3/2016. (II. 8.) MNB rendelet

a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § A 2. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK - HITELINTÉZETEK" megnevezésű táblázatnak - a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról szóló 3/2016. (II. 8.) MNB rendelet 1. melléklet 1. pontjával megállapított - 13a-13c sora szerinti felügyeleti jelentést a hitelintézet első alkalommal 2016 első és második naptári negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan, naptári negyedévenként külön-külön teljesíti, a teljesítési határidő 2016. szeptember 30."

2. § Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. § Az R. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

4. § Az R. 2. § (3) bekezdésében és 4. § (3) bekezdésében a "14-49." szövegrész helyébe a "13a-49." szöveg lép.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 3/2016. (II. 8.) MNB rendelethez

1. Az R. 2. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK - HITELINTÉZETEK" megnevezésű táblázata a következő 13a-13c sorral egészül ki:

2. Az R. 2. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK - HITELINTÉZETEK" megnevezésű táblázata alatti táblázatot követő, keretbe foglalt rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:

3. Az R. 2. melléklete a "Havi jelentés a kiegészítő adatokról - Konszolidált tételek" (táblakód: KDMM) megnevezésű felügyeleti jelentés tábláját követően a következő táblákkal egészül ki:

2. melléklet a 3/2016. (II. 8.) MNB rendelethez

1. Az R. 3. melléklet III. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ebbe a fejezetbe tartozó konszolidált adatszolgáltatási táblákat - a KONSZDMM, KDMM, K7HT, K7HA és K7HB kódú tábla kivételével - kizárólag azon összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet köteles teljesíteni, amely nem kötelezett a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti FINREP adatszolgáltatás teljesítésére, azaz konszolidált éves beszámolóját nem az IFRS alapján készíti.

A K7HT, K7HA és K7HB táblát, valamint - amennyiben az adatszolgáltatásra az MNB a hitelintézetet kijelöli - a KONSZDMM és KDMM táblát a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett hitelintézet is köteles teljesíteni."

2. Az R. 3. melléklet III. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"K7HT-K7HB Összevont alapú portfólió elemzés - A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása

A táblákat a magyar számviteli szabályok szerint kell kitölteni. Kivételt képez ez alól azon összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, amely konszolidált éves beszámolóját az IFRS alapján készítik el, azaz amely a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti FINREP adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett. Az e körbe tartozó hitelintézet a táblákat az IFRS-szel összhangba kell, hogy összeállítsa.

Az Integrációs Szervezet azon tagja, amely az MNB határozata alapján a CRR második-negyedik és hatodik-nyolcadik részében, valamint a CRD VII. címében szereplő kötelezettségének szubkonszolidált alapon köteles megfelelni, a táblákat az MNB határozata szerinti szubkonszolidált alapon köteles teljesíteni, és az így jelentett adatokat a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. által az Integrációs Szervezet tagjainak adataival konszolidált jelentése nem tartalmazza.

A táblákban az összevont alapú felügyelet alá tartozó külföldi csoporttagok adatai nem szerepeltetendők.

A táblákban kell részletezni a hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat (folyósítás, törlesztés, leírás, elengedés, vásárlás, eladás). Hitelek alatt az egyedi felügyeleti mérleg 1AB5 Hitelek sorában jelentett tételek értendők, azaz tartalmazzák a pénzügyi lízing követeléseket és a megvásárolt követeléseket is. Ennek megfelelően az IFRS-t alkalmazó hitelintézet esetében a táblák nem tartalmazzák az eszközoldali betéteket és a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti ún. előlegeket, tartalmazzák viszont azon hitelekkel kapcsolatos tranzakciókat, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az értékesítésre tartott befektetett eszközök és elidegenítési csoportok közé sorolt.

A K7HT-K7HB táblák ún. mozgástáblák, ennek megfelelően mind a forintban, mind a devizában nyújtott hitelek esetében olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó bruttó állományt előjelhelyesen korrigálva a forgalmakkal a záró bruttó állományt kapjuk.

A devizában fennálló hitelállományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5.5. pontja szerint kell eljárni.

A táblák oszlopai

Az a) és b) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgynegyedév első napján fennálló bruttó és nettó hitelállomány.

IFRS-t alkalmazó hitelintézet esetében a hitelek bruttó és nettó könyv szerinti értékét a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében foglaltakkal összhangban kell meghatározni. Ennek megfelelően az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelek esetében a bruttó könyv szerinti érték a halmozott értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti értéket jelenti. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek esetében a bruttó könyv szerinti érték a hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegével nem módosított könyv szerinti értéket jelenti.

A c) oszlopban kell a tárgynegyedévben folyósított hitel összegét feltüntetni.

A folyósítások között nem jelenthetők az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló kölcsönök.

A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni. A folyószámlahitel fogalmát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A d) oszlopban kell kimutatni a tárgynegyedévben vásárolt követelések összegét bekerülési értéken.

Az e) és f) oszlopban a tárgynegyedévben törlesztett tőke (ütemezett és rendkívüli) összegét kell szerepeltetni.

Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.

A folyószámlahitelek törlesztés adatait a c) oszlopnál ismertetett módon kell meghatározni.

A törlesztés, előtörlesztés adatok esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.

A gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését sem lehet a folyósítások, illetve a törlesztések között jelenteni. Ezeket a változásokat a j) Egyéb állományváltozás oszlopban kell szerepeltetni.

A g1) és g2) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévben behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból leírt követelésnek a leíráskori bruttó (teljes) nyilvántartási és nettó értékét szektoronkénti bontásban. Itt kell jelenteni a behajthatatlannak nem minősíthető elengedett követelések elengedéskori bruttó nyilvántartási és nettó értékét is.

A h1)-h3) és i1)-i3) oszlopban kell a tárgynegyedévben véglegesen eladott - eladás előtt a mérlegben kimutatott - követelés összegét szerepeltetni könyv szerinti bruttó értéken, nettó értéken és az adásvételi szerződés szerinti értéken (eladási áron), függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor. Könyv szerinti érték feletti értékesítés esetén nettó érték alatt a Hitkr. 9. § (18) bekezdése szerinti értékvesztés-visszaírás előtti nettó érték értendő.

Az eladott követelések teljesítő és nemteljesítő besorolását - az IFRS-t alkalmazó hitelintézet kivételével - a KNPE tábla kitöltési előírásaiban foglaltak alapján kell elvégezni. IFRS-t alkalmazó hitelintézet esetében a besorolást a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F 18.00 kódú táblának a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében foglalt kitöltési előírásai alapján kell elvégezni.

Az eladott kihelyezéseket is azokban a sorokban kell megjelentetni, amelyekben eredetileg is a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.

A j) oszlopban kell feltüntetni a tábla sorai, illetve a forint és deviza táblák közötti (többek között a szektor-, instrumentum besorolás, devizanem változása, kamattőkésítés, stb. miatt szükséges) tárgynegyedéves átsorolásokat, átstrukturálásokat a mozgás irányának megfelelő előjellel. Az oszlopon belül az állomány kivezetését (-) előjellel, az új sorba, táblába történő átsorolást (+) előjellel kell kimutatni. Soron belüli változásnál a változás hatása nettó módon jelenik meg.

IFRS-t alkalmazó hitelintézet esetében az oszlop tartalmazza a hitelek kezdeti értékeléséből, az effektív kamat számításából, illetve a valós érték változásból eredő különbözetek, állományváltozások összegét is.

Az oszlop tartalmazza a deviza átértékelődésből eredő állományváltozások összegét is.

A k1) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén fennálló hitelszerződések darabszámát, a k2) és k3) oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló hiteltartozás összegét bruttó és nettó könyv szerinti értéken. Ennek megfelelően ebben a táblában is szerepeltetni kell a mérlegben szereplő, függővé nem tett kamatokat, melynek változása a j) oszlopban jelentendő.

A k1) oszlopban csak azon szerződések számát kell jelenteni, ahol ténylegesen van fennálló hitelállomány. Tehát a szerződésszám nem tartalmazza az olyan hitelkeret szerződések számát, ahol a hitelt még nem hívták le, továbbá az olyan szerződések darabszámát, ahol a hitelt lehívták ugyan, de a tárgynegyedév végére a hitelállomány 0 egyenleget mutat (vagyis a teljes hitel törlesztésre került). A szerződések száma nem tartalmazza a kényszerhitelek darabszámát.

Eltérve az IAS 39 szabályaitól, a devizahitelek forintosítása esetén a forintosítás nem minősül törlesztésnek, illetve folyósításnak, a kapcsolódó tételeket a j) oszlopban, a deviza táblában negatív, míg a forint táblában pozitív előjellel kell szerepeltetni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz az adatszolgáltató a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is deviza hitelnek kell tekinteni és ennek megfelelően a deviza táblában szerepeltetni.

A táblák sorai

A táblák sorainak kitöltésénél a 7HT, 7HA és 7HB tábláknál leírtak az irányadóak.

Az IFRS-t alkalmazó hitelintézetnek az ügyfél szektorbesorolását a FINREP jelentéssel összhangban, de a belföldi szektorok esetében az egyedi szintű jelentéssel azonos részletezettséggel kell elvégeznie."