2020. évi CXLVII. törvény
egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról
1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20. § (6) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
[Csak a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni]
"a) nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint"
(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Az utcai szociális munkát nyújtó szolgáltató a hajléktalan személy életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzet megszüntetése, a hajléktalansággal járó ártalmak csökkentése, illetve ehhez kapcsolódóan a szociális és egészségügyi szolgáltatások és ellátások igénybevételének segítése és szervezése, valamint a hajléktalan személynek intézménybe vagy más szálláshelyre juttatása céljából, az e célok megvalósításához szükséges mértékben és időtartamig, de legfeljebb az utcai szociális munkát nyújtó szolgáltatóval fennálló intézményi jogviszony megszűnéséig kezeli a hajléktalan személy nevére, születési helyére és idejére, anyja nevére, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére, 4. § (3) bekezdése szerinti tartózkodási helyére, cselekvőképességére, családi körülményeire, jövedelmi viszonyaira, iskolai végzettségére és munkavállalását befolyásoló egyéb tényezőkre, valamint egészségi állapotára vonatkozó adatokat."
2. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A települési önkormányzat rendeletében a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapított, havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az ápolási díjnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegét."
3. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt központi költségvetési szerv alkalmazottainak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
4. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény IV. Fejezet I. címe a következő 58/C. §-sal egészül ki:
"58/C. § A szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés hiányában működő szociális szolgáltatás megszüntetése esetén az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv - az ellátatlanul maradó rászoruló személyek további ellátása érdekében - a bejegyzés hiányában működő szolgáltatás helyszínéül szolgáló ingatlanba beléphet, az ott ellátott személyek ellátásával kapcsolatos dokumentációba betekinthet, arról másolatot készíthet és az ellátottakkal személyes kapcsolatot létesíthet a gondozási szükségletük felmérése és a legmegfelelőbb elhelyezésük érdekében."
5. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az étkeztetés szolgáltatási formái
a) a szociális konyha és
b) a népkonyha."
6. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A Gyvt. 40/A. § (7) bekezdése alapján kijelölt család- és gyermekjóléti központ fogyatékosságügyi tanácsadást biztosít. A fogyatékosságügyi tanácsadás keretében a gyermekjóléti központ elősegíti a fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik információkhoz, szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférését, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulását."
7. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 134/J. §-sal egészül ki:
"134/J. § Az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvénnyel megállapított, szociális konyha és népkonyha szolgáltatásra vonatkozó szabályokat a folyamatban levő, szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés vagy adatmódosítás iránti eljárásban és a finanszírozási rendszerbe történő befogadásra irányuló szakhatósági eljárásban is alkalmazni kell, azzal, hogy
a) a 2021. január 1-jét megelőzően, étkeztetésre vonatkozóan kiadott szakhatósági állásfoglalások alapján a fenntartó kérelmének megfelelően kell bejegyezni a szociális konyha vagy népkonyha szolgáltatási formát,
b) 2021. január 1-jét követően a népkonyha szolgáltatás ellátási területének módosítása esetében az adatmódosítás feltétele a bővített ellátási terület szerint érintett valamennyi települési, fővárosi kerületi önkormányzat hozzájárulása."
8. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 135/B. §-sal egészül ki:
"135/B. § (1) Az állam fenntartói feladatainak ellátására kijelölt szervtől 2021. január 1-jén a szociálpolitikai feladatok ellátására kijelölt szervhez kerülő kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 114. §-a alapján, 2021. január 1-jével munkaviszonnyá alakul át azzal, hogy a munkabér nem lehet alacsonyabb a kormánytisztviselő 2020. december 31-ei illetményének 80%-ánál. 2021. január 10-éig írásban kell tájékoztatni a munkavállalót a jogviszonyváltásról, és ajánlatot kell neki tenni a munkaszerződés tartalmi elemeire.
(2) Ha a munkavállaló 2021. január 25-éig a munkaszerződés tartalmi elemeire tett ajánlatot nem fogadja el, a munkaviszonya 2021. február 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik.
(3) A munkaviszony (2) bekezdés szerinti megszűnése esetén a munkavállalót olyan összegű díjazás illeti meg, mintha a kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel szűnt volna meg azzal, hogy a szociálpolitikai feladatok ellátására kijelölt szervnél 2021. január 1-je és 31-e között munkaviszonyban töltött időt folyamatos kormányzati szolgálati viszonyban töltött időként kell figyelembe venni, és a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés és az egyéb járandóságok összegének meghatározásakor a 2020. december 31-ei illetményt kell alapul venni.
(4) Ha a munkavállaló a munkaszerződés tartalmi elemeire tett ajánlatot 2021. január 25-éig elfogadja, a munkáltató köteles 2021. február 1-jéig a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni, és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni azzal, hogy a munkaviszony kezdetének a munkaszerződésben meghatározott napja 2021. január 1-je.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a 2021. január 1-jét megelőzően kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időt a szociálpolitikai feladatok ellátására kijelölt szervnél munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében."
9. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 4. § (3) bekezdésében a "7., 84." szövegrész helyébe a "7. §-a, 20. § (10) bekezdése, 84. §-a" szöveg,
b) 24/A. § (2) bekezdésében az "Az állam fenntartói feladatainak ellátására" szövegrész helyébe az "A szociálpolitikai feladatok ellátására" szöveg,
c) 58. § (1) bekezdésében az "az állam fenntartói feladatainak" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikai feladatok" szöveg,
d) 58/A. § (2) bekezdés c) pontjában az "étkeztetés" szövegrész helyébe a "szociális konyha és népkonyha" szöveg,
e) 58/A. § (2c) bekezdés a) pontjában az "azt" szövegrész helyébe az "a népkonyha kivételével azt" szöveg,
f) 58/A. § (2h) bekezdés a) pontjában az "étkeztetés" szövegrész helyébe a "szociális konyha, népkonyha" szöveg,
g) 131/A. § (1) bekezdésében az "- az állam fenntartói feladatainak ellátására -" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikai feladatok ellátására" szöveg,
h) 131/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az állam fenntartói feladatainak" szövegrész helyébe az "A szociálpolitikai feladatok" szöveg,
i) 132. § (1) bekezdés x) pontjában a "gyakorlásának részletes szabályait" szövegrész helyébe a "gyakorlásának részletes szabályait, valamint a szociálpolitikai feladatokat ellátó szerv kijelölését" szöveg,
j) 134/I. § (1) bekezdésében a "2020. december" szövegrész helyébe a "2021. december" szöveg
lép.
10. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. § (4) bekezdés i) pontja.
2. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
11. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)
"e) a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, a szociális, gyermekvédelmi ellátás megállapításával és folyósításával, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben;"
3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról
12. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdése a következő p)-r) pontokkal egészül ki:
(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében)
"p) a települési önkormányzat jegyzője,
q) a büntetés-végrehajtási intézet,
r) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők."
13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 25. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatás Magyarország területén használható fel)
"g) indokolt esetben a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe vagy támogatott lakhatáshoz fizetendő belépési hozzájárulásra."
14. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 26/B. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a gyámhatóság a hitelintézet (1) bekezdés szerinti tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a fiatal felnőtt az állami támogatással és kamattal növelt betétösszeget nem az Ltv.-ben meghatározott lakáscélra kívánja felhasználni,]
"b) a 27. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nyilatkoztatja a fiatal felnőttet arról, hogy az a) pont szerint átutalásra kerülő összeg otthonteremtési támogatásból származó részét a 25. § (5) bekezdése szerinti otthonteremtési célok közül melyikre kívánja felhasználni, és"
15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény "Otthonteremtési támogatás" alcíme a következő 28. §-sal egészül ki:
"28. § (1) Ha az otthonteremtési támogatás a 25. § (5) bekezdés g) pontja szerinti belépési hozzájárulásra került megállapításra, és az ellátás az intézménybe történő beköltözést vagy a támogatott lakhatás igénybevételének megkezdését követő három éven belül megszűnik, a bentlakásos szociális intézmény vagy a támogatott lakhatás vezetője (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: a szociális intézmény vezetője) haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot a belépési hozzájárulásnak az Szt. 117/C. § (5) bekezdése alapján visszafizetendő arányos részéről.
(2) A szociális intézmény vezetőjének (1) bekezdés szerinti tájékoztatása alapján a gyámhatóság
a) rendelkezik a szociális intézmény vezetője felé a belépési hozzájárulás arányos részének a központi költségvetés részére történő átutalásáról,
b) a 27. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nyilatkoztatja a fiatal felnőttet arról, hogy a központi költségvetés részére visszautalt összeget a 25. § (5) bekezdése szerinti otthonteremtési célok közül melyikre kívánja felhasználni, és
c) elrendeli az utógondozást a fiatal felnőtt nyilatkozatában megjelölt felhasználási cél megvalósításához.
(3) A gyámhatóság a fiatal felnőtt (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata alapján otthonteremtési támogatás iránti eljárást folytat le. Ha a fiatal felnőtt a nyilatkozatában új felhasználási célt nem jelöl meg, a gyámhatóság az eljárást megszünteti és egyidejűleg tájékoztatja a fiatal felnőttet, hogy a fel nem használt összeg tekintetében a 25. § (5) bekezdése szerinti otthonteremtési célra új kérelmet nyújthat be a 27. § (2) bekezdésében foglalt időtartamon belül."
16. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 40/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt család- és gyermekjóléti központ az Szt. 64. § (9) bekezdése szerinti fogyatékosságügyi tanácsadást is biztosít. A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a kijelölésről szóló közleményt az általa irányított minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon teszi közzé."
17. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/D. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik)
"d) ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet gondozásában nem helyezett el, kivéve, ha erre a nevelőszülő részéről táppénz vagy fizetés nélküli szabadság igénybevétele miatt került sor."
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/D. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (6) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a nevelőszülő
a) a működtető engedélye nélkül másik működtetővel is megállapodást köt,
b) az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
c) magatartásával ellehetetleníti a működtetővel történő együttműködést, vagy
d) előzetes bejelentés vagy a gyámhatóság engedélye nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene."
18. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nevelőszülőt legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő után végkielégítés illeti meg, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a működtető jogutód nélküli megszűnésével vagy a működtető általi felmondással szűnik meg, kivéve, ha a működtető általi felmondásra a 66/D. § (6a) vagy (7) bekezdésében foglaltak miatt kerül sor."
19. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nevelőszülőt tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt - a fizetés nélküli szabadság és a táppénz igénybevételének időtartama kivételével - a 66/B. § (1) bekezdése szerinti megállapodásokban meghatározott díjazás illeti meg."
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A nevelőszülőt - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 7%-a illeti meg."
20. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 93. § (9a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9a) A 24. életévét betöltött, középfokú iskolában tanuló vagy szakképző intézménnyel tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló fiatal felnőtt és a 25. életévét betöltött, felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátása a fiatal felnőtt kérelmére meghosszabbítható a tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonya megszűnéséig, de legkésőbb a 30. életévének betöltéséig. A kérelemről az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartója dönt a fiatal felnőtt tanulmányaiból hátralévő időtartamra, a tanulmányok befejezésének esélyére, a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátást nyújtó intézménnyel történő együttműködési készségére és a rászorultságára tekintettel."
21. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 98. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgáltatói nyilvántartás tartalmazza)
"c) helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén a helyettes szülőknek, nevelőszülőknek a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, az ellátás helyét, az egyes helyettes szülőknél, nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek számát, valamint az arra vonatkozó adatot, hogy a nevelőszülő alkalmas-e különleges szükségletű, speciális szükségletű, kettős szükségletű vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek fogadására, és"
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 98. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános)
"a) a (2) bekezdés c) pontja szerinti adat,"
22. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 102. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A hivatásos gondnoki képzésben, továbbképzésben eredményesen részt vett személy adatait a Kormány által kijelölt szerv veszi nyilvántartásba. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)
"f) a hivatásos gondnok elmozdításának tényét, az erről rendelkező gyámhatóság megnevezését, a döntés véglegessé válásának időpontját és a döntés elleni közigazgatási per megindításának tényét."
23. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti szervek és személyek jogosultak
a gyermek]
"aa) személyazonosító adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelére és adóazonosító jelére vonatkozó, személyazonosító igazolványával, lakcímet igazoló hatósági igazolványával, diákigazolványával, közgyógyellátási igazolványával, oltási könyvével kapcsolatos,"
(adatainak a kezelésére.)
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti szervek és személyek jogosultak
a gyermek]
"cf) háziorvosának, védőnőjének, ha gyermekek napközbeni ellátásában, óvodai, iskolai nevelésben részesül, a napközbeni ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó, valamint a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, képességeinek, mentális állapotának fejlesztésében, vizsgálatában közreműködő intézmény, szakember elérhetőségére vonatkozó,"
(adatainak a kezelésére.)
(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (2) bekezdés d) pontja a következő dj) alponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti szervek és személyek jogosultak
a javítóintézetben ellátott fiatalkorúnak, és a vele a javítóintézetben együttesen elhelyezett gyermekének]
"dj) - részükre az ellátás folyamatos biztosítása, engedély nélküli eltávozás esetén a felkutatásuk segítése céljából - személyleírására és különös ismertetőjegyeire vonatkozó"
(adatainak a kezelésére.)
(4) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A gyermekjóléti központ, a gyámhatóság, a pártfogó felügyelői szolgálat, a megelőző pártfogó felügyelő a 15. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott ellátások nyújtása vagy intézkedések alkalmazása során a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl]
"b) a szülő vagy más törvényes képviselő által a gyermek, a gyermeket nevelő másik szülő, a gyermeket gondozó személy és a gyermekkel egy háztartásban élő személy sérelmére elkövetett bűncselekményre,
c) a Ptk. szerinti hozzátartozó, vagy a közös háztartásban rendszeresen vagy időszakonként együtt élő más személy által a gyermek, a gyermeket nevelő másik szülő, a gyermeket gondozó személy és a gyermekkel egy háztartásban élő személy sérelmére elkövetett hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozatra vagy megelőző távoltartó határozatra, illetve a büntetőeljárás során vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályaként elrendelt távoltartásra"
(vonatkozó adatokat kezelhet.)
(5) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. §-a a következő (6c) bekezdéssel egészül ki:
"(6c) A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerbe bekerülő (2) bekezdés a)-c) pontja és az (5) bekezdés szerinti személyek azonosítása, adatainak ellenőrzése céljából a kincstár a Tbj. 57. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásából átadja a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer számára a Tbj. 57. § (2) bekezdés a)-i) és o) pontja szerinti adatokat."
24. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A személyes gondoskodást nyújtó (1) bekezdésben meghatározott szervek és személyek a gyermek nevelkedésének megtervezését a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú - jogszabályban meghatározott - környezettanulmány, cselekvési és intézkedési terv, családgondozási terv, elhelyezési javaslat, egyéni elhelyezési terv, egyéni gondozási-nevelési terv alapján végzik. A (2) bekezdésben meghatározott adatkörök rögzítése jogszabályban meghatározottak szerint
a) a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek átmeneti gondozása és a gyermekvédelmi szakellátások tekintetében a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben,
b) a javítóintézeti ellátás tekintetében a javítóintézeti informatikai rendszerben
történik."
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (3a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben)
"b) a tervező és értékelő alrendszerben
ba) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó részéről a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és megszüntetéséhez szükséges intézkedésre történő javaslat megtétele; a gyermek nevelkedésének megtervezése érdekében a környezettanulmány, cselekvési és intézkedési terv, védelembe vétel esetén a családi, egyéni gondozási terv elkészítése, az egészségügyi lap feltöltése; nevelésbe vétel esetén a családi kapcsolatok, családgondozás tervezése és a helyzetértékelés; a családbafogadás és utógondozás esetén a gondozási terv elkészítése és a helyzetértékelés, valamint az átmeneti gondozás esetén az egyéni gondozásinevelési terv, a családgondozási terv elkészítése és a helyzetértékelés;
bb) a gyermekvédelmi szakellátás esetén az elhelyezési javaslat, egyéni elhelyezési terv és egyéni gondozásinevelési terv elkészítése, valamint a gondozási-nevelési tevékenység megvalósításának értékelése"
(történik.)
25. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. §-a a következő (6d) bekezdéssel egészül ki:
"(6d) A törvényben meghatározott feladata teljesítése érdekében a feladatkörében eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, pártfogó felügyelői szolgálat és büntetés-végrehajtási intézet jogosult közvetlen adatigényléssel megismerni a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer törzsadat alrendszeréből, hogy
a) az az adott gyermekre tartalmaz-e adatot,
b) ha az adott gyermekre tartalmaz adatot, akkor ki a gyermek törvényes képviselője, és ha van rá adat,
ba) a gyermek szülőjének, családbafogadó gyámjának a lakcímét, elérhetőségét,
bb) a gyermek gyermekvédelmi gyámjának és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt hivatásos gondnokának a hivatalos elérhetőségét, és
c) a gyermek ügyében mely gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató és gyámhatóság jár vagy járt el."
26. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 135/D. §-sal egészül ki:
"135/D. § (1) Az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam szervezője a tanfolyam megszervezése, lebonyolítása és indításának bejelentése céljából a tanfolyam meghirdetésétől számított öt évig kezeli
a) a tanfolyamra jelentkező örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatait és elérhetőségére vonatkozó adatait, és
b) a tanfolyam oktatóinak személyazonosító adatait, elérhetőségére és végzettségére vonatkozó adatait.
(2) A miniszter az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam lebonyolításának ellenőrzése és a tanfolyam finanszírozásának biztosítása céljából a tanfolyam meghirdetésétől számított tíz évig kezeli
a) a tanfolyamra jelentkező örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatait, és
b) a tanfolyam oktatóinak személyazonosító adatait és végzettségére vonatkozó adatait."
27. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 136. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet alkalmazottja és vezetője, a gyermek és az őt nevelő szülő vagy a gyermek törvényes képviselője tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha
a) a szülő a gyermeke, a gyermeket nevelő másik szülő, a gyermeket gondozó személy vagy a gyermekkel egy háztartásban élő személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
b) a szülő ellen gyermeke, a gyermeket nevelő másik szülő, a gyermeket gondozó személy vagy a gyermekkel egy háztartásban élő személy sérelmére elkövetett, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozat vagy megelőző távoltartó határozat iránti eljárás van folyamatban, illetve a büntetőeljárás során vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályaként távoltartást rendeltek el, a távoltartás időtartamáig."
28. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 136/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"136/A. § (1) Díjmentesen jogosult betekintést kérni a szolgáltató, intézmény vezetőjénél
a) gyermekek napközbeni ellátása igénybevétele esetén
aa) - feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg - a gyermek szülője,
ab) a gyermek törvényes képviselője és
ac) a korlátozottan cselekvőképes gyermek,
b) gyermekek esélynövelő szolgáltatásai igénybevétele esetén
ba) - feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg - a gyermek szülője,
bb) a gyermek törvényes képviselője,
bc) a korlátozottan cselekvőképes gyermek és
bd) a nagykorúvá vált gyermek,
a gyermekre, illetve személyére vonatkozó adatokba, valamint - a (6) bekezdésben és a 136. § (5) bekezdésében foglalt korlátozással - a gyermekjóléti szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel, illetve személyével kapcsolatos iratba. Az iratokról díjmentesen kivonat vagy másolat kérhető.
(2) Díjmentesen jogosult betekintést kérni a szolgáltató, intézmény vezetőjénél - a (3) bekezdésben foglalt korlátozással - a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek átmeneti gondozása igénybevétele esetén
a) - feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg - a gyermek szülője,
b) a gyermek törvényes képviselője,
c) a korlátozottan cselekvőképes gyermek és
d) a nagykorúvá vált gyermek,
a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer törzsadat alrendszerében, valamint tervező és értékelő alrendszerében - a (6) bekezdésben és a 136. § (5) bekezdésében foglalt korlátozással - a gyermekre, illetve személyére vonatkozóan a szolgáltató, intézmény által kitöltött adatlapba, valamint jogosult arra, hogy kérésére az adatlapot nyomtatott formában díjmentesen rendelkezésére bocsássák.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás 40/A. § (2) bekezdés b) pont bd) és be) alpont szerinti tevékenysége esetén a gyermek szülője díjmentesen jogosult betekintést kérni a gyermekjóléti szolgáltató, intézmény vezetőjénél a személyére vonatkozó, a szolgáltató, intézmény által a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer tervező és értékelő alrendszerében, valamint a gyermekre vonatkozó, a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer törzsadat alrendszerében a Ptk. 4:175. § (2) bekezdése szerinti, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésre vonatkozó adatba.
(4) Díjmentesen jogosult betekintést kérni a szolgáltató, intézmény vezetőjénél gyermekvédelmi szakellátás igénybevétele esetén
a) a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer törzsadat alrendszerében - a (6) bekezdésben és a 136. § (5) bekezdésében foglalt korlátozással - a gyermekre, illetve személyére vonatkozóan a szolgáltató, intézmény által kitöltött adatlapba
aa) a gyermek törvényes képviselője,
ab) a korlátozottan cselekvőképes gyermek és
ac) a nagykorúvá vált gyermek,
b) a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer törzsadat alrendszerében - a (6) bekezdésben és a 136. § (5) bekezdésében foglalt korlátozással - a Ptk. 4:175. § (2) bekezdése szerinti, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésre vonatkozó adatba a Ptk. 4:175. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a gyermek törvényes képviseleti jogot nem gyakorló szülője.
(5) A (4) bekezdés szerinti jogosultak kérésére az adatlapot nyomtatott formában díjmentesen rendelkezésükre kell bocsátani.
(6) Az Ákr.-ben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására, a szülői felügyeleti jog rendezésére vagy a kapcsolattartás szabályozására, megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.
(7) A korlátozottan cselekvőképes gyermek számára a betekintési jogot a szolgáltató, intézmény vezetője - lehetőség szerint a gyermek törvényes képviselője vagy a gyermekjogi képviselő jelenlétében - a gyermek számára szükséges tájékoztatás mellett biztosítja.
(8) Javítóintézeti ellátás esetén a fiatalkorú és törvényes képviselője jogszabályban meghatározottak szerint tájékoztatást kérhet a javítóintézeti informatikai rendszerben a fiatalkorúról vezetett adatokról."
29. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatok a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerből kerülnek átadásra a kincstár által a finanszírozás ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartás részére."
30. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 141/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránti perben eljáró bíró közvetlen megkeresésére az országos örökbefogadást elősegítő szerv adatot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az örökbefogadási alrendszerben kezelt adatok alapján a gyermek örökbefogadható-e, illetve folyamatban van-e a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás."
31. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A költségvetési támogatásban részesülő munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde fenntartója által meghatározható intézményi térítési díj éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összege 300%-ának a tizenkétszeresét."
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat a költségvetési támogatásban részesülő munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde - nonprofit gazdasági társaság kivételével - gazdasági társasági formában működő vagy egyéni vállalkozó fenntartójára nem kell alkalmazni."
32. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"f) a központi hatóság vagy hatóságok, az országos örökbefogadást elősegítő szerv, továbbá a 38/A. § (4) bekezdésében, a 82. § (1) bekezdésében, a 101. §-ban, a 102. §-ban, a 103/A. §-ban, a 103/B. §-ban, a 137. § (2) bekezdésében, valamint a 142. § (4) bekezdésében meghatározott szerv kijelölését,"
33. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 188/A. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben kell rögzíteni)
"d) a gyermekjóléti szolgáltatást 2021. február 28-át követően igénybe vevő gyermek,
e) a gyermekek átmeneti gondozásába 2021. február 28-át követően bekerült gyermek"
(esetén nyújtott ellátással és szolgáltatással kapcsolatos adatokat.)
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 188/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A gyermekjóléti szolgáltatást és gyermekek átmeneti gondozását 2021. március 1-jét megelőzően igénybe vett gyermekekkel kapcsolatos iratokba való betekintési jog a 2021. február 28-án hatályos 136/A. § szerint gyakorolható."
34. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 188/B. §-sal egészül ki:
"188/B. § (1) E törvénynek az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvénnyel megállapított 28. §-ában foglaltakat azon személyek esetén is alkalmazni kell, akiknek bentlakásos szociális intézményben történő gondozása 2021. január 1-jén fennáll, és az azt megelőző 3 éven belül állapítottak meg számukra otthonteremtési támogatást bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra vagy belépési hozzájárulásra.
(2) E törvénynek az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvénnyel megállapított 66/D. § (1) bekezdés d) pontjában és 66/H. § (5) bekezdésében foglaltakat a 2021. január 1-jén fennálló nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állókra is alkalmazni kell.
(3) E törvénynek az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvénnyel megállapított 66/E. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2020. december 31-ét követően indult felmondási eljárásokban kell alkalmazni."
35. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 17. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az állam fenntartói feladatainak" szövegrész helyébe az "A szociálpolitikai feladatok" szöveg,
b) 26/C. § (2) bekezdésében az "e) pontjában" szövegrész helyébe a "2020. december 31-én hatályos e) pontjában" szöveg,
c) 69/C. § (1) bekezdésében a "magánszervezetek" szövegrész helyébe az "és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek" szöveg,
d) 69/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "magánszervezetek" szövegrész helyébe az "és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek" szöveg,
e) 69/E. § (2) bekezdésében a "magánszervezetek" szövegrész helyébe az "és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek" szöveg,
f) 69/H. § (1) bekezdésében az "az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységét és működési engedélyezését szabályozó" szövegrész helyébe az "az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló" szöveg,
g) 93. § (9) bekezdés b) pontjában a "legkésőbb a 24." szövegrész helyébe az "- a (9a) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a 24." szöveg,
h) 96. § (7) bekezdésében az "az állam fenntartói feladatainak" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikai feladatok" szöveg,
i) 135. § (6) bekezdésében a "15. § (1)-(4)" szövegrész helyébe a "15. § (1)-(5)" szöveg,
j) 135/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "magánszervezetek tevékenységét és működési engedélyezését szabályozó" szövegrész helyébe a "közhasznú szervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló" szöveg,
k) 135/A. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "magánszervezetek" szövegrész helyébe az "és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek" szöveg,
l) 136/A. § (1) bekezdésében az "esetén a" szövegrész helyébe az "esetén - feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg - a gyermek szülője, valamint a" szöveg,
m) 145/C. § (1) bekezdésében az "az állam fenntartói feladatainak" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikai feladatok" szöveg,
n) 145/C. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az állam fenntartói feladatainak" szövegrész helyébe az "A szociálpolitikai feladatok" szöveg,
o) 162. § (1) bekezdés x) pontjában a "gyakorlásának részletes szabályait" szövegrész helyébe a "gyakorlásának részletes szabályait, valamint a szociálpolitikai feladatokat ellátó szerv kijelölését" szöveg,
p) 165. § (1) bekezdésében a "2020" szövegrészek helyébe a "2022" szöveg
lép.
36. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 25. § (5) bekezdés e) pontja,
b) 25. § (6) bekezdésében az "és az (5) bekezdés e) pontjában" szövegrész,
c) 25. § (8) bekezdésében az "az otthonteremtési támogatást megállapító döntés véglegessé válásáig, valamint" szövegrész,
e) 26/B. § (8) bekezdésében az "a)-d), f) és g) pontja" szövegrész.
4. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
37. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:181. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni."
5. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
38. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 37/A. §-sal egészül ki:
"[A Ptk. 4:181. § (4) bekezdéséhez]
37/A. § A Ptk.-nak az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvénnyel módosított 4:181. § (4) bekezdését az azt módosító rendelkezés hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni abban az esetben, ha a kapcsolattartást a bíróság 2021. január 1. napját követően szabályozta."
6. Záró rendelkezések
39. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 24. §, a 28. § és a 33. § 2021. március 1-jén lép hatályba.
(3) A 25. § 2021. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 6. §, a 10. § és a 16. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke