26/2022. (XI. 18.) TIM rendelet

a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet módosításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8d) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 160. § 5. és 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet] 1/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § a) pontja szerinti zajtérképeket a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közös zajértékelési módszerek meghatározásáról szóló, 2015. május 19-i (EU) 2015/996 bizottsági irányelvben (a továbbiakban: 2015/996 bizottsági irányelv), valamint a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, a közös zajértékelési módszerek tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 21-i (EU) 2021/1226 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvben foglaltak szerint kell elkészíteni."

2. § A 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet "Az intézkedési terv készítésének szabályai" alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § A káros hatások az 1. mellékletben szereplő terhelés-hatás összefüggések segítségével értékelhetők."

3. § A 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A környezetvédelemért felelős miniszter az 1/A. § (2) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségét legkésőbb a közös zajértékelési módszereket meghatározó,

a) európai uniós jogi aktus átültetését biztosító jogszabály,

b) átültetést nem igénylő európai uniós jogi aktus esetén az európai uniós jogi aktus

hatálybalépését követő 8. napon teljesíti."

4. § A 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a következő 12. §-sal egészül ki:

"12. § Ez a rendelet

a) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közös zajértékelési módszerek meghatározásáról szóló, 2015. május 19-i (EU) 2015/996 bizottsági irányelvnek,

c) a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a környezeti zaj káros hatásainak értékelésére vonatkozó módszerek megállapítása érdekében történő módosításáról szóló, 2020. március 4-i (EU) 2020/367 bizottsági irányelvnek,

d) a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, a közös zajértékelési módszerek tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 21-i (EU) 2021/1226 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja."

5. § A 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

6. § A 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 1/A. § (2) bekezdésében a "2015/996 bizottsági irányelv, valamint az irányelvhez tartozó helyesbítés" szövegrész helyébe a "közös zajértékelési módszereket meghatározó európai uniós jogi aktusok" szöveg lép.

7. § Hatályát veszti a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 11. § (2) bekezdése.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

9. § Ez a rendelet

a) a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a környezeti zaj káros hatásainak értékelésére vonatkozó módszerek megállapítása érdekében történő módosításáról szóló, 2020. március 4-i (EU) 2020/367 bizottsági irányelvnek és

b) a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, a közös zajértékelési módszerek tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 21-i (EU) 2021/1226 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

a technológiai és ipari miniszter hatáskörében eljárva

Rogán Antal s. k.,

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

1. melléklet a 26/2022. (XI. 18.) TIM rendelethez

"1. melléklet a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelethez

A káros hatások értékelésére szolgáló módszerek

1. A káros hatások felsorolása

A káros hatások értékelésének kontextusában a következőket kell figyelembe venni:

a) ischaemiás szívbetegség (ischaemic heart disease, IHD), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által összeállított Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. változatának BA40-BA6Z kódjai szerint;

b) nagy mértékű zavarás (high annoyance, HA);

c) nagy mértékű alvászavar (high sleep disturbance, HSD).

2. A káros hatások kiszámítása

A káros hatásokat a következők valamelyike alapján kell kiszámítani:

a) a káros hatás relatív kockázata (relative risk, RR), vagyis:

b) a káros hatás abszolút kockázata (absolute risk, AR), vagyis:

2.1. Ischaemiás szívbetegség (IHD)

Az ischaemiás szívbetegséghez kapcsolódó RR kiszámításához az (i) incidencia mellett a következő dózis-hatás összefüggéseket kell használni:

a közúti zaj esetében.

2.2. Nagy mértékű zavarás (HA)

A nagymértékű zavaráshoz kapcsolódó AR kiszámításához a 2.2.1-2.2.3. pontokban szereplő dózis-hatás összefüggéseket kell használni.

2.2.1. Közúti zaj esetében:

2.2.2. Vasúti zaj esetében:

2.2.3. Légi közlekedési zaj esetében:

2.3. Nagy mértékű alvászavar (HSD)

A nagy mértékű alvászavarhoz kapcsolódó AR kiszámításához a 2.3.1-2.3.3. pontokban szereplő dózis-hatás összefüggéseket kell használni. 2.3.1. Közúti zaj esetében:

2.3.2. Vasúti zaj esetében:

2.3.3. Légi közlekedési zaj esetében:

3. A káros hatások értékelése

3.1. A lakosság kitettségét minden egyes zajforrás és minden egyes káros hatás tekintetében külön kell értékelni. Amennyiben ugyanazok a lakosok több különböző zajforrásnak is ki vannak téve, a káros hatásokat általában nem szabad halmozni. Ugyanakkor az egyes zajtípusok relatív jelentőségének felmérése érdekében össze lehet hasonlítani e hatásokat.

3.2. Az ischaemiás szívbetegségre (IHD) vonatkozó értékelés

3.2.1. Az ischaemiás szívbetegség és a vasúti és a légi közlekedési zaj viszonya kapcsán úgy kell becsülni, hogy a megfelelő Lden zajszint feletti expozíciónak kitett lakosság esetében magasabb az ischaemiás szívbetegség kockázata, de az esetek pontos számát (N) nem lehet kiszámítani.

3.2.2. Az ischaemiás szívbetegség és a közúti zaj viszonya kapcsán a környezeti zajnak betudható relatív kockázatnak (RR) kitett lakosságban az y káros hatással (ischaemiás szívbetegség) érintett esetek arányát az x zajforrás (közút) és az i incidencia használatával a következőképp kell kiszámítani:

3.2.3. A közúti zaj esetében az ischaemiás szívbetegek teljes számát (N) (az y káros hatással érintett személyek száma, a hozzárendelhető esetek száma) az x forrás esetében a következőképp kell kiszámítani:

3.3. A nagy mértékű zavarás (HA), illetve a nagy mértékű alvászavar (HSD) és a közúti, a vasúti, illetve a légi közlekedési zaj viszonya kapcsán az y káros hatással érintett személyek teljes számát (N) (a hozzárendelhető esetek száma) minden x zajforrás és y káros hatás esetében a következőképp kell kiszámítani:

"