246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet

a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény végrehajtásáról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány

a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím és az 1. melléklet tekintetében a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3-7. alcím tekintetében a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. alcím és a 2. melléklet tekintetében a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatására jogosult miniszter kijelölése

1. §[2] A Kormány

a) a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) meghatározott bejelentéssel (a továbbiakban: bejelentés) összefüggő eljárás lefolytatására, valamint

b) a Törvény tekintetében az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlására, illetve kötelezettségek teljesítésére

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.

2. A bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek köre

2. § A Törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség alá - a Törvény 2. § (4) bekezdése szerinti tevékenységi körökön belül - az 1. mellékletben meghatározott tevékenységek tartoznak.

3. A bejelentés és a miniszter bejelentéssel összefüggő eljárásának részletes szabályai

3. § A tulajdonszerzésre vagy az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügyletet az arra irányuló szerződés, előszerződés vagy az ezek megkötésére irányuló megállapodás létrejöttétől, az újonnan felvett tevékenység cégnyilvántartásba történt bejegyzését a bejegyzés megtörténtétől számított tíz napon belül, - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - magyar nyelven kell bejelenteni a miniszternél.

4. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a külföldi befektető természetes személy

aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcím adatát vagy szálláshelyét, valamint - magyarországi lakcímadat vagy szálláshely hiányában - külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,

ab) állampolgárságát,

ac) írásbeli kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

b) a külföldi befektető jogi személy vagy egyéb szervezet

ba) nevét, székhelyét és magyarországi fióktelepének címét,

bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,

bc) írásbeli kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

c)[3] a külföldi befektető képviseletében eljáró természetes személy a) pontban megjelölt adatait,

d)[4] a külföldi befektető képviseletében eljáró jogi személy vagy egyéb szervezet b) pontban megjelölt adatait, valamint

e)[5] az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti adatokat.

(2) A bejelentéshez csatolni kell a Törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott, valamint - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a tulajdonszerzésre vagy az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylettel, illetve az újonnan felvett tevékenység cégjegyzékbe történt bejegyzésével összefüggésben keletkezett okiratokat, ideértve a tulajdonszerzésre vagy az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügyletre irányuló szerződést, előszerződést vagy az ezek megkötésére irányuló megállapodást is.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell az e rendelet előírásai szerint csatolandó valamennyi okirat eredeti példányát vagy hiteles másolatát, valamint - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a nem magyar nyelven kiállított okiratok hiteles magyar nyelvű fordítását.

5. § A bejelentéssel összefüggő eljárása során a miniszter a külföldi befektetővel, valamint az annak képviseletében eljáróval a bejelentésben megjelölt elérhetőségeken tart kapcsolatot. Ha a bejelentésben megjelölt elérhetőségen a külföldi befektető, illetve az annak képviseletében eljáró nem elérhető, ennek következményeit - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a külföldi befektető viseli.

6. § A bejelentésre - a Törvényben, valamint az e rendeletben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevő külföldi befektetőt kell érteni.

7. § (1) A bejelentés megérkezéséről a miniszter írásbeli értesítést küld, amely - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - tartalmazza

a) a bejelentés megérkezésének napját,

b) a bejelentő külföldi befektető nevét,

c) annak megjelölését, hogy tulajdonszerzés, üzemeltetési jog megszerzése vagy újonnan felvett tevékenység bejelentésére került-e sor, valamint

d) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy az értesítés csak a bejelentés megérkezésének tényéről szól és nem tekinthető a Törvény szerinti, a bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásnak.

(2) Ha a bejelentéssel összefüggésben a miniszter megállapítja, hogy az nem felel meg a Törvényben vagy az e rendeletben meghatározott követelményeknek, ennek tényéről és okairól az (1) bekezdés szerinti értesítésben tájékoztatja a külföldi befektetőt, valamint szükség esetén felhívja a hiánypótlásra.

7/A. §[6] A bejelentés megérkezését követően a miniszter haladéktalanul az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) rendelkezésére bocsátja az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletben az átvilágítást végző tagállam számára meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges adatokat.

8. § (1) A bejelentéssel összefüggő eljárása során a miniszter a bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatásához szükséges, a bejelentésben meg nem jelölt további adatok és információk közlésére, illetve a bejelentéshez nem mellékelt további okiratok becsatolására hívhatja fel a külföldi befektetőt, legfeljebb 45 napos határidő kitűzése mellett.

(2)[7] Az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen volta esetén a miniszter a felhívást egy alkalommal megismétli. Ha a második felhívás is eredménytelen marad, a határidő elteltét követően a miniszter a bejelentéssel összefüggő eljárást - a Törvény 6. § (4) bekezdése szerinti visszaigazolást vagy döntéshozatalt mellőzve - megszünteti.

(3) A bejelentéssel összefüggő eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetése a Törvény 9. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya.

(4) A bejelentéssel összefüggő eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetése esetén a külföldi befektető tájékoztatására az 5. §-ban foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

9. § (1) Ha a bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásának vagy a tiltó döntésnek a kézhezvételéig a miniszterhez előterjesztett kérelmében a bejelentést a külföldi befektető írásban visszavonja, a miniszter a Törvény 6. § (4) bekezdésének alkalmazását mellőzi és a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti, vagy a Törvény 6. § (4) bekezdés a) pontja szerinti tudomásulvételt, illetve a Törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti tiltó döntést visszavonja. A bejelentéssel összefüggő eljárás megszüntetése a Törvény 9. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya.

(2) A bejelentéssel összefüggő eljárás (1) bekezdés szerinti megszüntetése esetén az 5. §-ban foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

10. § (1) A bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásokról, valamint a tiltó döntésekről a miniszter nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat a Törvény 6. § (10) bekezdésében megjelölt határidő elteltével törölni kell.

4. A bejelentéssel összefüggő eljárásba bevonható szervek köre és a bevont szervek eljárásának részletes szabályai

11. § (1) A bejelentéssel összefüggő eljárásba - a miniszter döntése szerint - a törvényben meghatározott feladatköre szerint érintett állami szerv bevonható (a továbbiakban: eljárásba bevont szerv).

(2) Az eljárásba bevont szervnek címzett megkeresésben meg kell jelölni a (3) bekezdés szerinti javaslattétel szempontjából lényeges adatokat és információkat, valamint ki kell tűzni a válaszadás határidejét.

(3) A (2) bekezdés szerinti megkeresésre adandó válaszában az eljárásba bevont szerv - kellő részletességű indokolással ellátott - javaslatot tesz a bejelentés tudomásulvételére vagy a tiltó döntés meghozatalára, amely javaslat nem köti a minisztert.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti javaslattétel érdekében a megkeresésben meg nem jelölt további adatok és információk beszerzése, vagy a törvényben meghatározott feladatköre szerint érintett állami szervnek a bejelentéssel összefüggő eljárásba történő bevonása válik szükségessé, az eljárásba bevont szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert.

(5) A válaszadásra kitűzött határidő elmulasztása, illetve az eljárásba bevont szerv válaszának hiánya a bejelentés tudomásulvételének vagy a tiltó döntés meghozatalának nem akadálya.

5. A külföldi befektető adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályai

12. § (1) A bejelentéssel összefüggő eljárás időtartama alatt, valamint a bejelentés tudomásulvételét követően a bejelentésben, illetve az ahhoz csatolt okiratokban rögzített adatok megváltozását a külföldi befektető a változásról való tudomásszerzést követő öt napon belül köteles bejelenteni a miniszternek.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettséget a 4. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell teljesíteni azzal, hogy az azonosítására szolgáló adatok mellett a külföldi befektető mindazon adatokat köteles bejelenteni, amelyeket az adatváltozás érinti, továbbá köteles csatolni az adatváltozással kapcsolatos dokumentumokat.

6. A tiltó döntéshez fűzött egyszerűsített indokolásra vonatkozó követelmények

13. § (1) A Törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti tiltó döntéshez fűzött egyszerűsített indokolás

a)[8] a bejelentési kötelezettség alá tartozó tulajdonszerzésben, üzemeltetésijog-megszerzésben, illetve újonnan felvett tevékenység folytatásában (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogügylet) érintett külföldi befektető megnevezését,

b) a jogügylettel érintett tevékenység 1. melléklet szerinti megjelölését,

c) a jogügylettel sértett biztonsági érdek vagy érdekkör megjelölését,

d) a Törvény 6. § (5) bekezdése szerinti esetben az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítását szükségessé tevő körülmények bemutatását,

e) - szükség esetén - a Törvény 6. § (6) bekezdése szerinti minősítést magalapozó, valamint az ott meghatározott visszaélést valószínűsítő körülmények bemutatását, továbbá

f) a bejelentéssel összefüggő eljárás során alkalmazott jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozást

tartalmazza.

(2) Ha a tiltó döntés meghozatalára a Törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül sor, az egyszerűsített indokolás

a) a külföldi befektetői minőséget és a bejelentési kötelezettségnek a Törvény 2. § (1) vagy (2) bekezdése, illetve 4. § (1) bekezdése szerinti fennálltát megalapozó körülményeket, valamint

b) az (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott elemeket

tartalmazza.

(3) A tiltó döntéshez fűzött egyszerűsített indokolás minősített adatot nem tartalmazhat.

7. A Törvény 9. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés részletes szabályai

14. § (1) A Törvény 9. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ellenőrzés) az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi.

(2) Az ellenőrzésbe a törvényben meghatározott feladatköre szerint érintett állami szerv - az Alkotmányvédelmi Hivatal döntése szerint - bevonható.

15. § Az ellenőrzés a cégnyilvántartásban, illetve a részvénykönyvben rögzített adatok nyomon követésére is kiterjed.

16. § (1) Ha az ellenőrzés lefolytatását az ügyfél kéri, az erre irányuló kérelem (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, kizárólag írásban terjeszthető elő.

(2) A kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő.

17. § Ha a Törvény alapján a miniszter hatáskörébe utalt jogkörök gyakorlása érdekében szükséges, az ellenőrzés során feltárt tényekről az Alkotmányvédelmi Hivatal haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minisztert, amelyben szükség szerint a Törvény 9. § (2), (3), illetve (5) bekezdésében meghatározott intézkedés megtételére is javaslatot tesz. Az Alkotmányvédelmi Hivatal javaslata nem köti a minisztert.

18. § Az ellenőrzés eredményeképpen hozott - a Törvény 9. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti - visszaigazolásokról vagy döntésekről a miniszter nyilvántartást vezet. A Törvény 6. § (10) bekezdésében megjelölt határidő elteltével a nyilvántartásban rögzített adatokat törölni kell.

19. § Ha jogszabály előírásából kifejezetten más nem következik, e rendeletnek a bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásra vagy a tiltó döntésre vonatkozó előírásait a Törvény 9. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti visszaigazolások vagy döntések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

8. A Törvény 7. § (2) bekezdésével érintett tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárások

20. § A Törvény 7. § (2) bekezdésével érintett tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárásokat a 2. melléklet tartalmazza.

9. A bírság megállapításának szempontrendszere és a kiszabásának eljárására vonatkozó részletes szabályok

21. § A Törvény 10. § (1) bekezdése szerinti bírság összegének megállapítása során

a) az annak kiszabására okot adó jogsértés

aa) tárgyi súlyát,

ab) Magyarország biztonságára gyakorolt hatását, továbbá

b) a bírságfizetésre kötelezettnek

ba) az 1. melléklet hatálya alá tartozó tevékenységének mibenlétét, valamint

bb) a Törvényben, illetve az e rendeletben meghatározott eljárások során vagy más hivatalos forrásból megismert vagyoni helyzetét

kell figyelembe venni.

9/A. Az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállamok számára biztosított egyes jogosultságok gyakorlása és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó részletes szabályok[9]

21/A. §[10] A más tagállam által végzett átvilágítással, illetve a más tagállamban tervezett vagy megvalósult közvetlen külföldi befektetéssel összefüggésben a tagállamok számára biztosított jogosultságokat - az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően - a miniszter a nemzeti kapcsolattartó ponton keresztül gyakorolja.

21/B. §[11] A miniszter haladéktalanul a nemzeti kapcsolattartó pont rendelkezésére bocsátja az Európai Bizottságot megillető magyarázat megadása érdekében szükséges adatokat abban az esetben, ha a Törvény 9. § (3)-(6) bekezdése szerinti intézkedések megtételére vagy mellőzésére az Európai Bizottságnak az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti véleménye ellenében került sor.

9/B. A nemzeti kapcsolattartó pont kijelölése és a feladatellátására vonatkozó részletes szabályok[12]

21/C. §[13] (1) A Törvény tekintetében nemzeti kapcsolattartó pontként a Kormány a külgazdasági ügyekért felelős miniszter által vezetett minisztériumot jelöli ki.

(2) A nemzeti kapcsolattartó pont haladéktalanul

a) tájékoztatja - az Alkotmányvédelmi Hivatal útján - a minisztert az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (2) bekezdése szerinti információs rendszeren (a továbbiakban: információs rendszer) keresztül beérkező adatokról és megkeresésekről, valamint

b) továbbítja az információs rendszeren keresztül a számára a miniszter által e célból megküldött adatokat és megkereséseket.

10. Záró rendelkezések

22. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

23. §[14] Az 1. § b) pontja, a 4. § (1) bekezdés e) pontja, a 7/A. §, valamint a 9/A. és a 9/B. alcím az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT TEVÉKENYSÉGI KÖRÖKÖN BELÜL BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK

1. A fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvényben (a továbbiakban: Ftv.) meghatározott lőfegyvernek, lőfegyverdarabnak, a muzeális lőszer kivételével a lőszernek, valamint a flóberttölténynek az Ftv. 2. § 20. pontja szerinti gyártása.

2. A haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 1. mellékletében meghatározott - az 1. pont, valamint a 3. alcím 1. pontjának hatálya alá nem tartozó - eszköznek a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 1. § d) pontja szerinti gyártása, ide nem értve a Hkr. 1. melléklet XXV. Fejezet "1. Kényszerítő eszközök:" pontjában meghatározott eszközök gyártását.

2. A kettős felhasználású termék előállítása körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó termék előállítása.[15]

3. A haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. A Hkr. 1. melléklet XXVI. FEJEZETÉBEN meghatározott eszköznek a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § d) pontja szerinti gyártása.

4. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelreferencia-szolgáltatások közül a Hpt. 6. § (1) bekezdés 42. pont b) alpontja szerinti, a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés.

2. A Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti fizetési rendszer működtetése, ide nem értve a kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében történő működtetést.

5. A villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

Az ezen alcímben meghatározott tevékenység kizárólag abban az esetben tartozik bejelentés alá, ha azt a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kszetv.) 3. § 28. pontja szerinti kritikus infrastruktúra közvetlen igénybevétele útján végzik.[16]

1. A villamos energiának a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. § 1. pontja szerinti átvitele.

2. A villamos energiának a VET 3. § 8. pontja szerinti elosztása.

3. A VET 3. § 51. pontja szerinti rendszerirányítás.

4. A villamos energiának a legalább 50 MW névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési engedéllyel rendelkező termelési engedélyes részéről történő, a VET 3. § 57. pontja szerinti termelése.

6. A földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

Az ezen alcímben meghatározott tevékenység kizárólag abban az esetben tartozik bejelentés alá, ha azt a Kszetv. 3. § 28. pontja szerinti kritikus infrastruktúra közvetlen igénybevétele útján végzik.[17]

1. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 3. § 24. pontja szerinti földgázelosztás.

2. A GET 3. § 31. pontja szerinti földgáztárolás.

3. A GET 3. § 34. pontja szerinti földgázszállítás.

4. A GET 3. § 52. pontja szerinti rendszerirányítás.

7. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

Az ezen alcímben meghatározott tevékenység kizárólag abban az esetben tartozik bejelentés alá, ha azt a Kszetv. 3. § 28. pontja szerinti kritikus infrastruktúra közvetlen igénybevétele útján végzik.[18]

1. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vszktv.) 2. § 13. pontja szerinti kiszervezés.

2. A Vszktv. 2. § 21. pontja szerinti víziközmű-fejlesztés.

8. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. Olyan - az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 16. pontja szerinti - elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, amely szolgáltatás nyújtása érdekében üzemeltetett elektronikus hírközlő hálózatban a Kszetv. 3. § 28. pontja szerinti kritikus infrastruktúra vagy a Kszetv. 3. § 13. pontja szerinti európai kritikus infrastruktúra található.[19]

9. Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szervezet, a Kszetv. alapján kritikus szervezetként kijelölt szervezet, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény alapján az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetként kijelölt szervezet elektronikus információs rendszere vonatkozásában bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek[20]

1. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kiberbiztonsági tv.) 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szervezet, a Kszetv. alapján kritikus szervezetként kijelölt szervezet, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) alapján az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetként kijelölt szervezet elektronikus információs rendszere vonatkozásában a Kiberbiztonsági tv. 6. § (5) bekezdés d) pontja szerinti tevékenység végzése vagy az abban való közreműködés.

2. A Kiberbiztonsági tv. 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szervezet, a Kszetv. alapján kritikus szervezetként kijelölt szervezet, valamint a Vbö. alapján az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetként kijelölt szervezet elektronikus információs rendszere vonatkozásában a Kiberbiztonsági tv. szerinti sérülékenységvizsgálat elvégzése.

10. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység, valamint a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek[21]

1. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) szerinti biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység.

2. A Bit. 40. § (3) bekezdés a) és e) pontja szerinti biztosítással közvetlenül összefüggő tevékenységek.

2. melléklet a 246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A TÖRVÉNY 7. § (2) BEKEZDÉSÉVEL ÉRINTETT TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK

1. A fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekkel összefüggésben

1. A lőfegyver Ftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gyártásának engedélyezésére irányuló eljárás.

2. A lőfegyverdarab Ftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gyártásának engedélyezésére irányuló eljárás.

3. A muzeális lőszer kivételével a lőszer Ftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gyártásának engedélyezésére irányuló eljárás.

4. A flóberttöltény Ftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gyártásának engedélyezésére irányuló eljárás.

5. A Hkr. 1. mellékletében meghatározott - a 2. alcím 1. pontjának hatálya alá nem tartozó - eszköznek a Httv. 1. § d) pontja szerinti gyártása, ide nem értve a Hkr. 1. melléklet XXV. Fejezet "1. Kényszerítő eszközök:" pontjában meghatározott eszközök gyártását.[22]

2. A haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekkel összefüggésben

1. A Hkr. 1. melléklet XXVI. FEJEZETÉBEN meghatározott - az 1. alcím 1. pontjának hatálya alá nem tartozó - eszköz gyártásának a Httv. 2. § (1) bekezdése szerinti engedélyezésére irányuló eljárás.

3. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekkel összefüggésben

1. A víziközmű-szolgáltatónak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti egyesüléséhez, szétválásához, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához történő hozzájárulás.

2. A víziközmű-szolgáltatóban a szavazatok huszonöt vagy ötven százalékát meghaladó, illetve hetvenöt százalékát elérő befolyás szerzéséhez, és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához történő hozzájárulás.

3. A kiszervezés előzetes engedélyezése.