2020. évi LXVIII. törvény
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról
1. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (a továbbiakban: Nek. tv.) 2. §-a a következő 4b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"4b. nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény: az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók huszonöt százalékánál kevesebben vesznek részt a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;"
(2) A Nek. tv. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:)
"12. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó;"
2. § A Nek. tv. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van)
"c) a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselője vagy a nemzetiségi szószólója útján részt venni az Országgyűlés munkájában, különösen a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő kérdésekben."
3. § A Nek. tv. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtó állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott nemzetiség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását."
4. § (1) A Nek. tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat által fenntartott vagy finanszírozott médiaszolgáltató - az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzat kérésére - rendszeres nemzetiségi közszolgálati műsort biztosít az adott településen élő nemzetiségi közösség anyanyelvű tájékoztatása érdekében. A rendelkezés a helyi önkormányzat által kiadott vagy finanszírozott sajtótermékre is vonatkozik."
(2) A Nek. tv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az 5. § (5) és (6) bekezdése, valamint az (1)-(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogok gyakorolhatóságát a települési nemzetiségi önkormányzat mellett a települési székhelyű nemzetiségi egyesület is kezdeményezheti."
(3) A Nek. tv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a településen, a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint nemzetiséghez tartozó személyek élnek - az érintett nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzata, települési székhelyű nemzetiségi egyesülete kezdeményezésére - a képviselő-testület biztosíthatja az 5. § (5) és (6) bekezdése, valamint az (1)-(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogokat."
5. § A Nek. tv. 10. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének kijelölt tagja tanácskozási jogú állandó meghívottként a napirendi pontokhoz hozzászólhat."
6. § A Nek. tv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nemzetiséghez tartozó személy joga, hogy nemzetiséghez tartozását hivatalos statisztikai adatgyűjtés, valamint népszámlálás alkalmával önkéntesen és névtelenül megvallhassa."
7. § (1) A Nek. tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A nemzetiséghez tartozó gyermek - törvényes képviselője döntésétől függően - nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű vagy kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, vagy nemzetiségi nyelvoktató iskolai nevelésben-oktatásban, kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vagy roma nemzetiségi köznevelésben, illetve nemzetiségi kollégiumi nevelésben jogosult részt venni. A roma nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a gyermek törvényes képviselőjének igénye alapján az intézményfenntartó köteles biztosítani a romani és a beás nyelvek oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek esetében a gyermek törvényes képviselője e döntési jogát a gyermekkel közösen gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor."
(2) A Nek. tv. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást, - a roma nemzetiség esetében a (3) bekezdés szerinti igénynek megfelelően - ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó legalább nyolc (gyermek) tanuló törvényes képviselője a fenntartótól kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján megszervezhető. A fenntartó kevesebb jelentkező esetén is indíthat nemzetiségi osztályt, csoportot."
(3) A Nek. tv. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem kerül sor a nemzetiségi nevelés-oktatás egy településen belüli megszervezésére, a feladatellátásra köteles szerv tájékoztatja a nemzetiségi nevelésoktatás megszervezésére vonatkozó igényről az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amelynek kezdeményezésére a feladatellátásra köteles szerv megteremti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatást az országos nemzetiségi önkormányzat maga is megszervezheti. Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a nevelés-oktatás megszervezését nem vállalja, azt az érintett térség egyik területi, ennek hiányában a települési nemzetiségi önkormányzata is megszervezheti. Beiskolázást segítő kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelést a nemzetiségi nevelési-oktatási intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat szervezhet."
8. § A Nek. tv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. § (1) A nemzetiségi önkormányzat köznevelési intézményt, illetve szakképző intézményt alapíthat és tarthat fenn. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott
a) köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter,
b) szakképző intézmény vezetőjét a szakképzésért felelős miniszter
egyetértésével a fenntartó bízza meg. Az egyetértés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg.
(2) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
9. § A Nek. tv. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni, azzal, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, vagy
b) a köznevelési intézmény megszűnik."
10. § A Nek. tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után - betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel vagy átvétel és a beiratkozás a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet."
11. § A Nek. tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"31. § Az állam biztosítja, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyvek térítésmentesen rendelkezésre álljanak."
12. § A Nek. tv. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legfeljebb hat hónapon belül ingyenesen az átvevő vagyonkezelésébe kell adni mindaddig, amíg a kulturális közfeladatnak az átvevő részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik."
13. § A Nek. tv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"43. § A magyarországi kulturális örökség digitalizálása és archiválása során biztosítani kell a nemzetiségekkel kapcsolatos kulturális értékek digitalizálását és archiválását is. A digitalizálási és archiválási feladatok ellátásakor ki kell kérni az érintett nemzetiségi közösség országos önkormányzata által megjelölt szakmai szervezet, illetve szakértő véleményét."
14. § A Nek. tv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"56. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását abban az esetben kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását.
(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-ig tájékoztatja - a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon - a Nemzeti Választási Bizottságot.
(4) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz.
(5) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a huszonöt főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik."
15. § A Nek. tv. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad. Eredménytelen a választás, ha a kiosztott mandátumok száma nem éri el az 51. §-ban és az 52. §-ban meghatározott képviselői helyek számának több, mint felét."
16. § A Nek. tv. 75. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása megszűnik)
"c) a képviselők számának a testület működéséhez szükséges létszám alá csökkenése napján, a testület feloszlatása, feloszlásának kimondása miatti időközi választás napján."
17. § A Nek. tv. 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Egyes, a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatok ellátásának felügyeletére az országos nemzetiségi önkormányzat tanácsnokot választhat. A tanácsnok részére a közgyűlés - a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, a nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül - a bizottsági elnököt megillető tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg."
18. § A Nek. tv. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához szükséges (4) bekezdés szerinti döntés nem születik meg az ott meghatározott határidőben, a nemzetiségi önkormányzat a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezheti. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat."
19. § (1) A Nek. tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja, biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:)
"c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, valamint a testületi ülések jegyzőkönyvei esetében, továbbá a jegyzőkönyvek benyújtásában való közreműködés és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;"
(2) A Nek. tv. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat az erre vonatkozó írásbeli kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal, a területi önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan közigazgatási szerződésben megállapodik. A megállapodást szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül."
(3) A Nek. tv. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodásában rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt annak ülésén és azon kívül is a nemzetiségi önkormányzat működését érintően."
(4) A Nek. tv. 80. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a (2)-(4) bekezdés szerinti megállapodás megkötésére határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést tart a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási pert indíthat."
20. § (1) A Nek. tv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhatja meg."
(2) A Nek. tv. 81. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A nemzetiségi önkormányzat részére az (1) bekezdésben biztosított egyetértési joggal kapcsolatban, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.
(1b) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kérdéskörökben a nemzetiségi önkormányzat egyetértését nem kérték ki vagy nyilatkozatának tartalmát figyelmen kívül hagyták, a nemzetiségi önkormányzat - a határozatról való tudomásszerzést követő harminc napon belül - közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli."
(3) A Nek. tv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nemzetiségi intézmények esetében:
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó vezetőinek megbízására (vezetői megbízás visszavonására),
b) a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalói munkaszerződésének megkötéséhez (megszüntetéséhez)
- ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a megbízási, illetve munkáltatói jogot -, valamint a nemzetiséghez tartozók oktatási és kulturális önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiség önkormányzata egyetértésével, egyházi köznevelési intézmény vagy egyházi felsőoktatási intézmény esetében az adott nemzetiség önkormányzata véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni."
21. § A Nek. tv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"82. § (1) Ha a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére vizsgálja a rendeletet, és megteszi a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.
(2) Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi jogi személy az előírt egyetértés, vélemény hiányában valósítja meg közigazgatási cselekményét, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést megvizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát indítványozhatja. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.
(3) Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől vagy az egyéb módon történő tudomására jutásától számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell."
22. § A Nek. tv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"83. § Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok védelmében, különösen a helyi kollektív nyelvhasználat, az oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás tárgyában folyó hatósági eljárásokban az adott nemzetiség területileg illetékes települési nemzetiségi önkormányzatát, ennek hiányában területi, ennek hiányában országos önkormányzatát az - általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény által meghatározott rendben - ügyféli jogállás, e körben nyilatkozattételi és jogorvoslati jogosultság illeti meg."
23. § A Nek. tv. a következő 88/A. §-sal egészül ki:
"88/A. § A nemzetiségi önkormányzat működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat legalább az alábbiakról rendelkezik:
a) a nemzetiségi önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről, telephelyéről, elérhetőségéről;
b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;
c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről, nyelvhasználatáról;
d) a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;
e) a nyilvánosság biztosításáról;
f) a döntéshozatalról és a szavazás módjáról;
g) a nemzetiségi önkormányzat ülésének jegyzőkönyvéről, vezetésének nyelvéről, valamint fővárosi és megyei kormányhivatalnak való megküldéséről;
h) a közmeghallgatásról;
i) a nemzetiségi önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;
j) a nemzetiségi önkormányzat bizottságairól, működésük szabályairól;
k) a helyi önkormányzattal vagy annak szerveivel való kapcsolattartás módjáról."
24. § A Nek. tv. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"89. § A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni
a) a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint egynegyede (települési szint esetében legalább két képviselő),
b) a nemzetiségi önkormányzat bizottsága, vagy
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét és helyszínét, továbbá
d) a közigazgatási szerv megkeresésére, amennyiben az indítvány a nemzetiségi önkormányzat egyetértésének, véleményének vagy állásfoglalásának beszerzésére irányul."
25. § A Nek. tv. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"90. § Az ülést az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az elnökhelyettes, több elnökhelyettes esetén az elnök által írásban kijelölt elnökhelyettes gyakorolja. Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén, illetve kijelölt elnökhelyettes hiányában a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülések összehívásának és vezetésének módjáról."
26. § A Nek. tv. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"97. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete évente legalább egyszer, a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott rendben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
(2) A közmeghallgatás a képviselő-testület olyan ülése, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi nemzetiségi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(3) A képviselő-testület a közmeghallgatás időpontját legalább tizenöt nappal korábban - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - közzéteszi."
27. § (1) A Nek. tv. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik
a) a megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján,
b) a 87. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kiírt időközi választás napján,
c) választójogának elvesztésével,
d) összeférhetetlenségének kimondásával,
e) méltatlanság megállapításával,
f) a 103. § (2) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásával,
g) lemondással,
h) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatásával,
i) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlásával,
j) ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület, közgyűlés ülésén,
k) a képviselő halálával."
(2) A Nek. tv. 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés a)-f) és j) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi
a) az érintett képviselőnek,
b) a választási bizottságnak és
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak."
28. § A Nek. tv. 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben. Amennyiben a képviselő kilencven napon belül nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatása megszűnik."
29. § A Nek. tv. 104. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése három tagból vagy öt tagból álló bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelezően létrehozandó bizottsága a pénzügyi bizottság.
(2) A három tagból álló bizottság legalább egy képviselője a nemzetiségi önkormányzat képviselője, az öt tagból álló bizottság legalább két képviselője a nemzetiségi önkormányzat képviselője."
30. § A Nek. tv. 105. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ügy megtárgyalására nem kerül sor, a nemzetiségi önkormányzat - a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül - a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezheti. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási pert indíthat."
31. § (1) A Nek. tv. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). A nemzetiségi önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél, közgyűlésnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. A nemzetiségi önkormányzati képviselő a képviselői jogokat nem gyakorolhatja, amíg kötelezettségeit nem teljesíti. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet, közgyűlést és a fővárosi és megyei kormányhivatalt."
(2) A Nek. tv. 107. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság a nemzetiségi önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt."
32. § A Nek. tv. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés b) és e)-f) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg az elnöki megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi
a) az elnöknek,
b) a választási bizottságnak és
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak."
33. § A Nek. tv. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"115. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:
a) a nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás,
b) a saját kezdeményezésére más önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása, ideértve az átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatellátást,
c) a más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
d) a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különös tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira,
e) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzati vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével, feladatellátásával összefüggő, a nemzetiségi közösség kulturális autonómiája megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési jogok gyakorlása,
f) a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, a helyi nemzetiségi önkormányzat területén működő vallási közösségekkel,
g) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése,
h) közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében,
i) a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése.
(2) Az újonnan alakult helyi nemzetiségi önkormányzat helyett az (1) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott feladatokat az országos nemzetiségi önkormányzat látja el.
(3) Az újonnan alakult helyi nemzetiségi önkormányzat a megalakulását követő tíz évig intézményt nem alapíthat és nem vehet át."
34. § (1) A Nek. tv. 117. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:)
"e) az 56. § (1) bekezdése szerinti javaslat megtétele."
(2) A Nek. tv. 117. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat elláthatja továbbá a 116. § (1) bekezdésében felsorolt közfeladatokat, valamint az érintett miniszter engedélyével szociális ellátó intézmény alapítására és fenntartására jogosult."
35. § A Nek. tv. 119. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nemzetiségi kulturális és tudományos intézmények foglalkoztatottjainak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
36. § (1) A Nek. tv. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében, pályázat alapján, határozatlan időre, gazdaságtudományi, jogi, igazgatásszervezői, közigazgatási, államtudományi, vagy felsőoktatásban szerzett egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és közigazgatási szakvizsgával rendelkező, legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett hivatalvezetőt nevez ki az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal élére. Az érvényesen pályázó jelöltek közül a hivatalvezető személyére az elnök tesz javaslatot. Amennyiben az elnök egyik pályázót sem támogatja, új pályázatot kell kiírni."
(2) A Nek. tv. 123. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A hivatalvezető)
"f) a közgyűlés felé történő utólagos beszámolása mellett, az elnök megbízatása megszűnésének napjától az új elnök megválasztásának napjáig - az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása kivételével - kizárólag az országos nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyévi kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására jogosult."
37. § A Nek. tv. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, illetve a közgyűlés, a szabályszerűségéért pedig az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel."
38. § (1) A Nek. tv. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron következő általános vagy időközi választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat."
(2) A Nek. tv. 138. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az általános nemzetiségi önkormányzati választás eredményeképpen nem alakul új helyi nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatára száll át azzal, hogy azt kizárólag nemzetiségi célra lehet felhasználni. Ha a megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat a megszűnés időpontjában rendelkezik fennálló tartozással, akkor a tartozás a pozitív vagyonelemek mértékéig száll át az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatára. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzattal szemben a megszűnését követően kerül megállapításra követelés, akkor az leírható behajthatatlan követelésként."
39. § A Nek. tv. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az önkormányzat vagy a képviselő-testület, közgyűlés megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, közgyűlésnek. Ha a képviselők száma a működéshez szükséges létszám alá csökken vagy nem alakul új képviselő-testület, közgyűlés, az elszámolási kötelezettség a települési és területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal, országos nemzetiségi önkormányzat esetén az országos önkormányzati hivatal felé áll fenn."
40. § A Nek. tv. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő hatvan napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új elnöknek, vagy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az országos önkormányzati hivatal vezetőjének, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak."
41. § A Nek. tv. 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével - a központi költségvetésről szóló törvényben a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében megállapított,
a) az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,
b) a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,
c) az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények és média támogatását, és
d) a nemzetiségpolitikai tevékenység támogatását szolgáló előirányzatok évközi csökkentése."
42. § A Nek. tv. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"151. § (1) A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter:
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal javaslatára kezdeményezi a Kormánynál, hogy - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően - az alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést nyújtson be az Országgyűléshez,
b) előkészíti a nemzetiségek jogairól szóló jogszabályok tervezetét,
c) közreműködik a nemzetiségek jogait, a nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében,
d) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a nemzetiségi önkormányzatok és más nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást nyújt, nyújthat,
e) rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a nemzetiségi köznevelésben, szakképzésben részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek számára ösztöndíjat alapíthat.
