36/2015. (VII. 22.) MvM rendelet

az Információs Hivatal alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói kölcsönéről

Veszélyhelyzeti normák

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontjában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 27. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §[1] E rendelet hatálya az Információs Hivatallal (a továbbiakban: Hivatal) hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személyekre (a továbbiakban: alkalmazott) terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. átvállalás:

a) a fennálló tartozás teljesítése a lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesült alkalmazott szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén az alkalmazott házastársa (élettársa), illetve a házassági (élettársi) vagyonközösség megszűnése esetén a lakásban maradó volt házastárs (élettárs) által, amennyiben ő megfelel a 3. és 4. §-ában foglalt feltételeknek,

b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesült alkalmazott szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a fennálló tartozásnak az új munkáltató általi teljesítése, és

c) szolgálati jogviszony létesítése esetén a korábbi munkáltató által nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön Hivatal általi teljesítése, amennyiben a lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtására e rendeletben előírt feltételek teljesülnek;

2. családtag: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;

2a.[2] együtt költöző, együtt lakó családtag: az alkalmazott, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a családtag, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói kölcsönnel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként:

a) legfeljebb három születendő gyermeket,

b) egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket,

c) két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket

is számításba kell venni.

3. lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi;

4. lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, illetve gázközmű bevezetése, továbbá a lakás belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, valamint a lakás akadálymentesítése;

5. lakásépítés: az alkalmazott tulajdonába kerülő, az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetve emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel, lakás műszaki megosztásával, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek átalakításával megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység létrehozása, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles;

6.[3] méltányolható lakásigény: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően

a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba,

d) mértéke minden további személy esetében fél lakószobával nő,

e) mértékének alsó határa három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő;

7.[4] önerő:

a) az alkalmazott, annak házastársa (élettársa) és más együttköltöző családtagja által korábban - 5 éven belül - értékesített lakásának eladási ára, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, a kiegyenlített, pénzügyi intézmény által nyújtott lakáscélú hitel, valamint a pénzügyi intézmény által nyújtott hitel kiváltására felvett hitel kiegyenlített összegével,

b) a készpénz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,

c) a lakástakarék-pénztári megtakarítás,

d) a meglévő anyag, az elvégzett munka értéke,

e) a vissza nem térítendő önkormányzati támogatás,

f) az alkalmazott és a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés.

2/A. §[5] (1) A 2. § 2a. pontja alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

(2) A 2. § 6. pontja alkalmazásában kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

(3) A 2. § 3. és 6. pontja alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két lakószobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két lakószobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni.

3. § (1) A legalább 2 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező, határozatlan időre kinevezett alkalmazott részére a Hivatal - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzügyi intézmény útján - lakás célú munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújthat

a) az alkalmazott tulajdonába kerülő lakás építéséhez,

b) az alkalmazott tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,

c) az alkalmazott tulajdonában álló lakás bővítéséhez,

d) házastársi (élettársi) vagyonközösség megszűnése, valamint öröklés útján létrejött közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadának megszerzéséhez, amennyiben annak eredményeként a lakás az alkalmazott tulajdonába kerül,

e) az alkalmazott tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez,

f) az alkalmazott lakásigénye kielégítése céljából pénzügyi intézménytől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából, amennyiben az alkalmazott önhibáján kívül olyan szociális helyzetbe kerül, hogy a pénzügyi intézmény által nyújtott hitel törlesztése létfenntartását - elsődlegesen lakhatását - veszélyezteti.

(2)[6] Szolgálati jogviszonyban töltött időként az alkalmazottnak a Hivatalnál, illetve a Magyar Honvédségnél vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél (a továbbiakban együtt: fegyveres szerv) hivatásos vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött szolgálati ideje vehető figyelembe. A szolgálati jogviszony időtartamának megállapításakor az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését, időtartamát tanúsító okmány az irányadó.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint jogosult alkalmazott a megjelölt célokra munkáltatói kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén:

a) a lakás lakószobáinak száma megfelel a méltányolható lakásigény feltételeinek;

