32014R0680[1]

A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete ( 2014. április 16. ) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 680/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 16.)

az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. FEJEZET

TÁRGY ÉS HATÁLY

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet egységes követelményeket állapít meg az alábbi területek vonatkozásában az illetékes hatóságok felé teljesítendő felügyeleti adatszolgáltatással kapcsolatban:

a) tőkekövetelmények és pénzügyi információk, az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően;

b) ingatlanfedezetű hitelekből származó veszteségek, az 575/2013/EU rendelet 101. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően;

c) nagykockázat-vállalás és más legnagyobb kitettségek, az 575/2013/EU rendelet 394. cikkének (1) bekezdésének megfelelően;

d) tőkeáttételi mutató, az 575/2013/EU rendelet 430. cikkének megfelelően;

e) likviditásfedezeti követelmények és nettó stabil forrásellátottsági követelmények, az 575/2013/EU rendelet 415. cikkének megfelelően;

f) megterhelt eszközök az 575/2013/EU rendelet 100. cikkének megfelelően;

g) a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszerek az 575/2013/EU rendelet 415. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint.

2. FEJEZET

ADATSZOLGÁLTATÁSI VONATKOZÁSI IDŐPONTOK ÉS BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐK, VALAMINT ADATSZOLGÁLTATÁSI KÜSZÖBÉRTÉKEK

2. cikk

Adatszolgáltatási vonatkozási időpontok

(1) Az intézmények az alábbi vonatkozási időpontokban fennálló állapot szerinti információkat nyújtják be az illetékes hatóságoknak:

a) havi adatszolgáltatás: minden hónap utolsó napján;

b) negyedéves adatszolgáltatás: március 31., június 30., szeptember 30. és december 31.;

c) féléves adatszolgáltatás: június 30. és december 31.;

d) éves adatszolgáltatás: december 31.

(2) Az V. melléklet útmutatója szerint a III. és a IV. mellékletben foglalt táblákban egy adott időszakra vonatkozó információkat az üzleti év első napjától a vonatkozási időpontig összesítve kell jelenteni.

(3) Amennyiben a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik az intézmények számára, hogy a pénzügyi információikra vonatkozó adatszolgáltatást a naptári évtől eltérő üzleti évük vége alapján teljesítsék, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontokat ennek megfelelően módosíthatják annak érdekében, hogy a pénzügyi információkra vonatkozó adatszolgáltatásra az üzleti évük végétől számított három, hat, illetve tizenkét havonta sor kerülhessen.

3. cikk

Adatszolgáltatás-beküldési határidők

(1) Az intézmények az alábbi beküldési határidőkig szolgáltatnak információt az illetékes hatóságoknak:

a) havi adatszolgáltatás: az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot követő 15. naptári nap;

b) negyedéves adatszolgáltatás: május 12., augusztus 11., november 11. és február 11.;

c) féléves adatszolgáltatás: augusztus 11. és február 11;

d) éves adatszolgáltatás: február 11.

(2) Ha a beküldési határidő hivatalos munkaszüneti napra esik abban a tagállamban, ahol az az illetékes hatóság található, amelynek részére az adatszolgáltatás teljesítendő, illetve ha az adott időpont szombatra vagy vasárnapra esik, az adatokat a következő munkanapon kell benyújtani.

(3) Ha az intézmények a pénzügyi információikra vonatkozó adatszolgáltatást a 2. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint az üzleti évük vége alapján módosított adatszolgáltatási vonatkozási időpontokban teljesítik, a beküldési határidők is megfelelően módosíthatók annak érdekében, hogy az adatszolgáltatási vonatkozási időponttól számított beküldési időszak változatlan maradjon.

(4) Az intézmények benyújthatnak nem auditált adatokat. Amennyiben az auditált adatok eltérnek a benyújtott nem auditált adatoktól, a felülvizsgált auditált adatokat indokolatlan késedelem nélkül be kell nyújtani. A nem auditált adatok olyan adatok, amelyekről külső könyvvizsgáló nem alkotott könyvvizsgálói véleményt, míg az auditált adatok olyan adatok, amelyeket külső könyvvizsgáló auditált és amelyekről könyvvizsgálói véleményt alkotott.

(5) A benyújtott adatszolgáltatások egyéb helyesbítéseit is indokolatlan késedelem nélkül kell benyújtani az illetékes hatóságok részére.

4. cikk

Adatszolgáltatási küszöbértékek - belépési és kilépési kritériumok

(1) Az intézmények attól az adatszolgáltatási vonatkozási időponttól kezdik meg a küszöbértékekhez kötött adatszolgáltatást, ahol két egymást követő adatszolgáltatási vonatkozási időpontban átlépték a küszöbértéket.

(2) Az e rendeletben foglalt követelmények intézmények általi teljesítésére előírt első két adatszolgáltatási vonatkozási időpont esetében az intézmények attól a vonatkozási időponttól kezdődően teljesítik a küszöbértékekhez kötött adatszolgáltatást, amely vonatkozási időpontban átlépték a vonatkozó küszöbértékeket.

(3) Az intézmények attól az adatszolgáltatási vonatkozási időponttól kezdődően megszüntethetik a küszöbértékekhez kötött adatszolgáltatást, amennyiben három egymást követő adatszolgáltatási vonatkozási időpontban nem érték el a vonatkozó küszöbértékeket.

3. FEJEZET

A SZAVATOLÓ TŐKÉRE, A TŐKEKÖVETELMÉNYEKRE ÉS A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA ÉS GYAKORISÁGA

1. SZAKASZ

A szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

5. cikk

A szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozóan - az 575/2013/EU rendelet 95. és 96. cikkének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások kivételével - az intézmények által egyedi alapon teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

Annak érdekében, hogy az intézmények egyedi alapon teljesítsék a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó adatszolgáltatást az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően, az a) és b) pontban felsorolt információkat kötelesek benyújtani:

a) Az intézmények az alábbi információkat negyedévente nyújtják be:

(1) a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozóan az I. melléklet 1-5. tábláiban meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 1. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

(2) a sztenderd módszer alapján kezelt hitelkockázati kitettségre és a partnerkockázati kitettségre vonatkozóan az I. melléklet 7. táblájában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 3.2. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

(3) a belső minősítésen alapuló módszer alapján kezelt hitelkockázati kitettségre és a partnerkockázati kitettségre vonatkozóan az I. melléklet 8. táblacsoportjában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 3.3. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

(4) a kitettségek országonként megadott földrajzi megoszlására, valamint aggregált szintjére vonatkozóan az I. melléklet 9. táblacsoportjában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 3.4. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően. A 9.1. és a 9.2. táblában meghatározott információk tekintetében a kitettségek országonkénti földrajzi megoszlására vonatkozó adatokat akkor kell megadni, ha az összes, külföldnek tekintett országban valamennyi kitettségi osztályban felmerült, az I. melléklet 4. táblájának 850. sorában jelentett, nem hazai eredeti kitettségek értéke az I. melléklet 4. táblájának 860. sorában jelentett összes hazai és nem hazai eredeti kitettségnek legalább 10 %-a. E célból a kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő ügyfelekkel szembeni kitettségek. Alkalmazni kell a 4. cikk belépési és kilépési kritériumait;

(5) a belső minősítésen alapuló módszer alapján kezelt részvényjellegű kitettségekre vonatkozóan az I. melléklet 10. táblájában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 3.5. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

(6) az elszámolási kockázatra vonatkozóan az I. melléklet 11. táblájában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 3.6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

(8) az értékpapírosítási kitettségekre vonatkozóan az I. melléklet 13.01. táblájában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 3.7. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

(9) a működési kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelményekre és a veszteségekre vonatkozóan az I. melléklet 16. táblájában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 4.1. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

(10) a piaci kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelményekre vonatkozóan az I. melléklet 18-24. tábláiban meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 5.1-5.7. pontokban foglalt útmutatónak megfelelően;

(11) a hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelményekre vonatkozóan az I. melléklet 25. táblájában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 5.8. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

(12) a prudens értékelésre vonatkozóan az I. melléklet 32. táblájában meghatározott információk a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően, a következők szerint:

i. valamennyi intézménynek meg kell adnia az I. melléklet 32.1. táblájában meghatározott információkat a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

ii. az (EU) 2016/101 rendelet szerinti alapvető módszert alkalmazó intézményeknek az i. alpontban említett adatszolgáltatás mellett meg kell adniuk az I. melléklet 32.2. táblájában meghatározott információkat is a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

iii. az (EU) 2016/101 rendelet szerinti alapvető módszert alkalmazó, és az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt a megfelelő adatszolgáltatási szinten meghaladó intézményeknek az i. és ii. alpontban előírtak mellett meg kell adniuk az I. melléklet 32.3. és 32.4. táblájában meghatározott információkat is a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően.

Az a) pont (12) alpontjával összefüggésben a 4. cikk belépési és kilépési kritériumai nem alkalmazandók;

b) Az intézmények az alábbi információkat félévente nyújtják be:

(1) az összes értékpapírosítási kitettségre vonatkozóan az I. melléklet 14. és 14.01. táblájában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 3.9. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően.

Az intézmények mentesülnek az említett értékpapírosítási adatok benyújtása alól, amennyiben ugyanazon országban lévő csoport tagjai, amely ország szavatolótőke-követelményeinek hatálya alá tartoznak;

(2) működési kockázati eseményekből származó jelentős veszteségekkel kapcsolatos információk a következőkképpen:

a) azok az intézmények, amelyek a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket az 575/2013/EU rendelet harmadik része III. címének 4. fejezete szerint számítják ki, ezeket az információkat az I. melléklet 17.01. és 17.02. táblájában meghatározottak szerint kötelesek bejelenteni a II. melléklet II. részének 4.2. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

b) azok az intézmények, amelyek a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket az 575/2013/EU rendelet harmadik része III. címének 3. fejezete szerint számítják ki, és amelyek a következő kritériumok közül legalább egynek megfelelnek, ezeket az információkat az I. melléklet 17.01. és 17.02. táblájában meghatározottak szerint kötelesek bejelenteni a II. melléklet II. részének 4.2. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően:

i. az egyéni mérlegfőösszegnek az ugyanazon tagállamon belüli összes intézmény összesített mérlegfőösszegéhez viszonyított aránya legalább 1 %, ahol a mérlegfőösszeg-adatok az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot megelőző év végi adatokon alapulnak;

ii. az intézmény eszközeinek összértéke meghaladja a 30 milliárd EUR-t;

iii. az intézmény eszközeinek összértéke meghaladja mind az 5 milliárd EUR-t, mind azon tagállam GDP-jének 20 %-át, amelyben letelepedett;

iv. eszközeinek összértéke alapján mérve az intézmény az adott tagállamban letelepedett három legnagyobb intézmény egyike;

v. az intézmény olyan leányvállalatok anyavállalata, amelyek maguk is hitelintézetek, és legalább kettő, azon tagállamtól eltérő tagállamban letelepedettek, mint amelyben az anyaintézmény engedéllyel rendelkezik, és ha mindkét következő feltétel teljesül:

- az intézmény összes konszolidált eszközének értéke meghaladja az 5 milliárd EUR-t,

- az intézmény III. (adott esetben IV.) melléklet 1.1. táblája szerinti összes konszolidált eszközének, vagy a III. (adott esetben IV.) melléklet 1.2. táblája szerinti összes konszolidált kötelezettségének több mint 20 %-a olyan tagállamban elhelyezkedő partnerekkel folytatott tevékenységekhez kapcsolódik, amely eltér attól a tagállamtól, amelyben az anyavállalatot engedélyezték;

c) azok az intézmények, amelyek a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket az 575/2013/EU rendelet harmadik része III. címének 3. fejezete szerint számítják ki, és amelyek esetében a b) pontban szereplő egyik feltétel sem teljesül, az alábbi i. és ii. pontban említett információkat kötelesek bejelenteni a II. melléklet II. részének 4.2. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően:

i. az I. melléklet 17.01. táblájának 080-as oszlopára vonatkozóan meghatározottak szerinti információk a következő sorok esetében:

- események száma (új események) (910-es sor),

- bruttó veszteségérték (új események) (920-as sor),

- veszteségkorrekcióval érintett események száma (930-as sor),

- korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók (940-es sor),

- legnagyobb egyedi veszteség (950-es sor),

- az öt legnagyobb veszteség összege (960-as sor),

- teljes közvetlen megtérült veszteség (biztosítás és egyéb kockázat-átruházási mechanizmusok nélkül) (970-es sor),

- biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés (980-as sor);

ii. az I. melléklet 17.02. táblájában meghatározott információ;

d) a c) pontban említett intézmények feltüntethetik az I. melléklet 17.01. és 17.02. táblájában meghatározott teljes információkészletet, a II. melléklet II. részének 4.2. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

e) azok az intézmények, amelyek a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket az 575/2013/EU rendelet harmadik része III. címének 2. fejezete szerint számítják ki, és amelyek a b) pont ii-v. alpontjában szereplő kritériumok közül legalább egynek megfelelnek, ezeket az információkat az I. melléklet 17.01. és 17.02. táblájában meghatározottak szerint kötelesek bejelenteni a II. melléklet II. részének 4.2. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően:

f) azok az intézmények, amelyek a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket az 575/2013/EU rendelet harmadik része III. címének 2. fejezete szerint számítják ki, és amelyek esetében a b) pont ii-v. alpontjában szereplő egyik feltétel sem teljesül, az I. melléklet 17.01. és 17.02. táblájában említett információkat bejelenthetik a II. melléklet II. részének 4.2. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

g) a 4. cikk belépési és kilépési kritériumai alkalmazandók;

(3) az állampapír-kitettségekkel kapcsolatos információk a következőképpen:

a) az intézményeknek jelenteniük kell az I. melléklet 33. táblájában meghatározott információkat a II. melléklet II. részének 7. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően, amennyiben az "államháztartás" partnerágazattól származó pénzügyi eszközök aggregált könyv szerinti értéke legalább akkora, mint a "hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" és a "kölcsönök és előlegek" teljes könyv szerinti értéke összegének 1 %-a. Az említett könyv szerinti értékek meghatározása céljából az intézmények a III. melléklet 4.1-4.4.1. táblájában, illetve adott esetben a IV. melléklet 4.1-4.4.1. és 4.6-4.10. táblájában használt fogalommeghatározásokat alkalmazzák;

b) azok az intézmények, amelyek megfelelnek az a) pontban említett kritériumnak, és ha az I. melléklet 33. táblája 010-es oszlopának 010-es sorában meghatározottak szerinti nem származtatott pénzügyi eszközök hazai kitettségeinél feltüntetett érték kevesebb, mint az ugyanazon adatpontra vonatkozóan a hazai és nem hazai kitettségekre feltüntetett érték 90 %-a, az I. melléklet 33. táblájában meghatározott információkat a II. melléklet II. részének 7. pontjában pontjában foglalt útmutatónak megfelelően kötelesek bejelenteni, összesített szinten aggregálva és minden egyes olyan országra vonatkozóan, amellyel szemben kitettségük van;

c) azok az intézmények, amelyek megfelelnek az a) pontban említett kritériumnak, de nem felelnek meg a b) pontban említett kritériumnak, az I. melléklet 33. táblájában meghatározott információkat a II. melléklet II. részének 7. pontjában pontjában foglalt útmutatónak megfelelően kötelesek bejelenteni, a kitettségeket mind összesített szinten, mind hazai szinten aggregálva;

d) a 4. cikk belépési és kilépési kritériumai alkalmazandók.

6. cikk

A szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozóan - a kizárólag az 575/2013/EU rendelet 95. és 96. cikkének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásokból álló csoportok kivételével - összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

Annak érdekében, hogy valamely tagállam intézményei összevont alapon teljesítsék a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó adatszolgáltatást az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően, kötelesek benyújtani:

a) az 5. cikkben meghatározott információkat az ott megállapított gyakorisággal, de összevont alapon;

b) az I. melléklet 6. táblájában meghatározott információkat félévente, a konszolidáció körébe bevont szervezetekre vonatkozó II. melléklet II. része 2. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően.

7. cikk

A szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 95. és 96. cikkének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások által egyedi alapon teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

(1) Annak érdekében, hogy az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások egyedi alapon teljesítsék a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó adatszolgáltatást az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően, az I. melléklet 1-5. tábláiban meghatározott információkat a II. melléklet II. részének 1. pontjában foglalt útmutató szerint negyedévente kötelesek benyújtani.

(2) Annak érdekében, hogy az 575/2013/EU rendelet 96. cikkének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások egyedi alapon teljesítsék a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó adatszolgáltatást az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően, az e rendelet 5. cikke a) pontjában és b) pontjának 1. alpontjában meghatározott információkat az ott meghatározott gyakorisággal kötelesek benyújtani.

8. cikk

A szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozóan a kizárólag az 575/2013/EU rendelet 95. és 96. cikkének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásokból álló csoportok által összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

(1) Annak érdekében, hogy a kizárólag az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásokból álló csoportok összevont alapon teljesítsék a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó adatszolgáltatást az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően, a következő információkat összevont alapon kötelesek benyújtani:

a) a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozóan az I. melléklet 1-5. tábláiban meghatározott információkat negyedévente, a II. melléklet II. részének 1. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

b) a konszolidáció körébe bevont szervezetek tekintetében a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozóan az I. melléklet 6. táblájában meghatározott információkat félévente, a II. melléklet II. részének 2. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően.

(2) Annak érdekében, hogy az 575/2013/EU rendelet 95. és 96. cikkének hatálya alá egyaránt tartozó befektetési vállalkozásokból álló csoportok, valamint a kizárólag az 575/2013/EU rendelet 96. cikkének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásokból álló csoportok összevont alapon teljesítsék a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó adatszolgáltatást az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően, összevont alapon kötelesek benyújtani:

a) az 5. cikk a) pontjában és b) pontjának 1. alpontjában meghatározott információkat az ott megállapított gyakorisággal;

b) a konszolidáció körébe bevont szervezetek tekintetében az I. melléklet 6. táblájában meghatározott információkat félévente, a II. melléklet II. része 2. pontjának megfelelően.

2. SZAKASZ

A pénzügyi információkra vonatkozó összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

9. cikk

A pénzügyi információkra vonatkozó az 1606/2002/EK rendelet 4. cikkének hatálya alá tartozó intézmények és az 1606/2002/EK rendeletet alkalmazó egyéb hitelintézetek által összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

(1) Annak érdekében, hogy valamely tagállamban letelepedett intézmények összevont alapon teljesítsék a pénzügyi információkra vonatkozó adatszolgáltatást az 575/2013/EU rendelet 99. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a III. mellékletben meghatározott információkat az V. mellékletben foglalt útmutató szerint összevont alapon, valamint a VIII. mellékletben meghatározott információkat az IX. mellékletben foglalt útmutató szerint összevont alapon kötelesek benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a következő előírásokkal összhangban kell benyújtani:

a) negyedévenkénti gyakorisággal a III. melléklet 1. részében meghatározott információkat;

b) félévenkénti gyakorisággal a III. melléklet 3. részében meghatározott információkat;

c) évenkénti gyakorisággal a III. melléklet 4. részében meghatározott információkat a 47. táblában meghatározott információk kivételével;

d) negyedévenkénti gyakorisággal a III. melléklet 2. részében található 20. táblában meghatározott információkat, amennyiben az intézmény meghaladja az 5. cikk a) pontja (4) alpontjának második mondatában meghatározott küszöbértéket. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat;

e) negyedévenkénti gyakorisággal a III. melléklet 2. részében található 21. táblában meghatározott információkat, amennyiben az operatív lízing körébe vont tárgyi eszközök értéke a III. melléklet 1. részében található 1.1. táblában jelentett összes tárgyi eszköz értékének legalább 10 %-a. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat;

f) negyedévenkénti gyakorisággal a III. melléklet 2. részében található 22. táblacsoportban meghatározott információkat, amennyiben a nettó díj- és jutalékbevétel a III. melléklet 1. részében található 2. táblában jelentett nettó díj- és jutalékbevétel és nettó kamatbevétel összegének legalább 10 %-a. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat;

g) negyedéves gyakorisággal a VIII. mellékletben meghatározott információkat azon kitettségekre vonatkozóan, amelyek kitettségértéke 300 millió EUR vagy annál nagyobb, de kisebb, mint az intézmény figyelembe vehető tőkéjének 10 %-a;

h) negyedévenkénti gyakorisággal a III. melléklet 2. részének 23-26. táblájában meghatározott információkat, amennyiben teljesül mindkét következő feltétel:

i. az intézmény nem az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontja szerinti kis méretű és nem összetett intézmény;

ii. az intézmény esetében a nemteljesítő hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékének és az e rendelet V. melléklete 2. részének 17. szakaszában meghatározott nemteljesítő kitettségek kategóriájába tartozó hitelek és előlegek teljes bruttó könyv szerinti értékének aránya legalább 5 %. E pont alkalmazásában az említett arány sem a számlálóban, sem a nevezőben nem tartalmazza az értékesítésre tartottnak minősülő hiteleket és előlegeket, a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és az egyéb látra szóló betéteket.

Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat;

i) évenkénti gyakorisággal a III. melléklet 4. részének 47. táblájában meghatározott információkat, amennyiben teljesül az e bekezdés h) pontjának i. és ii. alpontjában említett mindkét feltétel. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat.

10. cikk

A pénzügyi információkra vonatkozóan az 1606/2002/EK rendeletet alkalmazó hitelintézetek által az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének (3) bekezdése értelmében összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

Amennyiben az illetékes hatóság a pénzügyi információkra vonatkozóan összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségeket az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiterjeszti valamely tagállam intézményeire, az intézmények a pénzügyi információkat a 9. cikknek megfelelően kötelesek benyújtani.

11. cikk

A pénzügyi információkra vonatkozóan a 86/635/EGK irányelv alapján kidolgozott nemzeti számviteli szabályozást alkalmazó intézmények által összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

(1) Amennyiben az illetékes hatóság a pénzügyi információkra vonatkozóan összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségeket az 575/2013/EU rendelet 99. cikkének (6) bekezdésével összhangban kiterjeszti valamely tagállamban letelepedett intézményekre, az intézmények a IV. mellékletben meghatározott információkat az V. mellékletben foglalt útmutató szerint összevont alapon, valamint a VIII. mellékletben meghatározott információkat az IX. mellékletben foglalt útmutató szerint összevont alapon kötelesek benyújtani.

(2) Az 1. bekezdésben említett információkat a következő előírásokkal összhangban kell benyújtani

a) negyedévenkénti gyakorisággal a IV. melléklet 1. részében meghatározott információkat;

b) félévenkénti gyakorisággal a IV. melléklet 3. részében meghatározott információkat;

c) évenkénti gyakorisággal a IV. melléklet 4. részében meghatározott információkat a 47. táblában meghatározott információk kivételével;

d) negyedévenkénti gyakorisággal, az 5. cikk a) pontjának 4. alpontjában előírt módon a IV. melléklet 2. részében található 20. táblacsoportjában meghatározott információkat. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat;

e) negyedévenkénti gyakorisággal a IV. melléklet 2. részében található 21. táblában meghatározott információkat, amennyiben az operatív lízingbe adott tárgyi eszközök értéke a IV. melléklet 1. részében található 1.1. táblában jelentett összes tárgyi eszköz értékének legalább 10 %-a. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat;

f) negyedévenkénti gyakorisággal a IV. melléklet 2. részében található 22. táblacsoportban meghatározott információkat, amennyiben a nettó díj- és jutalékbevétel a IV. melléklet 1. részében található 2. táblában bejelentett nettó díj- és jutalékbevétel és nettó kamatbevétel összegének legalább 10 %-a. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat;

g) negyedéves gyakorisággal a VIII. mellékletben meghatározott információkat azon kitettségekre vonatkozóan, amelyek kitettségértéke 300 millió EUR vagy annál nagyobb, de kisebb, mint az intézmény figyelembe vehető tőkéjének 10 %-a;

h) negyedévenkénti gyakorisággal a IV. melléklet 2. részének 23-26. táblájában meghatározott információkat, amennyiben teljesülnek a 9. cikk (2) bekezdése h) pontjának i. és ii. alpontjában említett feltételek. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat;

i) évenkénti gyakorisággal a IV. melléklet 4. részének 47. táblájában meghatározott információkat, amennyiben teljesülnek a 9. cikk (2) bekezdése h) pontjának i. és ii. alpontjában említett feltételek. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat.

4. FEJEZET

AZ INGATLANFEDEZETŰ HITELEKBŐL SZÁRMAZÓ VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓAN AZ 575/2013/EU RENDELET 101. CIKKE SZERINT TELJESÍTENDŐ EGYEDI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK FORMÁTUMA ÉS GYAKORISÁGA

12. cikk

(1) Az intézmények a VI. mellékletben meghatározott információkat - a VII. mellékletben foglalt útmutatónak megfelelően - összevont alapon félévente nyújtják be.

(2) Az intézmények a VI. mellékletben meghatározott információkat - a VII. mellékletben foglalt útmutatónak megfelelően - egyedi alapon félévente nyújtják be.

(3) A más tagállamban lévő fióktelepek a VI. mellékletben meghatározott, rájuk vonatkozó információkat - a VII. mellékletben foglalt útmutatónak megfelelően - szintén félévente nyújtják be a fogadó tagállam illetékes hatóságának.

5. FEJEZET

A NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSRA VONATKOZÓAN EGYEDI ÉS ÖSSZEVONT ALAPON TELJESÍTENDŐ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA ÉS GYAKORISÁGA

13. cikk

(1) Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat-vállalásra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 394. cikkének (1) bekezdése szerint egyedi és összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézmények a VIII. mellékletben meghatározott információkat a IX. mellékletben foglalt útmutató szerint negyedévente nyújtják be.

(2) Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni húsz legnagyobb kitettségre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 394. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata szerint összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének hatálya alá tartozó intézmények a VIII. mellékletben meghatározott információkat a IX. mellékletben foglalt útmutató szerint negyedévente nyújtják be.

(3) Az intézményekkel szembeni tíz legnagyobb kitettségre vonatkozóan és a nem szabályozott pénzügyi vállalkozásokkal szembeni tíz legnagyobb kitettségre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 394. cikkének (2) bekezdése szerint összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézmények a VIII. mellékletben meghatározott információkat a IX. mellékletben foglalt útmutató szerint negyedévente nyújtják be.

6. FEJEZET

A TŐKEÁTTÉTELI MUTATÓRA VONATKOZÓAN EGYEDI ÉS ÖSSZEVONT ALAPON TELJESÍTENDŐ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA ÉS GYAKORISÁGA

14. cikk

(1) A tőkeáttételi mutatóra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 430. cikkének (1) bekezdése szerint egyedi és összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézmények a X. mellékletben meghatározott információkat a XI. mellékletben foglalt útmutató szerint negyedévente nyújtják be.

(2) Az adatszolgáltatás a negyedév végi tőkeáttételi mutató kiszámítására használt módszertanon alapul.

(3) Az intézmények a XI. melléklet II. részének 14. pontjában említett információkat kötelesek jelenteni a következő adatszolgáltatási időszakban, amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:

a) a származtatott ügyleteknek a XI. melléklet II. részének 7. pontjában említett, kitettségértéken belüli részesedése meghaladja a 1,5 %-ot;

b) a származtatott ügyleteknek a XI. melléklet II. részének 7. pontjában említett, kitettségértéken belüli részesedése meghaladja a 2,0 %-ot.

A 4. cikkben meghatározott belépési kritériumokat kell alkalmazni az ezen bekezdés első albekezdésének b) pontja kivételével, amely esetében az intézmények attól a következő adatszolgáltatási vonatkozási időponttól kezdik meg az adatszolgáltatást, ahol egy adatszolgáltatási vonatkozási időpontban átlépték a küszöbértéket.

(4) Azon intézmények, amelyek esetében a származtatott ügyleteknek a XI. melléklet II. részének 9. pontjában meghatározott névértéke meghaladja a 10 milliárd EUR-t, attól függetlenül kötelesek a XI. melléklet II. részének 14. pontjában említett információkat bejelenteni, hogy a származtatott ügyletek kitettségértéken belüli részesedése megfelel-e a (3) bekezdésben előírt feltételeknek.

A 4. cikkben meghatározott belépési kritériumok nem alkalmazandók. Az intézmények attól a következő adatszolgáltatási vonatkozási időponttól kezdik meg az adatszolgáltatást, ahol egy adatszolgáltatási vonatkozási időpontban túllépték a releváns alkalmazandó küszöbértéket.

(5) Az intézmények a következő adatszolgáltatási időszakban jelentik a XI. melléklet II. részének 15. pontjában említett információkat, amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:

a) a hitelderivatíváknak a XI. melléklet II. része 10. pontjában említett értéke meghaladja a 300 millió EUR-t,

b) a hitelderivatíváknak a XI. melléklet II. része 10. pontjában említett értéke meghaladja az 500 millió EUR-t.

A 4. cikkben foglalt belépési kritériumokat kell alkalmazni a b) pont kivételével, amely esetében az intézmények attól a következő adatszolgáltatási vonatkozási időponttól kezdik meg az adatszolgáltatást, ahol egy adatszolgáltatási vonatkozási időpontban átlépték a releváns alkalmazandó küszöbértéket.

7. FEJEZET

A LIKVIDITÁSRA ÉS A STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGRA VONATKOZÓAN EGYEDI ÉS ÖSSZEVONT ALAPON TELJESÍTENDŐ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA ÉS GYAKORISÁGA

15. cikk

A likviditásfedezeti követelményre vonatkozóan teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

(1) A likviditásfedezeti követelményre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 415. cikke szerint egyedi és összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézményeknek a következőket kell alkalmazniuk:

a) a hitelintézetek a XXIV. mellékletben meghatározott információkat a XXV. mellékletben foglalt útmutató szerint havonta nyújtják be;

b) az a) pontban meghatározottakon kívül a többi intézmény a XII. mellékletben meghatározott információkat a XIII. mellékletben foglalt útmutató szerint havonta nyújtja be.

(2) A XII és XXII. mellékletben meghatározott információknál figyelembe kell venni a vonatkozási időpontra benyújtott információkat, valamint a következő 30 naptári nap alatti pénzforgalomra vonatkozó információkat.

16. cikk

A stabil forrásellátottságra vonatkozóan teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

A stabil forrásellátottságra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 415. cikke szerint egyedi és összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézmények a XII. mellékletben meghatározott információkat a XIII. mellékletben foglalt útmutató szerint negyedévente nyújtják be.

7a. FEJEZET

A MEGTERHELT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓAN EGYEDI ÉS ÖSSZEVONT ALAPON TELJESÍTENDŐ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA ÉS GYAKORISÁGA

16a. cikk

A megterhelt eszközökre vonatkozóan egyedi és összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás formátuma és gyakorisága

(1) A megterhelt eszközökre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 100. cikke szerint egyedi és összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézmények az e rendelet XVI. mellékletében meghatározott információkat az e rendelet XVII. mellékletében foglalt útmutató szerint nyújtják be.

(2) Az (1) bekezdésben említett információt a következőképpen kell benyújtani:

a) a XVI. melléklet A., B., és D. részében meghatározott információkat negyedévente;

b) a XVI. melléklet C. részében meghatározott információkat évente;

c) a XVI. melléklet E. részében meghatározott információkat félévente.

(3) Az intézményeknek nem kell benyújtaniuk a XVI. melléklet B., C. vagy E. részében meghatározott információkat, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az intézmény XVII. melléklet 1.6. pontjának 10. alpontja szerint számított összes eszköze kevesebb mint 30 milliárd EUR;

b) az intézmény XVII. melléklet 1.6. pontjának 9. alpontja szerint számított eszközterhelésének szintje 15 % alatt van.

(4) Az intézményeknek csak akkor kell benyújtaniuk a XVI. melléklet D. részében meghatározott információkat, amennyiben a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 52. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett kötvényeket bocsátanak ki.

7b. FEJEZET

A LIKVIDITÁSI HELYZET MONITOROZÁSÁRA ALKALMAS TOVÁBBI MÉRÉSI MÓDSZEREKRE VONATKOZÓAN EGYEDI ÉS ÖSSZEVONT ALAPON TELJESÍTENDŐ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA ÉS GYAKORISÁGA

16b. cikk

(1) A likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszerekre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 415. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint egyedi és összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézményeknek valamennyi következő információt havi gyakorisággal kell benyújtaniuk:

a) a XVIII. mellékletben meghatározott információ a XIX. mellékletben foglalt útmutató szerint;

b) a XX. mellékletben meghatározott információ a XXI. mellékletben foglalt útmutató szerint;

c) a XXII. mellékletben meghatározott információ a XXIII. mellékletben foglalt útmutató szerint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az intézmény a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszerekre vonatkozó információt benyújthatja negyedéves gyakorisággal, ha valamennyi következő feltétel teljesül:

a) az intézmény nem része egy hitelintézeteket, befektetési vállalkozásokat vagy pénzügyi intézményeket magában foglaló olyan csoportnak, amelynek leányvállalatai vagy anyaintézményei az intézmény cégbejegyzése szerinti joghatóságtól eltérő joghatóságban találhatók;

b) az adatszolgáltatás évét megelőző két egymást követő évben az intézmény egyedi mérlegfőösszegének az adott tagállamban található valamennyi intézmény összesített mérlegfőösszegéhez viszonyított aránya 1 % alatti;

c) az intézmény 86/635/EGK tanácsi irányelv ( 2 ) szerint számított teljes eszközállománya kevesebb mint 30 milliárd EUR.

A b) pont alkalmazásában az arány kiszámításakor figyelembe vett mérlegfőösszeg-adatoknak az adatszolgáltatás vonatkozási időpontját megelőző év végi auditált adatokon kell alapulniuk.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek céljából az első hónap, amelyre vonatkozóan a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszerekre vonatkozó információkat kell szolgáltatni 2016. áprilisáig.

8. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNYEK ÁLTAL AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK RÉSZÉRE TELJESÍTENDŐ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

17. cikk

(1) Az intézmények az e rendeletben említett információkat az illetékes hatóságok által meghatározott adatcsere-formátumban és megjelenítési formában nyújtják be, betartva az adatpontok XIV. mellékletben található egységes adatmodellben szereplő fogalommeghatározását, a XV. mellékletben említett ellenőrzési szabályokat, valamint a következőket:

a) a nem szükséges vagy nem alkalmazandó információkat nem kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban;

b) a numerikus értékeket tényként kell közölni a következők szerint:

i. a "monetáris" típusú adatokat minimum ezres nagyságrendű pontossággal kell jelenteni;

ii. a "százalék" típusú adatokat egységnyi értékben kifejezve, minimum négy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni;

iii. az "egész szám" típusú adatokat tizedesjegyek alkalmazása nélkül, egész számnak megfelelő pontossággal kell jelenteni.

(2) Az intézmények által benyújtott adatokkal együtt a következő információkat kell bejelenteni:

a) adatszolgáltatási vonatkozási időpont és vonatkozási időszak;

b) adatszolgáltatás pénzneme;

c) számviteli standard;

d) az adatszolgáltató intézmény azonosítója;

e) alkalmazás szintje: egyedi vagy összevont.

9. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Átmeneti időszak

A 2014. március 31-i adatszolgáltatási vonatkozási időpontra vonatkozó negyedévenkénti adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, jelentendő információk legkésőbbi beküldési határideje 2014. június 30.

A 2014. március 31-től2014. április 30-ig terjedő időszakra - a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve - a havi adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási beküldési határidő 2014. június 30.

A 2014. május 31-től2014. december 31-ig terjedő időszakra - a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve - a havi adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási beküldési határidő az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot követő harmincadik naptári nap.

A 16a. cikknek megfelelően közlendő információ tekintetében az első adatszolgáltatási vonatkozási időpont 2014. december 31.

A 2. cikk sérelme nélkül a III. melléklet 18. és 19. táblájának első beküldési határideje 2014. december 31.. A III. melléklet 6., 9.1., 20.4., 20.5. és 20.7. tábláinak az átstrukturált kitettségekre és a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó sorait és oszlopait a 2014. december 31-i beküldési határidőig kell kitölteni.

A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, a 2016. április és október közötti hónapokban (utóbbival bezárólag) a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszerekre vonatkozó havi adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási beküldési határidő az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot követő harmincadik naptári nap.

A 2016. szeptember 10. és 2017. március 10. közötti időszak esetében - a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve - a hitelintézetek likviditásfedezeti követelményének havi adatszolgáltatásához kapcsolódó adatszolgáltatási beküldési határidő az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot követő harmincadik naptári nap.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 9., 10. és 11. cikket 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

A 15. cikket 2014. március 1-jétől kell alkalmazni.

A 16a. cikk 2014. december 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A SZAVATOLÓTŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

C 01.00 - SZAVATOLÓTŐKE (CA1)

C 02.00 - SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)

C 03.00 - TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)

C 04.00 - TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)

C 05.01 - ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1)

C 05.02 - SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2)

C 06.01 - CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL - ÖSSZESEN (GS TOTAL)

C 06.02 - CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

C 07.00 -HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

SA kitettségi osztály

C 08.01 -HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1)

IRB kitettségi osztály:

Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők:

C 08.02 -HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: ÜGYFÉL-KATEGÓRIA VAGY -HALMAZ (POOL) SZERINT (CR IRB 2)

IRB kitettségi osztály:

Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők:

C 09.01 - KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1)

Ország:

C 09.02 - KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2)

Ország:

C 09.04 - A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB)

Ország:

C 10.01 - HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK - AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR EQU IRB 1)

C 10.02 - HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK - AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY. A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN (CR EQU IRB 2)

C 11.00 - ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)

C 13.01 - HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS (CR SEC)

C 14.00 - AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC Details)

C 14.01 - AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK MÓDSZEREK SZERINT (SEC Details Approach)

Módszer:

C 16.00 - MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)

C 17.01 - MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS VESZTESÉGESEMÉNY-TÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1)

C 17.02 - MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEK (OPR DETAILS 2)

C 18.00 - PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)

Deviza:

C 19.00 - PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

C 20.00 - PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)

C 21.00 - PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

Nemzeti piac:

C 22.00 - PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)

C 23.00 - PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)

C 24.00 - PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)

C 25.00 - HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)

C 32.01 - PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)

C 32.02 - PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)

C 32.03 - PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)

C 32.04 - PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)

C 33.00 - ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT (GOV)

Ország:

II. MELLÉKLET

A SZAVATOLÓTŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK

1.1. FELÉPÍTÉS

1. Általánosságban a keretrendszer öt táblacsoportból áll:

a) tőkemegfelelés, a szavatolótőke áttekintése; teljes kockázati kitettségérték;

b) csoportszintű szavatolótőke-megfelelés, áttekintés a tőkemegfelelési követelményeknek az adatszolgáltató intézmény konszolidációs körébe bevont valamennyi szervezet általi teljesítéséről;

c) hitelkockázat (partner-, felhígulási és elszámolási kockázat);

d) piaci kockázat (kereskedési könyvi pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat, árukockázat, CVA-kockázat);

e) működési kockázat.

2. Minden táblához biztosított a jogszabályi hivatkozás. Az egyes táblacsoportok felhasználásával történő adatközlés általános szempontjaival kapcsolatos további részletes információkat, a tábla egyes részeire vonatkozó útmutatót, valamint a validálási szabályokat e végrehajtási rendelet jelen része tartalmazza.

3. Az intézményeknek kizárólag azokon a táblákon kell adatot szolgáltatniuk, amelyek a szavatolótőke-követelmények meghatározása során alkalmazott megközelítés szempontjából relevánsak.

1.2. SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK

4. A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor a dokumentum az 5-8. pontban meghatározott jelölési szabályokat követi. A numerikus kódokat kimerítően használják a validálási szabályok.

5. Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla; Sor; Oszlop}.

6. Olyan táblán belüli validálás esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor; Oszlop}.

7. Az olyan táblák esetében, amelyek csak egy oszlopot tartalmaznak, a jelölés csak a sorokra hivatkozik. {Tábla; Sor}.

8. Csillag jelöli, hogy a validálás a korábban meghatározott sorra vagy oszlopra megtörtént.

1.3. ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9. A szavatolótőkét vagy a tőkekövetelményeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a szavatolótőke teljes összegét vagy a tőkekövetelményeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megnevezése előtt mínuszjel (-) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat.

1.4. RÖVIDÍTÉSEK

9a. E melléklet alkalmazásában az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 3 )"CRR"-ként, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 4 )"CRD"-ként, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 5 )"AD"-ként, és a 86/635/EGK tanácsi irányelvre ( 6 )"BAD"-ként történik hivatkozás.

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1. TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA)

1.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

10. A CA táblacsoport az I. pillér szerinti mutatók számlálóiban szereplő tőketípusokra (szavatolótőke, alapvető tőke [T1], elsődleges alapvető tőke [CET1]) és nevezőjére (szavatolótőke-követelmény), valamint a CRR-ben és a CRD-ben található átmeneti rendelkezések alkalmazására vonatkozó információkat tartalmazza. A CA táblacsoport öt táblát foglal magában:

a) A CA1 tábla az egyes intézmények szavatoló tőkéjének összegét tartalmazza, az összeg meghatározásához szükséges tételek szerinti bontásban. A szavatolótőke számított értéke magában foglalja a CRR és a CRD egyes tőkeelemekre vonatkozó átmeneti rendelkezései alkalmazásának összesített hatását is.

b) A CA2 tábla a CRR 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértékeket foglalja össze.

c) A CA3 tábla egyrészt azokat a mutatókat tartalmazza, amelyek minimális szintjét a CRR rögzíti, másrészt a mutatókhoz és a tőketípusokhoz kapcsolódó egyéb adatokat.

d) A CA4 tábla többek között a CA1 elemeinek kiszámításához szükséges tájékoztató adatokat, valamint a CRD szerinti tőkepufferekkel kapcsolatos információkat tartalmazza.

e) A CA5 tábla a CRR szavatolótőkét érintő átmeneti rendelkezései alkalmazásából eredő hatások kiszámításához szükséges adatokat tartalmazza. A CA5 tábla hatálya az említett átmeneti rendelkezések végső lejáratát követően megszűnik.

11. A táblákat valamennyi, a CRR szerint adatszolgáltatásra kötelezett intézménynek használnia kell, függetlenül az intézmény nemzeti jog szerint irányadó számvitelére, azonban a számláló egyes elemei kizárólag az IAS/IFRS típusú értékelési szabályokat alkalmazó intézményekre vonatkoznak. A nevezőben foglalt adatok kevés kivételtől eltekintve a teljes kockázati kitettségérték kiszámítására szolgáló, kockázati típusonkénti táblákban meghatározott végeredményekhez kapcsolódnak.

12. A szavatolótőke teljes összege különböző típusú tőketípusokból áll: az alapvető tőkéből (T1), amely az elsődleges alapvető tőke (CET1) és a kiegészítő alapvető tőke (AT1) összege, valamint a járulékos tőkéből (T2).

13. A CA táblák a CRR és a CRD átmeneti rendelkezéseinek alkalmazását az alábbiak szerint kezelik:

a) A CA1 elemei általában bruttó módon, az átmeneti kiigazítások előtti értéken szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy a CA1-elemek adatait - az átmeneti rendelkezések hatását összesítő elemek adatainak kivételével - a végleges rendelkezések alapján úgy kell kiszámítani, mintha nem lennének átmeneti rendelkezések. Mindegyik tőketípus (CET1, AT1 és T2) esetében három olyan különböző elem van, amely magában foglalja az átmeneti rendelkezések miatti kiigazításokat.

b) Az átmeneti rendelkezések módosíthatják az AT1 tőke és a T2 tőke hiányát is (az AT1 tőke vagy a T2 tőke azon hiányát, amely a CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontjában, illetve 56. cikkének e) pontjában leírtak szerint az adott tőketípusokba tartozó tőkeelemek összegét meghaladó levonások többlete miatt keletkezik), és így azokat az elemeket, amelyek az említett átmeneti rendelkezések hatását közvetett módon esetleg tükröző hiányokat tartalmazzák.

c) A CA5 tábla kizárólag a CRR átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásából eredő hatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra használható.

14. A II. pillér szerinti követelmények kezelése az EU-n belül eltérő lehet (a CRD 104. cikkének (2) bekezdését át kell ültetni a tagállami szabályozásba). A CRR alapján teljesített tőkemegfelelési adatszolgáltatás kizárólag a II. pillérben a szolvenciamutatóra vagy az elérendő arányra vonatkozóan rögzített követelmények hatására terjedhet ki. A II. pillér szerinti követelményekre vonatkozó részletes adatszolgáltatásra a CRR 99. cikkében foglalt előírások nem vonatkoznak.

a) A CA1, CA2 és CA5 tábla kizárólag az I. pillérrel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatokat tartalmaz.

b) A CA3 tábla a II. pillér szolvenciamutatóra vonatkozó egyéb követelményeinek összesített hatását tartalmazza. Az egyik csoport az összegeknek az adott mutatóra kifejtett hatásával, míg a másik csoport magával a mutatóval foglalkozik. Egyik mutatócsoport sem kapcsolódik egyéb módon a CA1, CA2 vagy CA5 táblához.

c) A CA4 tábla egy cellát tartalmaz a II. pillérhez kapcsolódó pótlólagos szavatolótőke-követelményekre vonatkozóan. Az említett cella nem kapcsolódik validálási szabályokon keresztül a CA3 tábla tőkemegfelelési mutatóihoz, és megfelel a CRD 104. cikke (2) bekezdésének, amely kifejezetten megemlíti a pótlólagos szavatolótőke-követelményeket mint a II. pillérre vonatkozó döntésekkel kapcsolatos lehetőséget.

1.2. C 01.00 - SZAVATOLÓTŐKE (CA1)

1.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

1.3. C 02.00 - SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)

1.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

1.4. C 03.00 - TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)

1.4.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

1.5. C 04.00 - TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)

1.5.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

1.6. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5)

1.6.1. Általános megjegyzések

15. A CA5 a CRR 465-491. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatálya alá eső szavatolótőke-elemeket és levonásokat foglalja össze.

16. A CA5 az alábbi szerkezetet követi:

a) Az 5.1. tábla azokat a kiigazításokat foglalja össze, amelyeket a CA1 táblán (a végleges rendelkezésekkel összhangban) megadott szavatolótőke-elemeket érintően az átmeneti rendelkezések alkalmazása miatt kell végrehajtani. E tábla elemei a CA1 táblán szereplő különböző tőkeelemek "kiigazításaként" jelennek meg annak érdekében, hogy tükrözzék az átmeneti rendelkezések hatását a szavatolótőke elemeire.

b) Az 5.2. tábla a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok kiszámítását mutatja be részletesen.

17. Az intézményeknek az első négy oszlopban a CET1 tőke, az AT1 tőke és a T2 tőke kiigazításait, valamint a teljes kockázati kitettségértéket kell megadni. Az intézményeknek ezenkívül meg kell adniuk az átmeneti rendelkezés szerint alkalmazandó százalékos arányt (050. oszlop), valamint az átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül figyelembe vehető összeget (060. oszlop).

18. Az intézmények a CA5. táblán kizárólag abban az időszakban szolgáltatnak adatot a tőkeelemekről, amelynek során a CRR tizedik részében meghatározott átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.

19. Egyes átmeneti rendelkezések a T1 tőkét érintő levonást írnak elő. Ilyenkor a T1 tőkét érintő levonásnak vagy levonásoknak az AT1 tőkén felüli maradványösszegét a CET1 tőkéből kell levonni.

1.6.2. C 05.01 - ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1)

20. Az intézményeknek a CA5.1. táblában a CRR 465-491. cikkében előírt átmeneti rendelkezéseknek a szavatolótőke-elemeket érintő alkalmazásáról kell adatot szolgáltatniuk a CRR második része II. címében foglalt végleges rendelkezésekhez képest.

21. Az intézmények a 020-060. sorban az átmeneti rendelkezések értelmében a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumokról szolgáltatnak adatot. A CA5.1. tábla 060. sorának 010-030. oszlopaiban feltüntetendő értékek, amelyek a CA5.2. tábla megfelelő részeiből vezethetők le.

22. Az intézmények a 070-092. sorban a kisebbségi részesedésekre, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 és T2 tőkeinstrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szolgáltatnak adatot a CRR 479. és 480. cikke szerint.

23. A 100. sortól kezdődően az intézmények a nem realizált nyereségre és veszteségre, a levonásokra, valamint a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szolgáltatnak adatot.

24. Egyes esetekben a CET1 tőke, az AT1 tőke vagy a T2 tőke átmeneti levonásai meghaladják az adott intézmény CET1 tőkéjét, AT1 tőkéjét vagy T2 tőkéjét. Ezt a hatást - ha átmeneti rendelkezések eredménye - a CA1 tábla megfelelő celláiban kell kimutatni. Következésképpen a CA5. tábla oszlopaiban megadott kiigazítások nem foglalhatnak magukban áttételes hatásokat akkor, ha a rendelkezésre álló tőke mennyisége nem elégséges.

1.6.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

1.6.3. C 05.02 - SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2)

25. Az intézmények a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat (a CRR 484-491. cikke).

1.6.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

2. CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

2.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

26. A C 06.01-es és C 06.02-es táblán a szavatolótőke-követelmények konszolidált alapon történő számítása esetén kell adatot szolgáltatni. A C 06.02-es tábla négy részből áll, amelyek célja különböző információk gyűjtése a konszolidációs körbe bevont valamennyi szervezetről, ezen belül az adatot szolgáltató intézményről:

a) a konszolidáció körébe bevont szervezetek;

b) részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről;

c) az egyes szervezeteknek a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk;

d) a tőkepufferekkel kapcsolatos információk.

27. A CRR 7. cikke alapján mentesülő intézmények kizárólag a 010-060-as és 250-400-as oszlopban szolgáltatnak adatot.

28. A feltüntetett adatoknak figyelembe kell venniük a CRR összes olyan átmeneti rendelkezését, amely az adott adatszolgáltatási időpontban alkalmazandó volt.

2.2. RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL

29. A C 06.02 tábla második része (részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről, 070-210-es oszlop) célja információk gyűjtése azon hitel- és egyéb szabályozott pénzügyi vállalkozásokról, amelyek egyedi alapon ténylegesen konkrét tőkemegfelelési követelmények hatálya alá tartoznak. Az adatszolgáltatás körébe tartozó valamennyi szervezetre vonatkozóan rögzíti az egyes kockázati kategóriák szavatolótőke-követelményeit, valamint a tőkemegfelelés megállapításához szükséges szavatolótőke mértékét.

30. A részesedések arányos konszolidálása esetében a szavatolótőke-követelményekkel és a szavatolótőkével kapcsolatos adatok az adott arányos összegeknek felelnek meg.

2.3. AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

31. A C 06.02 tábla harmadik része és a C 06.01 tábla (a CRR szerinti konszolidációs körbe vont egyes szervezeteknek - ezen belül azoknak, amelyekre egyedi alapon nem vonatkoznak konkrét tőkemegfelelési követelmények - a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk, 250-400. oszlop) meghatározza, hogy a csoporton belül mely szervezetek generálják a kockázatokat és vonnak be szavatolótőkét a piacról, amelyhez a könnyen hozzáférhető vagy könnyen újrafeldolgozható adatokat használja fel a tőkemegfelelési mutató egyedi vagy szubkonszolidált alapon történő rekonstruálása nélkül. A szervezet szintjén a kockázatra és a szavatolótőkére vonatkozó adatok egyaránt a csoportszintű adatokhoz járulnak hozzá, és nem egyedi alapon számított szolvenciamutató részei, így egymással nem hasonlíthatók össze.

32. A harmadik rész ezenkívül magában foglalja a konszolidált szavatolótőkében figyelembe vehető, a kisebbségi részesedésekbe, AT1 tőkébe és T2 tőkébe beszámítható elemek összegét is.

33. Mivel a tábla harmadik része "hozzájárulásokat" említ, az itt feltüntetendő adatok adott esetben elmaradnak a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléssel kapcsolatos részletes információkat tartalmazó oszlopokban megadott adatoktól.

34. A követendő alapelv szerint mind a kockázatok, mind a szavatolótőke szempontjából egységes módon kell kiküszöbölni az azonos csoporton belüli kölcsönös kitettségeket annak érdekében, hogy a csoport konszolidált CA táblában magadott értékek fedezete az egyes szervezetek csoportszintű szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó táblában feltüntetett értékek hozzáadásával biztosítható legyen. Azokban az esetekben, amikor az 1 %-os küszöb túllépésére nem kerül sor, a CA táblához nem alkalmazható közvetlen kapcsolat.

35. Az intézményeknek meg kell határozniuk a szervezetek közötti legcélszerűbb felosztási módszert a piaci kockázatot és működési kockázatot érintő esetleges diverzifikációs hatások figyelembevétele céljából.

36. Egy konszolidált csoport magában foglalhat egy másik konszolidált csoportot. Ez azt jelenti, hogy a részcsoportba tartozó szervezetekről külön-külön kell adatot szolgáltatni a teljes csoport GS tábláján, még akkor is, ha a részcsoportra magára is vonatkoznak adatszolgáltatási követelmények. Az a részcsoport, amelyre adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak, szintén benyújtja a GS táblát a csoportot alkotó minden egyes szervezetre vonatkozóan külön-külön, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat tartalmazza a magasabb szinten konszolidált csoportra vonatkozó GS tábla.

37. Az intézmény egy szervezetnek a teljes kockázati kitettségértékhez való hozzájárulásáról adatot szolgáltat akkor, ha szervezet teljes kockázati kitettségértéke meghaladja a csoport teljes kockázati kitettségértékének 1 %-át, vagy ha a szervezet teljes szavatoló tőkéje meghaladja a csoport teljes szavatoló tőkéjének 1 %-át. Ez a küszöbérték nem alkalmazandó olyan leányvállalatok vagy alcsoportok esetében, amelyek kisebbségi részesedés vagy a szavatolótőke részét képező, az AT1 tőkébe vagy T2 tőkébe beszámítható instrumentumok formájában szavatolótőkét bocsátanak a csoport rendelkezésére.

2.4. C 06.01 - CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL - ÖSSZESEN (GS TOTAL)

2.5. C 06.02 - CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

Kép #1

3. HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

3.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

38. A hitelkockázat kiszámításakor alkalmazott sztenderd módszerhez és IRB-módszerhez külön táblacsoport tartozik. Emellett az ezen végrehajtási rendelet 5. cikk a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték túllépése esetén a hitelkockázattal érintett pozíciók földrajzi bontásához külön táblákon kell adatot szolgáltatni.

3.1.1. Helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák

39. A CRR 235. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben fedezett kitettség számítási módját mutatja be.

40. A CRR 236. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben/részlegesen fedezett kitettség számítási módját mutatja be (a veszteségviselési rangsorban azonos hely).

41. A CRR 196., 197. és 200. cikke az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet szabályozza.

42. Az azonos kitettségi osztályba tartozó kötelezettekkel (közvetlen partnerekkel) és fedezetnyújtókkal szembeni kitettségek adatszolgáltatásának tartalmaznia kell az adott kitettségi osztályt érintő be- és kiáramlásokat egyaránt.

43. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet miatt a kitettség típusa nem változik.

44. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkező kitettség esetében a fedezett részt kiáramlásként kell figyelembe venni pl. a kötelezett kitettségi osztályában, és beáramlásként a fedezetnyújtó kitettségi osztályában. A kitettség típusa azonban a kitettségi osztály változása következtében nem módosul.

45. A COREP adatszolgáltatási rendszerben megjelenő helyettesítési hatás a kitettség fedezett részére ténylegesen alkalmazandó kockázati súlyozást tükrözi. Így a kitettségek fedezett részének kockázati súlyozása a sztenderd módszer szerint történik, és arról a CR SA táblán kell adatot szolgáltatni.

3.1.2. A partnerkockázattal kapcsolatos adatszolgáltatás

46. A partnerkockázati pozíciókból eredő kitettségeket a CR SA vagy CR IRB táblákon kell feltüntetni attól függetlenül, hogy azokat a banki könyvben vagy a kereskedési könyvben tartják nyilván.

3.2. C 07.00 - HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

3.2.1. Általános megjegyzések

47. A CR SA táblák a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének sztenderd módszer szerinti kiszámításához szükséges információkat tartalmazzák. Különösen az alábbiakról tartalmaznak részletes információkat:

a) a kitettségértékek különböző kitettségtípusok, kockázati súlyok és kitettségi osztályok szerinti megoszlása;

b) a kockázatok mérséklésére alkalmazott hitelkockázat-mérséklési technikák mértéke és típusa.

3.2.2. A CR SA tábla alkalmazási köre

48. A CRR 112. cikke szerint minden SA kitettséget a 16 SA kitettségi osztály valamelyikébe kell sorolni a szavatolótőke-követelmény kiszámításához.

49. A CR SA táblán feltüntetett adatokra a kitettségi osztályok összegzésében, valamint a sztenderd módszer szerint meghatározott egyes kitettségi osztályokban van szükség. Az összesített adatokat és az egyes kitettségi osztályokban szereplő információkat külön dimenzióban kell megadni.

50. Az alábbi pozíciók azonban nem tartoznak a CR SA alkalmazási körébe:

a) a CRR 112. cikkének m) pontjában említett "értékpapírosítási pozíciókat megtestesítő tételek" kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyekről a CR SEC táblákon kell adatot szolgáltatni;

b) a szavatolótőkéből levont kitettségek.

51. A CR SA tábla alkalmazási köre az alábbi szavatolótőke-követelményekre terjed ki:

a) a banki könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete (Sztenderd módszer) szerinti hitelkockázat, ezen belül a banki könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

b) a kereskedési könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

c) a CRR 379. cikke szerinti nyitva szállításokból eredő elszámolási kockázat az üzleti tevékenységek teljes körére vonatkozóan.

52. A tábla alkalmazási köre minden olyan kitettségre kiterjed, amelynek szavatolótőke-követelményét a CRR harmadik része II. címének 2., valamint 4. és 6. fejezete szerint kell kiszámítani. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezen a táblán kell adatot szolgáltatniuk a kereskedési könyvi pozícióikról is akkor, ha az azokra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete (a CRR harmadik része II. címének 2. és 6. fejezete és V. címe) alapján számítják ki. Ebből adódóan a tábla nem csupán a kitettség típusáról nyújt részletes tájékoztatást (pl. mérlegtételek/mérlegen kívüli tételek), hanem a kockázati súlyoknak az adott kitettségi osztályon belüli eloszlásáról is.

53. Ezenkívül a CR SA táblában a 290-320. sorok további tájékoztató adatokat tartalmaznak az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségekről, valamint a nemteljesítő kitettségekről.

54. Ezeket a tájékoztató adatokat kizárólag az alábbi kitettségi osztályokra vonatkozóan kell megadni:

a) központi kormányzatok vagy központi bankok (a CRR 112. cikkének a) pontja);

b) regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok (a CRR 112. cikkének b) pontja);

c) közszektorbeli intézmények (a CRR 112. cikkének c) pontja);

d) intézmények (a CRR 112. cikkének f) pontja);

e) vállalkozások (a CRR 112. cikkének g) pontja);

f) lakosság (a CRR 112. cikkének h) pontja).

55. A tájékoztató adatok megadása sem a CRR 112. cikkének a)-c) és f)-h) pontjában említett kitettségi osztályok, sem pedig a CR SA táblán feltüntetett, a CRR 112. cikkének i) és j) pontjában említett kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékének kiszámítását nem érinti.

56. A tájékoztató sorok kiegészítő információkat nyújtanak a "nemteljesítő" és "ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett" kitettségi osztályok kötelezetti struktúrájáról. E sorokban azokat a kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezetteket a CR SA tábla "központi kormányzatok vagy központi bankok", "regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok", "közszektorbeli intézmények", "intézmények", "vállalkozások" és "lakosság" kitettségi osztályaiba kellene sorolni akkor, ha a kitettségek nem a "nemteljesítő" vagy "ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett" kitettségi osztályba tartoznának. Mindazonáltal a megadott számadatoknak meg kell egyezniük a "nemteljesítő" és "ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett" kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékeinek számításához használt adatokkal.

57. Pl. egy olyan kitettség esetében, amelynek kitettségértékeit a CRR 127. cikke alapján számítják ki 20 % alatti értékelési korrekció mellett, ezt az információt a CR SA 320. sorában az összesített adatok között, valamint a "nemteljesítő" kitettségi osztályban kell feltüntetni. Ha ugyanez a kitettség a nemteljesítést megelőzően intézménnyel szembeni kitettség volt, akkor ezt az információt az "intézmények" kitettségi osztály 320. sorában is fel kell tüntetni.

3.2.3. A kitettségek kitettségi osztályba sorolása a sztenderd módszerrel

58. A kitettségeknek a CRR 112. cikkében említett különböző kitettségi osztályokba történő következetes besorolása érdekében az alábbi lépcsőzetes módszert kell alkalmazni:

a) első lépésben a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget a CRR 112. cikkében említettek közül a megfelelő (eredeti) kitettségi osztályba kell sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak;

b) második lépésben a kitettségek a rájuk helyettesítési hatást kifejtő hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák (garanciák, hitelderivatívák, a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere) be- és kiáramlás formájában történő alkalmazásából eredően átsorolhatók más kitettségi osztályokba.

59. A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek a különböző kitettségi osztályokba sorolására (első lépés) - függetlenül a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása miatti későbbi átsorolástól, valamint attól, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak - az alábbi kritériumok vonatkoznak.

60. A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek az első lépésben történő besorolása céljából a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázat-mérséklési technikák nem vehetők figyelembe (részletes vizsgálatukra a második lépésben kerül sor), kivéve akkor, ha a fedezeti hatást a kitettségi osztály meghatározása magában foglalja, mint a CRR 112. cikkének i) pontjában említett kitettségi osztály esetében (ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek).

61. A CRR 112. cikke nem rögzíti a kitettségi osztályok különválasztásának kritériumait. Ez azt jelentheti, hogy egy adott kitettség különböző kitettségi osztályokba lenne esetleg sorolható akkor, ha a besorolásra vonatkozó értékelési kritériumokat nem rangsorolják. Ennek legnyilvánvalóbb esete a rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének n) pontja), illetve az intézményekkel szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének f) pontja) vagy vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének g) pontja) besorolása. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a CRR burkoltan rangsorol, mivel először annak értékelésére kerül sor, hogy egy bizonyos kitettség az intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni rövid távú kitettségek közé sorolható-e, és csak ezután értékelhető, hogy a kitettség intézményekkel vagy vállalkozásokkal szemben áll-e fenn. Magától értetődik, hogy egyébként a CRR 112. cikkének n) pontjában említett kitettségi osztályba egyetlen esetben sem lenne sorolható kitettség. A példa a legnyilvánvalóbbak közé tartozik, de nem az egyetlen. Érdemes megjegyezni, hogy a sztenderd módszer keretében a kitettségi osztályok meghatározása különböző kritériumok mentén történik (intézményi besorolás, a kitettség időtartama, késedelmes státusz stb.), ezért a besoroláskor alkalmazott csoportok nem különállóak (nem diszjunkt halmazok).

62. A homogén és összehasonlítható adatszolgáltatáshoz rangsorolási célú értékelési kritériumok meghatározása szükséges annak érdekében, hogy a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget kitettségi osztályba lehessen sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak. Az alábbiakban bemutatott, döntési fába rendezett rangsorolási kritériumok azon feltételek értékelésére épülnek, amelyeket a CRR egyértelműen rögzít arra vonatkozóan, hogy egy adott kitettség besorolható-e egy bizonyos kitettségi osztályba, és ha igen, akkor az adatot szolgáltató intézménynek vagy a felügyeleti hatóságnak milyen döntéseket kell hoznia az egyes kitettségi osztályok alkalmazhatóságával kapcsolatban. Következésképpen a kitettségek adatszolgáltatási célú besorolási folyamatának eredménye megfelel a CRR rendelkezéseinek. Ez nem tiltja meg, hogy az intézmények egyéb olyan belső besorolási eljárásokat alkalmazzanak, amelyek szintén megfelelnek a CRR valamennyi vonatkozó rendelkezésének, valamint a CRR megfelelő fórumokon közzétett értelmezéseinek.

63. Egy kitettségi osztály a döntési fán belüli értékelési rangsorban elsőbbséget élvez (tehát először annak értékelésére kerül sor, hogy egy adott kitettség abba a kitettségi osztályba sorolható-e, függetlenül az értékelés eredményétől), ha egyébként abba az osztályba nem lehetne kitettséget sorolni. Ez a helyzet akkor, ha rangsorolási kritériumok hiányában egy kitettségi osztály egy másiknak a részhalmaza. Következésképpen az alábbi döntési fán grafikusan ábrázolt kritériumok lépcsőzetes folyamatot alkotnának.

64. Ennek alapján a döntési fán belüli értékelési rangsorolásnak az alábbi sorrendet kell követnie:

1. értékpapírosítási pozíciók;

2. kiemelkedően magas kockázatú tételek;

3. részvényjellegű kitettségek

4. nemteljesítő kitettségek;

5. kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek/fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (diszjunkt kitettségi osztályok);

6. ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek;

7. egyéb tételek;

8. rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek;

9. valamennyi egyéb kitettségi osztály (diszjunkt kitettségi osztályok): központi kormányzattal vagy központi bankkal szembeni kitettségek; regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek; közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek; multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek; nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek; intézményekkel szembeni kitettségek; vállalkozásokkal és lakossággal szembeni kitettségek.

65. A kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek esetében, valamint az alapul szolgáló eszközök vizsgálata esetén (a CRR 132. cikkének (3)-(5) bekezdése) figyelembe kell venni az alapul szolgáló egyedi kitettségeket, majd azokhoz a kezelésüknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni, azonban valamennyi egyedi kitettséget a kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek osztályába kell besorolni.

66. A CRR 134. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minősítésük esetén közvetlenül az értékpapírosítási pozíciók közé kell sorolni. Minősítés hiányában az "egyéb tételek" kitettségi osztályban kell figyelembe venni ezeket. Ez utóbbi esetben a szerződés névértékét hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségként kell feltüntetni az "egyéb kockázati súlyok" sorban (az alkalmazott kockázati súly a CRR 134. cikkének (6) bekezdésében megadott összeg).

67. A második lépésben a helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák következtében a kitettségeket a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell átsorolni.

DÖNTÉSI FA A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉGNEK A CRR SZERINTI SZTENDERD MÓDSZER KITETTSÉGI OSZTÁLYAIBA SOROLÁSÁHOZ

Kép #2

Kép #3

Kép #4

Kép #5

Kép #6

Kép #7

Kép #8

Kép #9

Kép #10

Kép #11

Kép #12

Kép #13

Kép #14

Kép #15

Kép #16

Kép #17

3.2.4. A CRR 112. cikkében említett egyes kitettségi osztályok terjedelmének magyarázata

3.2.4.1. Az "intézmények" kitettségi osztály

68. A CRR 113. cikkének (6)-(7) bekezdésében említett, csoporton belüli kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatás módja:

69. A CRR 113. cikkének (7) bekezdésében rögzített követelményeket teljesítő kitettségeket azokba a kitettségi osztályokba kell besorolni, amelyekbe akkor tartoznának, ha nem minősülnének csoporton belüli kitettségnek.

70. A CRR 113. cikkének (6) és (7) bekezdése szerint "az intézmények az illetékes hatóságok általi előzetes engedélyezés függvényében dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének követelményeit az adott intézmény olyan partnerrel szembeni kitettségeire, amely az anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának leányvállalata vagy olyan vállalat, amely vele a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolatban áll." Ez azt jelenti, hogy a csoporton belüli partnerek nem feltétlenül intézmények, hanem lehetnek egyéb kitettségi osztályba sorolt vállalkozások, pl. kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy a 83/349/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vállalkozások is. A csoporton belüli kitettségekről ezért a megfelelő kitettségi osztályban kell adatot szolgáltatni.

3.2.4.2. A "fedezett kötvények" kitettségi osztály

71. Az SA-kitettségek az alábbiak szerint sorolhatók a "fedezett kötvények" kitettségi osztályba:

72. A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) 52. cikkének (4) bekezdésében említett kötvényeknek a "fedezett kötvények" kitettségi osztályba történő besoroláshoz teljesíteniük kell a CRR 129. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt követelményeket. A követelmények teljesülését minden esetben ellenőrizni kell. Ettől függetlenül a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében említett, 2007. december 31. előtt kibocsátott kötvények a CRR 129. cikkének (6) bekezdése alapján is a "fedezett kötvények" kitettségi osztályba sorolandók.

3.2.4.3. A "kollektív befektetési formák" kitettségi osztály

73. A CRR 132. cikkének (5) bekezdésében említett lehetőség kihasználásakor a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségeket a CRR 111. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban mérlegtételként kell feltüntetni.

3.2.5. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

3.3. HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB)

3.3.1. A CR IRB tábla alkalmazási köre

74. A CR IRB tábla alkalmazási köre az alábbiakra vonatkozó szavatolótőke-követelményekre terjed ki:

i. banki könyvben nyilvántartott hitelkockázat, ezen belül:

- banki könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

- vásárolt követelések felhígulási kockázata;

ii. kereskedési könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

iii. az összes üzleti tevékenységből származó nyitva szállítások.

75. A tábla alkalmazási köre azokra a kitettségekre terjed ki, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 151-157. cikke alapján (IRB-módszerrel) számítják ki.

76. A CR IRB tábla alkalmazási köre nem terjed ki a következő adatokra:

i. a CR EQU IRB táblán feltüntetett részvényjellegű kitettségek;

ii. a CR SEC és/vagy a CR SEC Details táblán feltüntetett értékpapírosítási pozíciók;

iii. A CRR 147. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök. E kitettségi osztály kockázati súlya minden esetben 100 %, kivéve a készpénz-állományt és az azzal egyenértékű készpénztételeket, valamint a lízingelt eszközök maradványértékét a CRR 156. cikke szerint. Az ehhez a kitettségi osztályhoz tartozó, kockázattal súlyozott kitettségértékeket közvetlenül a CA táblán kell feltüntetni;

iv. a CVA-kockázat tábláján feltüntetett hitelértékelési korrekciós kockázatra;

A CR IRB táblán nem szükséges az IRB kitettségeket a partner székhelye szerinti földrajzi bontásban megadni. Az így csoportosított adatok a CR GB táblán szerepelnek.

77. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az intézmény az LGD vagy a hitel-egyenértékesítési tényezők értékét saját becsléssel állapítja-e meg, az adatszolgáltatásban szereplő minden kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat:

NEM = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők felügyeleti becslése esetén (IRB alapmódszer);

IGEN = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslése esetén (fejlett IRB- módszer).

A lakossági portfóliókra vonatkozó adatszolgáltatáshoz minden esetben az IGEN értéket kell megadni.

Ha egy intézmény az IRB kitettségek egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket saját LGD-értékek alapján, az IRB kitettségek fennmaradó részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket pedig felügyeleti LGD-értékek alapján számítja ki, akkor egy CR IRB Összesen táblát kell jelenteni az F-IRB pozíciókra és egy külön CR IRB Összesen táblát az A-IRB pozíciókra vonatkozóan.

3.3.2. A CR IRB táblacsoport felosztása

78. A CR IRB táblacsoport két táblából áll. A CR IRB 1 általános áttekintést nyújt az IRB kitettségekről és a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről, továbbá kitettségtípusok szerint csoportosítja a teljes kitettségállományt. A CR IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák vagy -halmazok (pool) szerinti bontásban mutatja be. Az alábbi kitettségi osztályokra és alosztályokra vonatkozóan a CR IRB 1 és CR IRB 2 táblán külön kell adatot szolgáltatni:

1. Összesen

(Az Összesen táblát külön ki kell tölteni az IRB alapmódszer és a fejlett IRB-módszer szerint is)

2. Központi kormányzatok és központi bankok

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

3. Intézmények

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

4.1. Vállalkozások - kkv

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

4.2. Vállalkozások - speciális hitelezés

(A CRR 147. cikkének (8) bekezdése)

4.3. Vállalkozások - egyéb

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, a 4.1. és 4.2. pontban nem szereplő vállalkozásokkal szembeni kitettségek)

5.1. Lakosság - ingatlannal fedezett (kkv)

(Lakossággal szembeni, ingatlannal fedezett kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, összefüggésben a CRR 154. cikkének (3) bekezdésével)

5.2. Lakosság - ingatlannal fedezett (nem kkv)

(Lakossággal szembeni, ingatlannal fedezett kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, amelyek nem szerepelnek az 5.1. pontban)

5.3. Lakosság - a rulírozó állományba beszámítható

(Lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, összefüggésben a CRR 154. cikkének (4) bekezdésével)

5.4. Lakosság - egyéb kkv

(Lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, amelyek nem szerepelnek az 5.1. és az 5.3. pontban)

5.5. Lakosság - egyéb nem kkv

(Lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, amelyek nem szerepelnek az 5.2. és az 5.3. pontban)

3.3.3. C 08.01 - Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény (CR IRB 1)

3.3.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

3.3.4. C 08.02 - Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény: ügyfél-kategória vagy -halmaz [pool] szerint) (CR IRB 2 tábla)

3.4. HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS

79. Minden intézménynek összesített szinten aggregált információkat kell benyújtania. Emellett az e végrehajtási rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbértéket elérő intézményeknek belföldre és külföldre vonatkozóan egyaránt, országonkénti bontásban adatot kell szolgáltatniuk. A küszöbérték kizárólag a CR GB 1 és a CR GB 2 táblára vonatkozik. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket az "Egyéb országok" földrajzi területhez kell sorolni.

80. A kötelezett székhelye a kötelezett bejegyzése szerinti országot jelenti. A fogalom a közvetlen kötelezett és a végső kockázatviselő alapján is alkalmazható. A helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákkal módosítható egy kitettség ország szerinti besorolása. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz, hanem az "Egyéb országok" földrajzi területhez kell sorolni, a szupranacionális szervezettel szembeni kitettség kitettségosztályától függetlenül.

81. A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségre vonatkozó adatokat a közvetlen kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni. A kitettségértékre és kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat a végső kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni.

3.4.1. C 09.01 - Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: SA kitettségek (CR GB 1)

3.4.1.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

3.4.2. C 09.02 - Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: IRB kitettségek (CR GB 2)

3.4.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

3.4.3. C 09.04 - A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához (CCB)

3.4.3.1. Általános megjegyzések

82. A tábla célja bővebb információ gyűjtése az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer elemeiről. Az előírt információ a CRR harmadik része II. és IV. címének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményre, a hitelkockázati kitettségek földrajzi helyére, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer CRD 140. cikke szerinti (lényeges hitelkockázati kitettség) számításához releváns értékpapírosítási kitettségekre és kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozik.

83. A C 09.04. táblában meg kell adni a lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összesített adatot e kitettségek helye szerinti valamennyi joghatóság tekintetében, továbbá egyedileg az egyes olyan joghatóságokra vonatkozóan, ahol a lényeges hitelkockázati kitettségek elhelyezkednek. Az összesített adatokat és az egyes joghatóságokra vonatkozó információkat külön dimenzióban kell megadni.

84. Az e végrehajtási rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték az e megoszlás szerinti adatszolgáltatás szempontjából nem alkalmazandó.

85. A földrajzi hely meghatározásához a kitettségek hozzárendelése az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben ( 9 ) előírtaknak megfelelően közvetlen kötelezetti alapon történik. Ezért a hitelkockázat-mérséklési technikák nem változtatják meg egy kitettség földrajzi helyhez való hozzárendelését az e táblában meghatározott információ megadása céljából.

3.4.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

3.5. C 10.01 ÉS C 10.02 - A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2)

3.5.1. Általános megjegyzések

86. A CR EQU IRB két táblából áll: A CR EQU IRB 1 általános áttekintést nyújt a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt IRB kitettségekről, valamint a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről. A CR EQU IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák szerinti bontásban mutatja be a PD/LGD-módszerrel összefüggésben. Az alábbi útmutatóban a CR EQU IRB megjelölés a CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2 táblára egyaránt vonatkozik a helyzettől függően.

87. A CR EQU IRB tábla a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeknek (a CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja) a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete szerinti kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett részvényjellegű kitettségekre vonatkozóan.

88. A CRR 147. cikkének (6) bekezdése szerint a következő kitettségeket a részvényjellegű kitettségi osztályba kell sorolni:

a) nem hitelviszonyt megtestesítő kitettségek, amelyek a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmével szembeni hátrasorolt maradványkövetelést testesítenek meg;

b) hitelviszonyt megtestesítő kitettségek és egyéb értékpapírok, partnerségek, származtatott ügyletek és egyéb eszközök, amelyek gazdasági tartalma hasonló az a) pontban ismertetett kitettségekhez.

89. A CR EQU IRB táblán kell feltüntetni továbbá a CRR 152. cikkében említett egyszerű kockázati súlyozási módszerrel kezelt kollektív befektetési formákat is.

90. A CRR 151. cikkének (1) bekezdése szerint az intézményeknek ki kell tölteniük a CR EQU IRB táblát akkor, ha a CRR 155. cikkében említett három módszer valamelyikét alkalmazzák:

- egyszerű kockázati súlyozási módszer;

- PD/LGD-módszer;

- belső modelleken alapuló módszer.

Ezenfelül az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CR EQU IRB táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül; például a CRR 48. cikkének (4) bekezdése szerint 250 %-os, a CRR 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súllyal kezelt részvényjellegű kitettségek esetében).

91. A CR EQU IRB táblán nem tüntethetők fel az alábbi részvényjellegű követelések:

- a kereskedési könyvben nyilvántartott részvényjellegű kitettségek (ha az intézmények nem mentesülnek a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása alól (a CRR 94. cikke));

- a mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt részvényjellegű kitettségek (a CRR. 150. cikke), ezen belül:

- a CRR 495. cikkének (1) bekezdése szerint a szerzett jogok alapján figyelembe vett részvényjellegű kitettségek;

- az olyan szervezetekkel szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek hitelkötelezettségei a sztenderd módszer alapján 0 %-os kockázati súlyt kapnak, ideértve azokat a köztámogatásban részesülő szervezeteket is, amelyeknél alkalmazható a 0 %-os kockázati súly (a CRR 150. cikke (1) bekezdésének g) pontja);

- a gazdaság meghatározott ágazatainak előmozdítására irányuló olyan állami programok keretében felmerült részvényjellegű kitettségek, amelyek esetében az intézmény jelentős támogatást kap a befektetésre, és amelyekre a kormányzati felvigyázás bizonyos formája és a tőkerészesedés-befektetések korlátozása vonatkozik (a CRR 150. cikke (1) bekezdésének h) pontja);

- az olyan járulékos vállalkozásokkal szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek kockázattal súlyozott kitettségértéke az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kezelésének megfelelő módon számítható ki (a CRR 155. cikkének (1) bekezdése szerint);

- a szavatolótőkéből a CRR 46. és 48. cikkével összhangban levont részvényjellegű követelések.

3.5.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató (mind a CR EQU IRB 1, mind a CR EQU IRB 2 táblára alkalmazandó)

92. A CRR 155. cikke szerint az intézmények a különböző portfóliók esetében különböző módszereket (egyszerű kockázati súlyozási módszere, PD/LGD-módszer, belső modelleken alapuló módszer) alkalmazhatnak akkor, ha ezeket szervezeten belül alkalmazzák. Az intézményeknek a CR EQU IRB 1 táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül).

3.6. C 11.00 - ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)

3.6.1. Általános megjegyzések

93. A tábla a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott olyan ügyletekről kér információt, amelyek kiegyenlítése a teljesítési határidejükig nem történt meg, továbbá az elszámolási kockázat kapcsolódó szavatolótőke-követelményéről a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában, valamint 378. cikkében említetteknek megfelelően.

94. Az intézmények a CR SETT táblán az elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat adnak meg a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, részvényekre, külföldi pénznemekre és árukra vonatkozóan.

95. A CRR 378. cikke szerint az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény nem érinti a repoügyleteket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket. Ügyelni kell azonban arra, hogy a teljesítési határidőig ki nem egyenlített származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek ettől függetlenül a CRR 378. cikke szerint meghatározott, az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek.

96. A teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek esetében az intézményeknek ki kell számítaniuk a felmerült árkülönbözetet. Ez az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára.

97. Az intézmények a különbözetet a CRR 378. cikkében található 1. táblázat megfelelő szorzójával megszorozva határozzák meg a vonatkozó szavatolótőke-követelményt.

98. A 92. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint a kockázati kitettség összegének kiszámításához az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt 12,5 -del kell megszorozni.

99. Ügyelni kell arra, hogy a CR SETT tábla alkalmazás köre nem terjed ki a nyitva szállításokra vonatkozó, a CRR 379. cikkében rögzített szavatolótőke-követelményre; azt a hitelkockázati táblacsoporton (CR SA, CR IRB) kell feltüntetni.

3.6.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

3.7. C 13.01 - HITELKOCKÁZAT - ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS (CR SEC)

3.7.1. Általános megjegyzések

100. Amennyiben az intézmény értékpapírosítást kezdeményezőként jár el, ezt a táblát minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan ki kell tölteni, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár. Amennyiben az intézmény befektetőként jár el, minden kitettséget fel kell tüntetni.

101. A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosítási folyamatban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre.

102. Ez a tábla összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról.

3.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

103. A tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, valamint aszerint oszlanak meg, hogy sor kerül-e differenciált tőkekövetelmény-megállapításra.

104. A SEC-ERBA szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettség) fel kell tüntetni a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk.

3.9. AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS)

3.9.1. A SEC DETAILS tábla alkalmazási köre

109. Ez a tábla - a CR SEC SA, MKR SA SEC, MKR SA CTP, CA1 és CA2 tábla összesített információival szemben - ügyletenkénti információkat gyűjt valamennyi olyan értékpapírosításról, amelyben az adatot szolgáltató intézmény érintett. Meg kell adni az egyes értékpapírosítások főbb jellemzőit, például az alapul szolgáló halmaz jellegét és a szavatolótőke-követelményt.

110. Ezeket a táblákat az alábbi esetekben kell kitölteni:

a) Az adatszolgáltató intézmény által kezdeményezett vagy szponzorált értékpapírosítások esetében, beleértve azt is, amikor az intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Abban az esetben, ha az intézmény legalább egy pozícióval rendelkezik az értékpapírosításban - attól függetlenül, hogy jelentős kockázat átruházására sor került-e vagy sem -, az intézményeknek az általuk - akár a banki könyvben, akár a kereskedési könyvben - tartott valamennyi pozícióról adatot kell szolgáltatniuk. A tartott pozíciók magukban foglalják az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke szerint megtartott pozíciókat, és - amennyiben az említett rendelet 43. cikkének (6) bekezdése alkalmazandó - a CRR 2018. december 31-én hatályos változatának 405. cikke alapján megtartott pozíciókat.

b) Olyan értékpapírosítások, amelyek végső alapeszköze eredetileg az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és az értékpapírosítási eszköz által (részben) megszerzett pénzügyi kötelezettség. Ez az alapeszköz fedezett kötvény vagy más kötelezettség is lehet, amelyet ilyenként a 160. oszlopban fel kell tüntetni.

c) Az értékpapírosításokban meglévő olyan pozíciók, amelyeknél az adatszolgáltató intézmény nem értékpapírosítást kezdeményező és nem szponzor (tehát befektetők és eredeti hitelezők esetében).

111. Ezeket a táblákat kizárólag az abban az országban található konszolidált csoportok és önálló intézmények ( 10 ) alkalmazhatják, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. Ha egy értékpapírosításban egy konszolidált csoporton belül több intézmény is részt vesz, akkor az adatokat intézményenkénti részletes bontásban kell megadni.

112. Az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikke alapján, amely szerint az értékpapírosítási pozíciókba fektető intézményeknek az ilyen pozíciókról nagy mennyiségű információt kell beszerezniük az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítéséhez, a tábla alkalmazási köre bizonyos mértékig a befektetőkre is kiterjed. Így különösen a 010-040., 070-110., 161., 190., 290-300., 310-470.

113. oszlopot kell kitölteniük. Az eredeti hitelező szerepét betöltő intézményeknek (amelyek ugyanabban az értékpapírosításban nem értékpapírosítást kezdeményezők vagy szponzorok) a táblát általában a befektetőkkel azonos terjedelemben kell kitölteniük.

3.9. 2 A SEC DETAILS tábla alkalmazási köre

113a. A SEC DETAILS táblacsoport két táblából áll. A SEC DETAILS általános áttekintést nyújt az értékpapírosításokról, a SEC DETAILS 2 pedig ugyanazon értékpapírosítások alkalmazott módszer szerinti bontását tartalmazza.

113b. A kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozíciókat csak a 005-020., 420., 430., 431., 432., 440. és 450-470. oszlopban kell feltüntetni. A 420., 430. és 440. oszlop esetében az intézményeknek a nettó pozíció szavatolótőke-követelményének megfelelő kockázati súlyt kell figyelembe venniük.

3.9. 3 C 14.00 - Az értékpapírosítással kapcsolatos részletes információk (SEC DETAILS)

3.9.4. C 14.01 - Az értékpapírosítással kapcsolatos részletes információk (SEC DETAILS 2)

113c. Az alábbi módszerekre vonatkozóan a SEC DETAILS 2 táblán külön kell adatot szolgáltatni:

1) SEC-IRBA;

2) SEC-SA;

3) SEC-ERBA;

4) 1 250 %.

4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

4.1. C 16.00 - MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)

4.1.1. Általános megjegyzések

114. Ez a tábla a működési kockázat szavatolótőke-követelményének a CRR 312-324. cikke szerinti, az alapmutató módszere (BIA), a sztenderd módszer (TSA), az alternatív sztenderd módszer (ASA), valamint a fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásával történő kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt. Egy intézmény egyedi alapon nem alkalmazhatja egyidejűleg a sztenderd módszert és az alternatív sztenderd módszert "lakossági banki tevékenység" és "kereskedelmi banki tevékenység" üzletágára.

115. Az alapmutató módszerét, a sztenderd módszert vagy alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézmények a szavatolótőke-követelményt a pénzügyi év végén rendelkezésre álló információk alapján számítják ki. Ha nem állnak rendelkezésre auditált adatok, az intézmények használhatnak üzleti becsléseket. Ha auditált adatokat használnak, akkor az intézményeknek a várhatóan változatlan auditált adatokat kell feltüntetniük. A változtatás nélküli adatszolgáltatás elvétől az intézmények eltérhetnek például akkor, ha az adott időszakban rendkívüli körülmények merülnek fel, például szervezetekben vagy tevékenységekben részesedésszerzés, illetve -elidegenítés történik.

116. Amennyiben az intézmény bizonyítani tudja az illetékes hatóság számára, hogy - rendkívüli körülmény, például egyesülés vagy bizonyos egységek vagy tevékenységek megszűnése miatt - a hároméves átlagnak az irányadó mutató kiszámítása céljára való felhasználása a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény torz becslését eredményezné, az illetékes hatóság engedélyezheti az intézmény számára a számítás olyan módon történő módosítását, amely figyelembe veszi az említett eseményeket. Az illetékes hatóság saját kezdeményezésre is előírhatja az intézmény számára a számítás módosítását. Az az intézmény, amely három évnél rövidebb ideje működik, az irányadó mutató kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becsléseket is felhasználhat, feltéve, hogy amint a tényleges múltbeli adatok legkorábban rendelkezésre állnak, attól az időponttól azokra támaszkodik.

117. A tábla oszlopai a legutóbbi három évre vonatkozóan mutatják be a működési kockázattal érintett banki tevékenységek irányadó mutatójának értékével, valamint a kölcsönök és előlegek összegével kapcsolatos információkat (az utóbbi csak az alternatív sztenderd módszer esetében alkalmazható). Ezután kell feltüntetni a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény értékével kapcsolatos információkat. Adott esetben részletezni kell, hogy az összeg mely része származik allokációs eljárásból. A fejlett mérési módszerekkel kapcsolatban további tájékoztató adatok mutatják be a várható veszteségnek, a diverzifikációnak és a mérséklési technikáknak a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményre gyakorolt hatását.

118. Az egyes sorokban a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény számítási módszerére vonatkozó információk találhatók, üzletáganként a sztenderd módszer és alternatív sztenderd módszer szerinti részletezésben.

119. A táblát minden olyan intézménynek be kell nyújtania, amelyre a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény vonatkozik.

4.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

4.2. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS)

4.2.1. Általános megjegyzések

120. A C 17.01 (OPR DETAILS 1) tábla az intézmény által az előző évben elkönyvelt bruttó veszteséggel és megtérült veszteséggel kapcsolatos információkat összesíti eseménytípusonként és üzletáganként. A C 17.02 (OPR DETAILS 2) tábla az előző évi legnagyobb veszteségeseményekről ad részletes információkat.

121. A hitelkockázathoz kapcsolódó és a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó működési kockázati veszteségeket (határhelyzetű hitelvonatkozású működési kockázati események) sem a C 17.01 sem a C 17.02 táblában nem kell figyelembe venni.

122. Amennyiben a CRR 314. cikkének megfelelően a működési kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítása különböző módszerek együttes alkalmazásával történik, az intézmény által regisztrált veszteségeket és a megtérült veszteségeket jelenteni kell a C 17.01 és C 17.02 táblában, tekintet nélkül a szavatolótőke-követelmény kiszámításához használt módszerre.

123. A "bruttó veszteség" a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említetteknek megfelelően a működési kockázati eseményből vagy veszteségesemény-típusból adódó, az esetleges megtérült veszteség előtti veszteség, az alább definiált "gyorsan megtérült veszteségesemények" sérelme nélkül.

124. A "megtérült veszteség" az eredeti működési kockázati veszteséggel összefüggő, attól időben elkülönülő, független esemény, amelynek során az intézményhez első vagy harmadik felektől - például biztosítóktól vagy más felektől - pénz vagy gazdasági előny folyik be. A megtérült veszteségeket biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó megtérült veszteségekre és közvetlenül megtérült veszteségekre kell bontani.

125. A "gyorsan megtérült veszteségesemény" olyan működési kockázati esemény, amelynek veszteségei részben vagy egészben öt munkanapon belül megtérülnek. Gyorsan megtérült veszteségesemény esetében a bruttó veszteségnek csak a maradéktalanul meg nem térült veszteségrész (a gyorsan megtérült veszteségrész levonásával képzett veszteség) képezi részét. Következésképpen sem a bruttó veszteség meghatározása, sem az OPR DETAILS adatszolgáltatás egyéb elemei nem tartalmazzák az öt munkanapon belül teljes mértékben megtérült veszteségekhez vezető veszteségeseményeket.

126. Az "elszámolás napja" az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. Logikus módon, ez a nap későbbi, mint az "esemény napja" (az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette) és a "felismerés napja" (az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott).

127. A közös működési kockázati esemény vagy eseményeket/veszteségeket generáló egyetlen eredeti működési kockázati eseményhez ("alapesemény") kapcsolódó több esemény által okozott veszteségeket össze kell vonni. Az összevont eseményeket egy eseményként kell figyelembe venni és jelenteni, így a vonatkozó bruttó veszteségeket, illetve a veszteségkorrekciókat összegezni kell.

128. Az adott év júniusában jelentett adatok köztes adatok; a végleges adatokat decemberben jelentik az intézmények. Így a júniusban jelentett adatok hat hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től június 30-ig), míg a decemberben jelentett adatok tizenkét hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től december 31-ig). A "korábbi adatszolgáltatási referencia-időszakok" kifejezés mind a júniusban, mind a decemberben jelentett adatok esetében a megelőző naptári év végéig lezárult összes adatszolgáltatási referencia-időszakot jelöli (beleértve tehát azt is, amely a megelőző naptári év végén zárul).

129. Az e végrehajtási rendelet 5. cikke b) pontja 2.b) pontjának i. alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az intézmények "az ugyanazon tagállamon belüli összes intézmény összesített mérlegfőösszegének" meghatározásához az EBA "Supervisory Disclosure" weboldalán megtalálható legfrissebb statisztikai adatokat kötelesek használni. Az e végrehajtási rendelet 5. cikke b) pontja 2.b) pontjának iii. alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (ESA 2010) ( 11 ) A. mellékletének 8.89. pontjában meghatározott, az Eurostat által az előző naptári évre vonatkozóan közzétett, piaci áron számolt bruttó hazai terméket kell használni.

4.2.2. C 17.01: Működési kockázat: Az előző évi veszteségek és megtérült veszteségek üzletáganként és veszteségesemény-típusonként (OPR DETAILS 1)

4.2.2.1. Általános megjegyzések

130. A C 17.01 táblában az információkat a belső küszöbértékeket meghaladó veszteségek és megtérült veszteségek üzletágak (a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak, valamint a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett "társasági szintű tételek" üzletág) és (a CRR 324. cikkében meghatározott) veszteségesemény-típusok közötti felosztásával kell bemutatni. Lehetséges, hogy egy adott eseményhez tartozó veszteségek több üzletág között kerülnek felosztásra.

131. Az oszlopok a különböző veszteségesemény-típusokat és az egyes üzletágakra vonatkozó összértéket jelenítik meg egy tájékoztató adattal együtt, amely a veszteségekre vonatkozó adatgyűjtés során alkalmazott legalacsonyabb belső küszöbértéket mutatja, amelyből egynél több küszöbérték esetén az egyes üzletágakon belül megállapítható a legalacsonyabb és legmagasabb küszöbérték.

132. A sorok az üzletágakat jelenítik meg, valamint az egyes üzletágakon belül a veszteségesemények számára (új veszteségesemények), a bruttó veszteségértékre (új veszteségesemények), a veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények számára, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókra, a legnagyobb egyedi veszteségre, az öt legnagyobb veszteség összegére és a teljes megtérült veszteségre (közvetlen megtérült veszteség és biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó megtérülés) vonatkozó információkat tartalmaznak.

133. Az "üzletágak összesen" sorokban a veszteségesemények számát és a bruttó veszteségértéket megadott küszöbértékek (10 000 , 20 000 , 100 000 és 1 000 000 ) szerint rendezett tartományokba sorolva kell megadni. A küszöbértékek EUR-ban vannak megadva, és céljuk a megadott veszteségértékek intézmények közötti összehasonlíthatóságának biztosítása. Az említett küszöbértékek ezért nem szükségképpen felelnek meg a veszteségadatok belső gyűjtésekor használt, a tábla más szakaszában megadott alsó küszöbértékeknek.

4.2.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

4.2.3. C 17.02: Működési kockázat: Az utolsó évi nagy veszteségeseményekre vonatkozó részletes információk (OPR DETAILS 2)

4.2.3.1. Általános megjegyzések

134. A C 17.02 táblában egyedi veszteségeseményekre vonatkozó információkat kell közölni (soronként egy veszteségesemény).

135. Az ebben a táblában megadott információk "új veszteségeseményekre", azaz olyan működési kockázati eseményekre vonatkoznak, amelyeket

a) először az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, vagy

b) először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, amikor a veszteségeseményről korábbi felügyeleti jelentésben nem számolt be az intézmény, például azért, mert a veszteségeseményt csak a jelenlegi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban minősítették működési kockázati eseménynek, vagy mert az adott eseménynek betudható kumulált veszteség (az eredeti veszteség +/- a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője) csak az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban haladta meg a belső adatgyűjtési küszöbértéket.

136. Csak a legalább 100 000 EUR bruttó veszteségértéket magukban foglaló veszteségeseményeket kell itt jelenteni.

E küszöbértéktől függően:

a) A táblában fel kell tüntetni minden egyes eseménytípus legnagyobb veszteségeseményét, amennyiben az intézmény a veszteséget eseménytípushoz rendelte, valamint

b) a fennmaradó veszteségesemények közül a tíz legnagyobb bruttó veszteséget okozó veszteségeseményt, függetlenül attól, hogy ezeket az intézmény eseménytípushoz rendelte-e vagy sem.

c) A veszteségeseményeket a hozzájuk rendelt bruttó veszteség szerinti sorrendben kell feltüntetni.

d) Egy veszteségesemény csak egyszer vehető figyelembe.

4.2.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

5. PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

137. Az itt megadott útmutató a devizaárfolyam-kockázathoz (MKR SA FX), árukockázathoz (MKR SA COM), kamatlábkockázathoz (MKR SA TDI, MKR SA SEC, MKR SA CTP) és részvénypiaci kockázathoz (MKR SA EQU) kapcsolódó szavatolótőke-követelmény sztenderd módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblákra terjed ki. Ebben a részben útmutató található továbbá a szavatolótőke-követelmény belső modelleken alapuló módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblára vonatkozóan (MKR IM) is.

138. A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, illetve ezek származtatott eszközének pozíciókockázatát tőkeszükségletük kiszámítása céljából két összetevőre kell bontani. Az első elem az egyedi kockázati összetevő - azaz az adott eszköz árváltozásának kockázata, ami a kibocsátójával, illetve, származtatott eszköz esetében, az alapul szolgáló eszköz kibocsátójával kapcsolatos tényezőkből adódik. A második elem az általános kockázatot foglalja magában: az eszköz árváltozásának azt a kockázatát, amely forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy azok származtatott eszköze esetében a kamatszintek változásából, tőkeinstrumentum vagy annak származtatott eszköze esetében az egyes értékpapírok sajátos tulajdonságaival kapcsolatban nem lévő, általános részvénypiaci mozgásokból adódik. Az egyes instrumentumok és nettósítási eljárások általános kezelését a CRR 326-333. cikke ismerteti.

5.1. C 18.00 - PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)

5.1.1. Általános megjegyzések

139. Ez a tábla a forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sztenderd módszer szerinti pozíciókockázatát érintő pozíciókat és az azokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt rögzíti (a CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése). A különböző kockázatok és a CRR alapján alkalmazható módszerek az egyes sorokban vehetők figyelembe. Az MKR SA SEC és MKR SA CTP táblán szereplő kitettségekkel összefüggő egyedi kockázatok kizárólag az MKR SA TDI Total táblán tüntethetők fel. Az említett táblákon feltüntetett szavatolótőke-követelményt át kell vinni a {325;060} (értékpapírosítások), illetve {330;060} (CTP) cellába.

140. A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő pénznemekre vonatkozóan: EUR, ALL, BGN, CZK, DKK, EGP, GBP, HRK, HUF, ISK, JPY, MKD, NOK, PLN, RON, RUB, RSD, SEK, CHF, TRY, UAH, USD, továbbá egy táblát minden egyéb pénznemre összevontan.

5.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

5.2. C 19.00 - PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

5.2.1. Általános megjegyzések

141. Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról (összes/nettó, hosszú/rövid), valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott (a korrelációkereskedési portfólióban figyelembe nem vehető) értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások pozíciókockázatán belüli egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

142. Az MKR SA SEC tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 337. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt adja meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény melyik módszert alkalmazza a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik.

143. Az 1 250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 253. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460-as sorában kell adatot szolgáltatni.

5.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

5.3. C 20.00 - PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)

5.3.1. Általános megjegyzések

144. Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó korrelációkereskedési portfólióban (CTP) levő pozíciókról (értékpapírosításokról, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákról és a CRR 338. cikkének (3) bekezdése alapján besorolt egyéb CTP-pozíciókról), valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

145. Az MKR SA CTP tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a CTP-be sorolt pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt mutatja be. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott CTP-pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi CTP-pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény melyik módszert alkalmazza a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik.

146. A tábla elkülöníti az értékpapírosítási pozíciókat, az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az egyéb CTP-pozíciókat. Az értékpapírosítási pozíciókat minden esetben a 030-as, 060-as vagy 090-es sorban kell feltüntetni az intézmény által az értékpapírosításban betöltött szereptől függően. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minden esetben a 110-es sorban kell feltüntetni. Az "egyéb CTP-pozíciók" nem értékpapírosítási pozíciók és nem az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák (lásd a CRR 338. cikkének (3) bekezdését), de a fedezési szándék miatt egyértelműen kapcsolódnak e két pozíció egyikéhez.

147. Az 1 250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 253. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460-as sorában kell adatot szolgáltatni.

5.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

5.4. C 21.00 - PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

5.4.1. Általános megjegyzések

148. Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról, valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott részvények pozíciókockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

149. A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő piacokra vonatkozóan: Albánia, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Horvátország, Izland, Japán, Lengyelország, Liechtenstein, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Oroszország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, az euróövezet továbbá egy táblát az összes többi piacra összesítve. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazásában piac alatt országot kell érteni (kivéve az euróövezethez tartozó országokat, lásd az 525/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet ( 12 ).

5.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

5.5. C 22.00 - PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)

5.5.1. Általános megjegyzések

150. Ezen a táblán az egyes devizákban lévő pozíciókról (ideértve a beszámoló pénznemét is), valamint ezekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó, sztenderd módszer szerinti szavatolótőke-követelményről kell az intézményeknek adatot szolgáltatniuk. A pozíciót az egyes pénznemekre (ideértve az EUR-t is), aranyra, valamint a kollektív befektetési formákra is ki kell számítani.

151. A tábla 100-480. sorában akkor is adatot kell szolgáltatni, ha az intézmény nem köteles szavatolótőke-követelményt számolni a devizaárfolyam-kockázatra a CRR 351. cikke szerint. E tájékoztató adatok körében a beszámoló pénznemében lévő összes pozíciót is jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ezeket figyelembe veszik-e a CRR 354. cikkének alkalmazásában. A tábla tájékoztató adatainak 130-480-as sorát külön-külön ki kell tölteni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre, a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint minden egyéb pénznemre.

5.5.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

5.6. C 23.00 - PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)

5.6.1. Általános megjegyzések

152. Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciókról, valamint a rájuk vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

5.6.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

5.7. C 24.00 - PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)

5.7.1. Általános megjegyzések

153. Ez a tábla a kockáztatott érték (VaR) és a stresszhelyzeti kockáztatott érték (sVaR) adatait mutatja be különböző (adósságinstrumentumokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos) piaci kockázatok szerinti bontásban, továbbá a szavatolótőke-követelmény számítása szempontjából lényeges egyéb információkat.

154. Általában az intézményi modell felépítésétől függ, hogy az általános és egyedi kockázatra vonatkozó adatokat elkülönítve vagy csak összesítve lehet-e meghatározni és feltüntetni. Ugyanez vonatkozik a VaR/Stress-VaR értékek kockázati kategóriák (kamatlábkockázat, részvénypiaci kockázat, árukockázat, valamint devizaárfolyam-kockázat) szerinti bontására is. Az intézmény eltekinthet a fenti bontásban történő adatszolgáltatástól, ha bizonyítani tudja, hogy az indokolatlan terhet jelentene számára.

5.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

5.8. C 25.00 - HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)

5.8.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

6. PRUDENS ÉRTÉKELÉS (PRUVAL)

6.1. C 32.01 - PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)

6.1.1. Általános megjegyzések

154a. Ezt a táblát minden intézménynek ki kell töltenie függetlenül attól, hogy a kiegészítő értékelési korrekciók (AVA) meghatározásához az egyszerűsített módszert alkalmazza-e. Ebben a táblában a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét kell feltüntetni annak meghatározásához, hogy teljesülnek-e az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 13 ) 4. cikkében meghatározott azon feltételek, amelyek alapján a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározásához az egyszerűsített módszer alkalmazható.

154b. Az egyszerűsített módszert alkalmazó intézmények tekintetében ebben a táblában a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét kell megadni, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, és az adatot a C 01.00 tábla 290. sorában fel kell tüntetni.

6.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

6.2. C 32.02 - PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)

6.2.1. Általános megjegyzések

154c. E tábla célja a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének összetételére vonatkozó információt nyújtani, a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározását indokolttá tevő pozíciók számviteli értékelésére vonatkozó releváns információk mellett.

154d. Ezt a táblát minden olyan intézménynek ki kell töltenie, amely:

a) az alapvető módszert köteles használni az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatár akár egyedi, akár konszolidált alapon történő meghaladása miatt, az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy

b) annak ellenére, hogy nem haladja meg az értékhatárt, az alapvető módszer alkalmazása mellett döntött.

154e. E tábla alkalmazásában a "felső bizonytalansági érték" a következő: Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke (2) bekezdésének meghatározása alapján a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása a valós érték és egy olyan 90 %-os konfidenciaszinten meghatározott prudens érték különbözeteként történik, miszerint az intézmények a valószerű értékek névleges tartományán belül az adott ponton vagy annál jobban tudnak kilépni a kitettségből. A felső érték vagy "felső bizonytalansági érték" a valószerű értékek eloszlásában az ellentétes pont, amelynél az intézményeknek csak 10 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az adott ponton vagy annál jobban tudnak kilépni a pozícióból. A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel.

6.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

6.3. C 32.03 - PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)

6.3.1. Általános megjegyzések

154f. Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek saját szintjükön meghaladják az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt.

154g. Ebben a táblában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0050. oszlopában megadott információknak.

154h. Az első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni.

154i. Az ezen legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni.

154j. Amennyiben a termékek az értékelési modell és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció tekintetében kellően homogének, össze kell vonni és egyetlen soron kell bemutatni őket, hogy az intézmény teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciójára vonatkozóan maximalizálni lehessen e tábla lefedettségét.

6.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

6.4 C 32.04 - PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)

6.4.1. Általános megjegyzések

154k. Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek meghaladják az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt.

154l. Ebben a táblában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0070. oszlopában megadott információknak.

154m. Az első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni.

154n. Az ezen legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni.

154o. A kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítási módszere szempontjából homogén pozíciókat lehetőség szerint összesíteni kell, e tábla lefedettségének maximalizálása céljából.

6.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

7. C 33.00 - ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV)

7.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

155. A C 33.00 táblában az e végrehajtási rendelet V. mellékletének 42. b) pontjában említett "államháztartásokkal" szembeni kitettségeket kell jelenteni.

156. Az államháztartásokkal szembeni kitettségek különböző kitettségi osztályokba tartoznak a CRR 112. cikkének és 147. cikkének megfelelően, a C 07.00, C 08.01 és a C 08.02 táblához tartozó kitöltési útmutatóban meghatározottak szerint.

157. A CRR szerinti tőkekövetelmények kiszámításához használt kitettségi osztályok "államháztartások" ügyfélszektorhoz való hozzárendelésekor az e végrehajtási rendelet V. mellékletének 3. részében található 2. táblázatot ("Sztenderd módszer") és a 3. táblázatot ("Belső minősítésen alapuló módszer") kell figyelembe venni.

158. Az adatokat a teljes aggregált kitettségre (azaz valamennyi olyan ország "összesen" adatára, ahol a banknak kormányzatokkal szembeni kitettsége van) és a partner székhelye szerint országonként kell jelenteni, a közvetlen hitelfelvevővel szembeni kitettségek alapján.

159. A kitettségek kitettségi osztályokba vagy joghatóságokba sorolása során nem kell figyelembe venni sem a hitelkockázat-mérséklési módszereket, sem különösen a helyettesítési hatásokat. Ugyanakkor az egyes kitettségi osztályokba és joghatóságokba sorolt kitettségértékek és kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítása során figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési módszerek előfordulását és a helyettesítési hatásokat.

160. Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó információkat a közvetlen partner székhelye szerinti minden olyan joghatóság esetében, amely nem az adatszolgáltató intézmény belföldi joghatósága, csak az e végrehajtási rendelet 5. cikke b) pontjának 3. alpontjában meghatározott küszöbértékek meghaladása esetén kell jelenteni.

7.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE

161. A GOV táblában egyaránt fel kell tüntetni a banki és a kereskedési könyvben szereplő, államháztartásokkal szembeni mérlegen belüli, mérlegen kívüli és származtatott közvetlen kitettségeket. Tájékoztató adatként jelenteni kell továbbá az államháztartásokkal szembeni kitettségekre eladott hitelderivatívák formáját öltő közvetett kitettségeket.

162. Valamely kitettség akkor tekintendő közvetlen kitettségnek, ha a közvetlen partner az "államháztartások" fogalommeghatározása alá tartozik, az e végrehajtási rendelet V. melléklete 42. bekezdésének b) pontjában említettek szerint.

163. A tábla két részre oszlik. Az első részben a kitettségeket kockázat, szabályozási módszerek és kitettségi osztály szerinti bontásban kell bemutatni; a második részben a kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban kell feltüntetni.

7.3. A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

III. MELLÉKLET

amely a III. MELLÉKLET- PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS AZ IFRS-SEL ÖSSZHANGBAN HELYÉBE LÉP

1. Mérleg [pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás]

1.1. Eszközök

1.2. Kötelezettségek

1.3. Saját tőke

2. Eredménykimutatás

3. Átfogó jövedelemkimutatás

4. Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése

4.1. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

4.2.1. Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök

4.2.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök

4.3. 1 Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

4.4.1. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

4. 5 Alárendelt pénzügyi eszközök

5. Nem kereskedési célú hitelek és előlegek termék szerinti részletezése

5.1. Hitelek és előlegek termék szerinti részletezése a kereskedési céllal tartott és a kereskedési célú eszközök kivételével

6. Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott nem kereskedési célú hitelek és előlegek részletezése NACE kódok szerint

6. 1 Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek részletezése NACE kódok szerint

7. Értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes pénzügyi eszközök

7. 1 Értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes pénzügyi eszközök

8. Pénzügyi kötelezettségek részletezése

8. 1 Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése

8.2. Alárendelt pénzügyi kötelezettségek

9. Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek

9.1.1. Mérlegen kívüli kitettségek: adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek

9. 2 Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek

10. Származtatott ügyletek - Kereskedési célú ügyletek és gazdasági fedezeti ügyletek

11. Fedezeti elszámolások

11.1. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások: kockázattípus és fedezetiügylet-típus szerinti részletezés

11. 3 Nem származtatott fedezeti instrumentumok: számviteli portfólió és fedezetiügylet-típus szerinti részletezés

11. 4 Fedezett tételek valósérték-fedezeti ügyletekben

12. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása

12. 1 Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása

12.2. Értékvesztési szakaszok közötti átvezetések (bruttó alapú megjelenítés)

13. Kapott biztosítékok és garanciák

13.1. Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése

13.2.1. Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosítékok [a vonatkozási időpontban tartott]

13.3.1. Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok - halmozott

14. Valósérték-hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

15. Pénzügyi eszközök átadásával összefüggő kivezetés és pénzügyi kötelezettségek

16. Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése

16.1. Kamatbevételek és kamatráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint

16.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint

16.3. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint

16.4. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint

16.4.1. Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint

16.5. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint

16.6. Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek

16.7. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

16. 8 Egyéb igazgatási költségek

17. A konszolidáció számviteli és CRR szerinti körének egyeztetése: Mérleg

17.1. Eszközök

17.2. Mérlegen kívüli kitettségek: adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek

17.3. Kötelezettségek és saját tőke

18. A teljesítő és nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos információk

18.0. A teljesítő és nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos információk

18.1. Nemteljesítő kitettségek be- és kiáramlásai - hitelek és előlegek ügyfélszektor szerint

18.2. Kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek és ingatlannal fedezett hitelekkel kapcsolatos kiegészítő információk

19. Átstrukturált kitettségekkel kapcsolatos információk

20. Földrajzi megoszlás

20. 1 Eszközök földrajzi megoszlása a tevékenység helye szerint

20.2. Kötelezettségek földrajzi megoszlása a tevékenység helye szerint

20.3. Az eredménykimutatás fő tételeinek földrajzi megoszlása a tevékenység helye szerint

20.4. Eszközök földrajzi megoszlása az ügyfél székhelye szerint

z-tengely

Az ügyfél székhelye szerinti ország

20.5. Mérlegen kívüli kitettségek földrajzi megoszlása az ügyfél székhelye szerint

z-tengely

Az ügyfél székhelye szerinti ország

20.6. Kötelezettségek földrajzi megoszlása az ügyfél székhelye szerint

z-tengely

Az ügyfél székhelye szerinti ország

20.7.1. Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek földrajzi megoszlása NACE-kódok és az ügyfél székhelye szerint

z-tengely

Az ügyfél székhelye szerinti ország

21. Tárgyi eszközök és immateriális javak: operatív lízingbe adott eszközök

22. Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások

22.1. Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint

22.2. A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök

23. Hitelek és előlegek: kiegészítő információk

23.1. Hitelek és előlegek: Instrumentumok száma

23.2. Hitelek és előlegek: A bruttó könyv szerinti értékkel kapcsolatos kiegészítő információk

23.3. Ingatlannal fedezett hitelek és előlegek: Hitelfedezeti arányok szerinti részletezés

23.4. Hitelek és előlegek: A halmozott értékvesztéssel és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegével kapcsolatos kiegészítő információk

23.5. Hitelek és előlegek: Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák

23.6. Hitelek és előlegek: Halmozott részleges leírások összege

24. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek, értékvesztés és leírások változása az utolsó pénzügyi év vége óta

24.1. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek be- és kiáramlásai

24.2. Hitelek és előlegek: Értékvesztés változása és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének változása nemteljesítő kitettségek esetében

24.3. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek leírása az időszak alatt

25. Birtokbavétellel és végrehajtással megszerzett biztosítékok

25.1. Birtokbavétellel megszerzett, az "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok: Be- és kiáramlások

25.2. Birtokbavétellel megszerzett, az "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok: Megszerzett biztosíték típusa szerint

25.3. Birtokbavétellel megszerzett, "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítékok

26. Átstrukturálás-kezelés és az átstrukturálás minősége

30. Mérlegen kívüli tevékenységek: Érdekeltségek nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben

30.1. Érdekeltségek nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben

30.2. Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségek részletezése a tevékenységek jellege szerint

31. Kapcsolt felek

31.1. Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben

31.2. Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel való ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek

40. Csoportszerkezet

40.1. Csoportszerkezet: "intézményenként"

40.2. Csoportszerkezet: "instrumentumonként"

41. Valós érték

41.1. Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

41.2. A valós érték opció alkalmazása

42. Tárgyi eszközök és immateriális javak: könyv szerinti érték értékelési módszer szerint

43. Céltartalékok

44. Meghatározott juttatási programok és munkavállalói juttatások

44.1. A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői

44.2. A meghatározott juttatási kötelmek változásai

44.3. Személyi jellegű ráfordítások a juttatás típusa szerint

44.4. Személyi jellegű ráfordítások a javadalmazás és az alkalmazottak kategóriája szerint

45. Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése

45.1. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége számviteli portfólió szerint

45.2. Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség

45.3. Egyéb működési bevételek és ráfordítások

46. A sajáttőke-változások kimutatása

47. Hitelek és előlegek: Átlagos időtartam és megtérülési időszakok

IV. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS A NEMZETI SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSSAL ÖSSZHANGBAN

1. Mérleg [pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás]

1.1. Eszközök

1.2. Kötelezettségek

1.3. Saját tőke

2. Eredménykimutatás

3. Átfogó jövedelemkimutatás

4. Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése

4.1. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

4.2. 1 Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök

4.2. 2 Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök

4.3. 1 Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

4.4. 1 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

4.5. Alárendelt pénzügyi eszközök

4.6. Kereskedési célú pénzügyi eszközök

4.7. Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

4.8. A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

4.9. Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

4.10. Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

5. Nem kereskedési célú hitelek és előlegek termék szerinti részletezése

5.1. Hitelek és előlegek termék szerinti részletezése a nem kereskedési céllal tartott és nem kereskedési célú eszközök kivételével

6. Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott nem kereskedési célú hitelek és előlegek részletezése NACE kódok szerint

6. 1 Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek részletezése NACE kódok szerint

7. Értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes pénzügyi eszközök

7. 1 Értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes pénzügyi eszközök

7.2. Értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes pénzügyi eszközök a nemzeti GAAP szerint

8. Pénzügyi kötelezettségek részletezése

8. 1 Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése

8.2. Alárendelt pénzügyi kötelezettségek

9. Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek

9.1.1. Mérlegen kívüli kitettségek: adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek

9.1. Mérlegen kívüli kitettségek a nemzeti GAAP szerint: adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek

9. 2 Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek

10. Származtatott ügyletek - Kereskedési célú ügyletek és gazdasági fedezeti ügyletek

11. Fedezeti elszámolások

11.1. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások: kockázattípus és fedezetiügylet-típus szerinti részletezés

11.2. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások a nemzeti GAAP szerint: Kockázattípusok szerinti részletezés

11. 3 Nem származtatott fedezeti instrumentumok: számviteli portfólió és fedezetiügylet-típus szerinti részletezés

11.3.1. Nem származtatott fedezeti instrumentumok a nemzeti GAAP szerint: számviteli portfólió szerinti részletezés

11. 4 Fedezett tételek valósérték-fedezeti ügyletekben

12. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása

12. 0 Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése a nemzeti GAAP szerint

12.1. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása

12.2. Értékvesztési szakaszok közötti átvezetések (bruttó alapú megjelenítés)

13. Kapott biztosítékok és garanciák

13.1. Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése

13.2.1. Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosítékok [a vonatkozási időpontban tartott]

13.3.1. Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok - halmozott

14. Valósérték-hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

15. Pénzügyi eszközök átadásával összefüggő kivezetés és pénzügyi kötelezettségek

16. Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése

16.1. Kamatbevételek és kamatráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint

16.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint

16.3. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint

16.4. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint

16.4.1. Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint

16.5. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint

16.6. Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek

16.7. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

16. 8 Egyéb igazgatási költségek

17. A konszolidáció számviteli és CRR szerinti körének egyeztetése: Mérleg

17.1. Eszközök

17.2. Mérlegen kívüli kitettségek: adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek

17.3. Kötelezettségek és saját tőke

18. A teljesítő és nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos információk

18.0. A teljesítő és nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos információk

18.1. Nemteljesítő kitettségek be- és kiáramlásai - hitelek és előlegek ügyfélszektor szerint

18.2. Kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek és ingatlannal fedezett hitelekkel kapcsolatos kiegészítő információk

19. Átstrukturált kitettségekkel kapcsolatos információk

20. Földrajzi megoszlás

20. 1 Eszközök földrajzi megoszlása a tevékenység helye szerint

20.2. Kötelezettségek földrajzi megoszlása a tevékenység helye szerint

20.3. Az eredménykimutatás fő tételeinek földrajzi megoszlása a tevékenység helye szerint

20.4. Eszközök földrajzi megoszlása az ügyfél székhelye szerint

Az ügyfél székhelye szerinti ország:

20.5. Mérlegen kívüli kitettségek földrajzi megoszlása az ügyfél székhelye szerint

Az ügyfél székhelye szerinti ország:

20.6. Kötelezettségek földrajzi megoszlása az ügyfél székhelye szerint

Az ügyfél székhelye szerinti ország:

20.7.1. Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek földrajzi megoszlása NACE-kódok és az ügyfél székhelye szerint

Az ügyfél székhelye szerinti ország:

21. Tárgyi eszközök és immateriális javak: operatív lízingbe adott eszközök

22. Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások

22.1. Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint

22.2. A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök

23. Hitelek és előlegek: kiegészítő információk

23.1. Hitelek és előlegek: Instrumentumok száma

23.2. Hitelek és előlegek: A bruttó könyv szerinti értékkel kapcsolatos kiegészítő információk

23.3. Ingatlannal fedezett hitelek és előlegek: Hitelfedezeti arányok szerinti részletezés

23.4. Hitelek és előlegek: A halmozott értékvesztéssel és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegével kapcsolatos kiegészítő információk

23.5. Hitelek és előlegek: Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák

23.6. Hitelek és előlegek: Halmozott részleges leírások összege

24. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek, értékvesztés és leírások változása az utolsó pénzügyi év vége óta

24.1. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek be- és kiáramlásai

24.2. Hitelek és előlegek: Értékvesztések változása és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének változása nemteljesítő kitettségek esetében

24.3. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek leírása az időszak alatt

25. Birtokbavétellel és végrehajtással megszerzett biztosítékok

25.1. Birtokbavétellel megszerzett, az "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok: Be- és kiáramlások

25.2. Birtokbavétellel megszerzett, az "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok: Megszerzett biztosíték típusa szerint

25.3. Birtokbavétellel megszerzett, "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítékok

26. Átstrukturálás-kezelés és az átstrukturálás minősége

30. Mérlegen kívüli tevékenységek: Érdekeltségek nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben

30.1. Érdekeltségek nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben

30.2. Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségek részletezése a tevékenységek jellege szerint

31. Kapcsolt felek

31.1. Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben

31.2. Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel való ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek

40. Csoportszerkezet

40.1. Csoportszerkezet: "intézményenként"

40.2. Csoportszerkezet: "instrumentumonként"

41. Valós érték

41.1. Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

41.2. A valós érték opció alkalmazása

42. Tárgyi eszközök és immateriális javak: könyv szerinti érték értékelési módszer szerint

43. Céltartalékok

44. Meghatározott juttatási programok és munkavállalói juttatások

44.1. A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői

44.2. A meghatározott juttatási kötelmek változásai

44.3. Személyi jellegű ráfordítások a juttatás típusa szerint

44.4. Személyi jellegű ráfordítások a javadalmazás és az alkalmazottak kategóriája szerint

45. Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése

45.1. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége számviteli portfólió szerint

45.2. Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség

45.3. Egyéb működési bevételek és ráfordítások

46. A sajáttőke-változások kimutatása

47. Hitelek és előlegek: Átlagos időtartam és megtérülési időszakok

V. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Tartalomjegyzék

1. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. Hivatkozások

2. Jelölési szabályok

3. Konszolidáció

4. Pénzügyi instrumentumok számviteli portfóliói

4.1. Pénzügyi eszközök

4.2. Pénzügyi kötelezettségek

5. Pénzügyi instrumentumok

5.1. Pénzügyi eszközök

5.2. Bruttó könyv szerinti érték

5.3. Pénzügyi kötelezettségek

6. Ügyfél szerinti részletezés

A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1. Mérleg

1.1. Eszközök (1.1.)

1.2. Kötelezettségek (1.2.)

1.3. Saját tőke (1.3.)

2. Eredménykimutatás (2.)

3. Átfogó jövedelemkimutatás (3.)

4. Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése (4.)

5. Nem kereskedési célú hitelek és előlegek termék szerinti részletezése (5.)

6. Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott nem kereskedési célú hitelek és előlegek részletezése NACE kódok szerint (6.)

7. Értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes pénzügyi eszközök (7.)

8. Pénzügyi kötelezettségek részletezése (8.)

9. Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek (9.)

10. Származtatott ügyletek és fedezeti elszámolások (10. és 11.)

10.1. Származtatott ügyletek kockázattípus szerinti besorolása

10.2. A származtatott ügyletek esetében feltüntetendő értékek

10.3. "Gazdasági fedezeti ügylet"-nek minősített származtatott ügyletek

10.4. Származtatott ügyletek ügyfélszektor szerinti részletezése

10.5. Fedezeti elszámolások a nemzeti GAAP szerint (11.2.)

10.6. A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg (11.3. és 11.3.1.)

10.7. Fedezett tételek valósérték-fedezeti ügyletekben (11.4.)

11. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása (12.)

11.1. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint (12.0.)

11.2. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása az IFRS szerint (12.1.)

11.3. Értékvesztési szakaszok közötti átvezetések (bruttó alapú megjelenítés) (12.2.)

12. Kapott biztosítékok és garanciák (13.)

12.1. Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése (13.1.)

12.2. Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosítékok [a vonatkozási időpontban tartott] (13.2.1.)

12.3. Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok - halmozott (13.3.1.)

13. Valósérték-hierarchia: Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (14.)

14. Pénzügyi eszközök átadásával összefüggő kivezetés és pénzügyi kötelezettségek (15.)

15. Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (16.)

15.1. Kamatbevételek és -ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint (16.1.)

15.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.2.)

15.3. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.3.)

15.4. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint (16.4.)

15.5. Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.4.1.)

15.6. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.5.)

15.7. Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek (16.6.)

15.8. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (16.7.)

15.9. Egyéb igazgatási költségek (16.8.)

16. A konszolidáció számviteli és CRR szerinti körének egyeztetése (17.)

17. Nemteljesítő kitettségek (18.)

17.1. A teljesítő és nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos információk (18.0.)

17.2. Nemteljesítő kitettségek be- és kiáramlásai - hitelek és előlegek ügyfélszektor szerint (18.1.)

17.3. Kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek és ingatlannal fedezett hitelekkel kapcsolatos kiegészítő információk (18.2.)

18. Átstrukturált kitettségek (19.)

19. Földrajzi megoszlás (20.)

19.1. Földrajzi megoszlás a tevékenység helye szerint (20.1-20.3.)

19.2. Földrajzi megoszlás az ügyfél székhelye szerint (20.4-20.7.)

20. Tárgyi eszközök és immateriális javak: operatív lízingbe adott eszközök (21.)

21. Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások (22.)

21.1. Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint (22.1.)

21.2. A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök (22.2.)

22. Érdekeltségek nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben (30.)

23. Kapcsolt felek (31.)

23.1. Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben (31.1.)

23.2. Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel való ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek (31.2.)

24. Csoportszerkezet (40.)

24.1. Csoportszerkezet: "intézményenként" (40.1.)

24.2. Csoportszerkezet: "instrumentumonként" (40.2.)

25. Valós érték (41.)

25.1. Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (41.1.)

25.2. A valós érték opció alkalmazása (41.2.)

26. Tárgyi eszközök és immateriális javak: könyv szerinti érték értékelési módszer szerint (42.)

27. Céltartalékok (43.)

28. Meghatározott juttatási programok és munkavállalói juttatások (44.)

28.1. A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői (44.1.)

28.2. A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai (44.2.)

28.3. Személyi jellegű ráfordítások a juttatás típusa szerint (44.3.)

28.4. Személyi jellegű ráfordítások a javadalmazás és az alkalmazottak kategóriája szerint (44.4.)

29. Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (45.)

29.1. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége számviteli portfólió szerint (45.1.)

29.2. Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség (45.2.)

29.3. Egyéb működési bevételek és ráfordítások (45.3.)

30. A sajáttőke-változások kimutatása (46.)

31. HITELEK ÉS ELŐLEGEK: KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK (23)

32. HITELEK ÉS ELŐLEGEK: NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK, ÉRTÉKVESZTÉS ÉS LEÍRÁSOK VÁLTOZÁSA AZ UTOLSÓ PÉNZÜGYI ÉV VÉGE ÓTA (24)

32.1. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek be- és kiáramlásai (24.1.)

32.2. Hitelek és előlegek: Értékvesztések változása és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének változása nemteljesítő kitettségek esetében (24.2.)

32.3. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek leírása az időszak alatt (24.3.)

33. BIRTOKBAVÉTELLEL ÉS VÉGREHAJTÁSSAL MEGSZERZETT BIZTOSÍTÉK (25.)

33.1. Birtokbavétellel megszerzett, az "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok: be- és kiáramlások (25.1.)

33.2. Birtokbavétellel megszerzett, az "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok - Megszerzett biztosíték típusa szerint (25.2.)

33.3. Birtokbavétellel megszerzett, "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítékok (25.3.)

34. ÁTSTRUKTURÁLÁS-KEZELÉS ÉS AZ ÁTSTRUKTURÁLÁS MINŐSÉGE (26.)

35. HITELEK ÉS ELŐLEGEK: ÁTLAGOS IDŐTARTAM ÉS MEGTÉRÜLÉSI IDŐSZAKOK (47.) - A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÉS ÜGYFÉLSZEKTOROK MEGFELELTETÉSE

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. HIVATKOZÁSOK

1. Ez a melléklet a jelen rendelet III. és IV. mellékletében szereplő pénzügyi információkra vonatkozó táblákkal (a továbbiakban: FINREP) kapcsolatos további útmutatást tartalmaz. Ez a melléklet kiegészíti a III. és IV. melléklet tábláiban hivatkozások formájában szereplő útmutatást.

2. Azon intézményeknek, amelyek az IFRS-sel kompatibilis nemzeti számviteli standardokat használnak (a továbbiakban: kompatibilis nemzeti GAAP), eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben ismertetett közös útmutatásokat és az IFRS-útmutatásokat kell alkalmazniuk. Ez nem érinti a kompatibilis nemzeti GAAP előírásainak a BAD előírásaival való összhangját. Azon intézményeknek, amelyek az IFRS-sel nem kompatibilis nemzeti GAAP-előírásokat használnak, vagy azokat még nem hangolták össze az IFRS 9 előírásaival, eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben ismertetett közös útmutatásokat és a BAD-útmutatásokat kell alkalmazniuk.

3. A táblákban meghatározott adatpontokat az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja szerint alkalmazandó számviteli szabályozás megjelenítésre, beszámításra és értékelésre vonatkozó szabályaival összhangban kell előállítani.

4. Az intézményeknek a tábláknak csak a következőkre vonatkozó részeit kell benyújtaniuk:

a) az intézmény által megjelenített eszközök, kötelezettségek, saját tőke, bevételek és kiadások;

b) mérlegen kívüli kitettségek és olyan tevékenységek, amelyekben az intézmény érintett;

c) az intézmény által végrehajtott tranzakciók;

d) értékelési előírások, beleértve a hitelkockázat után elszámolt értékvesztés becslésére az intézmény által alkalmazott módszert.

5. A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában is a következő rövidítések kerülnek alkalmazásra:

a) "CRR": az 575/2013/EU rendelet;

b) "IAS" vagy "IFRS": az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 2. cikkében meghatározott, a Bizottság által elfogadott nemzetközi számviteli standardok;

c) "EKB BSI rendelet" vagy "EKB/2013/33": az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete ( 15 );

d) "NACE-rendelet": az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete ( 16 );

e) "NACE-kódok": a NACE-rendelet szerinti kódok;

f) "BAD": a 86/635/EGK tanácsi irányelv ( 17 );

g) "Számviteli irányelv": az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve ( 18 );

h) "nemzeti GAAP": a BAD alapján kidolgozott, általánosan elfogadott nemzeti számviteli szabályozás;

i) "KKV": a C(2003)1422 bizottsági ajánlásban ( 19 ) meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások;

j) "ISIN-kód". az értékpapírokhoz rendelt 12 alfanumerikus karakterből álló nemzetközi értékpapírkód (International Securities Identification Number), amely egyedileg azonosítja a forgalomban lévő értékpapírokat;

k) "LEI-kód": az intézményekhez rendelt globális jogalany-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő feleket;

l) "Értékvesztési szakaszok": az IFRS 9 5.5. bekezdésében meghatározott értékvesztési kategóriák. Az 1. szakasz az IFRS 9 5.5.5. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 2. szakasz az IFRS 9 5.5.3. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 3. szakasz az IFRS 9 A. függelékében meghatározott értékvesztett eszközök értékvesztésére vonatkozik;

m) "az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló ERKT-ajánlás": az Európai Rendszerkockázati Testület 2016. október 31-i ajánlása az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről (ERKT/2016/14) ( 20 ).

2. JELÖLÉSI SZABÁLYOK

6. A III. melléklet és a IV. melléklet alkalmazásában a szürke háttérszínnel jelölt adatpont (cella) azt jelenti, hogy az adott adatpont (cella) kitöltése nem szükséges, vagy arra vonatkozóan nem lehet adatot szolgáltatni. A IV. mellékletben fekete háttérszínű hivatkozásokkal jelölt sor vagy oszlop azt jelenti, hogy a kapcsolódó adatpontokat nem kell jelenteniük azoknak az intézményeknek, amelyek az adott sorban vagy oszlopban feltüntetett hivatkozásokat követik.

7. A III. és IV. mellékletben szereplő táblák implicit ellenőrzési szabályokat tartalmaznak, amelyek magukban a táblákban a jelölési szabályok használatán keresztül kerülnek meghatározásra.

8. Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az "összesen" értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.

9. A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt "(-)" jellel jelölik, például "(-) Saját részvények".

10. A III. és IV. melléklet pénzügyi információk jelentésére szolgáló tábláihoz tartozó "Adatmodellben" (a továbbiakban: DPM - Data Point Model) minden adatpont (cella) rendelkezik egy "bázis tétellel", amelyhez a "tartozik/követel" jellemző kerül hozzárendelésre. Ez a hozzárendelés biztosítja, hogy az összes adatszolgáltató intézmény kövesse az előjelekre vonatkozó szabályokat, és segítségével megismerhető az egyes adatokhoz rendelt "követel/tartozik" jellemző.

11. Sematikusan ez a jelölési mód az 1. táblázatban bemutatottak szerint működik.

1. táblázat

"Követel/tartozik" jelölés, pozitív és negatív előjelek

3. KONSZOLIDÁCIÓ

12. E melléklet eltérő rendelkezésének hiányában a FINREP-táblákat a prudenciális konszolidáció körének alkalmazásával kell kitölteni a CRR 1. része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban. Az intézményeknek leányvállalataikra, közös vállalkozásaikra valamint társult vállalkozásaikra vonatkozóan a prudenciális konszolidációnál használt módszerekkel azonos módszerek segítségével kell adatot szolgáltatniuk:

a) az intézmények számára engedélyezhetik vagy előírhatják a tőkemódszer alkalmazását a biztosítókba vagy nem pénzügyi leányvállalatokba történt befektetések vonatkozásában a CRR 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban;

b) az intézmények számára engedélyezhetik az arányos konszolidálás módszerének alkalmazását a pénzügyi leányvállalatokra vonatkozóan a CRR 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

c) az intézmények számára előírhatják az arányos konszolidálás módszerének alkalmazását a közös vállalatokba történt befektetésekre vonatkozóan a CRR 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

4. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK SZÁMVITELI PORTFÓLIÓI

13. A III. és a IV. melléklet, valamint jelen melléklet alkalmazásában a "számviteli portfóliók" kifejezés az értékelési előírások szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetéseket, a "Készpénz, számlakövetelések a központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek" tételbe sorolt látra szóló követel egyenlegeket, sem az "Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok", valamint az "Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek" között megjelenített "Értékesítésre tartott"-á minősített pénzügyi instrumentumokat.

14. A nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén azoknak az intézményeknek, amelyek számára engedélyezték vagy előírták, hogy bizonyos értékelési előírásokat az IFRS-nek megfelelően alkalmazzanak a pénzügyi instrumentumokra, a vonatkozó IFRS számviteli portfóliókról kell adatot szolgáltatniuk, amennyiben ilyen előírásokat alkalmaznak. Amennyiben a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó azon értékelési előírások, amelyek alkalmazása a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint az intézmények számára engedélyezett vagy előírt, az IAS 39 értékelési előírásaira hivatkoznak, az intézményeknek mindaddig - valamennyi pénzügyi instrumentumuk tekintetében - a BAD-on alapuló számviteli portfólióikról kell adatot szolgáltatniuk, amíg az általuk alkalmazott értékelési előírások az IFRS 9 értékelési előírásaira nem hivatkoznak.

4.1. Pénzügyi eszközök

15. A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:

a) "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök";

b) "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök";

c) "Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök";

d) "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök";

e) "Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök".

16. A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:

a) "Kereskedési célú pénzügyi eszközök";

b) "Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök";

c) "A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök";

d) "Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök";

e) "Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök".

17. A "Kereskedési célú pénzügyi eszközök" magukban foglalják a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint kereskedési célúként besorolt valamennyi pénzügyi eszközt. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint alkalmazott értékelési módszertantól függetlenül valamennyi olyan származtatott ügyletet, amely az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában pozitív egyenlegű, és nincs e rész 22. bekezdésének megfelelően fedezeti elszámolásként besorolva, kereskedési célú pénzügyi eszközként kell feltüntetni. Ez a besorolás alkalmazandó az olyan származtatott ügyletekre is, amelyeket a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint nem jelenítenek meg a mérlegben, vagy csak azok valósérték-változását jelenítik meg, vagy amelyeket az e melléklet 2. részének 137. bekezdésében meghatározottak szerinti gazdasági fedezeti ügyletként használnak.

18. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a pénzügyi eszközök tekintetében a "bekerülésiérték-módszerek" közé azon értékelési előírások tartoznak, amelyekkel a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum értékelése a felhalmozott kamatokkal növelt és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett bekerülési értéken történik.

19. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a "Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök" magukban foglalják a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumokat, valamint azokat az instrumentumokat, amelyeket a "bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb" értéken ("LOCOM-módszer") értékelnek nem folyamatos alapon (mérsékelt LOCOM), függetlenül az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban végrehajtott aktuális értékelésüktől. A mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt eszközök olyan eszközök, amelyek esetében a LOCOM-módszert csak meghatározott körülmények között alkalmazzák. Az alkalmazandó számviteli keret előírja ezeket a körülményeket, ilyen például az értékvesztés, a bekerülési értékhez képest a valós értékben bekövetkező tartós csökkenés vagy a vezetés szándékának megváltozása.

20. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az "Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök" közé azok a pénzügyi eszközök tartoznak, amelyek nem sorolhatók be egyéb számviteli portfóliókba. Ez a számviteli portfólió többek között azokat a pénzügyi eszközöket tartalmazza, amelyeket folyamatos alapon a LOCOM-módszer szerint értékelnek (szigorú LOCOM-módszer). A szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt eszközök olyan eszközök, amelyek esetében az alkalmazandó számviteli keret LOCOM-módszer szerinti kezdeti vagy későbbi értékelést vagy bekerülési értéken történő kezdeti és LOCOM-módszer szerinti későbbi értékelést ír elő.

21. Értékelési módszerüktől függetlenül a "Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések" tételben kell feltüntetni a prudenciális konszolidáció keretében nem teljeskörűen vagy arányosan konszolidált leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetéseket, kivéve, ha azok az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottnak minősülnek.

22. A "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában pozitív egyenlegű, az IFRS szerinti fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket foglalják magukban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek csak akkor sorolhatók be fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyletként, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek tekintetében különös számviteli szabályokat tartalmaz, és a származtatott ügyletek csökkentik a banki könyvben szereplő valamely más pozíció kockázatát.

4.2. Pénzügyi kötelezettségek

23. A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:

a) "Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek";

b) "Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek";

c) "Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek".

24. A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:

a) "Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek";

b) "Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi kötelezettségek".

25. A "Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek" magukban foglalják a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint kereskedési célúként besorolt valamennyi pénzügyi kötelezettséget. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint alkalmazott értékelési módszertantól függetlenül az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában negatív egyenlegű valamennyi olyan származtatott ügyletet, amely nem az e rész 26. bekezdése szerinti fedezeti elszámolásként besorolt, kereskedési célú pénzügyi kötelezettségként kell feltüntetni. Ez a besorolás alkalmazandó az olyan származtatott ügyletekre is, amelyeket a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint nem jelenítenek meg a mérlegben, vagy csak azok valósérték-változását jelenítik meg, vagy amelyeket az e melléklet 2. részének 137. bekezdésében meghatározottak szerinti gazdasági fedezeti ügyletként használnak.

26. A "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában negatív egyenlegű, az IFRS szerinti fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket foglalják magukban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek csak akkor sorolhatók be fedezeti elszámolásként, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek tekintetében különös számviteli szabályokat tartalmaz, és a származtatott ügyletek csökkentik a banki könyvben szereplő valamely más pozíció kockázatát.

5. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

27. A III. melléklet és a IV. melléklet, valamint jelen melléklet alkalmazásában a "könyv szerinti érték" a mérlegben feltüntetendő összeg. A pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékének tartalmaznia kell a felhalmozott kamatokat. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a származtatott ügyletek könyv szerinti értéke vagy a nemzeti GAAP szerinti, adott esetben az időbeli elhatárolásokat, a felárakat és a céltartalékokat magában foglaló könyv szerinti érték, vagy nullával egyenlő, ha származtatott ügyletek nincsenek megjelenítve a mérlegben.

28. A pénzügyi instrumentumok időbeli elhatárolásait, ideértve az elhatárolt kamatokat, felárakat és diszkontokat vagy tranzakciós költségeket - amennyiben megjelenítésük a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint történik - az instrumentummal együtt, és nem egyéb eszközként vagy egyéb kötelezettségként kell megadni.

29. Adott esetben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti "Valós értéken értékelt, kereskedési célú pozíciókra vonatkozó haircutok"-at kell jelenteni. A haircutok a kereskedési célú eszközök értékét csökkentik, a kereskedési célú kötelezettségek értékét pedig növelik.

5.1. Pénzügyi eszközök

30. A pénzügyi eszközöket a következő instrumentumosztályokba kell besorolni: "Készpénz", "Származtatott ügyletek", "Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok", "Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" és "Hitelek és előlegek".

31. A "Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerinti hitelek.

32. A "Hitelek és előlegek" az intézmény által tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem értékpapírok. Ez a tétel tartalmazza az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerinti hiteleket, valamint azokat az előlegeket, amelyek nem sorolhatók be az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerinti hitelekként. Az "Előlegek, kivéve hitelek" részletesebb leírását e melléklet 2. része 85. bekezdésének g) pontja tartalmazza.

33. A FINREP-ben a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tartalmazzák a hiteleket és előlegeket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

5.2. Bruttó könyv szerinti érték

34. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a következő:

a) az IFRS szerinti elszámolás esetén és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az eredménnyel szemben valós értéken értékelt olyan hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában, amelyek nem tartoznak a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú portfólióba, a bruttó könyv szerinti érték attól függ, hogy az említett hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat teljesítőként vagy nemteljesítőként sorolják be. A teljesítő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a valós érték. A nemteljesítő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke az e melléklet 2. részének 69. bekezdése szerinti, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegével megnövelt valós érték. A bruttó könyv szerinti érték értékelése céljából a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell végrehajtani;

b) az IFRS szerinti elszámolás esetén az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében a bruttó könyv szerinti érték az értékvesztés-elszámolás korrekciója előtti könyv szerinti értéket jelenti.

c) a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a "Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök" tételbe besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értéke egyenlő a hitelkockázat után elszámolt egyedi értékvesztéssel való korrekció előtti könyv szerinti értékkel. A nem értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értéke az általános hitelkockázati tartalékokkal és az általános banki kockázatokra képzett tartalékokkal való korrekció előtti könyv szerinti értéket jelenti, amennyiben az befolyásolja a könyv szerinti értéket;

d) a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén "A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök" tételbe besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke attól függ, hogy ezek a pénzügyi eszközök értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak-e. Amennyiben ezek értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak, a bruttó könyv szerinti érték a halmozott értékvesztéssel való korrekció előtti könyv szerinti érték az értékvesztett és nem értékvesztett eszközökre vonatkozó fenti c) pont szerinti követelményeknek megfelelően, vagy az értékvesztés miatti veszteségnek tekintett valósérték-korrekció bármely halmozott összegével való kiigazítás előtti könyv szerinti érték. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá, ezen eszközök bruttó könyv szerinti értéke a teljesítő kitettségek esetében a valós érték, a nemteljesítő kitettségek esetében pedig a hitelkockázatból eredő negatív valósérték-korrekció halmozott összegével megnövelt valós érték;

e) a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a szigorú vagy mérsékelt LOCOM-módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a bekerülési érték, amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban az instrumentumot bekerülésiérték-módszerrel értékelik. Amennyiben ezeket a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat piaci értéken értékelik, a bruttó könyv szerinti érték a hitelkockázatból származó értékelési korrekcióval való kiigazítást megelőző piaci érték;

f) a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az "Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök" között feltüntetett, a LOCOM-módszertől eltérő értékelési módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a bruttó könyv szerinti érték az értékvesztésnek minősülő értékelési korrekció figyelembevétele előtti könyv szerinti érték;

g) a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a kereskedési célú pénzügyi eszközök vonatkozásában, illetőleg az IFRS szerinti elszámolás esetén a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök vonatkozásában a bruttó könyv szerinti érték a valós érték. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP haircutot ír elő a kereskedési célú és a valós értéken értékelt instrumentumokra, a pénzügyi instrumentum könyv szerinti értéke a szóban forgó haircutok előtti valós érték.

5.3. Pénzügyi kötelezettségek

35. A pénzügyi kötelezettségeket a következő instrumentumosztályokba kell besorolni: "Származtatott ügyletek", "Rövid pozíciók", "Betétek", "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" és "Egyéb pénzügyi kötelezettségek".

36. A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában "Betétek" az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerinti betétek.

37. A "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az intézmény által értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerinti betétek.

38. Az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, betét vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

39. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" tartalmazzák a pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken (az IFRS 9 4.2.1. bekezdésének a) pontja) vagy a halmozott amortizációval csökkentett, kezdetben megjelenített összegen (az IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) pontjának ii. alpontja) történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek (az IFRS 9 4.2.1. bekezdésének a) pontja), vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek (az IFRS 9 2.3. bekezdésének c) pontja, 4.2.1. bekezdésének d) pontja).

40. Ha a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák vagy egyéb adott elkötelezettségek értékelése eredménnyel szemben valós értéken történik, a valós értékben bekövetkező változást, ideértve a hitelkockázat változása miatti változásokat az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" között kell feltüntetni, és nem az "Adott elkötelezettségek és garanciák"-ra képzett céltartalékként.

41. Az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" emellett tartalmaznak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek).

6. ÜGYFÉL SZERINTI RÉSZLETEZÉS

42. Az ügyfél szerinti részletezés előírásakor a következő ügyfélszektorok használandók:

a) központi bankok;

b) államháztartások: központi kormányzatok, tartományi vagy regionális kormányzatok és helyi önkormányzatok, ideértve a közigazgatási szerveket és a nem kereskedelmi vállalkozásokat, de ide nem értve az ezen kormányzatok tulajdonában álló, kereskedelmi tevékenységet folytató állami és magánvállalatokat (amelyeket tevékenységüktől függően a "hitelintézetek", "egyéb pénzügyi vállalatok", vagy "nem pénzügyi vállalatok" alatt kell feltüntetni); társadalombiztosítási alapok; és nemzetközi szervezetek, mint például az Európai Unió intézményei, a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Fizetések Bankja;

c) hitelintézetek: a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalommeghatározásnak megfelelő intézmények ("olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogad el, valamint saját számlára hiteleket nyújt") és multilaterális fejlesztési bankok;

d) egyéb pénzügyi vállalatok: az összes olyan pénzügyi vállalkozás és kvázivállalkozás, amely nem hitelintézet, mint például a befektetési vállalkozások, befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjalapok, kollektív befektetési vállalkozások és elszámolóházak, valamint a többi pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, továbbá captive finanszírozók és pénzkölcsönzők;

e) nem pénzügyi vállalatok: olyan vállalkozások és kvázivállalkozások, amelyek nem a pénzügyi közvetítésben, hanem elsősorban a piaci javak előállításában és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásában vesznek részt az EKB BSI rendelet II. mellékletének 3. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerint;

f) háztartások: magánszemélyek vagy magánszemélyek egy csoportja fogyasztóként, kizárólag saját fogyasztásra előállított áruk és nem pénzügyi szolgáltatások előállítóiként, valamint piaci javak, nem pénzügyi és pénzügyi szolgáltatások előállítóiként, feltéve, hogy tevékenységük nem azonos a kvázivállalkozások tevékenységével. Idetartoznak még azok a nonprofit intézmények, amelyek háztartásokat szolgálnak ki, és amelyek elsősorban nem piaci javak és szolgáltatások előállításával foglalkoznak háztartások meghatározott csoportjai számára.

43. Az ügyfélszektor meghatározása kizárólag a közvetlen partner jellegén alapul. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolásának azon kötelezett jellemzői alapján kell történnie, amelyik az intézmény szempontjából relevánsabb vagy meghatározóbb volt a kitettségek vállalásában. Az együttesen vállalt kitettségek ügyfélszektor, székhely szerinti ország vagy NACE-kódok szerint besorolásánál a relevánsabb vagy meghatározóbb kötelezett jellemzőit kell figyelembe venni.

44. Az alábbi tranzakciókban a közvetlen partnerek a következők:

a) hitelek és előlegek vonatkozásában a közvetlen hitelfelvevő. A kereskedelemfinanszírozás vonatkozásában a közvetlen hitelfelvevő az a partner, amely a követelés megfizetésére kötelezett, kivéve a visszkereseti joggal kötött ügyletekben, amelyekben a közvetlen hitelfelvevő a követelések átadója, és amelyekben az adatszolgáltató intézmény nem szerzi meg lényegében az átadott követelések tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot;

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az értékpapírok kibocsátója;

c) a betétek vonatkozásában a betétes;

d) rövid pozíciók vonatkozásában az értékpapír-kölcsönvételi ügyletben vagy a fordított repomegállapodásban részt vevő partner;

e) a származtatott ügyletek vonatkozásában a származtatott ügyletben közvetlenül részt vevő partner. A központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában a közvetlen partner a központi szerződő félként eljáró elszámolóház. A hitelkockázati származtatott ügyletek esetében a partner szerinti részletezés arra a szektorra vonatkozik, amelyhez a szerződéses partner (a védelem vásárlója vagy eladója) tartozik;

f) az adott pénzügyi garanciák vonatkozásában a partner a garantált hitelviszonyt megtestesítő instrumentum közvetlen partnere;

g) az adott hitelnyújtási elkötelezettségek és az egyéb adott elkötelezettségek vonatkozásában a partner az a fél, amelynek a hitelkockázatát az adatszolgáltató intézmény viseli;

h) a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek vonatkozásában a garantőr vagy a partner az a fél, amely az elkötelezettséget nyújtja az adatszolgáltató intézménynek.

2. RÉSZ

A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1. MÉRLEG

1.1. Eszközök (1.1.)

1. A "Készpénz" magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt nemzeti és külföldi bankjegyek és érmék állományait.

2. A "Számlakövetelések központi bankokkal szemben" közé tartoznak a központi bankoknál tartott látra szóló követel egyenlegek.

3. Az "Egyéb látra szóló betétek" tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét.

4. A "Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban valamint társult vállalkozásokban lévő befektetések" közé tartoznak a társult vállalkozásokba, közös vállalkozásokba és leányvállalatokba történt olyan befektetések, amelyek a prudenciális konszolidáció keretében nem teljesen, vagy arányosan konszolidáltak, kivéve, ha azok az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottnak minősülnek, függetlenül értékelésük módjától, ideértve, ha a számviteli standardok lehetővé teszik bevonásukat a pénzügyi instrumentumokhoz használt különböző számviteli portfóliókba. A tőkemódszerrel értékelt befektetések könyv szerinti értéke tartalmazza a kapcsolódó cégértéket.

5. Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az "Egyéb eszközök" között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök magukban foglalják többek között a következőket: arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.

6. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékét az "egyéb eszközök" között kell feltüntetni, ha a vonatkozó nemzeti GAAP értelmében az eszközként történő bemutatás megengedett.

7. Az "Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján.

1.2. Kötelezettségek (1.2.)

8. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a portfóliófedezeti kapcsolat nem hatékony részéből eredő függő veszteségekre képzett céltartalékokat a "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" sorban kell feltüntetni, ha a veszteség a származtatott fedezeti ügylet értékeléséből ered, vagy a "Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása" sorban, ha a veszteség a fedezett pozíció értékeléséből ered. Ha nem lehet különbséget tenni a származtatott fedezeti ügylet értékeléséből eredő veszteség és a fedezett pozíció értékeléséből eredő veszteség között, a portfóliófedezeti kapcsolat nem hatékony részéből eredő függő veszteségekre képzett valamennyi céltartalékot a "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" sorban kell feltüntetni.

9. A "Nyugdíjra és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmekre képzett céltartalék" alá tartozik a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege.

10. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az "Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra" képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból (IAS 19 11. bekezdésének a) pontja), a meghatározott hozzájárulási programokból (IAS 19 51. bekezdésének a) pontja) és a végkielégítésekből (IAS 19 169 . bekezdésének a) pontja) származó elhatárolt kiadásokat az "Egyéb kötelezettségek" között kell szerepeltetni.

11. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az "Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék" tartalmazza az elkötelezettséghez és garanciához kapcsolódó valamennyi céltartalékot, függetlenül attól, hogy értékvesztésüket az IFRS 9 szerint határozzák-e meg vagy céltartalékképzésük az IAS 37-nek megfelelően történik, illetőleg az IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezelik-e őket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekből és pénzügyi garanciákból eredő kötelezettségek nem tüntethetők fel céltartalékként, bár hitelkockázathoz kapcsolódnak, hanem azokat e melléklet 1. részének 40. bekezdése szerint "Egyéb pénzügyi kötelezettségek"-ként kell feltüntetni. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az "Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék" valamennyi elkötelezettséghez és garanciához kapcsolódó céltartalékot tartalmazza.

12. A "Kérésre visszafizetendő jegyzett tőke" tartalmazza azokat az intézmény által kibocsátott, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az intézményeknek feltüntetniük azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek.

13. Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az "Egyéb kötelezettségek" között kell feltüntetni.

14. Az "Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek" jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján.

15. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az "Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok" olyan összegek, amelyeket a BAD 38. cikkével összhangban határoztak meg. Megjelenítésükkor ezeket kötelezettségként a "céltartalékok" között vagy saját tőkeként az "egyéb tartalékok" között, külön kell feltüntetni, a vonatkozó nemzeti GAAP-nak megfelelően.

1.3. Saját tőke (1.3.)

16. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyek az IAS 32 hatóköre alapján meghatározott szerződéseket tartalmazzák.

17. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a "Jegyzett, de még be nem fizetett tőke" tartalmazza annak az intézmény által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás időpontjában még nem fizettek be. Amennyiben a még be nem fizetett tőkenövekedés a részvénytőke növekedéseként kerül feltüntetésre, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét az 1.3. táblában kell feltüntetni "Jegyzett, de még be nem fizetett tőke"-ként, valamint az 1.1. táblában "Egyéb eszköz"-ként. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén, ha a tőkenövekedés csak a részvényesektől kapott kifizetéseket követően tüntethető fel, a be nem fizetett tőkét nem kell megadni az 1.3. táblában.

18. Az "Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme" tartalmazza az intézmény által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség- és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott olyan származtatott termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat, amelyek értékei egymástól függnek).

19. Az "Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok" közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, a "Jegyzett tőke" és az "Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme" kivételével.

20. Az "Egyéb tőke" magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket (IFRS 2 10. bekezdése).

21. Az "Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai" tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő azon instrumentumokba való befektetések valós értékének változásából eredő halmozott nyereséget vagy veszteséget, amely instrumentumok esetében az adatszolgáltató intézmény visszavonhatatlan döntést hozott arról, hogy a valósérték-változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be.

22. Az "Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valósérték-fedezeti ügyleteinek fedezeti hatékonysághiánya" tartalmazza az azon valósérték-fedezeti ügyleteken keletkező halmozott fedezeti hatékonysághiányt, amely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. Az ebben a sorban feltüntetett fedezeti hatékonysághiány a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]" tételben feltüntetett halmozott változása és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]" tételben feltüntetett halmozott változásai közötti különbség (az IFRS 9 6.5.3. bekezdése és az IFRS 9 6.5.8. bekezdése).

23. "Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek hitelezési kockázat változásából származó valósérték-változásai" az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített és az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatához kapcsolódó halmozott nyereséget és veszteséget tartalmazza, függetlenül attól, hogy a megjelölésre a kezdeti megjelenítéskor vagy később kerül sor.

24. A "Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]" tartalmazza a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések folyamatban lévő fedezeti ügyleteinek, valamint a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések azon fedezeti ügyleteinek hatékony részére képzett devizaátszámítási tartalékot, melyek már nem állnak fenn, miközben a külföldi érdekeltségek a mérlegben megjelenítettek maradnak.

25. A "Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka [hatékony rész]" tartalmazza a cash flow-fedezeti ügyletben levő származtatott fedezeti ügyletek valós értékében bekövetkezett változás hatékony részére képzett cash flow-fedezeti ügylet tartalékát, mind a folyamatban lévő, mind a már fenn nem álló cash flow-fedezeti ügylet vonatkozásában.

26. Az "Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai" tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon képződött, az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában értékelt értékvesztéssel csökkentett halmozott nyereségeket vagy veszteségeket.

27. A "Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]" tartalmazza a következők valós értékében bekövetkezett halmozott változásokat:

a) az opció időértéke, ahol a szóban forgó opció időértékében és belső értékében bekövetkezett változásait elkülönítik, és csak az opció belső értékének változását jelölik meg fedezeti instrumentumként (az IFRS 9 6.5.15. bekezdése);

b) a forwardszerződés határidős eleme, ahol a szóban forgó forwardszerződés határidős elemét és azonnali elemét elkülönítik, és csak a forwardszerződés azonnali elemében bekövetkező változást jelölik meg fedezeti instrumentumként;

c) a pénzügyi instrumentum devizafelára, ha ezt a felárat kizárják a szóban forgó pénzügyi instrumentum fedezeti instrumentumként való megjelöléséből (az IFRS 9 6.5.15. bekezdése és 6.5.16. bekezdése).

28. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az "Átértékelési tartalék" az IAS első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.

29. Az "Egyéb tartalék" a "Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei" és az "Egyéb" között oszlanak meg. A "Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei" tartalmazza az előbb említett befektetésekből nyereség vagy veszteség révén származó, az elmúlt évek során felhalmozódott bevételek és ráfordítások összegét, amennyiben azokat a tőkemódszerrel számolják el. Az "Egyéb" tétel tartalmazza a más tételekben külön közzétett tartalékoktól eltérő tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt tartalékot.

30. A "Saját részvények" tétel minden olyan - nem értékesített vagy amortizált - pénzügyi instrumentumot magában foglal, amely rendelkezik azoknak a sajáttőke-instrumentumoknak a jellemzőivel, amelyeket az intézmény visszavásárolt, kivéve, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében azt az "egyéb eszközök" között kell feltüntetni.

2. EREDMÉNYKIMUTATÁS (2.)

31. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekből eredő kamatbevételeket és kamatráfordításokat vagy az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a "Kamatbevétel" és "Kamatráfordítások" ("tiszta ár" [nettó ár]) tételek alatt, vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként ("piszkos ár" [bruttó ár]). A tiszta vagy a piszkos árra vonatkozó megközelítést következetesen kell alkalmazni az eredménnyel szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi instrumentumra és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekre.

32. Az intézményeknek számviteli portfóliók szerinti bontásban kell megadniuk a kapcsolt felekkel összefüggő, a prudenciális konszolidáció keretében nem teljes mértékben vagy arányosan konszolidált következő bevételeket és ráfordításokat is tartalmazó tételeket:

a) "Kamatbevétel";

b) "Kamatráfordítások";

c) "Osztalékbevétel";

d) "Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség, nettó";

e) "Módosítás miatti nyereség vagy veszteség, nettó";

f) "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása"

33. Tiszta ár alkalmazása esetén a "Kamatbevétel. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök" és a "Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek" a fedezett pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételek és kamatráfordítások bemutatása érdekében tartalmazza a "kereskedési céllal tartott" kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek gazdasági szempontból fedezett instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak.

34. Tiszta ár alkalmazása esetén a "Kamatbevétel. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök" és a "Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek" tartalmazza továbbá valamely - az adott alkalomból valós értéken megjelölt - pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívához kapcsolódó időarányos díjakat és egyenlegfizetéseket (az IFRS 9 6.7. bekezdése)

35. A "Kamatbevétel. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat" és a "Kamatráfordítások. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat" tiszta ár alkalmazása esetén tartalmazza a "fedezeti elszámolások" kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le, ideértve az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetei ügyleteit (nettó pozíció fedezete), amelyek fedezett kockázata az eredménykimutatás különböző sorain levő tételeket érint. Tiszta ár használata esetén ezeket az összegeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként kell jelenteni azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevétel és kamatráfordítások bemutatásához, amelyekhez kapcsolódnak. Tiszta áron számítva, amennyiben a fedezett tételek kamatbevételt (-ráfordítást) generálnak, ezeket az összegeket kamatbevételként (-ráfordításként) kell feltüntetni akkor is, ha negatív (pozitív) összegről van szó.

