5/2019. (III. 11.) BM rendelet

a rendvédelmi igazgatási alkalmazottal szemben lefolytatható fegyelmi eljárásról

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Hatály

1. §[1] A rendelet hatálya a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti rendvédelmi szervre (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv), továbbá a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottra (a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) terjed ki.

2. A fegyelmi eljárásra vonatkozó közös szabályok

2. § (1) A rendvédelmi alkalmazott a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll

a) a Hszt. 289/T. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél illetményének a Hszt. 289/A. § (2) bekezdése szerinti következő felülvizsgálatáig,

b) a Hszt. 289/T. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél a fegyelmi büntetés végrehajtásától számított két évig,

c) a Hszt. 289/T. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél a fegyelmi büntetés végrehajtásától számított három évig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.

(3) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója figyelmeztetést alkalmazhat.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik arról, hogy a fegyelmi eljárás megindulásától annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárásra vonatkozó adatok a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszerbe felvételre kerüljenek.

3. § (1) A vizsgálóbiztos személye, valamint a fegyelmi tanács összetétele a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazottnak a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez és besorolásához igazodik.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont a vizsgáló személye, valamint a fegyelmi tanács tagja személye ellen az ügyben való érintettség miatt elfogultságot jelenthet be. Az elfogultságot a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult vezető három napon belül elbírálja.

(3) Az 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1), (7) és (9) bekezdésében, valamint a 8. § (1) és (6) bekezdésében meghatározott határidők - indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal - meghosszabbíthatóak. A meghosszabbításról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(4) A fegyelmi eljárással összefüggésben lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha

a) a fegyelmi eljárást nem a fegyelmi jogkör gyakorlója rendeli el,

b) a fegyelmi tanács elnökének, valamint a tagjának a jogkörét nem az arra jogosult gyakorolja,

c) a 7. § (7) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megsértik,

d) a 4. §-ban meghatározott értesítési kötelezettséget megsértik,

e) olyan kötelezettségszegés miatt szabnak ki fegyelmi büntetést, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója nem közölt írásban a rendvédelmi alkalmazottal a vizsgálat során,

f) a fegyelmi tanács nem a zárt ülésén hozza meg a határozatot,

g) a fegyelmi tanács zárt ülésén a tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más is részt vesz,

h) a fegyelmi határozat nem jelöli meg az elkövetett konkrét kötelezettségszegéseket, illetve a határozat nem tartalmaz indokolást vagy indokolása nem tartalmazza a tényállás leírását, továbbá

i) a vizsgálat során a 6. § (4) bekezdésében foglaltakat nem tartják be.

(5) A (4) bekezdés szerinti lényeges eljárási szabálysértés esetén a fegyelmi eljárás bármely szakaszában az eljárásban részt vevő bármely személy kifogással élhet, amelyről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kifogásnak helyt ad, a lényeges eljárási szabálysértés kiküszöbölése iránt intézkedik, vagy ha ez nem lehetséges, a fegyelmi eljárást megszünteti.

(6) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi és a rendvédelmi szerv viseli. Ha a rendvédelmi alkalmazott fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a rendvédelmi alkalmazott viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. A munkáltatói jogkör gyakorlója méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a rendvédelmi alkalmazottat terhelő, a fegyelmi eljárással összefüggő költségeket.

(7) Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tekintetében személycsere válik szükségessé, a munkáltatói jogkör gyakorlója e rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával az új személyeket kijelöli.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a vizsgálóbiztos javaslatára - a fegyelmi eljárást felfüggesztheti,

a) - legfeljebb az akadály megszűnéséig -, ha a rendvédelmi alkalmazott önhibáján kívüli okból védekezését a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni,

b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult - legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig -, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható.

(9) A felfüggesztést határozattal kell elrendelni. Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli a fegyelmi eljárás folytatását.

(10) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti, ha a rendvédelmi alkalmazott tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson. Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul elrendeli a fegyelmi eljárás folytatását.

(11) Ha a rendvédelmi alkalmazott elháríthatatlan ok miatt tartósan nem tud munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve munkavégzési kötelezettségét teljesíteni, az ok megszűnéséig nem lehet a rendvédelmi alkalmazottat a Hszt. 289/T. § (4) bekezdése szerint állásából felfüggeszteni.

(12) A Hszt. 289/T. § (4) bekezdése szerinti felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az állásból történő felfüggesztés határideje letelt, de a munkavégzés helyétől való távoltartás továbbra is szükséges, az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont személy más munkakörben foglalkoztatható.

3. A fegyelmi eljárás megindítása

4. § (1) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni, ezt a rendvédelmi alkalmazottal írásban közölni kell.

(2) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat tartalmazza a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, továbbá azt, hogy az eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott mely cselekménye vagy mulasztása szolgált az eljárás megindításának alapjául, valamint a vizsgálóbiztos személyét.

4. A vizsgálat

5. § (1) A fegyelmi eljárás első szakasza a vizsgálat, amelynek lefolytatására a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás megindításától számított három napon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki.

(2) Vizsgálóbiztos lehet a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottja, továbbá a Hszt. hatálya alatt álló hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy.

(3) Vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott esetén a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű vezetői munkakört betöltő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottjai vagy vezetői besorolási osztályba szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományú tagjai közül lehet kijelölni a vizsgálóbiztost.

(4) Ha a rendvédelmi szervnél a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy nincs, a rendvédelmi szerv vezetője a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő foglalkoztatottját jelölheti ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására.

(5) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 7. § (7) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(6) A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön díjazás nem jár.

6. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelöléstől számított harminc napon belül folytatja le a vizsgálatot.

(2) A vizsgálat időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás tárgyát képező eredeti kötelezettségszegés mellett - az eredeti kötelezettségszegéssel összefüggő - egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti a fegyelmi eljárást. A kötelezettségszegést írásban kell közölni a rendvédelmi alkalmazottal. Ebben az esetben a (3) és (4) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(3) A vizsgálat során a vizsgálóbiztos a kötelezettségszegés elkövetésével alaposan gyanúsított rendvédelmi alkalmazottat meghallgatja. A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, valamint szemlét tarthat.

(4) A vizsgálat során a rendvédelmi alkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Biztosítani kell részére, hogy azokra észrevételt, valamint további bizonyításra javaslatot tehessen, továbbá, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A rendvédelmi alkalmazott védekezéséről, a lefolytatott bizonyításról, valamint arról, ha a rendvédelmi alkalmazott valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg, jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a rendvédelmi alkalmazott - a Hszt. 6/A. § (5) bekezdése szerint közölt értesítés ellenére - nem jelenik meg a (3) és (4) bekezdés szerinti eljárási cselekményen.

(6) A rendvédelmi alkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A rendvédelmi alkalmazott kérelmére a fegyelmi eljárás során a rendvédelmi szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjének részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A rendvédelmi alkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője, valamint - a rendvédelmi alkalmazott ilyen irányú kérését követően - az érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.

(7) Ha a rendvédelmi alkalmazott meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerül sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolc napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a rendvédelmi alkalmazott védekezését önhibájából határidőben nem terjeszti elő.

(8) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(9) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a vizsgálóbiztos javaslatára a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított három napon belül - a Hszt. 289/T. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti fegyelmi büntetést tárgyalás nélkül is kiszabhatja, ha

a) a rendvédelmi alkalmazott a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismeri, és a tárgyalásról lemond,

b) a tényállás megítélése egyszerű, valamint

c) a fegyelmi büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.

5. A tárgyalás

7. § (1) A fegyelmi eljárás második szakasza a tárgyalás, amely során az ügy érdeméről háromtagú fegyelmi tanács határoz.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója.

(3) A fegyelmi tanács elnöke a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított három napon belül írásban kijelöli a tanács tagjait.

(4) A fegyelmi tanács tagja lehet a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottja, továbbá a Hszt. hatálya alatt álló hivatásos szolgálati viszonyban álló személy.

(5) Vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott esetén a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű vezetői munkakört betöltő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottjai vagy vezetői besorolási osztályban szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományú tagjai közül lehet kijelölni a fegyelmi tanács tagjait.

(6) Ha a rendvédelmi szervnél a (4) és (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy nincs, a rendvédelmi szerv vezetője a (4) és (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő foglalkoztatottját jelölheti ki a fegyelmi tanács tagjának.

(7) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt

a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetve annak hozzátartozója,

b) a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott hozzátartozója,

c) az, akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges,

d) az, akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

(8) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójával szemben a (7) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok áll fenn, a fegyelmi tanács elnökét a rendvédelmi szerv vezetője jelöli ki.

8. § (1) A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három nappal korábban megkapják. Az értesítést írásban kell megküldeni.

(3) A tárgyaláson a rendvédelmi szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. A rendvédelmi alkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet, vagy kérelmére a rendvédelmi szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjének a részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni.

(4) Ha a rendvédelmi alkalmazott vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a rendvédelmi alkalmazottat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. A fegyelmi eljárás akkor is lefolytatható, ha a rendvédelmi alkalmazott vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(5) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, valamint szemlét tarthat.

(6) Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

9. § (1) A fegyelmi tanács - a 3. § (7) és (8) bekezdésében foglalt esetek kivételével - az első tárgyalástól számított harminc napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.

(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott a 6. § (4) bekezdése szerint észrevételt tesz, vagy további bizonyítást javasol, az észrevétel figyelembevételéről vagy mellőzéséről, a bizonyítás eredményéről vagy a bizonyítási javaslat elutasításáról és annak okairól a határozat indokolásában rendelkezni kell.

6. A fegyelmi eljárás megszüntetése

10. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

a) annak tartama alatt a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony megszűnik,

b) a fegyelmi eljárás megindítására előírt határidő után kerül sor,

c) a rendvédelmi alkalmazott a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható, vagy

d) felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.

(2) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az (1) bekezdés a) pontja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, az (1) bekezdés b)-d) pontja esetében a fegyelmi tanács dönt.

(3) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről határozatot kell hozni.

7. A határozat

11. § (1) A fegyelmi büntetést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, hivatalvesztés büntetés alkalmazása esetén a határozat közlésétől számított harminc napon belül végre kell hajtani.

(2) A fegyelmi határozat jogerős

a) a határozat közlésének napján, ha a határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet,

b) a kereset visszavonásának napján, ha a benyújtott a keresetet visszavonták, vagy

c) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a benyújtott keresetet a bíróság jogerősen elbírálta.

(3) Ha a rendvédelmi alkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a rendvédelmi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.

(4) Ha a rendvédelmi alkalmazott szolgálati jogviszonya a Hszt. 289/T. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a fegyelmi büntetést vagy annak hátralévő időtartamát rendvédelmi szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a rendvédelmi alkalmazott a fegyelmi büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt létesít.

8. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter