5/2015. (II. 27.) NGM rendelet

az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről

Veszélyhelyzeti normák

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (32) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. §[2]

2. § E rendelet alkalmazásában

1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik,

2. banki munkanap: az a nap, amelyen az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart,

3. banki munkanap záró időpontja: a pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott azon időpont, ameddig a fizetési megbízást befogadja,

4. címzett:

a) a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország (a továbbiakban: belföld) területére irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya,

b) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy, szervezet, kivéve a végfelhasználót,

c) belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a termék beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya,

d) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitel esetén a terméket átvevő személy, szervezet,

e) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó, amennyiben ezen adózó nem azonos az a)-d) pontokban meghatározott személlyel, szervezettel,

5. EKAER elektronikus felület: a 14. §-ban megjelölt személyek által interneten keresztül közvetlenül, regisztráció útján elérhető adatelérési felület, amelynek használatával

a) a közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja és az általa adatbejelentésre vagy adatmódosításra feljogosított személyek a 7. § (1) bekezdésében meghatározott adatok bejelentésére vonatkozó kötelezettségnek tesznek eleget,

b) a közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja saját tevékenysége kapcsán adatbejelentésre jogosíthat fel általa kijelölt személyeket,

c) a közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja és az általa erre feljogosított személyek a rendelkezésre álló kockázati biztosítékkal kapcsolatos adatokat a 17. § (5) bekezdésében meghatározott módon folyamatosan nyomon követhetik,

6. feladó:

a) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya vagy az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője,

b) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő értékesítéstől eltérő egyéb célú kivitel esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek (amelynek) az érdekében a termék egyéb célú kivitele megvalósul,

c) a belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termék értékesítését megvalósító általános forgalmi adóalany,

d) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő behozatal esetén az a személy, szervezet, akinek (amelynek) az érdekében a termék belföldre történő továbbítása megvalósul,

7. felrakodás címe:

a) a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműre történő felrakodás helyének pontos címe [ország, irányítószám, település neve, közterület neve és jellege, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, vagy globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordináta],

b) az Európai Unió más tagállamában történő felrakodás esetén a feladó által rendelkezésre bocsátott címadat,

c) az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén, a közúti fuvarozást végző gépjárműre történő felrakodás helyének címe,

8. fizetési megbízás: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója részére fizetési művelet teljesítésére adott megbízása,

9. garantőr: az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás,

10. kirakodás (átvétel) címe:

a) a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműről történő kirakodás helyének pontos címe [ország, irányítószám, település neve, közterület neve és jellege, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, vagy globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordináta],

b) az Európai Unió más tagállamában történő kirakodás esetén a címzett (átvevő) által rendelkezésre bocsátott címadat,

c) belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamába található kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén, a közúti fuvarozást végző gépjárműről történő kirakodás helyének címe,

11. kockázatos termék: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló rendelet által kockázatosnak minősített élelmiszerek és egyéb termékek,

12. Közösségen belüli termékbeszerzés: az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti Közösségen belüli termékbeszerzés,

13. termékértékesítés: az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítés,

14. végfelhasználó: a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy.

2. Közúti fuvarozással járó tevékenység

3. § (1) Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó[3]

a) az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,

b) belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt,

c) belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést

(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) - a 4. §-ban meghatározott eltéréssel - kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat.[4]

(2) A közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi.

(3) Ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, az (1) bekezdés c) pontját arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Amennyiben a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki (amely) ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi.

(4)[5] Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, az (1) bekezdés c) pontját a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szabályait alkalmazni kell a kockázatos termékek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot vagy azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

(6) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott termékértékesítés során a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja el, e rendelet alkalmazásában közúti fuvarozással járó tevékenységet végző adózónak kell tekinteni.

4. § (1) Nem tartozik az EKAER hatálya alá

a) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárművével,

b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárművével, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárművével,

c) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművel,

d) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengeni megállapodás) és viszonosság körébe tartozó járművel,

e) a humanitárius szervezet által kiállított igazolással (nyilatkozattal) közlekedő, nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjárművel

végzett közúti fuvarozással járó tevékenység.

(2) Nem tartozik az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység:

a)[6] a jövedéki adóról szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, csendes bor, habzóbor, egyéb csendes erjesztett ital, egyéb habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított és fermentált dohány, ellenőrzött energiatermék,

b) a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék,

c) a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék,

d) a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles termék,

e) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok,

f) a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék,

g)[7] ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg,

h) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

i)[8] a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó biztonsági okmányok, valamint azok alapanyagai és félkész termékei,

j)[9] az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerinti engedéllyel rendelkező biztonsági papír,

k)[10] a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti bankjegy- és érmekibocsátás keretében szállított termék, ideértve azok alapanyagait és az előállítására szolgáló eszközöket is.

3. Az egyedi mentesség szabályai

5. § (1) A 6. § (2) bekezdése szerinti adózó az állami adó- és vámhatóságtól gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel kérheti meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítését, amennyiben a felrakodási cím és a kirakodási (átvételi) cím közötti távolság legfeljebb 20 kilométer és az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára (a továbbiakban: útszakasz-mentesítés). A kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokát alátámasztó dokumentumokat, valamint az adózó nyilatkozatát arról, hogy teljesíti a 6. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(2) A kérelemben meg kell jelölni

a) annak a helynek az adatait, ahol a belföldi felrakodás és a belföldi kirakodás történik:

aa) település megnevezése,

ab) közterület neve,

ac) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám,

b) a közúti fuvarozáshoz használt mentesíteni kívánt útszakasz kezdő pontjának és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint az ott található közút számát, ideértve az áthaladással érintett valamennyi útszakaszt,

c) kimutatást, amely tartalmazza a kérelmet megelőző naptári évben a mentesítés iránti kérelemben megjelölt útszakaszon végzett közúti szállítások számát és gyakoriságát, és

d) minden egyéb olyan körülményt, mely a bejelentéssel járó aránytalan teher fennállását igazolja.

(3)[11] Az útszakasz-mentesítést az állami adó- és vámhatóság engedélyezi, amennyiben az eset összes körülményének mérlegelése alapján megállapítást nyer, hogy az adózó által teljesített ügyletek adójogi szempontból alacsony kockázatúak és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) által előírt bejelentési kötelezettség oly mértékű aránytalan terhet ró az adózóra, melynek teljesítése nem elvárható.

(4) Az útszakasz-mentesítésre vonatkozó határozat a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvényes, és tartalmazza a mentesített útszakasz kezdő és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint a mentesítéssel érintett közút számát is.

(5) Az útszakasz-mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az útszakasz-mentesítés érvényességének lejáratát megelőző legalább 90 nappal korábban. Ebben az esetben az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(6) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a körülmények ismételt vizsgálata során megállapítja, hogy a mentesítés feltételei nem állnak fenn, az útszakasz-mentesítést visszavonja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával.

(7) A mentesítésről, annak visszavonásáról az állami adó- és vámhatóság határozatot hoz.

4. A bejelentési kötelezettség általános szabályai

6. § (1) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó az EKAER szám megállapítása érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a 11-13. §-ban foglaltak szerint bejelentést tenni.

(2) A közúti fuvarozási tevékenységet folytatni kívánó adózó, ha

a) a bejelentés évét megelőző második adóévben

aa) az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy

ab) azon számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták,

kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd forintot, saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta és

b)[12] szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban,

c)[13] [14]

az EKAER szám megállapítása érdekében nem kockázatos termékek esetében jogosult egyszerűsített adattartalommal bejelentést tenni.

(3) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában, amennyiben a belföldön letelepedett adózót nem a számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóba vonták be, a konszolidált beszámolóba bevont belföldön letelepedett adózók egyedi beszámolójában szereplő adatait egybeszámítva lehet figyelembe venni valamennyi belföldön letelepedett adózónál.

(4)[15] Az EKAER szám megállapítása érdekében egyszerűsített adattartalommal történő bejelentést tehet továbbá

a) az egyetemes postai szolgáltató, valamint

b) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38-39. cikkének megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodó.

7. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba és szerepelteti az EKAER-ben:

a) EKAER szám,

b) feladó adatai (név, adóazonosító szám),

c) felrakodás címe,

d) 2. § 4. pont a)-d) alpontja szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám),

e) kirakodás (átvétel) címe,

f) a 2. § 4. pont e) alpontja szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám),

g) az EKAER számhoz tartozó termék(ek):

ga) általános (kereskedelmi) megnevezése,

gb) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),

gc) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,

gd) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyes áru azonosító szám (UN szám),

ge) az adózó döntésétől függően a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma,

h) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:

ha) termékértékesítés,

hb) termékbeszerzés,

hc) bérmunka,

hd) egyéb cél,

i) kockázatos termék esetében, amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték,

j) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén legalább azon gépjármű(vek) forgalmi rendszáma(i), amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás,

k) az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi kirakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja, több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja,

l) belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a fuvarozás megkezdésének időpontja, több belföldi felrakodási cím esetén a sorban első belföldi felrakodási címről történő fuvarozás megkezdésének időpontja,

m) kombinált (intermodális) fuvarozás jelölése.

(2) Az (1) bekezdés g) pont gc) alpontjában és i) pontjában meghatározott adatok tekintetében valós adatnak minősül az is, ha az a tényleges adattól legfeljebb 10 százalékban tér el.

8. § Egyszerűsített adattartalmú bejelentés esetén az adózónak a 7. § (1) bekezdés b), d) és j) pontokban szereplő adatokat kell bejelenteni.

9. § A 6. § szerinti bejelentés alapján az adózót az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és számára EKAER számot állapít meg.

10. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adózót nyilvántartásba veszi és EKAER számot állapít meg a számára abban az esetben is, ha az adózót nem terheli a 6. § szerinti bejelentési kötelezettség, azonban az állami adó- és vámhatóság részére a 11-13. § szerinti adatokat bejelenti.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a 6. § (2) bekezdése szerinti adózót nyilvántartásba veszi és EKAER számot állapít meg a számára nem kockázatos termékek tekintetében abban az esetben is, ha az adózót nem terheli a 6. § szerinti bejelentési kötelezettség, azonban az állami adó- és vámhatóság részére a 8. § szerinti adatokat bejelenti.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben a fuvarozás nem jár termékértékesítéssel, feladónak és címzettnek azt az általános forgalmi adóalanyt kell tekinteni, akinek (amelynek) érdekében a terméket fuvarozzák.

5. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldön található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén bejelentésre kötelezettek, valamint a bejelentendő adatok köre

11. § (1) Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatal esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a címzett kötelezett.

(2) Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú közúti behozatal esetén a 7. § (1) bekezdés b)-k) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.

(3) Az EKAER szám megállapítása érdekében a 7. § (1) bekezdés b)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.

(4) Az EKAER elektronikus felületén kell bejelenteni

a) a 7. § (1) bekezdés b)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig,

b) a 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig,

c) a 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

(6) A bejelentésre kötelezett vagy a bejelentésre jogosult adózó a módosítás indokának megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületén

a) a 7. § (1) bekezdés g) pont ga) és gb) alpontja szerinti adatokat vagy további vámtarifaszámmal azonosított tételsort tüntethet fel a termék fuvarozásának megkezdéséig,

b)[16] a 7. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja, i) és j) pontja szerinti adatokat a termék fuvarozásának megkezdését követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig, valamint a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentését követően az adózás rendjéről szóló törvényben a lezárt EKAER bejelentések módosítása tekintetében meghatározott időpontig.

(7) A (6) bekezdés szerinti módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

(8) Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes.

6. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén bejelentésre kötelezettek, valamint a bejelentendő adatok köre

12. § (1) Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a feladó kötelezett.

(2) Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén a 7. § (1) bekezdés b)-e) és g)-j), l) és m) pontjában meghatározott adatok bejelentése szükséges.

(3) Az EKAER szám megállapítása érdekében a 7. § (1) bekezdés b)-e) és g)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.

(4) Az EKAER elektronikus felületén kell bejelenteni

a) a 7. § (1) bekezdés b)-e) és g)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,

b) a 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,

c) a 7. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adatot a termék fuvarozásának megkezdésekor, de az EKAER szám érvényességi idején belül.

(5) Az (1)-(4) bekezdések szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

(6) A bejelentésre kötelezett vagy a bejelentésre jogosult adózó a módosítás indokának megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületén

a) a 7. § (1) bekezdés g) pont ga) és gb) alpontja szerinti adatokat vagy további vámtarifaszámmal azonosított tételsort tüntethet fel a termék fuvarozásának megkezdéséig,

b) a 7. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontjában, i) pontjában, j) pontjában szereplő adatot az EKAER szám érvényességi idején belül.

(7) A (6) bekezdés szerinti módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

(8) Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes.

7. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén bejelentésre kötelezettek, valamint a bejelentendő adatok köre

13. § (1) Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a 7. § (1) bekezdés b)-g), i)-k) és m) pontjában meghatározott adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. A 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja.

(2) Ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. A 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja.

(3) Az EKAER szám megállapítása érdekében a 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.

(4) Az EKAER elektronikus felületén kell bejelenteni

a) a 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,

b) a 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,

c) a 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

(6) A bejelentésre kötelezett vagy a bejelentésre jogosult adózó a módosítás indokának megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületén

a) a 7. § (1) bekezdés g) pont ga) és gb) alpontja szerinti adatokat vagy további vámtarifaszámmal azonosított tételsort tüntethet fel a termék fuvarozásának megkezdéséig,

b)[17] a 7. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontjában és a 7. § (1) bekezdés i) és j) pontjában szereplő adatot a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig, valamint a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentését követően az adózás rendjéről szóló törvényben a lezárt EKAER bejelentések módosítása tekintetében meghatározott időpontig.

(7) A (6) bekezdés szerinti módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

(8) Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes.

8. A bejelentés, változásbejelentés szabályai

14. § (1) A bejelentésre kötelezett és a bejelentésre jogosult adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az ügyfélkapun történő felhasználónév és jelszó igénylését követően az EKAER elektronikus felületen jelenti be a 11-13. §-ban meghatározott adatokat.

(2) A bejelentést az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja helyett teljesítheti az a személy is, akinek részére az adózó, az adózó törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja az Art. szabályai szerint az EKAER elektronikus felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt. Az adózó megjelölhet olyan személyeket is, akik az adott EKAER számhoz kapcsolódóan kizárólag a 11. § (6) bekezdése, a 12. § (6) bekezdése, a 13. § (6) bekezdése szerinti adatok együttes vagy külön-külön történő módosítására jogosultak, illetve kizárólag a 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot jelenthetik be vagy módosíthatják.

(3)[18] A bejelentés EKAER szám lezárását követő módosítása esetén az Art. 113/A. § (4) bekezdése szerint fizetendő pótlékot az állami adó- és vámhatóság a módosítás nyilvántartásba vételével állapítja meg.

9. Az EKAER szám megállapításának rendje

15. § (1) Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy gépjárműnek kell tekinteni

a) a gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt azzal, hogy ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni,

b) azt is, ha az (1) bekezdés szerinti termékegység fuvarozása a feladási címről a kirakodási (átvételi) címre egymást követően több gépjárművel történik (átrakodás); ebben az esetben ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni, úgy hogy a bejelentett adatoknál mindig a fuvarozáshoz éppen használt gépjármű forgalmi rendszámának kell szerepelnie.

(3) Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat.

(4) Egy EKAER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel

a) egy feladó több felrakodási címéről,

b) egy címzett több kirakodási (átvételi) címére

történik a közúti fuvarozás.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben

a) az Európai Unió más tagállamából belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni,

b) belföldi feladási címről belföldi vagy az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi felrakodási címet be kell jelenteni.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben

a) belföldről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban első kirakodási (átvételi) címet kell bejelenteni,

b) az Európai Unió más tagállamából vagy belföldi feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi kirakodási (átvételi) címet be kell jelenteni.

(6a)[19] A termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezése időpontjának, több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezése időpontjának bejelentését követően az EKAER szám az EKAER elektronikus felületen haladéktalanul lezárásra kerül.

(7) Az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja vagy az általa kijelölt személyek által teljesített bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság az EKAER számot az EKAER elektronikus felületen megállapítja és az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül tárolja.

(8) Az EKAER számot - a 15 napos érvényességi ideje alatt az érvénytelenítés indokának megadásával - érvénytelenítheti az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, valamint az általa erre a 14. § (2) bekezdése szerint kijelölt személy.

(9)[20]

10. Az EKAER-hez kapcsolódó bejelentés szabályai kockázatos termékek esetén és a kockázati biztosítékra vonatkozó szabályok

16. § (1) Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely

a) a kockázatos élelmiszerek tekintetében

aa) az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben nyilvántartott FELIR azonosító számmal rendelkezik,

ab) Közösségen belüli termékbeszerzés vagy belföldre irányuló egyéb célú behozatal esetén az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségéről szóló rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első belföldi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is - bejelentette, valamint az első belföldi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első belföldi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és

ac) az ezen § szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,

b) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében az ezen § szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.

(2) Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.

(3) A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a 11. § és 13. § szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó - szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján - kiegészíti a biztosítékot ezen bekezdésben meghatározott mértékre. Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani. Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 45. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékával. A biztosíték mértékének számításakor figyelmen kívül kell hagyni a 10. § (1) bekezdése szerint megállapított EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékét.

(4) Ha az adózó a (2) bekezdés alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag a (3) bekezdés szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a 11. § és 13. § szerinti bejelentések megtételére szolgáló elektronikus felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehetővé teszi a biztosíték összege változásának folyamatos nyomon követését.

(6) Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, ha megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára.

(7) A biztosíték összege teljesíthető

a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel,

b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.

(8)[21] Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki nem minősül az Art. szerinti új kötelezettnek és

a) legalább két éve működik, és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy

b) stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet folytat, és egyedi kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője a biztosítékadási kötelezettség alóli mentességét engedélyezte.

(9) A mentesség feltételeinek fennállását az állami adó- és vámhatóság folyamatosan vizsgálja. Ha a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében a (3)-(4) bekezdés szerint köteles eljárni.

(10) A biztosíték nyújtását követően az állami adó- és vámhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adó- és vámhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adó- és vámhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot a (3) bekezdés szerinti mértékre ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.

(11) A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adó- és vámhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja,

a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,

b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,

c) a kockázatos termék vonatkozásában a 3. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző 45 napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott,

d) ha az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a (8) bekezdés szerinti mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján.

(12) A biztosíték összegének csökkentése iránt az adózó kérelmet terjeszthet elő. A biztosíték összege abban az esetben csökkenthető, ha a rendelkezésre álló biztosíték 45 napon keresztül folyamatosan meghaladja a biztosítékra előírt, (3) bekezdés szerinti mértéket. Ebben az esetben a biztosíték összege a (3) bekezdésben meghatározott mértékre csökkenthető.

(13) A (11) és (12) bekezdés szerinti kérelem beérkezését követően az igény jogosságát az állami adó- és vámhatóság megvizsgálja. A biztosíték vagy a biztosíték egy része visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához, módosításához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 15 nap. Az állami adó- és vámhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.

(14)[22] A biztosíték összegét az Art. 208. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nettó pótlékszámítás során nem kell figyelembe venni.

11. A kockázati biztosíték kezelése, mértékének meghatározása

17. § (1) Az adózó a 16. § (4) bekezdése alapján akkor kötelezett több jogcímen biztosíték nyújtására, amennyiben a 11. § és 13. § szerinti tevékenységet is folytat, ebben az esetben az EKAER elektronikus felület meghatározza, hogy mely tevékenységi kör tekintetében magasabb a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések alapján nyújtandó biztosíték összege.

(2) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi a 18. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő garanciát, illetve az elkülönített letéti számlára megfizetett biztosítékot. A letétbe helyezett összeg és a garancia kiegészíti egymást, az elkülönített letéti számlára megfizetett összegnek és a garanciaszerződésben szereplő összegnek együttesen el kell érnie a 16. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) Ha az adózó a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő átutalással teljesíti, úgy a banki munkanap záró időpontjáig benyújtott fizetési megbízásban szereplő összeget a fizetési megbízás teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a következő banki munkanapon figyelembe veszi. Ha az adózó a fizetési megbízáson a megbízás banki munkanapjától eltérő időpontot jelöl meg teljesítési dátumként, úgy a fizetési megbízás teljesítése esetén a fizetési megbízásban szereplő összeget az állami adó- és vámhatóság a megjelölt napot követő banki munkanapon veszi figyelembe.

(4) A rendelkezésre álló kockázati biztosíték mértékét az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, valamint az adatbejelentési jogosultsággal rendelkező személy folyamatosan figyelemmel kísérheti az EKAER elektronikus felületen. Az elektronikus felületen lekérdezhető a biztosíték aktuális egyenlege, a lekérdezés időpontját megelőző 45 nap (ideértve a lekérdezés napját is) alatt már bejelentett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százaléka, valamint e két adat alapján - a rendelkezésre álló biztosíték összeget figyelembe véve - a biztosíték megemelése nélkül még bejelenthető kockázatos termék adó nélküli értékének 15 százaléka. Amennyiben ezen összeget meghaladóan kíván kockázatos termékekkel kapcsolatban adatot bejelenteni az erre jogosult személy, a biztosíték összegének kiegészítésére vonatkozó hibaüzenetet küld az elektronikus felület, és EKAER szám nem állapítható meg, így új bejelentés nem teljesíthető.

(5) Ha az áru értékét eredetileg nem forintban határozták meg, a bejelentésre kötelezett azt az elektronikus felületen forintban adja meg, a forintra történő átszámítás a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.

(6) A kockázati biztosíték akkor minősül megfizetettnek, mikor az elkülönített letéti számlára befizetett összeget jóváírták, illetve a garanciaszerződést az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vette, de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől.

(7) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a 16. § (10) bekezdése alapján az adózó fennálló adótartozására elszámolja a biztosíték összegét vagy annak egy részét, az elkülönített letéti számláról történő átvezetésről értesíti az adózót. A garanciaszerződés alapján érvényesített lehívásról az állami adó- és vámhatóság szintén értesíti az adózót.

(8) A kockázati biztosíték adótartozásra történő elszámolása esetén az adótartozás megfizetésének napja az adószámlán történő jóváírás napja.

12. A garancia formájában nyújtott kockázati biztosíték

18. § (1) Az állami adó- és vámhatóság csak olyan garanciát fogad el, melynél a garantőr a garanciáról szóló okirat kiállításának időpontjában

a) nem áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,

b) adószámát jogerősen nem függesztették fel,

c) tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel és

d) érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában rögzített feltételek fennállását az adózó a garantőr által kiállított nyilatkozattal igazolja.

(3) A garancia

a) meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel az okiraton,

b) meghatározott határnapig, de legalább az adóhatósághoz történő benyújtás napjától számított 60 napig érvényes, az okirat tartalmazza az érvényesség kezdő és végső időpontját,

c) eredeti garancia, és amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adó- és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül - az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlá(k)ra megfizeti a megbízója 16. § (10) bekezdése szerinti tartozását,

d) a fizetési igény bejelentésére az állami adó- és vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,

e) az érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag az állami adó- és vámhatóság jóváhagyásával visszavonható és

f) tartalmazza a garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát, valamint a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés a) pontja szerinti összeg forinttól eltérő pénznemben megadott pénzügyi adat, forintra történő átszámítása a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.

(5) Nem fogadható el a garancia, ha a garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.

(6) A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

(7) Ha a garancia érvényességi ideje alatt a garantőr szervezet az (1) és (3) bekezdésben felsorolt feltételeknek már nem tesz eleget, vagy az állami adó- és vámhatóság részben vagy egészben beváltotta a garanciát, az adózó új, a feltételeknek megfelelő garancia benyújtására, vagy az elkülönített letéti számlára történő befizetésre köteles.

(8) Ha az állami adó- és vámhatóság tudomást szerez a garantőr szervezettel kapcsolatos feltételek hiányáról, elektronikus úton értesíti az adózót és egyidejűleg felszólítja arra, hogy 8 napon belül nyújtson be igazolást arról, hogy a feltételeknek megfelelő garantőrnél kezdeményezte a garanciaszerződés megkötését, mely eljárás folyamatban van, vagy 8 napon belül egészítse ki a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő befizetéssel. A felszólítás esetén annak kézbesítésétől számított 8 napig az adózó jogosult az EKAER elektronikus felületen bejelentést teljesíteni a korábban nyilvántartásba vett biztosíték mértékéig.

(9) Ha az adózó nem teljesíti a (8) bekezdés szerinti felszólításban foglaltakat, úgy nem jogosult az EKAER elektronikus felületen bejelentést teljesíteni a kézbesítéstől számított 8. napot követően. Ha az adózó a felszólítás alapján benyújtja az igazolást, de a kézbesítéstől számított 45. napig nem veteti az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartásba az új garanciaszerződést, vagy nem egészíti ki az elkülönített letéti számlára történő befizetéssel a biztosíték összegét, a felszólítás kézbesítésétől számított 45. napot követően EKAER szám nem állapítható meg az adózó számára.

(10) Ha a 16. § (11) bekezdése alapján a biztosíték visszautalásának van helye, az utalást a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó esetén a pénzforgalmi számlára, megszűnt adózó (tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó) esetén a kérelemben megjelölt számlára vagy postai átvételi címre teljesíti az állami adó- és vámhatóság.

13. Adatbiztonság és tájékoztatás

19. § (1) Ha az EKAER elektronikus rendszerben üzemzavar történik, az állami adó- és vámhatóság az üzemzavarról és az üzemzavar elhárítását követően annak kezdő és megszűnési időpontjáról haladéktalanul közleményt tesz közzé honlapján.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus rendszerének karbantartás miatti leállítását megelőzően, a karbantartási igény felmerülésével egyidejűleg tájékoztatást tesz közzé honlapján a karbantartási célú üzemszünet várható kezdeti időpontjáról és tervezett tartamáról, valamint a karbantartásban érintett, időszakosan elérhetetlenné váló szolgáltatások köréről.

(3) Ha az EKAER elektronikus felület üzemzavar vagy karbantartás miatt, vagy az internet-szolgáltatás elégtelensége miatt nem érhető el, a bejelentés elmulasztása miatt az adózó nem szankcionálható és a bejelentéseket az akadály megszűnését követő munkanapon kell teljesíteni.

14. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) A 16-18. § 2015. március 11-én lép hatályba.

(3) A 6. § (2)-(4) bekezdése, a 8. §, a 10. § (2) bekezdése, a 13. § (2) bekezdése, a 15. § (8) bekezdése, a 22. § b) pontja 2015. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 15. § (4)-(6) bekezdése 2015. június 1-jén lép hatályba.

21. § (1) E rendelet rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állami adó- és vámhatóság által 2015. március 1-jén és azt követően megállapított EKAER szám esetében kell először alkalmazni.

(2) A biztosíték összegének meghatározása során az annak alapjául szolgáló időszakot 2015. március 1-jétől az első biztosítékadással érintett bejelentés időpontjáig kell számolni. Ha az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentésre 2015. április 15-ét követően kerül sor, a biztosíték összegének alapjául szolgáló időszakot a 16. § (3) bekezdése alapján kell meghatározni.

(3)[23] Az az adózó, aki 2017. december 31-én szerepelt az állami adó- és vámhatóság által közzétett minősített adózói nyilvántartásban, 2018. március 10-éig mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól.

22. §[24] Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2019. (XII. 30.) PM rendelettel megállapított 11. § (6) bekezdés b) pontját, 13. § (6) bekezdés b) pontját, 14. § (3) bekezdését és 15. § (6a) bekezdését első alkalommal a 2020. március 1-jét követően teljesített bejelentésekre kell alkalmazni.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter