11/2016. (IV. 29.) NGM rendelet

az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 119. § (1) bekezdés 1., 3-13., 15-21. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vámhatóság és a gazdálkodó számítógépesített rendszerének működési zavara esetén alkalmazandó részletszabályok[1]

1. §[2]

1/A. §[3] (1) Ha a gazdálkodó váminformatikai rendszere (gazdálkodó okmánykitöltő rendszere vagy kommunikációs rendszere) nem üzemel, a gazdálkodó a rendszer üzemen kívül kerüléséről a "Gazdálkodó rendszerét érintő üzemszüneti eljárás bejelentése" elnevezésű nyomtatvány alkalmazásával értesíti az érintett vámhivatalt.

(2) Az üzemszünet megszűnésének bejelentésére az (1) bekezdés szerinti nyomtatvány, vámhatósági jóváhagyással ellátott bejelentőlap vagy azzal azonos tartalmú bejelentés is szolgálhat. A gazdálkodónak az értesítésben fel kell tüntetnie az üzemszüneti eljárás alatt felhasznált tételszámokat.

(3) Egyszerűsítés alkalmazása esetén az engedélyes az (1) bekezdés szerinti nyomtatványt - feltüntetve azon a felhasznált tételszámokat is - nyújtja be az érintett vámhivatalhoz.

2. A kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó szabályok

2. §[4] A kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozat iránti kérelem papír alapon is benyújtható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) honlapján található formanyomtatvány felhasználásával.

3. Az engedélyezett gazdálkodói engedélyhez előírt gyakorlati jellegű szakértelem igazolásának szempontjai

3. § (1) A kérelmező az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 83. § (1) bekezdése szerinti 3 éves igazolt szakmai gyakorlat igazolására szolgál különösen:[5]

a) a kérelmező által - saját érdekében, vagy képviselőként - végzett vámalakiságok vagy vámügyi tevékenységek vitele, amelynek bizonyítékául szolgálhat az EORI szám feltüntetése a vám-árunyilatkozat megfelelő rovatában, vagy vámfizetési kötelezettségek teljesítésének igazolása,

b) valamely vámjogszabályokon alapuló engedély legalább 3 évig tartó megléte, amellyel a konkrét vámtevékenységet végzi, vagy

c) valamely exportőr vagy importőr érdekében végzett nemzetközi áruszállítás szervezése, vagy fuvarozóként való lebonyolítása, amelynek bizonyítékául fuvarokmányok és fuvarozási szerződések szolgálnak.

(2) Abban az esetben, ha a kérelmező valamely cégjogi átalakulás eredményeként 3 évnél rövidebb ideje áll fenn, a vámügyi tevékenységek végzését a jogelőd gazdálkodók tevékenységének figyelembe vételével meglévőnek ítélheti, ha a konkrét vámügyi tevékenységek változatlanul fennállnak.

(3) A gyakorlati jellegű szakértelem meglétét a kérelmező vámügyi tevékenységének vitelére alkalmazott személy - a munkaszerződés, vagy a munkaköri leírás bemutatásával - is teljesítheti, az alábbi szempontok szerint:

a) a kérelmező szervezetében a vámtevékenységek végzéséhez kapcsolódó munkakör betöltésével, több ilyen munkakört betöltő személy esetében valamennyi ilyen jellegű munkaviszonyban álló alkalmazott tekintetében,

b) a kérelmezőnél 3 évnél rövidebb ideje betöltött munkakör esetén a munkaviszonyban álló alkalmazott a feltétel teljesítését egy korábban egy más cégnél betöltött munkakörrel is igazolhatja, a korábbi munkaszerződés, vagy munkáltatói igazolás alapján, vagy

c) kis- és középvállalkozások esetén, ahol a munkakörök nem feltétlenül különülnek el, a bejelentett foglalkoztatotti viszony vagy az egyéni vállalkozás léte és kérelmező nyilatkozata alapján.

(4) A kérelmező vámügyi tevékenységének viteléért felelős, állandó megbízás alapján tevékenykedő személy esetén a szakmai gyakorlat igazolásául a megbízási szerződés szolgál, több megbízással foglalkoztatott személy esetén valamennyi ilyen jellegű megbízás tekintetében. A 3 évnél rövidebb ideje fennálló megbízásos viszony esetén a megbízott személy fennálló vámügyi engedélyei, vagy képviselőként más érdekében végzett vámalakiságok és vámtevékenységek is figyelembe vehetők.

4.[6]

4. §[7]

5. §[8]

6. §[9]

7. §[10]

5. A díjakra és költségekre vonatkozó részletes szabályok

8. § (1)[11] A közúti járművek és szállítótartályok vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétől függetlenül - járművenként, a szállítótartályok esetén típusbizonyítványonként 20 000 forint szolgáltatási díjat kell fizetni a vizsgálatot végző vámhivatalnál. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a NATO és a NATO békepartner tagországok haderőinek tulajdonában lévő járművekre és szállítótartályokra, valamint a katonai árukat szállító polgári járművekre és szállítótartályokra nem kell vizsgálati díjat fizetni, ha a nemzetközi árufuvarozás a vámjogszabályok szerinti 302. formanyomtatvány igénybevételével történik.

(2)[12] Az áru kérelemre végzett kísérése esetén a tényleges költséget, de legalább óránként és a hivatalos kíséretet végző személyenként 7000 forint díjat kell fizetni. A kísérés tényleges költségének elemeit és számításának módját a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé.

