Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2019. évi CX. törvény

a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról

1. A jegyző építésügyi igazgatási feladatainak átadásával összefüggő rendelkezések

1. § (1) A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátását biztosítja (a továbbiakban együtt: államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon), 2020. március 1. napján - a feladat ellátásának időtartamára - az állam ingyenes használatába kerül. A használati jogot a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.

(2) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.

(3) Az ingyenes használati jog alapításához kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a települési önkormányzatok polgármesterei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai (a továbbiakban: felek) között megkötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendezi.

(4) Ha az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon nem a települési önkormányzat tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerződés alapján a használatában van, a fővárosi és megyei kormányhivatal a használat időtartama alatt, annak időtartamára - a megállapodásban tett erre irányuló nyilatkozata alapján - beléphet a bérleti vagy más szerződésbe a települési önkormányzat helyébe.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodásban tett nyilatkozata alapján vagy az ingyenes használat időtartama alatt bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról.

(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult az államigazgatási feladat ellátását biztosító ingó vagyon feletti ingyenes használat jogát - szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával - az állam tulajdonában lévő vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal által más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nem terheli a települési önkormányzatot az ingatlan ingyenes használatának biztosítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben az átvételre kerülő jegyzői építésügyi igazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlan vagy ingatlanrész állami tulajdonba adását ajánlja fel és erről a felek megállapodásban megegyeznek.

(8) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyonba tartozó ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú és állapotú ingatlan ingyenes használatát az államnak felajánlani. Amennyiben a települési önkormányzat másik ingatlant felajánlani nem képes, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkísérel a jelzálogjog jogosultja és a települési önkormányzat között egyezséget létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról.

(9) A (7) bekezdés alapján az állam tulajdonába kerülő vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen a fővárosi és megyei kormányhivatal vagyonkezelésébe kerül.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő használati jog, illetve a (7) bekezdés szerinti tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes.

(12) A magyar állam és a települési önkormányzatok az ingyenes használatba vételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.

(13) A feleknek a megállapodást 2020. január 31. napjáig kell megkötni. A határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog alapítását nem akadályozza.

(14) A megállapodásban a polgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a megállapodás mellékletét képező teljességi nyilatkozattal.

(15) A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyona elidegenítésére és megterhelésére 2020. március 1. napjáig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat a 2019. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2019. évi költségvetésében tervezte, valamint, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az elidegenítési és a terhelési tilalom alól - a települési önkormányzat kérelmére - felmentést ad.

(16) Ha a felek között a (13) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, a fővárosi és megyei kormányhivatal 2020. február 15. napjáig határozattal létrehozza a megállapodást, vagy határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a közigazgatási perre tekintet nélkül végrehajtható.

(17) A közigazgatási határozattal szemben azonnali jogvédelemnek nincs helye. A bíróság a perben 8 napon belül jár el.

(18) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatával szembeni keresetlevél benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti.

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 20. § (11) bekezdésében - a munkaügyi hatóság és a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal kivételével - felsorolt szervezetek által végrehajtott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye"

(2) A Kkt. 29. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Járda, gyalogút és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását), valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételét (ide nem értve a gyalog-, és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést) a közlekedési hatóságnak kell bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő

a) természetes személy természetes személyazonosító adatait, illetve

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégadatait."

(3) A Kkt. 29/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló külön törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban hozott határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.

(4) Az országos közutak forgalomba helyezése tárgyában hozott határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - azonnal végrehajthatónak nyilvánítható."

(4) A Kkt.

a) 2. § (1) bekezdés b) pontjában az "(a továbbiakban: jármű)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: jármű)," szöveg,

b) 20. § (2a) bekezdésében a "közlekedési hatóság, a vámhatóság és a munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "közlekedési hatóság - kivéve a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal - és a vámhatóság" szöveg,

c) 23. § (6) bekezdésében, 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában és (4a) bekezdésében a "30" szövegrész helyébe a "60" szöveg,

d) 34. § (3) bekezdésében a "tartania" szövegrész helyébe a "tartania és erről a közlekedési hatóságnak adatot kell szolgáltatnia" szöveg,

e) 47. § 22. pont 22.7. alpontjában a "külön jogszabályban" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,

f) 48. § (3) bekezdés a) pont 33. alpontjában a "végrehajtásának" szövegrész helyébe az "ellátásának" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Kkt. 9. § (4) bekezdése.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

3. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 33. § (2) bekezdés 35. pontjában az "első fokú" szövegrész,

b) Mellékletének

ba) "XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek" cím 2. pont d) alpontjában a "környezet- és természetvédelmi, illetőleg" szövegrész,

bb) "XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke" cím I. pont 13. alpontjában az "első fokú" szövegrész,

bc) "XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke" cím III. pontja,

bd) "XXIII. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének illetéke" cím 2. pontja.

4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

4. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 25. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha]

"d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel vagy munkáltatói személyszállítással -történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,"

(2) Az Flt. 57/C. §-a a következő (3b)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíj-megállapítás céljából az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)-ae) alpontjában, 1. pont b)-d) pontjában szereplő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel átveheti.

(4) A pártfogó felügyelői szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv a pártfogolt számára előírt külön magatartási szabályok ellenőrzése céljából az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)-ae) alpontjában, 1. pont c)-d) pontjában, 2. pont a) pont aa) alpontjában és 2. pont b) pont ba)-bc) alpontjában szereplő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel átveheti."

(3) Hatályát veszti az Flt.

a) 45. § (1) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,

b) 45. § (3) bekezdése,

c) 56. § (3) bekezdése.

5. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

5. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény

a) 6. § (1) bekezdés j) pontjában az " , engedélyezi a nem kórházban elhunyt személy holttestének elhamvasztását" szövegrész,

b) 14/B. § (7a) és (7b) bekezdése.

6. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása

6. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény III. Fejezete.

7. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

7. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) Szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. A külön jogszabályban meghatározott hatóság az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 10 millió forint összegű bírsággal sújthatja. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a külön jogszabályban meghatározott hatóság a bírságot a reklám közzétevőjével szemben állapítja meg."

8. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

8. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)

"c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a felszámoló útján a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat;"

9. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

9. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 21. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"f) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez;"

(2) Az Nytv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a) a Kormány által a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szerv a lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében,

b) a nyugdíj-megállapító szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

c) a családtámogatási ügyben eljáró hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

d) a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésével, valamint a jogosulatlan vadászattal, illetve halászattal kapcsolatos feladatai ellátásához,

e) a növény- és talajvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

f) a környezet- és természetvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

g) élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatai ellátásához,

h) erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésével, erdészeti jogsértésekkel összefüggő feladatai ellátásához,

i) ingatlan-nyilvántartási hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

j) a rehabilitációs hatóság a rehabilitációs elbírálási és megállapítási feladatai ellátásához,

k) szociális hatóság pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításával összefüggő feladatai ellátásához,

l) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

m) az egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

n) a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

o) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

p) a fogyasztóvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

q) a kereskedelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

r) a jogi segítségnyújtó szolgálat, a pártfogó felügyelői szolgálat, valamint az áldozatsegítő szolgálat jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

s) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

t) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához."

(3) Az Nytv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál, kijelölt kormányhivatalnál és a nyilvántartást kezelő központi szervnél teljesíthető. A lakcímbejelentés, valamint az értesítési cím bejelentése személyesen, valamint elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is teljesíthető."

(4) Az Nytv. 26. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételhez szükséges adatainak bejelentését személyes megjelenéssel, vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti."

10. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítása

10. § A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény

a) 2. § (2) bekezdésében a "szerv által engedélyezett" szövegrész helyébe a "szervhez bejelentett" szöveg,

b) 16/A. § (2) bekezdésében a "működésének engedélyezésére" szövegrész helyébe a "bejelentésére" szöveg

lép.

11. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

11. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12/A. § (4) bekezdésében, 12/D. § (4) bekezdésében a "Fellebbezés hiányában az" szövegrész helyébe az "Az" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Fkbt.

a) 7/A. § (5) bekezdésében az "A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs." szövegrész,

b) 10. § (2) bekezdése,

c) 12/A. § (3) bekezdésében, 12/D. § (3) bekezdésében az "A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a döntés közlésétől számított két hónapon belül fellebbezhet." szövegrész.

12. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

12. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásra való jogosultságot megállapító határozatban foglaltakat a jogorvoslatra tekintet nélkül teljesíteni kell."

(2) A Szoc. tv. 19. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1c) Az (1) és (1a) bekezdéstől eltérően, a 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartást vezető szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít

a) a jogosult azonosításához szükséges adatokhoz a szociális hatáskörében, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében, a rehabilitációs hatóságként, az állami foglalkoztatási szervként, áldozatsegítő szolgálatként, jogi segítségnyújtó szolgálatként, valamint a pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatal számára,

b) a 18/A. § a) és c)-e) pontjában meghatározott adatokhoz a szociális hatáskörében, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatal számára,

c) a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok kivételével az országos nyilvántartás adataihoz a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében, a rehabilitációs hatóságként, az állami foglalkoztatási szervként, áldozatsegítő szolgálatként, jogi segítségnyújtó szolgálatként, valamint a pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatal számára

a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából."

(3) A Szoc. tv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot két évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel -a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap."

(4) A Szoc. tv. 92/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92/H. § (1) A működést engedélyező szerv a működési nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáféréssel jogosult lekérdezni a működési nyilvántartás adatait.

(2) A működési nyilvántartásból adatok a nyilvántartásba vett személy, a munkáltató, a továbbképzést, vezetőképzést szervező, továbbá - az adatvédelmi jogszabályok megtartásával - tudományos, statisztikai feldolgozást végzők részére továbbíthatók."

(5) A Szoc. tv.

a) 50/E. § (4) bekezdésében a "Két" szövegrész helyébe a "Több" szöveg,

b) 58/A. § (9) bekezdésének záró szövegrészében az "ideértve a másodfokú eljárást, a közigazgatási pert és a megismételt eljárást is" szövegrész helyébe az "ideértve a jogorvoslati eljárást és a megismételt eljárást is" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti a Szoc. tv.

a) 4. § (6) bekezdése,

b) 17. § (6) bekezdése,

c) 39/C. § (3) bekezdése,

d) 39/C. § (4) bekezdésében az "és a (3)" szövegrész,

e) 41. § (6) bekezdése,

f) 41. § (7) bekezdésében az "és a (6)" szövegrész,

g) 43/A. § (5) bekezdése,

h) 43/A. § (6) bekezdésében az "és az (5)" szövegrész.

13. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

13. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 5. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A kérelmező (4a) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését a bányafelügyelet ellenőrzi."

(2) A Bt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlanigénybevételi ütemtervre figyelemmel hagyja jóvá"

(3) A Bt. 49/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bányászok - kormányrendeletben meghatározott - egészségkárosodási járadékának megállapítása és felülvizsgálata iránti eljárásban az ügyintézési határidő harmincöt munkanap, ha az eljárásban a kérelmező egészségkárosodásának mértékét szakkérdésként vizsgálni kell. Az ügyintézési határidő tizenhét munkanap az eljárásban, ha a kérelmező egészségkárosodásának mértékét nem kell megvizsgálni"

(4) A Bt.

a) 4. §-át megelőző alcím címében a "Bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatás" szövegrész helyébe a "Felszíni előkutatás" szöveg,

b) 43/C. § (7) bekezdésében az "az elsőfokú" szövegrész helyébe az "a" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Bt.

a) 4. § (1) bekezdésében az "és a kutatás megkezdése időpontjának a bányafelügyelethez történt előzetes bejelentése" szövegrész,

b) 4. § (4) bekezdése,

c) 41. § (1) bekezdés a) pontja,

d) 43/A. §-a,

e) 43/C. § (9) bekezdése,

f) 43/D. §-a,

g) 49/E. § (1) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,

h) 50/A. § (1) bekezdés 1. pontjában az "és a bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatásra" szövegrész.

14. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

14. § Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 17. § (10) bekezdése.

15. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

15. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat

a) a munkabaleset és a fokozott expozíció esetén - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a munkáltató,

b) a foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv vagy személy

teljesíti."

(2) Az Mvt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie. A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset és fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell."

(3) Az Mvt. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fokozott expozíciós eset kivizsgálása munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül."

(4) Az Mvt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásában"

(5) Az Mvt. 82/D. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:)

"b) a munkabalesettel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, valamint a baleset, fokozott expozíciós eset valódi okát eltitkolja vagy feltárását akadályozza,

c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, valótlan adatot közöl, a foglalkozási megbetegedés valódi okát eltitkolja vagy kivizsgálását akadályozza, vagy"

(6) Az Mvt.

a) 68. § (2) bekezdésében a "64. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "64. § (2) bekezdés b) pontjában" szöveg,

b) 72. § (2) bekezdés e) pontjában a "foglalkozási megbetegedés" szövegrész helyébe a "foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset" szöveg,

c) 86. § (3) bekezdésében a "valalmint" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az Mvt.

a) 84. § (2) bekezdésében az " , a fokozott expozíciós esetet" szövegrész,

b) 85. §-a.

16. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

16. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)

a) 7. § (1a) bekezdés f) pontjában a "gépjármű törzskönyv, egyéni vállalkozói igazolvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő" szövegrész helyébe a "gépjármű törzskönyv, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával, valamint egyéni vállalkozói tevékenység nyilvántartásba vételével és törlésével összefüggő" szöveg,

b) 28. § (2) bekezdésében a "tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt kiadni" szövegrész helyébe a "tevékenységet egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyezni" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Rtv. 84. § (2) bekezdés s) pontjában a "vállalkozói igazolvánnyal rendelkező" szövegrész.

17. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

17. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 26. § (2b) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:)

"d) a pénzellátás szüneteltetéséről, - haláleset kivételével - a megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről."

(2) A Hdt. 26. § (2b) és (3) bekezdésében az "Az elsőfokú" szövegrész helyébe az "A" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Hdt. 26. § (2) bekezdése.

18. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

18. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárás lefolytatására a Kormány által kijelölt állami foglalkoztatási szerv az illetékes."

(2) Hatályát veszti a Bgtv. 4. § (4) bekezdése.

19. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

19. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 64. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik)

"c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, alkalmazásuk engedélyezése; illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben ezen tevékenységek bejelentése;"

(2) A Kt. 64/A. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra

egyéni vállalkozó esetében]

"cb) egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, valamint az egyéni vállalkozó adószáma és statisztikai számjele,"

(tarthatók nyilván.)

(3) A Kt. 110. § (5) bekezdésében az "az elsőfokú" szövegrész helyébe az "a" szöveg lép.

20. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

20. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23/B. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során a gazdálkodó szervezet vezetőjének vagy tényleges irányítójának személyes megbízhatóságát kizárja, ha)

"c) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltották, a tiltásnak a nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított egy évig,"

21. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

21. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv a szükséges adatok átvétele érdekében az őstermelői nyilvántartáshoz az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít a munkaügyi és munkavédelmi hatóságnak a munkaügyi és munkavédelmi hatósági eljárással, ellenőrzéssel összefüggő feladatai ellátása céljából a (2) bekezdés a) és d)-e) pontjában szereplő adatokhoz."

22. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

22. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges állatgyűjtemények, állatkertek, illetve egyéb vadon élő védett állatok tartására, idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez."

(2) A Tvt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A természetvédelemért felelős miniszter engedélye szükséges

a) barlang, barlangszakasz hasznosításához, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásához;

b) barlang, barlangszakasz kiépítéséhez;

c) barlangi képződmények kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez, külföldre juttatásához;

d) műszaki beavatkozáshoz, így különösen bejárat vagy barlangszakasz lezárásához, műtárgy elhelyezéséhez, azok felújításához, helyreállításához."

(3) A Tvt. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása szükséges

a) barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatáshoz, kísérlethez, gyűjtéshez;

b) barlangi búvármerüléshez;

c) filmforgatáshoz;

d) jogszabályban meghatározott barlangok látogatásához."

(4) A Tvt. 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzője nem ismert, vagy kiléte nem állapítható meg, a felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, akinek érdekében a jogsértő magatartást folytatták. A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi a tevékenység tényleges végzőjét, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli."

(5) A Tvt. 38. § (1) bekezdés j) pontjában a "kijelölt" szövegrész helyébe a "kijelölt mezőgazdasági és erdészeti használatú" szöveg lép.

(6) Hatályát veszti a Tvt.

a) 10. § (5) bekezdése,

b) 51. § (3) bekezdése,

c) 72. § (5) bekezdésében az ", amely ellen nincs helye fellebbezésnek" szövegrész.

23. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

23. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 11/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az e § előírásainak megfelelő módosító javaslat befogadásáról (érvényes módosító javaslat) a vadászati hatóság 10 napon belül végzéssel dönt."

(2) A Vtv. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - szolgálati vadász- és maroklőfegyver használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét - a jogos védelmen túl - csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat."

(3) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját,"

(4) A Vtv. 83. § (6) bekezdésében a "hatósági engedély" szövegrész helyébe a "hatósághoz történő bejelentés" szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Vtv.

a) 50. § (2) bekezdés d) pontja,

b) 51. § (1) bekezdésében az "és részére hitelesített szolgálati naplót ad át" szövegrész,

c) 53. § (1) bekezdés e) pontja,

d) 53. § (2) bekezdésében az "egyúttal a hivatásos vadász szolgálati naplóját bevonja," szövegrész,

e) 83. § (4) bekezdés a) pontjában az " , valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját" szövegrész,

f) 83. § (4) bekezdés b) pontjában az " , valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója" szövegrész,

g) 84. § (1) bekezdés i) pontjában az " , a hivatásos vadász szolgálati naplója" szövegrész.

24. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

24. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. melléklet I. 4. pont 4.1. alpontjában az "Az elsőfokú, valamint a" szövegrész helyébe az "A" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Met. 6. § (2a) bekezdése.

25. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

25. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 32/A. § (1) bekezdésében az "Az elsőfokú" szövegrész helyébe az "Az ingatlan-nyilvántartási" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Díjtv.

a) 28. § (3) bekezdése,

b) 29. § (2) bekezdésében az "és (3)" szövegrész,

c) 31. § (6) és (7) bekezdésében az "A döntés ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek." szövegrész,

d) 32/A. § (5) bekezdése,

e) 32/E. § (6) bekezdése,

f) 32/E. § (8) bekezdésében az "(ideértve a fellebbezés díját is)" szövegrész.

26. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

26. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6b) bekezdésében a "lakáscélú állami támogatások ügyében illetékes járási hivatal" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatások ügyében illetékes kormányhivatal" szöveg lép.

27. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

27. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

28. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

28. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) "Foglalkoztatási tilalom a gyermeki jogok védelme érdekében" alcíme a következő 10/B. §-sal egészül ki:

"10/B. § A működést engedélyező szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartására (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) és e szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági ellenőrzése során a gyermekvédelmi rendszer keretében - miniszteri rendeletben meghatározott munkakörben, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban - foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt személlyel szemben a 10/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti kizáró okok fennállásának szükség szerinti vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 11. § (1) bekezdés c) és e) pontja, 16. § (1) bekezdés c) és f) pontja, valamint a 23. § c) pontja szerinti adatok tekintetében."

(2) A Gyvt. 68/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az oktatási intézmény a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eset fennállásáról értesíti a gyámhatóságot, a gyámhatóság elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét."

(3) A Gyvt. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A beutaló szerv ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló döntése ellen az ügyfél tizenöt napon belül indíthat közigazgatási pert. A beutaló szerv a benyújtástól számított nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz a keresetlevelet. A bíróság a keresetlevél hozzá való érkezését követő harminc napon belül határoz."

(4) A Gyvt. 98. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, és a kizárólag területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó telephely adatait a szolgáltatói nyilvántartás nem tartalmazza."

(5) A Gyvt. 128. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A gyámhatóság döntése alapján az (1)-(3) bekezdés szerinti jognyilatkozatok felvétele érdekében megkeresheti az illetékességi területén belül működő, a jognyilatkozatot tevő személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti jegyzőt. A jegyző a jognyilatkozat felvételéről, illetve a gyámhatóság által előre meghatározott kérdésekre adott válaszokról jegyzőkönyvet készít és azt megküldi a gyámhatóságnak"

(6) A Gyvt. 133/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"133/B. § A gyámhatóságnak a kapcsolattartás végrehajtásának felfüggesztésére, a kapcsolattartás megvonására és a kapcsolattartás szüneteltetésére vonatkozó döntése az Ákr. 84. §-a alapján azonnal végrehajtható."

(7) A Gyvt. XXI. Fejezete a következő alcím címmel és 142/A-142/D. §-sal egészül ki:

"Eseti gondnokok és eseti gyámok nyilvántartása

142/A. § (1) Ezen alcím hatálya kiterjed az eseti gondnokok és az eseti gyámok adatainak nyilvántartására (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás).

(2) A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja az eseti gondnokság és eseti gyámság alá helyezett személy jogai gyakorlásának elősegítése, illetve harmadik személyek jogainak védelme.

142/B. § (1) A nyilvántartás az eseti gondnok tekintetében a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:

a) az eseti gondnok

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) anyja születési családi és utónevét,

ae) lakcímét,

af) személyi azonosítóját,

b) az eseti gondnok kijelöléséről szóló döntést és annak ügyszámát,

c) az eseti gondnok kijelöléséről szóló döntést hozó hatóság megnevezését,

d) azon ügycsoportot vagy ügycsoportokat, amelyben az eseti gondnok jogosult eljárni.

(2) A nyilvántartás az eseti gyám tekintetében a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:

a) az eseti gyám

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) anyja születési családi és utónevét,

ae) lakcímét,

af) személyi azonosítóját,

b) az eseti gyám kijelöléséről szóló döntést és annak ügyszámát,

c) az eseti gyám kijelöléséről szóló döntést hozó hatóság megnevezését,

d) azon ügycsoportot vagy ügycsoportokat, amelyben az eseti gyám jogosult eljárni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés b)-d) pontja szerinti adatokat a nyilvántartás közhitelesen tartalmazza.

142/C. § Az eseti gondnokot, illetve eseti gyámot kirendelő hatóság a nyilvántartásba történő bejegyzés céljából a döntését megküldi az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv) részére. A nyilvántartásba az adatokat a nyilvántartást vezető szerv jegyzi be.

142/D. § A nyilvántartást vezető szerv az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett a nyilvántartáshoz ingyenesen közvetlen hozzáférést biztosít."

(8) A Gyvt.

a) 24. § (3) bekezdés c) pontjában a "két" szövegrész helyébe a "négy" szöveg,

b) 24. § (9) bekezdésében a "gyámhatóság" szövegrész helyébe a "kincstár" szöveg,

c) 69/C. § (3) bekezdésében az "évente" szövegrész helyébe a "kétévente" szöveg,

d) 98. § (9) bekezdésében az "amelyet" szövegrész helyébe az "amelyet - a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével -" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 68/A. § (5) bekezdése,

b) 73. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az ", és hogy a döntést megfellebbezték-e" szövegrész,

c) 128/A. § (2) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,

d) 140. § (1) bekezdés d) pontja.

29. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

29. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 59. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Nyilvántartáshoz az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztül hozzáfér

a) a környezet- és természetvédelmi hatóság a környezetkárosítást végzők beazonosítása érdekében,

b) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság a helyszíni munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések végrehajtása céljából."

(2) Az Étv.

a) 2. § 2. pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

b) 48. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik" szövegrész helyébe a "kivéve, ha a döntés azonnal végrehajthatóvá válik" szöveg,

c) 62. § (1) bekezdés 27. pontjában a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény" szövegrész helyébe "az Ngtv." szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Étv.

a) 35. § (5) bekezdése,

b) 53/E. § (2) bekezdésében az "elsőfokú" szöveg,

c) 53/G. § (1) bekezdése,

d) 53/G. § (2) bekezdésében az "elsőfokú" szöveg,

e) 57/C. § (5) bekezdése,

f) 57/E. §-a,

g) 57/F. § (3) bekezdése,

h) 58. § (3) bekezdésében az ", illetve azokkal összefüggésben keletkezett eljárások fellebbezésének" szöveg,

i) 59. § (2) bekezdés c) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala," szöveg,

j) 60. § (5) bekezdése,

k) 60/D. §-a.

30. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

30. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kincstár központi szerve a 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szerv részére a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat véglegessé válását és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az adatok átadásának módjáról a kincstár központi szerve és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt."

(2) Hatályát veszti a Tbj. 34. § (7) bekezdésében az "első fokú" szövegrész.

31. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

31. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a nyugdíjas az egészségi állapottól függő nyugellátás felülvizsgálata során az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi iratokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított határidőn belül nem küldi meg, a nyugellátást az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni."

(2) A Tny. 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a) az állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében a (2) bekezdés a) pontja és d) pontja,

b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adóvégrehajtási eljárás lefolytatása érdekében, a támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatok, a (2) bekezdés e) pontjából a rokkantság fokára vonatkozó adatok, valamint a (2) bekezdés f) pontja,

c) az egészségügyi ellátást nyújtó szerv, személy az egészségügyi szolgáltatói feladatai ellátása érdekében a (2) bekezdés a)-e) pontja,

d) a cégbíróság a külön törvény,

e) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a), d) és f) pontja,

f) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve tervezési és érdekvédelmi feladatok, valamint statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében a Magyar Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozók esetében a (2) bekezdés a), c), g) és h) pontja,

g) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatás megállapítása céljából a (2) bekezdés a)-d) és f) pontja,

h) az egészségügyi államigazgatási szerv szervei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából a (2) bekezdés a)-e) pontja,

i) az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a pályakövetési rendszer működtetése céljából a (2) bekezdés d) pontja,

j) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. §-ban meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozóan a (2) bekezdés a) és h) pontja

szerinti adatok igénylésére jogosult."

(3) A Tny. 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel

a) a munkaügyi és munkavédelmi, a családtámogatási, a rehabilitációs, a szociális és a gyámügyi igazgatás szerve, valamint az állami foglalkoztatási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, illetve munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés céljából a (2) bekezdés a)-f) és h) pontja,

b) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárása céljából a (2) bekezdés a)-f) és h) pontja,

c) az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a (2) bekezdés a)-e) és h) pontja

szerinti adatok lekérdezésére jogosult."

(4) A Tny. 96/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"96/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően három évvel köteles a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést hivatalból megküldeni a biztosítottnak, volt biztosítottnak.

(2) Nem kell az (1) bekezdés alapján hivatalból a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést megküldeni, ha

a) a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíjasnak minősül,

b) a biztosítottal, volt biztosítottal az egyeztetési eljárást öt éven belül már lefolytatták, vagy az egyeztetési eljárás folyamatban van, vagy

c) a biztosított, volt biztosított részére öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti eljárás van folyamatban.

(3) Ha az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, a szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti kérelmet nyújt be, a kérelem az egyeztetési eljárás megindítása iránti kérelem visszavonásának minősül."

(5) A Tny. 91. § (4) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész helyébe az "ügyben eljárt" szöveg lép.

(6) Hatályát veszti a Tny.

a) 76. §-ában az "elsőfokú" szövegrész,

b) 79. § (6) bekezdése,

c) 95. § (1) bekezdése,

d) 95/A. §-a,

e) 102/A. § (6) bekezdése.

32. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

32. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, az üzemi balesettel, illetve a baleseti táppénzzel kapcsolatos közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv ellen kell megindítani, ha a döntést kifizetőhely hozta"

(2) Az Ebtv. 79. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, a családtámogatási feladatokat ellátó szerv, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, valamint a szociális igazgatás szerve a rá vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén a nyilvántartásba felvett adatok azon körét ismerheti meg - figyelemmel az Eüak. rendelkezéseire is - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel, amely tevékenységéhez közvetlenül szükséges."

(3) Hatályát veszti az Ebtv.

a) 61. § (6) bekezdése,

b) 70. § (1) bekezdésében az " , a kiadására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek" szövegrész,

c) 76. §-a,

d) 80. § (6) bekezdésében a "A mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye" szövegrész.

33. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

33. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) a "Vegyes rendelkezések" alcíme a 99/B. §-t követően a következő 99/C. §-sal egészül ki:

"99/C. § (1) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel (a továbbiakban Módtv. 2.) módosított rendelkezéseit a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A kulturális javak visszaadására irányuló, a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban - az Ákr. 143. § (1) bekezdésétől eltérően - az Ákr. rendelkezései szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy mikor indult az eljárás."

(2) A Kultv. 92. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e törvény hatálya alá tartozó, központi költségvetési szervként működő intézmény kiadási előirányzata terhére a tulajdonosi joggyakorlásában álló gazdasági társaság részére költségvetési támogatást nyújthat"

(3) A Kultv.

a) 92. § (4) bekezdésében a "lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény" szövegrész helyébe a "lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény" szöveg,

b) 92. § (4) bekezdésében az "az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény" szövegrész helyébe az "az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti a Kultv. 92/D. § a) pontja.

34. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

34. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a 39. § (3) bekezdése miatt került sor, és a jogorvoslat során pótolták a határozatban megjelölt hiányosságokat, vagy ha a kérelem visszautasítására a 39. § (4) bekezdés f) pontjára tekintettel került sor, és a jogorvoslat során a formanyomtatvány pótlásra került."

(2) Az Inytv. 72. § (1) bekezdése a következő f)-o) ponttal egészül ki:

[Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy]

"f) a Kormány által a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szerv a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

g) a mezőgazdasági igazgatási szerv, a környezet- és természetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

h) a gyámhatóság a gondnoksági ügyekben a gondnokolt ingatlanvagyonának megismerése céljából szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

i) a szociális hatóság pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása céljából szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

j) az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

k) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés és az annak alapján induló hatósági eljáráshoz szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

l) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

m) a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

n) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,

o) a fővárosi és megyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze."

(3) Az Inytv. 61/B. § (3) és (4) bekezdésében az "az elsőfokú döntést" szövegrész helyébe az "a döntést" szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az Inytv.

a) 47. § (4) bekezdése,

b) 52. § (1) bekezdés l) pontja,

c) 52. § (7) és (8) bekezdése,

d) 56. § (5) bekezdése,

e) 57. §-a,

f) 61/B. § (1) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,

g) 64. § (4) bekezdése,

h) 85-88. §-a,

i) 94. § (1)-(10) bekezdése.

35. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

35. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 108/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alapján egészségügyi szolgáltatóként az a személy vagy szervezet működhet, aki vagy amely]

"d) családvédelmi szolgálat keretében nyújt egészségügyi ellátást."

(2) Az Eütv. 237/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"237/A. § Az egészségügyi szakértői tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentésével egyidejűleg a külön jogszabályban meghatározott szerv részére - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

(3) Az Eütv.

a) 247. § (2) bekezdés g) pont gg) alpontjában a "szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával, illetve bejelentés megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait, az engedélyezési és bejelentési eljárás részletes szabályait," szövegrész helyébe a "szakértői tevékenység bejelentésének megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait, a bejelentési eljárás részletes szabályait," szöveg,

b) 247. § (5) bekezdés c) pont cf) alpontjában a "szakértők tevékenységének engedélyezéséért" szövegrész helyébe a "szakértői tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentéséért" szöveg

lép.

36. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

36. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 46. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2c) A (2b) bekezdésben foglalt vélelem megdöntése iránt kérelmet terjeszthet elő az ügyfél. A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a képviseleti jogosultság hiányát valószínűsítik."

(2) Hatályát veszti az Fgytv.

a) 49. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "első fokú" szövegrész,

b) 51. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "hatósági döntés vagy" szövegrész,

c) 51. § (6) bekezdés b) pontjában a "hatósági döntést vagy" szövegrész.

37. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

37. § Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 29/B. §-ában az "első- és másodfokon" szövegrész.

38. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása

38. § Hatályát veszti a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 3. § (5) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész.

39. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

39. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § Az állatvédelmi hatósági hatáskörben eljáró települési önkormányzat jegyzőjének, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnek döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek."

(2) Az Ávt.

a) 21. § (1) és (2) bekezdésében, 21. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében, 21. § (8) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 40. § (5) bekezdésében a "természetvédelmi hatóság" szövegrész helyébe az "állategészségügyi hatóság" szöveg,

b) 21. § (3) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében a "természetvédelmi hatóságnak" szövegrész helyébe az "állategészségügyi hatóságnak" szöveg,

c) 23. § (2) bekezdésében a "természetvédelmi hatóság" szövegrészek helyébe az "állategészségügyi hatóság" szöveg

lép.

40. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

40. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél, ha állapota végleges, 18. éves koráig újabb igazolás benyújtására nincs szükség."

(2) A Cst. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi, vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetője

a) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,

b) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.

(1a) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben foglalt felhívásokat tájékoztatásul megküldi a gyámhatóság részére is."

(3) A Cst. 49/C. § (2) bekezdése a következő i)-o) ponttal egészül ki:

(Az egységes szociális nyilvántartásból)

"i) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához szükséges adatokat,

j) a pártfogó felügyelői szolgálat a pártfogó felügyelői feladatok végrehajtásához szükséges adatokat,

k) az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése érdekében szükséges adatokat,

l) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása, egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében szükséges adatokat,

m) az állami foglalkoztatási szerv a gyermekek után járó támogatások lekérdezése, nyilvántartásba vétel, ellátás megállapítása érdekében szükséges adatokat,

n) az áldozatsegítő szolgálat az áldozatsegítő támogatások engedélyezéséhez szükséges adatokat,

o) a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezéséhez szükséges adatokat"

(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)

(4) A Cst. 49/C. § (2) bekezdés b) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a kormányablak" szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Cst. 44. § (1) bekezdése.

41. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása

41. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben zárt légterű dohányzóhely az egészségügyi államigazgatási szerv előzetes engedélyével, illetve kormányrendeletben meghatározott esetekben bejelentést követően jelölhető ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv a dohányzóhely kijelölését abban az esetben engedélyezi, ha az megfelel az (5) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a (7) és (8) bekezdésben fogalt követelményeknek. Az egészségügyi államigazgatási szervnek a dohányzóhely kijelölésének engedélyezésére, bejelentésére irányuló eljárásáért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

42. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

42. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (2) bekezdése a következő h)-k) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

"h) a kereskedelmi hatóság az utazásszervezői tevékenységgel összefüggő eljárások és az azokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátásához a 9. § (1) bekezdésében foglalt adatokat,

i) a szociális hatóság a pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításához a 9. § (1) bekezdésében foglalt adatokat,

j) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához a 9. § (1)-(1b) bekezdésében foglalt adatokat,

k) a környezet- és természetvédelmi hatóság a környezetkárosítást végzők beazonosítása érdekében a 9. § (1) bekezdésében foglalt adatokat."

(2) A Kknyt.

a) 14. § (2) bekezdés c) pontjában a "h) pontjában" szövegrész helyébe az "a) pont ah) alpontjában" szöveg,

b) 14. § (2) bekezdés f) pontjában a "biztosító" szövegrész helyébe a "biztosító elektronikus úton" szöveg,

c) 14/A. § b) pontjában a "rendőrhatóság" szövegrész helyébe a "rendőrhatóság elektronikus úton" szöveg,

d) 16. § (2) bekezdésében a "közlekedési igazgatási hatóságtól" szövegrész helyébe a "nyilvántartótól" szöveg,

e) 19. § (1) bekezdés t) pontjában a "személyazonosság ellenőrzése és az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása" szövegrész helyébe a "személyazonosság ellenőrzése, az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása, vagy a névváltozási eljárással összefüggő feladatainak ellátása" szöveg

lép.

43. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

43. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)

"f) a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységet végeznek."

44. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

44. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 33/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szolgáltató köteles az egészségügyi kártevőirtó tevékenység folytatására irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató szolgáltatónak meg kell felelnie az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a szolgáltatót, és a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül ellenőrzi a szolgáltatónál a folyatni kívánt tevékenység jogszabályoknak való megfelelőségét. A tevékenység gyakorlásának feltétele az egészségügyi államigazgatási szerv megfelelőségi nyilatkozata"

(2) A Kbtv. 33/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely - ha a szolgáltató egyéni vállalkozó - tartalmazza a szolgáltató természetes személyazonosító adatait, továbbá a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az e tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat."

(3) A Kbtv. 33/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szolgáltató adataiban történt változás bejelentését követő 15 napon belül a kártevőirtó tevékenység ellátását megtiltja, ha annak jogszabályban meghatározott feltételei már nem állnak fenn."

(4) Hatályát veszti a Kbtv. 34. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában az "az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét," szövegrész.

45. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

45. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell nyilvántartásba venni:)

"a) a csónakot,"

(2) A Vkt. 9. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az úszólétesítményt a lajstromból törölni kell, ha)

"f) a hajózási hatóság megállapítja, hogy az a mérete alapján nem nyilvántartásra kötelezett."

(3) A Vkt. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben a hajózási hatóság igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének mellőzésével, hivatalból jár el."

(4) Hatályát veszti a Vkt.

a) 4. § (7) bekezdése,

b) 5/C. §-a.

46. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

46. § Hatályát veszti a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. § (1a) bekezdése.

47. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

47. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 23/G. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kiemelt nagyberuházás esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gondoskodik

a) a megelőző feltárás, valamint

b) a kivitelezés során ellátandó régészeti megfigyelés és szükség esetén régészeti bontómunka

elvégzéséről, és e feladatokra vonatkozó szerződést a beruházóval a 22. § (11) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn belül megköti.

(3) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésébe jogszabályban meghatározott módon bevonható

a) a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum,

b) a gyűjtőterületén érintett területi múzeum, vagy

c) a feltárásra jogosult intézmény vagy szervezet.

(4) Amennyiben a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv régészeti feladatellátással kapcsolatos megkeresésére a (3) bekezdésben megjelölt intézmény vagy szervezet öt napon belül nem válaszol, a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv közvetlenül gondoskodik a régészeti feladatellátásról."

(2) A Kötv. 72. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A hatóság a 71. § (1) bekezdése szerinti védettség tényére vonatkozó adatok átadásához az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnak az építésfelügyeleti ellenőrzés, szabálytalan építési tevékenységgel kapcsolatos építésrendészeti eljárás lefolytatása céljából."

(3) A Kötv. 61/C. § (2) bekezdésében az "augusztus" szövegrész helyébe a "január" szöveg lép.

(4) Hatályát veszti a Kötv.

a) 61/J. § (2) bekezdés a) pontjában a "vagy egyéni vállalkozói igazolvány számát" szövegrész,

b) 75/C. §-a.

48. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

48. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetben szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyag, valamint zöldségpalánta előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, a növénytermesztési hatóság által kiadott engedéllyel. Dísznövény-szaporítóanyag előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és a tevékenység megkezdését a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette a növénytermesztési hatóságnak."

(2) Az Nsztv. 23. § (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(A növénytermesztési hatóság)

"a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint eljár a

aa) dísznövény-szaporítóanyagok előállításának és forgalomba hozatalának,

ab) dísznövény-szaporítóanyagot előállító faiskola és palántanevelő üzem létesítésének

bejelentése esetén."

(3) Az Nsztv. 30. § (1) bekezdés d) pontjában a "15. § (9)" szövegrész helyébe a "15. § (7), (9)" szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az Nsztv.

a) 23. § (2) bekezdés h) pont hg) alpontjában a "dísznövény-," szövegrész,

b) 23. § (4) bekezdése.

49. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

49. § Hatályát veszti a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (4a) bekezdése.

50. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

50. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdésében az "első fokon" szövegrész.

51. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

51. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 35/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tizenhatodik életévét be nem töltött személy filmipari tevékenység során történő foglalkoztatásának bejelentésekor a gyámhatóság vizsgálni köteles a filmalkotás tartalmát, jellegét és a fiatal munkavállalóra gyakorolt lehetséges hatásait. A tevékenységet nem lehet kizárólag azon az alapon határozatban megtiltani, hogy a foglalkoztatni kívánt fiatal munkavállaló életkora nem egyeztethető össze a készülő filmalkotás 21. § szerinti korhatár besorolásával."

(2) Hatályát veszti az Mktv. 35. § (4) bekezdésében az "Az eljárásban nincs helye fellebbezésnek." szövegrész.

52. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

52. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény

a) 11. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "bírósággal" szöveg,

b) 28. § (2) bekezdésében az "az járási hivataltól" szövegrész helyébe az "a bíróságtól" szöveg,

c) 28. § (3) bekezdésében az "az járási hivatal" szövegrész helyébe az "a bíróság" szöveg

lép.

53. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

53. § Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény

a) 15. § (4a) bekezdése,

b) 37. § (4) bekezdése.

54. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

54. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (3) bekezdés d) pontja.

55. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

55. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 11/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kiemelten közérdekű beruházás esetében a Kormány rendeletben állapíthatja meg a kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan

a) a sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, valamint a beruházással érintett építményekre vonatkozó egyedi építési követelményeket,

b) a sajátos telekalakítási követelményeket,

c) az egyedi településképi követelményeket,

d) az egyedi örökségvédelmi szabályokat,

e) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. §-a szerinti környezetvédelmi és fás szárú növények védelmére vonatkozó előírásokat."

(2) Az Ngtv. 11/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány a 11/B. § (1) bekezdése szerinti követelmények meghatározásával együtt rendeletben határozhatja meg

a) az építésügyi hatósági eljárások - közműegyeztetésekre is kiterjedő -,

b) a telekalakítási hatósági eljárás,

c) a tűzvédelmi hatósági eljárások,

d) a településképi véleményezési és bejelentési eljárás,

e) az örökségvédelmi hatósági eljárások,

f) a környezetvédelmi és a fás szárú növények védelmére vonatkozó hatósági eljárások

ágazati jogszabályban foglaltaktól eltérő különös eljárási szabályait."

(3) Hatályát veszti az Ngtv.

a) 1/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "első fokon" szövegrész,

b) 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában az "elsőfokú" szövegrész.

56. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

56. § Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/C. § (7) bekezdésében a "határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a" szövegrész.

57. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

57. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)

"s) kulturális infrastruktúra fejlesztése."

(2) A Kstv. 4. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:)

"p) kulturális infrastruktúra fejlesztése keretében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény vagy közösségi színtér létesítése céljából."

58. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

58. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"49. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:

a) szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához,

b) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,

c) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a talajvédelmi hatóságnak történő bejelentéssel történhet:

a) talajjavítás,

b) mezőgazdasági célú tereprendezés,

c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozások, létesítmények megvalósítása, amennyiben az nem tartozik más hatóság hatáskörébe.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, amelynek letelte után a tevékenység ismételten ötévi időtartamra engedélyezhető a külön jogszabály szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján.

(4) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi terv is szükséges. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a földügyért felelős miniszter rendelete szerinti talajvizsgálat, továbbá a felhasználni kívánt, az (1) bekezdés c) pontja szerinti hulladék beltartalmára vonatkozó vizsgálat alapján történik.

(5) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni szükséges a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi tervet, továbbá a (2) bekezdés b)-c) pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges.

(6) A (2) bekezdés a) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek nem földhasználója, úgy a tevékenység engedélyezéséhez a földhasználó hozzájárulása szükséges.

(7) Az (1) bekezdés a)-b) és a (2) bekezdés b)-c) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek

a) nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos,

b) nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettő,

c) tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó

hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez.

(8) A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása."

(2) A Tfvt.

a) 15/C. §-ában a "9-13/A. §-ban" szövegrész helyébe a "9-13. §-ban" szöveg,

b) 18. § (1) bekezdésében, 30/A. § (1) bekezdésében az "Az első fokon" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

c) 26. § (4a) bekezdésében a "hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a Tfvt.

a) 13/A. §-a,

b) 15/B. § (7) bekezdésében az "első fokú" szövegrész,

c) 18. § (1) bekezdésében az ", valamint a földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért" szövegrész,

d) 22. § (6) és (8) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,

e) 26. § (1) bekezdésében az "(a továbbiakban: kormányhivatal)" szövegrész,

f) 26. § (9) bekezdésében az "a kormányhivatal útján" szövegrész,

g) 30/A. § (1) bekezdésében az ", valamint a földminősítési eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért" szövegrész,

h) 64/B. §-a.

59. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

59. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

a) 88. § (2) bekezdésében a "területi műszaki biztonsági hatósághoz" szövegrész helyébe a "Magyar Mérnöki Kamarához (a továbbiakban: MMK)" szöveg,

b) 88. § (2) bekezdésében a "műszaki biztonsági hatóság" szövegrész helyébe az "az MMK" szöveg,

c) 88. § (3) bekezdésében az "a műszaki biztonsági hatóság" szövegrész helyébe az "az MMK" szöveg,

d) 88. § (3a) bekezdésében az "A műszaki biztonsági hatóság" szövegrész helyébe az "Az MMK" szöveg,

e) 88. § (3a) bekezdésében az "a műszaki-biztonsági hatóság" szövegrész helyébe az "az MMK" szöveg,

f) 133. § (2) bekezdés 6. pontjában az "a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és a gázszerelők bejelentése esetén fizetendő díj" szövegrész helyébe az "a kérelemre indult eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj" szöveg

lép.

60. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

60. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 18. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5b) A sertés tartásával és szállításával összefüggő valamennyi bejelentési kötelezettségét az állattartónak a tartási helyek és tenyészetek összerendeléséről történő értesítést követő három hónap elteltét követően elektronikus úton kell teljesítenie az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé"

(2) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) A FELIR működtetője jogosult a működésével és szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatokat is a FELIR-ben kezelni"

(3) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott egyéni vállalkozó ügyfél az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § b)-k) pontjában meghatározott adatok igénylésére jogosult"

(4) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki.

"(14) A Földmegfigyelési Operatív Központ folyamatos és térítésmentes, elektronikus hozzáférést biztosít a Földmegfigyelési Információs Rendszer adatbázisához az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a FELIR működtetésével összefüggő feladatainak ellátása érdekében."

(5) Az Éltv. 38/B. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az e törvény, illetve a 38/A. § (3a) bekezdésében megjelölt törvények hatálya alá tartozó tevékenység végzéséhez szükséges, e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott, nyilvántartásba vételi vagy engedélyezési eljárást csak FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél kezdeményezhet."

(6) Az Éltv. 38/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) és a (3) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásról tudomást szerez - és az ügyfél a (4) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tett eleget - a megváltozott adatokat hivatalból vezeti át a FELIR-ben."

(7) Az Éltv. a következő 39/A. §-sal egészül ki:

"39/A. § Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv országos illetékességgel eljárva hozott döntést, a döntésével szemben indított közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes"

(8) Az Éltv.

a) 33. § b) pont bb) alpontjában az "állati" szövegrész helyébe az "e törvény hatálya alá tartozó" szöveg,

b) 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "engedélyezi vagy nyilvántartásba veszi" szövegrész helyébe az "engedélyezi vagy bejelentés alapján nyilvántartásba veszi" szöveg,

c) 64. § (8) bekezdésében az "az elsőfokú" szövegrész helyébe az "a" szöveg

lép.

61. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása

61. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 24. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az 5. § (1) bekezdésében és a 21. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatóságként a Szerencsejáték Felügyelet jár el."

62. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

62. § Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. § (2) bekezdése.

63. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

63. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények, valamint az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor kivételével, az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, korszerűsítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére."

(2) Az Evt. 39. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít)

"i) a környezet- és természetvédelmi hatóság részére az erdészeti hatósági eljárásban természetvédelmi szakkérdés vizsgálata, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységek természetvédelmi szempontú korlátozása érdekében szükséges erdők"

(Adattárban nyilvántartott adataihoz.)

(3) Az Evt. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az erdőből erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. Akácmag gyűjtése az erdészeti hatósághoz a gyűjtést megelőző legalább 30 nappal korábban történő bejelentéssel lehetséges."

(4) Az Evt. "A faanyag származásának igazolása" alcíme a következő 90/N. §-sal egészül ki:

"90/N. § Az erdészeti hatóság faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében hozott döntésével szemben indított közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes."

(5) Hatályát veszti az Evt.

a) 18/A. §-a,

b) 43. § (1)-(3) bekezdése,

c) 76/A. § (3) bekezdésében a "fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, és azt" szövegrész,

d) 105/C. §-át megelőző alcím címében az "elsőfokú és másodfokú" szövegrész,

e) 105/C. (1) bekezdés a) pontjában az "elsőfokú" szövegrész,

f) 105/C. § (1) bekezdés b) pontja,

g) 105/D. (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "elsőfokú eljárásban" szövegrész.

64. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

64. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett."

(2) A Bnytv. 17. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) A 16. § (2) bekezdés k) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett."

(3) A Bnytv. 72. §-a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a kérelmező a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa birtokában, elektronikus ügyintézési ponton keresztül is előterjesztheti."

(4) A Bnytv. 72. § (1) bekezdésében az "ügyfélszolgálaton személyesen" szövegrész helyébe az "ügyfélszolgálaton, valamint a kormányablakban személyesen" szöveg lép.

65. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

65. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kgfbtv.) 47. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A kötvénynyilvántartás a 46. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat automatikusan és díjmentesen szolgáltatja a Kknyt. szerinti járműnyilvántartásnak."

(2) A Kgfbtv.

a) 45. § (1) bekezdésében a "forgalmi engedélybe történő üzembentartói adat bejegyzése" szövegrész helyébe a "44. §-ban meghatározott közlekedési igazgatási eljárásokban" szöveg,

b) 49. § (1) bekezdésében a "15 napon belül" szövegrész helyébe a "3 napon belül" szöveg

lép.

66. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása

66. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.)

a) 23. § (1) bekezdésében a "haladéktalanul" szövegrész helyébe az "indokolt esetben (hivatali eljárás során történt tudomásszerzés vagy a hatóság általános ismeretei szerinti szükségesség alapján)" szöveg,

b) 27. § (1) bekezdésében az "a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési" szövegrész helyébe az "az ellenőrzési" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Szolgtv. 14. § nyitó szövegrészében az "elsőfokú" szövegrész.

67. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

67. § Hatályát veszti a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 18. § (1) bekezdés c) pontjában a "vagy az egyéni vállalkozói igazolvány," szövegrész.

68. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

68. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) "A nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság feladatai" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"A nyilvántartást vezető szerv, a bejelentésben közreműködő szerv és a Hatóság feladatai

3/A. § (1) A nyilvántartást vezető szerv

a) vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását, e körben törli a nyilvántartásból a jogszabálysértő bejegyzést, javítja a hibás bejegyzést, illetve pótolja az elmulasztott bejegyzést,

b) működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló informatikai rendszert,

c) a 19/B. § szerint hatósági ellenőrzést végez,

d) szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol a (3) bekezdés a-c) pontjában meghatározott tevékenység felett, valamint

e) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) A bejelentésben közreműködő szerv (a továbbiakban: Közreműködő Szerv) országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: Hatóság)

a) az egyéni vállalkozó székhelye szerinti illetékességgel hatósági ellenőrzést folytat,

b) a Kormány által nyújtott elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz és biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz regisztrációt biztosít az egyéni vállalkozói bejelentést személyesen kezdeményező, elektronikus azonosítással és biztonságos kézbesítési szolgáltatással nem rendelkező bejelentő számára, valamint

c) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(4) A gazdasági kamarák tájékoztatást nyújtanak az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről"

(2) Az Evectv. 7. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, vagy a bejelentő az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül rögzíti az egyéni vállalkozó adószámát, valamint beszerzi az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét.

(3) A (2) bekezdésben foglalt adatok beérkezését követően a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót - azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg - nyilvántartásba veszi, és megküldi a 9. §-ban meghatározott, a nyilvántartásba bejegyzett adatokat tartalmazó értesítést (a továbbiakban: értesítés) a bejelentő részére.

(4) Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a nyilvántartást vezető szerv nem mérlegelheti a (2) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását.

(5) A nyilvántartást vezető szerv a 9. § szerinti értesítés megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről értesíti a Központi Statisztikai Hivatalt, a Közreműködő Szervet, valamint a Hatóságot"

(3) Az Evectv. az "Az egyéni vállalkozók nyilvántartása" alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § A nyilvántartást vezető szerv közvetlen hozzáférést biztosít az egyéni vállalkozók nyilvántartásához a Hatóságnak az egyéni vállalkozói tevékenység hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása érdekében"

(4) Az Evectv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Az egyéni vállalkozó - természetes személyazonosító adatai, lakcíme és állampolgársági adata kivételével -a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: változásbejelentési űrlap) a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni. A változásbejelentési űrlapnak az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát, valamint a megváltozott adatokat kell tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó az állami adóhatóság által vezetett adónyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben rögzített - további adatokat a nyilvántartást vezető szerv útján is eljuttathatja az állami adóhatósághoz.

(2) Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. és 7. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az értesítés az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, a 9. § a) és b) pontjában meghatározott, valamint az adatváltozással érintett adatokat tartalmazza.

(3) A nyilvántartást vezető szerv az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a megváltozott adatokról értesíti a Központi Statisztikai Hivatalt, a Közreműködő Szervet, valamint a Hatóságot"

(5) Az Evectv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 38/D. §-sal egészül ki:

"38/D. § Az egyéni vállalkozói igazolványok 2020. január 1-jén érvénytelenné válnak. Az egyéni vállalkozó köteles 2020. március 1-ig leadni az érvénytelen igazolványt a Hatóság részére. A leadott igazolványt a Hatóság bevonja. Ha az egyéni vállalkozó az igazolványt nem adta le, vagy nem küldte meg, azt a Hatóság visszavonja."

(6) Az Evectv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 38/E. §-sal egészül ki:

"38/E. § A 11. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatokat a 2019. december 31-i állapotnak megfelelően a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozói igazolvány leadásának ellenőrzése és az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonására irányuló eljárás lefolytatása érdekében archiválja. Az archivált adatokat a nyilvántartást vezető szerv legkésőbb 2020. december 31-én törli."

(7) Az Evectv.

a) 4. § (2) bekezdés b) pontjában, 17. § (1) és (2) bekezdésében az "a Hatóságnál" szövegrész helyébe az "a Közreműködő Szervnél" szöveg,

b) 5. § (2) bekezdés a) pontjában, 38/A. § (2) bekezdésében az "a Hatóság" szövegrész helyébe az "a Közreműködő Szerv" szöveg,

c) 13. § (4) bekezdésében az "és a Hatóság" szövegrész helyébe az "és a Közreműködő Szerv" szöveg,

d) 17. § (1) és (2) bekezdésében a "személyesen" szövegrész helyébe a "személyesen, postai úton vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján" szöveg,

e) 19. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Hatóságnak" szövegrész helyébe az "a Közreműködő Szervnek" szöveg,

f) 19. § (2) bekezdés a) pontjában az "a Hatóság" szövegrészek helyébe az "a Közreműködő Szerv" szöveg,

g) 39. § (1) bekezdés a) pontjában a "nyilvántartást vezető szervet" szövegrész helyébe a "nyilvántartást vezető szervet, a Közreműködő Szervet" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az Evectv.

a) 3/A. § (2) bekezdés d) pontja,

b) 4. § (2) bekezdésében a " , továbbá az egyéni vállalkozói igazolvány igénylése" szövegrész,

c) 10. §-a,

d) 11. § (1) bekezdés h) pontja,

e) 12. § (1) bekezdése,

f) 14. § (2) bekezdése,

g) 18. § (2) és (4) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében az "az állami adóhatóságot" szövegrész,

h) 18. § (5) bekezdése,

i) 19/A. § (2) bekezdésében az"a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül, továbbá" szövegrész,

j) 37. § (3) bekezdése,

k) 39. § c) pontja.

69. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

69. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az anyakönyvvezető anyakönyvi eljárásában nincs helye fellebbezésnek."

(2) Az At. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással - könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre utaló bélyegzőlenyomattal - érvényteleníti. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető gondoskodik a hatósági igazolvány érvénytelenítése tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba való bejegyzéséről. Az anyakönyvvezető a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak."

(3) Az At. 69/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, a halálesetnek az elektronikus anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt adatokat az illetékes anyakönyvvezető törli, és az elektronikus anyakönyvbe az ismeretlen személyazonosságú holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyző személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének feltüntetésével."

(4) Az At. 81/A. § (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:

[Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]

"e) a kormányablak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyi adatainak ellenőrzése, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából,

f) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából."

(5) Az At. 81/D. § (1) bekezdése a következő h)-l) ponttal egészül ki:

[Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]

"h) a pártfogó felügyelői szolgálat a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából,

i) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátások megállapítása és ellenőrzése céljából,

j) a Kormány által a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szerv a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából,

k) az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatbázis vezetésével összefüggő feladatai ellátása céljából,

l) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásának lefolytatása céljából."

(6) Az At. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről - nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az anyakönyvi kivonat és az értesítésben szereplő adatok megküldésével értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert. Az értesítés tartalmazza a nem magyar állampolgár - gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők - természetes személyazonosító adatait, menekült vagy oltalmazott jogállását, valamint - ha rendelkezésre áll - az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezését, okmányazonosítóját és érvényességi idejét."

(7) Hatályát veszti az At.

a) 4. § (5) bekezdés d) pontja,

b) 4. § (5) bekezdés g) pontja,

c) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, az "- az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével -" szövegrész.

70. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

70. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 184. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő lép:

(A Hivatal nem hatósági hatásköreiben)

"d) az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatban térítésmentes szolgáltatást nyújt a fogyasztók részére,"

(2) Az Mttv. 184. § (2) bekezdés az alábbi e) ponttal egészül ki:

(A Hivatal nem hatósági hatásköreiben)

"e) egyéb, törvényben meghatározott - nem hatósági - feladatokat lát el."

(3) Az Mttv. 206. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét biztosító alkalmazás igénybevételével összefüggő eljárási szabályokat,

b) az általános adatvédelmi rendelet alapján fennálló adattörlési kötelezettséget biztosító szoftver fejlesztését követően a minősített tanúsítvány kiadására kijelölt jogi személyt, továbbá a minősítés feltételeit"

71. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

71. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény

a) 2. § 5. pontjában a "50%-os" szövegrész helyébe az "ötven százalékos" szöveg,

b) 2. § 6. pont d) pont dc) alpontjában a "rádiótelefon" szövegrész helyébe a "mobiltelefon" szöveg,

c) 2. § 6. pont d) pont di) alpontjában a "rádiótelefon" szövegrész helyébe a "mobiltelefon" szöveg,

d) 2. § 27. pontjában a "70%-ban" szövegrész helyébe a "hetven százalékban" szöveg,

e) 3. § (9) bekezdés f) pont fa) pontjában az "50%-ában" szövegrész helyébe az "ötven százalékában" szöveg,

f) 3/B. § a) pontjában a "70%-át" szövegrész helyébe a "hetven százalékát" szöveg,

g) 3/B. § b) pontjában az "50%-át" szövegrész helyébe az "ötven százalékát" szöveg,

h) 12/A. § (3) bekezdésében a "80%-a" szövegrész helyébe a "nyolcvan százaléka" szöveg,

i) 12/A. § (4) bekezdésében a "95%-a" szövegrész helyébe a "kilencvenöt százaléka" szöveg,

j) 14. § (5) bekezdésében a "60%-át" szövegrész helyébe a "hatvan százalékát" szöveg,

k) 14. § (8) bekezdésében a "60%-ának" szövegrész helyébe a "hatvan százalékának" szöveg,

l) 16. § (2) bekezdésében az "55%-ot" szövegrész helyébe az "ötvenöt százalékot" szöveg,

m) 16. § (3) bekezdésében a "45%-os" szövegrész helyébe a "negyvenöt százalékos" szöveg,

n) 20. § (2) bekezdésében a "7%-át" szövegrész helyébe a "hét százalékát" szöveg,

o) 27. § (1) bekezdés b) pontjában a "90%-ban" szövegrész helyébe a "kilencven százalékban" szöveg,

p) 27. § (1) bekezdés c) pontjában a "90%-át" szövegrész helyébe a "kilencven százalékát" szöveg,

q) 31. § (2) bekezdés a) pontjában a "100%-a" szövegrész helyébe a "száz százaléka" szöveg,

lép.

72. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

72. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (4d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4d) A kizárás kérdésében a járási hivatal dönt."

(2) A Kftv. 3. § (1) bekezdés c) pontjában az "amennyiben az a) és b) pontokban" szövegrész helyébe az "amennyiben a b) pontban" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Kftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése.

73. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása

73. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény Mellékletében a "II. A központi hitelinformációs rendszerben az ügyfelekről nyilvántartható adatok" alcím 2.1 pont c) alpontjában a "vállalkozói igazolvány szám" szövegrész helyébe a "vállalkozói nyilvántartási szám" szöveg lép.

74. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

74. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 14. § (8) bekezdésében az "az elsőfokú" szövegrész helyébe az "a" szöveg lép.

75. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

75. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,

a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető,

b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,

c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal

rendkívüli szünetet rendel el."

(2) Az Nkt. 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A gyermek, tanuló érdekében az illetékes tankerületi központ kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Az illetékes tankerületi központ dönt a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával, a logopédiai ellátással, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti."

(3) Az Nkt. 50. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra jogszabályban meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(8) A területileg illetékes tankerületi központ meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A felvételi körzetek megállapításához a területileg illetékes tankerületi központnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét.

(9) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelésioktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása előtt az intézmény székhelye szerint illetékes tankerületi központnak be kell szereznie az érdekelt köznevelési feladatokat ellátó hatóságok véleményét."

(4) Az Nkt. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának és a hivatalnak."

(5) Az Nkt. 23. § (3) bekezdésében az "évente" szövegrész helyébe a "kétévente" szöveg lép.

(6) Hatályát veszti az Nkt.

a) 23. § (11) bekezdése,

b) 58. § (5a) bekezdése,

c) 96. § (3e) bekezdése.

76. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

76. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles."

(2) Az Mmtv. 6. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles]

"a) a rehabilitációs hatóságnál meghatározott időpontban megjelenni,"

(3) Az Mmtv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra - de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra - fel kell függeszteni."

(4) Az Mmtv. 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)

"f) az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,"

(5) Az Mmtv. 19. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha

a) a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy

b) a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában

az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam a 10 évet nem haladja meg."

(6) Az Mmtv. 19. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja alapján a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes."

(7) Az Mmtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az (1) bekezdésben meghatározott adatok - törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő - igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(8) Az Mmtv. 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az állami foglalkoztatási szerv, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ellátásokat megállapító szerv, az egészségbiztosítási szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatok - törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő - lekérdezésére. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(9) Hatályát veszti az Mmtv.

a) 13/A. § (7) bekezdése,

b) 16/C. §-a,

c) 20/E. § (1) bekezdése.

77. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

77. § (1) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) "3. Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok" alcíme a következő 10/F. §-sal egészül ki:

"10/F. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság) esetében a tulajdonos önkormányzatot - a Kormány (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulása hiányában - a gazdasági társaság által kötött adósságot keletkeztető ügylettel összefüggésben nem terhelik fizetési kötelezettségek és ilyen kötelezettséget az önkormányzat önként sem vállalhat.

(2) A részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügylete kapcsán a tulajdonos önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulását kérheti. A hozzájárulás kérelmezésére és elbírálására a 10/E. §-ban foglaltak alkalmazandóak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályozás nem vonatkozik az olyan részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok adósságot keletkezető ügyleteire, amelyek cégformája nyilvánosan működő részvénytársaság."

(2) A Gst. "14. Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 49. §-sal egészül ki:

"49. § E törvény 10/F. §-át a 2020. január 1-jét követően megkötendő adósságot keletkeztető ügyletekre kell alkalmazni."

78. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

78. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény

a) 5/E. § (5) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (főváros kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 55. § (4) bekezdésében, 55. § (7) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 55. § (8) bekezdésében, 55/A. § (3) bekezdésében, 55/B. § (2) bekezdésében, 55/D. §-ában, 55/E. § (1) bekezdésében, 55/F. § (1) bekezdésében, 60. § (2) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 55/A. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg,

e) 60. § (1) bekezdésében a "járási hivataltól" szövegrész helyébe a "kormányhivataltól" szöveg

lép.

79. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

79. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható."

80. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

80. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 38. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei járnak el.

(2) Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a Nemzeti Adó-és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a Kormány által kijelölt szerv, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv jár el."

(2) A Szabstv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés szerint eljárva

a) az általános szabálysértési hatóság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is, kivéve a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést, a bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó szabálysértést, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kormány által kijelölt szerv és az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó szabálysértéseket;

b) a bíróság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is."

(3) A Szabstv. 208/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"208/A. § (1) Aki olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Kormány által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik."

(4) A Szabstv. 239. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot."

(5) A Szabstv. 252. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel megállapított 38. § (1) bekezdése alapján a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának állományából az általános szabálysértési hatóság személyi állományába kerülő állomány alapilletménye a jogviszonyváltáskor nem lehet kevesebb, mint a jogviszonyváltást megelőző napon a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál érvényes illetménye. E tekintetben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 289. § (4) bekezdésétől eltérően a rendvédelmi igazgatási alkalmazott illetménye meghaladhatja a munkakör besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó felső határt és az ehhez szükséges különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani. A korrekciós díj a Hszt. 289/A. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem változtatható meg."

(6) Hatályát veszti a Szabstv.

1. 39. § (2) bekezdés a) pontja,

2. 40. § (5) bekezdés a) pontjában a "járási hivatal esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal, " szövegrész,

3. 40. § (5) bekezdés b) pontjában a "fővárosi és megyei, vagy több megyei kormányhivatal illetékességi területe esetén a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter" szövegrész,

4. 40/A. §-a,

5. 141. § (2a) bekezdése,

6. 141. § (2c) bekezdésében a "(2a) és (2b) bekezdés szerinti esetben a" szövegrész,

7. 144. § (2) bekezdése,

8. 144. § (4) bekezdésében a "(2) és a (3) bekezdés szerinti esetben a" szövegrész,

9. 181. § (2) bekezdése,

10. 182. § (3) bekezdése,

11. 183. § (3) bekezdése,

12. 183/A. § (3) bekezdése,

13. 184. § (2) bekezdése,

14. 189. § (6) bekezdése,

15. 190. § (2) bekezdése,

16. 194. § (2) bekezdése,

17. 198. § (2) bekezdése,

18. 199. § (2) bekezdése,

19. 199/B. § (3) bekezdése,

20. 199/C. § (2) bekezdése,

21. 201. § (5) bekezdése,

22. 203. § (2) bekezdése,

23. 204. § (3) bekezdése,

24. 205. § (2) bekezdése,

25. 206. § (2) bekezdése,

26. 206/A. § (2) bekezdése,

27. 206/C. § (3) bekezdése,

28. 207. § (2) bekezdése,

29. 208. § (2) bekezdése,

30. 216. § (4) bekezdése,

31. 183. alcíme,

32. 250. § (3a) bekezdése.

81. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

81. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. § (18a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(18a) A természetvédelmi hatóság egyedi hatósági feladatok ellátása és hatósági nyilvántartások vezetése érdekében, a természet védelméért felelős miniszter - természetvédelmi hatósági hatáskörében - a természetvédelmi törzskönyvek vezetése, továbbá a nemzeti park igazgatóságok a természetvédelmi törzskönyvek adatainak gyűjtése és nyilvántartása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztül hozzáférhetnek a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt adatbázisoknak ezen feladatok ellátásához szükséges adataihoz."

(2) Hatályát veszti az Fttv.

a) 26. § (6) bekezdésében az "A közérdekű használati jog bejegyzését elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs." szövegrész,

b) 26. § (7) bekezdésében az "A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs" szövegrész,

c) 27. § (5) bekezdésében az "Az ingatlanügyi hatóság döntésével szemben a fellebbezés kizárt." szövegrész.

82. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

82. § Hatályát veszti a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30/A. §-ában a "járási (fővárosi kerületi) hivatalának" szövegrész.

83. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

83. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAKtv.) 1. alcíme a következő 15/C. §-sal egészül ki:

"15/C. § (1) Az agrárkamara mezőgazdasági igazgatási szervként ellátja

a) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében, 21. §-ában, 22. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat, valamint

b) a települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat és a hegyközség által létrehozott hegyőrség megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás iránti kérelem elbírálásával összefüggő feladatokat.

(2) Az agrárkamara ellátja a családi gazdaságok nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat és a családi gazdaságokról szóló nyilvántartásban rögzíti az adatokat.

(3) Az agrárkamara a (2) bekezdésben meghatározott feladata ellátása során biztosítja, hogy a nyilvántartásba vétel során a nyilvántartásba veendő személytől vagy szervtől független és pártatlan személy járjon el."

(2) A NAKtv.

a) 5. § (4) bekezdésében a "vált ki egyéni vállalkozói igazolványt," szövegrész helyébe a "egyéni vállalkozói tevékenység végzését jelenti be," szöveg,

b) 6. § (4) bekezdésében az "és egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendelkező" szövegrész helyébe a "rendelkező, egyéni vállalkozói tevékenységet folytató" szöveg

lép.

84. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

84. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eljáró hatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el."

(2) A Ptk. 6:20. § (5) bekezdésében az "A gyámhatóság" szövegrész helyébe az "Az eljáró hatóság" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Ptk.

a) 2:25. §-ában az "A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek." szövegrész,

b) 2:26. § (1) bekezdésében az "Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek." szövegrész.

85. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

85. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntését közli az eladóval, az adásvételi szerződés szerinti vevővel, valamint azokkal az elővásárlásra jogosultakkal, akik az adásvételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek, továbbá a helyi földbizottsággal. Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott döntését közli az ingatlanügyi hatósággal is."

(2) Hatályát veszti a Földforgalmi tv.

a) 30. § (5) bekezdésében az "A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye" szövegrész,

b) 55. § (5) bekezdése.

86. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény módosítása

86. § (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az eljárásra jogosult szerv számára nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt, a panasz vagy a közérdekű bejelentés elbírálását megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti"

(2) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény

a) 2. § (2) bekezdésében az "az eljárás" szövegrész helyébe az "a vizsgálat" szöveg,

b) 2. § (4) bekezdésében a "vizsgálat befejezésekor" szövegrész helyébe a "panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésekor" szöveg,

c) 9. §-ában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 15. § (1) bekezdése alapján e természetes személyt" szövegrész helyébe az "az e természetes személyt" szöveg

lép.

87. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

87. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő k)-l) ponttal egészül ki:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)

"j) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység hatósági ellenőrzését végző szerv az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatainak ellátásához, továbbá a jogszabály alapján személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárása során a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,

k) a rehabilitációs hatóság és a szociális hatóság a hatósági eljárásaikban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és c)-e) pontjában szereplő adatokat,

l) a kormányablak az előtte folyamatban lévő eljárásban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és c)-e) pontjában szereplő adatokat."

88. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

88. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A gyámhatóságnak a - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó - határozatok felülvizsgálata iránt a bíróságon pert kell indítania"

89. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

89. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a hatósági jóváhagyásról szóló határozat véglegessé válását követően az adásvételi szerződés (3) bekezdés szerint záradékolt két példányát az ingatlanügyi hatóság részére küldi meg, amennyiben az adásvételi szerződésre az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló 60 napos határidő alatt egyetlen elfogadó jognyilatkozat sem került benyújtásra, az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, továbbá amennyiben az adásvételi szerződés hatályosságához a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásán kívül más hatóság jóváhagyása, vagy engedélye nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság a mezőgazdasági igazgatási szerv által megküldött iratok alapján lefolytatja a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást."

(2) Hatályát veszti a Fétv. 38. §-a.

90. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

90. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Magyar Mérnöki Kamara

a) a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,

b) ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat energetikai auditálás lefolytatására és az auditokban foglalt ajánlások végrehajtására,

c) a lakosság számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,

d) tájékoztatást nyújt az elérhető energiahatékonysági pályázatokról."

(2) Az Ehat. 21/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait olyan természetes személy láthatja el közvetlenül, aki rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szakmai végzettséggel, a 39. § szerinti szakmai vizsgát teljesítette és nem áll a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt."

(3) Az Ehat. 21/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatait a Hivatal látja el."

(4) Az Ehat. 44. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"r) a Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait közvetlenül ellátó természetes személy szakmai végzettségére vonatkozó követelményeket, a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiafogyasztási adatok bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) Az Ehat.

a) 11/A. § a) pontjában a "megküldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé" szövegrész helyébe a "feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre" szöveg,

b) 11/A. § b) pontjában a "megküld a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé" szövegrész helyébe a "köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre" szöveg,

c) 11/A. § c) pontjában a "Hivatal által működtetett" szövegrész helyébe a "Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett" szöveg,

d) 11/A. § f) pontjában a "Hivatal" szövegrész helyébe a "Nemzeti Energetikusi Hálózat" szöveg,

e) 17. alcím címében a "vállalatok" szövegrész helyébe a "vállalatok és a Magyar Mérnöki Kamara" szöveg,

f) 21/D. § (1) bekezdésében a "valamint a vállalkozások energiahatékony működésének, valamint a lakosság energiafogyasztás-csökkentésének szakmai tanácsadással történő" szövegrész helyébe az "energiahatékony működésének" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az Ehat.

a) 6. § l) pontjában a "továbbá létrehozza a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert, ennek részeként működteti a Nemzeti Energetikusi Hálózatot;" szövegrész,

b) 21/E. § (1) bekezdésében a "területileg illetékes irodája" szövegrész,

c) 21/E. § (2) bekezdése.

91. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

91. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 7. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § A Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a pénzbüntetés tartozás vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 16. § (2) bekezdés i) pontja szerinti adatok tekintetében."

92. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

92. § Hatályát veszti a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény

a) 32. § (5) bekezdése,

b) 32. § (6) bekezdésében az "(5) bekezdés szerinti fellebbezés elbírálására, valamint az" szövegrész,

c) 33. § (5) bekezdése,

d) 33. § (6) bekezdésében az "(5) bekezdés szerinti fellebbezés elbírálására, valamint az" szövegrész.

93. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása

93. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus tv.) 10. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a]

"j) szálláshely-szolgáltatónak a tárhelyszolgáltatónál történő csatlakozásának részletszabályait"

(rendeletben határozza meg.)

94. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

94. § Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy" szövegrész.

95. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

95. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 131. §-a a következő (9b) bekezdéssel egészül ki:

"(9b) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre elektronikus úton tájékoztatja a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervet a lakáscélú állami támogatást igénylő személy köztartozásmentességéről, illetve adótartozásának fennállásáról."

(2) Az Art. 1. melléklet 17.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózó)

"17.1. ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésével egyidejűleg kéri az adószám megállapítását is az állami adóhatóságtól;"

96. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

96. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. §-a a következő (28) és (29) bekezdéssel egészül ki:

"(28) A felsőoktatási információs rendszerből az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a kormányablaknak, a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, valamint a rehabilitációs hatóságnak a feladatellátásához szükséges adatok tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít.

(29) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermekek nyilvántartásából, illetve a tanköteles gyermekek nyilvántartásából

a) a családi pótlékra való jogosultság ellenőrzése céljából a tankötelezettség teljesítésére vonatkozó adatok tekintetében a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére,

b) az árvaellátáshoz kapcsolódó kérelmek elbírásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére

az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít."

97. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény módosítása

97. § (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Turizmusmód tv.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 4. § (2) bekezdése, az 5. § (3) bekezdése, a 8. §, valamint a 2. és 3. alcím 2020. szeptember 1-jén lép hatályba."

(2) A Turizmusmód tv. 4. § (2) bekezdésének

a) a Turizmus tv. 9/H. § (1) bekezdés a) pontját módosító rendelkezése a "nemét" szövegrész helyett a "nemét, állampolgárságát" szöveggel,

b) a Turizmus tv. 9/H. § (1) bekezdés b) pontját módosító rendelkezése az "azonosító adatait" szövegrész helyett az "azonosító adatait, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgár esetében a vízum vagy tartózkodási engedély számát, valamint a beutazás időpontját, helyét" szöveggel,

c) a Turizmus tv. 9/H. § (1) bekezdés c) pontját módosító rendelkezése a "várható befejező" szövegrész helyett a "várható, valamint tényleges befejező" szöveggel,

d) a Turizmus tv. 9/H. § (6) bekezdését módosító rendelkezése a "szálláshely-szolgáltatónál" szövegrész helyett a "szálláshely-szolgáltatásnál" szöveggel

lép hatályba.

98. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

98. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § [A jogorvoslati jogkör]

(1) A kormányhivatal jogosult az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására, ha a járási hivatal vagy a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője (a továbbiakban együtt: jegyző), valamint a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) államigazgatási hatáskörben jár el.

(2) A járási hivatal, a jegyző vagy a polgármester államigazgatási hatáskörébe tartozó döntés tekintetében az (1) bekezdéstől eltérően törvény vagy kormányrendelet más hatóságot jelölhet ki a felügyeleti jogkör gyakorlására."

(2) A Kit. 281. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a hatóság egészeként kizárt járási (fővárosi kerületi) hivatal helyett eljáró másik járási (fővárosi kerületi) hivatalt, illetve a hatóság egészeként kizárt fővárosi és megyei kormányhivatal helyett eljáró másik fővárosi és megyei kormányhivatalt."

(3) Hatályát veszti a Kit. 47. § (5) bekezdése.

99. Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény módosítása

99. § (1) Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény 191. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) A 164. § (2) bekezdése 2020. szeptember 1-jén lép hatályba."

(2) Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény 191. § (11) bekezdésében az "a 112. § (1) és (2) bekezdése, a 164. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "a 112. § (1) és (2) bekezdése" szöveg lép.

100. Záró rendelkezések

100. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § (2) bekezdése, (4) bekezdés a) és c)-f) pontja; a 4. § (1) bekezdése; a 7-8. §; a 9. § (1) bekezdése; a 10. §; a 12. § (3)-(4) bekezdése, (5) bekezdés a) pontja; a 13. § (1)-(2) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja, (5) bekezdés a)-c), f) és h) pontja; a 15. § (1)-(6) bekezdése, (7) bekezdés a) pontja; a 16. §; a 17. § (1) bekezdése; a 19. § (1)-(2) bekezdése; a 20. §; a 22. § (1)-(5) bekezdése, (6) bekezdés b) pontja; a 23. § (2)-(5) bekezdése; a 28. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, (8) bekezdése, (9) bekezdés d) pontja; a 29. § (2) bekezdés a) és c) pontja; a 31. § (1) és (4) bekezdése, (6) bekezdés e) pontja; a 32. § (3) bekezdés a) pontja; a 33. § (2)-(3) bekezdése; a 34. § (4) bekezdés h)-i) pontja; a 35. §; a 39. § (2) bekezdése; a 40. § (1)-(2) bekezdése; a 41. §; a 42. § (2) bekezdése; a 43-44. §; a 45. § (1)-(3) bekezdése; a 47. § (4) bekezdés a) pontja; a 48. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja; az 51. § (1) bekezdése; az 52. §; az 54. §; az 57. §; az 58. § (1) bekezdése; az 59. §; a 60. § (2)-(6) bekezdése és (8) bekezdés a)-b) pontja; a 61. §; a 63. § (1), (3) bekezdése és (5) bekezdés a)-b) pontja; a 64. § (1)-(2) és (4) bekezdése; a 65. § (2) bekezdése; a 66. § (1) bekezdése; a 67. §; a 68. § (7) bekezdés d) pontja, (8) bekezdés a)-d), f) és h)-k) pontja; a 69. § (2)-(3) és (6)-(7) bekezdése; a 71. §; a 72. § (2)-(3) bekezdése; a 73. §; a 75. § (1)-(5) bekezdése; a 76. § (1)-(6) bekezdése; a 77. §; a 79. §; a 83. §; a 85. § (1) bekezdése; a 86. §; a 88. §; a 89. § (1) bekezdése; a 90-91. §; a 94. §, a 95. § (1) bekezdése; a 98. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 60. § (1) bekezdése 2020. január 2-án lép hatályba.

(4) A 64. § (3) bekezdése 2020. február 1-jén lép hatályba.

(5) A 2. § (1), (3) bekezdése, (4) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése; a 3. §; a 4. § (3) bekezdése; az 5-6. §; a 11. §; a 12. § (1) bekezdése, (5) bekezdés b) pontja, (6) bekezdése; a 13. § (3) bekezdése, (4) bekezdés b) pontja, (5) bekezdés d)-e) és g) pontja; a 14. §; a 15. § (7) bekezdés b) pontja; a 17. § (2)-(3) bekezdése; a 18. §; a 19. § (3) bekezdése; a 22. § (6) bekezdés a) és c) pontja; a 23. § (1) bekezdése; a 24-27. §; a 28. § (3), (6) bekezdése és (9) bekezdés a)-c) pontja; a 29. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése; a 30. §; a 31. § (5) bekezdése és (6) bekezdés a-d) pontja; a 32. § (1) bekezdése és (3) bekezdés b)-d) pontja; a 34. § (1), (3) bekezdése és (4) bekezdés a)-g) pontja; a 36-38. §; a 39. § (1) bekezdése; a 40. § (5) bekezdése; a 45. § (4) bekezdése; a 46. §; a 47. § (4) bekezdés b) pontja; a 48. § (4) bekezdés b) pontja; a 49-50. §; az 51. § (2) bekezdése; az 53. §; az 55. § (3) bekezdése; az 56. §; az 58. § (2)-(3) bekezdése; a 60. § (7) bekezdése és (8) bekezdés c) pontja; a 62. §; a 63. § (4) bekezdése és (5) bekezdés c)-g) pontja; a 66. § (2) bekezdése; a 69. § (1) bekezdése; a 72. § (1) bekezdése; a 74. §; a 75. § (6) bekezdése; a 76. § (9) bekezdése; a 78. §; a 80. §; a 81. § (2) bekezdése; a 82. §; a 84. § (3) bekezdése; a 85. § (2) bekezdése; a 89. § (2) bekezdése; a 92. §; a 98. § (1) és (3) bekezdése; a 101. § (1) bekezdése; valamint az 1. melléklet 2020. március 1-jén lép hatályba.

(6) A 70. § 2020. március 31-én lép hatályba.

(7) A 68. § (1)-(4) bekezdése, (7) bekezdés a)-c) és e)-f) pontja, (8) bekezdés e) és g) pontja, a 95. § (2) bekezdése 2020. július 1-jén lép hatályba.

(8) A 9. § (3) és (4) bekezdése; a 93. § 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(9) A 4. § (2) bekezdése; a 9. § (2) bekezdése; a 12. § (2) bekezdése; a 21. §; a 28. § (7) bekezdése; a 29. § (1) bekezdése; a 31. § (2)-(3) bekezdése; a 32. § (2) bekezdése; a 34. § (2) bekezdése; a 40. § (3)-(4) bekezdése; a 42. § (1) bekezdése; a 47. § (2) bekezdése; a 63. § (2) bekezdése; a 65. § (1) bekezdése; a 69. § (4)-(5) bekezdése; a 76. § (7)-(8) bekezdése; a 81. § (1) bekezdése; a 84. § (1)-(2) bekezdése; a 87. §; a 96. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

101. § (1) Ha az ügyben e törvény hatálybalépésével a fellebbezés kizárttá válik, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a folyamatban lévő fellebbezési eljárást a fellebbezést kizáró rendelkezés hatálybalépését megelőzően hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő, folyamatban lévő elsőfokú ügyekben, valamint a folyamatban lévő peres eljárásokban az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.

(3) A folyamatban lévő ügyekben az e törvény hatálybalépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása e törvény hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

(4) A (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó az e törvény hatálybalépésével a más szervhez kerülő, valamely hatóság eljárásában felhasználandó szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló, folyamatban lévő szakhatósági eljárásra.

(5) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárást az a szerv folytatja le, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.

102. § E törvény

a) 1. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, illetve 38. cikk (1) bekezdése alapján,

b) 16. § (1) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

c) 70. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,

d) 85. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

103. § E törvény 35. §-a, 44. §-a, 48. § (1)-(3) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja, 58. § (1) bekezdése, 60. § (2) bekezdése, 66. § (1) bekezdése, 90. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2019. évi CX. törvényhez

"2. melléklet az 1996. évi CXVI. törvényhez

Az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

ABCDE
1Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésEljárásEljáró hatóság
22.1.Nukleáris létesítmény
esetében.
A radioaktív anyagoknak
a levegőbe történő
kibocsátásának, valamint
a levegő radioaktív
szennyeződése
ellenőrzésének
és a kibocsátási
határértékeknek a vizsgálata
alapján a hozzájárulás
megadása és feltételeinek
meghatározása
az atomenergia alkalmazása
során a levegőbe és
vízbe történő radioaktív
kibocsátásokról és azok
ellenőrzéséről szóló
miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint.
a) létesítési engedély,
b) üzembe helyezési
engedély,
c) üzemeltetési engedély,
d) tervezett üzemidőn
túli üzemeltetéshez
engedély,
e) végleges leállítási
engedély,
f) leszerelési engedély,
g) nukleáris létesítmény
biztonsági övezetének
kijelölése, felülvizsgálata.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
Baranya Megyei
Kormányhivatal
32.2.Nukleáris létesítmény
esetében.
A radioaktív anyagoknak
a vízbe történő
kibocsátásának, a vizek és
víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés
elleni védelmének,
valamint a vízi környezet
radioaktív szennyeződése
ellenőrzésének
és a kibocsátási
határértékeknek a vizsgálata
alapján a hozzájárulás
megadása és feltételeinek
meghatározása
az atomenergia alkalmazása
során a levegőbe és
vízbe történő radioaktív
kibocsátásokról és azok
ellenőrzéséről szóló
miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint.
a) létesítési engedély,
b) üzembe helyezési
engedély,
c) üzemeltetési
engedély,
d) tervezett üzemidőn
túli üzemeltetéshez
engedély,
e) végleges leállítási
engedély,
f) leszerelési engedély,
g) nukleáris létesítmény
biztonsági övezetének
kijelölése, felülvizsgálata.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
Baranya Megyei
Kormányhivatal
42.3.Nukleáris létesítmény
esetében, ha
az engedélyezett
tevékenység
megváltoztathatja
a nukleáris létesítmény
vonatkozásában
a kibocsátásokat,
a kibocsátási
határértékeket,
a kibocsátási határértékek
számításául szolgáló
adatokat, a kibocsátások
ellenőrzését,
a környezetellenőrzést,
a hőterhelést; a kibocsátásra
kerülő radioaktív
izotópok, illetve radioaktív
anyagok vonatkozásában
megváltoztatja a keletkezés
helyét, módját, a keletkező
aktivitásokat, a kibocsátás
módját, útvonalát,
a kibocsátott radioaktív
anyag aktivitását,
aktivitás-koncentrációját,
fizikai-kémiai jellemzőit,
a kibocsátás időbeli
alakulását, a kibocsátás
tömeg- és térfogatáramát
vagy a tervezett
kibocsátási szinteket és
az üzemeltetési engedély
megváltoztatásával jár.
A radioaktív anyagoknak
a levegőbe történő
kibocsátásának, valamint
a levegő radioaktív
szennyeződése
ellenőrzésének
és a kibocsátási
határértékeknek a vizsgálata
alapján a hozzájárulás
megadása és feltételeinek
meghatározása
az atomenergia alkalmazása
során a levegőbe és
vízbe történő radioaktív
kibocsátásokról és azok
ellenőrzéséről szóló
miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint.
nukleáris létesítmény
átalakításának
engedélyezése.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
Baranya Megyei
Kormányhivatal
52.4.Nukleáris létesítmény
esetében, ha
az engedélyezett
tevékenység
megváltoztathatja
a nukleáris létesítmény
vonatkozásában
a kibocsátásokat,
a kibocsátási
határértékeket,
a kibocsátási határértékek
számításául szolgáló
adatokat, a kibocsátások
ellenőrzését,
a környezetellenőrzést,
a hőterhelést; a kibocsátásra
kerülő radioaktív
izotópok, illetve radioaktív
anyagok vonatkozásában
megváltoztatja a keletkezés
helyét, módját, a keletkező
aktivitásokat, a kibocsátás
módját, útvonalát,
a kibocsátott radioaktív
anyag aktivitását,
aktivitás-koncentrációját,
fizikai-kémiai jellemzőit,
a kibocsátás időbeli
alakulását, a kibocsátás
tömeg- és térfogatáramát
vagy a tervezett
kibocsátási szinteket és
az üzemeltetési engedély
megváltoztatásával jár.
A radioaktív anyagoknak
a vízbe történő
kibocsátásának, a vizek és
víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés
elleni védelmének,
valamint a vízi környezet
radioaktív szennyeződése
ellenőrzésének
és a kibocsátási
határértékeknek a vizsgálata
alapján a hozzájárulás
megadása és feltételeinek
meghatározása
az atomenergia alkalmazása
során a levegőbe és
vízbe történő radioaktív
kibocsátásokról és azok
ellenőrzéséről szóló
miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint.
nukleáris létesítmény
átalakításának
engedélyezése.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
Baranya Megyei
Kormányhivatal
62.5.Nukleáris létesítmény
esetében.
A nukleáris létesítmény
telephelyének vizsgálatára
és értékelésére,
a telephelye jellemzőinek
és alkalmasságának
megállapítására, valamint
tervezésére vonatkozó,
földtani, bányászati
és műszaki biztonsági
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
A nukleáris létesítmény
építése során kitermelni
tervezett ásványi nyersanyag
mennyisége, fajtája,
a felhasználás, hasznosítás
módjának meghatározása,
az ásványvagyon-védelmi
szempontok érvényesítése,
valamint a bányajáradék-
fizetési kötelezettség
megállapítása.
a) telephely vizsgálati és
értékelési engedély,
b) telephely engedély,
c) létesítési engedély
bányafelügyeleti
hatáskörében
eljáró területileg
illetékes megyei
kormányhivatal
72.6.Nukleáris létesítmény
esetében, ha
az engedélyezésnek
tűzvédelmi vagy
katasztrófavédelmi vonzata
van.
A nukleáris létesítményre,
a nukleáris létesítmény
rendszereire,
rendszerelemeire vonatkozó
tűz- és katasztrófavédelmi
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
a) létesítési engedély,
b) üzembe helyezési
engedély,
c) üzemeltetési engedély,
d) átalakítási engedély,
e) végleges leállítási
engedély,
f) Időszakos Biztonsági
Jelentés hatósági
felülvizsgálata
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
82.7.Nukleáris létesítmény
építése (bontása) és
használatbavétele
esetén, ha annak
katasztrófavédelmi vonzata
van.
A nukleáris létesítményre,
a nukleáris létesítmény
rendszereire,
rendszerelemeire vonatkozó
katasztrófavédelmi
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
a) építési (bontási)
engedély,
b) használatbavételi
engedély
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
92.8.Nukleáris létesítmény
esetében.
A tűzvédelem atomenergia
alkalmazásával kapcsolatos
sajátos követelményeiről
és a hatóságok
tevékenysége során azok
érvényesítésének módjáról
szóló jogszabályban
meghatározott,
a tűzvédelemre
vonatkozó követelmények
teljesülésének vizsgálata.
Időszakos Biztonsági
Jelentés felülvizsgálata
területileg illetékes
katasztrófavédelmi
kirendeltség
102.9.A nukleáris
létesítményekkel
összefüggő építmények és
épületszerkezetek hatósági
engedélyezésére irányuló
eljárásban, ha annak
tűzvédelmi vonzata van.
A tűzvédelem atomenergia
alkalmazásával kapcsolatos
sajátos követelményeiről
és a hatóságok
tevékenysége során azok
érvényesítésének módjáról
szóló jogszabályban
meghatározott,
a tűzvédelemre
vonatkozó követelmények
teljesülésének vizsgálata.
a) építési (bontási)
engedély,
b) használatbavételi
engedély
területileg illetékes
katasztrófavédelmi
kirendeltség
112.10.Nukleáris létesítmény
telepítése termőföldön.
Termőföld mennyiségi
védelme követelményeinek
teljesülésének vizsgálata.
telephely vizsgálati és
értékelési engedély
ingatlanügyi,
földügyi igazgatási
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
122.11.Nukleáris létesítmény
esetében.
A nukleáris létesítmények
mélységi biztonsági
övezetének kijelöléséhez
földtani, bányászati
és műszaki biztonsági
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
nukleáris létesítmény
biztonsági övezetének
kijelölése, felülvizsgálata
bányafelügyeleti
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
132.12.Az atomenergiáról szóló
törvény szerinti Időszakos
Biztonsági Jelentés.
Annak elbírálása, hogy
az Időszakos Biztonsági
Jelentésnek a nukleáris
létesítmény által
a környezetben keltett
hatásoknak vizsgálata
vonatkozásában
a hosszú távú környezeti
tendenciák bemutatását,
továbbá a környezeti
sugárzás ellenőrző
rendszer és program
megfelelőségét, valamint
a környezetnek a létesítmény
üzemeltetéséből adódó
sugárterhelését, a környezet-
ellenőrző rendszer mért
adatainak elemzését,
az eredmények értékelését,
a környezeti sugárzás-
ellenőrző rendszer és
a környezet-ellenőrzési
program megfelelőségének
értékelését tartalmazó
részek megfelelnek-e
a külön jogszabályban
meghatározott
környezetvédelmi és
természetvédelmi
követelményeknek.
Időszakos Biztonsági
Jelentés felülvizsgálata
és a feltárt eltérések
jóváhagyása
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
Baranya Megyei
Kormányhivatal
143.1.Radioaktívhulladék-tároló
esetében.
A radioaktív anyagoknak
a levegőbe és vízbe történő
kibocsátásának, a levegő
radioaktív szennyezés
elleni védelmének, a vizek
és víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés
elleni védelmének, valamint
a levegő és a vízi környezet
radioaktív szennyeződése
ellenőrzésének vizsgálata,
a kibocsátási határértékek,
valamint az ellenőrzési
követelményeknek és
a környezetvédelmi
és természetvédelmi
felügyelőség részére adandó
jelentések rendszerének
a meghatározása.
a) létesítési engedély,
b) üzemeltetési
engedély,
c) lezárási engedély
d) radioaktívhulladék-
tároló biztonsági
övezetének kijelölése,
felülvizsgálata
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
Baranya Megyei
Kormányhivatal
153.2.Radioaktívhulladék-tároló
létesítmény esetében,
ha az engedélyezett
tevékenység
megváltoztathatja
a létesítmény
vonatkozásában
a kibocsátásokat,
a kibocsátási
határértékeket,
a kibocsátási határértékek
számításául szolgáló
adatokat, a kibocsátások
ellenőrzését,
a környezetellenőrzést,
a hőterhelést; a kibocsátásra
kerülő radioaktív
izotópok, illetve radioaktív
anyagok vonatkozásában
megváltoztatja a keletkezés
helyét, módját, a keletkező
aktivitásokat, a kibocsátás
módját, útvonalát,
a kibocsátott radioaktív
anyag aktivitását,
aktivitás-koncentrációját,
fizikai-kémiai jellemzőit,
a kibocsátás időbeli
alakulását, a kibocsátás
tömeg- és térfogatáramát
vagy a tervezett
kibocsátási szinteket és
az üzemeltetési engedély
megváltoztatásával jár.
A radioaktív anyagoknak
a levegőbe és vízbe történő
kibocsátásának, a levegő
radioaktív szennyezés
elleni védelmének, a vizek
és víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés
elleni védelmének, valamint
a levegő és a vízi környezet
radioaktív szennyeződése
ellenőrzésének vizsgálata,
a kibocsátási határértékek,
valamint az ellenőrzési
követelményeknek és
a környezetvédelmi
és természetvédelmi
felügyelőség részére adandó
jelentések rendszerének
a meghatározása.
radioaktívhulladék-tároló
létesítmény
átalakításának
engedélyezése
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
Baranya Megyei
Kormányhivatal
163.3.A radioaktívhulladék-tároló
létesítmény esetében.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények telepítésére
és tervezésére vonatkozó
földtani, bányászati és
műszaki biztonsági
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények építése
során kitermelni tervezett
ásványi nyersanyag
mennyisége, fajtája,
a felhasználás, hasznosítás
módjának meghatározása,
az ásványvagyon-védelmi
szempontok érvényesítése,
valamint a bányajáradék-
fizetési kötelezettség
megállapítása.
a) telephely kutatási
keretprogram engedély,
b) (fázisonkénti)
telephelykutatási
engedély,
c) telepítési engedély,
d) létesítési engedély,
e) üzemeltetési engedély,
f) lezárási engedély
bányafelügyeleti
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
173.4.A radioaktívhulladék-tároló
létesítmény építményeire,
valamint a létesítménnyel
összefüggő építményre
vonatkozó eljárásokban, ha
annak földtani vonatkozása
is van, illetve az építés
során ásványi nyersanyagot
termelnek ki.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények telepítésére
és tervezésére vonatkozó
földtani, bányászati és
műszaki biztonsági
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények építése
során kitermelni tervezett
ásványi nyersanyag
mennyisége, fajtája,
a felhasználás, hasznosítás
módjának meghatározása,
az ásványvagyon-védelmi
szempontok érvényesítése,
valamint a bányajáradék-
fizetési kötelezettség
megállapítása.
a) építési (bontási)
engedély,
b) használatbavételi
engedély
bányafelügyeleti
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
183.5.A radioaktívhulladék-tároló
létesítmény átalakítása
esetén, ha annak földtani
vonatkozása is van, illetve
az átalakítás során ásványi
nyersanyagot termelnek ki.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények telepítésére
és tervezésére vonatkozó
földtani, bányászati és
műszaki biztonsági
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények átalakítása
során kitermelni tervezett
ásványi nyersanyag
mennyisége, fajtája,
a felhasználás, hasznosítás
módjának meghatározása,
az ásványvagyon-védelmi
szempontok érvényesítése,
valamint a bányajáradék-
fizetési kötelezettség
megállapítása.
radioaktív-
hulladéktároló
létesítmény
átalakításának
engedélyezése
bányafelügyeleti
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
193.6.Radioaktívhulladék-tároló
létesítmény esetében.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények telepítésére
és tervezésére vonatkozó
földtani, bányászati
és műszaki biztonsági
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
Időszakos Biztonsági
Jelentés hatósági
felülvizsgálata
bányafelügyeleti
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
203.7.Radioaktívhulladék-tároló
létesítmény esetében.
A tűzvédelem atomenergia
alkalmazásával kapcsolatos
sajátos követelményeiről és
a hatóságok tevékenysége
során azok érvényesítésének
módjáról szóló rendeletben
meghatározott,
a tűzvédelemre
vonatkozó követelmények
teljesülésének vizsgálata.
Időszakos Biztonsági
Jelentés hatósági
felülvizsgálata
területileg illetékes
katasztrófavédelmi
kirendeltség
213.8.Az atomenergiáról szóló
törvény szerinti Időszakos
Biztonsági Jelentés
radioaktívhulladék-tárolók
esetében.
Annak elbírálása, hogy
az Időszakos Biztonsági
Jelentésnek a radioaktív-
hulladéktároló által
a környezetben keltett
hatásoknak vizsgálata
vonatkozásában
a hosszú távú környezeti
tendenciák bemutatását,
továbbá a környezeti
sugárzás ellenőrző
rendszer és program
megfelelőségét, valamint
a környezetnek a létesítmény
üzemeltetéséből adódó
sugárterhelését, a környezet-
ellenőrző rendszer mért
adatainak elemzését,
az eredmények értékelését,
a környezeti sugárzás-
ellenőrző rendszer és
a környezet-ellenőrzési
program megfelelőségének
értékelését tartalmazó
részek megfelelnek-e
a külön jogszabályban
meghatározott
környezetvédelmi és
természetvédelmi
követelményeknek.
Időszakos Biztonsági
Jelentés felülvizsgálata
és a feltárt eltérések
jóváhagyása
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
Baranya Megyei
Kormányhivatal
223.9.A radioaktívhulladék-tároló
létesítményekkel
összefüggő építmények és
épületszerkezetek hatósági
engedélyezésére irányuló
eljárásban, ha annak
tűzvédelmi vonzata van.
A tűzvédelem atomenergia
alkalmazásával kapcsolatos
sajátos követelményeiről és
a hatóságok tevékenysége
során azok érvényesítésének
módjáról szóló rendeletben
meghatározott,
a tűzvédelemre
vonatkozó követelmények
teljesülésének vizsgálata.
a) építési (bontási)
engedély,
b) használatbavételi
engedély
területileg illetékes
katasztrófavédelmi
kirendeltség
233.10.Radioaktívhulladék-tároló
létesítmény esetében.
Az Időszakos
Biztonsági Jelentésben
a katasztrófavédelemre
vonatkozó követelmények
teljesülésének vizsgálata.
Időszakos Biztonsági
Jelentés hatósági
felülvizsgálata
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
243.11.Radioaktívhulladék-tároló
esetében.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények mélységi
biztonsági övezetének
földtani, bányászati és
műszaki biztonsági
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
radioaktívhulladék-tároló
biztonsági övezetének
kijelölése, felülvizsgálata
bányafelügyeleti
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
253.12.Radioaktívhulladék-tároló
létesítmény telepítése
termőföldön.
Termőföld mennyiségi
védelme követelményeinek
kérdésében.
telepítési engedélyingatlanügyi,
földügyi igazgatási
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
264.1.Kiemelt létesítmények
esetében.
Kiemelt létesítmények
üzemeltetéséből adódó
lakossági dózismegszorítás
sugár-egészségügyi
vizsgálata.
lakossági
dózismegszorítás
jóváhagyása
Nemzeti
Népegészségügyi
Központ
274.2.Kiemelt létesítmények
esetében, amennyiben
a sugáregészségügyi
szakkérdés az eljárásban
érintett.
Az üzemeltető
személyzetnek a kiemelt
létesítmény üzemeltetéséből
adódó sugárterheléssel
szembeni védelme
sugár-egészségügyi
követelményeinek való
megfelelés vizsgálata.
létesítményi Munkahelyi
Sugárvédelmi Szabályzat
jóváhagyása
Nemzeti
Népegészségügyi
Központ
284.3.Nukleáris létesítmény
esetében.
A baleset-elhárítási
intézkedések telephelyen
kívüli végrehajthatóságának
vizsgálata.
A nukleárisbaleset-
elhárítási intézkedési terv
katasztrófavédelmi és
polgári védelmi vizsgálata
a következmények elhárítása
vagy enyhítése, a hatékony
beavatkozás személyi és
tárgyi feltételeinek megléte,
biztosítása tekintetében.
telephelyengedély,
létesítési engedély,
nukleárisbaleset-
elhárítási intézkedési
tervének engedélyezése
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
294.4.Radioaktívhulladék-tároló
létesítmény esetében.
A baleset-elhárítási
intézkedések telephelyen
kívüli végrehajthatóságának
vizsgálata.
A nukleárisbaleset-
elhárítási intézkedési terv
katasztrófavédelmi és
polgári védelmi vizsgálata
a következmények elhárítása
vagy enyhítése, a hatékony
beavatkozás személyi és
tárgyi feltételeinek megléte,
biztosítása tekintetében.
a) (fázisonkénti)
telephelykutatási
engedély,
b) telepítési engedély,
c) létesítési engedély,
d) nukleárisbaleset-
elhárítási intézkedési
tervének engedélyezése
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
304.5Nukleáris üzemanyag
szállítása esetében
A nukleárisbaleset-
elhárítási intézkedési terv
katasztrófavédelmi és
polgári védelmi vizsgálata
a veszélyhelyzet megelőzése,
következmények elhárítása
vagy enyhítése, a hatékony
beavatkozás személyi és
tárgyi feltételeinek megléte,
biztosítása tekintetében.
baleset-elhárítási
és intézkedési terv
engedélyezése
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
314.6.Az atomenergia minden
alkalmazója esetében.
Az éves effektívdózis-
korlát meghaladásának
sugár-egészségügyi
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
éves effektívdózis-korlát
meghaladásának
jóváhagyása
Nemzeti
Népegészségügyi
Központ
324.7.Az atomenergia minden
alkalmazója esetében.
A radioaktív anyagot
tartalmazó fogyasztási
cikk előállításának,
forgalomba hozatalának
és felhasználásának
sugár-egészségügyi
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
fogyasztási cikk
előállításának,
forgalomba hozatalának,
felhasználásának
engedélyezése, amelynek
rendeltetésszerű
használatára
az ionizáló sugárzás
elleni védelemről
és a kapcsolódó
engedélyezési, jelentési
és ellenőrzési rendszerről
szóló 487/2015. (XII. 30.)
Korm. rendelet hatálya
kiterjed
Nemzeti
Népegészségügyi
Központ
334.8.Tartós
maradékszennyezettségű
területeken.
A tartós szennyezettség
fennállása
sugár-egészségügyi
következményeinek
vizsgálata.
radioaktívan szennyezett
terület kezelésének,
az életvitelszerű
tartózkodásnak,
a társadalmi és
gazdasági tevékenység
folytatásának
engedélyezése
Nemzeti
Népegészségügyi
Központ
344.9.A radioaktív hulladékoknak
és a kiégett fűtőelemeknek
a Magyarország
országhatárán át
történő szállításának
engedélyezésére irányuló
eljárásában.
Annak elbírálása, hogy
a nukleáris létesítmények,
nukleáris és más radioaktív
anyagok, valamint
a radioaktív hulladékok
fizikai védelme rendészeti
és személyi követelményei
teljesülnek-e.
szállítás engedélyezéseOrszágos Rendőr-
főkapitányság
354.10.Az atomenergia
alkalmazása körében
a fizikai védelmi rendszer
hatósági engedélyezésére
irányuló eljárásban.
Annak elbírálása, hogy
az atomenergia alkalmazása
körében a fizikai védelmi
rendszerre vonatkozó
rendészeti és személyi
szempontú követelmények
teljesülnek-e.
a fizikai védelmi rendszer
engedélyezése
Országos Rendőr-
főkapitányság
365.1.Nyitott sugárforrás
esetében.
A radioaktív anyagoknak
a levegőbe és vízbe történő
kibocsátásának, a levegő
radioaktív szennyeződése
elleni védelmének,
valamint a vizek és víztartó
képződmények radioaktív
és hőszennyezés elleni
védelmének, továbbá
a levegő és a vízi környezet
radioaktív szennyeződése
ellenőrzésének vizsgálata,
a kibocsátási határértékek,
valamint az ellenőrzési
követelményeknek és
a környezetvédelmi
hatósági jogkörében
eljáró kormányhivatal
részére adandó
jelentések rendszerének
a meghatározása.
radioaktív anyag
alkalmazása,
radioaktív sugárforrás
izotóplaboratóriumon
kívüli felhasználása,
vizsgálati típusonként
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
Baranya Megyei
Kormányhivatal
376.1.Nukleáris létesítmény
létesítéséhez szükséges,
de az üzemeltetéséhez
nem szükséges épületek,
műtárgyak létesítése
esetén, ha az engedélyezés
az ivóvízbázis védelmét,
vagy az árvíz és a jég
levonulását vagy
a mederfenntartást érinti.
Annak elbírálása, hogy
az építési tevékenység,
illetve az építményben
folytatott tevékenység
az ivóvízbázis
védelmére vonatkozó
követelményeknek
a kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e,
továbbá annak elbírálása,
hogy az építési tevékenység
az árvíz és a jég levonulására,
a mederfenntartásra milyen
hatást gyakorol.
építési engedély,
használatbavételi
engedély
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság, mint
vízügyi hatóság
386.2.Nukleáris létesítmény
létesítéséhez szükséges,
de az üzemeltetéséhez
nem szükséges épületek,
műtárgyak létesítése
esetén, ha azok
rendeltetése élelmiszer
előállítást, élelmiszer-
forgalmazást, illetve tárolást
érint.
Az építmény élelmiszer
előállítást (beleértve
vendéglátás, közétkeztetés);
élelmiszer-forgalmazást,
illetve tárolást szolgáló
részeinek élelmiszerlánc-
biztonsági, illetve
állategészségügyi
megfelelőségének
vizsgálata.
építési engedély,
használatbavételi
engedély
illetékes megyei
kormányhivatal
élelmiszerlánc-
biztonsági és
állategészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
396.3.Nukleáris létesítmény
létesítéséhez szükséges,
de az üzemeltetéséhez
nem szükséges épületek,
műtárgyak létesítése
esetén.
Munkavégzés céljára
szolgáló építményrészek
munka-egészségügyi
megfelelőségének
vizsgálata.
építési engedély,
használatbavételi
engedély
illetékes fővárosi
és megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási (fővárosi
kerületi) hivatala
406.4.Nukleáris létesítmény
létesítéséhez szükséges,
de az üzemeltetéséhez
nem szükséges épületek,
műtárgyak létesítése
esetén, ha az építés
nyilvántartott vagy védetté
nyilvánított régészeti
lelőhelyet érint.
A kulturális örökségvédelmi
hatósági nyilvántartásban
szereplő nyilvántartott
vagy védetté nyilvánított
régészeti lelőhelyen létesülő
új épület, illetve a meglévő
épület terepszint alatti
vagy terepszintet is érintő
bővítés örökségvédelmi
megfelelőségének
vizsgálata.
építési engedély,
használatbavételi
engedély
az örökségvédelmi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
416.5.Nukleáris létesítmény
létesítéséhez szükséges,
de az üzemeltetéséhez
nem szükséges épületek
létesítése esetén, ha
az építmény építése során
mélyalapozási technológiát
alkalmaznak, vagy ha
az építési tevékenység
során több mint
500 m3 ásványi nyersanyag
mennyiséget termelnek ki.
A létesülő új épületre
vonatkozó földtani,
bányászati és
műszaki biztonsági
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
építési engedély,
b) használatbavételi
engedély
bányafelügyeleti
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
426.6.Nukleáris létesítmény
létesítéséhez szükséges,
de az üzemeltetéséhez
nem szükséges épületek
létesítésekor, zajra
vagy rezgésre érzékeny
építmények építése,
elhelyezése, megszüntetése
esetén a vasúti pálya
vágányának tengelyétől
számított
100 méteren belüli, egyéb
nukleáris létesítmény
létesítéséhez szükséges,
de az üzemeltetéséhez
nem szükséges építmény
esetében 50 méteren belüli
övezetben történő építési
tevékenységnél.
Közlekedésből származó
terhelések hatásainak,
valamint a forgalomtechnikai
és közlekedésbiztonsági
megfelelőség vizsgálata.
építési engedély,
használatbavételi
engedély
közlekedésért felelős
miniszter
436.7.Nukleáris létesítmény célját
szolgáló legalább
100 darab személygépkocsi
vagy legalább 10 darab
tehergépkocsi vagy
autóbusz befogadására
alkalmas parkoló, továbbá
buszpályaudvar építése
esetén.
Közlekedésből származó
terhelések hatásainak,
valamint a forgalomtechnikai
és közlekedésbiztonsági
megfelelőség vizsgálata.
építési és használatba
vételi engedély
fővárosi és megyei
kormányhivatal
44.7Minden esetbena vizek és víztartó
képződmények radioaktív és
hőszennyezés elleni
védelmének, valamint
a vízi környezet
radioaktív szennyeződése
ellenőrzésének vizsgálata
kérdésében
radioaktív anyag belvízi
szállítása
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság

"

Tartalomjegyzék