2005. évi CIX. törvény

a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről[1]

A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezése, továbbá egyes haditechnikai termékekhez kapcsolódóan Magyarország nemzetközi kötelezettségei teljesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:[2]

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

a)[3] felelős vezető: a hadiipari tevékenységet, illetve a haditechnikai külkereskedelmi tevékenységet folytató kérelmező vagy engedélyes vezető tisztségviselője, vagy bármely vezető állású munkavállalója, aki e tevékenységet irányítja;

b) hadiipari tevékenység: haditechnikai termék gyártása vagy haditechnikai szolgáltatás nyújtása;

c)[4] haditechnikai termék, szolgáltatás: a 10. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felhatalmazás alapján kormányrendeletben meghatározott termék és szolgáltatás;

d)[5] haditechnikai termék gyártása: a haditechnikai termék előállítására, átalakítására irányuló tevékenység, ideértve a termék első alkalommal történő összeszerelését;

e)[6] haditechnikai szolgáltatás nyújtása: műszaki és gyártástechnikai tervezés, műszaki támogató tevékenység, a termék készletezése, tárolása, forgalmazása, minőségi vizsgálata, üzembe helyezése, üzemben tartása, karbantartása, javítása, korszerűsítése, fejlesztése, szét- és összeszerelése, hatástalanítása, megsemmisítése, felkutatása, ideértve a bérmunkát, a műszaki-technológiai utasítás és gyártási ismeret, tapasztalat átadását, továbbá az eszközök kezelésének és alkalmazásának elméleti és gyakorlati oktatása, kiképzés;

f) hatástalanítás: olyan technológiai folyamat, melynek eredményeként a haditechnikai termék visszafordíthatatlanul elveszíti eredeti funkcióit, ezzel alkalmatlanná válik a rendeltetés szerinti használatra; a folyamat eredményeként egyéb célra alkalmas eszköz, anyag, alkatrész keletkezhet;

g) megsemmisítés: olyan technológiai folyamat, melynek során a haditechnikai termék visszafordíthatatlanul elveszíti eredeti funkcióját; a folyamat eredményeként tovább-, illetve újrahasznosítható anyag vagy hulladék keletkezik.

h)[7] elhagyott haditechnikai termék: harci cselekményekből, a harci cselekményekkor vagy békeidőben történt hanyag anyagkezelésből az élő környezetben, a talaj felszínén, talajban, vagy víz alatt visszamaradt, robbanó töltetet tartalmazó haditechnikai termék;

i)[8] felkutatás: olyan folyamat, melynek során elhagyott haditechnikai termék felderítésre, feltárásra és azonosításra kerül.

j)[9] haditechnikai termék külkereskedelme: haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenység, ideértve az ilyen tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatását is, továbbá a haditechnikai termékkel kapcsolatban végzett brókertevékenység,

Az engedély

2. §[10] (1) A hadiipari tevékenység végzéséhez engedély szükséges. Az engedély típusait és az engedély kiadásának a feltételeit kormányrendelet határozza meg.

(2) Nem végezhető olyan hadiipari tevékenység, amely Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik.

(3) Az engedély kiadására a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet jogosult kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján.

(4) A hadiipari tevékenység engedélyezése során a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet

a) figyelembe veszi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit,

b) figyelembe veszi Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit,

c) biztosítja a kérelmező és a kérelmezett hadiipari tevékenység kormányrendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelését.

(5) Az engedély megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a 7. §-ban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az engedélyest.

2/A. §[11] A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő haditechnikai szolgáltatási tevékenységének a folytatásához a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet által kiadott engedély szükséges. Az engedély megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

2/B. §[12] (1) A haditechnikai termék külkereskedelmével kapcsolatos tevékenység, - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - csak engedéllyel folytatható. Az engedély típusait és az engedély kiadásának a feltételeit kormányrendelet határozza meg.

(2) Az engedély kiadására a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv jogosult kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján.

(3) A haditechnikai külkereskedelmi tevékenység engedélyezése során a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv

a) figyelembe veszi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit,

b) figyelembe veszi Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit,

c) figyelembe veszi Magyarország kül-és biztonságpolitikai érdekeit,

d) biztosítja a kérelmező és a kérelmezett haditechnikai termék külkereskedelmével kapcsolatos tevékenység kormányrendeletben részletezett feltételeknek való megfelelését.

(4) Az engedély megadásával egyidejűleg a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv a 7/B. §-ban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az engedélyest.

Az engedély kiadása, visszavonása

3. § (1)[13] A 2. §, 2/A. § és 2/B. § szerinti engedély kormányrendeletben meghatározott kérelmezők részére adható. A kérelmezők köre és a mentességek vonatkozásában kormányrendelet eltérő feltételeket állapíthat meg a 2. §, 2/A. § és a 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásokban.

(2)[14]

(3)[15]

(4)[16]

(5)[17]

(6)[18] A 2. § és a 2/A. § szerinti engedélyezési eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

(7)[19] A 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásokban, valamint a vállalkozások tanúsítási eljárásában a hatóság hatvan napon belül dönt, amennyiben kormányrendelet rövidebb határidőt nem állapít meg.

(8)[20] A 2. §, a 2/A. § és a 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásokban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.

(9)[21] A 2. §, a 2/A. § és a 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásokban a hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

4. §[22] A 2. § és a 2/A. § szerinti eljárásokban a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet, a 2/B. § szerinti eljárásokban a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv kormányrendeletben meghatározott esetekben és eljárás szerint utasítja el az engedély iránti kérelmet, vonja vissza az engedélyt vagy függeszti fel az engedély hatályát.

Hadiipari bírság[23]

4/A. § (1) Aki a hadiipari

a) tájékoztatási kötelezettségét megszegi, vagy ismételten megszegi;

b) adatszolgáltatási-, jelölési- és nyilvántartási kötelezettségét megszegi;

c) elszámolási kötelezettségét megszegi;

d) tevékenységi engedélyezési kérelemében valótlan adatot közöl;

e) tevékenysége felfüggesztésére vonatkozó előírást megsérti;

f) tevékenységi engedélyében meghatározott feltételeket megszegi; vagy

g) tevékenységet engedély nélkül végzi

a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet bírsággal sújthatja.

(2)[24]

(3) A bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén, ismételten is kiszabható. Ugyanazon kötelezettség többszöri megszegésének egy eljárásban való elbírálása esetén a bírság felső határa az alapérték kétszeresére emelkedik. Több különböző kötelezettségnek ugyanabban az eljárásban való elbírálása esetén a legsúlyosabb kötelezettségszegésre megállapított bírság felső határa a felével emelkedik.

(4) A bírság kiszabásának elévülési határideje az elkövetés időpontjától számított öt év. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(5) A bírság a központi költségvetés bevétele, beszedéséről a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet gondoskodik.

(6)[25] A végleges határozatban kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.

Személyi követelmények[26]

5. § (1)[27] A 2. § szerinti engedély akkor adható ki, ha a kérelmező tulajdonosa, bármely vezető tisztségviselője, valamint a tervezett haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó munkakörben az alkalmazottja olyan személy, aki

a) kormányrendeletben meghatározott sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb és nagyobb kaliberrel; más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm-nél kisebb és nagyobb kaliberrel és ezek tartozékai, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek; tűzvetők és tartozékok, valamint az azokhoz tervezett különleges részegységek; lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, valamint az azokhoz tervezett különleges részegységek; bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek; "energiahordozó anyagok" és kapcsolódó összetevők, titkosszolgálati eszközökhöz kapcsolódó termék gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén megfelel a munkakör betöltéséhez előírt biztonsági követelményeknek,

b) kormányrendeletben meghatározott egyéb tevékenységekhez kapcsolódó termékek gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén büntetlen előéletű.

(2)[28] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben nem alkalmazható, aki

a) büntetett előéletű;

b)[29] büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba)[30] a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, személy elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás, közokirat hamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, pénzmosás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja és (4) és (5) bekezdése szerinti szökés és a 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése miatt,

bb)[31] a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184-184/C. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], állatkínzás (Btk. 244. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342-343. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzmosás (Btk. 399. §), a Btk. 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti szökés vagy a Btk. 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése miatt,

bc)[32] olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, vagy

bd)[33] a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság miatt

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

c)[34] bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

d)[35] ellen a tervezett alkalmazását megelőző két évben ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak.

(3)[36] Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel hatósági bizonyítvánnyal igazolja, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére a 2. §-ban meghatározott engedély kiadását követően kerül sor.

(4)[37] A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a hadiipari tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen előéletű, valamint, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel. A hatósági ellenőrzés céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen előéletű-e, illetve, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel-e.

(5)[38]

(6)[39] A 2/A. § és 2/B. § szerinti tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételeket kormányrendelet határozza meg.

5/A. §[40] A védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv Mellékletének I. fejezet a)-c) pontjában vagy III. fejezetében, és az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-ei 258/2012/EU parlamenti és tanácsi rendelet I. Mellékletében is felsorolt haditechnikai eszközök kivitelét végző engedélyes tulajdonosának és vezető tisztségviselőjének meg kell felelnie az 5. §-ban meghatározott, ezen termékkörökre vonatkozó személyi követelményeknek.

Adatkezelés

6. § (1)[41] A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja és kezeli

a)[42] az engedélyes adatait: nevét, székhelyét vagy lakcímét, levelezési címét, cégjegyzékszámát vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, statisztikai és adóazonosító számát, képviselőjének nevét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét;

b)[43] a felelős vezető személyes adatait: természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét, szakirányú végzettségét, a végzettséget igazoló okirat sorszámát.

c)[44] az alkalmazottak 5. § (3) és (4) bekezdése alapján megismert személyes adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésének célja a benyújtott kérelem elbírálásának biztosítása, valamint a jogszabály által meghatározott és az engedélyezés alapjául szolgáló feltételrendszereknek való megfelelés folyamatos ellenőrzése.

(3)[45] Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a 2. § (3) bekezdésében meghatározott szervek jogosultak az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet előtt folyó eljárásban kezelt adatok megismerésére.

(4)[46] A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a kérelem kézhezvételétől a kérelem végleges elutasítását vagy az engedély visszavonását követő 6 hónapig jogosult az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatok kezelésére. A kezelési idő lejárta után az adatokat meg kell semmisíteni.

(5)[47] Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyes adatokat a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet

a)[48] a hadiipari tevékenység engedélyezése iránti eljárás végleges befejezéséig,

b)[49] a hadiipari tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig

kezeli.

7. §[50] (1) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartást vezet a kiadott engedélyek érvényességi idejéről, azonosító számáról, ehhez kapcsolódva a jogosult nevéről, lakóhelyéről vagy székhelyéről, adószámáról, engedélye számáról és az engedély hatályosságának megjelöléséről.

(2) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja a visszavont engedélyek (1) bekezdés szerinti adatait.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

7/A. §[51] (1) Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatoknak a kérelmező által az adattovábbítási kérelemben pontosan meghatározott köre, az adatátvétel pontos célját indokoló kérelemre az alábbi szervezeteknek továbbítható:

a)[52] a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság részére bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából;

b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szervek, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve részére a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából;

c) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési célból; vagy

d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, nemzetközi szerződésben vagy egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint.

(2) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Magyarország nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított és megnevezett szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.

7/B. §[53] A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásával kapcsolatos nyilvántartás-vezetésre és adatkezelésre a 6-7/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

8. § Ez a törvény 2005. december 1-jén lép hatályba.

9. § (1)[54] A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépésekor érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkezőknek 2012. július 1-jétől kell megfelelniük az 5. §-ban meghatározott személyi követelményeknek.

(2)[55] E törvénynek az 1. módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3)[56] A gyártó vagy a szolgáltatást nyújtó - amennyiben a rendelkezésre álló határidőn belül nem nyújtott be a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelethez a tevékenység továbbfolytatása iránti engedély megszerzésére irányuló kérelmet - e törvény hatálybalépése előtt megkötött, érvényes szerződése szerinti kötelezettségének eleget tehet.

(4)[57] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10. § (1)[58] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a)[59] jelölje ki az engedélyező hatóságként eljáró hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletet,

b)[60] szabályozza a hadiipari tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

c)[61] szabályozza a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével, tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységnek az engedélyezését.

d)[62] határozza meg az engedélyköteles haditechnikai termékek és szolgáltatások körét; az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetköröket,

e)[63] határozza meg a 4/A. § szerinti bírság mértékére, a bírságolási eljárásra vonatkozó szabályokat,

f)[64] jelölje ki a 2. § (3) bekezdése és a 2/B. § (2) bekezdése szerinti véleményező szervet, szerveket,

g)[65] határozza meg a 2. §, a 2/A. § és a 2/B. § szerinti eljárások engedélytípusait,

h)[66] határozza meg az engedélyezési eljárásokban és a vállalkozások tanúsítási eljárásában a kérelmezők körét,

i)[67] szabályozza az engedélykötelezettség alóli mentesség eseteit,

j)[68] szabályozza a felkutatási tevékenység folytatásának feltételeit, a szakmai kivitelezés eljárási rendjét és szabályait, a kérelmezőnek vagy valamely felelős vezetőjének a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és technikai feltételeit.

(2)[69] Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a haditechnikai termékek jelölését és nyilvántartását.

(3)[70]

11. §[71] (1) Ez a törvény a 2014. évi V. törvénnyel kihirdetett Fegyverkereskedelmi Szerződésben foglalt nemzetközi kötelezettségek teljesítését szolgálja.

(2) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Sólyom László s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2005. évi CIX. törvényhez[72]