49/2017. (IX. 29.) FM rendelet

a kisüzemi bortermelői regiszterről

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (2) bekezdés c) pontjában,

a 14-16. § tekintetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:[1]

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) adómentes bor: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 133. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint előállítható, adófizetési kötelezettség alól mentesült termék;

b) borkísérő okmány: a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló rendeletben szabályozott okmány;

c) bor-pincekönyv: a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló rendeletben szabályozott nyilvántartás;

d) kisüzemi bortermelő: a Jöt. 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti személy;

e) kitelepülés: a borászati üzem vagy a termelői borkimérés területén kívül, a kisüzemi bortermelő által a végső fogyasztó részére történő értékesítés.

2. A kisüzemi bortermelői regiszter vezetésének lehetősége

2. § (1) A kisüzemi bortermelő a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 19. §-a és a Jöt. 137. §-a szerinti nyilvántartását a bor-pincekönyvben vagy az e rendelet szerinti kisüzemi bortermelői regiszterben vezeti.

(2) A kisüzemi bortermelői regiszter vezetésének elkezdése esetén, vagy amennyiben a kisüzemi bortermelő a nyilvántartás módját meg kívánja változtatni, úgy legkésőbb a kezdést vagy változást megelőző munkanapig, írásban kell nyilatkoznia a területileg illetékes hegybíró felé az új nyilvántartási módról és annak kezdő időpontjáról, illetve a változás kezdő napjáról. A kisüzemi bortermelőnek a bor-pincekönyvről a kisüzemi bortermelői regiszterre történő áttérés esetén a bor-pincekönyvben, kisüzemi bortermelői regiszterről a bor-pincekönyvre történő áttérés esetén a kisüzemi bortermelői regiszterben jelölnie kell a nyilvántartás zárásának napját.

3. A kisüzemi bortermelői regiszter felépítése és vezetése

3. § (1) A kisüzemi bortermelői regisztert az 1. melléklet szerint kell vezetni. A nyilvántartás formája szerkeszthető, de tartalma nem változtatható meg.

(2) A kisüzemi bortermelői regiszter az 1. melléklet

a) A) pontja szerinti nyilvántartó lapból,

b) B) pontja szerinti borkimérés-nyilvántartásból és

c) C) pontjában meghatározott tartalmú tárolótartály-nyilvántartásból

áll.

(3) A tárolótartály-nyilvántartáson az előállításra, tárolásra használt tartályok változásait a változás napján kell bevezetni. A tárolótartály javításra történő átadásáról-átvételéről olyan bizonylatot kell kiállítani, amely alapján a tárolótartály egyértelműen beazonosítható. A javításra átadott tárolótartályokat a tárolótartály-nyilvántartó lapon nem kell átvezetni.

(4) A kisüzemi bortermelői regisztert ott kell tartani, ahol a borászati terméket tárolják. A papíron vagy számítógéppel vezetett kisüzemi bortermelői regisztert az ellenőrzést végző hatóság felszólítására 2 órán belül be kell mutatni.

(5) A nyilvántartó lapokat az adott tétellel érintett borászati termékeknek a borászati üzemből történő teljes elszállításáig, de legalább az utolsó tétel elszállítását követő 5 évig meg kell őrizni.

(6) A kisüzemi bortermelői regiszter vagy annak bármely részének elvesztése, megsérülése vagy megsemmisülése esetén a kisüzemi bortermelő 72 órán belül köteles azt a hegybíró részére írásban bejelenteni.

4. A borászati termékek előállításának nyomon követése

4. § (1) A nyilvántartó lap az egy borászati üzemben tárolt egy borászatitermék-tétel (a továbbiakban: tétel) vezetésére szolgál. A nyilvántartó lapon a tételeket a tárolás helye szerinti borászati üzem üzemengedélyszámának, a tétel megnevezésének, a szőlő és a borászati termék származásibizonyítvány-számának, illetve a forgalombahozatali engedély azonosítójának feltüntetésével kell nyilvántartani.

(2) A nyilvántartó lapon fel kell tüntetni az adott tétel tárolóegységének azonosítására szolgáló adatokat. A tárolótartályokon jelölt megnevezésnek egyeznie kell a nyilvántartó lapokon feltüntetett megnevezéssel.

