95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet

a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet jogállása

1. § A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (a továbbiakban: Intézet) az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

2. § (1)[1] Az Intézetet elnök vezeti. Az Intézet elnökét - határozott ötéves időtartamra - a miniszter nevezi ki.

(2)[2] Az Intézet elnökét munkájában egy elnökhelyettes segíti.

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (4a) bekezdése szerint az Intézet gazdasági szervezetének feladatait az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el, amely ezen feladata keretében végzi az Intézet működését támogató személyügyi és jogi szolgáltatási feladatokat is.

(4) Az Intézet működéséhez szükséges munkakörnyezet biztosításáról és a létesítményüzemeltetési feladatok ellátásáról - a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében részletezett szolgáltatási megállapodásban foglalt tartalommal - a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság gondoskodik.

(5) Az Intézet működését támogató informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat - a belügyminiszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján - a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság biztosítja.

3. § (1)[3] Az Intézet elnökét munkájában egy tiszteletbeli elnök segítheti. Az Intézet tiszteletbeli elnökét a miniszter ötéves időtartamra bízhatja meg.

(2)[4] A tiszteletbeli elnök közreműködik az Intézet feladatai ellátásának nemzetközi színvonalú megszervezésében, működtetésében, ösztönzi a tapasztalatcserén alapuló kutatásokat, segíti az Intézet szakmai tevékenységének népszerűsítését. A tiszteletbeli elnök megbízása az Intézet elnökének, elnökhelyettesének az Intézet vezetésével összefüggő feladat- és hatásköreit nem érinti.

2. Az Intézet feladatai

4. § (1) Az Intézet a hazai jogalkotás színvonalának továbbfejlesztése, nemzetközi megalapozottságának és elismertségének növelése, a jogszabályok hatályosulásának tudományos igényű vizsgálata, a hazai jogtudományi kutatás és oktatási tevékenység támogatása, valamint a nemzetközi jogtudományi kapcsolatok és együttműködés elősegítése érdekében a következő feladatokat látja el:

a) nemzetközi összehasonlító jogi kutatásokat, elemzéseket végez elsősorban Európa országainak jogalkotási tevékenységéről, tapasztalatairól, modellértékű megoldásairól, és javaslatokat dolgoz ki a hazai jogalkotáshoz, a Kormány jogalkotási tervéhez és a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához kapcsolódóan,

b)[5] közreműködik a miniszter - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben - feladatainak megvalósításában,

c) nemzetközi összehasonlító jogi kutatásokat folytat és elemzéseket készít - akár más miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó - jogalkotási tevékenység előkészítése, illetve jogszabály hatályosulásának vizsgálata érdekében,

d) szakpolitikai elemzéseket készít és publikál a sikeres, modellértékű jogalkotási megoldásokról,

e) jogtudományi kutatásokat végez, és kutatási témaköreiben elemzéseket készít,

f) törekszik a nemzetközi szakmai kapcsolatok minél szélesebb körű kiépítésére, együttműködik a nemzetközi összehasonlító joggal foglalkozó hazai és külföldi, elsősorban európai felsőoktatási és kutatóintézetekkel, tudományos műhelyekkel,

g) tudományos konferenciákat és egyéb rendezvényeket szervez,

h) a jogtudomány fejlesztése érdekében kutatásokat folytat, kutatásaihoz, elemzéseihez kapcsolódóan publikációs, kiadói tevékenységet lát el, szakmai eredményeit a nyilvánosság elé tárja,

i) fokozatosan együttműködési hálózatot épít ki a hazai jogalkotás - mindenekelőtt az Alaptörvény - értékeinek kutatása tekintetében.

(2) Az Intézet a miniszter által jóváhagyott éves munkatervében foglaltak szerint végzi tevékenységét. Az Intézet az éves munkatervében nem szereplő tevékenységek ellátását a feladat költségvetési fedezetének egyidejű biztosítása mellett végezheti.

(3) Az Intézet tevékenységét nemzeti és nemzetközi működési körben látja el.

(4)[6] Az Intézet elnöke - az adatvédelmi követelményeknek és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - meghatározott célból, feladatkörében eljárva az állami szervektől, szervezetektől adatokat, információkat, elemzéseket kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

3. Záró rendelkezések

5. § Ez a rendelet 2019. június 1-jén lép hatályba.

6. §[7]

7. §[8]

8. § (1) E rendelet 2. § (5) bekezdése és 6. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök