272/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet

a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának részletes szabályairól szóló 428/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/A. § (1) bekezdésében, a 2. alcím tekintetében az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés i) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"20. iratfolyóméter: az a mennyiségű papíralapú iratanyag, amely lapjával egymásra helyezve egy méter magasságú, vagy élével egymás mellé helyezve egy méter hosszúságú;"

(2) Az R. 2. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"36. megsemmisítés: a selejtezési vagy hiteles másolatkészítési eljárást követően megsemmisíthető irat vagy iratpéldány végleges megsemmisítése, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése, amely következtében az irat tartalma nem rekonstruálható;"

2. § Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan meg kell határozni, hogy melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetők, és melyek azok, amelyek iratai meghatározott idő eltelte után selejtezhetők. A nem selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni azt is, hogy melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után levéltárba kell adni, és melyek azok, amelyek megőrzéséről az iratképző - határidő megjelölése nélkül - helyben köteles gondoskodni. A nem selejtezhető és levéltárba adandó irattári tételek, továbbá a selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni az irattári őrzés időtartamát. A személyes adatot tartalmazó iratok őrzési és selejtezési idejét a célhoz kötött adatkezelés követelményére tekintettel kell meghatározni. A nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét az Ltv. 12. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Azon tételek esetében, amelyek jellegükből adódóan nem sorolhatók be egyértelműen a maradandó értékű vagy a selejtezhető kategóriába, a levéltár mintavételi eljárást kezdeményezhet."

3. § Az R. a következő 22. §-sal egészül ki:

"22. § A biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül továbbított küldeményt a határidő számítása szempontjából

a) az iratkezelő szoftver automatikus érkeztetése esetén az E-ügyintézési tv. 58. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt időpontban,

b) nem automatikus átvétel esetén a letöltési igazolás feladó részére történt elküldésekor

minősül beérkezettnek."

4. § Az R. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az iktatószámnak tartalmaznia kell számot, betűt vagy ezek tetszőleges kombinációját és az irat főszáma iktatási évének négy számjegyét."

5. § Az R. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat ügyiratként, egy iktatószámon, annak főszámra és alszámra bontásával kell nyilvántartani oly módon, hogy új főszámon kell nyilvántartásba venni a kezdőiratot, és a főszám alszámain kell nyilvántartani az ugyanazon ügyben keletkező további iratokat."

6. § Az R. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § (1) Az ügykezelőnek az iktatandó iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, elsőbbségi küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó "sürgős" jelzésű iratokat.

(2) A 47. §-ban foglaltak kivételével iktatni kell minden olyan, a szerv részére érkezett vagy a szerv által keletkeztetett iratot, amely ügyintézés kezdeményezésére irányul vagy ügyintézés során tett intézkedést, tényt, döntést, álláspontot vagy véleményt rögzít."

7. § Az R. 47. §-a a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani:)

"l) egészségügyi dokumentációkat;

m) tervdokumentációkat."

8. § Az R. 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A szerv a kiadmány egy hiteles példányát köteles irattárában az ügyirat részeként megőrizni."

9. § Az R. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"59. § (1) A további intézkedést nem igénylő ügyiratokat le kell zárni. Amennyiben az adott ügyben új irat érkezik vagy keletkezik, az ügyiratot újra kell nyitni. A lezárás tényét az ügyiraton és az iktatókönyvben jelezni kell. A lezárás jelzésének hiányában az utolsó ügyiratdarab keletkezésének időpontját kell a lezárás időpontjaként figyelembe venni a selejtezés vagy levéltárba adás határidejének megállapításakor.

(2) Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni."

10. § Az R. 64. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az iratkezelés során rendkívüli esemény következtében az iratok károsodást szenvedtek, arról haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a károsodott iratok meghatározását, a káresemény helyét, időpontját és körülményeit. A jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes közlevéltár részére. A közlevéltár véleményének kikérésével a szervnek meg kell vizsgálnia a megrongálódott iratok helyreállításának lehetőségét. Ha a károsodás mértéke, illetve jellege miatt nincs mód az iratok helyreállítására, a közlevéltár engedélyezheti azok kényszerselejtezését, továbbá szükség esetén hivatalból értesíti az adatvesztés ügyében eljárásra jogosult hatóságot."

11. § Az R.

a) 34. § (1) bekezdésében az "- a 21. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az érkezést követő első munkanap kezdetén -" szövegrész helyébe a " , de legkésőbb az érkezést követő első munkanapon" szöveg,

b) 61. § (8) bekezdésében a "negyedéves időszakonként kéri" szövegrész helyébe a "negyedéves időszakonként kérheti" szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti az R. 2. § 43. pontja.

2. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásának részletes szabályairól szóló 428/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

13. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásának részletes szabályairól szóló 428/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősített szervezetek az Emtv. 19. §-a szerinti, működés és szakmai programmegvalósítás támogatására irányuló pályázatokról történő döntés megalapozásához a miniszter az érintett előadó-művészeti bizottság - az érintett előadó-művészeti szervezetek szakmai érdekképviseleti szervezetei által véleményezett - javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel."

14. § Az R2. a következő IIA. alcímmel egészül ki:

"7/A. Az önkormányzati fenntartású színházak közös működtetés keretében biztosított támogatása

22/A. § (1) Az önkormányzati fenntartású színházak Emtv. 16. § (4)-(9) bekezdése szerinti közös működtetése keretében biztosított költségvetési támogatás - a támogató és a kedvezményezett közötti támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban foglalt célra és feltételekkel - az Emtv. 16. § (6) bekezdésében meghatározott megállapodásban (a továbbiakban: közös működtetésre irányuló megállapodás) felsorolt színházak mint végső kedvezményezettek által is felhasználható. A támogatási szerződésben, támogatói okiratban kizárólag a közös működtetésre irányuló megállapodásban meghatározott önkormányzat vagy önkormányzati társulás, illetve közös fenntartású színház esetén legalább az egyik önkormányzat mint kedvezményezett által fenntartott színházak nevesíthetők végső kedvezményezettként.

(2) Amennyiben a támogatási szerződésben, támogatói okiratban végső kedvezményezett megjelölésére kerül sor, a kedvezményezettként megjelölt önkormányzat ebben arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatási szerződésben, támogatói okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében a végső kedvezményezett számára - a végső kedvezményezettel kötött támogatási szerződéssel, támogatói okirattal - támogatást nyújt, majd annak felhasználásáról a végső kedvezményezettet az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályai és e rendelet szerint beszámoltatja. A kedvezményezett támogató felé történő beszámolási kötelezettsége a támogatás továbbadására és a végső kedvezményezett beszámoltatására a végső kedvezményezett által készített beszámolónak a támogató részére történő megküldésére vonatkozik.

22/B. § (1) Ha a költségvetési támogatás végső felhasználója nem a kedvezményezett, a kedvezményezett köteles költségvetési támogatás felhasználásról, annak végső felhasználóját a költségvetési támogatás felhasználását igazoló összesített elszámolási táblázat szerint elszámoltatni, és a kedvezményezett és a támogatás végső felhasználója közötti, a támogatás felhasználására vonatkozó szerződés vagy támogatói okirat, valamint annak lezárását vagy megszűnését igazoló okirat kedvezményezett által hitelesített másolatát a támogatónak átadni a támogató által előírt formában benyújtott elszámolással egyidejűleg. A kedvezményezett köteles továbbá csatolni a támogatás végső felhasználójától egy nyilatkozatot, miszerint a kedvezményezett a fizetési kötelezettségének eleget tett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elszámoltatás költségei a kedvezményezettet terhelik."

3. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-4. § és a 6-12. § 2020. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az 5. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére