38/2016. (X. 12.) NGM rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységével összefüggő egyes NGM rendeletek módosításáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében,

a 9-11. § tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (32) bekezdésében,

a 12. § tekintetében az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 119. § (1) bekezdés 20. pontjában,

a 13. § tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (26) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. és 11. pontjában és 1. melléklet H) pontjában foglalt táblázat 5. sorában

meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagyonkezelése és bérlőkijelölése alatt álló lakások, valamint személygépkocsi-tárolók bérbeadásáról szóló 46/2013. (X. 31.) NGM rendelet módosítása

1. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagyonkezelése és bérlőkijelölése alatt álló lakások, valamint személygépkocsi-tárolók bérbeadásáról szóló 46/2013. (X. 31.) NGM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a NAV vezetőjére és szakmai helyetteseire;

b) a NAV teljes személyi állományára (a továbbiakban: NAV foglalkoztatott);

c) az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásra más költségvetési szerv által - külön megállapodás alapján -bérlőként kijelölt személyekre;

d) az a)-c) pontokban meghatározott személyekkel a NAV rendelkezése alatt álló lakásba együtt költöző személyekre."

2. § (1) Az R1. 2. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"1/a. bérlőkijelölő szerv: az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési szerv;"

(2) Az R1. 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"4. lakásügyi szerv: a NAV Központi Irányítása (a továbbiakban: NAV KI);"

(3) Az R1. 2. §-a a következő 4/a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"4/a. lakásügyi szerv vezetője: a NAV KI főigazgatója;"

3. § Az R1. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) NAV foglalkoztatott részére NAV rendelkezése alatt álló lakás abban az esetben biztosítható, amennyiben a NAV-nál legalább 1 éves folyamatos hivatásos szolgálati jogviszonnyal, kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve munkaviszonnyal rendelkezik és a 4. §-ban felsorolt kizáró okok nem állnak fenn.

(2) Az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek részére a NAV rendelkezése alatt álló lakás bérbeadása egyedi elbírálás alapján, a lakásügyi szerv vezetője által meghatározott feltételekkel történik.

(3) Az 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igénylők esetén a jogosultság vonatkozásában a bérlőkijelölő szerv által meghatározott feltételek az irányadók.

(4) A lakáskérelemmel kapcsolatos döntés meghozatalára minden esetben a lakásügyi szerv vezetője jogosult. Amennyiben a lakásügyi szerv vezetője a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja, úgy a benyújtott kérelmek véleményezésére, az abban foglaltak vizsgálatára, az elosztásra vonatkozó javaslat kidolgozására lakásügyi bizottságot kell létrehozni.

(5) A NAV KI a vezetői munkakörök betöltéséhez, valamint a soron kívüli és azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtásához kapcsolódó elhelyezések megoldása érdekében központi tartalék lakáskeretet tarthat fenn."

4. § Az R1. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Nem jogosult a NAV rendelkezése alatt álló lakásra a NAV foglalkoztatott, ha:

a) a szolgálatteljesítési (munkavégzési) helyén és annak vonzáskörzetében önálló lakással rendelkezik;

b) kérelmére a lakása szolgálati jellegét a NAV vagy annak jogelődje megszüntette, vagy a lakás elidegenítéséhez hozzájárult;

c) lakhatásának megoldásához a NAV-tól vagy annak jogelődjétől munkáltatói támogatást kapott;

d) ő maga, házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által bérelt, a NAV rendelkezése alatt álló vagy önkormányzati lakását maga, vagy közeli hozzátartozója, élettársa részére megvásárolta, vagy a lakás megvásárlásához előzőekben hivatkozott személyek részére hozzájárulását adta;

e) lakhatását biztosító lakóingatlanát az igénylés napját megelőző 5 évben elidegenítette vagy elajándékozta;

f) lakásbérleti jogviszonyát közös megegyezéssel pénzbeli térítés ellenében szüntette meg;

g) a jogosultsága szempontjából lényeges adatot, körülményt elhallgatott, valótlan adatot közölt, vagy a lakásügyi szervet más módon megtévesztette, vagy tévedésben tartja;

h) ismételt lakáskérelem benyújtásakor lakbér, lakáshasználati, külön szolgáltatási díj tartozással rendelkezik;

i) a lakáskérelem benyújtása napját megelőző 5 éven belül a NAV-val kötött lakásbérleti szerződés megszűnésekor a h) pontban szereplő jogcímeken fennálló tartozásait nem rendezte vagy az végrehajtás útján került rendezésre;

j) jogcím nélküli használót a NAV vagy jogelődje rendelkezése alatt álló lakásban visszahagyott.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott kizárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a NAV foglalkoztatottat hivatali érdekből olyan településre helyezik át, ahol, vagy amelynek vonzáskörzetében önálló lakással nem rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott kizárás alól a lakásügyi szerv vezetője, indokolt esetben, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén felmentést adhat.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a NAV foglalkoztatottal egy tekintet alá esik a vele együtt költöző személy."

5. § Az R1. 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáscélú előtakarékossági szerződés megkötésétől a lakásügyi szerv vezetője eltekinthet, vagy a rendszeres betételhelyezés összegének csökkentését engedélyezheti amennyiben:)

"b) a bérlő vagy a vele együtt költöző személy önálló lakástulajdonnal rendelkezik."

6. § Az R1. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A lakás, lakásberendezés átadás-átvételkori állapotát jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell, hogy az megfelel-e az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti követelményeknek."

7. § Az R1. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhat beszámításban, amennyiben:

a) a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel;

b) a lakással kapcsolatos, az Ltv. 13. § (1) bekezdése alapján a bérbeadót terhelő munkálatokkal kapcsolatos költségeket a bérlő vállalja át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bérlő a munkálatok anyagköltségét és munkadíját (a továbbiakban együtt: felújítási költség) beszámítás útján érvényesítheti. A munkálatok elvégzéséhez minden esetben szükséges a bérbeadó előzetes engedélye, melyben - a bérlő által benyújtott előzetes költségvetés és árajánlatok alapján - meghatározza a maximálisan beszámítható felújítási költséget, valamint az engedély érvényességének határidejét.

(3) Beszámítás a mindenkori komfortfokozatnak megfelelő lakbér és a lakásbérleti szerződésben megállapított külön-szolgáltatási díj mértékéig tudható be, a felújítási költség összegéig. Határozott idejű lakásbérleti szerződés esetében akkor köthető beszámítási megállapodás, ha a felújítási költség a szerződés fennállása alatt beszámítható. Bérbeadó vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés lejárati idő előtti megszűnése esetén - kivéve, ha a szerződés a bérlő jogcím nélkülivé válása miatt szűnik meg - a lakbérbe még be nem számított felújítási költségeket a bérlő részére megtéríti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást írásba kell foglalni és abban fel kell tüntetni a bérlő által végzendő munkálatok körét és azok tényleges költségét. A megállapodás megkötésére a bérlő által benyújtott, saját nevére és a megállapodásban megjelölt NAV rendelkezése alatt álló lakás címére kiállított - a bérbeadó által jóváhagyott - eredeti számlák alapján kerülhet sor. A bérbeadó az előzetesen engedélyezett összegen felüli felújítási költséget akkor sem téríti meg, ha az számlával igazolt.

(5) A bérlő szavatosságot vállal a beépített anyagok minőségéért és az elvégzett munkálatokért. Szakszerűtlen kivitelezés esetén a bérlő köteles viselni a szakszerűtlen munkával kapcsolatban fölmerülő összes (szükséges visszabontások és helyreállítások, átalakítások stb.) költséget. A bérlő kizárólag szabványos és építőipari alkalmassági minősítéssel rendelkező anyagokat építhet, építtethet be."

8. § Hatályát veszti az R1.

a) 5. § (4) bekezdése és

b) 16. § (2) bekezdése.

2. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet módosítása

9. § Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem tartozik az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység:)

"a) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, csendes bor, habzóbor, egyéb csendes erjesztett ital, egyéb habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított és fermentált dohány, ellenőrzött energiatermék,"

10. § Az R2. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az EKAER szám megállapítása érdekében egyszerűsített adattartalommal történő bejelentést tehet továbbá

a) az egyetemes postai szolgáltató, valamint

b) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38-39. cikkének megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodó."

11. § Az R2.

a) 3. § (1) bekezdésében az "Útdíjköteles gépjárművel végzett" szövegrész helyébe az "Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés g) pontjában az "ugyanazon útdíjköteles gépjárművel" szövegrész helyébe az "ugyanazon útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel" szöveg

lép.

3. Az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelet módosítása

12. § Az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelet

a) 46. § (1) és (2) bekezdésében az "52. §-ban" szövegrész helyébe a "49. §-ban" szöveg,

b) 47. §-ában az "52. §-ban és 53. §-ban" szövegrész helyébe a "49. §-ban és 50. §-ban" szöveg,

c) 48. §-ában az "52. § és 53. §" szövegrész helyébe a "49. § és 50. §" szöveg

lép.

4. Az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII. 28.) NGM rendelet módosítása

13. § Hatályát veszti az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII. 28.) NGM rendelet 3. § (3) bekezdése.

5. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 9. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

Tartalomjegyzék