Tippek

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

640/2021. (XI. 25.) Korm. rendelet

a bűnügyi vagyoni igényekkel összefüggő egyes eljárások, valamint a vagyonrendezési eljárás eltérő szabályairól

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 17. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet 1. és 2., valamint 4. és 5. alcímét kell alkalmazni, ha az adós gazdálkodó szervezet vagyonára

a) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Be.) vagy a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvényben (a továbbiakban: Jszbt.) meghatározott zár alá vétel elrendelésére vagy bűnügyi költség viselésére kötelezésre,

b) a Be.-ben meghatározott lefoglalás elrendelésére,

c) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott elkobzás, vagyonelkobzás elrendelésére vagy

d) a Jszbt.-ben meghatározott pénzbírság elrendelésére

került sor.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény eltérő alkalmazása

2. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6/A. §-a és 38/A. §-a nem alkalmazható.

(2) Ezen alcím alkalmazásában

a) bűnügyi hitelezői igénybejelentés: az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés és a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés,

b) előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés: a felszámolónak a fedezetet biztosító zár alá vételről rendelkező véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható határozatról való értesítése, illetve az erről szóló határozat felszámoló részére történő kézbesítése,

c) fedezetet biztosító zár alá vétel: az adós vagyonára elrendelt, a Jszbt.-ben meghatározott pénzbírság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: pénzbírság) vagy a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonelkobzás biztosítása céljából elrendelt zár alá vétel,

d) pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás: az adós vagyonára elrendelt, a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott jogerős, ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel elrendelt vagyonelkobzás,

e) végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés: a felszámolónak a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásról, az adóssal szemben elrendelt pénzbírságról, valamint a jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel az adóssal szemben elrendelt bűnügyi költség (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bűnügyi költség) viseléséről történő értesítése, illetve az erről szóló határozat felszámoló részére történő kézbesítése.

(3) A felszámolási zárómérleg alatt egyszerűsített felszámolás esetén érteni kell a Cstv. 63/B. § (2) bekezdése szerinti jelentést és vagyonfelosztási javaslatot is.

(4) Ezen alcím alkalmazásában a bűnügyi hitelezői igénybejelentésre tekintettel is el kell rendelni a felszámolást, és a bűnügyi hitelezői igénybejelentést is hitelezői igénybejelentésnek kell tekinteni.

(5) Ha az adós vagyonára zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, az adóssal szemben pénzbírságot szabtak ki, vagy a bűnügyi költség viselésére kötelezték, a felszámoló a büntetőeljárást lefolytató szervtől beszerzi az erről szóló határozatot.

(6) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelmében nyilatkoznia kell arra vonatkozóan is, ha vagyonára zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, vele szemben büntetőeljárásban pénzbírságot szabtak ki, vagy a bűnügyi költség viselésére kötelezték.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot kell megtennie az adósnak akkor is, ha a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet nem ő nyújtotta be, vagy a felszámolást a bíróság hivatalból rendeli el. Ezekben az esetekben a nyilatkozatot a Cstv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott bírósági értesítés kézhezvételétől - ha pedig a felszámolást a bíróság hivatalból rendeli el, az elsőfokú végzés kézhezvételétől - számított 8 napon belül kell megtenni.

(8) A bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelés összegeként azt az összeget kell a nyilvántartásban feltüntetni,

a) amelyet a fedezetet biztosító zár alá vétel biztosít, vagy ha ez kevesebb, amely összegen a fedezetet biztosító zár alá vétellel biztosított vagyont a felszámolásban értékesítették, vagy

b) amely a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásról, a pénzbírságról vagy a bűnügyi költségről rendelkező határozatban szerepel.

(9) A felszámoló értesíti a büntetőeljárást lefolytató szervet a (8) bekezdés a) pontja szerinti bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelés összegének változásáról.

(10) Bűnügyi hitelezői igényre vonatkozóan a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtására, valamint felszámolási eljárásban a bűnügyi hitelezői igénybejelentés benyújtására és a hitelezői jogok gyakorlására az állam képviselőjeként az állami adó- és vámhatóság jogosult. Az állami adó- és vámhatóság - mint a bűnügyi hitelezői igényeknek a felszámolási eljárásban történő érvényesítésére jogosult szerv - a felszámolási eljárásban minden olyan jogot gyakorolhat, amelyet a Cstv. más hitelező számára biztosít, kötelezettségeire az e rendeletben foglalt eltérésekkel a Cstv.-ben foglaltak irányadók.

(11) Ezen alcím, valamint a Cstv. alkalmazásában a bűnügyi hitelezői igénybejelentést is hitelezői igénybejelentésnek kell tekinteni.

(12) A bűnügyi hitelezői igényre vonatkozóan nem kell a Cstv. 46. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi díjat, valamint a Cstv. 46. § (7a) bekezdése szerinti költségátalányt megfizetni.

(13) Ha az adós ellen folyamatban lévő eljárásban bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik, felszámolóként a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót rendeli ki. Ha a bíróság a Cstv. 27/A. § (1) bekezdése szerint korábban már jelölt ki felszámolót, annak felmentéséről, költségeinek megtérítéséről, díjazásának megállapításáról, továbbá az állami felszámoló kirendeléséről a bíróság az állami adó- és vámhatóság bűnügyi hitelezői igénybejelentésről való értesítésének kézhezvételét követő 5 munkanapon belül hoz végzést. A bíróság további eljárására, a felmentett felszámoló és az állami felszámoló jogaira és kötelezettségeire a Cstv. 66. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A felmentett felszámoló költségtérítése és díjazása megállapítására, a felmentett felszámoló kötelezettségeire a Cstv. 27/A. § (11) bekezdésében és a Cstv. 66. § (3) bekezdésében, a kötelezettsége elmulasztásának jogkövetkezményére pedig a Cstv. 27/A. § (11a) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(14) Ha a bűnügyi hitelezői igénybejelentésre a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtásáig sor kerül, azt a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt 40 napos határidőben bejelentettnek kell tekinteni.

(15) Ha az adós vagyonára büntetőügyben

a) véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható zár alá vételt rendeltek el, amely nem minősül fedezetet biztosító zár alá vételnek,

b) vagyonelkobzást rendeltek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak,

c) véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható lefoglalást rendeltek el, vagy

d) jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel elkobzást rendeltek el,

az annak tárgyát képező vagyont a gazdálkodó szervezet vagyonába nem tartozó vagyonként kell kezelni, és a zár alá vételt, a lefoglalást, a vagyonelkobzást vagy az elkobzást végrehajtó szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(16) A (15) bekezdésben meghatározott esetekben a Cstv. 38. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

3. § (1) Ha valamely nyilvántartásba vett hitelezői követelésre vonatkozóan büntetőeljárásban zár alá vétel elrendelésére kerül sor, akkor a felszámoló a vagyonfelosztási javaslatban az erre a hitelezői igényre eső vagyont a hitelező jogszerzésével, de zár alá vétellel terhelten tünteti fel. A vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása esetén a zár alá vett hitelezői követelés helyébe lépő vagyonra a zár alá vétel a 14. § (4) bekezdése alapján külön határozat nélkül kiterjed, és azt a hitelező a zár alá vétellel terhelten szerzi meg. Ezt a vagyont a felszámoló a zár alá vételt végrehajtó állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint zár alá vett hitelezői igényre

a) a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása előtt vagyonelkobzást rendelnek el, akkor a vagyonfelosztási javaslatot az (1) bekezdésben meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával kell elkészíteni,

b) a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása után, de a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése előtt rendelnek el vagyonelkobzást, akkor a felszámoló köteles a vagyonfelosztási javaslatot az (1) bekezdésben meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával átdolgozni, és a vagyonfelosztási javaslatot ismételten benyújtani a bírósághoz.

(3) Ha az (1) bekezdés szerint zár alá vett hitelezői igényre a büntetőeljárásban vagyonelkobzást rendelnek el, és az a felszámolás befejezése és az az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után emelkedik jogerőre, vagy válik véglegessé, akkor erre a hitelezői igényre eső vagyonra - mint a megszűnt adóst megillető vagyonra - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerint hivatalból vagyonrendezés lefolytatására kerül sor.

(4) Ha zár alá vétel elrendelésére a Cstv. 49/D. §-ában meghatározott zálogjoggal biztosított hitelezői követelésre nézve került sor, akkor a zálogjoggal, valamint a Cstv. 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal terhelt vagyontárgy értékesítéséből vagy ezekkel a jogokkal biztosított hitelezői követelés behajtásából származó bevételből a jogosultnak járó összeg a zár alá vett hitelezői követelés helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és az összeget a felszámoló a zár alá vételt végrehajtó állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja.

(5) Ha a (4) bekezdés szerint zár alá vett vagyonra

a) a Cstv. 49/D. §-a alapján a zálogjoggal vagy a Cstv. 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal biztosított hitelezői követelés kielégítése előtt rendeltek el vagyonelkobzást, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelést nem lehet kielégíteni, és a vagyonfelosztási javaslatot a (4) bekezdésben meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával kell elkészíteni,

b) a Cstv. 49/D. §-a alapján a zálogjoggal vagy a Cstv. 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal biztosított hitelezői követelés kielégítése után, azonban a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása előtt rendeltek el vagyonelkobzást, akkor a vagyonfelosztási javaslatot a (4) bekezdésben meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával kell elkészíteni,

c) a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása után, de a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése előtt rendeltek el vagyonelkobzást, akkor a felszámoló köteles a vagyonfelosztási javaslatot a (4) bekezdésben meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával átdolgozni, és újra benyújtani a bíróságnak.

(6) Ha a (4) bekezdés szerint zár alá vett vagyonra a büntetőeljárásban vagyonelkobzást rendelnek el, és az a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után emelkedik jogerőre, vagy válik véglegessé, akkor a hitelezői igény megszűnése miatt az adós vagyonát képező vagyonnövekményre - mint a megszűnt adóst megillető vagyonra - a Ctv. szerint hivatalból vagyonrendezés lefolytatására kerül sor.

(7) A zár alá vett hitelezői igénnyel vagy a 14. § (5) bekezdése alapján helyébe lépett vagyonnal kapcsolatban beszámítási jog nem gyakorolható.

4. § (1) Ha a 14. § (3) bekezdése alapján a zár alá vett vagyon helyébe az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés lép, és a zár alá vétel az eredeti vagyon tekintetében megszűnik, a felszámoló intézkedik az eredeti vagyon tekintetében a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásból való törlése iránt.

(2) Ha a zár alá vétel (1) bekezdésben meghatározottak szerinti törléséhez határozat meghozatala szükséges, a határozatot a felszámoló előterjesztése alapján a felszámolási ügyben eljáró bíróság hozza meg.

5. § (1) A felszámoló a bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapján hitelezőként a büntetőjogi igényt érvényesítő Magyar Államot veszi nyilvántartásba. A Magyar Állam képviselőjeként az állami adó- és vámhatóság jár el, és e követelések tekintetében gyakorolja a hitelezői jogokat. Ha a bűnügyi hitelezői igénybejelentést nem az állami adó- és vámhatóság tette, a felszámoló haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot annak érdekében, hogy a Magyar Állam képviselőjeként érvényesítse a büntetőjogi igényt az eljárás során.

(2) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított 60 napon belül a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek. Ha a felszámoló a határidő lejártát követően szerez tudomást az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentésről, a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül küldi meg büntetőeljárást lefolytató szervnek. A felszámoló a Cstv. 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítések megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját ismételten megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek. A Cstv. 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettség hiányában a felszámoló a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját az értékesítés megkezdésével egyidejűleg küldi meg a büntetőeljárást lefolytató szervnek.

(3) A bűnügyi hitelezői igénybejelentés nem tekinthető vitatott hitelezői követelésnek.

(4) A bűnügyi hitelezői igénybejelentés tekintetében beszámítási jog nem gyakorolható.

(5) A bűnügyi hitelezői igénybejelentést a felszámolási eljárásban a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontja szerinti követelések között kell kielégíteni, a (6) és (7) bekezdésben meghatározott módon.

(6) Ha a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, akkor e csoporton belül a következő kielégítési sorrendben előrébb álló hitelezői igény teljes egészében való kielégítését követően kell a hátrébb álló hitelezői igényeket kielégíteni:

a) pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,

b) pénzbírság alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,

c) társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások (ideértve a szociális hozzájárulási adót is) alapján fennálló hitelezői igény,

d) bűnügyi költség alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,

e) többi hitelezői igény.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrendben azonos helyen álló hitelezői igény teljes kielégítésére nincs lehetőség, akkor ezeket a hitelezői igényeket a követelések arányában kell kielégíteni.

6. § (1) Az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés helyébe az azonos vagyonra elrendelt végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés lép, függetlenül attól, hogy a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentésre mikor került sor.

(2) Ha a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés, és azt

a) a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtásáig jelentik be, akkor az igényt a különbözetre vonatkozóan visszavontnak kell tekinteni, és azt a vagyonelkobzásból, illetve pénzbírságból származó igényre kell csökkenteni,

b) a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása után, de a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése előtt jelentik be, akkor a felszámoló köteles a vagyonfelosztási javaslatot ennek megfelelően átdolgozni, és azt újra benyújtani a bírósághoz.

(3) Ha a büntetőeljárásban a végleges bűnügyi hitelezői bejelentést megalapozó határozat a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után emelkedik jogerőre, vagy válik véglegessé, és alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés, a különbözetet olyan, az adóst megillető vagyonnak kell tekinteni, amelyre vonatkozóan a Ctv. szerint hivatalból vagyonrendezési eljárás lefolytatására kerül sor.

(4) Ha a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés magasabb összegre vonatkozik, mint az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés, a különbözetre vonatkozóan akkor lehet a felszámolási eljárásban hitelezői igényt benyújtani, ha a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentésre a felszámolási zárómérleg bíróságnak történő benyújtásáig sor került.

(5) Ha a büntetőeljárást végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló döntés nélkül fejezik be, az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentést - a büntetőeljárás befejezésekor vagy a fedezetet biztosító zár alá vétel feloldásával - visszavontnak kell tekinteni, illetve ha az előzetes hitelezői igényre vagyoni eszköz került elkülönítésre, a felszámolási eljárás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után hivatalból vagyonrendezési eljárást kell megindítani.

7. § (1) A felszámoló a vagyonfelosztási javaslatot és a Cstv. 52. §-ában meghatározott más iratokat csak azt követő két hónap elteltével küldi meg a bíróságnak, hogy a vagyonfelosztási javaslatot a büntetőeljárást lefolytató szervnek megküldte.

(2) A vagyonfelosztási javaslatban az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentésre a vagyonfelosztás során eső vagyont az adós gazdálkodó szervezet tulajdonába tartozó, zár alá vett vagyonként kell feltüntetni. A vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása esetén a vagyont a zár alá vételt végrehajtó szerv rendelkezésére kell bocsátani, és a 4. § megfelelő alkalmazásával intézkedni kell a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése iránt.

8. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor már megindított felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Cstv. 6/A. §-a és 38/A. §-a az e rendelet hatálybalépésekor már megkezdett eljárási cselekményekre sem alkalmazható, a Cstv. 6/A. §-a vagy 38/A. §-a alapján felfüggesztett felszámolási eljárást hivatalból folytatni kell, és a felszámoló köteles beszerezni a bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló határozatot, valamint értesíteni az állami adó- és vámhatóságot, hogy a bűnügyi hitelezői igénybejelentés végrehajtására a felszámolásban kerül sor.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően elrendelt, a 2. § (3) bekezdése alapján bűnügyi hitelezői igénybejelentésnek minősülő fedezetet biztosító zár alá vételt, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást, pénzbírságot és bűnügyi költséget is a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt 40 napos határidőben bejelentett bűnügyi hitelezői igénybejelentésnek kell tekinteni.

3. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény eltérő alkalmazása

9. § (1) Ha a Jszbt. alapján zár alá vétel elrendelésére került sor, a pénzbírság akkor is kiszabható, ha a jogi személyt a felszámolási eljárásban megszüntették.

(2) A bíróság a Jszbt. 16. § (1) bekezdés b) pontja ellenére sem szünteti meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, ha a pénzbírság kiszabásának az (1) bekezdés alapján lehet helye.

(3) A Jszbt. 11. § (3) bekezdésében meghatározott határozat rendelkező részében meg kell jelölni azt is, hogy a zár alá vétel pénzbírság biztosítására szolgál.

(4) Ha a zár alá vételt elrendelő határozat nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség, a terhelt, valamint a vagyoni érdekelt indítványára, a vádemelés után hivatalból - a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően határoz a zár alá vételről rendelkező határozat kiegészítéséről.

(5) Nem alkalmazható a Jszbt. 11. § (2), (4) és (5) bekezdése.

(6) A jogi személy megszüntetése esetén a nyilvántartást vezető bíróság az egyes jogi személyekre vonatkozó külön törvényeknek a megszűntnek nyilvánítás, illetve a feloszlatás esetén irányadó szabályai szerint jár el, a Jszbt. 26. § (2) bekezdésében meghatározott eltérésre tekintet nélkül.

(7) A Jszbt. 26. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a zár alá vétel tárgya helyébe jogszabály alapján meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezni kell az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlán a pénzbírság behajtását követően fennmaradó összegnek - a jogi személy ellen elrendelt felszámolási eljárásban kirendelt felszámoló értesítésével - a jogi személy számlájára történő átutalásáról.

4. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazása

10. § A Ctv. IX. Fejezete szerinti vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni - kérelemre vagy hivatalból - akkor is, ha e rendelet 2. alcíme így rendelkezik.

11. § (1) Ha a vagyonrendezési eljárásban az igényt bejelentő személy elbirtoklásra hivatkozik, vagy más jogcímen állítja azt, hogy a vagyontárgy tulajdonjogát megszerezte, és a vagyonrendező ezt nem fogadja el, a bejelentő 30 napon belül keresetet indíthat tulajdonjogának megállapítása iránt.

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan tulajdonosaként bejegyzett jogi személyt a típusának megfelelő nyilvántartásból törölték, a tulajdonjog elbirtoklás vagy más címen történt megszerzésének megállapítására irányuló pert az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságon a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Az ügygondnok költségeit a felperes előlegezi és viseli.

(3) Ingóság esetében a (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó, azzal, hogy az ingóság fekvése helyének az a hely minősül, ahol az a perindításkor található.

(4) Ha az igénybejelentő az (1)-(3) bekezdés szerinti perindítás tényét a keresetindításra nyitva álló határidő alatt a vagyonrendezési eljárást lefolytató bíróság és a vagyonrendező részére igazolja, a vagyonrendezési eljárást lefolytató bíróság a vagyonrendezési eljárást a per jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetben a Ctv. 121. § (4) bekezdése nem alkalmazandó.

12. § (1) Ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetését követően került sor, a Ctv. 120-123. §-ában foglalt rendelkezéseket a Ctv. 124. §-ától eltérően, az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vagyonrendezési eljárásba csak a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelező jelentheti be hitelezői igényét, a felszámolási eljárásban ki nem elégített követelése erejéig. A bejelentéshez a hitelező köteles csatolni az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bejelentett hitelezői igény a felszámolási eljárásban vagy azt követően a nyilatkozat megtételének időpontjáig nem térült meg.

(3) A vagyonrendező a hitelezői igényeket a Cstv. 57. §-a szerinti kielégítési sorrend megfelelő alkalmazásával besorolja azzal az eltéréssel, hogy a Cstv. 49/D. §-a alkalmazásának nincs helye. A hitelezői követelést a vagyonrendezési eljárásban a felszámolási eljárásban nyilvántartott besorolásával azonosan kell besorolni. A zálogjogosult bejelentett igényét a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelésként kell nyilvántartásba venni. A (2) bekezdésben és e bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a vagyonrendező jogosult a felszámolási eljárás iratait megismerni.

(4) A Ctv. 121. § (4) és (5) bekezdésétől eltérően kifogást nem terjeszthet elő a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett korábbi hitelező a saját követelésének besorolása miatt, kivéve, ha a besorolás vagy a követelés nyilvántartásba vétele nem az e §-ban meghatározott módon történt.

(5) A vagyontárgy értékesítésből befolyt vételárból az eljárás költségein túl levonásra kerül

a) a vagyontárgy élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotának elhárításával közvetlenül összefüggő, hatósági határozattal elrendelt munkálatok igazolt költsége,

b) a vagyontárgy őrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költsége,

c) a vagyontárggyal összefüggésben a vagyonrendezési eljárás kezdő időpontját követően esedékessé váló és befizetendő adók, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint

d) a vagyonrendező munkadíja.

(6) A Ctv. 123. §-ától eltérően a vagyonrendező munkadíja a vagyontárgy értékesítéséből befolyt nettó vételár 3%-ának és az azt terhelő általános forgalmi adónak megfelelő összeg.

(7) A hitelezői igényeket a (3) bekezdés szerinti kielégítési sorrendben kell kielégíteni.

13. § Ezen alcím rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő vagyonrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, ha e rendelet hatálybalépése napjáig a vagyonrendező a vagyonfelosztási javaslatot még nem nyújtotta be a bíróságnak.

5. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény eltérő alkalmazása

14. § (1) Ha a zár alá vételre a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári jogi igény biztosítása érdekében került sor, a határozat rendelkező részében ennek tényét, valamint a zár alá vétellel biztosított összeget is fel kell tüntetni. Ha a vagyon részeinek zár alá vételére több eltérő okból került sor, ezeket az adatokat a zár alá vett vagyon valamennyi része tekintetében fel kell tüntetni a határozatban.

(2) Ha a zár alá vételre a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári jogi igény biztosítása érdekében került sor, de az (1) bekezdésben foglaltakat a zár alá vételről rendelkező határozat nem tartalmazza, a zár alá vétel elrendelésére jogosult

a) ügyészség vagy nyomozó hatóság a Be. 366. §-a megfelelő alkalmazásával, vagy

b) bíróság a vádemelés előtt az ügyészség, a terhelt, továbbá ha a sértett zár alá vételt indítványozott, a sértett, valamint a vagyoni érdekelt indítványára, a vádemelés után hivatalból

az (1) bekezdésnek megfelelően határoz a zár alá vételről rendelkező határozat kiegészítéséről.

(3) Ha a zár alá vett vagyon felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyona, és a zár alá vételt a Cstv. alapján a felszámolási eljárásban hitelezői igénynek kell tekinteni, akkor e hitelezői igény a felszámoló által történő nyilvántartásba vételével a zár alá vett vagyon helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel az eredeti vagyon tekintetében megszűnik.

(4) Ha a felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezet vagyona felosztásra került, a (3) bekezdésben meghatározott hitelezői igény helyébe az erre eső felosztott vagyon lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel a hitelezői igény tekintetében megszűnik. Ha a vagyon felosztása során a hitelezői igény helyébe nem léphet felosztott vagyon, a zár alá vétel megszűnik.

(5) Ha e rendelet alapján az adós gazdálkodó szervezettel szemben bejelentett hitelezői követelés zár alá vételére került sor, a vagyon felosztása során zár alá vett hitelezői követelésre eső vagyonra a (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

6. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény eltérő alkalmazása

15. § (1) Ha

a) a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás,

b) a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság,

c) a bűnügyi költség,

d) a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás vagy a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság érdekében történő zár alá vétel

végrehajtására felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben kerül sor, az állami adó- és vámhatóság erről a határozat megküldésével írásban értesíti a felszámolót és a felszámolást elrendelő bíróságot.

(2) Ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott követelések végrehajtása érdekében felszámolási eljárást kezdeményez, vagy e követelések tekintetében hitelezői igényt érvényesít, az eljárást kezdeményező kérelemben, illetve a hitelezői igény bejelentésekor köteles nyilatkozni arról, hogy

a) a jogi személy vagyonára zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, a jogi személlyel szemben pénzbírságot szabtak ki, vagy

b) a bűnügyi költség viselésére kötelezték, és e követelésekre vonatkozóan a 2. § (10) bekezdése alapján hitelezői joggyakorlásra jogosult.

(3) Ha büntetőeljárásban a 3. §-ban meghatározott hitelezői követelés zár alá vételére került sor, és a zár alá vétel tárgya helyébe meghatározott vagyontárgy lépett, akkor a vagyon az elrendelt vagyonelkobzással a felszámolási eljárásban részt vevő adós tulajdonába kerül, és az állami adó- és vámhatóság a vagyont a vagyonelkobzás végrehajtása során

a) a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése előtt a felszámolási eljárásban kirendelt felszámoló rendelkezésére bocsátja,

b) a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után vagyonrendezést kezdeményez, és a vagyont az annak során kijelölt vagyonrendező rendelkezésére bocsátja.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott hitelezői követelésre vagyonelkobzást rendeltek el, akkor a vagyonelkobzás nem hajtható végre, a hitelezői követelésre a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vagyontárgyra a büntetőeljárásban nem rendeltek el vagyonelkobzást, az állami adó- és vámhatóság a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásból való törlése iránt intézkedik, és a vagyont a hitelező rendelkezésére bocsátja.

(6) Ha a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás vagy a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az ezek biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel, az állami adó- és vámhatóság a különbözetként fennmaradó vagyonra a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után a cégbíróságnál vagyonrendezési eljárást kezdeményez.

7. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 17. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

17. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Tartalomjegyzék