2022. évi XXIX. törvény
az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról
1. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása
1. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény a következő 131. és 132. §-sal egészül ki:
"131. § (1) Az OLAF megkeresése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri támogatást nyújt a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásához.
(2) A pénzügyőr az OLAF helyszíni ellenőrzésének vagy vizsgálatának támogatása és zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben meghatározott intézkedések megtételére jogosult.
132. § (1) Ha a vizsgált személy felróhatóan nem tesz eleget a 130. § szerinti vagy a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott együttműködési kötelezettségnek, vele szemben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal egymillió forint közigazgatási bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegési ügyben a határozatot az OLAF által a részére megküldött, az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség megszegéséről felvett jegyzőkönyv alapján hozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható, a bírság összegére vonatkozóan nincs helye mérlegelésnek.
(4) Az (1) bekezdés szerinti határozattal szemben közigazgatási per a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül indítható.
(5) Az e § szerinti eljárásban - az e §-ban foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére, az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, a közigazgatási perre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a vizsgált személyt kell érteni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási bírságból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetése módjával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg."
2. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény
a) 123. § (2) bekezdés a) pontjában a "személyekre, valamint a felügyeletük" szövegrész helyébe a "személyekre, valamint az ezek irányítása vagy felügyelete" szöveg,
b) 124. § (1) bekezdésében a "Vám- és Pénzügyőrség" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szöveg, a "Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke" szöveg és a "Vám- és Pénzügyőrségnél" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál" szöveg,
c) 124. § (2) bekezdésében a "Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó-és Vámhivatal elnöke" szöveg,
d) 124. § (3) bekezdésében a "Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó-és Vámhivatal elnöke" szöveg,
e) 124. § (4) bekezdésében a "Vám- és Pénzügyőrség" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szöveg
lép.
2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
3. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A NAV)
"e) támogatást nyújt az OLAF helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatainak zavartalan lefolytatásához."
4. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény a következő fejezettel egészül ki:
"III/A. FEJEZET
A PÉNZÜGYŐR INTÉZKEDÉSI ÉS SZOLGÁLATI FELLÉPÉSI JOGAIRA ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRE, VALAMINT AZ ÁLTALA ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK AZ OLAF HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSÉNEK VAGY VIZSGÁLATÁNAK TÁMOGATÁSA ESETÉN
50/A. § (1) Az OLAF helyszíni ellenőrzésének vagy vizsgálatának - az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti - támogatása során a pénzügyőr az ellenőrzés vagy vizsgálat zavartalan lefolytatása érdekében a III. Fejezetben meghatározott pénzügyőri intézkedések közül a 36. §-ban, 36/A. §-ban, 36/G. §-ban, 36/I. §-ban és 36/L. §-ban meghatározott intézkedéseket a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel alkalmazhatja.
(2) A pénzügyőr az OLAF vizsgáló kérésére felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltételezhető, hogy a megkérdezett az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának lefolytatásához szükséges közlést tehet, valamint igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az intézkedés során megszerzett információkat vagy az igazoltatás során a 36/A. § (3) bekezdése alapján rögzített adatokat a pénzügyőr közli az OLAF vizsgálóval.
(3) A pénzügyőr az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának lefolytatása érdekében magánlakásba nem léphet be, e célból a belépést, behatolást engedélyező hatósági döntés nem adható. A 36/E. § és a 36/F. § (1) bekezdés sérelme nélkül magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a pénzügyőr csak a birtokos jelenlétében léphet be. Ez kiterjed a 36/L. § szerint megtett lefoglalásra is.
(4) A helyszín biztosítása intézkedés az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának lefolytatása érdekében az ahhoz szükséges mértékben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése gyanújának hiányában is alkalmazható.
(5) A pénzügyőr e Fejezet szerinti intézkedése során kényszerítőeszközöket a III. Fejezetben meghatározottak szerint alkalmazhat.
(6) Ha az OLAF helyszíni ellenőrzéséhez vagy vizsgálatához való segítségnyújtáshoz bírói szerv általi engedély szükséges, az engedélyt a nemzeti csalásellenes koordinációs szolgálat (AFCOS) legalább 72 órával előre kérelmezi. Ilyen engedély alapján az OLAF előre igényelheti pénzügyőr jelenlétét, ha a tervezett helyszíni ellenőrzéssel és vizsgálattal szembeni ellenállás veszélye áll fenn."
5. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 13. § (3) bekezdés d) pontjában az "(OLAF)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: OLAF)" szöveg,
b) 35. § (1) bekezdésében az "eljárási feladatai" szövegrész helyébe az "eljárási feladatai, valamint az OLAF helyszíni ellenőrzései vagy vizsgálatai lefolytatásának támogatását biztosító feladatai" szöveg
lép.
3. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
6. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontját a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésével összhangban akként kell alkalmazni, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt."
7. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdés a) pontját a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésével összhangban akként kell alkalmazni, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt."
8. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 27. § (4) bekezdése, a 36. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és (1b) bekezdése, valamint a 72. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
4. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
9. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 85. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztség betöltése azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt."
10. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 87. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői munkakört betöltő köztisztviselő - a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye nélkül - lehet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagja, valamint betölthet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt."
11. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 260/F. §-ában az "E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi VIII. törvénnyel megállapított" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg lép.
5. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
12. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 80. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) A képviselő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában tag lehet, valamint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betölthet azzal, hogy a képviselő nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt."
6. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
13. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:
a) a minisztérium,
b) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv,
c) a következő szervezetek:
ca) az állam,
cb) a költségvetési szerv,
cc) a közalapítvány,
cd) a helyi önkormányzat,
ce) a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat,
cf) a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása,
cg) a területfejlesztési önkormányzati társulás,
ch) a térségi fejlesztési tanács,
d) a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek,
e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza,
f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek."
14. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § 31. pontjában az "5. § (1) bekezdés c)-e) pontja" szövegrész helyébe az "5. § (1) bekezdés c)-f) pontja" szöveg lép.
7. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
15. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. § (11a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt."
16. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 225. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt."
17. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
b) 332. § (5) bekezdésében az " , a 182. § (3a) bekezdése" szövegrész.
8. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
18. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 51. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt."
19. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 51. § (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10a) A (10) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő - a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye nélkül - lehet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának, felügyelőbizottságának tagja, valamint betölthet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt."
9. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
20. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az alapítvány, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek foglalkoztatottjait, meg kell feleljenek az e bekezdésben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak. Az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó, vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban - vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban - haladéktalanul bejelenteni. Testületi döntéshozatal esetén a testület elnöke vagy tagja a bejelentést a testület felé teszi meg, egyéb esetben a bejelentést a munkáltatói jogok gyakorlója felé kell megtenni. A címzett köteles írásban megerősíteni, hogy az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert-e. A határozatot az alapítvány a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra elektronikus úton közzéteszi. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában nem vehet részt."
21. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő 31/B. §-sal egészül ki:
"31/B. § E törvénynek az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 15. § (3) bekezdésének megfelelő alapító okirat módosításokat 2022. december 31. napjáig kell benyújtani azzal, hogy a Módtv.-nyel megállapított 15. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a Módtv. hatálybalépésétől meg kell tenni."
10. Záró rendelkezések
22. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím és a 2. alcím az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
23. § (1) A 6. § és a 7. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 12. § az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése, valamint a 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 9. §, a 10. §, a 15. §, a 16. §, a 17. § a) pontja, a 18. §, a 19. §, a 20. § és a 21. § az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke