhető meg.

A vizsga teljes időtartama alatt folyamatosan jelen kell lenni a technikai feltételek biztosításáért és a munkavégzés biztonságáért felelős szakembernek.

A gyakorlati tételsor tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati tételsor legalább 20 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A gyakorlati tételek száma témakörönként legalább 3 tételből áll. A gyakorlati tételeket a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni, törekedni kell a feladatok egyértelmű megfogalmazására. Figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló felkészülési időben a feladat elvégezhető és dokumentálható legyen.

A gyakorlati vizsga menete:

A vizsga felkészülési idejének megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsga helyére és a munkavégzésre vonatkozó munka-, tűz- és balesetvédelmi előírásokról.

A felkészülés megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható.

A felkészülési idő alatt a vizsgázó felkészül a feladatban meghatározott elméleti ismeretekből, elvégzi a tételben megfogalmazott feladatot. Ez idő alatt áttekinthető, logikus, bemutatásra alkalmas formában feljegyzi a feladat végrehajtásának körülményeit, tapasztalatait, eredményeit.

A bemutatási időben a vizsgázó választ ad a feladat elméleti kérdéseire, ismerteti a feladatban megfogalmazott gyakorlati feladat végrehajtását, a tapasztalatokat, az eredményeket és azok értelmezését, magyarázatát. Bemutatja a gyakorlati feladat végrehajtása során készített feljegyzéseit, valamint a mérési jegyzőkönyvet.

A gyakorlati vizsgarész értékelése

A szakmai kompetenciák és készségek értékelése az értékelési útmutató szerint történik. A szakmai készségek értékelésénél a mérőeszközök használata különös hangsúlyt kap, mivel itt nem csupán a vizsgázó technikai készségeit, hanem általános precizitását, a mérőeszközök gondos, finom kezelését is kell értékelni.

Amennyiben a vizsga időpontjában valamelyik mérőeszköz vagy mérőberendezés nem várt meghibásodást szenved (elektronikus hiba, törés stb.), megengedett, hogy a vizsgázó modellezéssel mutassa be a mérés elvégzésének módját pontszám levonása nélkül.

A gyakorlati feladat értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	5 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	5 pont
Szakmai nyelv alkalmazása	5 pont
Eszközök használata, diagram olvasása, készítése, értelmezése	10 pont
Mintavétel, előkészítési műveletek végrehajtása, anyagvizsgálatok végrehajtása, a feladat elvégzésének minősége	20 pont
Jegyzőkönyv tartalma, kivitele	5 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	50 pont

VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 524 01 Laboratóriumi technikus,

- 54 524 02 Vegyipari technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai szöveg megértése írásban és szóban

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata	Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon. Ismerje a fogalmak jelentésváltozatait.
1.2. A szakmai fogalmak, az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	Legyen képes a szóbeli előadásában logikusan felépített módon, következetesen használni a szakmai kifejezéseket. Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon precíz, jól átgondolt, szakszerű, pontos megfogalmazásokat használni.
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven	Legyen képes a szakmai kifejezések helyes használatával egy adott témát önállóan kifejteni. Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és azokra pontos, lényegre törő választ adni.
1.4. Szakmai szöveg értelmezése	Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján feladatok megoldására.

2. Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Egyenletek megoldása	Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek alkalmazására a kémiai feladatok megoldása során.
2.2. Kémiai írásmód alkalmazása	Ismerje a reakcióegyenletekkel leírt reakciók mennyiségi viszonyait.
2.3. Kémiai számítások elvégzése	Ismerje a kémiai számításokhoz szükséges képleteket, összefüggéseket és legyen képes ezeket alkalmazni a számítások során.

3. Rendszerező képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Lényegkiemelés	Legyen képes a lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetésére. Tudjon információkat rendszerezni szakmai szempontok alapján.
3.2. A mérési eredmények alapján elvégzett számítás	Legyen képes kiválasztani a helyes számítási módszereket, alkalmazni az ehhez megfelelő matematikai készségeket.

4. Absztrakt (elméleti) gondolkodás

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Elvonatkoztatás képessége	Ismerje a tények és törvényszerűségek közötti összefüggéseket.
4.2. Az alkalmazás képessége	Legyen képes az elméleti és a gyakorlati ismeretek közötti kapcsolatok alkalmazására.
4.3. Áttekintő képesség	Tudjon következtetni a kiindulási feltételek alapján a folyamatok eredményére.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Vegyipari ismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Vegyipari laboratóriumi alapismeretek
1.1.1. Vegyszerek biztonságos kezelésének, tárolásának szabályai	Ismerje - a vegyszerek fizikai és kémiai tulajdonságait, élettani hatását a biztonsági adatlapok információi alapján, - a teendőket veszély esetén, - a munka- és balesetvédelmi szabályokat.
1.1.2. Fizikai alapmennyiségek mérésének elvi alapjai	Ismerje a tömeg-, térfogat-, hőmérséklet-, sűrűség-, olvadáspont- és forráspontmérés elvi alapjait és lehetőségeit.

1.1.3. Oldatok készítése, a szükséges számítások gyakorlása	Legyen képes elvégezni az oldatkészítési számításokat tiszta anyagból, kristályvizes sóból. Tudja alkalmazni a keverési egyenletet az oldatok hígítására, keverésére és töményítésére. Ismerje és tudja alkalmazni a koncentrációszámításokat.
1.2. Vegyipari számítások alapjai
1.2.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan	Ismerje a tömeg, térfogat, sűrűség kapcsolatát, a sűrűség fogalmát és számítását. Legyen képes a sűrűségtáblázatokat használni Legyen képes az Avogadro törvényével kapcsolatos számításokat elvégezni. Ismerje az anyagmennyiség-koncentrációt, a tömegkoncentrációt, a százalékos összetételeket és ezek egymásba való átszámítását. Ismerje az oldhatóság hőmérsékletfüggését. Legyen képes az oldhatósági táblázatokat használni, oldhatósági számításokat végezni. Legyen képes sztöchiometriai számításokat elvégezni. Legyen képes erős sav, erős bázis pH-jával kapcsolatos számítási feladatot megoldani.
1.3. Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek
1.3.1. Laboratóriumi műveletek elméleti alapjai	Tudja alkalmazni a hőátadási műveletek, a szublimálás, a kristályosítás, az átkristályosítás, a derítés, a szűrés, a dekantálás és a desztillálás elvét.
1.3.2. Kémiai elválasztó műveletek elvi alapjai	Ismerje a lecsapás körülményeit.
1.3.3. Szervetlen preparátumok készítésének elvi alapjai	Legyen képes - a lejátszódó kémiai reakciókat reakcióegyenlettel leírni, - az anyagszükséglet, a termelési százalékot és az oldatkészítések számításait elvégezni, - a mérési leírásokat értelmezni.

1.3.4. Szervetlen ionok kimutatásának elvi alapjai	Ismerje a kationok és az anionok kimutatásának jellemző reakcióit.
1.4. Vegyipari számítások
1.4.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan	Legyen képes tisztaságra, kitermelésre, anyagszükségletre vonatkozó számításokat elvégezni. Tudja alkalmazni a kémiai egyenleteket a sztöchiometriai számításokban a sav-bázis, a redoxi, a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók során. Tudja elvégezni a szilárd anyagok összetételével, az oldhatósággal, a gázokkal kapcsolatos számításokat.
1.5. Analitikai ismeretek
1.5.1. Titrimetriás meghatározások elméleti alapjai	Ismerje a sav-bázis, a redoxi, a csapadékos és a komplexometriás titrálások elvi alapjait. Legyen képes értelmezni a titrálási görbéket. Ismerje a mérési hibákat. Legyen képes a mérési eredményeket helyesen megadni.
1.5.2. Titrimetriával kapcsolatos számítások	Tudja elvégezni a mérőoldat készítéséhez szükséges anyagszükséglet számításokat, a pontos koncentráció meghatározásához kapcsolódó számításokat. Legyen képes a meghatározandó komponens mennyiségét, illetve koncentrációját kiszámítani.
1.5.3. Gravimetriával kapcsolatos számítások	Ismerje a gravimetriás meghatározások elméleti alapjait. Tudja elvégezni a gravimetriás feladatokhoz kapcsolódó számításokat.

2. Szakmai kémia

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Általános kémia alkalmazása
2.1.1. Anyagi halmazok, kölcsönhatások	Ismerje az oldatok fogalmát.

2.1.2. A kémiai reakciók energiaváltozásai, reakciók csoportosítása és általános jellemzése	Ismerje a termokémiai fogalmakat. Tudja értelmezni az endoterm és exoterm folyamatokat. Ismerje a kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezőket. Ismerje az oxidációs szám fogalmát, az oxidációs szám meghatározását. Ismerje a redoxi reakciók fogalmát. Tudja a kémiai egyenletek szerkesztését. Ismerje a periódusos rendszert és használatát.
2.2. Szervetlen kémia alkalmazása
2.2.1. Nemfémes elemek és vegyületeik	Ismerje - a hidrogén tulajdonságait, - a halogénelemek és halogenidek, a kén, a nitrogén, a szén és ezek oxosavai, az ammónia, a szén-dioxid jellemzőit, vegyipari jelentőségét, előfordulását a természetben, - az anyagok fizikai tulajdonságai és anyagszerkezete közötti kapcsolatot.
2.2.2. Fémek és vegyületek	Ismerje - a fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzőit, vegyipari alkalmazását, - a p- és d-mező fémeit (Al, Pb, Fe, Cr, Ni, Ag, Cu, Zn), azok fontosabb vegyületeinek tulajdonságait, - a fémek ipari előállítási módszereinek elvét.
2.3. Szerves kémia alkalmazása
2.3.1. Szénhidrogének	Ismerje - szénhidrogén nyersanyagok és alapanyagok j elentőségét, - az alkánok, alkének és alkinek fizikai és kémiai tulajdonságait, - az aromás vegyületek sajátosságait, - halogéntartalmú szénvegyületeket, - a szénhidrogének jellemző reakcióit, - a fontosabb képviselőiket.

2.3.2. Oxigéntartalmú szénvegyületek	Ismerje - az alkoholok és fenolok fizikai és kémiai tulajdonságait, - az éterek fizikai tulajdonságait, - az aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek fizikai és kémiai tulajdonságait, - fontosabb képviselőit, és ezek élettani hatásait.
2.4. Szervetlen kémia a környezetünkben
2.4.1. Légköri gázok	Ismerje - a levegő természetes összetevőinek (N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok) kémiai jellemzőit, - légszennyező (O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO) gázok forrásait és kémiai jellemzőit, - légszennyezők környezeti hatását (üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg).
2.4.2. A víz környezeti és ipari jelentősége	Ismerje - a kémiailag tiszta víz fizikai és kémiai tulajdonságait, - a természetes víz összetételét és jellemzőit, - a vízszennyező anyagokat, - a természetes vizek keménységét, lúgosságát és ezek számítását, - a vízlágyítási módszerek elvét, - a víz felhasználását.
2.5. Szerves kémia a környezetünkben
2.5.1. Szerves kémiai anyagok	Ismerje - a legfontosabb szerves háztartási anyagokat, - a szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentőségét.

3. Műszaki ismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Vegyipari gépelemek, szállító és tároló berendezések

3.1.1. Gázok tárolása	Ismerje a gázpalackok színjelölését, biztonsági előírásait, a gázpalackokon található jelzéseket.
3.1.2. Folyadékok tárolása	Ismerje - a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, - a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat. Legyen képes a feliratokat, jelzéseket értelmezni.
3.1.3. Szilárd anyagok tárolása	Ismerje - a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, - a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat, Legyen képes a feliratokat, jelzéseket értelmezni.
3.2. Anyagelőkészítő műveletek, hőcserélő készülékek
3.2.1. Alapanyagok előkészítése	Ismerje az aprítás, oldás, keverés fogalmát.
3.2.2. Anyag melegítése vagy hűtése egyszerű hőcserélő készülékekkel	Ismerje - a közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjait, a hő átvitel folyamatát, - a laboratóriumi hőcserélőket.

4. Fizikai kémia

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Halmazállapotok és halmazállapot- változások
4.1.1. A gázhalmazállapot	Ismerje és számítások során tudja alkalmazni - a tökéletes gázok általános j ellemzőit, - a tökéletes gázok állapotegyenletét.
4.1.2. A folyadékállapot	Ismerje a folyadékok belső szerkezetét.
4.1.3. A szilárd állapot	Ismerje a szilárd anyagok rácstípusait és azok tulajdonságait.

4.1.4. Halmazállapot-változások	Ismerje - a párolgás-kondenzáció és a szublimáció folyamatát, - a forrás j elenségét, - a forráspont és olvadáspont fogalmát és befolyásoló tényezőit, - az olvadás és a kristályosodás folyamatait.
4.2. Homogén többkomponensű rendszerek
4.2.1. Homogén többkomponensű rendszerek j ellemzői	Ismerje az elegyek fogalmát, jellemzőit, csoportosítását. Ismerje és számítások során tudja alkalmazni - az elegyek összetételének megadásait, - a levegő átlagos moláris tömegét.
4.3. Egyensúlyi rendszerek
4.3.1. Kémiai egyensúlyok	Ismerje - a dinamikus egyensúlyt, az egyensúlyi koncentrációkat, - a tömeghatás törvényét, - az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségeit, - a disszociációfokot, a disszociációs állandó fogalmát, - a gyenge és erős elektrolitok jellemzőit, - a víz autoprotolízisét, - a pH fogalmát, - pufferek összetételét, működési elvét, alkalmazását.

5. Laboratóriumi alapgyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Általános feladatok
5.1.1. Fizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése	Ismerje a tömeg-, a térfogat-, a sűrűség-, a törésmutató-, a hőmérséklet-, az olvadáspont- és forráspontmérés elvét, mértékegységeit, eszközeit.
5.2. Oldatkészítés

5.2.1. Oldat készítése szilárd anyagból

Ismerje az oldatkészítés módját, számításait
tiszta anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból
hígítással, keveréssel, töményítéssel.

6. Szervetlen laboratóriumi gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Szervetlen preparátumok készítése
6.1.1. Szervetlen anyagok előállítása	Tudja kiválasztani a preparátumkészítéshez szükséges eszközöket. Ismerje a készülékek szerelését. Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szervetlen anyagok előállításával kapcsolatban. Ismerje a laboratóriumi alapműveleteket. Ismerje a kiindulási anyagok és a termékek tisztításának lehetőségeit. Ismerje a laboratóriumi biztonsági szabályokat.
6.2. Minőségi elemzés
6.2.1. Kvalitatív vizsgálatok	Ismerje a fontosabb kationok és anionok kimutatásának reakcióit és a jellemző lángfestéseket.

7. Analitikai gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Gravimetria
7.1.1. Tömeg szerinti elemzés	Ismerje a gravimetriás vizsgálatok műveleteit, a csapadékok kezelését. Legyen képes a mérési adatokból az eredményeket megfelelő pontossággal kiszámítani.
7.2. Titrimetria

7.2.1. Térfogatos analízis

Ismerje
- a törzsoldatkészítést,
- a savbázis-, a komplexometriás, a
csapadékos, a permanganometriás és a
jodometriás titrálások elvét,
- az indikátorok működését,
- a titrálás hibalehetőségeit.
Legyen képes
- a vizsgálatok során lejátszódó reakciókat
reakcióegyenlettel leírni,
- a mérési adatokból az eredményeket
megfelelő pontossággal kiszámítani.

8. Laboratóriumi gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1. Szerelési gyakorlat
8.1.1. Szerves laboratóriumi szerelések	Ismerje - a laboratóriumi hőátadó eszközöket, - az elválasztásra alkalmas eszközöket, - a légköri desztilláló berendezések összeállítását, - reakciók végrehajtására alkalmas eszközök szerelését.
8.2. Szerves preparátumok előállítása, ellenőrzése
8.2.1. Előkészítés	Ismerje - a kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőit, - a kiindulási anyagok előkészítését, - az eszközjegyzék összeállítását a recept alapján, - az egyéni védőfelszereléseket.

8.2.2. Kivitelezés	Legyen képes a mérési leírás alapján az alapfolyamatokat és laboratóriumi műveleteket értelmezni. Ismerje a termék reakcióelegyből történő kinyerésének és tisztításának lehetőségeit. Ismerje a termék tisztaságának ellenőrzési lehetőségeit. Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szerves anyagok előállításával kapcsolatban.
8.3. Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata
8.3.1. Összetett mérések, egyszerű műszeres vizsgálatok	Ismerje - a potenciometrikus pH-mérés eszközeit, - az elektromos vezetés mérését, - a potenciometrikus titrálást, - a fotometriás mérés elvét látható tartományban, - a fontosabb vegyipari termékek vizsgálatát.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
Feladatlap	"A" és "B" feladat kifejtése
100 pont	50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a feladatlapnak tartalmaznia kell. Az írásbeli feladatlap a részletes követelmények témaköreiben felsoroltakat tartalmazza a következő feladattípusokban:

- számítási feladatok,

- tesztfeladatok (csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, igaz/hamis állítások eldöntése indoklással, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás),

- anyagismeretet igénylő feladatok az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaival, előállításával, élettani hatásával kapcsolatban,

- táblázatos feladatok,

- diagramelemzés, diagramkészítés, diagram-kiegészítés,

- ábraelemzés, ábrakészítés, ábra-kiegészítés,

- szakmai szöveg kiegészítése vagy elemzése,

- fogalommeghatározás, folyamatleírás.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.

A számítási feladatok pontértéke a dolgozat összes pontszámának 50-60%-a, az elméleti feladatok aránya a dolgozat összes pontszámának 40-50%-a.

A számítási feladatok témakörei a részletes követelményekben jelennek meg.

A feladatok általában több részfeladatból tevődnek össze.

A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgázó számot ad a vegyipari laboratóriumi feladatokhoz kapcsolódó elméleti ismereteiről, a szakmai fogalmak helyes használatáról, lényegkiemelő, rendszerező és áttekintő képességéről.

A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott mélységben a vegyipari laboratóriumi feladatokhoz kapcsolódó témák bemutatását igényli a vizsgázótól.

Általános szabályok

A szóbeli vizsga a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

Ha a vizsgázó nem képes a téma önálló kifejtésére, a tantárgyi bizottság a tétellel kapcsolatban kérdéseket tesz fel.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A szóbeli tételek a következő témakörök -részletes követelményekben felsorolt - elméleti témáit tartalmazzák:

- laboratóriumi alapgyakorlat,

- szervetlen laboratóriumi gyakorlat,

- analitikai gyakorlat,

- laboratóriumi gyakorlat,

- vegyipari ismeretek,

- szakmai kémia.

A szóbeli tétel két feladatból áll:

- "A" feladat: egy adott témakör részletes kifejtése

- "B" feladat: egy elemző feladat, amely tartalmazhat ábraelemzést, grafikonelemzést, gyakorlati feladat értelmezését, eszközlista készítését, munkavédelmi és környezetvédelmi ismereteket.

Az "A" és "B" feladat különböző témakörhöz kapcsolódik.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák szerint történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Szempontok, kompetenciák	"A" feladat	"B" feladat	Összes en
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	5 pont	2 pont	7 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	5 pont	2 pont	7 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása	10 pont	2 pont	12 pont
Törvények, szabályok, összefüggések értelmezése	10 pont	-	10 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	5 pont	2 pont	7 pont
Szaknyelv alkalmazása	5 pont	2 pont	7 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	40 pont	10 pont	50 pont

ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az építőipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVI. Építőipar ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 582 03 Magasépítő technikus,

- 54 582 04 Mélyépítő technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Felelősségtudat

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Felelősségtudat	Legyen képes a szakmai tevékenysége során felelősségtudatos magatartás megvalósítására.
1.2. Szabálykövetés	Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző szabályok, előírások szabálykövető betartására.
1.3. Döntésképesség	Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző - képzettségi, feladatellátási, felelősségi szintjének megfelelő - döntések meghozatalára.

2. Visszacsatolási készség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Visszacsatolási készség	Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző az építési folyamatban felmerülő események visszacsatolására, a folyamatok összefüggéseinek felismerésére és ezek alapján az esetleg szükséges korrekciók megtételére.
2.2. Irányíthatóság	Megbízhatóan hajtsa végre a munkahelyi vezetőjének a munkavégzéssel kapcsolatos utasításait.
2.3. Irányítási készség	Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző - képzettségi, feladatellátási, felelősségi szintjének megfelelően - hozzá beosztott emberek irányítására.

3. Rendszerező képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Rendszerező képesség	Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző, az építési folyamatban felmerülő események rendszerezésére, a folyamatok összefüggéseinek felismerésére, a fontossági

	sorrend felállítására.
3.2. Körültekintés, elővigyázatosság	Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző az építési folyamatban felmerülő eseményeknél a lehető legmagasabb szintű körültekintésre, elővigyázatosságra úgy a maga, mind a vele kapcsolatba kerülő emberek vonatkozásában.
3.3. Helyzetfelismerés	Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző, az építési folyamatban felmerülő események során a gyors célirányos helyzetfelismerésre, a megoldáshoz vezető út hatékony keresésére.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Statika

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Alapfogalmak	Ismerje és legyen képes ismertetni a statikai alapfogalmakat, az erő, a nyomaték fogalmát, valamint a statika alaptételeit.
1.2. Erőrendszerek	Ismerje és legyen képes meghatározni a síkbeli erőrendszer eredőjét szerkesztéssel, számítással. Ismerje a síkbeli erőrendszer egyensúlyozását egy, kettő, három erővel.
1.3. Tartók	Ismerje a tartók fogalmát, legyen képes osztályozni alak, anyag, statikai rendszer, keresztmetszet szerint. Tudja a statikailag határozott tartók támaszerőit meghatározni. Tudja a rácsos tartók rúderőit kiszámítani. Legyen képes a tartók helyzeti állékonyságát meghatározni, ellenőrző számításokat elvégezni.
1.4. Igénybevételek	Ismerje az igénybevételek, belső erők fogalmát. Tudja kiszámítani a statikailag határozott tartók igénybevételeit, valamint legyen képes a normálerő, a nyíróerő és a nyomatéki ábrákat megrajzolni. Ismerje az összefüggéseket a terhek és az igénybevételek között.

1.5. Keresztmetszeti jellemzők

Tudja meghatározni a síkidomok keresztmetszeti
jellemzőit.

2. Építési ismeretek

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Rajzi alapismeretek	Ismerje a műszaki rajz feladatát, a rajzi ábrázolás szabályait. Ismerje a rajzlapok jellemzőit, a rajzeszközöket és alkalmazásukat. Ismerje a rajzi szabványokat, valamint a vonalak, a vonalvastagságok, a feliratmezők tartalmát és formáját. Ismerje a méretarányoknak megfelelő méretmegadás módját. Ismerje a rajzi jelöléseket, a kis- és nagybetűket, a szabványírást. Tudja alkalmazni a műszaki rajzokon a szabványos anyag- és szerkezetjelöléseket.
2.2. Építészeti alapfogalmak	Ismerje a természetes és mesterséges környezet kapcsolatát. Ismerje az építési tevékenység fogalmát. Ismerje az építmények funkciói szerinti változatait. Ismerje az építmények teherhordó, térelhatároló és térosztó szerkezeteinek szerkezeti felépítését. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.3. Talajok, földmunkák	Ismerje a talajokat. Ismerje a földmunkák és a dúcolások fogalmát, változatait és az alapvető víztelenítési módokat. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.4. Alapozások, alépítményi szigetelések	Ismerje az alapozások változatait. Ismerje a talajban lévő nedvességhatásokat. Tudja a térszín alatti vízszigetelések változatait. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.5. Függőleges teherhordó szerkezetek	Ismerje a természetes és mesterséges falazóelemeket és a téglakötéseket. Tudja a falak, pillérek és oszlopok alkalmazásának lehetőségeit. Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai előírásait. Legyen képes elkészíteni a függőleges teherhordó szerkezetek rajzfeladatait. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.

2.6. Vízszintes teherhordó szerkezetek	Ismerje az áthidalók és födémek változatait. Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai előírásait. Tudja elkészíteni a vízszintes teherhordó szerkezetek rajzfeladatait. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.7. Íves és ferde teherhordó szerkezetek	Ismerje a boltövek, boltozatok fogalmát, változatait. Ismerje a lépcsők fajtáit. Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai előírásait. Legyen képes elkészíteni az íves és ferde teherhordó szerkezetek rajzfeladatait. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.8. Hő- és hangszigetelések	Ismerje a hő-, hang- és páratechnikai alapfogalmakat. Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai előírásait. Tudja elkészíteni a hő- és hangszigetelések rajzfeladatait. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.

3. Építésszervezési alapismeretek

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Építés-előkészítés	Ismerje a beruházási folyamatot. Ismerje a folyamat résztvevőit és kapcsolatukat. Tudja a beruházások előkészítésének menetét.
3.2. Kivitelezés	Ismerje az építéskivitelezések előkészítését. Tudja a kivitelezés folyamatának lépéseit, sorrendjét. Ismerje a folyamat résztvevőit és kapcsolatukat.

4. Kitűzési ismeretek

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Alapfogalmak	Ismerje a geodézia felosztását, függővonal, alapfelület fogalmát. Ismerje a relatív és abszolút helymeghatározás módszerét. Tudja alkalmazni a geodéziai koordináta rendszereket. Ismerje az országos mérési alapponthálózatokat.
4.2. Vízszintes mérések	Ismerje az egyszerű eszközöket és azok használatát. Ismerje a teodolit felépítését, fajtáit, leolvasó berendezéseket, a pontra állást, vízszintes szögmérést, iránymérést.

	Legyen képes a mérési jegyzőkönyvek elkészítésére. Ismerje a digitális teodolitot, a mérőállomást. Tudja a vízszintes alappontok, alapponthálózatok meghatározását, sűrítését. Ismerje a vízszintes felmérési eljárásokat, manuálék (kézi vázlatok) készítését, területszámítást.
4.3. Magasságmérés	Ismerje a magasság geodéziai fogalmát, mérésének módjait. Tudja a szintezés elvét, ismerje az eszközeit, műszereit, fajtáit. Legyen képes a mérési jegyzőkönyvek elkészítésére. Ismerje a vonalszintezés szabályát. Tudja alkalmazni a trigonometriai magasságmérést, legyen képes az építmény magasságának meghatározására. Ismerje a vegyes terület-felmérési eljárásokat. Tudja a hossz-szelvény és keresztszelvény szintezést. Legyen képes területszintezésre, szintvonalas helyszínrajz szerkesztésére.
4.4. Térképek, helyszínrajzok	Ismerje a vetületi rendszereket. Ismerje a térképek felosztását rendeltetésük, méretarányuk szerint. Tudja a jelkulcsi alapismereteket. Ismerje az egységes Országos Térképrendszert, földmérési alaptérképeket. Tudja a kitűzési ismereteket. Ismerje a kitűzés alapelvét, sorrendjét, eszközeit. Ismerje a kitűzési jegyzőkönyvet.

5. Kitűzési gyakorlat

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Egyszerű mérő- és	Tudja elvégezni az egyenesek kitűzését, derékszög kitűzését. Ismerje és tudja alkalmazni a szögprizmákkal végezhető műveleteket.
kitűzőeszközök és használatuk
5.2. Vízszintes mérések	Ismerje a vízszintes mérőeszközök használatát, a mérések gyakorlati megvalósítását. Tudja elvégezni a szögkitűzést és a távolságmérést. Legyen képes elkészíteni a mérési j egyzőkönyveket.
5.3. Magasságmérések	Ismerje a magasságmérő eszközök használatát, a mérések gyakorlati megvalósítását.

	Tudja elvégezni a trigonometriai magasságmérést, építmény magasságának meghatározását. Legyen képes elvégezni az építés közbeni kitűzéseket, ellenőrző méréseket. Legyen képes a jegyzőkönyvek vezetésére, a mérés értékelésére.
5.4. Épületek, építmények kitűzése	Legyen képes az épületek, építmények helyének kitűzésére. Tudja végrehajtani a felmérési és kitűzési feladatokat derékszögű és poláris méréssel. Ismerje a felmérési adatok grafikus ábrázolását, manuálék (kézi vázlatok) készítését. Tudjon zsinórállványt készíteni.

6. Építési gyakorlat

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Alépítményi munkák	Tudja elvégezni a földmunkákat, dúcolásokat. Legyen képes elkészíteni az alapozásokat, alépítményi víz- és hőszigeteléseket.
6.2. Felépítményi munkák	Legyen képes a függőleges, vízszintes, íves és ferde teherhordó szerkezeteket megépíteni.

7. Építőanyagok gyakorlat

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Gyártástechnológiák	Ismerje a formázási technológiákat. Ismerje a hőkezelési folyamatokat. Ismerje a termékek előállításához technológiailag szükséges gépi és tüzelési berendezéseket.
7.2. Alapanyagok és vizsgálataik	Ismerje a termék előállításához szükséges nyersanyagokat, és azok előkészítési műveleteit. Legyen képes elvégezni a mintavételt, anyagvizsgálatokat, laboratóriumi vizsgálatokat. Tudja elvégezni az építőanyagok fizikai, és szilárdságtani vizsgálatait.
7.3. Késztermékek és vizsgálataik	Ismerje a nyersanyag-összetétel és változásának hatását a késztermék tulajdonságaira. Legyen képes elvégezni a mintavételt, anyagvizsgálatokat, laboratóriumi vizsgálatokat. Tudja elvégezni az építőanyagok fizikai, és szilárdságtani vizsgálatait. Tudja tájékoztatni a termékfelhasználókat a termékek főbb tulajdonságairól, a felhasználási területéről.

Tudjon termékismertetőt készíteni.
Legyen képes termékismertetőt tartani.

8. Építőanyagok

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1. Építési anyagok tulajdonságai	Ismerje az építőanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait. Ismerje a hidrotechnikai tulajdonságokat. Tudja értelmezni a hőtechnikai és akusztikai tulajdonságokat. Ismerje az építőanyagok mechanikai tulajdonságait.
8.2. Természetes építőanyagok	Tudja csoportosítani a természetes építőanyagokat. Ismerje a természetes építőanyagok tulajdonságait, jellemzőit.
8.3. Mesterséges építőanyagok	Ismerje az építőipari agyaggyártmányokat, azok felhasználási területeit. Ismerje a kötőanyagok jellemző tulajdonságait és azok felhasználási területeit. Tudja az aszfalt termékek jellemző tulajdonságait és azok felhasználási területeit. Ismerje az adalékanyag jellemző tulajdonságait és azok felhasználási területeit. Ismerje a betonok jellemző tulajdonságait, a szállítás és utókezelés előírásait. Ismerje az előregyártott beton és vasbeton termékeket és azok felhasználási területeit. Ismerje a habarcsok jellemző tulajdonságait és felhasználásuk szerinti csoportosítását. Ismerje az építőipari faárukat, felhasználási területeiket, faanyagok védelmének módjait. Ismerje a fémgyártmányok jellemző tulajdonságait, alkalmazási feltételeiket. Ismerje a műanyag gyártmányokat, felhasználási területeiket. Ismerje a festő- és mázolómunkák anyagait. Ismerje az építési üvegek jellemző tulajdonságait, felhasználási területeiket. Ismerje a víz-, hő- és hangszigetelő anyagokat, és azok felhasználási területeit. Ismerje az építőiparban alkalmazott segédanyagokat és felületképzőket.

9. Ábrázoló geometria

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
9.1. Síkmértan	Tudja a mértani ismereteket és szerkesztéseket. Ismerje a síkmértani alapfogalmakat. Ismerje a szögek, szögpárok jellemzőit. Tudja értelmezni a pont és egyenes, valamint párhuzamos egyenesek távolságát. Ismerje a síkidomokat. Ismerje az építészeti íveket.
9.2. Térmértan	Ismerje a térelemeket: pont, egyenes, sík fogalmát, a térelemek kölcsönös helyzetét. Tudja az egyenes valódi nagyságának szerkesztését. Ismerje az egyszerű síkalapú testeket és ezek származtatását. Ismerje a forgástesteket és származtatásukat. Tudja értelmezni a vetítési módokat, vetületeket, képsík-rendszert. Ismerje a térelemek ábrázolását: pont és egyenes, különleges és általános helyzetű egyenesek, síkok. Tudja az axonometrikus ábrázolás szabályait. Ismerje a perspektív képek szerkesztési szabályait. Ismerje a rekonstrukció fogalmát. Tudja a sík és egyenes, valamint különleges és általános helyzetű egyenes és test döféspontjának szerkesztését. Ismerje két sík metszésvonalának szerkesztését. Ismerje a fedélidom-szerkesztést. Tudja megszerkeszteni a testek különleges és általános helyzetű síkkal való metszését. Tudja elvégezni a metszett idom valódi nagyságának szerkesztését. Legyen képes áthatások szerkesztésére. Tudja az árnyékszerkesztés, önárnyék, vetett árnyék fogalmát, szerkesztését.

10. Műszaki ábrázolás gyakorlat

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
10.1. Szabadkézi rajz	Ismerje a látás törvényszerűségeit. Tudja a színelméleti alapfogalmakat. Ismerje a testek, testcsoportok ábrázolásának módjait. Ismerje a tónusozás szabályait, lehetőségeit.
10.2. Építészeti rajz	Ismerje az építési tervdokumentáció, tervek, terviratok, tervmellékletek tartalmát. Tudja megszerkeszteni az alaprajzokat,

metszeteket, homlokzatokat.
Tudja megrajzolni az alapozási tervet, tudjon
részletterveket szerkeszteni.
Tudja elkészíteni a dúcolások tervrajzát.
Tudja megszerkeszteni, a víz-, hő- és
hangszigetelési csomópontokat.
Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.

11. CAD alapismeretek gyakorlat

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
11.1. Tervezőprogramok felépítése	Ismerje a számítógéppel segített tervezési folyamatot. Tudja alkalmazni a számítógépes tervezőprogramokat. Tudja ismertetni a kiválasztott CAD programot, ismerje annak felépítését, az alkalmazott koordinátarendszereket. Ismerje a felhasználói felületet: menüsor, eszköztár, beállítások, origók, szerkesztőhálók, intelligens kurzor. Ismerje a 2D-s és 3D-s elemeket.
11.2. Számítógéppel segített tervezés	Ismerje a szerkesztő műveleteket 2D-ben, 3D-ben. Ismerje a 3D-s ábrázolást, 3D-s navigációs táblát, perspektívát, párhuzamos vetítéseket. Ismerje a fotórealisztikus kép előállításának módjait. Ismerje az animáció és prezentáció készítés lépéseit. Tudjon nyomtatni, plottolni.

12. Munka- és környezetvédelem

TÉMÁK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

12.1. Munkavédelem

Ismerje a munkavédelmi oktatás tartalmát.
Ismerje az anyagmozgatás, raktározás
biztonságtechnikai előírásait.
Ismerje a biztonsági szín- és alakjeleket, KRESZ-
táblákat, jelképeket.
Ismerje a foglalkozás-egészségügy fogalmát és
előírásait.
Tudja a bontási munkákra vonatkozó
biztonságtechnikai előírásokat.
Ismerje a villamosság biztonságtechnikáját.
Ismerje a munkagépeket, közlekedési utak

	kialakításának feltételeit. Ismerje az alépítményi és a felépítményi munkák biztonságtechnikai előírásait. Ismerje a befejező és szakipari munkák biztonságtechnikai előírásait, a magasban végzett munkáknál alkalmazott biztonságtechnikai előírásokat. Ismerje az állványépítés biztonságtechnikai szempontjait, a létrák biztonságos használatnak előírásait. Ismerje a védőfelszerelések változatait, ismerje azok használatát.
12.2. Tűzvédelem	Ismerje a tűzvédelmi oktatás tartalmát. Tudja alkalmazni a tűzvédelemre vonatkozó előírásokat, a szakma sajátosságait figyelembe véve. Ismerje a tűzveszélyességi osztályokat, a tűzoltás módjait, a tűzoltó-készülékeket. Tudja a tűzvédelmi szabályzatokat.
12.3. Környezetvédelem	Ismerje a környezetvédelem feladatát, célját, területeit. Ismerje a környezetvédelem előírásait, a szakma sajátosságait figyelembe véve. Ismerje a környezeti elemeket: talaj, levegő, víz. Tudja a hulladékok keletkezését, fajtáit, kezelésüket, tárolásukat, azok elszállítására vonatkozó előírásokat. Ismerje a veszélyes hulladékok ártalmatlanításának módjait, előírásait.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem	NINCS

	alkalmas zsebszámológép; függvény-táblázat (egyidejűleg akár többféle is); körző; vonalzók: lépték-vonalzó, derékszögű vonalzópár, párhuzamvonalzó
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
240 perc		20 perc
Feladatlap		Egy tétel kifejtése, amely "A" és "B" feladatból áll.
Rövid feladatok	Összetett feladatok
40 pont	60 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:

- statika,

- építési ismeretek,

- építésszervezési alapismeretek,

- kitűzési ismeretek,

- kitűzési gyakorlat,

- építési gyakorlat,

- építőanyagok gyakorlat,

- építőanyagok,

- ábrázoló geometria,

- műszaki ábrázolás gyakorlat,

- CAD alapismeretek gyakorlat,

- munka- és környezetvédelem.

Az írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó szakmai tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás, valamint a rajzi kommunikáció tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítménye, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektíven mérhető legyen.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A központi írásbeli feladatsor ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A vizsgázó szabadon használhatja fel a két feladattípus megoldására a 240 percet.

Az érettségi vizsga írásbeli feladatsora két, jól elkülönülő részből áll.

Az első rész 20 darab rövid feladatból áll, amely az összes pontszám 40%-át (40 pont) adja. Az alapfogalmakat, definíciókat, egyszerű összefüggéseket hivatott számon kérni.

A feladatok egyenként 2-2 pontot érnek.

A feladatsor első részét a megadott témakörökből az alábbi táblázatban meghatározott mennyiségben kell összeállítani:_

Témakörök	Feladatok darabszáma
Statika	2-4
Építési ismeretek és műszaki ábrázolás gyakorlat	4-6
Építésszervezési alapismeretek és építési gyakorlat	1-3
Kitűzési ismeretek és kitűzési gyakorlat	1-3
Építőanyagok gyakorlat és építőanyagok	2-4
Ábrázoló geometria és CAD alapismeretek gyakorlat	2-4
Munka- és környezetvédelem	1-3

A második rész 6 darab összetett feladatból áll, amely az összes pontszám 60%-át (60 pont) adja. A feladatokon belül számolást és rajzolást-szerkesztést igénylő feladatok is megjelennek. A feladatok egyenként 10-10 pontot érnek.

A feladatsor második részét a megadott témakörökből az alábbi táblázatban meghatározott mennyiségben kell összeállítani:

Témakörök	Feladatok darabszáma
Statika	2
Építési ismeretek és műszaki ábrázolás gyakorlat	2
Építőanyagok gyakorlat és építőanyagok	1
Ábrázoló geometria	1

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagának bemutatását igényli a vizsgázóktól:

- építési ismeretek,

- építési gyakorlat,

- építőanyagok,

- építőanyagok gyakorlat.

A szóbeli vizsga a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. Egyes tételeknél a szóbeli tételek kifejtésébe, azok címének megfelelően, a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat, a tételhez kapcsolódó rajzi vázlatokat kell készítenie.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll.

A tételek 5-25%-át évente cserélni kell.

A tétel jellemzői: A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. A szóbeli tételsor összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.

A szóbeli vizsga alapvetően az építési ismeretek, az építési gyakorlat, az építőanyagok és az építőanyagok gyakorlat fogalmaira, az ezekhez kapcsolódó jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázóktól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával az építéssel összefüggő ismereteit megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni és a folyamatokat összehasonlítani.

Minden szóbeli tétel két feladatból ("A" és "B") áll. Az "A" feladat az építési ismeretek és az építési gyakorlat, a "B" feladat az építőanyagok és az építőanyagok gyakorlat témaköreiből van összeállítva. Minden feladat egy témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A témakörtől függően mindkét feladat ("A" és "B") tartalmazhat egyszerű rajzos feladatokat.

A számonkérés a tételek "A" és "B" feladatok keretében az alábbi témakörökből történik:

"A" feladat

Építési ismeretek és építési gyakorlat

- rajzi alapismeretek,

- építészeti alapfogalmak,

- talajok, földmunkák,

- alapozások, alépítményi szigetelések,

- függőleges teherhordó szerkezetek,

- vízszintes teherhordó szerkezetek,

- íves és ferde teherhordó szerkezetek,

- hő- és hangszigetelések.

"B" feladat

Építőanyagok és építőanyagok gyakorlat

- építési anyagok tulajdonságai,

- természetes építőanyagok,

- mesterséges építőanyagok,

- gyártástechnológiák,

- alapanyagok és vizsgálataik,

- késztermékek és vizsgálataik.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán értékelni kell a fogalmak szabatos definiálását, az összefüggések magyarázatát, és alkalmazását.

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Szempontok, kompetenciák	"A" feladat	"B" feladat	Összesen
Tartalom	15 pont	15 pont	30 pont
Felépítés	5 pont	5 pont	10 pont
Előadásmód	5 pont	5 pont	10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	25 pont	25 pont	50 pont

KÖNNYŰIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A könnyűipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVII. Könnyűipar ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 542 01 Bőrfeldolgozóipari technikus,

- 54 542 02 Ruhaipari technikus,

- 54 542 03 Textilipari technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv megértése és használata

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	A könnyűipari termék előállítása során folytatott kommunikáció tartalma logikus, következetes előadásmódja, önálló terméktechnológia ismertetése a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával.
1.3. Idegen nyelvű szakmai szöveg megértése	Idegen nyelvű könnyűipari gyártás-előkészítő programok értelmezése, gyártási dokumentációk olvasása. Idegen nyelvű szakmai alapfogalmak, kifejezések ismerete.
1.4. Műszaki rajz olvasása, értelmezése	Termék- és gyártástechnológiai ábrázolási módok ismerete, megfelelő helyen és módon történő alkalmazása a méretarányosság szabályainak betartásával.

1.5. Jelképek, ábrák
értelmezése

Kezelési útmutató értelmezése, készítése a felhasznált
alapanyagok fizikai és kémiai jellemzőinek ismeretében.
Munkavédelmi, munkabiztonsági jelképrendszer
ismerete. Gépelemek jelképi felismerése.

2. Információforrások kezelése

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Termékre vonatkozó információk	Alapanyagra, kellékre, stílusirányzatra, színre, technológiára vonatkozó trendinformációk gyűjtése, alkalmazása a terméktervezés folyamatában.
2.2. Méretmegadás szabályai	Nemzetközi méretalkalmazások, mérettáblázatok megkülönböztetése. Testalkattípusok, testtartások jellemzőinek ismerete, megfelelő alkalmazása.
2.3. Kommunikációs formák	IT alapismeretek, PC és a perifériák jellemzőinek ismerete. Termeléstervezéshez használatos speciális szoftverek és folyamatszervezésben alkalmazható informatikai eszközök megfelelő alkalmazása. Szövegszerkesztés.
2.4. Mérőműszerek használata	Könnyűipari anyagok laboratóriumi vizsgálati módszereinek alkalmazásával a szálasanyagok, fonalak, cérnák, szövetek és kelmék fajtáira, tulajdonságaira, jellemzőire, felhasználási területeire vonatkozó adatok rögzítése, értékelése számítógépes programokkal, következtetések megállapítása.

3. Elemi számolási készség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Termelés-előkészítés	Anyaghányad és munkanorma számítási módszerek ismerete. Végbeosztás készítés. Termelési kapacitás és átbocsátóképesség számítása. Szabászati tételek számítása. Feldolgozási veszteségek számítása. Anyagkihasználás elemzése.
3.2. Anyagösszetétel meghatározása	Anyagösszetétel százalékos meghatározása laboratóriumi vizsgálati módszerekkel.
3.3. Termelési adatok rögzítése	Gyártástechnológiai utasítások, adatok adatbázisba rögzítése. Táblázatkezelés.
3.4. Statisztikai módszerek	Elemzések, gazdaságossági számítás a termelési adatokból. Átlag, szórás, medián számítása.

4. Szervezőkészség, irányítási készség

TÉMÁK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

4.1. Munkahelyszervezés	Szervezést befolyásoló tényezők ismerete. Ésszerű munkahely kialakítás és eszközelhelyezés. Munkakörülmények szervezése. Alap-, segédanyag és kellék raktározás ismerete.
4.2. Anyagmozgatás	Üzemrészek és munkahelyek közötti anyagtovábbítás. A könnyűiparban alkalmazott szállítóeszközök és továbbítási módok ismerete.
4.3. Kapcsolattartás	Hálózaton belüli információáramlás, visszacsatolás.

5. Rendszerező és áttekintő-képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Ellenőrzés, adminisztráció	Megrendelés feldolgozása. Készletek nyilvántartása. Nyersanyagok és késztermékek raktári nyilvántartásának követése.
5.2. Anyagvizsgálatok	Nyersanyagok felismerése, rendszerezése. Vizsgálati eredmények és a feldolgozási feltételek összefüggéseinek dokumentálása. Mintagyűjtemény készítése.
5.3. Folyamatszervezés	Áttekinthető és optimális műveleti sorrend kialakítása adott technológiához a minőségbiztosítás elsődlegességének figyelembevételével.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Termeléstervezés

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1 Termelés-előkészítés
1.1.1. Új termék termelési folyamatának meghatározása	Ismerje - a gyártási főfolyamat, a segédfolyamat, a mellékfolyamat rendeltetését, - a gyártási típusokat, - a mintagyártás, egyedi gyártás, sorozatgyártás, tömeggyártás fogalmát, jellemzőit, alkalmazási feltételeit, előnyeit, hátrányait, - a gyártási rendszereket.
1.1.2. Termelési feladatok meghatározása	Lássa át - a könnyűipari termelés belső szerkezetét, - a gyártástechnológia folyamatának térbeli és időbeli kapcsolatát, - a napi és hosszabb távú feladatok tervezését.

1.1.3. Alapanyagok, gépek, eszközök kiválasztása	Ismerje - a nemzetközi trendinformációk szerepét a gyártás-előkészítés folyamatában, - az alapanyag, kellék és forma trendek elérhetőségét, szerepét, alkalmazását az új termék technológiájának meghatározásában. Legyen képes a termékgyártáshoz szükséges alapanyagok, gépek kiválasztásának szempontjait, összefüggéseit a helyi termelési adottságokkal összeegyeztetni.
1.1.4. Termelési adatok számítása	Legyen képes - az anyaggazdálkodási, anyagelszámolási feladatok elvégzésére, tudjon anyaghányadot, - termelési kapacitást és átbocsájtó képességet számolni.
1.2. Folyamatszervezés
1.2.1. Munkamódszerek, munkakörülmények szervezése	Ismerje - a munkamódszer fogalmát, a könnyűiparban alkalmazható munkamódszereket, - a munkakörülményeket befolyásoló tényezőket és szervezési szempontokat.
1.2.2. Munkahely kialakítás és eszközelhelyezés	Ismerje - a gyártási folyamat térbeli elrendezését, - a technológiai folyamatnak megfelelő munkahelyek egymáshoz kapcsolódását, - az elrendezés elveit, szervezési feladatait.
1.2.3. Szállítóeszközök, anyagtovábbítási módok	Ismerje - a munkahelyek és termelési egységek közötti anyagtovábbítási módszereit, - a szállítóeszközöket, fajtáit, alkalmazási lehetőségeiket.
1.2.4. Informatikai eszközök	Ismerje - a folyamatszervezésben alkalmazható informatikai szoftverek fajtáit, - a számítógéppel támogatott termelésirányítás és ellenőrzési formáit.
1.3. Kapcsolattartás
1.3.1. Termelési adatok összegyűjtésének módszerei	Tudja - a termelési adatokat adatbázisba rögzítetni, - a statisztika készítés módszereit, formáit.
1.3.2. Kapcsolattartás a termelőegységekkel	Ismerje - a termelési adatok egyeztetési lehetőségeit,

	- az információk rendszerzési szempontjait, célirányos továbbításának formáit, - a termelési folyamat ellenőrzésének lehetőségeit.
1.3.3. Minőségbiztosítás	Ismerje - a minőségellenőrzési módszereket, kapcsolattartási formákat, - az ellenőrzési utasítás kidolgozásának szempontjait.
1.3.4 Információáramlás	Legyen képes - az informatikai eszközök célirányos és hatékony használatára, - az információk rendszerezésére a különböző továbbítási formák és eszközök használatával.
1.4. Termeléstervezés
1.4.1. Kapacitástervezés	Legyen képes - a termelési mennyiségek, kapacitások tervezésére, - a létszám meghatározására, - a gépi munka részarányának megadására, - a leterhelés vizsgálatára, - a határidők tervezésére.
1.4.2. Mérőeszközök	Tudja a termeléstervezéshez és minőségellenőrzéshez használt mérőeszközöket csoportosítani, az alkalmazási feltételeiket és módjait.
1.4.3. CAD-CAM technológia	Ismerje - a termeléstervezéshez használt speciális szoftvereket, - a számítógépes integrált terméktervező programok és az automatikus gyártás lehetőségeit. Ismerje - a CAD funkciók alkalmazását: tervezés, anyag tulajdonságbeállítás, modellezés, 3 dimenziós megjelenítés, szériázás, felfektetési rajz készítés, - a CAM funkciókat: anyag, kellék megadása, termék leírás, dokumentáció, termékkatalógus készítése.
1.5. Termékfejlesztés és szerkesztés
1.5.1. Terméktervezés	Tudja - a trendismeretek alapján korszerű, új termék tervezési lépéseit a gyártáselőkészítési folyamatban, - az információgyűjtést, hangulati kollázs, montázs, anyagfaktúra készítést,

	- az adott kollekcióból kiválasztott termék gyártására alkalmas ábrázolását, alapanyag kiválasztással.
1.5.2. Számítógépes tervezőrendszerek	Legyen képes - egy termék tervezésére CAD technológia rendszer használatával, - innovációs technológiákról, CAD/CAM fejlesztésekről esszé/kiselőadás/portfólió/beszámoló készítésére.
1.5.3. Műszaki leírás készítése	Legyen képes a választott termék műszaki dokumentációjának adott technológia alapján való elkészítésére.
1.6. Ellenőrzés, adminisztráció
1.6.1. Anyaggazdálkodás	Legyen képes - az adott termékre felfektetési rajzot készíteni, anyagveszteségeket meghatározni, - anyagnormát számítani alapanyagra, kellékre.
1.6.2. Készletnyilvántartás	Legyen képes - a különböző termékfajtákra vonatkozóan megrendelések feldolgozására, - alap-, segéd- és kellékanyagok nyilvántartására, utalványozási feladatok elvégzésére, - szállítólevél készítésére.
1.6.3. Minőségellenőrzés	Tudjon - minőséget biztosító előírásokat készíteni adott termék gyártási folyamatára, - ellenőrzési utasítást készíteni, visszacsatolást végezni és dokumentálni, - raktári nyilvántartások ellenőrzését dokumentálni.
1.6.4. Információs hálózatok	Ismerje - az információs csatornák használatát, - a hálózaton belüli információáramlást, - a változó piac alapján korrekciók végrehajtási módjainak alkalmazását.
1.7. Üzembiztonság
1.7.1. Berendezések, gépek üzembiztonsága	Legyen képes - a könnyűipari gépek beállítási lehetőségeinek elvégzésére, - a karbantartási feladatok ellátására, - a konfekcionálásból eredő hibák javítási

	lehetőségeire katalógus, vagy mintagyűjtemény készítése alapján, - a berendezések, gépek műszaki katalógusainak értelmezésére, géphasználati feliratok megértésére, feldolgozására.
1.7.2. Biztonságos munkavégzés	Ismerje - a munkavégzés feltételeinek, a biztonságos munkavégzés módszereinek kidolgozását, - az ellenőrzési szempontsor létrehozását szabadon választott könnyűipari termékre.
1.8. Számítógép hálózatok
1.8.1. Számítógépes hálózatok felépítése	Legyen képes az IT alapismeretek, hálózati eszközök, szoftverek alkalmazására, a biztonságos hálózati kommunikálásra.
1.8.2. Könnyűipari számítógépes alkalmazások	Legyen képes a könnyűipari gépek számítógépes hálózatba való beillesztésére, beállítási módok, menedzselési formák, távoli elérés lehetőségeinek alkalmazására szabadon választott könnyűipari termékek gyártási folyamatában.

2. Gyártásszervezés

TÉMAKÖRÖK ÉS ELEMEIK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Raktározás
2.1.1. Készletgazdálkodás	Ismerje - a készletgazdálkodás fogalomkörét, szerepét, - a készletek nagyság és összetétel kialakításának szempontjait, - a készletnyilvántartási rendszereket, a készletnyilvántartás szerepét, - a készletezési döntéseket megalapozó számítási módszereket: átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat, - az alapanyagok és kellékek nyilvántartásának dokumentumait, - a raktárkészlet összetevőit, - a szabászati tételek kialakítását, számításait.
2.1.2. Raktárhelyiség kialakítása	Ismerje

	- az anyagraktározás technológiai követelményeit, - a raktár alapterületének a meghatározását.
2.1.3. Anyagok átvétele, bevizsgálása	Ismerje - a tételes, mennyiségi és minőségi átvétel fogalmát, - a bevizsgálás célját, reklamációk érvényesítését, - a minőségi előírásokat, - a bevizsgálási jegyzőkönyv tartalmát.
2.1.4. Tárolási módok	Ismerje - a tárolóeszközöket, berendezéseket, - a tárolási módok fajtáit, jellemzőit, - a helytelen tárolásból adódó károk megelőzését.
2.2. Folyamatszervezés
2.2.1. Munkahely kialakítás	Ismerje - a könnyűipari munkahely eszközeinek, kezelőszerveinek optimális elhelyezését, - a mozgászónákat és mozgásformákat, logisztikai alapfogalmakat.
2.2.2. Műveleti sorrend meghatározás	Ismerje - a termékelőállítás műveleteinek csoportosítását, - a munkamódszereket, a munkakörülmények szervezését, - az adott technológiához áttekinthető, optimális műveleti sorrend kialakításának szempontjait.
2.2.3. Kapacitásszámítás	Tudja a gépkapacitás, munkanorma számítás, létszám meghatározását.
2.2.4. Minőségbiztosítás	Ismerje - az ellenőrzési utasítás szerepét, mérési pontok fontosságát, mérőeszközök kiválasztásának j elentőségét, - az osztályba sorolás szempontrendszerét, - a termékminta fogalmát, - a technológiai fegyelem ellenőrzését.
2.2.5. Befejező műveletek	Legyen képes a termékcsomagolás és szállítás műveleti sorrendjének meghatározására.

3. Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

3.1. Könnyűipari anyagok tulajdonságai
3.1.1. Könnyűipari nyersanyagok	Tudja - az alapfogalmakat, - a nyersanyagok csoportosítását, - a szálasanyagok megjelenési formáit, általános jellemzőit, fizikai és kémia tulajdonságait, felhasználási területeit.
3.1.2. Fonalak, cérnák	Tudja - az alapfogalmakat, - a fonalak, cérnák fajtáit, jellemzőit és felhasználási lehetőségeit.
3.1.3. Szövetek, kelmék, bőrök	Tudja - az alapfogalmakat, - a szövetek, kelmék, bőrök fajtáit, tulajdonságait, felhasználási területeit.
3.1.4. Nem szőtt textíliák	Tudja - az alapfogalmakat, - a nem szőtt textíliák fajtáit, tulajdonságait, alkalmazási területeit.
3.1.5. Laboratóriumi vizsgálati módszerek	Ismerje - az anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségeit, - a finomság, sűrűség, nedvességfelvétel, mechanikai tulajdonságok mérési módszereit. Tudja a vizsgálati eredményeket dokumentálni.
3.2. Kezelési útmutató készítése
3.2.1. Nyersanyag-összetétel és feldolgozási módok	Ismerje - a szálasanyagok minőségi és mennyiségi meghatározásának módszereit: mikroszkópi vizsgálat, égetési próba, - a nemzetközi és hazai szabványokkal kapcsolatos vonatkozásait.
3.2.2. Kezelési útmutató jelképrendszere	Tudja - a jelképek csoportosítását, értelmezését, a minta, vagy mintadarab alapanyag összetételének elemzését, - kezelési útmutató készítését a könnyűiparban felhasznált alapanyagok fizikai és kémia jellemzőinek ismeretében.
3.3. Fonal, cérna előállítási módok
3.3.1. Szálasanyagok csoportosítása	Legyen képes - a különböző természetes és mesterséges szálasanyagokat csoportba sorolni és

	gyűjteni.
3.3.2. Természetes eredetű szálasanyagok	Legyen képes - a szerves növényi és állati eredetű, valamint szervetlen szálasanyagokból mintagyűjteményt készíteni, - a mintagyűjteményben megnevezésük mellett tulajdonságaikat és felhasználási lehetőségeiket felsorolni.
3.3.3. Mesterséges szálasanyagok	Legyen képes a szerves természetes alapú és szintetikus, valamint szervetlen szálasanyagok fajtáinak csoportosítására konkrét termékminták gyűjtésével, az előállítási módok, tulajdonságok, alkalmazási területek ismertetésével.
3.3.4. Szálasanyagok fejlesztési irányzatai	Legyen képes - az intelligens és funkcionális szálasanyagokról fotó-, mozgóképgyűjtemény készítésére. - a könnyűipari alapanyagok fejlesztéseiről, innovációs technológiákról esszé/kiselőadás/portfólió/beszámoló készítésére.
3.3.5. Fonás alapismeretei	Ismerje - az alapfogalmakat, - a fonás elvét, alap- és segédműveleteit.
3.3.6. Cérna előállítási és kikészítési módok	Ismerje - a cérnák szerkezetét, finomságát, finomsági jelöléseket, - a terjedelmesítési eljárásokat.
3.3.7. Díszítő és varrócérnák jellemzése	Ismerje - a főbb fonal és cérnatípusok jellemzőit, tulajdonságait, - a kártolt-, nyújtott-, fésűs-fonalakat, - az egyszeres, többszörös, és körülfont cérnákat és díszítőfonalakat.
3.4. Anyagvizsgálatok
3.4.1. Vizsgálati módszerek	Ismerje - a laboratóriumi mérésekkel kapcsolatos általános előírásokat, a vizsgálati eredmények rögzítését, elemzését, feldolgozási módszereit, - az alapanyag tulajdonságainak hatását a feldolgozhatóságra, - a laboratóriumi eszközöket, berendezéseket és azok biztonságos

	használatát, - a vizsgálati szabványokat.
3.4.2. Nyersanyag-összetétel meghatározása	Legyen képes mintagyűjtemény alapján fonalak, cérnák, szövetek, kelmék nyersanyag-összetételének százalékos meghatározására mikroszkóppal, égetési próbával és egyéb, szabadon választott vizsgálati módszerekkel.
3.4.3. Szövetvizsgálatok	Legyen képes - mintagyűjtemény alapján szövetszerkezet meghatározására, alap- és levezett kötések ábrázolására, jellemzőinek dokumentálására, - a szövetsérülések, színtartóság, méretállandóság és egyéb, szabadon választott vizsgálati módszerek alkalmazására.
3.4.4. Kötött-hurkolt kelmék vizsgálatai	Legyen képes - a vetülék és láncrendszerű kelmék meghatározására, ábrázolására dokumentálására, - vizsgálati jegyzőkönyv készítésére.
3.4.5. Ruhaipari feldolgozás vizsgálatai	Legyen képes - a varrat és varrástípusok minőségi követelményeinek csoportosítására, dokumentálására, vizsgálati jegyzőkönyv készítésére, - a varrócérnák és szövetek, kelmék esztétikai tulajdonságainak vizsgálatára, összefüggések elemzésére, a minőségi követelmények kiemelésével.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Emelt szint

	írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	Témakörök
Mikor?	NINCS	Jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		20 perc
I. Feladatlap	II. Feladatlap	Egy tétel kifejtése, melynek "A" feladata: Gyártással kapcsolatos ismeretek "B" feladata: Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok
90 perc	90 perc
Termeléstervezés, gyártásszervezés	Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok
50 pont	50 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás: Termeléstervezés

- Termelési feladatok meghatározása,

- Termelési adatok számítása,

- Minőségbiztosítás,

- Kapacitástervezés,

- Mérőeszközök,

- Műszaki leírás készítése,

- Anyaggazdálkodás. Gyártásszervezés

- Raktározás,

- Kapacitásszámítás.

- Műveleti sorrend meghatározása,

- Minőségbiztosítás,

- Üzembiztonság.

Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok

- Könnyűipari nyersanyagok, fonalak, cérnák, szövetek, kelmék, bőrök, nem szőtt textíliák tulajdonságai,

- Kezelési útmutató jelképrendszere, kezelési útmutató értelmezése, készítése,

- Anyagvizsgálati módszerek,

- Szálasanyagok fejlesztési irányzatai.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok két feladatlapon (I. Feladatlap: Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban és II. Feladatlap: Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok) kerülnek összeállításra.

Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, igaz-hamis állításos feladatokból, ábraértelmezéses feladatokból és számítási példákból állnak.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:

- Ismertetés.

- Felsorolás.

- Rövid kifejtés.

- Folyamatleírás: a termelési, adminisztrációs folyamathoz kapcsolódó egyszerűbb folyamatok megszervezésének és lebonyolításának feladatait kell szakszerűen összefoglalni, vagy a folyamat megadott elemeit megfelelő sorrendbe állítani.

- Fogalommeghatározás.

- Számítás.

- Példamegoldás.

- Összehasonlítás: két-három fogalom, vagy lehetőség azonosságait és különbségeit vagy előnyeit és hátrányait kell ismertetni

- Szöveg kiegészítés: a megadott vagy ismert tartalmakkal mondatok kiegészítése. A mondatok között nem feltétlenül van összefüggés.

- Párosítás: szakmailag összetartozó fogalmakat kell párosítani.

- Feleletválasztás: legalább három megadott lehetőség közül kell megjelölnie a helyeset.

- Igaz-hamis állítások megjelölése: meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis. A hamis állítás esetében indoklást kell adni.

- Ismertetés: a feladatban megjelölt témával kapcsolatos ismereteit rendszerezve ismerteti 4-5 mondatban.

- Fogalommeghatározás: az alapfogalmak pontos definiálása.

Az ábraértelmezéses feladatoknál a következő típusok fordulhatnak elő:

- rajz alapján adatok értelmezése, számítások elvégzése,

- képek, ábrák, jellemzőinek, jellegzetességeinek felismerése, meghatározása, következtetések levonása,

- ábrafelismerés,

- ábraértelmezés számítással,

- ábrázolási hibák felismerése,

- jelölések értelmezése.

A számításos feladatok a témakörök számpéldáin alapulnak.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javításiértékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az alábbi témakörök bemutatását igényli a vizsgázóktól:

- termeléstervezés,

- gyártásszervezés,

- könnyűipari áruismeret.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll, mely két feladatból ("A" és "B") tevődik össze.

A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

"A" feladat

Termeléstervezés

Gyártásszervezés

"B" feladat

Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Szempontok, kompetenciák	"A" feladat	"B" feladat	Összesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	3 pont	3 pont	6 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	5 pont	5 pont	10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása	6 pont	6 pont	12 pont
Összefüggések értelmezése	3 pont	3 pont	6 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	5 pont	5 pont	10 pont
Szaknyelv alkalmazása	3 pont	3 pont	6 pont

SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:

25 pont

50 pont

FAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A faipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVIII. Faipar ágazat alábbi szakképesítésének szakmai tartalmát veszi alapul:

- 54 43 01 Faipari technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Faipari szakrajz alapfogalmainak	A megfelelő rajzi eszközök alkalmazása, ábrázolási
alkalmazása	rendszerek, rajzfajták ismerete.
1.2. Szerkezeti kötések bemutatása	Fakötések ábrázolása, szerkesztése, anyagjelölések, méretezések, vonalfajták ismerete.
1.3. Egyszerű bútorok szerkezeteinek megrajzolása	Szerkezeti megoldások megtervezése, jellegrajzok és csomóponti rajzok szakszerű elkészítése.

2. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A szakmai fogalmak helyes használata	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése.
2.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	Az előadás tartalma logikusan felépített, következetes. Önálló előadásmód a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával.
2.3. Kommunikáció szakmai nyelven	A vizsgabizottság által feltett kérdések megértése, pontos, lényegre törő válaszadás.

3. Célirányos műszaki feladatmegoldó képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Elemi számolási készség	A szakmai feladatokhoz kapcsolódó egyszerű számítások elvégzése.
3.2. Szakmai számítások alkalmazása	Forgácsoló szerszámok jellemzői, forgácsolással, ragasztással, nedvességtartalom meghatározással kapcsolatos számítások.
3.3. Feladatmegoldó képesség	Szakmai feladatok értelmezése, összefüggések definiálása.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Faipari alapanyag-ismeret

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Faanyagismeret I.
1.1.1. A fa szerkezete és felépítése	Ismerje a fa szerkezetét (bél, évgyűrű, kambium, háncs, kéreg, geszt-szíjács), ismerje fel ezeket a különböző anatómiai metszeteken (bütü-, sugár- és húrmetszeten).
1.1.2. Tűlevelű fafajok jellemzői	Ismerje a tűlevelű fafajok makroszkopikus jegyeit, felhasználási lehetőségeit. (Lucfenyő, jegenyefenyő, erdeifenyő, vörösfenyő makroszkopikus jegyei (szöveti jellemzők), felhasználása.)
1.1.3. Lombos fafajok jellemzői	Tudja csoportosítani a lombos fákat makroszkopikus jegyeik alapján, ismerje legalkalmasabb felhasználási területeit. Ismerje a kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, csertölgy, szelídgesztenye, fehér akác, magas kőris makroszkopikus jegyeit (szöveti jellemzők), felhasználását. Ismerje a madárcseresznye makroszkopikus jegyeit (szöveti jellemzők), felhasználását. Ismerje a dió, bükk, gyertyán, mézgás éger, hegyi juhar, fehér nyár makroszkopikus jegyeit (szöveti jellemzők), felhasználását.
1.2. Faanyagismeret II.
1.2.1. A fa hibái és betegségei	Ismerje a törzs alaki hibáit, a faanyag szövetszerkezeti rendellenességeit, egyéb károsodásait. Ismerje a faanyag károsodását okozó tényezőket (abiotikus-, biotikus tényezők). Legyen ismerete az alábbiakban felsorolt

	károkozásokról, és a faanyag felhasználhatóságára gyakorolt hatásairól: ismerje a faanyag kékülését és más, színbeli elváltozásokat, ismerje a faanyag fülledését, ismerje a faanyag álgesztesedését, ismerje a faanyag korhadását, ismerje a leggyakoribb hazai farontó gombákat (könnyező házigomba, pincegomba), ismerje a leggyakoribb hazai farontó rovarrendeket,családokat (farontó bogarak, cincérek, szúk és törzsszúk, hártyásszárnyúak). Ismerje a fűrészáru fogalmát, a fűrészipari termékek fajtáit, jellemzőit, felhasználási területeit. Ismerje a fűrészáru minőségi osztályba sorolását, tárolásának szabályait. Tudja meghatározni a furnér fogalmát, ismerje a furnérok fajtáit, jellemzőit, felhasználását (színfurnér, műszaki furnér), tárolási előírásait.
1.3. Szárítás-gőzölés
1.3.1. A fa nedvességtartalma	Ismerje a víz jelentőségét a fában, értelmezze a zsugorodás-dagadás j elenségét. Ismerje a különböző felhasználási területekre (bútor- és épületasztalos-ipar) előírt faanyag nedvességtartalmat. Ismerje az elektromos fanedvesség mérőberendezéseket.
1.3.2. Szárítás, gőzölés	Tudja ismertetni a természetes szárítást befolyásoló tényezőket, tudja felsorolni a természetes szárítás előnyeit, hátrányait. Ismerje a mesterséges szárítás jellemzőit, a szárítás szakaszait. Legyen ismerete a mesterséges szárítási eljárásokról, az alkalmazott berendezésekről. Tudja felsorolni a szárítási hibákat. Furnérszárítási módok. Legyen képes elvégezni a nedvességtartalom meghatározásával kapcsolatos számításokat. Ismerje a gőzölés célját, jelentőségét, a gőzölési eljárásokat és gőzölő berendezéseket.
1.4. Laptermékek
1.4.1. Faanyagból készült lapanyagok	Ismerje a furnéralapú rétegelt termékek fajtáit, jellemzőit, a rétegelt lemez tulajdonságait, felhasználási területeit. Ismerje a bútorlapok tulajdonságai, felhasználási területe. Ismerje a farostlemez fogalmát. Ismerje az MDF lemez jellemzőit, felhasználási

területét.
Ismerje a HDF lemez jellemzőit, felhasználási területét.
Ismerje a forgácslap fogalmát, a forgácslapok
csoportosítását, jellemzőit, forgácslapok felhasználási
területeit.
Ismerje az OSB lapok jellemzőit, felhasználási területét.

2. Bútoripari szakrajz

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Ábrázoló geometria- szakrajz
2.1.1. Rajzeszközök és kezelésük, síkmértani szerkesztések	Ismerje a rajzi szabványokat a következő fogalmakra: rajzlapok mérete, szövegmező, szabványos vonalak, méretmegadás, mérethálózat, méretarányok. Legyen képes síkmértani szerkesztéseket elvégezni (párhuzamos, merőleges egyenesek, szögek, lekerekítések, ellipszis). Tudja értelmezni a képsíkrendszer, vetületek képzése, nézetrend fogalmait. Tudja egyszerű mértani testek vetületeit elkészíteni (síklapú testek, forgástestek vetületei). Ismerje a horizontvonal fogalmát, legyen képes távlati képet rajzolni.
2.1.2. Axonometrikus ábrázolási módok	Legyen képes egyszerű mértani testek axonometrikus ábrázolására, axonometrikus ábráknak vetületi képekkel való egyeztetésére, csonkított és összetett testek vetületi és axonometrikus ábrázolására.
2.1.3. Metszet fogalma, metszet képzése, metszetfelületek jelölése	Ismerje a metszetek csoportosítását (teljes metszet, félmetszet-félnézet, kitörés, összetett metszet, lépcsős metszet, befordított metszet, befordított lépcsős metszet, kiterített metszet). Legyen képes ábrázolni metszetekkel, alkalmazni az anyagjelöléseket (függőleges-, vízszintes-, homlokmetszet). Legyen képes csomóponti vagy részletrajzokat elkészíteni. Tudjon darabjegyzéket készíteni, ismerje a műhelyrajz jelentőségét.
2.2. Fakötések, alapszerkezetek
2.2.1. Fakötések, alapszerkezetek alapfogalmai	Legyen képes az alábbiakban felsorolt fakötések rajzi ábrázolására. Ismerje a hosszabbító toldások szabadkézi vázlatrajzát és vetületi ábrázolását (egyenes és ferde élillesztéssel,

	rálapolással, csapozásokkal, gépi toldással). Ismerje a szélesbítő toldások szabadkézi vázlatrajzát és vetületi ábrázolását (egyenes és ferde élillesztéssel, rálapolással, saját csappal, idegen csappal, gépi toldással). Ismerje a lapmerevítő segédszerkezetek és éllezárások szabadkézi vázlatrajzát és vetületi ábrázolását (lap- és élheveder, fejelőléc, élfurnér, élléc, T-léc). Ismerje a vastagító toldások ábrázolását. Ismerje a keretkötések szabadkézi vázlatrajzát és vetületi ábrázolását (sarokkötések, "T" kötések, "kereszt-kötések"). Ismerje a kávakötések szabadkézi vázlatrajzát és vetületi ábrázolását (sarokkötések, "T" kötések, "kereszt-kötések"). Ismerje az állványkötési megoldásokat.
2.3. Bútor szerkezettan- szakrajz I.
2.3.1. A bútor fogalma, rendeltetése, bútorok csoportosítása	Ismerje a tömörfából készített egyszerű bútorok szerkezetét. Tudjon szabadkézi vázlatrajzot, csomóponti rajzot készíteni (keretszerkezetű asztal). Ismerje a szekrények jellemző típusait, fő méreteit, elemeit. Tudja az akasztós-, rakodós, ruhásszekrény szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja a könyvszekrény szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja a komód (fiókos szekrény) szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja a fiókos éjjeliszekrény (ajtólappal) szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja az írószekrény szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja a tálalószekrény szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait.
2.4. Bútor szerkezettan- szakrajz II.
2.4.1. Asztalok jellemző típusai, fő méretei, elemei	Ismerje az alábbi bútorok jellemzőit: tudja a fiókos asztal, az étkezőasztal, az elfordítható lapú asztal, az eltolható,kinyitható lapú asztal, szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja elkészíteni az íróasztal szabadkézi vázlatrajzát és szerkezeti rajzát.

3. Bútorgyártástan

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Faipari gépek és szerszámok
3.1.1. Faipari gépek és szerszámok fajtái, felépítése, biztonságtechnikai előírásai	Ismerje az alábbiakban felsorolt gépek felépítését, szerszámait, biztonságtechnikai előírásait: - kézi fűrészgépek (körfűrészek, láncfűrészek, dekopír-fűrészek, rezgőfűrészek, szúrófűrészek), - kézi gyalugépek, - kézi fúrógépek, - kézi marógépek (felsőmaró gép, laposcsap/lamelló marógép), - kézi csiszológépek (szalag, korong, rezgő), - kézi gépeknél használt por- és forgácselszívók. Ismerje a kézi gépek biztonságtechnikai előírásait, szabályait. Tudja a kézi gépek megnevezését idegen nyelven. Ismerje az asztalos szalagfűrészgép felépítését, szerszámát. Ismerje az asztalos körfűrészgép felépítését, szerszámát. Ismerje a fűrészgépek biztonságtechnikai előírásait. Ismerje az egyengető gyalugép felépítését, szerszámát. Ismerje a vastagsági gyalugép felépítését, szerszámát. Ismerje a gyalugépek biztonságtechnikai előírásait. Ismerje a por- és forgácselszívó rendszereket, berendezéseket. Ismerje a fűrész és gyalugépek biztonságtechnikai előírásait. Ismerje az asztalos marógép felépítését, szerszámát. Ismerje az asztalos marógép biztonságtechnikai előírásait. Ismerje a faesztergagép felépítését, szerszámát.

	Ismerje a por- és forgácselszívó rendszereket, berendezéseket.
3.1.2. Forgácsoláselméleti számítások	Tudjon szalagfűrésszel, körfűrésszel, gyalugéppel és marógéppel kapcsolatos számításokat végezni.
3.2. Bútorgyártás ismeret I.
3.2.1. A mechanikai megmunkálási eljárások rendszere (megmunkálandó anyag, szerszám, gép, megmunkálási mód)	Ismerje a mechanikai megmunkálási műveletek elvégzésének általános követelményeit és menetét. Tudjon természetes fából készülő alkatrészeket szabni. Tudjon lap- és lemez alapanyagból készülő alkatrészeket szabni. Tudja a természetes fából készülő alkatrészek készméreti és formai megmunkálását. Tudja a lapalkatrészek készméreti és alaki- formai megmunkálását. Ismerje a természetes fából készülő elemek szerkezeti megmunkálását. Ismerje lap- és lemez alapanyagból készülő termék alkatrészek összeépítési lehetőségeit Ismerje az alkatrészek megmunkálását a szerelvények beépítéséhez. Ismerje az alkatrészek díszítő megmunkálását. Ismerje az alkatrészek felületi kikészítését.
3.3. Bútorgyártás ismeret II.
3.3.1. Ragasztás, furnérozás	Ismerje a ragasztóanyagok fogalmát, általános j ellemzőit, tulajdonságait. Ismerje a ragasztórendszerek osztályozását. Ismerje a ragasztás technológiai folyamatát (folyamatábra). Ismerje a fa ragasztásának módszereit. Ismerje a ragasztandó anyagok csoportosítását és előkészítését. Ismerje a ragasztóanyagok előkészítését és felhordását. Ismerje a terítékképzést. Ismerje a préselést (présgépek töltése- ürítése, préselés, préselési paraméterek). Ismerje a ragasztott szerkezetek pihentetését.

	Ismerje a ragasztási eljárásokat (furnérozás többszintes hőprésen mechanizáció nélkül, furnérozás többszintes hőprésen terítékképző szalaggal, furnérozás egyszintes hőprésen mechanizált terítékképzéssel). Tudjon a furnérozással kapcsolatos számításokat elvégezni. Tudja kiszámolni a ragasztóanyag mennyiségi összetételét.
3.3.2. Felületkezelő anyagok (színezőanyagok, lakkok, festékek, lazúrok)	Ismerje a folyékony filmképzők néhány jellemzőjét. Ismerje a környezetbarát felületkezelő anyagok kiválasztását. Ismerje a hordozó szerepét a hártyák kialakulásában. Ismerje a felületkezelés műveleteit. Ismerje a bevonatok funkcióit, követelményeit.
3.3.3. Szekrények jellemzői, összeépítési lehetőségei	Ismerje a szekrénytest összeépítési lehetőségeit (ragasztott kötésekkel, oldható kötésekkel). Ismerje a szekrényhátfalakat (rendeltetése, anyagai, rögzítési megoldásai). Ismerje a szekrénylábazatok rendeltetését, kialakítási lehetőségeit. Ismerje a szekrénypárkányzatokat. Ismerje a szekrényajtókat (nyíló ajtók, tolóajtók, harmonika ajtók, redőnyös ajtók). Ismerje a korpuszbútorok gyártási folyamatának jellemzőit.
3.3.4. Asztalok jellemzői	Ismerje az asztalok csoportosítását, méreteit. Ismerje az asztallábazatok típusait. Ismerje az asztallap és asztallábazat összekapcsolását.

4. Bútoripari gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Faipari gép- és szerszám gyakorlat
4.1.1. Kézi szerszámok, gépek használata.	Legyen jártas a kézi szerszámok műhelyszintű használatában.

Ismerje a kézi szerszámok (fűrészek,
gyaluk, vésők, fúrók) fajtáit és
alkalmazásukat.
Ismerje a kézi csiszolásnál használt
anyagokat és felhasználásukat.
Ismerje a kézi fűrészgépeket, azok
működtetését, alkalmazását:
- körfűrészek,
- láncfűrészek,
- dekopír fűrészek,
- rezgőfűrészek, szúrófűrészek.
Ismerje a
- kézi gyalugépek,
- kézi fúrógépek,
- kézi marógépek,
- kézi csiszológépek működtetését,
alkalmazását.
Ismerje a kézi gépeknél használt por- és
forgácselszívók működtetését.
Ismerje a faipari kézi gépek
biztonságtechnikai előírásait, szabályait.
Tudja elvégezni az alábbi műveleteket:
- darabolás, szélezés, szeletelés,
hibakiejtés, sík és térgörbék vágása,
szelvény méretre alakítása, kézi
szerszámokkal, faipari kisgépekkel,
- fűrészáru lap és él gyalulása
derékszögbe, méretre munkálás kézi
szerszámokkal, faipari kisgépekkel,
- csiszolási műveletek kézzel és
kisgépekkel.
Ismerje a faipari megmunkáló gépeket,
szerszámait, működtetését, üzemeltetését,
karbantartását, a gépteremben betartandó
általános biztonságtechnikai szabályokat.
Ismerje az alábbi eszközök működtetését,
üzemeltetését, karbantartását:
- szalagfűrészek,
- körfűrészek,
- egyengető gyalugépek,
- vastagsági gyalugépek,
- marógépek.
Ismerje a csiszológépek működését,
felhasználását és üzemeltetési szabályait.
Ismerje a faipari megmunkáló gépek
biztonságtechnikai előírásait.
Ismerje a por- és forgácselszívók

	működtetését, üzemeltetését, karbantartását.
4.2. Bútorgyártás gyakorlat I.
4.2.1. Szerkezeti kötések, alapszerkezetek készítése	Tudjon keretkötéseket, kávakötéseket, szélesbítő toldásokat készíteni kézi szerszámokkal és kisgépekkel. Tudjon egyszerű faipari alapszerkezeteket készíteni kézi szerszámokkal és kisgépekkel. Tudjon ülőzsámolyt készíteni tömörfából kézi szerszámokkal és kisgépekkel. Tudjon fiókos konyhai ülőkét készíteni tömörfából kézi szerszámokkal és kisgépekkel.
4.3. Bútorgyártás gyakorlat II.
	Tudja elkészíteni az alábbi szerkezeteket:
4.3.1. Szekrények, asztalok gyártása	- szekrény készítése tömörfából faipari gépekkel, - furnérszabás, terítékképzés, - laptermékek furnérozása, - laptermékek éllezárása, - fiókos éjjeli szekrény készítése laptermékekből faipari gépekkel, - íróasztal készítése laptermékekből faipari gépekkel.

5. Biztonságos munkavégzés alapjai

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Munka- és tűzvédelem
5.1.1. A munkavédelem célja, feladata, területei, szervezete és fontosabb jogszabályai.	Ismerje a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit. Tudja a biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit. Ismerje az anyagmozgatás és anyagtárolás biztonságtechnikáj át. Ismerje a balesetek kivizsgálását, nyilvántartását. Tudja a tennivalókat baleset esetén. Ismerje az elsősegélynyújtás szabályait. Ismerje a szakhatóságok jogait. Ismerje az egészséges munkahelyek kialakítását, szervezeti intézkedéseket.

	Legyen képes a gépek, berendezések biztonságos üzemeltetésére, a kéziszerszámok biztonságos használatára. Ismerje a munkabiztonsági felszerelések, eszközök, védőruhák használatának szükségességét. Ismerje az egyéni és kollektív védőfelszerelések használatát a biztonságos munkavégzéshez. Ismerje e foglalkozási ártalom fogalmát, csoportosítását, okait, következményeit, valamint megelőzésének lehetőségeit. Ismerje a foglalkozási betegségeket. Ismerje a foglalkozás-egészségügy tárgyköreit (munkaélettan, munkalélektan, munkakörülményi tényezők, munkakultúra). Legyenek ismeretei az orvosi alkalmassági vizsgálatokról. Ismerje a személyi higiénia fontosságát, az ergonómia fogalmát. Ismerje a tűzvédelem célját és feladatait. Ismerje az égés feltételeit, fajtáit. Tudja a tűzveszélyes anyagok fogalmát, a tűzveszélyességi osztályba sorolás fogalmát. Ismerje a tűzoltó anyagokat és eszközöket, és azok kezelését. Tudja a tennivalókat tűz esetén, ismerje a tűzoltási módokat. Ismerje az érintésvédelem fogalmát, lehetőségeit.
5.2. Környezetvédelmi és technológiai szabályok
5.2.1. Ökológiai alapismeretek, a környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége, a környezetvédelem eszközei, módszerei	Legyenek alapvető ismeretei a környezetvédelem és az alkalmazott technológia összefüggéseiről. Ismerje a víz, a levegő, a talaj, a környezet tisztaságának védelmét. Ismerje a fa- és bútoriparban keletkező hulladékokat, feldolgozását, tárolását, ártalmatlanítását. Ismerje a beruházások környezetvédelmi előírásait. Ismerje a faipari beruházás előkészítését, szakhatóságok előírásait és telephely engedélyezési eljárást.

	Ismerje a szennyvíz- és hulladékkezelést. Ismerje a veszélyes hulladékok kezelését, tárolását. Ismerje a biztonsági adatlapokat, R-S mondatokat. Ismerje a zajvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat.
5.3. Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája
5.3.1. Biztonságtechnika a faiparban	Ismerje az ergonómiai előírásokat, gépek kezelhetőségét. Ismerje a faipari gépek üzemeltetésének környezeti szempontjait. Ismerje a faipari alapgépek működtetéséhez, üzemeltetéséhez szükséges ismereteket. Ismerje az alapvető kéziszerszámokat, kézi kisgépek biztonságtechnikáját. Legyenek elsősegélynyújtási ismeretei.

6. Biztonságos munkavégzés gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája
6.1.1. Kézi szerszámok, eszközök biztonságos használata	Ismerje a padszerszámok, közös szerszámok, műhelyrend, szerszámok tárolását, a szerszámok tárolását munka közben. Ismerje a kéziszerszámok kezelését, fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók, kalapácsok, egyéb szerszámok biztonságos használatát.
6.2. Faipari alapgépek biztonságtechnikája
6.2.1. Faipari gépek biztonságos üzemeltetése, karbantartása.	Ismerje a faipari gépek rendeltetését, biztonságos beállítását, a védőberendezések és a védőeszközök használatát. Ismerje a gépek üzemi körülményeit, a gépápolást. Ismerje a gépi szerszámok kezelését, tárolását, a biztonságos szállítást és tárolást, a szerszámok ellenőrzését. Ismerje a gépi munkavégzés szabályait.

6.3. Munkabiztonság

6.3.1. Munkavégzéssel kapcsolatos
biztonsági szabályok.

Ismerje a munkahely rendjét, anyagok
rakatolását megmunkálás közben.
Ismerje a magatartási szabályokat a
műhelyben, testtartás megmunkálás
közben.
Ismerje a környezeti és technológiai
szabályokat munkavégzés közben.
Ismerje a veszélyes anyagok kezelését,
tárolását.
Ismerje az elsősegélynyújtás alapjait.
Ismerje a tűzoltó berendezések és
eszközök használatát.
Ismerje a tűzkárbejelentés folyamatát.
Ismerje az érintésvédelmi szabályokat,
előírásokat a műhelyben.
Ismerje a faipari por-forgács elszívását, a
faipari hulladék kezelését.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei:

Emelt szint
írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	nem programozható számológép, körző, rajztábla, vonalzók: léptékvonalzó, derékszögű vonalzópár, fejesvonalzó: "Faipari szakmai táblázatok és képletgyűjtemény"	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	A4-es és (vagy) A3-as műszaki rajzlap	NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
240 perc		20 perc
I. feladatlap	II. feladatlap	egy tétel kifejtése, amely tartalmaz kérdést alapanyag-ismeret, technológia és forgácsoláselmélet, valamint a biztonságos munkavégzés elmélete és gyakorlata témakörből
180 perc	60 perc
fakötések szakrajzának önálló elkészítése, egyszerű bútor csomóponti rajzának elkészítése	a faanyag nedvességtartalmával, méretváltozásával, a forgácsoláselmélet alapjaival kapcsolatos feladatok, tesztkérdések
60 pont	40 pont

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga teljes és ellenőrizhető képet ad a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt, különös tekintettel a faipari szakrajz alapjainak ismeretére.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az I. feladatlapon az adott egyszerű bútorok formaterve és rövid műszaki leírása alapján a jellegrajz szükséges számban előírt vetületeiből, és a kijelölt csomóponti rajzaiból található feladatot, vagy bonyolultabb termék esetén, a jellegrajzon kijelölt szerkezeti csomópontokat (M 1:1 léptékben) kell megszerkeszteni, és/vagy adott fakötések vetületi és axonometrikus ábráit kell elkészíteni.

A II. feladatlapon a faanyag nedvességtartalmával, méretváltozásával, a forgácsoláselmélet alapjaival kapcsolatosan maximum 3 feladat és egy forgácsoláselméleti ábra, továbbá maximum 15 tesztkérdés lehet.

Az írásbeli vizsga témakörei:

Faipari alapanyag ismeret

- a fa nedvességtartalma,

- szárítás, gőzölés.

Bútoripari szakrajz

- fakötések, alapszerkezetek,

- fakötések, alapszerkezetek alapfogalmai,

- bútor szerkezettan-szakrajz I.,

- a bútor fogalma, rendeltetése, bútorok csoportosítása,

- bútor szerkezettan-szakrajz II.,

- asztalok jellemző típusai, fő méretei, elemei.

Bútorgyártástan

- faipari gépek és szerszámok,

- forgácsoláselméleti számítások.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll.

A szóbeli tételek kifejtésébe azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A számonkérés a tételek "A" és "B" és "C" feladatának keretében az alábbi témakörökből történik.

A szóbeli vizsga témakörei:

"A" feladat

Faipari alapanyag-ismeret

- faanyagismeret I.-II.,

- a fa szerkezete és felépítése,

- tűlevelű fafajok jellemzői,

- lombos fafajok jellemzői,

- a fa hibái és betegségei,

- a fából készült fontosabb ipari választékok,

- szárítás-gőzölés,

- a fa nedvességtartalma.

"B" feladat

Bútorgyártástan

- faipari gépek és szerszámok,

- faipari gépek és szerszámok fajtái, felépítése, biztonságtechnikai előírásai,

- bútorgyártás ismeret I-II.,

- a mechanikai megmunkálási eljárások rendszere (megmunkálandó anyag, szerszám, gép, megmunkálási mód),

- ragasztás, furnérozás,

- felületkezelő anyagok (színezőanyagok, lakkok, festékek, lazúrok). Bútoripari gyakorlat

- faipari gép- és szerszám gyakorlat,

- bútorgyártás gyakorlat I.,

- bútorgyártás gyakorlat II.

"C" feladat

Biztonságos munkavégzés alapjai:

- munka- és tűzvédelem,

- környezetvédelmi és technológiai szabályok,

- faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája.

Biztonságos munkavégzés gyakorlata:

- faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája,

- faipari alapgépek biztonságtechnikája,

- munkabiztonság.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	"A" feladat	"B" feladat	"C" feladat	Összesen
Feladat megértése, a lényeg		3 pont	3 pont	9 pont

kiemelése	3 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	3 pont	3 pont	3 pont	9 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása	3 pont	3 pont	3 pont	9 pont
Összefüggések értelmezése	3 pont	3 pont	3 pont	9 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	2 pont	2 pont	2 pont	6 pont
Szaknyelv alkalmazása	3 pont	3 pont	2 pont	8 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	17 pont	17 pont	16 pont	50 pont

NYOMDAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A nyomdaipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIX. Nyomdaipar ágazat szakképesítésének szakmai tartalmát veszi alapul:

- 54 213 04 Nyomdaipari gépmester.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata	Legyen képes a szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazására, a fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetésére.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	A megrendelőkkel folytatott kommunikáció tartalma pontos, logikusan felépített, következetes legyen. Legyen képes önálló termékbemutatásra a helyes szakmai kifejezésekkel.
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven	Legyen képes a feltett kérdések megértésére, pontos, lényegre törő válaszadásra.

2. Rendszerező képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Elvonatkoztatás képessége	Legyen képes a tények és törvényszerűségek közötti összefüggések felismerésére, alkalmazására.

2.2. Lényegkiemelés

Legyen képes lényeges és kevésbé lényeges
szempontok megkülönböztetésére, információk
szétválogatására szakmai szempontok alapján.

3. Logikus gondolkodás

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Konvertáló képesség	Legyen képes a meglévő tudás átalakításával új ismeretek létrehozására.
3.2. Logikai képesség	Legyen képes a meglévő információk közötti összefüggések felismerésére.
3.3. Kombinatív képesség	Legyen képes a meglévő információk alapján a lehetőségek számbavételére.
3.4. Induktív gondolkodás képessége	Legyen képes az egyedi esetekről az általánosra következtetés folyamatára, szabályok felismerésére, modellek alkotására.
3.5. Deduktív gondolkodás képessége	Legyen képes az általánosból az egyes vagy különös ítéletekhez való eljutás lehetőségére.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Munkahelyi egészség és biztonság

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

1.1. Munkavédelmi alapismeretek

Ismerje a szervezett munkavégzésre vonatkozó
munkabiztonsági és munkaegészségügyi
követelményeket, továbbá ezeknek a
megvalósítására szolgáló törvényi, szervezési,
intézményi előírások j elentőségét.
Tudja értelmezni az egészséget nem veszélyeztető
és a biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és
szervezeti feltételeit.
Ismerje a munkavállalók egészségét és biztonságát
veszélyeztető kockázatokat, a munkakörülmények
hatásait, a munkavégzésből eredő megterhelések,
munkakörnyezet káros tényezőit.
Ismerje a műszaki megelőzés, zárt technológia, a
biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és
szervezési intézkedések fogalmát, fajtáit, és

	rendeltetésüket. Ismerje a veszélyes és ártalmas termelési tényezőket. Ismerje a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény fogalommeghatározásait.
1.2. Munkahelyek kialakítása	Ismerje a munkahelylétesítés általános követelményeit, a hatásos védelem módjait, a prioritásokat. Legyen képes ismertetni az öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása szükségességét, megfelelőségét. Legyen képes ismertetni a közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés kialakításának feltételeit. Legyen képes ismertetni a tűzmegelőzés módjait a tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás és javítás során. Ismerje a tűzoltókészülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések fajtáit. Legyen képes ismertetni a tűzjelzés adása, fogadása eszközeit, a tűzjelző vagy tűzoltó központok felépítését. Ismerje a tűzvédelemmel kapcsolatos helyi szabályzatokat. Ismerje az anyagmozgatás módjait, biztonságát a munkahelyeken. Legyen képes ismertetni az áruk fajtái, raktározás típusai munkavédelmi vonatkozásait. Ismerje a munkavédelmi jelzéseket, feliratokat, biztonsági szín- és alakjeleket. Ismerje a hulladékgazdálkodás, környezetvédelem céljait, eszközeit.
1.3. Munkavégzés személyi feltételei	Ismerje a munkavégzés személyi feltételeit: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek.

	Ismerje a munkavégzés alapvető szervezési feltételeit: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Ismerje az egyéni védőeszközök juttatásának szabályait.
1.4. Munkaeszközök biztonsága	Ismerje a munkaeszköz üzembe helyezésének, használatbavételének dokumentációs követelményeit és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat lényegét, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumokat. Legyen képes ismertetni a biztonságtechnika alapelveit, a veszélyforrások típusait, a megbízhatóságot, a meghibásodást. Ismerje a biztonságtechnika jellemzőit, a kialakítás követelményeit
1.5. Munkakörnyezeti hatások	Ismerje a fizikai, biológiai és kémiai hatásokat a dolgozókra, a főbb veszélyforrásokat, valamint a veszélyforrások felismerésének módszereit és a védekezés lehetőségeit. Ismerje a stressz, munkahelyi stressz fogalmát és az ellene való védekezés jelentőségét a munkahelyen. Ismerje a kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célját az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. Ismerje a munkavállalók részvételének jelentőségét a munkakörnyezet alakításában.
1.6. Munkavédelmi jogi ismeretek	Legyen képes ismertetni az Alaptörvényben biztosított jogokat az egészséget, biztonságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. Ismerje a munkavédelem szabályrendszeréhez tartozó jogokat és kötelezettségeket, a hatályos törvényeket, rendeleteket. Legyen képes ismertetni a balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalmát. Ismerje a feladatokat munkabaleset esetén, a kivizsgálást mint a

megelőzés eszközét.
Ismerje a munkavállalók munkavédelmi
érdekképviseletének jelentőségét és lehetőségeit, a
választott képviselők szerepét, feladatait, jogait.

2. Munkajog, munkabiztonság, munkavédelem

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Munkajog	Ismerje a munkatörvénykönyv vonatkozó előírásait. Legyen képes ismertetni a munkaruha, a védőruha, a védőkesztyű és az egyéb egyéni védőeszközök, valamint a munkavégzéshez szükséges tisztálkodó szerek, kézkrémek, egyéb védőanyagok juttatásának szabályait.
2.2. Szerződéskötés	Legyen képes ismertetni a vállalkozási alapismereteket, a vállalkozási formákat. Ismerje a szerződések érvényességi feltételeit. Legyen képes ismertetni a kötelező írásbeliség szükségességét, a szerződéskötés és -felbontás feltételeit. Ismerje az anyagi felelősség kérdéskörét.
2.3. Környezetvédelem	Ismerje a környezetvédelem fogalmát, helyét, jelentőségét. Ismerje a környezettudatos szemlélet kialakításának jelentőségét. Ismerje a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. Legyen képes ismertetni a veszélyes hulladékok tárolása körülményeit, a megsemmisítés jellemzőit, a dokumentálás fontosságát, jellemzőit.

3. Gyártás-előkészítés, minőségügy elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Nyomdaipari alapismeretek	Ismerje a nyomdászat történetét, a nyomdaipar kialakulását és fejlődését napjainkig. Legyen képes a nyomdatermékeket csoportosítani. Ismerje a tipográfia fogalmát, feladatait, a tipográfia szabályait.

	Ismerje a nyomdai eredetik fajtáit, jellemzőit. Tudja csoportosítani a nyomtatási eljárásokat. Legyen képes bemutatni a szöveg- és képfeldolgozás, a nyomóforma-készítés, a nyomtatás, a könyvkötészet technológiai folyamatait.
3.2. Gyártástervezés	Legyen képes ismertetni az ügyfélkapcsolatok rendszerét. Ismerje a rendelésfelvétel technológiai lehetőségeit. Ismerje a gyártási dokumentációk készítése folyamatát. Ismerje a termelésprogramozást. Ismerje a szakmai számítások és az árkalkulációk szoftvereit. Ismerje az utókalkulációt és a számlázást. Legyen képes bemutatni az anyaggazdálkodási tevékenységet.
3.3. Műszaki dokumentáció készítése	Tudja elvégezni a szakmai számításokat (terjedelemszámítás, anyagszükséglet, árak, stb.). Legyen képes rendszerezni az egyes műveleteket. Ismerje az elkészítési időpontok, korrektúrafordulók meghatározásának módszereit. Legyen képes bemutatni a szállítási adatok meghatározását. Ismerje a műhelytáska készítése sajátosságait az egyes munkaterületek részére.
3.4. Számlázás, kalkuláció	Ismerje az árajánlat-készítés menetét. Legyen képes ismertetni az utókalkulációt és a számla készítését. Legyen képes elvégezni az anyagköltség kiszámítását, a gépóra, üzemóra meghatározását.
3.5. Minőségbiztosítás	Legyen képes ismertetni a minőségbiztosítás célját és szükségességét. Ismerje a minőségbiztosítás fajtáit. Ismerje a minőségbiztosítás dokumentálása módjait. Ismerje a termelési adatok pontos vezetése fontosságát. Legyen képes ismertetni az audit

rendszerét, módját.

4. Anyagismeret elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Nyomathordozók	Ismerje a nyomdaipar nyersanyagainak csoportosítási szempontjait. Ismerje a papírgyártás alap- és segédanyagait, a gyártás folyamatát. Ismerje a szabványos papírméreteket, legyen képes a gyakori méretek felismerésére. Ismerje a papír, a karton, a lemez fogalmát, tulajdonságait, alkalmazási területeit, a tulajdonságok (szakítószilárdság, felületi tulajdonságok, nedvességtartalom, stb.) vizsgálatának módszereit. Legyen képes ismertetni az író-nyomó papírok fajtáit és tulajdonságait. Legyen képes ismertetni a vegykezelt önátíró papírok fajtáit, működését. Ismerje az öntapadó papírok és fóliák jellemzőit. Ismerje a műanyagalapú nyomathordozók gyártását, tulajdonságait, alkalmazási területét. Ismerje a fémfóliák gyártását, tulajdonságait, alkalmazási területeit.
4.2. Nyomdafestékek	Tudja rendszerezni a nyomdafestékeket. Ismerje a nyomdafestékek fogalmát, gyártását, tulajdonságait, alkalmazási területeit. Legyen képes ismertetni: - a festékadalékok - a lakkok, - a hígítók, - a szárítók, - az oldószerek fogalmát, gyártását, tulajdonságait, alkalmazási területeit. Ismerje a nyomtatási mód és festéktípus összefüggéseit. Ismerje a festékkiválasztás szempontjait a késztermék felhasználási területe alapján. Ismerje a nedvesítő anyagok fajtáit, tulajdonságait,

	alkalmazási területeit, használatát, gyártását. Ismerje a festékkeverést, a nyomdafestékek színrendszeri bevizsgálását. Ismerje a festékek viszkozitását, reológiai tulajdonságait, azok vizsgálati módszereit. Ismerje a különleges célra készült festékeket (pl. önátíró semlegesítő festék). Ismerje a négyszínnyomtatás festékei tulajdonságait. Ismerje az ipari színskálákat pl. Pantone, Focoltone, Toyo.
4.3. Nyomóformák	Tudja rendszerezni a nyomtatási eljárások nyomóformáit. Ismerje a magasnyomtatás nyomóformáinak anyagát, tulajdonságát, alkalmazási területét. Ismerje a fotopolimerek tulajdonságait, alkalmazási területeit. Legyen képes ismertetni az ofszetlemezek fajtáit, tulajdonságait, gyártását. Ismerje az ofszetlemezek fényérzékenységét, tárolását, a nyomóformakészítés folyamatát lemezmásolással és CTP eszközzel. Ismerje a mélynyomtatás nyomóformáit. Ismerje a flexo-nyomtatás nyomóformáinak gyártása technológiai folyamatát, tulajdonságait, alkalmazási területeit. Ismerje a szitanyomtatás gyártása technológiai folyamatát, tulajdonságait, alkalmazási területeit. Ismerje a digitális nyomtatás "nyomóformáit", az egyéb nyomtatási módok nyomóelemeit.
4.4. Segédanyagok	Tudja rendszerezni a ragasztókat. Ismerje a növényi és állati eredetű, valamint a műanyagalapú ragasztók tulajdonságait, gyártását, alkalmazásait, a tulajdonságok vizsgálatait. Ismerje a hőre lágyuló, hőre keményedő ragasztók tulajdonságait. Ismerje a cérnák, fonalak fajtáit, jellemzőit, felhasználási területeit. Ismerje a vegyi szálak fajtáit, felhasználási területüket. Ismerje a különböző eredetű kenőanyagok alkalmazási területeit, jellemzőit, gyártását. Ismerje a filmek, a fényérzékeny anyagok, az előhívó és a fixír tulajdonságait.

5. Színkezelés (Color-management) elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Fénytan	Ismerje a fény fizikai jellemzőit. Tudja csoportosítani a fényforrásokat. Ismerje a nyomdaiparban használatos fényforrások fajtáit, tulajdonságait. Ismerje a fénytani alapfogalmakat. Ismerje a lencsék, lencserendszerek képalkotási módjait. Ismerje a fényérzékeny anyagok működésének elveit. Ismerje a rétegek fénytani viselkedését, a denzitás fogalmát, a denzitás jellemző értékeit.
5.2. Színtan	Ismerje a színek fizikai magyarázatát. Ismerje az összeadó és kivonó színkeverés elvét. Ismerje a színmérés elvét, a színrendszerek (CIE, RGB, CMYK, LAB, HSB) egymásra épülését, konvertálhatóságát. Ismerje a színmérő számok jelentését.
5.3. Képfeldolgozás	Ismerje a képeredetik fajtáit, a velük szemben támasztott követelményeket. Ismerje a szkennerek fajtáit, lehetőségeit. Ismerje a képek digitalizálásának követelményeit. Legyen képes ismertetni a digitális fényképek tulajdonságait, a szükséges képfelbontás értékeket. Ismerje a képformátumokat, a képkonverziók lehetőségeit. Ismerje a képfeldolgozó programok fajtáit, lehetőségeit. Legyen képes ismertetni az elektronikus rácsfelbontás folyamatát, a beállítási lehetőségeket. Ismerje a rácssűrűség és nyomathordozó összefüggéseit. Legyen képes ismertetni az árnyalatterjedelem fogalmát, jelentőségét és az árnyalat-visszaadás követelményeit. Ismerje a színvisszavételi eljárások (UCR és

GCR) és színkorrekciók lehetőségeit.
Legyen képes ismertetni a direktszínek kialakítása
módjait, a színskálák szerepét a
képfeldolgozásban. Ismerje a színbontást, a
színilleszkedést segítő DTP-technikákat.
Legyen képes ismertetni az OPI alkalmazását,
jelentőségét. Ismerje a nyomtatásnál láthatóvá
váló hibákat: a kitöltésiarány-növekedés
(pontterülés), a moaré megelőzése módszereit.
Ismerje a sztochasztikus rácsozás alkalmazása
előnyeit, lehetőségeit. Ismerje a másolóeredetik
fajtáit, a velük szemben támasztott
követelményeket.

5.4. Színkezelés (Color-management)

Ismerje a színreprodukálás színtani paramétereit.
Ismerje a szkenner, a monitor, a nyomtató-festék-
nyomathordozó-együttes színprofiljainak
elkészítése szoftvereit, folyamatait. Ismerje a
színprofil beállítása lehetőségeit a képfeldolgozó
programokban.
Ismerje a nyomatok színtani paramétereinek
folyamatos ellenőrzése eszközeit, a nyomógépbe
épített mérőfejek beállítását, működtetését.
Ismerje a színkezelés (Color-management)
minőségbiztosítási célját és szükségességét, a
színkezelés audit rendszerét, dokumentálását.
Ismerje a mérőműszerek hitelesítése
követelményeit.

5.5. Próbanyomatok

Legyen képes ismertetni az analóg és digitális
próbanyomat-készítés berendezéseit, anyagait,
folyamatát. Legyen képes ismertetni az
árnyalatterjedelem és árnyalat-visszaadás,
valamint a színhűség mérés módjait.
Ismerje az eredeti és a nyomat összehasonlítása
szabad szemmel és színmérő eszközökkel
azonosságait, különbségeit.
Ismerje az alkalmazott speciális mérőeszközöket.
Ismerje a színvisszaadás hibái korrigálási
lehetőségeit.
Ismerje a festékterhelés optimalizálása
lehetőségeit. Legyen képes ismertetni a színmérő
eszközök és a tesztek használatát.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga			Szóbeli vizsga
240 perc			20 perc
Feladatlap			"A" és "B" feladat kifejtése
Rövid választ igénylő feladatok	Számítást igénylő feladatok	Szöveges feladatok
20 pont	20 pont	60 pont
100 pont			50 pont

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap az alábbi témakörökből tevődik össze:

- munkajog, munkabiztonság, munkavédelem,

- gyártás-előkészítés elmélete és gyakorlata,

- anyagismeret elmélete és gyakorlata.

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga a központilag összeállított feladatsor 240 perc alatt történő megoldásából áll.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az egyes témakörök arányai:

Munkajog, munkabiztonság, munkavédelem	10-30%
Gyártás-előkészítés elmélete és gyakorlata	30-50%
Anyagismeret elmélete és gyakorlata	30-50%

Az írásbeli feladatok rövid választ igénylő feladatokból és számítási példákból, szöveges feladatokból állnak.

A rövid választ igénylő feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, igaz/hamis állítások eldöntése indoklással, kiegészítés, relációanalízis, sorrendmeghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás.

A számításos feladatok a gyártás-előkészítés témakörök számpéldáin alapulnak.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid ismertetés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.

A munkajogi feladatok alapjául a vizsga napján hatályos munkajogi jogszabályok szolgálnak, ugyanakkor a négy tanév hosszúságú képzési idő miatt az érettségiben kerülni kell a különösen friss munkajogi változások kikérdezését.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A vizsgázó a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből ad számot tudásáról:

- színkezelés (Color-management) elmélete és gyakorlata,

- munkahelyi egészség és biztonság.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll.

A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag kell meghatározni, és évente cserélni kell a tételek 20-25 százalékát.

Egy tételen belül az egyik feladat a színkezelés (Color-management) elmélete és gyakorlata témaköreiből, a másik feladat a Munkahelyi egészség és biztonság témaköreiből kerül összeállításra.

A témakörök beépítésének aránya, súlyozása:_

"A" feladat	Színkezelés (Color-management) elmélete és gyakorlata	70%
"B" feladat	Munkahelyi egészség és biztonság	30%

A szóbeli vizsgarész értékelése

A fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit, és az ezekre adható, feladatonként 35-15 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

	Pontszám
Szempontok, kompetenciák	"A" feladat	"B" feladat	Összesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	7 pont	3 pont	10 pont

Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	7 pont	5 pont	12 pont
Tények, jelenségek, folyamatok, összefüggések ismerete és alkalmazása, magyarázása	12 pont	5 pont	17 pont
Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség	3 pont	1 pont	4 pont
Rendszerezőképesség, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	3 pont	1 pont	4 pont
Logikus gondolkodás, összefüggések értelmezése	3 pont	-	3 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	35 pont	15 pont	50 pont

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A közlekedésépítő ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XX. Közlekedésépítő ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 582 02 Hídépítő és -fenntartó technikus,

- 54 582 05 Útépítő és -fenntartó technikus,

- 54 582 06 Vasútépítő és -fenntartó technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Térlátás, pontosság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Műszaki rajz készítése	Alakhelyes, mérethelyes műszaki rajz, vázlat készítése.
1.2. Tervolvasás	Többféle terv összeolvasása, lényegkiemelés, összefüggések felismerése.
1.3. Méretszámítás	Számítási eredmények grafikus ábrázolása.

2. Elemi számolási készség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Egyszerű számítási feladatok, algoritmusok	Legyen képes egyszerű méretezési, tervezési, vizsgálati feladatok végrehajtására.
2.2. Becslés, következtetés	Rendelkezzen a becslés, egyszerű következtetés képességével.
2.3. Mérési eredmények feldolgozása	Legyen képes jegyzőkönyvek kitöltésére, egyszerű számítási feladatok megoldására.

3. Szakmai nyelvhasználat

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A szakmai fogalmak helyes használata	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése.
3.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	A téma tartalmának logikus felépítése a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával.
3.3. Kommunikáció szakmai nyelven	A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Műszaki rajz elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Síkgeometria
1.1.1. Szerkesztések	Ismerje az alapszerkesztéseket. Gyakorlottan használja a műszaki rajz készítéséhez szükséges eszközöket. Tudja a műszaki rajz készítésének szabályait. Alkalmazza helyesen a méretarányokat.

2. Építőanyagok elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Építőanyagok tulajdonságai, jellemzői
2.1.1. Tulajdonságok	Tudja bemutatni a fizikai, a hidrotechnikai, szilárdsági és a hőtechnikai tulajdonságok meghatározását.
2.1.2. Anyagismeret	Tudja ismertetni a következő anyagok tulajdonságait: természetes kövek, építőipari faáruk, fémek, kötőanyagok, betonok, habarcsok, aszfaltok, műanyagok, szigetelések.
2.1.3. Mérési eredmények értékelése, elemzése	Legyen képes következtetések levonására jegyzőkönyvmintákból. Legyen képes kész diagramok

értékelésére. Ismerje a mértékegységeket.

3. Talajmechanika elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1.Talajok tulajdonságai, szerkezete, osztályozása
3.1.1. Tulaj donságok	Legyen képes ismertetni a talajok alkotórészeit, szerkezetét, szemeloszlását, a konzisztencia-határokat. Osztályozza és minősítse a talajokat.
3.1.2. Mérési eredmények értékelése, elemzése	Tudja értelmezni a talajok alkotórészeinek arányát és a térfogatszázalékokat. Tudja bemutatni a következő vizsgálati módszereket: talajsűrűség, víztartalom, szemeloszlás, nyírószilárdság, talajok tömörsége. Legyen képes következtetések levonására jegyzőkönyvmintákból. Legyen képes kész diagramok értékelésére. Ismerje a mértékegységeket.
3.2.Alapozások, munkagödrök víztelenítése
3.2.1. Alapozási módok	Legyen képes ismertetni a síkalapok és mélyalapok alkalmazási területeit.
3.2.2. Munkagödör kialakítása	Legyen képes ismertetni a dúcolások, szádfalak alkalmazási módjait.
3.2.3. Munkagödör víztelenítése	Legyen képes ismertetni a nyílt víztartás, talajvízszint-süllyesztés, elektroozmotikus talajvízszint-süllyesztés, talajfagyasztás kialakításának módjait.

4. Statika és szilárdságtan

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Statikai alapfogalmak
4.1.1. Erők	Tudja az erő fogalmát és hatását, az erő jellemzőit, ábrázolását, mértékegységét. Ismerje a statika alaptételeit, a síkbeli erőrendszer eredő erejét, az erőrendszer

	egyensúlyozását.
4.2. Tartók
4.2.1. Támaszerők, belső erők	Legyen képes kéttámaszú tartók támaszerő meghatározására, a statikailag határozott, hajlított tartók belső erőinek és igénybevételeinek meghatározására, kéttámaszú tartók belsőerő ábráinak szimmetrikus tartón, szimmetrikus terhelésből, vegyes terhelésből történő meghatározására. Legyen képes meghatározni a legnagyobb nyomaték helyét kéttámaszú tartón. Legyen képes értelmezni az összefüggést a nyíróerő és nyomatéki ábra között.
4.3. A szilárdságtan alapelvei
4.3.1. Szilárdságtani alapfogalmak	Tudja az igénybevétel, feszültség, szilárdság, alakváltozás fogalmait. Ismerje a méretezési követelményeket.
4.4. Központosan húzott-, nyomott- szerkezetek méretezése
4.4.1. Húzott szerkezetek	Értse a méretezés, rugalmas alakváltozás, tiszta húzás fogalmát. Tudja értelmezni a keletkező feszültséget, a feszültség megoszlását.
4.4.2. Nyomott szerkezetek	Értse a méretezés, keletkező feszültség, kihajlás fogalmát. Tudja a kihajlástól mentes nyomott szerkezetek méretezését, valamint a kihajlásra veszélyes nyomott elemek méretezését. Tudja meghatározni a karcsúsági tényezőt.
4.5. Hajlított tartók méretezése
4.5.1. Hajlított szerkezetek	Ismerje a hajlítás alapképletét. Tudja a homogén anyagú tartók méretezését hajlításra.

5. Közlekedésépítés elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Hídépítés alapjai
5.1.1. Hídépítési alapfogalmak	Legyen képes ismertetni a fogalommeghatározásokat.

	Rendelkezzen az arányos szabadkézi ábrák rajzolásának, léptékhelyes műszaki rajz készítésének képességével.
5.1.2. Tervezés általános szempontjai	Legyen képes meghatározni a forgalmi-, műszaki-, gazdasági-, esztétikai követelményeket. Legyen képes értelmezni és alkalmazni a hídszabályzatokat, szabványokat, kötelező előírásokat. Tudja a hidak erőtani számítását, méretezését, figyelembe veendő erőket és hatásokat.
5.1.3. Ideiglenes hidak	Tudja jellemezni az alépítmények és falszerkezetek kialakítási módjait.
5.2. Útépítés alapjai
5.2.1. Útépítési alapfogalmak	Legyen képes ismertetni a fogalommeghatározásokat, az úthálózat szerkezeti és forgalomtechnikai elemeit, az útpályaszerkezetek felépítését és teherbírását.
5.2.2. Vonalvezetés	Tudja jellemezni a vízszintes vonalvezetés elemeit, legyen képes az elemek összekapcsolására. Legyen képes egyszerű számítási feladatok elvégzésére. Tudja jellemezni a magassági vonalvezetés elemeit. Legyen képes a hossz-szelvény törés lekerekítés számítására.
5.2.3. Földmunkák építése, víztelenítés	Tudja a kitűzés, a munkatér előkészítés, a töltésalapozások, a fejtés-szállítás-beépítés módszereit. Legyen képes ismertetni az utak víztelenítését, a felszíni és felszín alatti vizek elvezetésének módszereit.
5.2.4. Úttartozékok, közúti műtárgyak	Legyen képes értelmezni a vezetőoszlop, vezetőkorlát, szelvényezést feltüntető táblák, közúti jelzések, átereszek, támfalak, bélésfalak kialakításának előírásait.
5.3. Vasúti pálya alapfogalmai
5.3.1. Vasútépítési alapfogalmak	Legyen képes ismertetni a fogalommeghatározásokat, a vasúti pálya részeit, az alépítmény és felépítmény fontos kitűzési adatait, a nyomtávolság, az űrszelvény, a rakszelvény kialakítását, az

	állomási vágányok megnevezését és a nyílt vonal kapcsolatát.
5.3.2. Vasúti pálya vonalvezetése	Tudja a vízszintes vonalvezetési elemeket, a nyombővítés kialakítását, a síndőlés szükségességét. Legyen képes a túlemelés kialakítására és számítására. Tudja jellemezni a magassági vonalvezetési elemeket, legyen képes a lejttörések kialakítására, számítására.
5.4. Hidak szerkezeti felépítése
5.4.1. Végleges hidak alépítményei	Ismerje a következőket: alapozások, hídfők típusai, töltéslezáró szerkezetek, boltozott hidak, átereszek fogalma, szerkezeti elemei és azok ábrázolása. Pillérek, pillérekre ható erők.
5.4.2. Acél- és öszvérhidak	Tudja az acél gerendahidak, gerinclemezes vasúti és közúti hidak kialakítását, az öszvér szerkezetek, ortotróp szerkezetek, rácsos acélhidak kialakítását, erőjátékát.
5.4.3. Vasbetonhidak	Legyen képes vasalási tervek értelmezésére. Tudja értelmezni a feszített szerkezetek, előregyártott szerkezetek terveit, csomóponti részletek kialakítását, ábrázolását.
5.5. Utak szerkezeti felépítése
5.5.1. Szerkezeti felépítés	Ismerje a burkolatalapok fajtáit és alkalmazási körüket, a betonburkolatok tervezését és kivitelezését, az aszfaltburkolatok gyártását, beépítését.
5.5.2. Autópályák, autóutak	Legyen képes megrajzolni a keresztmetszeti kialakítást, ismerje a pályaszerkezet és vonalvezetés sajátosságait.
5.5.3. Városi utak	Legyen képes megrajzolni a keresztmetszeti kialakítást, ismerje a vízelvezetést, a közművek elhelyezését.
5.6. Vasúti felépítményi szerkezetek
5.6.1. Vasúti felépítmény	Legyen képes bemutatni a terhelő erők, sínek, aljak, kapcsolószerek fajtáit, alkalmazásának előírásait. Tudja a hézagnélküli felépítmények sajátosságait.
5.6.2. Kitérők	Legyen képes bemutatni a kitérők fő részeit, tengelyábráit, szerkezeti elemeit. Legyen képes megrajzolni az egyszerű

	egyenes kitérő, egyszerű átmenő köríves kitérő, ellenkező görbületű kitérő, ívesített kitérő, átszelési kitérő ábráit.
5.6.3. Vágánykapcsolások	Legyen képes megrajzolni két párhuzamos vágány kapcsolását: egyszerű vágánykapcsolás, egyszerű vágányelágazás, két párhuzamos vágány összekapcsolása két egyszerű vágánykapcsolással. Legyen képes ismertetni több párhuzamos vágány kapcsolását: egyalfás és kétalfás lírával.

6. Geodézia alapjai elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Földméréstani alapfogalmak
6.1.1. Elméleti alapok	Tudja a mértékegységeket és azok átváltásait. Ismerje a vízszintes mérés eszközeit, műszereit, a magasságmérés módszereit, eszközeit, műszereit. Legyen képes ismertetni a körívek kitűzésének módszereit a hídépítés, útépítés és vasútépítés területén.
6.1.2. Mérési feladatok	Legyen képes ismertetni egyszerű mérési módszereket a vízszintes mérés területén: távolságmérés, párhuzamos egyenesek kitűzése, vízszintes szögmérés és iránymérés. Legyen képes kész jegyzőkönyvet elemezni és azokból következtetéseket levonni a magasságmérés területén: szintezés, trigonometrikus magasságmérés. Legyen képes ismertetni egyszerű körívkitűzési feladatokat.

7. Vasbetonszerkezetek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. A vasbeton szerkezetei
7.1.1. A vasbetonszerkezetek elemei	Tudja a következőket: vasbeton lemez méretei, vasalása, vasbeton gerenda mérethatárok, vasalási vázlat, oszlop

	mérethatárok, kengyelek elhelyezése, vasalási vázlat, vasbeton fal, héj, koszorú.
7.2. Vasbeton tartók méretezése
7.2.1. Méretezési feladatok	Legyen képes vasbetonszerkezeteket méretezni hajlításra számítási segédletek, táblázatok segítségével, vasbeton derékszögű négyszög keresztmetszetet és lemezt méretezni hajlításra, vasbeton fejlemezes gerendát méretezni hajlításra, a szükséges betonacél keresztmetszeti területet számítani, az alkalmazandó betonacélok átmérőjét és darabszámát meghatározni.
7.3. Vasbeton létesítmények
7.3.1. Létesítmények fajtái	Ismerje az ipari létesítményeket, ipari csarnokokat, vízépítési műtárgyakat, magasépítési szerkezeteket, nagy teherbírású hídgerendákat a metróépítésben.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzók	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	"Szilárdságtani táblázatok kivonat" a feladatlapba építve	NINCS

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga

Anyag	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	jogszabály szerit

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga			Szóbeli vizsga
180 perc			20 perc
Feladatlap			"A" altétel kifejtése	"B" altétel kifejtése
Rövid választ igénylő feladatok	Számítást igénylő feladatok	Kifejtést, rajzolást igénylő feladatok
20 pont	40 pont	40 pont	25 pont	25 pont
100 pont			50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, táblázatokra, mm-papírra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

A feladatlap feladatai az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:

- 1. Műszaki rajz elmélete és gyakorlata, műszaki rajz készítése,

- 4.1. Statikai alapfogalmak,

- 4.2. Tartók,

- 4.3. A szilárdságtan alapelvei,

- 4.4. Központosan húzott-, nyomott-szerkezetek méretezése,

- 4.5. Hajlított tartók méretezése,

- 5.1. Hídépítés alapjai,

- 5.2. Útépítés alapjai,

- 5.3. Vasúti pálya alapfogalmai,

- 5.4. Hidak szerkezeti felépítése,

- 5.5. Utak szerkezeti felépítése,

- 5.6. Vasúti felépítményi szerkezetek,

- 7.1. A vasbeton szerkezetei,

- 7.2. Vasbeton tartók méretezése,

- 7.3. Vasbeton létesítmények.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az írásbeli feladatok egy része egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból áll, másik része egyszerű számítási feladat (elsősorban a statika és szilárdságtan, a közlekedésépítés témaköréből), harmadik része a közlekedésépítés (híd-, út-, vasútépítés) egy-egy feladatának ismertetése, felsorolása, rövid kifejtése, fogalommeghatározása, egyszerű ábrázolása (vázlat vagy szerkesztés).

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott két altétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell

A szóbeli tétel két altételből áll:

- "A" altétel: a közlekedésépítés elméleti és gyakorlati ismereteire vonatkozik;

- "B" altétel: az építőanyagok, talajmechanika, geodézia alapjai elméleti és gyakorlati ismereteire vonatkozik.

A "B" altételek első harmada az építőanyagok elmélete és gyakorlata, második harmada a talajmechanika elmélete és gyakorlata, harmadik harmada pedig a geodézia alapjai elmélete és gyakorlata témakörök követelményei alapján kerül összeállításra.

A számonkérés az altételek keretében az alábbi témakörökből történik:

"A" altétel

5. Közlekedésépítés elmélete és gyakorlata,

5.1. Hídépítés alapjai,

5.2. Útépítés alapjai,

5.3. Vasúti pálya alapfogalmai,

5.4. Hidak szerkezeti felépítése,

5.5. Utak szerkezeti felépítése,

5.6. Vasúti felépítményi szerkezetek.

"B" altétel

2. Építőanyagok elmélete és gyakorlata,

2.1. Építőanyagok tulajdonságai, jellemzői,

3. Talajmechanika elmélete és gyakorlata,

3.1. Talajok tulajdonságai, szerkezete, osztályozása,

3.2. Alapozások, munkagödrök víztelenítése,

6. Geodézia alapjai elmélete és gyakorlata,

6.1. Földméréstani alapfogalmak.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes altételek kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, altételenként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Szempontok, kompetenciák	"A" altétel	"B" altétel	Összesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	5 pont	5 pont	10 pont
Alapfogalmak és tények ismerete, definiálása, alkalmazása	5 pont	5 pont	10 pont
Összefüggések, jelenségek, folyamatok értelmezése	5 pont	5 pont	10 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	5 pont	5 pont	10 pont
Szaknyelv alkalmazása	5 pont	5 pont	10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	25 pont	25 pont	50 pont

KÖZLEKEDÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A közlekedés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXI. Közlekedés ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó,

- 54 841 03 Légi közlekedésüzemvitel-ellátó,

- 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző,

- 54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő,

- 54 841 06 Vasúti árufuvarozási ügyintéző,

- 54 841 07 Vasúti személyszállítási ügyintéző,

- 54 841 08 Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata	A szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon alkalmazza. Legyen képes a fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetésére.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	Legyen képes a szóbeli vizsgáját logikusan, következetesen felépíteni. Legyen képes önálló előadásmódra, a szakmai kifejezések helyes alkalmazására.

1.3. Kommunikáció szakmai
nyelven

Legyen képes a vizsgabizottság által feltett kérdések
megértésére, és a pontos, lényegre törő válaszadásra.

2. Elemi számolási készség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A közlekedéshez kapcsolódó elemzésekhez szükséges egyszerű számolási feladatok	Legyen képes a közlekedési folyamatokhoz, üzemhez, közlekedés-gazdaságtanhoz kapcsolódó egyszerű számolási feladatok kijelölésére, végrehajtására, egyszerűbb elemzésre.
2.2. A közlekedési díjakhoz, adminisztrációhoz kötődő egyszerű számolási feladatok	Legyen képes a díjszámításokhoz kötődő egyszerű számítások elvégzésére.

3. Rendszerező képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Lényegkiemelés	Tudja a lényeges és kevésbé lényeges szempontokat megkülönböztetni. Legyen képes az információk szétválogatására szakmai szempontok alapján.
3.2. Elvonatkoztatás képessége	Tudja a tények és törvényszerűségek közötti összefüggéseket felismerni, legyen képes ezeket alkalmazni.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Közlekedési alapismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Közlekedéstörténet	Legyen képes bemutatni a közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés kialakulását.
1.2. Közlekedési alapfogalmak	Tudja meghatározni a közlekedés fogalmát, feladatát, értelmezését, a járműveket, a közlekedés kiszolgáló létesítményeit, az infrastruktúrát. Legyen képes bemutatni a közlekedés felosztását, a közlekedési alágazatok jellemzését, a közlekedési munkamegosztást.
1.3. Közlekedésbiztonság	Legyen képes bemutatni az aktív és passzív biztonságot, a személygépkocsik biztonságát, a közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőket, valamint a tehergépkocsik és az autóbuszok biztonságát.

1.4. A vasúti közlekedés technikája	Legyen képes ismertetni a vasúti közlekedés felosztását, a vasúti pályát, az alépítmény részeit, kialakítását, feladatát. Tudja a felépítmény és részeinek jellemzőit, valamint a különleges felépítményeket Legyen képes bemutatni a vasúti vontató járművek fajtáit, jellemzőit, a vasúti vontatott járművek szerkezetét és típusait, a vasúti járművek káros mozgásait.
1.5. A vasúti közlekedés üzemvitele	Legyen képes bemutatni a vasúttal szemben támasztott követelményeket, a vasúti személyszállítási folyamatot. Tudja meghatározni a vasúti árufuvarozási folyamatot és részeit, a fuvareszköz megrendelését és kiállítását, a rakodást, a küldemény átvételét, a küldemény továbbítását, a fuvarozás végrehajtását, valamint a fuvarozás befejezését, a kiszolgáltatást.
1.6. A közúti közlekedés technikája	Tudja ismertetni a közúti pályát, a közutak osztályozását, a közúti pályával kapcsolatos alapfogalmakat, a közúti járművek csoportosítását. Legyen képes bemutatni a közúti járművek szerkezetét és felépítését, a négyütemű Otto-motor és a dízelmotor működését, a tehergépjárműveket, a közúti járművek fő paramétereit.
1.7. A városi közlekedés technikája	Tudja ismertetni a városok, települések csoportosítását, részeit, a települések úthálózatát, vonalhálózatát. Legyen képes bemutatni a városi közlekedés járműveit, az autóbuszokat, trolibuszt, villamost, metrót és HÉV- et. Tudja meghatározni a városi közlekedés járműveivel szemben támasztott követelményeket. Legyen képes bemutatni a városi közlekedés kiszolgáló létesítményeit, az autóbusz állomások csoportosítását, feladatait, részeit.
1.8. A városi és közúti közlekedés üzemvitele	Tudja ismertetni a közúti áruszállítás üzemvitelét, az árufuvarozási folyamatokat. Legyen képes bemutatni a közúti árufuvarozás járattípusait. Tudja ismertetni a közúti személyszállítás üzemvitelét és a városi közlekedés üzemvitelét. Legyen képes ismertetni a városi tömegközlekedési rendszereket, az utazási igazolványokat.
1.9. A vízi közlekedés technikája	Legyen képes bemutatni a vízi közlekedés csoportosítását, a vízi közlekedés pályáját, belvízi és tengeri hajóútvonalakat. Legyen képes meghatározni a vízi közlekedés járműveit, a hajók csoportosítását, felépítését, főbb szerkezeti részeit. Tudja bemutatni az egyéb feladatokat ellátó úszó létesítményeket, a vízi közlekedés

	kiszolgáló létesítményeit és tevékenységeit.
1.10. A vízi közlekedés üzemvitele	Tudja bemutatni az áruszállító hajózási módok csoportosítását. Legyen képes ismertetni a belvízi áruszállítási módokat, a vontató-, a toló- és az önjáró hajózást. Legyen képes bemutatni a folyam-tengeri hajózást. Tudja ismertetni a tengerhajózás üzemvitelét, a szabadhajózást, a vonalhajózást és a speciális hajózást. Legyen képes ismertetni a vízi személyszállítást: tengeri, belvízi, átkelő hajózást.
1.11. A légi közlekedés technikája és üzemvitele	Tudja bemutatni a légi közlekedés felosztását. Legyen képes jellemezni a légi közlekedés pályáját, a légi közlekedés járműveit. Legyen képes a repülőgépek osztályozására. Tudja bemutatni a repülőgépek szerkezetét, a sárkányt és a hajtóművet. Legyen képes ismertetni a légi közlekedés kiszolgáló létesítményeit, a légi forgalom irányítását.
1.12. A csővezetékes szállítás technikája és üzemvitele	Legyen képes csővezetékes szállítás értelmezésére, tudja bemutatni a fogalmát. Legyen képes ismertetni a csővezetékes szállítás csoportosítását, a kis távolságú csővezetékes szállítási módokat, a nagy távolságú csővezetékes szállítást. Tudja felsorolni a csővezetékes szállítás előnyeit, hátrányait. Legyen képes ismertetni a csővezetékes szállítás technikai berendezéseit.
1.13. Egységrakomány-képzés az áruszállításban	Legyen képes ismertetni a rakodólapokat, mint az egységrakomány-képzés eszközeit. Tudja ismertetni a konténereket az egységrakomány- képzésben, a konténerek csoportosítását, a nagykonténerek rakodását.
1.14. A kombinált áruszállítás	Tudja meghatározni a kombinált áruszállítás előnyeit. Legyen képes ismertetni a konténeres áruszállítást, a közút- vasút huckepack szállítást, a közút-vízi huckepack szállítást, a folyam-, tengeri kombinált áruszállítást, a kombinált áruszállítás termináljait.

2. Közlekedési földrajz

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Általános földrajzi ismeretek	Tudja ismertetni a földrajz fogalmát, kialakulását és tagozódását, a térkép fajtáit, jelrendszerét, a méretarányt. Legyen képes mérések elvégzésére a térképeken. Tudja ismertetni a közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és társadalom-földrajzi tényezőket, a földrajzi munkamegosztást, közlekedés- földrajzi fogalmakat.
2.2. A vasúti közlekedés	Legyen képes bemutatni a vasútvonalak osztályozását,

	számozását. Legyen képes bemutatni Magyarország vasúthálózatát, a vasúti fővonalakat. Tudja jellemezni Budapestet, mint a nemzetközi vasúti közlekedés jelentős középpontját. Tudja ismertetni a nemzetközi vasúti összeköttetéseket, határátkelőhelyeket, tranzitútvonalakat.
2.3. Közúti közlekedés	Legyen képes ismertetni a közutak csoportosítását és műszaki jellemzőiket. Tudja bemutatni a hálózatsűrűséget, útellátottságot, a közutak terhelését. Tudja ismertetni hazánk és Európa közúthálózatát, számozási rendszerét, az E utakat, hazánk első- és másodrendű főútvonalait, a magyarországi autópályákat.
2.4. Vízi, légi közlekedés	Legyen képes ismertetni Európa belvízi közlekedését, hajózható csatornáit, Európa tengeri hajózását. Tudja ismertetni Magyarország vízi közlekedését, hajózható vízi útjait. Ismerje a hazai repülőtereinket.

3. Közlekedés-üzemvitel

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Díjszabáselmélet	Tudja ismertetni a díjszabás fogalmát és feladatát. Legyen képes a díjszabások osztályozására. Tudja ismertetni a díjtételek felépítését, a díjszabásokkal szembeni követelményeket, a fuvarjogi elvárásokat, a fuvarjog és díjszabás egységét, a legcsekélyebb fuvardíjat, tömeget (távolságot, időt). Legyen képes ismertetni a díjszabási rendszereket, a közlekedési díjképzés alapjait, a díjszámítási egységeket, a költségmutatót és önköltséget, a díjegységet, a díjtételt, a kezelési díjat, a fuvardíjat.
3.2. A közúti személyszállítás	Tudja meghatározni az utazási feltételeket, a közúti személyszállítási szerződést, a személydíjszabások rendszerét, a kedvezmények rendszerét.
3.3. A vasúti személyszállítás	Tudja meghatározni az utazási feltételeket, a vasúti személyszállítási szerződést, a személydíjszabások rendszerét, a kedvezmények rendszerét.
3.4. A városi közösségi közlekedés	Legyen képes ismertetni a városi személyszállítás sajátosságait, a városi közlekedési hálózatokat, az utastájékoztatást, az utazással kapcsolatos információkat.
3.5. A közúti árufuvarozás	Tudja ismertetni a fuvarozási szerződést, a fuvarozó értesítési kötelezettségét, a címzett értesítését, a fuvaroztató rendelkezési jogát, a fuvarozás határidejét, a késedelmet, a felelősséget a hibás teljesítés miatt.

3.6. A vasúti árufuvarozás	Tudja ismertetni a fuvarozási szerződés fajtáit, a küldemény tömegének, darabszámának megállapítására használt eszközök csoportosítását, a fuvarozási határidő számításának alapszabályait belföldi és nemzetközi forgalomban. Tudja bemutatni a fuvarlevél jelentőségét a küldemény kiváltási folyamatában, a küldemény kiszolgáltatásának jelentőségét a közösségi áruk és az Európai Unión kívülről érkező küldemények esetében. Legyen képes ismertetni a kocsi kirakási kötelezettségét, a vasúti kocsik tisztításának alapszabályait és szükségességét, a küldemény elvitelének jelentőségét.
3.7. A közlekedés teljesítményei, jellegzetes üzemtani mutatószámai	Legyen képes ismertetni és kiszámítani az üzemi teljesítményeket és mutatószámokat a vasúti közlekedésben. Legyen képes ismertetni és kiszámítani az üzemi teljesítményeket és mutatószámokat a közúti közlekedésben. Legyen képes ismertetni és kiszámítani a járműállománnyal kapcsolatos mutatószámokat, teljesítményeket, az időteljesítményeket, a futásteljesítményeket, a szállítási teljesítményeket, az egyéb teljesítményeket, a rakodógép kapacitását, a gépnapokat és tényezőket a közúti közlekedés üzemtanában.
3.8. A közlekedés kapacitása, teljesítőképessége	Legyen képes ismertetni és kiszámítani a járművek kapacitását. Legyen képes ismertetni és alkalmazni kapacitáskihasználás fontosabb mutatószámait a közúti közlekedés területén. Tudja ismertetni és kiszámítani a kapacitás kihasználtságát a vasúti járművek területén.
3.9. Üzemi számvitel	Tudja ismertetni és kiszámítani a költséget, munkatermelékenységet a közlekedésben. Legyen képes ismertetni és kiszámítani a költségeket és költségmutatókat a közlekedés területén, a munkatermelékenységet a közlekedésben.

4. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. A közgazdaságtan megközelítési módjai, felosztása	Tudja ismertetni a gazdasági alapfogalmakat. Tudja ismertetni a piaci alapfogalmakat. Legyen képes bemutatni a keresleti és a kínálati görbét, a piac felosztását, a piac működését.
4.2. A pénz	Tudja ismertetni a pénzt mint fizetőeszközt.

4.3. A közlekedés társadalmi- gazdasági szerepe	Tudja bemutatni az ember szerepét a közlekedésben, a közlekedési szükségleteket. Tudja bemutatni a gazdasági fejlődés és a közlekedési igény kapcsolatát.
4.4. Vállalkozások, gazdasági társaságok	Tudja bemutatni a vállalkozások indítását, az egyéni vállalkozást. Tudja bemutatni a gazdasági társaságokat, azok jellemzőit.
4.5. Az eszközgazdálkodás alapjai	Legyen képes ismertetni az eszközök csoportosítását, a közlekedés tárgyi és befektetett eszközeit. Legyen képes bemutatni az infrastruktúrát, a közlekedés infrastruktúráját. Tudja ismertetni a tárgyi eszközök értékcsökkenését, az amortizációt.
4.6. Marketing	Tudja ismertetni a marketing meghatározását. Tudja bemutatni a reklámot, a piackutatást, az utasszámlálást a közlekedésben.
4.7. Magyarország Alaptörvénye	Tudja bemutatni az államot, az Országgyűlést, a kormányt, a köztársasági elnök feladatait, jogait, kötelezettségeit, választását. Tudja bemutatni az Alkotmánybíróság feladatait. Tudja ismertetni a bíróságok, az ügyészség feladatait, működését, az alapvető jogok biztosát, a helyi önkormányzatokat.
4.8. A polgári jog alapjai	Tudja bemutatni tulajdonjogviszonyt és a kötelmet.
4.9. Szerződések	Legyen képes ismertetni a szerződés fogalmát. Tudja bemutatni a cselekvőképességet. Tudja ismertetni a szerződéskötést. Tudja bemutatni az érvénytelen szerződéseket. Tudja ismertetni a szerződés módosítását, megszűnését, teljesítését, megszegését, megerősítését.
4.10. Polgári jogi kártérítési felelősség	Tudja ismertetni az általános vétkességen alapuló felelősséget, a jogellenes magatartást. Tudja bemutatni a kárt, a vétkességet és a kártérítési felelősséget.
4.11. Nevesített szerződések	Tudja bemutatni az adásvételt. Ismerje a bérletet. Tudja bemutatni a vállalkozást. Tudja bemutatni a lízinget.

5. Közlekedési alapismeretek gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Szakszámítások	Tudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a járművek menetellenállásait. Tudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a gördülési ellenállást, a légellenállást, az emelkedési ellenállást, a gyorsítási ellenállást. Tudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a

különböző ellenállások legyőzéséhez szükséges
teljesítményeket.
Tudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a
hajtómű-(belső) ellenállást és teljesítmény igényét.
Tudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a
járművek menetdinamikájával kapcsolatos
feladatokat.
Tudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a
járművek haladását ívmenetben, kicsúszási és
kiborulási határsebességét.
Legyen képes a lökettérfogat, a sűrítési arány, a
dugattyúsebesség, a dugattyúra ható erő
kiszámítására. Tudja bemutatni és legyen képes
kiszámolni a motor munkáját, teljesítményeit,
hatásfokait, nyomatékát.
Tudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a
motorok tüzelőanyag fogyasztását.

6. Közlekedés üzemvitel gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. A közúti személyszállítás	Legyen képes használni a közúti menetrendeket, onnan tudjon adatokat gyűjteni. Tudja bemutatni és kiszámítani a különféle menetdíjakat. Tudja ismertetni a menetjegyeket és a különféle utazási kedvezményeket.
6.2. A vasúti személyszállítás	Legyen képes használni a vasúti menetrendeket, onnan tudjon adatokat gyűjteni. Legyen képes kezelni a személydíjszabásokat. Tudja bemutatni és kiszámítani a különféle menetdíjakat. Tudja ismertetni a menetjegyeket és a különféle utazási kedvezményeket. Legyen képes felismerni, bemutatni az utazási igazolványokat.
6.3. A vízi személyszállítás	Legyen képes használni a vízi közlekedés menetrendjeit, onnan tudjon adatokat gyűjteni. Tudja ismertetni és kiszámítani a menetdíjakat. Tudja bemutatni a kedvezmények rendszerét. Tudjon utazással kapcsolatos információkat adni.
6.4. A városi közösségi közlekedés	Tudja ismertetni a menetrendeket, a menetjegyeket, a kedvezmények rendszerét.
6.5. A közúti árufuvarozás	Legyen képes bemutatni a fuvarozásból kizárt és feltételesen fuvarozható áruk körét, az áruk csomagolását és árukíséretét. Tudja bemutatni a fuvareszköz kiállítását, a rakodást, a küldemény átvételét, a küldemény tömegének megállapítását és a küldemény kíséretét. Legyen képes ismertetni a küldemény továbbítását. Ismerje a fuvarozás útvonalát. Tudja bemutatni a

fuvarozó értesítési kötelezettségét, a címzett
értesítését. Tudja bemutatni a küldemény átadás-
átvételét. Tudja bemutatni a teljesítés igazolását.
Tudja ismertetni és legyen képes kiszámítani a
fuvardíjat.

6.6. A vasúti árufuvarozás

Tudja ismertetni a vasúti kocsik megrendelésének
módját a vasútvállalattól. Legyen képes ismertetni az
árudarabok jelölését, a vasúti kocsik, konténerek
bárcázását üres és rakott állapotban.
Tudja bemutatni a fuvarozási határidő számításának
alapszabályait belföldi és nemzetközi forgalomban.
Tudja ismertetni az üres és rakott kocsik, ügyfél
részére történő átadását, a feladó vagy átvevő
értesítését, az általános és elfogadott értesítési
formákat. Legyen képes a fuvarköltségek
meghatározására, a fuvardíjak, mellékdíjak
megállapítására, kiszámítására.

7. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Statisztikai alapfogalmak	Tudja ismertetni a statisztikai adatfelvételt, a statisztikai megfigyelést. Legyen képes felismerni a különböző statisztikai sokaságokat, tudja ismertetni a statisztikai ismérveket.
7.2. A statisztikai adat	Tudja bemutatni a statisztikai sorokat, statisztikai táblákat. Legyen képes statisztikai adatokat ábrázolni. Legyen képes bemutatni a statisztikai adatok összehasonlítását.
7.3. Viszonyszámok	Tudja bemutatni és legyen képes kiszámítani a megoszlási viszonyszámokkal, a koordinációs a viszonyszámokkal, a dinamikus viszonyszámokkal, a bázisviszonyszámokkal és a láncviszonyszámokkal kapcsolatos feladatokat.
7.4. Középértékek	Legyen képes átlagokkal és helyzeti középértékekkel számításokat, elemzéseket végezni.
7.5. A szóródás és mutatószámai	Tudja bemutatni és legyen képes kiszámítani a szóródás terjedelmét, az átlagos abszolút eltérést, a szórásnégyzetet, a szórást és a relatív szórást.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint

Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó.	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		20 perc
Feladatlap		"A" és "B" feladatból álló tétel kifejtése
Rövid választ igénylő feladatok	Számítást igénylő feladatok
50 pont	50 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

A vizsgázó a feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, menetrendi kivonatra, díjtáblázatra, kitöltendő nyomtatványokra van szükség, azt a feladatlapnak mindig tartalmaznia kell.

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:

- közlekedési alapismeretek és közlekedési alapismeretek gyakorlat,

- közlekedési földrajz,

- közlekedés üzemvitel és közlekedés üzemvitel gyakorlat,

- közlekedésgazdasági és jogi ismeretek, illetve közlekedésgazdasági és jogi

ismeretek gyakorlat.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az írásbeli feladatok tesztjellegű feladatokból, szöveges feladatokból és szakmai számításokból állnak.

A "rövid választ igénylő feladatok" megoldásával a tanulók számot adnak a szakmai elméleti ismeretek elsajátításáról.

A 15-25 darab tesztfeladat az alábbi típusú lehet:

- szöveg kiegészítése,

- párosítás,

- feleletválasztás,

- igaz-hamis állítások megjelölése.

Szövegkiegészítés: megadott vagy tanulmányai során megismert tartalmakkal mondatkiegészítés.

Párosítás: szakmailag összetartozó fogalmak párosítása, pl. fogalom és meghatározása, közlekedési vagy gazdasági mutató és kiszámítása, mutató és tartalma, stb.

Feleletválasztás: legalább három megadott lehetőség közül a helyes vagy helytelen megjelölése.

Igaz-hamis állítások megjelölése: az adott állítás igaz, vagy hamis.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:

- ismertetés,

- fogalommeghatározás,

- folyamatleírás,

- felsorolás.

Ismertetés: a feladatban megjelölt téma rendszerezett ismertetése.

Fogalommeghatározás: az alapfogalmak pontos definiálása.

Folyamatleírás: a közlekedési, közlekedés üzemviteli, közlekedés-gazdaságtani egyszerűbb folyamatok megszervezési és lebonyolítási feladatainak szakszerű összefoglalása vagy a folyamat megadott elemeinek megfelelő sorrendbe állítása.

Felsorolás: a feladatban meghatározott információk felsorolása.

A tesztfeladatok a közlekedési alapismeretek, közlekedési földrajz, közlekedési üzemvitel és közlekedés gazdasági és jogi ismeretek témakörökből kerülnek kiírásra összesen 25 pont értékben.

A szöveges feladatok a közlekedési alapismeretek, közlekedési földrajz, közlekedési üzemvitel, továbbá a közlekedés gazdasági és jogi ismeretek témakörökből kerülnek kiírásra összesen 25 pont értékben.

A "számítást igénylő feladatok" megoldásával a tanulók számot adnak a szakmai szakszámítások pontos elsajátításáról. A betölthető szakma folyamatos figyelmet, pontos, gyakran számszerűsíthető munkavégzést kíván, ezek a képességek a gyakorlati feladatsor megoldásával mérhetők.

A számításokat igénylő feladatok feladatlapja 3-5 darab gyakorlati feladatot tartalmaz.

A feladatok a közlekedési alapismeretek gyakorlat, a közlekedés üzemvitel, a közlekedés üzemvitel gyakorlat, továbbá a közlekedés gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat témaköreiből kerülnek kiírásra összesen 50 pont értékben.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A tételek a közlekedési alapismeretek, a közlekedés-üzemvitel, a közlekedés gazdasági és jogi ismeretek, valamint a közlekedési földrajz elméleti témaköreiből kerülnek kijelölésre a részletes követelményekben meghatározott részletességben.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll, mely "A" és "B" feladatot tartalmaz.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

- "A" feladat: a közlekedési alapismeretek témakör elméleti ismereteit,

- "B" feladat: a közlekedés-üzemvitel, a közlekedés gazdasági és jogi ismeretek valamint a közlekedési földrajz témaköreit kéri számon.

A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Szempontok, kompetenciák	"A" feladat	"B" feladat	Összesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	3 pont	3 pont	6 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	5 pont	5 pont	10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása	6 pont	6 pont	12 pont
Összefüggések értelmezése	6 pont	6 pont	12 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	3 pont	3 pont	6 pont
Szaknyelv alkalmazása	2 pont	2 pont	4 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	25 pont	25 pont	50 pont

KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A közlekedésgépész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXII. Közlekedésgépész ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész,

- 54 525 01 Autóelektronikai műszerész,

- 54 525 02 Autószerelő,

- 54 525 03 Avionikus,

- 54 525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője,

- 54 525 05 Repülőgépész,

- 54 525 06 Repülőgépsárkány-szerelő,

- 54 525 07 Vasúti villamos jármű szerelője,

- 54 525 08 Vasúti vontatott jármű szerelője,

- 54 841 01 Hajózási technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Gépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Műszaki rajzok készítése, értelmezése	Legyen képes gépelemek, gépészeti berendezések műszaki rajzát értelmezni, megrajzolni.
1.2. Mechanikai számítások	Legyen képes egyszerűbb alkatrészek terhelésének megállapítására.

2. Elektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Villamos kapcsolási rajzok készítése, értelmezése	Legyen képes egyszerűbb villamos áramköri kapcsolások rajzát értelmezni, megrajzolni.
2.2. Elektrotechnikai számítások	Legyen képes egyszerűbb villamos áramkörökkel, gépekkel kapcsolatos számítások elvégzésére.

3. Pontosság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Gépelemek-géptan	Legyen pontos a gépelemek és a géptani alapismeretekhez kapcsolódó feladatok megoldásában.
3.2. Technológiai alapismeretek	Tudja pontosan meghatározni a közlekedéstechnikában alkalmazott technológiai eljárásokat.

4. Megbízhatóság

TÉMÁK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

4.1. Gépelemek-géptan	Megbízhatóan tudja kiválasztani az alkalmazandó gépelemeket, meghatározni felépítésüket, terhelésüket.
4.2. Technológiai alapismeretek	Legyen képes biztosítani a technológia eljárások alkalmazásai során a közlekedésbiztonság elvárásait.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Közlekedési ismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak
1.1.1. Közlekedéstörténet	Ismerje a közúti, a vízi, a vasúti és a légi közlekedés kialakulásának történetét, azok fejlődését.
1.1.2. A közlekedés fogalma, felosztása, alapfogalmak	Ismerje a közlekedési ágazatok felosztását, a közlekedési ágazatokkal kapcsolatos alapfogalmakat és azok legfontosabb jellemzőit.
1.1.3. Közlekedésbiztonság	Legyen képes ismertetni a közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőket és tudjon különbséget tenni az aktív és a passzív biztonság között.
1.2. A közúti, a vasúti, a vízi és légi közlekedés technikája
1.2.1. A közúti közlekedés technikája	Ismerje a közúti közlekedés technikai megvalósítását, a közúti pályát, a közúti járműveket és a közúti közlekedés kiszolgáló létesítményeit.
1.2.2. A vasúti közlekedés technikája	Ismerje a vasúti közlekedés technikai megvalósítását, a vasúti pályát, a vasúti járműveket és a vasúti közlekedés kiszolgáló létesítményeit.
1.2.3. A vízi közlekedés technikája	Ismerje a vízi közlekedés technikai megvalósítását, a vízi utakat, a vízi közlekedés járműveit és a vízi közlekedés kiszolgáló létesítményeit.
1.2.4. A légi közlekedés technikája	Ismerje a légi közlekedés technikai megvalósítását, a légi közlekedés járműveit és a légi közlekedés kiszolgáló létesítményeit.
1.3. A járművek menetellenállásai és menetdinamikája
1.3.1. Menetellenállások és azok teljesítményszükségletei	Ismerje a járművek menetellenállásait. Legyen képes kiszámolni a gördülési ellenállást, a légellenállást, az emelkedési ellenállást, a gyorsítási ellenállást, a hajtómű-ellenállást, valamint ezen ellenállások telj esítményszükségleteinek meghatározására.
1.3.2. A járművek	Ismerje a járművek menetdinamikai tulajdonságait a

menetdinamikája

járművek fékezésénél és azok gyorsításánál.
Legyen képes meghatározni a gépjármű ívmeneti
haladásakor a kicsúszási és a kiborulási
határsebességet.

2. Műszaki rajz

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Metszeti ábrázolás
2.1.1. Metszetek	Ismerje a metszetek fajtáit, a szelvényeket, a metszeti ábrázolás sajátos szabályait. Az összeállítási rajzok készítése során is megbízhatóan tudja azokat alkalmazni.
2.2. Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések
2.2.1. Méretmegadás	Ismerje a mérethálózat felépítésének általános és speciális szabályait, tudja a méreteket arányosan elosztani a rajzon.
2.2.2. Felületminőség	Ismerje a felületminőségi alapfogalmakat, az egyenetlenségeket, tudja értelmezni a felületi érdességet, tudja azokat a rajzokon szabályosan megadni.
2.2.3. Tűrések és illesztések	Tudja értelmezni a mérettűréseket és megadni azokat a rajzokon és a tűréstáblázatban. Ismerje az illesztési alapfogalmakat, tudjon a rajzokon illesztéseket, alak- és helyzettűréseket szabályosan megadni.
2.3. Jelképes ábrázolás
2.3.1. Menetes gépelemek ábrázolása	Ismerje a menetes gépelemek meneteinek ábrázolási
2.3.1. Menetes gépelemek ábrázolása	módszereit, méreteinek megadását, tudja a menetes furatok és kötőelemek egyszerűsített ábrázolásait.
2.3.2. Fogaskerekek és fogaslécek ábrázolása	Ismerje a fogazatok és a fogazott alkatrészek ábrázolását, méretezését, tűrésezését, illesztéseit.
2.3.3. Egyéb gépelemek ábrázolása	Ismerje a bordás kötések, a csapágyak ábrázolási módjait, egyszerűsített, egyezményes és jelképes ábrázolási lehetőségeit. Ismerje a tömítések, a rugók metszeti, nézeti, részletes és jelképes ábrázolását. Ismerje a nem oldható kötések ábrázolását.

3. Mechanika

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

3.1. Merev testek általános statikája
3.1.1. Statikai alapfogalmak	Ismerje az erő, a forgatónyomaték, az erőpár és az erőrendszer fogalmát, fajtáit, jelölésüket, mértékegységüket, meghatározásukat. Legyen képes bemutatni a statika alaptételeit, az erők összetevőire bontását szerkesztéssel és számítással.
3.1.2. Síkbeli erőrendszerek	Legyen képes a közös hatásvonalú, a közös metszéspontú és a párhuzamos hatásvonalú erők eredőjének meghatározására. Ismerje az egyszerű síkidomok súlypontjának, valamint statikai nyomatékának kiszámítását.
3.2. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek
3.2.1. A kényszerek fajtái és jellemzői	Ismerje a támasz, a síkbeli csukló, a kötél, a statikai rúd és a befogás mint kényszerek fogalmát és jelképes ábrázolásukat.
3.2.2. Kéttámaszú tartók	Ismerje a kéttámaszú tartókkal kapcsolatos alapfogalmakat, a szabványos jelöléseket és a terhelési módokat. Legyen képes a párhuzamos koncentrált erőkkel, az egyenletesen megoszló erőrendszerrel, a vegyes terhelésű és az egyik végén befogott tartók reakcióerőinek meghatározására szerkesztéssel és számítással, valamint a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározására. Ismerje a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerőábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes szerkesztésének lépéseit és módszereit.
3.3. Szilárdságtan
3.3.1. Az igénybevételek hatására ébredő feszültségek	Ismerje az igénybevételek hatására ébredő feszültségeket, az igénybevételek fogalmát és fajtáit, a feszültségek eloszlását és ábrázolását.
3.3.2. Síkidomok keresztmetszeti jellemzői	Tudja egyszerű síkidomok (kör, négyzet, téglalap) másodrendű nyomatékát, valamint azok keresztmetszeti tényezőjét kiszámolni, és a méretezési feladatoknál azokat alkalmazni.
3.3.3. Egyszerű igénybevételek	Ismerje a húzó-nyomó igénybevétel okozta alakváltozásokat és a húzó-nyomó igénybevételre vonatkozó Hooke-törvényt, a húzás-nyomás alapegyenletét és a fajlagos hosszváltozás alapegyenleteit. Ismerje a felületi nyomás, palástnyomás kiszámításának összefüggéseit, a húzó- nyomó igénybevételre vonatkozó méretezés alapelveit. Ismerje a hajlító igénybevétel okozta alakváltozásokat

	és a hajlító igénybevétel méretezéséhez szükséges alapösszefüggéseket, úgymint keresztmetszeti tényező (K), maximális terhelhetőség (Mh), szilárdsági jellemző (omeg). Ismerje a nyíró igénybevétel okozta alakváltozásokat és a nyíró igénybevétel méretezéséhez szükséges alapösszefüggéseket, úgymint keresztmetszet (A), maximális terhelhetőség (Fmax), szilárdsági jellemző Ismerje a csavaró igénybevétel okozta alakváltozásokat és a csavaró igénybevétel méretezéséhez szükséges alapösszefüggéseket, úgymint az elcsavarodás szöge (cp), maximális terhelhetőség (MTmax), szilárdsági jellemző (tmeg). Ismerje a kihajlás okozta alakváltozásokat és a kihajló igénybevétel méretezéséhez szükséges alap- összefüggéseket, úgymint a karcsúsági tényező (k), kihajlásra megengedhető feszültség (ak). Ismerje a rugalmas kihajlásra vonatkozó Euler-féle hiperbolát, valamint a plasztikus kihajlásra vonatkozó Tetmayer-egyenest.
3.3.4. Összetett igénybevételek	Ismerje az egyirányú összetett igénybevételt és ábrázolja az egyirányú feszültségi állapotot. Értelmezze a többirányú összetett igénybevételt, ábrázolja a feszültségi állapotot. Legyen képes meghatározni az eredő (redukált) feszültség értékét egyirányú összetett igénybevétel esetén. Legyen képes meghatározni az eredő (redukált) feszültség értékét többirányú összetett igénybevétel esetén. Tudjon méretezni egyszerű alkatrészt hajlításra és húzásra, hajlításra és csavarásra, valamint hajlításra és nyírásra.
3.4. Kinematika-kinetika
3.4.1. Kinematikai alapfogalmak	Ismerje a kinematika alapfogalmait, a kinematika tárgyát. Ismerje az egyenes vonalú egyenletes, és az egyenletesen gyorsuló mozgás jellemzőit és a kiszámításukhoz szükséges összefüggéseket. Ismerje az egyenletes körmozgás és az egyenletesen változó körmozgás jellemzőit és a kiszámításukhoz szükséges összefüggéseket.
3.4.2. Merev testek kinematikája	Ismerje a merev testek egyszerű mozgásának jellemzőit. Ismerje a merev test eredő sebességének, valamint az összetett síkmozgást végző kerék adott

	pontjában lévő kerületisebesség-meghatározásának módszerét szerkesztéssel és számítással.
3.4.3. Kinetika	Ismerje a kinetika alaptörvényeit (Newton I-II-III-IV. törvénye). Ismerje a tömegpont mozgását egyenes vonalú pályán (lejtőn és csigán). Legyen képes felírni az egyensúlyt tartó erőket és nyomatékokat. Legyen képes a körpályán forgó tömeg jellemzőit meghatározni. Ismerje a súrlódás fogalmát és a súrlódási tényezőt befolyásoló jellemzőket.

4. Gépelemek-géptan

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Kötőgépelemek, kötések, biztosítások
4.1.1. A kötések	Ismerje a kötések feladatát, osztályozásukat, ismerje és tudja használni a kötőgépelemekkel kapcsolatos szabványokat. Ismerje a kötőgépelemek anyagának megválasztási szempontjait, a helyzetbiztosítási elemek feladatát és követelményeit.
4.2. Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok
4.2.1. A végtelenített hajtások	Ismerje a szíjhajtások, ékszíjhajtások, fogasszíj- hajtások, lánchajtások jellemzőit, szerkezeti kialakításukat és alkalmazási területüket.
4.2.2. A fogaskerékhajtás	Ismerje a fogaskerékhajtás feladatát, csoportosítását, alapfogalmait és alaptörvényeit.
4.2.3. A hajtóművek	Ismerje a hajtóművek osztályozását, felépítését, működését és szerkezeti kialakításait, a forgattyús hajtóművek felépítését, szerkezeti elemeit.
4.2.4. A mechanizmusok	Legyen képes felismerni és ismertetni a mechanizmusok fajtáit, csoportosításukat. Legyen képes értelmezni a kinematikai párokat, szabadságfokokat.

5. Technológiai alapismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Alapfogalmak
5.1.1. Technológiai alapfogalmak	Ismerje a gépészetben gyakorta használatos anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait, tudja megkülönböztetni a nyersanyagokat, az alapanyagokat, az

	előgyártmányokat és a segéd-anyagokat. Ismerje a fémtani alapfogalmakat.
5.2. Fémes szerkezeti elemek
	Ismerje a nyersvasat, az acélokat, az öntöttvasakat. Ismerje a könnyű- és a színesfémeket. Tudja a fémeket a különféle gépelemek anyagaihoz rendelni.
5.3. Nemfémes szerkezeti elemek
	Ismerje a műanyagokat, az egyéb nemfémes anyagokat, a kenőanyagokat.
5.4. Öntészet, melegalakítások, hőkezelések
	Ismerje az öntészeti alapfogalmakat, tudja alkalmazni a különféle öntési eljárásokat az egyes gépelemek gyártásában. Ismerje a képlékeny melegalakítási eljárásokat, tudja, mely gépelemeket milyen gyártási eljárásokkal állítják elő. Ismerje az acélok, az öntöttvasak és az alumínium hőkezelési eljárásait, tudja azokat a javítási technológiák gyakorlásában alkalmazni.
5.5. Kötések
	Ismerje a hegesztési eljárásokat, azok eszközeit, technológiáját. Tudja azokat alkalmazni acélok, öntöttvasak, alumínium és színesfémek esetén. Ismerje a fémragasztásokat, technológiáit.
5.6. Forgácsolás nélküli alakítások
	Ismerje a lemezalakítási eljárásokat és a térfogatalakításokat.
5.7. Forgácsolás
	Ismerje a forgácsolási alapfogalmakat, a forgácsolási technológiákat.
5.8. Felújítási technológiák
	Ismerje a térfogat-növeléses alkatrészfelújítási technológiákat, tudja azokat a javítási gyakorlatában szakszerűen alkalmazni.
5.9. Anyag- és hibakereső vizsgálatok
	Ismerje az anyag- és hibakereső vizsgálatokat, tudja azokat a javítási gyakorlatban szakszerűen alkalmazni.
5.10. Szereléstechnológia
5.10.1. Szereléstechnológia rendszerezése, értelmezése, értékelése	Ismerje a szerelési alapfogalmakat, a gépipari szerelési rendszereket. Ismerje az alkatrészek tisztítási módszereit, tudja

azokat a javítási gyakorlatban szakszerűen alkalmazni.

6. Elektrotechnika-elektronika

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Villamos alapfogalmak
6.1.1. Az anyag szerkezete	Ismerje az atomok szerkezetét és a villamos kölcsönhatás jelenségét a villamos tér és a feszültség fogalmát. Ismerje az elektromos áram fogalmát és a mágneses kölcsönhatás jelenségét. Ismerje az ellenállás mint kölcsönhatás és a vezetés fogalmát. Legyen képes az energiaszintek alapján különbséget tenni vezető, félvezető és szigetelő között. Ismerje az elektromos áram hatásait.
6.1.2. Az áramkör	Ismerje és tudja alkalmazni az Ohm törvényt. Ismerje és tudja alkalmazni a fajlagos ellenállásra, valamint az ellenállás hőmérsékletfüggésére vonatkozó összefüggéseket.
6.1.3. Munka, teljesítmény és hatásfok	Ismerje és tudja alkalmazni a villamos munka, a villamos teljesítmény és hatásfok meghatározására vonatkozó összefüggéseket.
6.2. Passzív villamos hálózatok	Tudja alkalmazni Kirchhoff csomóponti és hurok törvényét. Legyen képes az ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásának eredő meghatározására. Ismerje és alkalmazza a feszültség és áramosztás és a hídkapcsolás törvényét.
6.3. Aktív villamos hálózatok	Ismerje a feszültséggenerátorok helyettesítő kapcsolását, a feszültséggenerátor üzemi állapotait és összekapcsolási lehetőségeit (soros, ellen, párhuzamos és vegyes kapcsolás). Ismerje a generátorok teljesítményviszonyait és a hatásfok meghatározását.
6.4. Vegyi elektromos folyamatok	Ismerje a villamos áram vegyi hatásait, Faraday törvényét és az elektrolízis felhasználását, a fémek kiválasztását és a galvanizálást és a galvánelemek működését. Ismerje az ólomakkumulátor jellemzőit (cellafeszültség, belső ellenállás, kapacitás, hatásfok).
6.5. A villamos tér
6.5.1. A villamos tér jelenségei	Ismerje és legyen képes alkalmazni a Coulomb- törvényt. Ismerje a villamos tér jelenségeit, a villamos kisülést, a csúcshatást, az elektromos megosztást, az

	elektromos árnyékolást, az elektromos térerősség és az anyag kapcsolatát.
6.5.2. A kondenzátor	Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának kiszámítását, a kondenzátorban tárolt energia meghatározását. Tudja a soros, a párhuzamos és a vegyes kapcsolású kondenzátorok eredőjét kiszámítani. Ismerje a kondenzátorok töltési és kisütési folyamatait és az időállandó fogalmát.
6.6. A mágneses tér
6.6.1. A mágneses tér jelenségei	Ismerje a mágneses tér kölcsönhatásait és a mágneses teret jellemző mennyiségeket (mágneses indukció, mágneses fluxus, mágneses gerjesztés, mágneses térerősség, mágneses permeabilitás). Ismerje az anyagok viselkedését mágneses térben, tudja értelmezni a mágnesezési görbét. Ismerje a mágneses erőtérben létrejövő erő- és kölcsönhatásokat.
6.6.2. Elektromágneses indukció	Ismerje a mozgási indukció, a nyugalmi indukció, az önindukció és a kölcsönös indukció fogalmát és kiszámításának összefüggéseit. Legyen képes kiszámolni a tekercsben tárolt energia nagyságát. Tudja értelmezni a tekercs ki- és bekapcsolási folyamatait, valamint az időállandó fogalmát.
6.7. Váltakozó áramú áramkörök
6.7.1. Váltakozó feszültség és áram	Ismerje a váltakozó feszültség és áram fogalmát, jellemzőit, valamint ábrázolási módjukat. Ismerje az ellenállás, a kondenzátor és a tekercs viselkedését a váltakozó feszültségű áramkörben. Ismerje a kapacitív és az induktív reaktancia fogalmát és kiszámításukat.
6.7.2. Összetett váltakozó áramkörök	Ismerje a soros R-L, R-C, RLC kapcsolásokat és legyen képes kiszámolni azok jellemzőit. Ismerje a párhuzamos R-L, R-C, RLC kapcsolásokat és legyen képes kiszámolni azok jellemzőit. Tudja értelmezni a soros és párhuzamos rezgőköröket, valamint azok jósági tényezőit. Tudja számítani a váltakozó áramkörök látszólagos hatásos és meddő teljesítményét.
6.8. A transzformátor	Ismerje a transzformátor elvi felépítését, az ideális transzformátor működését, jellemzőit, valamint működését üresjáratban és terhelt állapotban.
6.9. Háromfázisú hálózatok	Ismerje a többfázisú rendszer lényeges jellemzőit, a csillag és a háromszög kapcsolású rendszer teljesítményének meghatározását.

6.10. Villamos gépek	Ismerje a villamos gép fogalmát és csoportosításának lehetséges módját (motorok, generátorok, egyenáramú, váltakozó áramú).
6.10.1. Generátorok	Ismerje az egyfázisú és a háromfázisú váltakozó áramú generátorok szerkezeti felépítését és működési elvét. Ismerje az egyenáramú generátor működését és gerjesztési lehetőségeit.
6.10.2. Motorok	Ismerje az egyenáramú motor szerkezeti felépítését, működését és gerjesztési lehetőségeit. Ismerje a háromfázisú aszinkron motor szerkezeti felépítését, működési elvét.
6.11. Félvezetők
6.11.1. Félvezető diódák	Ismerje a félvezetők fizikai működésével kapcsolatos alapfogalmakat, a félvezető anyagok tulajdonságait, az N-típusú és a P-típusú szennyezés lényeges tulajdonságait. Ismerje a félvezető dióda felépítését és működését, legyen képes a félvezető dióda jelleggörbéjének különböző tartományait értelmezni. Ismerje a Zener-dióda felépítését és működését, legyen képes a Zener-dióda jelleggörbéjének különböző tartományait értelmezni. Ismerje a világító dióda (LED) felépítését és működését, legyen képes a világító dióda jelleggörbéjének különböző tartományait értelmezni. Ismerje a diódás egyenirányító alapkapcsolásokat (egyutas és kétutas egyenirányító kapcsolások).
6.11.2. Tranzisztorok	Ismerje a bipoláris tranzisztor felépítését, működését, és jellemző adatait. Legyen képes a bipoláris tranzisztor kimeneti és bemeneti jelleggörbéit a különböző tartományokban értelmezni. Ismerje az unipoláris tranzisztor felépítését, működését, és jellemző adatait. Legyen képes az unipoláris tranzisztor kimeneti és bemeneti jelleggörbéit a különböző tartományokban értelmezni.
6.12. Impulzustechnikai áramkörök
6.12.1. Impulzusformáló áramkörök	Ismerje az impulzusok jellemzőit és az impulzusformáló áramköröket (differenciáló, integráló négypólus, diódás vágóáramkörök)
6.12.2. Impulzus-előállító áramkörök	Ismerje a billenő-kapcsolások (bistabil, monostabil, astabil, Schmitt-trigger) működésének alapelvét,

	kapcsolási rajzait és értelmezze azok feszültség-idő ábráit.
6.13. Digitális áramkörök
6.13.1. A digitális technika alapjai	Ismerje a bináris, a decimális és a hexadecimális számrendszereket. Tudjon műveleteket végezni az egyes számrendszerekben. Ismerje az átváltás módjait az egyes számrendszerek között.
6.13.2. Digitális áramkörök	Ismerje a digitális kapu áramkörök fajtáit, jellemzőit és felhasználásukat a logikai függvények megvalósítása során.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, ceruza	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
Feladatlap	Egy tétel kifejtése
100 pont	50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli feladatlap

- közlekedési ismeretek,

- műszaki rajz,

- mechanika,

- gépelemek-géptan,

- technológiai alapismeretek,

- elektrotechnika-elektronika témaköröket felölelő feladatokat vegyesen tartalmaz.

A feladatlap feladatai az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:

- közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak,

- a közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája,

- a járművek menetellenállásai és menetdinamikája,

- metszeti ábrázolás,

- méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések,

- jelképes ábrázolás,

- merev testek általános statikája,

- síkbeli egyensúlyi szerkezetek,

- szilárdságtan,

- kinematika-kinetika,

- a kötések,

- a végtelenített hajtások,

- a fogaskerékhajtás,

- a hajtóművek,

- a mechanizmusok,

- fémes szerkezeti elemek,

- nemfémes szerkezeti elemek,

- öntészet, melegalakítások, hőkezelések,

- kötések,

- forgácsolás nélküli alakítások,

- forgácsolás,

- villamos alapfogalmak,

- passzív villamos hálózatok,

- aktív villamos hálózatok,

- vegyi elektromos folyamatok,

- a villamos tér,

- a mágneses tér,

- váltakozó áramú áramkörök,

- a transzformátor,

- háromfázisú hálózatok,

- villamos gépek,

- félvezetők,

- tranzisztorok,

- impulzustechnikai áramkörök,

- digitális áramkörök.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, kitöltendő bizonylatokra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

A feladatlap szöveges feladatokat, számítási példákat, valamint rajzkészítési feladatokat tartalmaz. A szöveges feladatok aránya a feladatlap pontértékéből: 60-65%.

A számítási feladatok aránya a feladatlap pontértékéből: 20-25%. A rajzkészítés aránya a feladatlap pontértékéből: 10-15%.

A feladatlap szöveges feladatai jellemzően az alábbi típusok lehetnek:

- ismertetés,

- fogalommeghatározás,

- összehasonlítás,

- szövegkiegészítés,

- párosítás,

- feleletválasztás,

- igaz-hamis állítások megjelölése.

Ismertetés: a feladatban megjelölt témával kapcsolatos ismereteit rendszerezve ismerteti 4-5 mondatban.

Fogalommeghatározás: az alapfogalmak pontos definiálása.

Összehasonlítás: Két-három műszaki fogalom vagy lehetőség azonosságait és különbségeit vagy előnyeit és hátrányait kell ismertetni.

Szövegkiegészítés: a megadott vagy a témával kapcsolatosan megismert tartalmakkal kell kiegészíteni a mondatokat. A mondatok között nem feltétlenül van összefüggés.

Párosítás: szakmailag összetartozó fogalmakat kell párosítani.

Feleletválasztás: legalább három megadott lehetőség közül kell a helyeset megjelölni.

Igaz-hamis állítások megjelölése: annak megállapítása, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis.

A számítási példák mechanikai, illetve elektrotechnikai feladatok végrehajtását célozzák, a rajzfeladat a műszaki ábrázolás témaköréből adható.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll.

A szóbeli tételek kifejtésébe azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A szóbeli tétel egy feladatból áll.

A szóbeli tételek az alábbi témaköröket fedik le:

- gépelemek-géptan,

kötőgépelemek, kötések, biztosítások,

hajtások, hajtóművek, mechanizmusok,

- technológiai alapismeretek,

felújítási technológiák,

anyag- és hibakereső vizsgálatok,

szereléstechnológia,

(A tételek összeállításakor be kell építeni a gépelemek szerelése és mechanikai mérések - gyakorlatok keretében elsajátított ismeretek és az azok során megszerzett kompetenciák számonkérését is.)

- elektrotechnika-elektronika,

villamosgépek,

félvezetők,

impulzustechnikai áramkörök,

digitális áramkörök.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	10 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása	10 pont
Összefüggések értelmezése	10 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód, szaknyelv alkalmazása	10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	50 pont

KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A környezetvédelem-vízgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 850 01 Környezetvédelmi technikus,

- 54 853 01 Vízügyi technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Olvasott szakmai szöveg megértése

TÉMÁK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

1.1. A szakmai fogalmak megértése	A szakmai fogalmak ismerete alapján képes értelmezni a környezeti jelenségeket. Képes szakmai leírások, utasítások alapján megfigyelés, mérés és vizsgálat elvégzésre.
1.2. A környezeti állapot változásának figyelemmel kísérése	Képes ismereteit gyarapítani, az új és meglévő ismereteit összekapcsolni.

2. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A szakmai fogalmak helyes használata	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése.
2.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	A téma tartalmának logikus felépítése, a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával.
2.3. Kommunikáció szakmai nyelven	A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése. Képes az együttműködéshez szükséges (szakmai) kommunikációra.

3. Logikus gondolkodás

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Rendszerszemlélet	Ismerje fel az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását. Legyen képes az ember és környezete kapcsolatát rendszerbe foglalni. Szakterületén belül képes felismerni a dolgok közötti alapvető kapcsolatokat (ok-okozat, rész-egész, rendszer- alrendszer-elem).
3.2. Előismereteire épít	Tudja a feladatainak megoldását, a problémák feltárását, megfigyeléseit, és az értékeléseket alapismereteit felhasználva, azokat alkalmazva, integrálva végzi.
3.3. Mértékegység-használat	Ismerje és használja az SI mértékegységrendszert és legyen képes átváltási feladatok elvégzésére.

4. Megbízhatóság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Méréseket, vizsgálatokat végez	Megbízhatóan hajtja végre a kapott feladatait. A feladatok elvégzése közben körültekintően jár el. A feladatok végrehajtása során képes az együttműködésre.

4.2. Felelősség

Érti a környezeti és antropogén hatások egészségügyi,
társadalmi vonatkozásait.
Feladatait az elsajátított tárgyi tudás birtokában
megfontoltan végzi.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Ökológiai alapfogalmak

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Az ember és környezete	Ismerje a környezetvédelem fogalmát, céljait, fő területeit. Tudja csoportosítani a környezet elemeit. Ismerje az ökológiai környezeti és az ökológiai tűrőképességi tényező fogalmát. Tudja csoportosítani és jellemezni az ökológiai környezeti tényezőket (abiotikus, biotikus, forrás és feltétel jellegű környezeti tényezők).
1.2. Biológiai organizáció szintjei	Ismerje a biológiai organizáció szintjeit, a szupraindividuális szerveződési szintek fogalmát. Ismerje a populációk jellemző tulajdonságait (nagyság, térbeli eloszlás, korcsoport szerinti eloszlás, növekedés), a társulások kialakulásának feltételét, tér- és időbeli eloszlását. Tudja jellemezni a bioszférát mint életteret és mint organizációs szintet. Értse a biológiai sokféleség fogalmát, a biodiverzitás megőrzésének jelentőségét.
1.3. Populációk és a környezet kölcsönhatása	Ismerje a tűrőképesség fogalmát, típusait. Tudja értelmezni a tűrőképességi görbe jellemző pontjait (minimum, maximum, optimum pont). Ismerje a minimumtörvényt. Tudja értelmezni és példákon keresztül bemutatni a bioindikáció jelenségét, szereplőit. Ismerje a populációk közötti kapcsolatokat, táplálkozási kölcsönhatásokat.
1.4. Ökoszisztéma	Tudja értelmezni az ökoszisztémát mint ökológiai rendszert, ismerje alkotóit, szabályozását (természetes, kultúr,

	félkultúr ökoszisztémák). Értse az ökoszisztémák anyag-és energiaforgalmát.
1.5. Biogeokémiai ciklusok	Tudja értelmezni az anyagok lokális és nagy biogeokémiai körforgalmát (szén, nitrogén, foszfor). Ismerje az emberi tevékenység hatását a természetes körfolyamatokra.

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Természetvédelem fogalma	Ismerje a természetvédelem fogalmát, céljait. Értelmezze a környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolatát. Tudja bemutatni a passzív és aktív természetvédelmi tevékenységet.
2.2. Természetvédelem tárgykörei	Ismerje a természetvédelem tárgyköreit. Példákon keresztül mutassa be hazánk jellegzetes földtani, víztani, növény- és állattani értékeit.
2.3. Természeti értékek és területek kiemelt oltalma	Ismerje a védetté nyilvánítás folyamatát, a védetté nyilvánítási határozat tartalmát. Példákon keresztül tudja bemutatni a védelem fokozatait: védett, fokozottan védett természeti értékek. Ismerje az ex lege védett értékeket.
2.4. Védett természeti területek	Tudja csoportosítani a védett természeti területeket, ismerje azok fogalmát (országos és helyi jelentőségű védett értékek, területtel rendelkező és terület nélküli védett értékek).
2.5. Nemzetközi védelmi kategóriák	Ismerje a nemzetközi védelmi kategóriákat és azok hazai vonatkozásait (Natura 2000, a Világörökségi részek, a Bioszféra rezervátumok, Ramsari területek).
2.6. Természetvédelmi értékelés, természetvédelmi kezelés	Ismerje a természetvédelmi értékelés alapjait. Tudja bemutatni a természetvédelmi kezelési formákat. Tudja értelmezni a tájfoltok, ökológiai folyosók szerepét a természetvédelmi kezelés folyamatában.

3. A víz mint környezeti elem

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A vízminőség	Ismerje a vízminőség fogalmát, a természetes vizek fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzőit.
3.2. A víz minősítése	Ismerje a vízminősítés fogalmát, a felszíni vizek minősítési rendszereit (biológiai, bakteriológiai minősítés, EU Víz Keretirányelv szerinti vízminősítés). Ismerje az ivóvíz jellemző minőségi mutatóit. Legyen képes adott vízminőségi jellemző alapján minősítést végezni. Ismerje a vízminták típusait, a mintavétel szabályait.
3.3. A vízszennyezés	Ismerje a leggyakoribb vízszennyező anyagokat és szennyező forrásokat, valamint hatásukat a vízi ökoszisztémára. Tudja bemutatni a víz öntisztulásának folyamatát.

4. A levegő és a talaj mint környezeti elem

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Talaj fogalma és általános jellemzői	Ismerje a talaj fogalmát és a talaj képző tényezők szerepét a talaj kialakulásában. Ismerje a talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait, a talajtulajdonságok és a talajtermékenység közötti összefüggést. Mutassa be a talajban lejátszódó anyag- és energiaátalakítási folyamatokat. Ismerje a talajminták típusait, a mintavétel szabályait.
4.2. Talajok genetikai osztályozása	Tudja bemutatni a genetikai osztályozás alapjait (romtalajok, az éghajlati hatásra képződött és a víz hatása alatt keletkezett talajok). Ismerje hazánk jellemző genetikai fő talajtípusait.
4.3. Talajdegradációs folyamatok	Ismerje a természeti erők által okozott talajkárosodási folyamatokat. Tudja bemutatni: az erózió és defláció fogalmát, kiváltó és befolyásoló tényezőit, formáit. Ismerje az erózió és defláció elleni védelem lehetőségeit. Ismerje az antropogén hatások talajkárosító folyamatait (kemikáliák helytelen használata, helytelen öntözés hatása,

	helytelen talajművelés hatása).
4.4. Légkör jellemzői	Ismerje a levegő összetételét, a légkör szerkezetét, a levegő fizikai állapothatározóit.
4.5. Légszennyezés folyamata, légszennyező anyagok	Ismerje az emisszió, transzmisszió, immisszió fogalmát. Példákon keresztül tudja bemutatni az emisszió forrásait, a légszennyező anyagokat és forrásaikat, hatásukat a környezetre és az egészségre. Ismerje a szmog keletkezésének okát, a szmog típusokat tudja jellemezni. Ismerje a levegő öntisztulásának folyamatait. Ismerje és legyen képes alkalmazni a levegőterheltségi határértékeket (egészségügyi, ökológiai határérték, tájékoztatási és riasztási küszöbérték). Ismerje az ülepedő por mintavételének módját és mennyiségének meghatározását.

5. Település környezetvédelme

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Települések és urbanizáció	Ismerje a település fogalmát és típusait. Tudja jellemezni az urbanizáció folyamatát, környezeti vonatkozásait. Ismerje az infrastruktúra és a közművek fogalmát, jellemzőit. Legyen képes felsorolni a településeket ellátó közműveket.
5.2. A zaj	Ismerje a hangtani alapfogalmakat, mértékegységeket: hang, hangmagasság, hullámhossz, hangnyomás, hangteljesítmény, hangintenzitás, hangnyomásszint, hangteljesítményszint, hangintenzitás-szint. Ismerje a zaj fogalmát, a zaj és a rezgés élettani hatásait. Tudjon eredő zajszintet számolni.
5.3. Radioaktivitás és radioaktív sugárzás alapfogalmai	Ismerje a radioaktivitás alapfogalmait: radioaktív izotóp, aktivitás, bomlási állandó, felezési idő, a-, B- bomlások, y- és neutron- sugárzás. Legyen képes értelmezni a bomlási alaptörvényt. Ismerje a sugárterhelés, elnyelt dózis, egyenértékdózis, sugárártalom és -sérülés fogalmát.

5.4. Hulladékgazdálkodás

Ismerje a hulladék fogalmát,
csoportosítását. Ismerje a
hulladékgazdálkodás fogalmát,
célkitűzéseit.
Tudja bemutatni a megelőzés, hasznosítás
és ártalmatlanítás lehetőségeit, a
hulladékgyűjtés és szállítás módjait,
eszközeit.
Tudjon anyagmérleget, anyagforgalmi
diagramot értelmezni és a
hulladékgazdálkodás mutatóit számolni.

6. Hidrometeorológia és vízkészlet-gazdálkodás

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Hidrometeorológia	Ismerje az időjárási elemeket, azok mérési módjait, mérőeszközeinek felépítését, működési elvét (hőmérséklet, szél, napsugárzás, csapadék, párolgás, páratartalom).
6.2. Vízháztartási egyenlet	Ismerje a vízkörforgás folyamatát és az azt leíró vízháztartási egyenletet. Tudja bemutatni az időjárási elemek vízháztartást befolyásoló szerepét.
6.3. Vízkészletek csoportosítása és változása	Tudja csoportosítani a vízkészleteket. Legyen képes értelmezni a statikus és a dinamikus vízkészlet fogalmát és a tárózódás szerepét a vízkészlet- gazdálkodásban.

7. Hidrológia-hidraulika

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. A vízgyűjtő terület és jellemzői	Ismerje a vízgyűjtő terület, a vízválasztó, az összegyülekezési idő fogalmát, tudja jellemezni a lefolyást befolyásoló tényezőket. Ismerje a lefolyásból származó vízhozam meghatározásának módját (racionális vízhozamszámítás).
7.2. Felszín alatti vizek jellemzői	Ismerje a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz fogalmát! Ismerje a felszíni víz és a parti szűrésű víz kapcsolatát. Tudja elemezni mennyiségi és minőségi szempontból a felszín alatti vízformákat:

	ásványvíz, gyógyvíz, hévíz, artézi víz.
7.3. Vízfolyások jellemzői	Ismerje a vízfolyások kialakulásának folyamatát. Tudja jellemezni a vízfolyások három szakaszát hordalékszállítás szempontjából: felső-, közép-, alsó szakasz. Ismerje a vízfolyások alaktani jellemzőit, a meder típusokat és azok jellemző részeit: sodorvonal, középvonal, homorú part, domború part, jobb és bal part, partél, ártér, árvízi meder, hullámtér, mentett és mentetlen ártér.
7.4. Hidrosztatika	Tudjon alakhelyes víznyomás ábrákat rajzolni. Ismerje a nyugalomban lévő folyadéktérben ható nyomás nagyságának és az abból származó eredő erőnek a meghatározási módját. Legyen képes alkalmazni Euler törvényét és Archimédesz törvényét. Ismerje az úszás fogalmát és értelmezze a különböző úszási helyzeteket.
7.5. Hidrodinamika: gravitációs vízmozgások	Tudja csoportosítani a folyadékmozgásokat. Ismerje a gravitációs vízmozgások jellemzőinek számítására szolgáló összefüggéseket. Tudja kiszámítani a hidraulikus sugár, a sebességtényező, a lejtés, a középsebesség és a térfogatáram (vízhozam) értékeit.
7.6. Hidrodinamika: nyomás alatti vízmozgások	Ismerje a nyomás alatti vízmozgások jellemzőinek számítására szolgáló összefüggéseket (Bernoulli-egyenlet) helyi és hossz-menti veszteségeket. Tudja kiszámítani a térfogatáram (vízhozam), a nyomómagasság és a veszteségek értékeit. Legyen képes értelmezni az energiavonal bemutatására szolgáló ábrát.

8. Vízméréstan

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1. Vízállás mérése	Ismerje a vízmélység, a vízállás és vízhozam fogalmát, a vízállásmérés elvét és módszereit, a lapvízmércék

	kialakítását és a rajzoló vízmércék főbb szerkezeti egységeit, működését. Ismerje a nevezetes vízállásértékeket (LNV, LKV, NV, KV, KöV) és vízállások gyakoriságának, tartósságának fogalmát.
8.2. Vízhozam mérése	Ismerje a vízhozam mérés módszereit (közvetlen és közvetett módszerek), az egyes vízhozam mérési eljárások elvét, a szükséges eszközöket, műszereket, mérőműtárgyakat, illetve a vízhozam mérések végrehajtásának lépéseit.

9. Geodézia

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
9.1. Vízszintes mérések	Ismerje a terepi részletpontok vízszintes-, abszolút- és relatív értelmű helymeghatározásának elvét, módjait. Értse az egyenesek kitűzésének eljárásait, ismerje a hosszmérés lépéseit. Ismerje a derékszögű koordinátamérés eszközeit és a mérés végrehajtásának lépéseit, valamint a mérési eredmény dokumentálásának módját.
9.2. Magasságmérések	Ismerje a terepi részletpontok magassági- , abszolút- és relatív értelmű helymeghatározásának elvét, módjait, a szintezés főbb szabályait, a szintezés végrehajtásához szükséges eszközök használatát. Ismerje a vonalszintezés, a keresztszelvény-felvétel és a területszintezés célját, a munkák végrehajtásának lépéseit. Tudja a szintezési jegyzőkönyvet kiszámítani, a szintezési munkák rajzi feldolgozását elvégezni.

10. A fizikai eljárások alapelvei

TÉMAKÖRÖK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

10.1. A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások	Ismerje a fizikai eljárások, műveletek alapelveit. Tudja bemutatni a sűrűségkülönbség elvén alapuló berendezések működési módjait. Ismerje az ülepítés és sűrítés folyamatát. Legyen képes csoportosítani az ülepítőket. Tudja bemutatni az ülepítők és felúsztató berendezések főbb szerkezeti részeit és a tisztítandó víz/szennyvíz útját a berendezésben.
10.2. Méretkülönbség elvén alapuló eljárások	Ismerje a méretkülönbség elvén alapuló berendezések működési elvét, a szűrés elméleti alapjait. Legyen képes csoportosítani a szűrőket különböző szempontok szerint (szűrőanyag, szűrési sebesség, kialakítás). Tudja bemutatni a szűrők főbb szerkezeti részeit és a tisztítandó víz/szennyvíz útját a berendezésben.
10.3. Egyéb fizikai eljárások és műveletek	Ismerje az adszorpció fogalmát és alapelvét, valamint a különböző levegőztető módszereket és berendezéseket. Értse a membráneljárások elvét, ismerje az eljárásait és az alkalmazás lehetőségeit (mikroszűrés, ultraszűrés, nanoszűrés, fordított ozmózis).

11. Kémiai eljárások, müveletek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
11.1. Közömbösítés (semlegesítés)	Ismerje a közömbösítés elvét, a kapcsolódó kémiai fogalmakat, a közömbösítés elvén alapuló környezettechnikai folyamatokat.
11.2. Csapadékképzéssel járó folyamatok	Ismerje a környezettechnikában alkalmazott csapadékképzéssel járó technológiák alapelveit. Tudja bemutatni a csapadékos vízlágyítás folyamatát, berendezéseit. Ertse a foszforeltávolítás, a vastalanítás és az arzénmentesítés elvét, tudja ismertetni technológiai lépéseit.
11.3. Oxidáció	Ismerje az oxidáció fogalmát és legjellemzőbb eljárásait a környezettechnikában.

	Értse a klórszármazékokkal és ózonnal történő oxidációs eljárások alapelveit, ismertesse az alkalmazott berendezések, technológiák működési elvét.
11.4. Derítés	Ismerje a derítés célját, a derítőberendezésekben lejátszódó alapfolyamatokat, a kolloid lebegőanyagok tulajdonságait, a koaguláció, és a flokkuláció alapelvét. Tudja bemutatni a derítőberendezések kialakítását, főbb szerkezeti részeit és a tisztítandó víz útját a berendezésben.
11.5. Ioncsere	Ismerje az ioncsere kémiai alapelveit és csoportosítsa az ioncserélőket. Tudja elmagyarázni az ioncserélő berendezések működési módját és az alkalmazásuk lehetőségeit a környezettechnikában.

12. Biológiai eljárások alapjai

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
12.1. Aerob eljárások	Ismerje az aerob biológiai eljárások alapelvét, az eljárások leggyakoribb alkalmazási területeit, a kapcsolódó mikrobiológiai alapfogalmakat, a szervesanyag aerob lebontásának biokémiai alapjait. Tudja a komposztálás és az aerob szennyvíztisztítási eljárások elvét. Tudja bemutatni az alkalmazott technológiai berendezések (fixfilmes és diszperz rendszerek) kialakítását, főbb szerkezeti részeit és a tisztítandó víz útját a berendezésben.
12.2. Anaerob eljárások	Ismerje az anaerob biológiai eljárások alapelvét, az eljárások leggyakoribb alkalmazási területeit, a kapcsolódó mikrobiológiai alapfogalmakat, a szervesanyag anaerob lebontásának biokémiai alapjait és az iszapkezelés anaerob folyamatait (rothasztás, biogáz előállítás).

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzók, függvény- táblázat (egyidejűleg többféle is lehet)	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		20 perc
Feladatlap
Tesztfeladatok	Számítást igénylő és ábraelemzési feladatok	Egy tétel kifejtése, amely "A" és "B" feladatot tartalmaz
40 pont	60 pont
100 pont		50 pont

írásbeli vizsga Általános szabályok

Az írásbeli feladatsornak szükség esetén tartalmazniuk kell az egyes feladatok megoldásához szükséges ábrákat, nomogramokat, diagramokat és különféle táblázatokat, illetve ezek részleteit.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatlap két részből áll: tesztjellegű kérdéssorból és egy számítási és ábraértelmezési feladatcsoportból.

A tesztjellegű kérdéssor 15-20 kérdést tartalmaz azonos arányban a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási témakörökből. A feladatlap "számítást igénylő és ábraelemzési feladatok" része 4-8 feladatból áll, amelynél egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. A feladatok azonos arányban kerülnek kiírásra a környezetvédelmi és vízgazdálkodási témakörökből. A vizsgázó szabadon oszthatja be a tesztjellegű kérdések megválaszolására, illetve a feladatok megoldására az idejét.

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:

- Környezetvédelemhez kapcsolódó témakörök:

- ökológiai alapfogalmak,

- a természetvédelem alapjai,

- a víz mint környezeti elem,

- a levegő és a talaj mint környezeti elem,

- település környezetvédelme.

- Vízgazdálkodáshoz kapcsolódó témakörök:

- hidrometeorológia és vízkészlet-gazdálkodás,

- hidrológia-hidraulika,

- vízméréstan,

- geodézia,

- a fizikai eljárások alapelvei,

- kémiai eljárások, műveletek,

- biológiai eljárások alapjai.

Tesztfeladatok az alábbi típusok közül kerülhetnek ki: egyszerű választás, többszörös választás, négyféle asszociáció, igaz-hamis állítások.

A számítást igénylő és ábraelemzési feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:

- folyamatleírás,

- hiányos szöveg kiegészítése,

- ábra részeinek megnevezése,

- ábra kiegészítése,

- következtetések levonása ábrák alapján.

A számításos feladatok az alábbi témakörök számítási feladatain alapulnak:

- a víz, mint környezeti elem,

- a levegő és a talaj, mint környezeti elem,

- település környezetvédelme,

- hidrológia-hidraulika,

- vízméréstan,

- geodézia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga a tételsorból húzott tétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A szóbeli vizsga alapvetően a tételben szereplő probléma lényegének, az ahhoz kapcsolódó tényanyagnak, a fogalmak egyértelmű és helyes használatának, valamint az összefüggések felismeréseinek bemutatását várja el a vizsgázótól. A vizsgázónak tájékozottnak kell lennie szűkebb környezetének (a tételéhez kapcsolódó) környezetvédelmi és vízgazdálkodási helyzetéről is. A mondanivalóját logikusan szerkesztve, önállóan, a szakterületének kifejező eszközeit használva (szakszókincs alkalmazása, vázlatok, ábrák, grafikonok értelmezése), helyes magyar nyelven kell előadnia.

A szóbeli tételek "A" és "B" feladatot tartalmaznak.

A szóbeli vizsga az alábbi témakörök bemutatását igényli a vizsgázóktól:

"A" feladatok

- ökológiai alapfogalmak,

- a természetvédelem alapjai,

- a víz mint környezeti elem,

- a levegő és a talaj mint környezeti elem,

- település környezetvédelme.

"B" feladatok

- hidrometeorológia és vízkészlet-gazdálkodás,

- hidrológia-hidraulika,

- geodézia,

- a fizikai eljárások alapelvei,

- kémiai eljárások, műveletek,

- biológiai eljárások alapjai.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák szerint történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszámok
	"A" feladat	"B" feladat	Összesen

Feladat megértése, a lényeg kiemelése, tényanyag mennyisége	10 pont	10 pont	20 pont
A felelet felépítése, magyar nyelvhelyesség, szakterületi kifejező eszközök használata	5 pont	5 pont	10 pont
A fogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása	5 pont	5 pont	10 pont
Az összefüggések felismerése és bemutatása	5 pont	5 pont	10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	25 pont	25 pont	50 pont

KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A közgazdaság ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 345 02 Nonprofit menedzser,

- 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás).

- 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző,

- 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző,

- 54 344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző.

- 54 344 04 Államháztartási ügyintéző

A) KOMPETENCIÁK

1. Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata	Tudja használni a szakmai fogalmakat a megfelelő szövegkörnyezetben, legyen képes a fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetésére.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	Legyen logikusan felépített, következetes az előadása. Legyen képes önálló előadásmódra a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával.

2. Precizitás, pontosság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Pontos számítások, egyértelmű fogalmazás,	Legyen igényes munkájára, kizárólag kifogástalan, egyértelmű, mellékszámításokkal alátámasztott, javítási

áttekinthető külalak	szabályoknak megfelelő produktumot készítsen.
2.2. Precizitás	Minden számítást az elvárásokban megfogalmazott mértékig számítson ki (tizedes jegyek száma, kerekítés).
2.3. Felelősségteljes munkavégzés	Vállaljon felelősséget az elvégzett munka tartalmáért és formájáért, valamint a kimondott, leírt információkért, azok időbeliségéért.

3. Áttekintő- és rendszerezőképesség-

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Információgyűjtés	Tudja kiválasztani a rendelkezésre álló információhalmazból a lényeges és kevésbé lényeges információt. Tudja adott szempont szerint csoportosítani, rendezni az információkat.
3.2. Gyakorlatias feladatértelmezés	A gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatokat legyen képes egy adott vállalkozás és időszakasz köré rendezni.
3.3. Jogforrások helyes alkalmazása	Legyen képes a tények és a jogszabályok közötti alapvető összefüggések felismerésére és az összefüggések alkalmazására.

4. Kapcsolatteremtő képesség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Szakmai kommunikáció	Használja helyesen a szakmai fogalmakat, valamint tartsa be az üzleti etikett szabályait. Együttes feladat elvégzése esetén, a saját feladatok megoldása mellett legyen képes mások munkájának támogatására, a másokkal való együttműködésre.
4.2. Konfliktusmegoldó készség	Legyen képes a munka során fellépő szakmai és személyes nézeteltérések kezelésére, a másik fél tiszteletben tartása mellett, építő kritika meghallgatására, illetve megfogalmazására.
4.3. Szervezőkészség	Legyen képes a lehetséges megoldások közül a legjobb kiválasztására és a választás indokolására, a rendelkezésre álló erőforrások leggazdaságosabb felhasználására.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Gazdasági és jogi alapismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Mikrogazdasági alapok	Ismerje a gazdasági alapfogalmak, termelési tényezők, gazdasági körforgás elemeit és kapcsolatait. Ismerje a piaci alapfogalmakat és szereplőiket. Ismerje a kereslet és kínálat kölcsönhatását. Tudja bemutatni a piaci mechanizmus működését, tudja összehasonlítani a különböző piaci állapotokat grafikus ábrázolás alapján. Tudjon felsorolni fogyasztói döntést befolyásoló tényezőket, és ismerje azok hatásait a keresletre. Tudjon különbséget tenni az egyéni és a piaci kereslet között.
1.2. A vállalat termelői magatartása és a kínálat	Ismerje a vállalat környezetét, piaci kapcsolatait, tevékenységének alapvető formáit. Ismerje a termelés költségeinek csoportosítását, összefüggéseit, tudja a költségfüggvényeket jellemezni és ábrázolni. Ismerje a gazdálkodás folyamatában mérhető gazdaságosság követelményeit. Tudja a különböző költségeket és profitokat kiszámolni, a közöttük lévő összefüggéseket értelmezni. Tudja számszerűen meghatározni a fedezeti összeg nagyságát és grafikusan szemléltetni a változásait. Legyen képes értékelni egy vállalkozás gazdálkodásának eredményét. Ismerje a piaci formákat és tudja összehasonlítani a kínálat meghatározásának módját a különböző piaci feltételek mellett. Ismerje a piacszabályozás indokait és hatásait.
1.3. A nemzetgazdaság	Ismerje a nemzetgazdaság fogalmát és ágazati rendszerét. Legyen képes jellemezni a gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjait (vállalat, háztartás, állam, külföld). Ismerje a tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok típusait és ezek egymáshoz kapcsolódását. Ismerje az állam gazdasági szerepvállalásának előnyeit és hátrányait. Tudja megkülönböztetni a fiskális és monetáris politika eszközeit, várható hatásait. Legyen képes eligazodni a nemzetgazdasági ágak,

	ágazatok, alágazatok és szakágazatok rendszerében. Tudja értelmezni a nemzetgazdaság teljesítményét kifejező különböző kategóriákat. Tudjon különbséget tenni a nominális mérőszámok és a reálértéken meghatározott mérőszámok között. Legyen képes ezeket a mérőszámokat meghatározni és összehasonlítani.
1.4. Jogi alapismeretek	Ismerje a jogalkotás hierarchikus rendszerét, a jogrend szerepét. Ismerje a jogszabályok szerkezetének, megjelenésének és érvényességének szabályait. Tudjon eligazodni a jogi normák rendszerében. Tudja értelmezni a gazdasággal összefüggő alapvető jogszabályokat. Ismerje a vállalkozás alapításának, működésének jogi kereteit. Ismerje az egyéni vállalkozás és a társas vállalkozás jellemzőit, alapításának, szüneteltetésének és megszűnésének főbb szabályait. Legyen képes felsorolni és a felelősség szerint csoportosítani a gazdasági társaságokat. Tudja jellemezni az egyes társasági formákat. Tudjon különbséget tenni a csődeljárás és a felszámolási eljárás között. Ismerje a tulajdon fogalmát, a jogviszony tartalmát, a tulajdonost megillető jogosultságokat. Ismerje a birtoklásra, a használatra és a rendelkezésre vonatkozó korlátozó szabályokat. Ismerje a szerződés fogalmát, a szerződés érvényességének, létrejöttének, megszűnésének, módosításának és a követelések elévülésének feltételeit. Legyen képes bemutatni a leggyakoribb szerződések (adásvétel, bérlet, letét, megbízás, vállalkozás, szállítás, fuvarozás, hitel- és kölcsönszerződés, bankszámla- és betétszerződés, folyószámla-szerződés, lízing, biztosítás) tárgyát, alaki és formai követelményeit, sajátosságait. Ismerje a szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség) fajtáit. Ismerje a szerződés teljesítése és a szerződésszegés eseteit, következményeit.
1.5. Marketing	Ismerje a marketing alapfogalmait. Legyen képes jellemezni a marketing szerepét a vállalkozásban. Ismerje a piackutatás lényegét, módjait és felhasználási területeit.

Legyen képes bemutatni a marketing-mix, a
marketingstratégia elemeit, a reklámtevékenység jogi
eszközeit.

2. Általános statisztika és statisztika gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Statisztikai alapfogalmak	Ismerje - a statisztika fogalmát, ágait, - a sokaság fajtáinak fogalmát, azok jellemzőit, - az ismérv fogalmát és fajtáit, - a csoportosítás, a statisztikai sorok és a statisztikai táblák fogalmát, fajtáit, készítését. Tudja felismerni az információ forrásait.
2.2. Viszonyszámok és alkalmazásuk	Tudja - a viszonyszám fogalmát, alkalmazási területét, - a dinamikus viszonyszámot és fajtáit, összefüggéseiket, - a megoszlási és a koordinációs viszonyszámot, - az intenzitási viszonyszám jellemzőit, leggyakoribb alkalmazási területeit. Megadott adatok alapján legyen képes a mutatók kiválasztására és kiszámítására. Legyen képes elemzések és következetések levonására a kiszámított adatokból.
2.3. Középértékek és alkalmazásuk	Tudja - a középérték fogalmát, fajtáit és alkalmazási területét, - a helyzeti középértékeket: móduszt, mediánt, valamint - a számított középértékeket: számtani-, harmonikus-, négyzetes-, kronologikus-, mértani átlagot, a szóródás mutatóit. Legyen képes megadott adatok alapján számítások végzésére, a kiszámított adatokból elemzések és következetések levonására.
2.4. Index számítás	Legyen képes egyedi és együttes érték-, ár- és volumenindexek (időszaki átlag számítása csak súlyozott számtani átlag formában), valamint az aggregátumok különbségei számítására alapadatokból, ismerje az indexek közötti összefüggéseket, legyen képes a kiszámított adatokból egyszerű elemzések és következtetések levonására.

2.5. Grafikus ábrázolás

Ismerje a grafikus ábrázolás célját, eszközeit,
alkalmazási területeit.

3. Pénzügyi alapismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Pénzügyi intézményrendszer és a pénzügyi szolgáltatások	Ismerje a pénz fogalmát, tudja felsorolni és értelmezni a pénz funkcióit. Tudja a bankok kialakulásának történetét, fogalmát és a bankműveleteket. Legyen képes felsorolni és értelmezni a passzív bankügyleteket (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, hitelfelvétel a jegybanktól és más banktól) és tulajdonságaikat. Legyen képes felsorolni és értelmezni az aktív bankügyleteket (hitelezés, váltóleszámítolás, lízingügylet) és tulajdonságaikat, valamint a hitelbiztosítékok: tárgyi, dologi és személyi biztosíték alapismereteit. Legyen képes felsorolni és értelmezni a semleges bankműveleteket és tulajdonságaikat. Legyen képes megkülönböztetni az egy- és a kétszintű bankrendszer jellemzőit. Ismerje a jelenlegi magyar pénzügyi intézményrendszer felépítését. Ismerje a jegybank és a monetáris szabályozás kapcsolatát, a magyar központi bank feladatait, a monetáris irányításban betöltött helyét. Tudja megkülönböztetni a monetáris és a fiskális politika fogalmakat. Tudja felsorolni a pénzügyi intézmények jellemzőit (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat. Tudja bemutatni a nem monetáris közvetítőket és feladataikat (biztosítók, nyugdíjpénztárak). Ismerje a pénzintézetek felügyeletét és a befektetők védelmét szolgáló hazai intézményrendszert. Tudja bemutatni a legfontosabb nemzetközi pénzügyi intézményeket.
3.2. Pénzforgalom	Ismerje a pénzforgalom általános szabályait, a fizetési számlák fajtáit, a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés formai és tartalmi követelményeit. Ismerje a fizetési számla megnyitása, fizetési számla

	feletti rendelkezés formája rendjét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások lebonyolításának jellemzőit. Ismerje a legfontosabb banki titoktartási szabályokat. Legyen képes megkülönböztetni az alábbi fizetési módokat: - fizetési számlák közötti fizetés: átutalás, beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés; - fizetési számlához kötődő készpénzfizetés: készpénz-fizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása, készpénzbefizetés fizetési számlára, készpénzkifizetés fizetési számláról; - fizetési számla nélküli fizetés: készpénzfizetés. Ismerje a készpénzforgalom lebonyolításának helyére, valamint a pénztár, a pénzkezelés és pénztári forgalom elszámolására vonatkozó és a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök legfontosabb elvárásait. Értse a likviditás fogalmát, jelentőségét.
3.3. Pénzügyi piac és termékei	Ismerje a pénzügyi piacok fogalmát, a gazdaságban betöltött szerepüket. Tudja csoportosítani a pénzügyi piacokat, felsorolni, felismerni a részpiacok jellemzőit. Ismerje az értékpapírok pénzügyi piacokon betöltött szerepét, az értékpapírok megjelenése, fogalma, főbb csoportosítási szempontjai ismereteket. Tudja a következő értékpapír ismereteket: - a kötvény fogalma, árfolyama és hozamai, jellemzői, fajtái és a vállalati kötvény pénzügyi piacon betöltött szerepe; - a részvény fogalma, árfolyama és hozamai, jellemzői, a részvények szerepe a gazdaságban, a részvények fajtái és jellemzői; - a váltó, mint a kereskedelmi hitelezés egyik eszköze, váltó típusok: saját és idegen váltó, legfontosabb váltóműveletek; - az állampapírok az állampapírok fajtái és jellemzői; - a banki értékpapírok jellemzői. Legyen képes megkülönböztetni a tőke- és pénzpiaci ügyletek: prompt és termin ügyletek alapismereteit.
3.4. Biztosítási alapismeretek	Ismerje a biztosítási alapfogalmakat, a biztosítás szerepét, jelentőségét a modern gazdaságban. Ismerje a legfontosabb biztosítási módszereket. Tudja a biztosítási ágazatok rendszereit, a biztosítási szerződés és a biztosítási díj alapismereteit.

4. Pénzügy gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. A pénz időértéke	Értse a pénz időértékének fogalmát, jelentőségét. Legyen képes elvégezni a jelen és a jövőérték számításokat az időtényező táblázatok alkalmazásával, egyszerű diszkontálási és kamatos kamat számítási feladatokat.
4.2. Valuta, deviza árfolyama	Ismerje és értse a valuta, a deviza és árfolyam fogalmakat. Legyen képes alapvető valuta- és a devizaárfolyamokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatokat elvégezni.
4.3. Pénzforgalom	Legyen képes alapadatokból likviditási mutatókat kiszámolni, különbségüket értelmezni.

5. Adózási alapismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Az államháztartás rendszere	Ismerje az állam szerepét a modern gazdaságban, a közfeladatok ellátásának szükségességét és a finanszírozási forrásait. Ismerje az államháztartás alrendszereit (központi és önkormányzati alrendszer). Ismerje a költségvetési bevételek, költségvetési kiadások fő tételeit, legyen képes értelmezni a költségvetés egyenlegét.
5.2. Adózási alapfogalmak	Ismerje az adó és az adórendszer fogalmakat, jellemzőiket. Tudja az adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség jelentését. Ismerje a magyar adójog forrásait. Legyen képes az adókat csoportosítani: jövedelemadó, forgalmi típusú adó, vagyonadóztatás ismérv szerint.

5.3. Kiemelt adónemek

Ismerje az alábbi kiemelt adónemek alapvető fogalmait
és összefüggéseit:
- személyi jövedelemadó: alanyai, a jövedelem,
bevétel, és költség értelmezése, az adó mértéke, az
összevont adóalap adóköteles jövedelmei (önálló
tevékenységből származó, nem önálló
tevékenységből származó és egyéb jövedelem), a
családi kedvezmény, az összevont adóalap adója, az
adókedvezmények;
- általános forgalmi adó: az áfa jellemzői, az
adóalany, az adó mértéke, a fizetendő adó
megállapítása, az adó levonási jog, az adófizetési
kötelezettség, a számlázás (számla, nyugta
adattartalma);
- helyi adók, típusai: vagyoni típusú (építmény- és
telekadó), kommunális jellegű adók
(magánszemélyek kommunális adója és
idegenforgalmi adó), helyi iparűzési adó.

6. Adózás gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Személyi jövedelemadó	Legyen képes az összevont adóalap értelmezésére és annak adószámítására (feladatban megadott családi kedvezmény és adókedvezmény figyelembevételével). Tudja meghatározni alapinformációkból az adóhatósággal adóbevalláskor rendezendő adó összegét.
6.2. Általános forgalmi adó	Tudja az adó összegét meghatározni az adóalap után, valamint, ha a számla összege a fizetendő adót is tartalmazza. Ismerjen az általános adókulcstól eltérő adómértékek alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat, azok adómértékeit. Legyen képes az értékesítések után felszámított fizetendő adó megállapítására, valamint a beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó kiszámítására. Legyen képes a vállalkozást terhelő áfa megállapítására (alapesetekben). Legyen képes a megfizetendő adó megállapítására, számla, nyugta kitöltésére.
6.3. Helyi adók	Tudjon az egyes adótípusokra egyszerű adószámítási feladatokat elvégezni az adóalap és adómérték

megadásával.

7. Számviteli alapismeretek

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Számviteli törvény	Tudja felsorolni a számvitel feladatait, területeit. Tudja megnevezni a számvitel szabályozásának alapdokumentumait (külső és belső szabályozás) és a közöttük levő különbségeket értelmezni. Ismerje a számviteli bizonylatok fogalmát, tudja csoportosítani a bizonylatokat, értelmezni a bizonylati elvet, ismerje az alapvető tartalmi és formai elvárásokat a bizonylatokkal szemben. Ismerje a számviteli beszámoló szerepét, fajtáit, tudja felsorolni a beszámoló részeit. Legyen képes értelmezni a beszámolás és könyvvezetés kapcsolatát.
7.2. Vállalkozás vagyona	Ismerje a leltár fogalmát, fajtáit, jellemzőit. Ismerje a mérleg fogalmát, fajtáit, jellemzőit. Ismerje a mérlegfőcsoportok tartalmát és definícióját (az eszköz- és forrás csoportok). Tudja az eredmény-kimutatás fogalmát, jellemzőit és változatait, képes ismertetni az eredmény-kimutatás kategóriáit és kapcsolataikat. Ismerje és értse a számvitelben a bekerülési érték és könyv szerinti érték fogalmakat.
7.3. Könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret	Ismerje a könyvviteli számlák fogalmait, az egységes számlakeret felépítését és szerkezetét. Legyen képes felsorolni a vállalati számlarend tartalmi elemeit. Ismerje a főkönyvi számlák nyitása, az idősoros és számlasoros könyvelés alapfogalmait. Tudjon különbséget tenni a mérleg valamint a költség- és eredményszámlák között. Tudja értelmezni az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolatát.
7.4. Tárgyi eszközök elszámolása	Legyen képes a tárgyi eszközök csoportosítására. Tudja a tárgyi eszközök értékelésére vonatkozó alapvető bekerülési érték szabályokat, legyen képes a fordulónapi mérlegérték megállapítására. Ismerje az amortizáció elszámolása alapvető megoldásait (lineáris, teljesítményarányos). Legyen képes a belföldi beruházási szállítókkal

	kapcsolatos tételek könyvelésére (különböző finanszírozással). Legyen képes a tárgyi eszközök üzembe helyezése könyvelésére. Legyen képes a tárgyi eszközök értékcsökkenésének főkönyvi elszámolására.
7.5. Vásárolt készletek elszámolása	Ismerje a vásárolt készletek fajtáit és jellemzőiket. Legyen képes egyszerű esetekben a vásárolt készletek bekerülési értékének meghatározására. Ismerje az anyagok raktári és analitikus nyilvántartásának alapvető információtartalmát. Legyen képes az anyagbeszerzés könyvelése számla szerinti áron (tényleges beszerzési áron való nyilvántartásnál), a visszaküldés és az engedmény gazdasági események könyvelésére. Legyen képes az anyagkészlet csökkenések értékének számítására és a felhasználás könyvelésére átlagáron, csúsztatott átlagáron és FIFO- elv alapján. Ismerje a leltározás feladatait, a leltári eltérések számítását és könyvelését. Ismerje az áruk fogalmát, tudja csoportosítani, megkülönböztetni más készletektől.
7.6. Jövedelem elszámolás	Ismerje a jövedelemmel kapcsolatos analitikus nyilvántartások információ tartalmát, a jövedelem részeit, a levonások keletkezését, nyilvántartását és könyvelését. Legyen képes a bérfeladás számítása, nyilvántartása és könyvelése feladatok elvégzésére. Tudja a bérek közterheinek számítását, nyilvántartását és könyvelését. Legyen képes a jövedelem kifizetése (készpénzes és folyószámlára történő átutalás) eseményeket értelmezni és könyvelni.
7.7. A saját termelésű készletek elszámolása	Ismerje a saját termelésű készletek fogalmát, csoportosítását. Tudja a saját termelésű készletek értékelésének alapvető szabályait, ismerje az önköltség alapvető elemeit, legyen képes értelmezni az önköltség változását. Ismerje a saját termelésű készletek analitikus és főkönyvi nyilvántartásának alapvető információtartalmát. Ismerje a termelési költségek típusait, a költségek könyvviteli elszámolása költségnemek szerinti

szabályait.
Legyen képes a saját termelésű készletek
állományban vétele, valamint a fordulónapi
mérlegérték meghatározása számviteli feladatokra.

7.8. Termékértékesítés
elszámolása

Ismerje az értékesítés bizonylatolása rendjét, a számla
tartalmi elemeit.
Tudja kiszámítani az értékesítéshez kapcsolódó
bevétel, forgalmi adó és készletcsökkenés (átlagár,
FIFO értelmezésben) összegeket és legyen képes az
esemény könyvelésére, valamint mindezt értelmezni
és elvégezni a visszaküldés, a minőségi engedmény
gazdasági események tekintetében.
Legyen képes értelmezni a saját termelésű készletek
állományváltozása (STKÁV) hozam értéket, legyen
képes kiszámítani a tárgyévi eredmény meghatározása
lépéseként is.

8. Számvitel gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1. Pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok	Legyen képes alapinformációkból a következő bizonylatok elkészítésére vagy a bizonylatok tartalmi és formai elemei megjelenítésére: - kiadási és bevételi pénztárbizonylat, - készpénzfizetési számla, - bankhoz kötődő egyszerű gazdasági események bizonylatai.
8.2. A tárgyi eszköz nyilvántartása	Legyen képes értelmezni a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó és az üzembe helyezési okmány szerepét, felsorolni, kiegészíteni a tartalmi és formai elemek felsorolását. Legyen képes elvégezni az időarányos lineáris és a teljesítményarányos amortizáció számításokat, ezekhez kapcsolódó eszköz érték meghatározásokat.
8.3. A készletek (vásárolt és saját termelésű) bizonylatai	Legyen képes alapinformációkból a következő bizonylatok elkészítésére vagy a bizonylatok tartalmi és formai elemei megjelenítésére: - Készlet bevételezési, kivételezési bizonylat, - Készletnyilvántartó lap, - Szállítólevél, számla.
8.4. A jövedelem-elszámolás	Legyen képes a bérszámfejtő lapon a nettó bér kiszámítására.

bizonylatai

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	20 perc
100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó, ceruza	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandók

	Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		20 perc
Feladatlap		A tétel kifejtése és a tételhez tartozó forrás értékelése
I. Választást, rövid egyszerű	II. Üzleti számítást,

választ igénylő feladatok	könyvviteli tétel- szerkesztést igénylő feladatok
40 pont	60 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli feladatlap különböző típusú feladatok kombinációjából áll. Az írásbeli feladatsor két feladatcsoportot (választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok és üzleti számítást, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok) tartalmaz. A szerkezeti részekre bontás nem a témakörök szerint, hanem a feladatok eltérő jellege miatt történik. Az egyes részek a feladatok típusában és a hozzájuk kapcsolódó kompetenciákban különböznek. A vizsgázó a rendelkezésre álló időkeretet szabadon használhatja fel az egy feladatlapon kiosztott két feladatcsoport megoldására.

A központi feladatlap tartalmazza a feladatok megoldásához szükséges szöveges és képi anyagot, a használható számlarendet (számlatükröt).

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatlap egyszerű és összetett feladatokat is tartalmaz. A feladatsor egészének összeállításánál az alábbi tartalmi arányok az irányadók:

Gazdasági és jogi alapismeretek	25%-30%
Altalános statisztika és statisztika gyakorlat	15%-20%
Pénzügyi alapismeretek és pénzügyi	20%-25%
gyakorlat
Adózási alapismeretek és adózás gyakorlat	5%-10%
Számviteli alapismeretek és számviteli gyakorlat	20%-25%

A fenti arányok hozzávetőlegesek, hiszen az összetett jellegük miatt a feladatok egy része több témakörbe is besorolható. A meghatározott tartalmi arányoknak a feladatsor egészében érvényesülnie kell.

Az írásbeli feladatok jellemzően lehetnek:

I. Választást, rövid, egyszerű választ igénylő feladatok

A feladattípusok olyan kompetenciákat mérnek, amelyek a szakma elméleti ismeretanyagához, módszertani eljárásaihoz kapcsolódnak. Ezért alkalmasak az alapfogalmak, jelenségek és szabályok ismeretének, rendszerezésének, továbbá az összefüggések helyes alkalmazásának mérésére. Ebben a részben a gazdálkodási tevékenységgel összefüggő nyilvántartások, eljárások, értékelések módszertani szabályaihoz vagy alkalmazásához kapcsolódó egyszerű feladatok is vannak, ezért a feladatlap A) és B) részre osztott, azonos értékű pontszámmal. Az A) rész 1-3 pont értékű feleletválasztásos, vagy teszt jellegű feladatokat tartalmaz, a feladatok száma maximálisan 10 lehet. A feladatlap B) részében a rövid szöveges választ igénylő feladatok találhatók, amelyek egy-két szavas kiegészítéssel, vagy egy-két mondatban megválaszolható meghatározással, avagy önálló szövegezéssel oldhatók meg. Ebben a csoportban a következő feladattípusok fordulhatnak elő: definíció, igaz-hamis állítás, kiegészítés, párosítás. Egy feladatsorban 6-8 ilyen típusú feladat szerepelhet, amelyek 3-5 ponttal értékelhetők.

A választást, rövid egyszerű választ igénylő feladatok a részletes követelmények bármelyik témaköréből adhatók. Az első rész összesen 10-18 feladatot tartalmazhat, egyenként 1-5 ponttal értékelhetőek.

Lehetséges feladattípusok:

- feleletválasztás,

- definíciók,

- egymáshoz rendelés (pl. képek, dokumentumok kiválasztása szöveghez),

- fogalmak felismerése, magyarázata,

- események sorrendjének megállapítása,

- ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok,

- célok és következmények megkülönböztetése,

- igaz-hamis állítások,

- táblázat kitöltése vagy kiegészítése,

- ténybeli hibák azonosítása, javítása,

- hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése.

II. Üzleti számítást, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok

Ebben a részben a szakmai alapismeretek gyakorlati eljárásait kell alkalmazni, a részletes követelményekben szereplő egy-egy összetett eseménysorozat feldolgozásához kapcsolt számítási, ábrázolási, táblázatkészítési, vagy tételszerkesztést igénylő feladat során. A feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A második rész 3-5 feladatot tartalmazhat, amelyek egyenkénti pontértéke 8-15 pont között változhat.

Lehetséges feladattípusok:

- táblázat kitöltése vagy kiegészítése,

- ténybeli hibák azonosítása,

- eredmények értelmezése, ábrázolása,

- hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése,

- dokumentumok összeállítása,

- számítási feladatok,

- könyvviteli tételszerkesztés,

- bizonylatkitöltés vagy bizonylat tartalmak kijelölése.

A számítást, bizonylatkitöltést és tételszerkesztést igénylő feladatok, a részletes követelményekben meghatározottak szerint az alábbi témakörökből adhatók:

- Gazdasági és jogi alapismeretek:

- mikrogazdasági alapok,

- a vállalat termelői magatartása és a kínálat,

- a nemzetgazdaság.

- Általános statisztika és statisztika gyakorlat:

- viszonyszámok és alkalmazásuk,

- középértékek és alkalmazásuk,

- index számítás.

- Pénzügy-gyakorlat:

- a pénz időértéke,

- valuta, deviza árfolyama.

- Adózás gyakorlat:

- személyi jövedelemadó,

- általános forgalmi adó,

- helyi adók.

- Számviteli alapismeretek:

- vállalkozás vagyona,

- tárgyi eszköz elszámolása,

- vásárolt készletek elszámolása,

- jövedelem elszámolás,

- a saját termelésű készletek elszámolása,

- termékértékesítés elszámolása.

- Számvitel gyakorlat:

- pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok,

- a készletek (vásárolt és saját termelésű) bizonylatai,

- a jövedelem elszámolás bizonylatai.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat és szempontokat ad a hiányos vagy hibás megoldások értékeléséhez. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott elméleti tananyagokat kéri számon a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását értékelik.

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből, valamint a tételhez kapcsolódó forrásanyaghoz tartozó kérdés megválaszolásából áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja a tétel kifejtésénél is.

A tétel megnevezi, és részletesen felsorolja az ismertetésre kerülő tematikus egységeket, és ezekhez minden esetben forrásszemelvényt kapcsol. A tételek összeállításánál forrásként felhasználhatók a következő szemléltető-illusztráló források:

- statisztikai táblák, grafikonok,

- marketing kommunikáció eszközei,

- gazdasági sajtóból cikkek, leírások,

- törvények (kizárólag illusztrálásra),

- pénzügyi befektetési tájékoztatók,

- minták különböző szerződésekre,

- csekk-, váltó-, részvény-, kötvényminta,

- számlatükör,

- bizonylatok.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A szóbeli tételsor tételei az alábbi témakörökből jelölhetők ki:

- Gazdasági és jogi alapismeretek (30%):

- mikrogazdasági alapok,

- a nemzetgazdaság,

- jogi alapismeretek,

- marketing alapjai.

- Pénzügyi alapismeretek témakörei (30%):

- pénzügyi intézményrendszer és a pénzügyi szolgáltatások,

- pénzforgalom,

- pénzügyi piac és termékei,

- biztosítási alapismeretek.

- Adózási alapismeretek témakörei (20%):

- az államháztartás rendszere,

- adózási alapfogalmak,

- kiemelt adónemek.

- Számviteli alapismeretek témakörei (20%):

- számviteli törvény,

- vállalkozás vagyona,

- könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret,

- jövedelem elszámolás.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	Pontszám
Feladat megértése, a lényeg kiemelése	10 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, összefüggések értelmezése	10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása	10 pont
Források használata és értékelése	10 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód	5 pont
Szaknyelv alkalmazása	5 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:	50 pont

ÜGYVITEL ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az ügyvitel ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXV. Ügyvitel ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 346 01 Irodai asszisztens,

- 54 346 02 Ügyviteli titkár.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata	A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása.
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése	A téma tartalmának logikus felépítése a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. A mondanivaló egyértelmű, egyszerű, világos közvetítése. Szakszókincs, nyelvi eszközök használata.
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven	A téma pontos, szakszerű, szabatos, lényegre törő kifejtése.

2. Precizitás, pontosság, megbízhatóság

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Adatbevitel	Legyen képes a számítógép szakszerű használatára, a hibátlan gépelésre. Ismerje a számítógépes irodai programokat, legyen képes a dokumentum típusa alapján megállapítani az alkalmazott programot.
2.2. Nyilvántartások vezetése	Legyen képes az irodai dokumentumok és nyilvántartások elkészítésére, kitöltésére, naprakész, szisztematikus kezelésére.
2.3. Információ	Legyen képes az információforrások kezelésére, adatok, információk keresésére és feldolgozására, valamint a megfelelő helyre és időben történő továbbítására - az adatvédelmi előírások betartásával.

3. Jó kommunikációs képesség szóban és írásban

TÉMÁK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Munkahelyi kapcsolatok	Legyen képes adott helyzetben alkalmazni a helyes kommunikációs formát, ismerje a munkahelyi

	környezetben elvárt kulturált viselkedés szabályait, legyen képes azok betartására.
3.2. Ügyfélkapcsolatok	Legyen képes jó kapcsolatot kialakítani külső partnerekkel, a különböző típusú ügyfelekkel.
3.3. Elektronikus kapcsolattartás	Ismerje az elektronikus kommunikáció szabályait, legyen képes azok betartására.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Gépírás és iratkezelés gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A vakírás alapjai	Tudja a számítógépes munkatevékenységhez szükséges körülményeket a rendelkezésére álló eszközök segítségével kialakítani az egészséges és biztonságos, valamint kényelmi szempontok figyelembevételével, az írás-, dokumentumszerkesztési és nyomtatási tevékenységhez az eszközöket, mappákat, fájlokat előkészíteni. A tízujjas vakírás szabályos technikájával tudja kezelni a számítógép billentyűzetét, legyen képes minimum 150 leütés/perc sebességgel különböző forrásanyagból adatbeviteli tevékenységet (másolás nyomtatott szövegről) végezni. Ismerje a számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és helyesírási szabályait.
1.2. Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok
1.2.1. Dokumentumok típusai, fajtái	Ismerje a dokumentumok, iratok típusait (egyszerű ügyiratok, szervezetek belső iratai, a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai, az üzleti élet gazdasági, kereskedelmi levelei, a munkavállalással kapcsolatos iratok), fajtáit, létrehozásuk feltételeit. Ismerje az elektronikus dokumentumok létrehozásának műveleteit, a különböző programokkal előállított anyagok mentésének módozatait. Legyen képes forrásfájl alapján új dokumentumot létrehozni, a forrásanyagot másként elmenteni, átnevezni, másolni, nyomtatni.

1.2.2. A dokumentumszerkesztés
követelményei, az irat- és
dokumentumszerkesztés
szabályai

Legyen képes alkalmazni dokumentumkészítési,
szövegszerkesztési ismereteit. Ismerje fel a különböző
programokkal létrehozott dokumentumokat, tudja
azokat megnyitni, másként menteni, átnevezni, más
fájlformátumban elmenteni, nyomtatni. Alkalmazza a
szövegszerkesztő program alábbi funkcióit:
- oldalbeállítás, elrendezés, papírméret, tájolás,
- töréspontok (oldaltörés, szakasztörés, hasábtörés)
elhelyezése,
- karakterek formázása,
- bekezdések alkotása, formázása,
- szegély, oldalszegély, mintázat (kitöltés)
elhelyezése,
- felsorolás, többszintű felsorolás létrehozása,
- tabulátorpozíciók elhelyezése, különböző típusú
tabulátorok használata,
- szöveg beillesztése,
- táblázat, diagram, kép, alakzat, oldalszám, dátum
és idő, szövegdoboz, WordArt, iniciálé,
szimbólum, vízjel, lábjegyzet, képaláírás,
megjegyzés beszúrása,
- irányított beillesztés,
- más irodai programmal előállított objektum
beillesztése,
- a beszúrt/beillesztett objektum formázása,
- címsor létrehozása stílusok használatával,
szövegrészek formázása stílus alkalmazásával,
- szövegrész, szöveg keresése, cseréje,
- élőfej, élőláb létrehozása,
- nyelvi eszközök használata: helyesírás-ellenőrzés,
automatikus elválasztás.

1.2.3. A táblázatkészítés
műveletei

A tanult táblázatkezelő programmal legyen képes
elvégezni az alábbi műveleteket:
- munkalapok azonosítása, beszúrása, törlése,
- oldalbeállítás funkciói,
- adatbevitel,
- másolás, beillesztés,
- egyszerű táblázatok létrehozása,
- forrásfájlban kapott táblázat bővítése,
- táblázat esztétikus formázása,
- élőfej, élőláb tartalmának beszúrása, formázása,
- karakterek formázása,
- feltételes formázás,
- adatok igazítása,
- különböző számformátumok alkalmazása,
- cellák egyesítése, felosztása,
- sor, oszlop beszúrása, törlése, elrejtése, felfedése,
- egyszerű számolási műveletek elvégzése egyéni

	képlettel vagy az alábbi függvények alkalmazásával: - SZUM, ÁTLAG, MAXIMUM, MINIMUM, - DARAB, DARAB2, DARABTELI, DARABÜRES, - HA, KEREKÍTÉS, - abszolút vagy vegyes hivatkozás használata, - hivatkozás munkalapon belül és a munkalapok között, - rendezés egy vagy több szempont alapján, - adatok szűrése, azokkal további műveletek végzése, - keresés, csere, - a táblázat megadott adataiból diagramok létrehozása, formázása, elhelyezése, - kép, alakzat, szövegdoboz, WordArt, szimbólum beszúrása, szerkesztése.
1.2.4. Az adatbázis készítésének műveletei	A tanult adatbázis-kezelő programmal legyen képes elvégezni az alábbi műveleteket: - adatbázisba adatok feltöltése (forrásfájlban kapott adatok bővítése, módosítása, egyéni adatbevitel), - adattáblából adatok kikeresése (szűrés), - rekordok módosítása, beszúrása, törlése, - adatok rendezése a táblákban, - lekérdezés létrehozása, mentése, szerkesztése, - jelentés készítése, módosítása, nyomtatása.
1.2.5. Számítógépes nyomtatvány, űrlap és sablon szerkesztése	Ismerje a különböző típusú nyomtatványok, űrlapok kitöltésének, szerkesztésének, formázásának műveleteit a számítógépes munkavégzés során, például: - adatlap, - jelentkezési lap, - válaszlap, - kérdőív, - igazolás, nyilatkozat, stb.
1.2.6. Körlevélkészítés elemei, technikája	Ismerje a körlevél készítésének lépéseit, technikáját, tudjon adatbázist, törzsdokumentumot létrehozni, azok egyesítésével körlevelet készíteni, megadott tartományt nyomtatni.
1.2.7. Hivatkozások használata	Ismerje a dokumentumban elhelyezett hivatkozások szerepét, legyen képes a dokumentumba hivatkozásokat beszúrni (pl. lábjegyzet, képaláírás, linkek, stb.), tudjon hivatkozást megszüntetni.

2. Levelezési ismeretek és gyakorlat

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Üzleti levelezés sajátosságai
2.1.1. A levelezés alapfogalmai, a levelek típusai, fajtái, csoportosításuk	Ismerje a levelezés alapfogalmait, legyen képes az iratfajták jellemző jegyeinek bemutatására, ismerje az iratok, levelek típusait, fajtáit, tartalmi és nyelvi követelményeit. Tudja csoportosítani az iratokat különböző szempontok szerint.
2.1.2. Az iratok, levelek készítésének tartalmi, formai és nyelvi követelményei, a sablon használata	Az iratok és levelek készítésekor legyen képes alkalmazni azok tartalmi, formai és nyelvi követelményeit. Tudja a sablon készítésének alapszabályait, alkalmazásának előnyeit, hátrányait.
2.1.3. A levél fogadásának és továbbításának fajtái Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai	Ismerje a levelek fogadásának és továbbításának különböző módjait, tudja használni az internetet, levelezést folytatni a partnerekkel a netikett szabályainak betartásával. Ismerje az adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályait, legyen tisztában az adatkezelés és adatvédelem alapvető fogalmaival.
2.2. Hivatali, üzleti és magánlevelezés
2.2.1. Üzleti levél készítése, az üzleti életben előforduló levelek típusai, az üzleti élet gazdasági és kereskedelmi levelei	Ismerje a gazdasági folyamatokkal, kereskedelemmel, áruforgalommal kapcsolatos levelek tartalmi, formai, nyelvi jegyeit. Legyen képes különbséget tenni a különböző típusú iratok között.
2.2.2. Az ügyirat- és dokumentumkészítés alapelvei és folyamata	Ismerje a levélkészítés alapelveit és folyamatát. Ismerje a különböző típusú levelek tartalmi, formai, nyelvi követelményeit, és tudja azokat alkalmazni a dokumentum elkészítésekor. Legyen képes tartalmilag összefüggő bekezdések alkotására, a lényeges információ kiemelésére.
2.2.3. Egyszerű ügyiratok	Ismerje az egyszerű iratok tartalmi, nyelvi, formai követelményeit, és legyen képes a gyakorlatban gyakran előforduló iratfajtákat elkészíteni: - nyugta, elismervény, - kötelezvény, meghatalmazás, - nyilatkozat, stb.
2.2.4. Szervezetek belső iratai	Ismerje a szervezeten belüli információáramlás lehetséges elemeit, a belső iratok tartalmi, nyelvi és

	formai követelményeit, legyen képes azok elkészítésére: - feljegyzés, emlékeztető, - utasítás, - jelentés, beszámoló, - jegyzőkönyv, stb.
2.2.5. Az adat- és információkezelés folyamata az irodai munkában: információforrás, -szerzés, - rögzítés, -feldolgozás	Ismerje az adat- és információkezelés folyamatát az irodai munkában, tudjon információt keresni, gyűjteni, rögzíteni és feldolgozni.
2.2.6. Irodafajták, irodatípusok, az iroda kialakításának ergonómiai követelményei. Környezetvédelmi szempontok az irodában.	Ismerje a különböző típusú irodákat, kialakításuk elveit, ergonómiai követelményeit. Ismerje a környezetvédelmi elvárásokat, legyen képes azok betartására.
2.3. Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása
2.3.1. Hivatalos levelek fajtái, az üzleti élet gazdasági, kereskedelmi levelei	Ismerje a hivatalos levelek fajtáit, a gazdasági, kereskedelmi levelezés folyamatában keletkező dokumentumok tartalmi, formai és nyelvi követelményeit. Legyen képes sablont létrehozni, felhasználni a dokumentum elkészítéséhez. Legyen képes feladatsor alapján elkészíteni az alábbi iratokat: - jelentés, beszámoló, tájékoztatás, feljegyzés jegyzőkönyv, - beadvány, határozat, - érdeklődő és tájékoztató levél, - ajánlatkérés, ajánlat, - megrendelés, a megrendelés visszaigazolása, - szerződés, - a hibás teljesítés iratai, stb.
2.3.2. Levelezés hagyományos és digitális formában, a levelezés és elektronikus kapcsolattartás szabályai	Ismerje a dokumentumok továbbításának és fogadásának hagyományos és digitális formáit, a levelezés folyamatát, a kapcsolattartás szabályait, legyen képes azok maradéktalan betartására.
2.3.3. Az iratkezelés és -tárolás teendői, dokumentumai	Ismerje az iratok iktatásának, tárolásának, őrzésének, archiválásának folyamatát, az itt keletkező iratok tartalmi, formai követelményeit.
2.4. A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása

2.4.1. A dokumentumok típusai, a dokumentumszerkesztés követelményei, az iratkezelés és irattárolás írásbeli dokumentumai	Legyen tisztában a különböző típusú dokumentumok szerkesztésének műveleteivel, tudja elkészíteni az iratkezelés és irattárolás írásbeli dokumentumait, legyen képes a szükséges nyomtatványok kitöltésére az elméleti ismeretek alapján.
2.4.2. A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai	Ismerje a hivatalos szervekhez küldött és a tőlük kapott iratok jellemző vonásait, tudjon egyszerűbb beadványokat adatok, utasítások alapján elkészíteni: bejelentés, javaslat, panasz, kérvény, fellebbezés.
2.4.3. A munkavállalással kapcsolatos iratok.	Legyen képes a munkaviszony létesítésekor, a munkaviszony ideje alatt és megszűnésekor alkalmazott iratok elkészítésére, kezelésére: álláshirdetés, pályázat, önéletrajz, motivációs levél, munkaszerződés, felmondás, áthelyezési kérelem, stb.
2.4.4. Egyszerű ügyiratok, szervezetek belső iratai	Legyen képes a különböző típusú ügyiratfajták kitöltésére, elkészítésére a tanult elméleti ismeretek alapján.

3. Kommunikáció alapjai, az üzleti kommunikáció gyakorlata

TÉMAKÖRÖK	EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok
3.1.1. A kommunikáció fogalma, fajtái	Tudja meghatározni a kommunikáció fogalmát, céljait. Ismerje a kommunikáció típusait a kommunikációs eszközök (verbális, nem verbális; szóbeli, írásbeli), a felek viszonya (egyenrangú, egyenlőtlen viszony), a folyamat irányultsága szerint (egyirányú-kétirányú, közvetlen-közvetett), stb.
3.1.2. A kommunikáció folyamata és fajtái	Tudja ismertetni a kommunikáció általános modelljét, ismerje a folyamat elemeit, azok szerepét, eszközeit. Tudja ápolni partnerkapcsolatait szóban, írásban, telefonon és elektronikus úton.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

Iratminták a Pp. szövegéből

Döntvényláncolatok

19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról

1. melléklet a 19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelethez