2020. évi XCII. törvény

egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

1. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A területi kamara elnökének, a területi kamara elnöksége tagjainak, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara választmánya tagjainak megválasztása során közjegyző csak közjegyzőre, közjegyzőhelyettes pedig csak közjegyzőhelyettesre szavazhat."

(2) A Kjtv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes - ha törvény eltérően nem rendelkezik - minden más önkormányzati tisztségre a (3) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül választhat és választható."

2. § A Kjtv. 34. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tartós helyettes kell kirendelni, ha

a közjegyzőnek nincs állandó helyettese - ideértve azt az esetet is, ha az állandó helyettesítése megszűnt - és)

"ba) a közjegyzőt a hivatalából felfüggesztették, vagy a felfüggesztés a törvény erejénél fogva bekövetkezett és erről a területi elnökség a közjegyző kérelme, vagy az országos elnök tájékoztatása alapján tudomást szerzett,"

3. § A Kjtv. a következő 79/A. §-sal egészül ki:

"79/A. § (1) A fegyelmi bíróság ügyrendje tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének - ideértve a közjegyző tagok kijelölésének -, a vizsgálóbiztosok beosztásának, továbbá az ügyelosztásnak a részletes szabályait, valamint az ügyviteli szabályokat.

(2) A fegyelmi bíróság ügyrendjét a fegyelmi bíróság maga állapítja meg. Az elsőfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a törvényszék elnöke és az országos elnök, a másodfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a Kúria elnöke és az országos elnök hagyja jóvá.

(3) Az elsőfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a törvényszék és az országos kamara honlapján, a másodfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a Kúria és az országos kamara honlapján közzé kell tenni.

(4) A fegyelmi bíróság minden év február 15-éig írásban tájékoztatja az országos elnököt, valamint az elsőfokú fegyelmi bíróság esetén a törvényszék, másodfokú fegyelmi bíróság esetén a Kúria elnökét arról, hogy előző évi működése megfelelt-e az ügyrendjében foglaltaknak. A tájékoztató tartalmazza az előző évben a fegyelmi bírósághoz érkezett, illetve ott befejezett, valamint folyamatban maradt ügyek számát, a fegyelmi bíróság által kiszabott büntetéseket, továbbá a fegyelmi bírósághoz érkezett kizárási kérelmek számát és jellegét.

(5) A fegyelmi bíróság éves tájékoztatóját az országos elnök az elsőfokú fegyelmi bíróság vonatkozásában a törvényszék elnökével, a másodfokú fegyelmi bíróság vonatkozásában a Kúria elnökével a tárgyévet követő év március 31-ig közösen vitatja meg és hagyja jóvá.

(6) Az elsőfokú fegyelmi bíróság jóváhagyott tájékoztatóját a törvényszék és az országos kamara honlapján, a másodfokú fegyelmi bíróság jóváhagyott tájékoztatóját a Kúria és az országos kamara honlapján közzé kell tenni."

4. § (1) A Kjtv. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyző. A fegyelmi tanács az elnökét a bíró tagok közül szótöbbséggel választja."

(2) A Kjtv. 80. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A fegyelmi bíróság 2-2 tanácsban működik, amelynek bíró tagjai állandóak. A fegyelmi tanács 2 bíró tagját a fegyelmi bíróság elnöke jelöli ki. A fegyelmi bíróság elnöke a fegyelmi tanácsoknak nem tagja. (2b) A fegyelmi tanács közjegyző tagjait a fegyelmi bíróság elnöke esetileg jelöli ki. A fegyelmi tanács közjegyző tagja az lehet, aki az eljárás alá vont személy székhelyétől eltérő székhelyen, illetve eltérő működési körzetben működik és megjelenésében nincs akadályozva."

5. § A Kjtv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"81. § Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el:

a) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll, ha pedig az említett eljárás során elmarasztalják, fegyelmi eljárásban viselt tisztsége megszűnik,

b) akire nézve a 4. §-ban meghatározott kizáró ok áll fenn,

c) az a közjegyző, akire nézve a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,

d) az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat,

e) a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként,

f) a fegyelmi bíró vizsgálóbiztosként,

g) aki a 69/A. § vagy a 69/B. § szerinti vizsgálat lefolytatásában részt vett."

6. § A Kjtv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § (1) A vizsgálóbiztos a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően - vagy ha a vizsgálóbiztos kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult - a fegyelmi bíróság elnöke másik vizsgálóbiztost jelöl ki.

(2) Ha a vizsgálóbiztos ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és a vizsgálóbiztos a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a fegyelmi tanács dönt. Ha a vizsgálóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke másik vizsgálóbiztost jelöl ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a vizsgálatot a beosztás szerinti vizsgálóbiztos folytatja le. Ha a fegyelmi bírósághoz kinevezett mindkét vizsgálóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, a Kúria elnöke más törvényszék mellett működő vizsgálóbiztost jelöl ki a vizsgálat lefolytatására.

(3) A fegyelmi tanács elnöke vagy bíró tagja a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően - vagy ha az érintett személy kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult - a fegyelmi bíróság elnöke az eljárás lefolytatására másik fegyelmi tanácsot jelöl ki.

(4) Ha a fegyelmi tanács elnöke vagy bíró tagja ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és az érintett személy a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a másik fegyelmi tanács dönt. Ha a fegyelmi tanács elnökével vagy bíró tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke a másik fegyelmi tanácsot jelöli ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárást a fegyelmi bíróság kizárási kérelemmel érintett fegyelmi tanácsa folytatja le. Ha a fegyelmi bírósághoz kinevezett mindkét tanács elnökével vagy bíró tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi eljárás lefolytatására a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.

(5) A fegyelmi bíróság közjegyző tagja a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően - vagy ha az érintett közjegyző tag kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult - a fegyelmi bíróság elnöke másik közjegyző tagot jelöl ki.

(6) Ha a fegyelmi bíróság közjegyző tagja ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és az érintett közjegyző tag a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a másik fegyelmi tanács dönt. Ha a fegyelmi bíróság közjegyző tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke másik közjegyző tagot jelöl ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárást az érintett fegyelmi tanács az eredeti összetételben folytatja le.

(7) A fegyelmi bíróság elnöke a Kúria elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően - vagy ha a fegyelmi bíróság elnöke kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult - a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.

(8) Ha a fegyelmi bíróság elnöke ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és a fegyelmi bíróság elnöke a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a Kúria elnöke dönt. Ha a fegyelmi bíróság elnökével szemben kizárási ok áll fenn, a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.

(9) Ha a Kúria mellett működő fegyelmi bíróság elnökével szemben áll fenn kizárási ok, akkor a Kúria ügyelosztás szerint soron következő fegyelmi tanácsa az ügyrend alapján soron következő közjegyző tagok közreműködésével jár el."

7. § A Kjtv. a következő 82/A. §-sal egészül ki:

"82/A. § (1) A fegyelmi bíróság azon tagja, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy aki ellen kizárási kérelmet terjesztettek elő, bejelentése, illetve a kizárási kérelem elintézéséig nem járhat el.

(2) A kizárás kérdésében az eljáró bíróság soron kívül határoz.

(3) A kizárás kérdésében hozott döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a fegyelmi határozat elleni fellebbezésben támadható."

8. § A Kjtv. "A fegyelmi eljárás megindítása" című alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:

"87/A. § A fegyelmi eljárás lefolytatása során az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit alkalmazni kell."

9. § A Kjtv. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen, valamennyi tag személyes jelenlétében történik."

10. § (1) A Kjtv. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt szolgálatból történő felfüggesztése a törvény erejénél fogva következik be, ha

a) közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését vagy olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el a büntetőeljárás során, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy

c) gondnokság alá helyezés iránti peres eljárásban a keresetlevelet vele közölték,

amely feltételek bekövetkezését az országos elnök ideiglenes intézkedésként állapítja meg. Az országos elnök határozatában megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés kezdő időpontját."

(2) A Kjtv. 104. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az elsőfokú fegyelmi bíróság ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt a szolgálatából

a) felfüggeszti, ha

aa) az eljárás alá vont személlyel szemben érdemtelenségi eljárás indult,

ab) az eljárás alá vont személlyel szemben alkalmatlansági eljárás indult,

b) felfüggesztheti, ha

ba) az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a) pontja alá nem tartozó bűncselekmény miatt büntetőeljárás - kivéve a magánvádas és a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,

bb) a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálattól való távoltartást indokolja."

(3) A Kjtv. 104. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, közjegyzőjelölttel szemben gondnokság alá helyezés iránti peres eljárás indul, akkor a gondnoksági perben eljáró bíróság a keresetlevélnek az alperes részére történő közléséről értesíti az országos elnököt."

(4) A Kjtv. 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az országos elnök - a (2) és a (2a) bekezdésben foglalt értesítés kivételével - a tudomására jutott információ ellenőrzése érdekében adatot igényelhet a bíróságtól, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerből arra vonatkozóan, hogy a közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt büntetőeljárás, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, továbbá gondnokság alá helyezés iránt indított eljárás hatálya alatt áll-e. Az országos elnök az így megismert személyes adatot a szolgálatból történő felfüggesztés fennállása feltételeinek megállapítása céljából, az ideiglenes intézkedés jogerős megszüntetéséig kezeli."

(5) A Kjtv. 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az ideiglenes intézkedést az országos elnök, illetve a fegyelmi bíróság megszünteti

a) büntetőeljárás esetén annak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a határozatnak az országos elnökhöz történt megérkezését követő 15 napon belül,

b) gondnokság alá helyezés iránti eljárás jogerős lezárását követően a határozat országos elnökhöz történt megérkezését követő 15 napon belül,

c) a fegyelmi eljárás jogerős lezárásával egyidejűleg."

(6) A Kjtv. 104. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Az országos elnök a felfüggesztés tárgyában a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül határoz, határozatát az eljárás alá vont személy és a miniszter részére haladéktalanul megküldi. Az országos elnök határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, az eljárás alá vont személy és a miniszter azt közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya nincs. Az országos elnök a határozatot a területi elnökségnek a végrehajtáshoz szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul megküldi."

(7) A Kjtv. 104. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek bekövetkezéséről az érintett közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles tájékoztatni az országos elnököt. A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt a felfüggesztés feltételének bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől a szolgálatból történő felfüggesztés (10) bekezdés szerinti szabályai szerint nem jogosult a tevékenységét folytatni. A felfüggesztés kezdő időpontját követően a felfüggesztés megszüntetéséig közokiratot nem készíthet, és valamennyi eljárási cselekménye hatálytalan. A felfüggesztés kezdő időpontjának a felfüggesztés feltételének bekövetkezéséről való tudomásszerzést kell tekinteni.

(10b) A (10a) bekezdésben foglaltak esetén a közjegyző köteles tartós helyettes kirendelését kérni a területi elnökségnél. Az országos elnök a tartós helyettes kirendelésének szükségességéről haladéktalanul tájékoztatja a területi elnökséget."

(8) A Kjtv. 104. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Ha a szolgálatból történő felfüggesztéssel érintett eljárás alá vont személy közjegyző

a) a felfüggesztésének kezdő időpontjától a tartós helyettes kirendeléséig, továbbá a tartós helyettes kirendelését követően a 36. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, az e jogviszonyával összefüggésben alkalmazásában állók nem végezhetnek közjegyzői, közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti, közjegyzői irodai ügyintézői, illetve ügyintézői tevékenységet;

b) az ügyiratait és hivatali bélyegzőit 8 napon belül köteles átadni a területi kamarának, illetve - ha a 166. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek az adott ügyirat tekintetében fennállnak - a közjegyzői levéltárnak;

c) a felfüggesztésének tényét és kezdő időpontját az országos kamara a honlapján közzéteszi."

11. § A Kjtv. 117. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A közjegyzői okiratra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni."

12. § A Kjtv. 139. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az aláírás és kézjegy valódisága tanúsításának a Pp. 325. § (1) bekezdés c) pontja szerinti joghatása kiváltásához a Pp. 325. § (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása szükséges."

13. § (1) A Kjtv. 182. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvénnyel megállapított 79/A. § (1) bekezdés szerinti ügyrendet 2020. augusztus 31-ig el kell fogadni azzal, hogy az ügyrend legkorábban 2020. szeptember 1-jén léphet hatályba. A 79/A. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatót első alkalommal a 2022. évben kell elfogadni."

(2) A Kjtv. 182. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvénnyel megállapított 79/A. §-t, 80. § (2)-(2b) bekezdést a 2020. szeptember 1. után megindult fegyelmi eljárásokra kell alkalmazni."

14. § A Kjtv. 80. § (3) bekezdésében a "végezheti" szövegrész helyébe a "végzi" szöveg lép.

15. § Hatályát veszti a Kjtv.

a) 104. § (4) bekezdése, valamint

b) 104. § (5) bekezdésében az "- a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -" szövegrész.