36. A "Kamatbevétel - egyéb eszközök" azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között, például azokat a kamatbevételeket, amelyek a készpénz, a számlakövetelések központi bankokkal szemben, az egyéb látra szóló betétek, valamint az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódnak, továbbá a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket.

37. Az IFRS szerinti elszámolás esetén, és amennyiben a nemzeti GAAP máshogy nem rendelkezik, a pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat a "Kötelezettségeken képződött kamatbevétel" tételben kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik pozitív hozamot jelentenek az intézménynek.

38. A "Kamatráfordítások - egyéb kötelezettségek" az egyéb tételek közé nem tartozó kamatráfordítások összegét tartalmazza, például az értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat.

39. Az IFRS szerinti elszámolás esetén, és amennyiben a nemzeti GAAP máshogy nem rendelkezik, a pénzügyi eszközökkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat az "Eszközök kamatráfordításai" tételben kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik negatív hozamot jelentenek az intézménynek.

40. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevételt - tiszta ár alkalmazása esetén - az ezen instrumentumkategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönítve, "Osztalékbevétel"-ként, vagy - piszkos ár alkalmazása esetén - az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni.

41. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken megjelölt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevétel az adatszolgáltatási vonatkozási időszak alatt kivezetett instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat, továbbá az adatszolgáltatási vonatkozási időszak végén tartott instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat foglalja magában.

42. A leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó osztalékbevétel akkor tartalmazza az említett befektetések osztalékát, amennyiben azokat a tőkemódszertől eltérő módszer használatával számolják el.

43. A "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" a kereskedési céllal tartottként besorolt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből vagy kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget tartalmazza. Ez a tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egésze vagy egy része hitelkockázatának kezelésére használt, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívákon keletkezett nyereséget és veszteséget, valamint a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett osztalékot, valamint kamatbevételt és -ráfordítást is, piszkos ár alkalmazása esetén.

44. "Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége" tartalmazza az eredménykimutatásban az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázata tekintetében megjelenített összeget is, amennyiben a saját hitelkockázat változásainak az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítése számviteli meg nem felelést eredményez vagy növeli azt (az IFRS 9 5.7.8. bekezdése). Ez a tétel tartalmazza továbbá az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt fedezett instrumentumok nyereségét és veszteségét, amennyiben a megjelölés célja a hitelkockázat kezelése, valamint az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kamatbevételét és -ráfordítását, piszkos ár használata esetén.

45. "Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség" nem tartalmazza az olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokon keletkező nyereséget, amelyek esetében az adatszolgáltató intézmény úgy döntött, hogy azokat az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeli (az IFRS 9 5.7.1. bekezdésének b) pontja).

46. Amennyiben az üzleti modell megváltoztatása egy pénzügyi eszköz eltérő számviteli portfólióba való átsorolásához vezet, az átsorolásból származó nyereséget vagy veszteséget azon számviteli portfólió megfelelő soraiban kell feltüntetni, amelyekbe a pénzügyi eszközt átsorolták, a következőknek megfelelően:

a) amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba sorolnak át (az IFRS 9 5.6.2. bekezdése), az átsorolásból eredő nyereségeket vagy veszteségeket a "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" tételben vagy a "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" tételben kell feltüntetni;

b) amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át (az IFRS 9 5.6.7. bekezdése), a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített, az eredménybe átsorolt halmozott nyereséget vagy veszteséget a "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" tételben vagy a "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" tételben kell feltüntetni.

47. A "Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó" tartalmazza a fedezeti instrumentumokon és fedezett tételeken keletkező nyereségeket és veszteségeket, ideértve az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumoktól eltérő fedezett tételeken valamely valósérték-fedezeti ügyletben keletkező nyereségeket és veszteségeket az IFRS 9 6.5.8. bekezdésének megfelelően. Tartalmazza továbbá valamely cash flow-fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumok valósérték-változásának nem hatékony részét. A cash flow-fedezeti ügyletek tartalékának vagy a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletére képzett tartaléknak az átsorolását az "Eredménykimutatás" ugyanazon soraiban kell megjeleníteni, mint a fedezett tételekből eredő cash flow által eredményezetteket. A "Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó" tartalmazza továbbá a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket és veszteségeket. Ez a tétel magában foglalja a nettó pozíciók fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket is.

48. A "Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség" tartalmazza a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereségeket és veszteségeket, kivéve, ha az eszközök értékesítésre tartottnak vagy leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetéseknek minősülnek.

48i. A "Pénzbeli hozzájárulás szanálási alapokhoz és betétbiztosítási rendszerekhez" tartalmazza a szanálási alapokhoz és betétbiztosítási rendszerekhez tett hozzájárulások összegét, amennyiben azokat pénzeszköz formájában fizették meg. Ha a hozzájárulás fizetési elkötelezettség formájában történik, ezt a fizetési elkötelezettséget a "Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok visszaírása" tételnél kell feltüntetni, ha a fizetési elkötelezettség kötelezettséget keletkeztet az alkalmazandó számviteli standarddal összhangban.

49. A "Módosítás miatti nyereség vagy (-) veszteség, nettó" tartalmazza a pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékének az újratárgyalt vagy módosított szerződéses cash flow-k tükrözése céljából történő korrekciójából eredő összegeket (IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék). A módosításból származó nyereségek vagy veszteségek nem tartalmazzák a várható hitelezési veszteségek összegének módosításából eredő hatást, amelyet az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" tételben kell feltüntetni.

50. A "Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok visszaírása. Adott elkötelezettségek és garanciák" tartalmazza az eredménykimutatásban szereplő nettó költségeket az e rész 11. bekezdésének megfelelően az IFRS 9, az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó valamennyi elkötelezettségre és garanciára képzett céltartalékok, vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti céltartalékok tekintetében. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valós értékében bekövetkezett bármely változást "Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" tételben kell feltüntetni. Következésképpen a céltartalékok magukban foglalják azon elkötelezettségek és garanciák értékvesztésének összegét, amelyek esetében az értékvesztés meghatározása az IFRS 9 szerint történik, vagy a céltartalékképzés megfelel az IAS 37-nek, illetőleg amelyeket az IFRS 4 értelmében biztosítási szerződésként kezelnek.

51. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" tartalmazza a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti értékvesztési szabályok alkalmazásából eredő értékvesztés miatti nyereségét vagy veszteségét, függetlenül attól, hogy az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti várható hitelezési veszteség becslése 12 hónapra vagy az élettartamra vonatkozik-e, ideértve a kereskedelemfinanszírozáson, szerződéses eszközökön és lízingből származó követeléseken keletkező értékvesztési nyereséget vagy veszteséget (az IFRS 9 5.5.15. bekezdése).

52. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" magában foglalja a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumokban az adós vagy a kibocsátó hitelképességének változása miatt bekövetkezett valamennyi értékvesztést vagy az értékvesztések visszaírását, valamint a nemzeti GAAP előírásaitól függően a saját tőkével szemben valós értéken vagy más értékelési módszerrel, többek között a LOCOM-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumok értékvesztését.

53. Az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" tartalmazza továbbá az e melléklet jelen része 72., 74. bekezdésében és 165. bekezdésének b) pontjában meghatározott azon leírt összegeket, amelyek a leírás időpontjában meghaladják az értékvesztés összegét, és ezért közvetlenül az eredményben kerülnek megjelenítésre veszteségként, valamint a korábban leírt, közvetlenül az eredménykimutatásban rögzített összegek megtérülését.

54. A leányvállalatok, társult vállalkozások és közös vállalkozások eredményből való azon részesedését, amelyet a prudenciális konszolidáció keretében a tőkemódszerrel értékelnek, a "Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (-) veszteségéből való részesedés" tételben kell feltüntetni. Az IAS 28 10. bekezdése szerint a befektetés könyv szerinti értékét csökkenteni kell az e gazdálkodó egységek által fizetett osztalékkal. Az említett befektetések értékvesztését a ("Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása") tételben kell feltüntetni. Az e befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget e rész 55. és 56. bekezdésével összhangban kell feltüntetni.

55. A "Megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (-) veszteség" a megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó eredményt tartalmazza.

56. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a "Megszűnt tevékenységek nyeresége vagy (-) vesztesége adófizetés előtt" tételben kell megadni, amennyiben az IFRS 5 szerinti megszűnt tevékenységről van szó. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén ezeket a nyereségeket és veszteségeket a "Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" tételben kell feltüntetni.

3. ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS (3.)

57. "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok fedezeti elszámolásából eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó" tartalmazza az olyan valósérték-fedezeti ügyletek halmozott fedezeti hatékonysághiányában bekövetkezett változást, mely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. A halmozott fedezeti hatékonysághiány e sorban feltüntetett változása a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]" tételben feltüntetett változásai és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]" tételben feltüntetett változásainak különbsége.

58. A "Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]" tartalmazza a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések folyamatos és megszüntetett fedezeti ügyleteinek hatékony részére képzett, halmozott devizaátszámítási tartalék változását.

59. A külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei és a cash flow-fedezeti ügyletek vonatkozásában az "Eredménybe átvezetett" tételben feltüntetett megfelelő összegek tartalmazzák azokat az összegeket, amelyeknek az átvezetésére azért került sor, mert a fedezett pénzmozgás megtörtént és bekövetkezése már nem várható.

60. A "Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]" tartalmazza a következőkben felsoroltak halmozott valósérték-változásaiban bekövetkező változásokat, amennyiben a felsorolt tételek nem fedezeti komponensként megjelöltek:

a) opciók időértéke;

b) forwardszerződések határidős elemei;

c) pénzügyi instrumentumok devizafelára.

61. Az opciók vonatkozásában az eredménybe átsorolt és az "Eredménybe átvezetett" tételben feltüntetett összegek tartalmazzák az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy ügylethez kapcsolódó fedezett tételt fedeznek, továbbá az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy időszakhoz kapcsolódó fedezett tételt fedeznek.

62. "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok" tartalmazzák az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon keletkező azon nyereségeket és veszteségeket, amelyek eltérnek a 2. táblában az "(Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása)" tételben feltüntetendő, értékvesztés miatti nyereségtől vagy veszteségtől és az "Árfolyam-különbözet [nyereség vagy (-) veszteség], nettó" tételben feltüntetendő árfolyamnyereségtől és -veszteségtől. Az "Eredménybe átvezetett" tétel tartalmazza mindenekelőtt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriából való kivezetés vagy az ebbe a kategóriába való átsorolás miatt az eredménybe történő átvezetést.

63. Amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át (az IFRS 9 5.6.4. bekezdése), az átsorolás következtében keletkező nyereséget vagy veszteséget "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok" között kell feltüntetni.

64. Amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriába (az IFRS 9 5.6.7. bekezdése), vagy az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriába (az IFRS 9 5.6.5. bekezdése) sorolnak át, a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített átsorolt halmozott nyereséget és veszteséget az "Eredménybe átvezetett" tételben és az "Egyéb átsorolás" tételben kell feltüntetni, az utóbbi esetben a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét kiigazítva.

65. Az egyéb átfogó jövedelem valamennyi komponense vonatkozásában az "Egyéb átsorolás" tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe vagy - cash flow-fedezeti ügylet esetében - a fedezett tételek kezdeti könyv szerinti értékébe való átsorolástól eltérő átvezetéseket.

66. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a "Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadó"-t és a "Nyereségbe vagy (-) veszteségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó"-t (az IAS 1 91. bekezdésének b) pontja, IG6) külön sorokban kell feltüntetni.

4. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK INSTRUMENTUM ÉS ÜGYFÉLSZEKTOR SZERINTI RÉSZLETEZÉSE (4.)

67. A pénzügyi eszközöket számviteli portfóliónként és instrumentumonként - valamint szükség esetén - ügyfélszektor szerinti bontásban kell megadni. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt és az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében az eszközök bruttó könyv szerinti értékét és a halmozott értékvesztéseket értékvesztési szakaszok szerinti bontásban kell megadni.

68. A BAD alapján kidolgozott GAAP szerinti elszámolás esetén a kereskedési célú pénzügyi eszközként feltüntetett származtatott eszközök valós értéken értékelt instrumentumokat, valamint bekerülésiérték-módszerrel vagy LOCOM-módszerrel értékelt instrumentumokat tartalmaznak.

69. A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában "A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege" a nemteljesítő kitettségek esetében a valós érték hitelkockázat-változásból származó halmozott változását jelenti, ahol a halmozott nettó változás negatív. A hitelkockázat-változásból származó nettó valósérték-változás halmozott összegét úgy kell kiszámítani, hogy figyelembe kell venni a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megjelenítése óta a valós értékben a hitelkockázat változása miatt bekövetkezett valamennyi negatív és pozitív változást. Ezt az összeget csak akkor kell feltüntetni, ha a hitelkockázat változása miatt a valós értékben bekövetkezett pozitív és negatív változások összeadása negatív összeget eredményez. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell elvégezni. "A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege" minden egyes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum esetében az instrumentum kivezetéséig jelentendő.

70. A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában a "halmozott értékvesztés":

a) amortizált bekerülésiérték- vagy bekerülésiérték-módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a halmozott értékvesztés az értékvesztés miatti veszteségek felhasználásokkal és visszaírásokkal csökkentett kumulatív összege, adott esetben értékvesztési szakaszonként. Az IFRS szerinti elszámolás esetén és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés értékvesztési számla használata révén vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP értelmében kivezetési eseménynek nem minősülő közvetlen csökkentés útján csökkenti a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum könyv szerinti értékét;

b) az IFRS szerinti elszámolás esetén az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a halmozott értékvesztés a várható hitelezési veszteségek és változásaik összege, amely az adott instrumentum valós értékében a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett csökkenésként jelenítik meg;

c) a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a halmozott értékvesztés az értékvesztések halmozott összege, csökkentve a felhasználásokkal és visszaírásokkal. A könyv szerinti érték csökkentése vagy értékvesztési számla használatával vagy olyan közvetlen csökkentéssel történik, ami nem jelent kivezetési eseményt.

71. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés tartalmazza az IFRS 9-ben meghatározott egyes értékvesztési szakaszokba sorolható pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségére képzett értékvesztést. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés tartalmazza az egyedi és általános hitelkockázati tartalékot, valamint az általános banki kockázatokra képzett tartalékot, amennyiben ez csökkenti a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét. A halmozott értékvesztés tartalmazza továbbá a LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatból eredő értékelési korrekcióit.

72. A "Halmozott részleges leírások összege" és a "Halmozott teljes leírások összege" tartalmazza azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőkeösszegének, lejárt esedékességű kamatainak és díjainak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontra számított halmozott részleges vagy teljes összegét, amelyeket az adott időpontig a 74. bekezdésben leírt módszerek valamelyikének használatával kivezettek, mert az intézmény észszerű várakozások alapján nem számíthat a szerződéses cash flow-k beszedésére. Ezeket az összegeket az adatszolgáltató intézmény valamennyi jogának elévülési határidő lejárta, elengedés vagy egyéb okok miatti teljes megszűnéséig vagy az összegek megtérüléséig jelenteni kell. Következésképpen ezeket a leírt összegeket, amennyiben nem kerülnek beszedésre, akkor is fel kell tüntetni, amikor végrehajtás tárgyát képezik.

73. Amennyiben egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum több egymást követő részleges leírás miatt végül teljes mértékben leírásra kerül, a leírás kumulált összege a "Halmozott részleges leírások összegéből" átsorolásra kerül a "Halmozott teljes leírások összege" oszlopba.

74. A leírások kivezetési eseményt jelentenek és vagy a pénzügyi eszköz egészére vagy egy részére vonatkoznak, ideértve, ha az eszköz módosítása ahhoz vezet, hogy az intézmény lemond arról a jogáról, hogy a szóban forgó eszköz egy része vagy egésze tekintetében cash flow-t szedjen be, ahogy a 72. bekezdés ismerteti. A leírások egyaránt magukban foglalják a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének közvetlenül az eredményben elszámolt csökkentése nyomán, és a hitelezési veszteségekre képzett, értékvesztési számlán lévő összegnek a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékével szembeni csökkentése nyomán létrejött összegeket.

75. Az "ebből: alacsony hitelkockázatú eszközök" oszlop azokat az instrumentumokat tartalmazza, amelyekről megállapításra kerül, hogy az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában hitelkockázatuk alacsony, és amelyekről az intézmény feltételezi, hogy hitelkockázatuk nem növekedett meg jelentősen a kezdeti megjelenítés óta az IFRS 9 5.5.10. bekezdésének megfelelően.

76. Az IAS 1 54. bekezdésének h) pontja szerinti kereskedelemfinanszírozást, szerződéses eszközöket és lízingköveteléseket, amelyek esetében az elszámolt veszteség becslésére az IFRS 9 5.5.15. bekezdése szerinti egyszerűsített megközelítés kerül alkalmazásra, a 4.4.1. táblában a hitelek és előlegek között kell feltüntetni. Az említett eszközökre elszámolt megfelelő veszteséget vagy az "Olyan eszközök halmozott értékvesztése, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté (2. szakasz)" vagy az "Értékvesztett eszközök halmozott értékvesztése (3. szakasz)" tételben kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a kereskedelemfinanszírozás, szerződéses eszközök vagy lízingkövetelések az egyszerűsített megközelítés szerint értékvesztett eszköznek minősülnek-e.

77. Az olyan vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközöket, amelyek már a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek az IFRS 9 A. függelékében meghatározottak szerint, külön kell feltüntetni a 4.3.1. és a 4.4.1. táblában. Ezen eszközök esetében a halmozott értékvesztés csak az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat tartalmazza (az IFRS 9 5.5.13. bekezdése). Ezen eszközök esetében a vonatkozó bruttó könyv szerinti értéket és halmozott értékvesztést az "Értékvesztett eszközök (3. szakasz)" tételben kell feltüntetni kezdeti megjelenítéskor és addig, ameddig az IFRS 9 A. függelékének "értékvesztett pénzügyi eszközök" fogalommeghatározásával összhangban lévő értékvesztett eszközöknek minősülnek. Amennyiben szóban forgó eszközök már nem minősülnek értékvesztett eszközöknek a kezdeti megjelenítés után, akkor az "Eszközök, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté (2. szakasz)" tételben kell feltüntetni őket.

78. A 4.5. táblában az intézmények azon "Hitelek és előlegek" és "Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" könyv szerinti értékét tüntetik fel, amelyek az "alárendelt követelés" e rész 100. pontjában szereplő fogalmához tartoznak.

79. A 4.8. táblában a feltüntetendő adat attól függ, hogy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP alkalmazásában értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozhatnak-e. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartoznak, az intézmények ebben a táblában a könyv szerinti értékre, a nem értékvesztett és az értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értékére, a halmozott értékvesztésre és a halmozott leírásokra vonatkozó adatokat tüntetik fel. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá, az intézmények nemteljesítő kitettségek esetében a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét tüntetik fel.

80. A 4.9. táblában a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközöket és a kapcsolódó értékelési korrekciókat a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi eszközöktől és kapcsolódó értékvesztésüktől elkülönítve kell azonosítani. A bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi eszközöket, többek között a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközöket nem értékvesztett eszközként kell feltüntetni, ha nem kapcsolódik hozzájuk értékelési korrekció vagy értékvesztés, és értékvesztett eszközként kell feltüntetni, amennyiben értékvesztésnek minősülő értékelési korrekció vagy értékvesztés kapcsolódik hozzájuk. Az értékvesztésnek minősülő értékelési korrekciók a partner hitelképességének romlását tükröző, hitelkockázatból eredő értékelési korrekciók. Azok a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközök, amelyek esetében a piaci feltételek változásainak hatását tükröző, piaci kockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor, nem tekinthetők értékvesztettnek. A hitelkockázatból és piaci kockázatból eredő halmozott értékelési korrekciókat külön kell feltüntetni.

81. A 4.10. táblában a szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt eszközöket, valamint kapcsolódó értékelési korrekcióikat kell feltüntetni, elkülönítve a más értékelési módszerek hatálya alá tartozó eszközöktől. A szigorú LOCOM-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközöket és az egyéb értékelési módszerek alapján értékelt pénzügyi eszközöket akkor kell értékvesztett eszközként feltüntetni, ha azok esetében hitelkockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor a 80. bekezdésnek megfelelően, vagy értékvesztés kapcsolódik hozzájuk. A szigorú LOCOM-módszer alapján értékelt azon pénzügyi eszközök, amelyek esetében piaci kockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor a 80. bekezdésnek megfelelően, nem tekintendők értékvesztettnek. A hitelkockázatból és piaci kockázatból eredő halmozott értékelési korrekciókat külön kell feltüntetni.

82. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megfelelő táblákban az általános banki kockázatokra képzett tartalékokból csak azt a részt kell bejelenteni, amely a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét érinti (BAD 37. cikk (2) bekezdés).

5. NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ HITELEK ÉS ELŐLEGEK TERMÉK SZERINTI RÉSZLETEZÉSE (5.)

83. A nem kereskedési céllal tartott és nem kereskedési célú hitelek és előlegek könyv szerinti értékét terméktípusok és ügyfélszektor szerinti, a bruttó könyv szerinti értékét pedig csak terméktípus szerinti bontásban kell megadni.

84. A "Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek" kategóriába sorolt látra szóló egyenlegeket is jelenteni kell ebben a táblában, értékelési módjuktól függetlenül.

85. A hiteleket és előlegeket a következő termékek szerinti bontásban kell szerepeltetni:

a) a "Látra szóló (azonnal felmondható) és rövid határidővel felmondható (folyószámla)" kategória tartalmazza a látra szóló (azonnal felmondható), rövid határidővel (a kérés napját követő napon a munkanap végéig) felmondható követeléseket, a folyószámlákat és hasonló egyenlegeket, amelyek tartalmazhatnak a kölcsönvevő szempontjából egynapos betétnek minősülő kölcsönöket (amelyeket a kölcsönnyújtás napját követő napon, a munkanap végéig kell visszafizetni), függetlenül azok jogi formájától. Idetartoznak a "folyószámlahitelek" is, amelyek a folyószámlákon lekönyvelt tartozik egyenlegek és a központi banknál tartott kötelező tartalékok;

b) a "Hitelkártya-tartozás" kategóriába tartoznak a késleltetett terhelésű betéti kártyákon vagy hitelkártyákon keresztül nyújtott hitelek az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerint;

c) a "Kereskedelemfinanszírozás" tartalmazza az egyéb adósoknak számla vagy egyéb olyan dokumentumok alapján nyújtott kölcsönöket, amelyek jogot biztosítanak áruk adásvételéből vagy szolgáltatás nyújtásából származó bevételek elfogadására. Ez a tétel tartalmazza az összes faktoring és hasonló tranzakciót, például az elfogadványokat, a kereskedelemfinanszírozások végleges megvásárlását, a forfait-ügyleteket, számladiszkontálást, váltókat, kereskedelmi értékpapírokat és egyéb követeléseket, amelyek esetében az adatszolgáltató intézmény megvásárolja a kereskedelemfinanszírozást (visszkereseti joggal és anélkül);

d) a "Pénzügyi lízingek" tartalmazza a pénzügyi lízingből származó követelések könyv szerinti értékét. Az IFRS értelmében a "pénzügyi lízingből származó követelések" meghatározása az IAS 17 szerinti meghatározás;

e) a "Fordított visszavásárlási hitelek" tétel tartalmazza a visszavásárlási megállapodások keretében megvásárolt értékpapírokért vagy aranyért, illetve az értékpapír-kölcsönzési megállapodások keretében kölcsönvett értékpapírokért cserébe nyújtott finanszírozást e rész 183. és 184. bekezdésében meghatározottaknak megfelelően;

f) az "Egyéb meghatározott lejáratú hitelek" a többi tétel közé be nem sorolt, szerződésben rögzített lejáratú vagy futamidejű tartozik egyenlegeket tartalmazza;

g) az "Előlegek, kivéve hitelek" azokat az előlegeket tartalmazza, amelyek nem sorolhatók az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázat szerinti hitelek közé. Ez a tétel többek között tartalmazza a függő tételek (mint például a befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró összegek) és átvezetési tételek (mint például csekkek és beszedésre elküldött egyéb fizetési formák) követeléseinek teljes összegeit.

86. A kapott biztosíték alapján a hiteleket és előlegeket a következőképpen kell besorolni:

a) az "Ingatlannal fedezett hitelek" tartalmazza az előírásoknak megfelelően lakó- vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett hiteleket és előlegeket, tekintet nélkül azok hitel/fedezet arányára ("hitelfedezeti arány") és a biztosíték jogi formájára;

b) az "Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek" tartalmazza az előírásoknak megfelelően biztosítékkal fedezett hiteleket és előlegeket, tekintet nélkül azok hitel/fedezet arányára ("hitelfedezeti arány") és a biztosíték jogi formájára, kivéve az "Ingatlannal fedezett hitelek"-et. Ezen biztosítékok közé tartozik az értékpapíron, készpénzen és egyéb biztosítékon létesített zálogjog, tekintet nélkül a biztosíték jogi formájára.

87. A hiteleket és előlegeket a biztosíték alapján kell besorolni, függetlenül a hitel céljától. Azon hitelek és előlegek könyv szerinti értékét, amelyeket egynél több típusú biztosíték fedez, ingatlanbiztosítékkal fedezettként kell besorolni és feltüntetni, amennyiben az említett hiteleket és előlegeket ingatlanbiztosítékkal fedezik, függetlenül attól, hogy más típusú biztosítékkal is fedezettek-e.

88. A hiteleket és előlegeket céljuk alapján a következőképpen kell besorolni:

a) a "Fogyasztási hitelek" az elsősorban áruk és szolgáltatások személyes felhasználására nyújtott hiteleket tartalmazza az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerint;

b) a "Lakáscélú hitelek" tartalmazza a háztartások számára saját használatra vagy bérbeadásra történő lakásvásárlásra - ideértve a lakásépítést és felújítást - nyújtott hiteleket az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerint.

89. A hiteleket be kell sorolni megtérülésük módja alapján. A "Projektfinanszírozási hitelek" azokat a hiteleket tartalmazza, amelyek megfelelnek a CRR 147. cikkének (8) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségek jellemzőinek.

6. NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKNAK NYÚJTOTT NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ HITELEK ÉS ELŐLEGEK RÉSZLETEZÉSE NACE KÓDOK SZERINT (6.)

90. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközökből álló portfólióba tartozóktól eltérő hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét a gazdasági tevékenységek ágazata szerint kell besorolni a NACE-kódok alkalmazásával az ügyfél fő tevékenysége alapján.

91. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolását e melléklet 1. részének 43. bekezdésével összhangban kell elvégezni.

92. A NACE-kódokat az első részletezési szinttel ("nemzetgazdasági ág" szerint) kell megadni. Az intézmények a pénzügyi vagy biztosítási tevékenységet végző nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket és előlegeket a "K. Pénzügyi és biztosítási tevékenység" tételben tüntetik fel.

93. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi eszközök közé tartoznak i. az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és ii. az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök közé tartoznak a bekerülésiérték-módszer, többek között a LOCOM-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközök. Az egyes nemzeti GAAP-ok előírásaitól függően e pénzügyi eszközök közé tartozhatnak i. a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és ii. egyéb értékelési módszerrel értékelt pénzügyi eszközök.

7. ÉRTÉKVESZTÉS-ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ KÉSEDELMES PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (7.)

94. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket tartalmazó számviteli portfóliókba sorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét csak akkor kell a 7.1. táblában feltüntetni, ha azok késedelmesek. A késedelmes instrumentumokat egyedi helyzetük alapján kell hozzárendelni a megfelelő késedelmességi intervallumokhoz.

95. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó számviteli portfóliók értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi eszközök, az e rész 93. bekezdésében meghatározottak szerint.

96. A pénzügyi eszközök akkor minősülnek késedelmesnek, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre. A késedelmes kitettségek teljes könyv szerinti értékét fel kell feltüntetni. Az ilyen eszközök könyv szerinti értékét az értékvesztési szakaszok vagy az értékvesztési státusz szerint kell feltüntetni, az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban, és a referencia-időpontban ki nem fizetett, legrégebbi késedelmes összegre vonatkozó késedelmes napok száma szerint kell részletezni.

8. PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETEZÉSE (8.)

97. A "Betétek" meghatározása és a termék szerinti részletezés az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázat meghatározásával van összhangban. A szabályozott takarékbetéteket az EKB BSI rendelettel összhangban kell besorolni és ügyfél szerint kell szerepeltetni. Mindenekelőtt azokat a nem átruházható látra szóló takarékbetéteket, amelyek ugyan jogszabály szerint kérésre visszaválthatók, azonban jelentős hátránnyal és korlátozással és az egynapos betétek jellemzőihez nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, a felmondással visszaváltható betétek közé soroljuk.

98. A "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok"-at a következő terméktípusok szerint kell részletezni:

a) "Letéti jegyek", amelyek olyan értékpapírok, amelyek birtokosa számára lehetővé teszik pénz felvételét egy számláról,

b) "Eszközfedezetű értékpapírok", amelyek a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában meghatározott értékpapírosítási ügyletekből származó értékpapírok;

c) "Fedezett kötvények" a CRR 129. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint;

d) a "Hibrid szerződések" beágyazott származtatott ügyleteket tartalmazó szerződéseket foglalnak magukban;

e) az "Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az a)-d) pontban említett termékek között fel nem tüntetett értékpapírokat tartalmazza, és különbséget tesz az átváltható összetett pénzügyi instrumentumok és a nem átváltható instrumentumok között.

99. A kibocsátott "Alárendelt kötelezettségek" kezelése az egyéb felmerült pénzügyi kötelezettségekkel azonos módon történik. Az értékpapír formájában kibocsátott alárendelt kötelezettségek a "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" közé sorolandók, a betétek formájában fennálló alárendelt kötelezettségek pedig a "Betétek" közé sorolandók.

100. A 8.2. tábla számviteli portfólió szerinti bontásban tartalmazza azon "Betétek" és "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" könyv szerinti értékét, amelyek az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerint alárendelt követelésnek minősülnek. Az "alárendelt követelést" megtestesítő instrumentumok a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státuszú követelés kielégítését követően lehet érvényesíteni.

101. A "Saját hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege" tartalmazza a valós érték összes említett változását, függetlenül attól, hogy azok az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek-e megjelenítésre.

9. HITELNYÚJTÁSI ELKÖTELEZETTSÉGEK, PÉNZÜGYI GARANCIÁK ÉS EGYÉB ELKÖTELEZETTSÉGEK (9.)

102. A mérlegen kívüli kitettségek közé a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek tartoznak. A 9.1., 9.1.1. és a 9.2. táblában a CRR I. mellékletében felsorolt valamennyi mérlegen kívüli kitettséget fel kell tüntetni hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb elkötelezettségekre lebontva.

103. Az adott és kapott hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb elkötelezettségekre vonatkozó információk a visszavonható és a visszavonhatatlan elkötelezettségeket egyaránt tartalmazzák.

104. A CRR I. mellékletében felsorolt adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek lehetnek az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, az IFRS 9 hatókörébe tartozó instrumentumok vagy az IFRS 9 értékvesztési követelményeinek hatálya alá tartozó instrumentumok, valamint az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó instrumentumok.

105. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket a 9.1.1. táblában kell feltüntetni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a) az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;

b) az IFRS 9 értelmében eredménnyel szemben valós értéken értékeltként vannak megjelölve;

c) az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartoznak.

106. Azokat a kötelezettségeket, amelyeket jelen melléklet e része 105. bekezdésének a) és c) pontjában említett, adott pénzügyi garanciák és elkötelezettségek hitelezési veszteségeként kell megjeleníteni, céltartalékként kell jelenteni, függetlenül az alkalmazott értékelési kritériumoktól.

107. Az IFRS hatálya alá tartozó intézmények értékvesztési szakaszok szerinti bontásban feltüntetik az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó instrumentumok névértékét és céltartalékait, ideértve azokét, amelyeket a megjelenített halmozott bevétellel csökkentett bekerülési értéken értékelnek.

108. A 9.1.1. táblában csak az elkötelezettség névértékét kell feltüntetni akkor, ha a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum mérleg szerinti instrumentumot és mérlegen kívüli komponenst egyaránt tartalmaz. Ha az adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó egység nem tudja elkülönítve azonosítani a mérlegen belüli és mérlegen kívüli komponensek várható hitelezési veszteségét, az elkötelezettség várható hitelezési veszteségét a mérleg szerinti komponens halmozott értékvesztésével együtt kell feltüntetni. Amennyiben a várható hitelezési veszteségek együttesen meghaladják a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteségek fennmaradó egyenlegét a 9.1.1. táblában, a megfelelő értékvesztési szakaszban céltartalékként kell feltüntetni (az IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése).

109. Egy, az IFRS 9 4.2.1. bekezdése d) pontjának megfelelően értékelt pénzügyi garanciát vagy a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettséget, amely esetében az elszámolt veszteségének a meghatározása az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint történik, a megfelelő értékvesztési szakaszban kell jelenteni.

110. Amennyiben a hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket valós értéken értékelik az IFRS 9 szerint, az intézmények a 9.1.1. táblában a megfelelő oszlopokban feltüntetik e pénzügyi garanciák és elkötelezettségek névértékét és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét. "A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét" az e rész 69. bekezdése szerinti kritériumok alkalmazásával kell jelenteni.

111. Az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó egyéb elkötelezettségek vagy garanciák névértékét és céltartalékait a megfelelő oszlopokban kell feltüntetni.

112. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP hatókörébe tartozó intézmények a 9.1. táblában tüntetik fel a 102. és 103. bekezdésben említett elkötelezettségek és pénzügyi garanciák névértékét, valamint azon céltartalékok összegét, amelyeket a szóban forgó mérlegen kívüli kitettségekre előírás szerint tartani kell.

113. A "hitelnyújtási elkötelezettségek" előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott elkötelezettségek, azon elkötelezettségek kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető. A CRR I. mellékletének "Hitelnyújtási elkötelezettségek"-ként besorolandó tételei a következők:

a) "Határidős betétügyletek";

b) "Le nem hívott hitelkeretek", amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

114. A "Pénzügyi garanciák" olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően, ideértve az egyéb pénzügyi garanciákra biztosított garanciákat. Az IFRS alkalmazási körében ezek a szerződések az IFRS 9 2.1. bekezdésének e) pontjában és az IFRS 4 A. függelékében meghatározott pénzügyi garanciaszerződések. A CRR I. mellékletének "Pénzügyi garanciák"-ként besorolandó tételei a következők:

a) "Hitelhelyettesítő jellegű garanciák";

b) a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő "Hitelderivatívák";

c) "Hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek";

115. A CRR I. mellékletének "Egyéb elkötelezettségek"-ként besorolandó tételei a következők:

a) "Részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen része";

b) "Megnyitott vagy igazolt akkreditívek";

c) "Kereskedelemfinanszírozási mérlegen kívüli tételek";

d) "Akkreditívek, amelyeknek biztosítéka a szállítmány, valamint egyéb öntörlesztő ügyletek";

e) "Garanciák és jótállások" (beleértve a pályázati és teljesítési biztosítékokat), valamint olyan "garanciák, amelyek nem hitelhelyettesítő jellegűek";

f) "Szállítási garanciák, vám- és adóbiztosítékok";

g) "Rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére (note issuance facilities, NIF) és középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre (revolving underwriting facilities, RUF)";

h) "Le nem hívott hitelkeretek", amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban, ha a szerződéses feltételek nem előre meghatározottak;

i) "Le nem hívott hitelkeretek", amelyek értékpapírok megvásárlására vagy garancianyújtásra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban;

j) "Pályázati és teljesítési garanciák nyújtására szolgáló, le nem hívott hitelkeretek";

k) a CRR I. mellékletében felsorolt "Egyéb mérlegen kívüli tételek".

116. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a következő tételek a mérlegben kerülnek megjelenítésre, következésképpen ezeket nem kell mérlegen kívüli kitettségként feltüntetni:

a) a pénzügyi garancia definíciójának nem megfelelő "Hitelderivatívák" az IFRS 9 értelmében "származtatott ügyletek";

b) az "Elfogadványok" egy intézmény által egy - rendszerint áruk adásvételét fedező - váltó névértékének lejáratkori kifizetésére vonatkozó elkötelezettségek. Következésképpen ezek a mérlegben a "kereskedelemfinanszírozás" tételbe vannak besorolva;

c) a "Váltók forgatmányozása", amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak;

d) az "Ügyletek visszkereseti joggal", amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak;

e) a "Sima határidős ügyletek keretében megvásárolt eszközök" az IFRS 9 értelmében "származtatott ügyletek";

f) a 86/635/EGK irányelv 12. cikkének (3) és (5) bekezdésében említett "Visszavásárlási megállapodás mellett kötött eszközeladási (repo-) ügyletek". Ezekben a szerződésekben az engedményes rendelkezik azon opcióval, nem pedig kötelezettséggel, hogy az eszközöket az előre megállapodott áron, egy meghatározott vagy meghatározandó időpontban visszaszolgáltassa. Ezért ezek az ügyletek megfelelnek a származtatott ügyletek IFRS 9 A. függeléke szerinti meghatározásának.

117. Az "ebből: nemteljesítő" tartalmazza azon adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértékét, amelyek e rész 213-239. bekezdésének megfelelően nemteljesítőnek tekintendők.

118. Az adott pénzügyi garanciák, hitelnyújtási elkötelezettségek és egyéb elkötelezettségek tekintetében a "Névérték" az az összeg, amely leginkább jellemzi az intézmény maximális hitelkockázati kitettségét, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket. Az adott pénzügyi garanciák tekintetében a névérték mindenekelőtt az a maximális összeg, amelyet az intézménynek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az intézmény kötelezettséget vállalt. A névérték a hitel-egyenértékesítési tényező és hitelkockázat-mérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségérték.

119. A 9.2. táblában a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott teljes hitelösszeg, amelynek intézmény részére történő nyújtására a partner kötelezettséget vállalt. Egyéb kapott hitelnyújtási elkötelezettség tekintetében a névérték annak a hitelnek a teljes összege, amelynek nyújtására a tranzakcióban részt vevő másik fél kötelezettséget vállalt. A kapott pénzügyi garanciák tekintetében a "Garancia legmagasabb figyelembe vehető összege" az a maximális összeg, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Amikor egy kapott pénzügyi garanciát egynél több garantőr bocsát ki, a garantált összeget ebben a táblában csak egyszer kell feltüntetni; a garantált összeget a hitelkockázat mérséklése szempontjából relevánsabb garantőrhöz kell rendelni.

10. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK (10. ÉS 11.)

120. A 10. és a 11. tábla alkalmazásában a származtatott ügyleteket - amennyiben azokat az IFRS-nek vagy a BAD alapján kidolgozott alkalmazandó nemzeti GAAP-nak megfelelően minősített fedezeti kapcsolatban használják - származtatott fedezeti ügyletként, vagy más esetekben kereskedési céllal tartottként kell figyelembe venni.

121. A kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek, többek között a gazdasági fedezeti ügyletek, valamint a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét és névleges összegét a mögöttes kockázat típusa, a piac típusa és a terméktípus szerinti részletezéssel kell feltüntetni a 10. és a 11. táblában. Az intézményeknek a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyleteket a fedezeti ügylet típusa szerint is kell részletezniük. A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozó információt külön kell feltüntetni, fedezettípus szerinti bontásban.

122. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében ezekben a táblákban valamennyi származtatott ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a releváns nemzeti GAAP-nak megfelelően megjelenítésre kerülnek-e a mérlegben.

123. A kereskedési célú származtatott ügyletek és a származtatott fedezeti ügyletek könyv szerinti értékének, valós értékének és névleges összegének számviteli portfóliók és fedezettípusok szerinti bontását az adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó egységre vonatkozó keretben, vagyis az IFRS-ben vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-ban alkalmazandó számviteli portfólió és fedezettípus figyelembevételével kell végrehajtani.

124. Elkülönítve kell azonosítani azokat a kereskedési célú származtatott ügyleteket és származtatott fedezeti ügyleteket, amelyeket a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-nak megfelelően bekerülésiérték-módszer vagy LOCOM-módszer szerint értékelnek.

125. A 11. tábla tartalmazza a fedezeti instrumentumokat és a fedezett tételeket függetlenül a minősített fedezeti kapcsolat megjelenítéséhez használt számviteli standardtól, ideértve azt, ha ez a minősített fedezeti kapcsolat nettó pozíciót érint. Ha egy intézmény úgy döntött, hogy a fedezeti elszámolásokhoz továbbra is az IAS 39-et használja (az IFRS 9 7.2.21. bekezdése), a fedezeti ügyletek típusaira és a számviteli portfóliókra vonatkozó hivatkozások és megnevezések az IAS 39 9. bekezdésében levő hivatkozásoknak és megnevezéseknek felelnek meg: az "Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök" az "Értékesíthető" tételre, az "Amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök" pedig együttesen a "Lejáratig tartandó" és a "Kölcsönök és követelések" tételre vonatkoznak.

126. A hibrid instrumentumok között szereplő, és az alapszerződésektől elkülönített származtatott ügyleteket a 10. és 11. táblában kell szerepeltetni a származtatott ügylet jellege alapján. Ezek a táblák nem tartalmazzák az alapszerződés összegét. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hibrid instrumentum esetében azonban a szerződés egészét fel kell tüntetni és a beágyazott származtatott ügyletek a 10. és 11. táblában nem tüntetendők fel.

127. A származtatott ügyletnek tekintett azon elkötelezettségeket (az IFRS 9 2.3. bekezdésének b) pontja) és hitelderivatívákat, amelyek nem felelnek meg a pénzügyi garancia e melléklet jelen része 114. bekezdésében meghatározott fogalmának, a 10. és a 11. táblában kell feltüntetni az egyéb származtatott instrumentumokra vonatkozó részletezésnek megfelelően, de ezeket a 9. táblában nem kell feltüntetni.

128. Azon nem származtatott pénzügyi eszközök vagy nem származtatott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét, amelyek az IFRS vagy a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP alkalmazásában fedezeti instrumentumként megjelenítettek, elkülönítve kell feltüntetni a 11.3. táblában.

10.1. Származtatott ügyletek kockázattípus szerinti besorolása

129. Az összes származtatott ügyletet a következő kockázati kategóriákba kell besorolni:

a) Kamatláb: a származtatott kamatlábügylet olyan kamatozó pénzügyi instrumentumra vonatkozó ügylet, amelynek cash flow-ját kamatlábakra való hivatkozással, vagy más kamatlábszerződéssel határozzák meg, például kincstárjegy megvásárlására vonatkozó határidős szerződésre szóló opcióval. Ez a kategória azon ügyletekre korlátozott, amelyeknél az ügylet mindkét lába csak egy deviza kamatlábának kitett. Ezért tehát nem tartoznak ide az egy vagy több deviza átváltásával járó ügyletek, például a keresztdevizás csereügyletek és a devizaopciók, valamint a devizaügyletek között feltüntetendő olyan egyéb szerződések, amelyek meghatározó kockázati jellemzője az árfolyamkockázat. Az egyetlen kivétel, ha keresztdevizás csereügyletet kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet részeként használnak, ekkor ezt az ilyen típusú fedezetekre vonatkozó sorokban kell feltüntetni. A kamatlábügyletek közé tartoznak a határidős kamatláb-megállapodások, egydevizás kamatláb-csereügyletek, határidős kamatlábügyletek, kamatláb-opciók (ideértve a cap, floor, collar és corridor ügyleteket), a kamatláb-csereügyletek és a kamatlábra szóló opciósutalvány-ügyletek.

b) Részvény: a származtatott részvényügyletek olyan ügyletek, amelyek egy meghatározott részvény árfolyamához vagy részvényárfolyamokra vonatkozó indexhez kötött hozamot, vagy hozamuknak egy részét biztosítják.

c) Deviza és arany: ezek a származtatott ügyletek a határidős piacon devizák cseréjével és arannyal szembeni kitettséggel járó szerződéseket foglalnak magukban. Ezért ezek sima határidős ügyleteket, árfolyam-csereügyleteket és deviza-csereügyleteket (ideértve a keresztdevizás kamatláb-csereügyleteket), határidős devizaügyleteket, devizaopciókat, deviza-csereügyleteket és opciós utalványokat takarnak. A származtatott devizaügyletek minden olyan ügyletet tartalmaznak, amely akár árfolyamok, akár kamatlábak tekintetében egynél több devizával szembeni kitettséggel járnak, kivéve, ha keresztdevizás csereügyleteket kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet részeként használnak. Az aranyügyletek minden ezzel az áruval szembeni kitettséggel járó ügyletet magukban foglalnak.

d) Hitel: a hitelderivatívák olyan ügyletekre szóló szerződések, amelyeknél a kifizetés elsősorban egy meghatározott referenciahitel valamely hitelképességi mérőszámához kötött, és amelyek nem felelnek meg a pénzügyi garanciák meghatározásának (IFRS 9 4.2.1. bekezdésének c) pontja). A szerződések fizetések cseréjét kötik ki, amelynek legalább az egyik lábát a referenciahitel teljesítése határozza meg. A kifizetést számos esemény kiválthatja, többek között a nemteljesítés, leminősítés vagy a referenciaeszköz hitelkockázati felárában bekövetkező előre kikötött változás. Azokat a hitelderivatívákat, amelyek megfelelnek a pénzügyi garancia jelen melléklet e részének 114. bekezdésében meghatározott fogalmának, csak a 9. táblában kell jelenteni.

e) Áru: ezek a származtatott ügyletek olyan ügyletek, amelyek egy meghatározott áru - például nemesfém (kivéve arany), nyersolaj, fa vagy mezőgazdasági termények - árához vagy árindexéhez kötött hozamot, vagy hozamuknak egy részét biztosítják.

f) Egyéb: ezek a származtatott ügyletek az összes olyan egyéb származtatott ügyletet tartalmazzák, amelyekben nem szerepel devizával, kamatlábbal, részvénnyel, áruval vagy hitelkockázattal szembeni kitettség. Ilyenek például a származtatott klimatikus ügyletek, vagy a származtatott biztosítási ügyletek.

130. Ha egy származtatott ügyletet egynél több mögöttes kockázattípus befolyásol, az instrumentumot a legérzékenyebb kockázattípushoz kell hozzárendelni. A több kitettséggel rendelkező származtatott ügyleteknél, bizonytalanság esetén, az ügyleteket a következő sorrendnek megfelelően kell megjelölni:

a) Áruk: az áruval vagy áruhoz kötött indexszel szembeni kitettséggel járó összes származtatott ügyletet, függetlenül attól, hogy árukkal vagy egyéb kockázati kategóriával - például árfolyammal, kamatlábbal vagy részvénnyel - szembeni közös kitettséggel rendelkeznek-e, ebben a kategóriában kell feltüntetni;

b) Részvények: az árukkal és részvényekkel szembeni közös kitettséggel rendelkező szerződések kivételével - amelyeket áruként kell jelenteni - a részvények vagy részvényindexek teljesítményéhez kötött összes származtatott ügyletet a részvény kategóriában kell megadni. Az árfolyamokkal vagy kamatlábakkal szembeni kitettséggel rendelkező részvényügyleteket ebben a kategóriában kell feltüntetni;

c) Deviza és arany: ez a kategória tartalmazza az összes, egynél több devizával szemben kitettséggel rendelkező származtatott ügyletet (kivéve az áruk vagy részvények kategóriában már feltüntetett ügyleteket) függetlenül attól, hogy az kamatozó pénzügyi instrumentumokra vagy árfolyamokra vonatkozik, kivéve, ha keresztdevizás csereügyleteket kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet részeként használnak.

10.2. A származtatott ügyletek esetében feltüntetendő értékek

131. Az IFRS szerinti elszámolás esetében az összes származtatott ügylet (fedezeti vagy kereskedési célú) vonatkozásában a "könyv szerinti érték" a valós érték. A pozitív (nulla feletti) valós értékkel rendelkező származtatott ügyletek "pénzügyi eszközök", a negatív (nulla alatti) valós értékkel rendelkező származtatott ügyletek pedig "pénzügyi kötelezettségek". A könyv szerinti értéket a pozitív valós értékkel rendelkező ("pénzügyi eszközök") származtatott ügyletekre és a negatív valós értékkel rendelkező ("pénzügyi kötelezettségek") származtatott ügyletekre vonatkozóan külön kell feltüntetni. A kezdeti megjelenítés időpontjában a származtatott ügylet besorolása kezdeti valós értéke alapján vagy "pénzügyi eszköz" vagy "pénzügyi kötelezettség". A kezdeti megjelenítést követően a származtatott ügylet valós értékének növekedésével vagy csökkenésével a csere feltételei az intézmény számára vagy kedvezőbbek (és a származtatott ügylet besorolása "pénzügyi eszköz" lesz) vagy kedvezőtlenebbek lesznek (és a származtatott ügylet besorolása "pénzügyi kötelezettség" lesz). A származtatott fedezeti ügyletek könyv szerinti értéke azok teljes valós értéke, ideértve adott esetben a valós érték azon komponenseit, amelyek nem fedezeti instrumentumként vannak megjelölve.

132. A jelen melléklet 1. részének 27. bekezdésében meghatározott könyv szerinti értékek mellett a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP hatálya alá tartozó adatszolgáltató intézményeknek valamennyi származtatott instrumentumra vonatkozóan fel kell tüntetniük a valós értékeket, attól függetlenül, hogy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP mérlegtételként vagy mérlegen kívüli tételként való könyvelést ír elő.

133. A "Névleges összeg" az összes megkötött, de a vonatkozási időpontban még el nem számolt ügylet bruttó névértéke, függetlenül attól, hogy ezek az ügyletek olyan származtatott kitettségeket eredményeznek-e, amelyeket mérlegtételként könyvelnek el. A névleges összeg meghatározásakor különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) változó nominális vagy elvi tőkeösszegű szerződések esetében az adatszolgáltatás alapja a vonatkozási időpontban fennálló nominális vagy elvi tőkeösszeg;

b) a jelentendő névleges összeg egy multiplikátor komponenssel rendelkező származtatott ügylet esetén a szerződés tényleges névleges összege vagy névértéke;

c) csereügyletek (swap): csereügyleteknél a névleges összeg az a mögöttes tőkeösszeg, amelyen a kamatcsere, a devizacsere vagy egyéb bevétel vagy kiadás alapul;

d) részvényhez és áruhoz kötött szerződések: egy részvényhez vagy áruhoz kötött szerződés esetében feltüntetendő névleges összeg az adásvételre leszerződött áru vagy részvény mennyisége, szorozva a szerződéses egységárral. Az áruhoz kötött szerződések esetében az alapügylet többszörös cseréjére kötött szerződéseknél a feltüntetendő névleges összeg a szerződés szerinti összeg szorozva a szerződés szerint fennmaradó cserék számával;

e) hitelderivatívák: a hitelderivatíváknál feltüntetendő szerződés szerinti összeg a vonatkozó referenciahitel névértéke;

f) A digitális opcióknál előre meghatározott kifizetés van, amely lehet monetáris összeg vagy az alapeszközre kötött bizonyos számú szerződés. a digitális opciók névleges összege vagy az előre meghatározott monetáris összeg vagy az alapeszköz valós értéke a vonatkozási időpontban.

134. A származtatott ügyletek "Névleges összeg" oszlopa minden egyes sor vonatkozásában az összes olyan szerződés névleges összegeinek összege, amelyben az intézmény ügyleti partner, függetlenül attól, hogy a származtatott ügyletek a mérlegben az eszköz- vagy a forrásoldalon szerepelnek, illetőleg nem szerepelnek a mérlegben. Az összes névleges összeget fel kell tüntetni függetlenül attól, hogy a származtatott ügyletek valós értéke pozitív, negatív vagy nulla. A névleges összegek között nem megengedett a nettósítás.

135. A "Névleges összeg"-et az "összesen" és az "ebből: értékesített" tételek szerinti részletezésben kell feltüntetni a következő sorok esetében: "Tőzsdén kívüli opciók", "Szervezett piaci opciók", "Hitel", "Áruk" és "Egyéb". Az "ebből: értékesített" tétel tartalmazza azon szerződések névleges összegét (kötési árfolyamát), amelyeknél az intézmény (az opció kiírója) ügyleti partnereinek (az opció birtokosa) joguk van gyakorolni opciós jogukat, és a hitelkockázati származtatott ügyletekhez kapcsolódó tételeknél azon szerződések névleges összegeit, amelyeknél az intézmény (a védelem eladója) ügyleti partnereinek (a védelem vásárlói) védelmet adott el (adott).

136. Egy ügylet "tőzsdén kívüli ügylet"-ként (OTC) vagy "szervezett piaci ügylet"-ként történő besorolása annak a piacnak a jellegén alapul, ahol az ügyletre sor kerül, nem pedig azon, hogy az adott ügylet elszámolási kötelezettség alá tartozik-e. A "Szervezett piac" a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 92. pontja szerinti szabályozott piac. Következésképpen, ha egy adatszolgáltató intézmény olyan tőzsdén kívüli piacon köt származtatott ügyletet, ahol előírás a központi elszámolás, az adott származtatott ügyletet "tőzsdén kívüli ügylet"-ként, és nem "szervezett piaci ügylet"-ként kell besorolnia.

10.3. "Gazdasági fedezeti ügylet"-nek minősített származtatott ügyletek

137. A fedezet céljából tartott olyan származtatott ügyleteket, amelyek az IFRS 9, az IAS 39 (amennyiben azt a fedezeti elszámolások tekintetében használják) vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-nak megfelelő számviteli szabályozás szerint nem teljesítik a hatékony fedezeti instrumentum kritériumait, a 10. táblában kell feltüntetni "gazdasági fedezeti ügylet"-ként. Ez alkalmazandó továbbá valamennyi következő esetben:

a) nem jegyzett tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot fedező származtatott ügyletek, amelyek esetében a bekerülési érték a valós érték megfelelő becslése lehet;

b) az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően a kezdeti megjelenítéskor, az követően, vagy amíg nincs megjelenítve, eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez felhasznált és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívák;

c) az IFRS 9 A. függelékének megfelelően "kereskedési céllal tartott" kategóriába besorolt származtatott ügyletek vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint kereskedési célú eszközökként besorolt származtatott ügyletek, amelyek azonban nem szerepelnek a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 86. pontjában meghatározott kereskedési könyvben.

138. A "Gazdasági fedezeti ügylet" nem tartalmazza a saját részre végzett kereskedési tevékenység céljából tartott származtatott ügyleteket.

139. A "gazdasági fedezeti ügylet" fogalmának megfelelő származtatott ügyleteket minden egyes kockázattípusra vonatkozóan elkülönítve kell feltüntetni a 10. táblában.

140. Az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően a kezdeti megjelenítéskor, azt követően, vagy amíg nincs megjelenítve, eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez használt hitelderivatívákat a 10. táblában a "hitelkockázat" tételben a megfelelő sorban kell feltüntetni. A hitelkockázatra vonatkozó egyéb olyan gazdasági fedezeti ügyleteket, amelyekre az adatszolgáltató intézmény nem alkalmazza az IFRS 9 6.7. bekezdését, külön kell feltüntetni.

10.4. Származtatott ügyletek ügyfélszektor szerinti részletezése

141. A tőzsdén kívüli piacon forgalmazott, kereskedési céllal, valamint a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét és teljes névleges összegét a partnerek szerint kell megadni a következő kategóriák segítségével:

a) "hitelintézetek";

b) "egyéb pénzügyi vállalatok";

c) "egyéb", amely az összes többi partnert magában foglalja.

142. Függetlenül attól a kockázattípustól, amelyhez kapcsolódnak, az összes tőzsdén kívüli származtatott ügyletet e partnerek szerint kell részletezni.

10.5. Fedezeti elszámolások a nemzeti GAAP szerint (11.2.)

143. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP a származtatott fedezeti ügyletek fedezeti kategóriák szerinti felosztását írja elő, a származtatott fedezeti ügyleteket külön kell feltüntetni a következő alkalmazandó kategóriák szerint: "valósérték-fedezeti ügyletek", "cash flow-fedezeti ügyletek", "bekerülési értéken nyilvántartott fedezeti ügyletek", "külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezése", "kamatlábkockázatra vonatkozó portfólió valósérték-fedezeti ügyletek" és "kamatlábkockázatra vonatkozó portfólió cash flow-fedezeti ügyletek".

144. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint alkalmazandó, a "Bekerülési értéken nyilvántartott fedezeti ügyletek" olyan fedezeti kategóriára vonatkozik, amelyben a származtatott fedezeti ügyletet általában bekerülésiérték-módszerrel értékelik.

10.6. A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg (11.3. és 11.3.1.)

145. A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg a szóban forgó nem származtatott fedezeti instrumentumoknak az IFRS-ben vagy a BAD alapján kidolgozott GAAP-ban meghatározott értékelési szabályoknak megfelelő könyv szerinti értéke azon számviteli portfóliók tekintetében, amelyekhez az instrumentumok tartoznak. A nem származtatott fedezeti instrumentumok névleges összegét nem kell feltüntetni.

10.7. Fedezett tételek valósérték-fedezeti ügyletekben (11.4.)

146. A valósérték-fedezeti ügyletekhez tartozó fedezett tételek pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített könyv szerinti értékét számviteli portfólió, valamint a fedezett pénzügyi eszközök és a fedezett pénzügyi kötelezettségek fedezett kockázatának típusa szerint kell részletezni. Amennyiben egy pénzügyi instrumentumot egynél több kockázattal szemben fedeznek, azt azon kockázattípus szerint kell feltüntetni, amely szerint a fedezeti instrumentumot a 129. bekezdésnek megfelelően fel kell tüntetni.

147. A "Mikro-fedezeti ügylet" az IAS 39 89A. bekezdése szerinti, a kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylettől eltérő fedezeti ügylet. A mikro-fedezeti ügyletek a nulla nettó pozíciók fedezeti ügyleteit tartalmazzák az IFRS 9 6.6.6. bekezdésében említetteknek megfelelően.

148. A "Mikro-fedezeti ügylet fedezeti kiigazítása" tartalmazza a 147. bekezdésben meghatározott összes mikro-fedezeti ügylet valamennyi fedezeti kiigazítását.

149. Az "Eszközök/kötelezettségek könyv szerinti értékének részét képező fedezeti kiigazítás" a fedezett tételeken keletkező azon nyereségek és veszteségek halmozott összege, amelyekkel a szóban forgó tételek könyv szerinti értékét kiigazították és amelyeket az eredményben megjelenítettek. Az 1.3. táblában kell feltüntetni az olyan fedezett tételek fedezeti kiigazítását, amelyek egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedések. A nem megjelenített határozott elkötelezettségekre vagy azok valamely komponensére vonatkozó fedezeti kiigazításokat nem kell feltüntetni.

150. A "Nettó pozíció fedezetét is magukban foglaló megszüntetett mikro-fedezeti ügyletekre vonatkozó fennmaradó kiigazítások" azokat a fedezeti kiigazításokat tartalmazzák, amelyeket a fedezeti kapcsolat megszüntetését és a fedezett tételek fedezeti nyereségek és veszteségek tekintetében történő kiigazításának végét követően az amortizált bekerülési értéken értékelt fedezett tételekre vonatkozó, újraszámított effektív kamatláb alkalmazásával az eredménnyel szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt fedezett eszközök korábban megjelenített halmozott fedezeti nyereségének vagy veszteségének összegével szemben amortizálni kell.

151. Ha pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek egy csoportja, ideértve a nettó pozíciót képező csoportot, fedezett tételként figyelembe vehető, az e csoport részét képező pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket bruttó könyv szerinti értékükön kell feltüntetni, a csoporton belüli instrumentumok nettósítása előtt, a "Nettó pozíció fedezetének részét képező eszközök vagy kötelezettségek (nettósítás előtt)" tételben.

152. A "Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek" tartalmazza a pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek portfóliójának kamatlábkockázati kitettségére vonatkozó valósérték-fedezeti ügyletbe foglalt pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket. Ezeket a pénzügyi instrumentumokat bruttó alapon, a portfólión belüli instrumentumok közötti nettósítás előtti könyv szerinti értékükön kell feltüntetni.

11. HITELEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ÉS CÉLTARTALÉKOK VÁLTOZÁSA (12.)

11.1. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint (12.0.)

153. A 12.0. tábla tartalmazza a bekerülésiérték-módszerrel, valamint egyéb értékelési módszerekkel, illetőleg - ha a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP az érintett pénzügyi eszközökre értékvesztés-elszámolási kötelezettséget ír elő - a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztési számlája nyitó és záró egyenlegének egyeztetését. A bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb áron értékelt eszközök értékelési korrekcióját nem kell feltüntetni a 12.0. táblában.

154. "Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekre képzett összegekből származó növekedés"-t akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó költségek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének növekedése meghaladja az értékvesztések csökkenését. "Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekből visszaírt összegekből származó csökkenés"-t akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó bevételek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének csökkenése meghaladja az értékvesztések növekedését.

155. Az értékvesztés összegében a pénzügyi eszközök visszafizetése vagy elidegenítése miatt bekövetkezett változásokat az "Egyéb korrekciók" tételben kell feltüntetni. A leírásokat a 72-74. bekezdésnek megfelelően kell megadni.

11.2. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása az IFRS szerint (12.1.)

156. A 12.1. tábla tartalmazza az amortizált bekerülési értéken, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztési számlája nyitó és záró egyenlegének egyeztetését, értékvesztési szakaszonkénti, instrumentumonkénti és partnerenkénti bontásban.

157. Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalékokat értékvesztési szakaszok szerint lebontva kell feltüntetni. A hitelnyújtási elkötelezettségekre vonatkozó értékvesztést csak akkor lehet céltartalékként feltüntetni, ha azt nem veszik figyelembe a mérleg szerinti eszközök értékvesztésével együtt az IFRS 9 7.B8E. bekezdésének és e rész 108. bekezdésének megfelelően. Az IAS 37 szerint értékelt elkötelezettségekre és pénzügyi garanciákra, valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciákra képzett céltartalékok változásait nem ebben a táblában kell feltüntetni, hanem a 43. táblában. Az IFRS 9-nek megfelelően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekkel és pénzügyi garanciákkal szembeni hitelkockázatból eredő valósérték-változásokat nem kell feltüntetni ebben a táblában, hanem az "Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" tételben kell megadni e rész 50. bekezdésének megfelelően.

158. Az "ebből: csoportosan képzett értékvesztés" és "ebből: egyedileg képzett értékvesztés" tételek tartalmazzák a csoportos vagy egyedi alapon értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékvesztés halmozott összegében bekövetkezett változásokat.

159. A "Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés" tartalmazza a keletkeztetett vagy vásárolt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor elszámolt várható veszteségek növekedésének összegét. Az értékvesztés e növekedését az említett pénzügyi eszközök keletkeztetését vagy vásárlását követő első adatszolgáltatási vonatkozási időpont tekintetében kell feltüntetni. Az említett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó várható veszteségben kezdeti megjelenítésüket követően bekövetkezett növekedést vagy csökkenést más oszlopokban kell feltüntetni. A keletkeztetett és vásárolt eszközök közé a mérlegen kívüli adott elkötelezettségek lehívásából eredő eszközök tartoznak.

160. A "Kivezetésből származó csökkenés" az értékvesztésben amiatt bekövetkező változások összegét tartalmazza, hogy a pénzügyi eszközöket az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban a leírástól eltérő okból teljes mértékben kivezetik, ami magában foglalja a harmadik feleknek történő átadást vagy a szerződéses jogoknak az érintett pénzügyi eszközök teljes visszafizetése, elidegenítése vagy másik számviteli portfólióba történő átsorolása miatti megszűnését. Az értékvesztésben bekövetkezett változást a visszafizetést, az elidegenítést vagy az átadást követő első adatszolgáltatási vonatkozási időpont tekintetében kell megjeleníteni ebben az oszlopban. A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében ez a tétel tartalmazza továbbá az értékvesztésben amiatt bekövetkező csökkenést, hogy a mérlegen kívüli tétel mérleg szerinti eszközzé válik.

161. A "Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó)" tartalmazza a várható veszteségnek a hitelkockázat kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett növekedéséből vagy csökkenéséből eredő változásának nettó összegét az adatszolgáltatási vonatkozási időszak végén, függetlenül attól, hogy a változás a pénzügyi eszköz másik szakaszba történő átvezetését eredményezte-e. Ebben az oszlopban kell feltüntetni a pénzügyi eszköz összegében a felhalmozott és kifizetett kamatbevétel következtében bekövetkezett növekedés vagy csökkenés miatt az értékvesztésre gyakorolt hatást. Ez a tétel tartalmazza továbbá az IFRS 9 5.4.1. bekezdésének a) és b) pontjával összhangban kiszámított várható veszteségekre az idő múlása által gyakorolt hatást. Ebben az oszlopban kell jelenteni a kockázati paraméterek aktualizálása vagy felülvizsgálata miatt a becslésekben bekövetkezett változásokat, valamint az előretekintő gazdasági adatok változásait is. Ebben az oszlopban kell feltüntetni a kitettségek részletekben történő részleges visszafizetése miatt a várható veszteségekben bekövetkezett változásokat, az utolsó részletfizetés kivételével, amelyet a "Kivezetésből származó csökkenés" oszlopban kell megadni.

162. A rulírozó kitettségekhez kapcsolódó várható hitelezési veszteségek minden változását a "Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó)" tételben kell feltüntetni, kivéve azokat a változásokat, amelyek leírásokhoz és az intézmény által a hitelezési veszteségek becsléséhez használt módszertan aktualizálásához kapcsolódnak. A rulírozó kitettségek azok, amelyek esetében az ügyfelek tartozásainak egyenlegei az ügyfelek hitelfelvételi és visszafizetési döntéseinek megfelelően az intézmény által megállapított értékhatáron belül ingadozhatnak.

163. "Az intézmény becslési módszertanának aktualizálásából származó változás (nettó)" tartalmazza az intézmény által a várható veszteségek becsléséhez használt módszertan - a meglévő modellekben bekövetkező változások vagy az értékvesztés becsléséhez használandó új modellek létrehozása miatti - aktualizálásához kapcsolódó változásokat. A módszertan aktualizálása tartalmazza továbbá az új standardok bevezetéséből eredő hatást. Azon módszertani változásokat, amelyek az eszköz másik értékvesztési szakaszba kerülését eredményezik, teljességében modellváltozásnak kell tekinteni. A becslések kockázati paraméterek aktualizálásából vagy felülvizsgálatából adódó változásait, valamint az előretekintő gazdasági adatok változásait nem kell feltüntetni ebben az oszlopban.

164. A várható veszteségekben az eszközök módosítása (az IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék) miatt bekövetkező változások feltüntetése a módosítás jellemzőitől függ, a következőknek megfelelően:

a) amennyiben a módosítás a 74. bekezdésben meghatározott leírás miatt egy eszköz részleges vagy teljes kivezetését eredményezi, e kivezetés várható veszteségre gyakorolt hatását "Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése" tételben, a módosításból származó, a várható hitelezési veszteségekre gyakorolt egyéb hatást pedig más megfelelő oszlopokban kell megadni;

b) amennyiben a módosítás a 74. bekezdésben meghatározott leírástól eltérő okokból egy eszköz teljes kivezetését, és új eszközzel való helyettesítését eredményezi, a módosítás várható hitelezési veszteségekre gyakorolt hatását a kivezetett eszközhöz kapcsolódó változások tekintetében a "Kivezetésből származó csökkenés" tételben, az újonnan megjelenített módosított eszközhöz kapcsolódó változások tekintetében pedig a "Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés" tételben kell feltüntetni. A leírásoktól eltérő okból végrehajtott kivezetés az olyan kivezetést tartalmazza, amely esetében a módosított eszköz feltételei lényeges változáson mennek át;

c) amennyiben a módosítás nem eredményezi a módosított eszköz egészének vagy egy részének kivezetését, ennek a várható veszteségekre gyakorolt hatását a "Kivezetéshez nem vezető módosításból származó változás" tételben kell feltüntetni.

165. A leírásokat jelen melléklet e része 72-74. bekezdésének megfelelően kell megadni, a következők szerint:

a) amennyiben egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum részben vagy egészében kivezetésre kerül, mert nem lehet megtérülését nem lehet észszerűen feltételezni, az értékvesztésben a leírt összegekből eredő csökkenést "Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése" tételben kell megadni;

b) a "Közvetlenül az eredménykimutatásban leírt összegek" a pénzügyi eszközök azon, az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban leírt összegei, amelyek meghaladják az adott pénzügyi eszközök értékvesztési számlájának kivezetéskori összegét. Ezek az adatszolgáltatási vonatkozási időszak során leírt valamennyi összeget tartalmazzák, nem csak azokat, amelyek még végrehajtás hatálya alá tartoznak.

166. Az "Egyéb módosítások" tartalmazza az előző oszlopokban fel nem tüntetett bármely összeget, ideértve a várható veszteségekben az árfolyam-különbözetek miatt végrehajtott módosításokat, összhangban az árfolyamhatás 2. táblában megadott összegével.

166i. A "Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség" tartalmazza a kivezetés időpontjában értékelt pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke és a kapott ellenérték közötti különbözetet.

11.3. Értékvesztési szakaszok közötti átvezetések (bruttó alapú megjelenítés) (12.2.)

167. A 12.2. táblában kell feltüntetni a pénzügyi eszközök tekintetében azon bruttó könyv szerinti értéket, valamint az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségek tekintetében azon névértéket, amely az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban az értékvesztési szakaszok között átvezetésre került.

168. Csak azon pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékét vagy azon mérlegen kívüli kitettségek névértékét kell megadni, amelyek az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban eltérő értékvesztési szakaszban vannak, mint amelyben az üzleti év kezdetén, vagy kezdeti megjelenítésükkor voltak. Azon mérleg szerinti kitettségek tekintetében, amelyeknél a 12.1. táblában feltüntetett értékvesztés mérlegen kívüli komponenst tartalmaz (az IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése), a mérleg szerinti komponens értékvesztési szakaszának és a mérlegen kívüli komponens értékvesztési szakaszának változását kell figyelembe venni.

169. Az üzleti év során végrehajtott átvezetések feltüntetésekor azon pénzügyi eszközöket vagy mérlegen kívüli kitettségeket, amelyek értékvesztési szakasza az üzleti év kezdete vagy kezdeti megjelenítésük óta többször változott, úgy kell jelenteni, mintha azok az üzleti év kezdetén vagy kezdeti megjelenítésükkor érvényes értékvesztési szakaszból kerültek volna át abba az értékvesztési szakaszba, amelyben az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban vannak.

170. A 12.2. táblában feltüntetendő bruttó könyv szerinti érték vagy névérték az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában fennálló bruttó könyv szerinti érték vagy névérték, függetlenül attól, hogy ez az összeg az átvezetés időpontjában magasabb vagy alacsonyabb volt.

12. KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS GARANCIÁK (13.)

12.1. Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése (13.1.)

171. A hitelek és előlegek fedezetéül szolgáló biztosítékokat és garanciákat - jogi formájuktól függetlenül - a zálogtípusok szerint kell megadni: ingatlannal fedezett hitelek és egyéb biztosítékkal fedezett hitelek, valamint kapott pénzügyi garanciák szerint. A hiteleket és előlegeket partner és cél szerint kell részletezni.

172. A 13.1. táblában a "biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét" kell feltüntetni. A pénzügyi garanciák és/vagy biztosítékok összegeinek a 13.1. tábla kapcsolódó oszlopaiban feltüntetett összege nem haladhatja meg a kapcsolódó hitel könyv szerinti értékét.

173. A hitelek és előlegek zálogtípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:

a) az "Ingatlannal fedezett hitelek"-en belül a "Lakóingatlan" tartalmazza a lakóingatlannal biztosított hiteleket, a "Kereskedelmi ingatlan" pedig a lakóingatlantól eltérő ingatlanon, többek között irodai és kereskedelmi létesítményen, valamint egyéb típusú kereskedelmi ingatlanon létesített zálogjoggal biztosított hiteleket. Annak meghatározását, hogy egy ingatlanbiztosíték lakóingatlanhoz vagy kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódik, a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 75. pontjával összhangban kell elvégezni;

b) az "Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek"-en belül:

i. a "Pénzeszközök, betétek [kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok]" tartalmazza: a) az adatszolgáltató intézménynél elhelyezett, hitel biztosítékául kapott letéteket; és b) az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket hitel biztosítékául kaptak;

ii. az "Ingó vagyontárgyak" tartalmazza az ingatlantól eltérő dologi biztosítékon létesített zálogjogot, és magában foglalja a gépjárműveket, repülőgépeket, hajókat, ipari és mechanikai berendezéseket (gépek, mechanikai és műszaki berendezések), készleteket és árukat (áruk, kész- és félkész termékek, nyersanyagok), valamint az ingó vagyontárgyak egyéb formáit;

iii. a "Tulajdoni részesedést és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok formájában lévő biztosítékot, beleértve a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalatokba történt befektetéseket, valamint tartalmazza a harmadik felek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában lévő biztosítékot;

iv. az "Egyéb" tartalmazza az eszközökön létesített zálogjogokat;

c) a "Kapott pénzügyi garanciák" olyan szerződések, amelyek jelen melléklet e része 114. bekezdésének megfelelően a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő az intézmény abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizetett a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően.

174. Az olyan hitelek és előlegek esetében, ahol egyidejűleg több biztosíték- vagy garanciatípus létezik, "A biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét" a biztosíték/garancia minősége szerint kell allokálni, a legjobb minőségűvel kezdve. Az ingatlannal fedezett hitelek esetében először mindig az ingatlanfedezetet kell feltüntetni, függetlenül annak más biztosítékhoz viszonyított minőségétől. Ha "A biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összege" meghaladja az ingatlanbiztosíték értékét, a fennmaradó értéket egyéb biztosítéktípusokhoz és garanciákhoz kell allokálni a biztosíték/garancia minősége szerint, a legjobb minőségűvel kezdve.

12.2. Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosítékok [a vonatkozási időpontban tartott] (13.2.1.)

175. Ebben a táblában az olyan biztosítékra vonatkozó információt kell feltüntetni, amelynek megszerzésére a vonatkozási időszak kezdete és vége között került sor, és amely a vonatkozási időpontban a mérlegben megjelenítve marad. A birtokbavétellel megszerzett biztosíték tartalmazza azokat az eszközöket, amelyeket az adós nem biztosítékként zálogosított el, hanem a követelés elengedéséért cserébe nyújtott, függetlenül attól, hogy önkéntes alapon, vagy jogi eljárás részeként történt. A biztosítéktípusok a 173. bekezdésben említett biztosítéktípusok, a szóban forgó bekezdés b) i. pontjában szereplők kivételével.

175i. A "Kezdeti megjelenítéskori érték" a birtokbavétellel megszerzett biztosíték bruttó könyv szerinti értéke az adatszolgáltató intézmény mérlegében való kezdeti megjelenítés időpontjában.

175ii. A "Negatív változás halmozott összege" az egyes biztosítékelemek szintjén a biztosíték kezdeti megjelenítéskori értékének és az adatszolgáltatási vonatkozási időpontbeli könyv szerinti érték különbözete, ha ez a különbözet negatív.

12.3. Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok - halmozott (13.3.1.)

176. A vonatkozási időpontban a mérlegben megjelenítve maradó, birtokbavétellel megszerzett biztosítékokat, függetlenül attól, hogy mely időpontban szerezték meg, a 13.3.1. táblában kell feltüntetni. Az "Ingatlanok, gépek és berendezések" kategóriába sorolt, birtokbavétellel megszerzett biztosítékot és az egyéb, birtokbavétellel megszerzett biztosítékot egyaránt fel kell tüntetni. A birtokbavétellel megszerzett biztosíték tartalmazza azokat az eszközöket, amelyeket az adós nem biztosítékként zálogosított el, hanem a követelés elengedéséért cserébe nyújtott, függetlenül attól, hogy önkéntes alapon, vagy jogi eljárás részeként történt.

13. VALÓSÉRTÉK-HIERARCHIA: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK (14.)

177. Az intézményeknek a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat az IFRS 13 72. bekezdésében megadott hierarchia szerint kell feltüntetniük. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP előírja a valós értéken értékelt eszközök különböző valósérték-szintek közötti allokációját, a nemzeti GAAP hatálya alá tartozó intézményeknek is ki kell tölteniük ezt a táblát.

178. A "Valós érték változása az időszak alatt" azon instrumentumok időszak alatti, az IFRS 9, az IFRS 13 vagy a nemzeti GAAP szerint végrehajtott átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza, amelyek adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában továbbra is fennállnak. Ezeket a nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatásba vagy adott esetben az átfogó jövedelemkimutatásba való bevonással azonos módon kell feltüntetni; ezért az adófizetés előtti összeget kell feltüntetni.

179. "A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt" az instrumentumok kezdeti megjelenítésétől az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjáig történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza.

14. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÁTADÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KIVEZETÉS ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK (15.)

180. A 15. tábla azon átadott pénzügyi eszközökre vonatkozóan szolgáltat adatot, amelyeknek egy része vagy egésze nem felel meg a kivezetés feltételeinek, valamint az olyan teljes mértékben kivezetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyek tekintetében az intézmény fenntartja a szolgáltatási jogokat.

181. A kapcsolódó kötelezettségeket azon portfólió szerint kell feltüntetni, amelyben a kapcsolódó átadott pénzügyi eszközök szerepeltek az eszközoldalon, nem pedig azon portfólió szerint, amelyben az eszközök a forrásoldalra kerültek.

182. "A tőke szempontjából kivezetett összegek" oszlop a számviteli szempontból megjelenített, azonban prudenciális szempontból kivezetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét tartalmazza, mivel az intézmény ezeket a CRR 109., 243. és 244. cikkével összhangban tőkeszámítási célokból értékpapírosítási pozícióként kezeli.

183. A "Visszavásárlási megállapodások" (repoügyletek) olyan tranzakciók, amelyek keretében az intézmény készpénzt kap adott áron és azon elkötelezettség mellett eladott pénzügyi eszközökért, hogy ezeket (vagy ezekkel azonos eszközöket) egy meghatározott jövőbeli időpontban rögzített áron visszavásárolja. Az olyan tranzakciókat, amelyek arany készpénzbiztosíték ellenében történő átmeneti átadását foglalják magukban, szintén "Visszavásárlási megállapodások"-nak ("repoügyleteknek") kell tekinteni. Az intézmény által a harmadik félnek ("ideiglenes megszerző") átadott pénzügyi eszközökért cserébe kapott összegeket a "visszavásárlási megállapodások" közé kell besorolni, ha az ügylet megfordítására nem pusztán opció, hanem kötelezettség áll fenn. A visszavásárlási megállapodások repojellegű ügyleteket is tartalmaznak, melyek a következők lehetnek:

a) értékpapírok készpénzbiztosíték ellenében történő kölcsönzése formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek;

b) eladási/visszavásárlási megállapodás formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek.

184. A "Visszavásárlási megállapodások" (repoügyletek) és "Fordított visszavásárlási megállapodások" (fordított repoügyletek) az intézmény részéről készpénz fogadásával vagy kölcsönzésével járnak.

185. Egy olyan értékpapírosítási tranzakcióban, amelynél az átadott pénzügyi eszközök kivezetésre kerültek, az intézményeknek az eredménykimutatásban jelenteniük kell a tétel által generált nyereséget (veszteséget) azoknak az "elszámolási portfóliók"-nak megfelelően, amelyekben a pénzügyi eszközök kivezetésük előtt szerepeltek.

15. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KIVÁLASZTOTT TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE (16.)

186. Az eredménykimutatás kiválasztott tételei tekintetében a nyereség (vagy bevételek) és veszteség (vagy ráfordítások) további részletezésére van szükség.

15.1. Kamatbevételek és -ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint (16.1.)

187. A kamatbevételeket a következők mindegyikének megfelelően részletezni kell:

a) pénzügyi és egyéb eszközökből származó kamatbevételek;

b) negatív effektív kamatlábú pénzügyi kötelezettségekből származó kamatbevételek.

188. A kamatráfordításokat a következők mindegyikének megfelelően részletezni kell:

a) pénzügyi és egyéb kötelezettségeken keletkezett kamatráfordítások;

b) negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközökön keletkezett kamatráfordítások.

189. A negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatbevételek közé tartoznak a kereskedési célú származtatott ügyleteken, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a hiteleken és előlegeken, valamint letéteken, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és egyéb, pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatbevételek.

190. A negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatráfordítások közé tartoznak a kereskedési célú származtatott ügyleteken, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és egyéb pénzügyi kötelezettségeken, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a negatív effektív kamatlábú hiteleken és előlegeken keletkezett kamatráfordítások.

191. A 16.1. tábla alkalmazásában a rövid pozíciókat az egyéb pénzügyi kötelezettségek között kell figyelembe venni. A különböző portfóliókban szereplő összes instrumentumot figyelembe kell venni, kivéve azokat a nem kamatlábkockázat fedezésére használt instrumentumokat, amelyek a "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" között kerültek feltüntetésre.

192. A "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat" tartalmazza a fedezeti instrumentumokon képződött kamatbevételt és -ráfordítást, amennyiben a fedezett tételek kamatot generálnak.

193. Tiszta ár használata esetén a kereskedési céllal tartott származtatott ügyleteken képződött kamat tartalmazza a "gazdasági fedezeti ügylet"-nek minősülő, kereskedési céllal tartott származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatbevételként, illetve kamatráfordításként jelennek meg annak érdekében, hogy korrigálják azon pénzügyi instrumentumokból származó kamatbevételeket és kamatráfordításokat, amelyek gazdasági szempontból fedezett instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak. Ilyen esetben a gazdasági fedezeti származtatott ügyleten képződött kamatbevételt külön kell feltüntetni a kereskedési célú származtatott ügyletekből eredő kamatbevételek között. Az adott célból valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi instrumentum egy része vagy egésze hitelkockázatának kezelésére használt és valós értéken értékelt hitelderivatívákkal összefüggő időarányos díjakat vagy ellentételező fizetéseket szintén a kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek kamatai között kell feltüntetni.

194. Az IFRS szerinti elszámolás esetében az "ebből: értékvesztett pénzügyi eszközök kamatbevétele" az értékvesztett, többek között a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközökön képződött kamatbevételt jelenti. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetében ez az értékvesztett eszközön képződött kamatjövedelmet tartalmazza hitelkockázatra vonatkozó egyedi vagy általános értékvesztési tartalékkal.

194i. Az "ebből: fogyasztási hitelek" és az "ebből: lakáscélú hitelek" az e rész 88. bekezdésében leírt hiteleken és előlegeken keletkezett bevételeket és ráfordításokat tükrözik.

194ii. Az "ebből: lízingből származó kamat" a lízingbe adónak a lízingkövetelésen keletkezett kamatjövedelmét (pénzügyi lízing), illetve a lízingbe vevőnek a lízingkötelezettségen keletkezett kamatráfordítását tükrözi.

15.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.2.)

195. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget a pénzügyi instrumentum típusa és a számviteli portfólió szerint kell részletezni. Az egyes tételek esetében a kivezetett tranzakcióból származó realizált nettó nyereséget vagy veszteséget kell feltüntetni. A nettó összeg a realizált nyereség és realizált veszteség közötti különbözet.

196. A 16.2. tábla az IFRS értelmében a bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra alkalmazandó. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetében a 16.2. tábla a bekerülésiérték-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközökre, a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre, valamint olyan értékelési módszernek megfelelően, mint például a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb áron értékelt pénzügyi eszközökre alkalmazandó. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében kereskedési célúként besorolt pénzügyi instrumentumok nyereségét vagy veszteségét nem kell megadni ebben a táblában, függetlenül attól, hogy milyen értékelési szabályokat kell alkalmazni a szóban forgó instrumentumokra.

15.3. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.3.)

197. A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereséget vagy veszteséget instrumentum szerint kell részletezni; a részletezés egyes tételei a pénzügyi instrumentum nettó realizált és nem realizált összegeit (nyereség csökkentve a veszteséggel) tartalmazzák.

198. Az azonnali piacon végrehajtott devizaügyletek nyereségét vagy veszteségét, kivéve a külföldi bankjegyek és érmék cseréjét, a kereskedési nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni. A nemesfém-kereskedelemből vagy a kivezetésből, illetőleg átértékelésből származó nyereséget vagy veszteséget nem lehet a kereskedési nyereség vagy veszteség részeként feltüntetni, hanem e rész 316. bekezdésének megfelelően az "Egyéb működési bevétel" vagy az "Egyéb működési ráfordítás" tételben kell megadni.

199. Az "ebből: a valósérték-opció alkalmazásával elszámolt gazdasági fedezeti ügyletek" tétel csak a valamely - az adott alkalomból valós értéken megjelölt - pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat egésze vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívából eredő nyereségeket vagy veszteségeket tartalmazza az IFRS 9 6.7. bekezdésnek megfelelően. A pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéken értékelt számviteli portfólióból az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba, vagy a kereskedési céllal tartott portfólióba való átsorolásából eredő nyereségeket és veszteségeket (az IFRS 9 5.6.2. bekezdése) az "ebből: amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök átsorolásából származó nyereség és veszteség" tételben kell feltüntetni.

15.4. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint (16.4.)

200. A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereséget vagy veszteséget kockázat szerint kell részletezni. A részletezés egyes tételei a kitettséghez - többek között a kapcsolódó származtatott ügyletekhez - társuló mögöttes kockázat (kamatláb, részvény, árfolyam, hitel, áru és egyéb) nettó realizált és nem realizált összegei (nyereség csökkentve a veszteséggel). Az árfolyam-különbözetből származó nyereségeket és veszteségeket annál a tételnél kell feltüntetni, amely tartalmazza az átváltott instrumentumból származó többi nyereséget és veszteséget. A származtatott ügyletektől eltérő pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett nyereséget és veszteséget a következők szerint kell feltüntetni a kockázati kategóriákban:

a) Kamatláb: ideértve a hitelekkel és előlegekkel, betétekkel és (tartott vagy kibocsátott) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos ügyletkötést;

b) Részvény: ideértve az ÁÉKBV-k befektetési jegyeivel és kvótáival, valamint egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos ügyletkötést;

c) Devizakereskedés: kizárólag a devizákkal kapcsolatos ügyletkötés tartozik ide;

d) Hitelkockázat: ideértve a hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírokat;

e) Áruk: ez a tétel csak származtatott ügyleteket tartalmaz, mert a kereskedési céllal tartott áruk nyereségét és veszteségét e rész 316. bekezdésének megfelelően az "Egyéb működési bevétel" vagy az "Egyéb működési ráfordítás" tételben kell megadni;

f) Egyéb: azon pénzügyi instrumentumokkal folytatott kereskedés tartozik ide, amelyeket egyéb tételekbe nem lehet besorolni.

15.5. Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.4.1.)

201. A kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyereségét és veszteségét az instrumentum típusa szerint kell részletezni. A részletezés egyes tételei a pénzügyi instrumentum nettó realizált és nem realizált összegeit (nyereség csökkentve a veszteséggel) tartalmazzák.

202. A pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken értékelt számviteli portfólióból a kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök közé való átsorolásából származó nyereséget és veszteséget (az IFRS 9 5.6.2. bekezdése) az "ebből: amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök átsorolásából származó nyereség és veszteség" tételben kell feltüntetni.

15.6. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.5.)

203. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyereségét és veszteségét az instrumentum típusa szerint kell részletezni. Az intézményeknek a nettó realizált és nem realizált nyereséget vagy veszteséget kell megadniuk, és meg kell adni a pénzügyi kötelezettségek hitelkockázat (a hitelfelvevő vagy a kibocsátó saját hitelkockázata) változásából származó valósérték-változásának összegét az időszak alatt, amennyiben a saját hitelkockázat nem kerül feltüntetésre az egyéb átfogó jövedelemben.

204. Amennyiben egy valós értéken értékelt hitelderivatívát egy - az adott célból eredménnyel szemben valós értéken megjelölt - pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez használnak fel, a pénzügyi instrumentum megjelöléskori nyereségét vagy veszteségét az "ebből: a fedezeti célból az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek megjelöléskori nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" tételben kell feltüntetni. Az e pénzügyi instrumentumokon a későbbiekben képződő valósérték-nyereséget vagy -veszteséget az "ebből: a fedezeti célból az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek megjelölést követő nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" tételben kell feltüntetni.

15.7. Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek (16.6.)

205. A fedezeti elszámolásokból eredő valamennyi nyereséget vagy veszteséget - a kamatbevétel vagy -kamatráfordítás kivételével tiszta ár használata esetén - a fedezeti elszámolás típusa szerint kell részletezni: valósérték-fedezeti ügyletek, cash flow-fedezeti ügyletek és külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei. A valósérték-fedezeti ügyletekhez kapcsolódó nyereségeket és veszteségeket a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel szerint kell részletezni. A fedezeti instrumentumokból eredő nyereség és veszteség nem tartalmazza a fedezeti instrumentumok olyan elemeihez kapcsolódó nyereséget vagy veszteséget, amelyek nem fedezeti instrumentumként megjelöltek az IFRS 9 6.2.4. bekezdésének megfelelően. Ezeket a nem megjelölt fedezeti instrumentumokat e rész 60. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni. A fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek tartalmazzák az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetén (nettó pozíció fedezete) képződött nyereségeket és veszteségeket is.

206. "A fedezett tétel fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változásai" tartalmazzák az olyan fedezett tételekből eredő nyereségeket és veszteségeket, mely tételek egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok az IFRS 9 4.1.2A. bekezdésének megfelelően (az IFRS 9 6.5.8. bekezdése).

207. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az e táblában előírt, fedezettípusok szerinti lebontást olyan mértékben kell feltüntetni, amennyire az megfelel az alkalmazandó számviteli előírásoknak.

15.8. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (16.7.)

208. "Növekedés"-t akkor kell megadni, ha a számviteli portfólió vagy az eszközök fő kategóriája tekintetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése nettó költségek megjelenítését eredményezi. "Visszaírás"-t akkor kell megadni, ha a számviteli portfólió vagy az eszközök fő kategóriája tekintetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése nettó bevételek megjelenítését eredményezi.

15.9. Egyéb igazgatási költségek (16.8.)

208i. Az "Információtechnológiai ráfordítások" az üzleti eredmények érdekében IT-alapú üzleti folyamatok, alkalmazás-szolgáltatások és infrastruktúra-megoldások megvalósítása céljából eszközölt ráfordítások, beleértve az IT-rendszerek létrehozásához és fenntartásához kapcsolódó költségeket, de ide nem értve az intézmény bérjegyzékén szereplő IT-szakemberek díjazását, amelyet a személyzeti ráfordításoknál kell feltüntetni.

208ii. Az információtechnológiai ráfordítások között az "IT-kiszervezés" a külső szolgáltatók alkalmazásához kapcsolódó IT-ráfordításokat tartalmazza. Nem foglalja magában a következőkhöz kapcsolódó ráfordításokat: i. tisztán személyzeti szolgáltatások (kölcsönmunkaerő), amennyiben az intézmény csupán ideiglenesen kölcsönöz munkaerőt, és teljeskörű ellenőrzéssel rendelkezik a nyújtott szolgáltatások terén, valamint ii. csak vásárolt eszközökre vonatkozó, teljesen szabványosított operatív hardver/szoftver karbantartási szerződések.

208iii. Az "Adók és illetékek (egyéb)" tartalmazza i. a nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódó adóktól és ii. a megszűnt tevékenységekből származó adóktól és illetékektől eltérő adókat és illetékeket. Ez a tétel olyan adókat és illetékeket foglal magában, mint például az árukra és szolgáltatásokra kivetett adók és az intézmény által fizetett illetékek.

208iv. A "Tanácsadási és szakértői szolgáltatás" a szakértői vagy stratégiai tanács beszerzésének költségeit foglalja magában.

208v. A "Reklám, marketing és kommunikáció" tartalmazza az olyan marketingkommunikációs tevékenységekhez kapcsolódó ráfordításokat, mint a reklámozás, a közvetlen vagy online marketing és a rendezvények.

208vi. "A hitelkockázathoz kapcsolódó ráfordítások" hiteleseményekkel összefüggő igazgatási költségek, például biztosíték birtokbavétele vagy jogi eljárások tekintetében felmerült ráfordítások.

208vii. A "Peres ügyek céltartalékokkal nem fedezett ráfordításai" a peres ügyek hitelkockázattal nem kapcsolatos olyan költségei, amelyeket nem fedez egy kapcsolódó céltartalék.

208viii. Az "Ingatlanköltségek" olyan javítás vagy karbantartás költségei, amely nem javítja az ingatlan használhatóságát, és nem hosszabbítja meg annak hasznos élettartamát, valamint a közüzemi költségek (víz, villany és fűtés).

208ix. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a "Lízingköltségek" tartalmazzák a lízingbe vevőnek a rövid távú lízingek és az kis értékű eszközök lízingjei miatti költségeit, az IFRS 16 5. és 6. bekezdésében említettek szerint. A nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a lízingköltségek akkor tartalmazzák a lízingbe vevő költségeit, ha a számviteli standard előírja a lízingdíj ráfordításként való kezelését.

208x. Az "Egyéb igazgatási költségek - Egyéb" tartalmazza az "Egyéb igazgatási költségek" összes fennmaradó komponensét, például az adminisztratív és logisztikai szolgáltatásokat, a postázást és a dokumentumok szállítását, felügyeleti és biztonsági szolgáltatásokat, pénzszámolási szolgáltatásokat és a szállítást. A szanálási alapokhoz és betétbiztosítási rendszerekhez tett pénzbeli hozzájárulást nem ebben a kategóriában kell feltüntetni, mivel az már a 2. tábla egy külön sorában szerepel.

16. A KONSZOLIDÁCIÓ SZÁMVITELI ÉS CRR SZERINTI KÖRÉNEK EGYEZTETÉSE (17.)

209. "A konszolidáció számviteli köre" tartalmazza az eszközök, kötelezettségek és a saját tőke könyv szerinti értékét, valamint a mérlegen kívüli kitettségek névértékeit a konszolidáció számviteli hatókörének alkalmazásával, beleértve az olyan leányvállalatok konszolidációba történő bevonását is, amelyek biztosítók vagy nem pénzügyi vállalatok. Az intézmények a leányvállalatokat, közös vállalkozásokat, valamint társult vállalkozásokat a pénzügyi kimutatásaikban használt módszerrel számolják el.

210. Ebben a táblában a "Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba, történt befektetések" tétel nem tartalmazza a leányvállalatokat, mivel a konszolidáció számviteli körében az összes leányvállalat teljeskörűen konszolidálásra kerül.

211. Az "Eszközök biztosítási és viszontbiztosítási szerződések keretében" tétel tartalmazza a viszontbiztosítás keretében cedált eszközöket, valamint - ha van ilyen - a kibocsátott biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket.

212. A "Kötelezettségek biztosítási és viszontbiztosítási szerződések keretében" tartalmazza a kibocsátott biztosítási és viszontbiztosítási szerződések értelmében fennálló kötelezettségeket.

17. NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK (18.)

17.1. A teljesítő és nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos információk (18.0.)

213. A 18. tábla alkalmazásában nemteljesítő kitettségek azok a kitettségek, amelyek az alábbi feltételek bármelyikét teljesítik:

a) több mint 90 napos késedelemben lévő lényeges kitettségek;

b) az adós vizsgálata alapján valószínűtlen, hogy az adós a biztosíték érvényesítése nélkül képes lesz hitelkötelezettségeinek összegét teljes egészében visszafizetni, függetlenül attól, hogy van-e késedelem, illetve a késedelmes napok számától.

214. A nemteljesítő kitettségként való besorolás független valamely kitettségnek a CRR 178. cikkével összhangban szabályozási célból nemteljesítőként (defaulted), illetve az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettként történő besorolásától.

215. Azon kitettségek, amelyek a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted) vagy az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek minősülnek, minden esetben nemteljesítő kitettségnek tekintendők. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a 18. tábla alkalmazásában az értékvesztett kitettségek azok, amelyekről megállapításra került, hogy értékvesztettek (3. szakasz), ideértve az e rész 77. bekezdésével összhangban ebben a szakaszban feltüntetett vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközöket. A 3. szakasztól eltérő értékvesztési szakaszokhoz tartozó kitettségek akkor tekintendők nemteljesítő kitettségnek, ha teljesítik a nemteljesítő kitettséggé minősítés feltételeit.

216. A kitettségeket teljes összegükön, a biztosítékok figyelembevétele nélkül kell besorolni. A lényegességet a CRR 178. cikkével összhangban kell értékelni.

217. A 18. tábla alkalmazásában "kitettség" az összes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint hitelek és előlegek, beleértve a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket) és valamennyi mérlegen kívüli kitettség, a kereskedési céllal tartott kitettségeket kivéve.

218. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat a következő számviteli portfóliókban kell szerepeltetni: a) bekerülési értéken vagy amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok; b) az egyéb átfogó jövedelemmel vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok; és c) szigorú LOCOM-módszer szerint, vagy az eredménnyel, illetőleg a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, az e rész 233. bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelően. Minden egyes kategóriát instrumentum és partner szerinti bontásban kell megadni.

219. Az IFRS és a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében a mérlegen kívüli kitettségek az alábbi visszavonható és visszavonhatatlan tételeket foglalják magukban:

a) adott hitelnyújtási elkötelezettségek;

b) adott pénzügyi garanciavállalások;

c) egyéb adott elkötelezettségek.

220. Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottá minősített hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat külön kell feltüntetni.

221. A 18. táblában a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az e melléklet 1. részének 34. bekezdésében meghatározottak szerinti "bruttó könyv szerinti érték"-et kell megadni. A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében az e melléklet 118. bekezdésében meghatározott névértéket kell megadni.

222. A 18. tábla alkalmazásában valamely kitettség "késedelmes", ha teljesíti az e rész 96. bekezdésében meghatározott feltételeket.

223. A 18. tábla alkalmazásában "adós" a CRR 178. cikke értelmében vett ügyfél.

224. Valamely elkötelezettség névértékéig nemteljesítő kitettségnek tekintendő, ha lehívásakor vagy egyéb felhasználásakor olyan kitettséghez vezetne, amely esetében fennáll annak kockázata, hogy a biztosíték érvényesítése nélkül az nem kerül teljes egészében visszafizetésre.

225. Az adott pénzügyi garanciavállalások névértékükig nemteljesítő kitettségnek tekintendők, ha fennáll annak a kockázata, hogy a garantált fél lehívja a pénzügyi garanciát, ideértve különösen azokat az eseteket, amikor az alapul szolgáló garantált kitettség megfelel a nemteljesítővé minősítés 213. bekezdésben említett feltételeinek. Amennyiben a garantált fél késedelmes a pénzügyi garanciaszerződés esedékes összegével, az adatszolgáltató intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy az így keletkező követelés teljesíti-e a nemteljesítővé minősítés feltételeit.

226. A 213. bekezdéssel összhangban a nemteljesítőként besorolt kitettségeket vagy egyedi alapon (ügyletalapon) vagy egy adott adós teljes kitettsége tekintetében (ügyfélalapon) kell nemteljesítőként besorolni. Az egyedi alapon vagy egy adott adós tekintetében nemteljesítő kitettségként történő besoroláshoz a nemteljesítő kitettségek különböző típusaira az alábbi besorolási módszereket kell alkalmazni:

a) a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted) minősített nemteljesítő kitettségekre az említett cikk szerinti besorolási módszert;

b) az alkalmazandó számviteli keret értelmében értékvesztés miatt nemteljesítőként besorolt kitettségekre az alkalmazandó számviteli keret értékvesztésképzésre vonatkozó kritériumait;

c) azon egyéb nemteljesítő kitettségekre, amelyeket sem nemteljesítőként (defaulted), sem értékvesztettként nem soroltak be, a CRR 178. cikkének nemteljesítő (defaulted) kitettségekre vonatkozó rendelkezéseit.

227. Amennyiben valamely intézmény valamely adóssal szembeni, mérleg szerinti kitettségei 90 napon túl késedelmesek és a késedelmes kitettségek bruttó könyv szerinti értéke meghaladja az adott adóssal szembeni valamennyi mérleg szerinti kitettség bruttó könyv szerinti értékének 20 %-át, az adott adóssal szembeni valamennyi mérleg szerinti és mérlegen kívüli kitettség nemteljesítőnek tekintendő. Amennyiben az adós egy adóscsoporthoz tartozik, meg kell vizsgálni, hogy a csoportba tartozó más gazdálkodó egységekkel szembeni kitettségeket is nemteljesítőnek kell-e tekinteni, amennyiben azokat a kitettségeket még nem minősítették értékvesztettnek vagy a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted), az olyan kitettségek kivételével, amelyek tekintetében a követelés elismerését érintő vita egyedinek tekinthető és nem kapcsolódik az ügyfél fizetőképességéhez.

228. Valamely kitettség nemteljesítő besorolása megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a kitettség teljesíti az adatszolgáltató intézmény által az értékvesztett és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére az alkalmazandó számviteli kerettel, illetőleg a CRR 178. cikkével összhangban alkalmazott kilépési feltételeket;

b) az adós helyzete olyan mértékben javult, ami valószínűvé teszi a teljes visszafizetést, vagy az eredeti, vagy a módosított feltételek szerint;

c) az adósnak nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelme.

229. Addig, ameddig a 228. bekezdés a), b) és c) pontja szerinti feltételek nem teljesülnek, a kitettséget továbbra is nemteljesítőnek kell tekinteni, akkor is, ha a kitettség teljesíti az adatszolgáltató intézmény által az értékvesztett és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére az alkalmazandó számviteli kerettel, illetőleg a CRR 178. cikkével összhangban alkalmazott feltételeket.

230. A nemteljesítő kitettségnek az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartott befektetett eszközként való besorolása nem szünteti meg a kitettség nemteljesítő kitettségként való besorolását.

231. A nemteljesítő kitettségre alkalmazott átstrukturálási intézkedés nem szünteti meg e kitettség nemteljesítő státuszát. Amennyiben átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségek a 262. bekezdésben említetteknek megfelelően nemteljesítők, ezeket a kitettségeket úgy kell tekinteni, hogy nemteljesítő státuszuk megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az adatszolgáltató intézmény a kitettséget nem tekinti értékvesztettnek vagy nemteljesítőnek (defaulted) az alkalmazandó számviteli keret, illetőleg a CRR 178. cikke szerint;

b) legalább egy év telt el az átstrukturálás jóváhagyásának időpontja, illetve a kitettségek nemteljesítőként való besorolásának időpontja óta, attól függően, hogy melyik a későbbi;

c) az átstrukturálást követően nem merült fel késedelem, illetve nem állnak fenn aggályok a kitettség átstrukturálás utáni feltételekkel összhangban történő, teljes visszafizetésével kapcsolatban. Az intézmény az adós pénzügyi helyzetének vizsgálatát követően állapítja meg, hogy állnak-e fenn aggályok. Úgy tekinthető, hogy nem állnak fenn aggályok, ha az adós az átstrukturálás utáni feltételekkel összhangban lévő rendszeres fizetései révén visszafizette a korábban késedelmes összeg egészét (ha volt késedelmes összeg), illetve az átstrukturálás keretében leírt összeget (ha nem volt késedelmes összeg) vagy az adós más módon bizonyította, hogy képes megfelelni az átstrukturálás utáni feltételeknek.

Az a), b) és c) pontban említett speciális kivezetési feltételeket az adatszolgáltató intézmény által az alkalmazandó számviteli kerettel, illetve a CRR 178. cikkével összhangban alkalmazott értékvesztési és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére vonatkozó feltételeken felül kell alkalmazni.

232. Amennyiben az e melléklet jelen részének 231. bekezdésében említett feltételek a szóban forgó bekezdés b) pontjában meghatározott egy éves időszak végén nem teljesülnek, a kitettséget továbbra is átstrukturált nemteljesítő kitettségnek kell tekinteni. A feltételeket legalább negyedévente meg kell vizsgálni.

233. Az e melléklet 1. részének 15. bekezdésében felsorolt, IFRS szerinti, továbbá az e melléklet 1. részének 16. bekezdésében felsorolt, a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti számviteli portfóliókat a 18. táblában az alábbiaknak megfelelően kell jelenteni:

a) "A bekerülési értéken vagy amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok" a következők valamelyikéhez tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat tartalmazzák:

i. "Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök" (IFRS);

ii. "Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök", ideértve a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);

iii. "Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök", kivéve a szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);

b) "Az egyéb átfogó jövedelemmel vagy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok" a következők bármelyikébe tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat foglalják magukban:

i. "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök" (IFRS);

ii. "A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök", ahol az ebbe az értékelési kategóriába besorolt instrumentumok értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozhatnak a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti alkalmazandó számviteli keretnek megfelelően;

c) "Szigorú LOCOM-módszer szerint vagy az eredménnyel vagy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok" a következők bármelyikébe tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat foglalják magukban:

i. "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök" (IFRS);

ii. "Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök" (IFRS);

iii. "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök" (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);

iv. "Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök", ahol a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a szigorú LOCOM-módszer szerint értékeltek (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);

v. "A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök", ahol az ebbe az értékelési kategóriába besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti alkalmazandó számviteli keretnek megfelelően.

234. Amennyiben az IFRS vagy a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP az elkötelezettségek eredménnyel szemben valós értéken történő megjelölését írja elő, a valós értéken történő megjelölésből és értékelésből eredő eszköz könyv szerinti értékét az "Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök" (IFRS), vagy az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök" (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP) tételben kell feltüntetni. Az említett megjelölésből eredő kötelezettségek könyv szerinti értékét nem kell feltüntetni a 18. táblában. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt valamennyi elkötelezettség névleges összegét a 9. táblában kell feltüntetni.

234i. Az alábbi kitettségeket külön sorokban kell feltüntetni:

a) Ingatlannal fedezett hitelek az e rész 86. bekezdésének a) pontjában és 87. bekezdésében meghatározottak szerint;

b) Fogyasztási hitelek az e rész 88. bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint.

235. A késedelmes kitettségek teljes összegét elkülönítve kell feltüntetni a kitettségek teljesítő és nemteljesítő kategóriáin belül az e rész 96. bekezdésében meghatározottak szerint. A 90 napot meghaladó késedelemben lévő, de a CRR 178. cikkének megfelelően nem lényeges kitettségeket a teljesítő kitettségek között, "A késedelem > 30 nap <= 90 nap" tételben kell megadni.

236. A nemteljesítő kitettségeket a késedelem hossza alapján meghatározott idősávok szerint részletezve kell feltüntetni. A nem késedelmes vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, de a nem teljes visszafizetés valószínűsége miatt nemteljesítőként azonosított kitettségeket külön oszlopban kell feltüntetni. Azokat a kitettségeket, amelyek esetében vannak késedelmes összegek és a nem teljes visszafizetés is valószínű, a késedelmes napok számának megfelelő idősávokba kell sorolni.

237. Az alábbi kitettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni:

a) az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek tekintett kitettségek; az IFRS szerinti elszámolás esetén az értékvesztett eszközök összegét (3. szakasz), többek között a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközök összegét kell megadni; a nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az értékvesztett eszközök összegét kell megadni;

b) azok a kitettségek, amelyek tekintetében a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítés (default) következett be;

c) az IFRS szerinti elszámolás esetén az eszközök, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté (2. szakasz), beleértve azokat a vásárolt vagy keletkeztetett eszközöket, amelyek már nem felelnek meg a kezdeti megjelenítés után az "értékvesztett" eszközök fogalommeghatározásának;

d) az IFRS szerinti elszámolás esetén, teljesítő kitettségek vonatkozásában olyan eszközök, amelyek hitelkockázata nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta (1. szakasz).

238. A halmozott értékvesztést, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét és a céltartalékokat e rész 11., 69-71., 106. és 110. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni.

239. A teljesítő és nemteljesítő kitettségek fedezetéül tartott biztosítékokra és kapott garanciákra vonatkozó információkat külön kell feltüntetni. A kapott biztosítékok és kapott garanciák feltüntetendő összegét e rész 172. és 174. bekezdésével összhangban kell kiszámítani. A feltüntetett biztosítékok és garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét vagy névértékét a céltartalékok levonása után.

17.2. Nemteljesítő kitettségek be- és kiáramlásai - hitelek és előlegek ügyfélszektor szerint (18.1.)

239i. A 18.1. táblában kell feltüntetni - a kereskedési célú pénzügyi eszközként vagy kereskedési céllal tartottként besorolt hitelek és előlegek kivételével - azon hitelek és előlegek be- és kiáramlásait, amelyeket az e rész 213-239. vagy 260. bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a nemteljesítő kitettségek kategóriájába besoroltak vagy onnan máshová átsoroltak. A nemteljesítő hitelek és előlegek be- és kiáramlásait ügyfélszektor szerint kell részletezni.

239ii. A nemteljesítő kitettségek kategóriájának beáramlásait kumulatív alapon, a pénzügyi év kezdetétől kell feltüntetni. A beáramlás tükrözi azon kitettségek bruttó könyv szerinti értékét, amelyek az időszak alatt nemteljesítővé váltak az e rész 213-239. vagy 260. bekezdésében meghatározottak szerint, beleértve a vásárolt nemteljesítő kitettségeket. Szintén beáramlásként kell feltüntetni a nemteljesítő kitettség bruttó könyv szerinti értékében a felhalmozott kamatok miatt, vagy a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének növekedése miatt bekövetkezett növekedést.

239iii. Olyan kitettség esetében, amelyet az időszak alatt több alkalommal nemteljesítőből teljesítővé soroltak át vagy fordítva, a be- és kiáramlások összegét a (teljesítő vagy nemteljesítő) kitettség pénzügyi év kezdetén vagy kezdeti megjelenítéskor fennálló státuszának és az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban fennálló státuszának összehasonlítása alapján kell megállapítani.

239iv. A nemteljesítő kitettségek kategóriájának kiáramlásait kumulatív alapon, a pénzügyi év kezdetétől kell feltüntetni. A kiáramlás tükrözi azon kitettségek bruttó könyv szerinti értékének összegét, amelyeknek nemteljesítő státusza az időszak alatt megszűnik, és adott esetben magában foglalja a kitettség részleges vagy teljes kivezetése keretében végrehajtott leírások összegét. Szintén kiáramlásként kell feltüntetni a nemteljesítő kitettség bruttó könyv szerinti értékében a fizetett kamatok miatt, vagy a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének csökkenése miatt bekövetkezett csökkenést.

239v. Kiáramlást a következő esetekben kell feltüntetni:

a) egy nemteljesítő kitettség teljesíti a nemteljesítőként való besorolás megszüntetésére vonatkozó kritériumokat az e rész 228-232. bekezdésében meghatározottak szerint, és átsorolják a teljesítő nem átstrukturált vagy teljesítő átstrukturált kategóriába;

b) egy nemteljesítő kitettséget részben vagy egészében visszafizetnek; részleges visszafizetés esetében csak a visszafizetett összeget kell kiáramlásként besorolni;

c) biztosíték likvidálásra kerül, beleértve az egyéb likvidálás vagy jogi eljárások miatti kiáramlásokat, például jogi eljárás útján kapott biztosítéktól eltérő eszközök likvidálása, valamint a biztosíték önkéntes értékesítése;

d) az intézmény birtokba veszi a biztosítékot az e rész 175. bekezdésében említettek szerint, beleértve a hitel/eszköz cserét, az önkéntes lemondást és a hitel-tőke konverziót;

e) nemteljesítő kitettséget értékesítenek;

f) egy nemteljesítő kitettséghez tartozó kockázat átruházásra kerül, és a kitettség teljesíti a kivezetés kritériumait;

g) nemteljesítő kitettség részlegesen vagy teljes mértékben leírásra kerül; részleges leírás esetében csak a leírt összeg sorolható be kiáramlásként;

h) egy nemteljesítő kitettségnek, vagy nemteljesítő kitettség részeinek nemteljesítő státusza egyéb okokból szűnik meg.

239vi. A nemteljesítő kitettség egyik számviteli portfólióból egy másikba való átsorolását sem beáramlásként, sem kiáramlásként nem kell feltüntetni. Kivételként a nemteljesítő kitettségnek bármely számviteli portfólióból az "értékesítésre tartott" kategóriába való átsorolását az eredeti számviteli portfólióból való kiáramlásként és az "értékesítésre tartott" kategóriába való beáramlásként kell feltüntetni.

239vii. Az alábbi kitettségeket külön sorokban kell feltüntetni:

a) a 239ix. bekezdés meghatározása szerinti, kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek, kkv-knak nyújtott kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek és kkv-któl eltérő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek szerinti bontásban;

b) ingatlannal fedezett hitelek az e rész 86. bekezdésének a) pontjában és 87. bekezdésében meghatározottak szerint;

c) fogyasztási hitelek az e rész 88. bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint.

17.3. Kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek és ingatlannal fedezett hitelekkel kapcsolatos kiegészítő információk (18.2.)

239viii. A 18.2. tábla a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelekre, illetve a nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott, kereskedelmi vagy lakóingatlannal fedezett hitelekre vonatkozó információkat tartalmazza, hitelfedezeti arány szerinti bontásban. A kereskedési céllal tartott, kereskedési célú pénzügyi eszköz és értékesítésre tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok besorolású hiteleket és előlegeket nem kell feltüntetni.

239ix. A "Kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek" az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló ERKT-ajánlás ( 21 ) 2. szakasza 1. fejezetének 1. bekezdésében meghatározott kitettségeket foglalja magában.

239x. A hitelfedezeti arányt az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló ERKT-ajánlás 2. szakasza 1. fejezetének 1. bekezdésében meghatározott "aktuális hitelfedezeti arány" kiszámítására vonatkozó módszernek megfelelően kell kiszámítani.

239xi. A hitelek fedezetéül kapott biztosítékokra és kapott pénzügyi garanciákra vonatkozó információkat az e rész 239. bekezdésével összhangban kell feltüntetni. Következésképpen a kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét.

18. ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEK (19.)

240. A 19. tábla alkalmazásában átstrukturált kitettségek az olyan kölcsönszerződések, amelyek tekintetében átstrukturálási intézkedéseket alkalmaztak. Az átstrukturálási intézkedések olyan adósnak nyújtott engedmények, akinek nehézségei vannak vagy várhatóan nehézségei lesznek pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésével (pénzügyi nehézségek).

241. A 19. tábla alkalmazásában az engedmény veszteséget eredményezhet a hitelező számára és a következő esetek valamelyikére utal:

a) valamely szerződés azon feltételeinek módosítása, amelyeknek az adós pénzügyi nehézségeiből adódó, elégtelen adósságszolgálati képessége miatt várhatóan nem tud eleget tenni (problémás kölcsön), és amely módosítást nem hajtották volna végre, ha az adósnak nincsenek pénzügyi nehézségei;

b) valamely problémás kölcsönszerződés teljes vagy részleges újrafinanszírozása, amelyre nem került volna sor, ha az adósnak nincsenek pénzügyi nehézségei.

242. Engedménynek tekintendő legalább a következők egyike:

a) az adós javát szolgáló eltérés a szerződés módosított és módosítás előtti feltételei között;

b) kedvezőbb feltételek alkalmazása a módosított szerződésben, mint amelyeket az intézmény a hasonló kockázati profilú más adósoknak biztosított volna az említett kedvezőbb feltételek alkalmazásának időpontjában.

243. Azon záradékok alkalmazása, amelyek segítségével az adós - azokat saját mérlegelési jogkörében alkalmazva - módosíthatja a szerződés feltételeit (beépített átstrukturálási záradékok), engedményként kezelendő, amennyiben az intézmény jóváhagyja e záradékok alkalmazását és megállapítja, hogy az adós pénzügyi nehézségekkel küzd.

244. A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában az "újrafinanszírozás" olyan kölcsönszerződések alkalmazását jelenti, amelyeknek célja olyan más kölcsönszerződések teljes vagy részleges visszafizetésének biztosítása, amelyek feltételeinek az adós nem tud megfelelni.

245. A 19. tábla alkalmazásában az "adós" magában foglalja az adós csoportjába tartozó mindazon jogi személyeket, amelyek a számviteli konszolidáció körébe tartoznak, továbbá azokat a természetes személyeket, akik a csoportot ellenőrzik.

246. A 19. tábla alkalmazásában a "követelés" magában foglalja a hiteleket és előlegeket (beleértve a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a visszavonható és visszavonhatatlan, adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, ideértve azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt hitelnyújtási elkötelezettségeket, amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában eszközök. A "követelés" nem tartalmazza a kereskedési céllal tartott kitettségeket.

247. A "követelés" magában foglalja az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok közé sorolt hiteleket és előlegeket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

248. A 19. tábla alkalmazásában a "kitettség" jelentése ugyanaz, mint a "követelés" jelentése e rész 246. és 247. bekezdésében.

249. Az e melléklet 1. részének 15. bekezdésében felsorolt, IFRS szerinti számviteli portfóliókat, továbbá az e melléklet 1. részének 16. bekezdésében felsorolt, a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti számviteli portfóliókat e rész 233. bekezdésének megfelelően a 19. táblában kell jelenteni.

250. A 19. tábla alkalmazásában "intézmény" az átstrukturálási intézkedéseket alkalmazó intézmény.

251. A 19. táblában a "követelés" vonatkozásában a "bruttó könyv szerinti érték"-et az e melléklet 1. része 34. bekezdésének megfelelően kell megadni. Az olyan adott hitelnyújtási elkötelezettségek vonatkozásában, amelyek mérlegen kívüli kitettségek, az e melléklet jelen részének 118. bekezdésében meghatározottak szerinti névértéket kell feltüntetni.

252. A kitettségek átstrukturáltnak tekintendők, amennyiben engedmény került nyújtásra, függetlenül attól, hogy van-e késedelem, illetve hogy a kitettségeket az alkalmazandó számviteli kerettel, illetve a CRR 178. cikkével összhangban értékvesztettként vagy nemteljesítőként (defaulted) sorolták-e be. A kitettségek nem tekintendők átstrukturáltnak, ha az adós nem küzd pénzügyi nehézségekkel. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a módosított pénzügyi eszközöket (az IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék) átstrukturáltként kell kezelni, ha az e melléklet jelen részének 240. és 241. bekezdése szerinti engedmény biztosítására került sor, függetlenül attól, hogy volt-e módosítás a pénzügyi eszköz hitelkockázatában a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett változás miatt. A következők bármelyike átstrukturálási intézkedésnek tekintendő:

a) olyan módosított szerződés, amelyet a módosítás előtt nemteljesítőnek minősítettek, vagy amely a módosítás hiányában nemteljesítőnek minősülne;

b) olyan szerződésmódosítás, amely a követelés egészének vagy egy részének leírások révén történő elengedését tartalmazza;

c) az intézmény jóváhagyja a beépített átstrukturálási záradék alkalmazását egy nemteljesítő vagy a záradék alkalmazása nélkül nemteljesítőnek minősülő adós számára;

d) az intézmény által egy további követelés tekintetében nyújtott engedménnyel egyidejűleg vagy ahhoz közeli időpontban az adós az intézménnyel fennálló másik, nemteljesítő vagy az újrafinanszírozás hiányában nemteljesítőnek minősülő szerződés vonatkozásában tőke- vagy kamattörlesztést teljesített.

253. A biztosíték érvényesítésével teljesített visszafizetést magában foglaló módosítás átstrukturálási intézkedésként kezelendő, ha a módosítás engedményt is magában foglal.

254. Az alábbi esetek bármelyikében megcáfolható módon vélelmezhető, hogy átstrukturálásra került sor:

a) a módosított szerződés a módosítást megelőző három hónap során legalább egyszer teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben volt (anélkül, hogy nemteljesítő lett volna) vagy a módosítás hiányában teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben lett volna;

b) az intézmény által egy további követelés tekintetében nyújtott engedménnyel egyidejűleg vagy ahhoz közeli időpontban az adós az intézménnyel fennálló másik, az újrafinanszírozást megelőző három hónap során legalább egyszer teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben lévő szerződése tekintetében tőke- vagy kamattörlesztést teljesített;

c) az intézmény jóváhagyja a beépített átstrukturálási záradékok alkalmazását a 30 napot meghaladó késedelemben lévő vagy a záradékok alkalmazása nélkül 30 napot meghaladó késedelmet elérő adósok számára.

255. A pénzügyi nehézségek a 245. bekezdésben meghatározottak szerinti adós szintjén vizsgálandók. Csak azok a kitettségek tekintendők átstrukturált kitettségnek, amelyekre átstrukturálási intézkedéseket alkalmaztak.

256. Az átstrukturált kitettségeket a nemteljesítő kitettségek kategóriában vagy a teljesítő kitettségek kategóriában kell szerepeltetni e rész 213-239. és 260. bekezdésének megfelelően. Az átstrukturált kitettségként való besorolás megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az átstrukturált kitettség teljesítőnek minősül, ideértve a kitettség nemteljesítő kitettség kategóriából történő átsorolásának esetét is, amelyre arra tekintettel kerül sor, hogy az adós pénzügyi helyzetének vizsgálata azt mutatja, hogy már nem teljesülnek a nemteljesítőként való besorolás feltételei;

b) az átstrukturált kitettség teljesítővé minősítésétől számítva legalább kétéves időszak telt el (próbaidőszak);

c) a próbaidőszak minimum felében a jelentéktelennél nagyobb mértékű rendszeres tőke- vagy kamattörlesztésre került sor;

d) a próbaidőszak végén az adós egyetlen kitettsége sincs 30 napot meghaladó késedelemben.

257. Amennyiben a próbaidőszak végén nem teljesülnek a 256. bekezdésben említett feltételek, a kitettséget mindaddig próbaidőszakban lévő átstrukturált teljesítő kitettségként kell kezelni, amíg a feltételek mindegyike nem teljesül. A feltételeket legalább negyedévente meg kell vizsgálni.

258. Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartott befektetett eszközként besorolt átstrukturált kitettségeket továbbra is átstrukturált kitettségként kell besorolni.

259. Egy átstrukturált kitettséget az átstrukturálási intézkedések alkalmazásának időpontjától kezdve teljesítőnek lehet tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az átstrukturálás nem eredményezte a kitettség nemteljesítővé minősítését;

b) az átstrukturálás időpontjában a kitettség nem minősült nemteljesítő kitettségnek.

260. Ha a próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség esetében újabb átstrukturálásra kerül sor, vagy a próbaidőszakban lévő, nemteljesítő kategóriából átsorolt átstrukturált kitettség 30 napot meghaladóan késedelmessé válik, a kitettséget nemteljesítőként kell besorolni.

261. Az "Átstrukturált teljesítő kitettségek" (átstrukturálási intézkedéssel érintett teljesítő kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek nem teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és a teljesítő kitettségek kategóriába kerültek. Az átstrukturált teljesítő kitettségek addig vannak próbaidőszakban, amíg nem teljesülnek az e rész 256. és 259. bekezdésében meghatározott kritériumok. Azokat a próbaidőszakban lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyeket a nemteljesítő kitettségek kategóriájából soroltak át, a teljesítő átstrukturált kitettségeken belül külön, az "ebből: Próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség" oszlopban kell feltüntetni.

262. Az "Átstrukturálási intézkedéssel érintett nemteljesítő kitettségek" (nemteljesítő átstrukturált kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és bekerültek a nemteljesítő kitettségek kategóriába. Ezen nemteljesítő átstrukturált kitettségek a következőket foglalják magukban:

a) azon kitettségek, amelyek az átstrukturálás következtében váltak nemteljesítővé;

b) azon kitettségek, amelyek az átstrukturálást megelőzően nemteljesítők voltak;

c) a teljesítő kitettségek közül átsorolt átstrukturált kitettségek, ideértve a 260. bekezdés alkalmazása során átsorolt kitettségeket.

263. Amennyiben az átstrukturálási intézkedéseket kiterjesztik olyan kitettségekre, amelyek az átstrukturálási intézkedések kiterjesztését megelőzően nemteljesítők voltak, ezen átstrukturált kitettségek összegét külön kell feltüntetni az "ebből: átstrukturálás előtt nemteljesítő kitettségek átstrukturálása" oszlopban.

264. Az átstrukturálási intézkedéssel érintett következő nemteljesítő kitettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni:

a) az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek tekintett kitettségek. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az értékvesztett eszközök összegét (3. szakasz) összegét kell ebben az oszlopban megadni, ideértve az e rész 77. bekezdésével összhangban ebben a szakaszban feltüntetett vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközöket;

b) azok a kitettségek, amelyek tekintetében a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítés (default) következett be.

265. Az "Újrafinanszírozás" oszlop az átstrukturálásnak minősülő újrafinanszírozási ügylet részeként nyújtott új szerződés bruttó könyv szerinti értékét (újrafinanszírozó kölcsön), valamint a régi, visszafizetett szerződés még fennálló bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza.

266. A módosításokat és újrafinanszírozást egyaránt tartalmazó átstrukturált kitettségeket a cash-flowra nagyobb hatással lévő intézkedéstől függően a "Módosított szerződéses feltételű instrumentumok" vagy az "Újrafinanszírozás" oszlopban kell feltüntetni. A több bank által közösen biztosított újrafinanszírozást az adatszolgáltató intézmény által nyújtott újrafinanszírozó kölcsönrész teljes összegéig, illetve az újrafinanszírozott követelésnek az adatszolgáltató intézménynél még fennálló teljes összegéig kell feltüntetni az "Újrafinanszírozás" oszlopban. Több követelés egy új követeléssé történő átcsomagolását módosításként kell feltüntetni, hacsak nem jár együtt olyan újrafinanszírozási ügylettel, amely nagyobb hatást gyakorol a cash-flowra. Amennyiben valamely problémás kitettség feltételeinek módosítása révén történő átstrukturálása az adott kitettség kivezetését és egy új kitettség megjelenítését eredményezi, ezen új kitettséget átstrukturált követelésként kell kezelni.

267. A halmozott értékvesztést, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét és a céltartalékokat e rész 11., 69-71., 106. és 110. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni.

268. Az átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségek fedezeteként kapott biztosítékot és garanciákat valamennyi átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségre vonatkozóan fel kell tüntetni, függetlenül azok teljesítő vagy nemteljesítő státuszára. Emellett az átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetéül kapott biztosítékokat és pénzügyi garanciákat külön kell feltüntetni. A kapott biztosítékok és kapott garanciák feltüntetendő összegét e rész 172. és 174. bekezdésével összhangban kell kiszámítani. A feltüntetett biztosítékok és garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó mérlegen belüli kitettség könyv szerinti értékét vagy a kapcsolódó mérlegen kívüli kitettség névértékét a céltartalékok levonása után.

19. FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS (20.)

269. A 20. táblát akkor kell kitölteni, ha az intézmény átlépi az e rendelet 5. cikke a) pontjának (4) alpontjában meghatározott küszöbértéket.

19.1. Földrajzi megoszlás a tevékenység helye szerint (20.1-20.3.)

270. A 20.1-20.3. táblákban szereplő tevékenységek helye szerinti földrajzi megoszlás különbséget tesz a "hazai tevékenységek" és "nem hazai tevékenységek" között. E rész alkalmazásában a tevékenység "helye" a megfelelő eszközt vagy kötelezettséget megjelenítő jogi személy cégbejegyzése szerinti joghatóságot jelenti. Fióktelepek esetében a fióktelep székhelye szerinti joghatóságot jelenti. A "hazai" az abban a tagállamban megjelenített tevékenységeket tartalmazza, ahol az adatszolgáltató intézmény található.

19.2. Földrajzi megoszlás az ügyfél székhelye szerint (20.4-20.7.)

271. A 20.4-20.7. tábla a közvetlen ügyfél székhelyén alapuló "országonkénti" adatokat tartalmaz e melléklet 1. része 43. bekezdésének megfelelően. A megadott részletezés tartalmazza minden egyes olyan külföldi ország rezidenseivel szembeni kitettségeket vagy kötelezettségeket, amelyekkel szemben az intézmény kitettséggel rendelkezik. A nemzetközi szervezetekkel és multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségeket vagy kötelezettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz kell rendelni, hanem az "Egyéb országok" földrajzi területhez.

272. A "Származtatott ügyletek" tartalmazza az IFRS vagy a GAAP szerinti, a 10. és a 11. táblában feltüntetett kereskedési célú származtatott ügyleteket, többek között a gazdasági fedezeti ügyleteket, valamint a származtatott fedezeti ügyleteket.

273. Az IFRS szerinti, kereskedési céllal tartott eszközöket és a GAAP szerinti kereskedési célú eszközöket elkülönítve kell azonosítani. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket e rész 93. bekezdésének megfelelően kell meghatározni. A LOCOM-módszer szerint értékelt azon eszközöket, amelyekhez hitelkockázatból eredő értékelési korrekció kapcsolódik, értékvesztettnek kell tekinteni.

274. A 20.4. és 20.7. táblában az e rész 69-71. bekezdésében meghatározottak szerinti "Halmozott értékvesztés"-t és "Hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében"-t kell feltüntetni.

275. A 20.4. táblában a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az e melléklet 1. részének 34. bekezdésében meghatározottak szerinti "bruttó könyv szerinti érték"-et kell megadni. A származtatott ügyletek és a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a feltüntetendő érték a könyv szerinti érték. Az "ebből: nemteljesítő" oszlopban az e rész 213-239. vagy 260. bekezdésében meghatározottak szerinti hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat kell feltüntetni. A 19. tábla alkalmazásában a követelésátstrukturálás tartalmaz minden olyan kölcsönszerződést, melyekre kiterjesztik az e rész 240-268. bekezdésében meghatározott átstrukturálási intézkedéseket.

276. A 20.5. táblában az "Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék" tartalmazza az IAS 37 szerint értékelt céltartalékokat, az IFRS 4-nek megfelelően biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit, és az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelnyújtási elkötelezettségekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalékokat, továbbá az elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalékokat a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint, e rész 11. bekezdésének megfelelően.

277. A 20.7. táblában a nem kereskedési céllal tartott hiteleket és előlegeket a NACE kódok szerinti besorolással, "országonként" kell megadni. A NACE-kódokat az első részletezési szinttel ("nemzetgazdasági ág" szerint) kell megadni. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelek és előlegek ugyanazokra a portfóliókra utalnak, mint e rész 93. bekezdésének meghatározása.

20. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK: OPERATÍV LÍZINGBE ADOTT ESZKÖZÖK (21.)

278. Az e rendelet 9. cikkének e) pontja szerinti küszöbérték kiszámítása céljából azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket az intézmény (lízingbe adó) az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében operatív lízingnek minősülő megállapodás keretében harmadik félnek lízingbe adott, el kell osztani a tárgyi eszközök teljes összegével.

279. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az intézmény (lízingbe adó) által operatív lízing keretében harmadik félnek lízingbe adott eszközöket az értékelési módszer szerint kell részletezni.

21. VAGYONKEZELÉS, LETÉTKEZELÉS ÉS EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK (22.)

280. Az e rendelet 9. cikkének f) pontja szerinti küszöbérték kiszámítása céljából a "nettó díj- és jutalékbevétel" a "díj- és jutalékbevételek" valamint a "díj- és jutalékráfordítások" közötti különbség abszolút értéke. Ugyanebből a célból a "nettó kamat" összege a "kamatbevételek" és "kamatráfordítások" közötti különbség abszolút értéke.

21.1. Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint (22.1.)

281. A díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat a tevékenység típusa szerint kell megadni. Az IFRS szerinti elszámolás esetén ez a tábla tartalmazza a következőktől eltérő díj- és jutalékbevételeket, valamint díj- és jutalékráfordításokat:

a) a pénzügyi instrumentumok effektív kamatlábának kiszámításakor figyelembe vett összegek (az IFRS 7 20. bekezdésének c) pontja);

b) az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból származó összegek (az IFRS 7 20. bekezdése c) pontjának i. alpontja).

282. A közvetlenül az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket nem kell feltüntetni. Ezek a tranzakciós költségek az említett pénzügyi instrumentumok kezdeti megszerzési/kibocsátási értékének részét képezik, és hátralévő futamidejük során az effektív kamatláb alkalmazásával az eredménnyel szemben amortizálódnak (lásd az IFRS 9 5.1.1. bekezdését).

283. Az IFRS szerinti elszámolás esetében a közvetlenül az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket a "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, nettó", a "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége, nettó" és az "Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó" kategóriákban kell szerepeltetni, azon számviteli portfóliótól függően, amelybe ezek a tranzakciók költségek besoroltak. Az említett tranzakciós költségek nem képezik részét a szóban forgó pénzügyi instrumentumok kezdeti megszerzési/kibocsátási értékének, és az eredménnyel szemben azonnal meg kell jeleníteni őket.

284. Az intézményeknek a díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat a következő kritériumok szerint kell feltüntetniük:

a) "Értékpapírok. Kibocsátások" a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott értékpapírok keletkeztetésében vagy kibocsátásában történt részvételért kapott díjakat és jutalékokat tartalmazza;

b) "Értékpapírok. Transzfermegbízások" az értékpapírok vételére vagy eladására vonatkozó ügyfélmegbízások felvétele, továbbítása és végrehajtása során képződött díjakat és jutalékokat tartalmazza;

c) "Értékpapírok. Értékpapírokkal kapcsolatos egyéb díj- és jutalékbevételek" a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott értékpapírokhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások nyújtása során az intézmény által megtermelt díjakat és jutalékokat tartalmazza;

d) a díj- és jutalékráfordítások alatt az "értékpapírok" tétel magában foglalja az intézménynek akkor felszámított díjakat és jutalékokat, amikor értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatásokat vesz igénybe, függetlenül attól, hogy az értékpapírokat az intézmény keletkeztette vagy bocsátotta ki, vagy nem;

e) "Vállalati pénzügyek. M&A tanácsadás" tartalmazza a vállalati ügyfelek fúziókkal és felvásárlásokkal kapcsolatos tevékenységével összefüggő tanácsadási szolgáltatásokért felszámított díjakat és jutalékokat;

f) "Vállalati pénzügyek. Treasury szolgáltatások" tartalmazza a vállalati ügyfeleknek nyújtott tőkepiaci tanácsadással kapcsolatos vállalati pénzügyi szolgáltatásokért felszámított díjakat és jutalékokat;

g) "Vállalati pénzügyek. Vállalati pénzügyi tevékenységekkel kapcsolatos egyéb díj- és jutalékbevételek" tartalmaz minden egyéb vállalati pénzügyekkel kapcsolatos díjat és jutalékot;

h) a "Díj alapú tanácsadás" tartalmazza az ügyfeleknek nyújtott olyan tanácsadási szolgáltatásokért felszámított díjakat és jutalékokat, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a vagyonkezeléshez, mint például a privátbanki szolgáltatások díjai. A fúziókkal és felvásárlásokkal kapcsolatos tanácsadás díját nem itt kell feltüntetni, hanem a "Vállalati pénzügyek. M&A tanácsadás" tételben;

i) az "Elszámolás és teljesítés" az intézménynek szerződő felekben, elszámolási és teljesítési rendszerekben való részvétele során az intézmény által megtermelt (az intézményre terhelt) díj- és jutalékbevételeket (díj- és jutalékráfordításokat) tartalmazza;

j) a "Vagyonkezelés", "Letétkezelés", "Kollektív befektetésekkel kapcsolatos központi adminisztrációs szolgáltatás" és "Bizalmi vagyonkezelői tranzakciók" az ezen szolgáltatásokat nyújtó intézmény által megtermelt (az intézményre terhelt) díj- és jutalékbevételeket (díj- és jutalékráfordításokat) tartalmazza;

k) a "Pénzforgalmi szolgáltatások" tartalmazza az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 22 ) I. mellékletében említett pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó (igénybe vevő) intézmény által megtermelt (rá terhelt) díj- és jutalékbevételeket. A díj- és jutalékbevételekre vonatkozó információkat külön kell feltüntetni a folyószámlákra, hitelkártyákra, betéti kártyákra és egyéb kártyás fizetésekre, az átutalásokra és egyéb fizetési megbízásokra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb díj- és jutalékbevételekre vonatkozóan. A "Pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb díj- és jutalékbevételek" tartalmazza az intézmény ATM-hálózatának nem az intézmény által kibocsátott kártyákkal történő használatáért felszámított díjakat. A hitel-, betéti és egyéb kártyákkal kapcsolatos díj- és jutalékráfordításokra vonatkozó információkat külön kell feltüntetni;

l) az "Forgalmazott, de nem kezelt ügyfélforrások [terméktípus szerint]" tartalmazza a prudenciális csoportba nem tartozó gazdálkodó egységek által kibocsátott termékeknek a csoport meglévő ügyfelei közötti történő forgalmazásáért kapott díj- és jutalékbevételeket. Ezt az információt terméktípus szerint kell megadni;

m) a díj- és jutalékráfordítások alatt a "Termékek külső forgalmazása" tartalmazza az intézmény termékeinek és szolgáltatásainak külső ügynökhálózat révén/külső szolgáltatókkal, például jelzáloghitel-üzletkötőkkel, online hitelplatformokkal vagy FinTech frontendekkel kötött forgalmazási megállapodások révén történő forgalmazásának ráfordításait;

n) a "Strukturált finanszírozás" a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott pénzügyi instrumentumok, kivéve értékpapírok, keletkeztetésében vagy kibocsátásában történt részvételért kapott díjakat és jutalékokat tartalmazza;

o) a "Hitelszolgálati tevékenység"-ből származó díjak a bevételi oldalon tartalmazzák az intézmény által a nyújtott hitelszolgálati szolgáltatás során megtermelt díj- és jutalékbevételeket, költségoldalon pedig a hitelszolgálatot nyújtók által az intézményre terhelt díj- és jutalékráfordításokat;

p) az "Adott hitelnyújtási elkötelezettségek" és az "Adott pénzügyi garanciák" az e tevékenységek kezdetben "egyéb kötelezettségek" között megjelenített díjainak és jutalékainak az időszak alatt bevételként megjelenített amortizációjának összegét tartalmazzák;

q) a "Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek" és a "Kapott pénzügyi garanciák" az intézmény által a hitelnyújtási elkötelezettséget vagy a pénzügyi garanciát nyújtó félnek felszámított költség következményeként az időszakban ráfordításként megjelenített, és kezdetben "egyéb eszköz"-ként megjelenített díj- és jutalékráfordításokat tartalmazza;

r) a "Nyújtott hitelek" alatt azokat a díjakat és jutalékokat kell feltüntetni, amelyeket a hitelnyújtás folyamata során számítanak fel, de nem képezik részét az effektív kamatláb számításának;

s) a "Deviza" tartalmazza a devizaszolgáltatások (többek között külföldi bankjegyek és érmék átváltása) díj- és jutalékbevételeit (ráfordításait) (nemzetközi csekkek díjai, vételi és eladási ár közti különbözet stb.), valamint a nemzetközi tranzakciók díjbevételeit/ráfordításait. Ha a devizatranzakcióknak tulajdonítható bevételeket (ráfordításokat) el lehet különíteni a hitelkártyához/betéti kártyához kapcsolódó egyéb díjbevételektől, akkor ez a tétel tartalmazza a hitel- vagy betéti kártya révén generált, devizához kapcsolódó díjakat és jutalékokat is.

t) az "Áru" tartalmazza az árukkal foglalkozó üzletághoz kapcsolódó díj- és jutalékbevételeket, az árukereskedéshez kapcsolódó bevételeket, amelyeket egyéb működési bevételként kell feltüntetni;

u) Az "Egyéb díj- és jutalékbevétel (ráfordítás)" tartalmazza az intézmény által termelt (rá terhelt) azon díj- és jutalékbevételeket (ráfordításokat), amelyeket az egyéb felsorolt tételek egyikéhez sem lehet hozzárendelni.

21.2. A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök (22.2.)

285. A vagyonkezeléshez, letétkezelési feladatokhoz és az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzleti tevékenységeket a következő fogalmak szerint kell részletezni:

a) A "Vagyonkezelés" a közvetlenül az ügyfelek tulajdonában álló azon eszközökre vonatkozik, amelyeket az intézmény kezel. a "Vagyonkezelés"-t ügyféltípusonként kell feltüntetni: kollektív befektetések, nyugdíjalapok, diszkrecionális alapon kezelt ügyfélportfóliók és egyéb befektetési eszközök;

b) a "Letétkezelt eszközök" az intézmény által nyújtott, és a pénzügyi instrumentumok ügyfelek megbízásából történő megőrzésére és nyilvántartására irányuló szolgáltatásra, valamint letéti őrzéshez kapcsolódó szolgáltatásokra, mint például készpénz, illetve biztosíték kezelésére vonatkozik. A "Letétkezelt eszközök"-et azon ügyféltípusok szerint kell megadni, amelyek eszközeit az intézmény őrzi, megkülönböztetve a kollektív befektetési vállalkozásokat és egyéb ügyfeleket. Az "ebből: más gazdálkodó egységekre bízott" tétel a letétkezelt eszközök közé tartozó azon eszközök összegére vonatkozik, amelyek tekintetében az intézmény a tényleges őrzéssel más gazdálkodó egységeket bízott meg;

c) a "Kollektív befektetésekkel kapcsolatos központi adminisztrációs szolgáltatás" az intézmény által a kollektív befektetési vállalkozásoknak nyújtott adminisztratív szolgáltatásokra vonatkozik. Többek között ide tartoznak a transzferügynökök szolgáltatásai, a számviteli dokumentumok összeállítása, a tájékoztató elkészítése, a befektetőknek szánt pénzügyi beszámolók és minden egyéb dokumentum elkészítése, a levelezés lebonyolítása a befektetőknek szánt pénzügyi beszámolók és minden egyéb dokumentum terjesztésével, a kibocsátások és visszaváltások lebonyolítása és a befektetők jegyzékének vezetése, valamint a nettó eszközérték kiszámítása;

d) a "Bizalmi vagyonkezelői tranzakciók" azokra a tevékenységekre vonatkozik, amelyek esetében az intézmény saját nevében, de ügyfelei számlájára és kockázatára jár el. A bizalmi vagyonkezelői tranzakciók során az intézmény gyakran nyújt szolgáltatásokat, például letéti és vagyonkezelői szolgáltatásokat strukturált gazdálkodó egységek számára, vagy egyedi alapon végzett portfóliókezelést. Az összes bizalmi vagyonkezelői tranzakciót kizárólag ennél a tételnél kell feltüntetni függetlenül attól, hogy az intézmény nyújt-e egyéb szolgáltatásokat;

e) a "Pénzforgalmi szolgáltatások" az (EU) 2015/2366 irányelv I. mellékletében felsorolt pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozik;

f) az "Ügyfelek elosztott, de nem kezelt forrásai" a prudenciális csoportba nem tartozó intézmények által kibocsátott azon termékekre vonatkozik, amelyeket az intézmény meglévő ügyfelei között osztott szét. Ezt a tételt terméktípus szerint kell megadni;

g) "A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök összege" tartalmazza az eszközök azon összegét a valós érték használatával, amelyekhez kapcsolódóan az intézmény eljár. Ha a valós érték nem áll rendelkezésre, egyéb értékelési alap, például a névérték is használható. Ha az intézmény olyan szervezeteknek nyújt szolgáltatást, mint például a kollektív befektetési vállalkozások vagy nyugdíjalapok, az érintett eszközöket azon az értéken is fel lehet tüntetni, amelyen ezek a szervezetek az eszközöket saját mérlegükben megjelenítik. A feltüntetett összegeknek tartalmazniuk kell a felhalmozott kamatokat is, ahol alkalmazandó.

22. ÉRDEKELTSÉGEK NEM KONSZOLIDÁLT STRUKTURÁLT GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN (30.)

286. A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában a "lehívott likviditási támogatás" a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységeknek nyújtott hitelek és előlegek könyv szerinti értékének, valamint a tartott, nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyv szerinti értékének összegét jelenti.

287. "Az adatszolgáltató intézménynél a tárgyidőszakban felmerült veszteségek" tartalmazza az értékvesztés miatti veszteségeket, valamint az adatszolgáltató intézménynél az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban felmerült egyéb veszteségeket, amelyek az intézmény nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségeit érintik.

23. KAPCSOLT FELEK (31.)

288. Az intézményeknek meg kell adniuk a mérleg szerinti és mérlegen kívüli kitettségekhez kapcsolódó összegeket vagy tranzakciókat, ha az ügyfél az IAS 24 standardban említett kapcsolt fél.

289. A prudenciális csoport csoporton belüli tranzakcióit és csoporton belüli nyitott egyenlegeit ki kell szűrni. A "Leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek" kategóriánál az intézményeknek fel kell tüntetniük azokat a leányvállalatokkal szembeni egyenlegeket és tranzakciókat, amelyek kiszűrése nem történt meg, vagy azért, mert a leányvállalatok nem kerültek teljes mértékben konszolidálásra a prudenciális konszolidáció körén belül, vagy azért, mert a CRR 19. cikkével összhangban a leányvállalatok elhanyagolható jelentőségük miatt nem tartoznak a prudenciális konszolidáció körébe, vagy mert - egy szélesebb csoportba tartozó intézmények esetében - a végső anyavállalat leányvállalatai, nem pedig az intézmény leányvállalatai. A "Társult és közös vállalkozások" között az intézményeknek a csoportjukhoz tartozó közös vállalkozásokkal és társult vállalkozásokkal szembeni egyenlegek és tranzakciók azon részét kell szerepeltetniük, amelyek az arányos konszolidáció alkalmazása során nem kerültek kiszűrésre.

23.1. Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben (31.1.)

290. A "Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek" esetében azt az összeget kell megadni, amely a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek és egyéb elkötelezettségek nominális értékének és a kapott pénzügyi garanciák tekintetében "a garancia legmagasabb figyelembe vehető összegének" az összege a 119. bekezdésben meghatározottak szerint.

291. Az e rész 69-71. bekezdésében meghatározott "Értékvesztés és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében" tételt csak a nemteljesítő kitettségek vonatkozásában kell feltüntetni. A "Nemteljesítő mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalék" tartalmazza a céltartalékokat e rész 11., 106. és 111. bekezdésének megfelelően azon kitettségekre, amelyek e rész 213-239. bekezdésének meghatározása szerint nemteljesítők.

23.2. Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel való ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek (31.2.)

292. A "Pénzügyi eszközöktől eltérő eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség" tétel tartalmazza a kapcsolt felekkel történt ügyletkötés során a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó összes nyereséget vagy veszteséget. Ennek a tételnek tartalmaznia kell a kapcsolt felekkel történt ügyletkötés során a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget, amely az "Eredménykimutatás" bármely következő sorának részét képezi:

a) "Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség", a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti adatszolgáltatás esetén;

b) "Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség";

c) "Megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (-) veszteség";

d) "Megszűnt tevékenységek eredménye adófizetés után".

293. A "Nemteljesítő kitettségek értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" tartalmazza az e rész 213-239. bekezdésének megfelelően nemteljesítő kitettségek e rész 51-53. bekezdésében meghatározott értékvesztés miatti veszteségét. A "Nemteljesítő kitettségekre képzett céltartalékok vagy (-) céltartalékok visszaírása" tartalmazza az e rész 213-239. bekezdésében említettek szerint nemteljesítő, mérlegen kívüli kitettségek e rész 50. bekezdésében meghatározott céltartalékát.

24. CSOPORTSZERKEZET (40.)

294. Az intézményeknek részletes adatokat kell szolgáltatniuk az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában meglévő, a konszolidáció számviteli körében (teljesen vagy arányosan konszolidált) leányvállalatokra, közös vállalkozásokra és társult vállalkozásokra, valamint azon gazdálkodó egységekre vonatkozóan, amelyeket e rész 4. bekezdésének megfelelően a "Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba történt befektetések" tételben tüntetnek fel, ideértve azokat a gazdálkodó egységeket, amelyek esetében a befektetés értékesítésre tartott az IFRS 5 szerint. Az összes gazdálkodó egységet fel kell tüntetni, az általuk folytatott tevékenységtől függetlenül.

295. Azon tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat, amelyek nem teljesítik a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba, valamint az adatszolgáltató intézmény saját tulajdonában levő saját részvényekbe ("Saját részvények") történt befektetésként való besorolás kritériumait, ki kell zárni e táblából.

24.1. Csoportszerkezet: "intézményenként" (40.1.)

296. A következő adatokat intézményenként kell megadni, és a III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában a következő követelmények alkalmazandók:

a) "LEI-kód" a befektetést befogadó fél LEI-kódja. Amennyiben a befektetést befogadó félnek van LEI-kódja, azt meg kell adni;

b) "Az intézmény kódja" a befektetést befogadó fél azonosító kódja. Az intézmény kódja egy sorazonosító és a 40.1. tábla minden egyes sora esetében egyedi;

c) "Az intézmény neve" a befektetést befogadó neve;

d) a "Belépés időpontja" az a nap, amikor a befektetést befogadó belépett a csoportba;

e) "A befektetést befogadó jegyzett tőkéje" a befektetést befogadó által kibocsátott tőke teljes összege az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában;

f) "A befektetést befogadó saját tőkéje", "A befektetést befogadó mérlegfőösszege" és "A befektetést befogadó nyeresége (vesztesége)" a befektetést befogadó utolsó pénzügyi kimutatásaiban szereplő összegeket jelenti;

g) "A befektetést befogadó székhelye" a befektetést befogadó fél székhelye szerinti ország;

h) "A befektetést befogadó szektora" a partner szektorát jelenti az e melléklet 1. részének 42. pontjában említettek szerint;

i) a "NACE-kód"-ot a befektetést befogadó fő tevékenysége alapján kell megadni. Nem pénzügyi vállalatok esetében a NACE-kódokat az első részletezési szinttel (nemzetgazdasági ágak szerint) kell megadni. Pénzügyi vállalatok esetében a NACE-kódokat kétszintű részletességgel (ágazati szintek szerint) kell megadni;

j) a "Halmozott tőkerészesedés (%)" az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény birtokában lévő, tulajdonjogot megtestesítő instrumentumok százaléka;

k) a "Szavazati jogok (%)" az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában az intézmény birtokában lévő, tulajdonjogot megtestesítő instrumentumokhoz kapcsolódó szavazati jogok százaléka;

l) a "Csoportszerkezet [kapcsolat]" tartalmazza a végső anyavállalat és a befektetést befogadó közötti kapcsolatot (anyavállalat, az adatszolgáltató intézmény felett közös ellenőrzést gyakorló gazdálkodó egység, leányvállalat, közös vállalkozás vagy társult vállalkozás);

m) az "Elszámolási módszer [Számviteli csoport]" tétel tartalmazza a számviteli kezelés kapcsolatát a konszolidáció számviteli körével (teljes konszolidáció, arányos konszolidáció, tőkemódszer vagy egyéb);

n) az "Elszámolási módszer [CRR csoport]" tétel tartalmazza az elszámolási módszer és a konszolidáció CRR szerinti köre közötti kapcsolatot (teljes konszolidáció, arányos konszolidáció, tőkemódszer vagy egyéb);

o) a "Könyv szerinti érték" az intézmény mérlegében a sem teljesen, sem arányosan nem konszolidált, befektetést befogadók tekintetében megjelenített összegeket jelenti;

p) az "Akvizíció költsége" a befektetők által fizetett összeget jelenti;

q) "A befektetést befogadóhoz kapcsolódó cégérték" az adatszolgáltató intézmény konszolidált mérlegében a "cégérték" vagy a "leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések" között a befektetést befogadóra vonatkozóan szerepeltetett cégérték összegét jelenti;

r) "Az olyan befektetések valós értéke, amelyekre vonatkozóan nyilvánosan közzétett árjegyzés van" kategória az adatszolgáltatás időpontjában érvényes árat jelenti. Csak jegyzett instrumentumok esetében kell megadni.

24.2. Csoportszerkezet: "instrumentumonként" (40.2.)

297. A következő adatokat instrumentumonként kell megadni:

a) "Értékpapírkód" az értékpapír ISIN kódja. Az ISIN kóddal nem rendelkező értékpapírok esetében az értékpapírt egyedileg azonosító másik kódot kell megadni. Az "Értékpapírkód" és "A holdingtársaság kódja" összetett sorazonosítók és együttesen a 40.2. tábla egyes soraira vonatkozóan egyediek.

b) "A holdingtársaság kódja" a csoporton belül a befektetést tulajdonló intézmény azonosító kódja. "A holdingtársaság LEI kódja" az értékpapírt tartó társaság LEI kódja. Ha a holdingtársaságnak van LEI kódja, azt fel kell tüntetni;

c) "Az intézmény kódja", a "Halmozott tőkerészesedés (%)", a "Könyv szerinti érték" és az "Akvizíció költsége" tételek definíciója e rész 296. bekezdésében található. Az összegeknek meg kell egyezniük a kapcsolódó holding társaság által tartott értékpapírok összegével.

25. VALÓS ÉRTÉK (41.)

25.1. Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (41.1.)

298. Ebben a táblában az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékére vonatkozó adatokat kell megadni az IFRS 13 72., 76., 81. és 86. bekezdése szerinti hierarchia alkalmazásával. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szintén előírja a valós értéken értékelt eszközök különböző valósérték-szintek közötti allokációját, a nemzeti GAAP hatálya alá tartozó intézményeknek is ki kell tölteniük ezt a táblát.

25.2. A valós érték opció alkalmazása (41.2.)

299. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek tekintetében a valós érték opció alkalmazására vonatkozó információt ebben a táblában kell megadni.

300. A "Hibrid szerződések" tartalmazza a kötelezettségek vonatkozásában az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek számviteli portfóliójába besorolt hibrid pénzügyi instrumentumok egészének könyv szerinti értékét. Ez tehát teljes egészében tartalmazza a nem elkülönített hibrid instrumentumokat.

301. A "Hitelkockázat szempontjából kezelt" tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt instrumentumok könyv szerinti értékét azzal összefüggésben, hogy azokat az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívával fedezik a hitelkockázattal szemben.

26. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK: KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER SZERINT (42.)

302. Az "Ingatlanok, gépek és berendezések", a "Befektetési célú ingatlan" és "Egyéb immateriális javak" tételeket az értékelésükre használt kritériumoknak megfelelően kell feltüntetni.

303. Az "Egyéb immateriális javak" a cégértéktől eltérő összes immateriális javakat tartalmazza.

303i. Ha az intézmény a lízingbe vevő szerepét tölti be, külön információkat kell megadnia a lízingeszközökről (használatijog-eszközök).

27. CÉLTARTALÉKOK (43.)

304. Ez a tábla tartalmazza a "Céltartalékok" időszak eleji és végi könyv szerinti értékének egyeztetését a változások jellege szerint, kivéve az IFRS 9 szerint értékelt céltartalékokat, amelyeket a 12. táblában kell feltüntetni.

305. Az "IAS 37 szerint értékelt egyéb elkötelezettségek és adott garanciák és az IFRS 4 szerint értékelt adott garanciák" tartalmazza az IAS 37 szerint értékelt céltartalékokat, valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit.

28. MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK ÉS MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK (44.)

306. Ezek a táblák az intézmény összes meghatározott juttatási programjára vonatkozó halmozott adatokat tartalmazzák. Ha az intézménynek egynél több meghatározott juttatási programja van, az összes program összesített értékét kell feltüntetni.

28.1. A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői (44.1.)

307. A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevőire vonatkozó tábla a meghatározott juttatási programok összes nettó kötelezettségei (eszközei) halmozott jelenértékének egyeztetését, valamint a visszatérítési jogokat (IAS 19 140 . bekezdésének a), b) pontja) mutatja be.

308. "A meghatározott juttatási program nettó eszközei" többlet esetén tartalmazza a többlet azon összegeit, amelyeket a mérlegben meg kell jeleníteni, mivel azokra nem vonatkoznak az IAS 19 63. bekezdésében meghatározott limitek. Ennek a tételnek az összegét és az "Eszközként megjelenített visszatérítési jogok valós értéke" tájékoztató adatban megjelenített összeget a mérleg "Egyéb eszközök" tétele tartalmazza.

28.2. A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai (44.2.)

309. A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásaira vonatkozó tábla az intézmény összes meghatározott juttatási kötelme halmozott jelenértékének nyitó és záró egyenlegére vonatkozó egyeztetést mutatja. Az IAS 19 141 . bekezdésében felsorolt különböző elemek időszak alatti hatásait külön kell megjeleníteni.

310. A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változására vonatkozó táblában feltüntetett "Záró egyenleg [jelenérték]" összegének egyenlőnek kell lennie a "Meghatározott juttatási kötelmek jelenértéke" összegével.

28.3. Személyi jellegű ráfordítások a juttatás típusa szerint (44.3.)

311. A személyi jellegű ráfordítások juttatástípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:

a) a "Nyugdíjak és hasonló ráfordítások" az időszak alatt bármely munkaviszony megszűnése utáni szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelem (meghatározott hozzájárulási programok és meghatározott juttatási programok) tekintetében személyi jellegű kiadásként megjelenített összegeket tartalmazza, beleértve a kormány vagy társadalombiztosítási intézmények által fenntartott társadalombiztosítási alapokba (nyugdíjalapokhoz) befizetett, munkaviszony megszűnése utáni hozzájárulásokat;

b) a "Részvényalapú kifizetések" a vonatkozási időszak alatt a személyi jellegű kiadásként megjelenített részvényalapú kifizetések összegét tartalmazza;

c) a "Bérek és keresetek" tartalmazza az intézmény alkalmazottainak a munkájukért vagy szolgáltatásaikért járó javadalmazást, de nem tartalmazza a végkielégítéseket és a részvényalapú javadalmazást, amelyeket külön tételnél kell feltüntetni;

d) a "Társadalombiztosítási járulékok" tartalmazza a társadalombiztosítási alapokba befizetett hozzájárulásokat, a kormánynak vagy társadalombiztosítási intézményeknek jövőbeli szociális ellátásban való részesülés érdekében fizetett összegeket, de nem tartalmazza a munkaviszony megszűnése után a társadalombiztosítási alapokba nyugdíjak tekintetében befizetett hozzájárulásokat (hozzájárulások nyugdíjalapokhoz).

e) a "Végkielégítések" a szerződés idő előtti megszüntetéséhez kapcsolódó kifizetések, és magában foglalja az IAS 19 8. bekezdésében meghatározott végkielégítéseket is;

f) az "Egyéb típusú személyi jellegű ráfordítások" tartalmazza azokat a személyi jellegű ráfordításokat, amelyeket a fenti kategóriák egyikéhez sem lehet hozzárendelni.

28.4. Személyi jellegű ráfordítások a javadalmazás és az alkalmazottak kategóriája szerint (44.4.)

311i. A személyi jellegű ráfordítások javadalmazástípus és alkalmazotti kategória szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:

a) a "Fix javadalmazás", "Változó javadalmazás", "Azonosított munkavállalók" és a "Vezető testület irányító funkciójában" jelentése azonos a 2013/36/EU irányelv 74. cikkének (3) bekezdésében és 75. cikkének (2) bekezdésében meghatározott megbízható javadalmazási politikákról, valamint az 575/2013/EU rendelet 450. cikke szerinti nyilvánosságra hozatalról szóló EBH-iránymutatásokban (EBA/GL/2015/22) szereplővel;

b) a "Vezető testület", a "Vezető testület felügyeleti funkciójában" és a "Felső vezetés" a CRD 3. cikke (1) bekezdésének 7., 8. és 9. pontjában meghatározott személyzetet foglalja magában.

311ii. Az "Alkalmazottak száma" tartalmazza az alkalmazottak adatszolgáltatási vonatkozási időpontban fennálló számát teljes munkaidős egyenértékben kifejezve, plusz a vezető testület tagjainak számát a konszolidáció prudenciális (CRR szerinti) körére vonatkozó létszámban kifejezve. Közülük külön kell feltüntetni az azonosított munkavállalók számát, valamint az irányító funkcióját ellátó vezető testületben és a felső vezetésben lévő képviselők számát, továbbá a felügyeleti funkcióját ellátó vezető testületben lévő képviselők számát.

29. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KIVÁLASZTOTT TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE (45.)

29.1. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége számviteli portfólió szerint (45.1.)

312. "Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek" csak akkor tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek kibocsátóinak saját hitelkockázatában bekövetkezett változásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket, ha az adatszolgáltató intézmény úgy döntött, hogy azokat az eredményben jeleníti meg, mivel az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítés számviteli meg nem felelést eredményezne vagy növelné azt.

29.2. Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség (45.2.)

313. A "Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség" tételt eszköztípus szerint kell részletezni. Minden egyes sorban meg kell adni a kivezetett eszközből származó nyereséget vagy veszteséget. Az "Egyéb eszközök" tartalmazza a máshol fel nem tüntetett egyéb tárgyi eszközöket, immateriális javakat és befektetéseket.

29.3. Egyéb működési bevételek és ráfordítások (45.3.)

314. Az egyéb működési bevételeket és ráfordításokat a következő tételek szerint kell részletezni: a valósérték-modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-korrekciói; befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek; az operatív lízingből (kivéve a nem befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és ráfordítások, és a többi működési bevétel és ráfordítás.

315. Az "Operatív lízing, kivéve befektetési célú ingatlan" a "bevétel" oszlopban tartalmazza az intézmény, mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége - kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet - során kapott hozamokat, a "Ráfordítások" oszlopban pedig a nála felmerült költségeket. Az intézmény, mint lízingbe vevő költségeit az "Egyéb igazgatási költségek" tételnél kell feltüntetni.

316. Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt arany, egyéb nemesfém-állományok és egyéb áruk kivezetéséből és átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget az "Egyéb működési bevételek. Egyéb" vagy az "Egyéb működési költségek. Egyéb" tételben kell megadni.

30. A SAJÁTTŐKE-VÁLTOZÁSOK KIMUTATÁSA (46.)

317. A saját tőke változásainak kimutatása a saját tőke minden egyes elemére vonatkozóan tartalmazza az időszak eleji (nyitó egyenleg) és az időszak végi (záró egyenleg) könyv szerinti értékek egyeztetését.

318. Az "Átvezetés a saját tőke összetevői között" tartalmazza a saját tőkén belül átvezetett valamennyi összeget, ideértve az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatából eredő nyereségeket és veszteségeket, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok halmozott valósérték-változásait, amelyeket a kivezetéskor a saját tőke egyéb összetevői közé vezetnek át.

31. HITELEK ÉS ELŐLEGEK: KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK (23)

319. A 23. tábla kiegészítő információkat mutat be a hitelekről és előlegekről, kivéve a kereskedési céllal tartott, kereskedési célú pénzügyi eszköz és értékesítésre tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok besorolású hiteleket és előlegeket.

320. Az "instrumentumok számának" meghatározása céljából az instrumentum olyan banki termék, amely nyitott egyenleggel és adott esetben hitelkerettel rendelkezik, és jellemzően számlához kapcsolódik. Egy adott partnerrel szembeni kitettség több instrumentumból állhat. Az instrumentumok számát az alapján kell meghatározni, hogy az intézmény milyen módon kezeli a kitettséget. Az instrumentumok számát külön kell feltüntetni a per előtti státuszban lévő kitettségek és a per alatti státuszban lévő kitettségek tekintetében, az e rész 321. és 322. bekezdésében meghatározottak szerint.

321. A kitettség akkor van "per előtti státuszban", ha az adós hivatalos értesítést kapott arról, hogy az intézmény egy meghatározott időtartamon belül jogi lépéseket tesz az adós ellen, kivéve, ha bizonyos szerződéses vagy egyéb fizetési kötelezettségek teljesülnek. Ez magában foglalja azon eseteket is, amikor az adatszolgáltató intézmény megszünteti a szerződést, mert az adós formálisan megsértette a szerződés feltételeit, és adóst erről megfelelően értesítették, de az intézmény egyelőre nem tett formális jogi lépéseket az adós ellen. A "per előtti státuszba" sorolt kitettségek akkor léphetnek ki ebből a besorolásból, ha a fennálló összegek kifizetésre kerülnek, vagy ha per alatti státuszba sorolódnak át a következő bekezdésben meghatározottak szerint.

322. A kitettség akkor van "per alatti státuszban", ha az adós ellen formális jogi lépéseket tettek. Ez olyan eseteket foglal magában, amikor valamely bíróság megerősíti, hogy formális bírósági eljárás van folyamatban, vagy az igazságszolgáltatási rendszer értesítést kapott jogi eljárás indításának szándékáról.

323. A "Fedezetlen hitelek és előlegek garancia nélkül" olyan kitettségekre vonatkozik, amelyek sem biztosítékot, sem pénzügyi garanciát nem kaptak fedezetül; a részben fedezett vagy részben garantált kitettség fedezetlen része nem tartozik ide.

324. A 90 %-nál nagyobb halmozott fedezeti rátával rendelkező hiteleket és előlegeket külön kell feltüntetni. E célból a "halmozott fedezeti ráta" a halmozott értékvesztés, illetve a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege mint számláló, és a szóban forgó hitel vagy előleg bruttó könyv szerinti értéke mint nevező közötti arány.

325. Az e rész 86. bekezdésének a) pontjában és 87. bekezdésében meghatározottak szerinti ingatlannal fedezett hiteleket, valamint az e rész 239ix. bekezdésében meghatározott kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hiteleket az e rész 239x. bekezdésében meghatározottak szerinti hitel/biztosíték arány (hitelfedezeti arány) szerint kell részletezni.

326. A hitelek és előlegek fedezetéül tartott biztosítékokra és kapott pénzügyi garanciákra vonatkozó információkat e rész 239. bekezdésével összhangban kell feltüntetni. Következésképpen a kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét. A biztosítékként felhasznált ingatlant külön kiegészítésként kell feltüntetni.

327. Az előző bekezdéstől eltérve a "Hitelek és előlegek fedezetéül kapott biztosítékok - felső korlát nélküli összegek" a kapott biztosíték teljes, felső korlát nélküli értékét tükrözi, a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékén.

32. HITELEK ÉS ELŐLEGEK: NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK, ÉRTÉKVESZTÉS ÉS LEÍRÁSOK VÁLTOZÁSA AZ UTOLSÓ PÉNZÜGYI ÉV VÉGE ÓTA (24)

32.1. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek be- és kiáramlásai (24.1.)

328. A 24.1. tábla bemutatja az e rész 213-239. vagy 260. bekezdésének megfelelően nemteljesítőként besorolt, és a 18. táblában feltüntetett hitelek és előlegek állománya nyitó és záró egyenlegeinek egyeztetését, kivéve a kereskedési célú pénzügyi eszközként, kereskedési céllal tartottként vagy értékesítésre tartottként besorolt hiteleket és előlegeket. A nemteljesítő hitelek és előlegek be- és kiáramlásait a beáramlás vagy kiáramlás típusa szerint kell részletezni.

329. A nemteljesítő kitettségek kategóriájába történő beáramlásokat e rész 239ii-239iii. és 239vi. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni, kivéve az "értékesítésre tartott" kategória beáramlásait, amelyek e tábla hatókörén kívül esnek. A beáramlásokat a beáramlás típusa (forrása) szerint kell részletezni. Ebben az összefüggésben:

a) a "Felhalmozott kamat miatti beáramlás" azon nemteljesítő hiteleken és előlegeken felhalmozott kamat, amelyek nem szerepelnek a típus (forrás) szerinti részletezés egyetlen más kategóriájában sem; e tekintetben ez a beáramlás az azokon a nemteljesítő hiteleken és előlegeken felhalmozódott kamatra vonatkozik, amelyeket az előző pénzügyi év végén nemteljesítőként soroltak be, és azóta is folyamatosan ilyen besorolásúak; az e rész 213-239. vagy 260. bekezdésének megfelelően az időszak alatt nemteljesítőként besorolt kitettségeken felhalmozódott kamatot magával a beáramlással együtt kell feltüntetni a megfelelő típus (forrás) kategóriájában;

b) az "ebből: korábban a nemteljesítő kategóriából átsorolt, próbaidőszakban lévő teljesítő átstrukturált kitettség kategóriából átsorolt" tartalmazza azokat a "próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség"-eket, az e rész 261. bekezdésében meghatározottak szerint, amelyeket az időszak alatt újból nemteljesítőként soroltak be e rész 213-239. vagy 260. bekezdésével összhangban;

c) az "Egyéb okok miatti beáramlás" foglalja magában azokat a beáramlásokat, amelyeket nem kapcsolhatók a beáramlások egyetlen más, meghatározott forrásához sem, és kiterjed többek között a nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értékében az időszak alatt folyósított kiegészítő összegek miatt bekövetkezett növekedésre, a késedelmes összegek tőkésítésére, beleértve a tőkésített díjakat és ráfordításokat, valamint az olyan nemteljesítő hitelekhez és előlegekhez kapcsolódó árfolyamok változására, amelyek az előző pénzügyi év végén nemteljesítőként lettek besorolva, és azóta is folyamatosan ilyen besorolásúak.

330. Az alábbi kitettségeket külön sorokban kell feltüntetni:

a) az "Egynél többszöri beáramlás" olyan hiteleket és előlegeket tartalmaz, amelyeket az időszak alatt többször soroltak át a nemteljesítő kategóriából a teljesítőbe, vagy fordítva;

b) az "Az elmúlt 24 hónapban nyújtott kitettségek beáramlása" olyan hiteleket és előlegeket tartalmaz, amelyeket a vonatkozási időpontot megelőző 24 hónapban nyújtottak, és amelyeket az időszak alatt e rész 213-239. vagy 260. bekezdésének megfelelően nemteljesítőként soroltak be. E kitettségek közül az időszak alatt nyújtott kitettségeket külön kiegészítésként kell feltüntetni.

331. A nemteljesítő kitettségek kategóriájának kiáramlásait e rész 239iii-239vi. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni, és a kiáramlás típusa (oka) szerint kell részletezni. Ebben az összefüggésben a "Leírások miatti kiáramlás" az időszak alatt végrehajtott azon leírások összegét tükrözi, amelyek egyetlen másik meghatározott kiáramlástípushoz sem kapcsolhatók, és azokat a leírásokat is tartalmazza, amelyek az adatszolgáltató intézmény valamennyi jogának elévülési határidő lejárta, elengedés vagy az időszak alatt bekövetkezett egyéb okok miatti teljes megszűnéséhez kapcsolódnak.

332. Azokban az esetekben, amikor a kitettség részben kivezetésre kerül és a fennmaradó részt a teljesítő kategóriába sorolják át, az átsoroláshoz tartozó kiáramlást és a kivezetéshez tartozó kiáramlást külön kiáramlásokként kell feltüntetni. A biztosíték likvidálása, kitettségek értékesítése, kockázatátruházás és biztosíték birtokbavétele miatti kiáramlások esetében a kapott nettó kumulált megtérülést kell feltüntetni. Ha a biztosítéklikvidálás, kitettségértékesítés, kockázatátruházás és biztosíték birtokbavétele pillanatában leírásra került sor, ezt az összeget a kapcsolódó kiáramlástípus részeként kell feltüntetni.

333. A "nettó kumulált megtérülés" i. a biztosítéklikvidálás, kitettségértékesítés és kockázatátruházás keretében beszedett pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összege a kapcsolódó költségek nélkül, illetve ii. a biztosíték birtokbavétele miatti kiáramlás keretében kapott biztosíték kezdeti megjelenítéskori értéke az e rész 175i. bekezdésében meghatározottak szerint.

334. Külön kell feltüntetni az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó kiáramlásokat, amelyek az időszak alatt váltak nemteljesítővé, és később már nem teljesítették a nemteljesítőként való besorolás kritériumait.

32.2. Hitelek és előlegek: Értékvesztések változása és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének változása nemteljesítő kitettségek esetében (24.2.)

335. A 24.2. tábla tartalmazza az olyan hitelekhez és előlegekhez tartozó értékvesztési számláknak és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege állományának nyitó és záró egyenlege közötti egyeztetést, amelyek e rész 213-239. vagy 260. bekezdésének megfelelően nemteljesítő besorolásúak vagy azok voltak.

336. A "Növekedés az időszak alatt" tartalmazza:

a) az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének az állományát a vonatkozási időpontban, amelyek az időszak alatt váltak nemteljesítővé és az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban továbbra is nemteljesítőként besoroltak;

b) az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének az állományát a kivezetés időpontjában, amelyek az időszak alatt váltak nemteljesítővé és kivezetésre kerültek az időszak alatt; valamint

c) az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének a növekedését, amelyeket az előző pénzügyi év végén nemteljesítőként soroltak be és még mindig ilyen besorolásúak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, vagy kivezetésre kerültek az időszak alatt.

337. A növekedés azon részét, amely a felhalmozott kamattal szemben könyvelt értékvesztésnek és negatív valósérték-változás halmozott összegének tulajdonítható, külön kiegészítésként kell feltüntetni.

338. A "Csökkenés az időszak alatt" tartalmazza:

a) az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének az állományát a kivezetés végének időpontjában, amelyek nemteljesítő státusza megszűnt az időszak alatt, és kikerültek az intézmény portfóliójából az időszak alatt;

b) az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének az állományát a vonatkozási időpontban, amelyek nemteljesítő státusza megszűnt az időszak alatt, és a vonatkozási időpontban továbbra sem nemteljesítő besorolásúak;

c) az időszak alatt "értékesítésre tartottá" átsorolt hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének az állományát a vonatkozási időpontban; valamint

d) az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének a csökkenését, amelyeket az előző pénzügyi év végén nemteljesítőként soroltak be, és még mindig ilyen besorolásúak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban.

339. Az alábbi tételeket külön kell feltüntetni:

a) az értékvesztés visszaírásának és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás visszaírásának tulajdonítható csökkenés;

b) az effektív kamatláb számviteli módszerének alkalmazása keretében a diszkontok lebontásának tulajdonítható csökkenés.

32.3. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek leírása az időszak alatt (24.3.)

340. A 24.3. tábla az e rész 74. bekezdésében meghatározott leírások feltüntetésére szolgál, amennyiben i. azokra az időszak alatt került sor (beáramlások) és ii. azok a időszak alatt az e rész 213-239. vagy 260. bekezdésének megfelelően nemteljesítőként besorolt hitelekre és előlegekre vonatkoznak, kivéve a kereskedésre tartottként, kereskedési célú pénzügyi eszközként vagy értékesítésre tartottként besorolt hiteleket és előlegeket. A részleges és a teljes leírásokat egyaránt fel kell tüntetni. Ezen leírások közül külön kell feltüntetni azokat, amelyek egy kitettség vagy annak egy része jogszerű behajtására irányuló jog elvesztésének tulajdoníthatók.

33. BIRTOKBAVÉTELLEL ÉS VÉGREHAJTÁSSAL MEGSZERZETT BIZTOSÍTÉK (25.)

341. A "birtokbavétellel megszerzett biztosíték" tartalmazza azokat az eszközöket, amelyeket az adós biztosítékként felhasznált, és azokat is, amelyeket az adós nem használt fel biztosítékként, hanem a követelés elengedéséért cserébe kaptak, függetlenül attól, hogy önkéntes alapon, vagy jogi eljárás részeként történt.

33.1. Birtokbavétellel megszerzett, az "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok: be- és kiáramlások (25.1.)

342. A 25.1. tábla a birtokbavétellel megszerzett, az "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok állományának a pénzügyi év kezdetén fennálló nyitó egyenlege és a záró egyenlege közti egyeztetés bemutatására szolgál. Emellett a tábla információt szolgáltat a kapcsolódó "adósságegyenleg-csökkentésről", valamint a birtokbavétellel megszerzett biztosíték kezdeti megjelenítéskori értékéről.

343. Az "adósságegyenleg-csökkentés" a birtokbavétellel megszerzett biztosítékért cserébe a mérlegből kivezetett kitettség bruttó könyv szerinti értéke a csere pontos időpontjában, valamint a kapcsolódó értékvesztések és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változások halmozott összege abban az adott időpontban. Amennyiben a csere időpontjában leírásra került sor, annak összegét szintén figyelembe kell venni az adósságegyenleg-csökkentés részeként. A mérlegből más okok, például pénzeszköz beszedése miatt történő kivezetéseket nem kell feltüntetni.

344. A "Kezdeti megjelenítéskori érték" jelentése azonos az e rész 175i. bekezdésében leírttal.

345. A "beáramlás az időszak alatt" tekintetében:

a) a birtokbavétellel megszerzett biztosíték magában foglalja a következőket: i. az időszak alatt (a pénzügyi év kezdete óta) birtokbavétellel megszerzett új biztosíték, függetlenül attól, hogy a biztosítékot a vonatkozási időpontban továbbra is megjelenítik-e (tartott) az intézmény mérlegében, és ii. a biztosíték értékelésének pozitív változása az időszak alatt különböző okokból (például a valós érték pozitív változása, felértékelődés, értékvesztés visszaírása, számviteli politika változása). A beáramlások ezen típusait külön kiegészítésként kell feltüntetni;

b) az "adósságegyenleg-csökkentés" a kivezetett kitettség adósságegyenleg-csökkentését tükrözi az időszak alatt megszerzett biztosítékkal összefüggésben.

346. A "kiáramlás az időszak alatt" tekintetében:

a) a birtokbavétellel megszerzett biztosíték magában foglalja a következőket: i. az időszak alatt pénzeszközért értékesített biztosíték; ii. az időszak alatt pénzügyi instrumentummal való helyettesítés mellett értékesített biztosíték; és iii. a biztosíték értékének negatív változásai az időszak alatt különböző okokból (például a valós érték negatív változása, leértékelődés, értékvesztés, leírás, számviteli politika változása). A kiáramlások ezen típusait külön kell feltüntetni. Amennyiben biztosítékot mind pénzeszközért, mind pénzügyi instrumentumokért cserébe vezetik ki, a vonatkozó összegeket fel kell osztani, és a két kiáramlástípushoz kell rendelni. A "biztosíték értékesítése pénzügyi instrumentumokkal való helyettesítés mellett" olyan esetekre vonatkozik, amelyekben a biztosítékot értékesítik egy partnernek, és annak e partner általi megszerzését az adatszolgáltató intézmény finanszírozza;

b) az "adósságegyenleg-csökkentés" a kitettség adósságegyenleg-csökkentését tükrözi azon esetekkel összefüggésben, amikor a biztosítékot az időszak alatt pénzeszközért értékesítették vagy pénzügyi instrumentumokkal helyettesítették.

347. A biztosíték pénzeszközért történő értékesítése esetében a "Kiáramlás, amely esetében pénzeszköz beszedésére került sor" egyenlő a "Beszedett pénzeszköz költségek nélkül" és a "Birtokbavétellel megszerzett biztosíték értékesítéséből származó nyereség/(-) veszteség" összegével. A "Beszedett pénzeszköz költségek nélkül" a kapott pénzeszközök tranzakciós költségek - például ügynököknek fizetett díjak és jutalékok, átruházással kapcsolatos adók és illetékek - nélküli összege. A "Birtokbavétellel megszerzett biztosíték értékesítéséből származó nyereség/(-) veszteség" a kivezetés napján értékelt biztosíték könyv szerinti értéke és a tranzakciós költségek nélküli kapott pénzeszközök összege közötti különbözet. Az e rész 346. bekezdésében leírtak szerinti, biztosíték pénzügyi instrumentumokkal történő helyettesítése esetében a nyújtott finanszírozás könyv szerinti értékét kell feltüntetni.

348. A birtokbavétellel megszerzett biztosítékot a biztosíték "évjárata" szerinti bontásban kell feltüntetni, vagyis azon időtartam alapján, amióta a biztosítékot megjelenítik az intézmény mérlegében.

349. A megszerzett biztosíték évjárat szerinti feltüntetése keretében a biztosíték mérlegbeli "idősödését", vagyis az előre meghatározott évjárat-kategóriák közötti mozgását sem beáramlásként, sem kiáramlásként nem kell feltüntetni.

33.2. Birtokbavétellel megszerzett, az "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok - Megszerzett biztosíték típusa szerint (25.2.)

350. A 25.2. tábla tartalmazza az e rész 341. bekezdésében meghatározottak szerinti birtokbavétellel megszerzett biztosíték biztosítéktípus szerinti részletezését. A tábla a vonatkozási időpontban a mérlegben megjelenített biztosítékot tükrözi, függetlenül attól, hogy mely időpontban szerezték meg. Emellett a tábla információval szolgál a kapcsolódó "adósságegyenleg-csökkentésről" és a "kezdeti megjelenítéskori értékről" az e rész 343. és 344. bekezdésében meghatározottak szerint, valamint a birtokbavétellel megszerzett és a vonatkozási időpontban a mérlegben megjelenített biztosítékok számáról.

351. A biztosítéktípusok az e rész 173. bekezdésében említett biztosítéktípusok, a szóban forgó bekezdés b) i. pontjában szereplők kivételével.

352. Az ingatlanbiztosítékok tekintetében a következő információkat külön sorokban kell feltüntetni:

a) építés vagy fejlesztés alatt álló ingatlan;

b) a kereskedelmi ingatlanok tekintetében a kereskedelmi ingatlannal foglalkozó vállalatokhoz kapcsolódó telek formáját öltő biztosíték, a mezőgazdasági földterület kivételével. Külön információt kell kiegészítésként feltüntetni az építési engedéllyel rendelkező és nem rendelkező telkekről.

33.3. Birtokbavétellel megszerzett, "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítékok (25.3.)

353. A 25.3. táblában a birtokbavétellel megszerzett, "Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)" besorolású biztosítékokra vonatkozó információkat kell feltüntetni. Emellett a tábla információt szolgáltat a kapcsolódó "adósságegyenleg-csökkentésről", valamint a "kezdeti megjelenítéskori értékről" az e rész 343. és 344. bekezdésében meghatározottaknak megfelelően.

354. Információt kell szolgáltatni a biztosíték vonatkozási időpontban fennálló állományáról, függetlenül a biztosíték megszerzésének időpontjától, valamint a vonatkozási időszak kezdete és vége közötti időszak alatt birtokbavétellel megszerzett új, és a vonatkozási időpontban a mérlegben megjelenítve maradó biztosíték miatti beáramlásokról. Az "adósságegyenleg-csökkentés" tekintetében az "Összesen" sor tükrözi a biztosítékhoz kapcsolódó adósságegyenleg-csökkentést a vonatkozási időpontban, a "Birtokbavétellel megszerzett új biztosíték miatti beáramlások" sor pedig az időszak alatt megszerzett biztosítékhoz kapcsolódó adósságegyenleg-csökkentést.

34. ÁTSTRUKTURÁLÁS-KEZELÉS ÉS AZ ÁTSTRUKTURÁLÁS MINŐSÉGE (26.)

355. A 26. tábla részletes információkat tartalmaz az e rész 240-268. bekezdésével összhangban átstrukturáltként besorolt hitelekre és előlegekre vonatkozóan, az értékesítésre tartottként besorolt instrumentumok kivételével. Az e rész 241. bekezdésében meghatározottak szerint egy problémás kölcsönszerződés korábbi feltételeinek módosításához vagy teljes vagy részleges újrafinanszírozásához köthető átstrukturált kitettségeket az átstrukturálási intézkedések konkrétabb típusai szerint kell részletezni.

356. Az "Instrumentumok száma" sorban feltüntetendő értékeket az e rész 320. bekezdésének meghatározása szerint kell megállapítani.

357. Az átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értékét az átstrukturálási intézkedés típusát tükröző kategóriához kell rendelni. Amennyiben valamely kitettségre több átstrukturálási intézkedést alkalmaztak, az átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értékét az átstrukturálási intézkedések legrelevánsabb típusához kell rendelni. Ez utóbbit az alapján kell meghatározni, hogy mely típusú átstrukturálási intézkedés van a legnagyobb hatással az átstrukturált kitettség nettó jelenértékére, vagy bármely más, alkalmazandónak ítélt módszer használatával.

358. Az átstrukturálási intézkedések típusai a következők:

a) türelmi idő/törlesztési moratórium: a törlesztési kötelezettségek ideiglenes felfüggesztése a tőke vagy a kamat tekintetében, a törlesztést egy későbbi időpontban kell folytatni;

b) kamatlábcsökkentés: a (fix vagy változó) kamatláb tartós vagy ideiglenes, méltányos és fenntartható rátára történő csökkentése;

c) lejárat/futamidő meghosszabbítása: a kitettség futamidejének meghosszabbítása, amely magában foglalja a részletek összegének csökkentését azáltal, hogy hosszabb időre terül szét a törlesztés;

d) átütemezett fizetések: a szerződésben rögzített törlesztésütemezés - a türelmi időtől/törlesztési moratóriumtól, a lejárat/futamidő meghosszabbításától és az adósságelengedéstől eltérő - módosítása a részletek összegének megváltoztatásával vagy anélkül. Ebbe a kategóriába tartozik többek között a fenntartható átütemezett program keretében törlesztendő fennálló tőkeegyenleg hátralékának és/vagy felhalmozott kamathátralékának a tőkésítése; a tőketörlesztés részletei összegének egy meghatározott időtartamig tartó csökkentése, függetlenül attól, hogy a kamatokat továbbra is teljes mértékben meg kell fizetni vagy a kamatokat tőkésítik vagy elengedik;

e) adósságelengedés: a kitettség adatszolgáltató intézmény általi részleges törlése a kitettség jogszerű behajtására irányuló jog elvesztése miatt;

f) hitel/eszköz csere: a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok formájában fennálló kitettségek részleges helyettesítése eszközökkel vagy saját tőkével;

g) egyéb átstrukturálási intézkedések, többek között a problémás kölcsönszerződés teljes vagy részleges újrafinanszírozása.

359. Amennyiben az átstrukturálási intézkedés hatással van a kitettség bruttó könyv szerinti értékére, a vonatkozási időpontban fennálló - vagyis az átstrukturálási intézkedés alkalmazása utáni - bruttó könyv szerinti értéket kell feltüntetni. Újrafinanszírozás esetén az átstrukturálásnak minősülő új szerződés bruttó könyv szerinti értékét (újrafinanszírozó kölcsön), valamint a régi, visszafizetett szerződés még fennálló bruttó könyv szerinti értékét kell feltüntetni.

360. Az alábbi tételeket külön sorokban kell feltüntetni:

a) több időpontban átstrukturált instrumentumok, ahol:

i. a "kétszer" és "kettőnél többször" átstrukturált hitelek és előlegek az e rész 240-268. bekezdésével összhangban az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban átstrukturáltként besorolt olyan kitettségek, amelyekre kettő, illetve kettőnél több különböző időpontban alkalmaztak átstrukturálási intézkedéseket. Ide tartoznak többek között azok az eredetileg átstrukturált kitettségek, amelyek kiléptek az átstrukturált státuszból (gyógyult átstrukturált kitettségek), de ezt követően újabb átstrukturálási intézkedés tárgyát képezték;

ii. a "Hitelek és előlegek, amelyek már meglévő átstrukturálási intézkedések mellett részesültek átstrukturálási intézkedésben" olyan, próbaidőszakban lévő átstrukturált kitettségek, amelyekre egy korábbi időpontban nyújtott átstrukturálási intézkedések mellett alkalmaztak átstrukturálási intézkedéseket, anélkül, hogy közben a kitettség gyógyulttá vált volna;

b) a nemteljesítő besorolásból való kilépés feltételeit nem teljesítő, nemteljesítő átstrukturált kitettségek. Ide tartoznak azok a nemteljesítő átstrukturált kitettségek, amelyek az e rész 231. bekezdésének b) pontjában meghatározott 1 éves próbaidőszak végén az e rész 232. bekezdésében leírtak szerint nem teljesítették a nemteljesítőként való besorolás megszüntetésének feltételeit.

361. Külön oszlopban kell feltüntetni azokat a kitettségeket, amelyekre az utolsó pénzügyi év vége óta alkalmaztak átstrukturálási intézkedéseket.

35. HITELEK ÉS ELŐLEGEK: ÁTLAGOS IDŐTARTAM ÉS MEGTÉRÜLÉSI IDŐSZAKOK (47.)

362. A 47. táblában megadott információk a hitelekre és előlegekre vonatkoznak, a kereskedési céllal tartott, a kereskedési célú pénzügyi eszközök vagy az értékesítésre tartott besorolású hitelek és előlegek kivételével.

363. Az "esedékesség napjától eltelt súlyozott átlagos időtartam (években)" e rész 213-239. vagy 260. bekezdésének megfelelően a vonatkozási időpontban nemteljesítőként besorolt kitettségek késedelmes napjai számának súlyozott átlagaként számítandó ki. A nem késedelmes nemteljesítő kitettségeket e számítás során nulla késedelmes nappal kell figyelembe venni. A kitettségeket a vonatkozási időpontban értékelt bruttó könyv szerinti érték alapján kell súlyozni. Az esedékesség napja óta eltelt súlyozott átlagos időtartamot években kell kifejezni (tizedesjeggyel).

364. A nemteljesítő hitelekkel és előlegekkel kapcsolatos, az időszak alatt lezárult peres eljárások eredményeiről a következő információkat kell megadni:

a) nettó kumulált megtérülés: ide tartoznak a bíróság előtt lefolytatott eljárásokból származó megtérülések. Az önkéntes megállapodásokból származó megtérülések nem tüntethetők fel;

b) bruttó könyv szerinti érték csökkenése: ez a tétel tartalmazza a peres eljárás lezárása következtében kivezetett nemteljesítő hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét. Ide tartoznak a kapcsolódó leírások;

c) az időszak alatt lezárult peres eljárások átlagos időtartama: az instrumentum e rész 322. bekezdése szerinti "per alatti státuszban" lévőként való besorolásának napja és a jogi eljárás lezárásának napja között eltelt idő átlagaként számítandó ki; években kell kifejezni (tizedesjegyekkel).

3. RÉSZ

A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÉS ÜGYFÉLSZEKTOROK MEGFELELTETÉSE

1. A 2. és a 3. táblázat a tőkekövetelmények CRR szerinti kiszámításához használandó kitettségi osztályokat felelteti meg a FINREP-táblákban használt ügyfélszektoroknak.

2. táblázat

Sztenderd módszer

3. táblázat

Belső minősítésen alapuló módszer

VI. MELLÉKLET

INGATLANFEDEZETŰ HITELEKBŐL SZÁRMAZÓ VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

C 15.00 - INGATLANFEDEZETŰ KITETTSÉGEK ÉS EZEKBŐL SZÁRMAZÓ VESZTESÉGEK (CR IP LOSSES)

Ország:

VII. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ AZ INGATLANFEDEZETŰ HITELEKBŐL SZÁRMAZÓ VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

1. Ez a melléklet a rendelet VI. mellékletében szereplő táblázatokkal kapcsolatos további útmutatót tartalmaz. Ez a melléklet hivatkozások formájában kiegészítő útmutatást ad a VI. melléklet táblázatainak kitöltéséhez.

2. A rendelet II. mellékletének I. részében szereplő általános útmutató szintén alkalmazandó.

1. Az adatszolgáltatás hatálya

3. Az adatszolgáltatás hatálya alá a tőkekövetelmény-rendelet (a továbbiakban: CRR) 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatok tartoznak minden olyan intézmény esetében, amely a CRR harmadik része II. címének alkalmazásában ingatlant használ.

4. A tábla minden olyan nemzeti piacot lefed, amelynek valamely intézmény/intézménycsoport kitett (lásd a CRR 101. cikkének (1) bekezdését). A 101. cikk (2) bekezdésének harmadik mondata szerint az Unión belüli minden ingatlanpiac vonatkozásában külön kell adatot szolgáltatni.

2. Fogalommeghatározások

5. "Veszteség": a CRR 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti "gazdasági veszteség", beleértve a lízingelt ingatlanból származó veszteségeket is. Az egyéb forrásokból (pl. bankgaranciákból, életbiztosításból stb.) származó megtérülések nem ismerendők el az ingatlanból származó veszteség számításánál. Valamely pozíció vesztesége nem számolható el egy sikeresen megtérült másik pozíció nyereségével szemben.

6. A CRR 5. cikkének (2) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás szerint a lakó- és kereskedelmi ingatlanokkal biztosított kitettségek esetén a gazdasági veszteség kiszámításánál az adatszolgáltatás napján fennálló kitettségértékből kell kiindulni, és annak legalább a következőket kell tartalmaznia: i. a biztosíték érvényesítéséből származó bevételeket; ii. a közvetlen költségeket (beleértve a kamatfizetéseket és a biztosíték érvényesítéséhez kapcsolódó behajtás költségeit); és iii. a közvetett költségeket (beleértve a kintlévőségkezelési egység működési költségeit). Minden elemet diszkontálni kell az adatszolgáltatás vonatkozási napjára.

7. Kitettségérték: a kitettségértéket a CRR harmadik része II. címében rögzített szabályok szerint kell kiszámítani (a sztenderd módszer szerint működő intézmények esetében lásd a 2. fejezetet, míg az IRB-módszer szerint működő intézmények esetében a 3. fejezetet).

8. Ingatlanérték: az ingatlanérték a CRR harmadik része II. címében rögzített szabályokat követi.

9. Devizahatás: az adatszolgáltatás pénznemét az adatszolgáltatás vonatkozási napján érvényes devizaárfolyammal együtt kell feltüntetni. Továbbá, a gazdasági veszteségekre vonatkozó becsléseknek figyelembe kell venniük a devizahatást, ha a kitettség vagy a biztosíték más pénznemben denominált.

3. Földrajzi megoszlás

10. Az adatszolgáltatás hatályával összhangban az ingatlannal biztosított hitelekből származó kitettségekkel és veszteségekkel kapcsolatos (CR IP Losses) adatszolgáltatásnak a következő táblákból kell állnia:

a) egy összesítő tábla

b) külön tábla az Unión belüli minden olyan nemzeti piac vonatkozásában, amelynek az intézmény kitett, továbbá

c) egy, az Unión kívüli minden olyan nemzeti piac adatát összesítő tábla, amelynek az intézmény kitett.

4. Kitettségekre és veszteségekre vonatkozó adatszolgáltatás

11. Kitettségek: a CR IP Losses táblában a CRR harmadik részének II. címe szerint kezelt valamennyi kitettséget és az olyan eseteket kell szerepeltetni, ahol a biztosíték a kockázattal súlyozott kitettségérték csökkentését szolgálja. Ez azt is jelenti, hogy abban az esetben, ha az ingatlan kockázatmérséklő hatását kizárólag belső célokra (pl. a 2. pillér keretében) vagy nagy kitettségekre (lásd a CRR negyedik részét) használják, az érintett kitettségeket és veszteségeket nem kell jelenteni.

12. Veszteségek: a veszteségeket az adatszolgáltatási időszak végén kitettséggel rendelkező intézménynek kell jelentenie. A veszteségeket a céltartalékok számviteli szabályok szerinti lekönyvelésekor kell jelenteni. A becsült veszteségeket szintén jelenteni kell. A veszteségekről szóló adatokat minden egyes hitelre vonatkozóan kell összegyűjteni, vagyis az ingatlanfedezetű kitettségekből származó egyedi veszteségadatokat összesíteni kell.

13. Vonatkozási időpont: a veszteségek jelentéséhez a nemteljesítéskori kitettségértéket kell használni.

a) Az ingatlannal fedezett hitelek adott adatszolgáltatási időszak alatt bekövetkezett valamennyi nemteljesítésének veszteségét jelenteni kell függetlenül attól, hogy a behajtás az adott időszakban lezárult-e vagy sem. A június 30-án jelentett veszteségadatoknak a január 1-jétől június 30-ig tartó időszakra, a december 31-én jelentett veszteségadatoknak a teljes naptári évre kell vonatkozniuk. Mivel jelentős lehet a nemteljesítés és a veszteség realizálása közötti időbeli eltérés, a veszteség becslését (amely tartalmazza a még le nem zárt behajtást) kell jelenteni olyan esetekben, amikor a behajtás az adatszolgáltatási időszak alatt nem zárult le.

b) Az adatszolgáltatási időszak alatt bekövetkező minden nemteljesítésre három forgatókönyv létezik: i. a nemteljesítő hitel átstrukturálható úgy, hogy azt ne nemteljesítőként kezeljük (veszteség nem jelentkezett); ii. minden biztosíték érvényesítése megtörtént (lezárult behajtás, tényleges veszteség ismert); vagy iii. le nem zárult behajtás (veszteségbecslést kell használni). A veszteségre vonatkozó adatszolgáltatás csak a ii. forgatókönyv - biztosíték érvényesítése (bekövetkezett veszteség) és a iii. forgatókönyv - le nem zárult behajtás (veszteségbecslés) veszteségeit tartalmazza.

c) Mivel csak az adatszolgáltatási időszak alatt nemteljesítővé váló kitettségekből származó veszteségeket kell jelenteni, az előző adatszolgáltatási időszakok alatt nemteljesítővé vált kitettségeken keletkező veszteségek változásait az adatszolgáltatás adatai nem tükrözik. Tehát, a biztosíték érvényesítéséből egy későbbi adatszolgáltatási időszak alatt származó bevételeket vagy a korábban becsültnél alacsonyabb realizált költségeket nem kell jelenteni.

14. Az ingatlan értékelésének szerepe: a kitettségek ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett részének jelentéséhez a kitettség nemteljesítésének napját mint vonatkozási időpontot megelőző legfrissebb ingatlanértékelést kell figyelembe venni. A nemteljesítés után az ingatlan újraértékelhető. Ez az új érték azonban nem lehet releváns a kitettség azon részének meghatározása szempontjából, amely eredetileg teljes mértékben (és teljeskörűen) zálogjoggal volt fedezve. Az ingatlan új értékét azonban a gazdasági veszteség jelentésekor figyelembe kell venni (a csökkent ingatlanérték a gazdasági költségek részét képezi). Másképp fogalmazva: a nemteljesítés időpontja előtti legutolsó ingatlanértékelést kell használni annak meghatározására, hogy a veszteség mely részét kell az adatszolgáltatás 010-es (teljes mértékben és teljeskörűen fedezett kitettségértékek meghatározása) cellájában szerepeltetni, a jelentendő összeghez tartozó újraértékelt ingatlanértéket (a biztosíték esetleges behajtásából származó bevétel becslése) pedig a 010-es és 030-as cellákban kell feltüntetni.

15. A követelések átruházásának kezelése az adatszolgáltatási időszak alatt: a veszteségeket az adatszolgáltatási időszak végén kitettséggel rendelkező intézménynek kell jelentenie, de csak akkor, ha az adott kitettség vonatkozásában nemteljesítést tártak fel.

5. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

VIII. MELLÉKLET

A NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSRA ÉS A KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZATRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS TÁBLÁI

A NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSRA VONATKOZÓ TÁBLÁK

C 26.00 - Nagykockázat-vállalásokra vonatkozó limitek (LE LIMITS)

C 27.00 - A partner azonosítása (LE 1)

C 28.00 - A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek (LE 2)

C 29.00 - Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó részletes adatok (LE 3)

C 30.00 - A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek lejárati csoportjai (LE 4)

C 31.00 - Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek lejárati csoportjai (LE 5)

IX. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSRA ÉS A KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZATRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

Tartalomjegyzék

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. Felépítés és szabályok

2. Rövidítések

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1. A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás alkalmazási köre és szintje

2. A nagykockázat-vállalásra vonatkozó tábla felépítése

3. A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás során alkalmazandó fogalommeghatározások és általános útmutatások

4. C 26.00 - A "LE Limits" jelzésű tábla

4.1. A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

5. C 27.00 - A partner azonosítása ("LE1" jelzésű tábla)

5.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

6. C 28.00 - A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek ("LE2" jelzésű tábla)

6.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

7. C 29.00 - Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó részletes adatok ("LE3" jelzésű tábla)

7.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

8. C 30.00 - A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai ("LE4" jelzésű tábla)

8.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

9. C 31.00 - A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei ("LE5" jelzésű tábla)

9.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. Felépítés és szabályok

1. A nagykockázat-vállalásra ("LE") vonatkozó adatszolgáltatási rendszer hat táblából áll, amelyek a következő információkat tartalmazzák:

a) nagykockázat-vállalásokra vonatkozó limitek;

b) a partner azonosítása ("LE1" jelzésű tábla);

c) a kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek ("LE2" jelzésű tábla);

d) egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei ("LE3" jelzésű tábla);

e) az intézményekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség és a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség lejárati csoportjai ("LE4" jelzésű tábla);

f) az intézményekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség és a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei ("LE5" jelzésű tábla).

2. Az útmutató jogszabályi hivatkozásokat, valamint az egyes táblákban feltüntetendő adatokra vonatkozó részletes információkat tartalmaz.

3. A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor az útmutató és az ellenőrzési szabályok a következő pontokban meghatározott jelölési szabályokat követik.

4. Az útmutatóban és az ellenőrzési szabályokban a következő szabály használatos: {Tábla;Sor;Oszlop}. Egy csillag jelöli, hogy az ellenőrzés minden adatszolgáltatási sorra megtörtént.

5. Egy olyan táblán belüli ellenőrzés esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}.

6. Az ABS(Érték): előjel nélküli abszolút érték. A kitettségeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a kitettségeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (-) található, akkor az adott tételnél nem tüntethető fel pozitív adat.

2. Rövidítések

7. E melléklet alkalmazásában az 575/2013/EU rendeletre "CRR"-ként történik hivatkozás.

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

Ebben a mellékletben a nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatáshoz kapcsolódó előírásokat kell alkalmazni a 9. és a 11. cikk által a jelentős kitettségekre vonatkozóan előírt adatszolgáltatásra is, az említett cikkekben meghatározott hatálynak megfelelően.

1. A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás alkalmazási köre és szintje

1. Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat-vállalásra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: CRR) 394. cikkének (1) bekezdése szerint egyedi alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézményeknek az "LE1", "LE2" és "LE3" jelzésű táblát kell használniuk.

2. Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat-vállalásra vonatkozóan a CRR 394. cikkének (1) bekezdése szerint összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a tagállami anyaintézményeknek az "LE1", "LE2" és "LE3" jelzésű táblát kell használniuk.

3. A CRR 392. cikkével összhangban meghatározott nagykockázat-vállalásokat kivétel nélkül be kell jelenteni, ideértve azokat a nagykockázat-vállalásokat is, amelyeket nem kell figyelembe venni a CRR 395. cikkében meghatározott nagykockázat-vállalásokra vonatkozó limitek betartásához.

4. Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni 20 legnagyobb kitettségre vonatkozóan a CRR 394. cikkének (1) bekezdése szerint összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének hatálya alá tartozó tagállami anyaintézményeknek az "LE1", "LE2" és "LE3" jelzésű táblát kell használni. Az említett húsz legnagyobb kitettség meghatározásához használandó összeg az "LE2" jelzésű tábla 320. oszlopában ("Mentesített kitettségek összege") feltüntetett összeg és az ugyanezen tábla 210. oszlopában feltüntetett ("Összesen") összeg különbségeként adódó kitettségérték.

5. A tíz legnagyobb, intézményekkel szemben fennálló kitettségre, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló kitettségre vonatkozóan a CRR 394. cikke (2) bekezdésének a)-d) pontja szerint teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a tagállami anyavállalatoknak az "LE1", "LE2" és "LE3" jelzésű táblát kell használniuk. Az említett kitettségek lejárati szerkezetére vonatkozóan a CRR 394. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerint teljesítendő adatszolgáltatáshoz a tagállami anyaintézményeknek az "LE4" és az "LE5" jelzésű táblát kell használniuk. Az említett 20 legnagyobb kitettség meghatározásához használandó összeg az "LE2" jelzésű tábla 210. oszlopában ("Összesen") kiszámított kitettségérték.

6. Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni, valamint egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához nem tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni nagykockázat-vállalásra, illetve legnagyobb kitettségekre vonatkozó adatokat az "LE2" jelzésű táblában kell megadni (amelyen az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportját egyetlen kitettségként kell feltüntetniük).

7. Az intézményeknek az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségre vonatkozó - az "LE2" jelzésű táblában megadott - adatokat az "LE3" jelzésű táblában kell feltüntetniük. Az egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségről az "LE2" jelzésű táblában teljesített adatszolgáltatást nem kell megismételni az "LE3" jelzésű táblában.

2. A nagykockázat-vállalásra vonatkozó tábla felépítése

8. Az "LE1" jelzésű tábla oszlopaiban az intézmény nagykockázat-vállalásában érintett egyedi ügyfél nevét vagy az érintett, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nevét kell feltüntetni.

9. Az "LE2" és "LE3" jelzésű tábla oszlopaiban az alábbi információcsoportokat kell feltüntetni:

a) a mentességek alkalmazása előtti, valamint a hitelkockázat-mérséklés figyelembevétele nélküli kitettségérték, ideértve az ügyletekből fakadó közvetlen és közvetett kitettséget, valamint az olyan ügyletekből adódó további kitettségeket is, amelyeknél felmerül az alapul szolgáló eszközökkel szembeni kitettség;

b) a mentességek és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatása;

c) a mentességek alkalmazását, valamint a CRR 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában számított hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevételét követően adódó kitettségérték.

10. Az "LE4" és "LE5" jelzésű tábla oszlopaiban azokra a lejárati csoportokra vonatkozó információkat kell feltüntetni, amelyekhez a tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettséget, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló kitettséget kell rendelni.

3. A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás során alkalmazandó fogalommeghatározások és általános útmutatások

11. A "kapcsolatban álló ügyfelek csoportja (ügyfélcsoport)" meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában található.

12. A "nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezet" meghatározása a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában található.

13. Az "intézmény" meghatározását a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontja tartalmazza.

14. A "polgári jog hatálya alá tartozó egyesületekkel" szembeni kitettségekről adatot kell szolgáltatni. Az intézményeknek továbbá mindegyik partner eladósodottságánál fel kell tüntetniük a polgári jog hatálya alá tartozó egyesületek hitelösszegét. A kvótákkal rendelkező, polgári jog hatálya alá tartozó egyesületekkel szembeni kitettségeket a kvótáik függvényében kell a partnerek között elosztani, illetve azok függvényében kell a partnerekhez rendelni. A polgári jog hatálya alá tartozó egyesületek által alkalmazott bizonyos konstrukciókról (pl. közös számlák, örököstársak közösségei, "stróman"-hitelek) hasonlóképpen kell adatot szolgáltatni.

15. A CRR 389. cikke értelmében az eszközöket és a mérlegen kívüli tételeket kockázati súlyok, illetve ügyletkockázati súlyok nélkül kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a hitel-egyenértékesítési tényező nem alkalmazandó a mérlegen kívüli tételekre.

16. A "kitettségek" meghatározása a CRR 389. cikkében található.

a) a kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben feltüntetett bármely eszköz vagy mérlegen kívüli tétel, ideértve a CRR 400. cikkében meghatározott tételeket is, de kivéve a CRR 390. cikke (6) bekezdése a)-d) pontjának hatálya alá tartozó tételeket;

b) a "közvetett kitettségek" - a CRR 403. cikkének megfelelően - a garantőrhöz vagy a biztosíték kibocsátójához, nem pedig a közvetlen hitelfelvevőhöz rendelt kitettségeket jelentik. [Az itt szereplő fogalommeghatározások semmilyen tekintetben sem különbözhetnek az alaprendeletben megadott fogalommeghatározásoktól.]

17. Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettségeket a 390. cikk (5) bekezdésének megfelelően kell kiszámítani.

18. A "nettósítási megállapodások" figyelembevételét lehetővé kell tenni a nagykockázat-vállalások - CRR 390. cikke (1), (2) és(3) bekezdésében meghatározott - kitettségértékének hatásainál. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek kitettségértékét a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban kell meghatározni, figyelembe véve a megújítás és más nettósítási megállapodások hatásait e módszerek alkalmazása céljából, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban. A repoügyletek, az értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adása vagy kölcsönbe vétele, a hosszú teljesítési idejű ügyletek és az értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek kitettségértékét a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetével összhangban vagy a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban lehet meghatározni. A CRR 296. cikkének megfelelően az adatot szolgáltató intézmény partnerével létrejött, eltérő termékek közötti szerződéses nettósításról szóló megállapodásból származó egyetlen jogi kötelezettség kitettségértékét a nagykockázat-vállalásra vonatkozó táblákban "egyéb kötelezettségvállalásként" kell feltüntetni.

19. A "kitettség értékét" a CRR 390. cikke szerint kell kiszámítani.

20. A mentességek és a figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák (CRM) teljeskörű vagy részleges alkalmazásának a CRR 395. cikkének (1) bekezdésében foglalt kitettségek kiszámítására kifejtett hatását a CRR 399-403. cikke ismerteti.

21. A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás hatálya alá tartozó fordított repomegállapodásokról a CRR 402. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell adatot szolgáltatni. A CRR 402. cikkének (3) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülése esetén az intézménynek az egyes harmadik felekkel szemben fennálló nagykockázat-vállalások tekintetében annak a követelésnek az összegét kell feltüntetnie, amellyel az ügyleti partner az adott harmadik féllel szemben rendelkezik, nem pedig a partnerrel szembeni megfelelő kitettség értékét.

4. C 26.00 - A "LE Limits" jelzésű tábla

4.1. A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

5. C 27.00 - A partner azonosítása ("LE1" jelzésű tábla)

5.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

6. C 28.00 - A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek ("LE2" jelzésű tábla)

6.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

7. C 29.00 - Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó részletes adatok ("LE3" jelzésű tábla)

7.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

8. C 30.00 - A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai ("LE4" jelzésű tábla)

8.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

9. C 31.00 - A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei ("LE5" jelzésű tábla)

9.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

X. MELLÉKLET

A TŐKEÁTTÉTELRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

C 40.00 - A KITETTSÉGÉRTÉK ALTERNATÍV MEGHATÁROZÁSA (LR1)

C41.00 - MÉRLEGTÉTELEK ÉS MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK - A KITETTSÉGEK TOVÁBBI BONTÁSA (LR2)

C42.00 - A TŐKE ALTERNATÍV DEFINÍCIÓJA (LR3)

C43.00 - A TŐKEÁTTÉTELI MUTATÓ SZÁMÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT KITETTSÉGEK ALTERNATÍV BONTÁSA (LR4)

C 44.00 - ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK (LR5)

C 47.00 - A TŐKEÁTTÉTELI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA (LRCalc)

XI. MELLÉKLET

A TŐKEÁTTÉTELRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. Táblák jelölése és egyéb szabályok

1.1. Táblák jelölése

1.2. Számozási szabályok

1.3. Rövidítések

1.4. Előjelre vonatkozó szabályok

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1. Szerkezet és gyakoriság

2. A tőkeáttételi mutató számításának képletei

3. Lényegességi küszöbérték származtatott ügyletek esetében

4. C 47.00 - A tőkeáttételi mutató számítása (LRCalc)

5. C 40.00 - A kitettségérték alternatív meghatározása (LR1)

6. C 41.00 - Mérlegtételek és mérlegen kívüli tételek - a kitettségek további bontása (LR2)

7. C 42.00 - A tőke alternatív definíciója (LR3)

8. C 43.00 - A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek alternatív bontása (LR4)

9. C 44.00 - Általános információk (LR5)

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. Táblák jelölése és egyéb szabályok

1.1. Táblák jelölése

1. Ez a melléklet az e rendelet X. mellékletében szereplő táblákkal (a továbbiakban "LR") kapcsolatos további útmutatót tartalmaz.

2. Az adatszolgáltatási keret a következő hat táblából áll:

- C47.00: A tőkeáttételi mutató számítása (LRCalc): a tőkeáttételi mutató számítása,

- C40.00: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 1. tábla (LR1): a kitettségérték alternatív meghatározása,

- C41.00: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 2. tábla (LR2): mérlegtételek és mérlegen kívüli tételek - a kitettségek további bontása,

- C42.00: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 3. tábla (LR3): a tőke alternatív definíciója,

- C43.00: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 4. tábla (LR4): a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek bontása, valamint

- C44.00: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 5. tábla (LR5): általános információk.

3. Minden táblához rendelkezésre állnak a jogszabályi hivatkozások, valamint az adatszolgáltatás általánosabb szempontjaival kapcsolatos részletesebb információk.

