51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet

a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézet), a pénzügyi vállalkozásra, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, a pénzforgalmi intézményre, a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre (a továbbiakban: PEKMI) és az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: EGT-állam) székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: EGT-fióktelep) (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres, eseti és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kijelölésén alapuló adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) teljesít az MNB részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(3)[1] A konszolidált éves beszámolóját a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (a továbbiakban: IFRS) alapján készítő adatszolgáltatónak a 4. § (4) bekezdése, a 2. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK - HITELINTÉZETEK" megnevezésű táblázat 13a-49. sora, valamint a 12. melléklet szerinti felügyeleti jelentése elkészítésének alapját az IFRS szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(4) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § (1) Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig áll fenn.

(2) A PEKMI az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést e rendelet hatálybalépésének napjától pénzforgalmi szolgáltató jogállásának megszűnéséig teljesíti.

(3) A fióktelep az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig teljesíti.

(4) A pénzügyi vállalkozás az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal a cégbírósági bejegyzését követő negyedévben teljesíti.

4. § (1) A részvénytársaságként, szövetkezetként és a nem EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepeként (a továbbiakban: harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe) működő hitelintézet, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, valamint a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre napi, havi, negyedéves, éves, eseti és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A 2. melléklet

a) "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK - RÉSZVÉNYTÁRSASÁGKÉNT ÉS SZÖVETKEZETKÉNT MŰKÖDŐ HITELINTÉZETEK, VALAMINT HITELINTÉZETTEL EGYENÉRTÉKŰ PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOZÁSNAK MEGFELELŐ PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK" megnevezésű táblázat 57-61. sorában meghatározott havi felügyeleti jelentést a részvénytársaságként működő és az 50 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező, szövetkezetként működő hitelintézet, valamint az 50 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás,

b) "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK - HITELINTÉZETI TÍPUSÚ EGT-FIÓKTELEPEK" megnevezésű táblázat 38-42. sorában meghatározott havi felügyeleti jelentést az 50 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézeti típusú EGT-fióktelep,

c) "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK - HARMADIK ORSZÁGBELI HITELINTÉZET FIÓKTELEPE" megnevezésű táblázat 40-44. sorában meghatározott havi felügyeleti jelentést az 50 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe

teljesíti az MNB részére.

(3)[2] Az összevont alapú felügyelet alá tartozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett hitelintézet a 2. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK - HITELINTÉZETEK" megnevezésű táblázatában meghatározott felügyeleti jelentések közül kizárólag a 13a-49. sor szerinti, valamint - az MNB kijelölése alapján - a 12. és 13. sor szerinti felügyeleti jelentést teljesíti az MNB részére.

(4) A külföldön hitelintézeti leányvállalattal rendelkező, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményeiről országonként felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére a tárgyidőszakot követő 25. munkanapig

a) a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményre vonatkozóan, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklet C 01.00, C 02.00, C 03.00, C 04.00, C 05.01, C 07.00 és C 17.00 kódú táblája szerinti adattartalommal, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében foglalt útmutató,

b) a pénzügyi információkra vonatkozóan, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklet F 01.01, F 01.02, F 01.03, F 02.00, F 04.04, F 05.00, F 06.00, F 07.00, F 08.01, F 09.01, F 12.00, F 16.01, F 18.00, F 19.00, F 22.01, F 22.02, F 43.00 és F 46.00 táblája szerinti adattartalommal, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében foglalt útmutató,

c) a tőkeáttételi mutatóra vonatkozóan, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet X. melléklet C 45.00 táblája szerinti adattartalommal, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében foglalt útmutató és

a 3. melléklet IV. 2. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint.

(5) A harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 12. cikk (2) bekezdésében, valamint a VI. és VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában felügyeleti jelentést teljesít az ingatlanfedezetű hitelekből származó veszteségekre vonatkozó adatokról az MNB részére. A vonatkozási időpontra a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja, a teljesítési határidőre a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdés c) pontja, valamint (2), (4) és (5) bekezdése az irányadó.

(6) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. A kitöltést segítő technikai segédletet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján teszi közzé.

5. § (1) A pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú EGT-fióktelep - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves, éves és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A 4. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 13-22. sorában meghatározott felügyeleti jelentést az 5 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú EGT-fióktelep teljesíti az MNB részére.

(3) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az ezen típusú EGT-fióktelepek, valamint a PEKMI a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre havi, negyedéves, éves és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, valamint az ezen típusú EGT-fióktelepek az általuk forgalmazott hitel- és pénzügyi lízing-, betéti és megtakarítási-, valamint számlatermékekre vonatkozó havi, negyedéves és eseti felügyeleti jelentést a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre teljesíti az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A hitelintézet a 10. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a tárgyévi javadalmazási adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A hitelintézet a 12. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre felügyeleti jelentést teljesít a finanszírozási terv adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

10. §[3] (1) Az adatszolgáltató - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a felügyeleti jelentést, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva az MNB "Kihelyezett Adatküldő Program" megnevezésű jelentésfogadó rendszerén (a továbbiakban: KAP rendszer) keresztül teljesíti. A KAP rendszer használatát segítő útmutatást a KAP rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

(2) A 2. melléklet szerinti "Kérdőív az összevont felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolójához" (Táblakód: 20ABU) megnevezésű, a 4. melléklet szerinti "A pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése" (Táblakód: 20C) megnevezésű, valamint a 8. mellékletben meghatározott felügyeleti jelentéseket az adatszolgáltató az MNB "Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához" megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül teljesíti. Az ERA rendszer használatára vonatkozó szabályokat az engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának, a szervezetek és a Magyar Nemzeti Bank közötti kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjéről és technikai feltételeiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett kézbesítési tárhely működtetéséről és használatáról szóló MNB rendelet, a használatot segítő útmutatást az ERA rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

(3) A felügyeleti jelentés formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

(4) Az adatszolgáltató a KAP rendszerbe feltöltött felügyeleti jelentésről a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus "érkeztetett" üzenetet kap. Az adatszolgáltató az ERA rendszerbe a felügyeleti jelentések előzményeként feltöltött űrlapokról a beérkezés időpontját és érkeztetési számát tartalmazó, automatikus "érkeztetett" üzenetet kap.

(5) A KAP rendszer a beküldött felügyeleti jelentés státuszáról - a feltöltött felügyeleti jelentés jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében - a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén "visszautasított", az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén "feldolgozott" státuszról szóló üzenetet kap az adatszolgáltató.

(6) Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése a KAP rendszerben "feldolgozott" státuszról szóló üzenetet, az ERA rendszerben az érkeztetési számot tartalmazó automatikus üzenetet kapott.

(7) Ha a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - a tábla első sorát nulla ("0") értékkel feltöltve küldi meg az adatszolgáltató.

(8) Ha az adatszolgáltató nem értékesít a 8. melléklet szerint jelentendő terméket, akkor a nemleges adatszolgáltatást a "Nemleges jelentés beküldése" menüpontot választva generált nyilatkozat küldésével teljesíti.

11. §[4] (1) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való technikai akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül nyújtja be az MNB részére.

(2) Az akadályoztatás technikai oka lehet különösen

a) az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatásra használt informatikai rendszere működési rendellenessége vagy működésképtelensége,

b) a felhasználó akadályoztatása a számára kiosztott hozzáférési jogosultság megszűnése miatt,

c) a felhasználó akadályoztatása az általa használt elektronikus aláíró tanúsítvány érvénytelensége miatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adatszolgáltató - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az ERA rendszerben elérhető elektronikus űrlap kitöltésével teljesíti, amelyhez - az akadályoztatás jellegétől függően, amennyiben az rendelkezésre áll - mellékletként az akadályoztatás tényét igazoló dokumentumot is feltölti.

(4) Az ERA rendszerben korábban már regisztrált felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének érvényes elektronikus aláíró tanúsítvány hiányában is eleget tehet.

(5) A bejelentés mellékleteként elfogadott dokumentum formátumokat az MNB az ERA rendszerben, az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.

(6) Ha az adatszolgáltató az ERA rendszer üzemzavara miatt vagy a (2) bekezdés b) pontja esetében bejelentési kötelezettségének elektronikus úton nem tud eleget tenni, az üzemzavar elhárításáig vagy az akadály megszűnéséig a bejelentést írásban, postai úton (levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest) vagy telefonon (telefonszám: +36 1 428-2752) teheti meg az MNB részére.

(7) A jelen § alkalmazásában:

a) akadályoztatás: az adatszolgáltató érdekkörében felmerült technikai okra visszavezethető olyan ténybeli állapot, amelynek a következtében az adatszolgáltató az adatszolgáltatást az annak teljesítésére előírt határidőben vagy határnapon nem képes teljesíteni;

b) elektronikus űrlap: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület;

c) felhasználó: az adatszolgáltató nevében eljáró természetes személy;

d) üzemzavar: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § n) pontjában meghatározott fogalom.

12. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés teljesítését követően olyan, az adatszolgáltató által - Számviteli politikájában vagy egyéb módon - meghatározott jelentős mértékű eltérést tár fel, amely a 2. § (2) és (3) bekezdése szerinti, a felügyeleti jelentés alapjául szolgáló nyilvántartások javítását teszi szükségessé, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

(3) A 8. melléklet szerinti felügyeleti jelentésre vonatkozó javított adatot - a javítás pontos okának megjelölésével együtt - az eltérés feltárásától számított 2 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

13. § (1) Ez a rendelet - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 4. § (4) bekezdése, a 2. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK - HITELINTÉZETEK" megnevezésű táblázat 14-49. sora, valamint a 3. melléklet IV. pontja 2016. április 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. és a 11. § 2016. július 4-én lép hatályba.

14. § (1) A pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelet szerinti, 2016. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésére a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Az e rendelettel elrendelt, 2016. július 4-ét megelőzően teljesítendő felügyeleti jelentések, adatszolgáltatások teljesítésére, valamint a teljesítésben való akadályoztatás bejelentésére az adatszolgáltató a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelet 9. és 11. §-ában foglaltak az irányadók.

14/A. §[5] A 2. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK - HITELINTÉZETEK" megnevezésű táblázatnak - a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról szóló 3/2016. (II. 8.) MNB rendelet 1. melléklet 1. pontjával megállapított - 13a-13c sora szerinti felügyeleti jelentést a hitelintézet első alkalommal 2016 első és második naptári negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan, naptári negyedévenként külön-külön teljesíti, a teljesítési határidő 2016. szeptember 30.

14/B. §[6] A hitelintézet a 8. melléklet I. pontjában foglalt "Összefoglaló tábla" megnevezésű táblázat 26. sora szerinti "Termékismertető - Számla" (Jelentéskód: 9SE) megnevezésű felügyeleti jelentést a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról szóló 38/2016. (IX. 29.) MNB rendelet 2. mellékletével megállapított tartalommal első alkalommal a 2016. október 15-ei állapotra vonatkozóan teljesíti, a teljesítési határidő 2016. október 28.

15. § E rendelet 10. és 11. §-a - a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelet 9. és 10. §-ával együtt - az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 17. cikk (1) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

16. §[7]

Nagy Márton s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

1. melléklet az 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

A pénz- és hitelpiaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.);

1.2. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.);

1.3. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.);

1.4. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.);

1.5. a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltpt.);

1.6. a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.);

1.7. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.);

1.8. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.);

1.9. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény;

1.10. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.);

1.11. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.);

1.12. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.);

1.13. az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.);

1.14. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény;

1.15. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.);

1.16. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.);

1.17. a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.);

1.18. a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: 2008. évi CIV. törvény);

1.19. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lkkf. tv.);

1.20. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.);

1.21. a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény;

1.22. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: devizakölcsöntv.);

1.23. a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR tv.);

1.24. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.);

1.25. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.);

1.26. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.);

1.27. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.);

1.28. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.);

1.29. az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.);

1.30. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.);

1.31. a kollektív befektetési formák és kezelőikről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.);

1.32. a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet;

1.33. a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási tv.);

1.34. az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Forintosítási tv.);

1.35. a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.);

1.36. a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Beszkr.);

1.37. a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet];

1.38. az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet;

1.39. a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet;

1.40. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet;

1.41. a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet];

1.42. az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pszkr.);

1.43. a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet];

1.44. a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Thmr.);

1.45. a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembe vételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet];

1.46. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet;

1.46a. az alapszámlához való hozzáférésről, az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról szóló 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet];[8]

1.47. a hitelintézetek devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról, valamint a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet módosításáról szóló 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet (a továbbiakban: Dmmr.);

1.48. a hitelintézetek likviditásfedezeti rátájának minimum szintjéről szóló 35/2015. (IX. 24.) MNB rendelet;

1.49. a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet [a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.];

1.50. a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet;

1.51. a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet [a továbbiakban: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet];

1.52. a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet [a továbbiakban: 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet];

1.53. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR);

1.54. a betétbiztosítói rendszerekről szóló 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

1.55. a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CRD);

1.56. a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szakmai tevékenységükkel valamely intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalók kategorizálásának minőségi és megfelelő mennyiségi kritériumaira irányuló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. március 4-i 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

1.57. 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

1.58. az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. október 10-i 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet.

2. Fogalmak

2.1. Alapjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom.

2.1a. Alapszámla: a 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti fizetési számla.[9]

2.2. Állampapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti fogalom.

2.3. Államkötvény: a magyar állam által kibocsátott, 1 éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.4. Áthidaló kölcsön: az Lkkf. tv. 1. § 2. pontja szerinti fogalom.

2.5. Átstrukturált szerződés (2010. január 1-jétől kezdődően): a Hitkr. 7. melléklet V. fejezet (12) bekezdés c) pontja, valamint a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezet szerinti fogalom.

2.6. Átváltoztatható, illetve átváltozó kötvény: a Ptk. 3:303. §-a alapján a részvénytársaság által kibocsátott, névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani, illetve amely a kötvényben meghatározott feltétel bekövetkezése esetén részvénnyé alakul át.

2.7. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.

2.8. Ballon törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció, melynek jellemzője a viszonylag hosszú türelmi idő, amikor a türelmi idő lejártáig a hitelfelvevő alacsony tőkeösszegeket törleszt, döntően csak a kamatot fizeti, és a tőke jelentős részét a hiteltörlesztés utolsó szakaszában törleszti vissza.

2.9. Bullet törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció melyben a tőke jelentős részét a futamidő végén fizetik vissza.

2.10. Bankszámla: a Ptk. szerinti fogalom.

2.11. Bázisdeviza: a devizapár (beleértve a forint-deviza műveletet is) tekintetében az a devizanem, melynek egy (fix) egységében kerül kifejezésre a másik devizanem (változó deviza) mennyisége.

2.12. Befektetési jegy: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti értékpapír.

2.13. Befektetési szolgáltatás: a Hitkr. 2. § 8. pontja szerinti szolgáltatás.

2.14. Beruházási hitel: a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti hitel.

2.15. Betét a felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely ügyfélbetét-szerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent, ideértve a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket és az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeget (elektronikus pénz) is, valamint a hitelintézet pénz- és tőkepiaci üzletkötéssel foglalkozó szervezeti egysége által kötött bankközi ügyleteket.

2.16. Betéti kamat: a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerinti kamat.

2.17. Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).

2.18. Csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti fogalom.

2.19. Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti személyek, szervezetek.

2.20. Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti személyek, szervezetek.

2.21. Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel.

2.22. Egyéb kiegészítő tevékenység: az Fszt. 5. § (4) bekezdésében és 7. § (4) bekezdésében felsorolt tevékenységek.

2.23. Egyéb tevékenység: a pénzügyi vállalkozás működési és tevékenységi engedélyében szereplő, a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az MNB engedélyével végzett tevékenység (pl. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon, hitel referencia szolgáltatás). A 11. mellékletben szereplő táblák tekintetében egyéb tevékenység a vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenységbe, a kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenységbe és a portfóliókezelési tevékenységbe nem tartozó tevékenység.

2.24. Egyéb üzleti tevékenység: az elektronikuspénz-kibocsátó, és a pénzforgalmi intézmény működési és tevékenységi engedélyében szereplő, az elektronikuspénz-kibocsátási és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységen (és a két szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatáson) kívüli egyéb, az MNB tevékenységi engedélyével és engedély nélkül végezhető, nem pénzügyi szolgáltatás.

2.25. Egyszeri betétlekötés: a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik, és látra szóló betétként működik, vagy nem kamatozik tovább.

2.26. Elektronikus pénz: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott fizetési eszköz.

2.27. Elektronikuspénz-kibocsátáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 7. § (4) bekezdésében foglalt, az illetékes hatóság engedélyével végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és az elektronikuspénz-kibocsátáshoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 8. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.

2.28. Elektronikuspénz-számla: az a számla, amelyről az elektronikus pénz birtokosa az elektronikus pénzhez hozzáfér, függetlenül attól, hogy azt a birtokában lévő fizetési eszközön tartja, vagy egy távoli szerveren tárolnak.

2.29. Elkülönített letéti számlán elhelyezett ügyfélpénz: pénzforgalmi intézmény esetén az Fszt. 46. § (3) bekezdés a) pontja szerint letéti számlán elhelyezett, átvételt követő munkanap végéig fizetési művelet végrehajtására fel nem használt pénzeszköz. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az Fszt. 51. § (3) bekezdés a) pontja szerint az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.

2.30. Elszámolási számla: a nostro és loro számlák közös megnevezése.

2.31. Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják.

2.32. Eredeti lejárat (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött "élettartamát" jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai), illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata.

2.33. Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pontja szerinti fogalom.

2.34. Értékpapírosítás: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerinti fogalom.

2.35. Felhőszolgáltatás: a 9I Informatikai adatok táblában szereplő fogalom, amely a számítási felhőre irányuló számítástechnikai tevékenység, amikor olyan állományokkal és programokkal dolgozik az intézmény, amelyek fizikailag nem az intézmény saját számítógépén, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen találhatók, képletesen a "felhőben".

2.36. Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.

2.37. Felmondásos betét: olyan lejárat nélküli nem transzferálható betét, amely csak egy előzetes felmondási időszak letelte után váltható pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).

2.38. Felmondott felvett hitel: a hitelintézet által felvett azon hitel, amelyet rendes felmondás keretében mondtak fel.

2.39. Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti fogalom.

2.40. Fizetési művelet: Pft. 2. § 7. pontja szerinti ügylet.

2.41. Fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla.

2.42. Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjármű-vásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.

2.43. Fogyasztó: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti természetes személy.

2.44. Folyamatos (ismétlődő) betétlekötés: a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. Ez kétféleképpen történhet. A futamidő végén a hitelintézet:

a) a kezdeti tőkeösszeg, valamint a futamidő alatt megszolgált kamat együttes összegét köti le újra, ebben az esetben a betét kamatos kamattal kamatozik tovább, vagy

b) csak az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább.

2.45. Folyó faktoring ügyletek: szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett követelések.

2.46. Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, amelyből kifizetések is teljesíthetők a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg erejéig.

2.47. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni az újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is.

2.48. Garantált teljesítményjavadalmazás: az intézmény által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.

2.49. Gyűjtőszámlahitel: a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hitel.

2.50. Hagyományos értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 10. pontja szerinti fogalom.

2.51. Harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.

2.52. Határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

2.53. Hátralévő futamidő: A hitel, betét vagy egyéb instrumentum szerződésben meghatározott lejáratának és a felügyeleti jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.

2.54. Hátrasorolt kötelezettség: a Számv. tv. 42. § (4) bekezdésében foglalt kölcsön, és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.55. Háztartások: a lakosság és az önálló vállalkozók együttesen.

2.56. Hitel- és pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tekintetében az Fszt.-ben foglalt korlátozással.

2.57. Hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.

2.58. Hitelkártya (credit kártya): az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.F.4.8. alpontja szerinti kártya.

2.59. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet - meghatározott szerződési feltételek megléte esetén - a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.

2.60. Hitelleírás (a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 1E táblában): az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti eladása a tárgyhónapban.

2.61. Hitelnyújtás: a Hpt. szerinti szolgáltatás, illetve tevékenység.

2.62. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír.

2.63. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.

2.64. Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti fogalom.

2.65. ISIN kód: az ISIN azonosítóról szóló 20/2014. (VI. 11.) MNB rendelet 3. §-a szerinti értékpapír azonosító.

2.66. Javadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 47. pontja szerinti fogalom.

2.67. Járulékos vállalkozás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 48. pontja szerinti fogalom.

2.68. Jegybanki kötvény: jegybank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.69. Jegyzett tőke: a Számv. tv. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke.

2.70. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű részesedési viszonyban lévő vállalkozás.

2.71. Jelzáloglevél: a Jht. 11. §-a szerinti értékpapír.

2.72. Jogi személy: a Ptk.-ban vagy más jogszabályban ilyenként meghatározott szervezetek.

2.73. Kapcsolt vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott vállalkozás.

2.74. Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott fogalom.

2.75. Készpénz helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 55. pontja szerinti fogalom. Kivételt képez ez alól az eredménykimutatás tábla [82A], ahol az elektronikuspénz nem tekintendő készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek.

2.76. Készpénzforgalmi tranzakciók: fizetési számla terhére vagy javára, valamint a fizetési számla használata nélküli az adatszolgáltató pénztárában vagy postai úton történő kifizetés, vagy befizetés (készpénzfizetésre szóló csekk nélkül)

2.77. Kincstárjegy: az állam által kibocsátott, rövid lejáratú, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.78. Kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek: a 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelő személyek.

2.79. Kockázati teljesítmény újraértékelése: a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom.

2.80. Kockázati tőkealap-jegy: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. pontja szerinti intézmény által kibocsátott befektetési jegy.

2.81. Kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 61. pontja szerinti értékpapír.

2.82. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

2.83. Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation, stb.). Csak azok a hitelek tekinthetők konzorciális hitelnek, amelyek esetében a hitelfelvevő számára a hitelszerződésből megállapítható, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik.

2.84. Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési, bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke, a hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.

2.85. Könyv szerinti nettó érték: a könyv szerinti bruttó értéknek a Számv. tv. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve értékcsökkenéssel, értékelési különbözettel (valós értékelési különbözet, értékhelyesbítés) módosított összege.

2.86. Kötési érték (névérték): a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.

2.87. Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.88. Mikro-, kis-, és középvállalkozás (KKV): a KKVtv. szerinti vállalkozás.

2.89. Könyvesbetét: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv), ide nem értve a takaréklevelet.

2.90. Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény, vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető szavazati jogot nem biztosító részjegyek, illetve célrészjegyek tartozhatnak ebbe a körbe), amely esetében a tulajdonos a nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is.

2.91. Külföld (L szektor): a GMU országai külön szektort képeznek az adatszolgáltatásokban. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.

a) GMU tagországok

A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:

A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik (Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 13. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található):

- GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint

- tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.

A Felügyeleti mérlegben szereplő "GMU hitelintézetek" kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.

Az államháztartás (ÁHT) négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:

- központi kormányzat,

- tagállami/tartományi kormányzat,

- helyi önkormányzatok,

- társadalombiztosítási alapok

Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.

b) Egyéb külföld

Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország alkotja. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:

- bankok,

- nem bankok, amelybe

az ÁHT és

az egyéb szektorok

tartoznak.

c) Nemzetközi intézmények

Az egyes nemzetközi intézmények ország- és szektorbesorolását az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően kell elvégezni.

2.92. Különleges célú gazdasági egység [Financial Vehicle Corporation (FVC)]: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 66. pontja szerinti, az egyéb pénzügyi közvetítők vagy a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába tartozó jogalany.

2.93. Lakosság: a háztartások szektorán belül ide tartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

2.94. Látra szóló és folyószámla betét: látra szóló betétnek minősül a hitelintézet által vezetett fizetési számlához és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlához kapcsolódó lekötetlen betét, az egy munkanapra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), a látra szóló takarékbetét, valamint a futamidő nélküli betét (a betéti okiratokat kivéve). Folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számla pozitív egyenlege.

2.95. Lejárat szerinti bontás: a mérlegben szereplő tételeket a Számv. tv. vonatkozó előírásainak megfelelően a hátralévő lejárat szerinti bontásban kell szerepeltetni.

2.96. Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy munkanapnál hosszabb időre lekötött betétek, amelyeket nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.

2.97. Letéti igazolás: a globális letéti igazolás (GDR) és az amerikai letéti igazolás (ADR), amely a letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.

2.98. Letéti jegy: a letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti értékpapír.

2.99. Letéti szolgáltatás (pénzletét kezelés): a Hpt. 6. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.100. Lombard hitel nyújtása: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a hitelintézeti forint- és devizabetétjét vagy a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.

2.101. Mark-to-market betét: az a betétállomány, amelyet a piaci kiértékeléssel járó ügyletekben bekövetkező árfolyam-elmozdulások miatt helyeznek el az ügylet egyik szereplőjénél.

2.102. Megvásárolt követelés: faktorálásból és forfetírozásból eredő követelés. A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent. A nem pénzügyi vállalatok esetében külön soron, a többi szektornál az egyéb hitelek között jelentendő. Nem értendők ide a megvásárolt hitelek.

2.103. Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti magánszemély.

2.104. Money market típusú hitel: jellemzően nagyvállalatokkal a treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekhez hasonló kamatfeltételekkel kötött, általában rövid futamidővel rendelkező hitel.

2.105. Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.

2.106. Munkavállalói számla, számlacsomag: azon számla, számlacsomag, amelyet kizárólag egy adott szakmacsoport, szakmai szervezet vagy intézmény, munkáltató munkavállalói vagy egyéb jogviszonyú tagjai szármára alakítottak ki.

2.107. Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 84. pontja szerinti fogalom.

2.108. Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pont b) alpontjában meghatározott ügylet.

2.109. Nemteljesítő kitettség:

a) több mint 90 napos késedelemben levő kitettség, ha a késedelmes rész - az alkalmazott számviteli politikának megfelelően - jelentősnek minősül,

b) azon kitettség, amely esetében feltételezhető, hogy a fedezet realizálása nélkül az adós nem lesz képes a hitel összegét teljes egészében visszafizetni függetlenül attól, hogy a követelés késedelmes-e, illetve, hogy a késedelem milyen régóta áll fenn.

2.110. Névre szóló betét: a Hpt. 6. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti betét.

2.111. Nonprofit szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. §-a és 5/A. §-a szerinti jogalanyok. Az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontja szerinti szektor-meghatározás szerint külön szektort csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak. Az üzleti szervezetek által finanszírozott és irányított nonprofit szervezeteket a nem pénzügyi vállalatokhoz, az államháztartás intézményei által finanszírozott és irányított nonprofit szervezetek a központi kormányzathoz vagy a helyi önkormányzatokhoz kell besorolni.

2.112. Opciós ügyletek: a Tpt. 322. § (1) bekezdése szerinti vételi opció és eladási opció.

2.113. Önálló vállalkozók: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontjában foglalt szektor meghatározás szerinti, a háztartások szektorába sorolt jogalanyok.

2.114. Penziós ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pontja szerinti ügylet.

2.115. Pénzeszközök: a Hitkr. 2. § 3. pontjában felsorolt eszközök.

2.116. Pénzforgalmi közvetítő: az Fszt. 3. § 29. pontja szerinti tevékenységet végző jogalany.

2.117. Pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.118. Pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 5. § (3) és (4) bekezdése alapján, az illetékes hatóság engedélyével végzett pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és a pénzfogalmi szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 6. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.

2.119. Pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) alpontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.120. Pénzpiaci alapok: azok a befektetési alapok, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik.

2.121. Pénzpiaci eszközök: a Tpt. 5. § 101. pontja szerinti fogalom.

2.122. Pénzügyi lízing: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.123. Pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás kivételével.

2.124. Portfóliókezelési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerinti vagyonkezelési tevékenység.

2.125. Prémium banki szolgáltatás (premium, personal banking): e szolgáltatás keretében a hitelintézet bizonyos kivételes szolgáltatásokat kínál az átlagosnál magasabb jövedelmű és ilyen szolgáltatásokat igénylő ügyfelek számára pl. saját kapcsolattartójukon keresztül intézhetik ügyeiket, elérhető számukra a banki termékek emelt szintű csomagja, a bank segítséget nyújt kiemelt ügyfeleinek, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb megoldásokat, stb.

2.126. Privát banki szolgáltatás (private banking): olyan banki szolgáltatás, melyet vagyonos ügyfeleknek kínálnak, akik számára hozzáférhető a privátbanki szolgáltatás teljes palettája: pl. személyre szabott konstrukciók, személyi bankár, exkluzív kényelmi szolgáltatások.

2.127. Projektfinanszírozási hitelek: a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek.

2.128. Projektcég: gazdasági projekt megvalósítása céljából alapított társaság, amely megszűnik, ha valamennyi kötelezettségét teljesítette, és már járulékos kötelmek (pl. garanciális kötelezettségek, jótállás, szavatosság) sem állnak fenn. A projektcég finanszírozásának feltétele, hogy más tevékenységek ne veszélyeztessék a fő projekt megvalósítását (profiltiszta társaság).

2.129. Repó- és fordított repóügylet: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti fogalom.

2.130. Speciális pénz- és tőkepiaci intézmények: az egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közé sorolt speciális szervezetek gyűjtő elnevezése. Ide tartozik a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, a biztosító szövetkezet és egyesület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, valamint a befektetési alapkezelő.

2.131. Sajátos szállításos repó ügyletek: a Tpt. szerinti repó ügyletnek a Hitkr. 16/A. §-ban meghatározott speciális típusa.

2.132. Stabilitás Megtakarítási Számla: a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott számla.

2.133. Szállításos és óvadéki repó ügylet: a repó és fordított repó ügyleteknek a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott típusai.

2.134. Számlatermék: a fogyasztók részére vezetett, forintban nyilvántartott bankszámla és számlacsomag, valamint a kapcsolódó szolgáltatások.

2.135. Szintetikus értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 11. pontja szerinti fogalom.

2.136. Tárgynap, T nap, T+x nap: a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet szerint értelmezendő fogalmak, ahol

a) a tárgynap (T) alatt a munkanapon belül annak kezdő időpontja és a fizetési megbízásnak a teljesítési határidők számítása szempontjából irányadó átvételére meghatározott végső benyújtási határidő közötti időszak értendő. A munkanap záró időpontját és ezen belül a végső benyújtási határidőt a pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatás típusonként (ezen belül fizetési módonként, pénznemenként, stb.) eltérően határozhatja meg. A munkanapon belül az adott pénzforgalmi szolgáltatás típusra vonatkozó végső benyújtási határidőt követően beérkezett fizetési megbízást a következő munkanap kezdő időpontjában átvettnek tekintendő.

b) a (T + x) képlet formájában kifejezett teljesítési határidő a tárgynapot (T) követő x-edik munkanapot jelenti. Egy vagy többdevizás devizautalások esetén nem minősül munkanapnak az a nap, amelyen a konverzióval érintett bármelyik deviza piaca zárva van.

2.137. Tárgyévi javadalmazás:

a) alapjavadalmazásként az intézmény által a tárgyévben kifizetett, valamint a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott jövedelem;

b) nem halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt és kifizetett, valamint a tárgyévi teljesítményért odaítélt, a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem;

c) halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt, a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem.

2.138. Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 2.137. pont c) alpontja szerinti eleme.

2.139. Tárgyévi teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 2.137. pont b) és c) alpontja szerinti eleme.

2.140. Teljesítményjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti javadalmazás.

2.141. Törzsszám: az adószám első nyolc számjegye. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a "törzsszám" oszlopba.

2.142. Tulajdoni részesedést jelentő értékpapír: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.F.2.14. alpontja szerinti fogalom.

2.143. Tulajdonosi számla, számlacsomag: az intézmény tulajdonosai, saját dolgozói részére kialakított speciális számlák, számlacsomagok

2.144. Újratöltődő (rulírozó, rollover) hitel: olyan, hitelkeret terhére folyósított hitel, amely az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

- a hitelfelvevő egy előre jóváhagyott összeghatárig használhat vagy vehet fel pénzt,

- a hitelfelvevő nem köteles előzetesen értesíteni a hitelintézetet a lehívásról, vagy az értesítés kizárólag tájékoztatásra szolgál, és a hitelt folyósító pénzügyi intézmény nem tagadhatja meg az igénybevételt,

- a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet,

- a hitel többször igénybe vehető,

- nincs rendszeres pénz-visszafizetési kötelezettség.

2.145. Ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 41. pontja szerinti lakossági ügyfél és a 60. pontja szerinti szakmai ügyfél.

2.146. Ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz: az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységgel és a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben az adatszolgáltató birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz.

2.147. Újratárgyalt (prolongált) szerződés (2010. január 1-je előtt): a Hitkr. VII. mellékletének 2010. január 1-jei hatálybalépése előtt az akkor hatályban volt, a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 45/2008. (XII. 31.) PM rendelet szerint újratárgyaltnak minősülő hitel.

2.148. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pont a) alpontja szerinti ügylet.

2.149. Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység: A CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenység.

2.150. Vezető állású személy: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja szerinti személy.

2.151. Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.

2.152. Work-out ügyletek: a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már lejártan vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg az eredeti követelés értékének töredékéért.

A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket - külön magyarázat hiányában - az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

3. Rövidítések

3.1. ÁÉKBV: Átruházható Értékpapírokkal foglalkozó Kollektív Befektetési Vállalkozások

3.2. ÁHT: államháztartás

3.3. ÁKK Zrt.: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.4. ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek

3.5. EBH: Európai Bankhatóság

3.6. EBKM: egységesített betéti kamatláb mutató

3.7. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland)

3.8. EKB: Európai Központi Bank

3.9. ESS: egységes statisztikai számjel

3.10. EU: Európai Unió

3.11. EU tag: az Európai Unió tagállama

3.12. GBC: Giro Bankkártya Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.13. GIRO: GIRO Elszámolásforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.14. GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euroövezet), amelynek 2015. január 1-jétől 19 tagja van: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia.

3.15. HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja

3.16. IMF: Nemzetközi Valutaalap

3.17. KHR: Központi Hitelinformációs Rendszer

3.18. KKV: mikro-, kis-, és középvállalkozások

3.19. KSH: Központi Statisztikai Hivatal

3.20. KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Részvénytársaság

3.21. Ltp: lakástakarékpénztár

3.22. MBSZ: Magyar Bankszövetség

3.23. MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények (a központi bank, valamint az egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó szervezetek)

3.24. MNV Zrt.: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.25. Mód.: módosítás - A jelentő táblákban a "Mód" jelölésű oszlopokban kell jelezni - az "Eredeti" jelentéshez képest az adatban bekövetkezett változást

3.26. NHP hitel: az MNB által meghirdetett Növekedési Hitelprogram és Növekedési Hitelprogram Plusz keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitel

3.27. PEK: Posta Elszámoló Központ

3.28. PIBB: a Pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) közös megnevezése

3.29. SWIFT: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, nemzetközi pénzügyi üzenetközvetítő rendszer

3.30. SZT: szavatoló tőke

3.31. TB: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összefoglalóan

3.32. TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

3.33. THM: teljes hiteldíj mutató

3.34. VIBER: Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer, amelyet az MNB működtet.

4. Formai követelmények

4.1. Amennyiben a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor az adatszolgáltató a tábla első sorát nulla ("0") értékkel feltöltve küldi meg.

4.2. Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a "Mód" oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (a javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

Nem kell értéket beírni

- az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

- a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

4.3. A táblák "Megnevezés" mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.

4.4. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

4.5. Az adott tábla, illetve az adott táblára vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a részvénytársasági formában működő hitelintézeteknek, a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak az adatokat millió forintban, egész számra kerekítve, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézeteknek, a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepeknek millió forintban, három tizedesre kerekítve kell megadnia.

A pénzügyi vállalkozások esetében a pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje ezer forint az L5 tábla kivételével, ahol a nagyságrend millió forint.

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, azok fióktelepe és a PEKMI esetében az adatokat ezer forintban, egész számra kerekítve kell szerepelteti. A súlyozott, és a szorzott értékek kiszámításánál - a kerekítés általános szabálya szerint - a kapott értékeket 0,5-től felfelé, 0,49-től lefelé kell kerekíteni.

4.6. Egy táblán belül csak azonos nagyságrendű pénznem értékek szerepelhetnek, amelyek kerekítésben eltérhetnek egymástól.

4.7. A 2. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a vonatkozó beszámolási időszak záró napja, azaz a mérleg fordulónapja: például "20161231".

A negyedéves szöveges jelentések esetén az adott negyedév zárónapját kell feltüntetni az alábbiak szerint, például 2016. júniusra vonatkozóan "20160630".

A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

*/ A Cash-flow és Saját tőke változása dokumentumokat a nem IFRS alapú konszolidált beszámolót készítő bankcsoportoknak - ha nem készítik - nemleges jelentésként be kell küldeni.

**/ A közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv nevű dokumentumot az MNB részére akkor is meg kell küldeni, ha a közgyűlési határozat a beszámoló elfogadásán és az eredményfelosztáson túl egyéb határozatot nem tartalmaz. Közgyűlés hiányában a pénzügyi intézmény döntéshozó testületét kell érteni. Az éves beszámoló szempontjából a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe és az EGT-fióktelep döntéshozó testülete a külföldi hitelintézet döntéshozó testülete.

***/ A 20AC táblakódú szöveges felügyeleti jelentést a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján teljesítendő, a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményre vonatkozó, egyedi szintű felügyeleti jelentés mellékleteként kell az MNB-nek megküldeni.

A melléklet típusa táblában felsorolt és a jelentésekhez csatolandó kötelező mellékletek köre a hitelintézetek szervezeti formája és a jelentés típusa szerint változik, amelyek részletes felsorolását e rendelet 2. melléklet összefoglaló táblái tartalmazzák.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett hitelintézet a konszolidált éves auditált beszámoló részeit az év végi auditált FINREP jelentéshez csatolja.

4.8. A 4. és 6. mellékletek szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás_vége_melléklet típusa.pdf

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja. A rendszeres negyedéves beszámoló esetén az adott negyedév záró napját kell feltüntetni 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül az alábbiak szerint, pl. "20160331", "20160630". Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja pl. "20161231.

A melléklet típusa az elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid neve:

A fentiekben foglaltak szerint például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet azonosítója xxxxxxxx_20161231_kiegmell.

4.9. A 8. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.9.1. Az adatküldés formai és technikai követelményeit részletesen tartalmazza az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve, illetve az ERA - Hitel- és lízingtermék bejelentő szolgáltatás, az ERA - Betét és megtakarítási termék bejelentő szolgáltatás, valamint az ERA -Számlatermék bejelentő szolgáltatás Felhasználói kézikönyve.

4.9.2. A kitöltéssel kapcsolatos formai szabályok

Tömör megfogalmazás: A szöveges mezők kitöltésénél törekedni kell a tömör és a fogyasztó által is érthető megfogalmazásokra. Figyelembe kell venni, hogy az adatok automatikusan konvertálódnak át a WEB-es lekérdező felületre, így az MNB által történő korrektúrázásukra nincs mód.

Rövidítések alkalmazása: Mivel az adatok egy összehasonlító program révén a fogyasztók számára is megismerhetővé válnak, a szöveges mezők kitöltésénél ezt figyelembe kell venni (pl. csak a fogyasztók számára is egyértelmű rövidítések használata javasolt, a szakmai rövidítések mellőzendők).

Cellaformázás: A jelentés mezői az elvárt kitöltés szerint definiálva vannak, elkerülendő az ebből adódó problémákat például %-os értékek (80%) esetén elegendő a szám beírása (80).

4.9.3. A termékkód képzése

A bemutatandó termékek azonosítását és a kapcsolódó információk kezelését egy egyedi azonosító, a termékkód segíti. Új termék rögzítésekor az ERA rendszer első lépésben egy ideiglenes termékkódot generál, amely a feldolgozást követően az MNB alábbi tájékoztatása alapján automatikusan egy végleges termékkódra cserélődik. Ez az azonosító végigkíséri a terméket forgalmazásának teljes idejében. Amennyiben a termék értékesítése szünetel, az értékesítés újrakezdésekor is az eredeti termékkóddal kell küldeni az adatszolgáltatásban.

A termékkód felépítése a következő:

törzsszám(xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx)-verziószám(xxx)

Példa: 12345678_B_0001-001

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első 8 számjegye.

A terméktípus azonosító az adott termék típusának azonosítására szolgáló egy karakter, amely megegyezik a jelentéskód utolsó betűjelével, az alábbiak szerint:

Hitel- és pénzügyi lízingtermék

A Áruhitel

C Gépjárműlízing

G Gépjárműhitel

H Hitelkártyák

I Ingatlanlízing

J Szabad felhasználású jelzáloghitel

K Személyi kölcsön

L Ingatlancélú hitel

M Megtakarítás mellett nyújtott hitel

S Számlahitel

Betéti és megtakarítási termék

B Lekötött betét

O Kombinált megtakarítási termék

T Tartós befektetési szerződés

Z Megtakarítási számla

Számlatermék

E Számla

D Betéti bankkártya

A sorszám a pénzügyi intézmény által az adott típusú termék egyedi azonosítását szolgáló, folyamatos azonosító (4 karakter).

A verziószám az adott sorszámhoz tartozó terméktípus különböző változatait jelölő, a sorszámhoz kapcsolódó folyamatos alszám (3 karakter) (pl. azonos termék eltérő devizanemben). Amennyiben a termékhez nem tartoznak termékváltozatok, úgy a termékkód nem tartalmaz 3 jegyű verziószámot. Ebben az esetben a termékkód felépítése a következő: törzsszám(xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx).

5. Tartalmi követelmények

5.1. Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

5.2. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentések beküldési gyakoriságát, határidejét és tárgyidőszakát, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, az adatszolgáltatás időtartamát az MNB kijelölése határozza meg. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentés teljesítésének kötelezettségéről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e felügyeleti jelentések előállítására.

5.3. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

5.4. Az adatszolgáltatásokban a szektor-meghatározást, a rezidensek és nem-rezidensek körébe való besorolást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A pontja szerint kell elvégezni.

5.5. A külföldi pénznemben fennálló állományi és forgalmi adatok forintra történő átszámítása

Egyes adatszolgáltatások forint, euro, illetve egyéb deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló vagy külföldi pénznemen alapuló követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a megfelelő devizaoszlopokban szerepeltetni.

Az állományi típusú jelentéseknél a valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek (devizák) forintra történő átszámítását a Hitkr. 9. § (4) bekezdése, az MNB által nem jegyzett deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni.

A forgalmi típusú jelentéseknél az adott tábla kitöltési előírásainak eltérő rendelkezése hiányában a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

2. melléklet az 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

A HITELINTÉZET ÉS A HITELINTÉZETI TÍPUSÚ EGT-FIÓKTELEP FELÜGYELETI JELENTÉSEI[10]

20AA

Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója

20AB

Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója

20AC

Hitelintézetek rendszeres negyedéves egyedi beszámolója a tőkehelyzetről

F20A

Hitelintézeti fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés

3. melléklet az 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

A hitelintézet és a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások

I.

Általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

1.1. A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

1.2. A jelen kitöltési előírások alkalmazásában hitelintézeti fióktelep alatt a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepet és a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepét is érteni kell.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet egyedi felügyeleti adatszolgáltatásában a külföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek, a Számv. tv. teljesség elvének megfelelően. Ezért az 1AB, 1B, 1C, 1D, 1E, 1F, 1G, 2A, 1AN táblák adatai azonosak az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. F77, F78, F79, F80, F81 azonosító kódú adatszolgáltatás tábláinak adataival, amennyiben a hitelintézet külföldön fióktelepet működtet, illetve az F01, F03, F08, F09, F14 azonosító kódú adatszolgáltatás tábláinak adataival, amennyiben a hitelintézet külföldön fióktelepet nem működtet.

3.2. A jelentések típusait meghatározó tényezők

A jelentések típusát a hitelintézet típusa és egy meghatározott táblacsoport jelentési gyakorisága együttesen határozza meg. A jelentések típusairól e rendelet 2. mellékletének "Egyedi jelentések - Részvénytársaságként és szövetkezetként működő hitelintézetek", az "Egyedi jelentések - Hitelintézeti típusú EGT-fióktelepek", "Egyedi jelentések - Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe" és a "Konszolidált jelentések - Hitelintézetek" című összefoglaló táblák adnak bővebb információt.

A szakosított hitelintézetek egyedi táblái

A "6"-os számjelzéssel kezdődő táblák a szakosított hitelintézetekre vonatkoznak. Egy adott táblában csak az érintett szakosított hitelintézetnek (KELER Zrt., lakás-takarékpénztár vagy jelzálog-hitelintézet) kell adatokat szolgáltatnia, míg a hitelintézeteknek és a nem érintett szakosított hitelintézeteknek a táblát nemlegesen kell beküldenie az MNB részére. A KELER Zrt. egyrészt mint szakosított hitelintézet, másrészt mint kereskedési könyvet vezető hitelintézet szolgáltat adatot. Ezen túlmenően az elszámolóházra vonatkozó adatszolgáltatás követelményeinek is eleget kell tennie.

3.3. A felügyeleti jelentések sajátosságai

3.3.1. Negyedéves jelentés

A Negyedéves jelentés készítésekor a negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan külön Havi jelentést nem kell beküldeni. Év végi nem auditált jelentésként a IV. negyedévi jelentést, mint előzetes év végi jelentést kell beküldeni.

3.3.2. Auditált jelentés

Az egyedi és konszolidált auditált jelentés alapja a könyvvizsgáló által hitelesített, a hitelintézet, hitelintézeti fióktelep arra jogosult testülete (a hitelintézet közgyűlése, taggyűlése, tulajdonosi határozata, a fióktelep központjának közgyűlése vagy taggyűlése) által elfogadott éves beszámoló. A számszaki jelentések mellett az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel (adott esetben korlátozó záradékkal) együtt kell megküldeni az MNB-nek. A szöveges jelentésekre szintén érvényesek az elektronikus adatszolgáltatás jogszabályi rendelkezései. A beszámolót, beleértve a könyvvizsgálói záradékot, az ERA rendszeren keresztül, fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve kell beküldenie a hitelintézetnek az MNB részére. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó közgyűlési határozat adatszolgáltatási kötelezettsége a fióktelepekre nem vonatkozik.

3.3.3. A hitelintézet könyvvizsgálójának a Hpt. 263. §-a szerint elkészített kiegészítő jelentését papír alapon kell megküldenie az MNB részére.

3.3.4. Eseti jelentés

Ha az MNB olyan esemény bekövetkezése esetére ír elő adatszolgáltatást, amelynek időpontja, gyakorisága előre nem határozható meg, a hitelintézet Eseti jelentésben tud eleget tenni kötelezettségének. Az évközi auditált beszámoló alapján készítendő évközi auditált felügyeleti jelentéseket is (A1AB, A1AN, A1B, A2A) eseti jelentésként kell megküldeni.

3.3.5. Éves jelentés

Az éves jelentések közös jellemzője, hogy azokat az adatszolgáltató évente egyszer köteles megküldeni az MNB részére a IV. negyedéves jelentéssel egyidejűleg. Az éves jelentés az auditált jelentéscsomagnak nem része.

3.3.6. Az adatszolgáltatás további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.

3.4. A táblák kitöltésének sajátos szabályai

3.4.1. Intézményi változás esetén a változás időpontjára vonatkozóan az érintett intézményekkel lefolytatott egyedi egyeztetések alapján kétféle (a változás előtti és utáni állapotot tükröző) mérleget kell beküldeni.

3.4.2. Az adatok tartalmára, értékelésére, stb. vonatkozóan - egyéb előírások hiányában - a mindenkor hatályos Számv. tv. és Hitkr. az irányadó.

3.4.3. A felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Hitkr. 12. § (2) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi intézmény az MNB részére készítendő évközi jelentések alátámasztásául minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

3.4.4. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

3.4.5. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani.

3.4.6. A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni.

3.4.7. A külfölddel kapcsolatos követelések és tartozások felügyeleti mérlegben (a követelések esetében a könyv szerinti bruttó értékeket tartalmazó 1AB táblában) közölt állománya, valamint a nem-rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állományadatai közötti tartalmi összhang biztosítása érdekében figyelembe kell venni az MNB honlapján közzétett, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 5. pontja szerinti technikai segédletben foglaltakat. Amennyiben az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. szerinti R03/R13, R05/R14, R07/R16 és R10 azonosító kódú adatszolgáltatásaiban beküldött adatokban a későbbi ellenőrzések, egyeztetések során szükségessé vált javítások érintik a felügyeleti mérlegben jelentett állományokat is, akkor a megfelelő módosításokat a felügyeleti mérlegben is el kell végezni, és utólag be kell küldeni. Hasonlóképpen módosítandók az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. szerinti R03/R13, R05/R14, R07/R16 és R10 azonosító kódú adatszolgáltatások adatai is, amennyiben a felügyeleti mérlegben bekövetkezett javítások a külföldiekre vonatkozó állományokat érintik.

3.4.8. A felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán a Számv. tv. és a Hitkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat - eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek (amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték), illetve be nem fizetett részvénytőke - negatív előjellel kell jelenteni. Amennyiben a hitelintézet - számviteli politikájában is rögzítetten - a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és - egyéb előírás hiányában - az adott tétel-csoportban kimutatni az értékelési különbözetet.

3.4.9. Az egyes - kockázati, cél-, általános, illetve egyéb - tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

3.4.10. A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb, az átvezetési számla definíciójától eltérő tartalmú "átvezetési", elszámolási, technikai, stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az "Egyéb" sorokban) kell kimutatni.

3.4.11. A befektetési jegyek teljes állományát a Számv. tv.-től eltérően a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.

3.4.12. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket - a belföldi és a külföldi szervezésűeket is - a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell a felügyeleti mérlegben szerepeltetni.

3.4.13. Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni.

3.4.14. A megvásárolt követelések és leszámítolt váltók helyét a felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresettől. A megvásárolt követelések között a faktorálásból és a forfetírozásból eredő követelések szerepelhetnek. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. (A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelő szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendők, a hitelek eredeti céljának és eredeti lejáratának megfelelő helyen, feltéve, hogy eladáskor nem módosították az eredeti szerződést.)

3.4.15. A pénzügyi eszközök valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell jelenteni. A felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügyletekből származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is.

3.4.16. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását, illetve átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként, illetve vételként kell kezelni a felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint számolandó el a sajátos szállításos repó ügyletnek nem minősülő szállításos repó ügylet is.)

3.4.17. Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.

3.4.18. A cash-pool és a kamat pool (notional pool) konstrukciók eltérően kezelendők a mérlegben:

- A cash-pool esetén összevonódnak a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidens-nem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő.

- A kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni.

3.4.19. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás:

A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:

a) Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.

b) A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.

c) A III. szint [magyarországi kibocsátású (Visa, illetve MasterCard) bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele], valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.

d) A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve a MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív illetve passzív elszámolások közé kerül.

3.4.20. A felügyeleti mérlegben szereplő eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni, a forrás oldali felmondott hitelek kivételével. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

A forrás oldalon szereplő felmondott hitelek lejárati besorolása:

3.4.21. A késedelmes devizahitelek forintosításának kezelése

A késedelmes devizahitel forintosításának minősül, ha a hitelintézet az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételei alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. ha a devizahitel törlesztése forintban történik, és a hitelintézet az esedékes, de be nem folyt összeget a teljesítésig forintkövetelésként tartja nyilván; ebben az esetben a hitel nem kerül felmondásra, a követelés késedelemmel nem érintett részét a hitelintézet továbbra is eredeti devizában tartja nyilván) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el, azaz árfolyamváltozásból eredően a követelés értéke már nem változhat.

Az alábbi jelentési mód csak azon késedelmes követelések forintosítására vonatkozik, amelyek esetében az eredeti devizahitel-szerződés, illetve a hitelintézet általános szerződési feltételei tartalmazzák a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. (Ennél fogva nem vonatkozik például az átstrukturálásokra.)

A felügyeleti mérlegben és a kapcsolódó táblákban a fent definiált módon forintosított követelés/követelésrész állományát a forint oszlopban, az eredeti hitelcélnak és lejáratnak megfelelő sorban kell kimutatni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz a hitelintézet a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is az eredeti devizának megfelelő oszlopban kell szerepeltetni.

A teljes fennálló követelésállományhoz kapcsolódó tételeket (pl. követelés-eladás, értékvesztés, hitelleírás) a deviza és forint állományok arányában kell szétosztani a forintosított és deviza követelésrészek között. Ebből adódóan, amennyiben a teljes devizakövetelést forintosítják, minden kapcsolódó tételt a forint oszlopban kell kimutatni.

II.

Egyedi felügyeleti jelentések

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

A tábla sorai

1AB1 Pénztár és elszámolási számlák

Itt kell kimutatni - a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével - a Hitkr. 2. § 3. pontja szerinti pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlákat (függetlenül attól, hogy a nostro számlák számviteli szempontból nem pénzeszközök, hanem hitelintézetekkel szembeni követelések), valamint a velük kapcsolatos átvezetési számlákat. Amennyiben az elszámolási és átvezetési számlák összevont egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövidlejáratú hitelfelvételt jelent.

Az 1AB11 Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszköznek minősülő emlékérméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül [pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták (ATM), stb.], továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát. Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte. A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni. A más bankkal folytatott külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) belföldi, illetve külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni.

Az 1AB12 Jegybanki elszámolási számlák sorba kell felvenni a hitelintézet MNB-nél vezetett forint pénzforgalmi (elszámolási) számlájának, betétszámlájának és deviza elszámolási (nostro) számlájának hó végi egyenlegét. A sor tartalmazza az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát is. Itt kell kimutatni a hónap utolsó munkanapján a mérlegben szereplő, az MNB-hez jegybanki készletbe éjszakára átadott forintkészletet is.

Az 1AB13 Szövetkezeti hitelintézetek MTB-nél lévő elszámolási számlája sorban azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell a Takarékbank Zrt.-nél vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlájuk egyenlegét közölniük, amelyek pénzeszközüket, illetve kötelező jegybanki tartalékjukat a Takarékbank Zrt.-nél helyezik el. A sor tartalmazza az ehhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát is.

Az 1AB14 Elszámolási számlák belföldi hitelintézeteknél sorban a belföldi, az 1AB151 Elszámolási számlák GMU hitelintézeteknél sorban a GMU hitelintézeteknél, az 1AB152 Elszámolási számlák egyéb külföldi bankoknál sorban az egyéb külföldi bankoknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni.

1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni a hitelintézet tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bruttó könyv szerinti értéken és külön kimutatva értékvesztésüket, illetve értékelési különbözetüket. Itt kell jelenteni a hitelintézet tulajdonába került, hátrasorolt követelésnek minősülő a CRR 63. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsönkötvényt is. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A külön nem nevesített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kötvény néven szerepel a mérlegben. Az eredeti lejárat szerinti besorolás során a hátrasorolt követelésnek minősülő értékpapír esetében a felmondási határidőt, részvénnyé átváltoztatható kötvény esetében a részvénnyé történő átválthatóság időpontját kell a lejárat dátumaként figyelembe venni. A valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok pozitív értékelési különbözete a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének, azt a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során kell megjeleníteni.

Az értékpapírokhoz tartozó negatív kamat állományát az aktív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

1AB2111-1AB2113 sorok: A központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelintézet tulajdonában lévő állományát kell itt jelenteni [kincstárjegyek, a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, konszolidációs államkötvény, az állam által 1995 végén átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, kárpótlási jegyek].

Az 1AB2121-1AB2122 TB kötvény sorokon kell kimutatni a TB által 2008 után kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát.

Az 1AB2211-1AB22122 Jegybanki kötvény sorokon kell szerepeltetni a KVH Rt. kötvények állományát is.

Az 1AB2321-1AB23222 Belföldi hitelintézetek egyéb kötvénye sorokban kell kimutatni a belföldi hitelintézetek által belföldön, illetve külföldön kibocsátott jelzálogleveleken kívüli, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvény, letéti jegy) hitelintézet tulajdonában lévő állományát a megfelelő lejárat szerint bontva.

1AB3 Tulajdoni részesedések összesen

Itt kell kimutatni a hitelintézet által birtokolt belföldi részvények, részesedések, továbbá befektetési jegyek és a kockázati tőkealapok jegyeinek állományát, valamint azok értékvesztésének és értékelési különbözetének összegét, szektoronként bontva. A valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok pozitív értékelési különbözete a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének, azt a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során kell megjeleníteni.

Külön soron kell kiemelni a belföldön vagy külföldön értéktőzsdére bevezetett részvények állományát. (A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények szektor szerinti bontását az MNB honlapján közzétett, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 7. pontja szerinti technikai segédletben szereplő lista tartalmazza.) A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket a vagyoni érdekeltségek között kell kimutatni. A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

1AB4 Jegybanki és bankközi betétek

Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a hitelintézetekkel kötött valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a bankközi betétek értékvesztését. A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. (Ha az adatszolgáltató betétet helyez el, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelt helyez ki, akkor a hitelfelvevő a kezdeményező.) A rövid lejáratú betét sorokban kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A betéti követeléshez tartozó negatív kamat állományát az aktív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

Az 1AB411-1AB412 Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki elszámolási számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is.

Az 1AB421-1AB422 Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél betétszerződés alapján elhelyezett forint-, illetve devizaeszközöket kell szerepeltetni lejárati bontás szerint.

Az 1AB423 Belföldi hitelintézetek - követelés valódi penziós ügyletből sorban a más belföldi hitelintézettel szembeni valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát kell szerepeltetni (könyv szerinti bruttó értéken).

Az 1AB424 Belföldi hitelintézetek bankközi betéteinek értékvesztése sorban a 1AB421-1AB423 sorban szereplő eszközök értékvesztését kell jelenteni.

Az 1AB4311-1AB433 sorokba a külföldi hitelintézetek betéteinek állománya - GMU és egyéb külföld szerinti megbontásban - és értékvesztése kerül.

1AB5 Hitelek

Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések könyv szerinti bruttó állományát szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve, valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (szektoronként összevontan).

A hitelállomány része a Hitkr. 2. § 48. pontja és a 7. melléklet VII. fejezete szerinti átstrukturált hitelek (beleértve a 48. c) pontja szerinti kiegészítő megállapodásokat és új szerződéseket) és azok tőkésített kamata, továbbá a Hitkr. 2010. január 1-jei változása előtt újratárgyalt hitelek állománya. Az átstrukturált hitelekhez kapcsolódó tőkésített kamat követelés után képzett értékvesztés állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 13. § (2) bekezdés b) pontja].

Futamidő módosítás esetén a hiteleket az új hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni. A módosított futamidejű hitel lejáratát az eredeti hitelszerődésben szereplő induló időpont, valamint az új szerződésben szereplő lejárat dátuma alapján kell meghatározni. (Tehát futamidő hosszabbítás esetén az új eredeti lejárat nem lehet rövidebb az eredeti hitelnél.) A Hitkr. 2. § (29) bekezdése szerint megvásárolt (engedményezett) hiteleket az eredeti ügyféllel szembeni követelésként, a hitelek eredeti célja és az eredeti hitelszerződésben szereplő eredeti lejárat szerint kell szerepeltetni.

(Ha azonban a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződés-módosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.)

A hitelállomány tartalmazza a Hitkr. 15. § (17) bekezdése szerinti követelés megelőlegezést is.

A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelések, valamint az értékpapír kölcsönbevételekor a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadék miatti követelések összegét is, annak a szektornak az "egyéb" hitelei között, amelyhez az eszközöket halasztott fizetéssel megvásárló vevő, az értékpapírt kölcsönbe vevő, illetve kölcsönbe adó tartozik. A beváltott bankgaranciák állományát a rövid lejáratú (illetve az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell jelenteni. A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejártáig elhalasztott kamatainak, kamat jellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 5. § (5) bekezdés c) és i) pontja]. A rövid lejáratú hitel sorokban kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés]. A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az óvadéki repó és a sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követeléseket is. A hiteleknek tartalmazniuk kell a hitel formájában nyújtott, hátrasorolt követelésnek minősülő alapvető, járulékos, alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke állományát is, amely megfelel a CRR 63. cikkében meghatározott feltételeknek. Lejárat szerinti besorolásánál a kölcsöntőke felmondási határidejét kell figyelembe venni.

A folyószámlahitelek között kell jelenteni a folyószámlának minősülő újratöltődő (rulírozó, rollover) hitelek, a Széchenyi Kártyahitelek állományát, továbbá azokat a hitelkártyához kapcsolódó követeléseket, ahol a bank kamatmentes periódust biztosít. Azokat a hitelkártya-konstrukciókat, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek között kell kimutatni. A folyószámlahitelek között kell jelenteni az értékpapír fedezettel rendelkező folyószámlahitelek állományát is.

A hitelkeret terhére folyósított kölcsönt csak abban az esetben lehet a folyószámlahitelek között szerepeltetni, amennyiben az 1. mellékletben az újratöltődő (rulírozó, rollover) hitelek fogalom-meghatározásnál felsorolt feltételek mindegyikének megfelel Amennyiben a nyújtott hitel nem teljesíti valamely feltételt, akkor azt nem a folyószámlahitelek között, hanem a hitelcélnak és az eredeti lejáratnak megfelelő soron kell szerepeltetni. Amennyiben az egyes lehívások visszafizetési határidejét a szerződésben előre rögzítik, akkor a besorolásnál ezeket a lejárati időpontokat kell figyelembe venni. Amennyiben nincs előre rögzített ütemezés, abban az esetben a határozott futamidővel rendelkező újratöltődő hiteleknél az igénybevétel és a futamidő vége között eltelt idő alapján kell meghatározni a lejáratot.

Amennyiben a hitel célja nem ismert, úgy a hitelt lakossági ügyfelek esetében a fogyasztási hitelek - személyi hitelek között, míg a többi szektor esetében az egyéb hitelek között, az eredeti lejáratnak megfelelő soron kell kimutatni.

A pénzügyi lízing követelések esetében a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni hitelek kivételével (ahol külön soron szerepel) a lízingből eredő követeléseket a hitelekkel azonos módon kell jelenteni.

Az 1AB51111-1AB5114 Központi költségvetésnek nyújtott hitel sorokban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. (A korábbi TB kötvény-kibocsátásból eredő, 1995 végén átvállalt tartozást az államkötvények között kell kimutatni.)

Az 1AB52 Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi hitelezőtől megvásárolt vagy átvett MNB-tartozások állományát.

Az 1AB5311-1AB5312 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a sajátos szállításos repó ügyleteken, a betétszerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is). A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. (Ha az adatszolgáltató betétet helyez el, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelt helyez ki, akkor a hitelfelvevő a kezdeményező.) A rövid lejáratú hitelek között kell jelenteni a más belföldi hitelintézetnek eladott, illetve más belföldi hitelintézettől megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell megjeleníteni más hitelintézetekkel, mint eredeti hitelezővel szembeni követelés-megelőlegezés miatt felmerülő kölcsönök állományát. Az egyéb szektorba tartozó hiteleket a szektor szerinti egyéb hitel sorokban kell megjeleníteni.

Az 1AB5313 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt.

Az 1AB55221-1AB552222 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - váltó sorokban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott, nem leszámítolással szerzett - a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott - összes váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható váltókat is) lejárat szerinti bontásban.

Az 1AB55231-1AB552322 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - megvásárolt követelés sorokba a nem pénzügyi vállalatokkal, mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek lejárat szerint megbontva. (A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent.) A megvásárolt (nem hitel) követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

Az 1AB55241-1AB552422 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lakáscélú hitel soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak, stb. részére lakások, illetve lakóparkok építésére nyújtott hitelek állományát kell tartalmazniuk lejárat szerint megbontva. A nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására nyújtott hiteleket - a jelzálogtól függetlenül - az egyéb hitelek között kell feltüntetni.

Az 1AB55251-1AB552522 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - egyéb hitel sorokban kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még nem kiegyenlített összegét, a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből - nem pénzügyi vállalatoknak - történt kihelyezések mérlegben szereplő összegét, a banki alapjuttatás címén fennálló követelések, a beváltott garanciák, a nem pénzügyi vállalatok számára Széchenyi-kártyához kapcsolódóan nyújtott hitelek (kivéve a Széchenyi Kártyahitel, amelyet a folyószámlahitelek között kell szerepeltetni), valamint az értékpapír vásárlására nyújtott hitelek állományát is. Ezeken a sorokon kell kimutatni a nem lakáscélú ingatlanvásárlási és építési hiteleket is, a jelzálogtól függetlenül. Ide tartoznak az eseti hitelek is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak illetve önálló vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.) Itt kell szerepeltetni a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott NHP hitelek állományát is.

Az 1AB55261-1AB55262 sorokban a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseit a Hitkr. által előírt (könyv szerinti bruttó) értéken kell szerepeltetni.

Az 1AB55271-1AB552722 sorok a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni összes valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügylettel kapcsolatos követeléseit tartalmazza lejárat szerint bontva.

1AB5611-1AB5627 Háztartásokkal szembeni követelés sorok: A megfelelő lakossági hitel sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is fel kell tüntetni. A bármilyen (devizabetét, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz, stb.) fedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljának megfelelő sorban kell szerepeltetni. Az Lkkf. tv. alapján az állami hitelvédelmi program keretében nyújtott hitelek állományát az új áthidaló hitel eredeti lejárata szerint besorolva azon hitelek között kell jelenteni, amelyekhez kapcsolódóan az áthidaló hitelt igénybe vették (pl. lakáscélú hitel, szabadfelhasználású jelzáloghitel).

A devizakölcsöntv. alapján nyújtott gyűjtőszámlahitel állományát a forint oszlopban, a hozzá tartozó hitel eredeti céljának megfelelő - lakáshitel vagy szabadfelhasználású jelzáloghitel - soron, a gyűjtőszámla-szerződésben foglalt lejáratnak megfelelő lejárati kategóriában kell a mérlegben szerepeltetni.

A következő instrumentumokat kell a háztartásokkal szembeni követelés sorokon szerepeltetni:

A Lakosság - lakáscélú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbővítési) hitel - jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott - összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakástakarék-pénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is. Az üdülő vagy garázs építésére, vásárlására nyújtott hitelek is lakáscélúnak tekintendők. A nem lakáscélú ingatlan hiteleket - a jelzálogtól függetlenül - az egyéb hitelek között kell feltüntetni. A lakáscélú hitelhez tartozó gyűjtőszámla hitel állományát - a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kivételével - szintén itt kell kimutatni.

A lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek állományát tovább kell bontani a következő hitelfajták szerint:

- az 1AB561211-1AB5612122 sorokban az ingatlanfedezet nélküli személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A személyi hitelt a hitelintézet a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.) Az ingatlanfedezetű személyi hitelek állománya a 197-199. sorban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között jelentendő.

- az 1AB561221-1AB5612222 sorokban a gépjármű vásárlási hitelek állománya jelentendő. (A gépjármű vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új, vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák.)

- az 1AB561231-1AB5612322 sorokban a szabadfelhasználású jelzáloghitelek állománya jelentendő. Itt kell kimutatni az ingatlanfedezetű személyi hitelek, továbbá az ingatlanfedezetű áruvásárlási- és egyéb fogyasztási hitelek állományát is. A szabadfelhasználású jelzáloghitelhez tartozó gyűjtőszámla hitel állományát - a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kivételével - szintén itt kell kimutatni.

- az 1AB561241-1AB5612422 sorokban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendő, de a fenti három hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni. [Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek (gépjármű kivételével) lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza. Az egyéb fogyasztási hitelek között kell jelenteni a lombard hiteleket is (az értékpapírral fedezett folyószámlahitel kivételével, azokat ugyanis a folyószámlahitelek között kell kimutatni), illetve itt kell kimutatni azokat a hitelkártya-konstrukciókat, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.] Az ingatlanfedezetű áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya az 1AB561231-1AB5612322 sorokban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között jelentendő.

A dolgozói hitel a hitelcél szerinti megfelelő sorban jelentendő, vagyis a dolgozói hitelt a normál ügyfelek szerint kell besorolni.

Lejáratától függően az 1AB56141-1AB561422 Lakosság - egyéb hitel sorok között kell jelenteni a lakosság részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. tandíj hitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási hitel).

A magánszemélyeknek nyújtott ingatlanfedezetű fogyasztási hiteleket (személyi hiteleket, áruvásárlási hiteleket, illetve a szabadfelhasználású hiteleket) nem itt, hanem az 1AB561231-1AB5612322 sorokban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között kell kimutatni.

Háztartások - Önálló vállalkozók hitelei: önálló vállalkozók esetében a hitelek besorolásának alapját az adja, hogy a hitelt milyen célra folyósították. A fogyasztási célra folyósított hitelt minden esetben a hitelcélnak megfelelően, azaz lakáscélú, gépjármű, vagy egyéb hitelként kell kimutatni. Abban az esetben, ha az adatszolgáltató hitelintézet tudja, hogy a hitelt üzleti célra nyújtja, akkor azt minden esetben az önálló vállalkozók egyéb hitelei között kell szerepeltetni.

Az 1AB56221-1AB562222 "Önálló vállalkozók - gépjármű vásárlási hitelek" sorokban ennek megfelelően csak a saját használatra vásárolt gépjárművekhez kapcsolódó állományokat kell feltüntetni.

Az önálló vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát az 1AB56231-1AB562322 Egyéb hitel sorokban kell jelenteni.

Az 1AB56241-1AB562422 Önálló vállalkozók - egyéb hitel sorok között kell jelenteni eredeti lejáratának megfelelően az önálló vállalkozók részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási hitel). Itt kell kimutatni az önálló vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát is. Itt kell szerepeltetni az önálló vállalkozóknak nyújtott NHP hitelek állományát is.

A Háztartások - Önálló vállalkozók - egyéb hitel - rövid sorba kell besorolni az önálló vállalkozók számára nyújtott, a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is (kivéve a Széchenyi Kártyahitelt, amelyet a folyószámlahitelek között kell szerepeltetni). Az Önálló vállalkozók - egyéb hitelébe tartoznak az önálló vállalkozók részére nyújtott eseti hitelek is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak, illetve önálló vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.)

Az 1AB58111-1AB584 sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem-rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományát (az értékpapírok és érdekeltségek kivételével), valamint értékvesztését és értékelési különbözetét. Az 58111. és az 58211. sorban kell jelenteni a GMU hitelintézeteknek és az egyéb külföldi bankoknak eladott, illetve azoktól megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell szerepeltetni a külföldiekkel kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletekből származó követelések állományát is. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézményekkel szembeni követeléseket a GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelések között (az 58121-58122. sorokban) kell jelenteni.

1AB6 Vagyoni érdekeltségek

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket szektor szerinti bontásban. A befektetéseket a Hitkr. szerinti értéken kell szerepeltetni, külön kimutatva könyv szerinti bruttó értéküket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontabban). Idetartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, az egyéb pénzügyi közvetítő és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott), vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a tulajdoni részesedések között. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Itt kell minden - a hitelintézet üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző - saját járulékos vállalkozásokba történt befektetést kimutatni. Az "egyéb részesedések, üzletrészek" sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények.

Az 1AB611-1AB613 sorokban az összes belföldi - Hpt. szerint meghatározott - hitelintézeti befektetés bekerülési értékét, valamint a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét kell feltüntetni.

Az 1AB6311 Járulékos vállalkozások részvényei és az 1AB6312 Járulékos vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek sorokon kell a - hitelintézetek üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző - saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést kimutatni. A nem pénzügyi vállalati szektornál kell a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést feltüntetni, amely nem veszteségmérséklés során került a hitelintézet tulajdonába.

Az 1AB633 sorban csak a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát kell kimutatni. Az egyéb szektorok hitel-tőke konverzióból származó részvényeit, üzletrészeit a megfelelő vagyoni részesedés sorokban kell jelenteni.

Az 1AB6413 és az 1AB6422 Hitel-tőke konverzióból származó külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek sorokban kell GMU és egyéb külföld bontásban jelenteni azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, vagy járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak.

1AB7 Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés összesen

Ebbe a részbe a Hitkr. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állománya kerül szektor szerint bontva.

A 1AB792-1AB792 sorokban a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések értékvesztését és értékelési különbözetét kell jelenteni.

1AB8 Aktív kamatelhatárolások

Az Aktív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a Hitkr. szerint elszámolandó aktív időbeli elhatárolások közül a járó, de még nem esedékes, elhatárolt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegének. Külön kell kimutatni a nyújtott hitelekre, elhelyezett betétekre, az értékpapírokkal, valamint a derivatívákkal összefüggő aktív kamatelhatárolásokat. A nyújtott hitelek, elhelyezett betétek aktív kamatelhatárolását szektor szerinti bontásban kell megadni. A lakosság által állami kamattámogatással igénybe vett hitelek után járó, de pénzügyileg még nem rendezett kamattámogatásának elhatárolását lakossággal szembeni aktív kamatelhatárolásként kell kimutatni. Amennyiben az államtól járó kamattámogatást a hitelintézet az ügyfél kamatbefizetéséhez képest később számolja el a Kincstárral, ezt az összeget az ügyfélkamat elszámolásával egyidejűleg a központi kormányzattal szembeni egyéb aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások közé kell átvezetni a kamattámogatás pénzügyi rendezéséig.

Az aktív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni az egyes követelésekhez tartozó negatív kamatok állományát is.

1AB91 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

Ebben a részben kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni.

1AB911 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen

Ezek a sorok nem tartalmazzák a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező származékos (derivatív) tételek állományát.

Az aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások között feltüntetendő - az egyes szektorokra jellemző - legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzat (1AB91111 sor):

Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók - adónemenként nettósított - állománya, ha az egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalra kerül); a központi kormányzattal szembeni egyéb aktív elszámolások, vagy időbeli elhatárolások között nyilvántartott egyéb követelések.

Nem pénzügyi vállalatok (1AB9115 sor):

Ebbe a sorba pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal - a hitelintézetek kivételével - kapcsolatos követelések, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni aktív elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket, valamint az itt szereplő követelések kamatelhatárolásait is.

Háztartások (lakosság és önálló vállalkozók) (1AB91161-1AB91162 sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek.

Külföld (1AB9118 sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló követeléseit is.

Szektor szerint nem bontható aktív időbeli elhatárolás (1AB9119 sor):

Itt azokat a nem kamat jellegű aktív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamnyeresége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

Az 1AB912 Úton lévő tételek soron az eszközoldali úton lévő tételek állományát kell kimutatni (pl. csekkekkel kapcsolatos bankközi elszámolások). Itt kell kimutatni a PEK számlák állományát is Tartozik egyenleg esetén.

Az 1AB913 Függő tételek sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza.

Az 1AB914 Egyéb sorban kell kimutatni mindazokat a (nem időbelileg elhatárolt) tételeket, amelyek más eszköz-sorokban nem szerepelnek. Itt kell megjeleníteni többek között a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok könyv szerinti értékének részét nem képező pozitív értékelési különbözetét a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően.

Az 1AB9151 Származtatott ügyletek - valós értékelők - pozitív értékelési különbözet sorban a valós értékelést alkalmazó hitelintézetnek a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét kell kimutatni.

Az 1AB9152 Származtatott ügyletek - nem valós értékelők - pozitív devizaátértékelési különbözet sorban a nem valós értékelést alkalmazó hitelintézet fedezeti célú származékos ügyleteinek (például fedezeti célú devizaswap, illetve fedezeti célú kamatozó devizaswap ügyletekből eredő határidős követeléseknek és kötelezettségeknek) és a kamatarbitrázs ügyleteinek pozitív devizaátértékelési különbözetét kell kimutatni, figyelembe véve a Hitkr. 22. § (3) bekezdése mellett a Hitkr. 22. § (11) bekezdését is.

Az 1AB916-917 sorban az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztését és értékelési különbözetét kell jelenteni.

1AB92 Saját eszközök

Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek.

Az 1AB92111-1AB9212 sorban szerepel a hitelintézet által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és a saját részvény (a cégbírósági bejegyzésig), visszafizetett szövetkezeti részjegy állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez.

Az 1AB922 Egyéb saját eszközök sorban a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni, amelyet nem követelés ellenében kapott.

Az 1AB9231-1AB9232 sorokban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott eszközök állományát, valamint az ezekre és a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát.

Az 1AB9241-1AB9244 sorban az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét a Számv. tv. által előírt terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni.

Azon eszközök esetében, amelyekre a Számv. tv. 52. § (1)-(4) bekezdés szerint terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, az eszköz terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékét kell könyv szerinti bruttó értéknek tekinteni. Ez az összeg a terven felüli értékcsökkenéssel, értékvesztéssel vagy értékelési különbözettel térhet el az eszköznek az 1AN táblában kimutatott könyv szerinti nettó értékétől.

Az 1AB9241 Immateriális javak - vagyoni jogok sorban az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét kell jelenteni.

Az 1AB9242 sorban kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni.

Az 1AB9243 sorban kell az immateriális javak egyéb - külön soron nem kiemelt - állományát feltüntetni, beleértve a Számv. tv. 25. § (2) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

Az 1AB9251-1AB9256 sorokon a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök közül az ingatlanokat és a műszaki berendezéseket, gépeket, felszereléseket, járműveket kell külön soron kimutatni, a többi ilyen célú tárgyi eszközt az egyéb soron kell jelenteni. Az ezen eszközökhöz tartozó értékhelyesbítést a 9256. soron kell kimutatni.

Az 1AB9251 Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök - elhelyezés bérleti joga sorban az intézmény elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a 1AB9252 sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat kell jelenteni.

Az 1AB9253, illetve az 1AB9254 sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét kell jelenteni, az 1AB9255 sorban a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni kell.

Az 1AB9261-1AB9256 nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök sorokban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) és értékhelyesbítésüket szerepeltetni. A 9261. sorban kell kimutatni a szavatoló tőke számítása során levonandó, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

1AN Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

Az 1AN tábla tartalmilag azonos a 1AB táblában található felügyeleti mérleg eszköz oldalával, csak az egyes sorokban az eszközök nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, értékelési különbözettel módosított) értéken jelentendők. Az 1AN tábla kitöltésénél is a 1AB táblához készített kitöltési útmutató az irányadó. A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is.

1B Felügyeleti mérleg (Források)

A tábla sorai

1B1 Betétek

Ez a rész szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban tartalmazza a hitelintézet által az ügyfelektől gyűjtött betéteket, a repó ügyletekből, valamint az egyéb valódi penziós ügyletekből szerzett forrásokat, valamint a tőlük betét formájában kapott hátrasorolt forrásokat. (A rezidens és GMU rezidens monetáris pénzügyi intézményektől, illetve az egyéb külföldi bankoktól származó betéteket a Monetáris intézményektől származó betétek között kell jelenteni.) A repó ügyletekből szerzett forrássoroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor pénzben kapott óvadék összegét a lekötött betétek között kell jelenteni. A háztartások betétein belül a lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is. A rövid lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege is, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött takaréklevélre és egyéb okiratban lekötött betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott - az ügyfélnek járó, de nem esedékes - kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.)

A szektor szerint nem bontható betéti okiratokat a Háztartások - lakosság lekötött betétei között kell jelenteni, a megfelelő lejárat szerinti kategóriában.

A betéti kötelezettséghez tartozó negatív kamat állományát a passzív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

Lejárt lekötött betétek kezelése:

- amennyiben az ügyfél megújítja a betétet, akkor annál a lejáratnál kell jelenteni, ahová a megújítás után sorolandó;

- a folyamatos lekötésű betéteket (amelyek az ügyfél közreműködése nélkül kerülnek újra lekötésre) továbbra is a lekötött betétek állományában kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;

- ha a betétet a folyószámláról kötötték le, és lejárat után a hitelintézet visszahelyezi a betétösszeget a folyószámlára, akkor a lejárt betétet a látra szóló és folyószámlabetétek között kell jelenteni;

- ha az ügyfél nem újítja meg a betétet, de a hitelintézet újralekötés nélkül is az eredeti betétszerződésben rögzített változatlan feltételeket biztosít, a lejárt betétösszeget a lekötött betétek között kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;

- ha az ügyféllel kötött eredeti szerződés értelmében a határozott időre lekötött betét a lejárat után futamidő nélküli betétté alakul át, a lekötött betétek között kell jelenteni, eredeti lejárata szerint.

A jegyzési időszak alatt álló befektetési alapok induló tőkéjének összegyűjtése érdekében az adatszolgáltatónál elhelyezett betétek állományát a befektetési alap alapkezelőjével szembeni kötelezettségként - vagyis a pénzügyi közvetítők betéteit tartalmazó sorokon - kell szerepeltetni. Ennek értelmében a jegyzési időszak kezdetétől a nyilvántartásba vételig tartó időszakban ezeket az állományokat nem lehet a befektetési alapok betétei között kimutatni.

1B2 Monetáris intézményektől származó betétek

Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől, valamint pénzpiaci alapoktól származó, betétszerződés alapján szerzett források, látra szóló és folyószámlabetétek állományát (tartalmazza a loro számlákat is). A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi kötelezettségek helyét (betétként vagy felvett hitelként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. Ha az adatszolgáltatónál helyez el betétet a partnerintézmény, akkor a betételhelyező a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelfelvétellel szerez forrást, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező. Amennyiben a látra szóló és folyószámlabetét számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem monetáris intézményekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent. A lekötött betét soroknak tartalmazniuk kell a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor monetáris intézményektől pénzben kapott óvadék összegét, valamint a monetáris intézményektől betét formájában kapott hátrasorolt forrásokat is. A rövid lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket (követel egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket - a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig - az egyéb passzív elszámolások között (a 736. Egyéb soron) kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé kell áthelyezni.

1B3 Felvett hitelek

Itt kell kimutatni szektor szerint bontva minden pénzügyi vagy egyéb pénzügyi tevékenységből eredő forrást vagy kötelezettséget, amelyet nem betéti szerződés alapján szerzett, illetve vállalt a hitelintézet, s amely nem sorolható a számviteli előírások, illetve a Hpt. által meghatározott passzív (kamat és egyéb) időbeli elhatárolások, valamint olyan tételek közé, amelyek a jelen kitöltési útmutató alapján a felügyeleti mérleg más részeiben jelentendők. Ebben a részben kell jelenteni a hitel formájában fennálló hátrasorolt kötelezettségeket, valamint a monetáris intézményektől repó ügyletekből és egyéb valódi penziós ügyletekből származó forrásokat is. A repó ügyletekből szerzett forrás-soroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A hitelintézet által saját célra kölcsönbe vett értékpapírok miatti értékpapír-tartozást a kölcsönbe adó szektorbesorolásától; a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba vevő hitelintézet által átvett értékpapírok harmadik félnek való átruházásából, fedezetkénti bevonásából, kölcsönbe adásából származó [a Hitkr. 16/A. § (6) bekezdésnek megfelelően a repóba adóval szemben kimutatandó] kötelezettséget a repóba adó szektorbesorolásától függően a felvett hitel-sorokon kell jelenteni. Az 39221-392222. Egyéb nemzetközi intézménytől, külföldi kormányoktól szerzett forrás-sorokban jelentendők az EU területén működő nemzetközi intézményektől, valamint az EU nemzetközi intézményeitől (kivéve az EKB-t) felvett hitelek is. A külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel, valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos tartozásokat a rövid lejáratú tartozások között - a más belföldi hitelintézettel kapcsolatos állományokat az 3311. sorban, a külföldi bankokkal szembeni tartozásokat az 39111- 39121., illetve 39211. sorokban - kell jelenteni. Az Integrációs szervezettől felvett hitelek a központi kormányzattól felvett hitelek között jelentendők. A felvett hitelként kell kimutatni a Hitkr. 15. § (17) bekezdése szerint más hitelintézetektől, faktorcégektől elfogadott követelés megelőlegezés bekerülési értékét.

A felvett hitel soroknak tartalmazniuk kell a felmondott, de még fennálló hiteltartozások állományát is (eredeti lejárat szerint bontva), kivéve a 2 éven túli eredeti lejáratú, nem belföldi hitelintézetektől felvett hitel-sorokat, mert ezek esetében a felmondott hitelek állományát - a kötelező tartalék kiszámításához - szektor és felmondási idő hossza szerinti bontásban külön sorokon kell jelenteni.

Az 1B311-1B3122 sorokon az Államháztartástól felvett hitelek között kell jelenteni az államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszközök állományát is, vagyis a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött [Hitkr. 5. § (5) bekezdés b) pont].

Az 1B321-1B3222 sorokon a Jegybanktól felvett hitelek között kell szerepeltetni a jegybank által a hitelintézetnél elhelyezett betétek állományát is. Itt kell kimutatni az MNB-től az NHP hitelek folyósításához felvett hitelek állományát is.

Amennyiben a hitelintézet nem közvetlenül a jegybanktól, hanem valamely belföldi hitelintézeten keresztül veszi fel a hitelt, akkor azt az 1B3311-1B33122 Hitelintézetektől felvett hitel sorokon kell szerepeltetni.

Az 1B363 sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségnek nem minősíthető, más vagyoni hozzájárulását kell feltüntetni.

1B4 Saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét kell feltüntetni a kibocsátás helye (belföldön vagy külföldön), zárt körben vagy nem zárt körben és instrumentum-típus (kötvény, letéti jegy, átváltoztatható kötvény, jelzáloglevél, egyéb értékpapír) szerinti bontásban. Itt jelentendők a hátrasorolt kötelezettségnek számító hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok kibocsátásából származó kötelezettségek is. A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket - például a takaréklevelek állományát - a Betétek részben kell kimutatni.

Ha az értékpapírt külföldön bocsátják ki, abban az esetben is a külföldön kibocsátott értékpapírok között kell jelenteni, ha az ISIN-kódja magyar, azaz a besorolás független az értékpapír ISIN-kódjától.

Amennyiben a hitelintézet - számviteli politikájában is rögzítetten - a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz köthető értékelési különbözetek összegét az 1B75 Kötelezettségek értékelési különbözete soron kell kimutatnia.

Az értékpapírokhoz tartozó negatív kamat állományát a passzív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

1B5 Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás

Ezeken a sorokon a Hitkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni szektor szerinti bontásban.

Ha a tárgyhónap végén lejáró saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése a hónap utolsó napjáig nem történik meg (ilyen eset, ha a hó végi lejárat nem munkanapra esik), az ügyfélszámlákon még jóvá nem írt állományokból eredő kötelezettséget szintén a Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó források között, az ügyfél szektorának megfelelő soron kell kimutatni.

1B6 Passzív kamatelhatárolások

A Passzív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a Hitkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a járó, de még nem esedékes, elhatárolt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegének. Külön kell kimutatni a felvett hitelekre, gyűjtött betétekre (a takaréklevelek és egyéb betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamat kivételével), az értékpapírokkal, valamint a derivatívákkal összefüggő passzív kamatelhatárolásokat. A betétek, felvett hitelek esetében a passzív kamatelhatárolásokat szektor szerinti bontásban kell megadni.

A passzív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni a kötelezettségekhez tartozó negatív kamat állományt is.

1B7 Egyéb passzív elszámolások

Az egyéb passzív elszámolások sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban, euróban és egyéb devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat (a 61-63. sorokban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát, az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket.

A 1B71 Úton lévő tételek sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a "Giro indított és fogadott tételek elszámolási számla", valamint a PEK számla állománya Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a deviza elszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek (pl. a hó végét követő értéknappal jóváírandó, illetve elindítandó összegek). A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére - helyes könyvelés esetén - egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 3 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.)

A 1B72 Függő tételek sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pontatlan számlaszám megadás miatt nem ismert ügyfél esetén, stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza.

1B73 Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás

A 1B73111-1B733 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, euróval, illetve egyéb devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (a 61-63. sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével).

A passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások között feltüntetendő - az egyes szektorokra jellemző - legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzattal szemben (1B73111 sor):

Ebben a sorban szerepel a központi költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); a központi kormányzattal szembeni egyéb tartozások állománya, ideértve az adótartozások adónemenként nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege Követel jellegű; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke, stb.

TB-vel szemben (1B73112 sor):

Ide kell kerülnie a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások állományának.

Helyi önkormányzatokkal szemben (1B73113 sor):

Itt a helyi önkormányzatokkal szembeni tartozások (helyi adók, stb.) szerepelnek.

Hitelintézetekkel szemben (1B73131 sor):

Itt a Hitkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét), valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek.

Nem pénzügyi vállalatokkal szemben (1B7315 sor):

Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számla egyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások, stb. kerülnek.

Ezen a soron kell jelenteni szállítói és vevői tartozásokkal kapcsolatos kamatelhatárolásokat is.

Háztartásokkal (lakossággal és önálló vállalkozókkal) szemben (1B73161-1B73162 sor) és Háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben (1B7317 sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelem elszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni passzív elszámolások összegét kell feltüntetni.

Külföld (1B7318 sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forintszámla ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló tartozásait is.

Szektor szerint nem bontható passzív időbeli elhatárolás (1B732 sor):

Itt azokat a nem kamat jellegű passzív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamvesztesége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre (1B733 sor):

Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét.

Az 1B741 Származtatott ügyletek - valós értékelők - negatív értékelési különbözet sorban a valós értékelést alkalmazó hitelintézetnek a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét kell kimutatni.

Az 1B742 Származtatott ügyletek - nem valós értékelők - negatív devizaátértékelési különbözet sorban a nem valós értékelést alkalmazó hitelintézet fedezeti célú származékos ügyleteinek (például fedezeti célú devizaswap, illetve fedezeti célú kamatozó devizaswap ügyletekből eredő határidős követeléseknek és kötelezettségeknek) és a kamatarbitrázs ügyleteinek negatív devizaátértékelési különbözetét kell kimutatni, figyelembe véve a Hitkr. 22. § (3) bekezdése mellett a Hitkr. 22. § (11) bekezdését is.

Az 1B75 Kötelezettségek értékelési különbözete sor tartalmazza a valós értékelést alkalmazó hitelintézetek saját kibocsátású értékpapírjainak értékelési különbözetét is.

A 1B76 Egyéb sorba kerülnek mindazok a forrásoldali mérlegtételek (kivéve a passzív időbeli elhatárolásokat), amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek. Itt kell például kimutatni a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelekből a címzettnek még nem továbbított összeget, valamint a hitelek törlesztő részleteiből a hitelintézet által a munkáltatónak még nem átadott részt. Ezen a soron kell nyilvántartani a hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket - amennyiben részben, vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank. Itt kell szerepeltetni továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket - a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezek az összegek a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé sorolandók, ameddig átutalásuk az alaptőke-emelést végrehajtó hitelintézet számlája javára még nem történt meg. Ezen a soron kell kimutatni a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagok hátrasorolt kötelezettségnek minősülő egyéb vagyoni hozzájárulását, továbbá a szövetkezeti részjegy tőke állományában, illetve értékében a legutóbbi jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzését követően bekövetkezett részjegy jegyzés esetén a tagokkal szembeni kötelezettségeket a cégbírósági bejegyzés időpontjáig. (Hitkr. 8. §)

A tulajdonosok felé fennálló, osztalékfizetéssel kapcsolatos kötelezettség állományát szintén ezen a soron kell szerepeltetni.

1B8 Céltartalék

Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó - a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló - kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel.

A 1B81 Függő és jövőbeni kötelezettség utáni kockázati céltartalék sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után a Hpt. 84. §-a alapján a Hitkr. 7. melléklet szerint képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló együttes összegét kell jelenteni.

A 1B82 Általános kockázati céltartalék sorban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, korábban hatályban volt 1996. évi CXII. törvény előírásai alapján képzett általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni.

A 1B83 sorban kell külön feltüntetni a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát.

A 1B84 Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni. Ebben a sorban kell kimutatni a Hitkr. 7. § (14) bekezdése, a 23. § (2), (4) és (5) bekezdései, továbbá a 24. § (5) bekezdése szerint a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt, nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletek határidős ügyletrésze után képzett egyéb céltartalék összegét is.

1B9 Saját tőke

Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemek állományát, amelyet a részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézetnek a saját tőkeként kimutatott forrásait kell itt jelentenie.

A 1B9111-1B9112 sorokon - a Számv. tv. által meghatározottak szerint - a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni. A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek, függetlenül annak a szövetkezetnél külön nyilvántartott összetételétől. Tőkeleszállítás esetén a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett tőke értéke változatlan, de a visszafizetett tőke (részjegy) összeget nem itt, hanem a számviteli előírások szerint az eszközoldalon, a visszavásárolt saját részvény, szövetkezeti részjegy soron kell kimutatni. Hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelésnek a Cégbíróságnál történő bejegyzéséig a befolyt összegeket az alaptőke-emelést végrehajtó banknak - amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank - az egyéb passzív elszámolások között az 1B76 Egyéb soron kell nyilvántartania.

A 1B9112 soron a kumulatív elsőbbségi részvények állományát kell kimutatni, amelyek megfelelnek a Kumulatív elsőbbségi részvény tulajdonságainak. A szövetkezeti részjegyek közül ebbe a kategóriába tartozhatnak a befektetői tagok által jegyezhető részjegyek.

A 1B9111 soron a kumulatív elsőbbségi részvények nélküli jegyzett tőke összegét kell kimutatni. Ebben a sorban kell megjeleníteni azokat a normál szövetkezeti részjegyeket, amelyek a szavatoló tőke alapvető tőkeelemeként a befizetett jegyzett tőke soron beszámíthatók, mivel a részjegyek tulajdonosainak történő kifizetés az Szhitv. szerint korlátozott, és a részjegyek nem rendelkeznek a kumulatív elsőbbségi részvényekre vonatkozó tulajdonságokkal.

A 1B912 Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel.

1B921-1B922 Tőketartalék sorok: a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 921. ázsió és 922. egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni. A "Tőketartalék - ázsió" sorban azt az ázsió összeget, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása az MNB-hez már megtörtént, addig nem lehet itt figyelembe venni, amíg számvitelileg nincs rendezve. A "Tőketartalék - egyéb" sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-ai ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük.

A 1B931-1B933 Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni az előző évek után képződött (a 931. sorban), az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott (a 932. sorban) és az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot (a 933. sorban).

A 1B932 Eredménytartalék - előző évi előzetes eredményből sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott éves beszámoló (auditált mérleg) megjelenéséig lehet kitölteni. Itt a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembevétele után az előzetes eredményből megmaradó, a későbbiek során várható eredménytartalékként szereplő tárgyévi eredményt kell kimutatni.

A 1B941 soron kell kimutatni a számviteli szabályok alapján a visszavásárolt saját részvénynek, visszafizetett szövetkezeti részjegynek az Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett visszavásárlási értékét (a jegyzett tőke leszállításáig).

A 1B942 soron a számviteli szabályok alapján a lekötött tartalékba sorolt egyéb tételeket kell kimutatni az előző soron szerepeltett érték kivételével.

A 1B951 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka sorban a számviteli szabályok szerint meghatározott összeg szerepelhet.

A 1B9521-1B953 Értékelési tartalék sorokban a valós értékelésből származó értékelési tartalékokat kell feltüntetni. A 9521. sorban kell kimutatni a cash-flow fedezeti ügyletek valós értékelési tartalékának pozitív vagy negatív egyenlegét. A 9522. soron kell kimutatni az egyéb egyedi pénzügyi és tőke instrumentumok valós piaci értéken történő értékeléséből származó értékelési tartalékot, így többek között a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapíroknak az 1AB914 Egyéb soron kimutatott pozitív értékelési különbözetéből származó értékelési tartalék összegét. Itt kell kimutatni a valós értékelés módszertanára való átállás, illetve a módszertan alkalmazásának megszüntetése esetén a saját tőkével szemben elszámolandó értékeket. Itt kell megjeleníteni a Hitkr. 9/B. § (5) bekezdése szerinti értékelési tartalékot is.

A 1B953 Értékelési tartalék - egyéb sorban kell kimutatni a Számv. tv. 64. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő - a Számv. tv. 27. § (2) és (4) bekezdése szerinti - tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésével azonos összegben.

A 1B96 Általános tartalék sorban a Hpt. 83. § (2) bekezdésében előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.)

A 1B97 Tárgyévi eredmény (év közben Eredmény) sorba az Eredménykimutatás (2A. tábla) alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg.) Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni - a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek - a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege. Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni. Az év végi végleges adat az éves beszámoló tárgyévi (auditált) eredménye.

1C Mérlegtételekhez kapcsolódó tájékoztató adatok

A tábla sorai

1C01 Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

1C011 100% alatti nominális tőkegarancia mellett kibocsátott legfeljebb két éves lejáratú saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Ezen a soron a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azok állományát kell jelenteni, amelyek lejáratkor az eredeti szerződéses összegnél alacsonyabb visszavásárlási értékkel rendelkezhetnek.

1C0121-1C0125 Visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke

A visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül az intézmény szavatoló tőkéjének pozitív összetevőjét is képviselő értékpapírok névértékét az 1C0121-1C0124 sorokon, az intézmény szavatoló tőkéjének pozitív összetevőjét nem képviselő egyéb értékpapírok névértékét az 1C0125 soron kell szerepeltetni.

1C021-1C024 Központi szerződő féllel szembeni repó követelések és kötelezettségek

Ezeken a sorokon a központi szerződő féllel kötött repóügyletek állományát kell kimutatni. A Belföldi központi szerződő féllel szembeni repó követelés és kötelezettség sorokon (1C021 és 1C023 sorok) az E szektorba sorolt KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.-vel kötött repóügyletek állományát kell jelenteni. A GMU központi szerződő féllel szembeni repó követelés és kötelezettség sorokon (1C022 és 1C024 sorok) a GMU tagállamokban működő központi szerződő féllel kötött repóügyleteket kell jelenteni. A GMU központi szerződő felekkel történő ügyletkötés feltétele, hogy a hitelintézet a központi szerződő fél tagja legyen, vagyis csak az intézmény tagja lehet ügyfél is. Az euroövezeti központi szerződő felekről egyelőre nem áll rendelkezésre lista, az azonosítása az alapján történik, hogy az adatszolgáltató hitelintézet tagja-e ilyen típusú intézménynek. (Ilyen, a GMU területén működő központi szerződő fél például a Deutsche Börse Group Németországban.) Amennyiben a magyar hitelintézet külföldi anyavállalata GMU központi szerződő féllel leánya nevére köt repóügyleteket, és ez a hazai hitelintézet mérlegében megjelenik, a fennálló állományokat a fenti sorokon kell jelenteni.

1C0311-1C0329 Belföldi és GMU nem pénzpiaci befektetési alapokkal szembeni követelések és kötelezettségek

Ezeken a sorokon az egyéb pénzügyi közvetítők D3 alszektorába sorolt belföldi, valamint a GMU befektetési alapokkal kapcsolatos tételeket kell jelenteni.

1C0311-1C0313, valamint 1C0321-1C0323 sor: nyújtott hitelek eredeti lejárat szerinti bontásban,

1C0314 és 1C0324 sor: repóügyletekből származó követelések,

1C0315-1C0318, valamint 1C0325-1C0328 sor: elhelyezett látra szóló- és folyószámlabetétek, valamint lekötött betétek lejárati bontásban,

1C0319 és 1C0329 sor: repó ügyletekből szerzett forrás.

1C05111-1C051222 Transzferálható betétek

A transzferálható betét a látra szóló és folyószámlabetétek alkategóriája.

A transzferálható betétek olyan betétek, amelyekről jelentős késedelem, korlátozás vagy büntetés nélkül kérésre közvetlenül fizetések teljesíthetők más gazdasági szereplőknek átutalás, beszedési megbízás, esetleg hitelkártya vagy bankkártya, elektronikus pénz, csekk vagy hasonló általánosan használt pénzforgalmi eszközök révén. Nem tekinthető transzferálható betétnek a csak készpénz felvételére szolgáló betét, vagy az olyan betét, amelyről csak a pénztulajdonos más betétje közbeiktatásával vehető fel készpénz, vagy teljesíthető átutalás.

1C052 Felmondásos betét

Ezen a soron az ún. felmondásos betétek állományát kell jelenteni. A mérlegben a felmondásos betéteket a lekötött betét - rövid soron kell jelenteni a megfelelő szektor szerinti bontásban. Az 1C0521-1C0544 sorban külön jelenteni kell a háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények, valamint a nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett felmondásos betétek állományát tovább bontva aszerint, hogy a felmondási idő három hónapon belüli, vagy annál hosszabb. Minden más szektor - beleérte a külföldi partnerek - által elhelyezett felmondásos betétet összevonva az 1C0525 sorban kell kimutatni.

1C061-1C067 Különleges célú gazdasági egységekkel (FVC-kel) kapcsolatos tételek

A különleges célú gazdasági egység (FVC) a D vagy E szektorba tartozó, értékpapírosítást végző pénzügyi közvetítő vállalat. A fenti sorokon az ilyen rezidens és GMU rezidens intézmények által a hitelintézetnél elhelyezett betéteket, az ilyen intézmények által kibocsátott, a hitelintézet tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és az ilyen intézményeknek nyújtott hiteleket kell jelenteni. A különleges célú gazdasági egységekről lista készül, amely megtalálható az MNB honlapján közzétett, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. mellékletének 1. pontja szerinti technikai segédletben szereplő listában (KCGE lista: Az EU-ban rezidens különleges célú gazdasági egységek listája).

1C071-1C0732 Részvények

Az 1C071 soron a visszavásárolt saját részvények, visszafizetett szövetkezeti részjegyek névértékét kell jelenteni abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján kerültek a hitelintézethez. Az 1C0721-1C0732 sorokon a 2008. évi CIV. törvény alapján a különleges osztalékelsőbbségi részvény és a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény állománya jelentendő.

1C081-1C088 Egyéb tájékoztató adatok

Az 1C081 Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmaznia a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a háztartásoknak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket) nyilvántartási értéken.

Az 1C0821-1C0822 Ltp-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorokban a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni könyv szerinti bruttó és nettó értéken. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik.

Az 1C0831 Egyéb aktív időbeli elhatárolás (1AB911-ből) sorban a felügyeleti mérleg eszköz oldalán az 1AB911 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben.

Az 1C0832 Egyéb passzív időbeli elhatárolás (1B73-ból) sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 1B73 sorban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni.

Az 1C084 Látra szóló takarékbetétek összesen sorba a háztartások látra szóló és folyószámlabetétei közül a lakossági látra szóló takarékbetétek állományát kell feltüntetni.

Az 1C086-1C088 sorokon az állami hitelvédelmi program keretében, az Lkkf tv. alapján nyújtott hitelek állományát kell jelenteni eredeti lejárat szerinti bontásban. Ezen a soron nem kell jelenteni a hitelintézet saját hitelvédelmi programjának keretében nyújtott hiteleket.

1C091 Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek bruttó értéken összesen

Ebben a részben az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, a Jht. alapján (1C0911) , továbbá nem Jht. alapján nyújtott jelzáloghiteleket (1C0912) kell szerepeltetni. Ennek értelmében az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - mellett nyújtott teljes lakossági hitelállományt jelenteni kell a fent megnevezett csoportosítás szerint.

1C0911 Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen

Ezen a soron kizárólag a Jht. alapján, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, lakosságnak nyújtott jelzáloghiteleket kell szerepeltetni.

Jelzáloghitelek alatt a tábla ezen szakaszában kizárólag azon - jelzáloglevél fedezetéül felhasználható - hitelek értendők, amelyeket a Jht. által szabályozottan jelzálog-hitelintézetek, vagy ugyanezen törvény jelzáloghitelezésre vonatkozó előírásait betartva hitelintézetek nyújtanak.

1C09111 Lakáscélú jelzáloghitelek

Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

1C091111 Jelzáloglevél kamattámogatása mellett nyújtott hitelek a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján meghatározott hitelek.

Jelzálog-hitelintézetek és azon hitelintézetek által kitöltendő sor, amelyek jelzálog-hitelintézetekkel konzorciális vagy refinanszírozási konstrukció keretében együttműködnek. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. §-a alapján meghatározott.

1C091112 Állami kiegészítő kamattámogatású és jelzáloglevéllel finanszírozott kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja

Itt az eszköz és forrásoldali kamattámogatás kombinált formájában nyújtott hiteleket kell kimutatni. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott. Jelzálog-hitelintézetek és az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel (konzorciális vagy refinanszírozási konstrukció keretében) együttműködő hitelintézetek által kitöltendő sor.

1C091113 Állami kamattámogatásos jelzáloghitelek 2009. október 1-jétől

Ezen a soron kell jelenteni a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtható állami kamattámogatású jelzáloghitelek állományát. (2009. október 1-je után folyósított állomány).

1C091114 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek

Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. Azon hiteleket tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra, támogatás nélkül nyújtottak.

1C09112 Általános célú jelzáloghitelek

Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. A nem lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza.

1C091121 Nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek

Az általános jelzáloghiteleken belül a Jht. alapján lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakóingatlan célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek állományát tartalmazza.

1C091122 Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek

Azon jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakás- és egyéb ingatlan célú felhasználáson kívül bármely egyéb célra nyújtottak.

1C0912 NEM Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen

Itt a lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek közül azok állománya jelentendő, amelyek a jelzáloghitelek 1C0911 Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen sornál leírt fogalomba nem tartoznak bele.

1C09121 Lakáscélú jelzáloghitelek

Azon NEM Jht. alapján nyújtott hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

1C091211 Állami kiegészítő kamattámogatású

Hitelintézetek által NEM Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott.

1C091212 Egyéb eszközoldali kamattámogatású

Ez a sor a hitelintézetek által NEM Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása a költségvetéstől közvetlenül lehívható, de nem a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározottak. E sorban kell jelenteni a 2001. februárt megelőzően eszközoldali támogatás mellett nyújtott lakáscélú hiteleket.

1C091213 Állami kamattámogatásos jelzáloghitelek 2009. október 1-jétől

Ezen a soron kell jelenteni a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtható állami kamattámogatású NEM a Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek állományát (2009. október 1-je után folyósított állomány).

1C091214 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek

A hitelintézetek által NEM a Jht. alapján nyújtott azon hiteleket kell itt kimutatni felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra támogatás nélkül nyújtottak. Itt jelentendők a saját dolgozónak nyújtott kamatmentes hitelek is.

1C09122 Általános célú jelzáloghitelek

A hitelintézetek által NEM a Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélra nyújtottak.

1C091221 Nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek

Ez a sor a NEM a Jht. alapján lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélú, de ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.

1C091222 Egyéb felhasználás

Itt a bármely célra, jelzálogjog fedezete mellett NEM a Jht. alapján nyújtott hitelek állományát kell szerepeltetni, kivéve a lakáscélú és egyéb ingatlancélú felhasználást.

1C092 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül nyújtott lakáscélú hitelek bruttó értéken összesen

Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nyújtott lakáscélú hitelek állományát felhasználási cél szerint bontva.

1C093 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül, nem lakáscélú felhasználásra nyújtott hitelek bruttó értéken

Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nem lakáscélú ingatlanvásárlásra nyújtott hitelek állományát.

1C101 Folyószámla hitelekből nem kamatozó és kamatozó hitelkártya-követelés

Ezeken a sorokon kell jelenteni szektor szerinti bontásban az 1AB tábla 5511., 5521., 5611., 5621., és 571. sorain jelentett folyószámlahitelek állományából a kamatmentes periódust biztosító kártyahitelek állományát.

A "kamatozó hitelkártya követelés" sorokon kell kimutatni a tárgyidőszak utolsó napján nem kamatmentes periódusban lévő hitelkártya-követelések, a "nem kamatozó hitelkártya követelés" sorokon pedig a tárgyidőszak utolsó napján kamatmentes periódusban lévő hitelkártya követelések jelentés-készítés időpontjában ismert állományát.

1C111 Nyújtott és felvett konzorciális hitelek állománya

Ebben a részben kell kimutatni az 1. melléklet Fogalmak szerint értelmezett konzorciális hitelezési tevékenységből származó követelés és kötelezettség állományát. A nyújtott hitelek között kell jelenteni azokat a kitettségeket, amelyeket a hitelintézet konzorcium keretében helyezett ki - beleértve a másodlagos forgalmazásban vásárolt állományt is -,vagy konzorcium tagjaként nyújtott. A hitelintézet által nyújtott konzorciális hitelek állományát devizabontás nélkül, míg a felvett konzorciális hiteleket deviza- és szektorbontás nélkül egy összegben kell kimutatni.

1C121 Le nem hívott hitelkeret

Ebben a részben a rendelkezésre tartott, de le nem hívott hitelkeretek hó végi állományát kell bemutatni a partner ország- és szektorbesorolása szerint részletezve, devizabontás nélkül.

A nem rulírozó hitelek esetében a törlesztésekkel nem korrigált értéket kell szerepeltetni a táblában.

Például: egy ügyfél rendelkezik egy 15 millió forintos hitelkerettel, amiből folyósításra kerül 10 millió forint hitel. Az előírás értelmében a folyósított hitel tőketörlesztése nem növeli a hitelkeret összegét, vagyis csak a törlesztés miatt nem változik a le nem hívott hitelkeret nagysága, az továbbra is 5 millió forint marad.

A rulírozó hitelek tőketörlesztése újra megnöveli, míg a nem rulírozó hitelek tőketörlesztése nem növeli a rendelkezésre tartott, le nem hívott hitelkeret összegét.

A belföldi háztartások és a nem pénzügyi vállalatok esetében biztosítani kell konzisztenciát a negyedéves állományokat tartalmazó táblában jelentett hitelkeret-adatokkal.

1C1311-1C1322 Csoporthoz tartozó belföldi hitelintézetekkel kapcsolatos tételek

Csoport alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 10. pontja szerint definiált csoportot kell érteni.

Ebben a részben a csoportot alkotó szervezetek közül csak a belföldi és GMU hitelintézetekkel kapcsolatos tételeket kell kimutatni könyv szerinti bruttó értéken. A táblában négy soron kell szerepeltetni a csoporton belüli tételeket: az 1C1311 és 1C1321 sor tartalmazza a mérlegben az eszköz oldalon, az 1C1312 és 1C1322 sorok pedig a mérlegben a forrás oldalon kimutatott állományokat devizabontás nélkül, bruttó könyv szerinti értéken.

Az 1C1411-1C1444 sorban a belföldi és GMU háztartásoknak és háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek, valamint a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, a mérlegben eredeti lejárat szerint szerepeltetett hiteleket hátralevő futamidő és átárazódási periódus szerint kell bemutatni. Átárazódási periódus az az időtartam, amelyen belül a hitel kamata várhatóan változni fog (a hitel lejárata előtt). A hitel lejárata előtt átárazódnak többek között a változó kamatozású hitelek, azon hitelek, ahol a kamatláb valamely külső mutatóhoz, pl. BUBOR-hoz kötött, vagy ahol a hitelintézet egyoldalú joga a kamatláb változtatása.

Az 1C1511-1C1522 sorban a belföldi és GMU államháztartás részére nyújtott, a mérlegben éven túli lejáratúként bemutatott hiteleket kell lejárat szerint tovább bontani. Külön sorban kell szerepeltetni az éven túli, legfeljebb 5 éves lejáratra, valamint az 5 éven túli lejáratra nyújtott hiteleket.

Az 1C1511 és 1C1512 sorban szerepeltetett összegeknek meg kell egyezniük a mérlegben az 1AB511122 Központi költségvetésnek nyújtott egyéb hitel - hosszú, az 1AB511222 Központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények egyéb hitele - hosszú, az 1AB5122 TB hitele - hosszú és az 1AB51322 Helyi önkormányzatok egyéb hitele - hosszú sorokban jelentett állományok összegével.

Hasonlóan a GMU államháztartás esetében az 1C1521 és 1C1522 sorban jelentett állományok összege meg kell egyezzen az 1AB58132 GMU ÁHT-nak nyújtott hitel - hosszú soron szereplő állománnyal.

Az 1C1531-1C1582 sorban a belföldi és GMU háztartásoknak, a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek, valamint a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, a mérlegben éven túli, legfeljebb 5 éves lejáratúként bemutatott hiteleket kell lejárat szerint tovább bontani. Külön sorban kell szerepeltetni az éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratra, valamint a 2 éven túli, legfeljebb 5 éves lejáratra nyújtott hiteleket. Biztosítani kell a Tájékoztató táblában és a mérlegben szereplő állományok konzisztenciáját.

Az 1C1611-1C1618 Biztosítók és nyugdíjpénztárak által elhelyezett betétek, tőlük felvett hitelek sorban a mérlegben a "biztosítók és nyugdíjpénztárak" összevont szektorával kapcsolatos kötelezettségek állományát kell szerepeltetni külön a biztosítók és külön a nyugdíjpénztárak szektorára. A betétek és a felvett hitelek állományát összevontan, egy sorban kell szerepeltetni. Biztosítani kell a táblában és a mérlegben jelentett adatok konzisztenciáját.

1C171-1C175 Felszámolás, végelszámolás alá került belföldi hitelintézetektől tárgyhónap során megvásárolt követelések könyv szerinti bruttó értéke

Ezeken a sorokon kell kimutatni a felszámolás, végelszámolás alatt álló belföldi hitelintézetektől a tárgyhónap során megvásárolt hitelek hó végi állományának bruttó könyv szerinti értékét.

Az 1C171-1C173 sorban a háztartásoknak mint végső adósoknak nyújtott hiteleket kell kimutatni. Az egyéb hitel sor tartalmaz minden olyan hitelt, amelyet nem lakáscélú hitelként vagy szabad felhasználású jelzáloghitelként nyújtottak. Amennyiben az adott hónap során a mérlegbe bekerülő követelésekre vonatkozóan nem történt szerződésmódosítás, úgy a hiteleket az eredeti hitelszerződésben szereplő hitelcélnak megfelelő sorokon kell szerepeltetni.

Az 1C175 Egyéb belföldi szektorok hiteleit tartalmazó soron kizárólag a belföldi - háztartásokon és nem pénzügyi vállalatokon kívüli - szektorokkal kapcsolatos hiteleket kell szerepeltetni, a külföldi adósok hiteleit nem kell jelenteni a táblában.

Az 1C18 soron a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott money market típusú hiteleket kell kimutatni. A money market típusú hitelek definícióját az 1. melléklet 2.104. pontja tartalmazza.

Az 1C191 Külfölddel szembeni mark-to-market betét követelés soron az adatszolgáltató és külföldi partnerei között létrejött derivatív ügyletek piaci értékének változása alapján az adatszolgáltató által külföldi partnereknél elhelyezett betétek állományát kell kimutatni. (Amennyiben a pozíciók értéke az árfolyamváltozás következtében a partner javára változik, akkor az adatszolgáltató helyez el betétet.)

Az 1C192 Külfölddel szembeni mark-to-market betét tartozások között az adatszolgáltató és külföldi partnerei között létrejött derivatív ügyletek piaci értékének változása alapján a külföldi partnerek által az adatszolgáltatónál elhelyezett betétek hó végi állományát kell szerepelteni. (Amennyiben a pozíciók értéke az árfolyamváltozás következtében az adatszolgáltató javára változik, akkor a partner helyez el betétet.)

1D Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti - a számviteli mérlegben vevővel szembeni - követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.

A tábla oszlopai

Külön-külön oszlopban kell kimutatni

a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,

b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint

c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.

A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan - a csoportosítás szerint - könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.

A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A tábla sorai

A Saját eszközök sorokban a felügyeleti mérleg 1AB92 Saját eszközök csoportban felsorolt eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A Követelések sorokban kell szerepeltetni a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott valamennyi követelést (a felügyeleti mérleg 1AB5 soraiból).

Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladását fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. (Itt a felügyeleti mérleg 1AB2 soraiból eladásra került értékpapírokat, kötvényeket kell kimutatni.)

A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába.

A táblában könyv szerinti értéken az adott eszköznek a Hitkr. előírásainak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni.

Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni. A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.

1E Tranzakciók számításához szükséges adatok

Hitelleírásnak jelentendő - csak ebben a táblában - az előző hónap végén még a mérlegben szereplő, és az adott hónapban leírt hitelkövetelések előző hó végén fennálló könyv szerinti bruttó értéke, valamint az előző hónap végén még a mérlegben szereplő, és az adott hónapban bruttó érték alatt eladott hitelkövetelések előző hó végén fennálló könyv szerinti bruttó értéke és eladási értéke közötti különbözet. A hitelkövetelések közé értendők a valódi penziós ügyletekből származó követelés-sorokon jelentett összegek és a monetáris intézmények által elhelyezett betétek is. A bruttó érték alatt eladott hitelkövetelésekre vonatkozó leírásokat abban a hónapban kell szerepeltetni az érintett sorokban, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy az ellenérték kifizetésére mikor került sor. Az eladott követeléseket abban az oszlopban kell jelenteni, amelyben eredetileg a mérlegben volt, még akkor is, ha más devizában történt az eladás.

A tábla sorai

Az 1E11-1E156 sorok az egyes szektoroknak nyújtott hitelekre vonatkozó - a kitöltési előírásokban megfogalmazott - hitelleírásokat tartalmazzák szektor szerinti bontásban. Az adott havi leírásadatokat negatív előjellel kell jelenteni. Az 1E141 Háztartásoknak és háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott - fogyasztási hitel sorban jelentendők a folyószámla hitelek leírásai is. Az 1E142 Háztartásoknak és háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott - lakáscélú hitel sorban csak a lakosságnak nyújtott lakáscélú hitelek leírásai jelentendők. Az 1E1432 Önálló vállalkozóknak nyújtott egyéb hitel sorban kell jelenteni az önálló vállalkozók lakáscélú hiteleinek, gépjárművásárlási hiteleinek és egyéb hiteleinek, valamint velük szembeni valódi penziós (és sajátos szállításos repó) ügyletből eredő követelések leírásait.

Az 1E21-1E36 sorokban a hitelintézet által birtokolt részesedésekben, az államháztartás által legfeljebb 2 éves eredeti lejárattal kibocsátott értékpapírok, valamint 2 éven túli eredeti lejáratú értékpapírok könyv szerinti nettó értékében egyik hónapról a másikra bekövetkezett árváltozásokat kell jelenteni, megfelelő előjellel ellátva: amennyiben az értékpapírok és részesedések nettó értéke árváltozás miatt nőtt a hónap során, akkor pozitív, ha csökkent, negatív előjellel kell az összeget szerepeltetni. Az árváltozásnak csak azoknak a tárgyhó végén a mérlegben lévő részesedéseknek és értékpapíroknak a tárgyhó során bekövetkezett árváltozását kell tartalmaznia, amelyek már az előző hónap végén is a hitelintézet tulajdonában voltak. Az előző hó végén és a tárgyhó végén a mérlegben szereplő azonos típusú, de eltérő sorszámú értékpapírok árváltozását nem kell jelenteni. Annak az értékpapírnak az árváltozását sem kell a jelentésben szerepeltetni, amely mind az előző, mind a tárgyhónap végén szerepelt a mérlegben, de a hónap során a hitelintézet eladta és újra visszavásárolta. A devizában denominált értékpapírok árváltozását eredeti devizanemben kell kiszámítani, és a tárgyhavi hivatalos átlagárfolyamon kell forintra átszámítani. A devizában denominált értékpapírok esetében az árváltozás nem tartalmazhatja a devizaárfolyam-változás hatására bekövetkezett átértékelődéseket.

A jelenlegi magyar számviteli gyakorlat szerint az értékpapírok a mérlegben vagy beszerzési értéken maradnak, s csak az értékvesztés-képzés, illetve -visszaírás miatt változik nettó értékük, vagy valós értéken szerepelnek, és az értékelési különbözet alakulásától függően is változik nettó értékük. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézet tulajdonában lévő legfeljebb 2 éves eredeti lejáratú állampapírok és 2 éven túli lejáratú értékpapírok előző hó végén is meglévő állományának értékvesztés- és értékelési különbözet-változása lesz az "árváltozás" miatti állományváltozás. Ha a hitelintézet a hó során nem ad el, illetve nem vásárol értékpapírt, akkor - negyedéves értékvesztés- és értékelési különbözet-változást feltételezve - csak minden harmadik hónapban szerepel majd itt adat, amely értékvesztés-képzéskor negatív, értékvesztés-visszaíráskor pozitív értéket, értékelési különbözet változáskor a változás jellegéből adódóan negatív vagy pozitív értéket vesz fel. Amennyiben a hitelintézet tulajdonában lévő részesedések értékelése azonos módon történik az értékpapírokéval, a számítás módja azoknál is azonos az előzőleg leírtakkal.

Az 1E21 sorban az államháztartás által legfeljebb 2 éves lejáratra kibocsátott értékpapírok állományának árváltozása jelentendő.

Az 1E221-1E2264 sorok a két éven túli lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, az 1E31-1E36 sorok a részvények és egyéb részesedések (ideértve a befektetési jegyeket is) árváltozását tartalmazzák összesen és szektor szerinti bontásban.

Ebben a táblában egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.

1F Értékpapírosítással kapcsolatos adatok

Értékpapírosítás alatt jelen táblában csak a hagyományos értékpapírosítás értendő, míg az egyéb hitelátruházás magában foglalja a hitelállományok adásvételét is, az EKB előírásainak megfelelően.

A tábla sorai

Az 1F1111-1F2252 sorokon az értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek adott időszaki nettó forgalmát kell jelenteni a következő alábontások szerint:

• az értékpapírosítás, vagy hitelátruházás érinti-e a mérlegben kimutatott hitelállományt,

• az értékpapírosításban, vagy hitelátruházásban résztvevő partner,

• szektor szerinti bontásban.

A nettó forgalmat a tárgyidőszakban értékpapírosított, vagy más módon átruházott hitelek és a tárgyidőszakban szerzett, vagy megvásárolt hitelek különbségeként kell meghatározni.

A nettó forgalom számítása során figyelmen kívül kell hagyni a hazai, valamint az euroövezeti rezidens valamint hazai monetáris pénzügyi intézménynek átadott vagy átvett hiteleket, valamint az intézményi változások során (egyesülés, szétválás , stb.) átadott vagy átvett hiteleket.

Az 1F1111-1F1452 sorokon a hitelállományokra hatással lévő értékpapírosítás vagy más módon történő átruházás, vagy szerzés adott időszaki nettó forgalmát kell jelenteni az értékpapírosításban, vagy hitelátruházásban részt vevő partner, illetve szektor szerinti bontásban.

A hitelállományokra hatással lévő értékpapírosítás, vagy átruházás a mérlegből történő kivezetéssel járó elidegenítéseket, illetve a mérlegben történő nyilvántartásba vétellel, vagy újbóli nyilvántartásba vétellel járó szerzéseket jelenti.

Az 1F211-1F2252 sorokon a hitelállományokra hatással NEM lévő értékpapírosítás vagy más módon történő átruházás adott időszaki nettó forgalmát kell jelenteni szektor szerinti bontásban.

A hitelállományokra hatással nem lévő értékpapírosítás, vagy átruházás alatt azokat az elidegenítéseket, vagy szerzéseket értjük, amelyek nem járnak együtt a mérlegből történő kivezetéssel, vagy a mérlegben történő (újbóli-) nyilvántartásba vétellel.

Az 1F31011-1F31152 sorokon az különleges célú gazdasági egységeken (FVC-n) keresztül értékpapírosított, de a mérlegből nem kivezetett hitelek állományát kell jelenteni szektor szerinti bontásban.

1G Eszköz és forrástételek hóvégi állományának devizaszerkezete (hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken)

Ebben a táblában a felügyeleti mérleg jelentés tábláinak Egyéb deviza oszlopában szereplő hitel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény és egyéb részesedés, valamint betét és felvett hitel állományoknak, és az egyéb eszközök és források állományának devizanemenkénti részletezését kell jelenteni, millió forintra átszámított értéken. Az euróban fennálló állományokat a táblában nem kell jelenteni, mert összegük a mérlegből is megállapítható.

A hitelek, elhelyezett betétek devizaszerkezetét bruttó, az értékpapírokét nettó könyv szerinti értéken kell a táblában szerepeltetni. A hitel és elhelyezett betét soroknak a mérlegben a valódi penziós ügyletekből származó követelések sorokon jelentett összegeket, a betét és felvett hitel állományoknak a mérlegben szereplő (óvadéki és sajátos szállításos) repó ügyletekből származó kötelezettségeket is tartalmazniuk kell.

A tábla sorai

Az 1G1271, 1G1281 és 1G1282 soroknak tartalmaznia kell a GMU monetáris pénzügyi intézményeknek, illetve az egyéb külföldi bankoknak nyújtott hiteleket, valamint a náluk elhelyezett betéteket és a náluk lévő nostro számlákat is. Az 1G2111-1G2192 sorokban a betéteken kívül a felvett hitelek és azok részeként a kapott hátrasorolt kötelezettségek állományának is szerepelnie kell. Az 1G221-1G222 sornak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával szerzett hátrasorolt kötelezettségeket is tartalmaznia kell. Az 1G31 sorban a mérlegben a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések, az aktív kamatelhatárolások, az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök, valamint a saját eszközök (visszavásárolt saját kötvények nélkül) sorokban jelentett állományok együttes összegének devizaszerkezetét kell jelenteni. Az 1G32 sorban a mérlegben a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó források, a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb passzív elszámolások között jelentett állományok devizabontását kell megadni.

E táblában egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.

A tábla d) oszlopában az egyéb EU tagországok devizáit kell kimutatni. Az ebben az oszlopban jelentett összegek devizánkénti bontásáról negyedév végekre vonatkozóan az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. szerinti F19, illetve F33 azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblájában kell információt adniuk az adatszolgáltatóknak.

2A Eredménykimutatás

Az irányadó jogszabályok mellett az eredménytétel könyvelésének szabályaira a hitelintézetek számviteli politikája, annak mellékletei és kapcsolódó szabályzatai (pl. fedezetértékelési, befektetési szabályzat) adnak előírásokat, így többek között:

• a könyvelés dátumára (kötésnapos vagy értéknapos könyvelés);

• devizában és valutában (a továbbiakban: deviza) keletkeztetett ügylet és tranzakció esetén az alkalmazott átváltási árfolyamra;

• a forint árfolyamváltozásából származó konverziós és átértékelési eredmény elszámolásának módjára (beleértve a kötésnap és az értéknap közötti árfolyamváltozás elszámolását is);

• az időbeli elhatárolások alkalmazott módszerére;

• az értékvesztés és céltartalék-képzés gyakorlatára a minősített állományban bekövetkezett tranzakció esetén;

• a valós értékelési különbözet elszámolására;

• a többdevizás pénzügyi műveletek esetén a pozíciós számlák alkalmazására;

• az előző ponthoz kapcsolódóan az eredményszámlák zárásakor vagy tranzakciónként az egyenlegek, illetve tételek átvezetésére a Tárgyévi eredmény számlára;

• a multicurrency (vagy szerződés szerint átváltható devizanemű) ügyletek kezelésére a tényleges fennálló árfolyamkockázat tükrében, a pénzügyi teljesítéstől függetlenül;

Az adatszolgáltatás alapja a számviteli szabályokkal összhangban lévő és a hitelintézeti könyvvizsgáló által hitelesített számviteli politika alapján készített eredménykimutatás, függetlenül attól, hogy a fenti sajátosságok miatt az egyes hitelintézeti eredménykimutatások egymástól eltérhetnek.

A felügyeleti eredménykimutatás (a továbbiakban: eredménykimutatás) a Hitkr. 2. mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. (függőleges tagolás) tábla szerkezetét követi. A soroknak a jogszabályéval egyező sorok arab számos, illetve azok részletező kisbetűs tételszámait (a továbbiakban: tétel) a kitöltési útmutató a megnevezések után zárójelben tartalmazza.

A tábla első oszlopában a tárgyhónapra könyvelt, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni forintban.

A fő sorok alábontásain belül a következő rendezőelv érvényesül:

• A kamat és kamat jellegű bevételeket és ráfordításokat fő termékcsoportonként (pénzügyi követelések és kötelezettségek, értékpapírok, származtatott ügyletek) a felügyeleti mérleg szektor bontásának megfelelően kell kimutatni.

• Az eredménykimutatás a származtatott ügyletek eredménytételeit elkülönítetten tartalmazza. A származtatott ügyletek eredményét az ügylet célja [kamat-, illetve nem kamat-fedezeti és egyéb (kereskedési célú)] és az értékelés jellege (valós értékelésbe vont és valós értékelés alá nem tartozó) szerint kell megosztani. Nettósítás csak abban az esetben lehetséges, ha a könyvelés a számviteli szabályoknak megfelelően nettó módon történik, függetlenül a pénzügyi teljesítés módjától.

• Az egyéb pénzügyi, befektetési szolgáltatási és egyéb bevételeken és ráfordításokon belül a realizált árfolyamnyereségtől, illetve veszteségtől elkülönítetten jelenik meg a valós értéken történő értékelés szabályai alá tartozó pénzügyi instrumentumok átértékelési nyeresége és vesztesége.

• Az alábbi tábla az eredménykimutatás meghatározott soraira vonatkozóan jelöli, hogy az adott sort a valós értéken történő értékelést alkalmazó vagy a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó hitelintézeteknek kell-e kitöltenie:

• Az eredménykimutatás 2A08 Értékvesztés, kockázati céltartalékképzés változása sora a Sajátos értékelési szabályoknak megfelelően (Hitkr. 7. melléklet) tartalmazza a követelések és befektetési célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés és értékvesztés visszaírás, a kockázati céltartalékképzés és -felhasználás,vagy felszabadítás, illetve az általános kockázati céltartalék felhasználás, vagy felszabadítás tárgyévben elszámolt összegeit, a számviteli szabályok szerinti értékvesztésre és céltartalékképzésre vonatkozó jogszabályi kivételek figyelembevételével.

• A hitelezési veszteség tárgyévi eredményt érintő sorai a követelés jellegének megfelelő tagolásban jelennek meg az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, az egyéb bevételek és ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások sorokban.

Az eredménykimutatásban alapértelmezésben

• a bevételek eredményt növelő,

• a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek (nem kell negatív előjellel ellátni),

• a céltartalék képzés ráfordításként,

• a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék csökkenés) bevételként,

• az értékvesztés elszámolása ráfordításként,

• az értékvesztés - számviteli szabályok szerinti - visszaírása bevételként szerepel.

Az alapértelmezéstől eltérően negatív előjellel kell ellátni azokat az eredménytételeket, amelyeket a számviteli szabályoknak és az ügylet jellegének megfelelően kell az adott tétel-csoportban kimutatni, függetlenül attól, hogy az a bevételt vagy a ráfordítást csökkenti [lásd a tétel megnevezése előtti (-) jelet], így pl.:

• A Számv. tv., illetve a Hitkr. előírásainak megfelelően ráfordítás csökkentő tételként kell kimutatni a tárgyévben képzett céltartalék és értékvesztés tárgyévi felhasználását, felszabadítását, illetve visszaírását.

• A kapcsolódó ügyletek (származtatott ügylethez kapcsolódó alapügylet, alapügylet és annak fedezeti ügylete) valós értéken történő értékeléséből származó értékelési nyereséget és veszteséget ugyanazon tétel-csoportban kell kimutatni bevételt vagy ráfordítást csökkentő tényezőként.

• A valós értékelésbe vont, fedezeti célú származtatott ügyletek értékelési különbözeten kívüli egyéb bevételét és ráfordítását a fedezett ügylettel azonos tételcsoportban - az alapügylettől elkülönítetten - ráfordítást, illetve bevételt csökkentő tételként kell kimutatni.

• Ha valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A tábla sorai

A 2A01 sor Kamatkülönbözet (Hitkr. 2. melléklet, tételszám nélkül) a hitelintézet összes kamat- és kamat jellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét tartalmazza a Hitkr. 10. § (2)-(8) bekezdése szerint, szektoronkénti bontásban. A tőkearányosan kamatozó ügyletek mellett a hozamot árfolyamkülönbözet vagy díj formájában eredményező ügylettípusok közül a kamatok között csak a Hitkr. 10. § (3) bekezdése szerintiek mutathatók ki.

A belföldiektől kapott bevételek és belföldieknek fizetett ráfordítások fő szektorcsoportonkénti alábontása a felügyeleti mérleg szektorbesorolásának megfelelően:

• Államháztartás (összevontan: Központi kormányzat, TB és Helyi önkormányzat),

• Monetáris intézmények (elkülönítetten: Jegybank és Egyéb monetáris intézmények),

• Nem pénzügyi vállalatok (összevontan: Nem pénzügyi vállalatok és Járulékos vállalkozások),

• Háztartás (elkülönítetten: Lakosság és Önálló vállalkozók),

• Egyéb belföldi szektorok (összevontan: Egyéb pénzügyi vállalatok - benne Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók - és Háztartásokat segítő nonprofit intézmények).

A külföldiektől kapott bevételeket és külföldieknek fizetett ráfordításokat külön kell részletezni az alábbi bontásban:

• GMU monetáris intézmények, egyéb külföldi - nem GMU országbeli - bankok

• GMU nem monetáris intézmények, egyéb külföldi nem bankok.

A kamat jellegű bevételek és ráfordítások között azokat a jutalékokat és díjakat lehet kimutatni, amelyek olyan alapköveteléshez (tőke) kapcsolódnak, amely után kamat is jár, és általában azzal egyidejűleg kerülnek felszámításra. Másik fontos feltétel, hogy a kamat és a kamat jellegű jutalék irányának azonosnak kell lennie. Nem sorolható be a kamat jellegű jutalékok közé az a jutalék, amelyet a Hitkr. 10. § (10) bekezdése az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások között nevesít.

2A011 sor Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek (Hitkr. 2. melléklet 1. tétel)

Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, a hitelintézet tulajdonában lévő értékpapír állományból és elkülönítetten a származtatott ügyletekből származó kamat és kamat jellegű bevételeket, késedelmi kamatokat, továbbá az olyan mérleg alatti tételekhez, pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. Kamat jellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltóleszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős, opciós és swap fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel, a Hitkr. 10. §-a szerint az értékpapírkölcsön után kapott kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a Hitkr. 16/A §. szerinti sajátos szállításos repó ügyletek után járó kamatok.

2A0111 sor Hitelek, betétek, és egyéb követelések (származtatott ügyletek nélkül)

Ez a sor meghatározóan a hitelintézetekkel - beleértve a konzorciális hitelezést is - [Hitkr. 5. § (3) bekezdés] és ügyfelekkel [Hitkr. 5. § (4)-(7) bekezdés] szembeni követelések után járó bevételeket tartalmazza. Kamat és kamat jellegű bevétel származhat olyan - nem hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben fennálló, az egyéb követelések között kimutatott - kintlévőségekből is, amelyek jogszabály vagy szerződés alapján járnak.

2A0112 sor Értékpapírok (származtatott ügyletek nélkül)

A sor tartalmazza a felügyeleti mérleg eszközei között lévő forgatási és befektetési célú értékpapírokból [Hitkr. 5. § (8) bekezdés] származó kamat és kamat jellegű bevételeket, kibocsátó szektorok szerint részletezve.

Ennek megfelelően - a Számv. tv-vel összhangban - az értékpapír vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot és az elszámolt kamatbevételt, illetve az értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét összevontan, azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni.

A szállításos típusú ügyletek az értékpapír portfolió részét képezik. Az ügylet kamatát és árfolyameredményét az azonnali eladási tranzakcióval azonos módon kell elszámolni. A kamatot ezen a tételen belül, míg az árfolyameredményt az ügylet tárgyát képező értékpapír jellege szerint, azaz befektetési célú értékpapír esetén az egyéb pénzügyi szolgáltatások, forgatási célú értékpapír esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításaként kell kimutatni.

A valós értékelésbe vont értékpapírok felhalmozott, illetve realizált kamatát el kell választani a nettó piaci áron értékelt portfolió piaci értékelési különbözetétől. A kamatot ebben a sorban kell kimutatni.

Az értékpapírügylet teljes hozamának számításánál a kamat mellett többek között a vásárolt értékpapírok vételárában, illetve a kibocsátott értékpapírok kibocsátási árában foglalt árfolyamkülönbözetet is figyelembe kell venni, és az ügylet futamideje alatt folyamatosan el kell határolni. Ezek az árfolyameredmények a kamatok között nem mutathatók ki, de az eredményesség mérése érdekében az egyéb pénzügyi szolgáltatások eredménytételein belül külön sorokon jelennek meg.

2A0113 sor Egyéb kamat és kamat jellegű bevételek (származtatott ügyletek nélkül)

Ebben a sorban kell kimutatni többek között a Hitkr. 10. § (2) bekezdés g), h), i) pontja, (3) és (7) bekezdése szerinti bevételi tételeket. Ebben a sorban kell kimutatni azokat a bevételeket is, amelyek a fenti sorokban nem kerültek részletezésre.

2A0114 sor Származtatott ügyletek

Itt kell szerepeltetni a Hitkr. 2. § 19. pontjában meghatározott kamatarbitrázs ügyletek kamatbevételeit és kamatráfordításait. Itt kell kimutatni a Hitkr. 10. § (3) bekezdés szerinti kamatfedezeti célú fedezeti ügyletek kamatként, árfolyameredményként realizált és a jövőben várhatóan realizálódó eredménytételeit, ha a fedezett alapügylet eredménye is kamat- vagy kamat jellegű ráfordítás, illetve bevétel. Az opciós ügyletek besorolásának feltételei a biztos jövőbeni származtatott ügyletekével azonosak.

A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kamatarbitrázs és kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamat jellegű ráfordítást csökkentő tételként, a veszteség kamat jellegű bevételt csökkentő tételként vagy a kamatbevételt, illetve kamatráfordítást kiegyenlítő tételként kerül elszámolásra.

A valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek esetében a Hitkr. 21-24. §-a, a valós értékelést alkalmazó hitelintézeteknél a Hitkr. 9/A-9/F. §-a az irányadó.

A kamatswap (IRS) ügyletek (beleértve a változó kamatot változóra cserélő bázissswap ügyleteket is) kamatbevételének és ráfordításának egyenlegét - ha az bevételi többlet - ezen a soron kell kimutatni [Hitkr. 23. § (6) bekezdése szerint].

A forint és deviza, vagy különböző devizák cseréjére kötött kamatozó devizaswap (cross currency swap - CCIRS) ügyletek kamatbevételét és -ráfordítását a Hitkr. 22. §-a szerint bruttó módon kell megjeleníteni a kamat és kamat jellegű bevételek és ráfordítások között.

Az értékpapír ügyletekhez hasonlóan a származtatott ügyletek indulásakor a partnerek induláskori nem nulla nettó jelenértékű feltételekben állapodhatnak meg. Ez a díjtétel (up front fee) a kamatok között nem mutatható ki, azt az ügylet futamideje alatt folyamatosan el kell határolni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételével szemben.

A Hitkr. 2. § 32-35. pontjaiban leírt kamatláb-opciós ügyletekhez kapcsolódóan az ügyletek lehívásakor, értékesítésekor realizált eredményt kell kimutatni (a kapott, vagy fizetett opciós díjat az ügylet jellegének megfelelő időpontban és módon a befektetési szolgáltatások eredménytételei között kell kimutatni).

2A012 sor Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások (Hitkr. 2. melléklet 2. tétel)

E tételcsoportban kell kimutatnia a hitelintézeteknek a passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamat jellegű ráfordításokat.

Külön-külön kell feltüntetni a betétek fogadásából és hitelfelvételből, az értékpapír kibocsátási ügyletekből és elkülönítetten a származtatott ügyletekből származó kamat- és kamat jellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez, mérleg alatti tételekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. Kamat jellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős, opciós és swap fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás, a Hitkr. 10. §-a szerint az értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a Hitkr. 16/A. §-a szerinti sajátos szállításos repó ügyletek után fizetendő kamatok.

2A0121 sor Hitelek, betétek és egyéb kötelezettségek (származtatott ügyletek nélkül)

Ez a sor meghatározóan a hitelintézetekkel - beleértve a konzorciális hitelezést is - [Hitkr. 7. § (1) és (5) bekezdés] és ügyfelekkel [Hitkr. 7. § (2)-(5) bekezdés] szembeni kötelezettségek után fizetett (fizetendő) kamatokat és kamat jellegű ráfordításokat tartalmazza. Kamat és kamat jellegű ráfordítás származhat olyan - nem hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben fennálló, az egyéb, vagy hátrasorolt kötelezettségek között kimutatott - tartozásokból is, amelyeket jogszabály vagy szerződés alapján kell fizetni.

2A0122 sor Értékpapírok (származtatott ügyletek nélkül)

A Hitkr. 7. § (6) bekezdésben nevesített, kibocsátott értékpapírok után elszámolt kamatráfordítások szektoronkénti alábontása helyett terméktípus szerinti bontást kell alkalmazni.

2A0123 sor Egyéb kamat és kamat jellegű ráfordítások (származtatott ügyletek nélkül)

Ebben a sorban kell kimutatni többek között a Hitkr. 10. § (2) bekezdés g), h), i) pontja, (3) és (7) bekezdése szerinti ráfordításokat, továbbá azokat a ráfordításokat is, amelyek a fenti sorokban nem kerültek részletezésre.

2A0124 sor Származtatott ügyletek

A sor tartalmára a 2A0114 sorban leírtak az irányadók, a nettósításra vonatkozó útmutatások értelemszerű alkalmazása mellett.

2A02 sor Bevételek értékpapírokból - osztalék (Hitkr. 2. melléklet 3. tétel)

A 2A021 sorban [Hitkr. 2. melléklet 3. a) tétel] kell szerepeltetni a forgatási célú részvényekből, részesedésekből származó osztalékot. A 2A022 [Hitkr. 2. melléklet 3. b) tétel] és 2A023 soroknak [Hitkr. 2. melléklet 3. c) tétel] tartalmazniuk kell a befektetési célú részvényekből, részesedésekből származó kapott osztalékot, külön a kapcsolt vállalkozásoktól, külön pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól. A besorolást a Számv. tv. rendelkezései alapján kell végrehajtani.

2A03 sor Jutalék és díjeredmény

Itt kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó - nem kamat jellegű - jutalék és díj típusú bevételeket, ráfordításokat, az opciós díj kivételével.

2A031 sor Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek (Hitkr. 2. melléklet 4. tétel)

A tranzakciós illeték áthárított részét - függetlenül az áthárítás módjától -, mint díj és jutalék bevételt a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek soron kimutatott tételekkel együtt kell szerepeltetni.

2A032 sor Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások (Hitkr. 2. melléklet 5. tétel)

A 2A0311 és a 2A0321 Pénzügyi szolgáltatások jutalékbevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokból származnak, de nem kamat jellegűek a Hitkr. 10. § (10) és (11) bekezdésének megfelelően.

A 2A0312 és a 2A0322 sorok a Bszt. szerinti Befektetési szolgáltatásokért kapott (járó) és fizetett (fizetendő) jutalék- és díjtételeket tartalmazzák a Hitkr. 11. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (2) bekezdésében foglalt részletezésben és tartalommal.

2A04 sor Pénzügyi műveletek nettó eredménye (Hitkr. 2. melléklet 6. tétel)

Ez a blokk tartalmazza az egyéb pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó pénzügyi műveletek nettó eredményét.

Mivel ebben a blokkban sokféle eredménytípus jelenik meg és a hitelintézetek adózás előtti eredményének több mint fele ebből a jövedelemből származik, az alábbi szignifikáns eredménytípusokra kell megbontani a bevételeket és ráfordításokat:

• realizált, illetve elhatárolt árfolyameredmény (származtatott ügyletek nélkül),

• származtatott ügyletek realizált, illetve elhatárolt eredménye,

• valós értéken történő értékelésből származó értékelési különbözete,

• forgatási célú értékpapírok értékvesztése/értékvesztés visszaírása (csak a befektetési szolgáltatásoknál).

2A041 Egyéb pénzügyi szolgáltatásokból származó eredmény

2A0411 Bevételek - Egyéb pénzügyi szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. a) tétel]

2A0412 Ráfordítások - Egyéb pénzügyi szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. b) tétel]

2A042 Befektetési szolgáltatásokból származó eredmény

2A0421 Bevételek - Befektetési szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. c) tétel]

2A0422 Ráfordítások - Befektetési szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. d) tétel]

A 2A04111 és 2A04121 Egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei és ráfordításai sorokban a Hitkr. 10. § (10) és (11) bekezdésben foglaltak az irányadók.

A 2A041111 és 2A041211, illetve 2A041112 és 2A041212 sorokban kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírok, illetve a vagyoni érdekeltségek értékesítéséből származó (valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén azok törlesztéskor, lejáratakor, bevonásakor, részvénnyé történő átváltásakor) realizált bevételeket és ráfordításokat. A Számv. tv. 84. § és a Hitkr. 10. § (10) bekezdése szerint a realizált árfolyameredmény az eladási érték (névérték) és a könyv szerinti érték nyereség- vagy veszteség jellejű különbözete.

A 2A041113 és 2A041213, illetve 2A041114 és 2A041214 sorokban az értékpapírok vételárában, illetve kibocsátási árában foglalt árfolyamkülönbözeteknek az értékpapírok lejáratáig elhatárolt részéből a tárgyidőszakot érintő bevételeket és ráfordításokat tartalmazzák.

A 2A041115 és 2A041215 sorokban a vásárolt követelések értékesítésének nyereségét vagy veszteségét kell kimutatni a Hitkr. 15. § (4) bekezdés szerint, a Hitkr. 9. § (18) bekezdése figyelembevételével. Ennek megfelelően értékesítési nyereségként az eladási értéknek a könyv szerinti értéket, de legfeljebb a vásárolt követelésnek a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékét meghaladó része számolható el. A fennmaradó különbözetet értékvesztés visszaírásként a 2A0821 Értékvesztés visszaírása követelések után soron kell elszámolni. Vásárolt követelések leírásakor a könyv szerinti érték összegében veszteség keletkezik, amelyet a 2A041215 sorban kell kimutatni.

A 2A041116 és 2A041216, illetve a 2A04111 és 2A041217 sorokban kell kimutatni a deviza- és valutaforgalomban, a többdevizás pénzügyi tranzakciókban realizált marzs (marge) és konverziós nyereséget és veszteséget, illetve a devizaeszközök és kötelezettségek forint árfolyamváltozásból adódó átértékelési különbözetének nyereségét, veszteségét.

A 2A041118 sor a tárgyévben megtérült hitelezési veszteségek összegét tartalmazza.

A 2A041119 és 2A041218 Egyéb sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de a Hitkr. 10. § (10)-(13) bekezdése szerint az egyéb pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül számolandók el.

2A04112, 2A04122 Származtatott ügyletek

Két típusú eredményt kell ezekben a sorokban feltüntetni a Hitkr. 10. § (11) bekezdése szerint:

• a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött határidős, opciós, valamint swap ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető nyereségéből, illetve veszteségéből származó bevétel, illetve ráfordítás összegét, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra, továbbá

• a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereséget az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításait csökkentő tételként, a veszteséget az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit csökkentő tételként.

2A04113, 2A04123 Értékelési különbözet

A Hitkr. 9/B. § (6)-(8) bekezdése szerint a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt saját és vásárolt követelések, és a (14) bekezdésében foglalt értékpapír kölcsön miatt fennálló kötelezettségek és a hozzájuk kapcsolódó származtatott ügyletek valós értékelése során elszámolt értékelési különbözeteket a pénzügyi szolgáltatásból származó egyéb bevételek és ráfordítások között kell kimutatni az eredménykimutatásban felsorolt részletezésben és módon.

2A042 sor Befektetési szolgáltatásokból származó eredmény a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységek (kereskedési célú tevékenységek) eredménytételeit tartalmazza a Hitkr. 11. § (1) bekezdése szerint.

2A0421 Bevételek - Befektetési szolgáltatások (kereskedelmi tevékenység)

2A042141 Ráfordítások - Befektetési szolgáltatások (kereskedelmi tevékenység)

2A04211 és 2A04212 sorokra a Hitkr. 11. § (1) bekezdés c) pontja első részében foglaltak az irányadók.

A 2A042111 és 2A042211 sorokon az értékpapírok értékesítéséből származó realizált árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget kell kimutatni.

A 2A042111 soron kell kimutatni a valós értékelés alá eső kamatozó értékpapírok kamatának aktív időbeli elhatárolását, a valós értékelés értékelési különbözetétől elkülönítetten.

A 2A042112 és 2A042212 Egyéb sorokon az egyéb kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok (származtatott ügyletek kivételével) realizált (vagy várhatóan realizálódó) ügyleteinek lejárata, futamidő előtti lezárása, eladása, érvényesítése során realizált bevételeket, ráfordításokat kell kimutatni.

A 2A04212 Forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása és a 2A04222 Forgatási célú értékpapírok értékvesztése sorokon a tárgyidőszakban megképzett értékvesztés és értékvesztés visszaírás összegét kell szerepeltetni. Évközi visszaírás esetén a 2A04222 sor értékét kell csökkenteni.

A 2A04213 és a 2A04223 Származtatott ügyletek soron a Hitkr. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint egyrészt

• a saját számlára, kereskedési célra (nem fedezeti célra), vagy kereskedési célú alapügylet fedezete céljára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás üzleti évben elszámolható összegét kell kimutatni (fedezeti ügylet esetében feltéve, hogy az alapügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra),

• másrészt itt kerül elszámolásra a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú alapügylet fedezetére kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a kereskedési tevékenység ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség a kereskedési tevékenység bevételeit csökkentő tételként.

A Hitkr. 9/C. § (10) bekezdése szerint a kereskedési célú kamatswap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét - jellegétől függően -bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A Hitkr. 9/C. § (11) bekezdése szerinti ügyleteknél ez a módszer nem alkalmazható.

A 2A042133 és a 2A04224 Értékelési különbözet sorok tartalma és annak alábontása egyrészt a Hitkr. 11. § (12) bekezdésen alapul, másrészt itt kell kimutatni a Hitkr. 9/C. § (10) bekezdése szerint a kereskedési célú kamatswap ügyletek hátralévő kamatkülönbözeteinek figyelembevételével meghatározott valós értékelési különbözetet - jellegétől függően - bevételként vagy ráfordításként.

A 2A05 Egyéb eredmény (a Hitkr. 2. melléklet függőleges tagolású Eredménykimutatás I. 7. és 10. tételeinek az egyenlege)

A 2A051 Egyéb bevételek üzleti tevékenységből (Hitkr. 2. melléklet 7. tétel) és 2A052 Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből sorokat (Hitkr. 2. melléklet 10. tétel) meg kell bontani a

2A0511 Bevételek - nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás [Hitkr. 2. melléklet 7. a) tétel]

2A0521 Ráfordítások - nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás [Hitkr. 2. melléklet 10. a) tétel]

2A0512 Egyéb bevétel [Hitkr. 2. melléklet 7. b) tétel]

2A0522 Egyéb ráfordítás [Hitkr. 2. melléklet 10. b) tétel]

sorokra a Számv. tv. 77. § (1) bekezdése és 81. § (1) bekezdése szerinti tartalommal.

A 2A0511 és 2A0521 sorokon belül elkülönítetten kell kimutatni a lízingbe adott eszközök eredményét, a 2A05111 soron a lízingbe adott eszközök kamat és ÁFA nélküli értékét, a 2A05211 soron a lízingbe adott eszközök könyv szerinti értékét.

A 2A05112 és 2A05212 sorokon a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és a Számv. tv. 77. § (1) bekezdése és 81. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek közé nem tartozó - eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett - tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között [Hitkr. 11. § (3) bekezdés].

A 2A0512 és 2A0522 Egyéb bevételek és ráfordítások sorokon belül tételesen ki kell mutatni:

a 2A05121 és 2A052201 sorokon a Saját követelés értékesítés bevételét és a Saját követelés könyv szerinti értékét leíráskor, értékesítéskor a Hitkr. 15. § (3) bekezdése szerint, a Hitkr. 9. § (18) bekezdésének figyelembevételével;

a 2A05122 és 2A052202 sorokon a saját készletértékesítés, valamint az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésének eredmény-elszámolását;

a 2A052203 soron az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolása miatti ráfordításokat a Számv. tv. 53. §-a szerint;

a 2A05123, illetve 2A052204 sorokon a saját készletek értékvesztését, illetve annak visszaírását kell kimutatni. Évközi visszaírás esetén a 2A052204 sor értékét kell csökkenteni;

a 2A05124 és 2A052205 sorokon a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak értékesítésekor elszámolt bevételeket és ráfordításokat kell kimutatni;

a 2A05125 és 2A052206 sorokon a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak minősítése alapján elszámolt értékvesztést, illetve annak visszaírását az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni a Hitkr. 13. § (4) bekezdése szerint. Évközi visszaírás esetén a 2A052206 sor értékét kell csökkenteni;

a 2A05126, 2A05127, 2A052207, 2A052208 sorokon az Egyéb céltartalékok, azon belül elkülönítetten a származtatott ügyletek céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását kell bemutatni. A származtatott ügyletek egyéb céltartaléka a piaci és a kötési érték különbözetét tartalmazza a nem valós értékelés alá eső, nem fedezeti célú ügyletek esetében, beleértve az opciót. Ebbe a kategóriába sorolandók a Számv. tv. 41. §-a szerint képzett céltartalékok, amelyek nem a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő tevékenységeihez kapcsolódnak, így például végkielégítés, amelyre a fedezet még nem áll rendelkezésre, vagy a várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pl. átszervezési költségekre) képzett céltartalékok).

A 2A052209 Ráfordítások terhére elszámolt adók soron kell kimutatni a helyi önkormányzatok által kivetett - a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható - adók (pl. iparűzési adó, építményadó, kommunális adó) értékét. A hitelintézet által fizetett (fizetendő) tranzakciós illetéket is itt kell kimutatni, a Számv. tv. 81. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelően. Ennek összegét a tájékoztató adatok között külön is fel kell tüntetni.

A 2A05128 és 2A052210 Egyéb sorokban a külön soron nem kiemelt bevételeket és ráfordításokat kell kimutatni. A jelentősebb tételek a következők:

• a Különadó tv. 4. §-a alapján a hitelintézetek által fizetendő járadékok, a 4/A. §-a szerint a pénzügyi szervezetek által fizetendő különadó összege és a 4/B §-a szerint a hitelintézetek által fizetendő hitelintézeti különadó összege;

• adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegek és ezek utólagos megtérülése;

• kapott és kifizetett (fizetendő) bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, káreseményhez kapcsolódó kapott összegek, amelyek nem tartoznak az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei és ráfordításai közé;

• cégvásárlás esetén a Számv. tv. 45. §-a szerint halasztott bevételként kimutatott negatív üzleti vagy cégértéknek az egyéb bevételekkel szembeni megszüntetése (a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult);

• A Magyar Export-Import Bank Zrt. által nyújtott kötött segélyhitelekhez kapcsolódóan a központi költségvetésből adományelemként járó, állammal szembeni követelés összege egyéb bevételként, a kötött segélyhitel követelés - névleges tőkeértékének a hitelfelvevő által vissza nem térítendő - adományelem része egyéb ráfordításként;

A 2A052210 Egyéb soron az 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott támogatások közül az a) és b) pont szerinti támogatások központi költségvetéstől igényelt (járó) összegét a Hitkr. 11. § (7a) bekezdése alapján hitelezési veszteség megtérüléseként, azaz csökkentő tételként, negatív előjellel kell kimutatni.

A 2A0522101 sorban külön ki kell emelni a pénzügyi szervezetek különadójának és - az évközi auditált jelentés, valamint a decemberre vonatkozó jelentés kivételével - az év közben kimutatott hitelintézeti különadónak az összegét.

2A06 Általános igazgatási költségek (Hitkr. 2. melléklet 8. tétel)

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet működésével (pénzügyi és befektetési szolgáltatásával) kapcsolatos összes általános, banküzemi költséget (az aktívált saját teljesítmények itt nem szerepelhetnek).[11]

A 2A061 Személyi jellegű ráfordítások [Hitkr. 2. melléklet 8. a) tétel] soron belül elkülönítetten kell kimutatni a bérköltségeket (2A0611) [Hitkr. 2. melléklet 8. aa) tétel], a személyi jellegű egyéb kifizetéseket (2A0612) (Hitkr. 2. melléklet 8. ab) tétel) és a bérjárulékokat (2A0613) [Hitkr. 2. melléklet 8. ac) tétel].

A 2A062 Egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások) soron [Hitkr. 2. melléklet 8. b) tétel] belül részletezni kell a fizetett bérleti díjakat, a számítástechnikai költségeket, szakértői díjakat, marketing költségeket.

A 2A0625 Egyéb soron a máshol nem nevesített költségeket kell szerepeltetni.

2A07 Értékcsökkenési leírások (Hitkr. 2. melléklet 9. tétel)

Ez a tételcsoport az immateriális javak, tárgyi eszközök után - a számviteli szabályok szerint - költségként elszámolt terv szerinti és azonnal elszámolható értékcsökkenési leírásokat foglalja magában.

2A08 Értékvesztés és kockázati céltartalékképzés változása (Hitkr. 2. melléklet 11., 12., 12/A, 13., 14. tétel)

A Hitkr. 11. § (8) és (9) bekezdése szerint ebben a csoportban a saját és vásárolt követelések, befektetési célú értékpapírok, valamint vagyoni érdekeltségek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat, illetve csak a függő és jövőbeni kötelezettségekre elszámolt kockázati céltartalék képzéséből és felhasználásából, illetve felszabadításából adódó eredményt kell kimutatni. A Hitkr. 23. § (2), (4) és (5) bekezdése és 24. § (5) bekezdése alapján a határidős és opciós ügyletekre történő céltartalék képzést, felhasználást és felszabadítást itt kell szerepeltetni.

2A09 Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye (Hitkr. 2. melléklet 15. tétel)

Ez a sor a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos összes eddigi bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét - nyereségét, illetve veszteségét - mutatja.

Ebből:

PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYE:

2A091=2A011-2A012+2A02+2A031-2A032+2A04+2A0512-2A0522-2A06-2A07-2A08

NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYE:

2A092= 2A0511-2A0521

2A10 Rendkívüli eredmény (Hitkr. 2. melléklet 18. tétel)

Itt kell közölni a számviteli szabályok szerint elszámolt, rendkívülinek minősített bevételeket és ráfordításokat. Az itt szereplő tételeket a szöveges tájékoztatóban fel kell sorolni, és be kell mutatni a hozzájuk kapcsolódó - az eredménykimutatás más részeiben megjelenő - értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék változásokat is.

Rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a behajthatatlannak nem minősíthető - szerződésmódosítás alapján - elengedett saját, illetve vásárolt követelések összegét. A rendkívüli bevételek és ráfordítások között jelennek meg többek között az ellentételezés nélküli tartozásátvállalások, a térítés nélküli (visszaadási kötelezettség nélküli) eszköz átadások vagy átvételek, a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak, a visszafizetési kötelezettség nélküli végleges pénzátadások [a Számv. tv. 81. § (2) bekezdés c) pontja kivételével] miatti eredményelszámolások.

Ha a hitelintézet saját választása alapján a hatályos Számv. tv. rendelkezéseit alkalmazza, azaz a 2015. év végéig rendkívüli bevétel és rendkívüli ráfordításként elszámolt és bemutatott tételeket az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve a pénzügyi műveletek bevételei és pénzügyi műveletek ráfordításai között mutatja ki, akkor a 2A10 sort és annak részletező sorait nem tölti.

2A11 Adózás előtti eredmény (Hitkr. 2. melléklet 19. tétel)

Ez a sor tartalmazza a hitelintézeti tevékenységből, működésből eredő összes, tárgyévben elszámolt bevétel, ráfordítás és költség egyenlegét, azaz a Szokásos (üzleti) tevékenység eredményének és a Rendkívüli eredménynek az összegét.

2A12 Adófizetési kötelezettség (Év közben adóelőleg) (Hitkr. 2. melléklet 20. tétel)

Év közben e soron a havi eredménykimutatásban a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - az előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell. Az adófizetési kötelezettségből külön ki kell emelni a hitelintézeti különadó értékét.

Az évközi auditált jelentésben az adófizetési kötelezettséget és a hitelintézeti különadót ugyanilyen módon kell kimutatni.

Az év végi auditált jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével. Az adófizetési kötelezettségből külön ki kell emelni a hitelintézeti különadó értékét az alábbiak szerint:

2A121 Hitelintézeti különadó

Év közben - az évközi auditált jelentés kivételével - ebben a sorban csak decemberre vonatkozóan kell jelenteni a jelentésben a hitelintézeti különadót, a Különadó tv. 4/B. §-a szerint. Ekkor még a hitelintézeti különadó az előzetes adózás előtti eredmény alapján számítandó. Az év végi auditált jelentésben a hitelintézeti különadót a Különadó tv. 4/B. § (4) bekezdésének megfelelően szintén ezen a soron kell szerepeltetni, de már az auditált eredmény alapján számolva. Amennyiben a hitelintézet a számviteli eredménykimutatásban már év közben kimutatja a hitelintézeti különadót, ennek hatását év közben a felügyeleti eredménykimutatásban a 2A0522101 Pénzügyi szervezetek különadója sorban kell jelenteni. Így a decemberre vonatkozó jelentés, az évközi auditált jelentés és az év végi auditált jelentés kivételével a sor értéke 0 (nulla).

2A13 Adózott eredmény (Hitkr. 2. melléklet 21. tétel)

A sor tartalmában csak az auditált év végi jelentésben egyezik meg a Hitkr. 2. mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 21. sorával, tekintettel a felügyeleti eredménykimutatás azon korlátozására, hogy év közben csak a befizetett adóelőleget lehet szerepeltetni az adózott eredmény kiszámításánál. December végén a felügyeleti és a számviteli adózott eredmény közel azonos nagyságrendű az év végi adófeltöltési kötelezettség és a várható adófizetési kötelezettség szerepeltetése miatt.

2A14 sor Általános tartalék felhasználása (Hitkr. 2. melléklet 22. tétel)

Itt kell feltüntetni a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt, az adózott eredmény terhére - az osztalék, illetve részesedés kifizetése előtt - megképzett általános tartalék összegét, valamint az általános tartaléknak - a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt - a hitelintézet tevékenységéből adódó veszteség rendezésére igénybe vett értékét.

2A17 sor Tárgyévi eredmény (Hitkr. 2. melléklet 23. tétel)

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie az 1B Felügyeleti mérleg (Források) tábla 1B97 Tárgyévi eredmény során jelentett adattal.

Év közben a hitelintézet főkönyvi adatain alapuló, a Hitkr. 12. § (2) bekezdésének megfelelően havonta lezárt eredményének - a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének - ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az előzetes decemberi eredmény kiszámításánál a bevételek és ráfordítások számbavételénél az adott pénzügyi helyzetnek megfelelően a jogszabály által előírt tartalékokat el kell számolni, és a kiszámított adófizetési kötelezettség összegét kell figyelembe venni.

A végleges decemberi jelentésnél az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a tárgyévi eredményt.

Tájékoztató adat

2A18 Évközi számított adófizetési kötelezettség

Ezen a soron kell kimutatni a számított adófizetési kötelezettség összegét. Az adóalap korrekciós tételek hatását és az adófizetési kötelezettséget módosító egyéb tényezőket figyelembe lehet venni. A január 1-jétől halmozott érték [b) oszlop] minden negyedév végén megegyezik a 2C tábla 2C81 sor c) oszlopában szereplő értékkel.

2A2 Fizetett (fizetendő) tranzakciós illeték

A 2A052209 Ráfordítások terhére elszámolt adók sorból kiemelten itt kell jelenteni a fizetett (fizetendő) tranzakciós illeték összegét.

2A3 Tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék

Itt kell szerepeltetni a közgyűlés által a tárgyidőszakban ténylegesen jóváhagyott osztalék és részesedés összegét.

2C Eredményadatok részletezése

A tábla a 2A Eredménykimutatás egyes kiemelt jelentőségű, vagy számvitelileg összetettebb soraira vonatkozóan tartalmaz kiegészítő, részletező adatokat.

A tábla oszlopai

Ha az ügylet eredményének összetevői tisztán bevételi vagy ráfordítás tételek, akkor az a) Bevétel vagy Ráfordítás oszlopban kell az adatot kimutatni.

Ha az eredménytípusokat az ügylet futamidején átívelő teljes összegükben az állomány bruttó és a nettó értékének különbözeteként lehet meghatározni, akkor a b) Bruttó vagy teljes érték oszlopban a 1AB Felügyeleti mérleg szerinti bruttó értéket kell megadni. A Teljes érték a 2C101, 2C102 sorokra értelmezendő, ahol a Bruttó fogalom számvitelileg nem értelmezhető. A c) Könyv szerinti (nettó) érték oszlopban az 1AN Felügyeleti mérleg szerinti nettó értékeket kell kimutatni.

A tábla sorai

2C1 Hitelezési veszteség

A hitelezési veszteség (2C101 sor) a befolyt ellenérték és kintlévőség bruttó értékének különbözete.

A hitelintézet a várható hitelezési vesztesége fedezetére értékvesztést vagy céltartalékot képez (2C102) és ezzel csökkenti a nemteljesítés bekövetkezésének évét terhelő veszteséget.

A 2C11-2C15 részletező sorokban a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint behajthatatlannak minősített saját és vásárolt követelések - beleértve a Hitkr. 2. § 29. pontja szerint a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követeléseket is - leírása vagy értékesítése, valamint a Számv. tv. 81. §-a szerint behajthatatlannak nem minősíthető követelések térítés nélküli elengedése miatti teljes hitelezési veszteség összegét bontják összetevőkre az eredménykimutatás egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, az egyéb bevételek és ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások soraihoz kapcsolódóan.

A 2C102 sorban a tábla 1. pontjában érintett állományokra képzett, a leírást, végleges értékesítést, vagy elengedést megelőzően az előző évek eredményéből vagy tárgyévben képzett értékvesztés teljes összegét kell kimutatni.

A további adatok megadására a Hitkr. 11. § (7) bekezdése és a 15. § (3)-(5) bekezdése vonatkozik.

2C11 és 2C13 sorokban a Behajthatatlannak minősített vásárolt, illetve saját követelésekből a leírt vagy véglegesen eladott állomány leírás vagy értékesítés előtti bruttó (teljes fennálló) értékét és könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.

Az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt vagy véglegesen eladott összes tőkekövetelések (beleértve az értékpapírokat és a nem értékpapír részesedéseket is) bruttó [b) oszlop] és nettó értékét [c) oszlop] Nem pénzügyi vállalatok, Háztartások, Külföld és Egyéb szektorbontásban kell részletezni a 2C111-2C114, illetve a 2C131-2C134 sorokban. Az eladott követelésekhez kapcsolódó, a nullás számlaosztályban nyilvántartott követelések leírását itt nem kell szerepeltetni a többszörös számbavétel elkerülése érdekében. A 2C111-114 és 2C131-134 részletező sorok nem tartalmazhatják az ezen szektorokhoz kapcsolódó kamat és kamat jellegű követeléseket. Ezeket a kamatköveteléseket összevontan a 2C115 és 2C135 Leírt kamatkövetelések soron kell jelenteni.

A 2C115 és 2C135 Leírt kamatkövetelések soron egy összegben kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve egyéb okból leírt, a leírás előtt a rövid lejáratú hitelek között nyilvántartott, 1996. január 1-jét megelőzően keletkezett lejárt kamat- és kamat jellegű jutalék összegét.

A 2C12, 2C14 sorokban a Véglegesen eladott, behajthatatlannak minősített vásárolt, illetve saját követelések eladási értékét kell kimutatni.

Az eladott kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy ellenértékük kifizetésére mikor került sor.

Itt is külön kell kimutatni az adott év során a tárgyhó végéig - az eladás előtt a rövid lejáratú hitelek között szerepelt - véglegesen eladott kamat- és kamat jellegű jutalékkövetelések összegét.

A 2C15 soron a Behajthatatlannak nem minősíthető, elengedett követelések bruttó (teljes fennálló) értékét és könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.

Az elengedett kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva és külön a kamatot, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből.

A 2C1 Hitelezési veszteség szakaszban a devizahitelesek védelme érdekében hozott, a devizakölcsöntv.-ben foglalt kormányzati intézkedésekből származó hitelezési veszteséget nem kell kimutatni.

2C2 Saját érdekeltségnek véglegesen eladott kihelyezések

A véglegesen eladott összes kihelyezés közül azokat kell bruttó értéken és könyv szerinti nettó értéken [2C21 sor b) és c) oszlop), illetve eladási értéken [2C22 sor b) oszlop] kimutatni (január 1-jétől a tárgyhó végéig), amelyeket a hitelintézet saját érdekeltségének értékesített. Saját érdekeltségnek az a vállalkozás számít, ahol a hitelintézet a vagyoni vagy a szavazati jogoknak legalább tíz százalékát birtokolja.

2C3 Befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal kötött ügyletek eredménye

A kimutatás célja a Hpt. 6. § (1) bekezdés 6. pontja szerint befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal - ezen belül a kapcsolt vállalkozásokkal - lebonyolított ügyletek, tranzakciók és egyéb műveletek jövedelemáramlásainak kimutatása. A táblaszakasz a hitelintézet kétirányú (tulajdonosi és befektetési) - és az átlagos piacitól eltérő kockázatú - kapcsolatából származó eredményét emeli ki az összes kamat és kamat jellegű, továbbá nem kamat jellegű eredményéből. [A kapcsolt vállalkozás a Számv. tv. szerint meghatározott fogalom.]

2C31 Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek eredménye

Itt kell feltüntetni a hitelintézetnek azokkal a vállalkozásokkal kötött ügyleteiből, befektetéseiből, pénzügyi és egyéb tranzakcióból, kockázatvállalásaiból származó bevételeket (2C311) és ráfordításokat (2C312), amelyeknek a hitelintézet egyszerre tulajdona és ügyfele és a vállalkozás a hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A tulajdonosi kapcsolatokból származó, a negyedév folyamán elszámolt bevételekből, illetve ráfordításokból és költségekből külön ki kell emelni és kimutatni a kapcsolt vállalkozástól származó kamat- és kamat jellegű (2C31111 és 2C31211), valamint a nem kamat jellegű eredménytételeket (2C31121 és 2C31221).

2C32 Befektetésekhez kapcsolódó ügyletek eredménye

Itt kell feltüntetni a hitelintézetnek azokkal a vállalkozásokkal kötött ügyleteiből, befektetéseiből, pénzügyi és egyéb tranzakcióból, kockázatvállalásaiból származó bevételeket (2C321) és ráfordításokat (2C322), amelyekkel a hitelintézet egyszerre tulajdonosi és ügyfélkapcsolatban van és hitelintézet a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A befektetési kapcsolatokból származó, a negyedév folyamán elszámolt bevételekből, illetve ráfordításokból és költségekből külön ki kell emelni és kimutatni a kapcsolt vállalkozástól származó kamat- és kamat jellegű (2C32111 és 2C32211), valamint a nem kamat jellegű eredménytételeket (2C32121 és 2C32221).

2C4 Bevételek értékpapírokból-osztalék

A 2C41 és 2C42 sorokban az eredménykimutatás 2A02 Bevételek értékpapírokból-osztalék sorának összesen adatait kell részletezni belföldiektől és külföldiektől kapott (járó) osztalékbevételek bontásban.

2C5 Kamattámogatások

A 2C5 részletező soraiban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben nevesített kamattámogatásokat kell kimutatni, eredményszemléletben. Az adatszolgáltatásnak nem részei a jogosultak által közvetlenül (nem hitelintézeten keresztül) igénybevett támogatások (pl. fiatalok otthonteremtési támogatása).

A 2C51 Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C52 Kiegészítő kamattámogatás sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. és 14. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kiegészítő kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C53 Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 15. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C54 Lakóházfelújítási és víziközmű kamattámogatás sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 16. §-a alapján az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C55 Kamattámogatás települési önkormányzatok részére sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 22. §-a alapján az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni.

2C6 Kamat jellegű bevételek és ráfordítások

A 2C6 sor alábontó sorai az eredménykimutatás 2A011 Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek és 2A012 Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások kamat jellegű tételeinek nem teljeskörű részletezésére szolgál.

A 2C61 Rendelkezésre-tartási díjbevételek sorban azok a tételek jelennek meg, amelyeket az ügyfél fizet a hitelszerződésben meghatározott hitelkeretnek a hitelintézet által rendelkezésre tartott, az ügyfél által igénybe nem vett része után a rendelkezésre tartási időszakra vonatkozóan.

A 2C62 Kezelési költség sorban a szerződéskötésért és a hitel kezeléséért felszámított - általában egyszeri - költség összegeket (ún. adminisztrációs díjat vagy költségáltalányt) kell kimutatni.

A 2C63 Egyéb, hitelezéssel összefüggő bevételek sor jellemzően a hitelszerződés futamidő alatti módosításáért felszámított - számos esetben egyszeri - díjtételeket tartalmazza, így többek között a hitelkeret-beállítási díjat, hitelfolyósítási díjat, a szerződésmódosítási díjat, előtörlesztési díjat.

(A hitelnyújtással, illetve hitelfelvétellel összefüggésben felmerült egyéb díjakat, így különösen a hitelbírálati díjat, garanciadíjat, ügynöki jutalékot a pénzügyi szolgáltatások eredménytételei között, a földhivatali eljárási díjat, felszólító levél díját, közjegyzői díjat általános igazgatási költségek között, egyéb igazgatási költségként kell elszámolni. Ha az ilyen címen kifizetett díjakat a pénzügyi intézmény az ügyfél felé tovább felszámítja a pénzügyi szolgáltatási díjakba beépítve, akkor az így felszámított díjbevételek egyéb pénzügyi szolgáltatási díjbevételnek minősülnek.)

A 2C64 Faktoring és váltóleszámítolás díj- és kamatbevétele sor tartalma Hitkr. 10. § (3) bekezdése és 17. § (5)-(9) bekezdése szerint a váltóleszámítolási díj, illetve faktorálási díj, amely egyrészt a faktordíj (a követelés kiegyenlítésének idejére számított diszkontált kamat összege), a másrészt a megvásárolt követelés összege után felszámított egyszeri kezelési költség.

A 2C65 Kamatmentesen nyújtott hitel, kölcsön után kapott kezelési költség sorba a Hitkr. 10. § (2) bekezdés i) pontjának megfelelően a kamatmentes hitel kezelési költségét kamat jellegű bevételként kell elszámolni, ha az üzletszabályzat szerint annak tartalma kamat. Ide sorolható a kamatmentes dolgozói hitel kezelési költsége is.

A 2C66 Értékpapírkölcsön után kapott kölcsönzési díjak és a 2C67 Értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díjak sorban a Hitkr. 16. § (6) bekezdés ad) és bd) alpontja szerinti eredménytételeket kell kimutatni egyéb pénzügyi, vagy befektetési szolgáltatási eredménytételként.

A 2C68 Exporttal kapcsolatos Kötött Segélyhitelezés bevétele és a 2C69 Exporttal kapcsolatos Kötött Segélyhitelezés ráfordítása sorban a Hitkr. 10. § (7) bekezdése szerinti eredménytételeket kell kimutatni a jogszabályban leírt elszámolási módon.

2C7 Közvetített szolgáltatások

A közvetített szolgáltatás fogalmát a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 1. pontja határozza meg.

A 2C71 Bevételek soron azokat a hitelintézetnek járó (pl. az ügyfélnek, ügynöknek, stb.) továbbszámlázott szolgáltatásokat kell kimutatni, amely mögött - részben vagy egészben - közvetített szolgáltatást tartalmazó ráfordítást számolt el a hitelintézet.

A 2C72 Ráfordítások soron azokat a hitelintézetet terhelő (pl. az anyavállalatnak, stb.) továbbszámlázott szolgáltatásokat kell kimutatni, amely mögött - részben vagy egészben - közvetített szolgáltatást tartalmazó bevételt számolt el a hitelintézet.

2C8 Egyéb tájékoztató adatok

A 2C81-2C84 sor alábontó sorai a társasági adóra vonatkoznak, a hitelintézeti különadóra nem.

2C81 Adófizetési kötelezettség korrekciós és módosító tényezők figyelembevételével

A 2C81 sor c) oszlopban kell kimutatni a 2A12 sorból a társasági adó fizetési kötelezettségnek az adóalap korrekciós tételek hatásával és az adófizetési kötelezettséget módosító egyéb tényezőkkel növelt, illetve csökkentett összegét.

Az év végi auditált jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség hitelintézeti különadót nem tartalmazó összegével.

2C82 Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-jétől a tárgy negyedév végéig) sor:

Év közben a Hitkr. 12. § (2) bekezdése alapján az eredménykimutatásban elszámolt tárgyévi bevétel, ráfordítás és költségadatok egyenlege alapján számított várható társasági adó összegét kell szerepeltetni. A várható (számított) társasági adó a tárgy negyedév végéig halmozott adózás előtti eredményből a mindenkori adókulcsokkal számított adófizetési kötelezettséget jelenti. Ha az adózás előtti eredmény negatív, akkor az adófizetési kötelezettség értéke nulla.

Ha a hitelintézet a társasági adófizetési kötelezettséget nem az általános szabályok szerint, hanem a jövedelem-(nyereség-) minimum adó szabályai [Tao. tv. 6. § (7) és (8) bekezdése] szerint állapítja meg, az előzetes számításoknál a minimumadót meg kell határoznia és a két módszerrel számított adó közül a magasabb értéket kell az eredménykimutatásban megjelenítenie.

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - a társasági adótörvény előírásai szerint végrehajtott előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell, azzal az eltéréssel, hogy a hitelintézeti különadót nem kell beszámítani.

2C83 Adóalap korrekciós tételek hatása és 2C84 Egyéb, az adófizetési kötelezettséget módosító tényezők sorokban a hitelintézeti különadón kívüli, a fizetendő társasági adóban érvényesíthető vagy érvényesített, adóalap-növelő vagy csökkentő korrekciók hatását és egyéb módosításokat kell kimutatni.

Az évközi adatszolgáltatásokban csak az ismert és a hitelintézet gazdasági helyzetének megítélését lényegesen meghatározó adóalap korrekciókat kell figyelembe venni. Lényegesnek minősíthető az egyedi adókorrekció kimutatásának szükségessége, ha az az adózás előtti eredmény 20 %-át meghaladja.

Az év végi előzetes, még nem auditált jelentésekben a már ismert és számszerűsített adókorrekciókat kell kimutatni.

Az év végi auditált jelentésben az adóbevallás szerinti értékeket kell megjeleníteni.

A 2C85 Adófizetési különbözet (halmozott január 1-jétől a tárgy negyedév végéig) sor az adóhatósággal szemben ténylegesen fennálló adókövetelést (visszatérítendő adót) vagy adókötelezettséget (adótartozást) tartalmazza. A fizetendő adókülönbözetet előjel nélkül, a visszatérítendő adót negatív előjellel kell szerepeltetni. A sor a hitelintézeti különadóból származó adókövetelést, vagy adótartozást is tartalmazza.

A 2C9 Terven felüli értékcsökkenés szakaszban az immateriális javakra, illetve tárgyi eszközökre terven felül elszámolt értékcsökkenés adatokat kell szolgáltatni.

3DBA - 3DBE Származtatott ügyletek (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

3DBA Származtatott ügyletek - HUF;

3DBB Származtatott ügyletek - EUR;

3DBC Származtatott ügyletek - USD;

3DBD Származtatott ügyletek - CHF;

3DBE Származtatott ügyletek - Egyéb devizák

A tábla a származtatott ügyletekkel kapcsolatos hitelintézeti aktivitásnak és a fennálló ügyletek típusának, jellegének, pozitív vagy negatív piaci értékének (pótlási költségének) felmérését szolgálja.

A táblákba besorolandó minden származtatott ügylet, amelyben a hitelintézetnek pénzügyi intézményekkel és ügyfelekkel szemben fennálló pozíciója van. Az ügyfeleken belül külön soron kell kiemelni a nem pénzügyi vállalatokkal, illetve a magánszemélyekkel kötött ügyletek adatait. A fennálló pozíció bruttó módon értendő, azaz feltüntetendő minden, még le nem járt szerződésből eredő pozíció, függetlenül attól, hogy az kockázatkezelési értelemben fedezett-e vagy sem.

A származtatott ügyletekre vonatkozó jelentésta forinton (3DBA - HUF) kívül a 3 legfőbb devizára (euro, USA dollár, svájci frank) kell kitölteni, illetve a további devizákra, összesítve, amelyeket külön, számozott (3DBB - Euro, 3DBC - USD, 3DBD - CHF, 3DBE - egyéb devizák) táblákban kell szerepeltetni. Az azonos szerkezetű 3DBA - 3DBE táblákat a kitöltési útmutatóban a továbbiakban általánosan 3DB táblaként említjük. A megfelelő devizaértékeket a fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon át kell váltani forintra (konvertálni) és a táblákat forintban kell kitölteni. Ha a hitelintézetnek a nevesített devizák valamelyikében nincs származtatott ügyletből eredő pozíciója, az adott devizanem táblájának első sorát nullával kell feltölteni, a nemleges jelentés szabályainak megfelelően. A táblákban csak az adott deviza szerinti ügyleteket szabad kimutatni.

Az ügyleteket nem kell megbontani aszerint, hogy tőzsdén, vagy tőzsdén kívül köttettek. (E szempontból megkülönböztethető ügyletekből származó pozíciók tehát egységesen kezelendők.)

A tábla oszlopai

A hitelintézet portfoliójában lévő származtatott ügyletekre vonatkozóan kért adatokat az ügylet fedezeti és nem-fedezeti jellege szerint, azokon belül banki könyvi és kereskedési könyvi bontásban kell kimutatni.

Az Elvi főösszegek/kötési árak oszlopban a határidős rövid és hosszú pozíciók (opciós ügyleteknél az opció típusából adódó pozíciók) névértéke pozitív (abszolút) értékként értelmezendő.

Az összesítő sorok az abszolút számként kimutatott részadatok összesített értékei.

A pozíciók lejárati bontásánál az ügylet hátralévő futamidejét kell figyelembe venni.

Az értékek meghatározásakor a fejlécben megjelölt hátralévő futamidejű ügyletek összesített elvi főösszegeit, illetve kötési árait kell megadni az alábbiak szerint:

• Egydevizás kamatláb ügyletekből eredő pozíciók esetén az elvi főösszegeket kell a táblában feltüntetni.

• Kétdevizás határidős és swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti hosszú és rövid pozíciók esetén az egyik deviza (bázisdeviza) a névértéket, a másik deviza a határidős kötésértékét mutatja.

• Részvényszerződések, kötvényszerződések, nemesfémszerződések és áruszerződések esetén a kötési árat kell feltüntetni, ami a szerződés tárgyául szolgáló alaptermék egy egységének szerződésbeni lehívási vagy határidős ára és az alaptermék szerződés szerinti darabszámának szorzata.

A Pozíciók piaci értéke, összesen fejlécű oszlopokba az előző három oszlopban feltüntetett pozíciók piaci értékét kell beírni. A piaci érték tartalmáról a Hitkr. 22. § (6) bekezdése rendelkezik és a hitelintézet Értékelési szabályzata tartalmaz intézményi előírásokat. Egyéb megbízható információforrás hiányában a piaci érték alatt az intézmény adott ügyletekre vonatkozó modellszámításainak eredménye értendő.

A piaci érték meghatározása

1) A határidős ügylet és a swap ügylet határidős ügyletrésze két ellentétes irányú pénzáramlást foglal magában, azaz hosszú és rövid pozícióval egyaránt rendelkezik. Az ügyletek hosszú és rövid pozícióihoz tartozó pénzáramok (forintra konvertált) jelenértékei előjelesen (hosszú pozíció "+", rövid pozíció "-") tüntetendők fel a megfelelő devizatábla piaci érték oszlopában. (Deviza pénzáramok esetén előbb kell a jelenértéket számolni, majd ezt kell adott napi árfolyamon forintra konvertálni.)

2) Az egyéb származtatott ügyleteknél a pozitív vagy negatív piaci értéket kell feltüntetni előjelhelyesen.

Az ügyleteket szerződésenként összesítve, a lejárattól és a fedezeti céltól függően kell szerepeltetni.

A Szerződések/ügyletek száma és a Partnerek/ügyfelek száma oszlopok értelemszerűen töltendők ki; azon ügylettípusok esetében, amelyek két külön soron jelentendő pozícióra bontandók szét az egyes szerződések, illetve ügyfelek az ügylet mindkét lába esetén beszámítandók az adott sorban feltüntetendő értékbe.

A tábla sorai

Az ügyletek típusa, majd piaci értékének vagy nettó jelenértékének pozitív vagy negatív jellege határozza meg, hogy az adott ügylet, szerződés a tábla mely sorában kerül kimutatásra. Egy pozíciónak jellemzően mindig van valamekkora értéke, amely jellemzően egy-egy intézmény Értékelési szabályzatában rögzített módszertan szerint kerül kiszámításra. Ez az érték vagy pozitív vagy negatív, és ennek alapján kell a megfelelő pozitív vagy negatív sorba besorolni. Az alábontó sorok összege szerepel az összegző sorokon. Ha egy ügylet két lábra (pozícióra) bontásra kerül, egy-egy lábnak megfelelő pénzáram jelenértékének forintra konvertált mértékeinek viszonya határozza meg, hogy az ügylet az adott üzleti napon pozitív vagy negatív értékű az intézmény számára, és e szerint kell a pozitív értékű, vagy a negatív értékű sorba sorolni.

A szerződéses partnerek felosztása pénzügyi szervezetekre és ügyfelekre teljes körű kell, hogy legyen. Pénzügyi szervezetnek minősül minden olyan intézmény, amely az MNB-nek, vagy bármely külföldi társhatóságának felügyeleti hatáskörébe tartozik.

A pénzügyi szervezetek körébe a C, D, E, F szektorokba sorolt intézmények és az azoknak megfelelő külföldi szervezetek tartoznak. A tábla vonatkozásában a pénzügyi szervezetek közé sorolandó a B szektorba tartozó MNB és a külföldi jegybankok is. Szintén a pénzügyi szervezetekhez kell sorolni a nemzetközi pénzügyi intézményeket.

Az ügyfelek közé sorolandó minden olyan szerződéses partner (nem pénzügyi szervezet/vállalat, önkormányzat, magánszemély, egyéb), amely nem pénzügyi szervezet és nem tartozik a fent kiemelt intézmények közé. A szerződéses partnereket nem kell megkülönböztetni a külföldi/belföldi jellegük szerint.

Az ügyletek típusai:

Egy adott devizához tartozó tábla kitöltése szempontjából kamatláb-szerződésnek kizárólag olyan ügyletek számítanak, amelyek várható pénzáramait nem befolyásolja egyéb deviza árfolyama, csak valamilyen (nem feltétlenül az adott devizához kötődő) kamatláb alakulása.

A devizaszerződésekhez tartozó sorokban kell feltüntetni mindazon ügyleteket, amelyek várható pénzáramainak értékét valamely egyéb deviza árfolyama is befolyásolja. Nem értendők ide azok a szerződések, amelyek tárgya/alapterméke olyan részvény, kötvény, nemesfém, áru, amelyek ellenértékét esetleg más devizában kell kiegyenlíteni; ezeket a tábla megfelelő, nevesített részeiben kell feltüntetni. A több devizás (beleértve az arany) kamatlábügyleteket devizaügyletként kell kezelni.

Azok az összetett ügyletek, amelyek nem bonthatók fel pontosan határidős, swap, vagy opciós pozíciókra, a táblában külön nevesítésre kerülnek. Ezek kiemelten az FX linked swap, a Target Redemption Forward és az Extendible forward ügyletek, amelyeknek meghatározása az egyértelmű beazonosíthatóság elősegítése céljából a 3DB táblákra vonatkozó kitöltési útmutató végén található.

Az egyéb (összetett) ügyletek közé kerülnek besorolásra mindazon ügyletek, amelyek az adatszolgáltató intézmény megítélése szerint nem sorolhatók be pontosan a korábbi sorokban nevesített ügylettípusokba (3DB77 és 3DB78 sor). E termékekről az intézmény írásbeli leírást (tájékoztatást) ad az MNB részére, amely leírás tartalmazza a termék értékelési módszertanát és letéti követelményeit is. A leírás beadásának határideje az első olyan jelentés beküldését követő 15. munkanap, amely jelentés először tartalmaz nullától különböző (bruttó) pozíciót az adott termékben.

Meghatározások:

FX linked swap: olyan ügylet, amelyben egyik deviza (a továbbiakban: 1. deviza) másik devizában (a továbbiakban: 2. deviza) kifejezett árfolyama tekinthető az egyetlen olyan változónak, amely a futamidő során determinálja a nettó kifizetéseket. A futamidő során több elszámolási időpont is lehet; elszámolási időpont alatt itt az az üzleti nap értendő, amely napon érvényes devizaárfolyam az elszámolás alapját képezi. Az ügylet során a szereplők az elvi főösszegre vetített (különböző mértékű) kamatot fizetnek egymásnak. Ha az árfolyam a kötési ár fölött van, az 1. Szereplő az elvi főösszegre vetítve (piaci spot árfolyam/kötési árfolyam - 1) mértékű hozamot fizet a 2. Szereplőnek. Ha az árfolyam a kiütési árfolyam alá gyengül, az 1. Szereplőnek megszűnik a jövőre vonatkozó hozam-fizetési kötelezettsége. Az ügylet besorolásának szempontjából az 1. Szereplőnek ebben az ügyletben rövid pozíciója van az 1. devizában és hosszú pozíciója a 2. devizában. Hasonlóan, 2. Szereplőnek ebben az ügyletben hosszú pozíciója van az 1. devizában és rövid pozíciója a 2. devizában.

Az FX linked swap ügyletek esetében egy devizában hosszúnak tekintendő a pozíció, amennyiben az adatszolgáltató intézmény kapja az adott devizaárfolyam emelkedése által meghatározott, névértékre vetített hozamot, illetve rövidnek, amennyiben fizeti azt. A pozíciókat annak alapján kell lejárat szerint besorolni a megfelelő oszlopba, hogy az ügyletnek mi a szerződés szerinti végleges lejárata, elszámolási időpontoktól, illetve kiütési esemény bekövetkezésének kockázatától (valószínűségétől) függetlenül. Ha egy ügylet esetében a fordulónapig már bekövetkezett a kiütési esemény, megszüntetve ezáltal az árfolyam emelkedéstől függő hozamfizetési kötelezettséget, de az ügylet még nem került lezárásra/elszámolásra, az ügylet várható pénzáramait a szerződésben meghatározott időpontoknak megfelelő sávokba sorolva kell a határidős kötelezettségek között szerepeltetni (3DB71 és 3DB72 sor).

Target Redemption Forward: olyan határidős ügyletek sorozata, amely ügyleteknek különbözik az elvi főösszege aszerint, hogy a spot árfolyam a kötési árfolyamnál magasabb vagy alacsonyabb. Ez az ügylet szintetikusan előállítható lenne vételi és eladási opciók kombinációjaként. Amennyiben azonban szerepel a megállapodásban olyan kitétel, mely szerint a további elszámolásokra vonatkozó megállapodás érvényét veszíti, amint valamelyik szerződő fél valamilyen módon számított, az ügyleten elért eredménye elér egy bizonyos összeget, az ügylet már nem feleltethető meg pontosan opciók kombinációjának, ezért külön nevesített Target Redemption Forwardként kell jelenteni. Ha a profitcél elérésre került, a továbbiakban lejártnak kell tekinteni az ügyletet.

A Target Redemption Forward ügyletekből származó pozíció egy devizában hosszú, ha az adott devizaárfolyam emelkedése értéknövelően hat ezen ügyletből származó pozícióra. Az ügyletben szereplő mindkét devizához tartozó tábla megfelelő soraiban fel kell tüntetni az ügylet paramétereit. Futamidő szerinti besoroláskor az ügylet végleges lejárata veendő alapul, elszámolási időpontoktól, illetve kiütési esemény bekövetkezésének kockázatától (valószínűségétől) függetlenül (3DB73 és 3DB74 sor).

Extendible forward: olyan ügylet, amelynek keretében az egyik szereplő a másik szereplővel szintetikus határidős ügyleteket köt meghatározott lejáratokra, továbbá opciót (jogot) ad annak, hogy a jövőbeni árfolyamváltozások függvényében - amennyiben egy adott jövőbeni időpontban az ügylet alapjául szolgáló termék árfolyama eléri vagy meghaladja az előre meghatározott referencia értéket - újabb szintetikus határidős ügylet-sorozatot kössön vele az előre meghatározott feltételek szerint. A két határidős ügylet-sorozat kötési árfolyamának egyezősége nem szükségszerű. A második határidős ügylet létrejötte feltételhez - az árfolyam jövőbeni alakulásához, egy előre meghatározott szint eléréséhez - kötött. Ha nem kerül sor a referencia értéke elérésére adott időpontban, akkor a továbbiakban a második szintetikus határidős ügylet sorozat lejártnak tekintendő.

Az Extendible Forward ügyletekből származó pozíció egy devizában hosszú, ha az adott deviza árfolyamemelkedése értéknövelően hat ezen ügyletből származó pozícióra. Az ügyletben szereplő mindkét devizához tartozó tábla megfelelő soraiban fel kell tüntetni az ügylet paramétereit. Futamidő szerinti besoroláskor az ügylet végleges lejárata (biztos megszűnése) veendő alapul, elszámolási időpontoktól, illetve kiütési esemény bekövetkezésének kockázatától függetlenül, annak feltételezésével, hogy az ügyletben szereplő opció lehívásra kerül (3DB75 és 3DB76 sor).

3I Tulajdonosi kapcsolatok

A tábla oszlopai

A jelentésben azokhoz a tulajdonosokhoz kapcsolódó kihelyezéseket, és azoktól a tulajdonosoktól kapott forrásokat és az általuk rendelkezésre bocsátott - le nem hívott - hitelkereteket kell szerepeltetni a) Forint, b) Euro, és c) Egyéb deviza bontásban, amelyek részesedése a jegyzett tőkében eléri az 5%-ot. Szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében a részjegy állomány 5%-át kell figyelembe venni.

A tábla sorai

A 3I1 - 3I36 sor csak mérlegen belüli tételeket tartalmazhat. A tulajdonosokhoz kapcsolódó, származtatott ügyletekből (pl. swap) származó, mérlegen kívüli tételként nyilvántartott követeléseket, kötelezettségek a táblában nem jelenthetők.

3J1 - 3J2 Értékpapírok értékelési adatai

A jelentések tartalmilag a mérleg eszköz oldalán lévő 1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 1AB3 Tulajdoni részesedések és 1AB6 Vagyoni érdekeltségek sorain könyv szerinti értéken jelentett értékpapír állományokat tartalmazza, de a hitelintézet által követett számviteli értékelési eljárásoknak megfelelő értéken és a prudenciális jogszabályokban [CRR harmadik rész I. cím 3. fejezet (Kereskedési könyv)] lefektetett értékelési szabályok szerint.

A táblákban mindazokat az értékpapírokat, jogokat megtestesítő okiratokat is számba kell venni, amelyeket a Számv. tv. értelmében értékpapírnak kell tekinteni olyan, de, amelyek más törvény (pl. a Tpt.) értelmében nem minősülnek értékpapírnak (így különösen az üzletrész). Ennek alapján a felügyeleti mérleg 1AB6 Vagyoni érdekeltségek között nem értékpapírként nyilvántartott, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket is fel kell tüntetni a táblában.

A jogszabályok instrumentum-típusokra vonatkozó terminológiája nem azonos. A számvitel és a statisztika - noha nem teljesen egybevágó tartalommal, de - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés fogalmakat használja, a kereskedési könyvi szabályozás a kötvények, illetve részvények és egyéb értékpapírok megkülönböztetést. Ebben a táblában a a kereskedési szándékkal tartott értékpapíroknál a CRR szerinti piaci értéket is jelenteni kell, az instrumentumok megnevezése az egyértelmű beazonosítás érdekében. Egyéb állományok esetében a számviteli fogalmak találhatóak a megnevezés rovatban. Azokban az esetekben, amikor a statisztikai mérleg fogalma eltér a számviteli besorolástól (mint pl. a zárt végű ingatlanalap befektetési jegye esetében, amely határozott idejű alap jegyeként a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontja szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősül), ebben a táblában minden esetben a számviteli besorolás alkalmazása szükséges, tehát az adott értékpapírokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell szerepeltetni. Azokat az értékpapírokat, amelyek lejárattal rendelkeznek, de sem a számviteli, sem a statisztikai mérlegben nem tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő papírok közé, pl. kockázati tőkealap jegye, szintén az Egyéb értékpapírok között kell kimutatni.

A magyar állampapírokat minden esetben külön soron kell szerepeltetni. Az állampapírok körét a Tpt.-nek megfelelően kell értelmezni, ennek megfelelően a magyar állampapírok közé sorolandók az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is.

3J1 Valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek - Értékpapírok értékelési adatai

Ebben a táblában a Számv. tv. 59/A-59/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelést nem alkalmazó hitelintézeteknek kell jelenteni az értékpapírokra vonatkozó adatokat forgatási és befektetési célú bontásban.

A tábla sorai

A forgatási célú értékpapírokon belül meg kell különböztetni a, kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományát, amelyeket a számviteli értékelési szabályoknak megfelelő értéken, és a CRR szerinti értéken (piaci érték) is jelenteni kell (3J1114, 3J1124 sorok). A kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományát tovább kell bontani a saját kezelésű (3J111 sorok), és a portfóliókezelésbe adott állományok (3J112 sorok) elkülönítése érdekében, ahol az értékpapírok értékelését a portfóliókezelő végzi.

A 3J113 Nem kereskedési szándékkal tartott forgatási célú értékpapírok sorokon azokat az eredeti lejárat szerint rövid - legfeljebb egy éves - lejáratú értékpapírokat (pl. DKJ) kell szerepeltetni, amelyeket a számviteli kimutatásokban forgatási célúnak kell besorolni, de nem a CRR szerinti kereskedési szándékkal, hanem a kereskedési szabályzat alapján lejáratig tartanak. A kereskedési könyvet nem vezető hitelintézeteknek ezeken a sorokon kell szerepeltetniük a forgatási célú hitel- és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát. A 3J1133 Részvények és egyéb értékpapírok sorokon olyan értékpapírok szerepelhetnek, amelyek sem a számviteli, sem a statisztikai mérlegben nem tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő papírok közé, pl. részvények, kockázati tőkealap jegye.

A 3J12 Befektetési célú értékpapírok között kell jelenteni a könyvekbe befektetési célúként felvett értékpapírokat, közöttük azoknak a tárgyévben lejáró értékpapíroknak a még fennálló állományát is, amelyeket a Számv. tv. 30. § (5) bekezdése alapján a számviteli mérlegben a forgatási célú értékpapírok között kell kimutatni. A vagyoni érdekeltségek könyv szerinti értékét és értékvesztését a befektetési célú értékpapírokon belül a részvények és egyéb értékpapírok sorokban (a 3J1231 és 3J1232) kell kimutatni.

3J2 Valós értékelést alkalmazó hitelintézetek - Értékpapírok értékelési adatai

Ebben a táblában kell jelenteni az értékpapírokra vonatkozó valós érték adatokat a Számv. tv. 59/A-59/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelést alkalmazó hitelintézeteknek forgatási és befektetési célú bontásban.

A táblában az értékpapírok állományát valós értéken kell kimutatni. A Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően a valós értéken értékelt értékesíthető értékpapírok pozitív értékelési különbözete nem része az eszköz könyv szerinti értékének, így a valós értékelést alkalmazó hitelintézeteknél a 3J2 tábla főösszege (3J21) és a felügyeleti mérleg 1AB2, 1AB3 és 1AB6 soraiban szereplő értékek összege eltér egymástól. Ez abból adódik, hogy a fenti jogszabálynak megfelelően a felügyeleti mérlegben a valós értéken értékelt értékesíthető értékpapírok pozitív értékelési különbözete nem jelenik meg az értékpapírhoz kapcsoltan annak könyv szerinti értékében, hanem az 1AB91 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök között (1AB914 Egyéb sor).

A tábla sorai

A 3J22 Befektetési célú értékpapírok között kell jelenteni a könyvekbe befektetési célúként felvett értékpapírok közül azoknak a tárgyévben lejáró értékpapíroknak a még fennálló állományát is, amelyeket a Számv. tv. 30. § (5) bekezdése alapján a számviteli mérlegben a forgatási célú értékpapírok között kell kimutatni.

Az értékpapírok állományát a Számv. tv. 59/A. §-ában definiált értékelési porfóliók szerint is meg kell bontani. A kereskedési célú értékpapírok kivételével a portfóliókban lévő értékpapírokat aszerint is meg kell különböztetni, hogy bekerüléskor vagy rendkívüli körülmények, illetve a tartási szándék megváltozása miatti átsorolást követően került oda az értékpapír.

A 3J211 Kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt - Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti - értékpapírok soron kell szerepeltetni a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt - Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti - értékpapírok állományát a Számv. tv. 59/B. § (8) bekezdése és Hitkr. 9/A. (3) bekezdése szerinti valós értékén (könyv szerinti érték).

A 3J212 Értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt - Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti - értékpapírok soron kell szerepeltetni a forgatási célú értékpapírok között nyilvántartott értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt - Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti - értékpapírokat. Az értékesíthető portfólióban el kell különíteni Hitkr. 9/B. (3) bekezdése szerint a bekerülési értéken értékelt (3J2121 sor), és a valós értéken értékelt állományokat (3J2122 sor). A valós értékelés alá vont értékesíthető instrumentumok esetében a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdése szerint az értékelési különbözet csak pozitív lehet.

A 3J22 Befektetési célú értékpapírok soron kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírokat. A portfóliókban lévő értékpapírokat aszerint is meg kell különböztetni, hogy bekerüléskor, vagy rendkívüli körülmények, illetve a tartási szándék megváltozása miatti átsorolást követően került oda az értékpapír. A 3J221 Bekerüléskor lejáratig tartottként felvett - Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti - és egyéb befektetési célú értékpapírok soron kell szerepeltetni a Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti a lejáratig tartott értékpapírok mellett azokat bekerüléskor befektetési célúként felvett és a befektetési célúak között nyilvántartott értékpapírokat is, amelyeket nem soroltak be a lejáratig tartott pénzügyi eszközök közé, hanem az értékesíthető portfólióban tartanak, és a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírásokkal növelt bekerülési értéken értékelnek. A 3J222 Bekerüléskor befektetési célúként a könyvekbe felvett valós értékelés alatti értékesíthető értékpapírok soron valós értéken kell szerepeltetni azokat a bekerüléskor befektetési célúként felvett és a befektetési célúak között nyilvántartott értékpapírokat is, amelyeket nem soroltak be a lejáratig tartott pénzügyi eszközök közé, hanem az értékesíthető portfólióban tartanak, és valós értéken értékelnek. Az értékesíthető pénzügyi eszközök pozitív értékelési különbözete, mely a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során jelenik meg, a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének. A vagyoni érdekeltségek könyv szerinti értékét és értékvesztését a befektetési célú értékpapírokon belül a hitelintézet szándékának megfelelő sorba (3J221, 3J222, vagy 3J223) kell besorolni a Részvények és egyéb értékpapírok alábontó sorokba.

A 3J23 Kereskedési szándékkal tartott - kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírok piaci értéke soron kell szerepeltetni a CRR szerinti, kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományát. A 3J232 soron azokat az értékelési korrekciókat kell feltüntetni, amelyeket a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírokra a CRR az intézmény által alkalmazott számviteli előírások szerint számított negatív értékelési különbözetet meghaladó mértékű jelentős veszteségekhez vezettek, és amelyeket egyébként a szavatoló tőkéből le kell vonni.

A 3J241 soron tájékoztató adatként a 3J23 soron feltüntetett állományból azokat az értékpapírokat kell a CRR szerinti piaci értéken szerepeltetni, amelyeket a számviteli nyilvántartásokban rendkívüli körülmények miatt a kereskedési célú eszközök közül már átsoroltak más számviteli portfólióba, de amelyek a prudenciális előírások alapján még a kereskedési könyvben vannak nyilvántartva és értékelve. Ezen átsorolt állományok állományok közül a lejáratig tartott, vagy a bekerülési értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt tételek könyv szerinti értékét a 3J242 soron, a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt tételek könyv szerinti értékét 3J243 soron kell tájékoztató adatként szerepelteni.

3K1 - 3K2 Lejáratig tartott, kereskedési célú vagy értékesíthető értékpapír potfolióban tárgynegyedévben történt átsorolások

A jelentésekben a Számv. tv. 59/A-59/F. §-a, illetve a Hitkr. 9/A-9/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelést alkalmazó hitelintézeteknek a számviteli jogszabályokban lefektetett értékelési portfóliók közötti átsorolások nyomon követése.

3K1 Lejáratig tartott értékpapírok közül a tárgynegyedévben kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé átsorolt értékpapírok

A tábla oszlopai

Az a) oszlop értékpapírok megnevezését, a b) oszlop az értékpapírok ISIN kódját tartalmazza. Amennyiben az értékpapírnak nincs, vagy az MNB jelentésfogadó rendszerében még nem ismert az ISIN vagy MNB kódja, a jelentés küldésekor regisztrációs kérelmet kell kitölteni a rendszerben előírtak alapján. A c) oszlopban a lejáratig tartott számviteli portfólióból való kivezetés időpontját kell feltüntetni. A d) oszlopban az átsorolás szerinti új portfólió kódját kell az alábbiak szerint szerepeltetni

K - Kereskedési célú

ÉB - Értékesíthető - Bekerülési értéken értékelt

ÉV - Értékesíthető - Valós értéken értékelt

Az e-i) oszlopokban a Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti értékeket, a j) oszlopban a CRR 105. cikke szerinti értéket (piaci érték) kell szerepeltetni.

A k) oszlopban az átsorolás jellege szerinti kódot kell az alábbiak szerint szerepeltetni:

J - Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti jelentős mennyiség

R - Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti rendkívüli körülmények

A tábla sorai

Ebben a táblában az átsorolásokat értékpapíronként kell jelenteni.

3K2 Kereskedési célú értékpapírok közül a tárgynegyedévben nem kereskedési célúvá átsorolt értékpapírok

A tábla oszlopai

Az a) oszlop értékpapírok megnevezését, a b) oszlop az értékpapírok ISIN kódját tartalmazza. Amennyiben az értékpapírnak nincs, vagy az MNB jelentésfogadó rendszerében még nem ismert az ISIN vagy MNB kódja, a jelentés küldésekor regisztrációs kérelmet kell kitölteni a rendszerben előírtak alapján. A c) oszlopban a kereskedési célú számviteli portfólióból való kivezetés időpontját kell feltüntetni. A d) oszlopban az átsorolás szerinti új portfólió kódját kell az alábbiak szerint szerepeltetni

LT - Lejáratig tartott

ÉB - Értékesíthető - bekerülési értéken értékelt

ÉV - Értékesíthető - Valós értéken értékelt

Az e) oszlopban a CRR 105. cikke szerinti értéket (piaci érték), f-j) oszlopokban a Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti értékeket kell szerepeltetni.

A tábla sorai

Ebben a táblában az átsorolásokat értékpapíronként kell jelenteni.

C12H - Mérlegen kívüli tételek - Függő és jövőbeni kötelezettségek

A hitelintézetek mérlegen kívüli tételeinek (nyújtott függő és jövőbeni kötelezettségek) felmérése a hitelintézet tevékenységi körének és likviditási helyzetének értékelése céljából. A táblában a hagyományos értékpapírosításból eredő mérlegen kívüli kötelezettségeket is be kell mutatni.

A tábla kitöltésénél az alkalmazott számviteli szabályok rendelkezései és fogalmai az irányadóak. A táblában a mérlegen kívüli kötelezettségek két részre bomlanak aszerint, hogy az ügylet hitelezési kockázatot keletkeztet vagy sem. Az első esetben a tétel megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik, míg hitelezési kockázatot nem hordozó tétel esetén veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

A hitelezési kockázattal rendelkező mérlegen kívüli kötelezettségek esetén a mérleg-egyenértékesítési tényező szerinti bontás a jövőbeni esemény bekövetkezésének, vagy a szerződés teljesítésének kockázatát, azaz az eszköztétel keletkezésének valószínűségét tükrözi.

A tábla oszlopai

Az a)-d) oszlopokban a mérlegen kívüli tételek (függő és jövőbeni kötelezettségek) számviteli nyilvántartás szerinti bruttó nyilvántartási (szerződési) értékét kell bemutatni forint, euro és egyéb deviza bontásban. Az egyes állományokhoz tartozó megképzett céltartalékot, illetve a valós értékelés esetén az értékelési különbözetet a számviteli előírások szerinti értéken az e) és g) oszlopokban, a céltartalékkal csökkentett nyilvántartási (szerződési) értéket az f) oszlopban kell szerepeltetni. A h) oszlopban szereplő érték valós értékelés alkalmazása esetén az ügylet valós értékét mutatja, ahol az releváns. Egyéb esetekben az oszlopban szereplő érték megegyezik az f) oszlopban kimutatott nettó értékkel.

A bruttó nyilvántartási (szerződési) érték oszlopban a kötelezettségvállalást Hitkr. 20. §-a szerinti értékeken kell kimutatni.

Nem valódi penziós ügyleteknél, szállításos repó ügyleteknél az ügyletbe vont eszköz, értékpapír visszavásárlásból eredő jövőbeni pénzkifizetés összegét (a "pénz oldalt") kell kötelezettségként kimutatni.

A tábla sorai

1 Hitelezési és partnerkockázattal rendelkező ügyletek:

- A 100 %-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek a következő kockázati csoportokban felsorolt tételek kivételével

A C12H114 sor a nem valódi penziós ügyleteket tartalmazza, beleértve a szállításos repó ügyleteket is. A C12H118 Egyéb tételek sorban minden teljes kockázatú ügyletet be kell sorolni, amely a szakaszban nevesítetten nem szerepel, így a betételhelyezésre vonatkozó határidős megállapodásokat (forward deposit) is.

- A 75%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

Itt jelentendők a CRR 166. cikk (8) bekezdés d) pontjában leírt feltételeknek megfelelő hitelkeretek, rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére szolgáló rulírozó hitel-megállapodások (note issuance facilities, NIF), valamint rövid lejáratú pénzpiaci eszközök jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre szolgáló középtávú rulírozó megállapodások (revolving underwriting facilities, RUF).

- az 50%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

A C12H134 sor tartalma: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amelynek eredeti lejárata az egy évet meghaladja.

- a 20%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

A C12H145 sor tartalma: az eredeti lejárata szerint legfeljebb egy éves, a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását. A C12H144 sorban kell jelenteni az áruk mozgásából származó, rövid lejáratú okmányos meghitelezés tételeket [CRR 166. cikk (8) bekezdés b) pont].

- a 0%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

A C12H151 sor tartalma: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitel felvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi.

Az SA hitelintézetek esetében üresen maradnak a csak IRB hitelintézetekre érvényes sorok (így például a 75%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek).

Az AIRB hitelintézeteknek a kitettségek kockázati súly szerinti besorolásánál a megadott kockázati súly %-okat felülről korlátos sávhatároknak kell tekinteniük, amelybe az adott sávba eső tételeket be kell sorolniuk (pl. 21-50% közötti saját CCF esetén a C12H13 50%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek soron kell jelenteni).

2 Hitelezési kockázattal nem rendelkező függő és jövőbeni kötelezettségvállalások

- a Peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek perértéken,

- a portfolió kezelés kapcsán saját ügyfelek felé vállalt tőke- vagy hozamígéret, valamint tőke- vagy hozamgarancia aktuális eszközértéken,

- a Hitkr. 20. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott opciós ügyletek az ott megadott bontásban és értéken,

- a kötési napon mérleg alatt nyilvántartásba vett, de mérlegben értéknapon könyvelt azonnali ügyletek az azonnali ügylet tárgyának (bázisdevizájának, vagy az értékpapírnak) forintban vagy az ügylet másik devizájában mért piaci és kötési értéke különbözetének összegében.

A tábla nem tartalmazza a Hitkr. 20. § (3) bekezdés 1. és 2. pontjában leírt tételeket, azaz a határidős adásvételi ügyletek és a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségeket. (Ezen származtatott ügyletek részletes kimutatását a 3DB tábla tartalmazza.)

4AT - 4AE Lejárati összhang elemzés

4AT Lejárati összhang elemzés - összesítő

4AA Lejárati összhang elemzés - HUF

4AB Lejárati összhang elemzés - EUR

4AC Lejárati összhang elemzés - USD

4AD Lejárati összhang elemzés - CHF

4AE Lejárati összhang elemzés - Egyéb devizák

A hitelintézet középtávú likviditásának mérése és elemzése céljából készülő táblákat a vonatkozási (beszámolási) időpontra elkészített 1AB és 1B Felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti bruttó értéken, devizanemenként és forintban összesítve.

A 4AA-4AE részletező táblákban a megfelelő devizaértékeket millió forintra kerekítve kell szerepeltetni.

A hitelintézetnek meg kell bontania az egyenletes törlesztőrészleten belül a tőkét és kamatot (annuitásos törlesztés) és ennek megfelelően a táblát értelemszerűen kitölteni. A változó kamatozású hiteleknél a törlesztőrészlet - a 9-es kamatkockázati tábláktól eltérően - a szerződés szerinti esedékességi időpontnak megfelelő lejárati sávba sorolandó. A változó kamat számításánál a mérlegkészítéskor ismert kamatfeltételekből kell kiindulni és a jövőbeni kamatáramlást az Eredménytételek táblába beállítani.

A táblák oszlopai

Az a) Lejárt oszlopban kell kimutatni a vonatkozási időszak végéig esedékessé vált, de ki nem fizetett tőke-, kamat- és egyéb követeléseket könyv szerinti bruttó értéken, a mérlegben való nyilvántartás időpontjáig. Lejárt tételként kell feltüntetni azokat a mérlegben szereplő betéteket, illetve a hitelintézet által kibocsátott értékpapírokat és azok kamatát, járulékát is, amelyeket a lejárat után (az esedékességkor) az ügyfelek nem váltottak ki.[12]

A b) - j) oszlopokban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni a szerződés törlesztési ütemezésének, teljesítési határidejének vagy a termék lejárati esedékességének megfelelően. Az oszlopokban a lejárati sáv felső értékét az időintervallumba tartozónak kell tekinteni az alsó érték a megelőző lejárati sáv felső értékét követő 1. nap.

Az eszközök közül azokat a tételeket, amelyek a beszámolás (hónap vége) időpontjától számítva legfeljebb 7 napon belül ténylegesen visszafizetésre, beváltásra, eladásra (pl. értékpapír) kerültek, és már nem lehet (mert megszűnt) a szerződés szerinti időintervallumba besorolni, azokat az 1-30 napig terjedő oszlopban és a megfelelő sorban kell feltüntetni az adatszolgáltatás során. Ezzel analóg módon kell kezelni a beszámolás napja előtt vagy napján megkötött, de a beszámolás napján pénzügyileg még nem teljesített értékpapír és spot, vagy tom-next devizakonverziós ügyleteket az alkalmazott számviteli politikának megfelelően (kötésnapos, vagy értéknapos könyvelés). A forrás oldalon lévő tételek besorolásánál azokat a tételeket (betéteket), amelyeknél a lekötés - a szerződésnek megfelelően - folyamatosan meghosszabbítódik, abban az oszlopban kell feltüntetni, amelyik időszakra a lejárat köttetett.[13]

A k) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő tételeket kell feltüntetni.

Az l) Összesen oszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett, illetve a lejárat nélküli oszlopok összesített értékét kell kimutatni.

A táblák sorai

4A01Mérlegtételek

Itt kell számszerűsíteni, hogy a mérlegben a vonatkozási időpontban fennálló állományon az érvényes szerződéses feltételek (lejárat, törlesztés) mellett az adott idősávokon belül milyen összegű pénzbevételek és pénzkiadások várhatók.

A táblát cash-flow szemléletben kell kitölteni, ezért a felügyeleti mérlegben szereplő aktív és passzív kamatelhatárolás állományokat és az egyéb aktív és passzív elszámolásokból az 1C tábla 1C0831 és 1C0832 során kiemelt egyéb aktív és passzív időbeli elhatárolások értékét, a megképzett értékvesztés, céltartalék és értékelési különbözet állományokat nem kell szerepeltetni.

A hátrasorolt követeléseket és kötelezettségeket az azt megtestesítő pénzügyi instrumentum megfelelő sorában kell kimutatni.

A késedelmes devizahitelek forintosításából származó forintköveteléseket 4AA Lejárati összhang elemzés - HUF táblában az eredeti devizahitel célja szerinti sorban, az a) Lejárt oszlopban forint összegben kell kimutatni.

A 4A011 Eszközök és 4A012 Források sor részletezése a mérleg főbb csoportosítása szerint történik. Az eszközöket és forrásokat könyv szerinti bruttó értéken kell kimutatni a felügyeleti mérlegsorok alábbi egyezőségének biztosításával:

A 4A021 Lejárati rés (gap) I. (Mérleg: Eszközök-Források) sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (4A011 Eszközök és 4A012 Források sor) eszköz- és forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandók.

4A03 Mérlegen kívüli biztos, jövőbeni pozíciók

A mérlegen kívüli, biztos jövőbeni pénzáramlással rendelkező származtatott ügyletekből (az opciók kivételével) eredő, szerződés szerint esedékes határidős tőke- és kamatkövetelések miatti pénzbeáramlásokat (4A031 sor) és határidős tőke- és kamatkötelezettségek miatti pénzkiáramlásokat (4A032 sor) kell kimutatni. A származtatott ügyletek kamatáramlását tehát a 4A03 blokkban kell kimutatni, nem a 4A05 Eredménytételek között.

A 4A041 Lejárati rés (gap) II. (Mérleg: Eszközök-Források+ Mérlegen kívüli származtatott ügylet: követelések- kötelezettségek) sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (4A011 Eszközök és 4A012 Források, továbbá a 4A31 Származtatott ügyletekből eredő követelések és 4A032 Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek sor) eszköz- és forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandók.

4A05 Eredménytételek

Az eszközökhöz és a forrásokhoz kapcsolódó, szerződés szerint a beszámolási időszak végétől számított, a jövőre vonatkozó esedékes kamat- és kamat jellegű, illetve jutalék-, díj-, járulékbevételeket és ráfordításokat az eszközöktől és a forrásoktól elkülönítetten, pénzforgalmi szemléletben kell szerepeltetni. Az eredménytételeket nem csak 1 évre vonatkozóan kell megadni, hanem a teljes futamidőre, azonban az egy éven túli időszakra csak akkor, ha az intézmény egy éves időtávnál hosszabb időszakra megalapozott eredménybecsléssel rendelkezik.

A 4A061 Lejárati rés (gap) III. (Eredménytételekkel korrigált) sor meghatározásához a mérlegben szereplő eszközök és források, a mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek egyenlegéből számított, a 4A041 sorban kimutatott lejárati rést kell korrigálni a 4A051 Kamatbevételek sortól a 4A054 Egyébkiadások sorig tartó eredménytételekkel, amely a bevételek (4A051+4A052 sor) és kiadások (4A053+4A054 sor) oszloponkénti különbségeként számítandó.

A mérleg szerinti pénzáramlástól a tényleges pénzáramlások eltérhetnek. Amennyiben az intézményeknek van ezekről a pénzáramlásokról megalapozott becslése, terve vagy kötelezően átcsoportosítandó eszköz-, forrástételekkel rendelkezik (egyebek mellett az ügyfél késedelmes teljesítése miatti átcsoportosítás, vagy az azonnal készpénzzé tehető értékpapírok átcsoportosítása), akkor ezeket korrekciós tételként a tábla 4A07 Eszközmódosítások illetve a 4A08 Forrás átcsoportosítások sorban kell szerepeltetni.

4A07 Eszközmódosítások

A lejárt tételekkel kapcsolatos sorokat a következő logika szerint kell tölteni:

• A 4AT0711 Lejárt tételek miatti korrekciók sorban azoknak követeléseknek a korrekcióját kérjük megjeleníteni, amelyekről a jelentés elkészültének időpontjában van olyan információ, hogy az adós nem lesz képes az eredeti lejáratnak megfelelően törleszteni, a követelés egy része vagy egésze várhatóan lejárt lesz. (Ilyen eset pl. amikor egy szerződésben a kamat-, tőketörlesztés késedelmesen teljesül, hátralékossá válik, és ezért a teljes szerződésállományt át kell minősíteni a lejárt kategóriába.) Ezen követelések pénzáramlásának korrekciója során a kivezetésre kerülő összeget abban az oszlopban ahonnan a kivezetés történik, negatív előjellel, míg a várható befolyás idősávjában [az a) lejárt oszlopban, illetve b)-j) oszlopokban] pozitív előjellel kell szerepeltetni;

• A 4AT0712 Lejárt tételek várható megtérülése sorban azokat a jelentés időpontjában az a) lejárt oszlopban szereplő tételekkel kapcsolatos korrekciókat kell megjeleníteni, amelyekből a rendelkezésre álló információk szerint a jövőben várható befolyás (pl. folyamatban lévő per, vagy per alapján lezajlott végrehajtás) állása alapján valószínű. Ebben az esetben lejárt tételek közül a várható befolyás miatt kikerülő összeget az a) lejárt oszlopban negatív értékkel, míg az új időintervallumban [a b)-j) oszlopokban] pozitív értékkel kell szerepeltetni.

Az eszközmódosítások további sorai a következők szerint töltendők:

• Értékpapírok átcsoportosítása: A 4A072 sorban azokat az azonnal likvidálható értékpapírokat kell szerepeltetni, amelyek likviditási problémák esetén készpénzzé tehetők [ezek jellemzően az MNB által a napi fedezetértékelés során meghatározott haircut és befogadási mérték mellett fedezetként elfogadhatónak minősülő (jegybankképes) értékpapírok, így a magyar állampapírok, jegybanki kötvények, vállalati kötvények és jelzáloglevelek, önkormányzati kötvények]. Az átcsoportosítandó értékpapírokat az eredeti lejárati sávnál negatív előjellel, a 0-30 napos sávban pozitív előjellel kell feltüntetni. Az átcsoportosításkor ugyanezen a soron korlátként kötelező figyelembe venni az óvadékba adott, illetve zárolt értékpapírok állományát. Az óvadékba adott, illetve zárolt értékpapírok állományát az 1-30 napos sávból negatív előjellel ki kell vezetni, ugyanakkor az óvadékba adás, illetve zárolás futamidejének megfelelő lejárati sávban pozitív előjellel kell szerepeltetni.

• A lejárat nélküli tétel átcsoportosítása (4A073 sor) akkor indokolt, ha a hitelintézetnek megalapozottan feltételezheti, hogy abból egy meghatározott időintervallumban bevétele (pl. a székház eladásra kerül) vagy kiadása keletkezik. (A saját tőke nem átcsoportosítható!) Az átcsoportosításra kerülő összeget abban az oszlopban, melyből az átvezetés történik, negatív előjellel, míg abban az oszlopban, ahova az átcsoportosítás történik, pozitív előjellel kell szerepeltetni.

• A Hpt. 101. §-a és 102. § (3) bekezdése szerint kezelendő befektetéseket az elidegenítési kötelezettségi határidő alapján kell a k) Lejárat nélkül oszlopból negatív előjellel kivezetni és a megfelelő b-g) lejárati oszlopban - pozitív előjellel - feltüntetni a 4A074 soron.

• Zárolt hitelintézeti, jegybanki betétkihelyezés (óvadék - repó ügyletek kivételével, kötelező tartalék hiány, stb.) miatti átcsoportosítás esetén (4A075 sor) a kivezetést a betét eredeti lekötési sávjánál negatív előjellel, a zárolt betétállomány összegét a zárolás határidejének megfelelő sávban - ennek hiányában a lejárat nélküli sávban - pozitív előjellel kell feltüntetni.

4A08 Forrás átcsoportosítások

Mivel a lejárati rés számításánál a források alapértelmezésben levonandó tételek, ezért a források átcsoportosítása sorokat az eszközökkel azonos előjelt eredményező módon, az alábbiak szerint kell kitölteni:

• az átcsoportosítás miatt másik időoszlopba áthelyezendő összeget az eredeti időintervallumban negatív értékkel, míg az új időintervallumban pozitív értékkel kell szerepeltetni.

A 4A091 Módosított Lejárati rés (gap) IV. (Eszközmódosításokat és Forrásátcsoportosításokat követően) sor meghatározásához az eredménytételekkel korrigált, a 4A061 sorban kimutatott lejárati rést kell korrigálni a 4A07 Eszközmódosítások és 4A08 Forrásátcsoportosítások sorainak azonos oszlopaiban szereplő tételeivel, amely az eszközök (4A071 + 4A0712+4A072 + 4A073 + 4A074 + 4A075) és a források ( 4A081 + 4A082 + 4A083) oszloponkénti különbségeként számítandó.

A sorszabály a tábla c) - j)-ig terjedő oszlopaiban szereplő értékekre áll fenn: 4A091 = 4A061 + (4A0711+4A712 + 4A072 + 4A073 + 4A074 + 4A075) - (4A081 + 4A082 + 4A083).

A fenti szabály alól kivétel az a) Lejárt oszlopban szereplő tételek kezelése, amelynél a következők szerint kell eljárni a módosított lejárati rés számításában:

• Lejárt eszközök: a 4A011 (Eszközök), 4A031 (Mérlegen kívüli követelések), 4A0711-4A075 (Eszközmódosítások) sor a) Lejárt oszlopában szereplő értékeket a 4A061 sor k) Lejárat nélkül oszlop értékéhez kell hozzáadni;

4A091,k=4A061,k+(4A073,k:4A075,k)-4A083,k+(4A0112,a:4A0113,a+4A0115,a:4A0117,a)+ 4A031,a+ (4A0711,a:4A075,a)

• Lejárt források: a 4A012 (Források), 4A032 (Mérlegen kívüli kötelezettségek), 4A081 - 4A083 (Forrás átcsoportosítások) sorok a) Lejárt oszlopában szereplő értékeket a 4A61 sor b) 0-30 nap oszlop értékéből kell levonni.

4A101,b=4A061,b+(4A071,b:4A075,b)-(4A081,b:4A083,b)-(4A0121,a:4A0124,a)-4A032,a-(4A081,a:4A083,a)

A 4A091 sor a) oszlop cellában csak nulla érték szerepelhet.

4A10 Egyéb állományváltozások

Az egyéb állományváltozások között olyan, az előzőekben fel nem sorolt tételek vehetők figyelembe, melyekkel a hitelintézet saját likviditás kezelésében, üzleti terveiben számol.

A 4A1011 Hitelállomány soron kell feltüntetni a bank várakozásait a lejárati sávoknak megfelelően a jövőben várható hitelfolyósításokról a folyósítás várható időpontja szerinti sávban negatív, a lejárati sávban pedig pozitív előjellel. Itt kell számításba venni például, hogy a mérlegen kívül nyilvántartott hitelkeretekből várhatóan mennyi kerül folyósításra.

A 4A1021 Betétállomány sorban kell feltüntetni a bank várakozásait a lejárati sávoknak megfelelően a jövőben várhatóan befolyó új betétállományokra. A befolyás lejárati sávjában negatív előjellel, a kifizetés lejárati sávjában pedig pozitív előjellel.

Az egyéb eszközállomány-változás sorban kell megjeleníteni a le nem hívott hitelkereten kívüli egyéb mérlegen kívüli függő kötelezettségek (nyújtott garanciák, kezességek, opciók, stb.) valószínűsíthető lehívásából keletkező követelések pénzáramlását (kifizetés). Az egyéb forrásállomány-változás sorban kell megjeleníteni a rendelkezésre álló mérlegen kívüli függő követelések (kapott hitelkeretek, garanciák, biztosítékok, opciók, stb.) valószínűsíthető lehívásából, érvényesítéséből származó kötelezettségek miatti pénzáramlást (bevétel).

A 4A111 Lejárati rés (gap) V. (Egyéb állományváltozásokkal korrigált) értékének kiszámításakor a 4A091 Módosított Lejárati rés (gap) sorhoz hozzá kell adni a 4A101 sor értékét, míg a 4A102 sorban szereplő összegeket le kell vonni. Sorszabály: 4A111=4A091+4A101-4A102).

A tábla 4A1221 és 4A1222 sorában a Lejárati rés (gap) V. soron kimutatott értékekből a tulajdonosoktól és befektetésektől kapott források, illetve az oda kihelyezett eszközök lejárati szerkezetét kell megjeleníteni, mivel ennek döntő szerepe van a hitelintézetek likviditási helyzetének megítélésében.

4B Tájékoztató adatok a befektetési szolgáltatási tevékenységről és a kiegészítő szolgáltatásról

A jelentéseket azoknak a hitelintézeteknek kell elkészíteniük, amelyek a Bszt. 5. § (1) és (2) bekezdése által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végeznek, illetve kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, függetlenül attól, hogy ez a tevékenységük a Bszt. hatálya alá tartozik, vagy sem. A tábla lehetővé teszi a tárgyidőszak végére vonatkozóan a befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeleti vizsgálatát.

A Hitkr. 12. § (2) bekezdés előírásaiban foglaltak figyelembevételével - a lezárt főkönyv és mérlegen kívüli tételek, valamint a nyilvántartási számlák állományaival megegyezően - történik a tábla kitöltése.

A hitelintézet a kapcsolódó nyilvántartásait a befektetési szolgáltatási tevékenység ellenőrzésére, a felügyeleti jelentés által igényelt részletező adatok megállapíthatóságára alkalmas módon alakítja ki és vezeti.

Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapír-állományról folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást kell vezetni.

A devizában végzett műveleteknél, illetve a devizaállományoknál a deviza forintértékét mindig a tárgyidőszak végén a hitelintézetre érvényes számviteli szabályok szerinti devizaárfolyamon kell kimutatni.

A befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó állományok tagolása és részletezése megegyezik a Hitkr. szerint külön nyilvántartandó és kimutatandó befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó előírással, illetve a befektetési szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartási adatokkal. A befektetési szolgáltatási tevékenységek elnevezése ugyanakkor a Bszt. 5. §-ának a fogalomrendszerét követi.

A jelentésben közölt adatokat bruttó nyilvántartási értéken kell megadni.

A tábla sorai

Eszközökhöz kapcsolódó adatok

4B11 Tőzsdei vagyonhányad (befektetés): a tőzsdével kapcsolatos vagyoni (tulajdoni) érdekeltség, ideértve a Hitkr. 5. § (13) bekezdés a) pontjában foglaltakat is. A 4B111 sorban külön ki kell emelni a hazai tőzsdében meglévő vagyonhányadot.

Forgóeszközökhöz kapcsolódó adatok

4B21 Pénzeszköz ügyfelektől a "megbízás felvétele és továbbítása", illetve "megbízás végrehajtása az ügyfél javára" befektetési szolgáltatási tevékenységből eredően: a Bszt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó, ügyfeleket megillető - a Hitkr. 5. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően külön nyilvántartott - pénzösszegek, függetlenül attól, hogy pénztárban, elszámolási vagy letéti számlán szerepelnek a hitelintézet könyveiben.

4B22 Követelések az ügyfeleknek nyújtott befektetési és kiegészítő szolgáltatásokból: a 4B221-4B225 sor összege. A 4B22 sorban a Bszt. 5. § (1) és (2) bekezdésében szereplő szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő követeléseket kell szerepeltetni.

A 4B221 sorban a Bszt. 5. § (1) bekezdés a) pontjában, a 4B222 sorban a Bszt. 5. § (1) bekezdés b) pontjában, a 4B223 sorban a Bszt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában, a 4B224 sorban a Bszt. 5. § (1) bekezdés g) pontjában, a 4B225 sorban a Bszt. 5. § (1) bekezdés d), e), h) pontjában és az 5. § (2) bekezdésben foglalt szolgáltatással kapcsolatban keletkezett követeléseket kell feltüntetni.

Ezen felül, a 4B221-4B225 sor, valamint a 4B23-4B24 sor kitöltésénél a Hitkr. 5. § (6) bekezdésében, illetve a Hitkr. 18. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, figyelembe véve a Bszt. 66. és 78. §-ában előírtakat.

A 4B25, a 4B26, valamint a 4B27 sorban a tőzsdei ügyletek, az elszámolóházzal és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni, illetve a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból eredő - Hitkr. 5. § (6) bekezdés a) és b), valamint d) pontja szerinti - követeléseket kell kimutatni.

4B28 Befektetési és kiegészítő szolgáltatásokkal összefüggésben per alá vont követelések teljes értéke: a mérlegben szereplő követelésállományból a Bszt. 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos, bírósági per tárgyát képező, ügyfelekkel szembeni követelések.

Forrásokhoz kapcsolódó adatok

A 4B29 sorban a Bszt. 5. § (1) és (2) bekezdésében szereplő szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő kötelezettségeket kell szerepeltetni.

A 4B291 sorban a Bszt. 5. § (1) bekezdés a) pontjával, a 4B292 sorban a Bszt. 5. § (1) bekezdés b) pontjával, a 4B293 sorban a Bszt. 5. § (1) bekezdés d)-h) pontjával és a Bszt. 5. § (2) bekezdésével összefüggésben keletkezett kötelezettségeket kell szerepeltetni.

A részletező sorokban az ügyfelekkel a megbízás felvétele és továbbítása, illetve megbízás végrehajtása, valamint egyéb tevékenységgel kapcsolatban, a tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli ügyletekből eredő, valamint az Elszámolóházzal, és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni - Hitkr. 7. § (4) bekezdése, illetve a 16. § (14) bekezdése szerinti - kötelezettségeket kell kimutatni.

4E Egyes betétek és letétek azonosítása

A tábla alapján a Pmt. végrehajtásának érdekében a nem névre szóló betétek és letétek állománya és a célul kitűzött megszűnése követhető nyomon.

Ebben a táblában azokat a hitelintézetek által gyűjtött és nem névre szóló források állományi adatait, illetve azok módosulását kell betéti formánként kimutatni, amelyek a beszámolási időszak hónapjában kerültek nevesítésre (azonosításra).

Azokat a Hpt. 217. § (3) bekezdése alapján azonosított betéteseket, amelyek a névre szóló állományban még nem kerültek figyelembe vételre, a táblában a Névre szólóvá átalakított állomány -nál a számbavétel hónapjában kell kimutatni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban a nyitó - az előző hónap utolsó napján fennálló - nem névre szóló állományt kell szerepeltetni. Amennyiben a hitelintézet ilyen állománnyal nem rendelkezik, abban az esetben nullát kell az adott mezőbe beírni.

Az adott hónapban az anonim betétek névre szólóvá történő átalakítását a jelentésben meghatározott személyek szerinti bontásban a b)-e) oszlopokban kell szerepeltetni.

A b), d), f), i) oszlopban az ügyfelenkénti (a meghatározott személyenkénti) azonosítás darabszámánál az összesen (4E11, 4E12, 4E121, 4E122, 4E2) sorokban a "db" oszlopban az azonosításra kerülő ügyletek darabszámát, az értékekkel jelzett sorokban az azonosított ügyfelek számát (fő) kell kimutatni.

A c), e), g), j) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományt attól függetlenül kell összesítve kimutatni, hogy az adott betét részben vagy egészben a hitelintézetnél marad, vagy kifizetésre kerül.

A h) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományból történt kifizetést, megszüntetett betétet kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket anonim betétként szüntetnek meg, mert a felvételnél a felvevő személyt azonosítani kell.

Az ORFK részére - a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - történt bejelentéseket az i) és j) oszlopban kell kimutatni.

A k) oszlopban mindig a hó végén fennálló nem névre szóló állományt kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a nem névre szóló állomány a tárgyidőszakban nem vagy nemcsak csökkent, hanem növekedett is (pl. kamattőkésítés, vagy további - még az előző - jogszabály szerint engedélyezett értékpapír-kibocsátás, illetve letételhelyezés, letéti őrzés miatt).

A nem névre szóló betételhelyezéseket külön megnevezett sorokban, csoportosítva kell feltüntetni.

Az összesen sorok az adott betétfajták teljes állományára vonatkoznak (összeghatár nélkül), amelyből a 2 millió Ft felett az ügyfelenkénti azonosítást külön ki kell emelni.

Egy-egy betételhelyezési módozatot az ügyfelek (személyek) által birtokolt két értékhatárra vonatkozóan, a külön sorokban meghatározott nagyság szerint kell kimutatni

A tábla sorai

Az 4E1 Betétek összesen sorban az összes - könyvesbetétként, illetve betéti okiratként elhelyezett és - nem névre szóló betétek, illetve azok névre szólóvá átalakított állományát kell jelenteni.

A 4E11 Takarékbetétkönyvek összesen sorban minden könyvesbetétként elhelyezett betétet kell szerepeltetni.

A 4E12 Betéti okiratok összesen sorban minden betéti okiratként kimutatott betétet fel kell tüntetni.

A felügyeleti mérlegben a betéti okiratok között szerepeltetett takarékleveleket a táblában külön sorban kell kimutatni.

A 4E2 Saját kibocsátású értékpapírok összesen sorban a hitelintézet által nem névre szólóan kibocsátott értékpapírjainak változását kell összesítve kimutatni. Itt csak a forrás oldalon a 4 eszköz sorban feltüntetett - nem vagyoni részesedést jelentő - értékpapírokat szabad figyelembe venni.

A névre szólóvá átalakított 2 millió forint feletti értékpapír állományokat meg kell bontani a letéti jegyekre, illetve a többi, a hitelintézet által kibocsátott értékpapír (kötvény, jelzáloglevél) állományra.

Külön kell kimutatni a letétekre vonatkozó, adatokat. Itt nemcsak a letétbe helyező ügyfelet kell feltüntetni, hanem az értékpapírok azonosítását is.

A 4E31 Értékpapírok letétkezelésben összesen sorban a hitelintézetnél megbízás alapján letétkezelésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve kimutatni. A nem névre szóló értékpapír-állományt addig kell kimutatni, amíg a bemutatóra szóló értékpapírt a kibocsátó át nem alakítja névre szólóvá.

Az adott időszakban a letétkezelésben lévő értékpapír állományának változása (letét elhelyezése, vagy -kivétele) miatt a k) oszlop záró állománya eltérhet az a) oszlopban szereplő összegtől, de a tárgyhónap nyitó állománya egyenlő az előző hónap záró állományával. Amikor a letétbe helyezett értékpapírokat névre szólóvá alakítják, akkor kell csak a b)-g) oszlopban az "azonosított állomány"-nál kimutatni.

A h) oszlopban a megszüntetett letéteket kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket, mint bemutatóra szóló értékpapír-letéteket szüntetnek meg, mivel a letétet felvevő személyt azonosítani kell, ezért ezt az állományt az "azonosított állomány" oszlopaiban szerepeltetni kell.

A 4E32 Értékpapír letétkezelés összesen sorban azoknak a letétet elhelyező személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. A letétet elhelyező azonosított ügyfeleket a b)-g) oszlopban, az "azonosított állomány"-nál kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az értékpapír névre szóló vagy sem. Az a) nem azonosított nyitó állomány, illetve a k) nem azonosított záró állomány oszlopban csak akkor kell adatot szerepeltetni, ha a letételhelyező nem azonosított ügyfél.

A 4E41 Értékpapírok letéti őrzésben összesen sorban a hitelintézetnél letéti őrzésben vagy megbízás alapján bizalmi őrzésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve feltüntetni. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 4E31 sorában leírtakhoz hasonló.

A 4E42 Értékpapír letéti őrzés összesen sorban azoknak a lététi őrzésre irányuló megbízó személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 4E32 sorában leírtakhoz hasonló.

Amennyiben a jelenlegi, tárgyhavi állományban van nem azonosított letételhelyező, illetve letéti őrzési megbízó, akkor azokat továbbra is fel kell tüntetni az a), illetve a k) oszlopban.

4LAN Egyes mérlegtételek könyv szerinti bruttó állománya

A tábla a felügyeleti mérleg eszköz és forrás oldali tételeinek eredeti futamidőt figyelembevevő, likviditási szempontú rendszerezésével, a források hátralévő futamidő szerinti összetételének meghatározásával és egyéb, a likviditási pozíciót meghatározó tájékoztató adatok kimutatásával alapadatokat szolgáltat a hitelintézetek rövidtávú likviditási helyzetének megítéléséhez.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatás a megelőző nap 20 óráig beérkezzen az MNB-hez.

A tábla sorai

CASHFLOW

Cash-Flow jelentés

A tábla a hitelintézet következő harminc napra vonatkozó likviditási pozícióját mutatja napi bontásban, valamint lehetővé teszi a hitelintézetek esetén a hitelintézetek rövidtávú likviditási helyzetének megítélését.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatás a megelőző nap 20 óráig beérkezzen az MNB-hez.

Az adatszolgáltatás fő devizanemenkénti bontásban tartalmazza az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási nap (T nap) zárásig az adatszolgáltató saját nevében, saját kockázatára megkötött szerződések alapján a következő harminc napon be- és kiáramló tételeket, napi bontásban. Az adatszolgáltatás nem tartalmazza a jövőben tervezett, de még meg nem kötött ügyleteket.

Az adatszolgáltatás csak a Treasury likviditási pozíciójához figyelembe vett tételeket tartalmazza, vagyis az ügyfélkihelyezések és -betétek miatti pénzmozgásokat - az egyes repóügyletek és nagybetétek kivételével - nem. Ennek megfelelően a kitöltés során figyelmen kívül kell hagyni az ügyfelek megbízásából kötött (értékesítés jellegű), és ezek fedezésére megkötött ellentétes irányú ügyleteket. Amennyiben erre az adatszolgáltató belső nyilvántartó rendszere nem képes, akkor mind az ügyféltételt, mind a fedezeti párját jelenteni kell, úgy hogy azok nullára zárják egymást.

A cash-flow tételek nem tartalmazzák a leányvállalatokkal kötött szerződések alapján a következő harminc napon be- és kiáramló tételeket (ide nem értve az alapkezelőkkel kötött ügyleteket). Azonban az anyavállalattal és azok kapcsolt vállalkozásaival (ide nem értve az adatszolgáltató leányvállalatait) kötött ügyletekhez kapcsolódó pénzáramlások jelentendők.

A cash-flow tételek a derivatív ügyletekkel kapcsolatos pótlólagos fedezetet biztosító letéti követelményszámlákon ("margin számlák") elhelyezett kihelyezésekhez kapcsolódó szerződés szerinti pénzmozgásokat nem tartalmazzák.

A munkaszüneti napokat követő jelentési napokon, a munkaszüneti napokon lejáró tételeket is a jelentési nap cash-flow-jában szükséges feltüntetni.

A külföldi devizában denominált tételek esetén az átszámítás árfolyama az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyam.

A táblák első oszlopában meghatározott 1. nap alatt az adatszolgáltatás teljesítésének napja (T+1. munkanap) értendő.

Az egyes oszlopokban csak az adott napon ki-, illetve beáramló tételeket, tehát nem kumulált állományokat kell jelenteni. A beáramló tételeket pozitív előjellel, míg a kiáramló tételeket negatív előjellel kell szerepeltetni.

A tábla sorai

Fő devizanemenként (1-HUF, 2-EUR, 3-USD, 4-CHF, 5-Egyéb deviza portfólió) ismétlődő sorok

A CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés - Forrás sorokon (ahol az "X" az adott devizához tartozó számot helyettesíti) kell kimutatatni a megkötött szerződések alapján azon bankközi, illetve központi bank (beleértve az EKB-t és az eurorendszer központi bankjait, nem beleértve az MNB-t) felé történő kihelyezéseket és az adatszolgáltatónál elhelyezett betéteket, bankközi forrásokat (beleértve az MNB-től, az EKB-tól és az eurorendszer központi bankjaitól származó forrásokat), amelyek értéknapja az adatszolgáltatás napja vagy az azt követő 29 nap. Szintén itt kell szerepeltetni az ezen időszakban lejáró tételeket, kamatelszámolásokat.

A CASHFLOWX02 MNB betét sor tartalmazza az MNB-vel szembeni követeléseket (overnight betétet is).A betételhelyezés és a lejárat értéknapjának megfelelő oszlopokban kell szerepeltetni a cash-flow tételeket.

A CASHFLOWX03 Repó Aktív-Passzív sorokon kell szerepeltetni a szerződés értéknapján és lejárati napján a bankközi és ügyfél-repószerződések alapján ki és beáramló forrásokat. Mind az óvadéki, mind a sajátos szállításos repóügyleteket szerepeltetni kell. (Mind az aktív, mind a passzív repó sorokon szerepelhetnek negatív és pozitív értékek is attól függően, hogy pénzbeáramlásról vagy kiáramlásról van-e szó.) Itt szükséges megjeleníteni az MNB-vel kötött O/N vagy annál hosszabb fedezett hitelügyletek lejáró összegét, illetve az ügylet kezdetekor beérkező összeget.

A CASHFLOWX04 Értékpapírok soron mind a kereskedési, mind a befektetési portfolióhoz kapcsolódó pénzáramlásokat jelenteni kell. Ezen a soron jelentendők az értékpapír vételi és eladási ügyletekből származó pénzáramok, a tőketörlesztés és a kamatfizetés. Az MNB kötvényekhez és a saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódó pénzáramlások nem szerepeltetendők.

A CASHFLOWX05 Nagy betétek soron az egyedi ügyfelekkel kötött szerződések alapján történő, ügyletenként 5 milliárd forint feletti betételhelyezéseket, illetve lejáró betétek állományát kell szerepeltetni (előjelhelyesen). A kapcsolódó kamatfizetési kötelezettséget nem kell feltüntetni.

A CASHFLOWX06 Spot üzletek soron a megkötött, de még el nem számolt azonnali devizaügyletek miatti pénzáramlásokat kell szerepeltetni. A valutapénztárral kapcsolatos pénzáramlásokat nem kell jelenteni.

A CASHFLOWX07 FX swap soron a megkötött deviza swap ügyletek miatt jelentkező pénzáramlásokat kell kimutatni, beleértve az ügyletek azonnali, még nem elszámolt lábait és a határidős lábakat is. A külföldi devizában történő pénzáramlásokat mindig az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyamon kell jelenteni, vagyis a határidős lábak napi értékelése szükséges.

A CASHFLOWX08 Kamatswap és cross-currency swap ügyletek soron a megkötött FRA, kamatswap és cross-currency swap ügyletek miatti tőke- és kamatelszámolásokat kell szerepeltetni.

A CASHFLOWX09 Outright határidős deviza ügyletek soron a megkötött határidős devizaügyletek miatti elszámolásokat kell feltüntetni.

A CASHFLOWX10 Portfolió Gap sor az adott devizanemben kitöltött táblarész záró sora, amelyben a napi ki- és beáramló tételek összegét kell meghatározni.

Kiegészítő információk

A CASHFLOW701 Nostro számlaállományok soron devizanemenként kérjük megadni a nostro számlaállományoknak az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) záró-állományát. A külföldi devizák esetén az átszámítás árfolyama az adatszolgáltatás napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyam. Ezen a soron a leányvállalatnál lévő nostro számlák egyenlegeit nem kell figyelembe venni.

A CASHFLOW702 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek soron az MNB monetáris politikai műveletei során felajánlható értékpapírok befogadási értékét kell megadni. Az e soron megadandó érték nem foglalja magában az MNB-n kívüli partnerek javára zárolt állományokat és az MNB javára O/N ügyleteknél hosszabb lejáratú hitelek fedezeteként zárolt értékpapírokat. A pénzforgalom fedezetére, az MNB javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt szerepeltetni kell. A tábla első oszlopában az adatszolgáltatás teljesítésének napján (T+1. munkanapon) felajánlható fedezetek befogadási értékét (figyelembe véve a tárgynapon szerződés szerint bekövetkező változásokat is), a további oszlopokban pedig a változásokat (pl. repóügyletek lejárata miatti felszabadítás, értékpapír-lejárat) kell jelenteni. Az e soron szereplő tételek nem tartalmazzák az EKB, illetve az eurorendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok állományát.[14]

A CASHFLOW703 Stand-by hitelkeretek soron csak a visszavonhatatlan, szerződött, még le nem hívott hitelkereteket kell jelenteni.

A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó:

D4= E - Ch, ahol

D4: Eltérés összege

E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege

Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg

A kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló bankszámla egyenlegének az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenlegétől számított eltérést kell szerepeltetni. Az elvárt egyenleghez számított eltérés kiszámításához szükséges megnézni, hogy a tartalékperiódus eddigi időszakának napjain tartott számlaállományok alapján a tartalékolási periódus hátralévő időszakában mekkora átlagos egyenleget kellene tartani ahhoz, hogy a kötelező tartalékolási kötelezettségnek az adatszolgáltató megfeleljen. Ezt az átlagos egyenleget kell összehasonlítani az elszámolási számla jelentés napját megelőző záró-állományával (T napi).

A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó:

D5= Ch - Th, ahol

D5: Eltérés összege

Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg

Th: Az aktuális hónap tartalék

A soron az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenleg és az adott havi, MNB által megállapított tartalékkötelezettség különbségét kell szerepeltetni.

A CASHFLOW706 Nagy kihelyezések soron devizanemenként kell megadni a következő harminc napon várható, az egyedi ügyfeleknek történő, 5 milliárd forint feletti hitelfolyósítást, illetve lejáró hitelszerződések, valamint ismert előtörlesztés állományát (előjelhelyesen). A kapcsolódó kamatbevételt nem kell feltüntetni.

A CASHFLOW707 Saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos pénzáramlások soron kell jelenteni a saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódó, az adatszolgáltatás napján (T+1. munkanap), illetve az azt követő 29 napon történő tőketörlesztéseket és kamatfizetéseket.

A CASHFLOW708 Önkormányzati kötvények állománya soron az "MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek" soron jelentett állományból az önkormányzati kötvények állományát kell külön jelenteni az MNB által történő befogadási értéken.

A CASHFLOW709 EKB, illetve az eurorendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok állománya soron az EKB, illetve az eurorendszer központi bankjai által monetáris politikai műveletek során - az adott intézmény számára még rendelkezésre álló kereten belül -, szabad rendelkezésű (nem zárolt) értékpapírok állományát kell befogadási értéken szerepeltetni, ideértve a pénzforgalom fedezetére, az EKB, illetve az eurorendszer bármely központi bankjának javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt is. Az e soron megadandó érték nem foglalja magában az EKB-n kívüli partnerek javára zárolt állományokat és az EKB javára O/N ügyleteknél hosszabb lejáratú hitelek fedezeteként zárolt értékpapírokat. A tábla első oszlopában az adatszolgáltatás teljesítésének napján (T+1. munkanapon) az EKB-kal kötött megállapodás alapján felajánlható fedezetek befogadási értékét (figyelembe véve a T+1. munkanapon szerződés szerint bekövetkező változásokat is), a további oszlopokban pedig a változásokat (pl. repóügyletek lejárata miatti felszabadítás, értékpapír-lejárat) kell jelenteni.

A CASHFLOW710 Pénztárkészlet soron kell kimutatni a hitelintézetnél lévő T napi záró forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül (pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták (ATM), stb.), továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát. Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte. Ezen a soron a beszedésre elindított csekkeket, valamint a más bankkal folytatott külföldi bankjegy-és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) nem kell szerepeltetni (4LAN111,1).

A CASHFLOW711 Operatív likviditási tartalék soron a hitelintézet T+1. munkanapon rendelkezésére álló operatív likviditási tartalék összegét kell szerepeltetni. Az operatív likviditási tartalék a CASHFLOW táblában szereplő tételekből az alábbi módon számítódik:

CASHFLOW711=CASHFLOW610,1+..+CASHFLOW610,30+CASHFLOW702,1 +... .+CASHFLOW702, 30+CASHFLOW709,1+..+CASHFLOW709,30+CASHFLOW707,1+...+CASHFLOW707,30+CASHFLOW7012,1+CASHFLOW7013,1+CASHFLOW7014,1+CASHFLOW7015,1+CASHFLOW704,1+CASHFL OW705,1+ CASHFLOW710,1

ACASHFLOW Anya Cash-Flow jelentés

A táblában kizárólag az anyavállalattal és azok kapcsolt vállalkozásaival (ide nem értve az adatszolgáltató leányvállalatait) kötött ügyletekhez kapcsolódó pénzáramlásokat kell jelenteni, a CASHFLOW tábla vonatkozó sorainál leírtaknak megfelelően.

DMM - Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról

Általános előírások

A Dmmr. hatálya alá nem tartozó hitelintézetnek a táblát nemlegesen kell megküldenie az MNB részére.

Az adatokat az 1AN Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal), az 1B Felügyeleti mérleg (Források) táblákkal összhangban és a 4AB-4AE Lejárati összhang elemzés táblák besorolásához és lejárati bontásához igazodva kell kimutatni. A tételeket a felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti nettó értéken.

Az adatszolgáltatásnak a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozó deviza állományi adatokat kell tartalmaznia.

A forintra történő átszámítást a tárgyidőszak utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell elvégezni.

Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni. A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál a kapott értéket a kerekítés általános szabálya szerint (0,5-től felfelé, 0,49-től lefelé) kell kerekíteni.

A deviza alapú forinthiteleket és az ezekhez tartozó értékvesztést deviza tételként kell számba venni.

A tábla oszlopai

A tábla kitöltése során a Dmmr. 2. §-ában és 1. mellékletében foglaltak az irányadóak, az alábbiak figyelembe vételével.

A tábla a) oszlopában a deviza állományi adatokat az Általános előírások részben előírt módon kell meghatározni.

A tábla b) oszlopában a Dmmr. 1. mellékletében meghatározott súlyokat százalékos formában, egy tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni.

A tábla c) oszlopában - a jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - az a) és b) oszlopban megadott adatok szorzatának eredményét kell megadni.

A tábla egyes sorai

DMM101 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú devizabetétek és devizakötelezettségek: ezen a soron kell kimutatni valamennyi forrás oldali, devizában denominált tételt, amelynek a hátralévő lejárata a tárgyidőszak utolsó napján meghaladja az egy évet, ide nem értve a DMM102 sor szerinti óvadéki deviza betéteket. Idesorolandók a központi bankkal kötött éven túli hátralévő lejáratú, forinttal szembeni devizaswap ügyletek. Külön felügyeleti jóváhagyást követően figyelembe vehető a lejárat nélkül kapott kölcsöntőkék összege is.

DMM102 Óvadéki devizabetét: Ezen a soron csak azokat az óvadéki betéteket kell feltüntetni, amelyeket egy éven túli hátralévő lejárattal rendelkező követelés (hitel) biztosítékaként helyeztek el.

DMM103 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni azokat a stabilnak minősülő háztartási betéteket, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, vagy a betéthez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki deviza betétek körét.

DMM104 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási kevésbé stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni azokat a kevésbé stabilnak minősülő háztartási betéteket, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, vagy a betéthez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki deviza betétek körét.

DMM105 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú kkv-s stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni a mikro-, kis- és középvállalkozások stabilnak minősülő lekötött betéteit, látra szóló- és folyószámlabetét-állományt, valamint lejárat nélküli betéteit abban az esetben, ha az nem része a DMM102-DMM104 soron jelentendő állományoknak.

DMM106 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú kkv-s kevésbé stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni a mikro-, kis- és középvállalkozások kevésbé stabilnak minősülő lekötött betéteit, látra szóló- és folyószámlabetét-állományt, valamint a lejárat nélküli betéteit abban az esetben, ha az nem része a DMM102-DMM105 soron jelentendő állományoknak.

DMM107 Háztartások tulajdonában lévő, adott hitelintézet által kibocsátott 1 éven belüli hátralévő lejáratú devizakötvények állománya: adott hitelintézet által kibocsátott, a háztartások tulajdonában lévő egy évnél rövidebb hátralévő lejáratú értékpapírok állománya a hitelintézet által kibocsátott, nem HUF denominációjú értékpapírok könyv szerinti értéke.

DMM108 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú nem pénzügyi vállalatok, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak, a háztartásokat segítő nonprofit intézmények devizabetétei: ezen a soron kell kimutatni a felsorolt gazdasági szereplők azon devizabetéteit, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, illetve azokat a deviza betéteket, amelyekhez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki deviza betétek körét és a DMM105 és DMM106 soron szerepeltetett tételeket. Idesorolandók a központi bankkal kötött, eredetileg éven túli lejáratú, de éven belüli hátralévő lejáratú, forinttal szembeni devizaswap ügyletek.

DMM201 Valuta pénztárkészlet: ezen a soron a Dmmr. 2. § 17. pontja szerinti "Pénztárkészlet" fogalomnak megfelelő, kizárólag a valutakészletre értelmezett adatot kell kimutatni.

DMM202 1 éven belüli hátralévő lejáratú fedezetlen devizaeszközök: ezen a soron az egy évnél rövidebb hátralévő lejáratú belföldi és külföldi hitelintézetnél és az MNB-nél vagy külföldi központi banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) és betéti számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. Itt kell kimutatni a belföldi és külföldi hitelintézetnél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket. A betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. A táblának ebben a sorában kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is.

DMM203 Fordított repóügylet (csak deviza): itt kell jelenteni az adatszolgáltató által óvadéki repóügylet, sajátos szállításos repó ügyletek és az azonnali vétel-eladási (buy-sell-back) típusú repóügylet keretében repóba vett, devizában denominált értékpapírok értékét.

DMM204 1 évnél rövidebb hátralevő lejáratú devizában denominált értékpapírok: itt kell jelenteni a nem HUF-ban denominált, az adatszolgáltató saját tulajdonában lévő értékpapírok állományát nettó értéken, az 1AN adatszolgáltatásban jelentett adatoknak megfelelően.

DMM205 1 éven belüli hátralévő lejáratú pénzügyi vállalatoknak nyújtott devizahitelek: Ezen soron kizárólag az egy éven belüli hátralévő lejárattal rendelkező, pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket kell jelenteni. Ezen soron nem kell szerepeltetni a jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárából származó követeléseket.

DMM206 1 éven túli hátralévő lejáratú deviza államkötvény, konszolidációs deviza államkötvény, MNB által kibocsátott devizakötvény, EU központi kormányzat devizakötvénye, valamint a sztenderd hitelkockázati módszer szerint multilateriális fejlesztési bank, vagy nemzetközi szervezetnek minősülő kibocsátó devizakötvénye: a központi kormányzat, az MNB, egyéb pénzügyi közvetítők, illetve EU központi kormányzat által kibocsátott vagy állami készfizető kezességgel garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adatszolgáltató tulajdonában lévő, nettó értéken számított állományát kell jelenteni, az 1AN adatszolgáltatásban jelentett adatoknak megfelelően. Ezen a soron kell kimutatni a központi banknál elhelyezett, a központi banki elszámolási számláknál figyelembe nem vett - hosszú lejáratú - devizabetét állományt is. Ezen a soron tüntetendők fel az OBA, BEVA, és a Szanálási Alap által felvett, állami készfizető kezességgel garantált devizahitelek is.

DMM207 Olyan, devizában denominált értékpapírok, amelyeket 20%-os súlyozású kormányzat, központi bank bocsát ki vagy garantál: ezen a soron kell jelenteni a központi kormányzat vagy központi bank által kibocsátott vagy garantált értékpapírok nettó értéken számított állományát, az 1AN adatszolgáltatásban jelentett adatoknak megfelelően, ha a kibocsátó vagy garantáló központi kormányzat vagy központi bank kitettségeihez a CRR 114. cikke szerinti 20%-os kockázati súly alkalmazandó.

DMM208 1 éven belüli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatoknak és egyéb belföldieknek nyújtott devizahitelek: Ezen a soron kell jelenteni a központi banknak nyújtott éven belül lejáró hiteleket is. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, az előző sorokon szerepeltetendő követeléseket.

DMM209 Nem a hitelintézet vagy leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő, devizában denominált részvények: ezen a soron a nem HUF-ban denominált, az adatszolgáltató tulajdonában lévő, tőzsdei indexben szereplő, részvény típusú értékpapírok állománya jelentendő nettó értéken, a tárgyidőszak végi 1AN adatszolgáltatásban jelentett adatoknak megfelelően. Csak a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 1287/2006/EK bizottsági rendelet 22. cikke szerint is elismerhető, az MNB honlapján közzétett - likvid - részvényeket lehet figyelembe venni.

DMM210 1 éven túli hátralévő lejáratú, nem csoporton belüli hitelintézet által kibocsátott devizában denominált jelzáloglevelek: ezen a soron kell jelenteni az adatszolgáltató tulajdonában lévő, egy éven túli hátralévő lejáratú jelzáloglevelek állományát nettó értéken, az 1AN adatszolgáltatásban jelentett adatoknak megfelelően, amelynek kibocsátója az adatszolgáltatóval nem ugyanazon összevont alapú felügyeleti körbe tartozó hitelintézet.

DMM211 Bármilyen lejáratú, 35%-os, vagy annál kisebb súlyozású, lakóingatlannal fedezett devizakitettségek: ezen a soron kell jelenteni a CRR 125. cikke szerinti 35%-os vagy annál kisebb hitelkockázati súlyozású lakóingatlannal fedezett kitettségeket függetlenül az adatszolgáltató által a hitelezési kockázat kezelésére alkalmazott (sztenderd vagy belső minősítési) módszertől. Ebbe a kategóriába tartozik a jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárából származó követelése is.

DMM212 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási devizahitelek: ezen a soron az adatszolgáltató saját dolgozói részére nyújtott devizahitelek állományát is szerepeltetni kell. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, a DMM211 soron szerepeltetendő követeléseket.

DMM2131 Lejárt, 1 éven túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli háztartási devizahitelek: ezen a soron az adatszolgáltató saját dolgozói részére nyújtott deviza hitelek állományát is szerepeltetni kell. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, az előző sorokon szerepeltetendő követeléseket.

DMM2132 Lejárt, 1 éven túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott devizahitelek: ezen a soron sem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, előző sorokon szerepeltetendő követeléseket.

DMM2133 Lejárt, 1 éven túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli hitelintézeteknek nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a hitelintézetekkel szemben, hitelszerződés alapján, illetve - a valódi penziós ügyletekben, a sajátos szállításos repó ügyleteken, a betétszerződéseken kívül - bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát, ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is. Ezen a soron nem kell szerepeltetni a jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárából származó követeléseket.

DMM2134 Külföldieknek nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a nem- rezidensekkel szemben devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományt, az értékpapírok és érdekeltségek kivételével.

DMM2135 Lejárt, 1 éven túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli egyéb belföldieknek nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a központi banknak nyújtott hiteleket, a központi kormányzatnak közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát, a helyi önkormányzatoknak és a társadalombiztosítási alapoknak, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott hiteleket és a valódi penziós ügyletből származó követeléseket.

DMM2136 Egyéb devizakövetelések: ezen a soron a CRR szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állományát, valamint a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) - és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát kell jelenteni, ide nem értve az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat, és a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét.

DMM2137 Vagyoni érdekeltségek (devizában denominált): ezen a soron kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéséket, amelyeket az adatszolgáltató üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket könyv szerinti (nettó) értéken. Ide tartozik az összes belföldi - CRR szerint meghatározott - hitelintézeti befektetés értéke (beleértve a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét), az egyéb pénzügyi közvetítők kockázati tőkealap-jegyei, részvényei és egyéb részesedései, üzletrészei, valamint a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők részvényei, egyéb részesedései és üzletrészei, biztosítók részvényei és nyugdíjpénztárak részesedései (beleértve az e tételekhez tartozó értékvesztést és értékhelyesbítést). Itt kell jelenteni az adatszolgáltató üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző, saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést, a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést, amely nem veszteségmérséklés során került az adatszolgáltató tulajdonába és a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát, beleértve az e tételeken elszámolt értékvesztést és értékelési különbözetet. Szintén ezen a soron kell szerepeltetni a külföldi részvényeket és azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési vagy a járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak, beleértve az ezekhez az ügyletekhez kapcsolódó értékvesztést és értékelési különbözetet. Ezen a soron nem kell jelenteni, az előző sorokon már szereplő tételeket (pl. nem az adatszolgáltató vagy leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő devizában denominált részvényeket).

DMM2138 Saját devizaeszközök: ezen a soron az adatszolgáltató saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek. Itt kell jelenteni az adatszolgáltató által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény, visszafizetett szövetkezeti részjegy állományát abban az esetben, ha ezen tételek követeléskiegyenlítés útján kerültek az adatszolgáltatóhoz, az összes olyan készletállományt, amelyet az adatszolgáltató követelés és nem követelés ellenében kapott (beleértve a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát), az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket értékcsökkenési leírással csökkentett nettó értéken, az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét, az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt, valamint az immateriális javak egyéb állományát (beleértve az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is, és beleértve az immateriális javak értékhelyesbítését), továbbá az adatszolgáltató elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat, a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét, valamint a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket (beleértve az ezen eszközökhöz tartozó értékhelyesbítést), a nem az adatszolgáltató működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket értékhelyesbítéssel.

DMM2139 Minden egyéb devizaeszköz: ezen a soron a fentiekben nem nevesített devizaeszközöket kell szerepeltetni. Az ezen a soron feltüntetendő összeg maradékelven adódik a hitelintézet mérlegfőösszege és a fent felsorolásra került eszközök különbségeként, csökkentve az aktív kamatelhatárolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások előjelhelyes értékével.

DMM214 Garanciák, egyéb mérlegen kívüli deviza kötelezettségek (37+42) alsoraiban részletezett adatokat a C12H Mérlegen kívüli tételek - Függő és jövőbeni kötelezettségek tábla, C12H1 Hitelezési kockázattal rendelkező mérlegen kívüli tételek - nyújtott függő és jövőbeni kötelezettségek szakasz soraiban szereplő adatokkal összhangban kell jelenteni attól függően, hogy az adatszolgáltató a hitelezési kockázat tőke-követelményét a CRR szerinti sztenderd vagy belső minősítésen alapuló módszer szerint számítja-e.

DMM215 Le nem hívott deviza likviditási keret és deviza hitelkeret: ezen a soron kell kimutatni minden devizában denominált hitel- és likviditási keretet, a változó devizás hitelkeretek kivételével.

DMM216 Változó devizás hitelkeret: olyan le nem hívott hitelkeret, amely esetében az adatszolgáltató ügyfelének saját döntése a folyósított hitel denominációjának megválasztása, ideértve a forintban vagy a devizában denominált ilyen tulajdonsággal rendelkező hitelkereteket is.

DMM3 Devizafinanszírozás megfelelési mutató: ebben a sorban a Dmmr. szerinti devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) értéke a stabilnak minősített devizaforrások, valamint a finanszírozott stabil devizaeszközök és mérlegen kívüli devizakötelezettségeknek a hányadosaként számítandó ki. Az adatszolgáltatónak a mutató értékét három tizedesjegy pontossággal, százalékpontos (azaz együtthatós) formában kell kimutatnia. Így például a 2014. július 1. és 2014. december 31. között elvárt szint 0,750 formában jelentendő.

C2H Befektetések

A jelentésben minden olyan vállalkozás adatait ki kell mutatni, ahol a hitelintézet bármilyen formában (közvetlenül, közvetetten) tulajdonos. Amennyiben egy vállalkozásban nincs közvetlen, csak közvetett tulajdonlású részesedése a hitelintézetnek, akkor azt is fel kell tüntetni ebben a táblában, amennyiben a vállalkozás a CRR 4. cikk (1) bekezdés 38. pontja alá tartozik.

A vállalkozáshoz közvetett módon kapcsolódó vállalkozások és tulajdonosaik adatait a kapcsolódó C21H tábla tartalmazza.

A tulajdoni hányadot megtestesítő befektetések (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) nevesítését a részarányok csökkenő sorrendjében, és azon belül az i) oszlopban szereplő összes befektetés csökkenő sorrendjében kell kimutatni mindaddig, amíg az összes jelentős illetve befolyásoló részesedésű és 1 millió Ft értéket meghaladó egyéb részesedés kimutatásra nem kerül.

Pénzügyi ágazatbeli befektetések esetén a jelentős / nem jelentős, pénzügyi ágazaton kívüli befektetések esetén a befolyásoló/ nem befolyásoló fogalmak alkalmazandók. A befolyásoló részesedés fogalmát a CRR 4. cikk (1) bekezdés 36. pontja, a jelentős részesedés fogalmát a CRR 43. cikke tartalmazza.

A szövetkezeti hitelintézeteknek minden befektetést fel kell sorolni.

A Hpt. előírása alapján az összbefektetési korlátozás alá nem tartozó befektetésekről (ezért levonandó tételekről) elkülönített nyilvántartást kell vezetni és rendszeresen minősíteni.

A tábla oszlopai

Az a) Befektetések felsorolása oszlopban az ügyfél (hitelintézet esetében is) alapító dokumentumaiban szereplő (rövid) megnevezést kell alkalmazni azzal, hogy a felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetés esetén a megnevezést ki kell egészíteni az "f.a.", illetve "v.a." megjelöléssel.

A b) Kódjel oszlopban "K" jelzéssel a Számv. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetést kell megjelölni. Ha a vállalkozással nem számszerűsíthető személyi, vezetői, irányítási kapcsolat áll fenn, akkor befolyásolás esetén legalább 10%-kal, ellenőrzés esetén legalább 51%-kal kell figyelembe venni a szavazati jognál. Ebben az esetben a b) Kódjel oszlopba "V" jelet, az érintett befektetés jellegének megfelelő - közvetlen vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány - oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni.

A c) Törzsszám, azonosító oszlopban a vállalkozás törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) Ország oszlopban a tulajdonos országának két karakteres ISO kódját (pl. Magyarország esetén HU), az e) Ág oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat jelentő betűjelet kell feltüntetni.

Az f) Szerzés időpontja oszlopban azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a befektetés a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során a hitelintézet tulajdonába került, mivel ezek a befektetések három évig nem tartoznak a korlátozó limit alá. Ha a befektetés nem a Hpt. 102. §-ában foglalt eljárások során került tulajdonba, illetve lejárt a három éves türelmi idő, akkor nem kell a szerzési időpontot kitölteni.

A Tulajdonolt tőke értéke g1) Közvetlen befektetés oszlopban a közvetlenül fennálló kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékét (a bekerülési értéket), a g2) Értékvesztés oszlopban a befektetések után elszámolt értékvesztés, értékcsökkenés összegét kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a g) oszlopban nettó értéken kell a Hpt. által előírt közvetlen befektetési állományt kimutatni. (A levonások összege nem haladhatja meg az adott befektetés értékét.)

A h) Közvetett befektetés oszlopban a közvetett tulajdonlású befektetéseket a vállalkozásban lévő befektetés tulajdoni közvetett arányos befektetett tőkeértéken (közvetett tőkeértéken) kell kimutatni.

Az i) Összes befektetés oszlopban a közvetlen befektetés nettó és közvetett részesedések értékét együttesen kell feltüntetni.

A j1)-l) Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell szerepeltetni az adott vállalkozásban szerzett tulajdonlást. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A közvetlen tulajdoni arányt a j1) oszlopban, illetve megfelelő szavazati jogot a k) oszlopban kell kimutatni.

A k) Szavazati közvetlen oszlopban megjelenő közvetlen szavazati jog, valamint a j2) Tulajdoni közvetett oszlopban megjelenő közvetett tulajdoni hányad értékét az l) Szavazati összesen oszlopban kell összegezni.

Ha a hitelintézet szavazati jogát bármely körülmény korlátozza (pl. felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetéseknél, a tulajdonos hitelintézet MNB által felfüggesztett szavazatai joga esetén, stb.), a Szavazati közvetlen (k) oszlopban és a Szavazati összesen (l) oszlopban nulla értéket kell jelenteni.

Ha a közvetlen tulajdonlás esetén ugyanannál a vállalkozásnál tulajdoni és szavazati jog együttesen áll fenn, akkor a tulajdoni hányadot át kell számítani és a szavazati aránnyal együtt kimutatni.

Az m)-p) oszlopokban a következő okok miatti kivételek jelennek meg a CRR 89. cikke értelmében:

• a CRR szerint az egyedi befektetési korlátozás alól mentesülő pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli szervezetek. (A CRR 89. cikk (4) bekezdés szerinti EBH iránymutatás kiadásáig az eddig alkalmazott megnevezéseket tartalmazza a tábla, így PIBB, járulékos vállalkozások, speciális pénzügyi szervezetek, stb);

• a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során, veszteségmérséklés céljából a hitelintézet tulajdonába jutott egyéb befektetési eszköz (pl. átvett készlet) nettó értéke, amelyet a C2H4 Egyéb befektetések összesen sorban kell feltüntetni (ha az átvett eszköz nem veszteségmérséklés célú, illetve megszűnt a hatéves elidegenítési türelmi idő, akkor az állományt nem szabad itt kimutatni);

• a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedések nettó értéken (itt sem PIBB, sem járulékos vállalkozásokban történt befektetés értékei nem szerepelhetnek, mivel azok az m) és n) oszlopban teljes egészében kerülnek feltüntetésre és levonásra);

• az egyedi befektetési korlát CRR 89. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti, szavatolótőkével fedezendő túllépései;

Ha egy befektetés részben már a hitelintézet tulajdonában volt, de a vállalkozás további tulajdoni hányada (része) a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során, veszteségmérséklés céljából került a hitelintézet birtokába, akkor csak ezt a további részt lehet az o), p1) és p2) kivételek oszlopában figyelembe venni, a régebben szerzett rész értékét nem.

A kivételek o), p1) és p2) oszlopában csak a hitelintézet által szerzett, közvetlen tulajdonlású befektetések nettó értéke szerepelhet.

A levonandó tételek összes egyedi összege nem haladhatja meg az adott befektetés nettó értékét.

A Kivételek m)-p) oszlopai alapértelmezésben levonandó tételek, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.

A q) Egyedi korlátozás alá eső befektetések összesen oszlopba nem kerülhet érték.

A Szavatolótőkével fedezendő túllépés r) és s) oszlopában a CRR 89. cikk (1), illetve (2) bekezdéseiben említett befektetések befolyásoló részesedéseire, a CRR 89. cikk (3) bekezdése előírása alapján meghatározott limittúllépések összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a befektetés közvetlen vagy közvetett formában valósul meg.

A t)-v) Korrekciók oszlop adattartalma alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. Az oszlopok a következő korrekciós levonásokat tartalmazzák:

A t) oszlopban azok az értékek kerülnek kimutatásra, amelyek az egyedi befektetési korlátozás szempontjából figyelembevett "Kivételek" tételeinek értékeit korrigálják arra az értékre, amely a Hpt. 102. §-a szerinti összes közvetlen és közvetett befektetés számbavételéhez szükségesek. Levonandó tételek azok a nem PIBB befektetések, amelyek egyedi befektetési korlátozás miatt nem tartoznak az összbefektetési korlát alá. Itt kell feltüntetni a külön jogszabályban (pl. a MFB tv.) előírtak szerinti, összbefektetési korlátozás alá nem tartozó befektetéseket.

Az u) Szavatolótőkéből levont PIBB miatti korrekciók oszlopban a szavatolótőkéből levont, jelentős részesedésű PIBB befektetések nettó értékét kell feltüntetni, mivel a nem jelentős részesedésű PIBB befektetéseket egyedileg nem kell a szavatoló tőkéből levonni, ezért az összbefektetésekhez beszámítandók és levonandó tételként nem szerepeltethetők;

A C2H1 sor a hitelintézet jelentős részesedésű, közvetlen és közvetett PIBB vállalkozásokban fennálló részesedéseit, a C2H4 sorban a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőke összegét tartalmazza. (Ezek azok a tételek, amelyek a szavatoló tőkéből levonásra kerülnek.)

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben történt befektetést a tulajdonlás mértéke szerint az C2H1-C2H2 sorban kell feltüntetni, de mivel ennek a befektetésnek az értékét az összbefektetésnél le kell vonni, ezért a nem jelentős részesedés értékét is, mint levonandó tételt a C2H2 sorban kell szerepeltetni. Az u) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. (Negatív előjelet csak akkor kell feltüntetni, ha a vállalkozás összbefektetéshez beszámítandó és ezért hozzáadandó értéket jelöl.)

A v) Hpt. 102. § (2) bekezdéshez egyéb korrekciók oszlopban az összes befektetési korlát alóli - a Hpt. 102. §-ában foglaltak szerinti - kivételek értékét kell kimutatni a C2H1-C2H4-ig terjedő összesítő sorokban.

A részletező sorokban a kétszeres levonások elkerülése érdekében nem szerepelhetnek a PIBB vállalkozások, a veszteségmérséklés miatt az egyedi befektetési korlátnál már figyelembe vett összegek, illetve túllépés miatt tőkéből levont befektetési értékek.

A v) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.

A befolyásoló részesedésű befektetések összegének a szavatoló tőke 60%-át meghaladó [C2H1 sor q) oszlop - szavatoló tőke 60%] részét az C2H1 sorba kell beírni.

A nem jelentős részesedésű PIBB befektetések után a szavatoló tőkéből levonandó (a szavatoló tőke 10%-a feletti) részt a C2H2 sorban kell szerepeltetni.

Az összbefektetési korlát alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve állampapírok nettó értékét a C2H4 sorban kell kimutatni. (A kétszeres számbavétel elkerülése érdekében az állampapírok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok számbavételénél nem vehetők figyelembe.) Az összbefektetési korlát alá nem tartozó állampapírok a Tpt. 5 § (1) bekezdés 6. pontja értelmében a magyar állami értékpapírok és MNB kötvények mellett a külföldi állam, az EKB vagy az EU más tagállamának jegybankja által kibocsátott értékpapírokat tartalmazzák.

Az immateriális javak közül csak a vagyoni jogokat, illetve a tárgyi eszközök között szereplő az ingatlanokkal és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a szavatoló tőkéből levont értékével lehet, mint csökkentő tételt (az összbefektetési korlát alá nem tartozót) figyelembe venni.

A v) oszlopban a részletező (C2H6001-től számozott) sorokban csak tájékozató adatként kell a pénzügyi (PIBB) intézményeknek nyújtott alárendeltkölcsöntőke összegét feltüntetni, de nem kell sem a w) oszlopban, sem az összegző sorokban számításba venni.

A részletező sorokban feltüntetett és a szavatoló tőkéből levonandó PIBB alárendelt kölcsöntőke értékét a C2H4 sor u) oszlopában, egy összegben kell szerepeltetni.

Azokat a PIBB alárendelt kölcsöntőkéket, amelyek a törvény szerint nem befektetések, és nem tartoznak az összbefektetési korlátozás alá sem, de az egységesség miatt kimutatásra, illetve az összbefektetésnél számbavételre kerültek (pl. nem befolyásoló részesedésű biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntőke), a C2H3 sor. v) oszlopában kell feltüntetni.

A w) Összes befektetés nettó értéke oszlopba azoknak a befektetési korlát alá tartozó befektetéseknek összegét kell beírni, amelyek a hitelintézet birtokába közvetlen és közvetett befektetésként kerültek.

Az összes közvetlen és közvetett befektetés állományának megállapításához az i) oszlopban feltüntetett befektetések értékéből le kell vonni a közvetlen és közvetett, szavatoló tőkével fedezett befolyásoló részesedésű PIBB befektetéseket), a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőkéket, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. értékét, az o) oszlopban szereplő veszteségmérséklés érdekében szerzett befektetést, illetve az r1)-r2) és az s1)-s2) oszlopból a befektetési limit túllépése miatt a szavatoló tőkéből levonásba kerülő értéket, az u) oszlopban kimutatott az előírt limit feletti túllépést, illetve az állampapír és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állomány nettó értékét, valamint a t) és v) oszlopban feltüntetett egyéb, szükséges korrekciót.

A Hpt. 102. §-ának betartásához az C2H5 sor w) Összes befektetés nettó értéke oszlopának értékét kell a szavatoló tőke 100%-ához viszonyítani. A korlátozás túllépése felügyeleti intézkedést von maga után. A kötelezettség betartásához elidegenítési tilalom kapcsolódik, a túllépésből eredően szavatolótőke-állítási kötelezettség nem.

A tábla sorai

A C2H1 Jelentős, illetve befolyásoló részesedést jelentő befektetések pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli intézményekben összesen (részletezve) sorban azokat a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetéseket (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) kell összesíteni, mely vállalkozásokban a hitelintézet (közvetlenül vagy közvetve) jelentős, illetve befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

Amennyiben a negyedév folyamán a hitelintézet jelentős, illetve befolyásoló részesedést szerzett, vagy a jelentős, illetve befolyásoló részesedést jelentő tulajdonlás tekintetében változás történt, úgy a befektetés neve mellé a Kódjel oszlopban "M" betűt kell írni. Ebbe a szakaszba sorolandók a szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) tagjai tulajdonában lévő, az Szhitv. végrehajtásából eredő közvetlen és közvetett részesedései és tulajdonrészei.

A C2H2 1 millió Ft feletti nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő befektetések pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli intézményekben összesen (részletezve) sorban a nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő részesedésekre vonatkozó adatokat kell összesíteni, és a részletező sorokban név szerint felsorolni. A szövetkezeti hitelintézeteknek itt kell a nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő befektetéseit feltüntetni.

Ebben az összesítő sorban szerepelnek a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben fennálló, jelentős részesedést jelentő befektetések függetlenül attól, hogy azok értéke eléri vagy sem az egy millió forintot.

A C2H3 1 millió Ft alatti nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedés (szöv.hit.int-nél az 1 millió Ft alatti részesedést nem tartalmazza) összesen sorban a bankoknak és a szakosított hitelintézeteknek a nem jelentős, illetve nem befolyásoló és nem kapcsolt vállalkozásokban lévő, 1 millió Ft-ot el nem érő értékű tulajdoni befektetéseit (részvény, részesedés) kell összesítve feltüntetni.

A szövetkezeti hitelintézeteknek ezt a sort nem kell kitölteniük, mivel minden tulajdoni hányadot megtestesítő befektetésüket részletezni és a C2H1 és C2H2 sorban összesíteni kell.

A C2H4 Egyéb befektetés összesen sorban azokat a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadon kívüli egyéb, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott fogalom szerint befektetésnek számító eszközökre vonatkozó adatokat kell összesíteni, amelyeket az összes befektetési korláthoz figyelembe kell venni, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományba beleértve a befektetési jegyek állományát is.

A C2H5 Összesen sor a C2H1-C2H4 összesítő sorban feltüntetett adatok összegzésére szolgál.

A C2H6001 sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni mindazokat a vállalkozásokat (ügyfeleket), amelyekkel a hitelintézet tulajdoni kapcsolatban áll.

A C2H6001 sor kitöltése kötött. Ebben a sorban kötelezően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben történt tulajdonlások összegét kell kimutatni, mivel ezeknek a befektetéseknek az értéke az összbefektetésnél külön elbírálás alá esik. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, amennyiben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben nincs a hitelintézetnek befektetése, a befektetés értékénél, illetve tulajdoni arányánál nullát kell írni.

Az egyedi befektetések soronkénti összegének (C2H6001 +...+C2H6999) meg kell egyeznie az összesítő C2H1 és C2H2 sor állományával.

C21H Közvetett befektetések részletezése

A hitelintézetnek a közvetett befektetéseikről a C2H Befektetések tábla e mellékletében kell adatokat közölnie a vállalkozásokban való részesedésekben rejlő további kockázatainak felmérése érdekében.

A közvetett tulajdonlás felsorolását a tulajdont képező vállalkozásonként (befektetésenként) külön-külön, valamint a Hpt. 3. mellékletében meghatározottak szerinti közvetett tulajdonosok (köztes vállalkozások) és tulajdoni arányuk, valamint a hozzá kapcsolódó befektetés értékének feltüntetésével szükséges részletezni.

A jelentést úgy kell kitölteni, hogy abból megállapíthatók legyenek a hitelintézet befektetéséhez (vállalkozásban való részesedéséhez) kapcsolódóan a további - közvetett módon - tulajdonosok (befektetők) adatai.

A befektetésre, illetve annak tulajdonosaira vonatkozó törzsszám, ág, stb. oszlopot is ki kell tölteni.

A közvetlen tulajdonra vonatkozó oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a tulajdonos hitelintézet nem csak közvetett tulajdonnal rendelkezik az adott befektetésben (vállalkozásban).

A megnevezés oszlopban csak tájékoztatásként közöljük a "Befektetés", illetve "Befektető" jelzéseket. A tábla kitöltésekor ezeket a jelzéseket nem szükséges feltüntetni.

Az f) Szerzés időpontja oszlopban a szerzés időpontját - a legelső szerzés szerint - minden tulajdonosnál szerepeltetni kell. A befektetés (vállalkozás) sorában ez megegyezik a hitelintézet által történt szerzési időponttal. (Amikor a vállalkozás közvetett befektetésként a hitelintézethez került.)

A C21H001 Befektetés sortól kezdődően folyamatosan a C2H999 sorig egyenként kell felsorolni a vállalkozásokat. A közvetett befektetéseket az alap (C2H) táblában történt felsorolás sorrendjében két, illetve tulajdonosait tekintve több sorban jól elhatárolt módon (pl. egy sorszám alatt, vagy az alaptáblán szereplő sorszámmal) kell feltüntetni. Az egy befektetéshez tartozó összes tulajdonost (befektetőt) fel kell sorolni.

Az összesítő C21H001-C21H999 sorban a befektetések (vállalkozás) adatait kell szerepeltetni. (A részletező sorokban kimutatott tulajdonosok tőkére és tulajdoni arányra vonatkozó adatait összegezni kell, és ezeket az összesített adatokat kell a befektetés sorában feltüntetni.)

A részletező C21H001001-C21H001999-től a C21H999001-C21H999999-ig terjedő sorban a közvetett tulajdonos(ok)ra vonatkozó adatokat, valamint az általuk befektetett tőkeértéket, tulajdoni, illetve szavazati arányukat kell feltüntetni. Minden tulajdonosnál az általa képviselt közvetett tulajdoni arányt és tőkeértéket kell szerepeltetni.

A befektetések sorában lévő tőkeértékek összegének, arányainak meg kell egyezni a C2H Befektetések táblában, az adott vállalkozás (befektetés) sorában lévő közvetettségre vonatkozó adatokkal függetlenül attól, hogy többszörös, illetve többlépcsős a befektetés közvetett tulajdonlása.

A bankoknak és szakosított hitelintézeteknek az 1 millió Ft alatti befektetéseket nem kell részleteznie.

Ha a hitelintézetnek nincs közvetett befektetése, a táblát "nemleges" jelzéssel kell megküldeni.

C43H Belső hitelek

A tábla a Hpt. által meghatározott belső hitelek - a vezető állású személyek, a könyvvizsgáló, illetve ezek közeli hozzátartozói, valamint az általuk ellenőrzött vállalkozások részére a hitelintézet által vállalt kötelezettségek - kimutatására és az előírás betartásának ellenőrzésére szolgál.

A tábla kitöltése során a külön nyilvántartott - a Hpt. 106. § (1) bekezdésében felsoroltak részére - belső hitelként nyújtott hiteleket, illetve kötelezettségvállalást - millió forintban (hitelintézetekre jellemző, az 1. melléklet 4.4 pontjában szereplő kerekítési szabályok szerint) - kell részletezni.

A jelentést teljes körű egyedi adatszolgáltatással kell elvégezni, és a táblában a beszámolás napján az ügyféllel szemben fennálló követelésállományt kell szerepeltetni!

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban az érintett személyek, illetve a vállalkozások nevét kell feltüntetni. A b) Kódjel oszlopban magánszemély esetében "S" jelet, kapcsolt vállalkozásnál "K" jelölést kell alkalmazni.

A c) Születési dátum, törzsszám oszlopban az azonosító számot, a vállalkozás törzsszámát, vagy a személy születési dátumát kell beírni.

A d) Beosztás, kapcsolat oszlopba a személyek hitelintézetnél betöltött funkcióját kell szerepeltetni.

Abban az esetben, ha vállalkozásról van szó, akkor a vele kapcsolatban álló személy nevét és beosztását is fel kell tüntetni.

Az e) oszlopba az olyan hiteleket, kötelezettségvállalást kell beírni, amelyek a Hpt. 106. § (1) bekezdése alá tartoznak.

A Hpt 106. § (5) bekezdése alapján az f) oszlopban a pénzforgalmi számla hitelkeretének szerződés szerinti, a g) oszlopban a munkáltatói (előleg, lakás, szociális célú) kölcsönből még fennálló tartozás összegét kell szerepeltetni.

A Hpt. 106. § (6) bekezdése szerinti lakossági hitelből még fennálló tartozást a tábla h) oszlopában kell részletezni.

Az i) oszlopban a kimutatott hitelek mögötti fedezetek értékét kell kimutatni, amely független a biztosíték jellegétől (ingatlan, gépkocsi, stb.), de annak az aktuális - legutolsó fedezet-értékelésnek megfelelő - piaci értékét kell beírni.

Az j) oszlopban a limit alá tartozó belső hitelek nettó kockázati értékét kell kimutatni.

A tábla sorai

Az 1 Összesen sor a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek (személyek, vállalkozások) adatainak összegzésére szolgál.

A 01 sortól kezdődően egyenként fel kell sorolni mindazokat az ügyfeleket, amelyekkel szemben a hitelintézetnek követelése van.

5A Hpt. előírások vizsgálata

A tábla kitöltése során a "befektetés" fogalma alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 5. pontjában foglaltakat kell érteni.

Az adatokat abszolút értékben kell feltüntetni, ha az adott sorra vonatkozó előírás ettől eltérően nem rendelkezik.

A tábla sorai

Az 5A1 szakaszban az 5A1 sorban a Hpt. 106. § (1) bekezdése szerinti belső hitel korlátozás alá eső hiteleket és kötelezettségvállalásokat kell feltüntetni, ebből ki kell emelni

- az 5A11 sorban azokat, amelyek éven túliak,

- az 5A12 sorban a Hpt 106. § (5) bekezdése szerinti folyószámla hitelkeretet és munkáltatói kölcsönt,

- az 5A13 sorban a Hpt 106. § (6) bekezdése szerinti fogyasztói hitelt,

Az 5A2 szakaszban a befektetési korlátozás alól mentesülő befektetések követése érdekében az átvett eszközökön belül külön sorokban jelennek meg az elidegenítési időpontot megelőzően a hitelintézet tulajdonában lévő és az elidegenítési időpontot meghaladóan a hitelintézet tulajdonában maradó ingatlanok és tulajdoni részesedések állományrésze.

Az 5A3 szakaszban a hitelintézet tulajdonába elidegenítési kötelezettséggel került befektetések állományának elidegenítési határidő szerinti bontása szerepel. Az alábontó sorokban a jelentés dátumától az elidegenítési kötelezettség - szerzéstől számított - határnapjáig hátralévő napok száma szerint kell az állományt a megadott lejárati sávokba besorolni. Az értékesítés határnapja ingatlanok esetében hat év, egyéb befektetéseknél három év, ezért külön bontásban jelennek meg az ingatlanok és az egyéb befektetések. Az 1 éven belüli sávban az elidegenítési kötelezettség dátumához, míg az egyéb (1-3,3-6 év) sávokban fokozatosan a szerzés vagy átvétel napjához közelebb eső tételek jelentendők. A 6, illetve 3 éves elidegenítési határidőt meghaladó tétel az alábontó sorokban nem szerepelhet.

Az 5A4 szakaszban az ingatlanbefektetések Hpt. 101. §-a szerinti, az 5A5 szakaszban a közvetlen és közvetett összes befektetések Hpt. 102. §-a szerinti korlátozásának és a korlátok túllépésének levezetése jelenik meg. Ingatlanok esetében a befektetési korlát a Hpt. 79. § (2) bekezdésében előírt szavatolótőke követelmény 5%-a, míg az összbefektetések könyv szerinti (nettó) értéke nem haladhatja meg Hpt. 79. § (2) bekezdésben előírt szavatolótőke követelmény 100 %-át.

Mindkét befektetési korlátozás levezetése az alábbi sorrendben történik:

1) befektetési korlát túllépésének összege

2) befektetések összesen (korlátozás alóli kivételekkel együtt)

3) korlátozás alóli kivételek

4) a limittúllépés megállapításának az alapja: a befektetési korlátozás alá tartozó befektetések (kivételekkel csökkentett összeg)

Az 5A4 és 5A5 sorban az ingatlan, illetve az összes befektetés értékének Hpt. 101. § (1) bekezdésében, illetve 102. § (1) bekezdésében meghatározott limit feletti összege jelentendő. Amennyiben a befektetés összege kevesebb (nem éri el a limit értékét), a mező nulla értéket tartalmaz.

Az 5A511 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és vagyoni érdekeltségek sor az értékpapír formájában fennálló kölcsöntőkék értékét nem tartalmazza, mert azt az 5A515 sorban kell kimutatni.

Az 5A81-5A89 sor számszerű információkat tartalmaz a felügyeleti intézkedések mérlegeléséhez, megtételéhez. Az adott sort csak akkor kell kitölteni, ha az intézkedésre okot adó helyzet előáll. Egyéb esetben a sort üresen kell hagyni.

A tábla e szakaszában az adatokat előjel-helyesen kell kimutatni. (Így például az 5A81 sor c) oszlopában a tényleges szavatolótőke és a 79. § (2) bekezdése szerinti tőkekövetelmény különbözete negatív előjellel jelentendő.)

5B Bankközi állományok adatai

A tábla a hitelintézet más hitelintézetekkel kötött ügyleteinek részletes bemutatását szolgálja. A táblában a jegybankokkal szemben fennálló, mérlegbeni és mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek nem szerepelnek.

A tábla oszlopai

Külön oszlopban a kockázatvállalások közül kiemelve kell szerepeltetni nettó értéken az évet meg nem haladó lejáratú, mérlegen belüli [f) oszlop], illetve mérlegen kívüli kockázatokat [h) oszlop].

Külön oszlopban a kockázatvállalások közül kiemelve kell szerepeltetni nettó értéken azon szerződések állományát, ahol az eredeti futamidő maximum 3 hónap [k1) és k2) oszlop], illetve azon állományok összegét, ahol a hátralévő futamidő 3 hónapon belüli [l1) és l2) oszlop].

A tábla sorai

Az összes hitelintézettel fennálló (bankközi) állományt az 5B1 Összesen sorban kell kimutatni. A sor értéke megegyezik külön-külön a (2+3), illetve a (4+5) sorok összegével.

Az 5B2 Belföldi hitelintézet sorban a belföldi, illetve az 5B3 Külföldi hitelintézet sorban a külföldi hitelintézetek adatait kell külön-külön összesíteni.

Az 5B4 Nem részletezettek sorban azon hitelintézetek adatait kell összesíteni, amely ügyfelek esetében az ügyletek nem érik el az egymillió, illetve a szövetkezeti hitelintézetek esetében az egy ezer forintot.

A részletező sorokban tételesen feltüntetendő bankközi kapcsolatokat ügyfelenként (a törzsszámok feltüntetésével) az 5001. sortól kezdődően fel kell sorolni. A sorok száma nem korlátozott. A részletező sorokban felsorolt ügyfelekre vonatkozó adatokat az 5B5 Részletezettek összesen sorban kell összegezni.

A külföldi intézményeknél a b) Kódjel oszlopban "Kf" jelzést kell alkalmazni, a c) Országkód oszlopban az ország ISO kódját kell beírni. A magyar hitelintézetek esetében a Kódjel oszlopban a "Bf" jelzés, illetve az országkód oszlopban a "HU" jelzés alkalmazandó.

Az azonosításra szolgáló d) Törzsszám oszlopban a külföldi hitelintézet esetén a SWIFT kódot kell megadni

A követeléseket, kötelezettségeket és mérlegen kívüli tételeket és származtatott ügyleteket részletező oszlopokat értelemszerűen és a könyv szerinti/ nyilvántartási (nettó) értéken kell kitölteni.

A mérlegen kívüli tételek számbavételénél a Hitkr. 20. §-ában foglalt előírásokat kell figyelembe venni.

6B Lakástakarékpénztár adatai

Ezt a táblát csak a lakás-takarékpénztáraknak kell kitölteni az Ltpt. hatálya alá tartozó tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok vizsgálatához.

A táblákban lakás-takarékpénztárakra vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

A megfelelő oszlopban az összegeket millió forintban (három tizedes jegyig), az arányszámokat (kiszámított hányadot) százalékban (százalékjel nélkül) két tizedes pontosságig kell kimutatni.[15]

A tábla sorai

6B1 Információk a törvényi előírások betartásához

Az a) oszlopban a bruttó összesen az állományok teljes (szerződéses vagy nyilvántartási, értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti, stb.) értékeit, a b) oszlopban a könyv szerinti nettó érték az elszámolt értékvesztéssel (céltartalékkal) csökkentett értéket jelenti.

6B101 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tervszáma (becslés)

Az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kell megbecsülni a kollektív teljesítménymutató év végi értékét. A számításhoz a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 1. mellékletében lévő képletet kell használni. A lakás-takarékpénztárnak a kollektív teljesítménymutató kiszámításánál azokat a szerződéseket kell figyelembe venni, amelyek az adott évben kikerülnek a lakás-takarékpénztár szerződésállományából (kiutalt és felmondott szerződések).

(A kollektív teljesítménymutató terv- és tényszámának celláit (6B101 és 6B201 sorok) a gyűjtési periódusban üresen kell hagyni, és csak akkor kell értéket kimutatni, ha a tervek szerint, illetve ténylegesen a jogszabályok szerinti kiutalás történik.)

6B102 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány összegét kell itt jelenteni, ami az adatszolgáltatás időpontjában még forgalomban van.

6B103 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az utolsó kibocsátás időpontjában

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományának az utolsó kibocsátást követő időpontban meglévő összegét kell kimutatni.

6B104 Összes felvett kölcsön

Itt a lakás-takarékpénztár által felvett kölcsönnek (ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) az adatszolgáltatás időpontjában meglévő összegét kell jelenteni.

6B105 Az összes felvett kölcsönből az MNB által engedélyezett összeg

A lakás-takarékpénztár által felvett kölcsönből az Ltpt. 10. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti hatóság által engedélyezett összeget kell beírni.

6B106 Összes felvett kölcsön az utolsó kölcsön felvételekor

Itt az utolsó kölcsön felvételekor meglévő összes tartozás összegét kell jelenteni.

6B107 Az utolsó kölcsön felvételekor (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor) meglévő betétállomány

A kölcsön felvételének időpontja és az értékpapír kibocsátás időpontja közül az időben későbbit kell figyelembe venni.

6B108 Szabad eszközök állománya és aránya a kiutalási összeghez

A tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján a meglévő szabad eszközök összegét, illetve ezen időpont kiutalási összegéhez viszonyított arányát kell ide beírni. A szabad eszközök meghatározása a Ltpt. előírásai szerint történik.

6B109 Központi kormányzat és jegybanki értékpapír, számlapénz, készpénz együttes összege és aránya a szabad eszközökhöz

Itt az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott az Ltpt. 15. § (2) bekezdésében foglalt kibocsátók értékpapírjai, számlapénz és készpénz együttes állományának összegét kell kimutatni. Ezt az állományt kell arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához.

6B110 Éven belüli lejáratú kihelyezés hitelintézethez és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában éven belüli lejáratúnak számító, az Ltpt. 15. § (2) bekezdésében meghatározott országban székhellyel rendelkező hitelintézetekhez kihelyezett állományt kell itt szerepeltetni. Arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához kell.

6B111 Befektetés jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott azon befektetések állományát kell beírni, melyeket jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelében testesülnek meg. Az állományt a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök összegéhez kell viszonyítani.

6B112 Folyósított áthidaló kölcsön állománya és aránya a szabad eszközökhöz

A lakás-takarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsöntőke állományát kell feltüntetni. Arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához kell. Az áthidaló hitelre vonatkozó korlátot az Ltpt. 11. § (1) bekezdése és 15. § (4) bekezdése szabályozza.

6B113 A betétállomány és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betétbefizetés összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

6B114 A betétállomány kamatainak összege és arányuk a kiutalási összeghez

Az összes betétre jóváírt kamat összegét kell beírni, és arányosítani kell a rendelkezésre álló kiutalási összeghez.

6B115 A betétekre jóváírt összes állami támogatás és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betét befizetésre jóváírt állami támogatás összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

6B116 A betétekre jóváírt állami támogatás összes kamata és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betétekre jóváírt állami támogatás kamatát kell beírni és arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

A 6B113-6B116 sorokon szereplő összegek - azaz az Ltpt. 7. §-a szerinti betét és annak Ltpt. által jóváírt kamata, valamint az Ltpt. 21. §-a szerint a betétekre jóváírt összes állami támogatás és ennek betétekre jóváírt kamata -, együttesen alkotják az lakástakarékpénztári ügyfelek betétállományának összegét.

6B117 A társasházak és lakásszövetkezetek szerződéses összege

Az Ltpt. 14. §-ának értelmében a lakásszövetkezetekkel és társasházakkal kötött, érvényben lévő lakás-előtakarékossági szerződések szerződéses összegét kell beírni.

6B118 Az összes szerződéses összeg 15%-a az Ltpt. előző hónap utolsó napján érvényben lévő összes szerződéséből

Ebben a sorban a lakás-takarékpénztár előző hónap utolsó napján érvényben lévő, az összes megkötött szerződéséből eredő szerződéses összeg 15%-át kell feltüntetni.

6B119 Tulajdoni részesedés összege más takarékpénztári szolgáltatást nyújtó szervezetben és aránya a szavatoló tőkéhez

Itt kell bemutatni az Ltpt. 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a lakás-takarékpénztár devizabelföldi lakás-takarékpénztárban vagy devizakülföldinek minősülő hitelintézetben szerzett tulajdoni részesedés összegét és annak arányát a lakástakarékpénztár szavatoló tőkéjéhez.

6B2 Éves jelentés a törvényi előírások betartásáról

Az éves információkra vonatkozó jelentési kötelezettség nemcsak az auditált adatoknál áll fenn, hanem az előzetes december 31-i adatokra is. Az auditált adatok alapján összeállított adatokat az éves jelentéssel egyidejűleg kell kitölteni.

6B201 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tényszáma

Az adott év valamennyi kiutalási adatának ismeretében töltendő ki.

6B202 Szabad eszközök kihelyezésével elért tárgyévi hozam

A mindenkor rendelkezésre álló szabad eszközök kihelyezéséből származó, már befolyt hozam összegét kell beírni.

6B203 Szabad eszközök tárgyévi átlagos állománya

A tárgyév valamennyi negyedévének első napján rendelkezésre álló szabad eszközök összegének számtani átlagát kell jelenteni.

6B204 Tárgyévi kollektív kamat

Az Ltpt. 2. § (1) bekezdés 7. pontja szerint számított tárgyévi kollektív kamat tényleges értékét kell jelenteni.

6B205 Kiegyenlítési céltartalék tárgyévet megelőző év december 31-én

A tárgyévet megelőző év végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát kell szerepeltetni.

6B206 Kiegyenlítési céltartalék összege tárgyév december 31-én és aránya a megtakarításhoz

A tárgyév végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát, és annak a tárgyév december 31-i összes megtakarításhoz (betét, elszámolt betéti kamat, állami támogatás és kamatának összege) viszonyított arányát kell szerepeltetni.

6B207 A tárgyévben az MNB engedélyével felvett kölcsön

Itt az Ltpt. 10. § (2) bekezdése szerint a felügyeleti hatóság engedélyével a tárgyévben felvett kölcsön összegét kell jelenteni.

6B208 Az MNB engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben fizetett kamat

Az összes, a felügyeleti hatóság engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben kifizetett kamat összegét kell beírni.

6B209 A kiegyenlítési céltartalék év végi képzett összege

Ide a kiegyenlítési céltartaléknak a jogszabály előírása alapján tárgyévben képzett összegét kell beírni.

6B210 A kiegyenlítési céltartalékból felhasznált összeg

Az Ltpt. 16. § (5) bekezdése szerint felhasznált összeget kell kimutatni.

6B3 Társasházak, lakásszövetkezetek szerződései

A 6B31 soron a tárgynegyedévben, a 6B32 soron a tárgyévben az Ltpt. 6. § (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott lakásszövetkezetekkel, illetve társasházi közösségekkel kötött új szerződések darabszámát, állományát, illetve a hivatkozott időszak összes új szerződéseihez viszonyított arányát kell kimutatni.

6B4 Egyéb információk

6B41 Engedményezett előtakarékossági szerződések darabszáma és szerződéses összege

Itt kell az ügyfél által engedményezett előtakarékossági szerződések számát és a szerződések szerződéses összeg állományát szerepeltetni.

6B42 Engedményezett összegek összesen

Ide az ügyfél rendelkezése alapján ténylegesen engedményezett összegeknek az adott időpontra vonatkozó együttes összegét kell beírni.

6B43 Összes engedményezett összeg aránya az engedményezett szerződések szerződéses összeg összesen értékéhez

E soron a 42. sorban szerepeltetett ténylegesen engedményezett összegeknek együttes értékét kell viszonyítani a 41. sorban feltüntetett engedményezett előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódó szerződéses összegek teljes állományához.

6B44 Kiutalási összeg

Ide az Ltpt. 10. § (1) bekezdése szerinti kiutalási összeg aktuális (a beszámolás napján meglévő) értékét kell beírni.

6B45 Kiutalási összeg állománya

Itt az Ltpt. 10. § (1) bekezdése szerint számított, a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő kiutalási összeget kell szerepeltetni.

6CA és 6CB Lakástakarékpénztár - Termékösszetétel értéken és darabszámban

6CA Lakástakarékpénztár - Termékösszetétel (értéken)

6CB Lakástakarékpénztár - Termékösszetétel (darabszám)

A táblában a lakás-takarékpénztárak által a működés megkezdése óta megkötött, a felügyeleti hatóság által engedélyezett termékek (módozatok) forgalmi adatai kerülnek bemutatásra.

Ezekben a táblákban a működés engedélyezésének eljárása során benyújtott és a felügyeleti hatóság által jóváhagyott ÁSZF-ben meghatározott jelzőszámmal vagy fantázia névvel azonosítható termékek adatait kell felsorolni.

Az egyes termékek állománya és darabszáma külön táblában, de a megfelelő oszlopok szerinti bontásban tüntetendőek fel, a működés megkezdése óta göngyölített és a jelentés időpontjáig elvégzett összesítéssel (számított kumulált értéken).

Az első táblában (6CA) az egyes szerződések állományának adatait millió forintban (három tizedes jegyig) szerepeltetni.

A termékösszetételre vonatkozó második táblában (6CB) a termékek darabszámát kell feltüntetni.

A táblák oszlopai

A Teljesítéssel lezárt szerződéseknél az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján teljesített kiutalással lezárt szerződések darabszámát és szerződéses összegét kell a b) és c) oszlopban - a meghatározott időszakok végéig realizált teljesítésnek megfelelően - részletezni.

Az összes teljesítéssel, kiutalással lezárt szerződést a d) oszlopban kell kimutatni.

A Felmondással megszűnt szerződéseknél valamelyik fél kezdeményezése alapján - az e) és f) oszlopokban feltüntetett időszakokban - felmondott szerződések számát és szerződéses összegét kell kimutatni a működés megkezdésétől kezdődően kumulált értékben. Más módozatra való áttérés vagy szerződés összevonás okán megszűnt szerződéseket itt kell szerepeltetni. A szerződéses összeg csökkentése esetében itt kell feltüntetni a szerződéses összegnek azon részét, amely a csökkentéssel felmondásra került.

Az összes felmondással megszűnt szerződést a g) oszlopban kell kimutatni.

A h) és i) Érvényben lévő szerződés oszlopban azokat a megkötött lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti számát és együttes szerződéses összegét kell feltüntetni, amelyeknél az ügyfél által befizetett számlanyitási díj már beérkezett.

Az érvényben, vagy megtakarítási fázisban lévő szerződéseket meg kell bontani a kiutalás alatt lévő [h) oszlop] és a még ki nem utalható [i) oszlop] állományra. A kiutalás alatt lévő állományban azokat a szerződéseket kell szerepeltetni, amelyek kiutalása - az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján - már megkezdődött, de még nem zárult le. (Ideértve azt is, ha a hitelt nem egy összegben, hanem részletekben kell teljesíteni.)

A j) Megkötött összes szerződés oszlopban a működés kezdete óta megkötött és a már beérkezett számlanyitási díjfizetéssel alátámasztott összes (élő, felmondott, teljesítéssel lezárt) lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti darabszáma és együttes szerződéses összege szerepeltetendő.

A k) és l) oszlopban az összes tárgynegyedévi, illetve tárgyévi új szerződéseket fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy időközben lejárt vagy megszűnt termékenkénti bontásban. Másik módozatra történő áttérés és szerződés szétbontásából, illetve szerződéses összeg emeléséből eredő szerződéses-darabszám és szerződéses összeg növekedést is itt kell kimutatni.

A táblák sorai

A 6CA1 Összesen és 6CB1 Összesen db sorban a részletező sorokban szereplő összes terméket számításba kell venni.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes termék kimutatásra nem kerül.

6DA és 6DB Jelzálog-hitelintézet adatai forintban és főbb devizákban

6DA Jelzálog-hitelintézet adatai (forintban)

6DB Jelzálog-hitelintézet adatai EZER devizában (EURO, USD, CHF, JPY)

A táblákban a jelzálog-hitelintézetekre vonatkozó - Jht. és egyéb - jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

A 6DB tábla ezer devizában részletezi a jelzálog-hitelintézet EUR, USD, CHF és JPY-ben nyilvántartott hiteleit, befektetéseit, a fedezeteit, a 6DA tábla millió forintban összegzi a kiemelt négy devizában, továbbá az egyéb devizákban és a forintban nyilvántartott kockázatvállalásokkal kapcsolatos adatokat.

Az adatok kitöltéséhez a jelzálog-hitelintézetek által készített és a felügyeleti hatóság által jóváhagyott fedezet nyilvántartási szabályzat az irányadó.

Ebben a táblában közölt adatoknak meg kell egyezniük a fedezet-nyilvántartási szabályzatban meghatározott forrásokkal, a hitel-, ingatlan-, értékpapír-, számviteli és jelzáloglevél-nyilvántartásokkal.

A táblák sorai

1011 Jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állománya és 1012 Kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes tőkekövetelés összegét kell szerepeltetni.

A 102 Jelzáloghitelekből eredő kamatkövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes kamatkövetelés összegét kell feltüntetni.

Az 1031, 1032 és 1033 sorban külön kell kimutatni a Jht. 5. § (1) bekezdése szerint az eredetileg a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, az önálló zálogjog vásárlások időpontjában az öt évnél hosszabb, az ötéves, valamint az öt évnél rövidebb futamidejű jelzáloghiteleknek a teljes jelzáloghitel állományhoz viszonyított arányát. Az arányt két tizedesig százalékban kell kimutatni.

A hitelállomány szerződéses futamidejének megállapításánál a futamidő kezdő napja a szerződéskötés, utolsó napja az utolsó tőketörlesztés dátuma. A hiteldöntések meghozatalakor a hitelintézetnek figyelembe kell venni a futamidőknek - a Jht.-ben - előírt arányát.

Az 1081 Állampapír a pótfedezetből és az 1082 Állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír a pótfedezetből sorban az értékpapírokat a nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

A külön nem részletezett állományi és számított adatokat értelemszerűen a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kimutatni. Az arányszámokat két tizedesig százalékban kell feltüntetni.

Külön soron (felbontott szerződések) kell szerepeltetni azon szerződések darabszámát és az általuk érintett hitelállomány összegét, melyek valamilyen ok (elállás vagy felmondás) miatt a beszámolási időszakban megszüntetésre kerültek.

A 2. táblarészben feltüntetésre kerülő kibocsátott és forgalomban lévő jelzáloglevelek adatainál a sorok száma nem korlátozott, az a-d) oszlopban kezdődő felsorolást az e-h) oszlopban kell folytatni mindaddig, amíg az összes jelzáloglevél kimutatásra nem kerül. A 6DB tábla 2. táblarészében a négy fő devizában kibocsátott egyedi jelzáloglevelek "Névértéke (még nem törlesztett)" és "Fizetendő kamat összege a futamidő végéig" adatait devizában kell kimutatni. A négy devizában fennálló jelzáloglevél állomány névérték és kamat összegeit a jelentés vonatkozási dátumának napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani és a 6DA tábla 2. táblarészében devizanemenként összesített adatokkal feltüntetni. A sorozatszám mezőben a devizanem ISO kódját kell feltüntetni. Az egyéb devizákban kibocsátott egyedi jelzáloglevelek névérték és kamat összegeit MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, a jelzáloglevelek sorozatszámának feltüntetésével.

A Jelzáloglevélből származó kötelezettség összesen értéke (amely a 6DA2,d és 6DA2,h cellákban szereplő részösszegek összesített értéke) tartalmazza a 6DA111 sorban szereplő %-os mutató számlálóját.

6E Lakástakarékpénztár - Érvényben lévő szerződések adatai

A tábla a lakás-takarékpénztár sajátos üzletágának megfelelően a módozatonkénti szerződésállomány, és a hozzátartozó kiutalási összeg fedezettség összefüggéseitnek vizsgálatát - szigorúan a vonatkozási időponthoz kapcsolódóan - teszi lehetővé. Ennek a táblának a folytatása a 6F tábla, amely a hitelezés biztonságát mutatja meg.

Ebben a táblában a szerződések adatait módozatonként (szerződés típusonként) és évenként kell kimutatni, de csak a beszámolási időpontban rendelkezésre álló aktuális adatok feltüntetésével vonatkozó tárgyévről.

Visszamenőlegesen nem kell adatot szolgáltatni, csak abban az esetben, ha a működés kezdetének időpontjától kezdődően - bármely ok miatt - nem, vagy téves (igen jelentős eltérést mutató) adatszolgáltatásra került sor.

A jelentésben csak a kiváltott, érvényben lévő, azaz a számlanyitási díj befizetésével megnyitott, a jelentés időpontjáig fel nem mondott és teljesítéssel még le nem zárt szerződéses állomány adatait kell a megfelelő oszlopokban kimutatni.

A tábla oszlopai

A megtakarítások módozatainak megjelölését (megnevezését) a 001 sortól kezdődően a b) oszlopban kell szerepeltetni.

A b) Módozat jelölése oszlopba a módozat megnevezését, a felügyeleti engedély és az ÁSZF szerinti termék (esetleg fantázia) nevét kell beírni.

A szerződéses állományokat külön-külön a 001 sortól kezdődően kell feltüntetni. A sorok száma folyamatos, nem korlátozott és mindaddig folytatni kell, míg az adott évhez tartozó összes termék (módozat) felsorolásra nem kerül.

Egy-egy szerződéses módozatra havonként két oszlop vonatkozik.

Az első Megtakarítás értéke oszlopban mindig a betételhelyezéssel már rendelkező, kiváltott szerződések állományát kell jelenteni havi bontásban, és csak az adott hónapban érvényben lévő - és nem kumulált - szerződéses állományt kell feltüntetni.

Ezekben a sorokban az adott módozatból az adott hónapban megkötött állományból az első betétbefizetést már teljesített szerződéses állomány összegét kell millió forintban, három tizedre kerekítve kimutatni.

A második A kiutalás várható időpontja oszlopban az adott módozathoz és adott állományhoz tartozó, az adott modell szerinti, a szerződés kezdetétől számított várható kiutalási időpontot kell (év és az arab számmal jelölt hónap jelöléssel) feltüntetni.

A tábla sorai

A tárgyévi tábla sorkódja 1-gyel kezdődik. A lakás-takarékpénztár visszamenőlegesen beküldött éves adata a következő 2 számozású lesz.

A megtakarítási év (beszámolás) időpontját a táblában a Megtakarítás kezdetének időpontja sor a) oszlopában kell feltüntetni. (Ez a sor független a módozat jelölésétől.)

A tábla egy évet és annak tizenkét hónapját öleli fel.

A negyedévenként esedékes adatszolgáltatást a negyedév végi adatok alapján kell kitölteni, és az aktuális év táblája mindig bővül az éppen aktuális negyedév hónapjainak adataival. Az adott év adatairól - tekintettel a lehetséges felmondásokra, módosításokra, illetve a teljesítéssel megszűnésekre is - addig kell a jelentést küldeni, amíg az összes adott évi szerződés valamilyen módon meg nem szűnik.[16]

Az adott módozatnál az első évre vonatkozó jelentést az adott évben attól a hónaptól kell kitölteni, amelyik hónapban az első megtakarított állomány (betét elhelyezés) kezdődött. A szerződés (megtakarítás) kezdete az ÁSZF-ben foglaltak alapján a számlanyitási díj befizetésének időpontja. Azokba a hónapokat jelző oszlopokba, ahol az adott módozatnál még nem történt befizetés (nincs állomány), nullát kell írni.

6F Lakástakarékpénztár - Kiutalások (várható) adatai

A tábla az előrejelzés alapján elősegíti a felügyeleti hatóság engedélyével felvehető hitelek tervezhetőségét. A 6E táblák folytatásaként a lakás-takarékpénztárnak - az Ltpt. által megfogalmazottak szerinti - prudens működés érdekében a szabad pénzeszközök és a kiutalások állományát, fedezeti szintjét figyelni kell.

Ebben a táblában a kiutalások adatait módozatonként és évenként - szigorúan a vonatkozási időponton kívül, ahhoz kapcsolódóan - négy negyedévre előre tervezetten kell kimutatni, de csak a vonatkozási időpontban rendelkezésre álló aktuális (tényleges vagy tervezett) adatok feltüntetésével.

Visszamenőlegesen nem kell adatot jelenteni, kivéve, ha a működés kezdetének időpontjától kezdődően - bármely ok miatt - nem, vagy téves (igen jelentős eltérést mutató) adatszolgáltatásra került sor.

A jelentésben csak a megtakarítás befizetésével megnyitott, a jelentés időpontjáig fel nem mondott és teljesítéssel még le nem zárt szerződéses állomány adatait kell a megfelelő oszlopokban kimutatni.

A 6F1-6F185 sor a tárgyévre, míg a 6F2-6F285 sor az előre tervezés miatt a következő évre vonatkozik.

A tábla oszlopai

A kiutalási év időpontját (a tárgyévet, illetve az azt követő évet) a táblában a Kiutalás kezdetének időpontja sor a) oszlopában kell feltüntetni.

A tábla egy évet, annak tizenkét hónapját öleli fel. A negyedévenként esedékes adatszolgáltatást a negyedév végi adatok alapján kell kitölteni. Az adott év adatairól - tekintettel a lehetséges felmondásokra, módosításokra, illetve a teljesítéssel megszűnésekre is - addig kell a jelentést küldeni, amíg az összes érvényben lévő (élő) szerződés kifuttatásra nem kerül.

Csak az előre tervezett négy negyedév hónapjainál kell, illetve a beszámolási negyedév utolsó hónapjára lehet a várható adatokat feltüntetni. A tárgynegyedév hónapjainál a tényleges adatokat kell szerepeltetni. Az adatokat millió forintban három tizedes jegy pontossággal kell feltüntetni.

A tábla sorai

A 6F11, 6F21 A kiutalás időpontjához kapcsolódó kiutalási összegek sorában kell - a lakás-takarékpénztár által a szerződések és feltételek teljesülése alapján meghatározott - az adott, kiutalási időponthoz tartozó szerződéses kiutalási összegeket (tényleges, vagy tervezett betétkifizetés és hitelfolyósítás értékét) feltüntetni.

A 6F12, 6F22 A kiutalások fedezete a kiutalás időpontjában sorban a lakás-takarékpénztárnál rendelkezésre álló kiutalási összeget, mint az adott kiutalási időponthoz tartozó kiutalások nyitóállományként rendelkezésre álló fedezetét szerepeltetni. Ez a fedezet a 31-34 sorban feltüntetett állományok összegének és a 4 sor értékének különbségét jelenti.

A 6F131, 6F231 Betétállomány sorban az adott kiutalási időpontban már meglévő, és számvitelileg is kimutatott, befizetett betétek, a kamatok, az állami támogatás összegét, valamint az állami támogatás kamatainak tárgynegyedév havi (tényleges, vagy tervezett) nyitó-állományát kell kimutatni.

A 6F132, 6F232 sorba az adott hónapban már befizetett Hiteltörlesztő részletek összegét kell szerepeltetni.

A 6F133, 6F233 Terv szerinti betétállomány sorba az új szerződésekből adódó, valamint a tárgynegyedév hónapjai során várható (tényleges, vagy tervezett) betét, kamat, állami támogatás, állami támogatás kamata állományok összege kerül.

A 6F134, 6F234 Egyéb sorba az olyan, egyéb állományt kell feltüntetni, amely a lakás-takarékpénztár rendelkezésére áll, és felhasználható a kiutalási összeg fedezeteként.

Itt kell szerepeltetni negatív előjellel a beszámolási időszakban fennálló az áthidaló kölcsön aktuális összegét.

A 6F14, 6F24 Előző hónapok kiutalt hitelállománya (kumulált) sorban kell kimutatni az ügyfelek részére korábban már folyósításra került hitelek összesített állományát, amely a tárgynegyedévben még nem nyújt fedezetet a kiutalásokhoz, de hiteltörlesztésként későbbi időpontban visszakerül a kiutalási állományba. Itt a hitelállomány tárgynegyedév havi (tényleges vagy tervezett) nyitóállományát kell szerepeltetni.

Az 6F15, 6F25 Szabad eszköz (kiutalási összeg maradványa) vagy (negatív előjellel) hiteligény sorban az egyes kiutalási időpontokhoz tartozó szerződéses kiutalási összeget ki kell vonni a kiutalások fedezetéül szolgáló pénzeszközök állományából. Ez a 2 sorból kivont 1 sor eredményét (különbségét) jelenti.

A pozitív eredmény a kiutalási összeg maradványa, vagyis a szabad pénzeszköz.

Amennyiben a különbség negatív, vagyis a fedezet nem elegendő a szerződéses kiutalási összeg kifizetésére, akkor negatív előjelet ki kell tenni, és az összeg hiteligényt jelent.

A 6F16, 6F26 Az MNB engedélyével felvehető hitel sorba a hiteligény fedezetére tervezett, felveendő hitel összegét kell beírni.

A 6F17, 6F27 A kiutalások időpontjában tervezett betétállomány 40%-a sorba az adott kiutalási időpontban tervezett betétállomány negyven százalékát kell feltüntetni.

A 6F18, 6F28 sorba Kiegészítő adatok kerülnek. Az 6F181, 6F281 Betétfizetéstől eltelt három hónap óta befizetés nem történt sorban azt a szerződéses állományt kell jelenteni, ahol a számlanyitási díj befizetése megtörtént és a megtakarítás is már megkezdődött, de a számlára az utolsó befizetéstől számítottan három hónapja újabb befizetés nem történt.

A 6F182, 6F282 A megtakarítási idő még nem kezdődött meg sorba azt a szerződéses állományt kell jelenteni, ahol a számlanyitási díj befizetése már legalább három hónapja megtörtént, de a megtakarítási idő még nem kezdődött meg.

A 6F183, 6F283 Kumulált kiutalási összegek sorban a működés megkezdése óta teljesítéssel lezárt szerződések kiutalásainak összegét kell szerepeltetni.

A 6F184, 6F284 Kumulált szerződéses összegek sorban a működés megkezdése óta teljesítéssel lezárt szerződésekösszege tüntetendő fel.

A 6F185, 6F285 Kumulált kiutalások aránya a teljesítéssel lezárt kumulált szerződésekhez sorba két tizedes pontossággal a 83 és 84 sor hányadosaként kiszámított értéket százalékos formában két tizedes pontossággal kell feltüntetni, amely kifejezi, hogy a működés megkezdése óta kiutalt összegek hogyan aránylanak a teljesítéssel lezárt szerződésekhez.

6GA Elszámolóház - Mérlegadatok részletezése

Az elszámolóháznak mint befektetési szolgáltató tevékenységet végző, illetve kereskedési könyvet vezető hitelintézetnek az ilyen irányú adatszolgáltatását a külön jogszabályban meghatározott módon kell teljesíteni.

Az elszámolóházi tevékenységet folytató szervezet eszköz és forrás tételeire vonatkozó mérlegadatok kitöltése alapjaiban megegyezik a hitelintézetekre vonatkozó számviteli (Hitkr.) előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér az általánostól a speciális tartalom miatt, amelyet ebben a táblában kell részletezni.

A mérlegben szereplő tételeket a könyv szerinti nettó értéken (az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken) kell kimutatni.

A mérlegtételeknek a táblában való kimutatása a Hitkr. előírásainak megfelelően történik, amelyeknél külön ki kell emelni a likviditással kapcsolatos adatokat.

Az egyes eszköztételeket a következők szerint kell részletezni.

A tábla sorai

A 6GA11 Pénzeszközök, valamint a 6GA12 Értékpapírok sorok részletező soraiban a Hitkr. előírásai alapján külön kell feltüntetni a likviditási tartalékhoz sorolt, illetve a nem oda sorolt eszközök értékét.

6GA13 Elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követelések

Ezen a soron kell összegezni a részletező sorokon kimutatott elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követelések értékét.

6GA131 Tőzsdével szembeni követelés

A tőzsdével szembeni követelésként kell kimutatni az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést.

6GA132 Tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelés

Ezen a soron kell kimutatni az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató - árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás - fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, az elszámolóház által történő teljesítés (helytállás) összegében fennálló követelést, és az elszámolóházi tevékenység keretében az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak miatti követeléseket.

6GA133 Árkülönbözet miatti követelés

Az árkülönbözet miatti követelésként kell kimutatni - és a könyvviteli nyilvántartásokban az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni - a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget.

6GA134 Értéktári szolgáltatásból adódó követelés

Az értéktári szolgáltatások miatti követelésként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, egyéb az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, továbbá egyéb - a felügyeleti hatóság által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelés összegét.

6GA135 Kölcsönkövetelések

Kölcsönkövetelésként kell kimutatni az elszámolóházi tevékenység során, a befektetési szolgáltatóknak nyújtott pénzkölcsön összegét.

6GA14 Egyéb követelések

Ezen a soron kell feltüntetni a részletező sorokba nem tartozó elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó egyéb követelések értékét.

A 6GA141 soron kell kiemelni a likviditási tartalékhoz tartozó, hitelintézettel kötött felmondhatóságban nem korlátozott óvadéki repóügylet, a sajátos szállításos repó ügyletek és az azonnali vétel-határidős eladási (buy-sell-back) típusú repóügylet keretében repóba vett értékpapírok értékét.

6GA21 Elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó kötelezettségek

Ezen a soron kell összegezni a részletező sorokon kimutatott elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó kötelezettségek értékét.

6GA211 Tőzsdével szembeni kötelezettségek

A tőzsdével szembeni kötelezettségként kell kimutatni az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben az elszámolóházi tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat.

6GA212 Tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni kötelezettség

Ezen a soron kell kimutatni befektetési szolgáltatókkal szembeni tőzsdeforgalmi számla kötelezettségként a befektetési szolgáltatók által - az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek teljesítése érdekében - a részükre megnyitott tőzsdeforgalmi számlára az elszámolóházhoz átutalt pénzösszeget.

6GA213 Árkülönbözet miatti kötelezettség

Árkülönbözet miatti kötelezettségként kell kimutatni a határidős ügyletek napi elszámolóára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató által - a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből - az elszámolóháznak befizetett pénzösszeget.

6GA214 Befektetési szolgáltatók közös pénzeszközhöz való hozzájárulása miatti kötelezettség

A befektetési szolgáltatók közös pénzeszközhöz való hozzájárulása miatti kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügyletek nemteljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - a tőzsdei szabályzatok alapján - létrehozott, az elszámolóház által kezelt - közös pénzeszköz címén az elszámolóháznak átutalt - pénzösszeget, illetve tőzsdeforgalmi számlájukról teljesített befizetéseket.

6GA215 Tőzsdén kívüli ügyletekből adódó kötelezettségek

A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó kötelezettségként kell kimutatni az elszámolóház által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek miatt fennálló kötelezettségek összegét.

6GA216 Értéktári szolgáltatásból adódó kötelezettség

Az értéktári szolgáltatások miatti kötelezettségként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, egyéb az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, továbbá egyéb - a felügyeleti hatóság által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjak miatti kötelezettség összegét.

6GB Elszámolóház - Bevételi adatok részletezése

A tábla az elszámolóház összes (és speciális) bevételét a Tpt. 335. és 336. §-ában meghatározott tevékenységi bontásban mutatja be.

A tábla sorai

A 6GB1 Értéktári és elszámolóházi bevételek, valamint a 6GB2 Pénzügyi szolgáltatási bevételek együttes összege megegyezik a 2A Eredménykimutatás tábla bevételei fősorainak összegével.

A 6GB11 Értéktári bevételek sor összege központi értéktári és általános értéktári bevételekből tevődik össze.

A 6GB111 Központi értéktári bevételeken belül a jelentés három tevékenységet különít el külön tételként.

A 6GB1111 Központi értékpapír-nyilvántartás és értékpapírkód-kiadás bevételei közé a Tpt. 5. § (1) bekezdés 79. pontjában meghatározott tevékenységhez, valamint az értékpapírkód-kiadási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket kell feltüntetni.

A 6GB1112 Dematerializált értékpapír-előállítás, -törlés és nyilvántartás bevételei között azokat a - dematerializált értékpapírokkal kapcsolatos - bevételeket kell kimutatni, amelyek nem az elszámolóház kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeihez kapcsolhatók. Ilyen bevételnek minősül alapvetően a dematerializált értékpapír keletkeztetésével, törlésével, nyomdai úton előállított értékpapír átalakításával kapcsolatos szolgáltatás bevétele.

A 6GB1113 Másodlagos értékpapír kiállításának bevételei között kell kimutatni a belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat, valamint a külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása során keletkezett bevételeket is.

A 6GB112 Általános értéktári bevételek között kell kimutatni az elszámolóház által a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek bevételeit, a Tpt. 336. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott tevékenységből, valamint az értékpapír kölcsönzési rendszer működtetéséből származó bevételeket. Az átalánydíjas értéktári bevételek között azoknak az általános értéktári tevékenységeknek a bevételeit kell kimutatni, amelyek nem bonthatók meg egyértelműen az egyes kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek között.

A 6GB12 Elszámolóházi bevételek sor a tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásának, valamint a deviza-nyilvántartáshoz kapcsolódó, illetve az egyéb (a fentiekhez egyértelműen nem sorolható szolgáltatás) bevételeinek összegét tartalmazza.

A 6GB121 Tőzsdei ügyletek elszámolásának bevételeit meg kell bontani aszerint, hogy azok belföldi (6GB1211 sor) vagy külföldi (6GB1212 sor) tőzsdéken kötött ügyletekből származnak. A belföldi tőzsdéken kötött ügyletek esetében további bontásban jelennek meg az azonnali és a származtatott, valamint ezeken belül az értéktőzsdei és az árutőzsdei ügyletek elszámolásából származó bevételek.

Külön a 6GB122-6GB124 soron kell szerepeltetni a Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásának, a Deviza-nyilvántartási szolgáltatás, mint a deviza alapon végzett számlavezetéshez kapcsolódó, valamint az Egyéb elszámolóházi szolgáltatások bevételeit.

A 6GB13 Részvénykönyvvezetés bevételei között a megbízás alapján végzett tevékenység bevételeit kell kimutatni.

A 6GB14 Egyéb, elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységek bevételei között a Tpt. 335. § (3) bekezdés i) pontja alapján elkülöníthető és a fenti tevékenységek egyikébe sem sorolható bevételeket kell számszerűsíteni.

A 6GB2 Pénzügyi szolgáltatások bevételei között a Tpt. 335. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott hitel- és pénzkölcsön nyújtásának, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásoknak a bevételeit kell kimutatni.

7C Tájékoztató adatok

A tábla sorai

7C1 Jegyzett tőke összetételével kapcsolatos információk

Itt kell a hitelintézet jegyzett tőkéjére vonatkozó adatokat - a részletezés szerint - az éves közgyűlést követően ismertetni.

A 7C11 Jegyzett tőkéből deviza sort csak azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akiknél az alapítás vagy a későbbi tőkeemelés devizában történt és a jegyzett tőke fel nem használt része még devizában (pl. bankbetétként) áll rendelkezésre. A deviza értékét a mérlegnél előírtak szerinti árfolyamon kell forintban feltüntetni.

A 7C12 Jegyzett tőke befektetési szolgáltatási vállalkozástól kapott része sorba a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek a jegyzett tőkén belül - a Hitkr. 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti - külön nyilvántartott befektetési szolgáltató tulajdoni részesedését kell beírni.

A 7C13 Jegyzett tőkéből az apport-rész sort csak azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akiknél az alapítás vagy a későbbi tőkeemelés apporttal történt (függetlenül attól, hogy a Hpt. szerint apporttal nem lehet már tőkét emelni).

7C2 Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek állománya

A részletező sorokban a minősített befolyással rendelkező tulajdonoshoz kapcsolódó ügyletek jövedelmezőségéhez szükséges adatokat kell szerepeltetni.

A tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyleteknél a beszámolási időszakra vonatkozó negyedév alatt fennálló (és a mérlegadatok között bruttó, illetve nettó értéken kimutatott) kihelyezések és kötelezettségek negyedéves átlagos állományát a 21, illetve 22 sorban kell feltüntetni.

Külön ki kell emelni és a 211, illetve 221 sorban szerepeltetni a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések és kötelezettségek negyedéves átlagos állományát.[17]

7C3 Befektetésekhez kapcsolódó ügyletek állománya

A részletező sorokban a hitelintézet által végrehajtott - és minősített befolyást jelentő - befektetésekhez kapcsolódó ügyletek jövedelmezőségéhez szükséges adatokat az előző 2 Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek állománya részletezéséhez hasonló módon kell szerepeltetni.

7C4 Hitelekhez kapcsolódó tájékoztató adatok

7C41 Lakáscélú hitelállomány (hitelcél szerint)

A részletező sorokban értelemszerűen kell kimutatni könyv szerinti bruttó és nettó értéken a lakáscélú hitelállományt, valamint darabszámát.

Az állományi adatok megjelenítésénél a hátralevő tőkerészt kell feltüntetni.

A hitelek db számánál, ha egy ingatlannak több hitelszerződése van, vagyis többféle finanszírozást rendeltek hozzá, akkor a szerződések darabszámát kell megadni.

A hitelcél szerinti bontáshoz nemcsak az új, illetve használt lakás (ház) vásárlás és építés tartozik, hanem minden más lakás célú ingatlan finanszírozást is (házrész, telek , stb.) figyelembe kell venni.

7C42 Lombard hitelek

Itt azokat a forint- és devizabetét, valamint az értékpapír fedezete mellett nyújtott, célhoz nem kötött hiteleket kell jelenteni, amelyeknél az ügyfél hitelintézeti betétjét, illetve a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezte, hogy annak fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.

A 421 sorban kell feltüntetni a forint- és devizabetét, a 422 soron az értékpapír fedezet mellett nyújtott lombard kölcsönöket könyv szerinti bruttó és nettó értékén, valamint annak darabszámát. A 4221-4223 soron az értékpapír típusa szerint alá kell bontani a hiteleket.

A 7C5 Hitelekhez és betétekhez kapcsolódó tájékoztató adatok szakasz a mérleg eszköz- és forrásoldalát befolyásoló fő hitelintézeti tevékenységek, a hitelezés és betétgyűjtés során a hitelintézettel üzleti kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyiségű ügyfelek számát tartalmazza, a pénzügyi intézmények kivételével. Az adatszolgáltatás alapján értékelhetővé válik a hitelportfolió és a betétállomány átlagos nagysága, granularitása.

7C51 Hitelezett ügyfelek száma (fő)

A sor a felügyeleti mérleg 1AB5 Hitelek sorában - kivéve az 1AB53 és 1AB54 kezdetű pénzügyi intézményi alábontó sort - kimutatott hitelállományhoz kapcsolódó összesített ügyfélszámot tartalmazza. Külön soron kell megjeleníteni a lakossági ügyfelek számát, majd ebből kiemelve a jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek számát.

7C52 Ügyfélbetétesek száma (fő)

A részletező sorokban kell kimutatni az 1B Felügyeleti mérleg - Források 1B1 sorában szereplő betétállományhoz kapcsolódóan a hitelintézetnél betétet elhelyező vagy folyószámlát vezető ügyfelek számát összesen. Külön soron jelenik meg a lakossági betétesek száma. A táblában a lakossági betétállományból kiemelten kell részletezni a lakossági lekötött betétek negyedév végi állományát és a betételhelyezők darabszámát a betét típusa szerinti megbontásban. Külön sorban kell megjelentetni a lakáscélú betéteket. Az anonim betétek állományát a megfelelő sorban, darabszám megjelölése nélkül kell szerepeltetni, mivel az azokra vonatkozó adatokat a 4E Egyes betétek és letétek azonosítása című tábla tartalmazza.

7C6 Egyéb tájékoztató adatok

7C61 Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)

Ebbe a sorba - az adott negyedévre vonatkozó - átlagos statisztikai állományi létszámnak egyszerű számtani átlagát kell feltüntetni. Az átlagos állományi létszámot a KStH előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett szervezet tevékenységében résztvevők száma alapján kell megállapítani.

7C62 Hálózati egységek száma

Itt a hitelintézethez tartozó összes hálózati egység számát fel kell tüntetni az elnevezéstől függetlenül [pl. bármilyen elnevezésű fiók, kirendeltség, iroda, képviselet (külföld is), területi igazgatóság, megyei központ]. Azon hálózati egységek számát kell megadni, ahol az ügyfelek számára pénzügyi szolgáltatás nyújtása történik.

7C631 Napi átlagos Giro forgalom darabszáma

Itt a Giro elszámolásforgalomba kerülő tételek napi átlagos darabszámát (a kimenő és a bejövő tételek és üzenetek együttes darabszámának átlagát) kell feltüntetni.

7C632 Napi átlagos VIBER forgalom darabszáma

Itt a VIBER-ben indított tételek napi átlagos darabszámát kell feltüntetni.

7C64 Napi átlagos Swift forgalom darabszáma

Ide a Swift rendszeren keresztül forgalmazott tételek (üzenetek) napi átlagos darabszámát (kimenő és bejövő összes tételszám átlagát) kell beírni.

7C651 Saját kibocsátású kötvényekből 2003. január 1-je után kibocsátott állomány

Itt kell szerepeltetni a felügyeleti mérleg forrás oldalán a 4111-4122 soron jelentett, saját kibocsátású kötvényekből a 2003. január 1-je után kibocsátott állomány összegét.

7C652 Saját kibocsátású letéti jegyekből 2003. január 1-je után kibocsátott állomány

Ebbe a sorban kell feltüntetni a felügyeleti mérleg forrás oldalán a 4141-41422 soron jelentett, saját kibocsátású letéti jegyek közül a 2003. január 1-je után kibocsátott állomány összegét.

7C653 OBA által biztosított források kamatelhatárolása

Az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított forrásokra (betétek, értékpapírok) elhatárolt kamatot kell jelenteni.

OBA által biztosított források a felügyeleti mérleg forrás oldalán a Hpt. 212. és 213. §-a alapján betétbiztosítás alá tartozó betétek teljes állománya, valamint a saját kibocsátású kötvények és letéti jegyekből a 2003. január 1-je után kibocsátott állománya, azaz annak összege nem egyezik meg a ténylegesen biztosított forrás (kártalanítás alá tartozó állomány) összegével.

7F Projektfinanszírozási hitelek

A jelentést a hitelintézetek projektfinanszírozási tevékenysége nagyságrendjének felméréséhez - ezen belül az ingatlanpiaci kitettség alaposabb megítéléséhez - szükséges kitölteni a megadott szektorbontásban.

A tábla a pénzügyi vállalatokon kívüli bel- és külföldieknek nyújtott projektfinanszírozási hitelekre vonatkozó adatokat tartalmazza. A táblában a belföldieknek nyújtott hitelek állományi, folyósítás és egyéb adatai ingatlancél és ingatlantípus bontásban, míg a külföldieknek nyújtott hitelek adatai hasonló oszlopbontásban, de összesítve jelennek meg, a 7F12 Külföldieknek nyújtott hitelállomány összesen sorból kiemelt sorokon szerepeltetve az ingatlanfejlesztési és ingatlanvásárlási hitelek adatait.

A tábla oszlopai:

A tábla a)-l) oszlopában a tárgyidőszak utolsó napján fennálló állomány bruttó és nettó értékét, a le nem hívott hitelkeretet kell kimutatni. Az m1) oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló, hátralékkal nem rendelkező szerződésekből az eredeti szerződés szerinti állományt kell kimutatni.

Az m2) oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló szerződésekből a hátralékkal nem rendelkező átstrukturált és újratárgyalt szerződések összegeit összesítve kell kimutatni.

Az n)-q) oszlopokban, a hátralékkal rendelkező nem átstrukturált hitelek a szerződés legrégebbi hátraléka szerinti késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján, sávonkénti bontásban jelennek meg.

Az r)-u) oszlopban a hátralékos átstrukturált szerződéseket kell a legrégebbi hátralék szerinti bontásban szerepeltetni.

A projektfinaszírozási hitelek első részére vonatkozóan tájékoztató adatokat kell szerepeltetni a bel- és külföldi ingatlanfejlesztési és ingatlanvásárlási hitelekhez kapcsolódóan.

A Projektfinanszírozási hitelek tábla oszlopainak második, "Egyéb tájékoztató adatok" részében kell feltüntetni a tárgynegyedévi folyósítás összegét, forintban, euróban, valamint egyéb devizában nyújtott bontásban. Követelés-vásárlás esetén a megvásárolt követelés vásárlási (mérlegben szereplő) értékét folyósításként kell jelenteni. (Megvásárolt követelések adóstól járó, még nem törlesztett összegét a 8PBF tábla 8PBF22 sora mutatja).

Egyéb tájékoztató adatként a projekthitelekből külön oszlopokban kell feltüntetni az ingatlan fedezettel biztosított állományt és a szindikált állományt.

A szindikált állomány oszlopokban be kell mutatni a szindikátus tagjaként az engedélyezett hitel állományából a már folyósított, valamint a nem folyósított hitelek állományát.

A Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti kockázatvállalás - Eszközök (könyv szerinti érték),és Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti mérlegen kívüli kötelezettségvállalás - (nyilvántartási érték) oszlopban szerepeltetni kell azokat a hiteleket, amelyek projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti kockázatvállalást jelentenek, de nem kimondott projekthitelek (így a mérlegtételek közül a projekthitelhez kapcsolódó, halasztott fizetéssel vállalt követelést, vagy a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások közül a projekthitelhez kapcsolódó garanciát, kezességvállalást, lejegyzett kötvényt stb.).

A tábla sorai

A 7F11 Belföldieknek nyújtott hitelállomány összesen sorban a pénzügyi vállalatokon (C, D, E, F szektor) kívüli intézmények számára történt kihelyezésekre vonatkozóan kell adatokat szolgáltatni. Az adatszolgáltatás részletesen tartalmazza a tárgyidőszak végén fennálló hitelállomány összegét a szerződés szerinti (nyilvántartási) értéken, könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) értéken, valamint itt jelenik meg a még le nem hívott hitelkeretet is.

A 7F111 Ingatlanfejlesztési hitelek között kell feltüntetni ingatlantípusonkénti bontásban azokat az ügyleteket, amelyekben a bank új létesítmény építését, már meglévő létesítmény építési, műszaki, technológiai szempontból teljes mértékben különálló új részegységének létrehozását finanszírozza, és a hitel megtérülése az ingatlanhoz kapcsolódó jövőbeli cash-flow. Azaz minden olyan ingatlan fejlesztésének a finanszírozása ide tartozik, ahol a közvetlen felhasználó és az építtető, fejlesztő személye nem azonos és, amelyeket részben vagy egészben eladásra vagy bérbeadásra szánt ingatlanok építésére, fejlesztésére jelzáloggal, egyéb fedezettel, vagy fedezet nélkül nyújtott a hitelintézet.

A 7F112 Ingatlanvásárlási hitelek: az előző hiteltípustól annyiban térnek el, hogy ebben az esetben a bank új létesítmény vásárlását finanszírozza és a közvetlen felhasználó és vevő személye nem azonos.

A 7F113-7F117 sorban kell szerepeltetni az energiaszektor fejlesztésére, a közlekedés, szállítás (autópálya építés, útépítés, vasúti szállítás, légi szállítás) fejlesztésére, a közműfejlesztésre, a közműfejlesztésnek nem minősülő környezetvédelmi célú, valamint a telekommunikációs fejlesztésre nyújtott hiteleket. A hitelek besorolását a finaszírozott tevékenység és az ingatlan típus figyelembevételével kell elvégezni.

A 7F118 sorban kell feltüntetni minden, az előzőekben nem nevesített projektfinanszírozási hitelt.

A 7F12 Külföldieknek nyújtott hitelállomány összesen sora tartalmazza a tárgyidőszak végén fennálló hitelállomány összegét a szerződés szerinti (nyilvántartási) értéken, könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) értéken, valamint itt kell szerepeltetni a még le nem hívott hitelkereteket.

A hitelfelvevői kör a külföld esetében is a pénzügyi vállalatokon kívüli intézmények köre.

A 7F12 sorból kiemelve, ebből-ös tételként kell szerepeltetni a 7F121 Ingatlanfejlesztési hitelek, valamint a 7F122 Ingatlanvásárlási hitelek összegét.

A Tájékoztató adatok a bel- és külföldi ingatlanfejlesztési, ingatlanvásárlási hitelekhez kapcsolódóan részben kell szerepeltetni az ingatlanfejlesztési és ingatlanvásárlási hitelekhez kapcsolódó speciális hitelkonstrukciókat.

A 7F13 sorban a Cash flow-t nem termelő konstrukciókat (telek jellegű és befejezetlen építés alatt álló konstrukciók) kell kimutatni.

A "cash flow-t nem termelő konstrukció" a projektfinanszírozási hitel státuszbeli megkülönböztetésének és folyamatosan felülvizsgálandó (dinamikus) sornak minősül. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adatszolgáltatás vonatkozási időszakában a projektfinanszírozási hitellel finanszírozott befektetés még nem fejeződött be, és aktuális státusza szerint jövedelmet nem termel,a hitelintézetnek a kockázatvállalás megítélésénél fokozott mértékben kell támaszkodnia a gazdasági elemzéssel számszerűsített adatokra. Amikor a befektetés befejeződik, a projekt cash-flow-t termelővé válik (akár értékesítésből megtérül, akár bérbe adják, akár egyéb módon hasznosítják pl. az ingatlant) és a hitel kikerül ebből a kockázatos körből.

A 7F14 sorban a speciális törlesztési konstrukciójú hitelek adatait kell jelenteni, ebből a kiemelt soron a balloon és bulett típusú konstrukciókat.

A 7F141 és 7F241 sorban az összes balloon vagy bullet törlesztésű vállalati hitelállományból csak a projektfinaszírozási hitelek közé tartozó balloon, bullet vállalati hiteleket kell jelenteni.

A kitöltési előírások nem tartalmaznak a hitelintézetekre egységes törlesztési előírásokat a ballon és a bullet típusú hitelekre vonatkozóan, mivel a hitelintézet kockázati étvágyától függ, hogy milyen tőketörlesztési ütemezés jelent számára a belső szabályzatai szerint jelentősnek minősíthető kockázatot. A felügyeleti jelentés iránymutatása szerint

• a balloon payment konstrukcióba azok az ügyletek sorolandók, ahol a tőketörlesztés 60%-a, vagy annál nagyobb arányú része a futamidő végén, vagy a futamidő utolsó szakaszában esedékes, a futamidő alatt a kamatok és díjak ütemezett fizetése történik;

• a bullet típusú finanszírozás esetén a futamidő alatt a kamatok és díjak megfizetése történik, míg a futamidő végén történő egyösszegű tőketörlesztésre kerül sor (100% balloon).

A türelmi idő a balloon, vagy bullet fogalommal nincs közvetlen kapcsolatban. A konstrukciókra a türelmi időszak szerződéses rögzítése nem jellemző, eltérően a normál törlesztésű hitelekétől.

7G Önálló zálogjog adatai

Az önálló zálogjog alkalmazásával kapcsolatos tevékenységre vonatkozó információszolgáltatás.

Az önálló zálogjogról a Ptk. rendelkezik.

A tábla sorai

A 7G11-7G32 sorig az adatokat a negyedév végén fennálló állományoknak megfelelően kell kimutatni.

A 7G11 sorban a hitelintézet eszközei között vagyoni értékű jogként szereplő önálló zálogjogokat kell szerepeltetni.

A 7G111-7G113 sorban az önálló zálogjogból származó vagyoni értékű jogokat a keletkezés alapján kell megbontani.

Az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézet részére történő értékesítésénél a Jht. 8. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Az önálló jelzálogjog más személy részére történő értékesítésénél a halasztott fizetésre vonatkozó általános szabályok az irányadók.

A 7G121 sorban a jelzálog-hitelintézetnél az önálló jelzálogjog megvásárlása és egyidejű halasztott fizetéssel való viszonteladása miatti éven túli követeléseket kell feltüntetni. Éven túli követelésnek kell minősíteni ebből a szempontból az adott évben esedékes részt is. E sorban csak a jelzálog-hitelintézetek tüntethetnek fel adatot.

A 7G122 sorban az önálló jelzálogjog más személy részére, halasztott fizetéssel történő értékesítése miatti fennálló követelés könyv szerinti értékét kell szerepeltetni.

A 7G21 sorban a hitelintézeteknél az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézet részére történő értékesítése és egyidejű halasztott fizetéssel való visszavásárlása miatti a jelzálog-hitelintézettel szemben éven túli tartozások összegét kell szerepeltetni. E szempontból éven túli tartozásnak minősülnek az adott évben megfizetendő tartozások is.

A 7G22 sorban a vagyoni értékű önálló zálogjogok halasztott fizetéssel történő megvásárlása miatt fennálló kötelezettségeket kell szerepeltetni.

A Ptk. értelmében az önálló zálogjog - ranghelyének megtartása mellett a nyilvántartásba történő bejegyzéssel - követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló megállapodásával átváltoztatható.

Ha az önálló zálogjog követelés biztosítékául szolgál, a zálogjogból való kielégítés mértéke - azaz a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai - független a követeléstől, és a zálogkötelezettel való elszámolási kötelezettséget a biztosítéki szerződésnek kell tartalmaznia. (A követelést biztosító zálogjognál a kielégítés mértéke a követeléssel együtt mozog.) A követelést biztosító önálló zálogjogot a zálogszerződésben meghatározott összeg és járulékai erejéig a "0"-ás számlaosztályban kell nyilvántartani.

A 7G31 sorban az önálló zálogjoggal kiváltott követeléseknél a nyilvántartások alapján azoknak a követeléseknek az összértékét kell szerepeltetni, amelyek helyébe a vagyoni értékek közé kerülő önálló zálogjogok léptek. A követelés értékét a követelést önálló zálogjoggá átalakító szerződésben szereplő meghatározott érték alapján kell kimutatni.

A 7G32 sorban a fedezetként szereplő önálló zálogjogoknak a zálogszerződésben meghatározott, a járulékok nélküli összegét kell szerepeltetni.

A 7G321 sorban a jelzálog-hitelintézetnek értékesített, és egyidejűleg halasztott fizetéssel visszavásárolt önálló jelzálogjogokat kell szerepeltetni.

A 7G322 sorban a hitelintézetnél fedezetként szereplő, és nem értékesített önálló jelzálogjogok összértékét kell bemutatni.

A 7G33 sorban az év eleje óta értékesített önálló jelzálogjogok összesített értékét kell szerepeltetni. A jelzálog-hitelintézeti halasztott fizetésű és visszavásárlásos ügylet keretében értékesített önálló zálogjogok értéke e sorban nem szerepelhet.

A 7G34 sorban az év eleje óta követelést biztosító zálogjoggá átalakított önálló jelzálogjogok összesített értékét kell szerepeltetni.

7HT, 7HA, 7HB A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása

A táblákban kell részletezni a hitelintézet által nyújtott hitelek állományának (1AB5) alakulását befolyásoló tranzakciókat (folyósítás, törlesztés, leírás, elengedés, vásárlás, eladás).

A táblákban szereplő, összesített hitelportfólióra vonatkozó adatoknak meg kell egyezniük a Felügyeleti mérlegben a hitelintézetek által nyújtott hitelek összesített bruttó és nettó állományával.

A 7HT-7HB táblák ún. mozgástáblák, ennek megfelelően mind a forintban, mind a devizában nyújtott hitelek esetében olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó bruttó állományt előjelhelyesen korrigálva a forgalmakkal a záró bruttó állományt kapjuk.

A tábla oszlopai

Az a) és b) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgynegyedév 1-jén fennálló bruttó és nettó hitelállomány.

A c) oszlopban kell a tárgynegyedévben folyósított hitel összegét feltüntetni.

A folyósítások között nem jelenthetők az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló hitelek.

A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni.

A d) oszlopban kell kimutatni a tárgynegyedévben vásárolt követelések összegét bekerülési értéken (vételáron).

A tábla e) és f) oszlopában a tárgynegyedévben törlesztett tőke (ütemezett és rendkívüli) összegét kell szerepeltetni.

Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.

A folyószámlahitelek törlesztés adatait a c) oszlopnál ismertetett módon kell meghatározni.

A törlesztés, előtörlesztés adatok esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.

A gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését sem lehet a folyósítások, illetve a törlesztések között jelenteni. Ezeket a változásokat a j) Egyéb állományváltozás oszlopban kell szerepeltetni.

A g1) és g2) Tárgynegyedévben leírt tőkekövetelés (bruttó illetve nettó értéken) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévben behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból leírt követelésnek a leíráskori bruttó (teljes) nyilvántartási és nettó értékét szektoronkénti bontásban. Itt kell jelenteni a behajthatatlannak nem minősíthető elengedett követelések elengedéskori bruttó (teljes) nyilvántartási és nettó értékét is.

A nem teljesítő devizakölcsön forintra váltásakor az elengedett követelésrészt az összesen és a deviza tábla Háztartások-lakosság sorában, a g1) és g2) oszlopban kell szerepeltetni (a hitel eredeti hitelcélja szerint).

A h1)-h3) és i1)-i3) oszlopban kell a tárgynegyedévben véglegesen eladott - eladás előtt a mérlegben kimutatott - követelés összegét szerepeltetni könyv szerinti bruttó értéken, nettó értéken és az adásvételi szerződés szerinti értéken (eladási áron), függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor. Könyv szerinti érték feletti értékesítés esetén nettó érték alatt a Hitkr. 9. § (18) bekezdés szerinti értékvesztés-visszaírás előtti nettó érték értendő.

Az eladott követelések teljesítő és nemteljesítő megbontásánál az NPE tábla kitöltési előírásaiban szereplő előírások alapján kell a besorolást elvégezni.

Az eladott kihelyezéseket is azokban a sorokban kell megjelentetni, amelyekben eredetileg is a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.

A j) Egyéb állományváltozás oszlopban a tábla sorai, illetve a forint és deviza táblák közötti (többek között a szektor-, instrumentum besorolás, devizanem változása, kamattőkésítés, stb. miatt szükséges) tárgynegyedéves átsorolásokat, átstrukturálásokat kell feltüntetni a mozgás irányának megfelelő előjellel. Az oszlopon belül az állomány kivezetését (-) előjellel, az új sorba, táblába történő átsorolást (+) előjellel kell kimutatni. Soron belüli változásnál a változás hatása nettó módon jelenik meg. A nem teljesítő devizakölcsön forintra váltását átstrukturálásként kell kimutatni, a devizahitel forintra konvertált és a 25 %-os elengedett követelésrészt nem tartalmazó összegét a deviza táblából a forint táblába kell átsorolni.

Az oszlop tartalmazza a deviza átértékelődésből eredő állományváltozások összegét is.

A k1) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén fennálló hitelszerződések darabszámát, a k2) és k3) oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló hiteltartozás összegét bruttó és nettó könyv szerinti értéken. Ennek megfelelően ebben a táblában is szerepeltetni kell a mérlegben szereplő, függővé nem tett kamatokat, melynek változása a j) oszlopban jelentendő.

A devizában fennálló hitelállományi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5.5. pontja szerint kell eljárni.

A k1) oszlopban csak azon szerződések számát kell jelenteni, ahol ténylegesen van fennálló hitelállomány. Tehát a szerződésszám nem tartalmazza az olyan hitelkeret szerződések számát, ahol a hitelt még nem hívták le, továbbá az olyan szerződések darabszámát, ahol a hitelt lehívták ugyan, de a tárgynegyedév végére a hitelállomány 0 egyenleget mutat (vagyis a teljes hitel törlesztésre került).

A késedelmes devizahitelek forintosítása esetén a forintosítás nem minősül törlesztésnek, illetve folyósításnak, a kapcsolódó tételeket a j) oszlopban, a deviza táblában negatív, míg a forint táblában pozitív előjellel kell szerepeltetni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz az adatszolgáltató a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is deviza hitelnek kell tekinteni és ennek megfelelően a deviza táblában szerepeltetni.

A tábla sorai

A tábla soraiban szektoronkénti bontásban kell a tárgynegyedévben a hitelállomány alakulását befolyásoló egyes tranzakciókat, valamint a tárgynegyedév végén meglévő szerződések darabszámát és a tőketartozás összegét bemutatni.

Külön táblában kell jelenteni a forinthitelek és a devizahitelek változását.

A belföldi hitelintézetek között jelentendők a "C" szektorba tartozó egyéb monetáris pénzügyi intézmények (nem beleértve az MNB-t).

A beföldi egyéb pénzügyi vállalatok az egyéb pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásokat, befektetési vállalkozásokat és egyéb intézményeket, továbbá az 'F' szektornak megfelelően a biztosítótársaságokat, biztosítási egyesületeket, nyugdíj- és egészségpénztárakat, és ezeknek a Magyarországon fióktelepek formájában működő intézményeit foglalja magában (D, E, F szektor).

A 7H15 soron szereplő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron kell szerepeltetni a KKV-knak nyújtott hiteleket (7H1501 sor), a kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hiteleket (7H1502 sor), a projektfinanszírozási hiteleket (7H1503 sor), valamint a treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekre jellemző paraméterekkel kötött ún. money market típusú vállalati hitelügyleteket (7H1504 sor).

A projekthitelekből kiemelten be kell mutatni a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleket (7H15031 sor).

A KKV fogalmát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelnek tekintendő minden olyan hitel, amely mögött részben vagy egészben kereskedelmi ingatlan fedezet áll. A tábla vonatkozásában kereskedelmi ingatlannak minősül minden olyan ingatlan, amely nem lakóingatlan. A lakóingatlan fogalmát a 8PBF tábla kitöltési előírása tartalmazza.

Projektfinanszírozási hitelnek és money market típusú hitelnek az 1. mellékletben ekként meghatározott hitel minősül.

A 7H15 soron szereplő nem-pénzügyi vállalati hitelek állományát tovább kell bontani forgóeszköz hitel, beruházási hitel és egyéb hitel sorokra.

Forgóeszköz hitelnek tekintendő minden olyan, általában 1 éves vagy rövidebb futamidejű hitel, amelyet forgóeszközök finanszírozása nyújt a pénzügyi intézmény.

Beruházási hitel: az 1. mellékletben meghatározott fogalom.

Egyéb hitelnek minősül minden, az előző két kategóriába nem sorolható hitel.

A 7H1611 soron kell szerepeltetni azon, korábban devizában denominált lakossági jelzáloghitelek állományát, amelyeket az adatszolgáltató a Forintosítási tv. 10. §-a alapján forintkövetelésre váltott át.

A besorolás alapját a kölcsönszerződésben meghatározott devizanem határozza meg, függetlenül a hozzá kapcsolódó pénzügyi teljesítésektől. Ha a kölcsönszerződés alapján a folyósítás több devizában történik, a kintlévőség devizanemei szerint kell a kölcsönt besorolni.

7I Hitelintézet konzorciális hitelezési tevékenységének adatai

(Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézetek által töltendő tábla)

A tábla a hitelintézetek konzorciális hitelezési tevékenységéről nyújt információt. Ebben a táblában kell jelenteni azon kitettségeket, amelyeket a hitelintézet konzorcium keretében helyezett ki (a másodlagos forgalmazásban vásároltat is) vagy konzorcium tagjaként nyújtott.

A tábla oszlopai

Az oszlopokban kell értelemszerűen az ügyfél nevét, törzsszámát, a konzorcium vezetőt, a konzorcium tagokat, a konzorciális hitel teljes összegét, adatszolgáltatóra eső összegét, a szerződéskötés időpontját, a hitel lejáratát, a vonatkozási időszak végén az adatszolgáltató felé fennálló tartozás összegét, értékvesztéssel csökkentett nettó értékét, a le nem hívott összeget és a hitel devizanemét megjeleníteni. A tábla oszlopaiban - ha az adott oszlopnál eltérő rendelkezés nem az oszlop megnevezése szerinti devizaösszegeknek a beszámolás napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számított forintértékét kell feltüntetni millió forintban, az adatszolgáltatás általános kerekítési szabályainak megfelelően.

A c) Konzorcium vezető oszlopban a jelentő hitelintézet, mint konzorciumvezető nevét a külön sorokon megjelenítendő konzorciumtagoknál fel kell tüntetni és az állományi adatokat tartalmazó oszlopokban a konzorciumtagokra eső részt kell jelenteni. A konzorciális hitel teljes összegét [e) oszlop] az adott csoporton belül csak egyszer kell feltüntetni, a csoport első sorában.

Ha a jelentő hitelintézet konzorcium tagként vesz részt egy konzorciumban, csak a konzorciumvezető nevét kérjük kimutatni a c) oszlopban, a konzorcium egyéb tagjainak nevét nem kell megadni.

A d) Konzorcium tagok oszlopot kizárólag akkor kell kitölteni, ha az adatszolgáltató maga a konzorciumvezető.

Az e) Konzorciális hitel teljes összege oszlopban a konzorciális hitelszerződés megkötésekor az eredeti szerződésben szerepelő bruttó devizaértéknek megfelelő forintértéket kell kimutatni. Ha a szerződésen belül több devizában történik lehívás, a különböző devizanemekben fennálló állományokat külön soron kérjük jelenteni.

Az f) A konzorciális hitel hitelintézetre eső összege oszlopban a szerződés szerint a jelentő hitelintézetre eső rész (az általa nyújtott hitel) devizaösszegének forintértékét kell kimutatni.

A h) A hitel lejárata oszlopban a hitel eredeti lejárati dátumát kell feltüntetni. A felmondott konzorciális hitelek esetében a felmondás dátumát kell megadni, amikor a hitel lejárttá és azonnal esedékessé válik).

A i) A vonatkozási idő végén a hitelintézet felé fennálló tartozás bruttó összege oszlopban a kitettség tőkerészét (lejárt és elhatárolt kamatok nélkül) kell feltüntetni.

Az m) A hitel devizaneme oszlopban a hitel nyilvántartás szerinti devizanemét kell megadni, amelyben az árfolyamkockázat fennáll. A keret és a lehívás devizaneme eltérhet egymástól. Ha az i) oszlopban szereplő, lehívott konzorciális hitel több devizában áll fenn és ez eltér az eredeti szerződés (hitelkeret) szerinti devizanemtől vagy a k) oszlopban kimutatott, le nem hívott hitelkeret devizanemétől, az eredeti szerződés, illetve a le nem hívott hitelkeret értékét a megfelelő devizanem kódjával ellátva az adott ügyfélhez kapcsolódóan külön soron kell kimutatni.

Ha lehívási devizanemenként kell felsorolni az ügyleteket, akkor az azonos szerződéshez kapcsolódó ügyletek hitelszerződéshez kapcsolódó információi (pl. teljes hitel összeg vagy a le nem hívott keret, céltartalék) megegyeznek. Ekkor az adott csoporton belül csak egyszer, a csoport első sorában kell feltüntetni az azonos szerződéshez kapcsolódó ügyletek hitelszerződéshez kapcsolódó információit.

A tábla sorai

A 7I0 fősorban és alábontó soraiban a konzorciális hitelnyújtásban érintett legnagyobb ügyfelek 50 legnagyobb konzorciális hitelének szerződés szerinti összege és a fennálló tartozások összegei jelennek meg, amelyeket a hitelintézet különböző konzorciumokon keresztül, különböző hiteltípusokban, lejáratokra és devizanemekben nyújtott az ügyfeleknek. Az értékeket devizanemtől függetlenül millió forintban kell megjeleníteni. A hitelnyújtásban érintett legnagyobb ügyfelek 50 legnagyobb konzorciális hitelét a fennálló konzorciális hitel tartozás alapján kell sorrendbe rendezni.

Ha egy ügyfélnek különböző konzorciumokon keresztül, különböző hiteltípusokban, lejáratokra és devizanemekben nyújtott a hitelintézet, ezeket a hiteleket ügyletenként, azaz tételesen fel kell sorolni a 7I101-7I199 alábontó sorban.

7J Hitelintézet kiemelt közvetítő útján végzett záloghitelezési tevékenysége

(Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézetek által töltendő tábla)

A tábla a hitelintézetek zálogház, mint kiemelt közvetítő útján végzett záloghitelezési tevékenységét mutatja be.

Az a) Zálogház neve és b) Zálogház törzsszáma oszlopokban a kiemelt közvetítő teljes nevét és adószámának első nyolc számjegyét kell feltüntetni. Amennyiben a kiemelt közvetítő több zálogfiókot üzemeltet, a közvetítő által működtetett zálogfiókok záloghitelállományait összesítve egy soron kell megjeleníteni.

A c) MNB által engedélyezett záloghitelezési limit oszlopban a mindenkor aktuális szavatoló tőke alapján számított keretösszeget (limitet) kell feltüntetni.

A d) Fennálló zálogkövetelés a tárgynegyedév végén oszlopban az ügyfelekkel (a továbbiakban: zálogadós) szemben a tárgyidőszak végén fennálló záloghitel futamidő végén esedékes tőke- és ügyleti kamat összege kerül kimutatásra. Abban az esetben, ha a zálogkövetelés már lejárt, de a türelmi idő végét nem érte el, az oszlopban a zálogkövetelésnek a késedelmi kamattal növelt összegét kell kimutatni.

Az e)-h) Zálogkövetelés biztosítéka oszlopban a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységhez a függő kiemelt közvetítőtől a hitelintézet által biztosítékként bevont fedezeteket kell szerepeltetni. (Lásd: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a hitelintézetek által függő kiemelt közvetítők útján végzett kézizálog fedezete mellett történő pénzkölcsön-nyújtásról szóló 8/2012. (VII. 11.) ajánlása 4.4. A kiemelt közvetítő által felajánlott biztosítékok pontját.

Az i) Fennálló zálogkövetelésekből lejárt zálogkövetelések a türelmi idő végéig oszlopban a d) oszlopban kimutatott teljes állományból kiemelten a zálogadósokkal szemben a tárgyidőszak végén fennálló, lejárt, de még a türelmi időn belüli záloghitel-követeléseket kell jelenteni.

Abban az esetben, ha a zálogadós a türelmi idő végéig nem rendezi tartozását, a zálogtárgyak feletti tulajdonjog ellenében a zálogház a zálogadós tartozását átvállalja.

A j) Kényszerértékesítési szakaszban a zálogházzal szembeni követelések - a türelmi idő végétől az elszámolásig oszlopban a hitelintézetnek a zálogházakkal szemben fennálló azon jogos követeléseit kell megjeleníteni, amelyeket a hitelintézet tartozásátvállalása alapján zálogadóssá vált zálogház felé már leszámlázott, de az ellenérték még nem folyt be.

A k) Kényszerértékesítési szakaszban a zálogházzal szembeni követelések - ki nem egyenlített követelések oszlopban azon záloghitelek összegét kell kimutatni, amelyeknél a hitelintézet által kiszámlázott ellenértéket a zálogház a megbízási szerződésben előírt határidőig nem teljesítette.

Az l) A zálogházzal szemben fennálló egyéb követelések összege oszlopban a zálogházzal szemben fennálló, de a zálogtevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó valamennyi egyéb kockázatvállalást kell jelenteni, függetlenül azok fajtájától vagy lejáratától.

A tábla sorai

A kiemelt közvetítőket tételesen fel kell sorolni a tábla 7J101-7J199 alábontó sorban.

L5 A negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanok

A tábla az otthonvédelmi program keretében, különböző módon értékesített fedezeti lakóingatlanok darabszámának, értékének, területi megoszlásának bemutatását szolgálja.

Általános kitöltési szabályok

Az L5 táblát a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott hitelezőknek kell kitölteni. Ebben a táblában kell adatot szolgáltatnia az összevont alapú felügyelet alá tartozó és nem tartozó hitelintézeteknek és hitelintézeti fióktelepeknek is.

A devizakölcsöntv. 1. § (3) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmények konszolidált szinten kötelesek teljesíteni az adatszolgáltatást, ezért az ebbe a körbe tartozó pénzügyi intézmények anyavállalata a csoport egészére vonatkozó adatokkal teljesíti az adatszolgáltatást.

Ebben a táblában kell megyénkénti bontásban bemutatni a ténylegesen értékesített fedezeti lakóingatlanok számát, az értékesítés előtti utolsó fedezeti értékét (biztosítéki értékét), és az ingatlan értékesítési árát.

Az adatszolgáltatásban az ingatlan csak akkor tekinthető értékesítettnek, ha a tényleges eladást (adásvételi szerződés megkötése, jogerős árverési jegyzőkönyv) követően a vételár ténylegesen kifizetésre kerül, azaz az adásvétel teljesedésbe megy át.

A táblában azon fedezeti lakóingatlanok értékesítését kell bemutatni, amelyek megfelelnek a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 2. pontjának, azaz a lakáshitel-szerződésből eredő lejárt tartozás több mint 90 napos késedelemben áll fenn. A lakáshitel-szerződés a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 8. pontjának megfelelő fogalom.

A tábla oszlopai

Az a)-c) oszlopban azokat a tárgynegyedévben ténylegesen értékesített fedezeti lakóingatlanokat kell szerepeltetni, melyeket a hitelező a kvótarendszer fennállása alatt (2011. július 1-jétől, a konstrukció kezdő időpontjától kezdve) kényszerértékesítésre kijelölt és kényszerértékesítésüket kezdeményezte. Nem kell feltüntetni azokat a fedezeti lakóingatlanokat, melyek értékesítését a hitelező már a kvótarendszer bevezetése előtt kezdeményezte, de a tényleges értékesítés csak a tárgynegyedévben valósult meg. Az oszlopok nem tartalmazzák a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt fedezeti lakóingatlanokat, valamint azokat a kényszerértékesítéseket, amelyek esetében a hitelező a zálogtárgyra vezetett végrehajtásba zálogjogosultként kapcsolódott be.

A d)-f) oszlopban azon fedezeti lakóingatlanok adatait kell feltüntetni, amelyek bírósági végrehajtáson keresztüli vagy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését a hitelező a kvótarendszeren kívül (annak bevezetése előtt, vagy annak megszűnését követően) kezdeményezte és a fedezeti lakóingatlan tényleges értékesítése a tárgynegyedévben megtörtént.

A g)-i) oszlopban a NET tv. 3. § (1) bekezdés szerint a Magyar Állam nevében eljáró Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt fedezeti lakóingatlanok darabszámát, az értékesítés előtti utolsó fedezeti értékét és a NET tv. 9. § szerinti vételárát kell kimutatni függetlenül attól, hogy az ingatlan kényszerértékesítésre ki volt-e jelölve.

A j)-l) oszlopban kell szerepeltetni azokat a fedezeti lakóingatlanokat, amelyeket az adós saját maga értékesített, ha lejárt tartozása tekintetében 90 napot meghaladó késedelem áll fenn. Ha az adós önkéntes értékesítése esetén az adatszolgáltató nem rendelkezik információval az ingatlan tényleges teljes vételáráról, akkor a vételár hitelezőhöz befolyó részét kell feltüntetni.

Az m)-o) oszlopban kell feltüntetni az értékesített fedezeti lakóingatlanok (90 napon túli lejárt követeléssel terhelt fedezeti lakóingatlanok) közül azokat, amelyek értékesítését nem az adatszolgáltató, hanem más követelés-jogosult (pl. más hitelező pénzügyi intézmény, közüzemi szolgáltató, adóhatóság) kezdeményezte, és a zálogtárgyra vezetett végrehajtásba az adatszolgáltató zálogjogosultként kapcsolódott be.

Portfólió-elemzés táblák

Általános előírások

A késedelmes devizahitelek forintosításából származó forintköveteléseket a mérleggel egyezően, a FORINT táblákban, a devizahitel-szerződésnek megfelelő eredeti hitelcél soron kell jelenteni a kapcsolódó értékvesztéssel és fedezetértékekkel együtt.

Amennyiben a hitelintézet az átstrukturálás során a devizahitelt forintra konvertálja, a hitel összegét átstrukturált hitelként, forintban, az eredeti hitelcélnak megfelelő soron kell kimutatni.

NPET-NPED Teljesítő és nemteljesítő kitettségek

A táblákat havi gyakorisággal kötelesek küldeni a részvénytársasági formában működő hitelintézetek valamint az 50 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézeti fióktelepek, szövetkezeti formában müködő hitelintézetek és a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások.

A hitelintézeti fióktelepek, szövetkezeti formában működő hitelintézetek és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások vonatkozásában az adatszolgáltatói kör felülvizsgálatára minden évben a június 30-ai Felügyeleti mérleg alapján kerül sor. Az adatszolgáltatói körbe újonnan belépő hitelintézeti fióktelepeknek, szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak a mérethatár felülvizsgálatát követő évtől kell eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Az ebbe körbe nem tartozó hitelintézeti fióktelepek, szövetkezeti formában működő hitelintézetek és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások a táblákat negyedéves gyakorisággal kötelesek küldeni.

A "Forint" részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, az "Euro", "Svájci frank" és "Egyéb deviza" részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, céltartalékot tartalmazza.

A nemteljesítő kitettség fogalmát az 1. melléklet 2.106. pontja tartalmazza.

Minden olyan a magyar számvitel szerint egyedileg értékelt kitettség, amelyre a Hitkr. alapján értékvesztés került elszámolásra, nemteljesítő kitettségnek minősül. Kivételt képez ez alól az az átstrukturált kitettség, amelyre az ügyféltől függetlenül, kizárólag az átstrukturálás ténye miatt a Hitkr. besorolási és értékvesztés-képzési szabályai miatt max. 10 % erejéig egyedi értékvesztés került elszámolásra valamint azon bullet/balloon konstrukciójú hitelek, amelyekre a felügyeleti elvárásnak megfelelően kizárólag a konstrukció jellege miatt számoltak el egyedi értékvesztést.

Azon kitettségek, amelyek a magyar számvitel szerint csoportosan értékeltek és értékvesztést számoltak el utánuk, csak abban az esetben minősülnek nemteljesítőnek, ha az 1. mellékletben szereplő fogalom két feltétele közül legalább az egyiknek megfelelnek, azaz az adós késedelme meghaladja a 90 napot, vagy az adatszolgáltató feltételezi, hogy a fedezet realizálása nélkül az adós nem lesz képes a teljes tartozását visszafizetni.

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítőnek (defaulted) minősülő kitettséget az adatszolgáltatás vonatkozásában nemteljesítőnek kell tekinteni.

A nemteljesítő kitettség fogalmát - a kereskedési célú értékpapírok kivételével - valamennyi adósságeszközre (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségekre (adott hitelnyújtási elkötelezettségek, adott pénzügyi garanciavállalások, egyéb kötelezettségvállalások) alkalmazni szükséges.

A kitettségek teljesítő és nemteljesítő kategóriákba történő sorolásánál a szerződés szerinti vagy ügyfél szerinti megközelítést kell alkalmazni a CRR 178. cikkében előírtakkal összhangban.

A CRR 178. cikke szerint szerződéses szemléletben vizsgálandó adós esetén, ha az adóssal szembeni 90 napon túli hátralékban lévő összes mérlegen belüli követelés bruttó könyv szerinti értéke eléri az adóssal szembeni összes mérlegen belüli követelés 20 %-át, akkor ezen adóssal szembeni minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségét nemteljesítőnek kell tekinteni.

Adóscsoport esetén, ha a csoport egy tagja nemteljesítő státuszba kerül, az nem jelenti automatikusan a teljes csoporttal szembeni követelés nemteljesítővé minősítését, de az adóscsoport más tagjainak a kitettségét is meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy nemteljesítőnek tekintendők-e.

Mérlegen kívüli kötelezettségek

Az adott hitelnyújtási elkötelezettséget abban az esetben kell nemteljesítő kitettségnek tekinteni, ha annak lehívása olyan kitettséget eredményezne, mellyel kapcsolatban fennáll annak kockázata, hogy a fedezet realizálása nélkül az adós nem lesz képes a kitettséget teljes egészében visszafizetni.

A pénzügyi garanciavállalást nemteljesítő kitettségnek kell tekinteni, ha fennáll annak kockázata, hogy a pénzügyi garancia a partner által lehívásra kerül, ideértve különösen azt az esetet, amikor a garantált kitettség nemteljesítőnek minősül. Ha a partner késedelemben van a pénzügyi garancia szerződés esedékes összegével, a hitelintézetnek meg kell vizsgálnia, hogy a garanciavállalási szerződésből származó kintlévőségek megfelelnek-e a nemteljesítés kritériumainak.

A nemteljesítő kategóriából történő kivezetés feltételei

Egy nemteljesítő kitettséget a következő feltételek együttes fennállta esetén lehet újra teljesítőnek tekinteni:

a) egyedi értékvesztés felszabadítása, valamint a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítő (defaulted) minősítés megszüntetése,

b) valószínűsíthető, hogy az adós az eredeti vagy módosított feltételeknek megfelelően vissza tudja fizetni a követelés teljes összegét, és

c) az adósnak nincs 90 napot meghaladó késedelme.

Azon kitettségeket, amelyek az átstrukturálás időpontjában nemteljesítőek voltak (azaz az intézmény nemteljesítő hitelt strukturált át) vagy amelyek az átstrukturálás során vagy azt követően váltak nemteljesítővé (nemteljesítő átstrukturált hitelek) csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet teljesítőnek tekinteni:

a) az átstrukturálás nem eredményez a Hitkr. szerinti egyedi értékvesztés elszámolási kötelezettséget vagy a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítő (defaulted) minősítést,

b) az átstrukturálás időpontjától legalább 365 nap eltelt,

c) az átstrukturálást követően nem merül fel késedelem vagy az adós pénzügyi helyzetének vizsgálatán alapulva olyan aggály, ami a követelés teljes összegének visszafizetését megkérdőjelezné. A követelés teljes összegének visszafizetése feltételezhető, ha az adós az átstrukturálási feltételeknek megfelelő törlesztései révén visszafizette azt a követelést, amellyel korábban késedelemben volt (ha volt késedelem) vagy amely az átstrukturálás keretében leírásra került (ha nem volt késedelem) vagy ha az adós egyéb módon bizonyítani tudja, hogy meg tud felelni az átstrukturálás utáni feltételeinek.

Ezeket a speciális kivezetési feltételeket a nemteljesítő kategóriára vonatkozó általános kivezetési feltételekkel együtt kell alkalmazni.

A tábla oszlopai

A teljes portfóliót az a) Teljesítő és nemteljesítő kitettségek összesen oszlopban kell szerepeltetni. A teljesítő kitettségeket a b), a nemteljesítő kitettségeket a c) oszlopban kell feltüntetni.

Kitettség alatt mérlegen belüli követelés esetén a bruttó könyv szerinti érték, mérlegen kívüli tétel esetén a nyilvántartási érték értendő.

Mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a lejártsági kategóriákba.

A b1) Nem késedelmes és a c1) Nem késedelmes, de nem valószínű, hogy fizet oszlopban csak azok a szerződéses kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél az aktuális szerződés szerinti teljesítés nem esik késedelembe, azaz a szerződés hátralékos tétellel nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hitel átstrukturált vagy sem.

A b2)-b4) és c2)-c7) oszlopokba a szerződéseket a legrégebbi késedelembe esés (hátralék) időpontjától eltelt napok száma szerint kell sávonként besorolni.

Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített függetlenül attól, hogy a 30 napon túl lejárt kamatköveteléseket a számviteli szabályok szerint függővé kell tenni, és nem szerepeltethetőek a követelések között. Egy szerződés vagy kockázatvállalás lejárt kamatkövetelését a számviteli szabályok szerint a késedelmes teljesítéstől számított 30 napig a tőkeköveteléshez kapcsoltan, a megfelelő lejárati sávban kell szerepeltetni. 30 napon túl a függővé tett kamat összegét a lejárati sáv meghatározása szempontjából a tőkeköveteléstől elkülönítetten figyelembe kell venni, de annak összegét a táblában nem kell megjeleníteni.

A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani függetlenül attól, hogy a pénzügyi intézmény a követelést mikor vásárolta. Ha a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

Ha egy nemteljesítő kitettség esetében egyszerre fennáll a lehetősége, hogy nem valószínű, hogy az adós a hitel teljes összegét visszafizeti, és már lejárt követelése is van, akkor a kitettség összegét a lejártság szerint kell a nemteljesítő kategóriákba besorolni.

A b5) oszlopban kell szerepeltetni azon teljesítő, csoportosan értékelt kitettségek bruttó könyv szerinti értékét, amelyre az adatszolgáltató csoportos értékvesztést számolt el.

A c) Nemteljesítő kitettségek összesen oszlopból való kiemelésként a c8) oszlopban kell szerepeltetni azokat a nemteljesítő kitettségeket, amelyek a CRR 178. cikke szerint nemteljesítő (defaulted) kitettségnek minősülnek. Ezen kitettségeket a b3) és b4) oszlopban kell jelenteni. Ehhez hasonlóan a c) oszlopból ki kell emelni és a c9) és c10) oszlopban kell feltüntetni azokat a mérlegen belüli kitettségeket, amelyek után az adatszolgáltató egyedi ill. csoportos értékvesztést számolt el.

A d)-f7) Értékvesztés és céltartalék oszlopban a mérlegen belüli követelések utáni értékvesztés és a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. A teljesítő kategóriában csak csoportos értékvesztés szerepelhet, mivel minden egyedileg értékvesztett hitel automatikusan nemteljesítőnek minősül. Az f)-f7) oszlopban a nemteljesítő kitettségek után megképzett egyedi és csoportos értékvesztést is szerepeltetni kell. Az értékvesztést tovább kell bontani a lejárati összetételnek megfelelően. Az értékvesztés adatokat negatív, a céltartalékokat pozitív előjellel kell a táblában szerepeltetni.

A g)-i7) Fedezetek értéke a kitettség könyv szerinti értékének erejéig oszlopban a fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme és lejártság szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi intézmény által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában, a szerződések lejártsági összetételének megfelelően.

A figyelembe vehető fedezetre a 8PBF Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek c. tábla kitöltési előírása az irányadó. A fedezetet a 8PBF tábla b) oszlopában definiált biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke, illetve a mérlegen kívüli kitettség nyilvántartási értékének céltartalékkal csökkentett értéke erejéig. (Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.)

A tábla sorai

A tábla szektor- és terméktípus megbontása megegyezik a 7H táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

Az NPE1 sor az 1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát tartalmazza a kereskedési céllal tartott értékpapírok kivételével. Az értékpapírok könyv szerinti bruttó értéke a vételárban megfizetett kamatot, az értékvesztést és a piaci értékelési különbözetet nem tartalmazza.

Az NPE21 sorban az 1AB4 alábontásában szereplő jegybanki és egyéb bankközi betétek, az NPE22 sorban pedig az 1AB5 alábontásában szereplő hitelek bruttó értékét kell kimutatni.

Az NPE4 - NPE6 sorban a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli kötelezettségeket kell feltüntetni. Ezek a mérlegen kívüli kötelezettségek hitelezési kockázatot keletkeztetnek, jellemzőjük, hogy az ügylet megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik. Ennek megfelelően a tábla nem tartalmazza a hitelezési kockázattal nem rendelkező, mérlegen kívüli kötelezettségeket (pl. peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek, származtatott ügyletek, a hitelderivatívák kivételével), melyek megszűnésekor nem mérlegbeli eszköztétel, hanem veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

Az NPE4 sorban a hitelnyújtási elkötelezettségek állományát kell szerepeltetni. A hitelnyújtási elkötelezettségek előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a határidős betétügyletek és az olyan le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

Az NPE5 sorban a vállalt pénzügyi garanciák értékét kell kimutatni. A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a hitelhelyettesítő jellegű garanciák, a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák és a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

Az NPE6 sor tartalmazza a CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokat.

FBET- FBED Átstrukturált hitelek

A tábla a veszteség megelőzése érdekében kényszerű átstrukturáláson átesett hitelállomány változásának, illetve minősítésének nyomonkövetésére szolgál.

Átstrukturált hitelállományban kell szerepeltetni egyrészt azokat a szerződéseket, ahol a hitelintézet vagy az ügyfél kezdeményezésére, a nemfizetés elkerülése érdekében a kötelezettségvállalási szerződést (beleértve a vásárolt követeléseket is) 2010. január 1. előtt bármely feltétel kapcsán újra kellett tárgyalni, másrészt itt jelenik meg a Hitkr. 2010. január 1-től hatályos 2. § 48. pontja és a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezet (1) és (2) bekezdése szerint átstrukturált hitelnek minősíthető állomány is.

Az átstrukturált hitelek tőkésített kamatára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a Hitkr. 13. § (2) bekezdés b) pontja tartalmazza.

Azokat a prolongált és technikailag prolongált szerződéseket, amelyeket nem a veszteség és a nemfizetés elkerülése érdekében újítottak meg, rendben lévőnek (azaz nem átstrukturáltnak) kell tekinteni, ezért ezeket a tábla nem tartalmazza.

Átstrukturált hitel minősítés jövőbeni megszüntetésére vonatkozóan a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezet (3) bekezdése esetén kerülhet sor. Ekkor a hitel kikerül az Átstrukturált kategóriából és ebből a táblából. Az átstrukturált hitel minősítés minden egyéb, a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezet (4)-(6) bekezdésében leírt esetben a hitel futamidejének végéig fennmarad, függetlenül attól, hogy a hitel minősítési kategóriája javul, ezért a tábla ezeket a hiteleket továbbra is tartalmazza.

A "Forint" részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, az "Euro", "Svájci frank" és "Egyéb deviza" részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést tartalmazza forintban.

Az átstrukturált hiteleket az alábbi feltételek alapján a teljesítő vagy nemteljesítő kategóriába be kell sorolni.

Egy hitelt az átstrukturálás időpontjától kezdve akkor lehet teljesítőnek minősíteni, ha

a) az átstrukturálás nem vezetett a hitel nemteljesítővé történő minősítéséhez és

b) az átstrukturálás időpontjában a hitel nem minősült nemteljesítőnek.

Azon hiteleket, amelyek az átstrukturálás időpontjában nemteljesítőek voltak (azaz az intézmény nemteljesítő hitelt strukturált át) vagy amelyek az átstrukturálás során vagy azt követően váltak nemteljesítővé (nemteljesítő átstrukturált hitelek) csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet teljesítőnek tekinteni:

a) az átstrukturálás nem eredményez a Hitkr. szerinti egyedi értékvesztés elszámolási kötelezettséget, vagy a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítő (defaulted) minősítést,

b) az átstrukturálás időpontjától legalább 365 nap eltelt és

c) az átstrukturálást követően nem merül fel késedelem vagy az adós pénzügyi helyzetének vizsgálatán alapulva olyan aggály, amely a követelés teljes összegének visszafizetését megkérdőjelezné. A követelés teljes összegének visszafizetése feltételezhető, ha az adós az átstrukturálási feltételeknek megfelelő törlesztései révén visszafizette azt a követelést, amellyel korábban késedelemben volt (ha volt késedelem) vagy amely az átstrukturálás keretében leírásra került (ha nem volt késedelem) vagy ha az adós egyéb módon bizonyítani tudja, hogy meg tud felelni az átstrukturálás utáni feltételeinek.

Ezeket a speciális kivezetési feltételeket a nemteljesítő kategóriára vonatkozó általános kivezetési feltételekkel együtt kell alkalmazni.

Amennyiben egy nemteljesítő kategóriából a teljesítő kategóriába átsorolt hitel esetében az átsorolást követően újabb átstrukturálásra került sor vagy az adós 30 napnál hosszabb késedelembe esett, a hitelt újból nemteljesítőnek kell minősíteni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban kell szerepeltetni a teljes átstrukturált hitel állományt bruttó könyv szerinti értéken.

Az átstrukturált hiteleket tovább kell bontani teljesítő és nemteljesítő átstrukturált hitelekre, amelyeket a tábla b) és f) oszlopában kell feltüntetni.

Mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kategórián belül az átstrukturált hiteleket tovább kell részletezni a fizetési késedelem napjai száma szerint.

Az átstrukturált hitelek szerződéseit a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni.

• Ha a hitelintézet egy ügyféllel szemben több késedelmes átstrukturált szerződéssel rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül a szerződésenkénti legrégebbi hátraléknak megfelelő lejárati időintervallumokba kell besorolni. A 30 napon túl késedelmes, függővé tett kamat összegét a szerződés legrégebben lejárt tételének (így a lejárati sávnak) meghatározásánál figyelembe kell venni, de annak összegét a szerződés értékében nem kell megjeleníteni.

• A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta. Ha a követelés megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

• Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

A nemteljesítő átstrukturált követelésekből ki kell emelni és külön oszlopban bemutatni azokat a követeléseket, amelyek után a magyar számviteli szabályozás alapján egyedi ill. csoportos értékvesztést számoltak el (c8) és c9) oszlop).

A d)-f7) Értékvesztés oszlopban az átstrukturált követelésekhez kapcsolódó értékvesztés állományát kell kimutatni. Az értékvesztés adatokat negatív előjellel kell feltüntetni.

A g)-i7) Fedezetek értéke a követelés könyv szerinti értékének erejéig oszlopban kell szerepeltetni az átstrukturált kitettségek fedezetéül kapott fedezetek, biztosítékok (beleértve a pénzügyi garanciákat is) értékét a követelés nettó könyv szerinti értékének erejéig. A fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket az adatszolgáltató által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában.

A figyelembe vehető fedezetre a 8PBF Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek c. tábla kitöltési útmutatója az irányadó. A fedezetet a 8PBF tábla b) oszlopában definiált biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a követelés, azaz a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke erejéig. (Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.)

A tábla sorai

Az FBE1 Átstrukturált hitelek összesen sorban az 1AB5 alábontásában szereplő átstrukturált hitelek bruttó értékét kell kimutatni.

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik a NPE táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

8C Értékvesztés képzés, értékvesztés csökkentés visszaírással és értékvesztés felhasználás

A táblában szereplő információ utal a hitelintézet minősítési gyakorlatára és az adott évben a portfolió minőségének eredményre gyakorolt hatására. A Hitkr. 7. melléklete szerinti minősítési kötelezettség alá tartozó és nem tartozó mérlegtételeket a táblában együtt kell kezelni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgyév január 1-jén fennálló értékvesztés állománya.

A b) Értékvesztés képzése - Minősítés miatt oszlopban az állomány minősítésének negatív irányú változása miatti, a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

A c) Értékvesztés képzése - Egyéb ok miatt közé kell sorolni az árfolyamveszteség hatásán túl például a mérlegen kívüli tételek mérlegtétellé válása esetén és az ezekre a megképzett céltartalék terhére vagy azon felül elszámolt értékvesztést. A c) oszlopban szereplő egyéb tételek közül a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt elszámolt árfolyamveszteség értékét a tábla q) Árfolyamveszteség (kiemelve "c" oszlopból") oszlopában tájékoztató adatként is ki kell mutatni.

A d)-i) Értékvesztés visszaírása oszlopban el kell különíteni, és külön oszlopban kimutatni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást, amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni (d)-f) oszlop), illetve az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást, amely az egyéb bevételeket növeli (g) és i) oszlop).

Az értékvesztés visszaírásánál el kell különíteni

• a minősítés javulása miatti értékvesztés-visszaírást (d) és g) oszlop),

• az eszközértékesítésnél a számviteli szabályok szerint elszámolandó értékvesztés-visszaírást: ha az eszközértékesítésből származó bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés könyv szerinti értékén túl befolyt összeget értékvesztés visszaírásként kell elszámolni. [értékvesztés-visszaírásaként legfeljebb akkora összeget lehet elszámolni, hogy a könyv szerinti érték a könyv szerinti bruttó érték szintjére emelkedjék, Hitkr. 9. § (18) bek.]. (e) és h) oszlop), illetve

• az egyéb ok miatt elszámolt értékvesztés-visszaírást (f) és i) oszlop).

Az f) és i) Értékvesztés visszaírása - Egyéb ok miatt oszlopban kell szerepeltetni a veszteségmérséklő intézkedések, ideértve az adósságcsere, az eszközcsere és más egyéb veszteségmérséklő ügyletek miatt az eredeti követelésre elszámolt értékvesztés-visszaírást. Továbbá ide kell sorolni az átértékelési hatáson túlmenően az olyan visszaírásokat, amelyek az előző tényezőkkel nem magyarázhatók.

Az f) és i) Értékvesztés visszaírása - Egyéb ok miatt oszlopból az árfolyamnyereségek együttes összegét tájékoztató adatként a p) Árfolyamnyereség (kiemelve az f) és i)oszlopból) oszlopában tájékoztató adatként is ki kell mutatni.

A j)-l) Értékvesztés felhasználás oszlopban kell szerepeltetni a követelés értékesítés, leírás és elengedés miatt felhasznált, kivezetett, azaz a követelés bruttó könyv szerinti értékével összevezetett értékvesztés állományt. A j) oszlop kitöltésére a Hitkr 15. § (3) és (4) bekezdése az irányadó, a Hitkr. 9. § (18) bekezdésének figyelembevételével.

Az m) oszlopban az egyes sorok közötti átsorolásokból fakadó értékvesztés változást kell szerepeltetni. Ennek megfelelően itt kell előjelhelyesen feltüntetni a nem pénzügyi vállalati szektorba tartozó ügyfél méret szerinti, azaz KKV besorolás változás miatti értékvesztés változás összegét (pl. mikrovállalkozásból kisvállalkozás, középvállalkozásból nagyvállalkozás lesz).

Az n) oszlopban kimutatandó értékvesztés-változásához az értékvesztés képzésének összegét pozitív tényezőként, a visszaírások és felhasználások összegét levonandó tételként, de negatív előjel nélkül kell számításba venni. Ha a változás eredményeként az értékvesztés-visszaírások és felhasználások soronkénti összege nagyobb, mint a képzés összege, a negatív előjelet ki kell tenni.

Az o) oszlopban kell szerepeltetni az értékvesztés tárgyévi záró állományát, amely az értékvesztés nyitó állománynak és változásának az együttes összege. A záró állomány megegyezik a beszámolási időszak végén fennálló értékvesztés állományával.

A p) és q) oszlopban kella c), f) és i) Egyéb ok miatt oszlopból kiemelten szerepeltetni azokat az árfolyamváltozásból adódó veszteség-, illetve nyereségösszegeket, amelyek a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt a Hitkr. értelmében árfolyamnyereségként vagy -veszteségként kerülnek elszámolásra.

A tábla sorai

A tábla tartalmazza mind a Hitkr. 7. melléklet szerint minősített eszközökre képzett értékvesztést, mind a Hitkr. 7. melléklet szerint nem minősített eszközökre a számviteli szabályok szerint elszámolt értékvesztést.

Ennek megfelelően a 8C1 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sor tartalmazza az ÁHT értékpapírok (beleértve az önkormányzati kötvények) értékvesztését is.

A 8C5 Egyéb követelések sor a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések (1AB7), az aktív kamatelhatárolások (1AB8) és az 1C731 soron szereplő egyéb aktív időbeli elhatárolással csökkentett "aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolások" (1AB911) után képzett értékvesztés változását tartalmazza.

A 8C6 Egyéb eszközök sor tartalma: az 1AB6 Vagyoni érdekeltségek és az 1AB92 Saját eszközök után elszámolt értékvesztés összege.

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik a NPE táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

A változások és a záró állomány megállapításához külön kell kimutatni az értékvesztés nyitó állományát.

8D Céltartalék változása

A táblában kell a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti kockázati és egyéb céltartalékok állományának változását (képzését, illetve csökkenését) részletezni.

A minősítés alapján elszámolt kockázati céltartalékok mellett a tábla tartalmazza a számviteli szabályok és más jogszabályok által előírt céltartalékok összegét is.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló céltartalék állománya.

A b) oszlopban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett céltartalék összegét kell szerepeltetni. Az év végén (a mérleg fordulónapján) megképzendő céltartalékok összegének már a december 31-re vonatkozó előzetes mérlegadatokban is szerepelni kell.

Ebből kiemelten a c) oszlopban kell feltüntetni a deviza árfolyamváltozás miatt képzett céltartalék összegét.

A d) oszlopban a céltartalék-állomány csökkenését jelentő visszaírást (felhasználást és felhasználást) kell szerepeltetni, míg ebből kiemelten az e) és f) oszlopban a céltartalék-felhasználást kell jelenteni. Az e) oszlop szerinti, értékvesztéshez való céltartalék felhasználás kizárólag az általános kockázati céltartalék tekintetében értelmezhető, mert a mérlegen kívüli tételek utáni kockázati céltartalék az adott tétel megszűnésekor kerül jellemzően felhasználásra.

Ha a peres ügyből, garanciából, kezességből, hitelkeretből eszköztétel válik, és az eszközre értékvesztés elszámolására kerül sor, akkor az értékvesztés összegéig a céltartalékot a felhasználás oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztés összegét meghaladó céltartalékot azonban fel kell szabadítani.

A j) Záró állomány oszlopban a céltartalék nyitó állományának és a céltartalék változásának összegzése kerül. A záró állomány a beszámolási időszak végén fennálló céltartalék állománya.

A tábla sorai

8D1 Céltartalékok összesen sorban a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó, a minősítés alapján elszámolt kockázati céltartalékok állománya a számviteli szabályok és más jogszabályok által előírt egyéb céltartalékok, valamint a mérlegtételekre (pl. lakáscélú hitelek halasztott kamata, tandíjhitelek kamata) képzett céltartalékok összege szerepel.

A 8D11, 8D12 és 8D13 soron kell szerepeltetni a hitelnyújtási elkötelezettségekre, a pénzügyi garanciavállalásokra és az egyéb nyújtott kötelezettségvállalásokra vonatkozó céltartalékokat, melyek fogalma megegyezik az NPE táblánál leírtakkal. A peres ügyekre valamint a származtatott ügyletekre képzett céltartalékok (beleértve a kockázati és az egyéb céltartalékot is) változását külön soron kell szerepeltetni.

A származtatott ügyletek céltartaléka sorban kell kimutatni a határidős, opciós és swap ügyletekre képzett céltartalékokat.

A 8D16 Egyéb sorban szerepeltetendők minden egyéb, a fenti sorokban meg nem jelenő céltartalék pl. a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatt képzett céltartalékok, valamint a mérlegtételekre (pl. lakáscélú hitelek halasztott kamata, tandíjhitelek kamata) képzett céltartalékok.

8PBF Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek

A táblában az ügyfelektől kockázataik fedezetére kapott fedezetek, biztosítékok teljes fedezeti értékét a fedezett kitettség értékéig kerülnek bemutatásra.

A tábla oszlopai

A tábla a) Teljes nyilvántartási érték oszlopában az ügyfelektől kapott biztosítékokat a jogszabálynak, illetve a hitelintézet belső fedezeti szabályzatának megfelelően kell az aktuális számviteli nyilvántartási értéken jelenteni. Az egyéb mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek értékére elsősorban a Hitkr. 12-16. §-a és 20. §-a ad iránymutatást.

A b) Piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke oszlopban kimutatandó érték alapja a biztosíték piaci értéke, vagy a piaci értékítéletet jellemző értéke, ennek hiányában nyilvántartási érték, amelyet a hitelintézet belső fedezetértékelési szabályzatában rögzített szempontok (mobilizálhatóság, hozzáférhetőség, értékállandóság, a biztosítékot nyújtó fél gazdasági helyzete, egyéb) alapján korrigálhat a hitelintézet. Az így meghatározott érték a biztosítéki érték.

A c) Mérlegen belüli kintlévőségre elismerhető fedezet oszlopban a fedezetként nyújtott biztosítékokat az ügyféllel szemben fennálló kintlévőség bruttó (a tőkét és az alábbi kamatokat tartalmazó) értékéig kell kimutatni a Hitkr. 10. § (5) bekezdése szerint. A mérlegen belüli követelés bruttó értéke a tőkét, az esedékes, de ki nem fizetett-, az elhatárolt-, a tőkésített kamatokat, kamat jellegű tételeket tartalmazza. Ebben az oszlopban a fedezethez kapcsolódó mérlegen kívüli kötelezettségek (így például a hitelintézet által nyújtott hitelkeret ügyfél által nem lehívott része) nem vehetők számításba.

A tábla sorai

A tábla első részében a biztosítékokat a Hitkr. 7. melléklete, továbbá a hitelintézetek fedezeti szabályzata szerinti tartalommal kell kimutatni.

A tábla második részében a hitelintézet egyes kiemelt jelentőségű mérlegen kívüli tételeit kell kimutatni.

8PBF1 Fedezetek, Biztosítékok

Azoknál a fedezeteknél, amelyeket jogszabály, vagy szerződés alapján nem lehet teljes egészében, egyszerre bevonni a követelés rendezésébe, a beszámolási időszakban rendelkezésre álló fedezetből csak az egy összegben (pl. munkabérből való levonhatóság erejéig) teljesíthető részt lehet figyelembe venni.

8PBF11 Kapott garanciák, ellengaranciák

A 8PBF111 Központi költségvetés garanciái sorban a Magyar Állam nevében, a Központi Költségvetés terhére, az Áht-ben előírt feltételekkel, jogszabályi vagy szerződéses alapon vállalt állami garanciákat és viszontgaranciákat, egyedi állami garanciákat és viszontgaranciákat kell feltüntetni. A tábla nem tartalmazza az államtól a hitelintézet forrásai után kapott garanciákat, amelyek a hitelezőknek nyújtanak biztosítékot, továbbá az árfolyam-fedezeti megállapodásokból eredő árfolyamgaranciákat.

A 8PBF112 Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szerv garanciái sorban kell szerepeltetni az egyéb állami, illetve állami tulajdonú szervek által jogszabályban biztosított vagy szerződésben vállalt garanciákat, illetve készfizető kezességet. Itt kell feltüntetni az MFB és Eximbank által nyújtott garanciákat az állami készfizető kezességvállalás, viszontgarancia erejéig.

A 8PBF113 Bankgaranciák között a más hitelintézettől kapott garanciákat, viszontgaranciákat kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a 8PBF112 soron kiemelthitelintézetek saját kockázatra nyújtott bankgaranciáját, amelyet állami viszontgarancia, kezesség nem fedez.

A bankgaranciák között kell kimutatni az olyan leszámítolt váltót, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt (lásd Értékpapír forgatmány).

A 8PBF1141 Alapok által nyújtott garanciavállalások államilag viszontgarantált része sorban szerepelnek az alapok és egyéb, alapszerűen működő intézmények - pl. a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a kockázati tőkealapok és egyéb alapok garanciavállalásai az állami kezességvállalás, viszontgarancia erejéig.

A 8PBF1142 Alapok által nyújtott, államilag nem viszontgarantált garanciavállalások sorban az előző sorban szereplő garanciák állam által nem viszontgarantált részét és az egyéb piaci alapú garanciavállalásokat kell kimutatni.

8PBF12 Kapott kezességek

A kezesség esetén a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

A 8PBF121 Központi Költségvetés készfizető kezesség sorba az Áht., illetve az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet alapján vállalt kezességek esetleges beváltásából fakadó, a központi költségvetést terhelő fizetési kötelezettségeket kell jelenteni. A készfizető kezesség a Ptk. szerinti kezesség.

A 8PBF1221Bankkezességek és a 8PBF1222 Egyéb készfizető kezesség sorban kell kimutatni minden olyan készfizető kezességet, amelynek végső kockázatvállalója nem a Magyar Állam.

A 8PBF123 Egyszerű kezesség a Ptk. szerinti kezesség. Az egyszerű kezesség sortartó kezességnek is nevezhető.

A 8PBF1241 Alapok által nyújtott kezességvállalások államilag viszontgarantált része sorban szerepelnek az alapok és egyéb, alapszerűen működő intézmények készfizető kezességei az állami kezességvállalás, viszontgarancia erejéig.

A 8PBF1242 Alapok által nyújtott, államilag nem viszontgarantált kezességvállalások sorban az előző sorban szereplő kezességek állam által nem viszontgarantált részét és az egyéb piaci alapú kezességvállalásokat kell kimutatni.

8PBF13 Hitelintézet által nyújtott garanciák és kezességek ellengaranciái

Ebben a sorban kell kimutatni azokat a hitelintézet javára szóló, bankgaranciának nem minősülő ellengaranciákat, amelyek a hitelintézet által nyújtott garanciák, kezességek fedezetére szolgálnak.

8PBF14 Óvadékok

Az óvadékokra vonatkozóan a Ptk.-ban foglaltakat kell figyelembe venni.

A 8PBF141 Pénzfedezet sorban a hitelintézetnél az óvadékként lekötött összeget (zárolt számlaköveteléseket) és az óvadékul kapott (letétbe helyezett) betéti okiratokat, takarékbetétkönyveket kell kimutatni. A 8PBF1411-1412 alábontó sorok a pénzfedezetek forint és deviza bontását tartalmazzák.

A 8PBF142 Értékpapír fedezetek sor tartalmazza a hitelintézetnél vagy harmadik személynél (pl. elszámolóház) a hitelintézet javára zárolt értékpapírok állományát, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és egyéb értékpapírok bontásban. Az egyéb értékpapírok közé kell besorolni a jelzálogleveleket, az egyéb fedezett kötvényeket (pl. ABS, LBS, CDO), a részvénnyé átváltoztatható kötvényeket, befektetési jegyeket, közraktárjegyeket és egyéb, külön nem nevesített értékpapírokat.

A 8PBF143 Egyéb óvadék, egyéb letét sorban a fenti sorokba nem besorolható, nem pénzügyi eszközökön fennálló óvadékokat kell besorolni. A besorolásnál a Ptk. rendelkezéseit figyelembe kell venni.

8PBF15 Értékpapír forgatmány

Ebbe a sorba kell besorolni a Ptk. szerint a névre szóló, forgatható értékpapírokat. Rendeleti záradék nélkül forgatható a váltó, csekk, névre szóló részvény, közraktárjegy. Az egyéb értékpapírok csak rendeleti záradék mellett forgathatóak.

8PBF16 Zálogjogok

A zálogjogokra vonatkozó általános jogi rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza.

A 8PBF161 Jelzálogok sorban csak azokat az ingatlanra vagy egyéb zálogtárgyra jelzálogjogként bejegyzett és nyilvántartott fedezeteket kell feltüntetni, amelyek megfelelnek a Ptk. követelményeinek. Az ingatlanok kivételével jelzálogjog alapítása kizárólag a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása esetén lehetséges.

E rendelet. 2. mellékletének egyéb adatszolgáltatási tábláiban a jelzálog fogalma alatt - szűkebb értelemben véve - az ingatlanon alapított jelzálogot kell érteni, a Ptk. szerint jelzálognak tekinthető, ingó vagyontárgyakon alapított jelzálogjogot nem.

8PBF1611 Ingatlan soron belül meg kell különböztetni a lakó-, kereskedelmi és egyéb ingatlant (8PBF16111- 8PBF16113 sor).

Lakóingatlan a Magyarország területén található, lakás céljára létesített, használatba vételi engedéllyel rendelkező, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház vagy gazdasági épület.

A lakóingatlannak nem minősülő, kereskedelmi ingatlan sorba a rendeltetésszerűen üzleti céllal létesített, épületnek, épületrésznek, egyéb építménynek minősülő nem lakóingatlanokat kell besorolni, így pl. az irodaház, kereskedelmi központ, egyéb kereskedelmi helyiség.

A lakóingatlannak nem minősülő, egyéb ingatlan sorba a Számv. tv. szerint ingatlannak minősülő tárgyi eszközök közül az épületnek, épületrésznek és egyéb építménynek nem minősülő, jelzálogjoggal terhelt, nem üzleti célllal létesített, nem lakóingatlanokat kell besorolni, így pl. a föld, telek, nem üzleti célú garázs, üdülő, és minden egyéb, a fenti két kategóriába nem sorolt ingatlanok kivételével.

A 8PBF1612 Ingó vagyontárgyakon alapított jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ebbe a körbe tartozik különösen a gépjármű finanszírozásból származó jelzálog, amikor a hitel fedezete maga a gépjármű, vagy ide tartozik a forgóeszköz (készlet) jelzálogba vonása.

8PBF162 Keretbiztosítéki jelzálogjog

A keretbiztosítéki jelzálogjogra vonatkozóan a Ptk. rendelkezése az irányadó.

8PBF163 Önálló zálogjog

Az önálló zálogjogot a Ptk. és a Jht., számviteli elszámolását a Hitkr. szabályozza.

8PBF164 Kézi zálogjog

A kézi zálogjog a Ptk. szerinti zálogtárgy átadása a zálogjogosultnak, vagy egy, a felektől különböző harmadik személynek.

8PBF165 Egyéb zálogjog

Ebben a sorban kell kimutatni a fenti sorokba nem besorolható jelzálogjogokat, így például a vagyont terhelő és egyéb zálogjogot.

8PBF17 Engedményezés

Ebben a sorban mutatható ki a már fennálló árbevétel-, a követelés-engedményezés, vagyon-, illetve életbiztosítási kötvény engedményezése. Az "árbevétel engedményezés", mint kapott fedezet esetében az ügyfél nyilvántartásaiban lévő vevőkövetelésnek a jogilag fennálló hátralévő, még nem törlesztett összegét kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a követelés-engedményezésre is.

8PBF18 Hitelnyújtáshoz kapcsolódó vételi opció

A vételi opció esetén a hitelintézetnek joga van a hitel felmondásakor megvásárolni az ügyféltől az opció tárgyát (pl. ingatlant) egy előre meghatározott áron.

A 8PBF19 Egyéb sorban szerepelnek az előzőekben nem kiemelt biztosítékok, fedezetek, többek között a hitelek fedezetéül szolgáló megerősítő nyilatkozatok (Comfort letter).

8PBF2 Egyéb mérlegen kívüli tételek

8PBF21 Leírt, vagy egyéb ok miatt mérlegből kivezetett, de el nem engedett követelések

A fősor alábontásaként külön meg kell jeleníteni a peresített követeléseket és a nem peresített (peren kívül rendezett), de el nem engedett követeléseket tőke és kamat-, jutalék- díj bontásban.

A 8PBF211 Peresített követelések soron csak azon követeléseket kell szerepeltetni, amelyek perré alakultak. A jogi útra terelt, de perré még nem alakult követelést nem itt, hanem a 8PBF212 Nem peresített, de el nem engedett követelések soron kell feltüntetni.

8PBF22 Megvásárolt követelések adóstól járó, még nem törlesztett összege

Ebben a sorban a hitelintézet által engedményezés, work-out keretében megvásárolt követeléseknek az eredeti adósokkal szembeni, szerződés szerinti tőke- és kamatköveteléseit kell kimutatni a Hitkr. szerint.

8PBF23 Nem valódi penziós és szállításos repó ügyletek

A 8PBF231 Nem valódi penziós és szállításos repó ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli követelések (visszavásárlási kötelezettségek) soron a visszavásárlási kötelezettséggel eladott értékpapírok és nem valódi penzióba vont vagyontárgyak visszavásárlási értékét kell kimutatni előjel nélkül.

A 8PBF232 Nem valódi penziós és szállításos reverse repó ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli kötelezettségek (viszonteladási kötelezettségek) soron a jövőbeni eladási kötelezettséggel megvásárolt értékpapírok és nem valódi penzióba vont vagyontárgyak viszonteladási értékét kell kimutatni előjel nélkül.

9AA- 9AG6 Kamatkockázat elemzés (HUF, EUR, USD, CHF, GBP, JPY és a küszöbértéket elérő vagy meghaladó devizák)

A táblák a kamatkockázat megállapítását szolgálják. A kereskedési könyvet vezető hitelintézet a tábla kitöltésekor csak a banki könyv tételeit szerepeltetheti a táblában.

A kamatkockázati jelentést a forinton (HUF) kívül az öt legfontosabb, rögzített devizára és a küszöbértéket elérő vagy meghaladó devizákra kell kitölteni. Az öt rögzített deviza a következő: euro, USA dollár, svájci frank, angol font és japán jen, amelyeket külön, a számozott (9AB-Euro, 9AC-USD, 9AD-CHF, 9AE-GBP, 9AF-JPY) táblákban kell szerepeltetni. A 9AG1-9AG6 táblák a küszöbértéket elérő vagy meghaladó devizák adatait tartalmazzák a rögzített devizák tábláival azonos tartalommal.

A devizában kitöltendő táblákban a megfelelő devizaértékeket ezerben, kivéve a japán jent, amelyet millióban - kell szerepeltetni, nem kell forintra átváltani (konvertálni).

Ha a hitelintézet a fő devizák valamelyikére nem, vagy az alábbi korláttal (küszöbérték) visel kamatkockázatot, az adott devizanem táblájának első sorát nullával kell feltölteni, a nemleges jelentés szabályainak megfelelően.

A felsorolt öt legfontosabb devizára vonatkozó jelentéseket csak abban az esetben kell kitölteni, ha a hitelintézet kamatkockázatnak kitett adott devizában meglévő állománya - eszközeinek és a mérlegen kívüli tételek hosszú pozíciójának együttes összege, vagy kötelezettségeinek és a mérlegen kívüli tételek rövid pozíciójának együttes összege közül bármelyik - meghaladja a mérlegfőösszeg 5%-át (küszöbérték).

Abban az esetben, ha a hitelintézet az öt rögzített fő deviza közül bármelyikben egyszer már meghaladta a fent jelzett szerinti limitet, és jelentést készített a devizában meglévő kamatkockázatról, a továbbiakban a következő jelentési időszakokban akkor is köteles az adott devizáról a táblát kitölteni, ha az nem haladja meg a mérlegfőösszeg 5%-át. Nullát kell jelenteni akkor, ha az adott - jelentési kötelezettség alá tartozó - devizában nem kötöttek ügyletet.

A 9AG1-9AG6 - nyitott deviza - táblákat csak akkor kell kitölteni, ha a hitelintézet kamatkockázatnak kitett, adott devizában meglévő állománya - eszközeinek és a mérlegen kívüli tételek hosszú pozíciójának együttes összege, vagy kötelezettségeinek és a mérlegen kívüli tételek rövid pozíciójának együttes összege közül bármelyik - meghaladja a mérlegfőösszeg 5%-át. Legfeljebb négy devizában lehetséges az adatszolgáltatás. A hitelintézetnek a nyitott táblák első sorában fel kell tüntetnie az adott táblában jelentett deviza ISO kódját.

Eltérően a rögzített fő devizáktól, a nyitott devizákra vonatkozó jelentési kötelezettség mindig az adott vonatkozási időpontra áll fenn. Ha a negyedév végén a hitelintézet nem rendelkezik küszöbértéket elérő vagy meghaladó devizakitettséggel, a táblákat nem kell megküldenie az MNB részére.

A táblákban csak az adott deviza szerinti ügyleteket szabad kimutatni.

A táblában a részletezés szerint minden olyan mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételt fel kell tüntetni, amely érzékeny a kamatlábak változására.

A mérlegen belüli tételeket könyv szerinti nettó értéken kell kimutatni.

A lejárt követeléseket a táblában nem szabad szerepeltetni, mert nem kamatozó eszköznek minősülnek, függetlenül attól, hogy a kamatot fizeti-e az ügyfél vagy sem. (A kamatelszámolás számviteli rendje miatt lehet olyan lejárt követelés, amelynek nincs függővé tett kamata.)

A táblák oszlopai

A fix kamatozású tételeket a hátralévő lejárat, a változó kamatozású tételeket (kamatok változásának gyakorisága alapján) az átárazódásig hátralévő időszak szerinti oszlopba kell besorolni.

Fix kamatozású tételek azok a tételek, amelyek kamatlába a futamidő alatt nem változik. Ezeket a tételeket a táblában a hátralévő lejáratuknak megfelelő oszlopban kell szerepeltetni. A zéró kuponú kötvényeket, a diszkont-kincstárjegyeket fix kamatozású értékpapírokként kell kezelni, és azokat a megfelelő lejárathoz kell beállítani a könyv szerinti értéken. A fix kamatozású, részletekben törlesztett (annuitásos) hitelek esetén a vonatkozási időpontban fennálló teljes tőketartozást kell kimutatni és a törlesztőrészletekből a tőkerészek besorolása az annuitásos törlesztőrészletek esedékességének megfelelően történik a fix kamatozású sorban.

Változó kamatozású tételek azok a tételek, amelyek kamatlába a futamidő alatt változhat. Ezeket a tételeket a legkorábbi átárazódásig hátralévő idő szerinti oszlopban kell kimutatni.

Változó kamatozású tételek azok a tételek, amelyek kamatlába a futamidő alatt változhat. A vonatkozási időpontban fennálló és a kamatváltozásban érintett tőketartozás összegét a lehetséges legkorábbi átárazódási időpontot tartalmazó oszlopban kell kimutatni.

Azokat a tételeket, amelyek kamatlába valamelyik alapkamathoz (pl. jegybanki) vagy egyéb viszonyítási alaphoz ("benchmark"-hoz) kötötten mozog, a szerződésben meghatározott átárazódási periódushoz képest számított hátralévő idő szerinti oszlopba kell besorolni.

Azokat a tételeket, ahol nem alapkamathoz kötötten, de a hitelintézet a szerződésben határozza meg az átárazási (kamatváltoztatási) periódust, szintén az átárazódási periódushoz képest számított hátralévő idő szerinti oszlopban kell feltüntetni.

Azokat a tételeket, melyekhez átárazási periódust a szerződés nem köt ki, és a hitelintézet a kamatmozgásoknak megfelelően szabadon változtathatja a kamatlábat, az 1-30 napos oszlopba kell besorolni.

A kamatozó eszközök és források részletezése a főbb mérlegcsoportok szerint történik.

Az Értékpapír sorok csak azokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmazzák, amelyek nem tartoznak a kereskedési könyvbe.

A hitelek sorokba kerülnek besorolásra az egyéb kamatozó követelések, így a pénzügyi lízing is.

A táblák sorai

Az 1 Kamatozó eszközök sorban összegzett értékekből ki kell vonni a 2 Kamatozó források sorokban összesített értékeket és a kapott értéket a 3 Különbség sorban oszloponként előjelhelyesen kell beírni. Ez a sor megmutatja, hogy a hitelintézet a kamatváltozások szempontjából forrás-érzékeny (negatív érték) vagy eszköz-érzékeny (pozitív érték), illetve az érzékenység mértékét.

Azokat a műveleteket, amelyek nagy számuk és viszonylag kis összegük miatt esetleg nehéz pontosan sávokba helyezni, azokat a statisztikailag elfogadott módszer szerint is fel lehet tüntetni. A statisztikailag elfogadott módszert az intézménynek a belső szabályzatában rögzíteni kell és a módszerről, annak esetleges változtatásáról szükség szerint tájékoztatni az MNB-t.

A mérlegen kívüli ügyletek részletezésénél is csak azokat az ügyleteket kell besorolni, amelyeknél kamatkockázat felmerülhet. Kereskedési könyvet vezető intézmények a mérlegen kívüli tételeknél is csak a banki könyvbe sorolt tételeket mutathatják ki.

A származtatott ügyletek ügylettípus szerinti csoportosítása

A származtatott termékeket a mögöttes termék pozícióira kell lebontatni. A táblában a mögöttes eszköz névértékét vagy elvi főösszegét kell szerepeltetni.

A kamatláb-szerződések között kell szerepeltetni minden olyan ügyletet, ahol a szerződés kifejezetten kamatlábak, vagy kamatindexek adásvételére vagy cseréjére vonatkozik, ideértve az opciókat is.

Az OTC határidős kamatláb megállapodásokat (FRA) és a határidős tőzsdei kamatláb ügyleteket (kamatláb futures) egy hosszú és egy rövid pozíció kombinációjaként kell szerepeltetni. Egy futures ügylet vagy FRA lejárati sávba sorolásának alapja a leszállításig vagy elszámolásig hátralévő időtartam, plusz - ahol az értelmezhető - a mögöttes termék (alapügylet) futamideje.[18]

A kamatlábcsere ügyleteknél a változó kamatozású részre vonatkozóan az elvi főösszeget a változó kamat újbóli rögzítésének lejáratánál, a rögzített kamatozású részre vonatkozóan pedig az elvi főösszeget a kamatlábcsere-szerződés hátralévő lejáratánál kell szerepeltetni.

Azokat a származtatott termékeket, amelyek sem a kamatláb, sem az értékpapír szerződések közé nem sorolhatók, valamint a rájuk vonatkozó információkat az "Egyéb származtatott termék" soron kell szerepeltetni (ide sorolandók a többdevizás kamatswap (currency interest rate swap - CIRS) ügyletek).

A táblában a kamatfizetések cseréjével nem járó származtatott ügyleteket (FX swap és FX forward/futures, devizaopció, devizaindexeken alapuló és összetett származtatott ügyletek) és a spot és egyéb azonnali konverziókból származó nyitott pozíciókat nem kell szerepeltetni

A származtatott ügyletek határidős ügyletrészeinek besorolása hosszú (követelés) vagy rövid (kötelezettség) pozícióba

Ha az intézmény változó kamatot kap, akkor az elvi főösszeg az újbóli rögzítésnek megfelelő lejárati sávban, a mérlegen kívüli követelések között szerepel, a rögzített kamatozás pedig a szerződés hátralévő futamidejének megfelelő lejárati sávban a kötelezettségek között.

Amennyiben a kamatlábcsere-megállapodásban az intézmény fix kamatot kap és változót fizet, akkor az ügylet fix részét a mérlegen kívüli követelések között, változó részét a kötelezettségek között kell kimutatni.

Az opciókat a mögöttes termék delta ekvivalensének megfelelően kell szerepeltetni. Ez azt jelenti, hogy az opciókat aszerint kell hosszú vagy rövid pozícióként értelmezni, hogy a deltájuk pozitív vagy negatív. A delta azt az arányt jelöli, hogy az alaptermék árának változását mennyire követi és milyen irányban az opció árának változása. Gyakorlatban egy Részvény piaci árfolyama 4100-ról 4200 forintra emelkedik, miközben erre a Részvényre szóló vételi opció ára 300 -ról 380 forintra emelkedik. Ekkor a delta értéke 80/100= 0,8, azaz az opció értéke követelés jellegű hosszú pozíció.

Határidős hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vétele esetén a kötési értéket a vétel időpontjának megfelelő lejáratnál mint kötelezettséget kell szerepeltetni, a követelések között pedig az értékpapír lejáratának megfelelő sávba kell helyezni. Határidős értékpapír eladása esetén fordítva kell eljárni.

A le nem hívott hitelkeretek vagy a hitelkeretek még nem folyósított része esetében meg kell határozni a lehívás valószínűségét és a várható időpontját. A hitelkeret lehívási valószínűséggel megszorzott összegét egyrészt a valószínűsített lehívási időig meghatározott sávban mint rövid pozíciót kell szerepeltetni. Másrészt, a hitelkeret lehívási valószínűséggel megszorzott összegét a lehívást követő legközelebbi átárazódásnak megfelelő sávban vagy - fix kamatozás esetén - a szerződés lejáratának megfelelő sávban kell feltüntetni. A lehívási valószínűség meghatározását a belső szabályzatban kell rögzíteni.[19]

Kis összegű, le nem hívott hitelkeretek vagy a hitelkeretek még nem folyósított része esetében a mérlegen belüli tételekhez hasonlóan statisztikai módszerek is alkalmazhatók.

Garanciák, akkreditívek esetén, ha a lehívás valószínűsíthető, a hitelkeretekhez hasonló módon kell eljárni. A várhatóan nem lehívandó összegeket külön soron kell bemutatni.

Az m) Mindösszesen oszlop tartalmazza az adott soron szereplő tételek összesen értékét.

A 61 Nettó pozíció az adott időintervallumra (időoszlopra) számított értéket tartalmazza. Kiszámításához a 3 Különbség sor eredményéhez a 4 Mérlegen kívüli követelések összegét hozzá kell adni, míg az 5 Mérlegen kívüli kötelezettségek értékét le kell vonni és az eredményt előjelhelyesen kell az oszlopokba beírni.

A 62 Kumulált nettó pozíció az előző - a 61 Nettó pozíció - sorban számított értékeket kumulálja, tehát minden idősáv (időoszlop) tartalmazza az előző időintervallum(ok) értékeit is.

A 7 Mérlegen kívüli tételek 0% lehívási valószínűséggel sorban kell összesíteni a részletező sorokban kimutatott, a le nem hívott hitelkereteknek, illetve a hitelkeretek még nem folyósított részének, továbbá a garanciáknak, akkreditíveknek és egyéb hasonló mérlegen kívüli tételeknek azt a részét, amelynek a lehívási valószínűsége nulla. Ezeket az összegeket a szerződés lejáratának megfelelő lejárati sávba kell szerepeltetni.

9D Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok

A táblában az adatszolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűlt információkról kell adatot szolgáltatni.

A hitelintézet a befektetési szolgáltatási tevékenységével összefüggő pénzmosás megelőzésével kapcsolatos adatszolgáltatását is e jelentés keretében köteles teljesíteni.

Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Az értékösszegek millió forintra vonatkoznak, de három tizedes jegyig kell megadni. A devizában felmerülő állományi adatokat a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegen kell szerepeltetni.

Deviza ügylet esetén az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni, kivéve a 15. és 16. sorban.

Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban darabszámra, illetve az értékösszegeket forintban kell megadni.

A tábla oszlopai

a) Tárgynegyedév - darabszám,

b) Tárgynegyedév - összeg

c) Halmozott - darabszám,

d) Halmozott - összeg

A tábla sorai

9D01 Nem névre szóló betét

A nem névre szóló betét sorban az adott negyedév végi anonim betétek számát és ezeken felhalmozott összegek együttes állományát forintban kell feltüntetni. Fontos, hogy ebben a sorban nem szerepelhet az az állomány, amelyek esetében az ügyfél átvilágítása megtörtént, de a jogszabályban előírt adatok és nyilatkozatok nem állnak teljes körűen és megfelelően rendelkezésre.

9D02 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél

A nem teljes körűen átvilágított ügyfél sorban kell feltüntetni az adott negyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a hitelintézetnek nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges adat, a Pmt 8. §-ában előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról, vagy a Pmt. 16. §-ában előírt kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozat.

9D021 Ebből ügyfélkövetelés

A 9D2 sorból az ügyfélköveteléshez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés összege: az ügyfél összes követelése a hitelintézettel szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható! Darabszám: ügyfelek számát kell megadni, nem a követelések darabszámát.

9D022 Ebből: ügyfél-kötelezettség

A 9D2 sorból az ügyfél-kötelezettséghez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfél kötelezettség összege: az ügyfél összes tartozása a hitelintézettel szemben. Az ügyfél-kötelezettség nem nettósítható! Darabszám: ügyfelek számát kell megadni, nem a kötelezettségek darabszámát.

9D03 Összes ügyfél átvilágítás

Az összes ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni az összes egyszerűsített, fokozott vagy normál ügyfél-átvilágítás számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (például: képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

9D031 Egyszerűsített ügyfél átvilágítás

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 12. §-a alapján lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát.

9D032 Fokozott ügyfél átvilágítás

A fokozott ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 14.-17. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát.

9D0321 Ebből kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása

A kiemelt közszereplő ügyfelek átvilágítása sorba azon átvilágítások számát kell beírni, amelyeknél a szolgáltató a Pmt. 16. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül. Kiemelt közszereplő a Pmt. 4. §-a alapján az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.

9D033 Normál ügyfél átvilágítás

A normál ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-9. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott átvilágítások számát.

9D0331 Ebből kiegészítő intézkedések alkalmazásával lefolytatott normál ügyfél átvilágítás

A kiegészítő intézkedések alkalmazásával lefolytatott normál átvilágítás sorban azon ügyfél-átvilágítások számát kell megadni, amelyek esetében a Pmt. 7-9. §-ában előírtakhoz képest a hitelintézet, az általa azonosított kockázatok figyelembevételével, további információk beszerzését, kiegészítő kontrollok alkalmazását írja elő eljárásai során (pl. a minimum adatkör helyett a maximum adatkör, illetve további információk rögzítése, üzleti kapcsolat létesítésének vezetői engedélyhez kötése, ügyféladatok ellenőrzése adatbázisok igénybevételével, nyilatkoztatás vagy dokumentumokkal történő alátámasztás kérése az eszközök eredetére vonatkozóan).

A 9D03 sorban kimutatott összes ügyfél-átvilágítás adatokat a 9D041-9D047 sorban két szempont szerint kell tovább bontani. Az egyik szempont szerint a Pmt. 6. §-ának megfelelően a 9D041-9D043 sorban, a másik szempont szerint a Pmt. 18-22. §-ának megfelelően a 9D044-9D047 sorban.

A két alábontás nem teljeskörű, ezért a 9D03 sor nagyobb vagy egyenlő a 9D041-9D043 sor, illetve a 9D044-9D047 sor összegénél.

9D041 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Az üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás sorban kell szerepeltetni azon ügyfelek számát, akiket, mint új ügyfelet, átvilágított a hitelintézet.

9D042 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, eseti ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízás miatti átvilágítás

A hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban azon ügyfelek számát kell szerepeltetni, akiket az adott negyedévben kizárólag amiatt világított át a hitelintézet, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak. A hitelintézet belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát kell feltüntetni.

9D043 Több, egymással összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű, eseti ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízás miatti átvilágítás

A több, egymással összefüggő, összesen hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akiket az adott negyedévben amiatt világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot. A hitelintézet belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát kell feltüntetni.

9D044 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A más szolgáltató által végzett átvilágítás sorban a más szolgáltató által végzett és a szolgáltató által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

9D0451 Saját pénzváltás miatti átvilágítás

A saját pénzváltás miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni a hitelintézet által közvetlenül, eseti ügyfélnek végzett pénzváltás miatti átvilágítások számát és a váltáskori kifizetett, vagy átvett forintösszegek összegét. Amennyiben külföldi valutáról külföldi valutára történik a váltás, akkor úgy kell számolni, mintha külföldi valutáról forintra, majd külföldi valutára történő váltásról lenne szó, és ilyenkor a magasabb forintösszeggel kell számolni.

9D0452 Nem saját pénzváltás miatti átvilágítás

A pénzváltó közvetítő által végzett átvilágításnál a saját sorhoz hasonló módon számítva a pénzváltó közvetítő által átvilágított ügyfelek számát és váltásaik forintösszegét kell feltüntetni.

9D0461 Saját zálogtevékenység miatti átvilágítás

A saját zálogtevékenység miatti átvilágítás sorban a saját zálogtevékenység kapcsán, a hárommillió-hatszázezer forint becsértéket elérő, vagy meghaladó zálogtárggyal (több összefüggő tranzakció esetén zálogtárgyakkal), egy vagy több összefüggő tranzakció végrehajtása miatt történt ügyfél-átvilágítások számát és az ezen tranzakciók során kifizetett forintösszegeket kell feltüntetni.

9D0462 Nem saját zálogtevékenység miatti átvilágítás

A nem saját zálogtevékenység miatti átvilágítás sorban a zálogházi közvetítő által a hárommillió-hatszázezer forint becsértéket elérő vagy meghaladó zálogtárggyal (több összefüggő tranzakció esetén zálogtárgyakkal), egy vagy több összefüggő tranzakció végrehajtása miatt történt ügyfél-átvilágítások számát és az ezen tranzakciók során kifizetett forintösszegeket kell feltüntetni.

9D047 Egyéb közvetítő által végzett átvilágítás

Az egyéb közvetítő által végzett átvilágítás sorban a Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontjában meghatározott, nem pénzváltó és nem zálogházi közvetítői tevékenységet végző közvetítők által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

9D051 Stabilitás Megtakarítási Számla nyitás

A Stabilitás Megtakarítási Számla nyitás sorban az adott negyedévben nyitott Stabilitás Megtakarítási pénzszámlák számát és az ezekre befizetett összegek együttes értékét kell feltüntetni.

9D052 Stabilitás Megtakarítási Számla

A Stabilitás Megtakarítási Számla sorban az adott negyedév végi Stabilitás Megtakarítási pénzszámlák számát és a pénzszámlákon felhalmozott, illetve az ezekhez tartozó értékpapírszámlákon kezelt értékpapírok negyedév végi értékelése szerint megállapított értékének együttes összegét kell feltüntetni.

9D061 Saját bejelentések

A saját bejelentések: darabszám és összeg oszlopban a hitelintézet által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a hitelintézetnek átadott, vagy részére beérkezett.

9D062 Bejelentésekből külföldi fizetőeszközben bonyolított ügyletek

A bejelentésekből külföldi fizetőeszközben bonyolított ügyletek sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket a hitelintézet devizában (pl. átutalás kezdeményezése és fogadása, konverzió), illetve valutában (pl. pénzváltás, készpénzátutalás) bonyolított.

9D071 Bejelentésekből 2/4 napra felfüggesztett tranzakciók

A bejelentésekből 2/4 napra felfüggesztett tranzakciók sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a hitelintézet a Pmt. 24. § (4) bekezdése alapján felfüggesztést alkalmazott, és nem került sor a pénzügyi információs egységként működő hatóság által kért, a Pmt. 24. § (5) bekezdése szerinti további 3 nappal történő meghosszabbításra.

9D072 Pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések

A pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a hitelintézet a Pmt. 24. § (5) bekezdése alapján a felfüggesztést meghosszabbította.

A 9D071 és 9D072 sorok összege kiadja a hitelintézet által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés számát.

9D08 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések

Ebben a sorban a bíróságok által pénzmosás miatt zárolt ügyfélkövetelések számát és összegét kell feltüntetni.

9D09 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés

A terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés sorban azokat a bejelentéseket kell feltüntetni, amelyeket a hitelintézet a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett. A sorban szerepeltetni kell az intézmény uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ügyben megtett bejelentéseit is, amennyiben a bejelentés EU terrorista listán szereplő személyre vonatkozik.

9D101 Terrorista listák alapján zárolt követelések

A terrorista listák alapján zárolt követelések sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a hitelintézet az ügyfél valamely, az intézmény által alkalmazott terrorista listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentett.

9D102 Szankciós listák alapján zárolt követelések

A szankciós listák alapján zárolt követelések sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a hitelintézet az ügyfél valamely, az intézmény által alkalmazott szankciós listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentett.

9FA-9FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és II.

Ezekben a táblákban azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített, fogyasztóktól érkezett panaszokat kell bemutatni, amelyek a hitelintézethez (bankfiókon, ügyfélszolgálaton, postán, stb. keresztül) írásban (papír alapon, illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. A táblákban nem kell bemutatni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket az adatszolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja. A Hpt. értelmében a fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

9FA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla első és második szakasza egymástól független szempontból vizsgálja a panaszügyeket. A tábla első része, a 9FA1 és alábontó sorai áttekintést adnak a tárgyhónapban beérkezett panaszügyek darabszámáról. A tábla második része, a 9FA21 - 9FA232 sorban szereplő adatok a peresített panaszügyekről adnak mennyiségi információt.

A tábla oszlopai

Az x) Összesen oszlopban szereplő, a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek, valamint az időszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek, illetve a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyek panasztípusonkénti bontását az a)-w) oszlopban kell feltüntetni. Ha a bejelentett panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A tábla sorai

A 9FA1 sorban és annak alábontó soraiban kell feltüntetni a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámát x) oszlop], és azok panasztípusok szerinti megbontását [a)-w) oszlop].

A 9FA1101, 9FA1201, 9FA1301 és a 9FA1801 sorban a fogyasztók által igénybe vehető, az adatszolgáltatás tárgyidőszakát megelőző 6 hónapban, illetve az adatszolgáltatás tárgyidőszaka alatt újonnan bevezetett termékekkel kapcsolatos, nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámát [w) oszlop], és azok panasztípusok szerinti megbontását kell megadni az adott tárgyidőszakra vonatkozóan [a)-v) oszlop]. A termékakciók nem minősülnek új terméknek.

A 9FA1101, 9FA1201, 9FA1301 és a 9FA1801 sor tekintetében, azon termékek, szolgáltatások minősülnek újonnan bevezetettnek, amelyekre a következő feltételek teljesülnek:

• a pénzügyi intézmény a tárgyidőszakot megelőző 6 hónapban, illetve a tárgyidőszakban nem forgalmazta az adott terméket, szolgáltatást, és

• a termékre, szolgáltatásra vonatkozóan új sor hozzáadásával módosította a hirdetményeit, kondíciós listáit, vagy létrehozott egy új hirdetményt, kondíciós listát.

A 9FA21 sorban az időszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát [x) oszlop] és annak panasztípusonkénti bontását kell megadni [a)- w) oszlop].

A 9FA22 és 9FA23 sorban a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a panaszos vagy az adatszolgáltató javára zárult-e a per. A lezárult peresített panaszügyeket tovább kell bontani a panaszügyek megalapozottsága szerint. A panaszügyek megalapozottsága sorokban a lezárt, peresített panaszt az adatszolgáltató panaszkezelési eljárásának eredménye (elutasított, részben megalapozott, megalapozott panasz) szerint kell besorolni.

9FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla első része a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámáról, a tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek számáról ad áttekintést, a tábla harmadik része a panaszügyekkel kapcsolatos egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A 9FA és 9FB tábla egymástól független szempontból vizsgálja a panaszügyeket, ami azt is jelenti, hogy adott esetben átfedés is lehetséges a két tábla egy-egy adatsora között pl. a 9FB tábla első szakasza a lezárt ügyek vonatkozásában csak a lezárás tényét vizsgálja, nem pedig azt, hogy a lezárás peresítéssel vagy a nélkül zárult-e le.

A tábla sorai

A 9FB1 sorban a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámát kell megadni, amelyet tovább kell részletezni a szolgáltatási ágak (9FB11), a panasz típusa (9FB12), a panasz-ügyintézés időtartama (9FB13), és a panaszügyek megalapozottsága (9FB14) szerinti bontásban.

A 9FB2 sor alábontó soraiban az időszak végén még lezáratlan, folyamatban lévő panaszügyeket kell jelenteni panasztípusonkénti bontásban. Ha a panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

Az egyéb tájékoztató adatok között a 9FB31 soron kell megadni, hogy a tárgynegyedév végén az adatszolgáltató érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).

A 9FB32 sorban a panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összegét ezer forintban, egészre kerekítve kell megadni.

A 9FB33 sor alábontó soraiban kell feltüntetni a lakossági szerződések negyedév végi darabszámát.

A 9FB33101 Folyószámlahitel sorban minden folyószámlahitel-keretszerződés darabszámot szerepeltetni kell függetlenül attól, hogy az ügyfél a negyedév végén igénybe vette-e a hitelkeretet vagy sem.

A 9FB333 Látra szóló bankszámla szerződések sorban olyan számlák számát kell megadni, amelyek teljes egyenlegéhez szabadon hozzáférhet annak tulajdonosa úgy, hogy az egyenleg után az intézmény által fizetett időarányos kamat független az egyenleg változásának időpontjától. A sor tartalmazza azon látra szóló bankszámlaszerződések számát is, amelyek a negyedév végén nem rendelkeznek forrás oldali egyenleggel.

A 9FB3351 Lakossági ügyfél számára vezetett értékpapírszámlák száma sorban a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák számát, a 9FB3352 Lakossági ügyfél számára vezetett pénzszámlák száma sorban a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti, bankszámlának nem minősülő ügyfélszámlák számát kell megadni. Az aktív lakossági ügyfelek számára vezetett értékpapírszámlák és pénzszámlák számát a 9FB33511 és 9FB33512 sorban külön ki kell emelni.

Aktív lakossági ügyfél alatt értendő az, aki a Bszt. értelmében lakossági befektetőnek minősül, és akinek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy aki az elmúlt egy évben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadás) igénybe vett.

A 9FB341 sorban kell feltüntetni az adatszolgáltatót mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette az adatszolgáltatót.

A 9FB342 sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató a tárgynegyedévben igenlő alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

A 9FB342 "Pénzügyi békéltető testületi eljárásban az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban" sorban csak az adatszolgáltató által egyedileg tett alávetési nyilatkozatok számát kell jelenteni, azaz itt nem kell szerepeltetni a tárgynegyedévben tett korlátlan vagy korlátozást tartalmazó általános alávetési nyilatkozatok számát.

A 9FB343 sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését (határozatát vagy ajánlását) végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

A 9FB344 sorban kell szerepeltetni a Pénzügyi Békéltető Testület elé került azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

A 9FB351 sorban kell jelezni azon KHR-rel kapcsolatos tájékoztatások számát, amelyek esetében az adatszolgáltató a KHR tv. 15. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségnek kevesebb, mint 30 naptári nappal tett eleget.

A 9FB352 sorban kell jelezni azon, KHR-rel kapcsolatos tájékoztatások számát, amelyek esetében az adatszolgáltató a KHR tv. 15. § (6) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségnek több, mint 5 munkanappal tett eleget.

A 9FA és 9FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok tábla kitöltésénél a fogyasztói panaszügyek panasztípusonkénti és szolgáltatási ágankénti besorolását az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

Panasztípusok szerinti megoszlás

Állami támogatás

Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott célra nyújtott állami támogatással, így például állami kamattámogatással kapcsolatos panasz.

Árfolyam

- egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,

- a fogyasztó szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,

- az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,

- árfolyamváltozás kifogásolása,

- minden egyéb devizás vagy valutaátváltási tranzakcióra vonatkozó panasz, amely az árfolyammal kapcsolatos.

A befektetési szolgáltatásoknál az árfolyamfogalommal (pl. részvények árfolyama) kapcsolatos panaszok a kamat, hozam kategóriában veendők figyelembe.

Banktitok

A banktitok megsértésével kapcsolatos panasz.

Egyoldalú szerződésmódosítás

A fogyasztóval kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.

Elektronikus szolgáltatás

Olyan, információs társadalommal összefüggő (elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg, saját felhasználónévvel és jelszóval védett felületen fér hozzá pl. Netbank) szolgáltatással kapcsolatos panasz, amely szolgáltatás célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - így különösen pénz, értékpapír -, szolgáltatás üzletszerű értékesítése, vagy más módon történő igénybevétele, ha a panasz kifejezetten az elektronikus eszköz, szolgáltatás elérhetetlenségére vagy nem kielégítő működésére (rendszerbeli hiányosságára) vonatkozik.

Elő-, végtörlesztés

A szerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges megfizetésével kapcsolatos panaszok.

Elszámolás

Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciókkal kapcsolatosan (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások , stb.) elszámolási vitát eredményeznek.

Hozam mértéke

Az adott termék hozamának a mértékére vonatkozó panasz.

IT rendszerhiba

Olyan, az "Elektronikus szolgáltatás" kategóriába nem tartozó panasz, amely a szolgáltató informatikai háttér-rendszerével kapcsolatos, különös tekintettel a számlavezető- és nyilvántartási rendszer, illetve a honlap elérhetetlenségére, hibás működésére, valamint minden olyan "core banking" rendszerre vonatkozó panasz, amely nem sorolható más kategóriába.

Jogosulatlan tevékenység

AZ MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.

Jutalék, költség, díj mértéke

Itt kell feltüntetni minden, a pénzügyi tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb jogcímen felszámított díjak, jutalékok, költségek mértéke vagy új díj bevezetése miatti panaszt.

Kamat mértéke

A hitelintézet által alkalmazott kamat mértékére vonatkozó panasz.

KHR (BAR lista)

Idetartoznak a fogyasztók adatainak KHR-be történő továbbításával, KHR-ben történő nyilvántartásával, kezelésével, valamint a fogyasztók tájékoztatásának, illetve értesítésének hiányosságával, elmaradásával kapcsolatos panaszok.

Megbízás teljesítése

Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciók (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások , stb.) hibás- vagy elmaradt teljesítéséből eredően vitát eredményeznek.

Méltányossági kérelem

Fizetési nehézség felmerülésének a jelzése, hitelek átütemezésével, a törlesztési időszak meghosszabbításával, részletfizetéssel, fizetési halasztással, stb. kapcsolatos kérelmekkel kapcsolatos panaszok.

Nyilvántartási hiányosság

A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása, stb.) miatti panaszok tartoznak e csoportba.

Pénzügyi közvetítő

A pénzügyi intézmény független és függő közvetítőjének tevékenységével kapcsolatos panaszok.

Pénzügyi visszaélés

Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének - így például készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, gépjármű- és lakásfinanszírozással összefüggő csalás, pénzmosás - gyanúját veti fel.

Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással vagy egyéb bizonylattal.

Szolgáltatás minősége

A fogyasztókkal szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás; nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága, ügyintézők felkészületlensége, stb.

Tájékoztatási hiányosság

- szerződéskötés előtt: ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy a fogyasztót az intézmény hiányosan, tévesen vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint a fogyasztót terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely a fogyasztó szempontjából lényeges lehet a megfelelő ügyleti döntéshozatalában.

- szerződéskötés után: ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt téves, hiányos vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására vonatkozik (pl. szerződéses feltételek változására, kondícióváltozásra, számlakivonat "hiányos" tartalmára, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó téves illetve hiányos tájékoztatásra).

Törlesztő részlet mértéke

A hitel-, kölcsön- és lízingszerződések esetén a szerződésben meghatározott időszakonként esedékes törlesztő részlet, lízingdíj mértékének megállapításával kapcsolatos panasz.

Egyéb ügyviteli hibák

Minden, a felsorolt kategóriák valamelyikébe be nem sorolt panaszt itt kell számba venni.

Szolgáltatási ágak szerinti megoszlás

Hitelezéssel kapcsolatos panaszok: valamennyi hitelkonstrukcióval kapcsolatos panasz ide tartozik.

- Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a fogyasztó által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft), valamint az ezen számlákhoz kapcsolódóan nyújtott kényszerhitel. A folyószámlahitel 1. mellékletben szereplő fogalmától eltérően, a 9FA és a 9FB tábla vonatkozásában nem tekintendő folyószámlahitelnek azon kártyahitel, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít.

- Áruhitel: a fogyasztási kölcsön azon típusa, melyet a fogyasztó elsősorban tartós fogyasztási cikkek - kivéve gépjármű - vagy szolgáltatások megvásárlásához, illetve igénybevételéhez, általában a vásárlás helyén, a megvásárolni kívánt termék vagy szolgáltatás megszerzése, illetve elérése érdekében vesz igénybe.

- Gépjárműhitel: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához nyújtott hitel, valamint a nem közvetlenül a gépjármű adásvételekor nyújtott hitelkonstrukciók is (pl. hitellevél alapján történő finanszírozás).

- Személyi kölcsön: a fogyasztók részére hitelcélhoz nem kötött, szabadfelhasználású, ingatlan fedezet bevonása nélkül nyújtott fogyasztási kölcsön.

- Hitelkártya: a hitelintézet és a kártyabirtokos közötti szerződésben meghatározott mértékű hitelkerethez kapcsolódó termék, amely egyenlegét egy hitelszámlán tartják nyilván. Itt kell jelenteni minden hitelkártya-konstrukciót, függetlenül attól, hogy az 1AB felügyeleti mérlegben a folyószámlahitelek vagy az egyéb fogyasztási hitelek között szerepelnek-e.

- Lakáscélú hitel: ingatlanon alapított jelzálog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett vagy anélkül megkötött olyan hitel-, illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.

- Jelzálog alapú szabadfelhasználású hitel: az ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett, felhasználási célhoz nem kötötten fogyasztónak folyósított hitel, valamint az ingatlan célú hitel kiváltására folyósított jelzáloghitelek.

- Egyéb hitelezés: minden, a fenti kategóriákba nem sorolt hitelnyújtással kapcsolatos panasz.

Betéti- és megtakarítási konstrukciókkal kapcsolatos panaszok

Folyószámla vezetés (látra szóló betét) kivételével valamennyi betételhelyezéssel kapcsolatos panaszt ide kell besorolni.

- Klasszikus betéti konstrukciók: itt kell jelenteni a lekötött betétekkel, takarékbetétkönyvekkel, betéti jellegű okiratokkal, a rögzített célú betétekkel (pl. gyámhatósági betét, nyereménybetét, lakás-takarékpénztári megtakarítások) kapcsolatos panaszokat.

- Kombinált betéti- és megtakarítási konstrukció: olyan megtakarítási formával, amely a bankbetét mellett még legalább egy másik pénzügyi terméket is tartalmaz pl.: 2 vagy több betét együttes igénybevétele, befektetési termékkel kombinált betét, strukturált (függő kamatozású) betét, valamint a tartós betéti számlával kapcsolatos panaszok.

Számlavezetéssel kapcsolatos panaszok

Lakossági látra szóló (elszámolási betét) forint- és devizaszámláinak vezetésével, az ehhez kapcsolódó elszámolásokkal, díjakkal kapcsolatos panasz (a pénzforgalom kivételével).

Pénzforgalommal kapcsolatos panaszok

- Átutalás: a fizető fél által fizetési számlája terhére és a kedvezményezett fizetési számlája javára kezdeményezett fizetéssel kapcsolatos panaszok (egyszeri, csoportos, rendszeres, hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés)

- Beszedés: a kedvezményezett fél által fizetési számlája javára és a fizető fél fizetési számlája terhére kezdeményezett fizetéssel kapcsolatos panaszok (felhatalmazó levélen alapuló beszedés, váltóbeszedés, csekkbeszedés, csoportos beszedés, határidős beszedés, okmányos beszedés)

- Egyéb: a fenti két kategóriába be nem sorolt pénzforgalommal kapcsolatos panaszok.

Elektronikus bankolással kapcsolatos panaszok

Az elektronikus eszközökkel (telefon, internet, fax) bonyolított banki szolgáltatások.

Bankkártya műveletekkel kapcsolatos panaszok

Minden bankkártyával folytatott tranzakció, függetlenül attól, hogy milyen háttérszolgáltatáshoz kapcsolódik (hitel, betét, stb.).

Befektetési szolgáltatással kapcsolatos panaszok

Minden, a Bszt. alá tartozó befektetési szolgáltatási - kiegészítő befektetési szolgáltatási - és árutőzsde szolgáltatási tevékenységgel összefüggő panasz, amelyet tovább kell részletezni pénzügyi eszközre szóló megbízás felvétele, továbbítása, végrehajtása [ Bszt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja], portfóliókezelés [ Bszt. 5. § (1) bekezdés d) pontja], befektetési tanácsadás [Bszt. 5. § (1) bekezdés e) pontja] és egyéb befektetési szolgáltatással összefüggő panaszok szerint.

Pénzügyi lízinggel kapcsolatos panaszok

Gépjármű-, ingatlan- és egyéb eszköz (gép, berendezés, stb.) lízingelésével kapcsolatos tranzakcióik miatti panaszok.

- Ingatlanlízing: a fogyasztók részére új építésű és használt lakóingatlanok, üdülőingatlanok, a lakóingatlanhoz kapcsolódó kiegészítő ingatlanok (garázs, tároló, gépkocsi beálló), valamint építési telek megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi intézmény az ingatlant adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól, és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig az ingatlan tulajdonjogát a pénzügyi intézmény fenntartja.

- Gépjárműlízing: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi intézmény a járművet adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek, azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig a gépjármű tulajdonjogát a pénzügyi intézmény fenntartja.

- Egyéb lízing: a fenti két kategóriába be nem sorolt eszközök lízingelésével kapcsolatos panaszok.

Egyéb tevékenységgel kapcsolatos panaszok

Minden, a fenti kategóriákba be nem sorolt panaszt itt kell feltüntetni.

9I Informatikai adatok

A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.

A tábla sorai

Amennyiben egy adott tevékenységet az intézmény kiszervezett, abban az esetben a kérdés a kiszervezést végző személyre vonatkozik (az 9I01-9I013 kérdések kivételével).

A kérdések egy részére (9I011, 9I012, 9I013, 9I0521, 9I0522, 9I0531, 9I0532, 9I0541, 9I0542, 9I103) konkrét számadatokat kell megadni.

Az Igen / Nem jellegű kérdésekre (9I021, 9I041, 9I043, 9I044, 9I051, 9I061, 9I062, 9I063, 9I064, 9I065, 9I081, 9I082, 9I104) csak I vagy N betűvel lehet válaszolni.

Időpontokra vonatkozó kérdések (9I022, 9I031, 9I032, 9I042, 9I052, 9I053, 9I054, 9I055, 9I066, 9I067, 9I072) esetén konkrét dátumokat (pl.: 2009.02.19.) kell megadni függetlenül attól, hogy a válaszként adott dátum az aktuális negyedéven kívül esik vagy nem.

Az elérhetőségi adatoknál (9I091-9I096) az intézmény informatikai vezetőjének és biztonsági felelősének (természetesen csak, ha van) az intézményi e-mail címét és telefonszámát kell megadni.

Az 9I071-es "Az intézménynél külső auditor által készített utolsó informatikai vizsgálat szerzője és tárgya?" kérdésnél - ha több ilyen jelentés is készült -, akkor az adott negyedévben az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából a legfontosabb jelentés szerzőjét és a jelentés címét kell megadni.

A 9I104 sor megnevezésében szereplő "felhőszolgáltatás" fogalmát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

10GA Legnagyobb betétesek

A jelentés a hitelintézet forrásgyűjtő tevékenységében a betétesekhez kapcsolódó koncentrált kockázatokat mutatja be, mivel egy jelentős betétállomány kedvezőbb feltételek miatti gyors megmozdulásának a hitelintézet fizetőképességre gyakorolt hatása jelentős.

A jelentésben az ügyfelektől kapott forrásokat kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket vagy mint hitelnyújtókat. Azokat az ügyfeleket is fel kell tüntetni, amelyek csak betételhelyezők és nincs hitelkapcsolatuk, főleg akkor, ha a betétállományuk meghaladja a szavatoló tőke 10%-át.

A tábla oszlopai

A Kódjel oszlopba az ország két karakteres ISO kódját kell beírni (pl. Magyarország esetén HU), kitöltése kötelező. Természetes személy ügyfél esetén az általános szabályok között leírt "S" jelzést az Azonosító oszlopban kell feltüntetni. Egyéb esetekben az Azonosító oszlop üresen marad.

A tábla sorai

A 10GA1 Összesen sor megegyezik a 10GA2 Tulajdonosoktól származó forrás (10GB táblában részletezett), a 10GA3 sor Befektetésektől származó forrás (10GC táblában részletezett), a 10GA4 Nem részletezettek összesen, valamint a 10GA5 Részletezettek összesen összegével.

Azokat a tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozásokat, amelyekben a hitelintézet részesedéssel vagy bármilyen érdekeltséggel rendelkezik, illetve amelyek a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya- vagy leány-hitelintézet, vezetői kapcsolat) rendelkeznek, külön táblákon kell részletezni.

A 10GA2 Tulajdonosoktól származó forrás sorban a 10GB táblán részletezett, a hitelintézet (fióktelep esetén a fióktelep központjának) tulajdonosaitól, illetve a vezető személyek és vállalkozásaitól, a 10GA3 Befektetésektől származó forrás sorban a 10GC táblán jelentett, a hitelintézet (fióktelep esetén a fióktelep központjának) befektetéseitől származó összes forrást kell oszloponként összegezve jelenteni.

A 10GA4 Nem részletezettek összesen sorban az 01 sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt betéteseket - az egyezőség érdekében - összevontan kell kimutatni, beleértve a más hitelintézettől kapott elhelyezett hiteleket is, amennyiben más kapcsolata nincs a hitelintézetnek. Itt kell feltüntetni a megfelelő oszlopban a nem névre szóló betéteket, illetve a betéti okiratokat is.

A 10GA5 Részletezettek összesen sorban az 01 sortól felsorolt betétesek adatait kell összegezni.

Az 01 sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni az 50 (szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél 25) legnagyobb betétest (ügyfeleket, ügyfélcsoportokat, beleértve a hitelintézetet is), az elhelyezett összes forrás l) Összes kötelezettség oszlopban feltüntetett összegének csökkenő sorrendjében.

Függetlenül az első 50 legnagyobb betétestől, a felsorolásban minden, a szavatoló tőke 2%-át meghaladó forrást nyújtónak szerepelnie kell. Ha ez több, mint az első ötven, akkor a felsorolást folytatni kell.

A lakás-takarékpénztáraknak azt az 50 ügyfelet kell - az összeg csökkenő sorrendjében - feltüntetni, akikkel szemben a betétállomány a legnagyobb, és meghaladja az egy millió forintot.

A szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében azt a 25 ügyfelet kell felsorolni, amelyekkel szemben a hitelintézeti kötelezettségvállalás együttes összege a legnagyobb. A legnagyobb betéteseket a velük szemben fennálló teljes kötelezettségállomány együttes összegének csökkenő sorrendjében kell felsorolni.

A fenti jelzett két táblában (10GB és 10GC táblában) részletezett betéteseket nem kell a részletező sorokban feltüntetni.

A legnagyobb betéteseket tételesen, név szerint, a törzsszám és a kódjel feltüntetésével kell felsorolni.

A d) Azonosító oszlopba a természetes személyre vonatkozó betűjelet ("S") kell beírni.

Ha az ügyfél (beleértve a hitelintézetet is) többféle betétet helyezett el, illetve forrást biztosított a hitelintézet számára, akkor ezeket a tábla e)-k) oszlopában jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni.

Az e) oszlopban a látra szóló, illetve a nem lekötött folyószámlát, az f)-i) oszlopban a lekötött betéteket kell kimutatni. A többi adatot az oszlop megnevezésének megfelelően kell kitölteni.

A hitelintézetektől (esetleg más vállalkozástól) kapott hiteleket a k) Hitelek, hátrasorolt kötelezettségek, kölcsöntőke oszlopban kell kimutatni.

Az MNB-vel szembeni kötelezettséget a 10GA4 Nem részletezettek összesen sorban kell kimutatni.

Amennyiben mérlegen kívüli tételként nyilvántartott forrást (hitelkeretet) is kapott a hitelintézet, úgy azt az m) oszlopban kell szerepeltetni.

10GB Tulajdonosoktól és személyektől származó források

A jelentésben a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya- vagy az anya leányvállalata, vezetői kapcsolat) rendelkező tulajdonosoktól származó forrásokat kell részletezni. A táblában a hitelintézet tulajdonosaként megjelenő más hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket vagy mint hitelnyújtókat.

A jelentés kitöltésénél a 10GA táblában foglaltakat kell figyelembe venni, mivel a jelentés oszlopszerkezete és a sorok kitöltése azonos.

10GC Befektetésektől származó források

A jelentésben azokat az ügyfelektől kapott forrásokat kell részletezni, amelyekben a hitelintézet részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, leány-hitelintézet, vezetői kapcsolat) rendelkezik. Itt a hitelintézet tulajdonában lévő más hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket, vagy mint hitelnyújtókat.

A tábla oszlopai

A jelentés oszlopszerkezete azonos a 10GA táblával, ezért kitöltésénél az ott meghatározottakat kell figyelembe venni.

A tábla sorai

A tábla 10GC1 Összesen sora egyenlő a 10GC4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 10GC5 Részletezettek összesen sor együttes összegével.

A 10GC2 sorban kell összegezni azokat a kapcsolt, a 20%-ot meghaladó, továbbá a 10GC3 sorban a 10%-ot elérő és a 20% alatti tulajdoni hányadot képviselő vállalkozásokat kell kiemelni és összesíteni, amelyek a részletező sorokban egyenként fel vannak tüntetve.

A 10GC4 Nem részletezettek összesen sorban a 01 sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt betéteseket összevontan kell kimutatni.

A 10GC5 Részletezettek összesen sorban a 01 sortól felsorolt betétesek adatait kell összegezni.

11AA - 11AB Tulajdonosi szerkezet 1 és 2

A táblák több megközelítésben a hitelintézet jegyzett tőkéje tulajdonlásának, illetve az ehhez kapcsolódó szavazati aránynak a szektorális, illetve ország szerinti alakulását, továbbá a hitelintézet tulajdonosait mutatja a tényleges részjegy-állomány változásának nyomonkövetésével.

11AA Tulajdonosi szerkezet 1

Ez a tábla a hitelintézet tulajdonosainak szektoronkénti besorolását, illetve ország szerinti alakulását részletezi.

A hitelintézet jegyzett tőkéjét, beleértve a Cégbíróságra benyújtott (befizetett, de még be nem jegyzett) tőkeemelés összegét is a névérték és a tulajdoni, illetve szavazati arány szerint kell főbb tulajdonos csoportonként kimutatni.

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az ismert tulajdonosi szerkezetnek megfelelően kell kimutatni az összes tag által rendelkezésre bocsátott bruttó (valós) részjegyállományt. (Valós részjegyállománynak - cégbírósági bejegyzéstől függetlenül - azt a részjegyállományt kell tekinteni, amit a tagok pénzügyileg már rendeztek. Ennek megfelelően tartalmazza a tag már befizetett részjegyének névértékét és nem tartalmazza a kilépő tagnak már kifizetett részjegy névértékét.)

Az adatokat elsősorban a részvénykönyv alapján kell közölni. Abban az esetben, ha a részvénykönyv adataitól (pl. be nem jegyzés miatt) jelentősen eltér a tulajdonlás aktuális szerkezete, akkor a hitelintézet tudomására jutott utolsó információ alapján, a valós állapotnak megfelelően kell a tulajdonosokra vonatkozó táblákat kitölteni.

Az első táblában a hitelintézet részvénytulajdonosainak szektor szerinti megoszlását kell közölni.

A jegyzett tőke még be nem fizetett részét, amennyiben még nem határozható meg, hogy melyik szektorbeli tulajdonos jegyezte le, a 11AA126 Egyéb, illetve külföldiek esetében a 11AA22 Külföldi egyéb sorba kell beírni.

A táblákat értelemszerűen a részletezésnek megfelelően kell kitölteni.

A tábla oszlopai

A b) Törzsrészvények névértéke, a c) Szavazatelsőbbségi részvények névértéke, a d) Különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvények névérték, az e) Különleges osztalékelsőbbségi részvény névértéke, illetve az f) Osztalékelsőbbségi részvény névértéke oszlopban a kibocsátott részvények névértékét kell kimutatni a kibocsátási sorozat jelétől függetlenül.

A g) oszlopban a névértékeket összesíteni kell. A névértékeket millió forintban (szükség szerint három tizedes jegyig) kell megadni.

Ahol olyan szavazatelsőbbségi részvények is vannak, amelyek összege nem éri el az egymillió forintot, ott a hitelintézeteknek három tizedes jegyig kell az értékeket megadni az érintett tulajdonosi soroknál

A tulajdoni arányt a h) oszlopban, a szavazati arányt az i) oszlopban kell feltüntetni (függetlenül attól, hogy szavazatelsőbbségi részvények a tulajdoni, illetve a szavazati arányt eltérítik egymástól).

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tulajdoni részesedés százalékos mértékének meghatározásakor a tagok által birtokolt részjegy állomány összegét az összes tag által rendelkezésre bocsátott bruttó részjegy állományhoz kell viszonyítani. A tényleges állományban tulajdonosnak kell tekinteni a részjegy értékét már befizető belépő tagot és nem lehet tagnak tekinteni azt az állományból kizárt vagy kilépett személyt, akinek a részjegy értékét már kifizették.

Ahol olyan szavazatelsőbbségi részvények, illetve különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvények is vannak, amelyek összege nem éri el az egymillió forintot, és a tulajdoni vagy szavazati arány igen csekély (nem ér el három tizedesig sem kimutatható mértéket), ott a hitelintézeteknek nullát kell beírni a megnevezés oszlopban *-gal meg kell jelölni az érintett tulajdonosi sorokat, függetlenül attól, hogy az adott sor b) oszlopában szerepel érték.

A szavazati arány megállapításánál a szavazati jogot biztosító (szavazatelsőbbségi, illetve különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi) részvény szavazati arányához hozzá kell adni a törzsrészvények korrigált mértékű tulajdoni hányadait is. A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél az egy tulajdonos részjegyének szavazati aránya az alapító okiratban (vagy jogszabályban) meghatározott hányad.

Az Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedesjegy pontossággal kell kimutatni a tulajdoni hányadot, illetve a szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez (szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében az aktuális részjegytőkéhez) viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A tábla sorai

A 11AA111 MNV Zrt. sorban kell az MNV Zrt.-re, illetve az NGM-re bejegyzett részvényeket feltüntetni.

A jogszabály szerint az állami tulajdonosi jogosítványt gyakorló egyéb szerveket, vállalkozásokat a 11AA112 Egyéb állami tulajdonos sorban kell kimutatni.

A 11AA31 Visszavásárolt részvények sorban a hitelintézet által visszavásárolt saját részvényeinek névértékét és arányát kell szerepeltetni.

A 11AA32 Nem azonosított részvényesek sorban csak a tőzsdén jelenlevő hitelintézetek jelentethetnek meg adatokat a társasági események közötti időszakban. Itt olyan, a részvénykönyvben nem rögzített tulajdonosokat és részvényarányokat lehet jelenteni, amelyeket a tőzsde (KELER Zrt.) nem köteles jelenteni, és a hitelintézetnek sincs tudomása a valódi tulajdonlásról.

A 11AA4 sorban kell a fenti szektorok szerinti tulajdonosokat összesíteni.

A 11AA5 Ország szerinti tulajdonosi megoszlás összesen sorban az alábontásnak megfelelően szükséges közölni és a részvényeseket országok szerint felsorolni. Az ország szerinti felsorolás nem korlátozott.

A részletező sorokban az adatokat millió forintban (szükség esetén három tizedes jegyig) kell kimutatni.

A 11AA4 Összesen és 11AA5 Ország szerinti tulajdonosi megoszlás összesen sorok értékének meg kell egyeznie a jegyzett tőke (szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében a részjegytőke) összegével.

11AB Tulajdonosi szerkezet 2

Ez a tábla a hitelintézet tulajdonosainak név és tulajdoni-, illetve szavazati arányok szerinti alakulását részletezi a tényleges részjegyállomány változásának nyomonkövetésével.

A hitelintézet jegyzett tőkéjét a névérték és a tulajdoni-, illetve szavazati arány szerint kell tulajdonosonként kimutatni. Ennek érdekében a hitelintézetnek rendelkeznie kell - elsősorban a részvénykönyv alapján - olyan kimutatással, amelyből az egyes tulajdonosokhoz (ügyfelekhez) kapcsolódó tulajdoni-, illetve szavazati arány - ennek mértékétől függetlenül - megállapítható.

A tulajdoni, illetve szavazati arány megállapításánál figyelembe kell venni:

• a Hpt. 3. mellékletében foglaltakat a közvetett tulajdon számításáról, továbbá ugyanezen melléklet 2. pontját a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni és szavazati hányadának számításáról;

• a Hpt. VII. fejezetében foglaltakat a tulajdonjog gyakorlásának szabályairól, a tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályairól;

• A szövetkezeti formában működő hitelintézetekre vonatkozó (a 11AA táblában leírt) sajátosságokat.

A tulajdoni, illetve szavazati arány megállapításánál a tulajdonlás aktuális helyzetének, a valós állapotnak megfelelően kell a közvetlen-, illetve a közvetett tulajdonosokra vonatkozó adatokat kitölteni, ideértve, ha a tulajdonlás a Hpt. 6. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározottak szerinti befolyásoló részesedést vagy ellenőrző, de nem számszerűsíthető részesedést jelent. Ebben az esetben a részletező sorban a név (megnevezés) melletti kódjel oszlopba "V" jelet kell írni, és az érintett tulajdonlás jellegének megfelelő - közvetlen- vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány - oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni. Ezt az eltérő tulajdonlást az összesítő a) vagy b) sorokban a valós értékkel és aránnyal kell kimutatni.

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tulajdoni részesedés százalékos mértékének meghatározásakor a tagok által birtokolt részjegy állomány összegét az összes tag által rendelkezésre bocsátott bruttó részjegy állományhoz kell viszonyítani. Ettől eltér az egy tulajdonos részjegyének szavazati aránya, amely az alapító okiratban (vagy jogszabályban) meghatározott hányad.

A felsorolás sorrendje elsődlegesen a tulajdoni arány nagyságához igazodik.

Azokat az intézményeket is ki kell mutatni, amelyek a kistulajdonosokat, mint "befektetési letétkezelő", illetve a részvényekre vonatkozó letéti igazolásokat szolgáltató társaság fogják össze a tulajdonosok által képviselt részarány feltüntetésével (pl. GDR társaságok).

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes tulajdonos kimutatásra nem kerül.

A kapcsolódó ügylettel rendelkező ügyfeleken belül is a felsorolást a minősített befolyással (10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett) rendelkezőkkel kell kezdeni és folytatni az 5%-ot elérő vagy azt meghaladó aránnyal rendelkező tulajdonosokkal.

A tulajdonosi szerkezet megismerése érdekében azokat az 5%-ot elérő vagy azt meghaladó aránnyal rendelkező tulajdonosokat is fel kell sorolni, akiknek nincs kapcsolódó ügyletük a hitelintézettel.

A tételeket - elsősorban a minősített befolyások felsorolásával - az együttes szavazati (tulajdoni) részarányok csökkenő sorrendjében kell a tábla soraiban szerepeltetni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban a tulajdonos nevét, a b) Kódjel oszlopban K jelzéssel a Számv. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozást, V jellel a nem számszerűsített minősített befolyás vagy ellenőrző részesedésű tulajdonlást, M jelzéssel a Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja szerinti vezető állású személyt kell megjelölni.

A c) oszlopban a tulajdonos törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) oszlopban a tulajdonos országának két karakteres ISO kódját (pl. Magyarország esetén HU), az e) oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat kell feltüntetni.[20]

A közvetlenül tulajdonolt részvények névértékét az f) oszlopban, a szavazatelsőbbségi részvényekét a g) oszlopban, illetve a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényekét h) oszlopban kell kimutatni.

Az osztalékelsőbbséget, illetve a különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvényeket a 11AB4 Egyéb 5% alatti tulajdonosok összesen sorban kell figyelembe venni, úgy, hogy az értékét az f) oszlopban kell feltüntetni.

Az f), g) és h) oszlop összegének meg kell egyezni a jegyzett tőke értékével, az i) oszlopnak pedig a teljes tulajdoni aránnyal.

Az i) oszlopban kell kimutatni a jegyzett tőke összértékéhez viszonyított tulajdoni arányokat, beleértve a szavazatelsőbbségi részvényeket, illetve a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényeket is, amelynek arányát a szavazati jogot, illetve a különleges vétójogot biztosító részvény névértékének figyelembevételével kell kiszámítani.

A j) oszlopban a közvetlen tulajdonlású részvények szavazati arányát kell feltüntetni.

A szavazati arány megállapításánál a szavazati jogot biztosító (szavazatelsőbbségi, illetve a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi) részvény szavazati arányához hozzá kell adni a törzsrészvények korrigált mértékű tulajdoni hányadait is.

Az Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedesjegy pontossággal kell kimutatni a tulajdoni hányadot, illetve szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

Az i), illetve a j) oszlopban lévő összesen sorok összegének meg kell egyezni a teljes tulajdoni aránnyal.

A közvetett tulajdonlást a k) oszlopban kell kimutatni. A szavazati jogot, mint tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

Az l) Szavazati arány összesen oszlopban kell összesíteni a tulajdonosnak - a j) és a k) oszlopban feltüntetett - együttes közvetett és közvetlen tulajdoni és szavazati arányát. Ennek az aránynak a mértékét kell figyelembe venni a minősített befolyás megállapításánál.

A tábla sorai

11AB1 Minősített befolyású tulajdonosok összesen

Ez a sor összesíti az alábbi sorokban feltüntetett adatokat.

11AB11 Minősített befolyások kapcsolódó ügylettel összesen (alább részletezve)

Ebben a sorban kell azoknak a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak - a részletező sorokban feltüntetett ügyfeleknek - a tulajdoni, illetve szavazati arányát összesíteni, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése vagy vállalt kötelezettsége van.

11AB12 Minősített befolyások kapcsolódó ügylettel nem rendelkező összesen (alább részletezve)

Ebben a sorban azoknak a minősített befolyással (10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett) rendelkező tulajdonosoknak a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek - az adatait kell összesíteni, amelyek a hitelintézetnél kapcsolódó ügylettel nem rendelkeznek.

11AB21 5% és 10% közötti tulajdonosok, kapcsolódó ügylettel összesen (alább részletezve)

Ebben a sorban kell azoknak a nem minősített befolyással (5%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal) rendelkező tulajdonosoknak - a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek - az adatait összesíteni a tulajdonlás mértékétől függetlenül, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése vagy vállalt kötelezettsége van.

11AB22 1% és 5% közötti tulajdonosok, kapcsolódó ügylettel összesen (alább részletezve)

Ebben a sorban kell összesíteni azoknak az 1% és 5% közötti tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal rendelkező tulajdonosoknak - a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek - az adatait összesíteni a tulajdonlás mértékétől függetlenül, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése vagy vállalt kötelezettsége van.

11AB3 1% és 10% közötti tulajdonosok, befektetési alapok, GDR társaságok kapcsolódó ügylet nélkül összesen (alább részletezve)

Ebben a sorban kell összesíteni az ügyleti kapcsolatban nem álló, nem minősített befolyással (10% alatti tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal) rendelkező részvényeseket, továbbá a befektetési letétkezelőket, a részvények tulajdonosaira letéti igazolásokat szolgáltató (pl. GDR társaságokat). A letéti igazolásokat nyújtó, illetve összefogó intézmények által képviselt tulajdoni adatokat a részletező sorokban fel kell tüntetni.

11AB4 Egyéb 5% alatti tulajdonosok összesen (nem részletezve)

Ebben a sorban kell azoknak az 5% alatti tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal rendelkező tulajdonosoknak az adatait összesíteni, amelyek nem ismertek. Ebben a sorban kell szerepeltetni az 1 % alatti tulajdoni résszel rendelkező tulajdonosokat. Itt kell számba venni a visszavásárolt részvények névértékét, illetve arányát.

Az Integrációs Szervezetnek a takarékszövetkezetekben fennálló teljes tulajdonrészét a 11AB5 sorban külön is ki kell mutatni, vagyis az előbbiekben feltüntetett sorokból kiemelésként kell szerepeltetni.

A 11AB6 Összesen sor az 1)-5) összegző sorban feltüntetett adatok összesítésére szolgál. Ennek a sornak meg kell egyeznei a jegyzett tőke értékével, illetve a teljes tulajdoni aránnyal.

A részletező sorokban egyedileg ki kell mutatni az 1 % fölötti tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosokat és tulajdonosi csoportokat.

A 11AB701 sortól kell részletezni az egyéni tulajdonosokat, a 801 sortól a tulajdonosi csoportokat (jogi személyek, természetes személyek és azok közeli hozzátartozói, köztes vállalkozások) az összetartozás feltüntetésével, az egyesített tulajdoni hányad megállapítása érdekében.

11AC Szövetkezeti hitelintézetek tagságával és részjegyállományával kapcsolatos adatok

Ez a tábla a szövetkezeti formában működő hitelintézet tagságának és a részjegy állományának tárgynegyedév végi adatait részletezi.

A tábla sorai

11AC21 A teljes valós részjegyállomány összege tárgynegyedév végén (millió forint)

A teljes valós részjegyállomány megállapításánál a befizetett és jegyzett részjegyek állományát a Hpt. és a Ptk. alapján az alábbi változásokat is figyelembe kell venni a vonatkozási időszakban, függetlenül attól, hogy a részjegy állomány növekedése vagy csökkenése a Cégbíróságon bejegyzésre kerül vagy sem:

a) azt a részjegyállomány növekedést, amikor a tag belépési, vagy tőkeemelési nyilatkozatának a Ptk. szerinti elfogadását követően a pénzügyi rendezésre is sor került, illetve

b) azt a részjegyállomány csökkenést, amikor a tagok kilépési, tőkecsökkentési szándéknyilatkozatát a Ptk. szerint a hitelintézet arra hivatott testülete elfogadja, függetlenül a tagot megillető részjegy értékének kifizetésétől (pénzügyi rendezéstől).

A 11AC211 Ebből: Befolyásoló részesedést biztosító teljes valós részjegyállomány tárgynegyedév végén (millió forint) soron a Hpt 6. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkező részjegytulajdonosok által birtokolt részjegyek összesített értéke jelenik meg.

11AC22 Jegyzett tőke Cégbíróságon bejegyzett összege a tárgynegyedév végén (millió forint)

A sorban szereplő érték megegyezik a Felügyeleti mérlegben kimutatott jegyzett tőke összegével.

11AC221 Ebből: a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, az Integrációs Szervezet, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével tulajdoni részesedése sor azon közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket tartalmazza, amelyeket nem kell figyelembevenni a Szhitv. 17/F. § (2) bekezdés szerinti, egy tulajdonos közvetlen és közvetett tulajdoni hányadára vonatkozó korlátozás betartásánál.

11AC23 A bejegyzett tőke részeként nyilvántartott részjegyállomány a tárgynegyedév végén (millió forint)

11AC24 Egy db alaprészjegy névértéke (millió forint): a Szhitv. 17/F. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében a részjegy névértéke nem haladhatja meg a tízezer forintot.

A tábla adatait millió forintban, három tizedesre kerekítve kell feltüntetni, beleértve az alaprészjegy névértékét.

A tíz legnagyobb közvetlen és közvetett részesedéssel rendelkező részjegy tulajdonosra vonatkozóan - a 11AC21 sorral összhangban lévő - adatokat úgy kell megadni, hogy ha valamely tulajdonos (rokonain, cégein, stb. keresztül) közvetlen és közvetett részjegy tulajdonnal is rendelkezik, akkor az általa birtokolt vagy ellenőrzött teljes tulajdoni hányad millió forintban, három tizedesre kerekítve kerüljön kimutatásra.

Közvetett tulajdonlás esetén, ha 'A' tulajdonos tulajdonrésszel is rendelkezik 'B' tulajdonos érdekeltégében, a táblában az 'A' tulajdonos során a saját részjegyet és a közvetett tulajdonlást, a 'B' tulajdonosnál a saját tulajdonrészt kell megadni.

Közeli hozzátartozók tulajdonlásának kimutatása: ha mindkét személy tulajdonos, a tulajdonrészeket össze kell adni és a két vagy több hozzátartozót egy soron jelenteni. Így kell vizsgálni a minősített befolyásnak minősülő tulajdonlásnak való megfelelést és csökkenő sorrendben felállítani a tulajdonosi sorrendet.

14A Mérleg - Következő év végére várható állományok

Itt kell ismertetni azt a hitelintézet gazdálkodására vonatkozó éves tervet, amelyet a tárgyév végén a vezetőség a következő évre, mint várható állományokat tervez, és ezáltal lehetővé válik a management vezetés-tervezési munkájának értékelése.

A mérlegben a tervadatokat az értékvesztéssel csökkentett, könyv szerinti értéken kell szerepeltetni.

Részletezni kell az üzleti - az előző időszakban bevezetett intézkedések hatását is tükröző - céloknak megfelelően a mérleg (eszköz és forrás) tervekhez és ezek alakulásához kapcsolódó főbb adatokat a táblában közölt felsorolás szerint.

Amennyiben az év végén a hitelintézet a következő évre vonatkozó mérleg várható állományait (tervadatokat) nem tudja ebben a részletezettségben elkészíteni, akkor - lehetőség szerint - csak a fősorok kitöltése a kötelező. (A fősorok alábontásánál a statisztikai becslés módszerével lehet élni.)

A decemberi adatokkal együtt megküldött előzetes adatok után, amikor a vezetőség már elkészítette a következő éves tervet, benne a következő év végére várható mérleget, akkor azt meg kell küldeni az MNB részére.

A módosított adatokat akkor kell megküldeni, amennyiben a következő év végére tervezett adatokhoz képest a hitelintézet jelentős módosítást eszközöl, amelyet az igazgatóság, illetve a tulajdonos elfogad. Ebben az esetben a jelentőtáblát a tárgynegyedévi jelentéssel egyidejűleg kell beküldeni.

14B Eredmény - Következő év végére várható adatok

A következő évi éves terv eredménytervet a 2A Eredménykimutatás jelentőtábla kitöltési útmutatója szerint kell elkészíteni. Az adatszolgáltatás során a 14A tábla beküldési módjával azonosan kell eljárni.

A módosított adatsort akkor kell kitölteni, és az MNB-nek megküldeni, amennyiben a következő év végére tervezett adatokhoz képest a hitelintézet módosítást hajt végre, amelyet az igazgatóság, illetve a főtulajdonos elfogad. Ebben az esetben a táblát a tárgynegyedévi jelentéssel egyidejűleg kell beküldeni.

14HD Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a hitelintézetek által a vállalkozásoknak folyósított hitelekből és a hitel állománya

Ez a tábla tartalmazza a KKVtv. alapján, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott adatokat, valamint egyéb, az MNB információs igényét kielégítő adatokat..

A táblában a felügyeleti mérleg adataiból kiemelve (az ott felsorolt szektorbontástól függetlenül) a KKVtv. által meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) részére nyújtott, valamint az ezen vállalkozásokkal szemben, a tárgyhónap végén fennálló követelésállományt kell bruttó értéken feltüntetni. A meglévő hitelállomány adata független a folyósított hitelek nagyságától.

A KKV-k méretének meghatározásánál, illetve egyes vállalkozói típusokba sorolásakor (mikro-, kis- és középvállalkozások) a KKVtv.-ben előírtak szerint a létszámot és az éves nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget együttesen, valamint a hivatkozott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket is kell figyelembe venni.

A vállalkozások nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg szerinti nagyságának és a KKV alapján történő besorolás megállapításához a KKVtv.-ben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

A vállalkozás fogalmát a KKVtv. 19. § 5. pontja határozza meg, amelybe beletartoznak az önálló vállalkozók is, de a támogatott vállalkozások közé nem tartoznak sem a gazdasági társasági, sem a szövetkezeti formában működő hitelintézetek.

Azokat a vállalkozásokat, amelyek a KKV-ra meghatározott együttes feltételnek nem felelnek meg, illetve a hitelintézeteket, valamint a külföldi vállalkozásokat nem szabad számításba venni.

A mikro-, kis- és középvállalkozásokat tovább kell bontani Egyéb pénzügyi vállalatok és Nem pénzügyi vállalatok vállalkozói csoportokra. Az egyéb pénzügyi vállalatokba tartoznak az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások (a pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, egyéb intézmények, biztosítók). A nem pénzügyi vállalatokhoz sorolandók az előző szektorba be nem sorolt vállalkozások, továbbá itt kell feltüntetni az önálló vállalkozókat is.

A folyószámlahitel folyósítás és állomány adatai a kényszerhitelt nem tartalmazzák.

Általános elvárás mind a 14HD táblában, hogy a nulla ("0") folyószámlahitel állományú, de élő szerződések darabszámát is a darabszám adatokban fel kell tüntetni (a hitelállományt nem érinti).

A tábla oszlopai

A db oszlopban kell szerepeltetni a szerződésenkénti folyósítások számát.

A tábla sorai

14HD1 Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen (jan. 1-től halmozott)

A tárgyidőszakban nyújtott hitelek összege a tárgyév január elsejétől a tárgyidőszak végéig folyósított, halmozott (kumulált) adatokat jelenti.

A kumulált adatok éven belül minden hónapban kizárólag nagyobbak, vagy egyenlők lehetnek, mint a megelőző hónapban. Az év utolsó hónapjában megküldött jelentésben az egész évi hitelnyújtást kell jelenteni. Az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg a "végleges adatokat" az auditált jelentéssel együtt megküldött 14HD tábla tartalmazza.

Az értékadatokat millió forintban három tizedes jegyig kell kimutatni.

A részletező sorokban a tárgyévben a tárgyidőszak végéig történt hitelfolyósítások darabszámát, illetve összegét (mint forgalmi adatokat) kell szerepeltetni. Amennyiben tárgynapon adott ügyfél számára többször, de ugyanazon szerződés alapján történik hitelfolyósítás, azt egy darabként, összegezve kell kimutatni. A 14HD112, a 14HD12111, a 14HD12121, a 14HD12211 és a 14HD12221 sorban a folyósított folyószámlahitelek összege, ha az érvényes szerződésben rögzített hitelkeret terhére a tárgynapon lehívás és befizetés (törlesztés) is történik, megegyezik a folyószámlahitel tárgynapi nyitó és záró állományának különbségével, azaz az igénybevett összeget csökkenteni kell a tárgynapon belül törlesztett összeggel. A számítást tehát úgy kell elvégezni, hogy január 1-től összegezni kell a pozitív folyósítást eredményező napi záró és nyitó állományok különbségét.

A táblában a Széchenyi és a Gazdakártya hiteleket a folyószámla hitelek között kell kimutatni rulírozó jellegük miatt. Ha a hitelkeret rendelkezésre tartási ideje meghaladja az egy évet, a hitel az éven túli lejáratú soron jelentendő.

A tárgyidőszakban nyújtott éven túli és éven belüli forint- és devizahitel sorokból kiemelésre kerülnek a projekthitelek és lakásszövetkezeti hitelek folyósítási adatai (db és érték), a projekthitelekre vonatkozóan a 14HD12112, 14HD12122, 14HD12212 és 14HD12222 sorban, a lakásszövetkezeti hitelek esetében a 14HD12113, 14HD12123, 14HD12213 és 14HD12223 sorban.

A devizaárfolyam-változás miatt nem kell átértékelni az előző hónapban jelentett, január 1-től összesített devizahitel folyósítást, hanem az aktuális havi növekményt a hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyammal kell kalkulálni és a megelőző hónapban jelentett forint értékhez hozzáadni.

A tárgyidőszakban folyósított hiteleket részletezni kell lejárat (éven túli, illetve éven belüli) és ezen belül a hitel devizaneme (forint, illetve deviza) szerint. A 14HD1 soron kimutatott tárgyévi folyósításból külön sorokon ki kell emelni a beruházási célú hitel (14HD111 sor), illetve a folyószámlahitel (14HD112 sor) folyósítás darabszámát, valamint annak bruttó összegét.

14HD121 Éven túli hitelek összesen sorában kell az éven túli forinthitelek, illetve devizahitelek tárgyévi folyósításait összesíteni.

14HD122 Éven belüli hitelek összesen sorban kell összesíteni a tárgyévben folyósított éven belüli forint- és devizahiteleket.

Az éven belüli és éven túli lejáratú hitelfolyósítás összegének meg kell egyezni a 14HD1 sorral.

14HD2 Hitelállomány összesen (a tárgyidőszak végén)

Ebben a sorban kell az összesített - a fentiekben meghatározott KKV-k részére nyújtott, - a beszámolás időpontjában (hónap végén) még fennálló hitelek darabszámát, valamint annak állományát bruttó értéken feltüntetni. A darabszám oszlopban a beszámolási időszak végén fennálló hitelszerződések számát kell jelenteni.

A meglévő hitelállomány a törlesztések miatt eltérhet a folyósított hitelek összegétől. A 14HD2 soron kimutatott időszak végi hitelállomány adataiból külön soron be kell mutatni a beruházási célú hitel (14HD211 sor), valamint a folyószámla-hitel (14HD212 sor) szerződés darabszámát, illetve a fennálló hitelállomány bruttó összegét.

A hitelállomány összegéből elkülönített sorokon kiemelésre kerülnek a projekthitelek és lakásszövetkezeti hitelek állományi adatai (db és érték) a 14HD213 és 14HD214 sorban.

15B Saját számlás kereskedési könyvi pozíciók

A jelentésben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat kell szerepeltetni. A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni, az alábbiak szerint:

Értékelési alapelvek a piaci érték megállapításához

A CRR-ben előírt, az alábbiakban összefoglalt értékelési szabályokat kell alkalmazni.

A tőzsdén forgalmazott értékpapírokat, az állampapírok kivételével, a tőzsde által közzétett utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni.

A Magyar Állam által belföldön kibocsátott állampapírokat az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott referencia árfolyamon kell értékelni.

Az MNB által belföldön kibocsátott kötvény árfolyamát a lejárathoz legközelebb eső lejáratú - Magyar Állam által belföldön kibocsátott - két állampapír árfolyamának arányosításával kell meghatározni.

Az előzőekben foglaltaktól eltérően a három hónapnál rövidebb hátralévő futamidővel rendelkező állampapírok és MNB által belföldön kibocsátott kötvények esetében a 3 hónapos ÁKK referenciahozamot kell alkalmazni.

A tőzsdén nem forgalmazott befektetési jegyet az utolsó közzétett nettó eszközértéken kell értékelni.

Az előzőekben fel nem sorolt értékpapírokat, valamint azokat az értékpapírokat, amelyek esetében nem áll rendelkezésre piaci ár, az intézmény a belső szabályzatában meghatározott irányelveknek megfelelően köteles értékelni.

A tőzsdei határidős ügyletekből származó pozíciókat az azoknak megfelelő tőzsdei elszámoló áron kell értékelni.

A tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származó pozíciókat a hitelintézetnek az MNB által jóváhagyott belső szabályzata alapján kell értékelni.

A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként szükséges kezelni. A fiktív pénzáramlás értéke a jövőbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlő.

A szabványosított tőzsdei opciós ügyleteket a tőzsde által közzétett áron kell értékelni, a nem szabványosított tőzsdei opciós ügyletek és a tőzsdén kívüli opciós ügyletek piaci értékét az MNB által jóváhagyott belső modell alapján határozza meg.

A nem forintban denominált pénzügyi eszközök nettó pozícióinak értékét az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamon kell forintban meghatározni.

Ha az MNB az adott devizára nem jegyez devizaárfolyamot, akkor az árfolyamot az adott devizát kibocsátó ország jegybankja vagy jegybanki funkciókkal rendelkező intézménye által meghatározott hazai devizaárfolyam és az euro keresztárfolyamából kell átszámítani.

A devizában denominált tőzsdei határidős ügyleteket tőzsdei elszámoló áron, a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az MNB által jóváhagyott belső szabályzat alapján kell értékelni.

A tábla oszlopai

Az a) Pozíció megnevezése oszlopban a termék konkrét megnevezését kell megadni pl. DKJ esetén pl. DKJ090630, befektetési jegy esetén pl. Adriatiq Inv.Fund; kockázati tőkealap-jegy esetében pl. Adriatiq Hungary Turnaround; egy devizaopció, -swap vagy -forward esetében a devizapár, pl. EUR/USD formában, kamatswap esetében a névleges tőkeösszeg devizaneme.

A b) ISIN kód oszlopban az ISIN kód szerepel, amennyiben ilyen nem létezik, akkor a pozíció nevét kell feltüntetni.

A c) Eszköz típusa oszlopban az alábbi nevesített típusok kódjai közül a pozíciónak (terméknek) megfelelőt kell beírni. A devizanemet csak ott kell feltüntetni, ahol a megnevezésből vagy ISIN kódból az nem derül ki, egyébként csak az eszköz típusát kell feltüntetni.

Eszköztípust jelölő kódok:

E = Részvény

B = Kötvény, kamatozó kincstárjegy, kincstári takarékjegy

T = Diszkont kincstárjegy

M = Jelzáloglevél

U = Befektetési jegy

R = Kockázati tőkealap-jegy

O = Deviza

X = Egyéb

D = Részvény derivatív

F = Kötvény derivatív

G = Áru, áru derivatív

I = Index, index derivatív

J = Kamatláb, kamatláb derivatív

A tábla nem kéri a derivatív ügyletek konkrét fajtáját (Opció, Futures, Forward, Swap, Warrant, Egyéb), csak azt a tényt, hogy alapeszközre szóló derivatívával állunk szemben. Például egy részvényopció vagy bármely más részvényhez kapcsolódó származatott ügylet esetén az Eszköz típusa "D".

A pozíció megnevezése és az eszköz típusa oszlopok karakteres mezővel rendelkeznek, így ide szöveget és számot (pl. ISIN kód) egyaránt lehet beírni, max. 512 karakter hosszan. A "szövegfájl" formátum részletes szabályait az "Adatszolgáltatói jelentés összeállítása, elküldése" című felhasználói kézikönyv tartalmazza. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható, az elválasztás ';' azaz pontosvesszővel történhet.

Az f) és g) oszlopban szereplő Nettó hosszú pozíciót, valamint Nettó rövid pozíciót a CRR 219. és 220. cikke vagy 327. cikke alapján kell meghatározni.

Az azonos jogokat megtestesítő értékpapírokat, valamint az azonos pénzügyi eszközre és lejáratra szóló határidős ügyleteket nettósítani kell, azaz azonos soron lesz hosszú és rövid pozíció és nettó hosszú vagy nettó rövid pozíció (a tábla Megnevezés oszlopában a rövid és hosszú megnevezést pontosvesszővel kell elválasztani), míg a mérlegen belüli és mérlegen kívüli pozíciókat egymással szemben nettósítani lehet, amennyiben megfelelnek a CRR előbbi bekezdésben hivatkozott cikkeinek. Ebben az esetben az alapterméket kell jelenteni.

15C Kereskedési könyvbe nem kereskedési könyvből átsorolt tételek

A tábla bemutatja a nem kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kereskedési könyvbe történő sorolását, az adott pozíció fedezeti jellegét és piaci értékét.

A jelentésben azokat a pozíciókat kell szerepeltetni, amelyeket az intézmény nem kereskedési könyvi (banki könyv) nyilvántartásába korábban már felvettek. Azokat az ügyleteket, amelyeket az intézménynél először a kereskedési könyvben vesznek nyilvántartásba, illetve amely pozíciók megszűnnek, nem szabad az átsorolt tételek között bemutatni. Az általános szabálytól eltérően átsorolt tételként lehet figyelembe venni a kereskedési pozíciók (pl. határidős deviza vétel) fedezeteként kötött pénzpiaci ügyleteket (pl. a bankközi kihelyezést).

A tábla oszlopai

15D Kereskedési könyvből nem kereskedési könyvbe átsorolt tételek

A tábla bemutatja a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kereskedési könyvből történő kivezetését, az adott pozíció fedezeti jellegét és piaci értékét.

A jelentésben csak azokat a pozíciókat kell szerepeltetni, amelyeket az intézmény kereskedési könyvi nyilvántartásába korábban felvettek, és amelyek továbbra is fennállnak, de az intézmény döntése szerint átkerülnek a nem kereskedési könyvi nyilvántartásba. A megszűnő pozíciókat nem szabad az átsorolt tételek között szerepeltetni.

A tábla oszlopai

20A Hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója

A CRR prudenciális konszolidációra vonatkozó rendelkezései (Első rész, II. Cím, 2. fejezete), valamint a Hpt. 172. §-a szerinti, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek a 20AA Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek negyedéves szöveges beszámolóját, az egyéb hitelintézeteknek a 20AB Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézetek negyedéves szöveges beszámolóját és a 20AB jelentéshez kapcsolódó 20ABU kérdőívet kell negyedévente elkészítenie.

Az összevont alapú felügyeleti jelleg általános rendező elve mellett az MNB dönthet úgy, hogy a jellegétől eltérő adatszolgáltatás teljesítését rendeli el a hitelintézetre, ha azt a hitelintézet kockázatainak sajátossága, tevékenységének összetettsége és ezek változása indokolttá teszi.

20AA Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója

A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket kell bemutatni. A jelentésben más helyen rendelkezésre álló számszaki adatokat itt nem kell megismételni. Hangsúlyozni kell, hogy az elkövetkező időszakban milyen tendenciákat prognosztizál az intézmény az egyes témakörökben. A kötelezően elvárt elemeken túl az MNB a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet felügyeleti tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.

A jelentés elkészítésénél, a folyamatok elemzésénél a tárgyidőszakot megelőző egy évtől (bázistól) bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. Lényeges, hogy az alábbiakban rögzített struktúra nem kötött, csupán azokat a pontokat tartalmazza, amelyekre a hitelintézetnek minimálisan ki kell térnie. A kötelezően elvárt elemeken túl a hitelintézet a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.[21]

I. Mérlegbeli és mérlegen kívüli tételek alakulása

1. Azokat a változásokat kell részletezni, indokolni, a számszaki változások mögötti folyamatokat bemutatni,

- amelyek az előző év ugyanazon időszakához vagy az előző negyedévhez képest 5 %-nál nagyobb elmozdulást jelentenek,

- amelyek mögött tudatos üzleti döntés húzódik meg, vagy

- amelyek a normál üzletmenettől, a portfolió természetes időszakos ingadozásaitól eltérnek, vagy

- amelyek esetében bizonyos tendencia figyelhető meg.

2. Minimálisan a következő tételekben bekövetkezett változásokat és azok alapvető okait kell bemutatni, kitérve a vonatkozó tervek megvalósulására is:

- Mérleg főcsoportok (1AN és 1B),

- Mérlegen kívüli tételek (a mérlegen kívüli követelések a 8PBF szerint, a mérlegen kívüli kötelezettségek a következő megbontás szerint:

a) függő kötelezettségek származtatott ügyletek nélkül

a1) peres ügyekkel kapcsolatos állományok

a2) követelésértékesítés miatt fennmaradó függő kötelezettség

a3) egyéb függő kötelezettség

b) jövőbeni kötelezettségek származtatott ügyletek nélkül

c) származtatott ügyletek)

II. Piaci megjelenés

1. Ismertetni kell, hogy milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat kíván a hitelintézet a jövőben bevezetni.

2. Be kell mutatni, milyen főbb változások történtek az elosztási csatornák fejlesztését illetően (pl. speciális fiókok létrehozása, internet banking, telefon banking fejlesztések).

3. Be kell mutatni, milyen együttműködési formák, szövetségek jöttek létre más pénzügyi és nem pénzügyi intézményekkel, illetve a pénzügyi közvetítő rendszer egyéb tagjaival. Mi az együttműködés célja és formája (többek között közös termék, egy adott termék értékesítése, közös vállalat).

III. Vállalatirányítás

1. Be kell mutatni, milyen intézményen, illetve intézménycsoporton belüli szervezeti, belső szabályozási változások történtek a hatékonyabb kockázatmenedzselés érdekében.

2. Ismertetni kell, hogy a hitelintézet milyen új kockázatcsökkentő eszközöket vezetett be (többek között értékpapírosítás, speciális biztosítékok, biztosítások).

3. Tájékoztatást kell nyújtani a hitelintézetnek a Hpt. 100. §-ában meghatározott tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalásra, valamint a 101. és 102. §-ában meghatározott befektetési korlátozásokra vonatkozóan.

4. Intézménycsoport

a. ) Az intézménycsoporthoz tartozó, illetve az intézménycsoporthoz nem tartozó, de a hitelintézettel stratégiai kapcsolatban lévő (pl. közös anyabankjuk van, közös külföldi anyabankhoz tartoznak, a bank közvetett tulajdonában vannak) nem banki pénzügyi közvetítőkkel (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztár, pénzügyi- és befektetési vállalkozások) való együttműködés jellemzői (pl. üzletpolitika, közös tevékenység, közös termékek, hitelkapcsolat, keresztértékesítések)

b. ) Az összevont alapú felügyelet alá "bevont" vállalkozások (12EA tábla) közül az MNB által egyedileg nem felügyelt csoporttagok aktivitásának, a mérlegfőösszeg, jövedelmezőség, portfolió minőség, saját tőke változások bemutatása.

c. ) Az időszakban a jelentősebb vezetők körében, továbbá az irányító testületekben történt személyi-, valamint döntési, hatásköri változások bemutatása.

d. ) Amennyiben a hitelintézet felülvizsgáltastratégiáját és üzleti tervét, ismertesse a változásokat, kitérve a kiemelt üzletágakat érintő módosulásokra.

IV. Hitelkockázat

1. Tájékoztatást kell adni a hitelportfolió állományának (H01-es tábla tartalmazza) terméktípusonkénti megoszlásáról, koncentrációs kockázatáról (földrajzi, termék, stb.)

2. Ismertetni kell az 1. mellékletben meghatározott nemteljesítő hitelek volumenváltozása mögötti folyamatokat, okokat, továbbá indokolni kell az értékvesztéssel való fedezettség változásának okát a következő megbontás szerint:

a) vállalati hitelek,

b) háztartási hitelek, ezen belül jelzáloggal fedezett hitelek, fedezetlen hitelek, egyéb,

c) külföldi hitelek,

d) önkormányzati hitelek,

e) pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek.

3. Meg kell jelölni azokat az ágazatokat, termékeket, amelyeknél a hitelintézet további portfolióromlásra számít.

4. Be kell mutatni a negyedév során az átstrukturált, újratárgyalt hitelek volumenében bekövetkezett változások okait, továbbá azt, hogy a negyedév során hozott átstrukturálási döntések közül melyek voltak a jellemzőek (pl. fizetés-könnyítés, halasztás jelzáloghitelnél, személyi hitelnél, futamidő hosszabbítás, devizanem átváltás, kedvezményes előtörlesztés, türelmi idő hosszabbítása, áthidaló hitel nyújtása), azok milyen termékekhez kapcsolódtak és hány ügyletet érintettek.

5. Ismertetni kell a tárgyidőszaki, csoporton belüli jelentősebb, nem rendszeres hitelportfolió értékesítések gazdasági okait és összegét, szegmens, terméktípus, eladó és vevő megjelöléssel. Ezen túlmenően tájékoztatást kell adni az eladott vagy megvásárolt hitelportfolió minőségéről (90+ aránya, biztosítékokkal fedezettség aránya).

6. A banki nagykockázat vállalásával összefüggésben a hitelintézetnek ki kell térnie:

a) a legnagyobb ügyfél és ügyfélcsoportokkal szembeni kockázatvállalások alakulásának értékelésére, különös tekintettel az ügyfelek, ügyfélcsoportok részére történő limitmegállapításra, az ügyfél és ügylet minősítés változására, az értékvesztés- és céltartalékképzésre, a default eseményekre, az egyedi kockázatkezelési, behajtási eljárások alkalmazására (az ügyfélcsoport fogalmára a CRR 4. cikk (1) bekezdés 39. pontja az irányadó). Az értékelés során a külön figyelendő vagy ennél rosszabb minősítésű ügyfeleket egyedenként is elemezni kell.

b) a más bankkal, bankcsoporttal szembeni nagykockázati kitettségeire;

c) a legnagyobb kockázatok tekintetében a Hpt. 302. §-ában valamint a CRR 400. cikkében foglalt mentesítésekre vonatkozó tájékoztatásra.

7. A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hitelek adatairól (az ügyfél neve, konzorcium szervezés esetén a többi résztvevő bank neve, a hitelnyújtás devizaneme, a bank felé fennálló tartozás összege devizában és forintban, a saját hitelkeret devizaneme, a saját hitelkeret teljes összege devizában, forintban, a még le nem hívott összeg devizában, forintban, a kötés és a lejárat ideje) tájékoztatást kell adni. A konzorcium keretében kapott forrásokat (hiteleket) is - nevesítve - ismertetni kell.

8. Tájékoztatást kell nyújtani, ha a hitelintézet a tárgynegyedévben kezdi el határon átnyúló tevékenység keretében pénzügyi szolgáltatás, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Ismertetni kell a határon átnyúló szolgáltatás volumenének alakulását. Annak jelentős nagyságrendje, vagy jelentős változása esetén tájékoztatást kell adni a nyújtott szolgáltatások fajtáiról.

V. Likviditás

1. Az anyabanktól származó források alakulásának bemutatása (amennyiben releváns). Ismertetni kell a változás okait, külön kitérve az éven túli állományváltozás indokaira.

2. Tájékoztatást kell nyújtani a szabadrendelkezésű repó képes értékpapírok állományának alakulásáról.

3. Ismertetni kell a partnerbankok a hitelintézettel szemben érvényesített (hitelintézet által ismert) MM limitjeinek, azok kihasználtságának alakulását.

4. Be kell mutatni, hogyan alakult a hitelintézet forrásköltsége, az eszközoldali aktivitásbővülést milyen jellegű, lejárati struktúrájú források finanszírozzák.

a) Ismertetnie kell az egyes forrástípusokban bekövetkezett változások okait, részletezve a tárgyidőszakban esedékes lejáratok teljesítését, valamint a lejárt források megújítását, a külső forrásbevonásokat.

b) Betétállományok stabilitásának értékelése:

5. Részletesen ki kell fejteni, hogy a nagybetétek hogyan változtak, milyen tényezők befolyásolták a változást.

VI. Piaci kockázat

1. Ismertetni kell a főbb állománycsoportok (beleértve a mérlegen kívüli állományokat is) jellemző kamattípusát (ahol releváns), az esetleges benchmarkokat, a hitelintézet árazási gyakorlatát, a kamatpolitika kialakításánál követett megfontolásokat, várakozásokat. Ismertetni kell az intézmény banki és kereskedési könyvi kamatkockázat kezelésére vonatkozó stratégiáját.

2. Az intézmény ismertesse a kamat-, a devizaárfolyam, az áru és részvényárfolyam kockázatát. Térjen ki a releváns kockázati forrásokra, figyelembe véve a mérlegen kívüli állományokat is. Az elemzés térjen ki külön a kereskedési és külön a banki könyvre is.

3. Kerüljön kimutatásra az intézmény árazási gyakorlata, illetve a piaci kockázati politika kialakításánál figyelembe vett feltételezések, várakozások. Szükséges a tárgyidőszakban előfordult, a piaci kockázatokat jelentősen befolyásoló események bemutatása is.

VII. Működési kockázat

1. Ismertetni kell, milyen jelentősebb fejlesztéseket tervez a hitelintézet és mekkora ezek várható költségvonzata (pl. számviteli-, információs rendszer bővítése).

2. Be kell mutatni, milyen működési kockázatcsökkentő intézkedések történtek a hitelintézetnél a tárgynegyedévben.

VIII. Jövedelmezőség

1. Értékelni kell az eszközök jövedelemtermelő képességének, a forrás költségeinek alakulását, azok eredményre gyakorolt hatását.

2. Ismertetni kell a főbb eredmény-összetevők alakulását, a változást kiváltó mögöttes okokat, valamint a nagyobb egyedi tranzakciók hatását az eredményre. Az értékelésnél a jelentés I. részében a mérlegtételek bemutatására vonatkozó feltételek szerint kell eljárni.

3. Ismertetni kell, melyek voltak a hitelintézetnél a tárgynegyedévben a legfontosabb kamatpolitikai és jutalék változtatási döntések és mi indokolta ezeket.

4. Részletesen ismertetni kell, hogy az egyéb (máshol nem szereplő egyéb), valamint a rendkívüli ráfordítások és bevételek főbb tételei miből adódtak.

5. Ismertetni kell a hitelintézet költségeinek alakulására ható főbb tényezőket, kiemelve a jelentősebb költségtételeket.

6. Részleteznie kell a pénzügyi műveletek eredményének alakulását meghatározó tényezőket.

7. Értékelnie kell a jövedelmezőségre vonatkozó terv időarányos alakulását, továbbá melyek a jövedelmezőségre vonatkozó jövőbeni tervek.

IX. Egyéb

1. Az intézménynek részletesen ki kell térnie az egyéb vizsgálatokra és hatósági megkeresésekre.

2. A hitelintézetnek jelenteni kell a Hpt. előírások megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását.

3. Itt kell ismertetni a hitelintézet által további, lényegesnek ítélt változásokat és fontosnak vélt információkat.

20AB Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója

A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket kell bemutatni. A jelentésben más helyen rendelkezésre álló számszaki adatokat itt nem kell megismételni. Hangsúlyozni szükséges, hogy az elkövetkező egy évre vonatkozóan milyen kockázatokat, veszélyeket prognosztizál az intézmény az egyes témakörökben. A kötelezően elvárt elemeken túl az MNB a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet felügyeleti tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.

A jelentés elkészítésénél, a folyamatok elemzésénél a tárgyidőszakot megelőző egy évtől (bázistól) bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. Lényeges, hogy az alábbiakban rögzített struktúra nem kötött, csupán azokat a pontokat tartalmazza, amelyekre a hitelintézetnek minimálisan ki kell térnie. A kötelezően elvárt elemeken túl a hitelintézet a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal bővítheti, amelyet tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél. Továbbá ebben a jelentésben kell részletesen kifejteni mindazon kérdésekre adott válaszokat, amelyekre a hitelintézetek rendszeres negyedéves kérdőívében (20ABU) a hitelintézet igen választ adott.

I. Mérlegbeli, mérlegen kívüli és eredmény tételek alakulása

Azokat a változásokat kell részletezni, indokolni, a számszaki változások mögötti folyamatokat bemutatni,

- amelyek az előző év ugyanazon időszakához vagy az előző negyedévhez képest 5%-nál nagyobb elmozdulást jelentenek,

- amelyek mögött tudatos üzleti döntés húzódik meg,

- amelyek a normál üzletmenettől, a portfólió természetes időszakos ingadozásaitól eltérnek, vagy

- amelyek esetében bizonyos tendencia figyelhető meg.

Fent írtakkal összhangban minimálisan a következő tételekben bekövetkezett változásokat és azok alapvető okait kell bemutatni, kitérve a vonatkozó tervek megvalósulására is:

1. Mérleg főcsoportok (1AN és 1B szerint)

2. Eredménykategóriák (2A szerint)

3. Mérlegen kívüli tételek (a mérlegen kívüli követelések - fedezetek és egyéb mérlegen kívüli tételek - a 8PBF szerint, a mérlegen kívüli kötelezettségek a következő megbontás szerint:

a) függő kötelezettségek származtatott ügyletek nélkül

a1) peres ügyekkekl kapcsolatos állományok

a2) követelésértékesítés miatt fennmaradó függő kötelezettség

a3) egyéb függő kötelezettség

b) jövőbeni kötelezettségek származtatott ügyletek nélkül

c) származtatott ügyletek.)

II. Piaci megjelenés

1. Ismertetni kell, hogy milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat kíván a hitelintézet a jövőben bevezetni.

2. Be kell mutatni, milyen főbb változások történtek az elosztási csatornák fejlesztését illetően (pl. speciális fiókok létrehozása, internet banking, telefon banking fejlesztések).

3. Meg kell nevezni azon hitelintézeteket vagy pénzügyi intézményi kört, amelyeket a hitelintézet legfontosabb versenytársának tart.

4. Be kell mutatni milyen együttműködési formák, szövetségek jöttek létre más pénzügyi és nem pénzügyi intézményekkel, illetve a pénzügyi közvetítő rendszer egyéb tagjaival. Mi az együttműködés célja és formája (pl. közös termék, egy adott termék értékesítése, közös vállalat).

5. Ismertetni kell a negyedév végén fennálló (duplikáció mentes) ügyfélszámot üzletáganként (vállalati, háztartási, stb.) megbontva.

6. Tájékoztatást kell nyújtani, ha a hitelintézet a tárgynegyedévben kezdi el határon átnyúló tevékenység keretében pénzügyi szolgáltatás, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Ismertetni kell a határon átnyúló szolgáltatás volumenének alakulását. Annak jelentős nagyságrendje, vagy jelentős változása esetén tájékoztatást kell adni a nyújtott szolgáltatások fajtáiról.

III. Vállalatirányítás

1. Be kell mutatni, milyen intézményen, illetve intézménycsoporton belüli szervezeti, belső szabályozási változások történtek a hatékonyabb kockázatmenedzselés érdekében.

2. Ismertetni kell, hogy a hitelintézet milyen új kockázatcsökkentő eszközöket vezetett be (pl. értékpapírosítás, speciális biztosítékok, biztosítások).

3. Tájékoztatást kell nyújtani a hitelintézetnek a Hpt. 100. §-ában meghatározott tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalásra, valamint a 101. és 102. §-ában meghatározott befektetési korlátozásokra vonatkozóan.

4. Intézménycsoport

a. Az intézménycsoporthoz tartozó, illetve az intézménycsoporthoz nem tartozó, de a hitelintézettel stratégiai kapcsolatban lévő (pl. közös anyabankjuk van, közös külföldi anyabankhoz tartoznak, a bank közvetett tulajdonában vannak) nem banki pénzügyi közvetítőkkel (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztár, pénzügyi- és befektetési vállalkozások) való együttműködés jellemzői (üzletpolitika, közös tevékenység, közös termékek, hitelkapcsolat, keresztértékesítések, stb.)

b. A csoporttagok aktivitásának, a mérlegfőösszeg, jövedelmezőség, saját tőke változásának bemutatása. Az egyes csoporttagok esetében megvalósított tőkepótlás, illetve a várható tőkepótlás szükségessége.

IV. Hitelkockázat

1. Tájékoztatást kell adni a hitelportfólió állományának ágazati összetételéről (ipar, mezőgazdaság , stb.), terméktípusonkénti megoszlásáról, minőségéről, koncentrációs kockázatáról (ágazati, földrajzi, termék, stb.).

2. Indokolni kell az 1. mellékletben meghatározott nemteljesítő hitelek értékvesztéssel való fedezettségének szintjét (pl. magas vagy alacsony biztosítéki fedezettség). Meg kell jelölni azokat az ágazatokat, termékeket, amelyeknél a nemteljesítő hitelek aránya a hitelintézet átlagától lényegesen eltér, vagy amelyeknél a hitelintézet további portfólióromlásra számít.

3. Ismertetni kell a devizaárfolyam-változás hatását a hitelportfólió-minőségre (pl. a forint hitelekhez képest hogyan változott a devizahitelek törlesztési hajlandósága).

4. Be kell mutatni, hogy a negyedév során hozott átstrukturálási döntések közül melyek voltak a jellemzőek (pl. fizetés-könnyítés, halasztás jelzáloghitelnél, személyi hitelnél, futamidő hosszabbítás, devizanem átváltás, kedvezményes előtörlesztés, türelmi idő hosszabbítása, áthidaló hitel nyújtása), azok milyen termékekhez kapcsolódtak és hány ügyletet érintett.

5. Tájékoztatást kell adni az állami konstrukció keretében átstrukturált hiteleknél az állami mentőcsomag elemeiről (pl. állami garanciavállalás mértéke).

6. A banki nagykockázat vállalásával összefüggésben a hitelintézetnek ki kell térnie:

a. a legnagyobb ügyfél és ügyfélcsoportokkal szembeni kockázatvállalások alakulásának értékelésére, különös tekintettel az ügyfelek vagy csoportok részére történő limitmegállapításra, az ügyfél és ügylet minősítés változására, az értékvesztés/céltartalék képzésre, a default eseményekre, az egyedi kockázatkezelési, behajtási eljárások alkalmazására (az ügyfélcsoport meghatározás CRR-ben foglalt kritériumok szerinti ügyfélcsoportra vonatkozik.) Az értékelés során a külön figyelendő vagy ennél rosszabb minősítésű ügyfeleket egyedenként is elemezni kell;

b. más bankkal, bankcsoporttal szembeni nagykockázati kitettségeire;

c. a legnagyobb kockázatok tekintetében a Hpt. 302. §-ában valamint a CRR. 400. cikkében foglalt mentesítésekre vonatkozó tájékoztatásra.

V. Likviditás

1. Tájékoztatást kell nyújtani a szabadrendelkezésű repó képes értékpapírok állományának alakulásáról.

2. Ismertetni kell a partnerbankok a hitelintézettel szemben érvényesített (hitelintézet által ismert) MM limiteinek, azok kihasználtságának alakulását (különös tekintettel az anyabank finanszírozási hajlandóságára, készségére).

3. Be kell mutatni, hogy hogyan alakult a hitelintézet forrásköltsége, az eszközoldali aktivitásbővülést milyen jellegű, lejárati struktúrájú források finanszírozzák.

4. Részletesen ki kell fejteni, hogy a nagybetétek hogyan változtak, milyen tényezők befolyásolták a változást.

VI. Piaci kockázat

Ismertetni kell a főbb állománycsoportok (mérlegen kívüli állományok is) kamattípusát, az esetleges benchmarkokat, a hitelintézet árazási gyakorlatát, a kamatpolitika kialakításánál követett megfontolásokat, várakozásokat. Értékelni kell az intézmény kamatkockázatát.

VII. Működési kockázat

1. Ismertetni kell, milyen jelentősebb fejlesztéseket tervez a hitelintézet és mekkora ezek várható költségvonzata (pl. számviteli-, információs rendszer bővítése).

2. Be kell mutatni, milyen működési kockázatcsökkentő intézkedések történtek a hitelintézetnél a tárgynegyedévben.

VIII. Jövedelmezőség

1. Értékelni kell az eszközök jövedelemtermelő képességének, a forrás költségeinek alakulását, azok eredményre gyakorolt hatását.

2. Ismertetni kell, melyek voltak a hitelintézetnél a tárgynegyedévben a legfontosabb kamatpolitikai és jutalék változtatási döntések és mi indokolta ezeket.

3. Részletesen ismertetni kell, hogy az egyéb (máshol nem szereplő egyéb), valamint a rendkívüli ráfordítások és bevételek főbb tételei miből adódtak.

4. Ismertetni kell a hitelintézet költségeinek alakulására ható főbb tényezőket, kiemelve a jelentősebb költségtételeket.

5. A hitelintézetnek ismertetnie kell, hogy milyen elképzelései (tervei) vannak a tőkehelyzet és a jövedelmezőség vonatkozásában.

IX. Egyéb

1. Az intézménynek részletesen ki kell térnie az egyéb vizsgálatokra és hatósági megkeresésekre.

2. A hitelintézetnek jelenteni kell a Hpt. előírások megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását.

3. Ismertetni kell a negyedév során tartott felügyelő bizottsági és igazgatósági ülések lényeges pontjait.

4. Be kell mutatni a belső ellenőrzés által a negyedév során feltárt főbb hiányosságokat és az azokra tett intézkedéseket.

5. Itt kell ismertetni a hitelintézet által további, lényegesnek ítélt változásokat és fontosnak vélt információkat.

20ABU Kérdőív az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolójához

A jelentést az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézeteknek kell teljesítenie. A kitöltésénél mindig a vonatkozó negyedév változásaira kell figyelemmel lenni. Abban az esetben, ha egy kérdésre adott válasz igen, akkor azt a szöveges jelentésben (20AB) részletesen ki kell fejteni az adott kockázattípusnál, a kérdés sorszámának feltüntetésével.

20AC Hitelintézetek rendszeres negyedéves egyedi beszámolója a tőkehelyzetről

1. Magyarázatot kell adni arra vonatkozóan, hogy a jegyzett, illetve a szavatoló tőke, valamint a fizetőképességi mutató változás miért következett be, és jelentős negatív elmozdulás esetén mit tesz annak érdekében a hitelintézet, hogy a kialakult helyzeten érdemben változtasson.

2. Értékelni kell a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve a devizaárfolyam-, és kereskedési könyvi kockázatok tőkeszükségletének alakulását, összehasonlítva a rendelkezésre álló szavatoló tőke változásával.

3. Ki kell térni a kockázattal súlyozott eszközök összetételének alakulására, illetve változására.

A1AB Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

A tábla költésére vonatkozóan lásd az 1AB táblánál leírtakat.

A1AN Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

A tábla költésére vonatkozóan lásd az 1AN táblánál leírtakat.

A1B Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Források)

A tábla költésére vonatkozóan lásd az 1B táblánál leírtakat.

A2A Évközi auditált jelentés - Eredménykimutatás

A tábla kitöltésére vonatkozóan lásd a 2A táblánál leírtakat.

F3CB Fióktelep - Mérlegen kívüli tételek - Függő és jövőbeni kötelezettségek, származtatott és azonnali ügyletek

A hitelintézeti fióktelep mérlegen kívüli tételeinek (függő és jövőbeni kötelezettségek), származtatott és azonnali ügyeleteinek számviteli nyilvántartások szerinti felmérése a fióktelep tevékenységi körének és likviditási helyzetének értékelése céljából.

A tábla kitöltésénél alapvetően a Számv. tv. és a Hitkr. értelmező rendelkezései és fogalmai az irányadóak. A pénzügyi termékeket a Tpt., a Kbftv., a Bszt. és a Hpt. által meghatározott tartalommal kell besorolni.

A tábla oszlopai

Az a)-d) oszlopban a mérlegen kívüli tételek (függő és jövőbeni kötelezettségek), származtatott és azonnali ügyeletek számviteli nyilvántartás szerinti bruttó nyilvántartási (szerződési) értékét kell bemutatni HUF, EUR és egyéb deviza bontásban. Az egyes állományokhoz tartozó megképzett céltartalékot, illetve a valós értékelés esetén az értékelési különbözetet a számviteli előírások szerinti értéken az e) és f) oszlopban, a nettó nyilvántartási értéket a g) oszlopban kell szerepeltetni.

A bruttó nyilvántartási (szerződési) érték oszlopban a függő mérlegen kívüli kötelezettségeknél az ügyletkockázati súly nélküli szerződés szerinti értéket, a származtatott ügyleteknél a Hitkr. 20. § (3) bekezdése szerinti értéket, az értékpapír-finanszírozó ügyleteknél az értékpapír visszavásárlásból eredő jövőbeni pénzkifizetés összegét (a "pénz oldalt") kell kötelezettségként kimutatni.

A kötelezettségek bruttó értékét a céltartalékkal csökkenteni, valós értékelés esetén az értékelési különbözettel módosítani kell.

F6D Jelzálog-hitelintézet fióktelep adatai

Ezt a táblát csak a jelzálog-hitelintézetek fióktelepeinek kell kitölteni a Jht. és egyéb jogszabályokban foglalt előírások végrehajtásának áttekintéséhez.

Az adatok kitöltéséhez a jelzálog-hitelintézetek, illetve fióktelepeik által készített fedezet-nyilvántartási szabályzat az irányadó.

Az ebben a táblában közölt adatoknak meg kell egyezniük a fedezet-nyilvántartási szabályzatban meghatározott forrásokkal, a hitel-, ingatlan-, értékpapír-, számviteli és jelzáloglevél-nyilvántartásokkal.

A tábla sorai

Az F6D1011 Jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állománya és F6D1012 Kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes tőkekövetelések összegét kell szerepeltetni.

Az F6D102 Jelzáloghitelekből eredő kamatkövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes kamatkövetelés összegét kell feltüntetni.

Az F6D1031, F6D1032, F6D1033 sorban külön kell kimutatni a Jht. 5. § (1) bekezdése szerint az eredetileg - a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, az önálló zálogjog vásárlások időpontjában - öt évnél hosszabb, az öt éves, valamint az öt évnél rövidebb futamidejű jelzáloghiteleknek a teljes jelzáloghitel állományhoz viszonyított arányát. Az arányt százalékban, két tizedesre kerekítve kell kimutatni.

A hitelállomány szerződéses futamidejének megállapításánál a futamidő kezdő napja a szerződéskötés, utolsó napja az utolsó tőketörlesztés dátuma.

A külön nem részletezett állományi és számított adatokat értelemszerűen a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kimutatni.

A 2. táblarészben feltüntetésre kerülő kibocsátott és forgalomba lévő jelzáloglevelek adatainál a sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes jelzáloglevél kimutatásra nem kerül.

F7C Fióktelep - Tájékoztató adatok

A tábla kitöltésénél elsősorban a 7C táblánál leírtakat kell figyelembe venni, azonban a fióktelepi sajátosságok (sajátos tőke, eredmény, tulajdonosi kapcsolat, jogi forma, OBA betétbiztosítás hiánya) miatt a tábla kismértékben eltér a részvénytársaságként és szövetkezetként működő hitelintézetek táblájától.

Az F7C1 Fióktelep központjával és csoporttagokkal szembeni kapcsolatok sor alábontása a fióktelepnek a központtal, mint külföldi székhelyű vállalkozással szemben, és ha a vállalkozás csoportba tartozik, a csoporttagokkal szemben lebonyolított befektetési és finanszírozó ügyletekből származó kihelyezések és kötelezettségek tárgynegyedév alatt fennálló átlagállományát kell kikimutatni az F7C11 Kihelyezések negyedéves átlagállománya és F7C12 Kötelezettségek negyedéves átlagállománya sorban.

Az F7C2 és F7C3 sorban a Magyarországon, mint devizabelföldön lebonyolított ügyletekből származó kihelyezések és Magyarországon vállalt kötelezettségek bruttó és nettó állományi értékét kell számításba venni.

Az F7C21 és az F7C211 soron ki kell mutatni az MNB által honlapján publikált jegybankképes értékpapírok listájából birtokolt értékpapírok állományát nettó és piaci értéken.

F7EB Fióktelep - Lebonyolításra átvett hitelek

A jelentést a hitelintézeti fióktelep által átvállalt és lebonyolításra más pénzintézettől vagy a fióktelep központjától átvett hitelek, valamint függő és egyéb jövőbeni kötelezettségek nagyságrendjének felmérése céljából kell kitölteni, negyedévi gyakorisággal.

Tételesen ügyfelenként szerepeltetni kell az átvett hitel, valamint egyéb függő és jövőbeni kötelezettség szerződés szerinti, valamint a ténylegesen igénybevett összegét forintban. Egyéb függő és jövőbeni kötelezettség alatt a hitelkeret és egyéb hitellel összefüggésben átadott függő és jövőbeni kötelezettséget kell jelenteni.

Az egy hitelfelvevőhöz tartozó összes szerződést fel kell tüntetni, szerződésenként külön sorban.

Az egy hitelfelvevőhöz, illetve egy szerződéshez tartozó összes kockázatot átadó partnert (partner-hitelintézet, fióktelep) fel kell sorolni. (Magyar partner esetében lehet a rövid nevet feltüntetni.)

A konzorciális hiteleket nem kell a jelentésben szerepeltetni.

F20A Fióktelepek rendszeres negyedéves beszámolója

A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket kell bemutatni. A jelentésben más helyen rendelkezésre álló számszaki adatokat itt nem kell megismételni. Hangsúlyozni szükséges, hogy az elkövetkező egy évre vonatkozóan milyen kockázatokat, veszélyeket prognosztizál az intézmény az egyes témakörökben. A kötelezően elvárt elemeken túl az MNB a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet felügyeleti tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.

A jelentés elkészítésénél, a folyamatok elemzésénél a tárgyidőszakot megelőző egy évtől (bázistól) bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat.[22]

I. Eszköz-forrás struktúra alakulása, piaci növekedés

1. Melyek a hitelintézeti fióktelep eszköz- és forrásszerkezetében bekövetkezett fontosabb változások és okai:

Üzletáganként:

a. vállalati üzletág

b. háztartások

c. pénzügyi közvetítők

Lejárat szerint:

d. éven belüli

e. éven túli.

2. Részletezni kell az egyes ágazatok, szektorok, termékek súlyának fontosabb változását, valamint hogy az előző időszakban bevezetett üzleti intézkedéseknek milyen hatása érvényesült a tárgyidőszakban (pl. új termék bevezetése).

3. A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hitelek adatairól (az ügyfél neve, konzorcium szervezés esetén a többi résztvevő bank neve, a hitelnyújtás devizaneme, a bank felé fennálló tartozás összege devizában és forintban, a saját hitelkeret devizaneme, a saját hitelkeret teljes összege devizában, forintban, a még le nem hívott összeg devizában, forintban, a kötés és a lejárat ideje) tájékoztatást kell adni. A konzorcium keretében kapott forrásokat (hiteleket) is - nevesítve - ismertetni kell.

4. Melyek a hitelintézeti fióktelep devizában folytatott tevékenységének jellemzői (pl. tevékenység a belföldi devizapiacon és tapasztalatai, a külföldi banki hitelfelvétel tapasztalatai, hitelintézeti fióktelepnek az anya-, a testvérbankokkal, vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenysége, ügyletei).

5. Hogyan valósultak meg a főbb eszköz- és forrástételek alakulására vonatkozó tervek az időszak során.

6. A piaci pozíciót meghatározó főbb tényezők (piaci részesedés a mérlegfőösszeg, a hitelek, a betétek, a sajáttőke állomány, stb. alapján) alakulása.

II. A portfolió minősége, értékvesztés, céltartalék, valamint az átstrukturált hitelek alakulása

Tájékoztatást kell adni a hitelintézeti fióktelep portfolió állományának - a mérleg és a mérleg alatti tételek - minőségéről.

Az elemzésben kiemelt figyelmet kell fordítani:

- a 90 napot meghaladó követelések állományának alakulására,

- a kockázatvállalási koncentrációból fakadó kockázatokra,

- a portfolió minősítés (teljesítő, nemteljesítő kitettségek) szerinti összetételének változására, a változás tényezőire és okaira, figyelemmel a megképzett értékvesztés és céltartalék szintjének alakulására is.

Tájékoztatást kell adni az átstrukturált hitelekre vonatkozó értékelési szabályzat főbb előírásairól és az átstrukturált hitelek kezelésére vonatkozó előírásokról.

Be kell mutatni, hogy a negyedév során hozott átstrukturálási döntések közül melyek voltak a jellemzőek, pl. fizetés-könnyítés, halasztás jelzáloghitelnél, személyi hitelnél, futamidő hosszabbítás, devizanem átváltás, kedvezményes előtörlesztés, türelmi idő hosszabbítása, áthidaló hitel nyújtása.

Az állami konstrukció keretében átstrukturált hiteleknél be kell mutatni pl. az állami garanciavállalás mértékét, az érintett szektorokon belül a kiemelten kockázatos ügyletek, területi szegmensek átstrukturálásának előfordulását.

III. Jövedelmezőség alakulása

1. Részletezni kell a hitelintézeti fióktelep főbb eredmény összetevőinek - kamat, jutalék, pénzügyi műveletek, működési költségek - alakulását, a nagyobb tranzakciók hatását az eredményre.

2. Értékelni kell az eszközök jövedelemtermelő képességének, a forrás költségeinek alakulását, azok eredményre gyakorolt hatását.

3. Ismertetni kell, hogy az államilag támogatott lakáshitelekkel kapcsolatos egyes jövedelemtételek hogyan, milyen nagyságrendben befolyásolták a hitelintézeti fióktelep jövedelmezőségét.

4. Melyek voltak a hitelintézeti fióktelepnél a tárgynegyedévben a legfontosabb kamatpolitikai- és jutalékváltoztatási döntések és mi indokolta ezeket.

5. Részletezni kell az árfolyam- és kamatváltozásoknak a pénzügyi intézmény mérlegére gyakorolt hatását.

6. Részletesen ismertetni kell, hogy az egyéb (máshol nem szereplő egyéb), valamint a rendkívüli ráfordítások és bevételek főbb tételei miből adódtak.

7. Ismertetni kell a hitelintézeti fióktelep költségeinek alakulására ható főbb tényezőket, kiemelve a jelentősebb költségtételeket.

8. Ki kell térni a hitelintézeti fióktelep által elszámolt eszközeladások, veszteségleírások alakulására, azok okaira, valamint a pénzügyi intézmény eredményére gyakorolt hatására (az azokból eredő összes bevétel, értékvesztés és visszaírás bemutatásával).

9. A hitelintézeti fióktelepnek értékelni kell a jövedelmezőségre vonatkozó terv teljesülését, alakulását. Melyek a hitelintézeti fióktelep vezetésének jövedelmezőségre vonatkozó további elképzelései.

IV. Likviditás alakulása

Értékelni kell a likviditási helyzetet az alábbi elemzési szempontok alapján:

1. Az eszköz oldali aktivitásbővülést milyen jellegű, lejárati struktúrájú források finanszírozzák.

2. MNB tartalékolás teljesítése.

3. Forrásállományok stabilitásának értékelése, az erre vonatkozó tapasztalatok.

4. Nettó pénz- és tőkepiaci pozíció (bankközi kihelyezések + likvid értékpapírok - bankközi felvétek) alakulása.

5. A szabadrendelkezésű repó képes értékpapírok állományának alakulása.

6. A kereskedelmi céllal vásárolt értékpapír-állományból milyen jellegű, kibocsátású és értékű értékpapírt csoportosítottak át a befektetési célú értékpapírok (esetleg vagyoni érdekeltségek) közé, és az átminősítésnek mi volt az oka.

7. Partnerbankoknak az intézménnyel szemben érvényesített MM limitjei, azok kihasználtsága (különös tekintettel az anyabank finanszírozási hajlandóságára, készségére).

8. A nagybetétek mérlegfőösszeghez viszonyított arányának alakulása, okai.

9. Ismertetni kell, hogy milyen eszköztárral rendelkezik a likviditásmenedzselés (hosszabb idősort figyelembe véve a betétek kemény magjának alakulása, a prolongálás / felmondás gyakorisága, forró pénzek figyelemmel kísérése, stb.).

V. Kamat- és devizaárfolyam kockázat alakulása

Ismertetni kell a főbb állománycsoportok (mérlegen kívüli állományok is) kamattípusát, az esetleges benchmarkokat, az intézmény árazási gyakorlatát, a kamatpolitika kialakításánál követett megfontolásokat, várakozásokat. Értékelni kell az intézmény kamatkockázatát. Elemzési szempontok:

1. Az átárazódási rétegmérleg (mérlegen kívüli tételek is) eszköz vagy forrás érzékenysége (eszköz és forrás oldali duration).

2. A három hónapnál hosszabb átárazódású (vagy fix kamatozású) állománycsoportok ismertetése, az ezekkel kapcsolatos üzleti megfontolások.

3. Kamatderivatívák állománya, futamideje, jellege (fedezeti vagy spekulációs).

4. Az O/N nyitott devizapozíció (forint elleni összesített rövid, hosszú és az ezek abszolút értékű összesítését jelentő bruttó pozíció) elmúlt kétévi alakulásának (átlagos és maximális pozíciónagyság) bemutatása.

5. Devizahitelek ügyfelek szempontjából vett devizaárfolyam kockázata, a lehetséges visszaminősítés kockázatának megítélése, az eszközminőség romlása miatti céltartalék képzés kockázata, az erre vonatkozó tapasztalatok.

VI. Üzletpolitikai, banküzemi döntések

1. Milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat vezetett be a hitelintézeti fióktelep a tárgynegyedévben, melyek a további tervek, elképzelések.

2. Milyen jelentősebb fejlesztéseket hajtott végre a hitelintézeti fióktelep a tárgynegyedévben, és melyek a következő negyedévi tervek (pl. számviteli-, információs rendszer bővítése). Milyen működési kockázatcsökkentő intézkedések történtek az intézménynél a tárgynegyedévben az informatikai rendszer (biztonságtechnika) tekintetében, a Hpt. 109. § (3) bekezdésének megfelelően.

3. Milyen főbb szervezeti változás történt a hitelintézeti fióktelepnél. Outsourcing esetén a kiszervezett tevékenységek típusainak bemutatása.

4. Milyen főbb változások történtek az elosztási csatornák fejlesztését illetően (speciális fiókok létrehozása, internet banking, telefon banking fejlesztések). Milyen változások tapasztalhatók az egyes ügyfeleknél, ügyféltípusoknál a különböző elosztási csatornák igénybevételét illetően.

VII. Kockázatkezelés

1. Milyen az intézményen, illetve intézménycsoporton belüli szervezeti, belső szabályozási változások történtek a hatékonyabb kockázatmenedzselés érdekében.

2. Az intézménynél jelentkező koncentrációs kockázatok (a finanszírozott gazdasági ágazatok, földrajzi régiók koncentrációja, a termékfajták koncentrációja, országkockázat koncentráció, stb.) alakulásának, kockázatkezelésének bemutatása.

VIII. Egyéb

1. Az intézménynek részletes beszámolót kell adnia az MNB által előírt intézkedések végrehajtásáról.

2. A hitelintézeti fióktelepnek jelenteni kell a Hpt. előírások megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását.

3. Egyéb, lényegesnek ítélt változások.

III.

Konszolidált adatszolgáltatás

Az ebbe a fejezetbe tartozó konszolidált adatszolgáltatási táblákat - a KONSZDMM, KDMM, K7HT, K7HA és K7HB kódú tábla kivételével - kizárólag azon összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet köteles teljesíteni, amely nem kötelezett a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti FINREP adatszolgáltatás teljesítésére, azaz konszolidált éves beszámolóját nem az IFRS alapján készíti.[23]

A K7HT, K7HA és K7HB táblát, valamint - amennyiben az adatszolgáltatásra az MNB a hitelintézetet kijelöli - a KONSZDMM és KDMM táblát a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett hitelintézet is köteles teljesíteni.[24]

12A-12B Összevont alapú mérleg - eszközök és források

12A Összevont alapú mérleg - Eszközök

12B Összevont alapú mérleg - Források

A felügyeleti összevont alapú (illetve konszolidált) adatszolgáltatást negyedévenkénti (március 31., június 30., szeptember 30., december 31). fordulónapra kell vonatkoztatni.

A táblában az összevont alapú felügyelet alá tartozó és bevonásra került csoport-tagok konszolidált eszközeit és forrásait kell bemutatni a számviteli szabályok (Számv. tv. és Hitkr.) által meghatározott könyv szerinti értéken.

A táblák struktúrája lényegében megegyezik az Hitkr.-ben foglalt összevont mérleg szerkezetével és tartalmával, de a részletező sorok kibővültek egy "Egyéb" sorral, hogy a részösszegek kiadják a fő sorok összegét. A tábla kibővült továbbá az euro és egyéb deviza oszlopokkal, melyekben a deviza forint ellenértékét kell feltüntetni az általános rendelkezésekben leírtaknak megfelelően.

A konszolidálásba az újonnan bevonandó vagy a közvetett módon konszolidálás alá vont vállalkozások adataira vonatkozóan - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik -, az MNB határozza meg a konszolidálás módszerét.

12C Összevont alapú mérlegen kívüli tételek

A táblában az összevont alapú felügyelet alá tartozó csoporttagok konszolidált mérlegen kívüli tételeit kell bemutatni. A kimutatásban mind a banki könyvi, mind a kereskedési könyvi tételeket szerepeltetni kell.

A táblák felépítése megegyezik az Hitkr.-ben foglalt mérlegen kívüli kötelezettségek felsorolásával, amely kiegészült a hasonló felsorolású Követelések oszlopával, amelyek esetében a megnevezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

Az egyes tételek tartalma, összege és kimutatása a táblában a számviteli előírások szerinti (nyilvántartási) értéken történik.

KNPE Összevont alapú portfólió elemzés - Teljesítő és nemteljesítő kitettségek

A tábla kitöltésére az NPE tábla kitöltési előírásai az irányadók az alábbi eltéréssel.

A táblában külön blokkban kell szerepeltetni a valós értéken és a nem valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat.

A táblában a külföld szektor nem kerül megkülönböztetésre. A rezidens ügyfelekhez hasonlóan a nem-rezidens ügyfelek szektorba sorolását is az adott szervezet főtevékenysége alapján kell elvégezni. A háztartásokat segítő non-profit intézményeket a háztartások szektorával együtt kell szerepeltetni.

A táblában meg kell bontani és a t) és u) oszlopban külön kell szerepeltetni a nemteljesítő kitettségek fedezetéül kapott pénzügyi garanciák és egyéb fedezetek, biztosítékok értékét.

KFBE Összevont alapú portfólió elemzés - Átstrukturált hitelek

A tábla kitöltésére az FBE tábla kitöltési előírásai az irányadók az alábbi eltéréssel.

A táblában a külföld szektor nem kerül megkülönböztetésre. A rezidens ügyfelekhez hasonlóan a nem-rezidens ügyfelek szektorba sorolását is az adott szervezet főtevékenysége alapján kell elvégezni. A háztartásokat segítő non-profit intézményeket a háztartások szektorával együtt kell szerepeltetni.

A táblában meg kell bontani és a g1) és g2) oszlopban külön kell szerepeltetni az átstrukturált hitelek fedezetéül kapott pénzügyi garanciák és egyéb fedezetek, biztosítékok értékét.

12D Összevont alapú eredménykimutatás

A táblában az összevont alapú felügyelésnek megfelelő csoport konszolidált eredménykimutatását kell bemutatni a számviteli előírások szerint.

A jelentés megnevezésében szereplő számok és betűjelek a számviteli (pénzügyi intézmények éves beszámolójára vonatkozó Hitkr.) mérlegben jelöltek szerinti sorszámokra (jelzésekre) utalnak.

A jelentésben szereplő "kapcsolt" vállalkozásra hivatkozott soroknak - a konszolidált beszámoló tekintetében - értelemszerűen csak az "equity" módszerrel számba vett társult vállalkozásokra vonatkozóan van tartalma.

A tábla sorai

Az Általános igazgatási költségek megbontásánál a társadalombiztosítási költségekben nem kell szerepeltetni a nyugdíjjal kapcsolatos költségeket, mert azok külön soron szerepelnek.

A konszolidálásból adódó (számított) társasági adókülönbözet külön soron szerepeltetése csak az előjelek miatti megkülönböztetést szolgálja. Egy jelentő intézmény esetében a csoportra vonatkoztatott társasági adókülönbözet pozitív vagy negatív. Mindkét soron nem szerepelhet adat.

KC2H Érdekeltségek, befektetések összevont alapon

A táblában a konszolidációba bevont kör kialakításakor figyelembe vett összes érdekeltséget, valamint azokat a konszolidált mérlegben szereplő érdekeltségeket kell bemutatni, amelyek befektetésként megjelennek. (Ez alól kivételt jelentenek az összevont alapú felügyeleti beszámolóban teljeskörűen konszolidált érdekeltségek, amelyek mint befektetések nem mutathatók ki.)

A tulajdoni és szavazati arányok számítását a számviteli konszolidációnak megfelelően kell szerepeltetni. Mivel a befektetési limitek ellenőrzésére is szolgál ez a tábla, ezért minden érdekeltséget, befektetést fel kell tüntetni, amelyek PIBB vállalkozások, más befolyásoló részesedést jelentő vállalkozások, illetve amelyeknél a szavatoló tőke 10%-ában meghatározott limitet meghaladja a befektetés könyv szerinti értéke. A közvetett tulajdoni és szavazati hányadokat itt a Számv. tv. szerint kell értelmezni.

A felügyeleti konszolidációs kör kialakításához ismerni kell a leányvállalati és a közös vezetésű vállalati kapcsolódásokat, hogy megítélhető legyen, hogy fennállnak-e és milyen jogcímen a konszolidációba történő bevonás alóli mentesítés esetei.

A Számv. tv. 115. és 119 §-át figyelembe véve a leányvállalati viszony megállapítása megelőzi a mentesítési feltételeket. Ebből következően az "unokának" (leányvállalat leányvállalata) a leányvállalatnak minősítése előbb kell, hogy megtörténjék, mint a konszolidációba történő bevonás alóli mentesítés. Önmagában nem mentesül a konszolidáció alól az "unoka", hanem csak külön elbírálás alá esik. Ha az "unoka" mentesült a konszolidációba történő bevonás alól, pl. információhiány miatt, akkor elfogadható, hogy sem a "dédunoka", sem az "ükunoka" részesedésről nincs információ. Ha az unoka csak azért mentesült, mert pl. jelentéktelen nagyságrendű, akkor annak közvetlen irányítású "dédunoka" vállalkozásról mindenképpen rendelkezni kell információval, a csoport hatékony irányítása esetén azonban a számottevő nagyságrendű közvetett tulajdon ismerete is vélelmezhető. A leányvállalat vagy az "unoka" jelentéktelen nagysága nem feltétlenül jelenti azt, hogy az alatta egy szinttel lévő vállalkozás is jelentéktelen nagyságrendű (pl. a befektetést nemcsak a saját tőke, hanem idegen forrás is finanszírozza).

A tábla oszlopai

A táblában az a) oszlopban fel kell sorolni mindazon vállalkozások nevét, amelyeknél az anyavállalatnak a Számv. tv. szerint leányvállalati, közös vezetésű vagy társult vállalkozásnak minősülő kapcsolódása áll fenn, függetlenül attól, hogy a tulajdoni részesedés a forgatási célú vagy a befektetési célú portfolió részét képezi, vagy a leányvállalati kapcsolódás tulajdoni részesedésen keresztül vagy anélkül valósul-e meg.

A b) oszlopban alkalmazandó kódok a következők:

H=hitelintézet, Pv=pénzügyi vállalkozás, Bv=befektetési vállalkozás, Jv=járulékos vállalkozás, Ak=befektetési alapkezelő, Bi=biztosító intézet, V=veszteségmérséklő befektetés, E=egyéb.

Itt minden olyan tulajdoni részesedést, amely hitel-tőke konverzió vagy egyéb veszteségmérséklési tevékenység keretében került a hitelintézet birtokába, és az anyavállalat szempontjából leányvállalatnak, közös vezetésű vállalatnak, társult vállalkozásnak vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősülő kapcsolatot eredményez, V kóddal kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az a forgatási célú vagy a befektetési célú portfolióban szerepel számvitelileg.

A d) oszlopban a vállalkozás tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat kell az MNB betűjel feltüntetésével szerepeltetni.[25]

Az e) oszlopban a felügyeleti konszolidációba történő bevonásnál az érdekeltségre vonatkozó információkat kell szerepeltetni. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyekre nézve az anyavállalatnak leányvállalati, közös vezetésű vállalati kapcsolódása áll fenn a számviteli konszolidációba történő bevonástól csak akkor lehet eltekinteni, ha arra a Számv. tv. 119. §-ában foglaltak lehetőséget adnak.

Az e) oszlopban a kapcsolat jellegét (T; R;U, illetve NB) kell feltüntetni:

T jelölést kell alkalmazni, ha a Számv. tv. szerinti "teljes" körűen bevont,

R jelölést, ha "tőkerészesedés" szerint bevont konszolidációra került sor,

U jelölést kell alkalmazni, ha "társult" vállalkozásról van szó.

A konszolidációba nem bevont vállalkozások jelölése NB.

A Számv. tv. 119. § (5) bekezdése értelmében a mentesülő vállalkozásoknál a részesedés értékének a megállapítására a társult vállalkozásokra vonatkozó, a Számv. tv. 130. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha azok a valós kép szempontjából nem jelentősek.

Az f) Értékelés módja oszlopban csak konszolidációba vont, a Számv. tv. 119. §-a alapján a konszolidációba teljes körűen vagy a tőkerészesedés szerint nem bevont vállalkozások, a társult vállalkozások, illetve az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoknál szerepelhet jelzés az alábbiak szerint:

A = a Számv. tv. 130. § (1) bekezdés a) pontja szerint értékelt

B = a Számv. tv. 130. § (1) bekezdés b) pontja szerint értékelt

K = könyv szerinti érték (egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások)

A befektetési limitek betartásának figyelésére a g) és k) oszlopban a közvetlenül, illetve a h) és i), valamint az l) és m) oszlopban a közvetetten a "csoport" által tulajdonolt tőke mértékét kell kimutatni.

A szavazati arány számításánál a Számv. tv. szerint kell eljárni, azaz az anyavállalat által saját javára gyakorolható összes szavazati jogot el kell osztani a vizsgált vállalkozásban érvényesíthető összes szavazati joggal. A nevezőnél csak a szavazó részvényeket szabad figyelembe venni, a szavazati jogot nem biztosító részvényeket nem.

A g) oszlopban az anyavállalat által közvetlenül gyakorolható szavazati arányokat kell bemutatni.

A h) oszlopban akkor kell feltüntetni adatot, ha a szóban forgó vállalkozásnál a közvetve gyakorolható szavazati hányad egy leányvállalaton vagy egy harmadik személyen keresztül valósul meg. Ha a közvetlenül gyakorolható szavazati hányadok kettő vagy több személyen keresztül jönnek létre (pl. egy leányvállalat és egy harmadik személy, vagy két leányvállalat), akkor ezek összesített hányadát az i) oszlopban kell szerepeltetni. A h) és az i) oszlop közül egy vállalkozás esetében csak az egyik oszlopban szerepelhet adat. Az anyavállalat által gyakorolható összes szavazati arányt a j) oszlopban kell szerepeltetni, amelynek meg kell egyeznie a közvetlenül és a közvetve gyakorolható szavazati hányadokkal.

A tulajdoni arányok számításánál szintén a Számv. tv. szerinti módszert kell alkalmazni. A közvetett tulajdon számításánál, ha az egy leányvállalaton keresztül érvényesül, akkor az l) oszlopban kell feltüntetni, ha az több leányvállalaton keresztül érvényesül, akkor az m) oszlopban kell bemutatni.

Az o) és p) oszlopokban a beszámolás időpontjában meghatározott tőke-értékeket kell feltüntetni.

A q) oszlopban a részesedés, illetve a befektetés könyv szerinti értékét kell szerepeltetni. Az összevont alapú felügyeleti mérlegben, illetve a közvetett befektetés esetében az "anyavállalat" mérlegében szereplő értéket kell kimutatni.

Az r) oszlopban a vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke értékét kell szerepeltetni.

Az s) oszlopban a szavatoló tőkéből levonandó összeget kell feltüntetni. Ez az érték származhat a limit túllépésből, vagy egyéb ok miatt (pl. mert PIBB és az SZT számításnál le kell vonni, vagy a konszolidáció alóli mentesítés miatt nem számítható be).

A vállalkozásokkal szembeni összes kockázat-vállalást -akár mérleg, akár mérlegen kívüli tételről van szó- egy összegben - a Hpt. által előírt módon - kell a t) oszlopban kimutatni.

A tábla sorai

Az 1 Összesen sor a táblában a részletező sorokban felsorolt - a beszámolót készítő hitelintézeti anyavállalat által szerzett - befektetések, részesedések összegzésére szolgál. Ennek a sornak meg kell egyezni a 2-6. sor összegével is.

A 2 Jelentős PIBB befektetés összesen sorban azokat a PIBB vállalkozásokat kell összesíteni, amelyekben a konszolidált beszámolót készítő hitelintézeti anyavállalat jelentős (közvetlen, vagy közvetett módon) befektetésnek minősülő részesedést szerzett.

A 3 Nem jelentős PIBB befektetés összesen sorban azokat a PIBB vállalkozásokat kell összesíteni, amelyekben a konszolidált beszámolót készítő hitelintézeti anyavállalat nem szerzett jelentős befektetést.

A 4 Mentesített PIBvJv összesen sorban azokat a pénzügyi intézményeket, befektetési és járulékos vállalkozások adatait kell összesíteni, amelyek az összevont alapú felügyelés alól mentesítést kaptak és a hitelintézeti anyavállalatnak nem kell konszolidálni.

Az 5 Befolyásoló nem PIBB részesedés összesen sorban a nem PIBB vállalkozásokban lévő befolyásoló részesedés adatait kell összegezni. Azokat a vállalkozásokat, amelyekben a hitelintézeti anyavállalatnak nincs befolyásoló részesedése, nem kell itt kimutatni.

A 6 Egyéb, nem befolyásoló részesedés nem PIBB vállalkozásokban összesen sorban csak azokat a vállalkozások adatait kell feltüntetni, amelyekben a hitelintézeti anyavállalatnak nincs befolyásoló részesedése, de a befektetés, részesedés értéke meghaladja a szavatoló tőke 10%-át.

A befektetések felsorolása a KC2H701 sortól kezdődik.

12EA Összevont alapú felügyelet alá "bevont" vállalkozások

Itt minden olyan vállalkozást fel kell tüntetni, amelyek az összevont (konszolidált) felügyelet alá kerültek. Ebben a táblában az összevont felügyelés alá vont (konszolidált) vállalkozásokat név és törzsszám szerint kell felsorolni.

A tábla oszlopai

A c) Kódjel oszlopban a következők szerint kell jelölni a vállalkozások típusait: "H" = hitelintézet, "Pv" = pénzügyi vállalkozás, "Bv" = befektetési vállalkozás, "Jv" = járulékos vállalkozás, "Ak" = befektetési alapkezelő.[26]

A d) Bevonás jogcíme oszlopot az MNB honlapján, technikai segédletként közzétett kódtár alapján kell kitölteni.

Az e) Konszolidáció módszere oszlopban alkalmazandó jelölések:

• "T" jelölést kell alkalmazni, ha a Számv. tv. 122. § (2) bekezdése szerinti "teljes" ,

• "R" jelölést, ha "tőkerészesedés",

• "U" jelölést, ha "társult" konszolidációra került sor.

• "F" jelölést kell alkalmazni a tőkekapcsolat nélküli, MNB által megállapított módszertanú konszolidáció esetén.

A vállalkozásban, az összevont alapú felügyelet alá került csoporttagok tulajdonában lévő részesedés közvetlen és közvetett mértékét az f) és g) oszlopban kell feltüntetni. A közvetlen kategória meghatározását az összevont alapú felügyelet alá tartozó legfelső színtű "anyavállalat" szerinti közvetlen részesedések alapján kell kitölteni.

A vállalkozásoknál nem a konszolidált, hanem a beszámolás fordulónapján kimutatott, az adott vállalkozás mérlegfőösszegét, saját tőkéjét, illetve - azoknál, ahol szavatoló tőkét is kell számítani -annak értékét is fel kell sorolni.

• Abban az esetben, ha az MNB határozza meg a konszolidálás módszerét, akkor F jelölést (is) kell használni.

A konszolidálásba - felügyeleti engedély, határozat alapján - bevonandó, vagy a konszolidálás alól mentesülő vállalkozások adatait a felügyeleti határozatban meghatározott időponttól kell az adatszolgáltatásban figyelembe venni.[27]

12EB Összevont alapú felügyelet alá nem került vállalkozások

Itt azokat a vállalkozásokat - beleértve a befolyásoló részesedésű részesedést jelentő befektetést is -kell feltüntetni, akikben a "csoport" bármilyen közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, de bármely ok miatt nem kerültek az összevont alapú felügyelet (konszolidálás) alá. A közvetlen kategória meghatározását, a legfelső színtű "anyavállalat" szerinti közvetlen részesedések alapján kell kitölteni. Az összevont felügyelés alá nem tartozó (nem konszolidált) vállalkozásokat név és törzsszám szerint kell felsorolni.

A tábla oszlopai

A c) Kódjel oszlop kitöltésére vonatkozóan a 12EA tábla c) Kódjel oszlopánál leírtakat kell figyelembe venni.

A d) Kivonás jogcíme oszlopban, ha nem vehető figyelembe a számbavétel (akár közvetlen, akár közvetett kapcsolatról van szó), mert a jogszabály nem teszi lehetővé, akkor J, ha felügyeleti engedély alapján nem vonható be, akkor F jelet kell tenni. A konszolidációba nem bevonható, a "csoport"-hoz tartozó más vállalkozások jelölése NB.

Az e) Fölérendelt szoros kapcsolat jellege oszlopban alkalmazandó jelölések:

Fölérendelt szoros kapcsolat a jelentést küldő egy másik személy feletti ellenőrző befolyása. Ha a jelentést küldő

a) a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti anyavállalat, T jelölést,

b) a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti anyavállalat, M jelölést,

c) a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti anyavállalat, V jelölést,

d) a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontja szerinti anyavállalat, O jelölést,

e) a Hpt. 6. §. (1) bekezdés 18. pont a) alpontja szerinti ellenőrző befolyással rendelkezik, F jelölést,

f) a Hpt. 6. §. (1) bekezdés 18. pont b) alpontja szerinti ellenőrző befolyással rendelkezik, Ö jelölést,

g) a Hpt. 6. §. (1) bekezdés 18. pont c) alpontja szerinti ellenőrző befolyással rendelkezik, A jelölést,

h) a Hpt. 6. §. (1) bekezdés 18. pont d) alpontja szerinti ellenőrző befolyással rendelkezik, R jelölést kell a mezőben alkalmazni.

Az f) Nem fölérendelt szoros kapcsolat jellege oszlopban alkalmazandó jelölések:

Nem fölérendelt szoros kapcsolatnak az minősül, ha az adatszolgáltatóra valamely személy ellenőrző befolyással bír.

Ha az ellenőrző befolyással rendelkező személy a jelentést küldő vállalkozás felett

a) a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti anyavállalat, T jelölést,

b) a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti anyavállalat, M jelölést,

c) a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti anyavállalat, V jelölést,

d) a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontja szerinti anyavállalat, O jelölést,

e) a Hpt. 6. §. (1) bekezdés 18. pont a) alpontja szerinti ellenőrző befolyással rendelkezik, F jelölést,

f) a Hpt. 6. §. (1) bekezdés 18. pont b) alpontja szerinti ellenőrző befolyással rendelkezik, Ö jelölést,

g) a Hpt. 6. §. (1) bekezdés 18. pont c) alpontja szerinti ellenőrző befolyással rendelkezik, A jelölést,

h) a Hpt.6. §. (1) bekezdés 18. pont d) alpontja szerinti ellenőrző befolyással rendelkezik, R jelölést kell a mezőben alkalmazni.

Itt kell jelezni azokat a közvetlen és közvetett kapcsolatokat is, amelyek a jogszabály alapján nem összevonhatók, de a "csoport"-hoz tartoznak. A konszolidációba nem bevonható más vállalkozások jelölése (pl. nem szoros kapcsolatú) befolyásoló részesedés esetében "BR",egyéb esetben "E" jelölést kell alkalmazni.

13KA Belföldi pénzügyi szervezetek adatai

A táblát az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekkel kapcsolatos csoporton kívüli ügyletek részleteire vonatkozóan kell kitölteni.

A pénzügyi, illetve befektetési vállalkozások közé azok az intézmények sorolandók, amelyek a Hpt.-ben, és a Tpt.-ben meghatározottak szerinti vállalkozások, és az MNB engedélyével rendelkeznek.

A tábla sorai

A 13KA1 Összesen sor értéke megegyezik külön-külön a (2+...+5), illetve a (6+7) sor összegével.

A pénzügyi vállalkozásokkal, a befektetési vállalkozásokkal, befektetési alapkezelőkkel, továbbá az egyéb szervezetekkel kapcsolatos kockázatvállalásokat - ügyfelenként - kell részletezni és a 2-5 sorban összesíteni.

A 13KA6 Nem részletezettek sorban azokat ügyfeleket kell összesíteni, amelyek esetében az ügyletek nem érik el az egymillió, a szövetkezetek esetében az ezer forintot.

Az összes belföldi kapcsolatot a 13KA701 sortól kezdődően fel kell sorolni. A sorok száma nem korlátozott. A részletezett állományt a 13KA7 sorban lévő kell összesíteni.

A mérlegtételeket, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségeket, illetve követeléseket forint összegben, illetve abból kiemelve devizában és a könyv szerinti (nettó) értéken kell feltüntetni.

13KB Külföldi pénzügyi szervezetek adatai

A táblát az 13KA táblához hasonlóan (nettó értéken) kell kitölteni.

Itt - elsősorban a magyar szabályozás szerinti - a pénzügyi vállalkozásokkal, a befektetési vállalkozásokkal, befektetési alapkezelőkkel, valamint egyéb, speciális pénz- és tőkepiaci intézményekkel kapcsolatos kockázatokat, a mérlegben elszámolt, illetve mérlegen kívüli tételként nyilvántartott forint- és devizaköveteléseket, illetve kötelezettségeket kell részletezni, és ügyfelenként felsorolni. A táblában nem kell szerepeltetni a külföldi székhelyű összevont alapú felügyelet alá vont intézmény adatait,

A 13KB6 Nem részletezettek sorban azokat az ügyfeleket kell összesíteni, amelyek esetében az ügyletek nem érik el az egymillió, a szövetkezetek esetében az ezer forintot.

Az összes külföldi kapcsolatot a 13KB701 sortól kezdődően fel kell sorolni. A sorok száma nem korlátozott. A felsorolt ügyfelek adatait a 7 sorban kell összesíteni.

A részletezett állomány és a 13KB6 sorban lévő értékek együttes összesítésének a 13KB1 Összesen sorral meg kell egyezni.

Az azonosító oszlopban az ügyfélre vonatkozó Swift számot, (esetleg) banki azonosító számot kell megadni, amennyiben törzsszámmal nem rendelkezik. Az ügyfél neve után zárójelben az adott ország ISO kódját kell beírni.

KONSZDMM - KDMM Összevont alapú jelentések a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról

A "konszolidált" fogalmat a KONSZDMM és a KDMM táblák vonatkozásában - a konszolidált felügyeleti jelentéseknél irányadó számviteli jogszabályoktól és a Hpt.-től eltérően - a Dmmr. 3. § (2) bekezdése szerint kell értelmezni, azaz a konszolidált kör a Dmmr. hatálya alá tartozó, részvénytársasági formában működő hitelintézeteknek a Dmmr. 3. § (2) bekezdése szerinti körét foglalja magában.

A KONSZDMM táblát az összevont alapú felügyelet alá tartozó, hitelintézeti csoportot vezető hitelintézeteknek kell kitölteni a "Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról" (táblakód: DMM) megnevezésű adatszolgáltatás (a továbbiakban: DMM tábla) helyett úgy, hogy az a csoporton belüli hitelintézetekkel konszolidált adatokat tartalmazza. A hitelintézeti csoportokhoz tartozó, nem csoportvezető, magyarországi székhelyű hitelintézeteknek nincs önálló adatszolgáltatási kötelezettsége.

A KDMM táblát is kizárólag az összevont alapú felügyelet alá tartozó, több magyarországi székhelyű hitelintézetet is tartalmazó csoport esetében kell a hitelintézeti csoportot vezető hitelintézeteknek kitölteni, a magyarországi székhelyű hitelintézetek adatainak figyelembe vételével. Az ezen a körön kívül eső, részvénytársasági formában működő hitelintézetnek - ide nem értve az összevont alapú felügyelet alá tartozó, több magyarországi hitelintézetet is tartalmazó csoport nem csoportvezető hitelintézeteit - kizárólag a DMM táblát kell teljesítenie.

KONSZDMM - Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról - Konszolidált tételek

A tábla kitöltése során a DMM tábla kitöltésére vonatkozó előírások szerint kell eljárni.

KDMM - Havi jelentés kiegészítő adatokról - Konszolidált tételek

Az egyes sorok a) oszlopában a DMM tábla vonatkozó sorainál leírtaknak megfelelő tartalommal kell jelenteni a hitelintézeti csoportot vezető hitelintézetre vonatkozó egyedi adatokat, az egyes sorok b) oszlopában a konszolidált adat és a csoportvezető hitelintézet egyedi adatai közötti különbséget, az egyes sorok c) oszlopában pedig az a) és b) oszlopok összegét kell jelenteni. A tábla e) oszlopa a DMM tábla c) oszlopával megegyező módon számítandó, míg a d) oszlopban a Dmmr.-ben meghatározott súlyokat százalékos formában, egy tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni.

K7HT-K7HB Összevont alapú portfólió elemzés - A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása[28]

A táblákat a magyar számviteli szabályok szerint kell kitölteni. Kivételt képez ez alól azon összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, amely konszolidált éves beszámolóját az IFRS alapján készítik el, azaz amely a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti FINREP adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett. Az e körbe tartozó hitelintézet a táblákat az IFRS-szel összhangba kell, hogy összeállítsa.

Az Integrációs Szervezet azon tagja, amely az MNB határozata alapján a CRR második-negyedik és hatodik-nyolcadik részében, valamint a CRD VII. címében szereplő kötelezettségének szubkonszolidált alapon köteles megfelelni, a táblákat az MNB határozata szerinti szubkonszolidált alapon köteles teljesíteni, és az így jelentett adatokat a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. által az Integrációs Szervezet tagjainak adataival konszolidált jelentése nem tartalmazza.

A táblákban az összevont alapú felügyelet alá tartozó külföldi csoporttagok adatai nem szerepeltetendők.

A táblákban kell részletezni a hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat (folyósítás, törlesztés, leírás, elengedés, vásárlás, eladás). Hitelek alatt az egyedi felügyeleti mérleg 1AB5 Hitelek sorában jelentett tételek értendők, azaz tartalmazzák a pénzügyi lízing követeléseket és a megvásárolt követeléseket is. Ennek megfelelően az IFRS-t alkalmazó hitelintézet esetében a táblák nem tartalmazzák az eszközoldali betéteket és a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti ún. előlegeket, tartalmazzák viszont azon hitelekkel kapcsolatos tranzakciókat, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az értékesítésre tartott befektetett eszközök és elidegenítési csoportok közé sorolt.

A K7HT-K7HB táblák ún. mozgástáblák, ennek megfelelően mind a forintban, mind a devizában nyújtott hitelek esetében olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó bruttó állományt előjelhelyesen korrigálva a forgalmakkal a záró bruttó állományt kapjuk.

A devizában fennálló hitelállományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5.5. pontja szerint kell eljárni.

A táblák oszlopai

Az a) és b) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgynegyedév első napján fennálló bruttó és nettó hitelállomány.

IFRS-t alkalmazó hitelintézet esetében a hitelek bruttó és nettó könyv szerinti értékét a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében foglaltakkal összhangban kell meghatározni. Ennek megfelelően az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelek esetében a bruttó könyv szerinti érték a halmozott értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti értéket jelenti. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek esetében a bruttó könyv szerinti érték a hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegével nem módosított könyv szerinti értéket jelenti.

A c) oszlopban kell a tárgynegyedévben folyósított hitel összegét feltüntetni.

A folyósítások között nem jelenthetők az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló kölcsönök.

A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni. A folyószámlahitel fogalmát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A d) oszlopban kell kimutatni a tárgynegyedévben vásárolt követelések összegét bekerülési értéken.

Az e) és f) oszlopban a tárgynegyedévben törlesztett tőke (ütemezett és rendkívüli) összegét kell szerepeltetni.

Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.

A folyószámlahitelek törlesztés adatait a c) oszlopnál ismertetett módon kell meghatározni.

A törlesztés, előtörlesztés adatok esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.

A gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését sem lehet a folyósítások, illetve a törlesztések között jelenteni. Ezeket a változásokat a j) Egyéb állományváltozás oszlopban kell szerepeltetni.

A g1) és g2) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévben behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból leírt követelésnek a leíráskori bruttó (teljes) nyilvántartási és nettó értékét szektoronkénti bontásban. Itt kell jelenteni a behajthatatlannak nem minősíthető elengedett követelések elengedéskori bruttó nyilvántartási és nettó értékét is.

A h1)-h3) és i1)-i3) oszlopban kell a tárgynegyedévben véglegesen eladott - eladás előtt a mérlegben kimutatott - követelés összegét szerepeltetni könyv szerinti bruttó értéken, nettó értéken és az adásvételi szerződés szerinti értéken (eladási áron), függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor. Könyv szerinti érték feletti értékesítés esetén nettó érték alatt a Hitkr. 9. § (18) bekezdése szerinti értékvesztés-visszaírás előtti nettó érték értendő.

Az eladott követelések teljesítő és nemteljesítő besorolását - az IFRS-t alkalmazó hitelintézet kivételével - a KNPE tábla kitöltési előírásaiban foglaltak alapján kell elvégezni. IFRS-t alkalmazó hitelintézet esetében a besorolást a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F 18.00 kódú táblának a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében foglalt kitöltési előírásai alapján kell elvégezni.

Az eladott kihelyezéseket is azokban a sorokban kell megjelentetni, amelyekben eredetileg is a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.

A j) oszlopban kell feltüntetni a tábla sorai, illetve a forint és deviza táblák közötti (többek között a szektor-, instrumentum besorolás, devizanem változása, kamattőkésítés, stb. miatt szükséges) tárgynegyedéves átsorolásokat, átstrukturálásokat a mozgás irányának megfelelő előjellel. Az oszlopon belül az állomány kivezetését (-) előjellel, az új sorba, táblába történő átsorolást (+) előjellel kell kimutatni. Soron belüli változásnál a változás hatása nettó módon jelenik meg.

IFRS-t alkalmazó hitelintézet esetében az oszlop tartalmazza a hitelek kezdeti értékeléséből, az effektív kamat számításából, illetve a valós érték változásból eredő különbözetek, állományváltozások összegét is.

Az oszlop tartalmazza a deviza átértékelődésből eredő állományváltozások összegét is.

A k1) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén fennálló hitelszerződések darabszámát, a k2) és k3) oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló hiteltartozás összegét bruttó és nettó könyv szerinti értéken. Ennek megfelelően ebben a táblában is szerepeltetni kell a mérlegben szereplő, függővé nem tett kamatokat, melynek változása a j) oszlopban jelentendő.

A k1) oszlopban csak azon szerződések számát kell jelenteni, ahol ténylegesen van fennálló hitelállomány. Tehát a szerződésszám nem tartalmazza az olyan hitelkeret szerződések számát, ahol a hitelt még nem hívták le, továbbá az olyan szerződések darabszámát, ahol a hitelt lehívták ugyan, de a tárgynegyedév végére a hitelállomány 0 egyenleget mutat (vagyis a teljes hitel törlesztésre került). A szerződések száma nem tartalmazza a kényszerhitelek darabszámát.

Eltérve az IAS 39 szabályaitól, a devizahitelek forintosítása esetén a forintosítás nem minősül törlesztésnek, illetve folyósításnak, a kapcsolódó tételeket a j) oszlopban, a deviza táblában negatív, míg a forint táblában pozitív előjellel kell szerepeltetni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz az adatszolgáltató a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is deviza hitelnek kell tekinteni és ennek megfelelően a deviza táblában szerepeltetni.

A táblák sorai

A táblák sorainak kitöltésénél a 7HT, 7HA és 7HB tábláknál leírtak az irányadóak.

Az IFRS-t alkalmazó hitelintézetnek az ügyfél szektorbesorolását a FINREP jelentéssel összhangban, de a belföldi szektorok esetében az egyedi szintű jelentéssel azonos részletezettséggel kell elvégeznie.

IV.

A külföldön hitelintézeti leányvállalattal rendelkező, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeleti jelentése

1. F08KT - KC0200 FINREP és COREP kiegészítő táblák

Az adatokat - az általános előírásoktól eltérően - egységnyi forintban kell megadni.

A táblákat egyrészt az összevont alapú felügyelet alá tartozó teljes hitelintézeti csoportra, másrészt országonként a szubkonszolidált csoportokra (földrajzi alapú, országonkénti konszolidáció) is teljesíteni kell. Ennek megfelelően pl. a Magyarországra vonatkozó szubkonszolidált jelentés a csoport valamennyi, összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi intézményét tartalmazza. A COREP adatszolgáltatást kiegészítő KC0200 tábla esetében az adatszolgáltatás a helyi szabályozás szerinti tőkekövetelményszámításba bevont intézményre, intézménycsoportra teljesítendő.

A devizabontást tartalmazó táblák esetében az adatokat a megadott devizabontásban, az MNB által közzétett, a tárgyidőszak utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. Amennyiben a helyi deviza megegyezik valamelyik rögzített devizával (EUR, CHF, USD), abban az esetben a rögzített deviza táblát kell kitölteni, a helyi devizára (LCY) vonatkozó tábla üresen hagyandó.

F08KT - F08KE Kiegészítő információk - Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése - kiegészítő információk (Összesen, Helyi deviza, EUR, CHF, USD, Egyéb deviza)

A táblában kell jelenteni a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F_08.01 kódú tábla 050 "Betétek" sorának ügyfélszektor, illetve termék szintű alábontását, a táblában előírt részletezésben, összesítve, valamint a táblánként megadott devizák szerinti bontásban, az MNB által közzétett, tárgyidőszak végi hivatalos árfolyamon átszámítva.

A kitöltés során az egyes szektorokat illetően a hitelintézetnek a saját belső definícióit kell követnie. Az egyes kategóriák között átfedés nem lehet. Az alábontó sorok összege nem feltétlenül adja ki a Betétek összesen sorát, ha van egyéb, a nevesített sorokba nem sorolható állomány.

A folyószámlabetét és lekötött betét definíciója megegyezik a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F_08.01 táblára vonatkozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete szerinti kitöltési útmutatóban leírtakkal.

Az oszlopok kitöltése során a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F_08.01 kódú táblára vonatkozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete szerinti kitöltési útmutatóban leírtakat kell figyelembe venni.

F18AKT - F18AKE Kiegészítő információk - A teljesítő és nemteljesítő kitettségekre vonatkozó kiegészítő információk (bruttó könyv szerinti érték) (Összesen, Helyi deviza, EUR, CHF, USD, Egyéb deviza)

F18BKT - F18BKE Kiegészítő információk - A teljesítő és nemteljesítő kitettségekre vonatkozó kiegészítő információk (értékvesztés, hitelkockázat változásából származó valósérték-változás és céltartalékok) (Összesen, Helyi deviza, EUR, CHF, USD, Egyéb deviza)

Ezekben a táblákban kell jelenteni a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F_18.00 kódú tábla 070. és 250. "Hitelek és előlegek" sorának ügyfélszektor, illetve termék szintű alábontását, a táblában előírt részletezésben, összesítve, valamint a táblánként megadott devizák szerinti bontásban, az MNB által közzétett, tárgyidőszak végi hivatalos árfolyamon átszámítva.

A kitöltés során az egyes termékeket illetően a hitelintézetnek a saját belső definícióit kell követnie. Az egyes kategóriák között átfedés nem lehet. Az alábontó sorok összege nem feltétlenül adja ki a fősorokat, amennyiben van egyéb, a nevesített sorokba be nem sorolt állomány.

Az oszlopok kitöltése során a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F_18.00 táblára vonatkozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete szerinti kitöltési útmutatóban leírtakat kell figyelembe venni.

DF0801AA - DF0801AE Devizabontás - Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése (A) (LCY - helyi deviza, EUR, CHF, USD, OTH - egyéb deviza)

DF1800AA - DF1800AE Devizabontás - A teljesítő és nemteljesítő kitettségekre vonatkozó információk (A) (LCY - helyi deviza, EUR, CHF, USD, OTH - egyéb deviza)

DF1800BA - DF1800BE Devizabontás - A teljesítő és nemteljesítő kitettségekre vonatkozó információk (B) (LCY - helyi deviza, EUR, CHF, USD, OTH - egyéb deviza)

A táblák kitöltésére a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. és V. melléklete az irányadó.

KFJOV Kiegészítő információk - Termékjövedelmezőség

A tábla sorai

KFJOV010 Folyósított összeg (Ft): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új állomány.

KFJOV020 Darabszám: Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új ügyletek darabszáma.

KFJOV030 Átlagos futamidő (hónap): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új ügyletek átlagos futamideje hitelvolumennel súlyozva.

KFJOV040 Átlagos hitelösszeg (Ft): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új ügyletek átlagos összege.

KFJOV050 Átlagos kamatláb (%): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új állomány külső kamata (ügyfél által fizetendő kamatláb).

KFJOV060 Nettó finanszírozási költség (%): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új állomány mögött lévő forrás átlagos költsége.

KFJOV070 Kockázati költség (%): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új állomány átlagos várható hitelezési vesztesége.

KFJOV080 Működési költség (direkt és allokált, %): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új állományra vetített becsült működési költségek százalékos mutatója.

KFJOV090 Adóhatás (%): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új állományra vetített átlagos adóhatás.

KFJOV100 Tőkeköltség (%): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új állomány esetében az értékteremtés szempontjából az adott tevékenységgel szemben elvárt átlagos hozam.

KFJOV110 Átlagos kamatmarzs (%): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új állomány átlagos (külső) kamatlába és az azt csökkentő költségek és ráfordítások százalékos mutatójának a különbsége.

KFJOV120 Éves adózott eredmény (Ft): Az adott termékből a tárgynegyedévben kihelyezett új állomány kamatbevételének és az azt csökkentő költségek és ráfordítások különbsége.

A tábla oszlopai

A kitöltés során az egyes termékeket illetően a hitelintézetnek a saját belső definícióit kell követnie.

KF4001 Kiegészítő információk - Szubkonszolidációba bevont intézmények alapadatai

Ebben a táblában kell szerepeltetni a szubkonszolidált jelentésekbe bevont intézmények egyedi adatait. A táblát csak az összevont alapú felügyelet alá tartozó teljes hitelintézeti csoport jelentése tartalmazza.

A tábla kitöltésére a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. és III., illetve az azokhoz kapcsolódó II. és V. melléklete az irányadó,

KC0200 Kiegészítő információk - Kockázati kitettségértékek (CA2)

A tábla tartalmazza a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti C_02.00 tábla C_02.00050 "HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK - Sztenderd módszer (SA)" sorának termék szintű alábontását.

A kitöltés során az egyes termékeket illetően a hitelintézetnek a saját belső definícióit kell követnie, azok között átfedés nem lehet. A részletező sorok csupán kiemelések, azok összege nem adja ki a fősort, amennyiben van egyéb, a nevesített sorokba be nem sorolt állomány.

2. A külföldön hitelintézeti leányvállalattal rendelkező, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményeire vonatkozó felügyeleti jelentése

Az alábbi táblákat az országonkénti szubkonszolidált csoportokra (földrajzi alapú, országonkénti konszolidáció) kell összeállítani. Ennek megfelelően pl. a Magyarországra vonatkozó szubkonszolidált jelentés a csoport valamennyi, összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi intézményét tartalmazza. A COREP táblák esetében az adatszolgáltatás a helyi szabályozás szerinti tőkekövetelményszámításba bevont intézményre, intézménycsoportra teljesítendő.

A tárgynegyedévet követő 25. munkanapig teljesítendő felügyeleti jelentés keretében az alábbi, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti táblákat kell megküldeni, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben megjelölt gyakorisággal:

I. melléklet - A szavatoló tőkére és a tőkekövetelményre vonatkozó adatszolgáltatás

C_01.00 SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)

C_02.00 KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK (CA2)

C_03.00 TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK (CA3)

C_04.00 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: (CA4)

C_05.01 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1)

C_07.00 HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

C_17.00 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR Details): AZ ELŐZŐ ÉVI BRUTTÓ VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT

III. melléklet - Pénzügyi információkra vonatkozó adatszolgáltatás az IFRS-el összhangban

F_01.01 Mérleg: eszközök

F_01.02 Mérleg: kötelezettségek

F_01.03 Mérleg: saját tőke

F_02.00 Eredménykimutatás

F_04.04 Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése: kölcsönök és követelések és lejáratig tartandó befektetések F_05.00 Hitelek és előlegek termék szerinti részletezése

F_06.00 Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek és előlegek részletezése NACE kódok szerint

F_07.00 Értékvesztés elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes vagy értékvesztett pénzügyi eszközök

F_08.01 Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése

F_09.01 Mérlegen kívüli kitettségek: adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások

F_12.00 Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése

F_16.01 Kamatbevételek és ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint

F_18.00 A teljesítő és nemteljesítő kitettségekre vonatkozó információk

F_19.00 Az átstrukturált kitettségekre vonatkozó információk

F_22.01 Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások: Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint

F_22.02 Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások: A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök

F_43.00 Céltartalékok

F_46.00 A sajáttőke-változások kimutatása

X. melléklet - A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó adatszolgáltatás

C_45.00 Tőkeáttételi mutató számítása (LRCalc)

A táblák kitöltésére - a jelen kitöltési előírásokban foglalt, alábbi eltérésekkel - a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet II, V. és XI. melléklete az irányadó:

- a C 07.00 tábla esetében csak az "Összesen" tábla töltendő ki,

- a C_04.00, C_05.01, C_07.00, C_17.00, C_45.00, F_22.01 és az F_22.02 tábla kizárólag az EU tagállamokban lévő szubkonszolidált csoportok esetében töltendőki,

- az ERA rendszeren keresztül beküldendő táblák kódja eltérhet a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti táblakódoktól.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó teljes hitelintézeti csoportra vonatkozó adatszolgáltatás továbbra is a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet előírásai alapján teljesítendő.

4. melléklet az 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

5. melléklet az 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

A pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú EGT-fióktelep felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások

I.

Általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

1.1. A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

1.2. A jelen kitöltési előírások alkalmazásában pénzügyi vállalkozás alatt az ezen típusú EGT-fióktelepet is érteni kell.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a "megnevezés" oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni.

Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezésnél "ismeretlen név" megjegyzést, a kódjelnél "S" betűjelet kell beírni, a törzsszámhoz az elektronikus adatszolgáltatáshoz használt 00001333 számjelet kell beírni. Olyan esetben, ha az ügylet jellege miatt, vagy jogszabály által meghatározottak szerint a vállalkozás név szerint nem ismerhető meg, azt "azonosítatlan szervezet" néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni.

Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a törzsszám oszlopba "8" számjelet kell írni. Azokon a táblákon, ahol kódjel is szerepel, a külföldiek esetében a kódjel oszlopba az ország két betűjeles ISO kódját kell alkalmazni. Amennyiben a szervezet nem külföldi besorolású, a cella üresen hagyható, illetve a HU kódjel feltüntethető.

3.2. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.

4. A Felügyeleti mérleg és a kapcsolódó jelentések kitöltésének általános előírásai

4.1. A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni.

4.2. Az adatok tartalmára, értékelésére stb. vonatkozóan - egyéb előírások hiányában - a Számv. tv.-ben és a Hitkr.-ben előírtak az irányadóak.

4.3. A Felügyeleti mérlegben és kapcsolódó jelentésekben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Hitkr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi vállalkozás minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie. A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

4.4. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben a számviteli politika keretében meghatározott devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

4.5. A Felügyeleti mérleg minden sora a) forint, b) euro, c) egyéb deviza és az ezek összegével megegyező d) összesen oszlopokat tartalmazza.

A külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek - a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyamon - forintra átszámított összegét kell a szerződéses devizanem szerint a b) euro vagy a c) egyéb deviza oszlopban szerepeltetni.

4.6. A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán a Számv. tv. és a Hitkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, illetve forrás oldali be nem fizetett részvénytőke stb.) külön oszlopokban - forrás oldalon soron - kell jelenteni.

4.7. A Felügyeleti mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat - pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat - eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni és nem csökkentve állományukat a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével.

4.8. Az egyes - kockázati, cél-, általános, illetve egyéb - tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban, illetve a számviteli politikában előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

4.9. A Felügyeleti mérlegben szereplő egyes tételeket, instrumentumokat a következőképpen kell figyelembe venni.

4.9.1. A pénzügyi vállalkozás egyéb elszámolási, technikai számlái állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb követelések, illetve kötelezettségek között kell kimutatni.

4.9.2. A befektetési jegyek teljes állományát - a számviteli előírásoktól eltérően - a tulajdonosi részesedést jelentő befektetések között, a változó hozamú értékpapírok között kell kimutatni.

4.9.3. Ha az adott garancia beváltására sor kerül, akkor a beváltás időpontjától kezdődően kell a Mérlegben nyilvántartani, ennek megfelelően a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé - nem a nyújtás, hanem a beváltás napján - alakul át. A kapott garancia a követelés fedezetéül szolgál. Beváltása azt jelenti, hogy vagy az ügyféltől vagy a garantőrtől a pénzügyi vállalkozás hozzájut a követeléséhez.

4.9.4. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét - a számviteli előírásoknak megfelelően - tényleges eladásként/vételként kell kezelni a Felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként a visszavásárlási kötelezettségek között szerepel. A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra a szállításos repóügylet is.

II.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

1. Negyedéves jelentés

20B A pénzügyi vállalkozás rendszeres negyedéves beszámolója

A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket.

A jelentés kitöltése során a folyamatok elemzésénél és számszerűsítésénél az év elejétől bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. A jelentés kitöltése során a folyamatok elemzésénél és számszerűsítésénél az adott negyedévben bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni; az év elejétől bekövetkezett változásokat a jobb érthetőség és a negyedéves változások alátámasztása, indoklása érdekében kell bemutatni. Ezt a jelentést az auditált, éves beszámolóhoz kapcsolódó információkkal is el kell készíteni és megküldeni az MNB-nek.

Témakörök:

I. Eszköz-forrásszerkezet (finanszírozási struktúra, piaci részesedés) alakulása

1. A pénzügyi vállalkozás által végzett egyes tevékenységek megoszlása (pl. 10% pénzügyi lízing, 30% pénzkölcsön nyújtás és 50% folyó faktoring), valamint az eszköz- és forrásszerkezetében bekövetkezett fontosabb változások okai engedélyezett tevékenységenként.

2. A pénzügyi vállalkozás a vonatkozási időpontban érvényes refinanszírozási forrásainak bemutatása. Hitelkeret, illetve egyedi hitelügyletek összege: az adatszolgáltatás napján számított érvényes devizaárfolyamon átszámítva ezer forintban a lehívható keretösszeg, illetve a fennálló hiteltartozás összege.

Lejárat: a hitelkeret lejárata, illetve az egyedi hitelügyletek lejárata (év, hó, nap).

Hitelcél: finanszírozási cél a hitelkeret, illetve az egyedi hitelügyletek vonatkozásában (forgóeszköz-finanszírozás, egyedi tranzakciók finanszírozása stb.).

Hitelbiztosíték típusa: a hitelkeret, illetve az egyedi hitelügyletek mögé lekötött hitelbiztosíték típusa (árbevétel engedményezés, ingatlanra alapított jelzálogjog, ingó zálogjog, kezesség stb.).

Kamat- és díj-kondíciók: a fennálló hitelkötelezettségek éves kamat- és díj-kondíciói (%-ban).

3. A többségi és kisebbségi tulajdonosokkal lebonyolított üzleti kapcsolatok és azok hatása az eszköz- és forrásszerkezetre (tulajdonosi hitelek, adás-vételi tranzakciók, jövőbeni és függő kötelezettségek stb.).

4. A pénzügyi vállalkozás mérlegen kívüli tételeinek bemutatása és az előző negyedéves jelentés óta bekövetkezett változások és okaik.

II. Likviditás

5. A pénzügyi vállalkozás likviditását érintő pozitív és negatív változások (számszerű bemutatása) a beszámolási időszakban.

6. A pénzügyi vállalkozás likviditását befolyásoló események (pl. adótartozás, közüzemi szolgáltatóknak nem fizetés miatti végrehajtás, refinanszírozó felé történő nem fizetés, inkasszó, kezesi kötelezettségből fakadó kötelezettségek nem fizetése) a vonatkozási időszakban.

III. Jövedelmezőség alakulása

7. Részletezni kell az eredmény összetevőinek (kamat, jutalék, pénzügyi műveletek, működési költségek) alakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezőket (pozitív és negatív hatások, egyedi tranzakciók), az árfolyam- és kamatváltozások hatását.

8. Ismertetni kell a pénzügyi vállalkozásnál a beszámolási időszakban hozott, a jövedelmezőséget (pozitív és negatív irányba) befolyásoló legfontosabb döntéseket.

IV. Tőkehelyzet alakulása

9. Rövid szöveges magyarázatot kell adni a pénzügyi vállalkozás jegyzett és saját tőke pozíciójára ható évközi tényezőkről (negatív hatások esetén a megteendő intézkedések).

10. Tájékoztatást kell adni a pénzügyi vállalkozás tőkepozíciójának változására ható tulajdonosi elképzelésekről és intézkedésekről (tőkeemelés, leszállítás stb.).

V. Üzletpolitikai döntések

11. Milyen jelentősebb fejlesztéseket hajtott végre a tárgynegyedévben, és melyek a következő negyedévi tervek (pl. fiókhálózat, számviteli-, információs rendszer bővítése), illetve milyen főbb szervezeti változások történtek.

VI. Kockázatkezelés

12. Ismertetni kell az egyes kockázatok (hitelezési-, piaci-, likviditási-, elszámolási-, működési kockázat) mérése, kezelése területén bevezetett új lépéseket, módszertani változásokat, fejlesztéseket, szervezeti átalakításokat. Ismertetni kell, hogy milyen új kockázatcsökkentő eszközöket vezettek be, milyen arányban végez a pénzügyi vállalkozás az átlagosnál kockázatosabb tevékenységet.

13. Tájékoztatást kell adni a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a pénzügyi vállalkozás tulajdonába került fedezet, illetve biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységről.

VII. Egyéb

14. Jelenteni kell a Hpt. előírásainak megsértését, azok okait, a megszüntetésükre irányuló intézkedéseket és azok végrehajtását.

15. Tájékoztatást kell nyújtani, ha a pénzügyi vállalkozás a tárgynegyedévben kezdi el határon átnyúló tevékenység folytatását, ennek keretében pénzügyi szolgáltatás vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Tájékoztatást kell továbbá nyújtani a határon átnyúló pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás volumenében bekövetkezett jelentős változásról, a változás okairól.

20C A pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése

A kérdőív egyes kérdéseire adandó válaszokat a tárgyidőszak végi állapot szerint kell megadni. Amennyiben a feltett kérdés nem értelmezhető a vállalkozásra, a "nem" választ kell bejelölni.

1. Az intézmény által üzletszerűen végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtása keretében adott záloghitel alatt a kézizálog hitelezési tevékenység folytatását kell érteni. Jelen pontban azokat a tevékenységeket kell az intézménynek bejelölni, amelyekből fakadóan az adott negyedévben az intézmény portfoliójában követelése áll fenn.

5.1.4. Aktuális létszám a tárgyidőpontban: a létszám számbavételénél a KSH által alkalmazott, az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor alkalmazott módszertan alapján kell eljárni, a tárgyidőszak végi létszámadat megjelölésével.

5.3. A tárgyi feltételek meglétét kiszervezett tevékenység esetén a kiszervezést végző társaságra értelmezve kell megadni.

21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök

21B Pénzügyi vállalkozások mérlege - Források

A mérleg (eszközök, források) szerkezete és tartalma megegyezik a Hitkr.-ben foglaltakkal.

A Felügyeleti mérleg kitöltése során figyelembe kell venni az I. 4. pontban meghatározott általános előírásokat.

A táblák oszlopai

A 21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök tábla Nyilvántartási (bruttó) érték a) forint, b) euro, c) egyéb deviza, d) összesen oszlopa az eszközöknek a könyvekben nyilvántartott bekerülési, illetve beszerzési értékét, a pénzügyi vállalkozás által kötött szerződésből fakadó követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeget, a vásárolt követeléseknél a bekerülési értékből a még nem törlesztett részt stb. tartalmazza. A mérlegtételek bruttó könyv szerinti értékét a szerződés szerinti devizanemnek megfelelő oszlopban kell feltüntetni. A számvitelileg elszámolható értékvesztéssel, értékcsökkenéssel, céltartalékkal nem szabad az adott eszközt csökkenteni, mert ezeket az értékeket a 21A tábla e) Értékcsökkenés, értékvesztés oszlopban, az adott eszköz sorában kell feltüntetni. A 21A tábla e) oszlopban kell feltüntetni az immateriális javak és a tárgyi eszközök után elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését is. Az immateriális javak és tárgyi eszközök, valamint a befektetési célú részvények, részesedések értékelése miatti értékhelyesbítés összegét külön sorokon kell bemutatni. Az (f) forint, (g) euro, (h) egyéb deviza, (i) összesen oszlopban az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti nettó értéket kell szerepeltetni.

A táblák sorai

A követelések számbavételénél a rövid lejáratú követelések között kell figyelembe venni a - vonatkozó számviteli előírás szerint - függővé nem tett, tehát a mérlegben követelésként a 3-as számlaosztályban kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét is.

A pénzügyi vállalkozás által visszavásárolt, belföldön, illetve külföldön saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát az 21A5121 soron, míg a 21A71 Saját részvények soron a visszavásárolt saját részvény állományát kell visszavásárlási értéken feltüntetni.

A 21A722 Egyéb követelések soron kell szerepeltetni a Hitkr. 6. § (4) bekezdésében előírt követeléseket, származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete kivételével, mivel azt külön, a 21A723 sorban, az egyéb követelésekből kiemelve kell kimutatni. Az 21A tábla f) oszlopában kell a Könyv szerinti (nettó) értéket feltüntetni, amely a Számv. tv. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, illetve értékcsökkenéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve a valós értéknek megfelelő érték.

A 21B Pénzügyi vállalkozások mérlege - Forrás táblában a beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell feltüntetni. A tételek sorrendje megegyezik a számviteli jogszabályban (Hitkr.) felsoroltakkal.

Ha a vállalkozás a valós értéken történő értékelést alkalmazza, akkor a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözetét a 21B14 sorban, az ügyfelekkel szembeni kötelezettség értékelési különbözetét a 21B24 sorban kell szerepeltetni. A származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét külön, a 21B43 sorban, az egyéb kötelezettségekből kiemelve kell kimutatni.

A 21B4 Egyéb kötelezettségek soron kell feltüntetni a Hitkr. 7. § (7) bekezdésében előírt kötelezettségeket. A 21B87 Értékelési tartalék sorban kell összegezni - a számviteli szabályok szerint megképzett - értékelési tartalékot, amely egyrészt a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítésből, másrészt a valós értékelésből adódik.

A pénzügyi vállalkozásnak ugyanezen a táblákon kell közölni az auditált, éves beszámolónak megfelelő adatokat. Az év végén a 21A tábla i) oszlopában szereplő eszközök, illetve a 21B tábla d) oszlopban szereplő források auditált adatainak meg kell egyeznie a pénzügyi vállalkozások részére előírt éves beszámoló adataival.

21C Pénzügyi vállalkozások - mérlegen kívüli kötelezettségei

A táblában a mérlegen kívüli tételek közül a pénzügyi vállalkozás függő, illetve jövőbeni kötelezettségei, valamint a továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok számviteli nyilvántartás szerinti állományát kell kimutatni.

A tábla sorai

21C0 Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen: Itt kell a beszámolás napján fennálló, a számviteli szabályok szerinti mérlegen kívüli - a részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni - kötelezettségek összegét szerepeltetni.

21C1 Függő kötelezettségek összesen: Itt kell kimutatni a Hitkr. 20. § (2) bekezdése szerint a mérlegen kívül nyilvántartott függő kötelezettségek eredeti (szerződés szerinti) összegeit. A devizában nyújtott függő kötelezettségek forintösszegét a 21C tábla b) oszlopában kell kimutatni. A beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell feltüntetni. A tételek sorrendje megegyezik a számviteli jogszabályban felsoroltakkal.

21C2 Jövőbeni kötelezettségek összesen: A mérlegen kívüli tételek közül a beszámolás napján fennálló jövőbeni kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal és a részletező sorok szerint az eredeti (szerződés szerinti) összeggel kell feltüntetni. A devizában nyújtott jövőbeni kötelezettségek forintösszegét a b) oszlopban kell kimutatni.

21C3 Továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok: A mérlegen kívüli kötelezettségek közül külön soron kell feltüntetni a továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok 0. számlaosztályban nyilvántartott értékét.

A tábla oszlopai

A tételeket a szerződés szerinti devizanem alapján kell besorolni az a) forint, b) euro, c) egyéb deviza oszlopba. A d) oszlopban szereplő érték az egyes tételek összesített értékét tartalmazza.

21D Pénzügyi vállalkozások - Mérlegen kívüli követelései

A tábla kitöltése során ebben a táblában a mérlegen kívüli tételek közül a pénzügyi vállalkozásnak a számviteli nyilvántartás szerinti függő, illetve jövőbeni követeléseit, a nyilvántartott fedezeteket, valamint a függővé tett kamatokat, kamatjellegű jutalékokat kell részletezni.

A tábla sorai

A 21D0 Mérlegen kívüli követelések összesen sor a függő követelések (21D1), a jövőbeni követelések (21D2), a biztosítékok és fedezetek teljes értéken (21D3) és a függővé tett kamatok és kamat jellegű jutalékok (21D5) összesítésére szolgál.

21D3 Biztosítékok és fedezetek értéke - teljes értéken: Ezeken a sorokon a Hitkr. 20. § (5) bekezdése szerint a mérlegen kívüli tételnek minősülő, kapott biztosítékok és fedezetek összegét - a pénzügyi vállalkozás fedezetértékelési szabályzata alapján - az utolsó fedezetértékelés alkalmával meghatározott teljes értéken kell bemutatni. A teljes érték a jogszabálynak, illetve a pénzügyi vállalkozás belső szabályzatának megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti. Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, itt mindegyiket fel kell tüntetni.

21D4 Biztosítékok és fedezetek értéke - a követelés erejéig: Ezekben a sorokban a fentiek szerinti megbontásban kell szerepeltetni az egyes fedezeteket, de nem teljes értéken, hanem csak a mögöttük álló teljes ügyfélkövetelés és a hitelintézeti ügyfelekkel szembeni követelés - a mérleg 21A4 és 21A32 sora (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat, ideértve a Hitkr. szerint függővé tett kamatokat is) - erejéig. Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, akkor itt az elsődleges fedezettel kezdve - de csak a követelés erejéig - több fedezet is feltüntetésre kerülhet.

A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket teljes mértékben, de a fedezetértékelési szabályoknak megfelelő értéken kell számításba venni.

Abban az esetben, ha a pénzügyi vállalkozás a hitelezési tevékenysége kockázatának csökkentésére fedezetet vont be, a 21D3 Biztosítékok és fedezetek értéke - teljes értéken és 21D4 Biztosítékok és fedezetek értéke - a követelés erejéig sor kitöltése egyaránt kötelező, de az összesítésnél csak a 21D3 soron feltüntetett biztosítékok értékét kell figyelembe venni.

A jogszabályok szerint a pénzügyi vállalkozásnak saját magának kell nyilvántartását úgy kialakítani, hogy a jelentésben fedezetként szereplő összeg bizonylattal alátámasztott és helyszíni vizsgálat során tételesen ellenőrizhető legyen.

21D5 Függővé tett kamat, kamatjellegű jutalékok: Itt a számviteli előírások szerint függővé tett kamatokat és kamat jellegű jutalékokat kell jelenteni.

A tábla oszlopai

A tételeket a szerződés szerinti devizanem alapján kell besorolni az a) forint, b) euro, c) egyéb deviza oszlopba. A d) oszlopban szereplő érték az egyes tételek összesített értékét tartalmazza.

21R Pénzügyi vállalkozások - Mérlegadatok részletezése

A táblában a pénzügyi vállalkozás külön feltüntetett eszközeit, illetve forrásait ügyfélszektorok [nem pénzügyi vállalatok, háztartások (lakosság, önálló vállalkozók), egyéb ügyfelek] szerint kell részletezni. A táblában az ügyfelekkel szembeni követeléseket tovább kell bontani a finanszírozás célja ("Gépjármű-", "Ingatlan-," "Termelőeszköz-finanszírozás", "Egyéb célú kihelyezések"), majd a finanszírozás módja ("Pénzügyi lízing", "Hitel") szerint.

A tábla oszlopai

A forintügyleteket az a) oszlopban, a devizatételeket a devizanemnek megfelelően a b) vagy a c) oszlopban kell kimutatni. A forint és deviza értékeket a d) oszlopban kell összegezni. A számviteli előírások szerint elszámolt értékvesztést az e) oszlopban kell szerepeltetni. Az f)-i) oszlopban az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti (nettó) értéket kell kimutatni az a)-d) oszloppal egyező devizális bontásban.

A tábla sorai

A 21R0 sorban a hitelintézetekkel szembeni követelések összegét kell beírni, amely megegyezik a felügyeleti mérlegben a 21A3 sorkód alatt szereplő összeggel.

A 21R1 sorban az ügyfelekkel szembeni követeléseket kell összegezni, amely megegyezik a felügyeleti mérlegben a 21A4 sorkód alatt szereplő értékkel. Az ügyfélköveteléseket szektorok szerint "nem pénzügyi vállalatok", "háztartások", ezen belül "lakosság" és "önálló vállalkozások", valamint "egyéb ügyfelek" és "ebből: államháztartás" sorokban kell alábontani.

A 21R11 Nem pénzügyi vállalatok sort a járulékos vállalkozások adataival együtt kell kitölteni.

A 21R12 Háztartások sort tovább kell bontani lakosságra (21R121) és önálló vállalkozókra (21R122).

A 21R111, 21R1211, 21R1221, 21R131 Gépjármű finanszírozásból származó követelések sornak az ügyfelekkel szembeni követelésekből (21R1 sorkód) a gépjármű finanszírozásból származó összes (lízing, pénzkölcsön) követelést kell tartalmaznia. A követeléseket szektorok szerint "nem pénzügyi vállalatok", "háztartások", ezen belül "lakosság" és "önálló vállalkozások" sorokra kell alábontani. A többi, nem kiemelt ügyfelet az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések sorban kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem szerepelhet. Az ügyfélszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani "Pénzügyi lízing" és "Hitel" kategóriákra.

A 21R112, 21R1212, 21R1222, 21R132 Ingatlan finanszírozásból származó követelések soron az ügyfelekkel szembeni követelésekből az ingatlan finanszírozásból származó összes (lízing, pénzkölcsön) követelést kell feltüntetni. A követeléseket szektorok szerint "nem pénzügyi vállalatok", "háztartások", ezen belül "lakosság" és "önálló vállalkozások" sorokra kell alábontani.

A többi, nem kiemelt ügyfelet az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések sorban kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem szerepelhet. Az ügyfélszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani "Pénzügyi lízing" és "Hitel" kategóriákra.

A 21R114, 21R1213, 21R133 Egyéb célú kihelyezések sorban kell feltüntetni minden olyan ügyféllel szembeni követelést, amelyet a pénzügyi vállalkozás nem ingatlan vagy gépjármű megszerzése céljából nyújtott ügyfelének.

Itt kell feltüntetni többek között az ingatlan vagy gépjármű fedezete mellett nyújtott szabad felhasználású hiteleket, és a faktoring követeléseket is. Az ingatlan fedezete mellett nyújtott szabad felhasználású hitelek és a faktoring követelések állományát a részletező sorokon külön be kell mutatni.

A 21R12131 Lakossági fogyasztási hitelek (a gépjárműhitelek és a gépjárműlízing kivételével) sorban kell szerepeltetni a lakossági követelések közül a fogyasztási hitelnek minősülő állományt a gépjárműhitelek és a gépjárműlízing kivételével. A külön sorokon (21R12112 és 21R12111) kimutatott gépjárműhitel és gépjárműlízing állományokat itt nem kell szerepeltetni. A gépjármű-vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák, ideértve a gépjárműként funkcionáló haszonjárműveket is. A 21R121311-21R121314 sorban a lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek további ügylettípus szerinti részletezését kell megadni. A 21R121311 sorban a személyi hitelek állományát kell jelenteni. A személyi hitelt a pénzügyi vállalkozás a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése - tárgyi fedezet bevonása - nélkül folyósítja az ügyfélnek. A 21R121312 Szabad felhasználású jelzáloghitelek sorban a hitelcélhoz nem kötött, jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell feltüntetni. A 21R121313 Áruhitelek sorban az áruvásárlási hitelek állományát kell jelenteni. Az áruvásárlási hitel a tartós fogyasztási cikkek - a gépjármű kivételével - lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza. A 21R121314 Egyéb fogyasztási hitelek sorban az előzőekben fel nem sorolt hiteleket kell kimutatni.

A lakossággal szembeni fogyasztási hitelek teljes állományát, amely tartalmazza a gépjárműhiteleket és a gépjárműlízinget is, tájékoztató adatként a 21R1214 sorban kell szerepeltetni.

A 21R12132 Lakossággal szembeni egyéb követelés sorban kell kimutatni a lakossággal szemben fennálló, előbbiekben nem részletezett követelés értékét. A részletező sorok közül a 21R121321 soron a faktoringból származó követeléseket, a 21R121322 soron a kézizálog hitelezésből származó követeléseket kell kiemelni.

A táblában külön nem kiemelt ügyfelet (pl. önkormányzat) a 21R13 Egyéb ügyfelek sorban kell feltüntetni. Az egyéb ügyfelekkel szembeni követelésekből a 21R130 soron külön ki kell emelni az államháztartás szektoraival szemben fennálló ügyfélkövetelés teljes állományát (hitel, pénzügyi lízing, faktoring). E kiemelt követeléseket a 21R131-21R133 sorokon hitelcél szerint is fel kell tüntetni.

A 21R2 sor alatt összesített, és a felügyeleti mérleg eszközei között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (21A51 sorkód), a részvények és más változó hozamú értékpapírok (21A52 sorkód), a részvények, részesedések befektetési célra (21A53 sorkód), valamint a részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban (21A54 sorkód) sorokat részletezni kell az értékpapír kibocsátója szerint (hitelintézetek, nem pénzügyi vállalatok és egyéb ügyfelek kategória). A részvények és részesedések befektetési célra soron figyelembe kell venni az eszköz érték meghatározásánál az esetleges értékhelyesbítés összegét.

A felügyeleti mérleg forrás adatok részletezése során a 21R3 Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek sorból a felvett hiteleket külön sorokban, lejárat szerinti bontásban kell jelenteni. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeket (21R4 sor) - a követelésekkel megegyező - szektor szerinti bontásban kell közölni. A 21R3 és 21R4 sort a felügyeleti mérleg vonatkozó adatával (21B1 és 21B2) egyezően kell kitölteni.

22A Pénzügyi vállalkozások eredménykimutatása

A táblában a pénzügyi vállalkozás bevételeit, illetve ráfordításait és költségeit, tárgynegyedévi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell bemutatni.

A tábla a pénzügyi vállalkozásnak - a hatályos számviteli előírások alapján összeállított - főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, szerkezetében alapvetően a Hitkr. 2. melléklet Eredménykimutatás I. szerkezetét követi. Tartalmi kitöltésére a Hitkr. előírásai az irányadók azzal, hogy az egyes a felügyeleti jelentésekre vonatkozó, illetve a mérleg elején szereplő fogalmak, definíciók az eredménykimutatásra is érvényesek.

A 22A tábla a) oszlopában a tárgynegyedévi, a b) oszlopában az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.

Az eredménykimutatás alapértelmezésben: 1) a bevételek eredményt növelő, 2) a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek, 3) az értékvesztés és a céltartalék-képzés ráfordításként, 4) az értékvesztés visszaírása és a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék-csökkenés) bevételként szerepel.

Ha a pénzügyi vállalkozás - számviteli politikájában is rögzítetten - a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni, és az adott tételcsoportban elszámolni az értékelésből származó nyereséget vagy veszteséget, illetve az értékelési különbözetet, függetlenül attól, hogy a bevételt vagy ráfordítást csökkenti, illetve növeli. A pénzügyi műveletek nettó eredményén belül külön sorokban kell feltüntetni az értékelési különbözeteket.

A ráfordításokat és költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban a pénzügyi vállalkozás jelentésében - a számlák aggregálása után - valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban a negatív előjelet ki kell tenni.

A tábla sorai

Az adatszolgáltatásban az alábbi részletező adatokat kell bemutatni:

A 22A22 sor értékéből külön soron, a 22A223 soron kell szerepeltetni a "Külfölditől kapott (járó) jutalék- és díjbevétel" értékét, valamint a 22A23 sor értékéből a 22A233 soron a "Külföldi részére fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások" értékét.

A 22A261 "Kapcsolódó személyek és vállalkozás miatti ráfordítások" és a 22A281 "Kapcsolódó személyek és vállalkozás miatt" soron kell részletezni azokat a költségeket és ráfordításokat, amelyek a pénzügyi vállalkozás anyavállalatával, leányvállalatával, tulajdonosával vagy olyan vállalkozással szemben merültek fel, amelyben a pénzügyi vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A pénzügyi szervezetek különadóját a 22A2822 Egyéb ráfordítás soron kell szerepeltetni.

Év közben az eredmény a pénzügyi vállalkozás főkönyvi adatain alapuló, a Hitkr. 12. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően lezárt eredményének - a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének - a ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összege. Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a pénzügyi vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván. Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a 21B Mérleg-Források tábla 21B88 Tárgyévi eredmény (év közben eredmény) sorával.

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekben az eredmény meghatározásakor azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - az előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell.

Auditált eredménykimutatás: A pénzügyi vállalkozás évente egy alkalommal ugyanezen a táblán, a "Halmozott" elnevezésű oszlopban közli az auditált éves beszámolónak megfelelő adatokat. Az auditált eredménykimutatás "Tárgynegyedév" oszlopában az auditált éves beszámolóban szereplő érték tárgynegyedévre jutó, időarányos részét kell szerepeltetni. A 22A5 Adófizetési kötelezettség soron szereplő adatnak az év végi auditált jelentésben meg kell egyezni az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

A 22A91 soron kell szerepeltetni a tárgyidőszakban ténylegesen jóváhagyott osztalék és részesedés összegét.

23B Pénzügyi vállalkozások - Lejárati összhangelemzés

A tábla a pénzügyi vállalkozás likviditási kockázatának felmérésére szolgál.

A táblát a tárgyidőpontban elkészített mérleg adataiból kiindulva, a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni. Az eszközöket könyv szerinti (nettó) értéken kell besorolni. Az eszközök és a források felsorolásánál az aktív, illetve a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb elszámolások állományát a 23B117 és 23B133 soron összevontan kell szerepeltetni. A Saját eszközök eszközcsoportban a pénzügyi vállalkozás saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek. Itt az eszközök közül a visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény állományát, a készleteket, valamint az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét kell feltüntetni.

A bevételeket, illetve ráfordításokat a beszámolási időszak végétől számítva 1 évre kell kimutatni. Itt az aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként már egyszer feltüntetetteket nem lehet kimutatni, de a kamat függővé tételi szabály miatt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartott, és várhatóan pénzmozgásként megjelenő bevételek beszámíthatóak.

A tábla oszlopai

Az a) Lejárt oszlopban könyv szerinti értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. A b)-g) oszlopban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A tárgynapon fennálló mérleg (eszköz, forrás) és mérlegen kívüli tételeket, valamint az ezekhez kapcsolódó tőketörlesztő, kamat, jutalék és egyéb bevételeket és ráfordításokat - a kitöltés időpontjában ismert (szerződés szerinti) kondíciókkal és lejáratokkal - a hátralévő futamidejük szerint kell megbontani és az esedékességeiknek megfelelő időkategória oszlopban az ismert cash-flow értéken a megfelelő sorokban jelenteni. A h) Lejárat nélküli oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő tételeket kell feltüntetni. Az i) oszlopban a beszámolás napján fennálló céltartalék összegét kell beírni. A j) Összesen oszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett, illetve a lejárat nélküli oszlopok összesített értékét a céltartalékok levonásával kell kimutatni.

A tábla sorai

A 23B132 sorban a hitelezői jogot megtestesítő értékpapírokat a lejárat (esedékesség) szerint, amennyiben valamelyik értékpapír konkrét lejárathoz nem köthető, vagy a konstrukcióban lehetőség nyílik az értékpapír lejárat előtti visszaváltására a b) 0-30 nap oszlopban kell jelenteni.

A 23B21 Bázispozíció sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (23B11 és 23B12 sor) eszköz- és (23B13 és 23B14 sor) forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandó.

A 23B22 Halmozott bázispozíció sorban az egymást követő oszlopokban számított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket, azaz a kumulált összeget kell feltüntetni.

A mérlegen kívüli tételek lejárati bontását a sorokban részletezett ügyletek (tételek) szerint kell kimutatni. A mérlegen kívüli kötelezettségeket a 23B31 sorban, a követeléseket a 23B32 sorban kell összesíteni.

A mérlegen kívüli kötelezettségekből csak azokat a kötelezettségeket kell feltüntetni, amelyek nagy valószínűséggel kifizetésre kerülnek. A 23B311 sorban a valószínűleg beváltásra kerülő garanciák és kezességvállalások értékét kell a lehívásnak megfelelő idősávban beírni.

A mérlegen kívüli követelésekből a 23B321 soron kell a kapott garanciák és kezességek azon részét jelenteni, amelyhez kapcsolódó követelés már lejárt tétellé vált és a pénzügyi vállalkozás a kapott garanciát vagy kezességet igazoltan érvényesíteni fogja, ezáltal a likviditását ténylegesen növeli. A 23B322 sorban kell a refinanszírozásra kapott hitelkeretekből még szabadon lehívható egyenleget jelenteni. Az egyes időpontokhoz tartozó értékeket a várható lehívásokkal kalkulálva kell beállítani. Ha a hitelkeretet határozatlan időtartamra kötötték, akkor annak kihasználatlan részét a h) oszlopban kell feltüntetni.

A 23B41 Nettó bázispozíció értékének kiszámításakor a 23B21 Bázispozíció sorhoz a 23B32 soron kimutatott mérlegen kívüli követelés értékét, mint várható pénzbevételt hozzá kell adni és a 23B31 sorban szereplő mérlegen kívüli kötelezettségek, mint várható kiadás összegét le kell vonni. A 23B42 Halmozott nettó bázispozíció sorban a kumulált értékek kiszámítása a 23B41 sor alapján történik, az egymást követő oszlopokban számított módosított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket kell feltüntetni.

23C Pénzügyi vállalkozások - Ügyfelekkel szembeni tőkekövetelések alakulása

A táblában a pénzügyi vállalkozásnak az ügyfelekkel szembeni tőkeköveteléseinek állományát, tárgyidőszaki alakulását kell bemutatnia. A részletezést a forint, a deviza, valamint az összesített állományra kell elvégezni. A devizában megadott összegeket a számviteli politikában meghatározott árfolyamon, forintban kell megadni. A deviza alapú forinthiteleket a deviza oszlopokban kell feltüntetni.

A tábla oszlopai

Nyitó bruttó érték: Az adott beszámolási időszak elején az összes, ügyfelekkel szembeni, még élő tőkekövetelés könyv szerinti nyitó bruttó értéke és az állományhoz tartozó szerződések darabszáma.

Tranzakciós növekmény folyósításból: Az adott beszámolási időszak alatt keletkezett, ügyfelekkel szembeni követelés (új ügylet); a megkötött és hatályba lépett szerződésen alapuló, kifolyósított ügyletek (hitel, lízing) bruttó bekerülési értékének összege és az új ügyletek darabszáma.

Tranzakciós növekmény vásárlásból: Az adott beszámolási időszak alatt keletkezett, ügyfelekkel szembeni követelés (új ügylet vásárlásból, jellemzően faktoring-követelések) bruttó bekerülési értékének összege és az új ügyletek darabszáma.

Tranzakciós növekmény (egyéb): Az adott beszámolási időszak alatt, nem új ügyletkötés (folyósítás, vásárlás) miatt keletkezett, ügyfelekkel szembeni követelés bruttó bekerülési értéke. Ezen a soron kell kimutatni pl. ha az ügylet alapját képező szerződésben devizanem változás történik, vagy ha a devizahitel-szerződés felmondásra kerül. (A felmondott devizahitel-szerződés alapján fennálló követelést forintkövetelésként kell a továbbiakban nyilvántartani.) Lejárt követelés vásárlás esetén abban az esetben kell a felmondott követelést forint követelésként nyilvántartani, amennyiben erről az eredeti szerződés ilyen tartalmú rendelkezést tartalmaz, és erről az ügyfél kiértesítése a felmondáskor megtörtént.

Itt jelennek meg a pénzügyi vállalkozás könyveiben történő átsorolások is, melyek egyéb állománynövekedésként is jelentendők. Tranzakciós csökkenés törlesztés miatt: Az adott beszámolási időszak alatt az ügyfelek által törlesztett követelésállomány bruttó értéke és a teljes visszafizetéssel érintett, lezárt/megszűnt ügyletek darabszáma.

Tranzakciós csökkenés eladásból: Az adott beszámolási időszak alatt eladott, továbbengedményezett, ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értéke és az eladott, továbbengedményezett követelések darabszáma.

Tranzakciós csökkenés leírás, elengedés miatt: Az adott beszámolási időszak alatt leírt, elengedett ügyletek bruttó értéke, és ezen szerződések darabszáma.

Tranzakciós csökkenés (egyéb): Az adott beszámolási időszak alatt keletkezett olyan állománycsökkenés, mely az előzőekben nem került nevesítésre. Itt jelennek meg a pénzügyi vállalkozás könyveiben történő átsorolások is, melyek egyéb állománynövekedésként is jelentendők.

Záró bruttó érték: Az adott beszámolási időszak végén az összes, ügyfelekkel szembeni, még élő követelés könyv szerinti záró bruttó értéke, valamint az élő szerződések darabszáma.

Az adatokat minden oszlopban - a tranzakció jogcímétől függetlenül - pozitív előjellel kell feltüntetni.

A záró állomány összesen értéke megegyezik a felügyeleti mérleg ügyfelekkel szembeni követelés soron (21A4) kimutatott bruttó érték kamatkövetelésként a 3-as számlaosztályban elszámolt kamat értékével csökkentett összegével.

A tábla sorai

A tábla soraiban az ügyfelekkel szembeni tőkekövetelést részletezni kell az engedélyezett tevékenységek (pénzügyi lízing, hitel és pénzkölcsön, faktoring) összértéke és darabszáma szerint. A megvásárolt követeléseket (folyó faktoring, illetve work-out ügyletek) a mérlegben szereplő bruttó bekerülési értéken kell kimutatni.

Tájékoztató adatok között kell kiemelni a Továbbengedményezett work out szerződések (jan. 1-től halmozott) darabszámát (23C5), melyből külön sorokon kiemelésre kerülnek a fogyasztót érintő továbbengedményezett work out szerződések (23C51), a pénzügyi intézmény (23C511) és a nem pénzügyi intézmény számára tovább engedményezett szerződések darabszáma (23C512),

Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró azon természetes személyt kell érteni, aki az MNB tv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást vesz igénybe.

24E Pénzügyi vállalkozások - Portfólió összetétel- Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken)

A tábla a lejárati esedékességi határidővel rendelkező követeléseket tartalmazza, a jelentéskor érvényes szerződés szerinti követelések fizetési késedelmességét vizsgálja oly módon, hogy a portfolió összetételében a nemfizetésbe forduló szerződések teljes értéke szerepel az egyedi szerződések legrégebben lejárt hátralékának késedelmességi időpontjához igazítva.

A kockázatvállalásokat szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni, attól függetlenül, hogy a pénzügyi vállalkozásnak az adott ügyféllel szemben több lejárt követelése is van. Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített. A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a pénzügyi vállalkozás a követelést mikor vásárolta. Ha a követelés megvásárlásakor annak lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

A portfolió összetételének meghatározása bruttó értéken történik.

A tábla oszlopai

Az a) Nem lejárt, szerződés szerint oszlopban csak azok a követelések szerepelhetnek, amelyeknél az aktuális szerződés szerinti teljesítés nem esett késedelembe, azaz a szerződés hátralékos tétellel nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hitel átstrukturált vagy sem.

A b)-e) Lejárt tételek oszlopokba az eszközöket a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni a következők szerint:

Ha a pénzügyi vállalkozás egy ügyféllel szemben több késedelmes szerződéssel, kockázatvállalással is rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül, a szerződésenkénti legrégebbi hátraléknak megfelelő lejárati időintervallumokba kell besorolni. Egy szerződés vagy kockázatvállalás lejárt kamatkövetelését a számviteli szabályok szerint a késedelmes teljesítéstől számított 30 napig a tőkeköveteléshez kapcsoltan, a megfelelő lejárati sávban kell szerepeltetni. 30 napon túl a függővé tett kamat összegét a lejárati sáv meghatározása szempontjából a tőkeköveteléstől elkülönítetten figyelembe kell venni, de annak összegét csak a 24E7 részletező sorokon, a tábla IV. szakaszában kell megjeleníteni. Amennyiben a pénzügyi vállalkozás lejárt követelést vásárol, akkor a bruttó értéket - amely bekerüléskor megegyezik a vételár összegével - a lejárt tételek között kell szerepeltetni.

Ha egy átstrukturált hitel vagy annak része késedelmessé válik, a teljes állományt át kell helyezni a késedelmes napok száma alapján a megfelelő lejárati oszlopba.

Az f) Összesen oszlopban az a)-e) oszlopokban szereplő szerződések teljes összegét kell összesíteni.

A g)-l) Fedezetek értéke a követelés erejéig szerződésenként oszlopokban a fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés lejártság szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi vállalkozás által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződés lejártsági összetételének megfelelően.

Az m)-r) Követelések értékvesztése szerződésenként oszlopokban a követeléseken fennálló értékvesztés állományát kell kimutatni a szerződésenkénti lejárati összetételnek megfelelő bontásban. Az adatokat negatív előjellel kell feltüntetni.

Abban az esetben is kell negyedévente adatot szolgáltatni, ha a pénzügyi vállalkozás a Hitkr. 13. § (10) bekezdésében foglaltak alapján - a számviteli politikájában foglaltaknak megfelelően - úgy dönt, hogy a követeléseit csak évente egyszer, év végén az éves beszámoló készítésekor értékeli.

Az s) Értékelési különbözet oszlopba csak valós piaci értékelést alkalmazó pénzügyi vállalkozásoknál kerülhet adat. Az oszlopban az adott sorokhoz kapcsolódó valós piaci értékelési különbözeteket kell megadni, előjelhelyesen [állomány értékét növelő (+)/csökkentő (-) értékkülönbözet], feltéve, hogy az értékelési különbözet a könyv szerinti érték része.

A tábla sorai

I. LEJÁRATI ESEDÉKESSÉGGEL RENDELKEZŐ KÖVETELÉSEK

Itt kell kimutatni a követelésállomány lejárati összetételére, a kapcsolódó fedezetek értékére, a különböző lejárati sávokra vonatkozóan megképzett értékvesztések értékére, valamint összesítetten az Értékelési különbözetre vonatkozó adatokat a sorokban meghatározott szektorbontás szerint. A tábla szektorbontása megegyezik a 21R táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

A 24E5 részletező sorai, a tábla II. KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK című részében két fő szempont alapján kiemelt hitelkategóriákra kell adatokat szolgáltatni. A három fő szempont szerinti adatszolgáltatás fősorait (24E51, 24E52, 24E53) nem kell kitölteni, mivel azok alábontásai a lényeges tételeket tartalmazzák, az alábontó sorok értékei nem feltétlenül adják ki a fősorok értékeit.

24E51 Lakosság részére nyújtott hitelek sor

1 évnél hosszabb türelmi idővel (tőke vagy kamat) nyújtott hitelek

Kitöltési szabályok:

- A teljes bel- és külföldi szektorra kell adatot szolgáltatni.

- Az 1 évnél hosszabb türelmi idővel nyújtott hiteleket a hitel teljes időtartama alatt a 24E511 sorban kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a türelmi idő lejárt vagy sem.

- Ha a pénzügyi vállalkozás egy, eredetileg nem türelmi idős (pl. annuitásos törlesztésű) hitelt átstrukturált és az újratárgyalást követően a hitel türelmi idővel rendelkezik, akkor a hitelt a 24E511 sorban, a Nem lejárt, szerződés szerint oszlopban kell kimutatni. Ha az átstrukturált hitel hátralékossá válik, ebből az oszlopból a megfelelő lejárati sávba át kell sorolni.

24E52 Csoporttagok közötti hitelezés sorok

Ebben a szakaszban a pénzügyi vállalkozás által a tulajdonosi (pénzügyi vállalkozás anyavállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a pénzügyi vállalkozásban meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos) és befektetői (olyan vállalkozás, amelyben a pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója meghatározott részesedéssel rendelkezik) kapcsolt, jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoknak, természetes személyeknek nyújtott hiteleket kell megjeleníteni.

24E53 Követeléskezelésre megvásárolt faktoring (work-out) - követelések teljes összege

Ebben a szakaszban kell bemutatni a pénzügyi vállalkozás által követeléskezelésre megvásárolt ügyletekből fennálló, az adóssal szembeni követelés teljes értékét. A követelések teljes értékét az adóssal kötött szerződés devizaneme szerinti sorban kell tovább bontani (forint, euro, egyéb deviza). Amennyiben a deviza-hitelszerződés felmondásra került, és az ügyféltől forintban követelik tartozását, a forint sort kell kitölteni.

A 24E6 részletező sorai, a III. MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

A 24E6 Mérlegen kívüli tételek között kell szerepeltetni a Hitkr. 20. § (2) bekezdésében felsorolt, a 0. Nyilvántartási számlákon részletezett tételeket összesítve.

24E61 Függő kötelezettségek

Itt kell kimutatni a pénzügyi vállalkozás által a Hitkr. 20. § (2) bekezdésében meghatározott, 0. Nyilvántartási számlákon nyilvántartott függő kötelezettségek teljes összegét.

A 24E611 Peres ügyekkel kapcsolatos állományok soron azokat a kötelezettségeket kell megjeleníteni, ahol a pénzügyi vállalkozás az alperes. A bruttó állományi adatként a perértéket kell feltüntetni.

A 24E612 soron a Követelésértékesítés miatt fennmaradó függő kötelezettségeket (visszkereseti jog, egyéb) kell jelenteni.

A 24E613 Hitelígérvények soron kell kimutatni a hitelszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalások összegét.

A 24E614 Vállalt kezességek soron kell szerepeltetni a pénzügyi vállalkozás által vállalt kezesség tárgyidőszak végén fennálló összegét.

A 24E615 Egyéb függő kötelezettségek soron kell kimutatni a Hitkr. 20. § (2) bekezdésében felsorolt kötelezettségvállalásokat a 24E611, 24E612, 24E613, 24E614 sorokban nevesített függő kötelezettségek kivételével, a Hitkr. 20. § (2) bekezdésében meghatározott értékeken.

A saját ügyfelek felé vállalt tőke- és hozamgarancia, valamint tőke- és hozamígéret értékét a Hitkr. 20. § (2) bekezdés 16. pontjának megfelelő szerződéses értéken kell kimutatni.

A Hitkr. 20. § (2) bekezdés 1. pontjában nevesített opciós kötelezettségek értékét az határozza meg, hogy az ügylet leszállítási vagy elszámolási típusú.

A szerződés szerint leszállítási jellegű opciós kötelezettséget határidős kötésértéken (névérték*határidős kötési árfolyam) kell kimutatni. A céltartalékképzésnél figyelembe vehető nettósítási megállapodásokat a kimutatásnál érvényesíteni kell.

Az elszámolási típusú és - jellegétől függetlenül - a kamatláb opciós ügyletek értékének kimutatására a Hitkr. 20. § (7) bekezdése ad útmutatást, amely szerint a piaci érték és a kötési érték negatív, veszteség jellegű különbözetét kell kötelezettségként megjeleníteni. A pozitív különbözetű ügyletet csak akkor lehet figyelembe venni, ha nettósítási lehetőség áll fenn a különböző ügyletek között.

A 24E62 Jövőbeni kötelezettségek

Itt kell szerepeltetni a Hitkr. 20. § (3) bekezdésében felsorolt jövőbeni kötelezettségek összegét, mint például a határidős adásvételi ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségeket, és a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 15. pontjában meghatározott, egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségeket is.

A 24E7 részletező soraiban, a IV. FÜGGŐVÉ TETT EREDMÉNYTÉTELEK, HALASZTOTT KAMATOK című részében külön sorokon kell kimutatni a Hitkr. 17. §-ában foglalt tételeket, a következőkben részletezettek szerint:

- a Hitkr. 17. § (1), (3) és (4) bekezdése szerint függővé tett kamatokat, kamat jellegű jutalékokat és a Hitkr. 17. § (2) bekezdése szerint függővé tett pénzügyi szolgáltatási díjakat, amelyek fizetési késedelem miatt keletkeztek (24E711);

- a Hitkr. 17. § (1) bekezdés a), d) és f) pontja szerint függővé tett kamatokat és kamat jellegű jutalékokat, amelyek az alapkövetelés külön figyelendőnél rosszabb minősítése miatt keletkeztek (24E712);

- a Hitkr. 11. § (3) bekezdése szerint az adóssal szemben indított felszámolási eljárás, bírósági perek (végrehajtási eljárást is beleértve) megelőlegezett költségeként a felszámolónak, végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett, ügyfelet terhelő és mérlegen kívüli követelésként nyilvántartott összegeket.

Nem lehetséges a kifizetett összeget a kifizetést követően az adóssal szembeni követelésként előírni, majd minősíteni és rá értékvesztést elszámolni. A költségek utólag befolyt összegét - a kamatok és a tőke előtt - lehet egyéb bevételként elszámolni, amikor az realizálódik. (24E72)

- Külön soron kell megjeleníteni a halasztott kamatfizetéses lakáshitelek, tandíjhitelek kockázati céltartalékkal fedezett, tőkésített kamatát. (24E73)

Portfólió-elemzés táblák

Általános előírások

• A késedelmes devizahitelek forintosításából származó forintköveteléseket a mérleggel egyezően, a FORINT táblákban, a devizahitel-szerződésnek megfelelő eredeti hitelcél soron kell jelenteni a kapcsolódó értékvesztéssel és fedezetértékekkel együtt.

• Amennyiben a pénzügyi vállalkozás az átstrukturálás során a devizahitelt forintra konvertálta, a hitel összegét átstrukturált hitelként, forintban, az eredeti hitelcélnak megfelelő soron kell kimutatni.

NPET-NPED Teljesítő és nemteljesítő kitettségek

A táblákat az 5 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni.

Az adatszolgáltatói kör felülvizsgálatára minden évben a június 30-ai 21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök összesen (21A0) alapján kerül sor. Az adatszolgáltatói körbe újonnan belépő pénzügyi vállalkozásoknak a mérethatár felülvizsgálatát követő évtől kell eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

A "Forint" részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, az "Euro", "Svájci frank" és "Egyéb deviza" részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, céltartalékot tartalmazza.

A nemteljesítő kitettség fogalmát az 1. melléklet 2.106. pontja tartalmazza.

Minden olyan a magyar számvitel szerint egyedileg értékelt kitettség, amelyre a Hitkr. alapján értékvesztés került elszámolásra, nemteljesítő kitettségnek minősül. Kivételt képez ez alól az az átstrukturált kitettség, amelyre az ügyféltől függetlenül, kizárólag az átstrukturálás ténye miatt a Hitkr. besorolási és értékvesztés-képzési szabályai miatt max. 10 % erejégi egyedi értékvesztés került elszámolásra valamint azon bullet/balloon konstrukciójú hitelek, amelyekre a felügyeleti elvárásnak megfelelően kizárólag a konstrukció jellege miatt számoltak el egyedi értékvesztést.

Azon kitettségek, amelyek a magyar számvitel szerint csoportosan értékeltek és értékvesztést számoltak el utánuk, csak abban az esetben minősülnek nemteljesítőnek, ha az 1. mellékletben szereplő fogalom két feltétele közül legalább az egyiknek megfelelnek, azaz az adós késedelme meghaladja a 90 napot, vagy az adatszolgáltató feltételezi, hogy a fedezet realizálása nélkül az adós nem lesz képes a teljes tartozását visszafizetni.

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítőnek (defaulted) minősülő kitettséget az adatszolgáltatás vonatkozásában nemteljesítőnek kell tekinteni.

A nemteljesítő kitettség fogalmát - a kereskedési célú értékpapírok kivételével - valamennyi adósságeszközre (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségekre (adott hitelnyújtási elkötelezettségek, adott pénzügyi garanciavállalások, egyéb kötelezettségvállalások) alkalmazni szükséges.

A kitettségek teljesítő és nemteljesítő kategóriákba történő sorolásánál a szerződés szerinti vagy ügyfél szerinti megközelítést kell alkalmazni a CRR 178. cikkében előírtakkal összhangban.

Azon pénzügyi vállalkozások, amelyek nem tagjai valamely hitelintézeti csoportnak, és így a CRR előírásait nem alkalmazzák, a kitettségek teljesítő / nemteljesítő kategóriába sorolása során a következőképpen járhatnak el:

A háztartásokkal szembeni kitettségek kivételével az ügyfél szerinti megközelítést kell alkalmazniuk, azaz amennyiben az ügyféllel szembeni egyik kockázatvállalás nemteljesítőnek minősül, az adott ügyféllel szembeni összes mérlegen belüli és kívüli kockázatvállalás nemteljesítőnek tekintendő. A háztartásokkal szembeni kitettségek esetében a pénzügyi vállalkozásnak a teljesítő/ nemteljesítő minősítést az egyes ügyletek szintjén, azaz szerződésenkénti szemléletet alkalmazva kell elvégeznie azzal, hogy ha egy adóssal szembeni 90 napon túli hátralékban lévő összes mérlegen belüli követelés bruttó könyv szerinti értéke eléri az adóssal szembeni összes mérlegen belüli követelés 20 %-át, akkor ezen adóssal szembeni minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségét nemteljesítőnek kell tekinteni.

Adóscsoport esetén, ha a csoport egy tagja nemteljesítő státuszba kerül, az nem jelenti automatikusan a teljes csoporttal szembeni követelés nemteljesítővé minősítését, de az adóscsoport más tagjainak a kitettségét is meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy nemteljesítőnek tekintendők-e.

Mérlegen kívüli kötelezettségek

Az adott hitelnyújtási elkötelezettséget abban az esetben kell nemteljesítő kitettségnek tekinteni, ha annak lehívása olyan kitettséget eredményezne, mellyel kapcsolatban fennáll annak kockázata, hogy a fedezet realizálása nélkül az adós nem lesz képes a kitettséget teljes egészében visszafizetni.

A pénzügyi garanciavállalást nemteljesítő kitettségnek kell tekinteni, ha fennáll annak kockázata, hogy a pénzügyi garancia a partner által lehívásra kerül, ideértve különösen azt az esetet, amikor a garantált kitettség nemteljesítőnek minősül. Ha a partner késedelemben van a pénzügyi garancia szerződés esedékes összegével, a hitelintézetnek meg kell vizsgálnia, hogy a garanciavállalási szerződésből származó kintlévőségek megfelelnek-e a nemteljesítés kritériumainak.

A nemteljesítő kategóriából történő kivezetés feltételei

Egy nemteljesítő kitettséget a következő feltételek együttes fennállta esetén lehet újra teljesítőnek tekinteni:

a) egyedi értékvesztés felszabadítása, valamint a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítő (defaulted) minősítés megszüntetése,

b) valószínűsíthető, hogy az adós az eredeti vagy módosított feltételeknek megfelelően vissza tudja fizetni a követelés teljes összegét, és

c) az adósnak nincs 90 napot meghaladó késedelme.

Azon kitettségeket, amelyek az átstrukturálás időpontjában nemteljesítőek voltak (azaz az intézmény nemteljesítő hitelt strukturált át) vagy amelyek az átstrukturálás során vagy azt követően váltak nemteljesítővé (nemteljesítő átstrukturált hitelek) csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet teljesítőnek tekinteni:

a) az átstrukturálás nem eredményez a Hitkr. szerinti egyedi értékvesztés elszámolási kötelezettséget vagy a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítő (defaulted) minősítést,

b) az átstrukturálás időpontjától legalább 365 nap eltelt,

c) az átstrukturálást követően nem merül fel késedelem vagy az adós pénzügyi helyzetének vizsgálatán alapulva olyan aggály, ami a követelés teljes összegének visszafizetését megkérdőjelezné. A követelés teljes összegének visszafizetése feltételezhető, ha az adós az átstrukturálási feltételeknek megfelelő törlesztései révén visszafizette azt a követelést, amellyel korábban késedelemben volt (ha volt késedelem) vagy amely az átstrukturálás keretében leírásra került (ha nem volt késedelem) vagy ha az adós egyéb módon bizonyítani tudja, hogy meg tud felelni az átstrukturálás utáni feltételeinek.

Ezeket a speciális kivezetési feltételeket a nemteljesítő kategóriára vonatkozó általános kivezetési feltételekkel együtt kell alkalmazni.

A tábla oszlopai

A teljes portfóliót az a) Teljesítő és nemteljesítő kitettségek összesen oszlopban kell szerepeltetni. A teljesítő kitettségeket a b), a nemteljesítő kitettségeket a c) oszlopban kell feltüntetni.

Kitettség alatt mérlegen belüli követelés esetén a bruttó könyv szerinti érték, mérlegen kívüli tétel esetén a nyilvántartási érték értendő.

Mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a lejártsági kategóriákba.

A b1) Nem késedelmes és a c1) Nem késedelmes, de nem valószínű, hogy fizet oszlopban csak azok a szerződéses kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél az aktuális szerződés szerinti teljesítés nem esik késedelembe, azaz a szerződés hátralékos tétellel nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hitel átstrukturált vagy sem.

A b2)-b4) és c2)-c7) oszlopokba a szerződéseket a legrégebbi késedelembe esés (hátralék) időpontjától eltelt napok száma szerint kell sávonként besorolni.

Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített függetlenül attól, hogy a 30 napon túl lejárt kamatköveteléseket a számviteli szabályok szerint függővé kell tenni, és nem szerepeltethetőek a követelések között. Egy szerződés vagy kockázatvállalás lejárt kamatkövetelését a számviteli szabályok szerint a késedelmes teljesítéstől számított 30 napig a tőkeköveteléshez kapcsoltan, a megfelelő lejárati sávban kell szerepeltetni. 30 napon túl a függővé tett kamat összegét a lejárati sáv meghatározása szempontjából a tőkeköveteléstől elkülönítetten figyelembe kell venni, de annak összegét a táblában nem kell megjeleníteni.

A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani függetlenül attól, hogy a pénzügyi intézmény a követelést mikor vásárolta. Ha a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

Ha egy nemteljesítő kitettség esetében egyszerre fennáll a lehetősége, hogy nem valószínű, hogy az adós a hitel teljes összegét visszafizeti, és már lejárt követelése is van, akkor a kitettség összegét a lejártság szerint kell a nemteljesítő kategóriákba besorolni.

A b5) oszlopban kell szerepeltetni azon teljesítő csoportosan értékelt kitettségek bruttó könyv szerinti értékét, amelyre az adatszolgáltató csoportos értékvesztést számolt el.

A c) Nemteljesítő kitettségek összesen oszlopból való kiemelésként a c8) oszlopban kell szerepeltetni azokat a nemteljesítő kitettségeket, amelyek a CRR 178. cikke szerint nemteljesítő (defaulted) kitettségnek minősülnek. Ezen kitettségeket a b3) és b4) oszlopban kell jelenteni. Ehhez hasonlóan a c) oszlopból ki kell emelni és a c9) és c10) oszlopban kell feltüntetni azokat a mérlegen belüli kitettségeket, amelyek után az adatszolgáltató egyedi ill. csoportos értékvesztést számolt el.

A d)-f7) Értékvesztés és céltartalék oszlopban a mérlegen belüli követelések utáni értékvesztés és a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. A teljesítő kategóriában csak csoportos értékvesztés szerepelhet, mivel minden egyedileg értékvesztett hitel automatikusan nemteljesítőnek minősül. Az f)-f7) oszlopban a nemteljesítő kitettségek után megképzett egyedi és csoportos értékvesztést is szerepeltetni kell. Az értékvesztést tovább kell bontani a lejárati összetételnek megfelelően. Az értékvesztés adatokat negatív, a céltartalékokat pozitív előjellel kell a táblában szerepeltetni.

A g)-i7) Fedezetek értéke a kitettség könyv szerinti értékének erejéig oszlopban a fedezetek (beleértve a pénzügyi garanciákat is) besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme és lejártság szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi intézmény által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában, a szerződések lejártsági összetételének megfelelően.

A figyelembe vehető fedezetet a biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a mérlegen belüli követelés nettó könyv szerinti értéke, illetve a mérlegen kívüli kitettség nyilvántartási értékének céltartalékkal csökkentett értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke, melynek alapja a biztosíték piaci értéke, vagy a piaci értékítéletet jellemző értéke, ennek hiányában nyilvántartási érték, amelyet a pénzügyi vállalkozás belső fedezetértékelési szabályzatában rögzített szempontok (mobilizálhatóság, hozzáférhetőség, értékállandóság, a biztosítékot nyújtó fél gazdasági helyzete, egyéb) alapján korrigálhat a pénzügyi vállalkozás.

A tábla sorai

A belföldi hitelintézetek között jelentendők a "C" szektorba tartozó egyéb monetáris pénzügyi intézmények (ide nem értve az MNB-t).

A belföldi egyéb pénzügyi vállalatok az egyéb pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásokat, befektetési vállalkozásokat és egyéb intézményeket, továbbá az 'F' szektornak megfelelően a biztosítótársaságokat, biztosítási egyesületeket, nyugdíj- és egészségpénztárakat, és ezeknek a Magyarországon fióktelepek formájában működő intézményeit foglalja magában (D, E, F szektor).

Az NPE1 sor a 21A2 Állampapírok és a 21A51 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát tartalmazza a kereskedési céllal tartott értékpapírok kivételével. Az értékpapírok könyv szerinti bruttó értéke a vételárban megfizetett kamatot, az értékvesztést és a piaci értékelési különbözetet nem tartalmazza.

Az NPE2 Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések sorban a 21A3 Hitelintézetekkel szembeni követelések és 21A4 Ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értéke szerepel.

Az NPE25 soron szereplő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron kell szerepeltetni a KKV-knak nyújtott hiteleket (NPE2501 sor), a kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hiteleket (NPE2502 sor), valamint a projektfinanszírozási hiteleket (NPE2503 sor). A projekthitelekből kiemelten be kell mutatni a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleket (NPE25031 sor).

A KKV fogalmát az 1. melléklet tartalmazza.

Kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelnek tekintendő minden olyan hitel, amely mögött részben vagy egészben kereskedelmi ingatlan fedezet áll. A tábla vonatkozásában kereskedelmi ingatlannak minősül minden olyan ingatlan, amely nem lakóingatlan.

Lakóingatlan a Magyarország területén található, lakás céljára létesített, használatba vételi engedéllyel rendelkező, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház vagy gazdasági épület.

Projektfinanszírozási hitelnek az 1. mellékletben ekként meghatározott hitel minősül.

Az NPE25 soron szereplő nem-pénzügyi vállalati hitelek állományát tovább kell bontani forgóeszköz hitel, beruházási hitel és egyéb hitel sorokra.

Forgóeszköz hitelnek tekintendő minden olyan, általában 1 éves vagy rövidebb futamidejű hitel, amelyet forgóeszközök finanszírozása nyújt a pénzügyi intézmény.

Beruházási hitel: az 1. mellékletben meghatározott fogalom.

Egyéb hitelnek minősül minden, az előző két kategóriába nem sorolható hitel.

Az NPE2611 soron kell szerepeltetni azon, korábban devizában denominált lakossági jelzáloghitelek állományát, amelyet az adatszolgáltató a Forintosítási tv. 10. §-a alapján forintkövetelésre váltott át.

Az NPE4 - NPE6 sorban a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli kötelezettségeket kell feltüntetni. Ezek a mérlegen kívüli kötelezettségek hitelezési kockázatot keletkeztetnek, jellemzőjük, hogy az ügylet megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik. Ennek megfelelően a tábla nem tartalmazza a hitelezési kockázattal nem rendelkező mérlegen kívüli kötelezettségeket (pl. peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek, származtatott ügyletek, a hitelderivatívák kivételével), melyek megszűnésekor nem mérlegbeli eszköztétel, hanem veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

Az NPE4 sorban a hitelnyújtási elkötelezettségek állományát kell szerepeltetni. A hitelnyújtási elkötelezettségek előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a határidős betétügyletek és az olyan le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

Az NPE5 sorban a vállalt pénzügyi garanciák értékét kell kimutatni. A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a hitelhelyettesítő jellegű garanciák, a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák és a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

Az NPE6 sor tartalmazza a CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokat.

FBET- FBED Átstrukturált követelések

A tábla a veszteség megelőzése érdekében kényszerű átstrukturáláson átesett követelésállomány változásának, illetve minősítésének nyomon követésére szolgál.

A táblákat az 5 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteniük.

Az adatszolgáltatói kör felülvizsgálatára minden évben a június 30-ai 21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök összesen (21A0) alapján kerül sor. Az adatszolgáltatói körbe újonnan belépő pénzügyi vállalkozásoknak a mérethatár felülvizsgálatát követő évtől kell eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Átstrukturált követelés állományban kell szerepeltetni egyrészt azokat a szerződéseket, ahol a hitelintézet vagy az ügyfél kezdeményezésére, a nemfizetés elkerülése érdekében a kötelezettségvállalási szerződést (beleértve a vásárolt követeléseket is) 2010. január 1. előtt bármely feltétel kapcsán újra kellett tárgyalni, másrészt itt jelenik meg a Hitkr. 2010. január 1-től hatályos 2. § 48. pontja és a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezet (1) és (2) bekezdése szerint átstrukturált követelésnek minősíthető állomány is.

Az átstrukturált követelések tőkésített kamatára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a Hitkr. 13. § (2) bekezdés b) pontja tartalmazza.

Azokat a prolongált és technikailag prolongált szerződéseket, amelyeket nem a veszteség és a nemfizetés elkerülése érdekében újítottak meg, rendben lévőnek (azaz nem átstrukturáltnak) kell tekinteni, ezért ezeket a tábla nem tartalmazza.

Átstrukturált követelés minősítés jövőbeni megszüntetésére vonatkozóan a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezet (3) bekezdése esetén kerülhet sor. Ekkor a követelés kikerül az Átstrukturált kategóriából és ebből a táblából. Az átstrukturált követelés minősítés minden egyéb, a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezet (4)-(6) bekezdésében leírt esetben a követelés futamidejének végéig fennmarad, függetlenül attól, hogy a követelés minősítési kategóriája javul, ezért a tábla ezeket a követeléseket továbbra is tartalmazza.

A "Forint" részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, az "Euro", "Svájci frank" és "Egyéb deviza" részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést tartalmazza forintban.

Az átstrukturált követeléseket az alábbi feltételek alapján a teljesítő vagy nemteljesítő kategóriába be kell sorolni.

Egy követelést az átstrukturálás időpontjától kezdve akkor lehet teljesítőnek minősíteni, ha

a) az átstrukturálás nem vezetett a követelés nemteljesítővé történő minősítéséhez és

b) az átstrukturálás időpontjában a követelés nem minősült nemteljesítőnek.

Azon hiteleket, amelyek az átstrukturálás időpontjában nemteljesítőek voltak (azaz az intézmény nemteljesítő hitelt strukturált át) vagy amelyek az átstrukturálás során vagy azt követően váltak nemteljesítővé (nemteljesítő átstrukturált hitelek) csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet teljesítőnek tekinteni:

a) az átstrukturálás nem eredményez a Hitkr. szerinti egyedi értékvesztés elszámolási kötelezettséget, vagy a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítő (defaulted) minősítést,

b) az átstrukturálás időpontjától legalább 365 nap eltelt és

c) az átstrukturálást követően nem merül fel késedelem vagy az adós pénzügyi helyzetének vizsgálatán alapulva olyan aggály, amely a követelés teljes összegének visszafizetését megkérdőjelezné. A követelés teljes összegének visszafizetése feltételezhető, ha az adós az átstrukturálási feltételeknek megfelelő törlesztései révén visszafizette azt a követelést, amellyel korábban késedelemben volt (ha volt késedelem) vagy amely az átstrukturálás keretében leírásra került (ha nem volt késedelem) vagy ha az adós egyéb módon bizonyítani tudja, hogy meg tud felelni az átstrukturálás utáni feltételeinek.

Ezeket a speciális kivezetési feltételeket a nemteljesítő kategóriára vonatkozó általános kivezetési feltételekkel együtt kell alkalmazni.

Amennyiben egy nemteljesítő kategóriából a teljesítő kategóriába átsorolt követelés esetében az átsorolást követően újabb átstrukturálásra került sor vagy az adós 30 napnál hosszabb késedelembe esett, a követelést újból nemteljesítőnek kell minősíteni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban kell szerepeltetni a teljes átstrukturált követelés állományt bruttó könyv szerinti értéken.

Az átstrukturált követeléseket tovább kell bontani teljesítő és nemteljesítő átstrukturált követelésekre, amelyeket a tábla b) és f) oszlopában kell feltüntetni.

Mind a teljesítő, mind a nemteljesítő kategórián belül az átstrukturált követeléseket tovább kell részletezni a fizetési késedelem napjai száma szerint.

Az átstrukturált követelések szerződéseit a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni.

• Ha a hitelintézet egy ügyféllel szemben több késedelmes átstrukturált szerződéssel rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül a szerződésenkénti legrégebbi hátraléknak megfelelő lejárati időintervallumokba kell besorolni. A 30 napon túl késedelmes, függővé tett kamat összegét a szerződés legrégebben lejárt tételének (így a lejárati sávnak) meghatározásánál figyelembe kell venni, de annak összegét a szerződés értékében nem kell megjeleníteni.

• A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta. Ha a követelés megvásárlásakor a követelés lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

• Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

A nemteljesítő átstrukturált követelésekből ki kell emelni és külön oszlopban bemutatni azokat a követeléseket, amelyek után a magyar számviteli szabályozás alapján egyedi ill. csoportos értékvesztést számoltak el (c8) és c9) oszlop).

A d)-f7) Értékvesztés oszlopban az átstrukturált követelésekhez kapcsolódó értékvesztés állományát kell kimutatni. Az értékvesztés adatokat negatív előjellel kell feltüntetni.

A g)-i7) Fedezetek értéke a követelés könyv szerinti értékének erejéig oszlopban kell szerepeltetni az átstrukturált követelések fedezetéül kapott fedezetek, biztosítékok (beleértve a pénzügyi garanciákat is) értékét a követelés nettó könyv szerinti értékének erejéig. A fedezetek a kapcsolódó szerződés devizaneme határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket az adatszolgáltató által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában.

A figyelembe vehető fedezetet a biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a követelés, azaz a követelés nettó könyv szerinti értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke, melynek alapja a biztosíték piaci értéke, vagy a piaci értékítéletet jellemző értéke, ennek hiányában nyilvántartási érték, amelyet a pénzügyi vállalkozás belső fedezetértékelési szabályzatában rögzített szempontok (mobilizálhatóság, hozzáférhetőség, értékállandóság, a biztosítékot nyújtó fél gazdasági helyzete, egyéb) alapján korrigálhat a pénzügyi vállalkozás.

A tábla sorai

Az FBE1 soron a 21A3 Hitelintézetekkel szembeni követelések és a 21A4 Ügyfelekkel szembeni követelések között szereplő, átstrukturált követelések bruttó értékét kell kimutatni.

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik a NPE táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

24F Pénzügyi vállalkozások - Értékvesztés képzés, értékvesztés csökkentés visszaírással és értékvesztés felhasználás

A tábla sorai

A táblában a pénzügyi vállalkozás által az Eszközök és források értékelési szabályzata keretében kialakított minősítési rendszer alapján megképzett/visszaírt értékvesztést kell feltüntetni. A táblában csak azokat a sorokat kell kitölteni, amellyel kapcsolatban értékvesztés elszámolására, vagy értékvesztés visszaírására a tárgyidőszakban (január 1-től a vonatkozási időpontig) került sor.

A változások és a záró állomány megállapításához külön kell kimutatni az értékvesztés nyitó állományát.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló értékvesztés állománya.

A b) és c) oszlopban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

A b) Értékvesztés képzése - Minőségromlás miatt oszlopban az állomány minőségének negatív irányú változása miatti, a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

A c) Értékvesztés képzése - Egyéb ok miatt közé kell sorolni az árfolyamveszteség hatásán túl például a mérlegen kívüli tételek mérlegtétellé válása esetén és az ezekre a megképzett céltartalék terhére vagy azon felül elszámolt értékvesztést, illetve a valós értékelésből származó értékvesztést érintő elszámolásokat is.

A c) oszlopban szereplő egyéb tételek közül a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt elszámolt árfolyamveszteség értékét a tábla q) Árfolyamveszteség (kiemelve "c" oszlopból") oszlopában tájékoztató adatként is ki kell mutatni.

A d)-i) Értékvesztés visszaírása oszlopban el kell különíteni, és külön oszlopban kimutatni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást, amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni (d)-f) oszlop), illetve az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást, amely az egyéb bevételeket növeli (g)-i) oszlop).

Az értékvesztés visszaírásánál el kell különíteni

- a minőség javulása miatti értékvesztés-visszaírást (d) és g) oszlop),

- az eszközértékesítésnél a számviteli szabályok szerint elszámolandó értékvesztés-visszaírást: ha az eszközértékesítésből származó bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés könyv szerinti értékén túl befolyt összeget értékvesztés visszaírásként kell elszámolni. [Értékvesztés-visszaírásaként legfeljebb akkora összeget lehet elszámolni, hogy a könyv szerinti érték a könyv szerinti bruttó érték szintjére emelkedjék.] € és h) oszlop), illetve

- az egyéb ok miatt elszámolt értékvesztés-visszaírást (f) és i) oszlop).

Az egyéb okok miatti értékvesztés-visszaíráshoz kell sorolni a veszteségmérséklő intézkedések, ideértve az adósságcsere, az eszközcsere és más egyéb veszteségmérséklő ügyletek miatt az eredeti követelésre elszámolt értékvesztés-visszaírást. Továbbá ide kell sorolni az olyan visszaírásokat, amelyek az előző tényezőkkel nem magyarázhatók (pl. deviza-árfolyamváltozás).

Az f) és i) Értékvesztés visszaírása - Egyéb ok miatt oszlopból az árfolyamnyereségek együttes összegét tájékoztató adatként a p) Árfolyamnyereség (kiemelve az f) és i) oszlopból) oszlopában tájékoztató adatként is ki kell mutatni.

A j)-l) Értékvesztés felhasználás oszlopban kell szerepeltetni a követelés értékesítés, leírás és elengedés miatt felhasznált, kivezetett, azaz a követelés bruttó könyv szerinti értékével összevezetett értékvesztés állományt.

Az m) oszlopban az egyes sorok közötti átsorolásokból fakadó értékvesztés változást kell szerepeltetni. Ennek megfelelően itt kell előjelhelyesen feltüntetni a nem pénzügyi vállalati szektorba tartozó ügyfél méret szerinti azaz KKV besorolás változás miatti - értékvesztés változás összegét (pl. mikrovállalkozásból kisvállalkozás, középvállalkozásból nagyvállalkozás lesz).

Az n) oszlopban kimutatandó értékvesztés-változásához az értékvesztés képzésének összegét pozitív tényezőként, a visszaírások és felhasználások összegét levonandó tételként, de negatív előjel nélkül kell számításba venni. Ha a változás eredményeként az értékvesztés-visszaírások és felhasználások soronkénti összege nagyobb, mint a képzés összege, a negatív előjelet ki kell tenni.

Az o) oszlopban kell szerepeltetni az értékvesztés záró állományát, amely az értékvesztés nyitó állománynak és változásának az együttes összege. A záró állomány megegyezik a beszámolási időszak végén fennálló értékvesztés állományával.

A p) és q) oszlopban kell a c), f) és i) Egyéb ok miatt oszlopból kiemelten szerepeltetni azokat az árfolyamváltozásból adódó veszteség-, illetve nyereségösszegeket, amelyek a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt árfolyamnyereségként vagy -veszteségként kerülnek elszámolásra.

A tábla sorai

A 24F1 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sor tartalmazza a 21A2 és 21A51 sorokon szereplő értékpapírok, köztük az ÁHT értékpapírok (beleértve az önkormányzati kötvények) értékvesztését is.

A 24F2 Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok soron a 21A52, 21A53 és 21A54 soron kimutatott részesedések értékvesztését kell szerepeltetni.

A 24F3 sor szolgál az ügyfelekkel (21A4) és a hitelintézetekkel (21A3) szembeni követelések értékvesztés változását bemutatni.

A 24F4 Egyéb eszközök sor tartalma az előző sorokon nem szereplő eszköztételek után elszámolt értékvesztés összege.

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik az NPE táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

24G Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a pénzügyi vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokból

A táblát az 5 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteniük.

Az adatszolgáltatói kör felülvizsgálatára minden évben a június 30-ai 21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök összesen (21A0) alapján kerül sor. Az adatszolgáltatói körbe újonnan belépő pénzügyi vállalkozásoknak a mérethatár felülvizsgálatát követő évtől kell eleget tenniük adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

A táblában a KKVtv. által meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) részére nyújtott, valamint az ezen vállalkozásokkal szemben, a tárgynegyedév végén fennálló követelésállományt kell bruttó értéken feltüntetni. A meglévő hitelállomány adata független a folyósított hitelek nagyságától.

A KKV-k méretének meghatározásánál, illetve egyes vállalkozói típusokba sorolásakor (mikro-, kis- és középvállalkozások) a KKVtv.-ben előírtak szerint a létszámot és az éves nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget együttesen, valamint a hivatkozott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket is figyelembe kell venni.

A vállalkozások nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg szerinti nagyságának és a KKV alapján történő besorolás megállapításához a KKVtv.-ben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

A vállalkozás fogalmát a KKVtv. 19. § 5. pontja határozza meg, amelybe beletartoznak az önálló vállalkozók is, de a támogatott vállalkozások közé nem tartoznak sem a gazdasági társasági, sem a szövetkezeti formában működő hitelintézetek.

Azokat a vállalkozásokat, amelyek a KKV-ra meghatározott együttes feltételnek nem felelnek meg, illetve a hitelintézeteket, valamint a külföldi vállalkozásokat nem szabad számításba venni.

A mikro-, kis- és középvállalkozásokat tovább kell bontani Egyéb pénzügyi vállalatok és Nem pénzügyi vállalatok vállalkozói csoportokra. Az egyéb pénzügyi vállalatokba tartoznak az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások (a pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, egyéb intézmények, biztosítók). A nem pénzügyi vállalatokhoz sorolandók az előző szektorba be nem sorolt vállalkozások, továbbá itt kell feltüntetni az önálló vállalkozókat is.

A külföldi pénznemben fennálló követelések folyósítás adatainak forintra átszámítását az ügylet napján érvényes árfolyammal kell elvégezni, a pénzügyi vállalkozás számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

A tábla oszlopai

A db oszlopban kell szerepeltetni a szerződésenkénti folyósítások számát.

A tábla sorai

24G1 Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen (jan. 1-től halmozott)

A tárgyidőszakban nyújtott hitelek összege a tárgyév január elsejétől a tárgyidőszak végéig folyósított, halmozott adatokat jelenti.

A halmozott adatok éven belül minden negyedévben kizárólag nagyobbak vagy egyenlők lehetnek, mint a megelőző negyedévben. Az év utolsó negyedévére vonatkozó jelentésben az egész évi hitelnyújtást kell jelenteni. Az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg a "végleges adatokat" az auditált jelentéssel együtt megküldött 24G tábla tartalmazza.

A részletező sorokban a tárgyévben a tárgyidőszak végéig történt hitelfolyósítások-, lízing-, és faktoringügyletek darabszámát, illetve összegét (mint forgalmi adatokat) kell szerepeltetni. Amennyiben tárgynapon adott ügyfél számára többször, de ugyanazon szerződés alapján történik folyósítás, azt egy darabként, összegezve kell kimutatni. Ha a hitelkeret rendelkezésre tartási ideje meghaladja az egy évet, a hitel az éven túli lejáratú soron jelentendő.

A tárgyidőszakban nyújtott kölcsönöket, lízinget, faktoringot részletezni kell lejárat (éven túli, illetve éven belüli) és ezen belül a szerződés devizaneme (forint, illetve deviza) szerint.

A devizaárfolyam-változás miatt nem kell átértékelni az előző negyedévben jelentett, január 1-től összesített folyósítást, hanem az aktuális negyedévi növekményt a negyedév utolsó napján érvényes devizaárfolyammal kell kalkulálni és a megelőző negyedévben jelentett forint értékhez hozzáadni.

A 24G1 soron kimutatott tárgyévi hitelfolyósításból külön sorokon ki kell emelni a beruházási célú hitel (24G101 sor) darabszámát, valamint annak bruttó összegét.

24G11 Éven túli hitelek összesen sorában kell a - tárgyévi - éven túli forinthitelek, illetve az éven túli devizahitel folyósításokat összesíteni.

24G12 Éven belüli hitelek összesen sorban kell összesíteni a tárgyévben folyósított éven belüli forint- és az éven belüli devizahiteleket.

Az éven belüli és éven túli lejáratú hitelfolyósítás összegének meg kell egyezni a 24G1 sorral.

24G2 Hitelállomány összesen (a tárgyidőszak végén)

Ebben a sorban kell az összesített - a fentiekben meghatározott KKV-k részére nyújtott - a beszámolás időpontjában (negyedév végén) még fennálló - hitelek darabszámát, valamint annak állományát bruttó értéken feltüntetni. A darabszám oszlopban a beszámolási időszak végén fennálló hitelszerződések számát kell jelenteni.

A meglévő hitelállomány a törlesztések miatt eltérhet a folyósított hitelek összegétől. A 24G2 soron kimutatott időszak végi hitelállomány adataiból külön soron be kell mutatni a beruházási célú hitel (24G201 sor) szerződés darabszámát, illetve a fennálló hitelállomány bruttó összegét.

24G3 Tárgyidőszakban nyújtott pénzügyi lízing összesen (jan. 1-től halmozott)

A tárgyidőszakban nyújtott pénzügyi lízing összege a tárgyév január elsejétől a tárgyidőszak végéig halmozott adatokat jelenti.

A halmozott adatok éven belül minden negyedévben kizárólag nagyobbak, vagy egyenlők lehetnek, mint a megelőző negyedévben. Az év utolsó negyedévére vonatkozó jelentésben az egész évi pénzügyi lízing nyújtását kell jelenteni.

Az adatokat részletezni kell lejárat (éven túli, illetve éven belüli) és ezen belül a szerződés devizaneme (forint, illetve deviza) szerint.

A devizaárfolyam-változás miatt nem kell átértékelni az előző negyedévben jelentett, január 1-től nyújtott összesített állományt, hanem az aktuális negyedévi növekményt a negyedév utolsó napján érvényes devizaárfolyammal kell kalkulálni és a megelőző negyedévben jelentett forint értékhez hozzáadni.

A 24G4 soron kimutatott időszak végi pénzügyi lízingállomány a törlesztések miatt eltérhet a tárgyidőszakban nyújtott lízing összegétől.

Ebben a sorban kell az összesített - a fentiekben meghatározott KKV-k részére nyújtott - a beszámolás időpontjában (negyedév végén) még fennálló - pénzügyi lízing ügyletek darabszámát, valamint annak állományát bruttó értéken feltüntetni. A darabszám oszlopban a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi lízingszerződések számát kell jelenteni.

24G5 Tárgyidőszakban nyújtott faktoring összesen (jan. 1-től halmozott)

A tárgyidőszakban nyújtott faktoring összege a tárgyév január elsejétől a tárgyidőszak végéig halmozott adatokat jelenti.

A halmozott adatok éven belül minden negyedévben kizárólag nagyobbak vagy egyenlők lehetnek, mint a megelőző negyedévben. Az év utolsó negyedévére vonatkozó jelentésben az egész évi faktoring nyújtást kell jelenteni.

Az adatokat részletezni kell lejárat (éven túli, illetve éven belüli) és ezen belül a szerződés devizaneme (forint, illetve deviza) szerint.

A devizaárfolyam-változás miatt nem kell átértékelni az előző negyedévben jelentett, január 1-től nyújtott összesített állományt, hanem az aktuális negyedévi növekményt a negyedév utolsó napján érvényes devizaárfolyammal kell kalkulálni, és a megelőző negyedévben jelentett forint értékhez hozzáadni.

A 24G6 soron kimutatott időszak végi faktoringállomány eltérhet a tárgyidőszakban nyújtott faktoring összegétől.

Ebben a sorban kell az összesített - a fentiekben meghatározott KKV-k javára szóló - a beszámolás időpontjában (negyedév végén) még fennálló - faktoringszerződések darabszámát, valamint állományát bruttó értéken feltüntetni. A darabszám oszlopban a beszámolási időszak végén fennálló faktoringszerződések számát kell jelenteni.

25A Pénzügyi vállalkozások - Követelések részletezése

A táblában a pénzügyi vállalkozás követeléseit, hiteleket (kintlévőségeket) kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint adósokat (mint hitel- vagy betétfelvevőket).

A tábla oszlopai

A részletező sorokban az adósokat tételesen, az a) Ügyfél (adós) megnevezése oszlopban a név, b) Kódjel oszlopban a kódjel, valamint a d) Törzsszám oszlopban a törzsszám feltüntetésével kell felsorolni. Az a), b) és d) oszlop kitöltése az I.3. pontban meghatározottak szerint történik. Az a) Ügyfél (adós) megnevezése és d) Törzsszám oszlopok kötelezően kitöltendőek. A b) oszlopban külföldiek esetében az ország ISO kódjelét kell feltüntetni. Amennyiben az adós szervezet nem külföldi besorolású, a cella üresen hagyható vagy a HU kódjel feltüntethető. A c) Adósminősítés oszlopban a pénzügyi vállalkozás által alkalmazott ügyfél- és partnerminősítés - az ügyfélre vonatkozó - betű- vagy számjele helyett az egységes értelmezés érdekében számot kell szerepeltetni, 1-től kezdődően a legjobb minősítéstől a legrosszabb minősítés felé haladva.

Azok a pénzügyi vállalkozások, amelyeknél nincs, vagy az adott ügyletnél nem kell minősítési rendszert alkalmazni, ott az adósminősítés oszlopába "0"-t kell írni.

Az e) és h) Jogcím oszlopokban az ügyféllel szembeni követelések, kintlévőségek alábbiakban részletezett jogcímkódját (nem a megnevezését) kell feltüntetni.

A követelések jogcímei és azok besorolásai a pénzügyi vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz (Eszköz oldalhoz) kapcsolódnak.

Az egyes követelések jogcímkódja a következő:

21A3: Hitelintézetekkel szembeni követelések

21A4H: Ügyfelekkel szembeni követelések, Hitel

21A4L: Ügyfelekkel szembeni követelések, Lízing

21A4FF: Ügyfelekkel szembeni követelések, Folyó faktoring

21A4WO: Ügyfelekkel szembeni követelések, Work-out faktoring

21A4E: Ügyfelekkel szembeni követelések, Egyéb finanszírozás

21A722: Egyéb követelések

21D: Mérlegen kívüli követelés

Ha a pénzügyi vállalkozásnak egy ügyfél felé többféle kintlévősége, valamint függő és jövőbeni követelése van, akkor ezeket a táblában összevontan, egy összegben kell szerepeltetni, a legnagyobb részarányt képviselő tétel kódjának feltüntetésével.

A g) és j) Lejárat oszlopban az ügyféllel szembeni követelés szerződés szerinti lejáratának határidejét kell szerepeltetni. Ha egy ügyféllel szemben a pénzügyi vállalkozásnak több, azonos típusú követelése van, azt részletező táblamellékletben külön-külön kell kimutatni, és a pénzügyi vállalkozásnál megőrizni, de nem kell az MNB-nek megküldeni. Az összevont követelés esetében az állományból a legrégebbi lejáratot kell feltüntetni.

A beszámolás napján forintban és devizában (forintban kimutatott) fennálló követeléseket külön, az f) és i) oszlopban kell feltüntetni, és az állományokat a k) Ügyfélkövetelés összesen oszlopban összegezni. A k) Ügyfél-követelés összesen oszlopban bruttó értéken kell kimutatni a követelésállományt. Az ügyfélkövetelés miatt elszámolt értékvesztést külön, az l) oszlopban kell feltüntetni. Az n) Nettó érték összesen oszlopban az ügyfélkövetelés könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.

A tábla sorai

A 25A501 sortól kezdve - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni azt a 25 legnagyobb adóst (ügyfelet, ügyfélcsoportot, ideértve a tulajdonos hitelintézetet is), amelyekkel szemben a pénzügyi vállalkozásnak az összes követelése - könyv szerinti értéken - a legnagyobb. A felsorolást a követelés értékének csökkenő sorrendjében kell elvégezni.

A 25A5 sor a 25A501 sortól kezdődően felsorolt adósokkal szembeni követelés összegzésére szolgál.

A 25A4 Nem részletezettek összesen sorban a 25A501 sortól kezdődően fel nem sorolt adósokat kell kimutatni.

A 25A1 Összesen sor a 25A4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 25A5 Részletezett követelések sor együttes adatát tartalmazza.

Amennyiben az adós a pénzügyi vállalkozás kapcsolt vállalkozása vagy tulajdonosa, akkor azt tájékoztató adatként a 25A2, illetve a 25A3 sorban fel kell tüntetni.

Work-out faktoring tevékenység esetén a követelések adatait a "25A4 Nem részletezettek összesen" sorban könyv szerinti értéken kell jelenteni.

Ha a pénzügyi vállalkozásnak van államháztartással szembeni követelése, azt - nagyságrendjétől függően - a részletező sorokban be kell mutatni. Az adójellegű tételeket - nagyságrendjüktől függetlenül - a nem részletezett sorokban kell feltüntetni.

25B Pénzügyi vállalkozások - Kötelezettségek részletezése

A táblában a pénzügyi vállalkozásnak a kötelezettségeit (forrásokat) kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni (mint hitelnyújtókat vagy egyéb módon finanszírozókat). A kötelezettségek között ki kell mutatni és a megfelelő sorokon részletezni a kibocsátott kötvényeket és a kapott alárendelt kölcsöntőkét is.

A tábla oszlopai

Az ügyfeleket (forrásnyújtókat) a részletező sorokban tételesen, az a) Ügyfél (partner) megnevezése oszlopban név szerint, és a c) oszlopban a törzsszám feltüntetésével kell felsorolni. Az a) és d) oszlopot kötelező kitölteni.

A h) Kötelezettségek jogcímei és azok besorolásai a pénzügyi vállalkozás által igénybe vett szolgáltatásokhoz (Forrás oldalhoz) kapcsolódnak.

Az egyes kötelezettségek jogcímkódja a következő:

21B1: Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

21B21: Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, Óvadék

21B22: Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, Faktoring ügyletből származó kötelezettség

21B23: Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, Egyéb, ügyféllel szembeni kötelezettség

21B3: Kibocsátott értékpapír miatt fennálló kötelezettség

21B41: Egyéb kötelezettségek - MV Zrt. által közvetített forrás

21B42: Egyéb kötelezettségek- Egyéb EU-s forrás

21B43: Egyéb kötelezettségek- Tagi kölcsön

21B44: Egyéb kötelezettségek - Megszavazott, de ki nem fizetett osztalék

21B45: Egyéb kötelezettségek - Egyéb - máshova nem sorolható - kötelezettség

21B7: Hátrasorolt kötelezettségek

Abban az esetben, ha a pénzügyi vállalkozásnak egy ügyfél felé többféle kötelezettsége van, akkor ezeket a táblában összevontan, egy összegben kell szerepeltetni. Amennyiben az egy ügyféllel szembeni kötelezettségek összevontan kerülnek kimutatásra a h) Kötelezettség jogcíme oszlopban a legnagyobb arányt képviselő kötelezettség (forrás) szerint kell a jogcímet feltüntetni. Az f) és j) Lejárat oszlopban az ügyféllel szembeni kötelezettség szerződés szerinti lejáratának határidejét kell szerepeltetni. Ha egy ügyféllel szemben a pénzügyi vállalkozásnak több azonos típusú kötelezettsége van, azt részletező táblamellékletben külön-külön kell kimutatni, és a pénzügyi vállalkozásnál megőrizni, de nem kell a MNB-nek megküldeni. Az összevont kötelezettség esetén az állományból a legkorábbi lejáratot kell feltüntetni.

A g) és k) Lehívható szabad hitelkeret oszlopban a tevékenység végzése érdekében megkötött rulírozó, refinanszírozási hitelkeretből még lehívható, szabad keret összegét kell szerepeltetni partnerenként. Valós értéken történő értékelés esetén az l) Értékelési különbözet oszlopot is ki kell tölteni.

A beszámolás napján forintban és devizában (forintban kimutatott) fennálló kötelezettségeket külön, az e) és i) oszlopban kell feltüntetni és az m) Kötelezettség összesen oszlopban - az értékelési különbözet figyelembe vételével - összegezni.

A tábla sorai

A 25B501 sortól kezdve - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni azt a 25 legnagyobb ügyfelet - beleértve a hitelintézetet is -, amelyekkel szemben a pénzügyi vállalkozásnak kötelezettsége áll fenn, a kötelezettség nagysága szerinti csökkenő sorrendben.

A 25B5 sor a 25B501 sortól kezdődően felsorolt, ügyfelekkel, hitelintézetekkel és egyéb partnerekkel szembeni kötelezettség összegzésére szolgál.

A 25B4 Nem részletezettek összesen sorban a 25B501 sortól kezdődően egyedileg fel nem sorolt ügyfelekkel, hitelintézetekkel, egyéb finanszírozó partnerekkel szembeni kötelezettségeket kell egyösszegben kimutatni.

A 25B1 Összesen sor a 25B4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 25B5 Részletezett kötelezettségek sor együttes adatát tartalmazza.

A 25B1 Összesen sort meg kell bontani az egyes forrást biztosító ügyfelek típusa szerint:

Hitelintézetek magyar székhelyű (25B11) ezen belül:

Bank (25B111) és

Szövetkezeti hitelintézet (25B112),

Pénzügyi vállalkozás magyar székhelyű (25B12),

Biztosító magyar székhelyű (25B13),

Külföldi székhelyű bank (25B14)

Külföldi székhelyű egyéb pénzügyi intézmény (25B15), valamint

Egyéb (magánszemélyek, vállalatok stb.) (25B16) kategóriákra.

Amennyiben a hitelező a pénzügyi vállalkozás tulajdonosa vagy kapcsolt vállalkozása, akkor azt tájékoztató adatként a 25B2, illetve a 25B3 sorban fel kell tüntetni.

A Tulajdonos (25B2) sorból külön soron (25B21) kell kiemelni a pénzügyi vállalkozás anyavállalattal szembeni kötelezettségét, illetve annak "rövid", illetve "hosszú" kategóriák szerinti megbontását.

Ha a pénzügyi vállalkozásnak van államháztartással szembeni kötelezettsége, a részletező sorokban ezeket a kötelezettségeket is - nagyságrendjüktől függően - be kell mutatni. Az adó jellegű tételeket - nagyságrendjüktől függetlenül - a nem részletezett sorokban kell feltüntetni.

25C Pénzügyi vállalkozások - A pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozással kapcsolatos adatok

A táblában az adatszolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűlt információkról kell adatot szolgáltatni.

Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni.

Deviza ügylet esetén az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban darabszámra, illetve az értékösszegeket forintban kell megadni.

A tábla oszlopai

a) Tárgynegyedév - darabszám,

b) Tárgynegyedév - összeg,

c) Halmozott - darabszám,

d) Halmozott - összeg.

A tábla sorai

25C1 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél: itt kell feltüntetni az adott negyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a pénzügyi vállalkozásnak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges adat, a Pmt. 8. §-ában előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról, vagy a Pmt. 16. §-ában előírt kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozat.

25C11 Ebből ügyfélkövetelés: a 25C1 sorból az ügyfélköveteléshez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés: az ügyfél összes követelése a pénzügyi vállalkozással szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható. Darabszám: az ügyfelek számát kell megadni, nem a követelések darabszámát.

25C12 Ebből ügyfél-kötelezettség: a 25C1 sorból az ügyfél-kötelezettséghez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfél-kötelezettség: az ügyfél összes tartozása a pénzügyi vállalkozással szemben. Az ügyfél-kötelezettség nem nettósítható. Darabszám: az ügyfelek számát kell megadni, nem a kötelezettségek darabszámát.

25C2 Összes ügyfél-átvilágítás: itt kell feltüntetni az összes - egyszerűsített, fokozott vagy normál - ügyfél-átvilágítás számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

25C21 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás: e soron kell feltüntetni a Pmt. 12. §-a alapján lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát.

25C22 Fokozott ügyfél-átvilágítás: itt kell feltüntetni a Pmt. 14. és 16. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát.

25C221 Ebből kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása: A kiemelt közszereplő ügyfelek átvilágítása sorba azon átvilágítások számát kell beírni, amelyeknél a szolgáltató a Pmt. 16. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül. A kiemelt közszereplő fogalmát a Pmt. 4. §-a határozza meg.

25C23 Normál ügyfél-átvilágítás: e soron kell szerepeltetni az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-9. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott átvilágítások számát.

25C231 Ebből kiegészítő intézkedések alkalmazásával lefolytatott normál ügyfél átvilágítás: a kiegészítő intézkedések alkalmazásával lefolytatott normál átvilágítás sorban azon ügyfél-átvilágítások számát kell megadni, amelyek esetében a Pmt. 7-9. §-ában előírtakhoz képest a pénzügyi vállalkozás, az általa azonosított kockázatok figyelembevételével, további információk beszerzését, kiegészítő kontrollok alkalmazását írja elő eljárásai során (pl. a minimum adatkör helyett a maximum adatkör illetve további információk rögzítése, üzleti kapcsolat létesítésének vezetői engedélyhez kötése, ügyféladatok ellenőrzése adatbázisok igénybevételével, nyilatkoztatás vagy dokumentumokkal történő alátámasztás kérése az eszközök eredetére vonatkozóan).

25C31 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás: itt kell szerepeltetni azon új ügyfelek számát, amelyek esetében a pénzügyi vállalkozás az ügyfél-átvilágítási eljárást lefolytatta. .

25C32 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, eseti ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízás miatti átvilágítás: a sorban azon ügyfelek számát kell szerepeltetni, akiket az adott negyedévben kizárólag amiatt világított át a pénzügyi vállalkozás, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak. A pénzügyi vállalkozások belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát kell feltüntetni.

25C33 Több, egymással összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű, eseti ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízás miatti átvilágítás: itt kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akiket az adott negyedévben amiatt világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot. A pénzügyi vállalkozások belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát kell feltüntetni.

25C34 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele: a más szolgáltató által végzett, és a szolgáltató által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

25C35 Közvetítő által végzett átvilágítás: A közvetítő által végzett átvilágítás sorban a Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontjában meghatározott közvetítői tevékenységet végző közvetítők által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

25C41 Saját bejelentések: A saját bejelentések: darabszám és összeg oszlopban a pénzügyi vállalkozás által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a pénzügyi vállalkozásnak átadott, vagy részére beérkezett.

25C42 Bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek: azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket a pénzügyi vállalkozás devizában bonyolított.

25C5 Bejelentésekből felfüggesztett tranzakció: a bejelentésekből felfüggesztett tranzakciók sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a pénzügyi vállalkozás a Pmt. 24. §-a alapján felfüggesztést alkalmazott.

25C6 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések: Ebben a sorban a bíróságok által pénzmosás miatt zárolt ügyfélkövetelések számát és összegét kell feltüntetni.

25C7 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés: a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés sorban azokat a bejelentéseket kell feltüntetni, amelyeket a pénzügyi vállalkozás a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett. A sorban szerepeltetni kell a pénzügyi vállalkozás uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ügyben megtett bejelentéseit is, amennyiben a bejelentés EU terrorista listán szereplő személyre vonatkozik.

25C8 Terrorista listák alapján zárolt követelések

A terrorista listák alapján zárolt követelések sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a pénzügyi vállalkozás az ügyfél valamely, az intézmény által alkalmazott terrorista listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentett

25C9 Szankciós listák alapján zárolt követelések: A szankciós listák alapján zárolt követelések sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a pénzügyi vállalkozás az ügyfél valamely, általa alkalmazott szankciós listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt, és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentett.

21E Pénzügyi vállalkozások - Tájékoztató adatok (Speciális tevékenységekkel kapcsolatban)

A táblát csak a Hpt. szerinti, a bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenység, valamint a Hpt. szerinti hitelreferencia szolgáltatási tevékenységre vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla az analitikai nyilvántartásokon alapul. A tájékoztató adatok kitöltése mellett a tevékenységhez kapcsolódó egyéb információkat továbbra is a 20B szöveges tábla VII. fejezetében kell bemutatni.

A bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet végző intézményeknél a közvetített ügyletekre vonatkozó főbb forgalmi adatok

A 21E111-21E116 soron a közvetített ügyletekre (spot, határidős, swap ügyletek, vásárolt és kiírt opció, egyéb) vonatkozó főbb forgalmi adatokat kell részletezni, amelyeket a 21E11 Ügyletek összesen soron kell összesíteni.

A hitelreferencia szolgáltató intézmények adatai

A 21E211-21E213 soron a tárgynegyedévben, valamint a beszámolási időszak végéig a KHR rendszerből lehívott tranzakciók darabszámát kell közölni. A tárgynegyedévi oszlopban az adott negyedévben történt lehívásokat és azok eredménye szerinti összesítéseket darabszámban kell kimutatni, míg a halmozott oszlop a naptári éven belül a beszámolási időszak végéig összesített adatokat tartalmazza.

Az Egyéb tájékoztató adatok alatt a lehívások vonatkozásában a kapcsolódó hitelszerződések típusa szerinti információkat kell megadni.

A 21E2231-21E2232 soron kell bemutatni, hogy a tárgynegyedévben hány új tétel került felvételre - természetes személyek és gazdasági társaságok együttesen -, a rendszerbe és mennyi volt a rendszerből kivezetettek tárgynegyedévi darabszáma.

2. Kijelölésen alapuló jelentések

27AA-27AB Pénzügyi vállalkozások - Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és II.

Ezekben a táblákban azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített, fogyasztóktól érkezett panaszokat kell bemutatni, amelyek a pénzügyi vállalkozásokhoz (beleértve azok közvetítőit is) fiókban, ügyfélszolgálaton, postán stb. keresztül írásban (papír alapon vagy elektronikus úton) érkeztek be, vagy szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. A táblákban nem kell bemutatni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket az adatszolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja. A Hpt. értelmében fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

27AA Pénzügyi vállalkozások - Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla első és második szakasza egymástól független szempontból vizsgálja a panaszügyeket. A tábla első része, a 27AA1 sor és alábontó sorai áttekintést adnak a tárgyidőszakban beérkezett panaszügyek darabszámáról, valamint a tárgyidőszak végi lakossági szerződések számáról. A tábla második része, a 27AA21-27AA232 sorban szereplő adatok a peresített panaszügyekről adnak mennyiségi információt.

A tábla oszlopai

A v) Összesen oszlopban szereplő, a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek valamint az időszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek, illetve a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyek panasztípusonkénti bontását az a)-u) oszlopban kell feltüntetni. Ha a bejelentett panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A w) oszlopban kell feltüntetni a lakossági szerződések tárgyidőszak végi darabszámát.

A tábla sorai

A 27AA1 sorban és annak alábontó soraiban kell feltüntetni szolgáltatási áganként a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámát [v) oszlop], azok panasztípusok szerinti megbontását [a)-u) oszlop], valamint a lakossági szerződések tárgyidőszak végi darabszámát [w) oszlop].

A 27AA21 sorban az időszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát [v) oszlop] és annak panasztípusonkénti bontását kell megadni [a)-u) oszlop].

A 27AA22 és 27AA23 sorban a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a panaszos vagy az adatszolgáltató javára zárult-e a per. A lezárult peresített panaszügyeket tovább kell bontani a panaszügyek megalapozottsága szerint. A panaszügyek megalapozottsága sorokban a lezárt, peresített panaszt az adatszolgáltató panaszkezelési eljárásának eredménye (elutasított, részben megalapozott, megalapozott panasz) szerint kell besorolni.

27AB Pénzügyi vállalkozások - Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla első része a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámáról, a tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek számáról ad áttekintést, a tábla harmadik része a panaszügyekkel kapcsolatos egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A 27AA és 27AB tábla egymástól független szempontból vizsgálja a panaszügyeket, ami azt is jelenti, hogy adott esetben átfedés is lehetséges a két tábla egy-egy adatsora között pl. a 27AB tábla első szakasza a lezárt ügyek vonatkozásában csak a lezárás tényét vizsgálja, nem pedig azt, hogy a lezárás peresítéssel vagy anélkül zárult-e le.

A tábla sorai

A 27AB1 sorban a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámát kell megadni, amelyet tovább kell részletezni a szolgáltatási ágak (27AB11), a panasz típusa (27AB12), a panasz-ügyintézés időtartama (27AB13) és a panaszügyek megalapozottsága (27AB14) szerinti bontásban.

A 27AB2 alábontó soraiban az időszak végén még lezáratlan, folyamatban lévő panaszügyeket kell jelenteni panasztípusonkénti bontásban.

Ha a panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

Az egyéb tájékoztató adatok között a 27AB31 soron kell megadni, hogy a tárgynegyedév végén az adatszolgáltató érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében).

A 27AB32 sorban a panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összegét ezer forintban egészre kerekítve kell megadni.

A 27AB331 sorban kell feltüntetni az adatszolgáltatót mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette az adatszolgáltatót.

A 27AB332 sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató a tárgynegyedévben igenlő alávetési nyilatkozatot tett (az általános alávetési nyilatkozat kivételével), függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

A 27AB333 sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését (kötelezést tartalmazó határozatát vagy ajánlását) végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

A 27AB334 sorban kell szerepeltetni azon, a Pénzügyi Békéltető Testület elé került ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

A táblák kitöltésénél a fogyasztói panaszügyek panasztípusonkénti és szolgáltatási ágankénti besorolását az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

Panasztípusok szerinti megoszlás

Állami támogatás

Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott célra nyújtott támogatással, így például állami kamattámogatással kapcsolatos panasz.

Árfolyam

- egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,

- az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,

- az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele, vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,

- árfolyamváltozás kifogásolása,

- minden egyéb devizás vagy valutaátváltási tranzakcióra vonatkozó panasz, amely az árfolyammal kapcsolatos.

A befektetési szolgáltatásoknál az árfolyamfogalommal (pl. részvények árfolyama) kapcsolatos panaszok a kamat, hozam kategóriában veendők figyelembe.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.

Előtörlesztés, végtörlesztés

A szerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges megfizetésével kapcsolatos panaszok.

Elszámolás

Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciókkal kapcsolatosan (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások stb.) elszámolási vitát eredményeznek.

Hozam mértéke

Az adott termék hozamának a mértékére vonatkozó panasz.

IT rendszerhiba

A szolgáltató informatikai háttér-rendszerére vonatkozó panasz, különös tekintettel az ügyfélszámla- és az ügyfelekkel szemben fennálló pénzügyi követelés-nyilvántartó rendszerre vonatkozó, más kategóriában nem sorolható panasz.

Jogosulatlan tevékenység

Az MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.

Jutalék, díj, költség mértéke

A pénzügyi tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb jogcímen felszámított díjak, jutalékok, költségek mértéke, vagy új díj bevezetése miatti panaszt.

Kamat mértéke

A pénzügyi vállalkozás által alkalmazott kamat mértékére vonatkozó panasz.

KHR (BAR lista)

Idetartoznak az ügyfelek adatainak KHR-be történő továbbításával; KHR-ben történő nyilvántartásával, kezelésével; valamint a fogyasztók tájékoztatásának, illetve értesítésének hiányosságával, elmaradásával kapcsolatos panaszok.

Megbízás teljesítése

Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciók (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások stb.) hibás- vagy elmaradt teljesítéséből eredően vitát eredményeznek.

Méltányossági kérelem

Fizetési nehézség felmerülésének a jelzésével, hitelek átütemezésével, a törlesztési időszak meghosszabbításával, részletfizetéssel, fizetési halasztással stb. kapcsolatos kérelmekkel összefüggő panaszok.

Nyilvántartási hiányosság

A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.) miatti panaszok tartoznak e csoportba.

Pénzügyi közvetítő

A pénzügyi vállalkozás független és függő közvetítőjének tevékenységével kapcsolatos panaszok.

Pénzügyi visszaélés

Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének gyanúját - így például készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, gépjármű- és lakásfinanszírozással összefüggő csalás, pénzmosás - veti fel.

Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással vagy egyéb bizonylattal.

Szolgáltatás minősége

Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás (pl. udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők), továbbá a pénzügyi vállalkozás szolgáltatásával kapcsolatos kérelmek elbírálásának, beadványok elintézésének elhúzódásával kapcsolatos panasz.

Tájékoztatási hiányosság

- szerződéskötés előtt: ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az intézmény hiányosan, tévesen, vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában;

- szerződéskötés után: ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására vonatkozik (pl. szerződéses feltételek változására, kondícióváltozásra, számlakivonat "hiányos" tartalmára, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó téves, illetve hiányos tájékoztatásra).

Törlesztőrészlet mértéke

A hitel-, kölcsön- és lízingszerződések esetén a szerződésben meghatározott időszakonként esedékes törlesztőrészlet, lízingdíj mértékének megállapításával kapcsolatos panasz.

Egyéb ügyviteli hibák

Minden, a felsorolt kategóriák valamelyikébe be nem sorolt panaszt itt kell számba venni.

Szolgáltatási ágak:

Hitelezéssel kapcsolatos panaszok: valamennyi hitelkonstrukcióval kapcsolatos panasz ide tartozik.

- Áruhitel: a fogyasztási kölcsön azon típusa, melyet a fogyasztó elsősorban tartós fogyasztási cikkek - kivéve a gépjármű - vagy szolgáltatások megvásárlásához, illetve igénybevételéhez, általában a vásárlás helyén, a megvásárolni kívánt termék vagy szolgáltatás megszerzése, illetve elérése érdekében vesz igénybe.

- Gépjárműhitel: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához nyújtott hitel, valamint a nem közvetlenül a gépjármű adásvételekor nyújtott hitelkonstrukciók is (pl. hitellevél alapján történő finanszírozás).

- Személyi kölcsön: a fogyasztók részére hitelcélhoz nem kötött, szabad felhasználású, ingatlan fedezet bevonása nélkül nyújtott fogyasztási kölcsön.

- Lakáscélú hitel: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett vagy anélkül megkötött olyan hitel-, illetve kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.

- Jelzálog alapú szabad felhasználású hitel: a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett, felhasználási célhoz nem kötötten nyújtott hitel.

- Egyéb hitelezés:

Minden, a fenti kategóriákba nem sorolt hitelnyújtással kapcsolatos panasz.

Lízinggel kapcsolatos panaszok

Gépjármű-, lakás- és egyéb eszköz (gép, berendezés stb.) lízingelésével kapcsolatos tranzakcióik miatti panaszok.

- Ingatlanlízing: a fogyasztók részére új építésű és használt lakóingatlanok, üdülőingatlanok, a lakóingatlanhoz kapcsolódó kiegészítő ingatlanok (garázs, tároló, gépkocsi beálló), valamint építési telek megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi vállalkozás az ingatlant adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól, és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig az ingatlan tulajdonjogát a pénzügyi vállalkozás fenntartja.

- Gépjárműlízing: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi vállalkozás a járművet adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig a gépjármű tulajdonjogát a pénzügyi vállalkozás fenntartja.

- Egyéb lízing: a fenti két kategóriába be nem sorolt eszközök lízingelésével kapcsolatos panasz.

Faktoringgal kapcsolatos panaszok

Idetartoznak a faktoring tevékenységgel (követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi) kapcsolatos panaszok.

A faktoring tevékenységen belül ide kell érteni a folyó faktoring ügyletekkel (szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett követelések), valamint a work-out ügyletekkel (a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már lejártan vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg) kapcsolatos panaszokat.

Egyéb tevékenységgel kapcsolatos panaszok

Minden, a fenti kategóriába be nem sorolt panaszt itt kell feltüntetni.

H27AA-H27AB Pénzügyi vállalkozások - Havi jelentés a fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatokról I. és II.

Az MNB kijelölése alapján teljesítendő havi jelentés kitöltésére vonatkozóan lásd a 27AA és 27AB tábláknál leírtakat, azzal a különbséggel, hogy tárgyhavi adatokat kell megadni.

L5 A negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanok

A táblát a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott hitelezőnek kell kitöltenie.

A devizakölcsöntv. 1. § (3) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmények konszolidált szinten kötelesek teljesíteni az adatszolgáltatást, ezért az ebbe a körbe tartozó pénzügyi vállalkozások e tárgyú adatait az intézmények anyavállalata által küldött, a csoport egészére vonatkozó adatszolgáltatás tartalmazza.

Ebben a táblában kell megyénkénti bontásban bemutatni a ténylegesen értékesített fedezeti lakóingatlanok számát, az értékesítés előtti utolsó fedezeti értékét (biztosítéki értékét) és az ingatlan értékesítési árát.

Az adatszolgáltatásban az ingatlan csak akkor tekinthető értékesítettnek, ha a tényleges eladást (adásvételi szerződés megkötése, jogerős árverési jegyzőkönyv) követően a vételár ténylegesen kifizetésre kerül, azaz az adásvétel teljesedésbe megy át.

A táblában azon fedezeti lakóingatlanok értékesítését kell bemutatni, amelyek megfelelnek a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 2. pontjának, azaz a lakáshitel-szerződésből eredő lejárt tartozás több mint 90 napos késedelemben áll fenn. A lakáshitel-szerződés a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti fogalom.

A tábla oszlopai

Az a)-c) oszlopban azokat a tárgynegyedévben ténylegesen értékesített fedezeti lakóingatlanokat kell szerepeltetni, melyeket a hitelező a kvótarendszer fennállása alatt (2011. július 1-jétől, a konstrukció kezdő időpontjától kezdve annak megszűnéséig) kényszerértékesítésre kijelölt és kényszerértékesítésüket kezdeményezte. Nem kell feltüntetni azokat a fedezeti lakóingatlanokat, melyek értékesítését a hitelező már a kvótarendszer bevezetése előtt kezdeményezte, de a tényleges értékesítés csak a tárgynegyedévben valósult meg. Az oszlopok nem tartalmazzák a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt fedezeti lakóingatlanokat, valamint azokat a kényszerértékesítéseket, amelyek esetében a hitelező a zálogtárgyra vezetett végrehajtásba zálogjogosultként kapcsolódott be.

A d)-f) oszlopban azon fedezeti lakóingatlanok adatait kell feltüntetni, amelyek bírósági végrehajtáson keresztüli vagy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését a hitelező a kvótarendszeren kívül (annak bevezetése előtt, vagy annak megszűnését követően) kezdeményezte és a fedezeti lakóingatlan tényleges értékesítése a tárgynegyedévben megtörtént.

A g)-i) oszlopban a NET tv. 3. § (1) bekezdése szerint a Magyar Állam nevében eljáró Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt fedezeti lakóingatlanok darabszámát, az értékesítés előtti utolsó fedezeti értékét és a NET tv. 9. §-a szerinti vételárát kell kimutatni függetlenül attól, hogy az ingatlan kényszerértékesítésre ki volt-e jelölve.

A j)-l) oszlopban kell szerepeltetni azokat a fedezeti lakóingatlanokat, amelyeket az adós saját maga értékesített, ha lejárt tartozása tekintetében 90 napot meghaladó késedelem áll fenn. Ha az adós önkéntes értékesítése esetén az adatszolgáltató nem rendelkezik információval az ingatlan tényleges teljes vételáráról, akkor a vételár hitelezőhöz befolyó részét kell feltüntetni.

Az m)-o) oszlopban kell feltüntetni az értékesített fedezeti lakóingatlanok (90 napon túli lejárt követeléssel terhelt fedezeti lakóingatlanok) közül azokat, amelyek értékesítését nem az adatszolgáltató, hanem más követelés-jogosult (pl. más hitelező pénzügyi intézmény, közüzemi szolgáltató, adóhatóság) kezdeményezte, és a zálogtárgyra vezetett végrehajtásba az adatszolgáltató zálogjogosultként kapcsolódott be.

3. Éves jelentés

Éves auditált jelentés

Minden, az előzőekben részletezett negyedéves jelentést (20B, 20C, 21A, 21B, 21C, 21D, 21E, 21R, 22A, 23B, 23C, 24E, NPET, NPEA, NPEB, NPEC, NPED, FBET, FBEA, FBEB, FBEC, FBED, 24F, 24G, 25A, 25B, 25C, 27AA, 27AB) az auditált adatokkal is meg kell küldeni az MNB-nek.

6. melléklet az 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

87A

Rendszeres negyedéves beszámoló

7. melléklet az 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az ezen típusú EGT-fióktelepek és a PEKMI felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások

I.

Általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.

II.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az ezen típusú EGT-fióktelep és a PEKMI jelentési kötelezettségének a 6. melléklet Összefoglaló táblájában felsoroltak alapján ugyanazon kódú táblák kitöltésével tesz eleget. Ez alól kivétel az Ügyfélpénz kezelése című tábla, amely kódja a pénzforgalmi intézmény esetében 83NA, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében 83ENA és a PEKMI esetében 83PNA.

A Felügyeleti mérleg és a kapcsolódó jelentések kitöltésének általános előírásai

A Felügyeleti mérleg a Számv. tv. 1. mellékletét képező mérleg felépítését követi, annak kitöltésekor elsődlegesen a Számv. tv. vagy a Pszkr. előírásai kerülnek figyelembe vételre.

A felügyeleti mérlegben szereplő eszköz és forrástételek a Számv. tv. vonatkozó előírásainak megfelelően mindig a hátralévő lejárat szerint szerepelnek.

A felügyeleti mérlegben és kapcsolódó jelentésekben jelentett állományok megegyeznek a főkönyvi kimutatás tárgynegyedév végén fennálló állományaival.

A deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek tárgynegyedév végi állománya év közben a számviteli politika keretében meghatározott devizaárfolyamon forintra átszámított értéken közlendők.

Az MNB kijelölése alapján teljesítendő napi jelentés és a havi rendszerességgel beküldendő jelentés 83NA, 83ENA, 83PNA, valamint 83NB tábláiban szereplő, külföldi pénznemre szóló állományi és forgalmi adatok a tárgynapra érvényes, a számviteli politika keretében meghatározott devizaárfolyam forintra átszámított értéken közlendők. Ha az adatszolgáltató napi devizaátértékelést nem végez, a tárgyhónapot követő hónap kijelölése alapján napi és napi jelentéseinek devizaértékei az előző hó végi árfolyam alkalmazásával forintra számítandók.

Az adatszolgáltató a felügyeleti mérleg és kapcsolódó jelentéseiben - a Pszkr. 6. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével biztosítja, hogy az elektronikuspénz-kibocsátásból, a pénzforgalmi szolgáltatásból, és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból, valamint az egyéb, más tevékenységből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

A PEKMI esetében, ha a mérleg és az eredménykimutatás pénzforgalmi szolgáltatásokra és egyéb tevékenységekre vonatkozó megosztási eljáráshoz az éves auditált tényadat, mint vetítési alap nem áll rendelkezésre, az MNB a csúsztatott negyedéves vetítési alap módszerét ajánlja.

A tevékenységi bontást követően az eszközök és források értéke külön bemutatásra kerül forint [a), d), g) oszlop], deviza [b), e), h) oszlop] és összesen [c), f), i) oszlop] megbontásban. Az adatszolgáltató a teljes eszköz és forrás állományát az Összesen oszlopokban, azaz a j), k) és l) oszlopban mutatja be forint-deviza-összesen megbontásban.

A Felügyeleti mérleg eszköz- vagy forrásoldalán a Számv. tv. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományok [eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek, amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték, vagy forrás oldali be nem fizetett részvénytőke, stb.] negatív előjellel jelentendők.

Amennyiben az adatszolgáltató - számviteli politikájában is rögzítetten - a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően jár el és a felügyeleti mérleg eszközoldalán a valós értékelés alá vont tételekhez kapcsolódó értékelési különbözet sorokon, forrás oldalán a kötelezettségek értékelési különbözete soron (81B34) tünteti fel.

Az egyes eszköztételek értékesítéséhez kapcsolódó értékvesztés sorokon szerepelnek a jogszabályban és a számviteli politikában előírt esedékességkor megképzett értékvesztés állományok.

A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadása/átvétele - a számviteli előírásoknak megfelelően - tényleges eladásként vagy vételként kezelendő a felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként a visszavásárlási kötelezettségek között szerepel. A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra a szállításos repóügylet is.

81A Mérleg - Eszközök

81B Mérleg - Források

A mérleg (eszközök, források) szerkezete és tartalma a Számv. tv. 1. melléklete, valamint a Pszkr. előírásainak figyelembevételével készül.

A Felügyeleti mérleg eszköz oldala szerkezetét tekintve három fő blokkra tagolódik: Befektetett eszközök, Forgóeszközök és Aktív időbeli elhatárolások.

Az Eszköz oldalon az eszköztételek Nyilvántartási (bruttó) értéken szerepelnek, az eszközöknek a könyvekben nyilvántartott bekerülési, beszerzési értékén.

A számvitelileg elszámolható értékvesztés, értékcsökkenés értékeket az adott eszközcsoporthoz tartozó Értékcsökkenés, értékvesztés sorok mutatják be.

Ha a vállalkozás a valós értéken történő értékelést alkalmazza, akkor az értékelési különbözet az eszköztételhez tartozó Értékelési különbözet sorban szerepel. Az immateriális javak és tárgyi eszközök, valamint a befektetési célú részvények, részesedések értékelése miatti értékhelyesbítés összege külön sorokon szerepel.

81A1 Befektetett eszközök:

Befektetett eszközöknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

Idesorolandók az immateriális javak, a tárgyi eszközök, valamint a befektetett pénzügyi eszközök.

Az immateriális javak között a felügyeleti mérlegben - a vonatkozó számviteli előírásoknak megfelelően - kerülnek kimutatásra a nem anyagi eszközök (a vagyoni értékű jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi termék, az üzleti vagy cégérték), továbbá az immateriális javakra adott előleg, valamint az immateriális javak értékhelyesbítése.

81A111 Immateriális javak - vagyoni jogok

Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kerülnek bemutatásra, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

81A112 Immateriális javak - szoftverek

Idesorolandók a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek.

81A113 Immateriális javak - egyéb

A 81A111 és 81A112 sorban nem nevesített minden más immateriális javak kimutatása ezen sorban történik (pl. immateriális javakra adott előlegek, valamint az alapítás-átszervezés aktivált értéke).

81A12 Tárgyi eszközök

E csoporton belül külön kerül bemutatásra az ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, valamint egyéb berendezések, felszerelések bruttó bekerülési értéke.

Értékcsökkenések, értékhelyesbítések

A 81A117 Immateriális javak értékcsökkenése sorban valamint a 81A127 Tárgyi eszközök értékcsökkenése sorban kerül feltüntetésre az immateriális javak és a tárgyi eszközök után elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés is.

81A114 Immateriális javak értékhelyesbítése-ként valamint 81A128 Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a könyv szerinti értéket meghaladó, piaci érték és könyv szerinti érték (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett) közötti különbözet mutatható ki.

81A13 Befektetett pénzügyi eszközök

A Felügyeleti mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök közt kerülnek jelentésre azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, vagy adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget érjen el.

Ezen eszközcsoporton belül is elkülönített soron vagy sorokon kell szerepeltetni az elszámolt értékvesztéseket, valamint az értékhelyesbítéseket, és értékelési különbözetet, hasonlóan az immateriális javak és tárgyi eszközökhöz.

81A2 Forgóeszközök

A Felügyeleti mérleg ezen eszközcsoportjában kell szerepeltetni a készleteket, a tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket.

A követelések számbavételénél a rövid lejáratú követelések között kell figyelembe venni - a vonatkozó számviteli előírás szerint - a mérlegben követelésként a 3-as számlaosztályban kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét is.

Az adatszolgáltató az eszközök között elkülönített soron (81A2264) kell, hogy kimutassa azon követeléseit, amely az ügyfelekkel szembeni pénzforgalmi - és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból adódnak.

81A2265 Egyéb rövid lejáratú követelések soron kell jelenteni a Pszkr. 17/B. § (3) bekezdése alapján az ügyfelekkel szemben az elektronikus pénzkibocsátásból adódóan keletkezett követeléseket.

A Pszkr. 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatónak a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket.

A 81A242 pénzforgalmi számlák soron kell szerepeltetni azokat a fizetési számlákat, melyeket az adatszolgáltató rendszeres gazdasági tevékenységével összefüggésben pénzforgalmának lebonyolítása céljából, törvényben megállapított kötelezettsége alapján az adatszolgáltató részére nyitottak.

A 81A244 soron kell szerepeltetni az Fszt. 46. §-a és 51. §-a alapján elkülönített letéti számlán elhelyezett ügyfélpénzek összegét.

81A3 Aktív időbeli elhatárolások

A Számv. tv. előírásainak megfelelően a Felügyeleti mérlegben aktív időbeli elhatárolásként elkülönítetten kell kimutatni a tárgynegyedévi, és az üzleti év mérleg fordulónapja előtt felmerült elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolhatók el.

81B0 Források összesen

A Felügyeleti mérleg forrásoldala négy fő blokkra tagozódik, melyek a következők: Saját tőke, Céltartalékok, Kötelezettségek, Passzív időbeli elhatárolások.

81B1 Saját tőke: a - jegyzett de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyévi adózott eredményéből tevődik össze.

81B11 Jegyzett tőke soron kell kimutatni a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét.

Ha az adatszolgáltatónál az alaptőke, törzstőke, az alapítói vagyon felemelése, vagy leszállítása miatt a jegyzett tőke összege változik, akkor ezt a cégjegyzékbe való bejegyzés napján, a bejegyzés időpontjában kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

A Számv. tv. előírásai alapján - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél kell kimutatni - a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont.

8B12 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron kell kimutatni alapításkor, vagy jegyzett tőke emeléskor a cégbíróságon már bejegyzett, de a tulajdonosok által még be nem fizetett tőke összegét, negatív előjellel.

8B13 Tőketartalék soron kell kimutatni a részvénytársasági formában működő adatszolgáltatóként a részvények kibocsátáskori és a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet. Ezen kívül itt kell kimutatni mindazokat a növekedéseket és csökkenéseket, amelyeket a Számv. tv. hivatkozott paragrafusai ezen jogcímeken nevesítenek.

8B14 Eredménytartalék

Itt kell szerepeltetni az előző év adózott eredményét [ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) adózott eredményét növelő módosítását is], valamint a Számv. tv. által nevesített fenti tételeken kívüli összegeket is.

81B15 Lekötött tartalék

A lekötött tartalék növekedéseként vagy csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással vagy az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett vagy átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.

A külön jogszabály által lekötött tartalék feloldását - a külön jogszabálytól eltérő rendelkezés hiányában - az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.

81B16 Értékelési tartalék

Ezen mérlegsor részletezéseként kell kimutatni a 81B161 Értékhelyesbítés értékelési tartalékát valamint a 81B162 Valós értékelés értékelési tartalékát.

Ezekben a sorokban kell szerepeltetni a Számv. tv. 58. §-a szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítés értékelési tartalékaként, továbbá a hivatkozott törvény 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékaként.

Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.

81B17 Adózott eredmény (év közben Eredmény) sorban kell feltüntetni az Eredménykimutatás alapján kiszámított (halmozott) eredményt. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg.) Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni - a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek - a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege. Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni. Az év végi végleges adat az éves beszámoló adózott (auditált) eredménye.

81B2 Céltartalék

Itt kell kimutatni - a számviteli és külön jogszabályi előírások szerint az adózás előtti eredmény terhére megképzett - céltartalékok tárgynegyedév végi és év végi állományát, a következő csoportosításban.

81B21 Céltartalék a függő várható kötelezettségekre

Ezen a soron kell szerepeltetni a mérlegen kívül nyilvántartott függő kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló összegét kell jelenteni.

81B22 Céltartalék a biztos jövőbeni kötelezettségekre

Itt kell jelenteni a biztos jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékok beszámolási időszak végén fennálló állományát.

81B23 Egyéb céltartalék

Ebben a sorban kell kimutatni a számviteli, vagy az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát.

81B3 Kötelezettségek

A felügyeleti mérleg forrás oldalán a kötelezettségeket négy fő csoportra osztva szerepeltetjük, amelyek Hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek, valamint egyéb rövidlejáratú kötelezettségek.

81B31 Hátrasorolt kötelezettségek

Hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen az adatszolgáltató rendelkezésére bocsátottak, és a rá vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható az adatszolgáltató adósságának rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelés a törlesztésének sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll. Azt a társaság felszámolása vagy csődje esetén csak a hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

A felügyeleti mérlegben ezt a fősort alá kell bontani és külön kell szerepeltetni a 81B311 Kapcsolt vállalkozással szembeni, 81B312 Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, a 81B313 Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni, valamint a 81B314 Egyéb vállalkozással szembeni hátrasorolt kötelezettséget.

81B32 Hosszú lejáratú kötelezettségek

A hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönt és hitelt, valamint kötvénykibocsátást, átváltoztatható kötvény kibocsátását, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettséget is.

81B33 Rövidlejáratú kötelezettségek

Ebben a csoportban külön soron részletezve kell kimutatni a kibocsátott elektronikuspénz, a rövidlejáratú kölcsönök, hitelek, valamint vevőktől kapott előlegek, szállítók, váltótartozások beszámolási időszak végi állományát. Külön sorban kell szerepeltetni a kapcsolt vállalkozással, a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint az egyéb rövidlejáratú kötelezettségeket is.

81B3301 Kibocsátott elektronikuspénz

A Pszkr. 17/B. § (2) bekezdése alapján itt kell szerepeltetni az elektronikus pénz kibocsátásával összefüggésben az adatszolgáltató birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket.

A 81B3310 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek soron kell kimutatni a részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos rövidlejáratú kötelezettségeket, Határidős és opciós ügyletekből származó kötelezettségeket, különféle egyéb rövidlejáratú kötelezettségeket is.

Ebből külön soron kell kiemelni a fizetési számla kapcsán az ügyféllel szemben fennálló tartozást (81B331031 sor).

A Pszkr. 6. § (5) pontjában foglaltaknak megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatónak elkülönítve kell nyilvántartania a pénzforgalmi szolgáltatásból, illetve a kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatásból származó kötelezettségeit. Ezen előírásoknak megfelelően az adatszolgáltatóknak ezen kötelezettségeiket a 81B33103 soron kell szerepeltetni.

81B34 Kötelezettségek értékelési különbözete

Amennyiben az adatszolgáltató a Számviteli politikájában rögzítettek szerint a valós értékelést választja, akkor ezen a soron kell szerepeltetni az előzőkben felsorolt tételek valós értékelés miatti értékelési különbözetét, amely az adott kötelezettség tétel bekerülési értékének és a piaci értékének a különbözete.

81B35 Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

A Számv. tv. szerint e soron kell szerepeltetni a származékos ügyletek negatív értékelési különbözete címén a pénzügyi instrumentumok valós értékelése esetén a le nem zárt kereskedési, vagy fedezeti célú származékos ügyletek negatív valós értékét (jövőben várható veszteségjellegű eredményét).

81B4 Passzív időbeli elhatárolások

A Számv. tv. előírásai alapján az adatszolgáltatónak Passzív időbeli elhatárolásaként elkülönítetten kell kimutatni

• a mérleg fordulónapja vagy a beszámolási időszak vége előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni/beszámolási időszak utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,

• azt a mérleg fordulónapja előtti/beszámolási időszak fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, valamint

• minden egyéb olyan tételt, amelyet a Számv. tv. még a fentieken kívül ide sorol.

Az adatszolgáltatónak a passzív időbeli elhatárolást meg kell bontania 81B41 Bevételek passzív időbeli elhatárolása, 81B42 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása, valamint Halasztott bevételek részletezésben.

Az adatszolgáltatónak ugyanezen táblákban kell közölni az auditált, éves beszámolónak megfelelő adatokat. Év végén az eszközök és források auditált adatainak az adatszolgáltató számára előírt éves beszámolóval meg kell egyezni.

81C Mérlegen kívüli követelései és kötelezettségei

81C1 Mérlegen kívüli követelések összesen:

Itt kell a beszámolás napján fennálló a számviteli szabályok szerinti mérlegen kívüli - a részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni - követeléseinek összegét szerepeltetni.

81C11 Függő követelések összesen:

Itt kell kimutatni a beszámolás napján fennálló Opciós ügyletek, kapott garanciák és kezességek, hitellevelek és akkreditívek, hitelkeretek igénybe vehető része, peres ügyek alapján származó követelések, valamint az egyéb függő követelések összegét. A 81C112 Kapott garancia és kezesség sorból kiemelten kell szerepeltetni a harmadik fél által az elektronikuspénz kibocsátása miatti kötelezettségéért vállalt (81C1121), és a pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségéért vállalt (81C1122) garancia, kezesség összegét.

81C12 Jövőbeni követelések összesen:

Itt kell szerepeltetni a határidős követelések, SWAP ügyletek határidős ügyletrésze miatti követelések, valamint az egyéb jövőbeni követelések összegét, a tárgyidőszak végére vonatkozóan.

A 81C131 Biztosítékok és fedezetek értéke - teljes értéken: sorban kell szerepeltetni a mérlegen kívüli tételnek minősülő, kapott biztosítékok és fedezetek összegét. A teljes érték a pénzügyi adatszolgáltató belső szabályzatában meghatározott megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti. Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, itt mindegyiket fel kell tüntetni.

A 81C132 Biztosítékok és fedezetek értéke - a követelés erejéig: Ezekben a sorokban kell szerepeltetni az egyes fedezeteket, de nem teljes értéken, hanem csak a mögöttük álló teljes ügyfélkövetelés (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat erejéig). Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, akkor itt az elsődleges fedezetnél kezdve - de csak a követelés erejéig - több fedezet is feltüntetésre kerülhet. A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket teljes mértékben, de a fedezetértékelési szabályoknak megfelelő értéken kell számításba venni.

Az adatszolgáltató nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy a jelentésben fedezetként szereplő összeg csak bizonylattal alátámasztott és helyszíni vizsgálat során tételesen ellenőrizhető legyen.

81C2 Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen:

Itt kell a beszámolás napján fennálló a számviteli szabályok szerinti mérlegen kívüli - a részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni - kötelezettségek összegét szerepeltetni.

81C21 Függő kötelezettségek összesen:

Itt kell kimutatni a számviteli jogszabályok szerint nyilvántartott függő kötelezettségeknek az eredeti (szerződés szerinti) összegeit. A beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell feltüntetni. A függő kötelezettségek között az 81C214 Hitelszerződés alapján még igénybe vehető hitelkeret összegen belül 81C2141 sorban külön kiemelten kell szerepeltetni az ügyfelek fizetési számlájához kapcsolódóan lehívható hitelkeretek összegét.

81C22 Jövőbeni kötelezettségek összesen:

A mérlegen kívüli tételek közül a beszámolás napján fennálló jövőbeni kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal és a részletező sorok szerint az eredeti (szerződés szerinti) összeggel kell feltüntetni.

82A Eredménykimutatás

Az eredménykimutatás elkülönítetten tartalmazza az adatszolgáltató beszámolási időszaki eredményéből az elektronikuspénz-kibocsátással és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben, valamint az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez és a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan keletkező bevételeket, ráfordításokat és költségeket az adatszolgáltató előbbiektől eltérő tevékenységéből származó bevételektől, ráfordításoktól és költségektől. Az eredménykimutatás szerkezete biztosítja az adatszolgáltató tőkekövetelmény számításának alátámasztását. Az eredménykimutatásban az Adózott eredmény levezetését a Számv. tv. 2. melléklet Eredménykimutatás (összköltség eljárással) "A" változatának szerkezetében tartalmazza, a tábla célját szolgáló kiegészítő sorokkal és tájékoztató adatokkal.

Az alapértelmezéstől eltérően negatív előjellel kell ellátni azokat az eredménytételeket, amelyeket a számviteli szabályoknak és az ügylet jellegének megfelelően kell az adott tétel-csoportban kimutatni, függetlenül attól, hogy az a bevételt, vagy a ráfordítást csökkenti [lásd a tétel megnevezése előtti (-) jelet], így a következő esetekben:

1. a Számv. tv., vagy a Hitkr. előírásainak megfelelően ráfordítás csökkentő tételként kell kimutatni a tárgyévben képzett céltartalék és értékvesztés tárgyévi felhasználását, felszabadítását vagy visszaírását;

2. a kapcsolódó ügyletek (származtatott ügylethez kapcsolódó alapügylet, alapügylet és annak fedezeti ügylete) valós értéken történő értékeléséből származó értékelési nyereséget és veszteséget ugyanazon tétel-csoportban kell kimutatni bevételt vagy ráfordítást csökkentő tényezőként;

3. a valós értékelésbe vont, fedezeti célú származtatott ügyletek értékelési különbözeten kívüli egyéb bevételét és ráfordítását a fedezett ügylettel azonos tételcsoportban - az alapügylettől elkülönítetten - ráfordítást vagy bevételt csökkentő tételként kell kimutatni;

4. ha valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel vagy bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A tábla oszlopai

A tábla a)-d) oszlopában a tárgyhónapra könyvelt, az e)-h) oszlopban az év elejétől halmozott eredménytételeket kell kimutatni forintban, elektronikuspénz-kibocsátásból és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból, pénzforgalmi szolgáltatásból és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból, valamint az egyéb üzleti tevékenységből származó bevétel, ráfordítás és költség bontásban.

A fő sorok alábontásain belül a következő rendezőelv érvényesül:

1. Az eredménykimutatás soraiból az adatszolgáltató tevékenység-típusainak bevételei, ráfordításai és költségei követhetők. Ezek a fő tevékenységek a következők:

Elektronikuspénz-kibocsátási szolgáltatások:

• Hpt. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti elektronikuspénz-kibocsátás

Kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások:

• Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hitel és pénzkölcsön nyújtás

Ide sorolható az Fszt. 7. § (4) bekezdése szerint egyéb, szorosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.

• Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési rendszer működtetése

Pénzforgalmi szolgáltatások:

• Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása

A pénzforgalmi szolgáltatás tartalmát a Hpt. 6. § határozza meg.

Kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások:

• Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint hitel és pénzkölcsön nyújtása.

A Hitel és pénzkölcsön nyújtás tartalmát a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pontja határozza meg. Ide sorolható az Fszt. 5. § (4) bekezdése szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtásának lebonyolításával (működtetésével) összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtása (ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, adatok tárolását és feldolgozását).

• Hpt. 3. § (1) bekezdés j) pontja szerinti letéti szolgáltatás nyújtása, ide nem értve a Bszt. szerinti értékpapír letétkezelést.

• Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési rendszer működtetése

2. Az eredménykimutatás olyan szerkezetű, amelyből az adatszolgáltató tőkekövetelménye alátámasztható függetlenül attól, hogy a szavatoló tőke-szükséglet meghatározását az adatszolgáltató milyen módszer szerint végzi.

3. Az adatszolgáltató az Fszt. 5. § (1) bekezdés b) pontjában, és a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint végezhet a pénzforgalmi szolgáltatáson és az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységen, és azokhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatáson kívüli egyéb üzleti tevékenységet. Amennyiben a számviteli nyilvántartási rendszere nem teszi lehetővé a különböző üzleti tevékenységeinek, tényleges bevételeinek és ráfordításainak bemutatását, úgy a számviteli politikában meghatározott megosztási eljárással hozzárendelt eredménytételeket kell a tevékenységnél kimutatni. Az eredménykimutatás sorainak tartalma című fejezet az egyéb üzleti tevékenység eredménytételeinek besorolását csak abban az esetben tartalmazza, ha az adott tevékenység, vagy eredménytétel a vállalkozás pénzforgalmi tevékenységének értékelésénél jelentőséggel bír (pl. Értékesítés közvetett költségei sor).

A tábla sorai

A 82A1 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredményét a Számv. tv. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint összköltség eljárással kell meghatározni.

82A11 I. Értékesítés nettó árbevétele

A Pszkr. 6. § (9) bekezdése szerint a pénzforgalmi szolgáltatásért, valamint a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokért felszámított, a Hitkr. 10. § (10) bekezdése szerinti díjakat az értékesítés nettó árbevételén belül kell kimutatni.

A díjbevételeket meg kell bontani aszerint, hogy a szolgáltatást igénybe vevő belföldi vagy külföldi személynek minősül-e, függetlenül a szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítési módjától.

A 82A111 Belföldi értékesítés nettó árbevétele sor tartalmát a Számv. tv. 74. § (1) bekezdésben foglaltak, a 82A112 Exportértékesítés nettó árbevétele sor tartalmát a Számv. tv. 74. § (2) bekezdésében foglaltak határozzák meg.

Mind a bel-, mind a külföldi értékesítés nettó árbevételét fő tevékenységtípusonként kell részletezni:

• elektronikuspénz kibocsátásának díjbevétele és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások díjbevétele a Pszkr. 17/B. § (4) bekezdése szerint;

• a pénzforgalmi műveletek (fizetési számlára, és számláról történő készpénz be- és kifizetése, beleértve a fizetési számla vezetéséhez szükséges tevékenységeket, a fizetési művelet fizetési számlák között, a pénzmozgások hitelkeretből történő teljesítése);

• készpénzátutalás;

• fizetési művelet érdekében végrehajtott, készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátás;

• a fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódó hitel- és kölcsönnyújtással szorosan összefüggő pénzforgalmi szolgáltatások;

• az egyéb bevételek elsősorban az egyéb üzleti tevékenységgel összefüggő, a Számv. tv. 73. § és 74. §-a szerinti bevételeket tartalmazza.

A 82A12 II. Aktivált teljesítmények értéke sor kitöltésénél a Számv. tv. 76. §-ában foglaltak az irányadók.

A 82A13 III. Egyéb bevételek sor tartalmát a Számv. tv. 77. §-ában foglaltak, a 82A17 VII. Egyéb ráfordítások sor tartalmát a Számv. tv. 81. §-ában foglaltak határozzák meg.

Az eredménykimutatás egyéb bevételek és ráfordítások főbb tételeit az alábbi táblázat tartalmazza:

Az egyéb bevételeknek az irányadó mutató módszer szerinti tőkekövetelmény számításánál van különös jelentősége.

Az Fszt. 42. § (2) bekezdése szerint az irányadó mutató egyik összetevője a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó, üzleti tevékenységből származó egyéb bevételek összege. Ez az érték a Pszkr. 6. § (3) bekezdés b) pontjának értelmezésében az egyéb bevételeken belül

• egyrészt a pénzforgalmi szolgáltatásokkal és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggésben közvetlenül keletkezik,

• másrészt a számviteli politikában lefektetett megosztási eljárás módszertana szerint az egyéb bevételekből közvetetten és nagyságrendileg a pénzforgalmi szolgáltatási és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolható.

Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban a költségeket a Számv. tv. 78-80. §-a szerint költségnemenként kell megbontani. A 82A14 sorban az anyagjellegű ráfordításokat, 82A15 sorban a személyi jellegű ráfordításokat, a 82A16 sorban az értékcsökkenési leírásokat kell kimutatni. (A tőkekövetelmény költség alapú meghatározásához szükséges a közvetett költségek - mint általános igazgatási költségek - forgalmi költség alapú megbontása is, amelyet az eredménykimutatás tájékoztató adatai között kell bemutatni.)

A 82A2 B. Pénzügyi műveletek eredményén belül a 82A21 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei sor tartalmát a Számv. tv. 83. és 84. §-ában foglaltak, a 82A22 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai sor tartalmát a Számv. tv. 83. és 85. §-ában foglaltak határozzák meg.

A pénzügyi műveletek bevételein belül a 82A211-82A213 sorok elsősorban az egyéb üzleti tevékenységből származó eredménytételeket tartalmaznak, így a tartós tulajdonszerzéshez (vagyoni részesedés), befektetési céllal vásárolt, tulajdon- és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz és a számviteli jogszabályok szerint értékpapírnak minősülő befektetésekhez, tartós kölcsönökhöz, szavatoló tőke átadásával összefüggő hátrasorolt követelésekhez kapcsolódnak.

A 82A211 Kapott (járó) osztalék és részesedés sor a tulajdoni részesedést jelentő befektetések után kapott osztalékot (kamatozó részvény esetén a kamatot) tartalmazza a Számv. tv. 84. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján. Külön soron jelenik meg a Számv. tv. 3. § 7. pontjában definiált kapcsolt vállalkozásoktól kapott (járó) osztalék összege.

A 82A212 Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek soron a Számv. tv. 84. § (2) bekezdése szerinti értéket kell jelenteni.

A 82A213 Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek soron a Számv. tv. 84. § (3), (3a) és (4) bekezdése szerinti értéket kell jelenteni.

A 82A221 Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek soron a Számv. tv. 85. § (1) bekezdése, a 82A222 Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek soron a Számv. tv. 85. § (1a) bekezdése szerinti értéket kell jelenteni.

A tábla 82A214 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek és 82A222 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások blokkjaiban egymással egyező szerkezetben jelennek meg a kiemelt jelentőségű kamatbevételek és ráfordítások, valamint a Hitkr. 10. § (2) és (3) bekezdése szerinti kamatjellegű bevételek és ráfordítások.

A 82A2141 sor a) Alaptevékenységekhez kapcsolódó eredménytételeket kell megjeleníteni.

A 82A21411 Elektronikuspénz kibocsátáshoz kapcsolódó kapott kamatok és kamatjellegű bevételek soron a Pszkr. 17/B. § (5) bekezdése szerinti elektronikuspénz kibocsátásából, és a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatással összefüggő kamatként és kamatjellegű jutalékként, kamatjellegű bevételként elkülönítetten nyilvántartott értéket kell szerepeltetni.

A 82A2142 soron az ügyfélpénzek védelme érdekében - az Fszt. 46. §-a értelmezése szerint - keletkezett követelésekhez kapcsolódó kamat- és kamatjellegű bevételek és ráfordítások jelentendők. Az Fszt. 46. § (3) bekezdés b) pontja szerint kötött biztosítás vagy garancia díját az "Egyéb" alábontó sorban kell megjeleníteni.

A 82A2143 c.) Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek és ráfordítások sorban kell megjeleníteni az egyéb üzleti tevékenységhez kapcsolódó eredménytételeket a Számv. tv. 84. § (5) bekezdés és 85. § (2) bekezdés szerint.

A tábla 82A215 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei és 82A225 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai sor alábontása:

A 82A2151 és 82A2251 Függő és jövőbeni kötelezettségekhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások az Fszt. 46. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerződés eredménye kivételével, amelyet bevétel esetén a 82A21424 sorban, ráfordítás esetén a 82A22323 sorban kell kimutatni.

A 82A2152 és 82A2252 Pénzügyi eszközök realizált árfolyamnyeresége, -vesztesége sorban realizált eredményként a befektetési eszköznek, tartós részesedésnek nem minősülő eszközök (zömében forgatási célú értékpapírok, követelések) értékesítésekor az eladási értéknek - lejáratkor, beváltáskor a névértéknek - a könyv szerinti értéket, de legfeljebb a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékét meghaladó része mutatható ki. A fennmaradó különbözetet értékvesztés visszaírásaként kell kimutatni.

A 82A2153, 82A2154 és 82A2253, 82A2254 sorban kell kimutatni a deviza- és valutaforgalomban, a többdevizás pénzügyi tranzakciókban realizált marzs [marge] és konverziós nyereséget és veszteséget, és a devizaeszközök és kötelezettségek forint árfolyamváltozásból adódó átértékelési különbözetének nyereségét, veszteségét.

A 82A2155 és 82A2255 Értékelési különbözet sorban a pénzügyi eszközök valós értékeléséből származó és eredménykimutatással szemben elszámolandó pozitív és negatív értékelési különbözeteket kell kimutatni.

A 82A2156 és 82A2256 Egyéb sorban a fentiekben nem nevesített eredménytételek szerepelnek a Számv. tv. 84. § (7) bekezdésének és 85. § (3) bekezdésének megfelelően.

Ha az adatszolgáltató elektronikuspénz-kibocsátási, vagy pénzforgalmi szolgáltatási és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységek fedezetére származtatott ügyletet köt, az ügylet eredményét a fedezett alapügylettel azonos módon kell az eredménykimutatás megjeleníteni.

Az egyéb üzemi tevékenység keretében kötött származtatott ügyletek kezelésére a számviteli szabályok az irányadók.

82A3 C. Adózás előtti eredmény

Ez a sor tartalmazza az adatszolgáltató tevékenységből, működésből eredő összes, tárgyévben elszámolt bevétel, ráfordítás és költség egyenlegét [Számv. tv. 70. § (2) bekezdés].

82A4 Adófizetési kötelezettség (Év közben fizetett adóelőleg)

Év közben e soron a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - az előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell.

82A5 D. Adózott eredmény

A sor tartalmában csak a véglegesen auditált év végi jelentésben egyezik meg a Számv. tv. 2. mellékletében szereplő Eredménykimutatás 'D' sorával, tekintettel az eredménykimutatás azon korlátozására, hogy év közben csak a befizetett adóelőleget lehet szerepeltetni az adózott eredmény kiszámításánál. December végén a felügyeleti és a számviteli adózott eredmény közel azonos nagyságrendű a várható adófizetési kötelezettség szerepeltetése miatt.

82A6 Tájékoztató adatok

82A61 Értékesítés közvetett költségei

Az adatszolgáltató tőkekövetelményének az Fszt. 40. §-a szerinti költségmódszer alapú meghatározásánál az általános igazgatási költség tartalmát a Pszkr. 6. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően, az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

• az adatszolgáltató egészére vonatkozóan a Számv. tv. szerinti értékesítés közvetett költségein belül kimutatott igazgatási költségeket;

• az adatszolgáltató egészére vonatkozóan a működés egyéb általános költségeit;

• az adatszolgáltató által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatási és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez (értékesítéséhez) közvetlenül hozzárendelhető értékesítési, forgalmazási költségeket.

A sorok tartalmára vonatkozóan a Számv. tv. 82. § (3)-(6) bekezdése az irányadó.

Az értékesítés közvetett költségei, azaz az általános igazgatási költségek kategóriába az adatszolgáltató pénzforgalmi és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási, valamint egyéb üzleti tevékenységével kapcsolatban felmerült összes általános üzemi költséget kell besorolni.

82A62 Kiszervezett tevékenység ellenértéke

Az irányadó mutató eljárás módszerével történő tőkekövetelmény meghatározása során az irányadó mutató csökkenthető a másik pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékével. Mivel az értékesítés közvetlen és közvetett költségein belül az igénybevett, vagy továbbadott (kiszervezett) szolgáltatások költségei az eredménykimutatás több sorát is érinthetik, ezért az irányadó mutatót csökkentő értéket az eredménykimutatás tájékoztató adatai között egy összegben külön is meg kell jeleníteni.

82A63 Tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék

Itt kell szerepeltetni a tárgyidőszakban ténylegesen jóváhagyott osztalék és részesedés összegét.

83NA Pénzforgalmi intézmény - Ügyfélpénzek kezelése

83ENA Elektronikuspénz-kibocsátó intézmény - Ügyfélpénzek kezelése

83PNA Posta Elszámoló Központot működtető intézmény (PEKMI) - Ügyfélpénzek kezelése

83NA tábla

A 83NA tábla négy fő részből áll. Az első blokk az ügyfélpénzek tárgynapi forgalmát tartalmazza (nyitó állomány, növekedések, csökkenések). A második blokk tartalmazza az átvett ügyfélpénzekből a tárgynapot követő napon (T+1) teljesített kifizetéseket, a harmadik részben pedig a T+1 napon nem teljesített kifizetések kerülnek részletezésre. Végül a T+1 napon jogszabályi előírásként teljesített elhelyezés kerül bemutatásra, jogcímenkénti bontásban.

A 83NA1 soron kell kimutatni az ügyfélpénzek tárgynapi nyitó egyenlegét, 83NA111 Fizetési műveletekre átvett készpénz, 83NA112 Pénzforgalmi szolgáltató által vezetett ügyfélszámlán nyilvántartott összeg és 83NA113 Pénzforgalmi szolgáltató saját pénzforgalmi -, letéti-, értékpapír- és egyéb számláján nyilvántartott összeg szerinti bontásban.

A pénzforgalmi intézménynél az Fszt. 46. §-a alapján mindenkor biztosítani kell az ügyfélpénzek pontos, elkülönített kezelését, valamint azt, hogy amennyiben a pénzforgalmi intézmény az átvett pénzeszközt az átvételt követő munkanap végéig nem utalja át egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek, akkor a pénzeszközt vagy letéti számlára, vagy pedig az Fszt. 46. §-a szerinti 0 (nulla) %-os súlyozású eszközbe kell elhelyezni. Ennek megfelelően a 83NA1 sorból elkülönítetten kell szerepeltetni az ügyfélpénzeket, külön a letéti számlán elhelyezett összeget (83NA1211), valamint külön a 0 (nulla) %-os súlyozású kitettségeknek minősülő eszközben történt befektetéseket.

A 83NA122 soron kell szerepeltetni az adatszolgáltató pénztárában, fizetési számláján, egyéb eszközben (úton lévő) tételeket.

A 83NA2 soron kell szerepeltetni az ügyfélpénz növekedésével járó, a 83NA3 soron az ügyfélpénz csökkenésével járó tranzakciókat, a táblában részletezettek szerinti bontásban.

83NA4 sor tartalmazza az Ügyfélpénzek tárgynapi záró egyenlegét, készpénz ügyfél-számlapénz, továbbá az adatszolgáltató saját pénzforgalmi- és egyéb számláján nyilvántartott összeg szerinti bontásban.

A 83NA51 soron kell szerepeltetni a Fizetési műveletekre átvett pénzeszközből tárgynapot követő munkanapon (T+1) teljesített kifizetéseket, a 83NA52 soron pedig a T+1 napon nem teljesített kifizetéseket, a tábla szerinti bontásban.

A 83NA512 kifizetések ügyfél fizetési számlájáról sorban ki kell mutatni az ügyfél számlájával szemben benyújtott terhelések összegét is. (hatósági átutalás, átutalási végzés)

A 83NA52 soron szereplő összeggel kapcsolatban az Fszt. 46. § (3) bekezdése az irányadó.

A 83NA6 Jogszabályi előírás alapján teljesített elhelyezés sorban az Fszt. 46. § (3) bekezdése alapján elkülönített letéti számlán elhelyezett összeget (83NA61), a 0%-os kockázati súlyú kitettségnek minősülő eszközben történt befektetés összegét (83NA62), valamint a bankgaranciával- vagy kezesi biztosítási szerződés alapján biztosított összeget (83NA63) kell szerepeltetni.

83ENA tábla

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél az Fszt. 51. §-a alapján mindenkor biztosítani kell az ügyfélpénzek pontos, elkülönített kezelését.

Ennek megfelelően a 83ENA2 Ügyfélpénz (átvett elektronikuspénz ellenértékének) tárgynapi nyitó egyenlege és 83ENA8 Ügyfélpénz tárgynapi záró egyenlege sorokból elkülönítetten kell szerepeltetni egyrészt a letéti számlán elhelyezett ügyfélpénzt (nyitó állomány esetében: 83ENA211 soron, záró állomány esetében: 83ENA811 soron), másrészt a biztonságos, alacsony kockázati súlyozású kitettségeknek minősülő eszközben történt befektetéseket (nyitó állomány esetén: 83ENA212 soron, záró állomány esetén: 83ENA812 soron).

Biztonságos, alacsony kockázatú eszközök az Fszt. 51. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt eszközök.

Az elektronikuspénz-kibocsátó pénztárában, fizetési számláján, egyéb eszközben lévő tételét nyitó állomány esetén a 83ENA24, záró állomány esetén pedig a 83ENA84 soron kell jelenteni.

Pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén az Fszt. 51. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ügynök által átvett, de az Fszt. 51. § (3) bekezdése szerint még nem biztosított összeg nyitó állományát a 83ENA25, záró állományát pedig 83ENA85 soron kell jelenteni.

A 83ENA21, 83ENA22, 83ENA23, 83ENA24 és 83ENA25 sor összege együttesen meghatározza az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett - és vissza nem váltott - teljes vonatkozású időszak nyitó pénzeszköz állományát, míg 83ENA81, 83ENA82, 83ENA83, 83ENA84 és 83ENA85 sor összege meghatározza az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett - és vissza nem váltott -teljes vonatkozású időszak záró pénzeszköz állományát.

Az ügyfélpénz növekedésével járó tranzakciókat a 83ENA4, az ügyfélpénz csökkenésével járó tranzakciókat a 83ENA6 soron kell kimutatni.

A 83ENA1 Kibocsátott elektronikuspénz tárgynapi nyitó egyenlege sor összegének meg kell egyeznie a 83ENA2 Ügyfélpénz tárgynapi nyitó egyenlege sorral. A 83ENA7 Kibocsátott elektronikuspénz tárgynapi záró egyenlege sor összegének pedig meg kell egyeznie a 83ENA8 Ügyfélpénz tárgynapi záró egyenlege sorral.

83PNA tábla

A PEKMI-re az Fszt. 46. §-a hatálya azzal az eltéréssel terjed ki, hogy az Fszt. 46. § (3) bekezdése szerint a határidő az átvételt követő második munkanap vége. A 83PNA tábla kitöltése a 83NA táblával megegyező módon történik azzal az eltéréssel, hogy a 83PNA53 soron a fizetési műveletekre átvett pénzeszközből tárgynapot követő második munkanapon (T+2) teljesített, a 83PNA54 soron pedig a T+2 napon nem teljesített kifizetéseket kell kimutatni.

83NB Elkülönített letéti számlán, valamint nulla súlyozású eszközben elhelyezett ügyfélpénzek kezelése

Ebben a táblában kell a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozóan az Fszt. 46. § (3) bekezdés a) pontja, elektronikuspénz kibocsátási tevékenységre vonatkozóan pedig az Fszt. 51. § (3) bekezdés a) pontja alapján letéti számlán, 0 (nulla) %-os, vagy alacsony kockázati súlyú kitettségnek minősülő eszközben elhelyezett összegeket tételesen - szükség szerint napi szinten - bemutatni, letétkezelőnként, 0 (nulla) %-os, vagy alacsony kockázatú eszköztípusonkénti bontásban.

A jelentés oszlopaiban kell kimutatni a letéti számlán, a 0 (nulla) %-os, valamint az alacsony kockázati súlyú eszközben elhelyezett összegeket letétkezelőnkénti bontásban. Az a) oszlopban a letéti számlán elhelyezett összeget kell kimutatni. A b) oszlop tartalmazza a 0 (nulla) százalékos kockázati súlyú eszközök tételes eszköztípusonkénti megnevezését. A c) oszlop tartalmazza az alacsony kockázatú eszközök tételes eszköztípusonkénti megnevezését. A d) oszlopban a forint, az e) oszlopban a deviza, az f) oszlopban pedig a forint és deviza együttes összegét kell kimutatni ezer forintban.

A 83NB1 sorban kell kimutatni a letéti számlán elhelyezett tételek mindösszesenjét, forint és deviza bontásban, valamint együttesen, ezer forintban.

A83NB101-199 sorban kell szerepeltetni a letéti számlán elhelyezett összegeket, letétkezelőnkénti bontásban, forint, deviza és összesen részletezettségben.

A 83NB2 sorban kell szerepeltetni a 0 (nulla) %-os kockázati súlyozású eszközben elhelyezett tételek mindösszesenjét, forint és deviza bontásban, valamint együttesen.

A 83NB201-301-es sorban az a) oszlopban kell megjelölni annak a hitelintézetnek a nevét, ahol a nulla súlyú eszközök elhelyezésre kerültek. A 201001 sortól a 301199-ig ismétlősorosan a b) oszlopban kell feltüntetni a megnevezett letétkezelőhöz tartozó eszközök pontos megnevezését.

83NB4 sorban kell szerepeltetni az Fszt. 51. § (5) és (6) bekezdése alapján alacsony kockázatú eszközben elhelyezett tételek mindösszesenjét, forint és deviza bontásban, valamint együttesen.

84A Szavatoló tőke számítása

A pénzforgalmi intézménynek az Fszt. 38. § (3) bekezdésében, az elektronikuspénz-kibocsátónak az Fszt. 47. § (3) bekezdésében hivatkozottaknak megfelelően, a CRR Második része I. Címének rendelkezéseit alkalmazva kell a szavatoló tőkét kiszámítania.