2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

16. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 16. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

(Végrehajtási lapot állít ki)

"o) a végrehajtó által kiállított - a kifogással megtámadott, jogerősen elbírált vagy a 34. § (8) bekezdésében foglalt feltételek szerinti -, a nem adóst fizetésre kötelező díjjegyzék alapján a végrehajtást foganatosító bíróság."

17. § A Vht. 18. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha)

"c) a követelés meghatározott cselekmény végrehajtása mellett pénzkövetelés végrehajtására is irányul."

18. § A Vht. a következő 18/B. §-sal egészül ki:

"18/B. § Ha az ingatlan közös tulajdonát - bírósági határozat, a bíróság által jóváhagyott egyezség vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján - árveréssel kell megszüntetni, a bíróság pénzkövetelés végrehajtására irányuló végrehajtható okiratot állít ki."

19. § (1) A Vht. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést - a 10. § c) és d) pontjában meghatározott végrehajtható okirat kivételével -elektronikus formátumban és úton megküldi a Kar hivatali szervének. A közjegyző a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést - a 10. § b) pontjában meghatározott végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradékot - a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus formátumban és úton a Kar hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést - a 10. § c) és d) pontjában meghatározott végrehajtható okiratok kivételével - közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetve székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek."

(2) A Vht. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyik adóstárssal szemben elrendelt, illetve elrendelésre kerülő végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel szemben kiállított végrehajtható okiratot is."

(3) A Vht. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A biztosítási intézkedés elrendelését követően a biztosítandó követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtás során kiállított végrehajtható okiratot az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes, biztosítási intézkedést foganatosító végrehajtó részére kell megküldeni."

20. § A Vht. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem minősül e § szerinti megkeresésnek ingóság, valamint ingatlan vonatkozásában az árverési hirdetmény közzétételéhez szükséges fényképfelvétel készítésére irányuló megkeresés."

21. § A Vht. 34. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a végrehajtó díjjegyzékével szemben a nem adós fizetésre kötelezett határidőben végrehajtási kifogást nem terjesztett elő, részére a díjjegyzéket végrehajtói kézbesítés útján is kézbesíteni kell."

22. § A Vht. 52. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A végrehajtás szünetel, ha)

"b) a végrehajtást kérő vagy az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszűnt, és a jogutód vagy az ellenérdekű fél nem kérte a jogutódlás megállapítását,

c) a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködési kötelezettségének nem tett eleget,"

23. § A Vht. 132/D. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A végrehajtó az árverési hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában teszi közzé; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a hirdetmény közzétételétől a licitnapló lezárásáig (a továbbiakban: közzétételi időtartam) történő közzétételhez fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára. Ha az árverés szakaszainak befejezését megelőző hatvan percen belül nem volt elérhető az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a felhasználók számára, az érintett szakasz időtartama hatvan perccel automatikusan meghosszabbodik.

(2) Az árverési hirdetmény a 120. §-ban foglaltak mellett az árverési előleg összegét, az árverés szakaszait és azok időtartamát, illetve az egyes szakaszokhoz tartozó legalacsonyabb vételár összegét, valamint a vételi ajánlat megtételének módját, és a végrehajtói letéti számla számát tartalmazza. Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában a hirdetmény mellett közzé kell tenni az ingóságnak a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását és a 132/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingóságról készült képfelvételt."

24. § A Vht. 132/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ingóárverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart."

25. § A Vht. 132/F. §-a a következő (6a)-(6e) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az árverés első szakasza az árverési hirdetmény közzétételét követő 15. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Az első szakaszban legalább a kikiáltási ár 75%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha az első szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés első szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az első szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(6b) Ha az árverés első szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A második szakaszban legalább a kikiáltási ár 50%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha a második szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés második szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a második szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(6c) Ha az árverés második szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 45. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A harmadik szakaszban legalább a kikiáltási ár 25%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha a harmadik szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés harmadik szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a harmadik szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(6d) Ha az árverés harmadik szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A negyedik szakaszban legalább a kikiáltási ár 1%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha az árverés utolsó szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az utolsó szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(6e) Az ingóárverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, amelyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára."

26. § A Vht. 132/G. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg a (3) bekezdésben foglaltak szerint, második árverést kell tartani. Ezen árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a (3) bekezdés alapján elvesztett előleget."

27. § A Vht. 132/G. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a 103/D. § alapján lefoglalt ingóságoknak mint egésznek az árverése azért sikertelen, mert a licitnaplóban nem tettek közzé vételi ajánlatot, az ingóságokat árverésen egyenként kell értékesíteni."

28. § A Vht. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az ingóságot nem sikerült árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el."

29. § A Vht. 145/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"145/B. § (1) Az ingatlanárverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart.

(2) Az árverés első szakasza az árverési hirdetmény közzétételét követő 20. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha az első szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés első szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az első szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(3) Ha az árverés első szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 40. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha a második szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés második szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a második szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(4) Ha az árverés második szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha az árverés harmadik szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a harmadik szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(5) Az ingatlanárverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, amelyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára."

30. § A Vht. 145/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer akkor nem teszi közzé az árveréshez tartozó licitnaplóban, ha az nem éri el a kikiáltási ár 147. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott mértékét, vagy nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot."

31. § A Vht. 147. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az ingatlanra - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az árverés

a) első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,

b) második szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,

c) harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár felének

megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

(3) Lakóingatlanra az árverés

a) első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,

b) második szakaszában legalább a kikiáltási ár 80%-ának,

c) harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,

d) mindhárom szakaszában fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási ár 100%-ának

megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt."

32. § A Vht. 149. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedését követően a vételár megfizetésére vonatkozó végrehajtói felhívás kézbesítésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti."

33. § A Vht. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A végrehajtó az árverés befejezését követő 8 napon belül felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti."

34. § A Vht. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg, második árverést kell tartani. Ezen árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával ki kell tűzni azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Az elektronikus árverési rendszer a második árverés kitűzésével egyidejűleg automatikusan törli az ingatlan 155. § (2) bekezdése szerint közzétett adatait az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából."

35. § A Vht. 157. §-át követő alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"A folyamatos árverezés iránti hirdetmény közzététele"

36. § (1) A Vht. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a 155. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján az első árverés sikertelen volt, vagy ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, a végrehajtó a sikertelen árverést követő 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetmény a 143. § (1) bekezdés a)-h) és j) pontjában foglalt adatokat tartalmazza."

(2) A Vht. 159. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A vételi ajánlat megtételét követő 15 napon belül a végrehajtó az első árverésre vonatkozó szabályok szerint intézkedik az újabb árverés kitűzése iránt.

(5) Ha az újabb árverés kitűzését a végrehajtást kérő kérte, a végrehajtó 15 napon belül intézkedik az első árverésre vonatkozó szabályok szerint az árverés kitűzése iránt."

37. § A Vht. 164. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A végrehajtás során befolyt összegből az ügygazda végrehajtót illeti meg a tevékenységéért járó 254. § szerinti díj, költségtérítés és behajtási jutalék."

38. § A Vht. 165. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén - ide nem értve a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelést - a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint; a tartásdíj ezt meghaladó része, valamint a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelés az egyéb követelések között elégíthető ki."

39. § A Vht. 182. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 60 napig köteles tárolni, ezt követően megszünteti az ingóságok további őrzését, és az ingóságok megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik."

40. § A Vht. 230. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A végrehajtói tevékenység vizsgálatának és ellenőrzésének eredményéről a minisztert soron kívül, de legkésőbb az ellenőrzési jelentés keltétől számított 45 napon belül tájékoztatni kell."

41. § (1) A Vht. 233. § (2) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)

(akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,)

"be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,"

(2) A Vht. 233. § (2) bekezdés b) pontja a következő bf) és bg) alponttal egészül ki:

(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)

(akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,)

"bf) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

bg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,"

(3) A Vht. 233. § (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)

"j) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,

k) akinek a végrehajtói szolgálati jogviszonya a 239. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján szűnt meg, a megszűnést követő 10 évig."

42. § A Vht. 234/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"234/A. § (1) A miniszter a végrehajtó által előterjesztett kérelem alapján határozatlan időre megállapítja a szolgálat folyamatosságát,

a) ha a kinevezését követően a végrehajtót nem sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, vagy

b) ha a kinevezését követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, amelyek közül legfeljebb egy volt súlyosabb figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál és a kérelem előterjesztését követően a Kar hivatali szerve által - a Kormány rendeletében meghatározott, a végrehajtó működésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint - lefolytatott átfogó ellenőrzés során fegyelmi eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény nem került megállapításra.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet legkorábban a kinevezés lejártát megelőző 180. napon, de legkésőbb a kinevezés lejártát megelőző 90. napon terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3) A Kar hivatali szerve a végrehajtó kinevezésének lejártát megelőző egy éven belül tájékoztatja a végrehajtót a kinevezése lejártának időpontjáról és a (2) bekezdésben foglaltakról."

43. § (1) A Vht. 239/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hatósági ellenőrzés céljából a Kar hivatali szerve adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, amely alapján megállapítható a végrehajtóval szembeni 233. § (2) bekezdés a)-d), i) vagy j) pontjában meghatározott körülmény fennállása. Az adatigénylést a Kar hivatali szerve minden félévet követően valamennyi végrehajtóval szemben lefolytatja, és ennek eredményéről a Kar hivatali szerve félévente utólag, a tárgyfélévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a minisztert."

(2) A Vht. 239/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés szerinti adatigénylést a Kar hivatali szerve a tudomására jutott információ ellenőrzése érdekében eltérő időpontban is lefolytathatja; ennek eredményéről a Kar hivatali szerve az adat megérkezését követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a minisztert."

(3) A Vht. 239/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) és (2a) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kar hivatali szerve, valamint a miniszter abból a célból, hogy az esetlegesen fennálló kinevezési akadályról és jogviszony megszüntetési, illetve felfüggesztési okról tudomást szerezzen,

a) a végrehajtói kinevezésről meghozott döntésig, vagy

b) a végrehajtói kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének, illetve felfüggesztésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig

kezeli."

44. § A Vht. a következő 239/B. §-sal egészül ki:

"239/B. § (1) A Kar hivatali szervének vezetője a 239/A. § (2) és (2a) bekezdése alapján tudomására jutott adatok alapján megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés, valamint a névjegyzékből történő törlés feltételeinek bekövetkeztét, ha a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(2) A Kar hivatali szervének vezetője az (1) bekezdés szerinti megállapítása alapján

a) a végrehajtót felfüggesztheti, valamint a végrehajtó-helyettest és a végrehajtójelöltet a névjegyzékből törölheti, ha az olyan közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt, amely 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett,

b) azonnali hatállyal felfüggeszti a végrehajtót, valamint törli a névjegyzékből a végrehajtó-helyettest és a végrehajtójelöltet, ha az olyan közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt, amely 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett.

(3) A Kar hivatali szervének vezetője a szolgálatból történő felfüggesztés feltételei bekövetkeztének megállapításáról, valamint a felfüggesztésről soron kívül, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatja a minisztert.

(4) A felfüggesztés a (2) bekezdés szerinti büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.

(5) A felfüggesztést követően a Kar hivatali szervének vezetője soron kívül azzal a rendelkezéssel keresi meg a végrehajtó letéti számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a letéti számláról a számlavezető a végrehajtó rendelkezésére ne teljesítsen kifizetést."

45. § A Vht. 241. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket; az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt azonban hagyományos ingóárverést nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet, valamint ingatlan birtokbaadását és meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja.

(5) Végrehajtói kézbesítést a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtójelölti kézbesítési vizsgát letette."

46. § A Vht. 249. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kar tagjai a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek. A végrehajtó a kinevezése napján, a végrehajtó-helyettes a végrehajtó-helyettesi névjegyzékbe történő felvétele napján, a végrehajtójelölt a végrehajtójelölti névjegyzékbe történő felvétele napján válik a Kar tagjává."

47. § A Vht. 250. § (2) bekezdése a következő 36. és 37. ponttal egészül ki:

(A Kar jogai és feladatai különösen:)

"36. megállapítja a végrehajtó esetén a szolgálatból történő felfüggesztés, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt esetén a névjegyzékből történő törlés fennállásának feltételeit;

37. a 36. pont szerinti feltételek fennállása esetén felfüggeszti a végrehajtót."

48. § (1) A Vht. 252. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Tisztségviselőnek a Kar végrehajtó tagja választható. A tisztségviselők választása titkos szavazással történik, megbízatásuk 4 évre szól, legfeljebb kétszer választhatók újra."

(2) A Vht. 252. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A közgyűlés a tisztségviselőket bármikor indokolás nélkül a Kar végrehajtó tagjai 2/3-ának egyetértésével visszahívhatja."

49. § A Vht. 254. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A végrehajtási eljárás (4) bekezdés szerinti eredményességének, vagy részbeni eredményességének minősül, ha a végrehajtást kérő a követelését elengedi.

(4b) Nem minősül a (4a) bekezdés szerinti elengedésnek, ha a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi intézmény végrehajtást kérő aláírásra jogosult képviselője büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az elengedett követelés összegéről."

50. § (1) A Vht. 267. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) a jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás,

d) a kari tisztségtől való megfosztás,

e) 20 000 000 forintig terjedő pénzbírság,

f) hivatalvesztés.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtó-helyettessel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) 2 000 000 forintig terjedő pénzbírság,

d) törlés a Kar által vezetett névjegyzékből."

(2) A Vht. 267. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtójelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) 500 000 forintig terjedő pénzbírság,

d) törlés a Kar által vezetett névjegyzékből."

51. § A Vht. 269. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Kar hivatali szervének vezetője esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti tudomásra jutás időpontja az ellenőrzési jelentés keltének napja."

52. § A Vht. a következő 271/A. §-sal egészül ki:

"271/A. § (1) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 6 végrehajtót szakülnöknek választ meg. A szakülnök a feladatát személyesen látja el.

(2) Szakülnöknek azt a végrehajtót lehet megválasztani, aki egyetemi jogi végzettséggel, jogi szakvizsgával és legalább 1 éves végrehajtói gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 275. § szerinti valamely kizáró ok.

(3) A fegyelmi eljárásban a fegyelmi bírákat és a szakülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik.

(4) A szakülnöki tisztség megszűnik

a) a megválasztás időtartamának lejártával,

b) a végrehajtói szolgálat megszűnésével,

c) a szakülnöki tisztségről való lemondással, vagy

d) ha a fegyelmi bíróság a szakülnököt kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt - titkos szavazással, a fegyelmi bíróság tagjai legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta."

53. § A Vht. 274. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"274. § (1) A fegyelmi ügyben elsőfokon az elsőfokú fegyelmi bíróság, másodfokon a másodfokú fegyelmi bíróság fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.

(2) Az elsőfokú fegyelmi bíróság 1 fegyelmi bíróból mint elnökből és 2 szakülnökből álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti. A másodfokú fegyelmi bíróság 3 fegyelmi bíróból álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti.

(3) A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végzi.

(4) A fegyelmi bíróság bírái, szakülnökei és vizsgálóbiztosai e feladatukat ítélkezési, igazgatási, illetve végrehajtói, kari munkájuk mellett látják el, és fegyelmi bírósági tevékenységükkel arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a szakülnökök és vizsgálóbiztosok esetében pedig a Kar hivatali szerve határozza meg.

(5) A fegyelmi bíróság megállapítja ügyrendjét, amelyet az Országos Bírói Tanács hagy jóvá és tesz közzé a bíróságok központi internetes honlapján. A jóváhagyott ügyrendet a Kar hivatali szerve is közzéteszi a Kar internetes honlapján. A fegyelmi bíróság ügyrendje tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének - ideértve a végrehajtó szakülnökök kijelölésének -, a vizsgálóbiztosok beosztásának, továbbá az ügyelosztásnak a részletes szabályait, valamint az ügyviteli szabályokat."

54. § A Vht. 278. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a Kar hivatali szervének a 239/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzése során adat merül fel arra nézve, hogy a 225. § (1) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt személy a bűnügyi nyilvántartásban szerepel, de az a 239. § (3) bekezdés b) pontja szerint a végrehajtói szolgálat megszűnését nem eredményezi, úgy a Kar hivatali szervének vezetője a tudomására jutásától számított 45 napon belül fegyelmi feljelentést tesz."

55. § A Vht. 285. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendeli el, ha a határozat végrehajtásának elmaradása a felek és egyéb érdekeltek jogai, jogos érdekei vagy a végrehajtókba vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a határozat végrehajtásából fakadó egyéni érdeksérelmet."

56. § A Vht. 287. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fellebbezés benyújtásának a fegyelmi határozat hatályosulására halasztó hatálya van, kivéve, ha a fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendelte el."

57. § A Vht. 289. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A másodfokú fegyelmi tanács határozatában az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályában fenntartja, vagy a jogsértő, illetve az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértéssel meghozott elsőfokú fegyelmi határozatot megsemmisíti és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra, vagy az eljárás megszüntetésére utasítja.

(3) A másodfokú fegyelmi tanács határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye."

58. § A Vht. 296. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fegyelmi bíróság a pénzbírság megfizetéséről tájékoztatja a Kar hivatali szervét."

59. § A Vht. 300/A. §-a a következő 5. és 6. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"5. kilakoltatás: az ingatlan olyan birtokba adása vagy kiürítése, amelynél rendőri intézkedésre kerül sor;

6. ügygazda végrehajtó: az a végrehajtó, akinél a végrehajtás elrendelését követően a végrehajtás megindult."

60. § A Vht. a következő 304/G. §-sal egészül ki:

"304/G. § (1) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.11.) megállapított 233. § (2) bekezdés b) pont be) és bf) alpontot, valamint j) és k) pontot a módosítás hatálybalépését követően kiírt pályázatok esetében kell alkalmazni.

(2) A Módtv.11.-gyel megállapított 252. § (6) bekezdést a Módtv.11. hatálybalépése napján elnökségi tagi tisztséget betöltő tisztségviselőkre is alkalmazni kell azzal, hogy a Kar következő elnökségének megválasztásakor az újraválaszthatóságot korlátozó rendelkezés alkalmazása során a kamarai elnökségi tisztségviselést is figyelembe kell venni mint az újraválaszthatóságot korlátozó körülményt, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) hatálybalépése után keletkezett, a miniszter által jóváhagyott ideiglenes választási szabályzat alapján egy évet el nem érő megválasztott kamarai tisztségviselés kivételével.

(3) A Módtv.11.-gyel megállapított 271. § (1) bekezdést, 271/A. §-t, 272. § (1) bekezdést, 273. § (1) és (2) bekezdést, 274. §-t, 275. § (1) bekezdést, 276. § (2) bekezdést, 282. § (2) bekezdést, 283. § (1) bekezdést, 284. § (3) bekezdést, 285. § (2b) bekezdést, 287. § (1) és (3) bekezdést, valamint 289. § (2) és (3) bekezdést a Módtv.11. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtói fegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) A Módtv.11.-gyel megállapított 124. § (3) bekezdést, 127/A. § (3) bekezdést, 132/B. § (1) bekezdés a) pontot, 132/D. § (1) és (2) bekezdést, 132/F. § (3), (6) és (6a)-(6e) bekezdést, 132/G. § (3), (6) és (6a) bekezdést, 134. § (1), (2) és (3) bekezdést, 135. § (1) bekezdést, 139. § (2) bekezdést, 145/B. §-t, 145/C. § (3) bekezdést, 147. § (2) és (3) bekezdést, 156. § (1) bekezdést, 158. §-t, 159. § (1), (4), (5), (6) és (8) bekezdést, valamint 160. § (2) bekezdést 2021. január 1-jét követően kitűzött árverések esetén kell alkalmazni.

(5) A Módtv.11.-gyel megállapított 171. § (4) bekezdést a Módtv.11. hatálybalépését követően benyújtott végrehajtási kifogások esetén kell alkalmazni."

61. § A Vht. 306/L. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, ha a felsőoktatási intézmény által kiállított (3) bekezdés szerinti igazolásból az állapítható meg, hogy 2022. december 31. napjáig az egyetemi jogi végzettséget igazoló oklevelet nem tudja megszerezni.

(8) A (7) bekezdésben foglaltak esetén a végrehajtó szolgálata megszűnik."

62. § A Vht. 306/M. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettes a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, ha a felsőoktatási intézmény által kiállított (3) bekezdés szerinti igazolásból az állapítható meg, hogy 2027. december 31. napjáig az egyetemi jogi végzettséget igazoló oklevelet nem tudja megszerezni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak esetén a Kar hivatali szerve törli az önálló bírósági végrehajtó-helyettest az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből."

63. § A Vht.

1. 32. § (2) bekezdésében a "végrehajtható okiratot" szövegrész helyébe a "végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést" szöveg,

2. 33. § (1) bekezdésében az "a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (a továbbiakban: ügygazda végrehajtó)" szövegrész helyébe az "az ügygazda végrehajtó" szöveg,

3. 33. § (1a) bekezdésében, a 48. § (6) bekezdésében, a 154/A. § (12) és (13) bekezdésében, valamint a 204/H. § (1) bekezdés d) pontjában az "ingatlan kiürítése" szövegrész helyébe az "ingatlan birtokba adása" szöveg,

4. 33. § (2) bekezdésében a "foganatosítja" szövegrész helyébe a "30 napon belül foganatosítja" szöveg,

5. 124. § (3) bekezdésében a "35%-áig" szövegrész helyébe az "1%-áig" szöveg,

6. 127/A. § (3) bekezdésében a "35%-ára" szövegrész helyébe az "1%-ára" szöveg,

7. 132/B. § (1) bekezdés a) pontjában az "a 100 ezer" szövegrész helyébe az "az 50 ezer" szöveg,

8. 132/F. § (3) bekezdésében a "35%-át" szövegrész helyébe a "(6a)-(6e) bekezdésben meghatározott mértékét" szöveg,

9. 132/G. § (3) bekezdésében a "követően" szövegrészek helyébe a "követő 15 napon belül" szöveg,

10. 134. § (1), (2) és (3) bekezdésében a "35%-ának" szövegrész helyébe az "1%-ának" szöveg,

11. 134. § (2) bekezdésében a "35%-át" szövegrész helyébe az "1%-át" szöveg,

12. 139. § (2) bekezdésében az "értékesítése" szövegrész helyébe a "becsértékének megállapítása" szöveg,

13. 140. § (8) bekezdésében a "három" szövegrész helyébe a "két" szöveg,

14. 154/A. § (10) bekezdésében és a 154/B. § (1) bekezdésében az "ingatlan kiürítését" szövegrész helyébe az "ingatlan birtokba adását" szöveg,

15. 154/A. § (11) bekezdésében az "ingatlan kiürítésére" szövegrész helyébe az "ingatlan birtokba adására" szöveg, valamint a "lakóingatlan kiürítésére" szövegrész helyébe a "lakóingatlan birtokba adására" szöveg,

16. 155. § (1) bekezdés c) pontjában az "az árveréstől számított 15 napon" szövegrész helyébe az "a 149. § (1) bekezdésében foglalt határidőn" szöveg,

17. 159. § (6) bekezdésében és 160. § (2) bekezdésében az "a második árverés" szövegrész helyébe az "az első árverés" szöveg,

18. 159. § (8) bekezdésében a "vételi ajánlat" szövegrész helyébe a "vételi ajánlat az árverés mindhárom szakaszában" szöveg,

19. 171. § (4) bekezdésében a "megváltoztatja" szövegrész helyébe a "megsemmisíti, vagy - ha arra minden adat rendelkezésre áll - megváltoztatja" szöveg,

20. 190. § (1) bekezdésében az "a végrehajtónak" szövegrész helyébe az "elektronikus úton a Kar hivatali szervének" szöveg,

21. 204/C. § (3) bekezdésében az "ingatlan kiürítésével" szövegrész helyébe az "ingatlan birtokba adásával" szöveg,

22. 234/B. §-ában az "a)-d) és i) pontjában" szövegrészek helyébe az "a)-d), i) és j) pontjában" szöveg,

23. 239. § (3) bekezdés b) pontjában a "b)-d) vagy i) pontjában" szövegrész helyébe a "b) pont ba)-bd), bg) alpontjában, c), d) vagy i) pontjában" szöveg,

24. 239/A. § (1) és (3) bekezdésében az "a)-d) vagy i) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-d), i) vagy j) pontjában" szöveg,

25. 240/D. § (1) bekezdésében az "árverési jegyzőkönyvet nem készíthet és" szövegrész helyébe az "árverési jegyzőkönyvet nem készíthet, valamint ingatlan birtokbaadását és" szöveg,

26. 240/F. § (4) bekezdésében az "a)-d) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-d), i) és j) pontjában" szöveg,

27. 241. § (2) bekezdés c) pontjában az "a)-d) és i) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-d), i) és j) pontjában" szöveg,

28. 250. § (4) bekezdés a) pontjában a "vizsgálóbiztosait" szövegrész helyébe a "szakülnökeit és vizsgálóbiztosait" szöveg,

29. 250/A. § (1) bekezdésében a "tagjairól és a végrehajtójelöltekről" szövegrész helyébe a "tagjairól" szöveg,

30. 252. § (1) bekezdésében a "Kar tagjainak" szövegrész helyébe a "Kar végrehajtó tagjainak" szöveg,

31. 267. § (3) bekezdésében az "illetve a (2) bekezdés e) pontjában" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (2a) bekezdés c) pontjában" szöveg,

32. 267. § (5) bekezdésében az "(1) és (2) bekezdés e) pontjában" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés e) pontjában, a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (2a) bekezdés c) pontjában" szöveg,

33. 267/A. § (1) bekezdésében a "267. § (1) és (2) bekezdésének f) pontjában" szövegrész helyébe a "267. § (1) bekezdés f) pontjában, (2) bekezdés d) pontjában, illetve (2a) bekezdés d) pontjában" szöveg,

34. 271. § (1) bekezdésében a "bírósághoz 20" szövegrész helyébe a "bírósághoz legalább 10" szöveg, a "3 végrehajtót" szövegrész helyébe a "10 végrehajtót" szöveg,

35. 272. § (1) bekezdésében az "elsőfokú fegyelmi bíróságra 30" szövegrész helyébe az "elsőfokú fegyelmi bíróságra legalább 10" szöveg,

36. 273. § (1) bekezdésében a "fegyelmi bíró és vizsgálóbiztos" szövegrész helyébe a "fegyelmi bíró, szakülnök és vizsgálóbiztos" szöveg,

37. 273. § (2) bekezdésében a "fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos" szövegrész helyébe a "fegyelmi bíró, szakülnök, vizsgálóbiztos" szöveg,

38. 275. § (1) bekezdésében a "Fegyelmi bíróként, illetőleg vizsgálóbiztosként" szövegrész helyébe a "Fegyelmi bíróként, szakülnökként, illetve vizsgálóbiztosként" szöveg,

39. 275. § (1) bekezdés a) pontjában a "fegyelmi bírói, illetve vizsgálóbiztosi" szövegrész helyébe a "fegyelmi bírói, szakülnöki, illetve vizsgálóbiztosi" szöveg,

40. 276. § (2) bekezdésében a "fegyelmi tanács" szövegrész helyébe a "fegyelmi bíróságnak egy másik fegyelmi tanácsa" szöveg,

41. 282. § (2) bekezdésében, 283. § (1) bekezdésében, valamint 284. § (3) bekezdésében az "előadó bíró" szövegrész helyébe az "előadó szakülnök" szöveg,

42. 282. § (2) bekezdésében a "kijelölt bíró" szövegrész helyébe a "kijelölt szakülnök" szöveg,

43. 287. § (1) bekezdésében a "halasztó hatályú fellebbezést" szövegrész helyébe a "jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést" szöveg

44. 306/G. §-ában az "a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.)" szövegrész helyébe az "a Módtv.3." szöveg

lép.

64. § Hatályát veszti a Vht. 158. §-a.

3. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

65. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Azon igazságügyi alkalmazott esetében, akinek az illetménye az Mt. alapján került megállapításra, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés helyett kétévi időtartamra illetményemelés elmaradása, az (1) bekezdés c) pontjában foglalt fegyelmi büntetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni. Az illetménycsökkentés mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet."

66. § Az Iasz.

a) 11. § (5) bekezdés a) pont ad) alpontjában a "kiszabott" szövegrész helyébe a "kiszabott elzárás," szöveg,

b) 11. § (5) bekezdés a) pont ah) alpontjában a "kiszabott" szövegrész helyébe a "kiszabott elzárás vagy" szöveg

lép.

4. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

67. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 59. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogatás nyilvántartása a következő adatokat is tartalmazza:)

"b) a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj, illetve ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének (a továbbiakban: eljárási előleg) összege,"

68. § (1) A Jst. 62. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére)

"b) ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, a pártfogó ügyvéd részére eljárási előleget állapít meg;

c) ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, a pártfogó ügyvéd részére pártfogó ügyvédi díjelőleget állapít meg;"

(2) A Jst. 62. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére)

"d) ha a pártfogó ügyvédi díj viselésére nem az állam köteles, kötelezi a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles perbeli ellenfelet a díj pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére, levonva belőle a (4) bekezdés szerinti pártfogó ügyvédi díjelőleg összegét."

69. § A Jst. VI. Fejezete a következő 62/A. §-sal egészül ki:

"62/A. § (1) A határon átnyúló tartási ügyekben a pártfogó ügyvéd az eljárási előleg megállapítása iránti kérelmét a végrehajtás elrendelését követő 60 napon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a végrehajtás elrendeléséről szóló tájékoztatást 60 napon belül vette kézhez. Ha a határon átnyúló tartási ügyben a végrehajtás elrendeléséig több pártfogó ügyvéd járt el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására az eljárási előleg megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő.

(2) Az eljárási előleg megállapítására irányuló eljárásról a felet értesíteni nem kell.

(3) Az eljárási előleg megállapításáról rendelkező határozat véglegessé válását követően a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik az eljárási előleg kifizetése iránt; az eljárási előleg kifizetése a célelőirányzat terhére történik.

(4) A jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére kötelező határozatában az eljárási előleg visszatérítéséről is rendelkezik a pártfogó ügyvédi díj visszafizetésére kötelezett fél terhére."

70. § A Jst. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szolgáltatási szerződés módosítása elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezhető. Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni."

71. § A Jst. 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi tevékenységének végzését lehetetlenné teszi. A jogi segítő a szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatát elektronikus kapcsolattartás útján nyújtja be a jogi segítségnyújtó szolgálatnak. Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

72. § A Jst. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"71/A. § (1) A névjegyzékbe vétel a jogi segítségnyújtó szolgálatnál, a szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlap elektronikus kapcsolattartás útján való benyújtásával kérhető. Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező által benyújtott szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlap valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak beérkezését követő nyolc napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A jogi segítségnyújtó szolgálat a névjegyzékbe vételről a jogi segítőt a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti."

73. § A Jst.

a) 63. § (10) bekezdés b) pontjában az "a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének (a továbbiakban: eljárási előleg)" szövegrész helyébe az "az eljárási előleg" szöveg,

b) 66. § (1) bekezdésében a "visszaküldő" szövegrész helyébe a "benyújtó" szöveg,

c) 69. § (4) bekezdésében a "lát" szövegrész helyébe az "ügyben lát" szöveg

lép.

74. § Hatályát veszti a Jst.

a) 63/A. § (1) bekezdése,

b) 63/A. § (4) bekezdése,

c) 68. § (2) bekezdésében az " , amennyiben rendelkezik a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai feltételekkel" szövegrész.

5. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

75. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint - a bíróságok és a választottbíróságok kivételével - a jogvitát elbíráló szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős, végleges vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét."

76. § Az Ütv. 34. § (3) bekezdésében az "eljárásokban" szövegrész helyébe az "eljárásban, közigazgatási perben, illetve az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban" szöveg lép.

6. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

77. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A rendkívüli lemondást indokolni kell; az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. A rendkívüli lemondás okának valóságát és okszerűségét az ügyésznek kell bizonyítania."

78. § (1) Az Üjt. 84. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az ügyésszel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)

"e) két fizetési fokozattal való visszavetés;

f) alacsonyabb munkakörbe helyezés, illetve vezetői tisztségből való felmentés;"

(2) Az Üjt. 84. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ügyésszel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)

"g) hivatalvesztés."

79. § Az Üjt. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi eljárást hatvan nap alatt kell lefolytatni. A fegyelmi jogkör gyakorlója a határidőt a fegyelmi biztos javaslatára egy alkalommal harminc nappal meghosszabbíthatja."

80. § Az Üjt. 137. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni a 154. § (1), (3) és (4) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban és a szakirányú végzettségnek megfelelő tevékenységgel eltöltött időt."

81. § Az Üjt. 148. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelősségre vonására e törvénynek az ügyész fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályai alkalmazandók a következő eltérésekkel:)

"c) kiemelt munkakörben foglalkoztatott tisztviselő esetében az egy, illetve két fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés helyett a kiemelt munkakörré minősítés visszavonása fegyelmi büntetés szabható ki. Fizikai alkalmazott esetében az egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra alapilletmény-csökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni, a csökkentés mértéke az alapilletmény öt százalékáig terjedhet;"

82. § (1) Az Üjt. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Üjt. 7. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

83. § (1) Az Üjt.

a) 34. § k) pontjában a "(4)-(5)" szövegrész helyébe az "(5) és (6)" szöveg,

b) 71. § (2) bekezdésében az "átlagkeresetre" szövegrész helyébe az "átlagilletményre" szöveg,

c) 84. § (2) bekezdésében a "d)-f) pontjaiban" szövegrész helyébe a "d)-g) pontjában" szöveg,

d) 85. § (2) bekezdésében a "bekezdésének c)-f)" szövegrész helyébe a "bekezdés c)-g)" szöveg,

e) 96. § (1) bekezdésében a "visszavetés" szövegrész helyébe a "visszavetés, két fizetési fokozattal való visszavetés" szöveg,

f) 155. § (2) bekezdésében az "illetményre" szövegrész helyébe az "évi tizenöt munkanapot meghaladó keresőképtelenség vagy egészségügyi szabadság kivételével illetményre" szöveg

lép.

(2) Az Üjt.

a) 111/A. § (6) bekezdésében és 131/A. § (6) bekezdésében az "az értékelés" szövegrész helyébe az "a minősítés" szöveg,

b) 117. § (3a) bekezdésében és 140. § (3) bekezdésében az "illetményét" szövegrész helyébe az "alapilletményét" szöveg,

c) 130. § (4) bekezdésében a "szabadságvesztést" szövegrész helyébe a "szabadságvesztést, elzárást" szöveg,

d) 135. § (1) bekezdésében az "Az alapilletmény" szövegrész helyébe az "A fizikai alkalmazott kivételével az alapilletmény" szöveg

lép.

7. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény módosítása

84. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 126. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek

a) a névviselésre,

b) a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozására vagy érdekeinek védelmére való képességének hiányára tett jognyilatkozatának létrejöttére, érvényességére, terjedelmére, módosítására és visszavonására,

c) a házasság létezésére és érvényességére,

d) a családi jogállásra, és

e) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére

alkalmazandó jogot megállapító rendelkezéseit e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha ez az érintett személy vagy személyek személyállapotának vagy családjogi jogviszonyainak kedvezőbb elbírálását eredményezi, így különösen, ha a külföldi államban korábban rendezett személyállapottal vagy családjogi jogviszonnyal azonos hazai elbírálást tesz lehetővé."

85. § Az Nmjtv. 126. § (3) bekezdésében az "el kell ismerni" szövegrész helyébe az "el kell ismerni és végre kell hajtani" szöveg lép.

8. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása

86. § (1) A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnt.) 22/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése tárgyában szükség esetén meghallgatást tart. A meghallgatásra szabályszerűen megidézetteknek a távolmaradása a meghallgatás megtartását és a végrehajtás elrendelése tárgyában való döntés meghozatalát nem gátolja. A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A kérelem elbírálása során a bíróság soron kívül jár el."

(2) A Bpnt. 22/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A végrehajtást elrendelő végzésben figyelmeztetni kell a kérelmezettet a felhívás önhibából történő nemteljesítésének 22/D. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeire."

(3) A Bpnt. 22/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bíróság erre irányuló kérelem esetén a 22/A. § (1) bekezdése szerinti végzésében kötelezi a kérelmezettet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére. A költségek viselésére kötelezés körében előterjesztett fellebbezésnek halasztó hatálya van."

87. § A Bpnt. 22/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást felfüggeszti, feltéve, ha

a) a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett - kérelemre vagy a bíróság elrendelése alapján - közvetítői eljárást vesz igénybe vagy

b) a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását kéri a bíróságtól vagy a gyámhatóságtól."

88. § A Bpnt.

a) 22/D. § (1) bekezdésében az "után annak" szövegrész helyébe az "után 30 napon belül, annak" szöveg,

b) 22/D. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "teljesítés elmaradása" szövegrész helyébe a "teljesítés önhibából történő elmaradása" szöveg

lép.

9. Záró rendelkezések

89. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2-10. §, a 13. § (2) bekezdése, valamint a 15. § 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 23-31. §, a 34-36. §, a 63. § 5-12. pontja és 17-18. pontja, valamint a 64. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

90. § A 75. §, a 77-79. §, a 82. §, a 83. § (1) bekezdése, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2020. évi XCII. törvényhez

1. Az Üjt. 3. melléklet V. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"V.

- kitüntetése, elismerése, tudományos pályázati díja,

- hatályos fegyelmi büntetése,

- az ügyészségi szolgálati viszonyból származó kártérítési kötelezettsége,

- minősítésének időpontja, eredménye,

- külföldi ösztöndíja,

- külföldi konferencián való részvétel éve, a konferencia szervezője, témája

- lakásszerzésének munkáltatói támogatása,

- letelepedésének támogatása;"

2. Az Üjt. 3. melléklet IX. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"IX.

- nemzetbiztonsági ellenőrzési kötelezettsége, esedékessége,

- utolsó nemzetbiztonsági ellenőrzésének időpontja;"

3. Az Üjt. 3. melléklete a következő XI. ponttal egészül ki:

"XI.

- időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatának esedékessége,

- utolsó munkaköri alkalmassági vizsgálatának időpontja és eredménye."

2. melléklet a 2020. évi XCII. törvényhez

"7. melléklet a 2011. évi CLXIV. törvényhez

A Magyar Honvédség hivatásos állományába is tartozó ügyészségi alkalmazottak részére rendszeresített rendfokozatok

"