b) a munkáltatói kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi úgy, hogy a vásárolni, építeni, cserélni, bővíteni, korszerűsíteni tervezett lakás legalább 1/3 arányban haszonélvezeti jogtól mentes tulajdonába kerül vagy tulajdonában áll;

c) rendelkezik az építési, bővítési költség, vételár vagy a korszerűsítési költség legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel, illetve házastársak (élettársak) esetén együttesen rendelkeznek a közös tulajdonukba kerülő ingatlan vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, a közös tulajdonukban lévő ingatlan korszerűsítéséhez legalább 20%-os mértékű önerővel, amely önerő rendelkezésre állását az alkalmazottnak hitelt érdemlően igazolnia kell;

d) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a Hivatallal megállapodást (a továbbiakban: megállapodás), a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézménnyel szerződést (a továbbiakban: kölcsönszerződés) köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti;

e) hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló ingatlanra a Hivatal javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint - a lakásépítésre, lakásbővítésre és a lakáskorszerűsítésre adott munkáltatói kölcsön kivételével - elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;

f) vállalja, hogy a megállapodásban megállapított határidőben az építkezést megkezdi és befejezi, valamint hogy a munkáltatói kölcsönt a munkáltatói kölcsön céljára használja fel;

g)[7] vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet igazoló hatósági igazolványában lakóhelyként szerepel, és abban életvitelszerűen lakik,

h) köteles a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra biztosítási szerződést kötni.

i)[8] az (1) bekezdés f) pontjában foglalt célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetében a munkáltatói kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez vagy hitelbiztosítéki értékéhez képest a lakáscélú hitelintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás kiváltását vagy csökkentését követően a jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladja meg a 70%-ot.

4. § (1) Annak az alkalmazottnak a lakásépítésére, lakásvásárlására adható munkáltatói kölcsön, akinek magának, házastársának (élettársának), valamint kiskorú gyermekének és más, vele együttköltöző családtagjának - a (4) bekezdésben foglaltakon kívül - lakástulajdona, lakásra vonatkozó állandó használati joga, haszonélvezeti joga nincs vagy bérleti jogviszonya nem áll fenn, vagy a tulajdonában lévő lakást az újabb lakás szerzése érdekében elidegeníti, lakásbérleti, lakáshasználati jogviszonyát megszünteti.

(2) Az alkalmazott lakásának bővítésére, korszerűsítésére akkor adható munkáltatói kölcsön, ha az alkalmazottnak, házastársának (élettársának), együttlakó kiskorú gyermekének a bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakásán kívül - a (4) bekezdésben foglalt esetkörön kívül - más lakástulajdona, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.

(3) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik az alkalmazott, illetve a vele együttköltöző családtagja által gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.

(4) Munkáltatói kölcsön adható annak az alkalmazottnak is, aki, valamint akinek házastársa (élettársa), kiskorú gyermeke és más, vele együttköltöző családtagja

a) olyan lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, és a munkáltatói kölcsön célja a tulajdonostársak tulajdoni hányadának megszerzése,

b) tulajdonába öröklés vagy egyeneságbeli rokonától történő ajándékozás útján, haszonélvezettel terhelten került a lakás, és a haszonélvező a lakásban bent lakik, vagy legfeljebb 1/2-ed tulajdoni illetősége van olyan lakásban, amely öröklés vagy egyeneságbeli rokonától történő ajándékozás útján került a tulajdonába és a szolgálatteljesítés helyének 60 km-es körzetén kívül található, vagy

c) tulajdonában lévő lakás lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte.

d)[9] olyan lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelynek használatáról, hasznosításáról a házassági vagyonközösség (élettársi közös tulajdon) megszüntetése keretében volt házastársa (élettársa) vagy gyermeke javára lemondott, és ezt a házassági vagyonközösség, élettársi közös tulajdon megszüntetéséről szóló közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat tanúsítja.

5. § (1) Arra a lakásépítésre, lakásvásárlásra, lakásbővítésre és lakáskorszerűsítésre adható kölcsön, amely azon a településen vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol az alkalmazott munka- vagy szolgálati helye van, vagy ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazására - a szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetőség van.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól függetlenül nyújtható munkáltatói kölcsön annak az alkalmazottnak, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri.

6. § (1) Nem lehet munkáltatói kölcsönt nyújtani

a) ha a munkáltatói kölcsön a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételeknek nem felel meg,

b) annak a részére, aki a meglévő lakástulajdonát a munkáltatói kölcsön igénylését megelőző 5 éven belül elajándékozta,

c) az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (vételi vagy elővásárlási jog jogosultja) általi megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez,

d) hétvégi ház, nyaraló, üdülő, valamint nem lakás céljára szolgáló épület építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy ezek, illetve lakás építése céljából történő telekvásárláshoz, továbbá

e) annak, aki a munkáltatói kölcsön iránti kérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

(2) Szolgálati és munkáltatói érdekből a Hivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) a 3. § (1) bekezdésében a munkáltatói kölcsön igénylés feltételeként meghatározott minimális szolgálati időtől, valamint az 5. § (1) bekezdésében és az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételektől eltekinthet azzal, hogy a 3. § (1) bekezdésében meghatározott minimális szolgálati idő 1 évnél nem lehet rövidebb.

7. § (1)[10] A megítélhető munkáltatói kölcsön legfelső mértéke:

a) a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár 80%-a, de legfeljebb 20 000 000 Ft,

b) a lakás bővítési költségének 80%-a, de legfeljebb 20 000 000 Ft,

c) a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a megváltási ár 80%-a, de legfeljebb 20 000 000 Ft,

d) a lakáskorszerűsítési költség 80%-a, de legfeljebb 5 000 000 Ft,

e) a 3. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a tartozás összege, de legfeljebb 20 000 000 Ft.

(2)[11] Ha mindkét házastárs (élettárs) a Hivatal alkalmazottja, saját jogon mindketten igényelhetnek munkáltatói kölcsönt, amelynek megítélhető legfelső összege személyenként

a) a 3. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a 15 000 000 Ft-ot,

b) lakáskorszerűsítés esetén az 5 000 000 Ft-ot

nem haladhatja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárokon belül a munkáltatói kölcsön tényleges összegét a főigazgató a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékétől, a kérelmezők számától és igényétől függően, a biztonságos hitelezés szempontjaira is figyelemmel állapítja meg.

(4) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmek elbírálása során különösen az alábbi sorrendet kell figyelembe venni:

a)[12] olyan alkalmazott, akinek magának, házastársának (élettársának), vele közös háztartásban élő gyermekének, más együttköltöző családtagjának külön-külön vagy együttesen lakástulajdona vagy résztulajdona korábban nem volt,

b) a méltányolható lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő,

c) házastársi (élettársi) közös vagyonba tartozó lakóingatlan - volt házastársat (élettársat) megillető - tulajdoni hányadának a közös vagyon megosztása keretében történő megvásárlása,

d) öröklés útján létrejött tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadainak megvásárlásához kért munkáltatói kölcsön,

e) lakáskorszerűsítésre irányuló kérelmek,

f) lakás bővítésére irányuló kérelmek,

g) az alkalmazott lakásigénye kielégítése céljából pénzügyi intézmény által nyújtott hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából kért munkáltatói kölcsön,

h) a 3. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontja alapján munkáltatói kölcsönnel rendelkező alkalmazott korszerűsítési munkáltatói kölcsönre irányuló kérelme,

i) egyéb, a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.

8. § A munkáltatói kölcsön

a) lakásépítés és lakásbővítés esetén

aa) - ha az engedély- vagy bejelentés-köteles - legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig,

ab) az aa) alpontba nem tartozó egyéb esetben a lakásépítés, lakásbővítés elvégzése kapcsán jelentkező költségeket tartalmazó költségvetésben jelzett munkálatok elvégzését megelőzően;

b) lakásvásárlás és a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben legkésőbb az adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséig (a vételár teljes kifizetéséig);

c) lakáskorszerűsítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását vagy a lakáskorszerűsítés költségvetésében jelzett munkálatok elvégzését megelőzően

adható.

9. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő)

a) lakásépítés, lakásvásárlás esetén, továbbá a 3. § (1) bekezdés d) és f) pontjában foglalt esetben legfeljebb 25 év,

b)[13] lakásbővítés esetén legfeljebb 20 év,

c)[14] lakáskorszerűsítés esetén legfeljebb 15 év.

(2) A munkáltatói kölcsön kamatmentes, a folyósító (kezelő) pénzügyi intézmény által felszámított díj, jutalék, kezelési és egyéb költség a munkáltatói kölcsönben részesített alkalmazottat terheli.

(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónapnak a kölcsönszerződésben megállapított napja.

(4) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre, a főigazgató - a korábbi jogszabályok alapján nyújtott felújítási támogatás kivételével - a törlesztést legfeljebb 2 évre felfüggesztheti. A felfüggesztés a futamidőt nem változtatja meg, a felfüggesztési idő elteltével a törlesztőrészletek összegét újból meg kell állapítani.

(5)[15] A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt kétévente az alkalmazott írásbeli kérelmére a lakásügyi szerv az alkalmazott jövedelmi viszonyaihoz igazodóan módosíthatja a megállapodást a törlesztőrészlet és a futamidő vonatkozásában. Ha ezzel kapcsolatosan a kölcsönszerződés módosítása miatt a pénzügyi intézmény költséget számol fel, annak megfizetése az alkalmazottat terheli. A futamidő módosítása esetén sem haladhatja meg a futamidő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot.

10. § Az alkalmazott a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának benyújtásával köteles igazolni:

a) lakás tulajdonjogának megszerzése esetén az érvényes adásvételi szerződés alapján a teljes vételár megfizetéséről szóló okirat, valamint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, melyeket a bejegyzési kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell benyújtani,

b) lakás építése vagy bővítése esetén a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belüli jogerős használatba vételi engedély, valamint a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, a használatba vételi engedély kelte napjáig vagy a használatba vételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlák, melyeket a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell benyújtani,

c) lakáskorszerűsítés esetén a munkáltatói kölcsön folyósítását megelőző 6 hónapon belül és az azt követő 12 hónapon belül az alkalmazott nevére kiállított számla, valamint az elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat, melyeket a folyósítást követő 12 hónapon belül kell benyújtani,

d) a 3. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott hitelcél esetén a felvett hitel egészének vagy részének visszafizetéséről szóló pénzügyi intézmény által kiállított igazolás, melyet az igazolás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

11. § (1)[16] Az alkalmazottat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a fegyveres szervnél a 3. § (2) bekezdése szerinti szolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján a munkáltatói kölcsön összegéből 5 évenként 80 000 forint, legfeljebb 400 000 forint összegű engedmény illeti meg.

(2) Az engedmény megilleti az 1995. december 20. napját megelőzően a Hivatal részéről munkáltatói kölcsönben részesült azon alkalmazottat is, aki esetében jogszabály hiánya miatt a szolgálati idő utáni engedmény jóváírására nem kerülhetett sor, kivéve a felújítási támogatásban részesülteket.

(3)[17] Az 1995. december 20. napját követően a Hivatal állományába kerülő alkalmazott esetében az engedmény mértékének megállapításánál csak a Hivatalnál ténylegesen eltöltött hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt lehet figyelembe venni.

(4) A pénzügyi intézménynél az engedmény jóváírására - a havi törlesztőrészlet változatlanul hagyása mellett - a munkáltatói kölcsönt biztosító hivatalból intézkedik. Az engedmény jóváírásával a munkáltatói kölcsön futamideje arányosan csökken. A futamidő csökkentéséről az alkalmazottat tájékoztatni kell.

(5) Az engedmény a mindenkor fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.

(6)[18] A munkáltatói kölcsön folyósításakor az alkalmazott tartozását az (1) bekezdés alkalmazásánál már figyelembe vehető időnek megfelelően kell csökkenteni.

(7) Ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a szolgálati évek után megállapítható engedmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt engedmény összegét.

12. § (1)[19] A munkáltatói kölcsön felvételétől számított 5 év eltelte után az alkalmazottat a munkáltatói kölcsön egyösszegű, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén kedvezmény illeti meg. A kedvezmény mértéke a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének

a) 20%-a, ha a munkáltatói kölcsön felvételétől kevesebb mint 10 év telt el,

b) 40%-a, ha a munkáltatói kölcsön felvételétől több mint 10 év telt el.

(2) A kedvezmény a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése esetén azt a volt alkalmazottat is megilleti, aki a munkáltatói kölcsönt a szolgálati jogviszonya megszűnését követően is változatlan feltételek mellett fizeti vissza.

(3) A 11. § szerinti engedmény és az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezmény együttes jóváírására akkor kerülhet sor, ha összegük a személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint adómentes bevételnek minősül.

13. § Nem illeti meg kedvezmény a munkáltatói kölcsön idő előtti visszafizetése esetén azt az alkalmazottat,

a) aki ellen fegyelmi, méltatlansági vagy büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás befejezéséig,

b) akinek szolgálati jogviszonya megszüntetése neki felróható okból folyamatban van,

c) akinek a megállapodását a Hivatal felmondta, és emiatt a munkáltatói kölcsönt egy összegben kell visszafizetnie,

d) aki a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás tulajdonjogát átruházta, az átruházás folyamatban van, vagy az átruházásra - a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett - a Hivataltól engedélyt kapott.

14. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt a lakást csak a Hivatal írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, elcserélni vagy elajándékozni. A Hivatal a hozzájárulást akkor adhatja meg, ha

a) az alkalmazott a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg a még fennálló munkáltatói kölcsönt egy összegben - a 12. § (1) bekezdésében szabályozott kedvezmény nélkül - visszafizeti;

b) a tulajdonjog-átruházás olyan alkalmazott javára történik, aki a munkáltatói kölcsön átvállalására jogosult és a munkáltatói kölcsönt ténylegesen át is vállalja, azzal, hogy az átvállalt munkáltatói kölcsön összege nem lehet több mint amennyit a munkáltatói kölcsönt átvállaló alkalmazott a lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönként kaphatna, és az ezt meghaladó részt - vagyis a munkáltatói kölcsön át nem vállalható részét - a lakását értékesítő alkalmazott köteles egy összegben megfizetni; vagy

c) a munkáltatói kölcsönben részesített alkalmazott a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel, illetve építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint - az alkalmazott ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése esetén - az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha az alkalmazott tulajdonába kerülő lakás megfelel az e rendeletben a munkáltatói kölcsön nyújtására - a méltányolható lakásigény kivételével - előírt feltételeknek.

15. § Vissza kell vonni a munkáltatói kölcsönt attól az alkalmazottól,

a) aki a megállapodást - a munkáltatói kölcsön odaítélésétől számított 3 hónapon belül - a Hivatallal nem kötötte meg,

b) aki a munkáltatói kölcsön iránti kérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, vagy

c) akinek a szolgálati jogviszonya a kölcsönszerződés megkötése előtt megszűnik.

16. § (1) A megállapodást azonnali hatállyal fel kell mondani, ha az adós

a) a munkáltatói kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott,

b) a kölcsönszerződést a pénzügyi intézménnyel a szerződéskötésre történő felhívást követő egy hónapon belül nem kötötte meg,

c) a vállalt beépítési kötelezettségének a megállapodásban megállapított határidőben nem tett eleget, vagy az általa épített lakás nem felel meg a méltányolható lakásigény mértékének,

d) a havi törlesztési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget, és a vele egy sorban kötelezett személyek sem teljesítettek,

e) szolgálati jogviszonya neki felróható okból megszűnik,

f) a munkáltatói kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, használta fel,

g) a munkáltatói kölcsön összegének felhasználását a 10. §-ban foglalt okiratok, bizonylatok benyújtásával nem igazolta, vagy

h) más súlyos szerződésszegést követett el.

(2) A havi törlesztési kötelezettség nemteljesítése esetén a Hivatal haladéktalanul köteles az értesítés kézhezvételtől számított 30 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani a fizetésre az adóst és a vele egy sorban kötelezettet, a nemfizetés következményeire való figyelmeztetéssel.