(3)[13]

(4) A szemledíjak összege:

a) az eseti házi szemle díja szemlekérelmenként 5 000 forint, továbbá[14]

aa)[15] a vámhivatal hivatalos idején belül megkezdett óránként és személyenként 3 500 forint,

ab)[16] a vámhivatal hivatalos idején túl, valamint munkaszüneti napon, heti pihenőnapon megkezdett óránként és személyenként 7 000 forint,

b) a rendszeres házi szemle, valamint a II. típusú vámudvaron végzett szolgálat ellátás díja naponta 4 000 forint, továbbá[17]

ba)[18] a vámhivatal hivatalos idején belül, megkezdett óránként és személyenként 3 500 forint,

bb)[19] a vámhivatal hivatalos idején túl, valamint munkaszüneti napon, heti pihenőnapon megkezdett óránként és személyenként 7 000 forint.

(5) A szemledíjat az köteles megfizetni, aki az eljárást kérelmezte. A kérelmezőnek vagy közvetlen képviselőjének fel nem róható akadály következtében előállott várakozás vagy meghiúsult eljárás esetén szemledíjat nem kell fizetni.

(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy közvetlen képviselőjének felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege az eredetileg fizetendő összeg kétszerese.

(7) Meghiúsult eljárás esetében a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni azt is, ha a kért eljárás az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el.

(8) Meghiúsult eljáráskor - ha a szemledíj összegét az ügyfél vitatja - az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szemle elmaradásának okát és a várakozás idejét. A szemledíj összegéről a jegyzőkönyv alapján az eljáró vámhivatal dönt.

(9) Az államháztartási törvény hatálya alá tartozó szerv esetén a díjak megfizetésére a kincstári elszámolásra vonatkozó szabályozást kell figyelembe venni a 15 munkanapon belül tett intézkedés igazolásának kötelezettségével.

(10)[20] Az export-visszatérítésben részesülő mezőgazdasági termékek körében a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről szóló, 2008. december 17-i 1276/2008/ EK rendelet alapján, a helyszínen elvégzett fizikai ellenőrzés után 8 000 forint szemledíjat kell fizetni, melyet a vámhatóság külön szab ki. A szemledíjat az köteles megfizetni, aki a mezőgazdasági termék után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2009. július 7-i 612/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 612/2009/EK rendelet) 5. cikk (7) bekezdés szerint a berakodást bejelentette. A fizikai ellenőrzést követően a helyszínen elvégzett vámeljárás után külön szemledíjat fizetni nem kell.

(11) Ha a fizikai ellenőrzés a bejelentőnek felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, a (6) bekezdésben előírt felemelt szemledíjat kell fizetni a (8) bekezdésben szabályozott eljárás lefolytatása mellett.

(12)[21] A szemledíj összege 11 000 forint, ha a szállítmány hitelesített mérőeszközzel történő mérésére - a fizikai ellenőrzés felfüggesztése mellett - későbbi időpontban, vagy nem a berakodás, hanem a mérőeszköz helyszínén kerül sor.

(13) Ha a házi szemlét a Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) Program keretében kérelmezik, vagy ha azon kívül bármely más esetben a katonai vámügyi szerv kérelmezi, olyan légi járművek esetében, amelyekkel ideiglenes vagy eseti jelleggel nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér igénybevételével történik az áruszállítás, szemledíjat nem kell fizetni. Az ideiglenesen megnyitott határátkelőhelyen teljesített vámszolgálatért fizetendő díj mértékét a határátkelőhely és az ideiglenes határátkelőhely megnyitásáról és működtetéséről, valamint a határátlépési pontról szóló kormányrendelet tartalmazza.

(14) A hivatali időn kívül vagy a vámhivatal helyiségétől vagy területétől eltérő helyen történő szemle iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti szemlebejelentéssel kell kezdeményezni.

(15) A vámhivatalnak az I. típusú vámudvaron működő szolgálati helyén az üzemeltető tűrni köteles a vámhivatalhoz közvetlenül forduló személy- és/vagy járműforgalmat, azonban az áruvizsgálathoz szükséges személyzet, illetve eszközök, valamint a vámhivatal által be nem rendelt járművek esetében az ingyenes parkolóhely biztosítására nem kötelezhető. Az üzemeltetőnek térítésmentesen biztosítania kell mindenki számára a vámhivatal szolgálati helyének megközelítését, továbbá, ha az érintett személy nem igényli a közreműködését, úgy a vámeljárásnak a vámhatóság által történő elvégzéséért díjat nem számolhat fel.

(16) A II. típusú vámudvar üzemeltetője által kérelmezett a vámigazgatási eljárás lefolytatása, ha:

a) az üzemeltető maga a külkereskedelmi forgalmat bonyolító személy, aki saját nevében, illetve alkalmazottja útján nyújt be árunyilatkozatot vagy értesítést, vagy

b) a vámeljárás során az üzemeltető közvetlen vagy közvetett képviselőként jár el.

(17)[22] Árunak a megsemmisítés helyszínére a vámhatóság tulajdonát képező gépjárművel történő szállításával kapcsolatban felmerült tényleges költségelemeket és a költség számításának módját a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé.

9. § (1)[23] A vámhatóság által raktározott áruk esetében a raktározásért fizetendő díj megkezdett 10 kg-onként és naponként 300 forint. Raktárdíjat csak akkor kell felszámítani, ha annak számított értéke meghaladja a 2000 forintot.

(2)[24] Mentesek a raktárdíj fizetési kötelezettség alól a kizárólag a vámhatóság által üzemeltetett raktárban raktározott alábbi áruk:

a) az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott és elfogadott áruk a felajánlás napjától,

b) a lefoglalt áruk,

c) a lefoglalt, de az elkobzás mellőzésével kiadni rendelt áruk a kiadást elrendelő határozat véglegessé válását követő 15 napig, illetve a véglegessé vált határozatban megállapított teljesítési határidő elteltét követő napig,

d) a talált áruk addig a napig, ameddig azok tulajdonjogát nem igazolják,

e) a nem kereskedelmi jellegű áru forgalmában behozott áruk a beraktározás napjától számított tizenötödik napig, illetve, ha a vámeljáráshoz engedély szükséges - és az engedély iránti kérelmet legkésőbb a belépést követő két munkanapon belül benyújtották -, az engedély megadásának vagy elutasításának keltétől számított nyolcadik napig,

f) a bíróság, illetve más hatóság által elkobzott, karitatív célra felajánlott áruk a vonatkozó törvényben meghatározott ideig,

g) az eljáró vámszerv rendelkezése alapján értékesített vagy megsemmisített áruk az értékesítés vagy a megsemmisítés elrendelésének a napjától,

h) a diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve az általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk a beraktározás napjától számított ötödik napig, továbbá

i) vámhatósági rendelkezés alá vont áruk, a vámhatósági rendelkezés alá vonás megszűnéséről szóló döntés véglegessé válását követő 15 napig.

(3) A kötelező felvilágosítás kiadása ingyenes, a kérelmezőnek azonban meg kell téríteni a vámhatóság részére a határozat kiadásával kapcsolatos igazoltan felmerült költségeket, így különösen a laboratóriumi vizsgálattal, az árura vonatkozó szakértői véleménnyel és az áruminta visszaküldésével kapcsolatos költségeket.

(4)[25] A Vtv. 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból a NAV által kezelt elektronikus adatbázisokban tárolt, közérdekű adatok és az ügyfél saját vámtevékenységéhez kapcsolódó forgalmi adatok költségtérítés, illetve az adatbázisok felépítését leíró műszaki információkat tartalmazó dokumentációk díjazás ellenében - figyelembe véve az adat- és titokvédelmi jogszabályok rendelkezéseit - hozzáférhetőek. Az eseti és rendszeres információszolgáltatás a NAV-val kötött külön szerződés alapján, díjazás ellenében lehetséges. A hozzáférhetővé tett adatok, valamint műszaki dokumentációk körét, illetve az eseti adat- és információszolgáltatás ellenértékét a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé. Az adat- és információszolgáltatás esetén fizetendő ellenérték mértékét a vonatkozó "általános szerződési feltételek" határozza meg.

9/A. §[26]

6. Az áruk tarifális besorolására vonatkozó részletes szabályok

10. § (1) A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2658/87/EGK tanácsi rendelet) 5. cikk (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján létrehozott és az egységes vámokmány (a továbbiakban: EV) 33. rovatának ötödik alrovatában feltüntetendő nemzeti kódok alkalmazásának általános szabályait és az alkalmazásra vonatkozó magyarázó jegyzeteket a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé.

(2) A nemzeti kiegészítő kódok meghatározásánál elsőbbséget élvez a nemzeti hatáskörben megállapítható, a NAV által vámigazgatási eljárás keretében beszedésre kerülő adók, díjak és illetékek beszedését elősegítő kódok kialakítása.

(3) A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer magyarázatát, valamint az áruosztályozási véleményeket a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé.

11. § (1) A 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklete, azaz a Kombinált Nómenklatúra 99. Árucsoportjának I. árualcsoportja szerinti vámtarifaszámok - az árualcsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzésekben foglalt kivételek mellett - nem alkalmazhatóak ha:

a) a vámeljáráshoz kapcsolódóan adókötelezettség keletkezik,

b) a vámeljárást a Kombinált Nómenklatúra 87. Árucsoportjába tartozó járművekre kérik.

(2) Nem egynemű áruknak a 99. Árucsoport I. árualcsoportja szerinti vámtarifaszámok alkalmazásával történő vámkezelésekor az áruk azonosítása érdekében a vámokmányhoz árulista benyújtása szükséges, amely tartalmazza a vámeljárás alá vont áruk megnevezését, mennyiségét és mennyiségi egységét.

7. Az áruk származására vonatkozó részletes szabályok

12. § (1) Az export szállításokhoz igényelt nem preferenciális származási bizonyítványok és igazolások kiadása és igazolása - a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek kivételével - a kereskedelmi és iparkamarák feladata.

(2) A közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében a származási bizonyítványok kiállítása és igazolása az agrárpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szerv feladata.

13. § (1) A beszállítói nyilatkozatok kiállítója az illetékes vámhivatalnál kezdeményezheti az INF 4 bizonyítvány kiadását az összes, a nyilatkozat igazolására vonatkozó dokumentáció egyidejű benyújtásával.

(2)[27] Az INF 4 adatlap kiadására irányuló kérelem az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i 2015/2447/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: VA) 22-02. számú melléklete szerinti formanyomtatványon papír alapon is benyújtható.

(3)[28] Az INF 4 adatlap kiadására irányuló kérelem elektronikus benyújtása esetén a kérelem tartalmazza a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2015/2446/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 22-02. számú mellékletében meghatározott adatokat.

14. §[29] A regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem papír alapon, a VA 22-06A. számú mellékletében meghatározott formai követelményeknek megfelelően is benyújtható.

15. § (1) Az exportszállításokhoz igényelt, a Vámkódex 64. cikke szerinti preferenciális származási igazolások formanyomtatványainak előállítása felől a vámhatóság intézkedik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, e szabályt kell alkalmazni a vámigazgatási eljárás során használatos egyéb nyomtatvány előállítására is.

(2) A preferenciális származási igazolások formanyomtatványait a vámhatóság által kiírt közbeszerzési eljárásban nyertes vállalkozás állíthatja elő. Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, e szabályt kell alkalmazni a vámigazgatási eljárás során használatos egyéb nyomtatvány előállítására is.

16. §[30]

17. §[31]

18. § (1)[32]

(2) Az elfogadott exportőri engedélykérelemhez csatolni kell az alábbi iratokat:

a) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy árut a preferenciális kereskedelem keretein belül szállít vagy szállítani kíván,

b) külkereskedelmi szerződést, levelezést, üzleti tervet, ami igazolja, hogy a jövőben preferenciális megállapodás vagy intézkedés keretében exportálni fog,

c) dokumentációt arra nézve, hogy nyilvántartási rendszere alkalmas a preferenciára jogosító származó helyzet bizonyítására,

d) írásbeli kötelezettségvállalást a VA 77. cikk (7) bekezdése alapján arra az esetre, ha az elfogadott exportőr nem kívánja aláírnia számlanyilatkozatot,

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy könyvelését hol vezetik, amennyiben több telephellyel rendelkezik a kérelmező,

f) nyilatkozatot azon személy megnevezéséről és elérhetőségéről, aki felelős a preferenciára jogosító nyilatkozatok kiadásáért.

19. §[33]

20. § A vámhatóság köteles rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal ellenőrzést végezni az elfogadott exportőrnél.

21. § (1) Az 1/95 EK-Törökország társulási tanácsi határozat részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. szeptember 26-i 1/2006 EK-Törökország vámügyi együttműködési bizottsági határozat (a továbbiakban: EK-TR határozat) 11. cikke szerinti elfogadott exportőri engedély kiadására a 17-19. §-ban foglaltak értelemszerűen alkalmazandók.

(2) Az EK-TR határozat 11. cikke szerinti elfogadott exportőri engedély visszavonása tekintetében a VA 77. cikk (6) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

22. §[34]

23. § (1)[35]

(2)[36]

(3) Könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezéséhez csatolandó iratok:

a) külkereskedelmi szerződés, levelezés, ami igazolja, hogy a jövőben is rendszeresen fog exportálni preferenciális megállapodás vagy intézkedés keretében,

b) az exportálandó termékek kereskedelmi megnevezését, vámtarifaszámát, cikkszámát és a termék gyártási helyének pontos címét tartalmazó irat,

c) az exportálandó termékek származásának igazolására szolgáló dokumentáció, valamint a származó jelleg részletes kidolgozását tartalmazó irat,

d) a beszerzésre kerülő és készletezett származó és nem származó anyagok egyértelmű megkülönböztetését lehetővé tevő módszer leírására vonatkozó dokumentumok,

e) nyilatkozat arról, hogy nem igazolják több termék származó helyzetét, mint amennyit fizikai elkülönítés esetén igazolnának.

(4) A könyvviteli rendszerrel szemben támasztott követelmények:

a) adjon lehetőséget a származó és nem származó anyagok mennyiségének egyértelmű elkülönítésére;

b) kerüljenek feltüntetésre a készletezés időpontjai, illetve amennyiben azt a vámhatóság előírja, az említett anyagok értéke;

c) kimutathatóak legyenek az alábbi mennyiségek:

1. a felhasznált származó és nem származó anyagok, illetve amennyiben azt a vámhatóság előírja, azok összértéke,

2. a legyártott késztermékek,

3. az összes kiszállított késztermék, külön-külön azonosítva azokat a szállítmányokat, amelyekre preferenciális származás igazolását kérik, valamint azokat a szállítmányokat, amelyekre a fenti igazolást nem kérik;

d) legyen alkalmas annak bizonyítására, akár a gyártáskor, akár a származási igazolás kiállításakor, hogy a könyvelés szerint elegendő mennyiségű származó anyagkészlet állt rendelkezésre ahhoz, hogy a származó helyzet igazolható legyen.

(5)[37]

(6) A könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezésekor a vámhatóság köteles megvizsgálni a gyártó nyilvántartásait a származó és nem származó anyagok nyitókészleteinek meghatározása céljából.

(7)[38]

24. § Az Európai Unióval preferenciális megállapodást kötött országok vonatkozásában a származási jegyzőkönyvekben szereplő EUR összeghatároknak az egyes tagállamok nemzeti valutáiban kifejezett értékét az Európai Bizottság évente teszi közzé, melynek elérhetőségét a NAV vezetője által kiadott tájékoztatás tartalmazza.

25. § (1)[39] Az Európai Unió által kötött megállapodásokban, valamint a VA 22-10. számú mellékletében meghatározott EUR. 1 szállítási bizonyítvány első példánya a rendeltetési országban az áru származásának igazolására szolgál. Az okmányt, annak hitelesítését követően, az exportőr ország vámszerve adja ki a vámeljárás jogosultja részére. Az importőr ország vámhatósága a vámeljárás során ezt a példányt bevonja. A második példány, a "Szállítási Bizonyítvány iránti kérelem", a hitelesítést végző illetékes vámhivatalnál marad. A "Szállítási Bizonyítvány iránti kérelem exportőr példánya" megnevezésű harmadik példányt a vámhatóság az exportőr kérelmére záradékolja. A záradékolt példány a vámhatóság előtt igazolásul nem használható. A negyedik, "Fordítási Példány" megnevezésű példányt az okmány idegen nyelvű kiállítása esetén a hitelesítést végző vámszerv bevonja.

(2)[40] A preferenciális megállapodásokban meghatározott EUR-MED szállítási bizonyítvány példányainak rendeltetése megegyezik az (1) bekezdésben foglaltakkal.

(3) Az EK-TR határozat 6. cikke szerinti A.TR. szállítási bizonyítvány példányainak rendeltetése és kezelése megegyezik az (1) bekezdésben foglaltakkal.

8.[41]

26. §[42]

27. §[43]

28. §[44]

9. A készpénz letétbe helyezés vámbiztosítékként történő egyedi azonosításának részletes szabályai

29. § (1) Készpénzben nyújtott vámbiztosítéknak minősül minden olyan egyedileg azonosított összeg, amely a vámhatóság rendelkezése alatt áll, és vámtartozás fedezetére különítettek el. A vámletétként befizetett összeg akkor kerül a vámhatóság rendelkezése alá, ha azt a vámletét számlán jóváírták. Az egyedileg nem azonosított, továbbá a felszabadított összegekkel az adós szabadon rendelkezhet. Amennyiben a szabad rendelkezés alatt álló vámletét visszautalását a befizető kéri, azt az állami adó- és vámhatóságnak a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kell teljesítenie. Harminc napon túli visszafizetés esetén a vámhatóság kamatot köteles fizetni. A visszautalni kért szabad rendelkezés alatt álló vámletét a befizetőnek az állami adó- és vámhatóság felé fennálló tartozása erejéig visszatartható.

(2) Amennyiben a tartozás megfizetésének biztosítása a központi vámletét számlára befizetett készpénzes vámbiztosíték formájában történt, úgy a vám és az egyéb terhek kiegyenlítésére jogcímenként e letét terhére kerül sor.

(3) A vámletét egyedi azonosításául az arról szóló okmány Közlemény rovatában feltüntetett EORI szám szolgál.

10.[45]

30. §[46]

11. A részletfizetés részletes szabályai[47]

31. §[48] (1) A Vámkódex 112. cikke szerinti fizetési könnyítés esetében a vámhatóság részletfizetést maximum 12 hónapra engedélyezhet.

(2) Részletfizetés esetén a befolyó összegekből először a vámot teljes összegében, majd ezt követően esedékességi sorrendben az egyéb terhekre vonatkozó tartozást kell kiegyenlíteni. Azonos esedékességi dátum esetén a fennmaradó összegeket a tartozás arányában kell elszámolni.

(3) Az engedélyezés során a Vtv. 165. § (8) bekezdés d) és e) pontjában foglalt feltételeket a Magyarországon letelepedett kérelmező esetében a vámhatóság saját közhiteles hatósági nyilvántartásai alapján vizsgálja.

12. A hitelkamat felszámításának részletes szabályai

32. §[49] (1) A hitelkamat felszámítása során fizetendő kamat összegét - a részletek gyakoriságától függően - havi vagy negyedéves időtartamokra előre napi kamatszámítással kell megállapítani úgy, hogy a részletfizetésben részesített tőke összege a második részlettől kezdődően a korábban megfizetett tőkerész összegével csökken, a napok száma pedig havi törlesztésnél a hónap napjainak számával, negyedéves törlesztésnél a negyedév napjainak számával egyezik meg.

(2) A felszámított hitelkamatot a tőke törlesztésével egyidejűleg kell teljesíteni. Ha az adós a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben azonnal esedékessé válik.

13. A belépési gyűjtő árunyilatkozat, a kilépési gyűjtő árunyilatkozat és az újrakiviteli értesítés benyújtásának szabályai

33. § A NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé a belépési, illetve kilépési gyűjtő árunyilatkozatokat fogadó vámhivatalok kódjainak listáját.

34. § Kereskedelmi, kikötői és szállítási informatikai rendszerek nem használhatók fel:

a) a belépési gyűjtő árunyilatkozat,

b) a kilépési gyűjtő árunyilatkozat, és

c) az újrakiviteli értesítés

benyújtásához.

35. § A belépési gyűjtő árunyilatkozat érvénytelenítéséről a vámhatóság a nyilatkozattevőt elektronikus üzenettel értesíti.

36. § A kilépési gyűjtő árunyilatkozat vagy az újrakiviteli értesítés érvénytelenítéséről a vámhatóság a nyilatkozattevőt értesíti.

14. Az áruátengedést követő eljárások során alkalmazandó nyomtatványok mintája, illetve a kitöltésükre vonatkozó útmutató

37. §[50] (1) Az áruátengedést követő eljárások során az árunyilatkozat adatainak módosítására szolgáló nyomtatvány mintáját, illetve a kitöltésére vonatkozó útmutatót a 3. melléklet határozza meg.

(2)[51] Az (1) bekezdéstől eltérően, az elektronikus adatfeldolgozási eljárás alkalmazásával benyújtott módosítási kérelem, továbbá a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés formájában tett árunyilatkozat vagy egyszerűsített árunyilatkozat esetén az információcsere a vámhatóság által meghatározott egyéb módon is megvalósulhat.

15. A vám-árunyilatkozat elektronikus adatfeldolgozási eljárás alkalmazásával történő benyújtásának feltételei[52]

38. §[53]

39. § (1)[54] A vám-árunyilatkozat elektronikus adatfeldolgozási eljárás alkalmazásával (elektronikus vám-árunyilatkozat) történő benyújtása esetén a vám-árunyilatkozat elfogadásához, illetve az áru átengedéshez kapcsolódó dátumot és azonosítószámot elektronikus üzenet formájában adja meg az illetékes vámhivatal az elektronikus vám-árunyilatkozatot beküldő részére.

(2) Elektronikus vám-árunyilatkozatot az nyújthat be, aki bármely illetékes vámhivatalnál az elektronikus adatküldéssel összefüggő azonosíthatóság érdekében regisztráltatta magát. Az elektronikus vám-árunyilatkozatot a regisztrált személy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás szerint nyújtja be.

(3) Az elektronikus vám-árunyilatkozat adás nem mentesíti az ügyfelet a vámeljárások során - a vámellenőrzés végrehajtására vonatkozóan - meghatározott kötelezettségei teljesítése alól mindaddig, amíg az áru átengedésére vonatkozó üzenetet meg nem kapta.

(4) A NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé:

a) az elektronikus vám-árunyilatkozatot fogadó vámhivatali kódok listáját,

b) a regisztráció technikai végrehajtását,

c) a szabad forgalomba bocsátás vámeljárásnál a vám elé állításhoz kapcsolódó előzmény adatok átadásának módját,

d) a vám-árunyilatkozat elektronikus üzenet formájában történő beküldéséhez szükséges üzenet tartalmát, módját, struktúráját,

e) az elektronikus eljárásba vonható vámeljárások, illetve eljáráskódok listáját, valamint

f) az árutovábbítási és kiviteli vámeljárások, illetve a belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása tekintetében bekövetkező üzemszüneti eljárás rendjét.

40. § Az EV kézzel történő kitöltése olvashatóan, tintával és nyomtatott betűkkel engedélyezett.

16. A Vámjegy alkalmazásának részletes szabályai

41. § (1)[55] A behozatali vagy kiviteli vám és egyéb teher fizetési kötelezettség alá eső áruk esetében adott szóbeli vám-árunyilatkozat alapján az illetékes vámhivatal vámellenőrzést tart, megállapítja a vámértéket, és a megállapított vámérték alapján az illetékes vámhivatal szóban közli a fizetendő vám és egyéb terhek összegét.

(2) Ha a vámeljárást kezdeményező a megállapított összeget elfogadja, a vámot és egyéb terheket az illetékes vámhivatal a Vámjegyen írásban is közli. A vámeljárás lefolytatásának elfogadását az ügyfél a Vámjegy "B" rovatában aláírásával igazolja.

(3) A vám és az egyéb terhek megfizetését az illetékes vámhivatal a Vámjegy "C" rovatában bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja. A Vámjegy eredeti példányát - a vámfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásául - az illetékes vámhivatal az utasnak átadja.

(4) Ha a vámtartozás és az egyéb terhek kiegyenlítése vámbiztosíték elszámolásával történik, úgy a Vámjegy A/6. rovatban az elszámolt vám és egyéb terhek összegét fel kell tüntetni.

(5) A Vámjegy alkalmazása mellett is biztosítani kell az utas részére a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK rendelet 41. cikkében, valamint az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényben meghatározott kedvezményeket.

(6) A Vámjegy mintáját a 4. melléklet tartalmazza.

(7) Amennyiben a vámeljárást kérő a megállapított vámértékkel vagy a szóban közölt vám, és egyéb terhek mértékével nem ért egyet, a vámeljárást az általános szabályok szerint írásban kell kezdeményeznie.

17. Az adónyilatkozattal kapcsolatos szabályok

42. § Az adónyilatkozat tartalmi és formai követelményeit e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

18. A vámraktárra, vámszabad terület létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályok

43. § Vámraktárként zárt helyiségeket, illetve területet vagy más, állandó jellegű, zárt tároló berendezést, valamint egyéb tárolásra alkalmas helyiséget, ahol a vámfelügyelet biztosított, lehet engedélyezni. Folyadékok raktározására állandó jellegű tároló berendezést csak akkor lehet engedélyezni, ha azt a mérésügyi hatóság hitelesítette, és az erről szóló okmányokat az illetékes vámhivatal részére benyújtották.

44. § (1) Az átmeneti megőrzési létesítmény üzemeltetőjének a Vtv. 174. § (1) bekezdésében meghatározott garanciajelentése - a Vtv. 174. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl - napi bontásban, forintban tartalmazza a tárgyhónapban átmeneti megőrzés alatt álló áruk után esedékes[56]

a) behozatali és kiviteli vám összegét,

b) az általános forgalmi adó összegét és

c) a b) ponttól eltérő egyéb terheket.

(2)[57] Az (1) bekezdés szerint összeállított garanciajelentést a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell benyújtani a Vtv. 174. §-ában meghatározott vámhivatal részére.

45. §[58] (1) Ha a vámjogszabályok eltérően nem rendelkeznek, épületeket, építményeket a vámhatártól - határvizek esetében a partvonaltól - 100 méterre, zárt építésmódú területeken 50 méterre csak az illetékes vámhivatal hozzájárulásával lehet felépíteni vagy átépíteni.

(2) Az ingatlanok állapotát, művelési ágát az (1) bekezdésben meghatározott terepszakaszon csak a hozzájárulást megadó vámhivatal jóváhagyásával lehet megváltoztatni. A hozzájárulás megtagadható, ha a változtatás vámérdeket, így különösen a vámjogi kötelezettségek teljesítését és a vámellenőrzés végrehajtását veszélyezteti.

(3) Ha az építési munkálatokat vagy a változtatásokat a hozzájárulást megadó vámhivatal jóváhagyása nélkül hajtják végre, e szerv a változtatást végrehajtó veszélyére és költségére kezdeményezi az eredeti állapot visszaállítását.

(4) Épületek és úszó létesítmények esetében a hozzájáruló vámhivatal kezdeményezheti biztonsági berendezések felszerelését.

