460/2020. (X. 20.) Korm. rendelet

a Budavári Palota területén, valamint a De la Motte-palotát érintően a Nemzeti Hauszmann-terv keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 210/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási központjának kivitelezési munkálataival kapcsolatos kiemelten közérdekű beruházásról és az azzal összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekről szóló 370/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a) pontjában és 12. § (5) bekezdés a) pontjában, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló, 2018. évi XLIX. törvény 20. § (2) bekezdés b) és d) pontjában,

a 2. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés c) pontjában,

a 3-9. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés b) és c) pontjában,

a 11. § tekintetében a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Budavári Palota területén, valamint a De la Motte-palotát érintően a Nemzeti Hauszmann-terv keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 210/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

1. § A Budavári Palota területén, valamint a De la Motte-palotát érintően a Nemzeti Hauszmann-terv keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 210/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Kormány a Beruházások során az építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát az 1. melléklet szerint határozza meg."

2. § Az R. 3. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Beruházásokkal összefüggésben)

"g) a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nem kötelező."

3. § Az R. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Beruházásokkal összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a Kötv. 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az adott beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll. A Beruházásokkal összefüggésben a Kötv. 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány készítése nem szükséges, ha az adott beruházáshoz köthetően már előzetes régészeti dokumentáció rendelkezésre áll. Ha az e bekezdés szerinti dokumentumok egyike sem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni."

4. § Az R. 5/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Beruházások vonatkozásában építési engedélyezési eljárás lefolytatható és építési engedély kiadható a Beruházásokkal érintett, 1. melléklet szerinti ingatlanokkal kapcsolatos, folyamatban lévő telekalakítási eljárás esetén is, ez az építési engedély kiadásának nem akadálya.

(4) Az építési engedélyezési eljárás során a Beruházások több telken is, ingatlanon is megvalósulhatnak, az egy időben vagy több ütemben megvalósuló építési tevékenység vonatkozásában több ingatlanra, telekre is kiadható az építési engedély."

5. § Az R. 5/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Beruházások keretében megvalósuló új építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához személygépjármű elhelyezését, valamint gépjármű- és autóbuszparkoló- és várakozóhelyet, kerékpár-elhelyezési lehetőséget nem kell biztosítani."

6. § Az R. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5/C. § Az eredeti architektúra visszaállítása érdekében az eredeti építészeti arculat - az eredeti tervek alapján történő homlokzat- és tetőrekonstrukció, épületrekonstrukció, az elbontott rizalitok visszaépítése -, valamint az ezzel összefüggésben a korszerű munkakörülményeket biztosító épületbelső kialakítása érdekében elkészítendő új tervek szerint megvalósuló, Beruházásokkal érintett építmények, önálló rendeltetési egységek esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: OTÉK) és a hatályos településrendezési eszközöket a következő eltérésekkel kell alkalmazni, valamint a következő építési követelményeket kell érvényesíteni:

1. a Beruházások során felépítendő épületek eredeti építészeti arculatának kialakítása és a hozzá kapcsolódó Beruházások során nem kell a helyi építési szabályzat szerinti funkcióvizsgálatot, illetve rehabilitációs tervet készíteni,

2. a Beruházások valamennyi épületének tetőtere akár több szintben beépíthető, és a beépítés során változhat az építmény belső udvari homlokzatmagassága, a gerincmagassága és a tetőidom hajlásszöge,

3. a Beruházások valamennyi épülete esetében a terepszint feletti beépítettség legnagyobb mértéke 100%,

4. a Beruházások során a telekalakítás során kialakítható telek legkisebb területe 300 m2, legnagyobb területe 80 000 m2,

5. a megvalósuló épületeknél a minimális szintmagasság földszint és emelet esetében 3,50 méter,

6. a telekhatárok megváltoztatásához a műemlékvédelmi hatóság egyetértése nem szükséges,

7. a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 100%,

8. az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke megegyezik az e § szerint megvalósítandó építmény magasságával,

9. a zöldfelület legkisebb mértéke 0%,

10. építmény, építményrész terepszinten, illetve terepszint alatt közterületre legfeljebb 6 méterrel nyúlhat be, a terepszint alatti közlekedési célú építmény esetében a benyúlás a 6 métert meghaladhatja,

11. terepszint feletti parkolóhely a belső udvaron létesíthető,

12. az 1. melléklet szerinti, Beruházásokkal érintett építmény gépjárművel való megközelítése nem korlátozott, gépkocsi behajtó létesíthető,

13. a szintterületi mutató, szintterületi sűrűség, általános és parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke terepszint felett 6 m2/m2, terepszint alatt 3 m2/m2,

14. az 1. melléklet szerinti, Beruházásokkal érintett építmények valamennyi épületén tetőablak és tetszőleges méretű tetőbevilágítási lehetőség létesíthető,

15. közterületről látható hírközlési és egyéb adatátviteli berendezés (antenna) az épületen elhelyezhető,

16. az 1. melléklet szerinti ingatlanokon a burkolt felületek arányának nem kell illeszkedni a megszűnő belső kertek méretéhez,

17. az 1. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában építési helynek kell tekinteni a telekhatár-rendezéssel kialakuló telket, továbbá a meglévő földszinti falak és pincefalak továbbépítésével kialakuló földszinti kontúrt is, telepítési távolságot nem kell tartani, az építmények telekhatáron is csatlakozhatnak egymáshoz,

18. a helyi településrendezési eszközben előírt infrastruktúra-fejlesztések elmaradása a Beruházásokkal összefüggő fejlesztés keretében megvalósított épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának nem lehet a feltétele,

19. a Beruházásokkal érintett épületek közterületről látható homlokzatait az eredeti építészeti arculatnak megfelelően kell építészetileg tagolni,

20. a Beruházásokkal kapcsolatban városrendezési hatástanulmányt nem kell készíteni,

21. a Beruházásokkal érintett ingatlanok esetében a szabályozási vonalak, telekhatárok, kötelező építési vonalak meghatározásánál figyelembe kell venni az eredeti és rekonstrukcióra kerülő épületek, építmények meglévő földszinti falai, pincefalai, alapjai által meghatározott földfelszíni kontúrt is, a helyi építési szabályzat ezzel ellentétes előírásait nem kell alkalmazni,

22. a Beruházásokkal érintett épületek energetikai rendszerének kialakítása során az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. melléklet IV. 1. pontját nem kell alkalmazni,

23. a Beruházásokkal érintett épületek, építmények a telekhatárokat keresztezhetik a telekalakítási engedélyek ingatlan-nyilvántartási átvezetéséig,

24. a Budai Palotanegyed területén a tervezett támfalrendszerek, burkolt felületek, terek, sétautak több ingatlanon egységes kialakítással, folytatólagosan létesíthetők,

25. a Beruházásokkal érintett épületek műemléki jellegének megóvására figyelemmel a díszkivilágítási és biztonsági kamera rendszerelemek az épületen kívül, közterületen is elhelyezhetőek,

26. a Budapest I. kerület, belterület 6516 helyrajzi számú ingatlan esetében

a) az ingatlan beépítési módja zártsorú beépítési mód, a szomszédos épülethez a felépítendő épület tűzfallal csatlakoztatható,

b) építmény, építményrész terepszinten, illetve terepszint alatt közterületre legfeljebb 2 méterrel nyúlhat be,

c) a szomszédos épülethez való csatlakozásnál légakna kialakítható,

27. a Budapest I. kerület, belterület 6462 helyrajzi számú ingatlan esetében

a) az ingatlanon elhelyezkedő épület déli hozzáépítése kapcsán az eredeti építészeti arculattól eltérő homlokzati kialakítás alkalmazható,

b) az eredeti architektúrától eltérő épületbővítés is megvalósítható, amennyiben a bővítmény az eredeti épület építészeti jegyeit megidézi,

28. a Budapest I. kerület, belterület 6452/1, 6453/1, 6453/2, 6455/2 helyrajzi számú ingatlanok, valamint az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanok esetében

a) az ingatlan zöldterületi övezetbe tartozó területén terepszint alatti garázs, mélygarázs elhelyezhető,

b) rekonstruált várfal több ingatlanon műszakilag egységes módon kialakítható,

c) az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 12. és 24. sora szerinti beruházás révén megvalósuló mélygarázsban központi elektromos átalakító- vagy kapcsolóberendezés és hidegenergia központ létesíthető."

7. § Az R. a következő 5/E. és 5/F. §-sal egészül ki:

"5/E. § (1) A Budai Palotanegyed területén található ingatlanokon állattartó építmény létesíthető, ilyen funkcióra meglévő építmény(rész) átalakítható. Az ilyen célokra szolgáló építmény építése, valamint bővítése építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység, amennyiben mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 800 m3 térfogatot és 7 méter gerincmagasságot.

(2) A Budai Palotanegyed területén található ingatlanokon megfelelőségigazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

d) ideiglenes fedett lovarda,

e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény

180 napon túli fennállás esetén is építési engedély nélkül létesíthető, amennyiben az egyes építmények mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 800 m3 térfogatot és 7 méter gerincmagasságot.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott építmény 180 napon túl az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság állékonyságot és tűzbiztonságot igazoló szakértői véleménye birtokában maradhat fenn.

5/F. § (1) A Beruházások helyszíne tekintetében a településkép védelméről szóló jogszabályi rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás - amennyiben az eredeti építészeti arculat korhű rekonstrukciójával megvalósuló épületrészeket érinti - csak az épületek vonatkozásában készült építéstörténeti tudományos dokumentációban feltárt vagy hivatkozott eredeti terveinek felhasználásával végezhető el, amennyiben azok rendelkezésre állnak, azzal, hogy a beavatkozás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, ideértve különösen az építészeti minőséget lerontó utólagos hozzáépítések elbontását, stílusegyezés esetén a tetőzet eredeti formájának újjáépítését és az esetlegesen korábban eltávolított épületdíszítések, tetődíszek, tornyok, kupolák, portálok visszaállítását;

b) terepszint alatti parkolóépítmény, kioszk, egyéb, az 5/E. § szerinti építmény közterület-alakítási terv nélkül elhelyezhető.

(2) Az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 23. sorában meghatározott beruházás helyszíne és annak közvetlen környezete tekintetében a védett világörökségi látvány megóvása érdekében az alábbi településképi előírások alkalmazandóak:

a) az egyes épületek az ingatlan határvonalán történő beépítés esetén kizárólag tűzfallal csatlakoztathatóak egymáshoz, az ingatlan határvonalán csatlakozó épületek tetőszerkezetei a tűzfalak érintkezésével alakíthatóak ki;

b) az 1945 előtt létesült épületek esetében az eredeti anyaggal és formával megegyező, illetve annak látványához legjobban hasonlító tetőhéjalás alkalmazandó, azzal, hogy átalakítás esetén - ha azt a műszaki állapot és megoldás megengedi - az eredeti héjazati anyagokat kell újrafelhasználni, új épületeknél a magastető fedési anyaga természetes anyagú, - az eredeti héjazat színeit idéző - pikkelyes fedés, cink-, réz- vagy egyéb fémfedés, -lamellázat;

c) az épületeknek az ingatlan határvonalán álló tűzfalán esővíz-elvezető berendezés (eresz, esővízcsatorna) nem helyezhető el;

d) bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás - amennyiben az eredeti épületek korhű rekonstrukciójával megvalósuló épületrészeket érinti - csak az épületek vonatkozásában készült építéstörténeti tudományos dokumentációban feltárt vagy hivatkozott eredeti terveinek felhasználásával végezhető el, amennyiben azok rendelkezésre állnak, azzal, hogy a beavatkozás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, ideértve különösen az építészeti minőséget lerontó utólagos hozzáépítések elbontását, stílusegyezés esetén a tetőzet eredeti formájának újjáépítését és az esetlegesen korábban eltávolított épületdíszítések, tetődíszek, tornyok, kupolák, portálok visszaállítását;

e) az épületek közterületről látható homlokzatain gépészeti berendezés, ablak-klímaberendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el, a kondenzvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át."

8. § Az R. a következő 11. §-sal egészül ki:

"11. § E rendeletnek a Budavári Palota területén, valamint a De la Motte-palotát érintően a Nemzeti Hauszmann-terv keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 210/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási központjának kivitelezési munkálataival kapcsolatos kiemelten közérdekű beruházásról és az azzal összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekről szóló 370/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 460/2020. (X. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított rendelkezéseit a Módr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

9. § Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

10. § Az R. 2. melléklet 2. pontjában az "engedélyezési és tudomásulvételi" szövegrész helyébe az "engedélyezési, kötelezési és bejelentési" szöveg lép.

2. A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási központjának kivitelezési munkálataival kapcsolatos kiemelten közérdekű beruházásról és az azzal összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekről szóló 370/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása

11. § A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási központjának kivitelezési munkálataival kapcsolatos kiemelten közérdekű beruházásról és az azzal összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekről szóló 370/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az Ingatlanon a járművek elhelyezésének kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján számított személygépkocsik számának legalább 15%-a elhelyezését kell biztosítani."

3. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 460/2020. (X. 20.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 210/2016. (VII. 21.) Korm. rendelethez

1. A Budai Palotanegyed fenntartható fejlesztését, valamint tervszerű és egységes szemléletű helyreállítását szolgáló, kiemelten közérdekű beruházások felsorolása

2. A Budai Várnegyed területén megvalósuló egyéb beruházások

"