2017. évi CLXXXVII. törvény

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról

1. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

1. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)

a) 8. § (9) bekezdésében az "Országgyűlés Hivatala" szövegrész helyébe az "Országgyűlési Őrség" szöveg,

b) 234. § (2) bekezdésében az "Az Országgyűlés Hivatalánál, a" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

c) 236. § (2) bekezdésében

ca) a ", valamint az Országgyűlés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szerveinek vezetői a közigazgatási államtitkárral" szövegrész helyébe az "a közigazgatási államtitkárral" szöveg,

cb) a ", valamint az Országgyűlés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szerveinek helyettes vezetői" szövegrész helyébe a "helyettes vezetője" szöveg

lép.

2. § Hatályát veszti a Kttv.

a) 226. § (4) bekezdésében az "Országgyűlés Hivatala és az" szövegrész,

b) 226. § (6) bekezdésében az "Országgyűlés Hivatalánál és az", valamint az "az Országgyűlés Hivatalának vezetője és" szövegrész,

c) 227. § (2) bekezdése,

d) 232. § (2) bekezdése.

2. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

3. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A képviselőcsoport a tárgyév január 1-jétől december 31-éig havonta a (2) bekezdés szerint megállapított létszám és a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évben - az azt megelőző év egészére vonatkozóan - hivatalosan közzétett nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset két és félszerese szorzatának megfelelő összegű bérkeretre jogosult."

4. § Az Ogytv. Ötödik része a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:

"XII/A. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖZTISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

124/B. § (1) E fejezet hatálya az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának, az Országgyűlés Hivatala köztisztviselőinek (a továbbiakban együtt e törvény alkalmazásában: országgyűlési köztisztviselő) közszolgálati jogviszonyára, valamint e fejezet kifejezett rendelkezése esetén az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki.

(2) Az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott munkavállalók jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 258. §-ában foglalt eltérésekkel, a 124/N. §-ban foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni.

(3) Az Országgyűlés Hivatalánál - a 115. § (1) bekezdés szerinti munkavállalók kivételével - teljes munkaidőben foglalkoztatott

a) összes felsőfokú végzettséget igénylő munkakört betöltő munkavállaló munkabéréből számított egy főre jutó havi átlagos bér összege - adott hónapra vonatkozóan - nem lehet kevesebb az I. besorolási osztályba sorolt országgyűlési főtanácsos besorolási fokozattal rendelkező,

b) összes alap- és középfokú végzettséget igénylő munkakört betöltő munkavállaló munkabéréből számított egy főre jutó havi átlagos bér összege - adott hónapra vonatkozóan - nem lehet kevesebb a II. besorolási osztályba sorolt országgyűlési főelőadó besorolási fokozattal rendelkező országgyűlési köztisztviselő 3. melléklet szerint számított alapilletménye összegénél.

(4) Az (1) bekezdés szerinti közszolgálati jogviszonyra a Kttv. és a Kttv. végrehajtására kiadott jogszabály közszolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A főigazgató, továbbá az Országgyűlés Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szervek (a továbbiakban: hivatali szervek) vezetői felett a munkáltatói jogokat a házelnök gyakorolja a 2. § (2) bekezdés k) pontja szerint, az Országgyűlés Hivatalának további köztisztviselői, munkavállalói feletti munkáltatói jogokat a főigazgató - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint - gyakorolja.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója az Országgyűlés Hivatalánál a közszolgálati jogviszony létesítését megelőző kiválasztási eljárásra szabályzatban a Kttv.-től eltérő szabályokat is megállapíthat.

(7) Törvény eltérő rendelkezése hiányában, ahol a Kttv. és a Kttv. végrehajtására kiadott jogszabály, illetve az e törvény hatálya alá tartozó országgyűlési köztisztviselőkre is irányadó jogszabály

a) köztisztviselőt említ, azon e fejezet alkalmazásában országgyűlési köztisztviselőt,

b) fizetési fokozatot említ, azon e fejezet alkalmazásában besorolási fokozatot

kell érteni.

(8) Nem kell alkalmazni az e fejezet hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszonyban állókra a Kttv. 8. § (1)-(4) bekezdését, 101. §-át, 116-117. §-át, 118. § (1)-(3), (5), (7) és (11) bekezdését, 120-122. §-át, 125-128. §-át, 129. § (7) és (8) bekezdését, 131. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdését, 132-143. §-át, 150. §-át, 155. § (2) bekezdés c) pontját, 233. §-át, IX. Fejezetét és 1. mellékletét.

(9) E fejezet alkalmazásában közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül a Kttv. 8. § (5)-(7) bekezdése szerinti időtartam.

40/A. Az országgyűlési köztisztviselők besorolására, előmenetelére, illetményére vonatkozó rendelkezések

124/C. § (1) Az országgyűlési köztisztviselőt a betöltött munkaköréhez szükséges iskolai végzettsége és a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján a 3. mellékletben meghatározott besorolási osztály megfelelő besorolási fokozatába kell sorolni.

(2) A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező országgyűlési köztisztviselőt - amennyiben felsőfokú iskolai végzettsége a betöltött munkaköréhez szükséges - az I. osztályba, az érettségi végzettséggel rendelkező országgyűlési köztisztviselőt, valamint azt a felsőfokú végzettséggel rendelkező országgyűlési köztisztviselőt, akinek a felsőfokú végzettsége a munkaköre betöltéséhez nem szükséges, a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban az I. és II. osztály együtt: besorolási osztály). A besorolási osztály besorolási fokozatokból áll.

(3) A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő országgyűlési köztisztviselőt - amennyiben felsőfokú iskolai végzettsége a betöltött munkaköréhez szükséges - az I. besorolási osztály országgyűlési fogalmazó, az érettségi végzettséggel rendelkező pályakezdő országgyűlési köztisztviselőt, valamint azt a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő országgyűlési köztisztviselőt, akinek a felsőfokú végzettsége a munkaköre betöltéséhez nem szükséges, a II. besorolási osztály országgyűlési gyakornok besorolási fokozatba kell sorolni.

(4) A nem pályakezdő országgyűlési köztisztviselőt kinevezésekor, áthelyezésekor az (1) és (2), valamint az (5)-(7) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni.

(5) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásával I. besorolási osztályba sorolt országgyűlési köztisztviselőt

a) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési tanácsos,

b) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési vezető-tanácsos,

c) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési főtanácsos,

d) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési vezető-főtanácsos,

e) harminchat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsos

besorolási fokozatba kell sorolni.

(6) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásával II. besorolási osztályba sorolt országgyűlési köztisztviselőt

a) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési előadó,

b) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési főelőadó,

c) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési főmunkatárs,

d) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési vezető-főmunkatárs,

e) harminchat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési kiemelt vezető-főmunkatárs

besorolási fokozatba kell sorolni.

(7) Az országgyűlési köztisztviselőt - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő elérését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha

a) feladatainak ellátására a teljesítményértékelés során legalább megfelelt fokozatú minősítést kap és

b) a következő besorolási fokozathoz

ba) a jogszabályban előírt és

bb) a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban meghatározott

feltételeket teljesítette.

(8) A (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett feltételek az országgyűlési köztisztviselő feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére irányulhatnak.

(9) A közszolgálati jogviszonyban töltött idő (5) és (6) bekezdés szerinti számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamot - kivéve a sor- és tartalékos katonai, polgári szolgálat idejét, a tizennégy éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának céljából, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát - figyelmen kívül kell hagyni.

(10) Az országgyűlési fogalmazó besorolású országgyűlési köztisztviselőnek kinevezését követő egy éven belül, az országgyűlési gyakornok besorolású országgyűlési köztisztviselőnek kinevezését követő két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet. E törvény alkalmazásában közigazgatási alapvizsga alatt az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján szerzett közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget és kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget is érteni kell. A határidő számítására a Kttv. 118. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(11) Ha az országgyűlési fogalmazó besorolású országgyűlési köztisztviselő és az országgyűlési gyakornok besorolású országgyűlési köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a (10) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(12) A nem pályakezdő országgyűlési köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a (10) bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

124/D. § (1) Ha az országgyűlési köztisztviselő megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(2) Ha a 124/C. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeket az országgyűlési köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam.

124/E. § (1) Ha a nem pályakezdő, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező országgyűlési köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A határidő számítására a Kttv. 118. § (4) bekezdését alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően az országgyűlési köztisztviselő magasabb besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után az országgyűlési köztisztviselőt 124/C. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni és alapilletményét megállapítani.

(3) Ha a nem pályakezdő országgyűlési köztisztviselő közigazgatási alapvizsga vagy közigazgatási szakvizsga kötelezettségét teljesítette, továbbá a Kttv. 119. §-ban meghatározott esetben - a 124/D. § (1) bekezdés esetét kivéve - a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult az előmenetelre.

(4) Ha a 124/C. § (3) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett országgyűlési köztisztviselő országgyűlési fogalmazó besorolású és kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor az (1) bekezdés szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni és előmenetelére a (2) és (3) bekezdést alkalmazni kell.

(5) A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő országgyűlési köztisztviselőnek az országgyűlési tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában az országgyűlési köztisztviselő nem sorolható országgyűlési tanácsos besorolási fokozatba.

(6) Ha a Kttv. 38. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, az országgyűlési köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az országgyűlési köztisztviselő ismételten határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesít, az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani. Egyebekben a határozott időre létesített közszolgálati jogviszony esetében a besorolásra és az illetmény megállapítására - a Kttv. 38. § (5) bekezdésétől eltérően - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

124/F. § (1) Az országgyűlési köztisztviselő jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetménymegállapításnak.

(2) Az illetmény a 3. melléklet szerint számított alapilletményből, valamint az e törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén idegennyelv-tudási illetménypótlékból áll.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és főosztályvezetői munkakörrel rendelkező országgyűlési köztisztviselő a 3. melléklet szerint számított alapilletményre, továbbá vezetői pótlékra, valamint az e törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén idegennyelv-tudási illetménypótlékra jogosult.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően az országgyűlési szakmai főtanácsadó és az országgyűlési szakmai tanácsadó a 3. melléklet szerint számított alapilletményre, továbbá az alapilletmény 10%-ának megfelelő mértékű címpótlékra, valamint az e törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén idegennyelv-tudási illetménypótlékra jogosult.

(5) Az országgyűlési köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor a 124/C. § alapján megállapított besorolása szerinti alapilletményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben is megállapíthatja. Az így megállapított alapilletmény az első teljesítményértékelés eredményétől függően módosítható.

(6) Az alapilletmény összegének legalább a - Kormány által rendeletben megállapított - garantált bérminimum összegét el kell érnie.

124/G. § (1) A tárgyév január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra megállapított illetményalap a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évben - az azt megelőző év egészére vonatkozóan - hivatalosan közzétett nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset összegével megegyező összeg (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: illetményalap).

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint a tárgyévre megállapított illetményalap nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre megállapított illetményalap összege.

124/H. § (1) Az egyes besorolási osztályok besorolási fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A besorolási fokozathoz tartozó szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg a besorolási fokozathoz tartozó alapilletményt.

(2) A besorolási osztályokat és a besorolási fokozatokat a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A rendelkezésre álló személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése alapján - ide nem értve, ha az országgyűlési köztisztviselő végleges áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan az országgyűlési köztisztviselő besorolása szerinti besorolási fokozathoz tartozó alapilletményét - át nem ruházható hatáskörében a munkáltatói jogkör gyakorlója - tárgyév január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója - a hivatali szerv vezetője javaslata alapján - minden év február 28-áig dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - a tárgyévben a teljesítményértékeléstől számított hathavonta elvégezhető újabb teljesítményértékelés alapján módosítható, azzal a feltétellel, hogy az országgyűlési köztisztviselő besorolás szerint járó alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenthető.

(4) A (3) bekezdés szerint megállapított alapilletmény-eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben az országgyűlési köztisztviselő vezetői kinevezést kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy a Kttv. 119. §-a szerinti átsorolásra kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

(5) Az országgyűlési köztisztviselőt év közben történő végleges áthelyezése esetén a 124/C. § alapján a 3. mellékletben meghatározott besorolási osztály megfelelő besorolási fokozatába kell sorolni, figyelemmel a 124/F. § (5) bekezdés rendelkezéseire.

(6) Az illetmény-összetevők változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási osztály vagy a besorolási fokozat változása során az országgyűlési köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.

124/I. § (1) Ha az országgyűlési köztisztviselő - ide nem értve a főigazgatót, a hivatali szervek vezetőit és helyettes vezetőit - olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási illetménypótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgának minősül az országgyűlési köztisztviselő külföldön szerzett felsőfokú végzettsége és közigazgatási tárgyú szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.

(4) Az idegennyelv-tudási illetménypótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 7,5%-a,

b) felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 3,75%-a,

c) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 4,5%-a,

d) középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 2,25%-a.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német nyelvek tekintetében a pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a,

b) felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 7,5%-a,

c) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 9%-a,

d) középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 4,5%-a.

(7) Az (1) bekezdéstől eltérően, az a vezetői munkakörrel nem rendelkező országgyűlési köztisztviselő, aki olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata nem szükséges, a (6) bekezdés szerinti nyelvek közül egy nyelv tekintetében, az igazolt nyelvvizsga fokozata szerinti mértékű pótlékra jogosult.

(8) Ha az országgyűlési köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(9) Ha az Országgyűlés Hivatala - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, az országgyűlési köztisztviselő az (5) és (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási illetménypótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

40/B. A vezetőkre vonatkozó különös szabályok

124/J. § (1) A vezetői illetménypótlék mértéke

a) a főigazgató, a hivatali szervek vezetői és helyettes vezetői esetén, valamint

b) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető esetén az alapilletmény 20%-a.

(2) Ha a kinevezés módosítása következtében az (1) bekezdés b) pontja szerinti vezető

a) alacsonyabb vezetői munkakört tölt be, alapilletményét az új vezetői munkaköre szerint,

b) nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a 124/C. § (1)-(5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettségének, továbbá a Kttv. 8. § (5)-(7) bekezdésének alkalmazásával megállapított közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelő besorolása alapján

kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vezetőkre a 124/C-124/E. § rendelkezései nem alkalmazhatók, ide nem értve a közigazgatási alap- és szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket.

40/C. Egyéb juttatások

124/K. § (1) Az országgyűlési köztisztviselőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése az országgyűlési köztisztviselő által választott fizetési számlára történő átutalással történik.

(2) A fizetési számlához kapcsolódóan az országgyűlési köztisztviselő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának a költségét.

124/L. § (1) Az országgyűlési köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján jubileumi jutalomként elismerésre jogosult, amelynek mértéke

a) húsz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő esetén kéthavi,

b) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő esetén háromhavi,

c) harminc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő esetén öthavi,

d) harmincöt, és ezt követő minden öt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő esetén héthavi

illetménynek megfelelő összeg.

(2) A közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő elismeréseként az (1) bekezdésben meghatározott összeg a közszolgálati jogviszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.

(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál

a) az Országgyűlés Hivatalánál munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,

b) a Kttv., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) és az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati, kormánytisztviselői és állami szolgálati jogviszonyban,

c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,

d) a hivatásos szolgálati jogviszonyban, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszonyban,

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban,

f) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

g) a Kttv., a Ktv., Ktjv., Áttv., illetve a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

töltött időt kell figyelembe venni.

(4) Az országgyűlési köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban azt már megkapta, valamint nem jogosult az (1) bekezdés a) pontja szerinti elismerésre, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban vagy az Országgyűlés Hivatalával fennálló közszolgálati jogviszonyában már magasabb fokozatú jubileumi jutalomban részesült.

124/M. § A munkáltatói jogkör gyakorlója által - a személyi juttatás előirányzaton belül rendelkezésre álló költségvetési keret terhére - az adott költségvetési évben adható jutalom mértékét - a jubileumi jutalom kivételével - a fejezetet irányító szerv vezetője szabályzatban határozza meg.

124/N. § Az Országgyűlés Hivatalánál foglalkozatott munkavállalók részére a 124/K. § (2) és (3) bekezdésében foglalt juttatás adható.

124/O. § Az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata a Kttv. 80. § (1)-(2) bekezdésében és 130. §-ában foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg az országgyűlési köztisztviselői képzésre, továbbképzésre és az országgyűlési köztisztviselő teljesítményértékelésére.

124/P. § A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt az Országgyűlés Hivatalában száznyolcvan napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani.

40/D. Alap- és pótszabadság

124/Q. § (1) Az országgyűlési köztisztviselőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) Az országgyűlési köztisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.

(3) A felsőfokú iskolai végzettségű országgyűlési köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

a) országgyűlési fogalmazó besorolásnál három munkanap,

b) országgyűlési tanácsos besorolásnál öt munkanap,

c) országgyűlési vezető-tanácsos besorolásnál hét munkanap,

d) országgyűlési főtanácsos besorolásnál kilenc munkanap,

e) országgyűlési vezető-főtanácsos besorolásnál tizenegy munkanap,

f) országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsos besorolásnál tizenhárom munkanap.

(4) Az érettségi végzettségű országgyűlési köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

a) országgyűlési gyakornok besorolásnál három munkanap,

b) országgyűlési előadó besorolásnál öt munkanap,

c) országgyűlési főelőadó besorolásnál nyolc munkanap,

d) országgyűlési főmunkatárs besorolásnál tíz munkanap,

e) országgyűlési vezető-főmunkatárs besorolásnál tizenegy munkanap,

f) országgyűlési kiemelt vezető-főmunkatárs besorolásnál tizenhárom munkanap.

(5) A 124/F. § (3) bekezdése szerinti vezetői munkakört betöltő országgyűlési köztisztviselőt a (3) bekezdésben szereplő pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke évente

a) osztályvezetőnél tizenegy munkanap,

b) főosztályvezető-helyettesnél tizenkét munkanap,

c) főosztályvezetőnél tizenhárom munkanap.

(6) Az Országgyűlés Hivatala főigazgatóját, a hivatali szervek vezetőit és helyettes vezetőit minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg.

40/E. A címek

124/R. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója országgyűlési szakmai tanácsadói, illetve országgyűlési szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező országgyűlési köztisztviselőnek. Az adományozható országgyűlési szakmai tanácsadói, illetve országgyűlési szakmai főtanácsadói címek száma együttesen nem haladhatja meg az Országgyűlés Hivatala országgyűlési köztisztviselői létszámának 20%-át.

(2) Országgyűlési szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább kétéves szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező országgyűlési köztisztviselőnek; országgyűlési szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező országgyűlési köztisztviselőnek adományozható, aki legmagasabb fokozatú minősítéssel rendelkezik.

(3) Az országgyűlési szakmai tanácsadói, országgyűlési szakmai főtanácsadói címmel és vezetői kinevezéssel rendelkező országgyűlési köztisztviselő vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(4) Az országgyűlési szakmai tanácsadói, országgyűlési szakmai főtanácsadói címet legalacsonyabb fokozatú minősítés esetén vissza kell vonni.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója visszavonhatja az országgyűlési szakmai tanácsadói, országgyűlési szakmai főtanácsadói címet, ha az országgyűlési köztisztviselő a következő teljesítményértékelés alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti esetekben az országgyűlési köztisztviselő a besorolása szerinti illetményre jogosult.

124/S. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az Országgyűlés Hivatalában tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkező országgyűlési köztisztviselőnek címzetes országgyűlési vezető-tanácsosi, címzetes országgyűlési főtanácsosi, címzetes országgyűlési vezető-főtanácsosi, címzetes országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsosi, az érettségi végzettségű országgyűlési köztisztviselőnek címzetes országgyűlési főmunkatársi, címzetes országgyűlési vezető-főmunkatársi, címzetes országgyűlési kiemelt vezető-főmunkatársi (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: címzetes országgyűlési köztisztviselő) címet adományozhat.

(2) Címzetes országgyűlési vezető-tanácsosi cím a legalább öt, címzetes országgyűlési főtanácsosi cím a legalább tizenkettő, címzetes országgyűlési vezető-főtanácsosi cím a legalább húsz, címzetes országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsosi cím a legalább harminc, címzetes országgyűlési főmunkatársi cím a legalább tizenkettő, címzetes országgyűlési vezető-főmunkatársi cím a legalább húsz, címzetes országgyűlési kiemelt vezető-főmunkatársi cím a legalább harminc év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező országgyűlési köztisztviselőnek adományozható.

(3) A címzetes országgyűlési köztisztviselő az adományozott címzetes cím besorolási fokozatára irányadó illetményre jogosult.

(4) Ha a címzetes országgyűlési köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási fokozatot, akkor a címzetes cím megszűnik és az országgyűlési köztisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.

(5) Ha a címzetes országgyűlési köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.

(6) Legalacsonyabb fokozatú minősítés esetén az (1) bekezdés szerint adományozott címet vissza kell vonni.

(7) Ha a címzetes országgyűlési köztisztviselő a következő teljesítményértékelés alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el, a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdés szerint adományozott címet visszavonhatja.

(8) A (6)-(7) bekezdés szerinti esetekben az országgyűlési köztisztviselő a besorolása szerinti illetményre jogosult.

40/F. A hivatali szervek vezetőinek és helyettes vezetőinek díjazása, valamint a főigazgatót, a hivatali szervek vezetőit és helyettes vezetőit megillető egyéb juttatások

124/T. § (1) A hivatali szervek vezetőinek a tárgyév január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra megállapított havi alapilletménye az illetményalap 5,3-szerese. Egyebekben a hivatali szervek vezetői az állami vezetői juttatásokról szóló Korm. rendelet szerint a közigazgatási államtitkárt megillető juttatásokra jogosultak.

(2) A hivatali szervek helyettes vezetőinek a tárgyév január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra megállapított havi alapilletménye az illetményalap 4,3-szerese. Egyebekben a hivatali szervek helyettes vezetői az állami vezetői juttatásokról szóló Korm. rendelet szerint a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosultak.

(3) A főigazgató és a hivatali szervek vezetőinek illetményét a házelnök, a hivatali szervek helyettes vezetőinek illetményét a főigazgató legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(4) Az e § szerinti vezetők jogállására egyebekben a Kttv. közszolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

5. § Az Ogytv. "51. Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 145/A. §-sal egészül ki:

"145/A. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított rendelkezések alapján az Országgyűlés Hivatalánál a Módtv.3. hatálybalépése előtt keletkezett közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőt - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Módtv.3. hatálybalépését követő harminc napon belül kell e törvény szabályai szerint besorolni és illetményét megállapítani azzal, hogy az országgyűlési köztisztviselő így megállapított illetményének összege nem lehet kevesebb a Módtv.3. hatálybalépését megelőző napon fennálló, a Kttv. szerint megállapított illetménye - idegennyelv-tudási illetménypótlék nélkül számított -összegénél.

(2) A Módtv.3. hatálybalépése napján szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói vagy a Kttv. 128. §-a szerinti címzetes címmel rendelkező országgyűlési köztisztviselő a korábbi címének megfelelő, a Módtv.3.-mal megállapított címre és illetményre jogosult.

(3) A Kttv. 233. §-a alapján az Országgyűlés Hivatalánál a Módtv.3. hatálybalépése előtt létesített főtanácsadói, tanácsadói munkakörök a Módtv.3. hatálybalépése napján megszűnnek, és az országgyűlési köztisztviselő besorolását és illetményét e törvény rendelkezéseire tekintettel kell megállapítani.

(4) A Kttv. 120. §-a alapján a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően előresorolt köztisztviselő előresorolása a Módtv.3. hatálybalépése napján megszűnik. Az országgyűlési köztisztviselő besorolását, illetményét e törvény rendelkezéseire tekintettel kell megállapítani.

(5) Az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott, a Kttv. 240-245. §-a hatálya alá tartozó közszolgálati ügykezelők jogviszonya a Módtv.3. hatálybalépése napján - a Kttv. 72. § (10) bekezdése alapján - azonos idejű és tartalmú munkajogviszonnyá alakul át. A munkáltató a jogviszony átalakulását követő harminc napon belül elkészíti a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaszerződéseket."

6. § Az Ogytv. az 1. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

7. § (1) Az Ogytv.

a) 115. § (2) bekezdésében az "iskolai végzettségű köztisztviselő vagy munkavállaló" szövegrész helyébe az "iskolai végzettségű, az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személy" szöveg,

b) 115. § (5) bekezdésében a "működését segítő köztisztviselőkre, illetve munkavállalókra a köztisztviselőkre, illetve" szövegrész helyébe a "működését segítő, az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személyekre az e törvényben foglalt, illetve az e törvény szerinti eltérő rendelkezés hiányában a köztisztviselőkre, továbbá munkavállalók esetében" szöveg

c) 123. § (5) bekezdésében az "a képviselői megbízatással nem rendelkező háznaggyal azonos javadalmazásban részesül, jogállására egyebekben" szövegrész helyébe az "- a tárgyév január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra megállapított - havi alapilletménye a 124/G. § (1) bekezdése szerinti illetményalap 6,2-szerese, egyebekben az állami vezetői juttatásokról szóló Korm. rendelet szerint a minisztert megillető juttatásokra jogosult, és jogállására" szöveg,

d) 146. § (5) bekezdésében az "a VI/A. Fejezet, a XII. Fejezet" szövegrész helyébe az "a VI/A. Fejezet" szöveg

lép.

(2) Az Ogytv.

a) 115. § (4) bekezdésében, 123. § (5) bekezdésében, 124/G. § (1) bekezdésében, 124/H. § (3) bekezdésében, valamint 124/T. § (1) és (2) bekezdésében a "január 1-jétől december 31-éig" szövegrész helyébe a "március 1-jétől a következő év február végéig" szöveg,

b) 115. § (4) bekezdésében és 124/G. § (1) bekezdésében az "a tárgyévet megelőző évben - az azt megelőző év egészére vonatkozóan - hivatalosan közzétett" szövegrész helyébe a "hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó" szöveg

lép.

3. Záró rendelkezés

8. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 7. § (2) bekezdése 2020. március 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2017. évi CLXXXVII. törvényhez

"3. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖZTISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ ILLETMÉNYRENDSZER

"