(3) Az (1) és (2) bekezdéseken túl a nyilvántartó lapon az adott tétellel végzett, készletváltozással járó műveleteket összesítve kell feltüntetni.

(4) A 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 436/2009/EK rendelet) 41. cikk (1) bekezdése szerinti kezeléseket időrendi sorrendben, a művelet pontos megnevezésével és a készletváltozás mértékével kell feltüntetni. A 436/2009/EK rendelet 41. cikk (1) bekezdés j)-q) pontja szerinti kezeléseket a művelet elvégzését követő hét első munkanapjáig kell rávezetni a nyilvántartó lapra.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott műveletekhez felhasznált anyagok származását és mennyiségét igazoló bizonylatot 5 évig meg kell őrizni, és a borászati hatóság kérésére be kell mutatni.

(6) A seprős újbor mennyiségét a fejtés dátumával, a forgalombahozatali engedély iránti kérelmen szereplő mennyiséget a forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtásának dátumával, mint műveletet kell a nyilvántartó lapra vezetni.

5. § (1) Új nyilvántartó lapot kell alkalmazni, ha

a) a kisüzemi bortermelő a saját termelésű vagy a vásárolt szőlő feldolgozását megkezdi;

b) a kisüzemi bortermelő mustot borkészítés céljából vásárol;

c) tételek házasításával új tétel keletkezik;

d) egy tétel adott része után kérelmeznek forgalombahozatali engedélyt, mely esetben a forgalombahozatali engedély iránti kérelemben szereplő mennyiségre kell új lapot alkalmazni, és az eredeti lapon a forgalombahozatali engedély iránti kérelemben szereplő mennyiséget készletcsökkenésként kell feltüntetni;

e) a kisüzemi bortermelő egy tételt több tételre bont, mely esetben a létrejövő új tételre kell új nyilvántartó lapot alkalmazni; illetve ha

f) az adott tételt más borászati üzembe tárolják át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a kisüzemi bortermelő a művelet elvégzését követő hét első munkanapjáig köteles új nyilvántartó lapot nyitni az adott tételre.

5. A forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező tételek kiszállításának, értékesítésének nyilvántartása

6. § (1) A más borászati üzembe történő szállítás vagy kiszerelés céljából történő ki- és visszaszállítás esetén a készletváltozást, annak dátumával, a szállítást igazoló borkísérő okmány számának, valamint a szállítás céljának feltüntetésével, a kiszállítás napján kell a nyilvántartó lapra vezetni.

(2) A forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező tétel értékesítését a szállítást igazoló bizonylaton kell nyilvántartani, oly módon, hogy a kisüzemi bortermelői regiszterben szereplő megnevezés és az értékesített mennyiség egyértelműen beazonosítható legyen.

6. A forgalombahozatali engedéllyel rendelkező tételek készletváltozása

7. § (1) A forgalombahozatali engedéllyel rendelkező tételek készletváltozását az értékesítésről szóló bizonylatokon kell nyilvántartani.

(2) A termelői borkimérés keretében értékesített borászati termékre borkimérés-nyilvántartást kell vezetni. A borkimérés-nyilvántartásban a tárgynapon összesen értékesített, kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket a tételek és a kiszerelési egységek szerint összesítve kell bevezetni. Nem kell rögzíteni a borkimérés-nyilvántartásban azokat az értékesítéseket, amelyekről a kisüzemi bortermelő az adott tétel forgalombahozatali engedély azonosítóját tartalmazó számlát állított ki.

(3) A kitelepülés esetén a kitárolt tételről borkísérő okmányt kell kiállítani. A kitelepülést követően a borászati üzembe visszaszállított borászati termékről borkísérő okmányt kell kiállítani.

(4) A borpiaci év utolsó napjára vonatkozóan, a borpiaci év utolsó napját követő 15 napon belül a kisüzemi bortermelő készletfelvételezést végez, melyet a nyilvántartó lapra vezet.

(5) Amennyiben egy tétel készlete kimerült, úgy az ahhoz tartozó nyilvántartó lapot legkésőbb a borpiaci év utolsó napját követő 15 napon belül kell lezárni.

7. Az adómentes bor fogyasztásának rögzítése

8. § Az adómentes bor fogyasztását a havonta elfogyasztott mennyiség összesítésével, legkésőbb a tárgyhót követő első munkanapon kell bejegyezni a kisüzemi bortermelői regiszterbe.

8. A kisüzemi bortermelői regiszter előállítása és hitelesítése

9. § (1) A kisüzemi bortermelői regisztert a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) állítja elő és hitelesíti. Hitelesítést kérő személy csak a borászati üzem felelős vezetője lehet.

(2) A kisüzemi bortermelői regiszterről és annak részeiről a HNT

a) a hitelesítést kérő nevét,

b) a hitelesítés időpontját,

c) a hitelesítés iktatószámát és

d) a hitelesítést kérő borászati üzem engedélyének számát tartalmazó nyilvántartást vezet.

(3) A HNT az elektronikus kisüzemi bortermelői regiszterhez kérelemre, elszámolási kötelezettség mellett sorszámtartományt ad ki.

(4) A HNT vagy a területileg illetékes hegybíró a nyilvántartásban foglalt adatokat a borászati hatóság kérésére 3 munkanapon belül rendelkezésre bocsátja.

9. A kihozatal és veszteség elszámolása

10. § (1) A nyilvántartó lapon

a) a seprős újbor készítéséig felmerülő veszteséget a seprős újbor bejegyzésének napján bejegyezve;

b) a tételre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtásáig felmerülő további veszteséget a forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtásának napján bejegyezve; valamint

c) a forgalombahozatali engedély benyújtását követően a kiszerelésig felmerülő veszteséget, a kiszerelt bormennyiség bejegyzésének dátumával bejegyezve

kell elszámolni (a továbbiakban együtt: kisüzemi veszteségelszámolás).

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szabályozott kisüzemi veszteségelszámolásokat külön-külön kell nyilvántartani a nyilvántartó lapon, de együttes értékük nem haladhatja meg az 1. melléklet D) pontjában meghatározott értéket.

(3) A veszteséget tételenként kell megállapítani. A seprős újbor készítéséig felmerülő veszteség megállapításához a keletkezett must vélelmezett mennyiségéből kell kiindulni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott veszteségben el nem számolt további tárolási veszteséget évente, július 31-ig kell megállapítani, és a veszteséget legkésőbb a borpiaci év lejártát követő hét első munkanapjáig kell bevezetni a kisüzemi bortermelői regiszterbe. A szállítási veszteséget a betárolást követően, a betárolás napján kell megállapítani és a kisüzemi bortermelői regiszterbe bevezetni.

(5) Ha a veszteség és a melléktermék-kihozatal az 1. melléklet D) pontjában meghatározott határokat meghaladja, a borászati üzem jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a kisüzemi bortermelői regiszterhez kell csatolni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a borászati üzemengedély számát, a határérték meghaladásának mértékét, valamint a határérték meghaladását alátámasztó szöveges indoklást.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kisüzemi veszteségen felül elszámolható a borászatitermék-kiszerelés (palackozás, kannába töltés) 1. melléklet D) pontjában meghatározott vesztesége is, ha a kiszerelt mennyiség a kiszerelés napján a kisüzemi bortermelői regiszterbe bevezetésre kerül. A kiszereléskor felmerülő veszteség értéke a nyilvántartó lapon feltüntetett, kiszerelésre elszállított vagy elkülönített mennyiség és a kiszerelt borászati termék hektoliterben mért mennyiségének különbözete, melyet nem kell külön feltüntetni a nyilvántartó lapon.

(7) Ha az ellenőrzést végző hatóság a helyszíni ellenőrzése során a tényleges és nyilvántartott mennyiség között eltérést állapít meg, megvizsgálja az eltérés okát, és a kisüzemi bortermelőt kötelezi a kisüzemi bortermelői regiszter módosítására.