(2) A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter - az (1) bekezdés e) pontjában foglalt ösztöndíj vonatkozásában - az ösztöndíjkérelem elbírálása, az ösztöndíj folyósításának és az egyéb jogszabályban meghatározott jogosultsági követelmények ellenőrzése céljából kezeli
a) a tanuló természetes személyazonosító és nemzetiséghez tartozásra vonatkozó különleges adatait,
b) a tanuló lakcím és kapcsolattartási adatait,
c) a tanuló adóazonosító jelét, tajszámát és OM-azonosítóját,
d) a tanuló oktatási intézményének adatait,
e) a tanuló vagy szülője, törvényes képviselője számlavezető pénzintézetének, kifizetési bankszámlájának adatait, valamint
f) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a tanuló szülője vagy törvényes képviselője azonosító és kapcsolattartási adatait.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésére kizárólag a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter jogosult.
(4) A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a kezelt adatokat - a számviteli törvényben meghatározott adatok kivételével - az adatkezelésre okot adó körülmény megszűnésétől számított 3 év elteltével törli."
43. § A Nek. tv. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"158. § Az 1-157. §, a 159-166. §, valamint az 1. és 2. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
44. § A Nek. tv. a következő 164. §-sal egészül ki:
"164. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépését megelőzően történt, a 25. § (6) bekezdése, illetve a 39. § (3) bekezdése szerinti feladatátvétel esetén, a Módtv2.-vel megállapított 25. § (6) bekezdése szerinti tulajdonátruházási szerződést, illetve a 39. § (3) bekezdése szerinti vagyonkezelői szerződést legkésőbb a Módtv2. hatálybalépését követő hat hónapon belül meg kell kötni."
45. § A Nek. tv. a következő 165. §-sal egészül ki:
"165. § A 115. § (2) és (3) bekezdését első alkalommal a Módtv2. hatálybalépését követő nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása eredményeként létrejövő új helyi nemzetiségi önkormányzatokra kell alkalmazni."
46. § A Nek. tv.
a) preambulumában az "Egyezségokmányára," szövegrész helyébe az "Egyezségokmányára, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és 3. cikkének (3) bekezdésére," szöveg,
b) 2. § 15. pontjában az "érdekképviseletét, vagy" szövegrész helyébe az "érdekképviseletét," szöveg,
c) 2. § 16. pontjában az "érdekképviseletét, vagy" szövegrész helyébe az "érdekképviseletét," szöveg,
d) 5. § (5) bekezdésében és 6. § (1) bekezdésében a "népszámlálás" szövegrész helyébe a "legutóbbi népszámlálás" szöveg,
e) 14. §-ában a "tartozóknak" szövegrész helyébe a "tartozó személyeknek" szöveg,
f) 42. § c) pontjában a "törvényeknek" szövegrész helyébe a "jogszabályoknak" szöveg,
g) 95. § (3) bekezdésében a "napon" szövegrész helyébe a "munkanapon" szöveg,
h) 105. § (1) bekezdésében a "helyi nemzetiségi" szövegrész helyébe a "nemzetiségi" szöveg,
i) 105. § (2) bekezdésében a "megyei nemzetiségi önkormányzat" szövegrész helyébe a "területi nemzetiségi önkormányzat" szöveg,
j) 105. § (3) bekezdésben a "közgyűlés bizottság" szövegrész helyébe a "közgyűlés, bizottság" szöveg,
k) 133. §-ában a "pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXV. törvény" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény" szöveg,
l) 2. melléklet A. Rész II. pont 4. és 7-8. alpontjában a "mindenkori képviselői alapdíj" szövegrész helyébe a "közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap" szöveg
lép.
47. § Hatályát veszti a Nek. tv.
d) 242. §-a.
48. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
49. § Az 1-42. §, a 44. §, a 45. §, a 46. § b)-l) pontja és a 47. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke