2021. évi CXXX. törvény

a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási környezetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet:

a) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint

b) a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet.

2. Hatály

2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges - így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti - szabályokat állapítja meg.

II. FEJEZET

A VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

3. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

3. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti bűncselekmény büntetendőségét a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

(3) Nem büntethető a Btk. 280. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt, aki a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Vmt.) 205. § (1) és (2) bekezdése szerinti zárt tárgyaláson elhangzottakat felfedi.

4. Egyes szabálysértésekkel összefüggő átmeneti szabályok

4. § A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet szerinti szabálysértést a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 4. §-ától eltérően az elkövetésekor hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni.

5. Egyes közigazgatási szankciókkal kapcsolatos átmeneti szabályok

5. § A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet szerinti közigazgatási szabályszegés miatt az elkövetéskor hatályos szabályok szerinti közigazgatási szankció alkalmazandó.

6. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

6. § (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.), illetve ez a törvény másként szabályozza.

(2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő határidőket a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjában hatályos jogszabály szerint kell számolni.

(3) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján felfüggesztett eljárást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően a Be. szerint kell folytatni.

(4) Ha az eljárás felfüggesztésére a Be. 395. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott okból, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a felfüggesztés határidejébe a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

(5) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjáig az ügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján eljárási cselekményt rendelt el vagy annak elvégzése érdekében intézkedett, azt - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály szerint kell elvégezni.

(6) A bíróság a vádlott, a védő és az ügyész 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján tett együttes hozzájárulása esetén sem hozhatja meg az ügydöntő határozatot tanácsülésen. A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt meghozott ügydöntő határozatot azonban a bíróság a Be. 452. § (1) bekezdése szerint foglalja írásba, amely teljeskörűen tartalmazza a Be. 561. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bíróság az ügydöntő határozatot ebben az esetben kézbesítés útján közli.

(7) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjáig az ügyben a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján nyilvános ülés helyett tanácsülést tűzött ki, akkor az tanácsülésen elintézhető, ha a tanácsülés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül megtartható. A harmadfokú bíróság eljárására e rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

(8) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjáig az ügyben a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítvány elintézésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján nyilvános ülés helyett tanácsülést tűzött ki, akkor a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen is dönthet, ha a tanácsülés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül megtartható.

7. A büntető és szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységre, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

7. § (1) Ha a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba nem számít bele az az időtartam, amely alatt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával sem volt lehetséges.

(2) Ha a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a Vmt. 226. § (1) bekezdésével megállapított határidő-számítás továbbra is alkalmazható, valamint a Vmt. rendelkezései szerint lefolytatott eljárási cselekményeket és megtett nyilatkozatokat akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha arra ilyen formában a Bktv. nem ad lehetőséget.

(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának - ideértve a másodfokú bírósági eljárást is - megindulására a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a Vmt. 236. § (5) bekezdésével megállapított határidő-számítás továbbra is alkalmazható.

(4) A közérdekű munka végrehajtása veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy félbeszakításának tartama, valamint a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartama, ha ez a veszélyhelyzet ideje alatt a végrehajtást akadályozta, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 280. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít be.

8. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

8. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Vmt. 247. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet határidejére az Nbjt. 27. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a terhelt a Vmt. 247. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.

9. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

9. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Vmt. 258. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet határidejére az EUtv. 20. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a terhelt a Vmt. 258. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.

10. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok

10. § Ha a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával a döntéshozó szervének ülését már összehívta vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy határozathozatalát a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni. Az e rendelkezés szerint meghozott határozatot úgy kell tekinteni, mintha azt a veszélyhelyzet ideje alatt hozták volna meg.

11. Biztonsági vezető alkalmazási feltételeivel kapcsolatos átmeneti szabályok

11. § A veszélyhelyzet ideje alatt eltérő szabályok szerint kinevezett biztonsági vezető foglalkoztatásához a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig nem szükséges a kormányrendeletben meghatározott sikeres vizsga megléte.

12. Lejárt okmányok érvényességének meghosszabbítása

12. § (1)[5] A magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos,

a) 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy

b) 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró

hivatalos okmány, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is - az (1a) bekezdés és a 13. § (1) bekezdése szerinti okmányok kivételével - 2022. június 30-ig érvényes.

(1a)[6] A 2020. március 11. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél 2022. június 30-ig érvényes.

(2) Az e törvény szerinti új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdés szerint meghosszabbított érvényességi idő nem akadálya az okmány (1) bekezdés szerinti érvényességi időt megelőző cseréjének.

13. § (1) A 2020. november 4. és 2022. február 28. között lejárt vagy lejáró, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján kiadott, tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok - a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével - 2022. június 30. napjáig érvényesek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okmányok meghosszabbítására irányuló eljárás során

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 37. § (4) bekezdését, valamint

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 47. § (6) bekezdését

nem kell alkalmazni.

13. Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges törvényi rendelkezések

14. §[7]

15. §[8]

16. §[9]

14. Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvénytől való eltérés

17. § Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény

a) 7. § (1) bekezdésétől eltérően, amennyiben az adós a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2021. október 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően azt kérelmezte, akkor az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. november 1-jétől fizetési haladékot kap,

b) 7. § (2) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium 2022. június 30. napjáig tart,

c) 7. § (4) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium alatt lejáró szerződés 2022. június 30. napjáig meghosszabbodik,

d) 6. §-át és 8. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

15. A hiteltörlesztési moratóriumhoz kapcsolódó egyes szerződések elszámolási szabályai

18. § (1) Az e § szerinti elszámolási szabályokat

a) a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet és a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet által megállapított, valamint

b) a Vmt., az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény, valamint a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet és e törvény által fenntartott

fizetési moratórium hatálya alá tartozó, természetes személy hitelkártya szerződésére, valamint fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésére (folyószámla-hitel) kell alkalmazni (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés).

(2) Ha a fizetési moratórium megszűnt, vagy az adós a fizetési moratóriumból kilép (e § alkalmazásában a továbbiakban: moratórium megszűnése), akkor a hitelező a moratórium megszűnését követően átszámítja az adósnak a fizetési moratórium alatt felhalmozódott tartozása összegét.

(3) A tartozás összege fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésből eredő tartozás esetén megegyezik a havi zárlati napok közötti időszakokban folyamatosan fennálló fizetési moratóriummal érintett hitelkeretből felhasznált és vissza nem fizetett tartozás összegével.

(4) A fizetési moratórium alatt a szerződés alapján felhalmozódott tartozást a Magyar Nemzeti Bank 2020. február hónapra vonatkozó statisztikai közleményében szereplő, a háztartásoknak nyújtott forint személyi hitelek átlagos évesített kamatlába alkalmazásával kell a hitelezőnek átszámítania (e § alkalmazásában a továbbiakban: átszámított tartozás), azzal, hogy ha a szerződés szerinti kamat alacsonyabb az átszámítás során alkalmazandó kamat mértékénél, a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

(5) A tartozás átszámítását a hitelezőnek a moratórium megszűnését követő 60 napon belül kell elvégeznie, és e határidőben az átszámított tartozás összegéről az adóst tájékoztatnia.

(6) Az átszámított tartozást az adós az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül önkéntesen teljesítheti.

(7) Az adós (6) bekezdés szerinti önkéntes teljesítése hiányában az átszámított tartozást az adósnak 12 havi egyenlő részletekben kell megfizetnie (e § alkalmazásában a továbbiakban: részletfizetés).

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti részletszabályokról a hitelező az adós részére tájékoztatást nyújt.

(9) A részletfizetés idejének meghatározása során a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet [a továbbiakban: 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet] által megállapított, a havi törlesztőrészlet mértékére vonatkozó előírást figyelembe kell venni. Ha az átszámított tartozás a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra figyelemmel 12 hónapon belül nem fizethető vissza, a visszafizetés határideje a 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet szabályainak megfelelően meghosszabbodik.

(10) A tartozás e § szerinti megfizetésével összefüggésben a hitelező egyéb díjra nem jogosult.

16. Felsőoktatással összefüggő átmeneti szabályok

19. § Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 51. § (1) bekezdésében, valamint a képzési és kimeneti követelményben előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

17. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

20. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitást a 2022. évben a tárgyévben sorsolással meghatározott hónap létszámadatai alapján kell 2022. december 31. napjáig megállapítani és jelentésben közzétenni.

18. A támogatott tevékenység határidejének meghosszabbítása

21. §[10]

19. A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos regisztrációs és adatkezelési szabályok

22. § (1) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ számmal nem rendelkező magyar állampolgár az alábbi - valamennyi rendelkezésére álló - adatot köteles megadni:

a) viselt név,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) személyi azonosító száma,

f) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

g) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(2) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ számmal nem rendelkező, Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár az alábbi - valamennyi rendelkezésére álló - adatot köteles megadni:

a) viselt név,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) tartózkodási engedély száma,

f) személyi azonosító száma,

g) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

h) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(3) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ számmal rendelkező személy az alábbi - valamennyi rendelkezésére álló - adatokat köteles megadni:

a) viselt név,

b) TAJ szám,

c) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

d) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(4) Az oltási regisztrációs felületet fenntartó szerv a TAJ számmal rendelkező személyek védőoltásra történő regisztrációja során megadott (3) bekezdés szerinti adatait a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére átadja.

(5)[11] A NEAK a védőoltás igénybevételének szervezésével kapcsolatos feladatát az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi államigazgatási szerv, az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Magyar Államkincstár, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: közreműködő szerv) bevonásával látja el.

(6) A NEAK, illetve a közreműködő szerv a NEAK által meghatározott, védőoltásra regisztráló személyeket a védőoltás igénybevételének rendjéről postai, illetve elektronikus vagy telefonos úton értesíti.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott célból a NEAK a közreműködő szerv részére a védőoltás igénybevételére regisztráló személy által a regisztráció során megadott postai, telefonos vagy más elektronikus elérhetőséget, valamint a védőoltás igénybevételéhez szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot továbbítja.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott értesítés szerint igénybe vett védőoltást követően a közreműködő szerv a (4) bekezdés alapján átvett adatot haladéktalanul törli.

23. § (1) Az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Státusz tv.) 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó országokban "Magyar igazolvánnyal" vagy "Magyar hozzátartozói igazolvánnyal" (a továbbiakban együtt: magyar igazolvány) rendelkező személy, aki nem szerepel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti polgárok személyi, lakcím- és értesítésicím-adatait tartalmazó nyilvántartásban, a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során az alábbi adatokat köteles megadni:

a) családi és utónév a Státusz tv. 21. § (3) bekezdés a) pontja szerint,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

f) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy regisztrációjára

a)[12] a Kormány által rendeletben kijelölt, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok járási hivatalaiban (a továbbiakban: járási hivatal) vagy kormányablakaiban személyesen, a magyar igazolványa bemutatása és a születési ideje megadása mellett, vagy

b) az oltási regisztrációs felületen elektronikus úton

kerül sor. Az elektronikus úton történt regisztráció során megadott adatokat az elektronikus felület működtetője átadja a Kormány rendeletében kijelölt járási hivatalnak.

(3) Ha a regisztrációra a (2) bekezdés b) pontja szerint kerül sor,

a) az (1) bekezdés szerinti adatok mellett a magyar igazolvány számát is meg kell adni,

b) az (1) bekezdés szerinti személy az oltóponton a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás beadása előtt köteles bemutatni a nevére kiállított magyar igazolványt, valamint születési idejét megadni.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerv a magyar igazolványban foglalt adatok ellenőrzése céljából a Státusz tv. 21. § (6) bekezdése szerinti adatokat igényelheti a magyar igazolvány nyilvántartását vezető szervtől.

(5) Az (1) bekezdés szerinti személy esetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/I. § (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti személy útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a védettségi igazolvány útlevél száma rovata az érintettnek a regisztráció során megadott okmányazonosító számát tartalmazza.

(6) A járási hivatal vagy a kormányablak az (1) bekezdésben szereplő adatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti személy születési idejét az EESZT-ben rögzíti, és azokat az EESZT működtetője részére átadja.

(7) Ha az érintett TAJ számmal nem rendelkezik, az EESZT működtetője az EESZT-ben az oltottság adatai rögzítésének érdekében az (1) bekezdés szerinti személy számára az EESZT-ben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (a továbbiakban: technikai azonosító) hoz létre, amelyhez az (1) bekezdés szerinti személy (1) bekezdés szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti személyre vonatkozó technikai azonosítót, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat a NEAK részére átadja.

(8) A NEAK a technikai azonosítót az e törvényben foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli, és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak.

(9) Az (1) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/M. § (4)-(9) bekezdése nem alkalmazható.

(10) Ha az (1) bekezdés szerinti személy TAJ számmal nem rendelkezik, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/K. § (2) bekezdésétől eltérően az EESZT működtetője a TAJ szám helyett az (1) bekezdés szerinti személy technikai azonosítóját adja át a védettségi igazolványt kiállító hatóságnak.

(11) Ha az (1) bekezdés szerinti személy kéri, a védettségi igazolványt a külképviselet útján, személyes átadással kell kézbesíteni.

(12) A (11) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a külképviselet az (1) bekezdés szerinti adatokat a kézbesítés megtörténtéig kezeli.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdés szerinti járási hivatalokat, illetve kormányablakokat kijelölje.

24. § (1) Az oltási regisztrációs felületet fenntartó szerv a TAJ számmal nem rendelkező személyek védőoltásra történő regisztrációja során megadott nevet, életkort, elektronikus elérhetőséget, értesítési címet, valamint

a) az útlevél okmányazonosítóját, a személyi azonosító számát, illetve a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszternek,

b) a tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek esetében az útlevél okmányazonosítóját, a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és a tartózkodási engedély adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter útján az idegenrendészeti hatóságnak

(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartó szerv) továbbítja a nyilvántartó szervek által vezetett nyilvántartásokkal való összevetésre a személy azonosítása, adatainak egyeztetése és a sikeres vakcinaregisztráció céljából.

(2) A nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján átvett adatot a személy regisztrációs felületen megadott adatainak az egyes nyilvántartásokban szereplő adatokkal való összevetését és ellenőrzését (a továbbiakban: validálás) és annak a (3) bekezdés szerinti átadását követően haladéktalanul törli. A nyilvántartó szerv a kapott adatokat - a nyilvántartásokban szereplő adatok alapján, valamint szükség esetén az érintett személlyel történő egyeztetést követően - pontosítja, ha azok eltérnek a nyilvántartásokban szereplő adatoktól, de a regisztrált személy a kapott adatokból beazonosítható. Ha a regisztrációs felületen megadott adatok validálása és az adatok pontosítása eredménytelen, a nyilvántartó szerv a kapott adatokat az átvételt követő hat hónap után törli.

(3) Az (1) bekezdés szerint validált személy nevét, életkorát, értesítési címét, elektronikus elérhetőségét, a nyilvántartásokban szereplő születési dátumát, valamint az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter az EESZT működtetője részére megküldi.

(4) Az EESZT működtetője az oltottság adatai rögzítésének érdekében az érintett számára az EESZT-ben technikai azonosítót hoz létre, amelyhez az érintett (3) bekezdés szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője az érintettre vonatkozó technikai azonosítót, valamint az érintett (3) bekezdés szerinti adatait az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) kezelésére kijelölt szerv részére átadja.

(5) Az E. Alap kezelésére kijelölt szerv a technikai azonosítót a vakcinaadás szervezésére vonatkozó feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak.

(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti kérelmező esetében az összerendelési nyilvántartás útján vizsgálja, hogy az érintett TAJ számmal rendelkezik-e. Amennyiben az érintett rendelkezik TAJ számmal, erről az EESZT működtetőjét az adatok átadása során tájékoztatja. Az EESZT működtetője a TAJ számmal rendelkező részére nem hoz létre technikai azonosítót.

(7) Ha az érintett TAJ számmal rendelkezik, az oltási regisztráció véglegezése érdekében az EESZT működtetője az érintett TAJ számát, valamint a (3) bekezdés szerinti adatait átadja az E. Alap kezelésére kijelölt szerv részére.

(8) Azt a (7) bekezdés szerinti érintettet, aki a regisztráció során TAJ számáról nem nyilatkozott, az EESZT működtetője

a) tájékoztatja arról, hogy a regisztrációja sikeres volt, ugyanakkor az oltás beadásának időpontjára az időpontfoglaló felületen a TAJ száma megadásával jelentkezhet, valamint

b) a regisztráció során megadott elektronikus levélcímén a TAJ számáról tájékoztatja.

20. Egyes veszélyhelyzeti utazási kedvezményekkel kapcsolatos átmeneti szabályok

25. § A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről szóló 486/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt biztosított utazási kedvezményekről szóló 582/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján kiállított igazolás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 14. napig érvényes, amely érvényességi határidőig a személyazonosság megállapítására alkalmas okmánnyal együttesen az országos, regionális, elővárosi és helyi személyszállítási közszolgáltatások ingyenes, menet-, hely- és pótjegy megvásárlása nélküli igénybevételére jogosít.

21. A folyamatban levő adatigénylések átmeneti szabályai

26. § (1) Ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet] 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni - feltéve, hogy erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül megfelelően tájékoztatta -, az ilyen, 2022. december 31-én folyamatban levő igénynek - az Infotv. 29. § (2) bekezdése alkalmazásának lehetőségét nem érintve -,[13]

a) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap még nem telt el, az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell eleget tenni,

b)[14] ha az igény beérkezésétől számított 15 nap már eltelt, a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő 2023. január 14. napját ebben az esetben sem haladhatja meg.

(2)[15] Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint az igény teljesítésére nyitva álló határidőt az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerint meghosszabbította, az ilyen, 2022. december 31-én folyamatban levő igénynek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 90 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő 2023. január 14. napját ebben az esetben sem haladhatja meg. Az e bekezdés alkalmazása esetében az Infotv. 31. § (1) bekezdésében az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő alatt az így meghosszabbított határidőt is érteni kell.

(3) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tekintetében az adatigénylés teljesítéséért a költségtérítést az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése alkalmazásával állapította meg, úgy az ilyen, 2022. december 31-én folyamatban levő adatigénylést[16]

a)[17] - feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő már megfizette - a megfizetést követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a megfizetést követő 45 napon belül kell teljesíteni azzal, hogy e határidő 2023. január 14. napját ebben az esetben sem haladhatja meg, vagy

b)[18] - feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő még nem fizette meg - a megfizetést követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(4) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatta, úgy az ilyen, 2022. december 31-én folyamatban levő adatigénylés teljesítésének megtagadásáról[19]

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Infotv. 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell értesíteni az igénylőt,

b)[20] az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben - az elutasítás indokaival, valamint az igénylőt az Infotv. alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt - az igény beérkezését követő 45 napon belül, de legfeljebb 2023. január 14. napjáig kell írásban vagy - ha az igényben az elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni az igénylőt.

22. A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok

27. § (1)[21]

(2)[22]

(3)[23]

(4)[24]

(5)[25]

23. A szálláshely-szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos átmeneti szabályok

28. §[26]

24. Az aranykalászos gazda részszakképesítés megszerzésével kapcsolatos átmeneti szabályok

29. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 30. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a 2020. december 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések szerint indított 31 621 02 azonosító számú aranykalászos gazda részszakképesítés tekintetében nem feltétele a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak, hogy a képzésben részt vevő érvényes vezetői engedéllyel rendelkezzen.

25. Vízhasználattal összefüggő átmeneti szabályok

30. § (1) A vízhasználó a vízkészletjárulékot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/B. § (3) bekezdésétől eltérően a 2021. január 1-től 2021. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan az általa ténylegesen felhasznált vízmennyiség után fizeti meg, ha az általa igénybe vett vízmennyiség a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-át nem éri el.

(2) A vízhasználó az (1) bekezdés szerinti kedvezményt a 2021. évre vonatkozó éves bevallás során, külön nyilatkozattal érvényesítheti - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/E. § (1a)-(1c) bekezdésétől eltérően - 2022. május 31-ig.

26. A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos szabályok

31. § (1) Ha a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (3) bekezdése szerint - figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is - a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe (a továbbiakban: magánszemély), az Szja tv. szerinti összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részét a (2) bekezdés szerinti értékhatárig nem köteles megfizetni (a továbbiakban: kedvezmény).

(2) A kedvezmény összege legfeljebb a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének az adó Szja tv. 8. § (1) bekezdése szerinti százaléka, ezer forintra kerekítve.

(3) A kedvezmény összege ezer forint, ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni része legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el.

(4) A kedvezményt az állami adó- és vámhatóság az Szja tv. 12/B. §-a szerinti, az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetben (a továbbiakban: bevallási tervezet) érvényesíti, ha a rendelkezésére álló adatokból [ideértve a magánszemély (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát és a 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait is] a magánszemély jogosultsága megállapítható.

(5) Ha a magánszemély a kedvezményt az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában (a továbbiakban: bevallás) veszi igénybe, vagy azt a bevallási tervezet nem tartalmazza, a bevallásban, a bevallási tervezet kiegészítésében feltünteti

a) valamennyi olyan - az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő - eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,

b) ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét,

c) a kedvezmény összegét és az annak kiutalásához szükséges adatokat (belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét), és

d) annak a magánszemélynek a nevét és adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

(6) A magánszemély a családi kedvezményre való jogosultságáról és az (1) bekezdés szerinti kedvezmény alapján az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatokról (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papíralapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak. A magánszemély a nyilatkozatban feltünteti

a) nevét, adóazonosító számát,

b) valamennyi olyan - az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő - eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,

c) ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét, és

d) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása a nyilatkozat megtétele tekintetében jogvesztő, azonban az (1) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságot nem érinti.

32. § (1) A kedvezményre az állami adó- és vámhatóság 2022. február 15-ig előleget utal ki abban az esetben, ha

a) a magánszemély kedvezményre való jogosultsága az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható [ideértve a magánszemély 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Art.) 112/A. §-a szerint az állami adó- és vámhatóság részére teljesített adatszolgáltatásokat is],

b) a kiutalás teljesítéséhez szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím) a magánszemély 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata vagy az Art. szerinti adatszolgáltatás alapján rendelkezésre állnak, és

c) a magánszemély az előleg kiutalásáig nem nyújtott be a 2021. évre vonatkozóan bevallást.

(2) Ha a magánszemély 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata és az Art. szerinti adatszolgáltatások alapján a kiutaláshoz szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) ellentmondanak egymásnak, az állami adó- és vámhatóság a 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat szerint teljesíti a kiutalást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előleg összege a magánszemélytől a 2021. év tekintetében a kifizetők által levont személyi jövedelemadó előleg (a továbbiakban: szja előleg), de legfeljebb a 31. § (2) bekezdése és legalább a 31. § (3) bekezdése szerinti összeg.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerint megállapított előleggel szemben az állami adó- és vámhatóság az Art. 76. §-a szerinti visszatartási jogot nem gyakorolja. A kiutalt összeget az állami adó- és vámhatóság a bevallási tervezetben, a magánszemély a bevallásában a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként veszi figyelembe. Ha a kiutalt összeget a magánszemély bevallása a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként nem tartalmazza, a bevallást az állami adó- és vámhatóság az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a szerint kijavítja.

(5) Ha a magánszemély a kedvezményre jogosult, és bármely okból az állami adó- és vámhatóság a kedvezményre előleget nem utalt ki, a kedvezmény kiutalását az állami adó- és vámhatóság

a) a bevallás benyújtását,

b) ha a bevallás kijavítása szükséges, a bevallás kijavítását, vagy

c) a bevallási tervezet javítását, kiegészítését

követően az Art.-nak a visszatérítendő adóra vonatkozó szabályai szerint teljesíti, ha a magánszemély ezt bevallásában, bevallási tervezetében kéri.

33. § A magánszemély az Szja tv. 45. §-a szerinti rendelkezési jogosultságát a 31. § (1) bekezdése szerint őt megillető kedvezmény figyelembevétele nélkül megállapított összeg tekintetében gyakorolhatja. A 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény után a rendelkezési jogosultság mértékével megállapított összeg költségvetési támogatásként illeti meg a kedvezményezettet.

34. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) szabályai szerint közterhet fizető, az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint - figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is - a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult magánszemély, akkor is, ha családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe, a 2021. év tekintetében tőle levont egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak (a továbbiakban: ekho) az Ekho tv. 9. §-a szerint személyi jövedelemadónak minősülő része (a továbbiakban: szja rész) tekintetében ekho-kedvezményre jogosult.

(2) Az ekho-kedvezmény a magánszemélyt a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményt követő sorrendben - a (3) bekezdés szerint - személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg azzal, hogy ezek együttes összege nem haladhatja meg a 31. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt.

(3) A (2) bekezdés alapján megállapított ekho-kedvezmény összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

(4) A 32. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi - a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szja előleget követő sorrendben - a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-része, de összesen legfeljebb a 31. § (2) bekezdése szerinti összeg. Az előleg tekintetében a 32. § (3)-(5) bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

(5) A magánszemély a 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát abban az esetben is megteheti, ha kizárólag ekho-kedvezményre jogosult.

35. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 7. §-a szerinti bejelentett kisadózó, ha a 2021. év bármely napján az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése - figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is - szerint családi kedvezményre lett volna jogosult, akkor a 2021. évre a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a Katv. 8. §-a szerinti összegben terhelő tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosult a (3) bekezdés rendelkezése szerint (a továbbiakban: visszatérítés). A visszatérítés összegének kiszámításakor a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint meg nem fizetett tételes adó összege nem vehető figyelembe.

(2) Ha a kisadózó a 2021. évre a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre és a 34. § szerinti ekho-kedvezményre is jogosult, az e § szerinti visszatérítésre olyan összegben jogosult, hogy az e § szerinti visszatérítés, valamint a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény és a 34. § szerinti ekho-kedvezmény összege a 31. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt ne haladja meg. Az e § szerinti visszatérítés a 31. § (1) bekezdés szerinti kedvezményt és a 34. § szerinti ekho-kedvezményt követő sorrendben vehető figyelembe.

(3) A kisadózót az e § alapján megillető visszatérítés - az (5) bekezdés szerint - személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg.

(4) A visszatérítés a kisadózó Katv. 10. § (1) bekezdése szerinti ellátásra való jogosultságát nem érinti.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján megállapított visszatérítés összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

(6) A 32. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi - a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szja előleget és a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-részét követő sorrendben - az (1) bekezdés szerinti visszatérítés, de összesen legfeljebb a 31. § (2) bekezdése szerinti összeg. Az előleg tekintetében a 32. § (3)-(5) bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7) A kisadózó az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papíralapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak.

A kisadózó a nyilatkozatban feltünteti

a) nevét, adóazonosító számát,

b) a kiutalás teljesítéséhez szükséges belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét,

c) valamennyi olyan - az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő - eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult lett volna, valamint, ha a jogosultság magzatra tekintettel illette volna meg, akkor jogosultságának e jogcímét, és

d) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult vagy jogosult lenne a családi kedvezményre vagy az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a (7) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján abban az esetben is elkészíti a kisadózó bevallási tervezetét, amely tartalmazza az e § szerinti visszatérítés összegét, ha a kisadózó egyébként személyi jövedelemadó bevallásra nem lenne köteles.

(9) Ha a kisadózó a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem, vagy késedelmesen nyújtja be, a visszatérítést - figyelemmel a (2), (3) és (5) bekezdés rendelkezéseire - bevallásában veheti igénybe abban az esetben is, ha személyi jövedelemadó bevallás benyújtására egyébként nem köteles. A bevallásban a kisadózó feltünteti

a) a saját és az őt bejelentő kisadózó vállalkozás nevét (elnevezését), adóazonosító számát,

b) a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a 2021. évre terhelő tételes adó összegét,

c) a kiutalás teljesítéséhez szükséges belföldi fizetési számlaszámot vagy postai utalási címet,

d) valamennyi olyan - az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő - eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult lett volna, ha a jogosultság magzatra tekintettel illette volna meg, jogosultságának e jogcímét, és

e) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre vagy az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre.

(10) A nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása a nyilatkozat megtétele tekintetében jogvesztő, az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre való jogosultságot azonban nem érinti.

36. § (1) Az elhunyt magánszemély házastársa vagy örököse az elhunyt magánszemély családi kedvezményre való jogosultságára tekintettel járó, az elhunyt magánszemélyt a 31. § (1) bekezdése szerint megillető kedvezmény és a 34. § szerint megillető ekho-kedvezmény, valamint a 35. § szerint megillető visszatérítés érvényesítését kérheti az adóhatóságtól feltéve, hogy az elhunyt magánszemély az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint a 2021. év bármely napján családi kedvezményre volt jogosult, vagy a 35. § szerinti visszatérítésre jogosultságot szerezhetett volna. A kérelemben foglaltakról az állami adó- és vámhatóság az Art. szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban dönt, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezmény, visszatérítés iránti kérelem benyújtására a soron kívüli adómegállapítási eljárás lezárását követően kerül sor.

(2) Az (1) bekezdést a 2021. január 1-jén vagy ezt követően elhunyt magánszemélyt érintően indult soron kívüli adómegállapítási eljárásban kell alkalmazni. Ha e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban az adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az elhunyt magánszemélynek a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre és a 34. § szerinti ekho-kedvezményre, valamint a 35. § szerinti visszatérítésre való jogosultsága megállapítható, a kedvezményt, visszatérítést az adó- és vámhatóság a soron kívüli adómegállapítási eljárásban hivatalból figyelembe veszi.

37. § A kifizető, az adatszolgáltatásra kötelezett személy

a) az Szja tv. 44/B. § (8) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 65/B. § (3) bekezdés a) pontjában, 67/A. § (4) bekezdésében, 67/B. § (6) bekezdés b) pontjában 74/A. § (3) bekezdés c) pontjában, 77/A. § (2) bekezdés i) és l) pontjában, (4) bekezdésében és (8) bekezdés a) pontjában, 77/B. § (7) és (9) bekezdésében és az 1. számú melléklet 8. pont 8.31. alpontjában és 9. pont 9.9. alpont 9.9.2. alpontjában,

b) az Ekho tv. 13. § (6) bekezdésében,

c) az Art. 85. §-ában, 92. § (1) bekezdésében, 96. §-ában és 100. §-ában

előírt adatszolgáltatási kötelezettségét a 2021. adóév tekintetében 2022. január 20-áig teljesíti.

27. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény eltérő alkalmazása

38. §[27]

39. §[28]

40. §[29]

28. Hatósági üzemanyagárra vonatkozó átmeneti szabályok

41. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártörvény) Melléklet I. pont A) alpontjában foglalt táblázatban meghatározott termékek mellett 2022. február 15. napjáig hatósági áras termék

a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét,

b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj,

amelyeknek - biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett - legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára 480 forint literenként.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.

42. § (1) Az üzemanyagellátás biztonsága érdekében a kereskedelemért felelős miniszter nyilvántartja azon Magyarországon bejegyzett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőt (a továbbiakban: nyilvántartott szolgáltató), amely az üzemanyagok hatósági áras forgalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 626/2021. (XI. 13.) Korm. rendelet alapján 2021. november 18. napjáig a kereskedelemért felelős miniszter felé írásban bejelentette, hogy

a) más üzemanyagtöltő állomás 43. § (3) bekezdése szerinti üzemszünetének bekövetkeztekor, vagy a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére vállalkozik,

b) az a) pontban foglalt tevékenység érdekében anyagi, technikai és ellátási képességgel rendelkezik, és

c) legalább egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetéséhez a megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik.

(2) Nem lehet nyilvántartott szolgáltató, aki üzemszünetet hirdet, vagy akivel szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül.

(3) A nyilvántartott szolgáltatót a kereskedelemért felelős miniszter a nyilvántartásból törli, ha

a) a nyilvántartott szolgáltató ezt kéri, vagy

b) nyilvántartásba vétel után a nyilvántartott szolgáltatóval szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül.

(4) A kereskedelemért felelős miniszter az ezen alcímben foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az általa kezelt adatokat az ellenőrzést végző szerv részére.

(5) Az ezen alcím szerinti feladatok ellátása érdekében a kereskedelemért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adatokat legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezeli.

43. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás köteles a 41. § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazására 2022. február 15. napjáig, ha a 41. § (1) bekezdése szerinti terméket 2021. november 15. napját megelőző három hónapban forgalmazta. Ha az üzemanyag töltőállomás üzemeltetője az engedélyt a 2021. november 15. napját megelőző három hónapon belül szerezte meg, a forgalmazási időszak az engedély megadásától számítódik.

(2) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 41. § (1) bekezdése szerinti hatósági áras terméket nem forgalmaz, úgy más, a 41. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő termékek minimum követelményének megfelelő motorbenzint és dízelgázolajat köteles a 41. §-ban meghatározott áron forgalmazni.

(3) Köteles üzemszünetet hirdetni az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője, ha a fogyasztókat a 41. § (1) bekezdése vagy a (2) bekezdés szerinti termékkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet.

(4) Az üzemszünet ideje alatt az üzemanyagtöltő állomáson egyéb kereskedelmi tevékenység sem folytatható.

(5) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a kereskedelemért felelős miniszternek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha az üzemanyagtöltő állomás a (3) bekezdés szerinti üzemszünetet hirdet.

(6) Az üzemanyagtöltő állomás az üzemeltető szokásos nyitvatartási ideje szerinti nyitvatartási idejénél rövidebb nyitvatartási időt nem alkalmazhat. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás szokásos nyitvatartási ideje nem állapítható meg, úgy az engedély szerinti nyitvatartási időt kell figyelembe venni.

44. § (1) Az Ártörvény 16. §-ától eltérően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi

a) a 43. § szerinti kötelezettségek,

b) a 41. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség,

c) az üzemanyag-forgalmazót terhelő, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 279/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti kötelezettség

megtartását.

(2) Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez, az Ártörvény 16. §-ától eltérően

a) 100 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki,

b) ismételt jogsértés esetén döntésével elrendeli, hogy az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető természetes vagy jogi személy üzemanyagtöltő állomást ideiglenesen nem üzemeltethet, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év időtartam lehet.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(4) Ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatók.

(5) A kiszabott bírság megfizetése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(6) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(7) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

45. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a kereskedelemért felelős miniszternek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerint tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltják.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kereskedelemért felelős minisztert értesíti, ha a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.

46. § (1) A kereskedelemért felelős miniszter a tudomásszerzést követően 24 órán belül megvizsgálja, hogy indokolt-e a 42. § szerinti nyilvántartott szolgáltatóval történő helyettesítés, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 43. § (3) bekezdése szerinti üzemszünetet hirdetett, vagy üzemeltetőjével szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták (a továbbiakban együtt: érintett üzemanyagtöltő állomás).

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt, a kereskedelemért felelős miniszter haladéktalanul írásban

a) kijelöli az érintett üzemanyagtöltő állomás 30 kilométeres vonzáskörzetében lévő, a lakosság igényeinek kielégítésére alkalmas nyilvántartott szolgáltatót az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére, vagy

b) az a) pont szerinti feltétel figyelembevétele nélkül, ellátásbiztonsági szempontokra tekintettel más nyilvántartott szolgáltatót jelöl ki az üzemeltetés ellátására

[az a) és b) pont szerinti szolgáltató a továbbiakban együtt: kijelölt nyilvántartott szolgáltató].

(3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére külön engedély nélkül jogosult.

47. § (1) A 46. § szerinti kijelölés esetén az üzemanyagtöltő állomás folyamatos működése érdekében a kijelölést megelőző üzemeltető köteles együttműködni a kijelölt nyilvántartott szolgáltatóval.

(2) A 46. § szerinti kijelölés esetén a kijelölés napjától 2022. február 15. napjáig

a) az érintett üzemanyagtöltő állomás épülete és tárgyi eszközei ideiglenesen a kijelölt nyilvántartott szolgáltató birtokába kerülnek;

b) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az üzemeltetési jog felfüggesztésével érintett üzemanyagtöltő állomás eszközeit jogosult használni, és az eszközei hasznait szedni;

c) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az érintett üzemanyagtöltő állomáson értékesítendő, saját árukészlet és üzemanyagkészlet beszerzéséből fakadó költségeket;

d) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomáson található árukészletet - a 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltetővel a nyilvántartott beszerzési áron történő elszámolás mellett - értékesítheti;

e) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az üzemanyagtöltő állomás működéséhez kapcsolódó közüzemi díjakat.

(3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató részére az érintett üzemanyagtöltő állomáson található üzemanyagkészletet a 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltető a nyilvántartott beszerzési áron haladéktalanul értékesíti.

(4) A kijelölt nyilvántartott üzemeltető a (2) bekezdés szerint birtokába került épületet és tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen és az általában elvárható gondossággal köteles használni. A 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltető, vagy annak jogutódja viseli az eszközökben beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

(5) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltetőjének nem jogutódja.

29. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény eltérő alkalmazásáról

48. §[30]

49. §[31]

50. §[32]

51. §[33]

III. FEJEZET

EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

30. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

52. §[34]

31. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

53. §[35]

54. §[36]

55. §[37]

56. §[38]

32. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

57. §[39]

58. §[40]

33. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

59. §[41]

34. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

60. §[42]

61. §[43]

62. §[44]

63. §[45]

35. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

64. §[46]

65. §[47]

66. §[48]

36. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

67. §[49]

68. §[50]

69. §[51]

70. §[52]

71. §[53]

37. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

72. §[54]

38. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

73. §[55]

39. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

74. §[56]

40. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása

75. §[57]

41. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

76. §[58]

77. §[59]

42. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

78. §[60]

79. §[61]

43. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény módosítása

80. §[62]

81. §[63]

44. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

82. §[64]

83. §[65]

45. A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosítása

84. §[66]

85. §[67]

86. §[68]

46. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása

87. §[69]

88. §[70]

89. §[71]

90. §[72]

91. §[73]

92. §[74]

93. §[75]

94. §[76]

95. §[77]

96. §[78]

97. §[79]

98. §[80]

99. §[81]

100. §[82]

101. §[83]

102. §[84]

103. §[85]

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. Hatálybalépés

104. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 83. § 2022. március 1-jén lép hatályba.

(3) A 81. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 3-11. alcím, a 13. alcím, a 16. alcím, a 19-21. alcím, a 23-25. alcím, a 27. alcím, a 29-34. alcím, a 64. §, a 65. §, a 36. alcím, a 37. alcím, a 39-41. alcím, a 79. §, a 80. §, a 87-94. §, a 96-103. § és az 1. melléklet a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

(5) A 22. alcím a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor lép hatályba.

(6)[86] A 3-11. alcím, a 13. alcím, a 16. alcím, a 19-21. alcím, a 23-25. alcím, a 27. alcím, a 29-34. alcím, a 64. §, a 65. §, a 36. alcím, a 37. alcím, a 39-41. alcím, a 79. §, a 80. §, a 87-94. §, a 96-103. § és az 1. melléklet hatálybalépésének időpontját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

48. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

105. § E törvény

a) 27. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,

b) 27. § (2) és (3) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

c) 88. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján,

d) 89. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

e) 90. §-a és 101. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

49. Az Európai Unió jogának való megfelelés

106. § (1) Az 67-70. § a 2006/112/EK irányelvnek az importra, valamint bizonyos termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó, a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett ideiglenes mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 13-i (EU) 2021/1159 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 13. alcím a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi CXXX. törvényhez[87]