(3)[20] E rendelet alkalmazásában a szolgálati jogviszony megszűnését akkor kell az alkalmazott részéről felróhatónak tekinteni, ha

a) a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére fegyelmi eljárás eredményeként, hivatásos szolgálatra méltatlanná válás, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása, hivatásos szolgálati viszonyról való lemondás, nemzetbiztonsági alkalmatlanság vagy szolgálatra való alkalmatlanság - ide nem értve az egészségi alkalmatlanság esetét - miatt kerül sor,

b) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony megszüntetésére lemondás vagy felmentés - ide nem értve az egészségi alkalmatlanság esetét - miatt kerül sor,

c) munkaviszonyban álló alkalmazott esetében a munkaviszony megszüntetésére felmondás - ide nem értve az egészségi alkalmatlanság miatti okból történő felmondás esetét - vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondása miatt kerül sor,

d) a hivatásos szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy munkaviszony megszüntetését az alkalmazott kezdeményezi, kivéve, ha erre nyugállomány igénybevétele miatt kerül sor.

(4) A megállapodás felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a korábban már jóváírt engedmény, valamint a pénzügyi intézmény által felszámított és a korábbi jogszabályok alapján a munkáltatói kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás a felmondással egy összegben esedékessé válik.

(5) A megállapodás felmondására a Hivatal a szerződésszegés tudomására jutásakor, az (1) bekezdés c) és g) pontjában foglalt esetekben a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen lejártakor, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a szolgálati jogviszony megszűnése napján haladéktalanul intézkedik, a felmondásról a munkáltatói kölcsönt kezelő pénzügyi intézményt írásban értesíti.

(6) A megállapodás felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást az adós

a) az (1) bekezdés a), c), f), g) és h) pontjában meghatározott esetekben a szerződésszegés időpontjától,

b) az (1) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott esetekben a felmondásban meghatározott időponttól számított,

a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten köteles megfizetni.

17. § (1) A megállapodás felmondása esetén - amennyiben az adós a tartozását a felmondástól számított 30 napon belül nem fizeti meg - a Hivatal köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.

(2) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, indokolt esetben a főigazgató - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - az egyösszegű visszafizetés határidejét egy ízben 3 hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, rendkívül indokolt esetben - különös méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel, a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - a Hivatal megállapodást köthet a tartozás havi részletekben történő megfizetésére.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban a havonta térítendő összeget úgy kell megállapítani, hogy az a felszámított kamatot és kezelési költséget is fedezze. A tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb az eredeti megállapodásban rögzített futamidő lejártánál.

(5) El kell utasítani annak az adósnak a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakra irányuló kérelmét, akinek szolgálati jogviszonya bíróság által jogerősen kiszabott végrehajtható szabadságvesztés büntetése miatt szűnt meg.

18. § (1)[21] Ha a munkáltatói kölcsönben részesített alkalmazott szolgálati jogviszonya a munkáltatói kölcsön alapján fennálló tartozás teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a tartozását az új munkáltató a főigazgató hozzájárulásával, az alkalmazott fennálló tartozása egyösszegű megfizetése mellett a dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnését követő első nappal írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja. Ebben az esetben a két munkáltató megállapodást köt az egymás közötti elszámolásról, amelyben rendelkezni kell a korábbi munkáltató jelzálogjogáról, annak törlésével kapcsolatos költségek viseléséről, valamint az új munkáltató részére a jelzálogjoga bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat átadásáról. Az új munkáltatónak az alkalmazott fennálló tartozását legkésőbb a szolgálati jogviszony megszűnésének napjáig meg kell fizetnie.

(2) A munkáltatói kölcsönben részesített alkalmazottnak a munkáltatói kölcsön fennállása alatt bekövetkező halála esetén örököse vagy túlélő házastársa (élettársa) - írásbeli kérelemre, a főigazgató hozzájárulásával - a munkáltatói kölcsönt változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy az alkalmazott elhalálozásának időpontjában állandó jelleggel vele együtt lakott.

19. § (1) Munkáltatói kölcsönben részesült alkalmazott szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén - írásbeli kérelemre - a Hivatal hozzájárulásával az alkalmazott házastársa (élettársa) a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben a Hivatallal szolgálati jogviszonyban áll, a 3. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, és nem esik a 13. §-ban foglalt korlátozás alá.

(2) Házastársi vagyonközösség (élettársi vagyonközösség) megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs (élettárs) a munkáltatói kölcsönt a Hivatal hozzájárulásával változatlan feltételekkel vállalhatja át, ha a 3. és 13. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A munkáltatói kölcsön átvállalása esetén a munkáltatói kölcsönt átvállaló házastárs (élettárs), volt házastárs (élettárs) jogosult a szolgálati idő utáni engedmény igénybevételére, ha saját jogán magasabb összegű engedményre jogosult.

(4) A munkáltatói kölcsön átvállalása esetén az adósok által a szolgálati évek után igénybe vett engedmény mértéke együttesen nem haladhatja meg a 11. § (1) bekezdése szerinti mértéket.

(5) A munkáltatói kölcsön átvállalása új munkáltatói kölcsön felvételének minősül.

20. § (1) A munkáltatói kölcsönnel épített, vásárolt vagy korszerűsített ingatlanra, valamint a 3. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő pénzügyi intézmény által nyújtott hitellel terhelt ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban a Hivatal javára első ranghelyen jelzálogjogot, valamint - az alkalmazott ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése esetén - elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, amely a munkáltatói kölcsön, a pénzügyi intézmény által felszámított kezelési költség és esetleges késedelmi kamatai teljes visszafizetéséig áll fenn.

(2) A Hivatal eltekinthet a jelzálogjog első ranghelyen történő bejegyeztetésétől, illetve a már bejegyzett jelzálogjog első ranghelyét átengedheti, ha a munkatárs a munkáltatói kölcsön igénybevételével egyidejűleg vagy azt követően a munkáltatói kölcsön céljával azonos célra pénzügyi intézmény által nyújtott hitelt igényel. Nem engedhető át az első ranghely, ha az ingatlan fedezeti értéke a Hivatal jogos igényét a ranghely módosítása után már nem fedezné.

(3) Indokolt esetben, amennyiben azt a hivatásos állomány biztonsági védelméhez fűződő érdek szükségessé teszi, a főigazgató az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésétől eltekinthet.

21. § (1) Az alkalmazott részére ismételt munkáltatói kölcsön - kivéve a 3. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt célra nyújtott munkáltatói kölcsönt - az előző munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás teljes visszafizetését követően nyújtható. A fennálló tartozás visszafizetése - házastársak (élettársak) részére a Hivatal által nyújtott munkáltatói kölcsön kivételével - a 19. § szerinti átvállalásnak is feltétele.

(2) A kedvezményben részesített alkalmazott a kölcsön visszafizetését követő 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.

22. § (1) Az alkalmazott a munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon a munka- vagy szolgálati helyen nyújtja be. A munkáltatói kölcsönök odaítélése és mértéke vonatkozásában a Hivatal Szociális Bizottsága jogosult javaslattételre.

(2) A munkáltatói kölcsön odaítéléséről a főigazgató dönt.

23. § A munkáltatói kölcsön, valamint a lakáscélú keret kezelésére a Hivatalnak bankszámlaszerződést kell kötnie az erre feljogosított pénzügyi intézménnyel.

24. § A főigazgató a Hivatal rendelkezésére álló lakáscélú keret felhasználásának részletes szabályait belső szabályzatban állapítja meg.

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

26. § (1)[22] Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján munkáltatói kölcsönben részesített alkalmazott a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetés esetére vonatkozó kedvezményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2)[23] Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján munkáltatói kölcsönben részesített, és a szolgálati jogviszonyának ideje alapján engedményre jogot szerzett alkalmazott részére a felemelt összegű engedmény csak a rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, az engedmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján folyósított, a szolgálati jogviszony megszüntetése következtében felmondással érintett, de még folyamatban lévő munkáltatói kölcsön ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.

27. §[24] E rendeletnek az Információs Hivatalra vonatkozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2020. (XII. 16.) KKM rendelettel (a továbbiakban: Mód1.) megállapított 12. § (1) bekezdését a Mód1. hatálybalépését követően benyújtott munkáltatói kölcsön kérelmek alapján megkötött munkáltatói kölcsön támogatási megállapodások esetében kell alkalmazni. A Mód1. a hatálybalépését megelőzően megkötött munkáltatói kölcsön támogatási megállapodásokat nem érinti.

Lázár János s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter