246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet

a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény végrehajtásáról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány

a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím és az 1. melléklet tekintetében a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3-7. alcím tekintetében a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. alcím és a 2. melléklet tekintetében a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatására jogosult miniszter kijelölése

1. §[2] A Kormány

a) a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) meghatározott bejelentéssel (a továbbiakban: bejelentés) összefüggő eljárás lefolytatására, valamint

b) a Törvény tekintetében az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlására, illetve kötelezettségek teljesítésére

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.

2. A bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek köre

2. § A Törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség alá - a Törvény 2. § (4) bekezdése szerinti tevékenységi körökön belül - az 1. mellékletben meghatározott tevékenységek tartoznak.

3. A bejelentés és a miniszter bejelentéssel összefüggő eljárásának részletes szabályai

3. § A tulajdonszerzésre vagy az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügyletet az arra irányuló szerződés, előszerződés vagy az ezek megkötésére irányuló megállapodás létrejöttétől, az újonnan felvett tevékenység cégnyilvántartásba történt bejegyzését a bejegyzés megtörténtétől számított tíz napon belül, - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - magyar nyelven kell bejelenteni a miniszternél.

4. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a külföldi befektető természetes személy

aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcím adatát vagy szálláshelyét, valamint - magyarországi lakcímadat vagy szálláshely hiányában - külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,

ab) állampolgárságát,

ac) írásbeli kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

b) a külföldi befektető jogi személy vagy egyéb szervezet

ba) nevét, székhelyét és magyarországi fióktelepének címét,

bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,

bc) írásbeli kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

c)[3] a külföldi befektető képviseletében eljáró természetes személy a) pontban megjelölt adatait,

d)[4] a külföldi befektető képviseletében eljáró jogi személy vagy egyéb szervezet b) pontban megjelölt adatait, valamint

e)[5] az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti adatokat.

(2) A bejelentéshez csatolni kell a Törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott, valamint - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a tulajdonszerzésre vagy az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylettel, illetve az újonnan felvett tevékenység cégjegyzékbe történt bejegyzésével összefüggésben keletkezett okiratokat, ideértve a tulajdonszerzésre vagy az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügyletre irányuló szerződést, előszerződést vagy az ezek megkötésére irányuló megállapodást is.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell az e rendelet előírásai szerint csatolandó valamennyi okirat eredeti példányát vagy hiteles másolatát, valamint - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a nem magyar nyelven kiállított okiratok hiteles magyar nyelvű fordítását.

5. § A bejelentéssel összefüggő eljárása során a miniszter a külföldi befektetővel, valamint az annak képviseletében eljáróval a bejelentésben megjelölt elérhetőségeken tart kapcsolatot. Ha a bejelentésben megjelölt elérhetőségen a külföldi befektető, illetve az annak képviseletében eljáró nem elérhető, ennek következményeit - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a külföldi befektető viseli.

6. § A bejelentésre - a Törvényben, valamint az e rendeletben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevő külföldi befektetőt kell érteni.

7. § (1) A bejelentés megérkezéséről a miniszter írásbeli értesítést küld, amely - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - tartalmazza

a) a bejelentés megérkezésének napját,

b) a bejelentő külföldi befektető nevét,

c) annak megjelölését, hogy tulajdonszerzés, üzemeltetési jog megszerzése vagy újonnan felvett tevékenység bejelentésére került-e sor, valamint

d) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy az értesítés csak a bejelentés megérkezésének tényéről szól és nem tekinthető a Törvény szerinti, a bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásnak.

(2) Ha a bejelentéssel összefüggésben a miniszter megállapítja, hogy az nem felel meg a Törvényben vagy az e rendeletben meghatározott követelményeknek, ennek tényéről és okairól az (1) bekezdés szerinti értesítésben tájékoztatja a külföldi befektetőt, valamint szükség esetén felhívja a hiánypótlásra.

7/A. §[6] A bejelentés megérkezését követően a miniszter haladéktalanul az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) rendelkezésére bocsátja az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletben az átvilágítást végző tagállam számára meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges adatokat.

8. § (1) A bejelentéssel összefüggő eljárása során a miniszter a bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatásához szükséges, a bejelentésben meg nem jelölt további adatok és információk közlésére, illetve a bejelentéshez nem mellékelt további okiratok becsatolására hívhatja fel a külföldi befektetőt, legfeljebb 45 napos határidő kitűzése mellett.

(2)[7] Az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen volta esetén a miniszter a felhívást egy alkalommal megismétli. Ha a második felhívás is eredménytelen marad, a határidő elteltét követően a miniszter a bejelentéssel összefüggő eljárást - a Törvény 6. § (4) bekezdése szerinti visszaigazolást vagy döntéshozatalt mellőzve - megszünteti.

(3) A bejelentéssel összefüggő eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetése a Törvény 9. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya.

(4) A bejelentéssel összefüggő eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetése esetén a külföldi befektető tájékoztatására az 5. §-ban foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

9. § (1) Ha a bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásának vagy a tiltó döntésnek a kézhezvételéig a miniszterhez előterjesztett kérelmében a bejelentést a külföldi befektető írásban visszavonja, a miniszter a Törvény 6. § (4) bekezdésének alkalmazását mellőzi és a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti, vagy a Törvény 6. § (4) bekezdés a) pontja szerinti tudomásulvételt, illetve a Törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti tiltó döntést visszavonja. A bejelentéssel összefüggő eljárás megszüntetése a Törvény 9. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya.

(2) A bejelentéssel összefüggő eljárás (1) bekezdés szerinti megszüntetése esetén az 5. §-ban foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

10. § (1) A bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásokról, valamint a tiltó döntésekről a miniszter nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat a Törvény 6. § (10) bekezdésében megjelölt határidő elteltével törölni kell.

4. A bejelentéssel összefüggő eljárásba bevonható szervek köre és a bevont szervek eljárásának részletes szabályai

11. § (1) A bejelentéssel összefüggő eljárásba - a miniszter döntése szerint - a törvényben meghatározott feladatköre szerint érintett állami szerv bevonható (a továbbiakban: eljárásba bevont szerv).

(2) Az eljárásba bevont szervnek címzett megkeresésben meg kell jelölni a (3) bekezdés szerinti javaslattétel szempontjából lényeges adatokat és információkat, valamint ki kell tűzni a válaszadás határidejét.

(3) A (2) bekezdés szerinti megkeresésre adandó válaszában az eljárásba bevont szerv - kellő részletességű indokolással ellátott - javaslatot tesz a bejelentés tudomásulvételére vagy a tiltó döntés meghozatalára, amely javaslat nem köti a minisztert.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti javaslattétel érdekében a megkeresésben meg nem jelölt további adatok és információk beszerzése, vagy a törvényben meghatározott feladatköre szerint érintett állami szervnek a bejelentéssel összefüggő eljárásba történő bevonása válik szükségessé, az eljárásba bevont szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert.

(5) A válaszadásra kitűzött határidő elmulasztása, illetve az eljárásba bevont szerv válaszának hiánya a bejelentés tudomásulvételének vagy a tiltó döntés meghozatalának nem akadálya.

5. A külföldi befektető adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályai

12. § (1) A bejelentéssel összefüggő eljárás időtartama alatt, valamint a bejelentés tudomásulvételét követően a bejelentésben, illetve az ahhoz csatolt okiratokban rögzített adatok megváltozását a külföldi befektető a változásról való tudomásszerzést követő öt napon belül köteles bejelenteni a miniszternek.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettséget a 4. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell teljesíteni azzal, hogy az azonosítására szolgáló adatok mellett a külföldi befektető mindazon adatokat köteles bejelenteni, amelyeket az adatváltozás érinti, továbbá köteles csatolni az adatváltozással kapcsolatos dokumentumokat.

6. A tiltó döntéshez fűzött egyszerűsített indokolásra vonatkozó követelmények

13. § (1) A Törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti tiltó döntéshez fűzött egyszerűsített indokolás

a)[8] a bejelentési kötelezettség alá tartozó tulajdonszerzésben, üzemeltetésijog-megszerzésben, illetve újonnan felvett tevékenység folytatásában (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogügylet) érintett külföldi befektető megnevezését,

b) a jogügylettel érintett tevékenység 1. melléklet szerinti megjelölését,

c) a jogügylettel sértett biztonsági érdek vagy érdekkör megjelölését,

d) a Törvény 6. § (5) bekezdése szerinti esetben az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítását szükségessé tevő körülmények bemutatását,

e) - szükség esetén - a Törvény 6. § (6) bekezdése szerinti minősítést magalapozó, valamint az ott meghatározott visszaélést valószínűsítő körülmények bemutatását, továbbá

f) a bejelentéssel összefüggő eljárás során alkalmazott jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozást

tartalmazza.

(2) Ha a tiltó döntés meghozatalára a Törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül sor, az egyszerűsített indokolás

a) a külföldi befektetői minőséget és a bejelentési kötelezettségnek a Törvény 2. § (1) vagy (2) bekezdése, illetve 4. § (1) bekezdése szerinti fennálltát megalapozó körülményeket, valamint

b) az (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott elemeket

tartalmazza.

(3) A tiltó döntéshez fűzött egyszerűsített indokolás minősített adatot nem tartalmazhat.

7. A Törvény 9. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés részletes szabályai

14. § (1) A Törvény 9. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ellenőrzés) az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi.

(2) Az ellenőrzésbe a törvényben meghatározott feladatköre szerint érintett állami szerv - az Alkotmányvédelmi Hivatal döntése szerint - bevonható.

15. § Az ellenőrzés a cégnyilvántartásban, illetve a részvénykönyvben rögzített adatok nyomon követésére is kiterjed.

16. § (1) Ha az ellenőrzés lefolytatását az ügyfél kéri, az erre irányuló kérelem (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, kizárólag írásban terjeszthető elő.

(2) A kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő.

17. § Ha a Törvény alapján a miniszter hatáskörébe utalt jogkörök gyakorlása érdekében szükséges, az ellenőrzés során feltárt tényekről az Alkotmányvédelmi Hivatal haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minisztert, amelyben szükség szerint a Törvény 9. § (2), (3), illetve (5) bekezdésében meghatározott intézkedés megtételére is javaslatot tesz. Az Alkotmányvédelmi Hivatal javaslata nem köti a minisztert.

18. § Az ellenőrzés eredményeképpen hozott - a Törvény 9. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti - visszaigazolásokról vagy döntésekről a miniszter nyilvántartást vezet. A Törvény 6. § (10) bekezdésében megjelölt határidő elteltével a nyilvántartásban rögzített adatokat törölni kell.

19. § Ha jogszabály előírásából kifejezetten más nem következik, e rendeletnek a bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásra vagy a tiltó döntésre vonatkozó előírásait a Törvény 9. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti visszaigazolások vagy döntések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

8. A Törvény 7. § (2) bekezdésével érintett tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárások

20. § A Törvény 7. § (2) bekezdésével érintett tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárásokat a 2. melléklet tartalmazza.

9. A bírság megállapításának szempontrendszere és a kiszabásának eljárására vonatkozó részletes szabályok

21. § A Törvény 10. § (1) bekezdése szerinti bírság összegének megállapítása során

a) az annak kiszabására okot adó jogsértés

aa) tárgyi súlyát,

ab) Magyarország biztonságára gyakorolt hatását, továbbá

b) a bírságfizetésre kötelezettnek

ba) az 1. melléklet hatálya alá tartozó tevékenységének mibenlétét, valamint

bb) a Törvényben, illetve az e rendeletben meghatározott eljárások során vagy más hivatalos forrásból megismert vagyoni helyzetét

kell figyelembe venni.

9/A. Az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállamok számára biztosított egyes jogosultságok gyakorlása és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó részletes szabályok[9]

21/A. §[10] A más tagállam által végzett átvilágítással, illetve a más tagállamban tervezett vagy megvalósult közvetlen külföldi befektetéssel összefüggésben a tagállamok számára biztosított jogosultságokat - az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően - a miniszter a nemzeti kapcsolattartó ponton keresztül gyakorolja.

21/B. §[11] A miniszter haladéktalanul a nemzeti kapcsolattartó pont rendelkezésére bocsátja az Európai Bizottságot megillető magyarázat megadása érdekében szükséges adatokat abban az esetben, ha a Törvény 9. § (3)-(6) bekezdése szerinti intézkedések megtételére vagy mellőzésére az Európai Bizottságnak az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti véleménye ellenében került sor.

9/B. A nemzeti kapcsolattartó pont kijelölése és a feladatellátására vonatkozó részletes szabályok[12]

21/C. §[13] (1) A Törvény tekintetében nemzeti kapcsolattartó pontként a Kormány a külgazdasági ügyekért felelős miniszter által vezetett minisztériumot jelöli ki.

(2) A nemzeti kapcsolattartó pont haladéktalanul

a) tájékoztatja - az Alkotmányvédelmi Hivatal útján - a minisztert az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (2) bekezdése szerinti információs rendszeren (a továbbiakban: információs rendszer) keresztül beérkező adatokról és megkeresésekről, valamint

b) továbbítja az információs rendszeren keresztül a számára a miniszter által e célból megküldött adatokat és megkereséseket.

10. Záró rendelkezések

22. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

23. §[14] Az 1. § b) pontja, a 4. § (1) bekezdés e) pontja, a 7/A. §, valamint a 9/A. és a 9/B. alcím az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT TEVÉKENYSÉGI KÖRÖKÖN BELÜL BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK

1. A fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvényben (a továbbiakban: Ftv.) meghatározott lőfegyvernek, lőfegyverdarabnak, a muzeális lőszer kivételével a lőszernek, valamint a flóberttölténynek az Ftv. 2. § 20. pontja szerinti gyártása.

2. A haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 1. mellékletében meghatározott - az 1. pont, valamint a 3. alcím 1. pontjának hatálya alá nem tartozó - eszköznek a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 1. § d) pontja szerinti gyártása, ide nem értve a Hkr. 1. melléklet XXV. Fejezet "1. Kényszerítő eszközök:" pontjában meghatározott eszközök gyártását.

2. A kettős felhasználású termék előállítása körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó termék előállítása.[15]

3. A haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. A Hkr. 1. melléklet XXVI. FEJEZETÉBEN meghatározott eszköznek a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § d) pontja szerinti gyártása.

4. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelreferencia-szolgáltatások közül a Hpt. 6. § (1) bekezdés 42. pont b) alpontja szerinti, a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés.

2. A Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti fizetési rendszer működtetése, ide nem értve a kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében történő működtetést.

5. A villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

Az ezen alcímben meghatározott tevékenység kizárólag abban az esetben tartozik bejelentés alá, ha azt a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 1. § j) pontja szerinti létfontosságú rendszerelem közvetlen igénybevétele útján végzik.[16]

1. A villamos energiának a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. § 1. pontja szerinti átvitele.

2. A villamos energiának a VET 3. § 8. pontja szerinti elosztása.

3. A VET 3. § 51. pontja szerinti rendszerirányítás.

4. A villamos energiának a legalább 50 MW névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési engedéllyel rendelkező termelési engedélyes részéről történő, a VET 3. § 57. pontja szerinti termelése.

6. A földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

Az ezen alcímben meghatározott tevékenység kizárólag abban az esetben tartozik bejelentés alá, ha azt az Lrtv. 1. § j) pontja szerinti létfontosságú rendszerelem közvetlen igénybevétele útján végzik.[17]

1. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 3. § 24. pontja szerinti földgázelosztás.

2. A GET 3. § 31. pontja szerinti földgáztárolás.

3. A GET 3. § 34. pontja szerinti földgázszállítás.

4. A GET 3. § 52. pontja szerinti rendszerirányítás.

7. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

Az ezen alcímben meghatározott tevékenység kizárólag abban az esetben tartozik bejelentés alá, ha azt az Lrtv. 1. § j) pontja szerinti létfontosságú rendszerelem közvetlen igénybevétele útján végzik.[18]

1. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vszktv.) 2. § 13. pontja szerinti kiszervezés.

2. A Vszktv. 2. § 21. pontja szerinti víziközmű-fejlesztés.

8. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. Olyan - az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 16. pontja szerinti - elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, amely szolgáltatás nyújtása érdekében üzemeltetett elektronikus hírközlő hálózatban az infokommunikációs technológiák ágazathoz kapcsolódó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 249/2017. (IX. 5.) Korm. rendelet alapján kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelem vagy európai létfontosságú rendszerelem található.[19]

9. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek

1. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 1. § (1) bekezdés 14b. pontjában meghatározott elektronikus információs rendszer létrehozásában, üzemeltetésében, auditálásában, karbantartásában vagy javításában való, az Ibtv. 11. § (1) bekezdés k) pontja szerinti közreműködés.

2. Az Ibtv. 1. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott biztonsági esemény kivizsgálásában való részvétel.[20]

3. Az Ibtv. 1. § (1) bekezdés 41. pontjában meghatározott sérülékenységvizsgálatnak az Ibtv. 18. § (3) bekezdése szerinti elvégzése.

10. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység, valamint a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek[21]

1. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) szerinti biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység.

2. A Bit. 40. § (3) bekezdés a) és e) pontja szerinti biztosítással közvetlenül összefüggő tevékenységek.

2. melléklet a 246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A TÖRVÉNY 7. § (2) BEKEZDÉSÉVEL ÉRINTETT TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK

1. A fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekkel összefüggésben

1. A lőfegyver Ftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gyártásának engedélyezésére irányuló eljárás.

2. A lőfegyverdarab Ftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gyártásának engedélyezésére irányuló eljárás.

3. A muzeális lőszer kivételével a lőszer Ftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gyártásának engedélyezésére irányuló eljárás.

4. A flóberttöltény Ftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gyártásának engedélyezésére irányuló eljárás.

5. A Hkr. 1. mellékletében meghatározott - a 2. alcím 1. pontjának hatálya alá nem tartozó - eszköznek a Httv. 1. § d) pontja szerinti gyártása, ide nem értve a Hkr. 1. melléklet XXV. Fejezet "1. Kényszerítő eszközök:" pontjában meghatározott eszközök gyártását.[22]

2. A haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekkel összefüggésben

1. A Hkr. 1. melléklet XXVI. FEJEZETÉBEN meghatározott - az 1. alcím 1. pontjának hatálya alá nem tartozó - eszköz gyártásának a Httv. 2. § (1) bekezdése szerinti engedélyezésére irányuló eljárás.

3. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekkel összefüggésben

1. A víziközmű-szolgáltatónak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti egyesüléséhez, szétválásához, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához történő hozzájárulás.

2. A víziközmű-szolgáltatóban a szavazatok huszonöt vagy ötven százalékát meghaladó, illetve hetvenöt százalékát elérő befolyás szerzéséhez, és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához történő hozzájárulás.

3. A kiszervezés előzetes engedélyezése.