46. § (1)[59] Egyedi esetekben a hozzájárulást megadó vámhivatal korlátozhatja - az ott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők kivételével - a 49. §-ban megjelölt ingatlanok használatát.

(2)[60] A NAV - a vámjogszabályok érvényesülése érdekében - saját költségén biztonsági berendezéseket helyezhet el, utakat létesíthet az 49. §-ban meghatározott terepszakaszon elhelyezkedő ingatlanokon.

47. §[61] A vámszabad terület körül fekvő területekre a 49. §-ban és 50. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal, hogy a vámszabad terület kerítésétől számítva a legkisebb távolság 3 méter.

48. §[62] A 49. § és 50. § rendelkezései nem érintik a gátakat, a fegyveres erők vagy a szövetséges államok csapatainak létesítményeit, valamint az egyéb, jogszabályban meghatározott forgalomtechnikai berendezéseket.

49. §[63] (1)[64] A kijelölt vámszabad területen épületeket, építményeket építeni, az épületek szerkezetét jelentősen megváltoztatni vagy azokat más célra felhasználni csak akkor lehet, ha ezt az illetékes vámhivatalnál előzetesen bejelentették. A bejelentéshez az építési tervek hiteles másolatát is csatolni kell.

(2) A vámhatósági hozzájárulás megtagadható, ha a változtatás a vámérdeket, így különösen a vámjogi kötelezettségek teljesítését és a vámellenőrzés végrehajtását veszélyezteti.

(3) Ha az építési munkálatokat vagy az épületek szerkezetére vonatkozó változtatásokat az illetékes vámhivatal hozzájárulása nélkül hajtják végre, a vámhivatal kezdeményezheti az eredeti állapot visszaállítását a változtatást végrehajtó veszélyére és költségére.

50. § (1) A vámszabad terület üzemeltetőjének a vámszabad terület szárazföldi részét - a kijelölésben meghatározottaknak megfelelően - vámszempontból biztonságosan kell bekerítenie.

(2)[65] A kerítésnek legalább 3 méter magas, erős dróthálóból készültnek kell lennie, amely legfeljebb tizenkét centiméter hosszú és széles hálószemekből áll. Ahol a vámszabad terület két oldalán húzódó földterület nem azonos magasságú, a kerítésnek a magasabban fekvő terület felszínétől számítva kell 3 méter magasnak lennie. Ahol a kerítés vízfelülettel érintkezik, a kerítésre derékszögben egy, legalább két méter széles, a tetején őrzött, vasból vagy bádogból készült falat vagy egy, több méter széles dróthálórácsot kell emelni.

(3) A vámszabad terület üzemeltetőjének az illetékes vámhivatal utasítása szerint arról is gondoskodnia kell, hogy a vámszabad terület épületeken kívüli részét úgy megvilágítsák, hogy az illetékes vámhivatal általi felügyelet biztosítható legyen.

19. Az export-visszatérítésre vonatkozó részletes szabályok

51. § (1) A 612/2009/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés b) pontja szerinti bejelentés benyújtható:

a) személyesen,

b) telefax útján,

c) adatfeldolgozási eljárás alkalmazásával (elektronikus berakodási bejelentés).

(2) Elektronikus berakodási bejelentést az nyújthat be, aki az illetékes vámhivatalnál az elektronikus adatküldéssel összefüggő azonosíthatóság érdekében regisztráltatta magát.

(3) Ha az export-visszatérítésben részesülő szállítmány berakodásának tervezett időpontja szabadnapra, munkaszüneti napra, vagy a hét első munkanapjára esik, akkor az (1) bekezdésben hivatkozott bejelentést a szabadnapot, a munkaszüneti napot vagy a hét első munkanapját megelőző munkanapon (az illetékes vámhivatal nyitvatartási idejében) kell megtenni.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában hivatkozott bejelentést a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal és formában kell megtenni.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott elektronikus berakodási bejelentést a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal kell megtenni. A fogadó vámhivatalok kódjainak listáját, a regisztráció technikai végrehajtását, a bejelentés elektronikus üzenet formájában történő beküldésének módját, struktúráját a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé.

19/A. Az árunyilatkozatokra és az értesítésekre vonatkozó közös adatszolgáltatási követelmények szerint, a tagállami döntés alapján kötelező adatelemek[66]

51/A. §[67] Az árunyilatkozatokra és az értesítésekre vonatkozó közös adatszolgáltatási követelmények szerint a tagállami döntés alapján Magyarországon kötelezően megadandó adatelemeket a 7. melléklet tartalmazza.

20. Záró rendelkezések

52. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. május 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. § (1)-(4) bekezdése e rendelet kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(3) A rendelet 5. alcíme e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

53. § (1) A 2016. május 1-ig forgalomban volt Vámjegy nyomtatvány legkésőbb 2020. december 31-ig használható.

(2) Az áfa biztosíték nyújtás alóli mentességet, illetve kedvezményt az e rendelet hatálybalépése előtt

a) 2015. évben kiadott engedély alapján 2016. június 30-ig,

b) 2016. január 1. és 2016. április 30. közötti időszakban kiadott engedély alapján 2017. június 30-ig

megadottnak kell tekinteni, feltéve, hogy az engedélyezéskor fennálló feltételek - a megbízható vámadós státusz igazolását kivéve - fennállnak.

54. § Ez a rendelet

a) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2015/2446/EU bizottsági rendelet,

b) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i 2015/2447/EU bizottsági rendelet,

c) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló, 2015. december 17-i 2016/341/EU bizottsági rendelet

d)[68] az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram kidolgozásáról szóló, 2019. december 13-i (EU) 2019/2151 bizottsági végrehajtási határozat,

e)[69] az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a közös adatszolgáltatási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a bizonyos nyomtatványokban használandó kódok tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 7-i (EU) 2021/234 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, továbbá

f)[70] az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletnek a közös adatszolgáltatási követelményekhez kapcsolódó formátumok és kódok, egyes felügyeleti szabályok és az áruk vámeljárás alá vonásában illetékes vámhivatal tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. február 8-i (EU) 2021/235 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

55. §[71]

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelethez[72]

2. melléklet a 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelethez

Kitöltési útmutató a szemlebejelentéshez

1. A Szemlebejelentés vagy azzal egyező adattartalmú és formátumú, az érintett személy által - fénymásolás útján, nyomdailag vagy más módon szabadon - kiállított adatlap.

2. A Szemlebejelentést egy példányban kiállítva kell benyújtani az illetékes vámhivatalhoz.

3. melléklet a 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelethez[73]

Módosító lap árunyilatkozat módosítására

Kitöltési útmutató a Módosító lap alkalmazásához

A Módosító lap vagy azzal egyező adattartalmú és formátumú bizonylat a nyilatkozattevő által - fénymásolás útján, nyomdailag vagy más módon - szabadon előállított adatlap.

A Módosító lapot egy példányban kiállítva kell benyújtani a kérelem elbírálására illetékes vámszervhez. A benyújtás történhet elektronikus úton, a Központi Azonosítási ügynökön keresztül történő azonosítást követően az ügyfél Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhelyéről (Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhely, cégkapu vagy hivatali tárhely), továbbá papíralapon személyesen vagy postai úton.

1. A Módosítással érintett árunyilatkozat azonosítószáma rovatba a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló, 2015. december 17-i 2016/341/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: ÁFJA szerinti adattartalommal elfogadott árunyilatkozat esetében a vámadat-feldolgozó rendszer által adott 14 jegyű EV azonosítószámot kell feltüntetni. A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) szerinti adattartalommal elfogadott árunyilatkozatok esetében a vámhatóság által kiadott fő hivatkozási számot (MRN) kell megadni.

2. A Módosítással érintett tételsorszám rovatba az ÁFJA szerinti adattartalommal elfogadott árunyilatkozat esetében az EV 32. rovatában szereplő tételsorszámot kell feltüntetni. Az FJA szerinti adattartalommal elfogadott árunyilatkozatok esetében a 11 03 000 000 számú adatelemben szereplő adatot kell megadni.

3. A Módosítással érintett rovat/adatelem száma rovatba az ÁFJA szerinti adattartalommal elfogadott árunyilatkozat esetében az árunyilatkozat módosítandó rovatának számát kell feltüntetni. Az FJA szerinti adattartalommal elfogadott árunyilatkozatok esetében a módosítandó adatelem 10 jegyű kódját kell megadni.

4. Az Új adat rovatban azt az adatot kell feltüntetni, amelyre az érintett rovat, illetve adatelem tartalmát módosítani kívánják.

4. melléklet a 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelethez

5. melléklet a 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelethez

Az adónyilatkozatra vonatkozó követelmények

1. A Vtv. 92. §-a szerinti adónyilatkozat vám-árunyilatkozat formájában is benyújtható.

6. melléklet a 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelethez

Export-visszatérítéssel érintett áru berakodásának bejelentése

Kitöltési útmutató az Export-visszatérítéssel érintett áru berakodásának bejelentéséhez

A bejelentőlap felhasználásával kell az export-visszatérítéssel érintett áru berakodását jelezni, valamint e lap szolgál a korábban megküldött bejelentés módosítására vagy a bejelentés visszavonására is.

Nem módosítható a fejadatok 1. és 2. sora, továbbá együttesen a KN kód/export-visszatérítési nómenklatúra kód és az áruleírás. Az említett adatok megváltozásánál vissza kell vonni az eredeti bejelentést.

A fejadatok 3-9. sorainak vagy a tételsori adatok módosításánál kötelező kitölteni a fejadatok 1. és 2. sorát, valamint hivatkozni kell a vámszerv által megküldött azonosítószámra (fejadatnál hívószámra, tételsori adat módosításnál EVT MRN számra).

A fejadatok 5. sorában a mérés helyszínével, idejével kapcsolatos adatokat abban az esetben kell megadni, ha a mérés helyszíne nem azonos a berakodás helyszínével.

Becsült tömeg a 612/2009/EK rendelet 5. cikk (6) bekezdése felhatalmazásán alapuló vámhatósági engedély birtokában alkalmazható.

Az azonos export-visszatérítési nómenklatúra kód alá tartozó áruk egy tételsort képeznek. Az export-visszatérítési nómenklatúra kóddal nem rendelkező termékek, ha azok azonos Kombinált Nómenklatúra kód alá tartoznak, egy tételsort képeznek.

Az árunyilatkozat tételsori adatoknál a nettó tömeg (kg) feltüntetése kötelező. Ha az export-visszatérítés alapját nem a nettó tömeg képezi, akkor a nettó tömeg mellett a támogatás alapját képező mennyiséget és a hozzá tartozó mértékegységet is fel kell tüntetni (pl. darab, liter).

Az "Áru leírása kereskedelmi megnevezéssel" rovatban élő szarvasmarha és sertés esetében a darabszámot is fel kell tüntetni.

7. melléklet a 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelethez[74]

Az árunyilatkozatokra és az értesítésekre vonatkozó közös adatszolgáltatási követelmények szerint, a tagállami döntés alapján kötelező adatelemek

1. Jelmagyarázat

2. Magyarországon kötelezően megadandó adatelemek