52/2016. (XII. 9.) NFM rendelet

a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet, valamint az Európai Gazdasági Térség kikötőibe érkező, ott tartózkodó, illetve onnan induló magyar lajstromba bejegyzett tengeri hajókon keletkező hulladékok és rakománymaradványok kiürítéséről szóló 67/2005. (IX. 13.) GKM rendelet módosításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet módosítása

1. § (1) A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R1.) 8. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A hajózási hatóság, a 7. melléklet szerint elismert hajóosztályozó társaság osztályozási bizonyítványát vagy az osztályozási szemle jegyzőkönyvét is figyelembe véve, - az üzemképesség vizsgálatának eredményeként - az 5. mellékletben foglalt következő hajóokmányokat állítja ki:)

"j) Belvízi Hajóbizonyítvány."

(2) Az R1. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A kizárólag magyarországi belvizeken üzemelő hajók üzemképességét a hajózási hatóság az (1) bekezdés j) pontja szerinti okmányban tanúsítja."

2. § (1) Az R1. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R1. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

2. Az Európai Gazdasági Térség kikötőibe érkező, ott tartózkodó, illetve onnan induló magyar lajstromba bejegyzett tengeri hajókon keletkező hulladékok és rakománymaradványok kiürítéséről szóló 67/2005. (IX. 13.) GKM rendelet módosítása

3. § Az Európai Gazdasági Térség kikötőibe érkező, ott tartózkodó, illetve onnan induló magyar lajstromba bejegyzett tengeri hajókon keletkező hulladékok és rakománymaradványok kiürítéséről szóló 67/2005. (IX. 13.) GKM rendelet (a továbbiakban: R2.) 8. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"c) a Bizottság (EU) 2015/2087 irányelve (2015. november 18.) a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról."

4. § Az R2. Melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

3. Záró rendelkezések

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

6. § Ez a rendelet a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2015. november 18-i (EU) 2015/2087 bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet az 52/2016. (XII. 9.) NFM rendelethez

Az R1. 2. melléklet III. Rész 23. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. Fejezet

SZEMÉLYZET

23.01 cikk

Általános követelmények

1. A személyzet tagja magyar lobogó alatt közlekedő hajón a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendeletben meghatározott képesítésű személy, továbbá a gyakornok, a tanulómatróz, a matróz, a képesített matróz a matrózgépkezelő és a fedélzetmester lehet.

A hajó mindenkori üzemmódjára és üzemidejére előírt személyzetnek menet közben, továbbá úszómunkagépen munkavégzéskor állandóan a hajón kell tartózkodnia. Tilos az út vagy az úszómunkagéppel végzett munka megkezdése az előírt személyzet nélkül.

Azok a hajók, amelyeken előre nem látott körülmények (például betegség, baleset, hatósági rendelkezés) miatt menet közben az előírt személyzet legfeljebb egy tagja nem tudja ellátni a szolgálatot, útjukat folytathatják a legközelebbi elérhető megfelelő veszteglőhelyig - személyhajók a napi végállomásig -, ha a hajón hajóvezetői képesítéssel bíró személyen kívül az érintett szakaszra előírt személyzet még egy további tagja is rendelkezésre áll a hajón.

A hajón élő 6 éves kor alatti gyermekek felügyeletét ellátó személy nem lehet a személyzet tagja még akkor sem, ha a gyermekek biztonságának felügyelet nélküli megoldására megfelelő intézkedés történt.

2. A magyar lajstromban nyilvántartott hajókon a magyar munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni. A nem magyar hajólajstromban szereplő hajókra vonatkozóan a lobogó szerinti állam munkavédelmi előírásait kell alkalmazni.

Várandós anyák vagy gyermekágyasok legalább 14 héten át nem lehetnek a személyzet tagjai. Ezt az előírást - megosztva - a szülés előtti legalább 6 hét, a szülés utáni legalább 7 hét időtartamra kell alkalmazni.

3. A 23.05., 23.06. és 23.08 cikk alkalmazásánál azokat a menet- és pihenőidőket is figyelembe kell venni, amelyeket e szabályzat területi hatályán kívül eső szakaszon teljesítenek.

23.02 cikk

A személyzet tagjai, képesítés

1. A személyzet tagja magyar lobogó alatt közlekedő hajón a hajózási képesítésekről szóló jogszabályban meghatározott képesítésű személy, továbbá a gyakornok, a tanulómatróz, a matróz, a képesített matróz, a matrózgépkezelő és a fedélzetmester lehet.

2. A személyzet tagjainak képesítési feltételei:

2.1. Tanulómatrózoknál: legalább 15 éves életkor és hajózási szakképző intézménnyel fennálló tanulói jogviszony.

2.2 Gyakornokoknál: legalább 16 éves életkor.

2.3.1. Matrózoknál:

a) legalább 18 éves életkor és

b) a hajózási hatóság által jóváhagyott képzésben tett sikeres matrózvizsga vagy legalább 3 éves hajózási gyakorlat.

2.3.2. Képesített matrózoknál:

a) legalább 17 éves életkor és

aa) hajós szakmunkás szakképesítés vagy képesített hajós szakképesítés és

ab) a hajózási szakképzés részeként teljesített legalább fél éves hajózási gyakorlat, vagy

b) legalább 18 éves életkor és

ba) a hajózási hatóság által jóváhagyott képesített matróz képzés elvégzése

bb) legalább 3 éves hajózási gyakorlat és

bc) a hajózási hatóságnál tett sikeres képesített matróz vizsga.

2.4. Matróz-gépkezelőknél:

a) "képesített matróz" képesítés és jóváhagyott hajós képzésben tett sikeres matróz-gépkezelői vizsga vagy

b) alapismeretek géptanból és legalább egyéves hajózási idő képesített matrózként belvízi géphajón.

2.5. Fedélzetmesternél:

legalább egyéves hajózási idő képesített matrózként belvízi víziúton.

2.6. Kormányosnál:

jogszabályban előírt képesítés.

2.7. Hajó vezetőjénél:

jogszabályban előírt hajóvezetői vagy hajóskapitányi képesítés.

2.8. Gépészeknél:

jogszabályban előírt gépszolgálati képesítés.

2.9. A rendelet hatálybalépése előtt megszerzett matróz képesítések alapján a hajózási hatóság a hajós szolgálati könyvbe kérelemre bejegyzi a képesített matróz képesítést, amennyiben a kérelmező a fedélzeti személyzet tagjaként teljesített legalább 3 éves hajózási időt.

23.03 cikk

A személyzet tagjai, fizikai alkalmasság

1. A szolgálatra való fizikai alkalmasságot jogszabályban erre kijelölt orvos által a személyzet tagjaként történő első szolgálatot megelőzően kiállított egészségügyi bizonyítvánnyal kell igazolni.

2. A fizikai alkalmasság feltételei különösen:

a) kielégítő látás és hallás,

b) képesség 20 kg tömegű teher egyedüli felemelésére.

3. A szolgálat további időszakában jogszabályban foglalt időközönként az 1. pontban meghatározott bizonyítványt meg kell újítani.

4. Ha az illetékes hatóságnak kételyei vannak a személyzet valamely tagjának testi alkalmasságára nézve, elrendelheti az 1. és 2. pontok szerinti orvosi felülvizsgálatot. Ha a kétely megalapozottnak bizonyul, akkor a felmerült költségeket a vizsgált személy viseli.

23.04 cikk

A képesítés igazolása, szolgálati könyv

1. A személyzet minden tagjának jogszabályban előírt hajós szolgálati könyvvel kell rendelkeznie. A szolgálati könyvet az úszólétesítményen való első szolgálat felvételekor át kell adni az úszólétesítmény vezetőjének, akinek rendszeresen el kell végeznie az összes bejegyzést, és a szolgálati viszony befejezéséig azt biztonságosan meg kell őriznie. Ezt a szolgálati könyvet a tulajdonos kívánságára mindenkor és késedelem nélkül ki kell szolgáltatni.

2. A szolgálati könyv tulajdonosának azt a kiállítás dátumától kezdve minden 12 hónapon belül legalább egyszer be kell mutatnia az illetékes hajózási hatóságnak láttamoztatás céljából.

3. Az úszólétesítményen a szolgálat ellátására jogosító képesítés meglétét bármikor kell tudni igazolni:

3.1. jogszabályban meghatározott képesítő oklevéllel, illetve bizonyítvánnyal,

3.2. fedélzetmester, matróz-gépkezelő, képesített matróz, matróz, tanulómatróz és gyakornok esetében szolgálati könyvvel vagy a 3.1. pont szerinti képesítő okmánnyal.

23.05 cikk

Üzemmódok

1. Az úszólétesítményen a következő üzemmódok alkalmazhatók:

a) A1: nappali hajózás 14 óra időtartamig,

b) A2: félállandó hajózás 18 óra időtartamig,

c) B: állandó hajózás 24 óra időtartamig, mindenkor 24 órás időtartamon belül.

Az A1, illetve A2 üzemmódban üzemeltetett úszólétesítménynek a hajózást megszakítás nélküli 8, illetve 6 órára be kell szüntetnie, ha a hajón a 4. mellékletnek megfelelő, a hajózási hatóság által jóváhagyott típusú menetíró van, és az rendeltetésszerűen működik. Ellenkező esetben az A1 üzemmódban üzemeltetett úszólétesítményen 22:00 és 06:00 óra, illetve A2 üzemmódban a 23:00 és 05:00 óra között megszakítás nélkül szüneteltetni kell a hajózást.

2. Belföldi forgalomban közlekedő személyhajón, valamint kikötőkben helyi szolgálatot teljesítő hajókon, amelynek teljes napi - hajónaplóval igazolt - menetideje nem haladja meg a 14 órát, a 22:00 és 06:00, illetve a 23:00 és 05:00 óra közötti időszakra vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni, azonban ez nem sértheti a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket.

Megjegyzés:

Kivételes esetben naptári hetenként legfeljebb egyszer a nappali hajózást legfeljebb 16 órás tartamra lehet meghosszabbítani, ha a hajón a hajózási hatóság által jóváhagyott típusú menetíró van, és ez rendeltetésszerűen működik, továbbá ha az előírt minimális személyzetben két fő rendelkezik a hajó vezetésére jogosító képesítéssel. A 23.10 cikk táblázatának 1. és 3. fokozatában az ilyen képesítéssel rendelkezők egyike helyettesíthető egy olyan személlyel, akinek képesnek kell lennie arra, hogy a kormányzást ideiglenesen végezze, és fel tud mutatni legalább kormányos képesítést vagy olyan hajós szolgálati könyvet, amely az illetékes hajózási hatóságnak egy arra vonatkozó bejegyzését tartalmazza, hogy az illető legalább 2 évet hajózott az adott víziúton legalább matrózként vagy matróz-gépkezelőként. A 23.10 cikk táblázatának 2. fokozatában egy képesítéssel rendelkező személy helyettesítése csak akkor történhet meg, ha a személyzetet egy tanulómatrózzal egészítik ki a személyzet harmadik tagjaként.

23.06 cikk

Minimális pihenőidő

1. Az A1 üzemmódban a személyzet minden tagjának biztosítani kell egy megszakítás nélküli 8 órás pihenőidőt a menetidőn kívül, minden esetben 24 órás időtartamon belül, amit a 8 órás pihenőidő végétől kell számítani.

Az A2 üzemmódban a személyzet minden tagjának 24 órás időtartamonként nyolc órás pihenőidőt kell biztosítani; ebből 6 órát megszakítás nélkül, menetidőn kívüli időszakban. A 24 órás időtartamot az előző 8 órás pihenőidő végétől kell számítani. A személyzet fiatalkorú tagjai részére a pihenőidő megszakítás nélkül 8 óra, amelyből 6 órának a menetidőn kívüli időre kell esnie.

A B üzemmódban a személyzet minden tagjának biztosítani kell 24 órás pihenőidőt egy 48 órás időtartamon belül. E pihenőidőn belül legalább két, 6 óráig tartó, megszakítás nélküli időszaknak kell lennie.

Pihenőideje alatt a személyzet tagját nem szabad igénybe venni felügyeleti szolgálatra, és készenléti szolgálatra sem; a veszteglő jármű jogszabályban vagy átmeneti hatósági rendelkezésben előírt őrszolgálata és felügyelete nem minősül igénybevételnek e bekezdés értelmében.

2. Más jogszabályban vagy kollektív szerződésben a hosszabb pihenőidőre vonatkozó rendelkezések érintetlenül maradnak.

23.07 cikk

Az üzemmód változtatása

1. Az üzemmód változtatása csak a 2. pontban foglalt előírások szerint lehetséges.

2. a) Az A1 üzemmódról csak akkor lehet az A2-re áttérni, ha

aa) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

ab) az A2 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt olyan nyolcórás pihenőt tartottak, amelyből 6 óra menetidőn kívülre esett, és az A2 üzemmódra előírt kiegészítő személy a hajón van.

b) Az A2 üzemmódról csak akkor lehet az A1-re áttérni, ha

ba) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

bb) az A1 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a megszakítás nélküli, menetidőn kívüli, 8 órás pihenőidőt betartották.

c) A B üzemmódról csak akkor lehet az A1 vagy A2 üzemmódra áttérni, ha

ca) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

cb) az A1, illetve A2 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a 8, illetve 6 órás, megszakítás nélküli pihenőidőt betartották.

d) Az A1 és A2 üzemmódról csak akkor lehet a B-re átállni, ha

da) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

db) a B üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a 8, illetve 6 órás, megszakítás nélküli, menetidőn kívüli pihenőidőt betartották, és a B üzemmódra előírt kiegészítő személy a hajón van.

e) A hajó megszakítás nélkül A1 vagy A2 üzemmódban abban az esetben folytathatja az útját, ha a személyzet teljes váltása megtörtént és a személyzet közvetlenül az út előtt 8, illetve 6 órás megszakítatlan menetidőn kívüli pihenőt tartott és igazolt.

f) A pihenőidő igazolása az 5. melléklet szerinti okmánnyal történik vagy azon úszólétesítmény hajónaplójának másolatával, amelyen a személyzet utoljára tartózkodott.

23.08 cikk

Hajónapló, menetíró

1. Minden olyan úszólétesítményen, amelyen jogszabály hajónapló vezetését írja elő, rendelkezésre kell állnia egy, az 5. mellékletben közölt minta szerinti hajónaplónak. A hajónaplót az abban foglalt útmutató szerint kell vezetni. A hajónapló meglétéért és vezetéséért az úszólétesítmény vezetője felel. Az első hajónaplót, amelyet el kell látni az 1. sorszámmal, az úszólétesítmény nevével és annak hivatalos hajószámával az illetékes hajózási hatóság állítja ki.

A hajónapló vezetésére vonatkozó útmutató 2. pontja, amely szerint utanként egyetlen kimutatás elegendő a pihenőidők bejegyzéseire, csak a megszakítás nélküli menet (B) személyzetének tagjaira érvényes. A nappali hajózásban (A1), a félállandó hajózásban (A2) a személyzet minden tagja részére naponta be kell jegyezni a pihenőidő kezdetét és végét.

Az üzemmód változtatása szerint szükséges beírásokat a hajónapló új oldalára kell bevezetni.

2. Minden további hajónaplót a helyileg illetékes hajózási hatóság sorszámozhatja és adhatja ki, azonban a kiadás csak az előző hajónapló bemutatása ellenében történhet. Az előző hajónaplót kitörölhetetlenül "érvénytelen"-ként kell megjelölni, és vissza kell szolgáltatni a hajó vezetőjének.

3. Az érvénytelenített hajónaplót az utolsó bejegyzést követő 6 hónapon át az úszólétesítményen meg kell őrizni.

4. Az első (1. sorszámú) hajónapló kiadásakor az a hatóság, amelyik az első hajónaplót kiadja egy nyilvántartó bizonylatot állít ki, ami a kiadást hajónévvel, hivatalos hajószámmal, a hajónapló számával és a kiadás dátumával igazolja. Ezt a nyilvántartó bizonylatot a hajón kell tartani és az illetékes hatóság kérésére be kell mutatni. A hajónaplók további kiadását a 2. sorszámtól kezdve a kiállító hatóságok bevezetik a nyilvántartó bizonylatba.

5. A menetíró feljegyzéseit a feljegyzést követő 6 hónapon át meg kell őrizni a hajón.

23.09 cikk

A hajó felszerelése

1. A géphajók, tolóhajók, tolt kötelékek és személyhajók esetében az 1.1. vagy 1.2. pont rendelkezéseinek való megfelelést vagy annak hiányát a hajózási hatóság bejegyzi a közösségi bizonyítvány 47. pontjába.

1.1 S1 standard

a) A propulziós berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a menetsebesség változtatását és a hajócsavar tolóerő-irányának megfordítását a kormányállásból lehessen végrehajtani.

A menetüzemhez szükséges segédgépeknél biztosítani kell a kormányállásból való be- és kikapcsolás lehetőségét akkor is, ha ez automatikusan történik, vagy ha ezek a gépek menetüzem alatt folyamatosan üzemelnek.

b) A veszélyes tartományokban, úgymint

ba) a főmotorok hűtővizének hőmérsékletét,

bb) a főmotorok és hajtóművek kenőolajának nyomását,

bc) a főmotorok átkormányzó berendezése, az irányváltó vagy a hajócsavar olaj- és levegőnyomását,

bd) a géptéri fenék telítettségi állapotát

olyan készülékekkel kell felügyelni, amelyek működési hiba esetén a kormányállásban hang-és fényjelzést bocsátanak ki. A riasztó hangjelzések összefoglalhatók egy hangjelzést adó készülékbe. A riasztó hangjelzést vételének nyugtázását követően azonnal ki kell kapcsolni. A riasztó fényjelzést csak akkor lehet kikapcsolni, ha a hozzárendelt működési zavart elhárították.

c) A főmotor tüzelőanyag hozzávezetésének és hűtésének automatikusan kell történnie.

d) A kormányberendezést a legnagyobb megengedhető merülésnél is egy személynek, különösebb erőkifejtés nélkül kell tudni kezelni.

e) A Hajózási Szabályzat szerint menetben szükséges vizuális és hangjeleket/jelzéseket a kormányállásból kell tudni leadni.

f) Ha nincs közvetlen érintkezés a kormányállás és a hajó eleje, a hajó fara, a lakóterek, illetve a gépterek között, akkor beszédkapcsolatot kell alkalmazni. A géptérhez a beszédkapcsolat helyettesíthető egy optikai és akusztikai jeladással.

g) Az előírt szolgálati csónakot a személyzet egy tagjának egyedül és megfelelő idő alatt kell tudni vízre tenni.

h) Rendelkezésre kell állnia egy kormányállásból kezelhető fényszórónak.

i) Az emelőszerkezetek hajtókarjai és hasonló forgatható kezelőrészeinek működtetése nem igényelhet 160 N-nál nagyobb erőkifejtést.

j) A közösségi hajóbizonyítványba bejegyzett vontatócsörlőnek gépi hajtásúnak kell lennie.

k) A fenékvíz- és fedélzetmosó szivattyúknak gépesítettnek kell lennie.

l) A fontos kezelőszerkezeteket és ellenőrző műszereket ergonómiailag helyesen kell elrendezni.

m) A 6.01 cikk 1. pont szerint szükséges berendezéseket a kormányállásból távvezérléssel kell tudni működtetni.

n) A hajónak rendelkeznie kell URH-rádiótelefon berendezéssel a hajó-hajó és a nautikai információs forgalmazási körökhöz.

1.2 S2 standard

a) magányosan haladó géphajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy orrsugárkormányt, amelyet a kormányállásból lehet működtetni,

b) mellévett alakzatban haladó géphajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy orrsugárkormányt, amelyet a kormányállásból lehet működtetni,

c) magából a géphajóból és egy előtte levő úszólétesítményből álló tolt köteléket továbbító géphajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlőkkel. Ez a berendezés azonban nem kötelező, ha a tolt kötelékben a legelső hajó fel van szerelve olyan orrsugárkormánnyal, amely a továbbító géphajó kormányállásából működtethető,

d) tolt köteléket továbbító tolóhajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlőkkel. Ez a berendezés azonban nem kötelező, ha a tolt kötelékben a legelső jármű fel van szerelve olyan orrsugárkormánnyal, amely a tolóhajó kormányállásából működtethető,

e) személyhajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy olyan orrsugárkormánnyal, amely a kormányállásból működtethető. Ez azonban nem kötelező, ha a személyhajó propulziós rendszere és kormányberendezése ugyanolyan kormányképességet biztosít.

23.10 cikk

Önjáró teherhajók minimális személyzete

Az önjáró teherhajók minimális személyzete:

Megjegyzés:

1. "A", "B" vagy "C" kategóriájú hajóvezető

2. "A" vagy "B" kategóriájú hajóvezető

3. A matrózt két tanulómatróz vagy két gyakornok helyettesítheti, akik közül legalább az egyiknek második szakmai évében kell lennie.

4. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen, őt két gyakornok helyettesítheti, akik közül legalább az egyiknek második szakmai évében kell lennie.

5. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen.

6. Az egyik matrózt legalább második évben foglalkoztatott, legalább 18 éves gyakornok helyettesítheti.

7. Legalább hajóvezető "B".

23.11 cikk

Tolóhajók, tolt kötelékek, mellévett alakzatok és egyéb merev kötelékek minimális személyzete

A tolóhajók, tolt kötelékek, mellévett alakzatok és egyéb merev kötelékek minimális személyzete:

Megjegyzés:

1. E cikk alkalmazásában a bárka fogalma géphajót és uszályt is jelent. A hajón szállítható bárkákra a következő egyenértékek érvényesek:

1 bárka = 4 LASH-bárka = 2 Likes-bárka; vagy SeaBee- (Lighter) bárka = 3 Baco Liner-bárka.

2. A matrózt két tanulómatróz vagy két gyakornok helyettesítheti, akik közül az egyik legalább második szakmai évében van.

3. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen, és az egy élelmezővel vagy szakáccsal helyettesíthető.

4. E matrózok egyikét helyettesítheti egy gépész, matróz-gépkezelő vagy olyan gyakornok, aki legalább 18 éves és második szakmai évében van.

5. Legalább hajóvezető "B " képesítéssel (a vonalvizsga területi hatályától függetlenül).

6. "A " vagy "B" kategóriájú hajóvezető

7. "A " vagy "B" kategóriájú hajóvezető

8. A hajózási képesítésekről szóló jogszabály szerint

23.12 cikk

Személyhajók minimális személyzete

1. Termes személyhajók minimális személyzete:

Megjegyzés:

1. Kisgéphajó-vezető "A", vitorlás kishajó-vezető "A " hajóvezető "B", hajóvezető "A " (vitorlásra csak " vitorlás hajó vezetésére " bejegyzéssel) vagy "A " vagy "B" kategóriájú hajóvezetői képesítéssel.

2. Egy matróz-gépkezelő vagy egy matróz helyettesíthető két tanulómatrózzal vagy két gyakornokkal, akik közül az egyik legalább 18 éves és második szakmai évében van.

3. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen.

4. A hajózási képesítésekről szóló jogszabály szerint.

2. Kabinos hajók minimális személyzete:

Megjegyzés:

1. Kisgéphajó-vezető "A", vitorlás kishajó-vezető "A", "B" vagy "C" kategóriájú hajóvezetői (vitorlásra csak "vitorlás hajó vezetésére" bejegyzéssel) képesítéssel.

4. A hajózási képesítésekről szóló jogszabály szerint.

5. Egy matróz helyettesíthető két, legalább 18 éves tanulómatrózzal vagy gyakornokkal, akik közül az egyik legalább második szakmai évében legyen.

23.12.1 cikk

Személyhajók képesített biztonsági személyzetére vonatkozó előírások

Személyhajón - az átkelésében vagy révközlekedésben részt vevő személyhajók kivételével - utasok szállítása esetén az utasok biztonságát szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében a hajószemélyzet vagy a kiszolgáló személyzet tagjaként szolgálatot teljesítő következő képesítésű biztonsági személyeknek kell a hajón tartózkodnia:

a) termes személyhajón menetben utasok szállítása közben

aa) 250 fő utasbefogadó képességig 1 fő személyhajózási szakértő és 1 fő elsősegélynyújtó;

ab) 250-nél magasabb utasbefogadó képesség esetén 1 fő személyhajózási szakértő és 2 fő elsősegélynyújtó;

ac) 75 főt meg nem haladó utasbefogadó képességű hajón a személyhajózási szakértői és az elsősegélynyújtó szolgálatot összevontan egy személy is elláthatja;

b) kabinos személyhajón menetben utasok szállítása közben

ba) 100 db fekhelyig 1 fő személyhajózási szakértő, 1 fő elsősegélynyújtó, 2 fő légzőkészülék-kezelő;

bb) 100-nál több fekhely esetén 1 fő személyhajózási szakértő, 2 fő elsősegélynyújtó, 2 fő légzőkészülék-kezelő;

c) vesztegléskor - ha a hajón utasok tartózkodnak - a hajó biztonsági személyzetének összetétele az a) pont aa) alpontjában, illetve a b) pont ba) alpontjában foglaltaknak feleljen meg úgy, hogy a személyhajózási szakértői és az elsősegélynyújtó szolgálatot egy és ugyanazon személy is elláthatja. A személyhajózási szakértői, az elsősegélynyújtó, és a légzőkészülék-kezelői szolgálatot nem láthatja el egy és ugyanazon személy.

23.13 cikk

A 23.09 cikk szerinti minimális felszereltség hiánya

Amennyiben az önjáró teherhajó, tolóhajó, tolt kötelék, mellévett alakzat, más merev kötelék vagy személyhajó nem felel meg a 23.09 cikk 1. pont szerinti felszereltségnek, a minimális személyzetet az A1 és A2 üzemmódban egy matrózzal, a B üzemmódban két matrózzal kell növelni. Amennyiben csak a 23.09 cikk 1. pont i) és l), illetve az i) vagy l) alpontok nem teljesülnek, akkor a B üzemmódban csak egy matrózzal kell növelni a személyzetet. A 23.09 cikk 1. pont a)-c) alpontjai valamelyikének nem teljesítése esetén az A1 és A2 üzemmódban egy matrózt egy matróz-gépkezelővel, a B üzemmódban két matrózt két matróz-gépkezelővel kell helyettesíteni.

23.14 cikk

Egyéb hajók minimális személyzete

Azokra a hajókra, amelyek nem esnek a 23.10-23.12 cikkben foglalt rendelkezések alá (például vontatóhajók, uszályok, úszómunkagépek, csak belföldön közlekedő, legfeljebb 700 fő befogadóképességű személyhajók) a szemlebizottság azok méretének, építési módjának, berendezéseinek és rendeltetésének figyelembevételével állapítja meg azt a szükséges személyzetet, amelynek menetben, illetve munkavégzés közben állandóan a hajón kell tartózkodnia.

A 35 m-nél kisebb hosszúságú olyan üzemanyag-ellátó (bunkeroló) hajókra, amelyek csak rövid szakaszokon üzemeltethetők, a hajózási hatóság a 23.10 cikktől eltérő minimális személyzetet állapíthat meg."

2. melléklet az 52/2016. (XII. 9.)NFM rendelethez

Az R1. 5. melléklete a "NEMZETKÖZI KEDVTELÉSI CÉLÚ KISHAJÓBIZONYÍTVÁNY" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

3. melléklet az 52/2016. (XII. 9.) NFM rendelethez

"Melléklet a 67/2005. (IX. 13.) GKM rendelethez

"