95/2023. (XII. 28.) BM rendelet
az érdemtelenség jogintézményével és más tárgykörökkel összefüggésben a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyával összefüggő egyes szabályokról szóló 4/2019. (III. 11.) BM rendelet módosításáról
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdés h) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2., 7. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyával összefüggő egyes szabályokról szóló 4/2019. (III. 11.) BM rendelet 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a kinevezés napjától, illetve a próbaidő leteltétől számítva a tárgyév leteltéig kevesebb, mint hat hónap van hátra (a továbbiakban: várakozási időszak), a továbbképzési kötelezettség a tárgyévet követő évtől indul. Abban az esetben, ha a foglalkoztatott nyilatkozatban vállalja a továbbképzés várakozási időszakban történő teljesítését, képzési kötelezettség a tárgyévre nézve is előírható részére."
2. § A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyával összefüggő egyes szabályokról szóló 4/2019. (III. 11.) BM rendelet a következő 6/D. alcímmel egészül ki:
"6/D. Az érdemtelenség megállapítása
33/L. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezésre álló adatok alapján mérlegeli, hogy a rendvédelmi alkalmazott munkahelyén kívül tanúsított magatartása alkalmas-e a Hszt. 288/F. § (7) bekezdésében meghatározott érdemtelenségi ok megállapítására.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója felelős a tényállás megállapítása és az érdemtelenséget vagy az annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges bizonyítékok beszerzéséért.
(3) A beszerzett bizonyítékokat tényfeltáró vizsgálat keretében kell értékelni, amelyet
a) a munkáltatói intézkedést előkészítő szervezeti egység (a továbbiakban: humánigazgatási szolgálat) vezetője, vagy
b) a humánigazgatási szolgálat vezetője által megbízott hivatásos állományú személy vagy rendvédelmi igazgatási alkalmazott
[az a) és a b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: vizsgáló] folytat le.
(4) A vizsgálat határideje tizenöt nap, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vizsgálatot megalapozó adatokról való tudomásszerzésétől kell számítani.
(5) A humánigazgatási szolgálat vezetője a vizsgálat tényéről és a Hszt. 288/F. § (8) bekezdése szerinti határidőről a rendvédelmi alkalmazottat a vizsgálat elrendelésekor haladéktalanul, írásban tájékoztatja.
(6) A vizsgáló jelentést készít, amelyben összefoglalja a keletkezett iratokat, megállapításait, a kifogásolt magatartás elkövetését, valamint a Hszt. 288/F. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vagy kizárását bizonyító tényeket, következtetéseket, és ezek alapján javaslatot tesz a döntésre. A vizsgáló a jelentés elkészítéséhez meghallgatja a rendvédelmi alkalmazottat, amiről jegyzőkönyvet készít.
(7) A Hszt. 288/F. § (9) bekezdése szerinti személyzeti meghallgatást a jelentés elkészülését követő öt napon belül kell kitűzni. A személyzeti meghallgatáson a rendvédelmi alkalmazott és annak képviseletében a rendvédelmi alkalmazott jogi képviselője vagy az érdek-képviseleti szerv képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa megbízott személy, valamint a humánigazgatási szolgálat megbízottja és a vizsgáló vesz részt. A személyzeti meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(8) Az érdemtelenség megállapításáról szóló munkáltatói intézkedést a munkáltatói jogkör gyakorlója a személyes meghallgatást követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül hozza meg, figyelemmel a Hszt. 288/F. § (8) bekezdése szerinti határidőre. A munkáltatói jogkör gyakorlója az érdemtelenséget meg nem állapító döntéséről a rendvédelmi alkalmazottat öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja."
3. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter