2017. évi XLV. törvény

az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról

1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

1. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított, a vele életvitelszerűen együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerinti külképviselet által foglalkoztatott házastársa által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az egészségbiztosító megtéríti. Ha a Magyarországon történő ellátás és a haza- és visszaszállítás vagy utazás együttes költsége nem éri el a külföldi ellátás költségeinek 85 százalékát, az egészségbiztosító a haza- és visszaszállítás vagy utazás költségét teljes mértékben megtéríti. Ha az e bekezdés hatálya alá tartozó személy - a sürgős szükség esetét kivéve - az ellátás céljából történő haza- és visszaszállítást vagy utazást nem vállalja, az egészségbiztosító a külföldön igénybe vett ellátás költségeit a belföldi költségmértéknek megfelelően téríti meg."

(2) Az Ebtv. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A (3) bekezdéstől eltérően a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tartósan valamely EGT tagállamban foglalkoztatott biztosított választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT tagállamban az egészségügyi szolgáltatást az uniós rendeletek rendelkezései szerint veszi igénybe vagy az általa igénybevett egészségügyi ellátás költségeinek (5) bekezdés szerinti megtérítését kéri az egészségbiztosítótól."

2. § Az Ebtv. 2. § (2) bekezdésében az "az e törvényben foglalt kivételekkel" szövegrész helyébe az "az e törvényben, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvényben foglalt kivételekkel" szöveg lép.

2. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

3. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Hivatalos útlevél a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tartós külszolgálat időtartama alatt magáncélú utazásokra is igénybe vehető."

4. § (1) Az Utv. 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Diplomata-útlevélre jogosult)

"c) az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;"

(2) Az Utv. 12. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Diplomata-útlevélre jogosult)

"e) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium - európai uniós feladatokat ellátó - diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa, Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;"

(3) Az Utv. 12. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Diplomata-útlevélre jogosult)

"g) az országgyűlési képviselővel, a nemzetiségi szószólóval, az a), a c)-d), illetve az f) pontokban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, élettársa, eltartott gyermeke;"

(4) Az Utv. 12. § (1) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:

(Diplomata-útlevélre jogosult)

"h) az Európai Parlament magyarországi képviselőjével, illetve az e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, élettársa, eltartott gyermeke, egyenes ági felmenője;

i) az Európai Parlament magyarországi képviselőjével, illetve az e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársának, élettársának egyenes ági felmenője."

(5) Az Utv. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hozzátartozókat a diplomata-útlevél kizárólag az Európai Parlament magyarországi képviselőjének mandátumából fakadó tartós külföldi tartózkodás időtartamára, illetve az (1) bekezdés e) pontban megjelölt személy tartós külszolgálatának időtartamára illeti meg."

5. § (1) Az Utv. 13. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Külügyi szolgálati útlevélre jogosult)

"b) Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetve kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló;

c) Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalót;"

(2) Az Utv. 13. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Külügyi szolgálati útlevélre jogosult)

"e) az a)-d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, élettársa, eltartott gyermeke, egyenes ági felmenője;"

(3) Az Utv. 13. § (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(Külügyi szolgálati útlevélre jogosult)

"f) az a)-d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársának, élettársának egyenes ági felmenője."

(4) Az Utv. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott hozzátartozókat a külügyi szolgálati útlevél kizárólag az (1) bekezdés a)-d) pontja szerint jogosult személy tartós külszolgálatának időtartamára illeti meg."

6. § Az Utv. 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére]

"a) a központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál foglalkoztatottak;"

3. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

7. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 2. § a) pontja alapján anyasági támogatásra jogosult a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálatot teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs is, ha a várandóssága alatt négy alkalommal - koraszülés esetén egy alkalommal - várandósgondozáson részt vett."

8. § A Cst. 35. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellátás szünetel)

"b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a Külszoltv. szerinti tartós külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy a vele együtt élő, Külszoltv. szerinti házastársa részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján bármilyen címen ellátást, támogatást folyósítanak."

4. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása

9. § (1) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 2. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Hivatásos konzuli tisztviselőnek a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal (a továbbiakban: a minisztérium) kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon kormánytisztviselő nevezhető ki, aki

a) közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesült, és legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább három hónap szakmai gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, vagy

b) jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával, illetve jogszabály alapján ezzel egyenértékű vizsgával rendelkezik, és legalább egy hónap szakmai gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, és

a konzuli szakmai tanfolyamon való részvételt követően sikeres konzuli szakmai vizsgát tett."

(2) A Konztv. 2. §-a a következő (2c)-(2g) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A konzuli tisztviselő konzuli feladatainak ellátásában - ideértve a hatósági tevékenységet is - a miniszter által felhatalmazott, a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben eljáró személy közreműködik.

(2d) Diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten a konzuli tisztviselő munkájában igazgatási munkakörben való közreműködésre a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon

a) kormánytisztviselő nevezhető ki, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesült, vagy

b) kormányzati ügykezelő nevezhető ki, aki ügykezelői alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesült, és

legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább egy hónap szakmai gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, továbbá a konzuli szakmai tanfolyamon való részvételt követően sikeres konzuli ügyintézői vizsgát tett.

(2e) Diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten a konzuli tisztviselő munkájában igazgatási munkakörben való közreműködéssel a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényben meghatározott külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóként, illetve külképviselet által foglalkoztatott házastársként olyan személy bízható meg, aki

a) büntetlen előéletű,

b) cselekvőképes,

c) alkalmazása nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot,

d) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik,

e) jogszabályban meghatározott típusú és szintű nyelvismerettel rendelkezik, kivéve, ha a fogadó ország hivatalos vagy munkanyelve az anyanyelve vagy legalább két évig a fogadó ország hivatalos vagy munkanyelvén tartott iskolarendszerű oktatásban vett részt, és

f) legalább egy hónap szakmai gyakorlatot követően, a munkakörének ellátásához szükséges konzuli ismeretekből sikeres vizsgát tett.

(2f) A (2a) bekezdés szerinti konzuli szakmai vizsgát, illetve a (2d) és (2e) bekezdések szerinti konzuli ügyintézői vizsgát minden tartós külszolgálat, illetve konzuli feladatok ellátásában közreműködő munkakörben való foglalkoztatás megkezdése előtt teljesíteni kell, kivéve, ha a kormánytisztviselő, a kormányzati ügykezelő, külképviselet által foglalkoztatott házastárs illetve külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló az újabb kirendelés vagy foglalkoztatás napját megelőző egy éven belül legalább hat hónapos időtartamban a vizsga típusának megfelelő konzuli feladatokat látott el.

(2g) A konzuli munkát érintő joganyagban történt lényeges változás esetén a miniszter - a konzuli tisztviselőként vagy a konzuli feladatokban közreműködő munkatársként való további foglalkoztatás feltételeként - az adott részanyagból kötelező jelleggel, kiegészítő vizsga letételét rendelheti el."

10. § A Konztv. 16/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A konzuli szolgálat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott adatokat a 2. § (2a) és a 2. § (2d) bekezdésben meghatározott szakmai gyakorlat megkezdésének időpontjától kezeli."

5. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

11. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 35. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Magyarországon működő diplomáciai és a hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, illetve azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek tagjai és családtagjaik részére kibocsátott tartózkodási engedélyek alapján Magyarországon töltött idő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időbe nem számít bele."

(2) A Harmtv. a következő 108/B-108/E. §-sal egészül ki:

"108/B. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: képviselet) vagy mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességre jogosult tagjai és családtagjaik alábbi adatait:

a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, diplomáciai rangját, vagy katonai rendfokozatát és arcképmását,

b) útlevele vagy személyazonosító igazolványa adatait és annak fénymásolatát,

c) az őt alkalmazó külképviselet megnevezését és az ott betöltött munkakörét, beosztását,

d) kihelyezetti vagy családtagi minőségét,

e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,

f) magyarországi tartózkodási helye címét,

g) az azonosító okmányokon szerepeltetett címét,

h) a szolgálati ideje alatt vele magyarországi közös háztartásban élő hozzátartozója

ha) családi és utónevét,

hb) születési helyét és idejét,

hc) állampolgárságát,

hd) rokonsági fokának megjelölését,

he) személyazonosító okmányának vagy útlevelének számát, arcképmását,

i) a fenti személyek kizárólagos magánalkalmazásában álló, külföldi állampolgárságú személyek h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait és alkalmazásuk minőségét, munkakörüket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokon felül a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni:

a) a Magyarországon működő, tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek tagjainak az (1) bekezdés h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait,

b) az (1) bekezdésben megjelölt személyek és intézmények által használt, különleges rendszámmal ellátott gépjárművek adatait, valamint

c) az a) pontban megjelölt képviselet hivatali céljaira fenntartott gépjármű adatait.

108/C. § A 108/B. §-ban meghatározott nyilvántartás vezetésének célja a 108/B. § (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és személyek tekintetében fennálló, nemzetközi szerződésekben foglalt, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő és a magyar jogszabályokban meghatározott jogállás biztosítása. Az adatok kezelése, amennyiben jogszabály hosszabb időt nem állapít meg, 30 év.

108/D. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter a 108/B. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában, h) pontjának ha), hb), hc), és hd) alpontjában, valamint i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében

a) az illetékes bíróság,

b) az eljáró ügyészség,

c) az eljáró nyomozó hatóság,

d) az eljáró szabálysértési hatóság,

e) a nemperes eljárást lefolytató közjegyző,

f) az idegenrendészeti hatóság,

g) az állami adó- és vámhatóság,

h) a fenti, lakcímkártyával nem rendelkező személyek tekintetében a magyarországi tartózkodási hely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,

i) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok,

j) a 108/B. §-ban meghatározott személyek vagy szervezetek kérése alapján, a kérelemben meghatározott adattartalommal, pénzintézeti, oktatási, vagy más, az életvitelük szempontjából szükséges, lakcímkártyát vagy bejegyzést igénylő eljárásban az eljárás vagy jogügylet feltételeit meghatározó szervezetek részére adatot szolgáltat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő szerv, az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát igazolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról a külkapcsolatokért felelős miniszter nyilvántartást vezet.

108/E. § A külpolitikáért felelős miniszter jogosult a 108/B. §-ban meghatározott szervezetek és személyek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolványt, okiratot kibocsátani, a kötelező adattartalomra vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett annak formátumát és kibocsátásának eljárásrendjét megállapítani. Az igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelesen igazolja."

(3) A Harmtv. 111. § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 108/B. § (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolvány, okirat formájára és kibocsátásának eljárásrendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."

6. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

12. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az elektronikus aláírásnak a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviseleteken történő bevezetéséig - ha egy gazdasági esemény során a pénzügyi ellenjegyzést, a kötelezettségvállalást, a teljesítésigazolást, az érvényesítést vagy az utalványozást végző személyek egymástól eltérő földrajzi helyen tartózkodnak - elegendő, ha a szükséges aláírások szkennelt formában állnak rendelkezésre, illetve az eredeti aláírások külön dokumentumokon kerülnek megtételre, amelyeket a kötelezettségvállalás helye szerinti külképviselet belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően hitelesít."

13. § Az Áht. 79. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A kincstár engedélyével, kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviseletek működtetéséhez szükséges devizaszámlák a kihelyező költségvetési szerv gazdasági vezetőjének engedélyével pénzintézetnél is vezethetők."

7. Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény módosítása

14. § Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdésében a "60" szövegrész helyébe a "150" szöveg lép.

8. A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény módosítása

15. § A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény (a továbbiakban: NEFE törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "1. § E törvény alkalmazásában:

1. adomány: a segély és a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység keretében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték, valamint elszámolási és visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott pénzbeli és tárgyi támogatás,

2. adományozó levél: adomány, segély nyújtására kötelező, írásban tett egyoldalú jognyilatkozat,

3. felajánlás: ígért támogatás,

4. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által felállított lista alapján hivatalos fejlesztési támogatásra jogosult országnak minősülő kedvezményezett partnerországoknak e törvényben meghatározott eszközök útján nyújtott támogatás, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem, valamint az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, továbbá a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítése,

5. nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben,

6. segély: a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás keretében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték, valamint elszámolási és visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott pénzbeli támogatás,

7. technikai segítségnyújtás: kutatási, oktatási vagy szakképzési tevékenység, továbbá szakmai tanácsadás és szakértői együttműködés."

16. § A NEFE törvény 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység pénzbeli és tárgyi támogatás, így különösen adományozó levél útján nyújtott adomány, technikai segítségnyújtás, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvényben meghatározott eszközök útján valósul meg."

17. § A NEFE törvény 3. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködését és nemzetközi humanitárius segítségnyújtását nemzetközi szervezetek és nemzetközi fejlesztési célú alapok részére teljesített tagdíjak és önkéntes hozzájárulások útján is megvalósíthatja."

18. § A NEFE törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § A költségvetési támogatással megvalósuló nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységekről a külpolitikáért felelős miniszter nyilvánosan hozzáférhető adatbázist vezet."

19. § A NEFE törvény a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

"6/A. Előminősített civil szervezetek

15/A. § Az előminősített civil szervezetek a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás végrehajtásának hatékonyságát folyamatos készenlétükkel biztosítják.

15/B. § Előminősíthető az a közhasznú civil szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) legalább öt éve folytat nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységet és ennek eredményét igazolja,

b) nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység végzéséhez megfelelő humán szakértelemmel, technikai és logisztikai kapacitásokkal, valamint nemzetközi tapasztalattal rendelkezik,

c) a tevékenységénél és szervezeténél fogva állandó együttműködésre alkalmas,

d) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontja alapján átlátható szervezetnek minősül,

e) nincs köztartozása,

f) a bírósági nyilvántartásba vett létesítő okirata szerint

fa) a hatóköre nemzetközi,

fb) a célja és a cél szerinti besorolása nemzetközi tevékenység.

15/C. § (1) Az a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységet végző civil szervezet, amely előminősített civil szervezet kíván lenni, erre vonatkozó szándéknyilatkozatot nyújthat be a külpolitikáért felelős miniszter részére.

(2) Az előminősítő rendszerről szóló miniszteri rendelet szerinti szempontok és eljárás alapján előminősített civil szervezet részére a külpolitikáért felelős miniszter minősítő levelet ad át.

(3) Az előminősített civil szervezet vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles bejelenteni a külpolitikáért felelős miniszternek, ha a szervezet nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységével felhagy vagy nem felel meg a 15/B. §-ban foglalt feltételeknek.

(4) A 15/B. § szerinti feltételek fennállását a külpolitikáért felelős miniszter rendszeresen megvizsgálja, és ha a szervezet nem felel meg azoknak, valamint a (3) bekezdés szerinti bejelentés esetében a minősítő levelet visszavonja."

20. § (1) A NEFE törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a nemzetközi fejlesztési együttműködés végrehajtásában résztvevő ügynökség feladatait ellátó szervezetet kijelölje,

b) az e törvény hatálya alá tartozó támogatások a Hungary Helps Program keretében való egységes arculattal történő nyújtásához szükséges részletes szabályokat megállapítsa."

(2) A NEFE törvény 16. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy feladatkörében:)

"c) a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás végrehajtásában közreműködő civil szervezetek előminősítésének eljárását, valamint az előminősített civil szervezetek nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban történő részvételének szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A NEFE törvény 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelettel összefüggő arculati kézikönyv tartalmát rendeletben állapítsa meg."

21. § A NEFE törvény 17. § (1) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

(A nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott költségvetési támogatás vonatkozásában nem kell alkalmazni)

"ad) az Ávr. 93. § (4) bekezdését."

22. § A NEFE törvény

a) 9. § (3) bekezdésében a "pénzügyi és tárgyi felajánlás" szövegrész helyébe a "pénzbeli és tárgyi támogatás",

b) 10. § (2) bekezdésében a "biztosítja a humanitárius segítségnyújtással" szövegrész helyébe a "biztosítja a nemzetközi humanitárius segítségnyújtással",

c) 11. § (1) és (2) bekezdésében a "nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység" szövegrész helyébe a "nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység",

d) 15. §-ában az "augusztus" szövegrész helyébe az "október",

e) 17. § (1) bekezdésében a "nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és humanitárius segítségnyújtáshoz" szövegrész helyébe a "nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és nemzetközi humanitárius segítségnyújtáshoz",

f) 17. § (2) bekezdésében a "humanitárius segítségnyújtáshoz" szövegrész helyébe a "nemzetközi humanitárius segítségnyújtáshoz"

szöveg lép.

23. § Hatályát veszti a NEFE törvény 7. §-a.

9. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása

24. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 1. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) E törvényt a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik."

25. § A Külszoltv. 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A külképviselet által foglalkoztatott házastárssal a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott hatáskörben a külképviselet-vezető, a vonatkozó magyar jog alapján, a kihelyezett külszolgálatának idejére munkaszerződést köt. A külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza."

26. § (1) A Külszoltv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adminisztratív és technikai, valamint a diplomata-álláshelyet a külpolitikáért felelős miniszter - az (1a), valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihelyező szerven belüli belső pályázat útján meghirdeti."

(2) A Külszoltv. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A speciális szakértelmet igénylő munkakörök esetében a belső, zárt pályázattal párhuzamosan nyílt pályáztatási eljárás alkalmazására is sor kerül."

27. § (1) A Külszoltv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kihelyezett e törvény szerinti díjazásának megállapítása során az 1. melléklet szerinti munkakörét, illetve amennyiben ahhoz rang is kapcsolódik, a kihelyezett diplomáciai rangját kell figyelembe venni."

(2) A Külszoltv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (4) bekezdést azzal a megkötéssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kihelyezett az 1. melléklet szerinti munkaköréhez rendelt rangnál magasabb diplomáciai ranggal rendelkezik, csak az 1. mellékletben az adott munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb rangot lehet a díjazás megállapításánál a külszolgálata idejére vonatkozóan figyelembe venni."

28. § (1) A Külszoltv. 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az első diplomáciai rang adományozásának általános feltételei:)

"c) legalább egy állami - vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű - felsőfokú (C1) nyelvvizsga és további legalább egy állami - vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű - középfokú (B2) nyelvvizsga, amelyek közül az egyik minden esetben angol nyelvből szükséges."

(2) A Külszoltv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kihelyező szerv vezetője - kivételesen indokolt esetben, hivatali érdekből - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is a tartós külszolgálat idejére diplomáciai rangot adományozhat, illetve indokolt esetben magasabb ranghasználatot biztosíthat."

29. § A Külszoltv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szakdiplomata felett a munkáltatói jogokat felkészítése és tartós külszolgálatának ideje alatt a kihelyező vezető gyakorolja, ide nem értve a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését."

30. § A Külszoltv. 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő helyezhető ki, aki)

"b) a tartós külszolgálat során ellátott munkakörhöz jogszabályban, továbbá a kihelyező szerv vezetője által előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, illetve a kihelyező vezető által előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik,"

31. § A Külszoltv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a fogadó államban, illetve harmadik országban ideiglenes kiküldetést (a továbbiakban: ideiglenes kiküldetés) teljesíthet, amelyért napidíjra nem jogosult. Az ideiglenes kiküldetés részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg."

32. § A Külszoltv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tartós külszolgálat megszűnésével a kihelyező vezető - a szakdiplomata kivételével - a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt, kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnél iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő munkakörbe helyezi át. A kormánytisztviselőt vagy kormányzati ügykezelőt a kinevezésmódosítás közlésétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően - fel kell menteni. A kormánytisztviselő ezen felmentése esetén a kinevezésmódosítást megelőző munkaköri besorolása szerinti illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor."

33. § A Külszoltv. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezési, illetve a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyezett

a) munkakörének megváltoztatását a tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása indokolja,

b) hozzátartozója után a 24. § (7) bekezdésében, a 25. § (5)-(8) bekezdésében meghatározott deviza-illetménypótlékra, illetve költségtérítés-kiegészítésre válik jogosulttá,

c) rangemelésben részesül,

d) személyi adatai módosulnak."

34. § A Külszoltv. 23. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalány-költségtérítésre (a továbbiakban együtt: díjazás) jogosult. A díjazás forintban kerül megállapításra és számfejtésre, ezt követően a kifizetendő összeg - a kihelyezett választása alapján - egész euróra, egész USA-dollárra, illetve egész forintra kerekítve kerül folyósításra legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére a tartós külszolgálata idejére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolása alapján megállapított belföldi illetménye nem jár, azonban tartós külszolgálatának időtartama alatti, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolási fokozatban bekövetkezett változásokról a kihelyező vezető folyamatosan értesíti."

35. § (1) A Külszoltv. 23. § (2)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A kihelyezett munkaköri osztályokba, az egyes munkaköri osztályokon belül a munkaköre és - amennyiben az adott munkakörhöz rang kapcsolódik - rangja szerint kerül besorolásra (a továbbiakban: elsődleges munkakör). A munkaköri osztályokon belüli munkaköröket, valamint az azokhoz tartozó rangokat az 1. melléklet tartalmazza. A kihelyezett az elsődleges munkaköre mellett a kihelyező okiratában foglaltak szerint az 1. melléklet szerinti további munkakört, illetve kiegészítő feladatkört láthat el.

(3) Az adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó elsődleges munkakör mellett további, az 1. melléklet szerinti adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó munkakör tartós, egyidejű ellátása esetén az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatokhoz tartozó magasabb szorzót kell alapul venni a kihelyezett devizailletményének megállapítása során. Az adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó elsődleges munkakör mellett további, az 1. melléklet szerinti munkakör vagy kiegészítő feladatkör tartós, egyidejű ellátása esetén - a létrejött munkakör összetettségét figyelembe véve - a kihelyező vezető a fizetési fokozathoz, illetve több munkakör egyidejű ellátása esetén a magasabb fizetési fokozathoz tartozó szorzónál 0,1 vagy 0,2 értékkel magasabb szorzót állapíthat meg."

(2) A Külszoltv. 23. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(8) Az egyes állomáshelyek tekintetében a következő költségvetési évre vonatkozó deviza-alapilletményt a külpolitikáért felelős miniszter a költségvetési törvény elfogadásától számított 45 napon belül rendeletben határozza meg, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével."

36. § (1) A Külszoltv. 25. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A kihelyezettet a devizailletményén túl a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatos kiadásainak fedezésére, minden külképviselet vonatkozásában megállapított, a 23. § (1) bekezdés szerint választott devizanemben havonta folyósított átalány-költségtérítés (a továbbiakban: átalány-költségtérítés) illeti meg, kivéve, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem felel meg és a kihelyező vezető e feltétel alól a 16. § (2) bekezdése alapján mentesítette. Házastársak egyazon külképviseletre történő kihelyezése esetén az átalányköltségtérítés elemei csak - a nyilatkozatukban megjelölt - egyik fél részére számfejthetők."

(2) A Külszoltv. 25. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a kihelyezett állandó lakóhelye a fogadó államban van és a 16. § (2) bekezdése szerinti mentesítést megkapta, a (2) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási és a (2) bekezdés c) pontja szerinti óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítésre, valamint költségtérítés-kiegészítésekre nem jogosult."

(3) A Külszoltv. 25. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó nagykorú, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke után, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján saját jogán emelt összegű családi pótlékra jogosult, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában, vagy a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet alapján rokkantsági járadékban részesül

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti költségtérítés 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés

illeti meg."

(4) A Külszoltv. 25. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Ha a kihelyezett hozzátartozója egy naptári hónapban 10 napnál többet tartózkodik a kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett a házastárs távolléte esetén a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra nem jogosult.

(16) Ha a kihelyezett jogosultsága a (15) bekezdés alapján a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra három egymást követő hónapban megszűnik, a kihelyezett (15) bekezdés hozzátartozóját a kihelyező okiratból törölni kell.

(17) Ha a kihelyezett házastársa a fogadó államban az e törvény hatálya alá nem tartozó munkáltatónál jövedelemszerző tevékenységet folytat és a vele közös háztartásban élő gyermeke, gyermekei után pótlékot, költségtérítést, iskoláztatási támogatást kap vagy fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül, az (5)-(6) bekezdés szerinti költségtérítésre nem jogosult."

37. § (1) A Külszoltv. 26. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A kihelyezettet megillető díjazás kifizetése a kihelyezett által választott, legfeljebb két fizetési számlára, a 23. § (1) bekezdése szerint választott, legfeljebb két devizanemben történő utalással, a kihelyezett által meghatározott arányban megosztva történik. A kihelyezett forintszámlát is megjelölhet."

(2) A Külszoltv. 26. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami az utalás biztonságát veszélyezteti, a kifizetés pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés útján a külképviseleten történik euróban vagy USA-dollárban attól függően, hogy a külképviselet részére melyik valuta használata engedélyezett.

(1b) A díjazás fizetési számlára történő átutalásának a Magyar Államkincstárnál felmerülő költségeit a kihelyező szerv viseli, az átutalással kapcsolatban felmerülő egyéb költségeket az átalány-költségtérítés tartalmazza.

(1c) A kifizetésre kerülő díjazás euróra vagy USA-dollárra történő átváltása a bérszámfejtés hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik."

38. § A Külszoltv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény 1. mellékletében meghatározott

a) vezetői munkakörben,

b) diplomata munkakörben,

c) regionális rendszergazda munkakörben,

d) gazdasági vezető munkakörben,

e) gazdasági felelősi munkakörben

foglalkoztatott kihelyezett munkarendje kötetlen, a munkarend kötetlen jellegét azonban nem érinti, ha a kihelyezett a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva és a külképviselet-vezető utasításainak figyelembevételével meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti."

39. § (1) A Külszoltv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § (1) Ha a kihelyezett munkaidőkeretben kerül foglalkoztatásra, a munkaidőkeret tartama négy hónap.

(2) A munkaidő-beosztást a munkavégzés megkezdésének időpontjától számított legalább öt munkanappal előre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

(3) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha működésében előre nem látható körülmény merül fel, a munkavégzést megelőző napon írásban módosíthatja."

(2) A Külszoltv. a következő 29/B. §-sal egészül ki:

"29/B. § (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.

(2) A kihelyezett számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a kihelyezettnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A kihelyezettnek a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

(4) A külképviselet-vezető a heti pihenőnapokat csak rendkívül indokolt esetben adhatja ki úgy, hogy a pihenőnapok nem követik egymást."

(3) A Külszoltv. a következő 29/C. §-sal egészül ki:

"29/C. § (1) Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén naptári évenként kettőszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

(2) A tartós külszolgálat időtartama alatt heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka, készenlét, ügyelet ellenértékeként a kormánytisztviselőt a teljesített munkaidő időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg, tekintet nélkül a heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra.

(3) A külképviseleten - amennyiben ügyelet adása szükséges - az ügyeleti rendet a külképviselet-vezető határozza meg, és legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közli a kijelölt kihelyezettekkel.

(4) A külképviselet-vezető ügyeletet rendelhet el, ha olyan előre látható esemény következik be, amely miatt a kihelyezettnek a külképviselet-vezető által meghatározott helyen kell tartózkodnia, ellenkező esetben készenlétet kell elrendelni.

(5) Rendkívüli, előre nem látható esetben a külképviselet-vezető az ügyelet vagy készenlét adását azonnali hatállyal is elrendelheti."

(4) A Külszoltv. a következő 29/D. §-sal egészül ki:

"29/D. § (1) A kötetlen munkarendben foglalkoztatott kihelyezettek rendes évi szabadságának kiadását és annak időtartamát nyilvántartásba kell venni.

(2) A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidőt az általános munkarendben dolgozó kihelyezettek részére a külképviselet-vezető a rendkívüli munkavégzést követő kilencven napon belül köteles kiadni.

(3) A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnapok a külképviseletre kihelyezett számára szabadnapoknak minősülnek, amelyet a rendkívüli munkavégzés, készenlét és ügyelet időtartamának elszámolásakor figyelembe kell venni."

40. § (1) A Külszoltv. 31. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a kihelyezett a tartós külszolgálatának megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a tartós külszolgálaton töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett devizailletményt köteles visszafizetni."

(2) A Külszoltv. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésen túl - kivéve a kihelyezés és a berendelés évét - a kihelyezettet évente összesen

a) Európán belüli állomáshely esetében két, Európán kívüli állomáshely esetében négy, Ausztrália és Óceánia esetében hat utazási nap, valamint

b) állomáshelytől függetlenül két, egészségügyi vizsgálat céljából igénybe vehető szabadnap

illeti meg."

(3) A Külszoltv. 31. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A kihelyezett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényét a kihelyező vezető bírálja el. A kihelyezettet a fizetés nélküli szabadság idejére díjazás nem illeti meg."

41. § (1) A Külszoltv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kihelyezettet és a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a keresőképtelensége időtartamára legfeljebb 90 napig, állomáshelyén a havi devizailletményének, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a munkabérének 60%-a, belföldön 30%-a illeti meg. A 90. napot követően a kihelyezettet, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat - ha szállítható állapotban van - további gyógykezelésre haza kell szállítani. A 90. napot meghaladó - további legfeljebb 90 nap - időtartamra a kihelyezett a devizailletményének, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a munkabérének 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől."

(2) A Külszoltv. 33. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó díjazásán felül a kihelyezettel az állomáshelyen tartózkodó házastársa, vagy házastárs hiányában az állomáshelyen kint tartózkodó gyerek felügyeletére ideiglenesen kijelölt gyám a kihelyezett további egyhavi díjazásának megfelelő segélyre jogosult."

(3) A Külszoltv. 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (2) bekezdés szerinti juttatásra jogosult kihelyezett, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastárs a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 43. § (1) bekezdése szerinti táppénzre és az Ebtv. 40. § (1) bekezdése szerinti csecsemőgondozási díjra nem jogosult."

42. § (1) A Külszoltv. 10. alcíme a következő 35/B. §-sal egészül ki:

"35/B. § A 35. § alapján nyújtott támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettségvállalás esetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 55. §-át nem kell alkalmazni."

(2) A Külszoltv. 10. alcíme a következő 35/C. §-sal egészül ki:

"35/C. § A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a 3. mellékletben meghatározott adatokat jogosult kezelni."

43. § A Külszoltv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 10. § (1) bekezdésétől eltérően az EU ÁK tekintetében az adminisztratív és technikai, valamint a diplomataálláshelyet pályázat útján az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter hirdeti meg."

44. § A Külszoltv. 52. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A 25. § (10)-(13) bekezdésétől eltérően a kihelyező szerv köteles a kihelyezett számára a feladatkörének, a vele együtt élő hozzátartozói összetételének, létszámának, valamint a reprezentációs és biztonsági követelményeknek megfelelő lakást, a külképviselet-vezető esetében rezidenciát biztosítani."

45. § A Külszoltv. 52. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a kihelyező szerv az EU ÁK-ra kihelyezett számára berendezés nélküli lakást biztosít, a kihelyezett számára egyszeri költözési költségtérítés fizethető. A költözési költségtérítés megállapításának további feltételeire, mértékére vonatkozó részletes szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg."

46. § A Külszoltv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) A 29. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK esetében a COREPER II., a COREPER I. és a PSC nagykövetek munkarendje kötetlen.

(2) Az EU ÁK-ra kihelyezettek munkarendjét - ideértve a kötetlen munkarend meghatározását az (1) bekezdés szerinti személyi körön kívüli kihelyezettek esetében is - a külképviselet-vezető határozza meg."

47. § A Külszoltv. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 36. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakdiplomata munkaköri leírását a szakminiszterrel egyeztetve a kihelyező szerv készíti el."

48. § A Külszoltv. 58. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) Az adminisztratív és technikai munkakört betöltő kihelyezettek számára a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 210. § (1) bekezdése szerinti vizsga letételére előírt határidőbe nem számít bele a tartós külszolgálat időtartama."

49. § (1) A Külszoltv. 59. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"b) a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítés, valamint"