1.2. Számozási szabályok

4. A táblák oszlopaira, soraira és mezőire való hivatkozáskor a dokumentum a következő pontokban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a numerikus kódokat kimerítően használják az ellenőrzési szabályok.

5. Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla;Sor;Oszlop}. A teljes sorokat vagy oszlopokat csillag jelöli.

6. Táblán belüli - csak az adott tábla adatpontjaira támaszkodó - ellenőrzések esetében a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}.

7. A tőkeáttételre vonatkozó adatszolgáltatási táblákban az "ebből" kifejezés egy magasabb szintű kitettségi kategória részhalmazára utal, a "tájékoztató adat" pedig olyan külön tételre, amely nem részhalmaza valamely kitettségi osztálynak. Eltérő utasítás hiányában mindkét mezőtípust ki kell tölteni.

1.3. Rövidítések

8. E melléklet és a vonatkozó táblák alkalmazásában a következő rövidítések használatosak:

a. CRR: a tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendelet (Capital Requirements Regulation);

b. SFT: értékpapír-finanszírozási ügylet (Securities Financing Transactions), azaz az 575/2013/EU rendeletben említett repoügylet, értékpapírok vagy áruk kölcsönbe adása vagy kölcsönbe vétele, hosszú teljesítési idejű ügylet és értékpapírügylethez kapcsolódó hitel.

c. CRM: hitelkockázat-mérséklés (Credit Risk Mitigation).

1.4. Előjelre vonatkozó szabályok

9. Minden összeget pozitív számként kell feltüntetni. Ez alól kivételt képeznek az {LRCalc;050;010}, {LRCalc;070;010}, {LRCalc;080;010}, {LRCalc;100;010}, {LRCalc;120;010}, {LRCalc;140;010}, {LRCalc;210;010}, {LRCalc;220;010}, {LRCalc;240;010}, {LRCalc;250;010}, {LRCalc;260;010}, {LRCalc;310;010}, {LRCalc;320;010}, {LRCalc;270;010}, {LRCalc;280;010}, {LRCalc;330;010}, {LRCalc;340;010}, {LR3;010;010}, {LR3;020;010}, {LR3;030;010}, {LR3;040;010}, {LR3;055;010}, {LR3;065;010}, {LR3;075;010} és {LR3;085;010} mezőben feltüntetett összegek. Itt ügyelni kell arra, hogy a {LRCalc;050;010}, {LRCalc;070;010}, {LRCalc;080;010}, {LRCalc;100;010}, {LRCalc;120;010}, {LRCalc;140;010}, {LRCalc;210;010}, {LRCalc;220;010}, {LRCalc;240;010}, {LRCalc;250;010}, {LRCalc;260;010}, {LRCalc;270;010}, {LRCalc;280;010}, {LR3;055;010}, {LR3;065;010}, {LR3;075;010} és {LR3;085;010} csak negatív értékű lehet. Ügyelni kell arra is, hogy - a szélsőséges eseteket leszámítva - {LRCalc;310;010}, {LRCalc;320;010}, {LRCalc;330;010}, {LRCalc;340;010}, {LR3;010;010}, {LR3;020;010}, {LR3;030;010} és {LR3;040;010} csak pozitív értékű lehet.

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1. Szerkezet és gyakoriság

1. A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó tábla két részből áll. Az "A" rész tartalmazza a tőkeáttételi mutató kiszámításához szükséges összes olyan adatot, amelyet az intézményeknek a CRR 430. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján kell benyújtaniuk az illetékes hatóságoknak, míg a "B" rész az összes olyan adatot tartalmazza, amelyet az intézményeknek a CRR 430. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján kell benyújtaniuk (vagyis a CRR 511. cikkében említett jelentés céljából).

2. A jelen adatszolgáltatáshoz szükséges adatok összeállításakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközöknek a CRR 429. cikkének (13) bekezdése szerinti kezelését.

2. A tőkeáttételi mutató számításának képletei

3. A tőkeáttételi mutató a tőkeértéken és a teljes kitettségértékén alapul, amelyet az "A" részben szereplő mezőkkel lehet kiszámítani.

4. Tőkeáttételi mutató - teljes mértékben bevezetett fogalom = {LRCalc;310;010}/{LRCalc;290;010}.

5. Tőkeáttételi mutató - átmeneti fogalom = {LRCalc;320;010}/{LRCalc;300;010}.

3. Lényegességi küszöbérték származtatott ügyletek esetében

6. Az adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében a származtatott ügyletekből korlátozott mértékű kitettséggel rendelkező intézmények esetében a következő mérőszámok alkalmazandók a származtatott kitettségek teljes kitettségértékhez viszonyított relatív fontosságának mérésére a tőkeáttételi mutatóban. Az intézményeknek ezeket a mérőszámokat az alábbiak szerint kell kiszámítaniuk:

7. [Kép #18] .

Kép #18

8. Ahol a teljes kitettségérték egyenlő: {LRCalc;290;010}.

9. A származtatott ügyletek névértéke = {LR1; 010;070}. Ezt a mezőt mindig ki kell tölteniük az intézményeknek.

10. Hitelderivatívák értéke = {LR1;020;070} + {LR1;050;070}. Ezeket a mezőket mindig ki kell tölteniük az intézményeknek.

11. Az intézmények a következő adatszolgáltatási időszakban csak akkor kötelesek kitölteni a 14. pontban említett mezőket, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

- a származtatott ügyletek 7. pont szerinti, kitettségértéken belüli részesedése két egymást követő adatszolgáltatási vonatkozási időpontban meghaladja az 1,5 %-ot;

- a származtatott ügyletek 7. pont szerinti, kitettségértéken belüli részesedése meghaladja a 2,0 %-ot.

12. Azon intézmények, amelyek esetében a származtatott ügyleteknek a 9. pontban meghatározott névértéke meghaladja a 10 milliárd EUR-t, akkor is kötelesek kitölteni a 14. pontban említett mezőket, ha a származtatott ügyletek kitettségértéken belüli részesedése nem felel meg a 11. pontban leírt feltételeknek.

13. Az intézmények csak akkor kötelesek kitölteni a 15. pontban említett mezőket, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

- a hitelderivatíváknak a 10. pont szerinti értéke két egymást követő adatszolgáltatási vonatkozási időpontban meghaladja a 300 millió EUR-t;

- a hitelderivatíváknak a 10. pont szerinti értéke meghaladja az 500 millió EUR-t.

14. Az intézmények által a 11. pont értelmében kitöltendő mezők a következők: {LR1;010;010}, {LR1;010;020}, {LR1;010;050}, {LR1;020;010}, {LR1;020;020}, {LR1;020;050}, {LR1;030;050}, {LR1;030;070}, {LR1;040;050}, {LR1;040;070}, {LR1;050;010}, {LR1;050;020}, {LR1;050;050}, {LR1;060;010}, {LR1;060;020}, {LR1;060;050} és {LR1;060;070}.

15. Az intézmények által a 13. pont értelmében kitöltendő mezők a következők: {LR1;020;075}, {LR1;050;075} és {LR1;050;085}.

4. C 47.00 - A tőkeáttételi mutató számítása (LRCalc)

16. Az adatszolgáltatási tábla e részében kell megadni azokat az adatokat, amelyekre a tőkeáttételi mutatónak a CRR 429., 429a. és 429b. cikke szerinti kiszámításához van szükség.

17. Az intézményeknek negyedévente kell adatot szolgáltatniuk a tőkeáttételi mutatóról. Az "adatszolgáltatási vonatkozási időpont" szerinti érték mindig az adott negyedév harmadik hónapjának utolsó naptári napján fennálló érték.

18. Az intézményeknek a {010;010} - {030;010}, a {060;010}, a {090;010}, a {110;010} és a {150;010} - {190;010} mezőt úgy kell kitölteniük, mintha a {050;010}, a {080;010}, a {100;010}, a {120;010} és a {220;010} mező szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók.

19. Az intézményeknek a {010;010} - {240;010} mezőt úgy kell kitölteniük, mintha a {250;010} és a {260;010} mező szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók.

20. A szavatoló tőkét vagy a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéket növelő összegek előjele pozitív. Ugyanakkor a szavatoló tőke teljes összegét vagy a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéket csökkentő összegek előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (-) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat.

5. C 40.00 - A kitettségérték alternatív meghatározása (LR1)

21. Az adatszolgáltatás ezen része a származtatott ügyletek, az SFT-k és a mérlegen kívüli tételek alternatív meghatározásához gyűjt adatokat.

22. Az intézményeknek az LR1 tábla "mérleg szerinti értékeit" a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja szerinti alkalmazandó számviteli szabályozás alapján kell meghatározniuk. A "Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték" az a mérleg szerinti érték, amely nem veszi figyelembe a nettósítás vagy más kockázatmérséklés hatásait.

23. Az intézményeknek a {250;120} és a {260;120} mező kivételével az LR1 táblát úgy kell kitölteniük, mintha az LRCalc tábla {050;010}, {080;010}, {100;010}, {120;010}, {220;010}, {250;010} és {260;010} mezője szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók.

6. C 41.00 - Mérlegtételek és mérlegen kívüli tételek - a kitettségek további bontása (LR2)

24. Az LR2 tábla a kereskedési könyvben nem szereplő mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek ( 23 ), valamint a kereskedési könyvben szereplő, partnerkockázattal érintett kitettségek további bontásáról szolgáltat információt. A bontás a CRR hitelkockázati szakaszában alkalmazott kockázati súlyok szerint történik. A sztenderd (SA) módszer, illetve a belső minősítésen alapuló (IRB) módszer alá tartozó kitettségekre vonatkozó információkat eltérő módon származtatják.

25. A partner kockázati súlyát a garancia kockázati súlyával helyettesítő CRM-technikákkal támogatott kitettségek esetében az intézményeknek a helyettesítési hatás utáni kockázati súlyt kell figyelembe venniük. Az IRB módszer keretében az intézményeknek el kell végezniük a következő számítást: a speciális szabályozói kockázati súlyt kapó kitettségek kivételével meg kell határozniuk az egyes ügyfélkategóriákba tartozó kitettségek kockázati súlyát: a hitelkockázat esetében a kockázati súlyra vonatkozó képlet szerinti, az értékpapírosítási kitettségek esetében pedig a felügyeleti képlet szerinti, kockázattal súlyozott kitettségértéket el kell osztaniuk a kitettségre helyettesítő hatást gyakorló CRM-technikák miatti ki- és beáramlásokat figyelembe vevő kitettségértékkel. Az IRB módszer keretében a nemteljesítőnek minősített kitettségek nem vehetők figyelembe a {020;010} - {090;010} mezőben, viszont feltüntetendők a {100;010} mezőben. A sztenderd módszer keretében a CRR 112. cikke j) pontjának hatályába eső kitettségek nem vehetők figyelembe a {020;020} - {090;020} mezőben, viszont feltüntetendők a {100;020} mezőben.

26. A szavatoló tőkéből levont kitettségeket az intézményeknek mindkét módszer keretében 1 250 %-os kockázati súly alkalmazásával kell figyelembe venniük.

7. C 42.00 - A tőke alternatív definíciója (LR3)

27. Az LR3 tábla a CRR 511. cikkében előírt felülvizsgálathoz szükséges tőkeértékekről szolgáltat információkat.

8. C 43.00 - A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek alternatív bontása (LR4)

28. Az intézmények a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértékeket az LRCalc tábla alábbi mezőiben szereplő kivételek értelemszerű alkalmazása után tüntetik fel az LR4 táblában: {050;010}, {080;010}, {100;010}, {120;010}, {220; 010}, {250;010} és {260;010}.

29. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézményeknek gondoskodniuk kell a következő pontban szereplő egyenlőség teljesüléséről.

30. Az intézményeknek a 29. pont értelmében a következő egyenlőség teljesüléséről kell gondoskodniuk: [{LRCalc;010;010} + {LRCalc;020;010} + {LRCalc;030;010} + {LRCalc;040;010} + {LRCalc;050;010} + {LRCalc;060;010} + {LRCalc;070;010} + {LRCalc;080;010} + {LRCalc;090;010} + {LRCalc;100;010} + {LRCalc;110;010} + {LRCalc;120;010} + {LRCalc;130;010} + {LRCalc;140;010} + {LRCalc;150;010} + {LRCalc;160;010} + {LRCalc;170;010} + {LRCalc;180;010} + {LRCalc;190;010} + {LRCalc;200;010} + {LRCalc;210;010} + {LRCalc;220;010} + {LRCalc;230;010} + {LRCalc;240;010} + {LRCalc;250;010} + {LRCalc;260;010}] = [{LR4;010;010} + {LR4;040;010} + {LR4;050;010} + {LR4;060;010} + {LR4;065;010} + {LR4;070;010} + {LR4;080;010} + {LR4;080;020} + {LR4;090;010} + {LR4;090;020} + {LR4;140;010} + {LR4;140;020} + {LR4;180;010} + {LR4;180;020} + {LR4;190;010} + {LR4;190;020} + {LR4;210;010} + {LR4;210;020} + {LR4;230;010} + {LR4;230;020} + {LR4;280;010} + {LR4;280;020} + {LR4;290;010} + {LR4;290;020}].

9. C 44.00 - Általános információk (LR5)

31. Itt az intézmény tevékenységeinek kategorizálása és az intézmény által választott szabályozói lehetőségek feltüntetése céljából további információkat kell megadni.

XII. MELLÉKLET

A LIKVIDITÁSRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

C 51.00 - LIKVIDITÁSFEDEZET - LIKVID ESZKÖZÖK

C 52.00 - LIKVIDITÁSFEDEZET - KIÁRAMLÁSOK

C 53.00 - LIKVIDITÁSFEDEZET - BEÁRAMLÁSOK

C 54.00 - LIKVIDITÁSFEDEZET - BIZTOSÍTÉKI CSEREÜGYLETEK

C 60.00 - STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁG - STABIL FORRÁSELLÁTÁST IGÉNYLŐ TÉTELEK

C 61.00 - STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁG - STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁGOT BIZTOSÍTÓ TÉTELEK

XIII. MELLÉKLET

LIKVIDITÁSRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS (1/5. RÉSZ: LIKVID ESZKÖZÖK)

1. Likvid eszközök

1.1. Általános megjegyzések

1. Ez egy olyan összefoglaló tábla, amely az 575/2013/EU RENDELET (továbbiakban: CRR) 412. cikkében meghatározott likviditásfedezeti követelmények nyomonkövetésének céljára az eszközökre vonatkozó információkat tartalmazza. Szürke szín jelzi azokat a tételeket, amelyeket az intézményeknek nem kell kitölteniük.

2. Az eszközöket a tábla hat szakaszának egyikében kell jelenteni:

3. A CRR 416. és 417. cikkek követelményeinek megfelelő eszközök: azon, a CRR-ben adatszolgáltatási célból likvid eszközként azonosított eszközök, amelyek megfelelnek a likvid eszközök állományaira vonatkozó operatív követelményeknek.

4. A CRR 416. cikke (1) bekezdésének b) és d) pontja követelményeinek megfelelő, de a 417. cikke b) és c) pontja követelményeinek meg nem felelő eszközök.

5. A likvid eszközökre vonatkozó kiegészítő adatszolgáltatás tárgyát képező tételek a CRR III. melléklete szerint.

6. A CRR 416. cikke követelményeinek meg nem felelő, de a 417. cikke b) és c) pontja követelményeinek megfelelő eszközök.

7. Az adott pénznemben szükséges likvid eszközök hiányának kezelése

8. A saría-kompatibilis eszközöknek a CRR 509. cikk (2) bekezdésének i) pontja szerinti alternatív eszközként való jelentése.

1.2. Külön megjegyzések

9. Az 1.1-1.2 tételek esetében az intézményeknek a 030-as oszlopban kell a megfelelő összegeket jelenteniük.

10. Az 1.3-1.4 tételek esetében az intézményeknek a 010-es oszlopban kell jelenteniük az eszközök piaci értékét, a 020-as oszlopban pedig a CRR 418. cikk szerinti értéket valamennyi eszközkategória tekintetében.

11. Az 1.5 tétel esetében az intézményeknek a 040-es oszlopban kell a megfelelő le nem hívott összeget jelenteniük.

12. Az 1.6.1/1.6.2 tétel esetében az intézményeknek a 030/040-es oszlopban kell a megfelelő összegeket jelenteniük.

13. Az 1.7-2.2 tételek esetében a CRR 416. cikke (1) bekezdése utolsó albekezdésének megfelelően és mindaddig, míg nem áll rendelkezésre a CRR 460. cikk szerinti egységes meghatározás a magas és rendkívül magas likviditás és hitelminőség fogalmára, az intézmények maguk határozzák meg, hogy egy adott pénznemben melyek a magas vagy rendkívül magas likviditású és hitelminőségű átruházható eszközök, és piaci értéküket a 010-es és 030-as, a CRR 418. cikk szerinti értéküket pedig a 020-as és 040-es oszlopban jelentik.

14. Az 1.3-1.4 és az 1.7-1.14 tételek esetében az intézmények csak azokat az eszközöket jelentik, amelyek megfelelnek a CRR 417. cikkében említett operatív követelményeknek.

15. A 2.1-2.2 tételek esetében az intézmények azokat az eszközöket jelentik, amelyeket egyébként az 1.1.-1.14. szakaszban kellene jelenteni, de nem felelnek meg a CRR 417. cikkének b) és c) pontjában említett operatív követelményeknek.

16. Az 1.1-2.2 tételek esetében - az 1.5 tétel kivételével - az intézmények csak azokat az eszközöket jelentik, amelyek a CRR 416. cikkének (3) bekezdésében említett összes követelménynek megfelelnek.

17. A 3.1-3.12 tételek esetében az intézmények csak a likvid eszközökre vonatkozó kiegészítő adatszolgáltatás tárgyát képező tételeket jelentik a CRR III. melléklete szerint. A 3.1, 3.2 és 3.9 szakaszban említettek kivételével valamennyi tételnek meg kell felelnie az említett melléklet utolsó pontjában meghatározott követelményeknek.

18. A 4.1-4.12.3 tételek esetében az intézmények csak azokat az eszközöket jelentik, amelyek nem felelnek meg a CRR 416. cikke követelményeinek, de továbbra is megfelelnek a CRR 417. cikke b) és c) pontja követelményeinek.

19. Az 5.1-5.2 tételek esetében az intézmények csak azokat az eszközöket jelentik, amelyek a CRR 419. cikkének (2) bekezdésében említett eltéréseknek megfelelnek azon pénznemek tekintetében, amelyekre a likvid eszközök rendelkezésre állása tekintetében korlátozások vonatkoznak.

20. A 6.1-6.1.3 tételek esetében csak a saría-kompatibilis bankok jelentik a saría-kompatibilis pénzügyi terméknek minősülő tételeket azon eszközök alternatívájaként, amelyek a CRR 416. cikke alkalmazásában likvid eszköznek minősülnének.

21. A tábla valamennyi tételében a likvid eszközök értéke - az 1.1-1.2.1, az 1.5-1.6.2, a 3.1-3.2, a 3.9-3.10 és az 5.2 tételek kivételével - a piaci érték, illetve a megfelelő korrekciós tényezők alkalmazása utáni érték. Az 1.1-1.2.1, az 1.6-1.6.2, a 3.1-3.2, a 3.10 és az 5.2 tételek esetében a tétel összegét kell jelenteni. Az 1.5 és a 3.9 tételek esetében a le nem hívott összeget kell jelenteni.

Likvid eszközökre vonatkozó rész-tábla

1.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

LIKVIDITÁSRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS (2/5. RÉSZ: KIÁRAMLÁSOK)

1. Kiáramlások

1.1. Általános megjegyzések

1. Ez egy olyan összefoglaló tábla, amely a CRR (továbbiakban: CRR) 412. cikkében meghatározott likviditásfedezeti követelmények ellenőrzésének céljára a következő 30 napra szóló likviditáskiáramlásra vonatkozó információkat tartalmazza. Szürke szín jelzi azokat a tételeket, amelyeket az intézményeknek nem kell kitölteniük.

2. A CRR 420. cikkének megfelelően ez a rész a lakossági betétekre (421. cikk), az egyéb betétekre és kötelezettségekre (422. cikk), további likviditáskiáramlásokra (423. cikk), valamint a hitelkeretekből és likviditási hitelkeretekből történő kiáramlásokra (424. cikk) vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket tartalmazza.

3. A CRR 421. cikke (5) bekezdésének megfelelően az intézmények kizárhatják a kiáramlások kiszámításából a lakossági betétek egyes egyértelműen meghatározott kategóriáit. A teljesség érdekében az e betétekre vonatkozó adatszolgáltatást a tábla 1.1.6 tétele alatt kell teljesíteni.

1.2. Kiáramlásokra vonatkozó tábla

1.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

LIKVIDITÁSRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS (3/5. RÉSZ: BEÁRAMLÁSOK)

1. Beáramlások

1.1. Általános megjegyzések

1. Ez egy olyan összefoglaló tábla, amely az 575/2013/EU RENDELET (továbbiakban: CRR) 412. cikkében meghatározott likviditásfedezeti követelmények nyomonkövetése céljából a következő 30 napra szóló likviditásbeáramlásra vonatkozó információkat tartalmazza. Szürke szín jelzi azokat a tételeket, amelyeket az intézményeknek nem kell kitölteniük.

2. A CRR 425. cikkének (2) bekezdésével összhangban a likviditásbeáramlások:

i. kizárólag az olyan kitettségekből származó szerződéses beáramlásokból tevődnek össze, amelyek még nem késedelmesek, és amelyek esetében az intézménynek nincs oka nemteljesítést feltételezni egy 30 napos időszakon belül.

ii. teljes mértékben jelentendők.

3. A CRR 425. cikkének (7) bekezdésével összhangban az intézmények az adatszolgáltatásban nem tüntethetik fel a 416. cikkel összhangban jelentett likvid eszközökből származó beáramlásokat, kivéve az eszközökkel kapcsolatos azon esedékes összegeket, amelyek nem tükröződnek az eszköz piaci értékében.

4. A CRR 425. cikkének (8) bekezdésével összhangban az intézmények az adatszolgáltatásban nem tüntethetik fel az újonnan vállalt kötelezettségekből származó beáramlásokat.

1.2. Beáramlásokra vonatkozó tábla

1.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó előírások

LIKVIDITÁSRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS (4/5. RÉSZ: Biztosítéki csereügyletek)

Általános megjegyzések

1. Ez egy olyan összesítő tábla, amely magában foglalja az EBH által annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy megfelelően lezárták-e azokat a fedezett kölcsönügyleteket és biztosítéki csereügyleteket, amelyekben az intézmény az 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: CRR) 416. cikke (1) bekezdése a), b) és c) pontjának nem megfelelő biztosítékok ellenében a 416. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett likvid eszközöket szerzett.

(a) A biztosítéki csereügyletekre vonatkozó résztábla (C.54.00)

i. Útmutató meghatározott sorokra vonatkozóan

LIKVIDITÁSRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS (5/5. RÉSZ: STABIL FORRÁSELLÁTOTTSÁG)

1. Stabil forrásellátottságot biztosító tételek

1.1. Általános megjegyzések

1. Ez az összefoglaló tábla a stabil forrásellátottságot biztosító tételekre vonatkozó információkat tartalmazza. Szürke szín jelzi azokat a tételeket, amelyeket az intézményeknek nem kell kitölteniük.

2. Ezen a táblán kell jelenteni az intézmény mérlegében szereplő összes szavatoló tőkét és kötelezettséget. A két kategória teljes összege ezért tükrözi az intézmény összes eszközállományának nagyságát.

3. Az 575/2013/EU RENDELET (a továbbiakban CRR) 427. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kötelezettségeket a következő öt kategóriába besorolva kell jelenteni:

a) az adott kategória F oszlopában kell jelenteni azokat a kötelezettségeket, amelyek lejáratának vagy szerződés szerinti legkorábbi lehívhatóságának időpontja közül a korábbi az adatszolgáltatás időpontjától számított három hónapon belülre esik. Valamennyi látra szóló betétet itt kell jelenteni;

b) az adott kategória G oszlopában kell jelenteni azokat a kötelezettségeket, amelyek lejáratának vagy szerződés szerinti legkorábbi lehívhatóságának időpontja közül a korábbi az adatszolgáltatás időpontjától számított három hónap és hat hónap közötti időszakon belülre esik;

c) az adott kategória H oszlopában kell jelenteni azokat a kötelezettségeket, amelyek lejáratának vagy szerződés szerinti legkorábbi lehívhatóságának időpontja közül a korábbi az adatszolgáltatás időpontjától számított hat hónap és kilenc hónap közötti időszakon belülre esik;

d) az adott kategória I oszlopában kell jelenteni azokat a kötelezettségeket, amelyek lejáratának vagy szerződés szerinti legkorábbi lehívhatóságának időpontja közül a korábbi az adatszolgáltatás időpontjától számított kilenc hónap és tizenkét hónap közötti időszakon belülre esik;

e) az adott kategória J oszlopában kell jelenteni azokat a kötelezettségeket, amelyek lejáratának vagy szerződés szerinti legkorábbi lehívhatóságának időpontja közül a korábbi az adatszolgáltatás időpontjától számított egy éven kívül esik, valamint a szavatoló tőkét.

4. Az intézményeknek feltételezniük kell, hogy a befektetők a lehető legkorábbi időpontban lehívják a vételi opciót. Az intézmény belátása szerint gyakorolható opciókkal való forrásellátás tekintetében figyelembe kell venni azokat a hírnévvel kapcsolatos tényezőket, amelyek korlátozhatják az intézmény opció gyakorlására vonatkozó képességét. Különösen, ha a piac azt várja, hogy egyes kötelezettségeket jogszerű végső lejárati időpontjuk előtt lehívnak, az intézményeknek ilyen magatartást kell feltételezniük.

5. Az 1.2 szakaszban jelentett lakossági betétek esetében a "Rendelkezésre álló stabil forrásellátottság" táblában a lejárat tekintetében ugyanazokat a feltételezéseket kell alkalmazni, mint a "Likviditásfedezet" tábla esetében.

1.2. Stabil forrásellátottságot biztosító tételek

1.2.1. Útmutató meghatározott sorokra vonatkozóan

2. Stabil forrásellátást igénylő tételek

2.1. Általános megjegyzések

1. Ez az összefoglaló tábla a stabil forrásellátást igénylő tételekre vonatkozó információkat tartalmazza. Szürke szín jelzi azokat a tételeket, amelyeket az intézményeknek nem kell kitölteniük.

2. Ezen a táblán kell jelenteni az intézmény mérlegében szereplő összes eszközt. A jelentett teljes összeg ezért tükrözi az intézmény szavatoló tőkéjének és kötelezettségeinek állományát.

3. A lejárat kezelése:

(i) A CRR 428. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tételeket a következő öt kategóriába besorolva kell jelenteni:

a) az adott kategóriától függően a 010-es, 060-as vagy 110-es oszlopban kell jelenteni azokat az eszközöket, amelyek lejáratának vagy szerződés szerinti legkorábbi lehívhatóságának időpontja közül a korábbi az adatszolgáltatás időpontjától számított három hónapon belülre esik;

b) az adott kategóriától függően a 020-as, 070-es vagy 120-as oszlopban kell jelenteni azokat az eszközöket, amelyek lejáratának vagy szerződés szerinti legkorábbi lehívhatóságának időpontja közül a korábbi az adatszolgáltatás időpontjától számított három hónap és hat hónap közötti időszakon belülre esik;

c) az adott kategóriától függően a 030-as, 080-as vagy 130-as oszlopban kell jelenteni azokat az eszközöket, amelyek lejáratának vagy szerződés szerinti legkorábbi lehívhatóságának időpontja közül a korábbi az adatszolgáltatás időpontjától számított hat hónap és kilenc hónap közötti időszakon belülre esik;

d) az adott kategóriától függően a 040-es, 090-es vagy 140-es oszlopban kell jelenteni azokat az eszközöket, amelyek lejáratának vagy szerződés szerinti legkorábbi lehívhatóságának időpontja közül a korábbi az adatszolgáltatás időpontjától számított kilenc hónap és tizenkét hónap közötti időszakon belülre esik;

e) az adott kategóriától függően az 050-es, 100-as vagy 150-es oszlopában kell jelenteni azokat az eszközöket, amelyek lejáratának vagy szerződés szerinti legkorábbi lehívhatóságának időpontja közül a korábbi az adatszolgáltatás időpontjától számított egy éven kívül esik, valamint a szavatoló tőkét.

(ii) Az intézmény belátása szerint gyakorolható opciók tekintetében az intézményeknek figyelembe kell venniük azokat a hírnévvel kapcsolatos tényezőket, amelyek korlátozhatják az intézmény opció gyakorlásának mellőzésére vonatkozó képességét. Különösen, ha harmadik személyek arra számítanak, hogy opció gyakorlására nem kerül sor, az intézménynek feltételeznie kell ezt a magatartást az eszközök e táblában való jelentésének céljaira.

(iii) Az eszközöket a szerződés szerinti futamidőből hátralévő futamidejük szerint, nem pedig magatartásra vonatkozó feltételezések szerint kell jelenteni.

4. A CRR 510. cikkének megfelelően a stabil forrásellátottság figyelemmel kíséréséhez az intézményeknek a stabil forrásellátottságra vonatkozó, előírt táblán jelentett eszközök minden kategóriájára külön meg kell adniuk az eszközök megterhelését a következő bontásban:

(i) Az első alkategóriában kell jelenteni azon eszközök összegét, amelyek nincsenek megterhelve.

(ii) A megterhelt eszközök összegét a megterhelés időtartamától függően a megfelelő alsorban kell jelenteni, a következők szerint:

i. három hónapnál rövidebb időtartamra

ii. három és 6 hónap közötti időtartamra

iii. és 9 hónap közötti időtartamra

iv. és 12 hónap közötti időtartamra

v. hónapnál hosszabb időtartamra

5. A CRR 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletek és tőkepiac-vezérelt ügyletek keretében kapott vagy kölcsönadott eszközök kezelése:

(i) Az intézményeknek ki kell zárniuk a CRR 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletek és tőkepiac-vezérelt ügyletek keretében kölcsönvett azon eszközöket (így a fordított repoügyleteket és a biztosítéki csereügyleteket), amelyeknek nem tényleges tulajdonosai.

(ii) Az intézményeknek jelenteniük kell a CRR 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletek és tőkepiac-vezérelt ügyletek keretében kölcsönadott azon eszközöket (így a fordított repoügyleteket és a biztosítéki csereügyleteket), amelyek tekintetében tényleges tulajdonosok maradnak.

(iii) Amennyiben az intézmények repoügyletekben megterhelik azokat a CRR 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletek és tőkepiac-vezérelt ügyletek keretében kölcsönadott értékpapírokat, amelyek tekintetében tényleges tulajdonosok maradtak és mérlegükben azokat továbbra is kimutatják, ezeket az értékpapírokat a megfelelő RSF-kategóriába (Required stable funding) kell besorolniuk.

6. A származtatott ügyletekből eredő várható tartozások és követelések kezelése:

(i) Az intézményeknek mérlegükben rendszerint egyaránt vannak származtatott ügyletekből eredő nettó kötelezettségeik (azaz tartozásaik) és származtatott ügyletekből eredő nettó eszközeik (azaz követeléseik). Az intézmények ezeket a jogszabályi nettósítási szabályok és nem a számviteli szabályok szerint számítják, és az összegeket egyaránt jelentik az 1.1. "Szükséges forrásellátottság" és az 1.2 "Stabil forrásellátottság" táblákban.

2.2. Stabil forrásellátást igénylő tételek

2.2.1. Útmutató meghatározott sorokra vonatkozóan

XIV. MELLÉKLET

Egységes adatmodell

Az e rendelet mellékleteiben meghatározott valamennyi adatot olyan egységes adatmodellé kell átalakítani, amely az intézmények és az illetékes hatóságok egységes informatikai rendszereinek alapját jelenti.

Az egységes adatmodell teljesíti a következő kritériumokat:

a) biztosítja az I., III., IV., VI., VIII., X., XII. és XVI. mellékletben meghatározott valamennyi adat strukturált megjelenítését;

b) azonosítja az I-XIII., a XVI. és a XVII. mellékletben meghatározott valamennyi üzleti koncepciót;

c) tartalmaz egy olyan szótárt, amely azonosítja a táblák megnevezését, az ordinátacímkéket, a tengelyek megnevezését, a domének, a dimenziók és a doméntagok címkéit;

d) olyan mérőszámokat tartalmaz, amelyek meghatározzák az adatpontok tulajdonságát vagy összegét;

e) olyan (jellemzők összetételében kifejezett) adatpont-meghatározásokat ad, amely egyértelműen azonosítja a pénzügyi koncepciót;

f) tartalmazza az összes olyan technikai specifikációt, amely az egységes felügyeleti adatokat létrehozó adatszolgáltatási informatikai megoldások kifejlesztéséhez szükséges.

XV. MELLÉKLET

Ellenőrzési szabályok

Az e rendelet mellékleteiben meghatározott adatok az adatminőséget és -konzisztenciát biztosító ellenőrzési szabályok hatálya alá tartoznak.

Az ellenőrzési szabályok megfelelnek a következő kritériumoknak:

a) meghatározzák a megfelelő adatpontok közötti logikai kapcsolatokat;

b) olyan szűrőket és előfeltételeket tartalmaznak, amelyek meghatározzák azt az adatcsoportot, amelyre az adott ellenőrzési szabály alkalmazandó;

c) ellenőrzik a megadott adatok konzisztenciáját;

d) ellenőrzik a megadott adatok pontosságát;

e) meghatározzák azokat az alapértelmezett értékeket, amelyeket alkalmazni kell, amennyiben az adott információ nem került bejelentésre.

XVI. MELLÉKLET

MEGTERHELT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

F 32.01 - AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEI (AE-ASS)

F 32.02 - KAPOTT BIZTOSÍTÉK (AE-COL)

F 32.03 - MÉG NEM ELZÁLOGOSÍTOTT, SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ FEDEZETT KÖTVÉNYEK ÉS ESZKÖZFEDEZETŰ ÉRTÉKPAPÍROK (AE-NPL)

F 32.04 - MEGTERHELÉS FORRÁSAI (AE-SOU)

F 33.00 - LEJÁRATI ADATOK (AE-MAT)

F 34.00 - FÜGGŐ MEGTERHELÉS (AE-CONT)

F 35.00 - FEDEZETTKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS (AE-CB)

z-tengely

Fedezeti halmaz (pool) azonosítója (nyitott)

F 36.01 - RÉSZLETES ADATOK. I. RÉSZ (AE-ADV-1)

F 36.02 - RÉSZLETES ADATOK. II. RÉSZ (AE-ADV-2)

XVII. MELLÉKLET

A MEGTERHELT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK

1.1. FELÉPÍTÉS

1.2. SZÁMVITELI SZABÁLYOK

1.3. SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK

1.4. ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1.5. ALKALMAZÁS SZINTJE

1.6. ARÁNYOSSÁG

1.7. MEGTERHELT ESZKÖZ FOGALOMMEGHATÁROZÁSA - TÁBLÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

2. A. RÉSZ: MEGTERHELÉS ÁTTEKINTÉSE

2.1. TÁBLA: AE-ASS. AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEI

2.1.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

2.1.2. A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.1.3. AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.2. TÁBLA: AE-COL. AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ÁLTAL KAPOTT BIZTOSÍTÉK

2.2.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

2.2.2. A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.2.3. AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.3. AE-NPL TÁBLA: MÉG NEM ELZÁLOGOSÍTOTT SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ FEDEZETT KÖTVÉNYEK ÉS ESZKÖZFEDEZETŰ ÉRTÉKPAPÍROK

2.3.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

2.3.2. A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.3.3. AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.4. AE-SOU TÁBLA: MEGTERHELÉS FORRÁSAI

2.4.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

2.4.2. A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.4.3. AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3. B. RÉSZ: LEJÁRATI ADATOK

3.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

3.2. TÁBLA: AE-MAT. LEJÁRATI ADATOK

3.2.1. A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3.2.2. AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. C. RÉSZ: FÜGGŐ MEGTERHELÉS

4.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

4.1.1. "A" FORGATÓKÖNYV: A MEGTERHELT ESZKÖZÖK 30 %-OS CSÖKKENTÉSE

4.1.2. "B" FORGATÓKÖNYV: A JELENTŐS PÉNZNEMEK 10 %-OS LEÉRTÉKELŐDÉSE

4.2. TÁBLA: AE-CONT. FÜGGŐ MEGTERHELÉS

4.2.1. A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4.2.2. AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5. D. RÉSZ: FEDEZETT KÖTVÉNYEK

5.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

5.2. TÁBLA: AE-CB. FEDEZETTKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS

5.2.1. A Z-TENGELYRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5.2.2. A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5.2.3. AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6. E. RÉSZ: RÉSZLETES ADATOK:

6.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

6.2. TÁBLA: AE-ADV1. AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES TÁBLA

6.2.1. A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6.2.2. AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6.3. TÁBLA: AE-ADV2. AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ÁLTAL KAPOTT BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES TÁBLA

6.3.1. A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6.3.2. AZ EGYES OSZLOPOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK - ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK

1.1. Felépítés

1. A keretrendszer öt táblacsoportból áll, ezek összesen kilenc táblát tartalmaznak a következő részletezéssel:

a) A. rész: Megterhelés áttekintése:

- AE-ASS tábla. Az adatszolgáltató intézmény eszközei

- AE-COL tábla. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték

- AE-NPL tábla. Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok

- AE-SOU tábla. Megterhelés forrásai

b) B. rész: Lejárati adatok:

- AE-MAT tábla. Lejárati adatok

c) C. rész: Függő megterhelés

- AE-CONT tábla. Függő megterhelés

d) D. rész: Fedezett kötvények

- AE-CB tábla. Fedezettkötvény-kibocsátás

e) E. rész: Részletes adatok:

- AE-ADV-1 tábla. Az adatszolgáltató intézmény eszközeire vonatkozó részletes tábla

- AE-ADV-2 tábla. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékra vonatkozó részletes tábla

2. Minden táblához biztosított a jogszabályi hivatkozás, valamint az adatszolgáltatás általánosabb szempontjaival kapcsolatos részletesebb információk.

1.2. Számviteli szabályok

3. Az intézményeknek a könyv szerinti értékeket azon számviteli keretnek megfelelően kell az adatszolgáltatásba belefoglalniuk, amelyet a pénzügyi adatokról szóló beszámolóhoz használnak a 9-11. cikknek megfelelően. Azoknak az intézményeknek, amelyeknek nem kell pénzügyi adatokat szolgáltatniuk, saját számviteli keretüket kell használniuk.

4. E melléklet alkalmazásában az IAS és az IFRS rövidítés az 1606/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott nemzetközi számviteli standardokra utal. Azon intézmények vonatkozásában, amelyek az IFRS standardoknak megfelelően szolgáltatnak adatot, az útmutató tartalmazza a megfelelő IFRS-standardra való hivatkozást.

1.3. Számozási szabályok

5. A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor az útmutató a következő általános jelölési szabályokat követi: {Tábla; Sor; Oszlop}. Csillag azt jelöli, hogy az ellenőrzés az egész sorra vagy oszlopra vonatkozik. Például {AE-ASS; *; 2} az AE-ASS tábla 2. oszlopának bármely sorában található adatra utal.

6. Az egy táblán belüli ellenőrzés esetén a szóban forgó táblában levő adatokra a következő jelölés utal: {Sor; Oszlop}.

1.4. Előjelre vonatkozó szabályok

7. A XVI. melléklet tábláinak az V. melléklet 1. részének 9. és 10. pontjában leírt jelölési szabályokat kell követniük.

1.5. Alkalmazás szintje

8. A megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatás esetében az alkalmazás szintje követi a szavatolótőke-követelményekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet (CRR) 99. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelő adatszolgáltatási követelményeket. Következésképpen azoknak az intézményeknek, amelyek nem tartoznak a CRR 7. cikke szerinti prudenciális követelmények hatálya alá, nem kell adatot szolgáltatniuk az megterhelt eszközökről.

1.6. Arányosság

9. A 16a. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a megterhelt eszközök szintjét a következőképpen kell kiszámítani:

- A megterhelt eszközök és biztosíték könyv szerinti értéke = {AE-ASS;010;010}+{AE-COL;130;010}.

- Eszközök és biztosíték összesen = {AE-ASS;010;010} + {AE-ASS;010;060}+{AE-COL;130;010}+{AE-COL;130;040}.

- Megterhelési arány = (a megterhelt eszközök és biztosítékok könyv szerinti értéke)/(eszközök és biztosítékok összesen)

10. A 16a. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az összes eszköz összegének kiszámítása a következő:

- Eszközök összesen = {AE-ASS;010;010} + {AE-ASS;010;060}

1.7. Megterhelt eszköz fogalommeghatározása

11. E melléklet és a XVI. melléklet alkalmazásában egy eszközt akkor kell megterheltként kezelni, ha elzálogosításra került, vagy ha valamely ügylet bármely formában létrejött megállapodás keretében történő biztosítására, fedezésére vagy hitelminőségének javítására használják fel és nem vonható ki tetszőlegesen.

Fontos megjegyezni, hogy megterhelt eszköznek kell tekinteni az olyan elzálogosított eszközöket, amelyekre a kivonás tekintetében korlátozás vonatkozik, például az olyan eszközöket, amelyek esetében a kivonáshoz vagy más eszközzel való helyettesítéshez előzetes jóváhagyás szükséges. A fogalommeghatározás nem explicit jogi meghatározáson alapul, mint például a tulajdonjog-átruházás esetében, hanem inkább gazdasági elveken, mivel az országokban alkalmazott jogi előírások e tekintetben eltérőek lehetnek. A fogalommeghatározás azonban szorosan kapcsolódik a szerződéses feltételekhez. Az EBH szerint a fogalommeghatározás a következő ügylettípusokat jól fedi (a lista nem teljes):

- Biztosítékkal fedezett finanszírozási ügyletek, többek között a reposzerződések és -megállapodások, értékpapírok kölcsönbe adása, valamint a biztosítékkal fedezett kölcsönök egyéb formái.

- Különböző biztosítéki megállapodások, például a származtatott ügyletek piaci értékére letétbe helyezett biztosíték.

- Fedezett pénzügyi garanciák. Meg kell jegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor a biztosíték kivonásának nincs akadálya (például a garancia fel nem használt részére vonatkozó előzetes jóváhagyás) akkor csak a felhasznált összeget kell elosztani (arányos elosztás).

- Klíringrendszerekben, központi szerződő feleknél és egyéb, infrastruktúrát működtető intézményeknél a szolgáltatáshoz való hozzájutás feltételeként elhelyezett biztosíték. Idetartoznak a garanciaalapok és a kezdő letétek.

- Központi banki keretek. A rendelkezésre álló eszközöket nem kell megterheltnek tekinteni, kivéve, ha a központi bank előzetes hozzájárulással teszi lehetővé az elhelyezett eszköz kivonását. Ahogy a fel nem használt pénzügyi garanciák esetében, a fel nem használt részt, vagyis a központi bank által előírt minimális összeg fölötti részt arányosan el kell osztani a központi banknál elhelyezett eszközök között.

- Az eszközfedezetű értékpapírok mögöttes eszközei, amennyiben a pénzügyi eszközöket nem vonták ki az intézmény pénzügyi eszközei közül. Azok az eszközök, amelyek mögöttes, megtartott értékpapírok, nem számítanak megterheltnek, kivéve, ha ezeket az értékpapírokat egy ügylet fedezése céljából valamilyen módon elzálogosítják vagy biztosítékként nyújtják.

- A fedezettkötvény-kibocsátáshoz használt fedezeti halmazhoz (poolhoz) tartozó eszközök. Azok az eszközök, amelyek mögöttes fedezett kötvények, megterheltnek számítanak, kivéve egyes esetekben, amikor az intézmény tartja a megfelelő fedezett kötvényeket (saját kibocsátású kötvények).

- Az általános elv az, hogy azokat az eszközöket, amelyek olyan keretekben kerülnek elhelyezésre, amelyeket nem használnak és szabadon kivonhatók, nem kell megterheltnek tekinteni.

TÁBLÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

2. A. RÉSZ: MEGTERHELÉS ÁTTEKINTÉSE

12. A "Megterhelés áttekintése" tábla megkülönbözteti azokat az eszközöket, amelyeket a mérlegkészítés időpontjában a finanszírozás vagy biztosítéknyújtási igény támogatásához használnak fel, és azokat az eszközöket, amelyek potenciális finanszírozási igény esetén felhasználhatók.

13. Az áttekintő tábla táblázatos formában tartalmazza az adatszolgáltató intézmény megterhelt és meg nem terhelt eszközeinek összegét termékenként. Ugyanebben a bontásban kerülnek feltüntetésre a kapott biztosítékok, valamint a fedezett kötvényektől és az eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok.

2.1. Tábla: AE-ASS. Az adatszolgáltató intézmény eszközei

2.1.1. Általános megjegyzések

14. Ez a bekezdés tartalmazza az ügyletek fő típusaira vonatkozó és az AE táblák kitöltése szempontjából releváns előírásokat.

Minden olyan ügyletnek, amely növeli egy intézmény megterhelési szintjét, két aspektusa van, ezeket egymástól függetlenül kell feltüntetni az AE-táblákban. Ezeket az ügyleteket egyrészt mint a megterhelés forrását, másrészt mint megterhelt eszközt vagy biztosítékot kell feltüntetni.

A következő példák arra vonatkoznak, hogyan kell feltüntetni egy adott típusú ügyletet e részben, de ugyanezek a szabályok alkalmazandók a többi AE táblára is.

a) Fedezett betét

A fedezett betétet a következőképpen kell feltüntetni:

i. a betét könyv szerinti értéke a terhelés forrásaként kerül nyilvántartásra a következő mezőben: {AE-SOU; r070; c010};

ii. amennyiben a fedezet az adatszolgáltató intézmény eszköze, az eszközérték a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-ASS; *; c010} és {AE-SOU; r070; c030}; valós értéke a {AE-ASS; *; c040} mezőbe kerül;

iii. amennyiben az adatszolgáltató intézmény kapta a fedezetet, annak valós értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-COL; *; c010}, {AE-SOU; r070; c030} és {AE-SOU; r070; c040}.

b) Repoügyletek/fordított repoügyletek (matching repo)

A visszavásárlási (repo-) megállapodást (a továbbiakban: repoügylet) a következőképpen kell feltüntetni:

i. a repoügylet könyv szerinti értéke a megterhelés forrásaként a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-SOU; r050; c010};

ii. a repoügylet biztosítékát a következő esetekben kell feltüntetni:

iii. amennyiben a fedezet az adatszolgáltató intézmény eszköze, a könyv szerinti értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-ASS; *; c010} és {AE-SOU; r050; c030}; valós értéke pedig az {AE-ASS; *; c040} mezőben;

iv. amennyiben az adatszolgáltató intézmény korábbi fordított repoügylet révén (matching repo) kapta a fedezetet, annak valós értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-COL; *; c010}, {AE-SOU; r050; c030} és {AE-SOU; r050; c040}.

c) Központi banki finanszírozás

A fedezett központi banki finanszírozás csak a fedezett betétek vagy a repoügyletek egy olyan speciális esete, amelyben a szerződő fél központi bank, így a fenti i. és ii. szabály alkalmazandó.

Azoknál az ügyleteknél, amelyeknél nem lehet azonosítani az egyes ügyletekhez nyújtott konkrét biztosítékot, mivel a biztosítékot egy halmazba (poolba) vonták össze, a biztosíték bontását a halmaz összetétele alapján arányosan kell elvégezni.

Meg nem terhelt eszközök a központi banknál előzetesen rendelkezésre bocsátott eszközök, kivéve, ha a központi bank csak előzetes jóváhagyás mellett engedélyezi az eszköz kivonását. A fel nem használt pénzügyi garanciáknál a fel nem használt részt, vagyis a központi bank által előírt minimális összeg fölötti részt arányosan el kell osztani a központi banknál elhelyezett eszközök között.

d) Értékpapír kölcsönbe adása

A készpénzbiztosíték mellett történő értékpapír kölcsönbe adásra a repoügyletekre/fordított repora vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A készpénzbiztosíték nélküli értékpapír kölcsönbe adást a következőképpen kell feltüntetni:

i. a kölcsönbe vett értékpapírok valós értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-SOU; r150; c010}. Amennyiben a kölcsönadó nem kap értékpapírt a kölcsönbe adott értékpapírokért, hanem ehelyett díjat kap, a következő mezőbe: {AE-SOU; r150; c010} nulla kerül;

ii. amennyiben a biztosítékként kölcsönbe adott értékpapírok az adatszolgáltató intézmény eszközei, azok könyv szerinti értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-ASS; *; c010} és {AE-SOU; r150; c030}; valós értékük pedig az {AE-ASS; *; c040} mezőben;

iii. amennyiben a biztosítékként kölcsönbe adott értékpapírokat az adatszolgáltató intézmény kapja, azok valós értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-COL; *; c010}, {AE-SOU; r150; c030} és {AE-SOU; r150; c040}.

e) Származtatott ügyletek (kötelezettségek)

A negatív valós értékű fedezett derivatívák feltüntetése a következőképpen történik:

i. a derivatíva könyv szerinti értéke a megterhelés forrásaként a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-SOU; r020; c010};

ii. a biztosítékot (a pozíció megnyitásához szükséges kezdeti letét és bármely, a származtatott ügyletek piaci értékére letett biztosíték) a következőképpen kell feltüntetni:

i. amennyiben az adatszolgáltató intézmény eszköze, könyv szerinti értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-ASS; *; c010} és {AE-SOU; r020; c030}; valós értéke pedig az {AE-ASS; *; c040} mezőben;

ii. amennyiben a biztosítékot az adatszolgáltató intézmény kapja, annak könyv szerinti értéke a következő mezőben kerül feltüntetésre: {AE-COL; *; c010}, {AE-SOU; r020; c030} és {AE-SOU; r020; c040}.

f) Fedezett kötvények

A megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatás szempontjából fedezett kötvények a 2009/65/EU irányelv 52. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett instrumentumok függetlenül attól, hogy azok jogi formája értékpapír vagy sem.

Nem vonatkoznak speciális szabályok a fedezett kötvényekre, ha az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott értékpapírok egy része nem megtartott.

A kibocsátott értékpapírok egy részének megtartása esetén és a kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a következő eljárás alkalmazása javasolt:

i. amennyiben a saját fedezett kötvények nincsenek elzálogosítva, az említett megtartott és még nem elzálogosított értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool) összegét az AE-ASS táblában meg nem terhelt eszközként kell feltüntetni. A megtartott és még nem elzálogosított fedezett kötvényekre vonatkozó további információt (mögöttes eszközök, a megterhelhető elemek valós értéke és elismerhetősége és a meg nem terhelhető elemek névértéke) az AE-NPL táblában kell feltüntetni;

ii. amennyiben a saját fedezett kötvényeket elzálogosítják, az említett megtartott és elzálogosított értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool) összegét az AE-ASS táblában megterhelt eszközként kell feltüntetni.

A következő tábla bemutatja, miként kell egy 100 EUR értékű fedezettkötvény-kibocsátásról adatot szolgáltatni, amennyiben e fedezett kötvények 15 %-át megtartják, és nem zálogosítják el, 10 %-át pedig megtartják és egy, a központi bankkal végrehajtott 11 EUR összegű repoügyletben biztosítékként használják fel, amelynek során a fedezeti halmaz (pool) fedezetlen kölcsönöket tartalmaz és a kölcsönök könyv szerinti értéke 150 EUR.

g) Értékpapírosítás

Az értékpapírosítás olyan, az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet a CRR 4. cikkének 61. pontja szerinti értékpapírosítási ügyletben kezdeményeztek.

Az olyan értékpapírosításra, amely a mérlegben marad (nem kivezetett) a fedezett kötvényekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A kivezetett értékpapírosítás esetében nincs megterhelés, amikor az intézmény egyes értékpapírokat megtart. Az említett értékpapírok harmadik fél által kibocsátott egyéb értékpapírként jelennek meg az adatszolgáltató intézmények kereskedési könyvében vagy banki könyvében.

2.1.2. A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

2.1.3. Az egyes oszlopokra vonatkozó előírások

2.2. Tábla: AE-COL. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték

2.2.1. Általános megjegyzések

15. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékok, valamint a saját fedezett kötvényektől vagy az eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok esetében a "meg nem terhelt" eszközök kategóriája két részből áll: "megterhelhető" vagy potenciálisan elismerhető megterheltnek, valamint "meg nem terhelhető".

16. Egy eszköz akkor "meg nem terhelhető", ha azt az adatszolgáltató intézmény biztosítékként kapta és nem megengedett számára a biztosíték értékesítése vagy újbóli elzálogosítása, kivéve a biztosíték tulajdonosának nemteljesítése esetét. A saját fedezett kötvényektől vagy az eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok meg nem terhelhetők, ha a kibocsátással összefüggésben van korlátozás a tartott értékpapírok értékesítésére vagy újbóli elzálogosítására vonatkozóan.

17. A megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatás céljából a díjért, készpénzbiztosíték vagy nem készpénzbiztosíték nyújtása nélkül kölcsönbe vett értékpapírokat kapott biztosítékként kell feltüntetni.

2.2.2. A tábla egyes soraira vonatkozó előírások