10. A számítógéppel vezetett kisüzemi bortermelői regiszterrel szemben támasztott követelmények

11. § (1) Az e rendeletnek megfelelő kisüzemi bortermelői regiszter elektronikus előállítását és kitöltését végző számítógépprogram (a továbbiakban: elektronikus kisüzemi regiszter) használatát legkésőbb a használat megkezdését megelőző munkanapig írásban tett nyilatkozat formájában be kell jelenteni a területileg illetékes hegybírónak.

(2) A területileg illetékes hegybíró az (1) bekezdés szerinti bejelentéseket továbbítja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) felé.

(3) Az elektronikus kisüzemi regiszter alkalmazásának feltétele, hogy

a) a program a felhasználókat és azok hozzáférési jogosultságát nyilvántartsa, a felhasználók körében, jogosultságában beállt változásokat nyomon kövesse;

b) a felhasználó által végzett munkafolyamat (tevékenység vagy művelet) bármely időszakra vonatkozóan naplózva legyen;

c) a program biztosítsa az 1. mellékletnek megfelelő adattartalom vezetését;

d) a nyilvántartás adatainak utólagos módosítását a program naplózza;

e) a program mentett adatainak visszatöltése bármikor ellenőrizhető és kinyomtatható legyen az alábbi adattartalommal:

ea) a visszatöltés időpontja,

eb) a visszatöltés indoka,

ec) a visszatöltést végző felhasználó neve, jogosultsága,

ed) a visszatöltött adatok archiválásának időpontja;

f) a program tegye lehetővé, hogy az e bekezdésben szereplő adatok bármikor lekérdezhetőek és kinyomtathatóak legyenek;

g) a program a felhasznált sorszám - ideértve a sztornózott sorszámot is - ismételt felhasználását ne engedélyezze.

(4) Az elektronikus kisüzemi regiszterrel kapcsolatban bekövetkezett adatvesztést a borászati üzem engedélyese 72 órán belül köteles a NÉBIH részére írásban bejelenteni.

11. Átmeneti és záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba.

13. § A borkísérő okmányok az állami adó- és vámhatóságnál a 2017. június 30-án hatályos szabályok szerint beszerezhetőek, hitelesíthetőek és felhasználhatóak a készlet erejéig.

14. §[2]

15. §[3]

16. §[4]

17. § E rendelet a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. melléklet a 49/2017. (IX. 29.) FM rendelethez

Kisüzemi bortermelői regiszter

A) Nyilvántartó lap

1. A nyilvántartó lapot a szőlőfeldolgozással vagy must- (törkölyösmust-) előállítással kell megnyitni, az 5. § (1) bekezdés b)-f) pontjaiban részletezett esetek kivételével.

2. Házasítás esetén a házasított borászati termék mennyiséget tételcsökkenésként kell a nyilvántartó lapon vezetni. A házasított tétel(ek)hez pedig új nyilvántartó lapot kell nyitni. Az új nyilvántartó lapra az új tételre kiadott származási bizonyítvány számát kell feltüntetni. A házasítás miatt keletkezett új nyilvántartó lapot a házasítás alapjául szolgáló tételek megjelölésével kell megnyitni, azok nyilvántartási lapon szereplő mennyiségével együtt.

3. Amennyiben a tételt ugyanazon borászati üzemen belül egy másik tárolóedénybe tárolják át, abban az esetben a művelet megnevezésben az "Áttárolás tárolóedénybe" megnevezést kell feltüntetni a nyilvántartó lapon az új tárlóedény azonosítójának feltüntetésével.

4. A folyó tételt hektoliterben kell nyilvántartani.

5. A kiszerelt tétel űrmértékét literben, a "Kiszerelés megnevezése" oszlopban kell jelölni, míg a kiszerelttétel-készlet összmennyiségét hektoliterben kell nyilvántartani.

B) Borkimérés-nyilvántartás

C) Tárolótartály-nyilvántartás

D) A kisüzemi bortermelőkre vonatkozó elszámolható veszteség, valamint a seprő maximális mennyisége

Borra vonatkozó maximális veszteség térfogatra

Pezsgőre vonatkozó maximális veszteség térfogatra

Legfeljebb elszámolható seprő mennyisége

a) seprős újbor 9%

b) szamorodni 11%

c) máslás, fordítás 12%

d) aszú 13%