19/2021. (V. 31.) KKM rendelet

az Információs Hivatal alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói kölcsönéről szóló 36/2015. (VII. 22.) MvM rendelet módosításáról

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában és 342/A. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 138. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Az Információs Hivatal alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói kölcsönéről szóló 36/2015. (VII. 22.) MvM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltak szerint jogosult alkalmazott a megjelölt célokra munkáltatói kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén:]

"g) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet igazoló hatósági igazolványában lakóhelyként szerepel, és abban életvitelszerűen lakik,"

(2) Az R. 3. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltak szerint jogosult alkalmazott a megjelölt célokra munkáltatói kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén:]

"i) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetében a munkáltatói kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez vagy hitelbiztosítéki értékéhez képest a lakáscélú hitelintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás kiváltását vagy csökkentését követően a jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladja meg a 70%-ot."

2. § (1) Az R. 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A megítélhető munkáltatói kölcsön legfelső mértéke:

a) a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár 80%-a, de legfeljebb 20 000 000 Ft,

b) a lakás bővítési költségének 80%-a, de legfeljebb 20 000 000 Ft,

c) a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a megváltási ár 80%-a, de legfeljebb 20 000 000 Ft,

d) a lakáskorszerűsítési költség 80%-a, de legfeljebb 5 000 000 Ft,

e) a 3. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a tartozás összege, de legfeljebb 20 000 000 Ft.

(2) Ha mindkét házastárs (élettárs) a Hivatal alkalmazottja, saját jogon mindketten igényelhetnek munkáltatói kölcsönt, amelynek megítélhető legfelső összege személyenként

a) a 3. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a 15 000 000 Ft-ot,

b) lakáskorszerűsítés esetén az 5 000 000 Ft-ot

nem haladhatja meg."

(2) Az R. 7. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltatói kölcsön iránti kérelmek elbírálása során különösen az alábbi sorrendet kell figyelembe venni:)

"a) olyan alkalmazott, akinek magának, házastársának (élettársának), vele közös háztartásban élő gyermekének, más együttköltöző családtagjának külön-külön vagy együttesen lakástulajdona vagy résztulajdona korábban nem volt,"

3. § Az R. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt kétévente az alkalmazott írásbeli kérelmére a lakásügyi szerv az alkalmazott jövedelmi viszonyaihoz igazodóan módosíthatja a megállapodást a törlesztőrészlet és a futamidő vonatkozásában. Ha ezzel kapcsolatosan a kölcsönszerződés módosítása miatt a pénzügyi intézmény költséget számol fel, annak megfizetése az alkalmazottat terheli. A futamidő módosítása esetén sem haladhatja meg a futamidő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot."

4. § Az R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a munkáltatói kölcsönben részesített alkalmazott szolgálati jogviszonya a munkáltatói kölcsön alapján fennálló tartozás teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a tartozását az új munkáltató a főigazgató hozzájárulásával, az alkalmazott fennálló tartozása egyösszegű megfizetése mellett a dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnését követő első nappal írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja. Ebben az esetben a két munkáltató megállapodást köt az egymás közötti elszámolásról, amelyben rendelkezni kell a korábbi munkáltató jelzálogjogáról, annak törlésével kapcsolatos költségek viseléséről, valamint az új munkáltató részére a jelzálogjoga bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat átadásáról. Az új munkáltatónak az alkalmazott fennálló tartozását legkésőbb a szolgálati jogviszony megszűnésének napjáig meg kell fizetnie."

5. § Az R.

a) 9. § (1) bekezdés b) pontjában a "15" szövegrész helyébe a "20" szöveg,

b) 9. § (1) bekezdés c) pontjában az "5" szövegrész helyébe a "15" szöveg

lép.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter