529/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező baleseti kárfedezeti képessége biztosításának részletes szabályairól

A Kormány a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet meghatározza a Magyarországon nyilvántartásba vett, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek (a továbbiakban: tevékenységet végzők) által a felelősségi körükbe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságukkal kapcsolatosan teljesítendő követelményeket és a teljesítés igazolásának módját.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) fedezeti összeghatár: a vagyoni biztosíték értékének legkisebb mértéke, amivel a tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell;

b) üzemi baleset: a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végzése során bekövetkező személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó esemény.

2. Kárfedezeti képesség

3. § (1) A tevékenységet végzők e rendeletben előírt kötelező kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a tevékenységet végzők a fedezeti összeghatárig terjedő értékben képesek legyenek az üzemi balesettel összefüggésben a felelősségi körükbe tartozóan az utasoknak és a harmadik személyeknek - különösen a személyek életében, testi épségében és egészségében, a poggyászban, az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerben és tartozékaiban, a szállított áruban, valamint a környezetben - általuk e minőségükben, vagy a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által okozott baleseti károk megtérítésére.

(2) A tevékenységet végzők a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységhez szükséges, megfelelő kárfedezeti képességgel rendelkeznek, amennyiben a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 9. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, illetve a 4. §-a szerint rájuk irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben - az 5. § (1) bekezdésében meghatározott és a 6. § rendelkezéseinek megfelelő - egy vagy több vagyoni biztosítékkal rendelkeznek.

3. Fedezeti összeghatár

4. § Az áruszállítást végző egyéb kötöttpályás rendszerek üzemeltetője köteles a baleseti károk fedezetére vagyoni biztosítékkal rendelkezni, amelynek mértéke legalább 3 millió forint.

4. A vagyoni biztosíték

5. § (1) Vagyoni biztosíték lehet

a) garanciaszerződés,

b) Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítás).

(2) Az egyes vagyoni biztosíték formák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók.

6. § (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés akkor felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha

a) a vagyoni biztosíték a 3. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kárigény kielégítésére felhasználható,

b) rendelkezik arról, hogy a szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a hitelintézet vagy a biztosító a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatja, továbbá

c) biztosítás esetén a biztosító az esetlegesen előírt önrésztől függetlenül a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti.

(2) A garanciaszerződés és a biztosítási összeg pénzneme forint vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza lehet. A devizában meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelőző évben a Magyar Nemzeti Bank által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figyelembe venni.

(3) Ha a vagyoni biztosíték mértéke a felhasználás következtében a fedezeti összeghatár alá csökkent, a tevékenységet végzők - amennyiben az üzemi balesettel érintett vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet tovább folytatják - a vagyoni biztosítéknak legalább a fedezeti összeghatár mértékéig történő emeléséről haladéktalanul, de legkésőbb a csökkenés napjától számított harminc napon belül gondoskodnak, és ennek megtörténtéről a vasúti igazgatási szervet elektronikus úton, egy munkanapon belül értesítik.

7. § (1) A garanciaszerződésben rögzíteni kell, hogy a hitelintézet bármely olyan személynek kifizetést teljesít a vagyoni biztosíték terhére, aki a tevékenységet végzők felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegét

a) a tevékenységet végzők írásbeli elismerő nyilatkozatával vagy

b) a bíróság végrehajtható határozatával

igazolja.

(2) Ha a tevékenységet végzők a bejelentéshez kötött vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagynak és ezt a vasúti igazgatási szerv részére bejelentették vagy a tevékenység folytatását a vasúti igazgatási szerv megtiltotta, a garanciaszerződés hatályát csak azt követően szüntethetik meg, hogy a vasúti igazgatási szervnél igazolták a következőket:

a) valamennyi, velük szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt kielégítettek, valamint

b) az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények vonatkozásában az eljárás a tevékenységet végzők marasztalása nélkül jogerősen befejeződött.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tevékenységet végzők a garanciaszerződés hatályát a bejelentéshez kötött, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység felhagyását és ennek a vasúti igazgatási szerv részére történő bejelentését vagy a vasúti igazgatási szervnek a tevékenység folytatását megtiltó határozata véglegessé válását követően bármikor megszüntethetik, ha velük szemben a garanciaszerződés időbeli hatálya alatt bejelentett kárigény nem volt és erről a vasúti igazgatási szerv részére cégszerűen aláírt, vagy természetes személy esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesznek.

5. A kárfedezeti képesség igazolása

8. § (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását

a)[1] a biztosítási szerződés általános és különös szerződési feltételeket tartalmazó része eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya, a biztosítási kötvény eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya és a biztosítási díjjal rendezett időszakról - ideértve a díjhalasztást is - a biztosító által kiállított igazolás eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya vagy

b) a garanciaszerződés eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolat példánya

tanúsítja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza

a) a szerződés azonosítóját (szerződésszám, kötvényszám),

b) a biztosító nevét, székhelyét és elérhetőségeit,

c) a szerződő biztosított teljes nevét, székhelyét és elérhetőségeit,

d) a kockázatviselés kezdetét és a biztosítási időszakot,

e) a biztosítási eseményt,

f) a vállalt kockázatot, annak mértékét és területi hatályát,

g) az önrész formáját és mértékét,

h) a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,

i) a kárrendezés, valamint a kártérítés kifizetésének módját,

j) a szerződés keltét,

k) a kötvényfeltételeket,

l) a biztosított tevékenység megnevezését.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását tanúsító iratokat a tevékenységet végzők másolatban is benyújthatják, ha a benyújtással egyidejűleg nyilatkoznak arról, hogy a benyújtott másolat az eredetivel mindenben megegyezik.

6. Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök