314/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet

a Budapest XIV. kerületében komplex ingatlanfejlesztésre, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 12. § (5) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Budapest XIV. kerületében komplex ingatlanfejlesztésre, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló, 2. mellékletben meghatározott beruházással (a továbbiakban: Beruházás) függenek össze.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

b)[1] a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, valamint a Beruházás helyszínének közvetlen környezetét érintő útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra vonatkoznak,

c) a 2. mellékletben a Beruházás megvalósításának helyszíneként megjelölt ingatlanokból telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokat érintik.

(3)[2] A Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja a Beruházást, amelynek helyszíne és közvetlen környezete a 2. mellékletben meghatározott ingatlanok területe.

2. § (1) A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben a 2. melléklet szerinti főispánt jelöli ki koordinációs feladatokat ellátó főispánként.

(2) A Kormány az 1. melléklet 22. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságként a Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

3. § A Beruházás esetében

a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,

b) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,

c) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,

d) településképi szakmai konzultációt nem kell lefolytatni,

e) közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.

4. § (1) A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - a környezetvédelmi, valamint a természetvédelmi eljárások kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - tizenöt nap.

(2) A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - nyolc nap.

5. § (1) A Beruházás esetében a 2. mellékletben foglalt táblázat B:2 mezőjében megjelölt telkekre, az azokból telekalakítással kialakításra kerülő telkekre a sajátos beépítési szabályokat, az egyedi építési követelményeket, az egyedi településképi követelményeket és a fás szárú növények védelmére vonatkozó egyedi előírásokat a (2)-(14) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési tervek, településképi rendelet és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2)-(14) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) ha a hatályos településrendezési terv, településképi rendelet, egyéb önkormányzati rendelet vagy az OTÉK a beépítés (2)-(14) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet, településképi rendeletet, egyéb önkormányzati rendeletet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:2 mezőjében megjelölt telkek, az azokból telekalakítással kialakításra kerülő telkek tekintetében változtatási és építési tilalom nem alkalmazható.

(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:2 mezőjében megjelölt telkekre és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő telkekre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

1. a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2, kivéve az önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút területet, amely az OTÉK vagy a településrendezési eszköz szerinti ilyen területre meghatározott legkisebb terület mérettől eltérhet,

2. a terepszint alatti és a terepszint feletti építési hely az érintett ingatlanok teljes területe,

3. a meglévő és újonnan megvalósuló épületekhez - akár szomszédos ingatlanon lévő épületekhez is - lehet zártsorúan csatlakozni,

4. a Beruházással összefüggésben megvalósuló építmények között nem kell telepítési távolságot tartani, azok a telekhatárokon is csatlakozhatnak egymáshoz,

5. az ingatlanokon nyitott gépkocsilehajtó létesíthető,

6. ha az ingatlan több közterülettel vagy magánúttal is határos, a gépjárművel való kiszolgálást egyidejűleg az erre alkalmas összes közterületről és magánútról is lehet biztosítani,

7. az épületek a felszín alatt és a földszinten összenyithatók,

8. a közterület és magánút fölé nyúló épületrész legfeljebb 2 méter, az előtető legfeljebb 2,5 méter kinyúlású lehet, függetlenül az adott közterület és magánút szabályozási szélességétől,

9. a külön helyrajzi számú ingatlanon lévő épület terepszint alatt az önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút alá kinyúlhat, abban az esetben is, ha a magánút közforgalom céljára megnyitott, a magánút alá kinyúló terepszint alatti épület kinyúlás a magánút teljes területére kiterjedhet, és azt nem kell az épülettől szerkezetileg leválasztott módon kialakítani,

10. a telkeken kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, szállás jellegű, igazgatási, iroda, sport és lakó rendeltetésű épületek, illetve ezek kiszolgáló építményei elhelyezhetőek,

11. a telken elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma, illetve az egyes rendeltetési egységek területe nem korlátozott,

12. P+R rendszerű személygépkocsi-várakozóhelyet nem kell kialakítani,

13. a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt - az OTÉK 4. számú melléklete szerint meghatározott számú - személygépkocsi-várakozóhely legalább 45%-ának elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy[3]

a) az OTÉK 42. § (11) bekezdése ezen követelmények érvényesítése esetében is alkalmazható,

b) lakás önálló rendeltetési egysége után a szükséges parkolóhelyeket az alábbi módon kell biztosítani:

ba) nettó 70 m2-t meghaladó lakás-alapterület esetén minden lakás után egy személygépkocsi,

bb) nettó 70 m2-nél kisebb lakás-alapterület esetén lakásszám fele után egy személygépkocsi

elhelyezését kell biztosítani,

14. új épület építése esetén a zöldfelület minden 200 m2-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni, kivéve, ha a 3. mellékletben megjelölt földrészletek terepszint alatti beépítésének megengedett legnagyobb mértéke 100%, azzal, hogy a telepítendő fa az érintett földrészleten kívül is elhelyezhető a 2. mellékletben foglalt táblázat B:2 mezőjében megjelölt telkek és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő telkek bármelyikén,

15. zöldtető kialakítása nem kötelező,

16. a vízfelület az OTÉK 5. számú melléklete szerint számítandó be a zöldfelületbe,

17. a kialakításra kerülő zöldfelület a földrészleteken belül korlátozás nélkül elhelyezhető,

18. az épületben kialakítható legfelső, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló szint burkolt padlószintjének magassága - az épületmagasság előírt mértékének betartása mellett - nem korlátozott,

19. zártsorú beépítés esetén egy vagy több épületrész magassága tetszőleges mértékben meghaladhatja a párkánymagasságot az előírt épületmagasság megtartása mellett,

20. közhasználat céljára szolgáló területet nem kell kialakítani,

21.[4] az épület legmagasabb pontja legfeljebb 41 méter lehet,

22. építési határvonalon túlnyúló épületrész kiugrása közterület fölé kinyúlhat, azzal, hogy

a) a kinyúlás alsó síkja rendezett terepszint felett legalább 4 méter, és

b) kiugrást legfeljebb az egyes homlokzatfelületek 60%-án lehet kialakítani,

23. több lépcsőben visszahúzott tetőemeletek kialakíthatók,

24. amennyiben a WC-, vizeldeszerelvénnyel felszerelt helyiség gépi elszívással rendelkezik, úgy az OTÉK 99. § (9) bekezdése előírásait nem kell alkalmazni,

25. magánút zsákutcaként kialakítható útszakaszának legnagyobb hossza meghaladhatja a 30 métert, de nem lehet hosszabb, mint 150 méter, ha

a) a végén tehergépjárművek számára a megfelelő forduló kialakításra kerül, vagy

b) csak személygépjárművek számára létesített terepszint alatti parkolók megközelítésére szolgál, és a hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása egyéb közterület vagy közhasználatra átadott terület felől megoldott,

26. az építési telkek természetes terepszintje az építési helyen belül legfeljebb 2 méterrel változtatható meg,

27. az építési telkek egymáshoz csatlakozó terepszintje egymástól legfeljebb 1,5 méterrel eltérhet,

28. a Beruházás megvalósítása során a telekhatároktól függetlenül összefüggő csapadékvíz-elvezető rendszer alakítható ki,

29. a Beruházás megvalósítása során a Beruházás bármely telkén telepíthetőek felvonulási és kiszolgáló épületek, valamint a Beruházást kiszolgáló ideiglenes betonkeverő üzem,

30. antenna, antennatartó szerkezet lapostetőn az OTÉK előírásai szerint helyezhető el,

31. a Beruházással érintett telkek határvonalán létesítendő kapubehajtó szélessége nem korlátozott,

32. a közterületek kapcsolatának a beruházással érintett telkeken keresztüli biztosítása nem kötelező, kivéve gyalogos átjárást, legkésőbb az utolsó ütemben megvalósuló épület használatbavételi engedélyének véglegessé válásakor,

33.[5] új épület létesítése esetén a lapostető felületét nem kell zöldtetőként kialakítani,

34.[6] az egyes építési telkekre vonatkozóan az épület legmagasabb pontja az adott telekre vonatkozóan az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét maximum 10 méterrel haladhatja meg.

35.[7] a Beruházással érintett ingatlanok gépjárművel történő közvetlen megközelítésére szolgáló közterületeket a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig kialakítható gépjármű-közlekedésre alkalmassá kell tenni.

36.[8] a Beruházással érintett ingatlanokon belül és azokon keresztül közterületek, telkek kapcsolatát és azok megközelítését nem kell kötelezően biztosítani, terepszint alatt beépíthető területet a közterületek mentén nem kötelező közhasználat céljára átadni, a telkek közterületi határvonala mentén a közterületek kialakításához szükséges mértékben közforgalom elől el nem zárt magánút területi korlátozás nélkül létesíthető,

37.[9] a Beruházás bármely építési telkén létesíthető terepszint alatt megvalósításra kerülő önálló közműépítmény és közműcsatlakozást szolgáló építmény (transzformátor, záportározó, hőszivattyú, termálkút stb.), ezek területét a terepszint alatti beépítés mértékébe nem kell beszámítani,

38.[10] az épületekre és egyéb létesítményekre vonatkozó építési engedély kiadásának nem feltétele, hogy a közterülettel határos érintett telek vagy magánút kiépített közúti kapcsolattal rendelkezzen az engedély kiadásának időpontjában, így a Beruházással érintett ingatlanokon az utolsó építési ütemben megvalósuló épület(ek) használatbavételi engedély megkérésének időpontjáig kell megvalósítani a Csömöri út teljes szélességben közútként történő kiépítését és forgalomba helyezését a tervezett út és magánút csatlakozásokkal együtt a Budapest XIV. kerület belterület 31261 helyrajzi számú ingatlanon és a Budapest XIV. kerület belterület 31267/119 helyrajzi számú ingatlanon a fővárosi tervek szerint II. rendű főútként, az útépítési és forgalomtechnikai tervek alapján,

39.[11] a Beruházással érintett ingatlanok közterülettel határos szakaszain közhasználat céljára átadott, a közterületek kiépítéséhez szükséges közlekedési felület, gyalogos és kerékpáros forgalom számára kiépített terület létesíthető.

(4) A 3. mellékletben foglalt 1. táblázatban megjelölt földrészletre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 70%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 95%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 1,5 m2/m2,

d) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 7 méter,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 25 méter.

(5) A 3. mellékletben foglalt 2. táblázatban megjelölt földrészletre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 70%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 100%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2,

d) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 4,5 m2/m2,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 10%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 7 méter,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 35 méter.

(6) A 3. mellékletben foglalt 3. táblázatban megjelölt földrészletre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 50%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 95%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2,

d)[12] az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 5,0 m2/m2,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 7 méter,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 35 méter.

(7) A 3. mellékletben foglalt 4. táblázatban megjelölt földrészletre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 65%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 95%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 1,5 m2/m2,

d) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 7 méter,

g)[13] az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 27 méter.

(8) A 3. mellékletben foglalt 5. táblázatban megjelölt földrészletre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 65%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 95%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 1,5 m2/m2,

d) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 7 méter,

g)[14] az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 27 méter.

(9) A 3. mellékletben foglalt 6. táblázatban megjelölt földrészletre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 50%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 95%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2,

d)[15] az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 5,0 m2/m2,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 7 méter,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 35 méter.

(10) A 3. mellékletben foglalt 7. táblázatban megjelölt földrészletre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 50%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 85%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3 m2/m2,

d)[16] az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 5,0 m2/m2,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 2 méter,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 35 méter.

(11) A 3. mellékletben foglalt 8. táblázatban megjelölt földrészletre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 65%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 85%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 1,5 m2/m2,

d) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 2 méter,

g)[17] az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 27 méter.

(12) A Budapest XIV. kerület, belterület 31267/132, 31267/133, 31267/134 és 31267/135 helyrajzi számú telkek területén a magánutak területi lehatárolását a 3. mellékletben foglalt 9-11. táblázat tartalmazza.

(13) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:2 mezőjében megjelölt telkekre, az azokból telekalakítással kialakításra kerülő telkekre meghatározott egyedi településképi követelmények a következők:

1. zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítési módú telek esetén a telekhatárhoz csatlakozó épület mélysége az építési helyen belül nem korlátozott;

2. az építményt úgy kell kialakítani, hogy ne keletkezzen a lakások rendeltetésszerű használatát zavaró új fényhatás;

3. előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához és anyaghasználatához illeszkedően létesíthető;

4. lakó jellegű rendeltetés önálló rendeltetési egysége alapterületének meg kell haladnia a 25 m2-t, és szobái közül legalább egynek a legkisebb alaprajzi mérete 3 méter;

5. szállás jellegű rendeltetés önálló rendeltetési egysége alapterületének meg kell haladnia a 15 m2-t, a legkisebb alaprajzi mérete 3 méter;

6. 15 m2-t meghaladó, nem nyitható, nagyméretű üvegfelületek kialakítása esetén a védett madárfajok megóvása érdekében speciális üveget kell használni, mely

a) a madarak számára látható módon veri vissza az UV-fényt,

b) az üvegfelületekre speciális, matt felületet képező fóliát vagy mintás fóliát kell felhelyezni, vagy

c) az üvegfelületek elé külső árnyékolószerkezetet kell tenni;

7. új épületben földszinti kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetés közterület felé néző homlokzati felületének legalább 30%-át üvegfelülettel kell kialakítani;

8. épületen korlát, rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzat architektúrájához és anyaghasználatához illeszkedően egységes kialakítással, a homlokzat részeként, azzal összhangban helyezhető el;

9. gépészeti, hírközlési, elektromos és egyéb funkciójú cső, kábel, valamint vezeték - villámhárító és esővíz levezető csatorna kivételével - nem vezethető szabadon szerelve az épület homlokzatán;

10. közterületi telekhatáron újonnan létesített, az épület architektúrájához és anyaghasználatához illeszkedően a kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter, lábazatának magassága és pilléreinek szélessége egyedileg méretezve létesíthető;

11. közterületi telekhatáron kerítés létesíthető áttört kialakítással úgy, hogy a kerítés áttörtségének mértéke legalább 30% átlagérték a Beruházás teljes közterületi határvonalán, azzal, hogy az áttörtség mértékét a kerítés tényleges magassága alapján az áttört felületeknek a kerítés teljes felületéhez viszonyított arányából kell megállapítani, mely számítás során figyelmen kívül kell hagyni a kerítéspillér, kerítéslábazat és a tömör kerítésszakasz felületét;

12. a kerítéssel egybeépített hulladéktartály tároló magassága legfeljebb 3 méter;

13. a kerítéssel egybeépített hulladéktartály tárolóval határos tömör kerítésszakasz utcafronti szélessége legfeljebb 4,5 méter;

14. a telkek oldal- és hátsókertjében, közvetlenül a telekhatáron kerítést nem kell létesíteni;

15. nyitottan megépített gépkocsilehajtót nem kell növénnyel takart pergolával vagy zöldtetővel lefedni, nyitott rámpát határoló támfalat nem kell növényzettel befuttatva kialakítani;

16. vendéglátó terasz építési helyen belül létesíthető, azzal, hogy annak nem feltétele az adott terület közhasználat céljára történő megnyitása, és

a) a terasz padozataként podeszt, dobogó építhető,

b) a terasz árnyékolóval lefedhető,

c) a telekre előírt zöldfelület biztosítása esetén zöldfelületet azzal összefüggésben nem kell külön kialakítani;

17. cégfelirat a falfelületre festetten vagy azon elhelyezve létesíthető;

18. cégtábla az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken elhelyezhető;

19. a Beruházás területén a hirdetési célú berendezések közül totemoszlop, közművelődési célú hirdetőoszlop, név- és címtábla, valamint zászlótartóoszlop helyezhető el;

20. épület homlokzatán cégér és cégtábla önállóan vagy együttesen, az épület homlokzati síkjára merőlegesen vagy azzal párhuzamosan is kialakítható;

21. cégér közterületi telekhatáron lévő homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m2-t, vastagsága legfeljebb 30 cm lehet, egyéb esetekben a mérete nem korlátozott;

22. építési reklámháló, molinó elhelyezhető az ingatlanokon az építési tevékenység időtartama alatt az épület homlokzatain az épület falához vagy állványzatra rögzítve;

23. az építési reklámhálón, molinón elhelyezett reklámfelület mérete homlokzatonként legfeljebb 100 m2.

(14) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:2 mezőjében megjelölt telkekre, az azokból telekalakítással kialakításra kerülő telkekre a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdése szerinti, a fás szárú növények védelmére vonatkozó önkormányzati előírások helyett a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a 2. melléklet B:2 mezőjében megjelölt telkeken, illetve az azokból telekalakítással kialakításra kerülő telkeken lévő fás szárú növények kivágása esetén azok pótlásáról a telkek adottságainak mértékéig az egyes telkeken belül kialakításra kerülő zöldfelületeken, legkésőbb az utolsó ütemben megvalósuló épület használatbavételi engedélyének véglegessé válásáig kell gondoskodni,

b) amennyiben a fás szárú növény pótlása az ingatlan adottsága miatt nem, vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a Budapest Főváros Kormányhivatala által kijelölt, Budapest ugyanazon kerületében elhelyezkedő másik ingatlanon kell teljesíteni.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

8. §[18] E rendeletnek a Budapest XIV. kerületében komplex ingatlanfejlesztésre, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 314/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 612/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 5. § (3) bekezdés 35. pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

9. §[19] E rendeletnek az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 429/2023. (IX. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 1. § (2) bekezdés b) pontját és (3) bekezdését, 5. § (3), (6), (7) és (11) bekezdését, 2. mellékletét a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 314/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelethez

A Beruházás megvalósításával összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és bejelentési eljárások,

3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások,

5. útügyi hatósági eljárások,

6. vasúti és szalagpálya hatósági engedélyezési eljárás,

7. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

8. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

9. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

10. villamosenergia-ipari tevékenységek végzéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárások,

11. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

12. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

13. területrendezési hatósági eljárások,

14. földmérési hatósági eljárások,

15. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

16. hírközlési hatósági eljárások,

17. bányahatósági engedélyezési eljárások,

18. tűzvédelmi hatósági eljárások,

19. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

20. közegészségügyi hatósági eljárások,

21. erdészeti hatósági eljárások,

22. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárások,

23. földvédelmi hatósági eljárások,

24. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó iparbiztonsági engedélyezési eljárások,[20]

25. azok az 1-24. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

26. az 1-25. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.

2. melléklet a 314/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelethez[21]

A Beruházás megvalósításának helyszíne és annak közvetlen környezete, valamint a Beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispán

3. melléklet a 314/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelethez

A Budapest XIV. kerület, belterület 31267/132, 31267/133, 31267/134 és 31267/135 helyrajzi számú telkek, valamint az azokból telekalakítás során kialakításra kerülő telkek területén ingatlanrészek területi lehatárolása a területek határpontjainak Egységes Országos Vetületi Rendszerben megadott koordinátáival

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.