4/2019. (III. 11.) BM rendelet

a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyával összefüggő egyes szabályokról

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdés c), d) és g)-i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] A rendelet hatálya a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervre (a továbbiakban: rendvédelmi szerv), valamint a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: igazgatási jogviszony) foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottra (a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) terjed ki.

(2)[2]

2. § E rendelet alkalmazásában

a) belső továbbképzés: a rendvédelmi szerv vezetője, illetve a munkáltató rendvédelmi szerv által elrendelt szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket közvetít, illetve képességeket fejleszt, célja a rendvédelmi alkalmazott munkakörének ellátásához, szakmai felkészültségéhez, valamint az egységes jogalkalmazáshoz szükséges ismeretek átadása a jogszabályi változások figyelembevételével,

b) egyéni továbbképzési terv: a rendvédelmi alkalmazott részére a munkáltató rendvédelmi szerv által a tárgyévre előírt továbbképzési kötelezettségek, készségek és kompetenciák megszerzését biztosító képzési terv,

c) értékelő vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza,

d) értékelt személy: a rendvédelmi alkalmazott, akinek a teljesítményét e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell értékelni, illetve mérni,

e) kompetencia: a munkakör ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese,

f) központi továbbképzési program: a miniszter által elrendelt minősített továbbképzési program, amely általános rendvédelmi alapismeretek és vezetői ismeretek megszerzésére irányul,

g) személyügyi központ: a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő kormányzati személyügyi feladatokat ellátó szervezeti egység, amely működteti az egyéni teljesítményértékelési rendszert,

h) teljesítményértékelés: évente ismétlődő, e rendeletben meghatározott vezetői tevékenység, amelynek során az értékelő vezető értékeli a rendvédelmi alkalmazott egyéni teljesítménykövetelményei teljesítésének szintjét, és erről a rendvédelmi alkalmazott részére érdemi visszajelzést ad,

i) teljesítménykövetelmény: a rendvédelmi alkalmazott munkaköri leírásában szereplő állandó, valamint az adott évben aktuálisan felmerülő, időszakosan a munkaköri leírásába bekerülő feladataiból kiválasztott, tárgyévben teljesítendő feladat.

2. A kifogástalan életvitel ellenőrzése alá eső munkakörök

3. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél a kifogástalan életvitel ellenőrzése alá eső munkakörök:

a) főigazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

b) igazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

c) főosztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

d) osztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

e) büntetőeljárásban, közigazgatási hatósági eljárásban vagy szabálysértési eljárásban közreműködő vagy feladatot ellátó ügyviteli segédelőadói, ügyviteli előadói, ügyintézői, szakügyintézői, főügyintézői és kiemelt ügyintézői munkakör,

f) közbeszerzési eljárással kapcsolatos javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó főügyintézői, kiemelt ügyintézői, csoportvezetői és osztályvezető-helyettesi munkakör,

g) költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, támogatások tekintetében javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó ügyviteli segédelőadói, ügyviteli előadói, ügyintézői, szakügyintézői, főügyintézői, kiemelt ügyintézői, csoportvezetői és osztályvezető-helyettesi munkakör,

h) informatikai rendszerüzemeltető üzemeltetési előadói, ügyviteli előadói, főügyintézői és kiemelt ügyintézői munkakör,

i) titkos ügykezeléssel kapcsolatos ügykezelői és kiemelt ügykezelői munkakör,

j) belső ellenőri munkakör.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a kifogástalan életvitel ellenőrzése alá eső munkakörök:

a) főigazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

b) igazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

c) főosztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

d) osztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

e) hatósági szakterületen a kiemelt szakügyintézői, szakügyintézői, ügyintézői és előadói munkakör,

f) közbeszerzési szakterületen a kiemelt szakügyintézői, szakügyintézői, ügyintézői, főelőadói és előadói munkakör,

g) adatvédelmi, titokvédelmi szakterületen a kiemelt szakügyintézői, szakügyintézői, ügyintézői, főelőadói, előadói és ügykezelői munkakör,

h) informatikai szakterületen a kiemelt szakügyintézői, szakügyintézői, ügyintéző, főelőadói és előadói munkakör,

i) titkos ügykezeléssel kapcsolatos munkakör,

j) belső ellenőri munkakör.

k)[3] költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, támogatások tekintetében javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó munkakörök.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a kifogástalan életvitel ellenőrzése alá eső munkakörök:

a) főigazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

b) igazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

c) főosztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

d) osztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

e) közbeszerzési eljárással kapcsolatos javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó kiemelt főmunkatársi, főmunkatársi, főelőadói, előadói, csoportvezetői és osztályvezető-helyettesi munkakör,

f) költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, támogatások tekintetében javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó kiemelt főmunkatársi, főmunkatársi, főelőadói, előadói, csoportvezetői és osztályvezető-helyettesi munkakör,

g) informatikai rendszerüzemeltető üzemeltetési feladatot ellátó kiemelt főmunkatársi, főmunkatársi, főelőadói, előadói, csoportvezetői és osztályvezető-helyettesi munkakör,

h) titkos ügykezeléssel kapcsolatos ügykezelői munkakör,

i) kiemelt főmunkatársi, főmunkatársi, főelőadói, előadói, csoportvezetői, osztályvezető-helyettesi munkakör, valamint a raktárosi munkakör, ha a munkaköri feladatok ellátása a fogvatartottak elhelyezésére vagy munkáltatására szolgáló részlegen történik,

j) pártfogó felügyelői munkakör,

k) belső ellenőri munkakör.

(4)[4] Az idegenrendészeti szervnél a kifogástalan életvitel ellenőrzése alá eső munkakörök:

a) főigazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

b) igazgatói munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

c) főosztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

d) osztályvezetői munkaköri kategóriába tartozó munkakör,

e) ügyfélszolgálati feladatokat ellátó munkakörök,

f) közbeszerzési eljárással kapcsolatos javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó munkakörök,

g) költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, támogatások tekintetében javaslattevő, döntési vagy ellenőrzési feladatot ellátó munkakörök,

h) informatikai rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat ellátó munkakörök,

i) kiemelt ügykezelői munkakör,

j) titkos ügykezeléssel kapcsolatos munkakör.

3. A rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi érdekből történő kirendelése

4. § A kirendelést a rendvédelmi szerv vezetőjének döntése alapján a szervezeti egység vezetője rendeli el.

5. § (1) A Hszt. 288/A. § (1) bekezdése szerinti kirendelési megállapodással (a továbbiakban: kirendelési megállapodás) érintett felek a kirendelő szerv, a fogadó szerv és a kirendelt.

(2) A kirendelési megállapodás tartalmazza különösen

a) a kirendelési megállapodással érintett felek megnevezését és jogállását,

b) a más szervnél történő munkavégzés teljesítésének helyét, kezdő időpontját és időtartamát,

c) a betöltendő munkakör vagy ellátandó feladat megjelölését,

d) a munkáltatói jogkört gyakorló személyeket és azok munkáltatói jogköreit,

e) a kirendelés tartamára a kirendeltet megillető illetményt,

f) a kirendeltet megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek meghatározását,

g) a kirendeltet megillető járandóságok viselésének és biztosításának e rendelet szerinti módját, valamint

h) a kirendeltnek arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a kirendelési megállapodásban foglaltakat megértette, és azok ismeretében a kirendelésbe beleegyezik.

(3) A kirendelési megállapodást a kirendelő szervvel folytatott egyeztetés alapján a fogadó szerv készíti elő.

(4) A kirendelési megállapodás a kirendelés tartama alatt a kirendelési megállapodást aláíró felek egyetértésével módosítható, a kirendelés tartama azonban a módosítással sem lépheti túl a Hszt. 288/A. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot.

6. § (1) A kirendelés kezdeményezésére a fogadó szerv vezetője - saját döntése vagy a kirendelő szerv javaslata alapján - jogosult.

(2) A fogadó szerv vezetője a kezdeményezésről a kirendelés tervezett időpontjának, céljának és az ellátandó munkakörnek vagy feladatnak a megjelölésével legalább a kirendelés tervezett kezdő időpontját harminc nappal megelőzően értesíti a kirendelésre jogosult elöljárót. A kirendelő szerv hozzájárulásával a kezdeményezés ennél rövidebb határidővel is elfogadható.

(3) Ha a kirendelésre kijelölt rendvédelmi alkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló a rendvédelmi érdekre hivatkozva a kirendelés mellőzését vagy elhalasztását kéri, a kirendelésre jogosult a kezdeményezővel történő egyeztetést követően dönt a kirendelés mellőzéséről vagy a kirendelés kezdő időpontjának módosításáról.

7. § A fogadó szerv vezetője a kirendelésről szóló munkáltatói intézkedés és a mellékletét képező kirendelési megállapodás kézhezvételét követő tizenöt napon belül intézkedik

a) a kirendeltnek a fogadó szervnél történő munkakörbe kinevezésére vagy annak a munkakörnek a meghatározására, amelynek szabályai a fogadó szervnél történő munkavégzésére irányadóak, valamint

b) a kirendelt illetményének és járandóságainak megállapítására.

8. § (1) A kirendelés a Hszt. 288/A. § (2) bekezdésében meghatározott határidő letelte napján a törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnést a kirendelésre jogosult állapítja meg.

(2) A fogadó szerv vezetője a kirendelés megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelöli a kirendelés megszüntetésének a Hszt. 288/A. § (7) bekezdésében meghatározott okát és az azt alátámasztó indokokat. A kezdeményezés alapján kirendelésre jogosult szünteti meg a kirendelést.

(3) A kirendelés megszüntetésére irányuló kérelmét a kirendelt a fogadó szerv vezetőjéhez nyújtja be, és azt a fogadó szerv haladéktalanul továbbítja a kirendelésre jogosult vezetőnek. A kirendelésre jogosult a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül megszünteti a kirendelést.

(4) A Hszt. 288/A. § (8) bekezdése alapján a kirendelő szerv a rendvédelmi érdekre hivatkozva a kirendelésre jogosultnál kezdeményezheti a kirendelés megszüntetését, ha

a) a rendvédelmi szervnél vagy a miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervnél pályázat vagy kiválasztási eljárás eredményeként a kirendelt munkakörbe kinevezéséről megállapodás született, vagy

b) az a rendvédelmi szerv működésével összefüggő, más módon nem áthidalható rendvédelmi érdekből szükségessé vált.

(5) A kirendelésre jogosult a kirendelést - a Hszt. 288/A. § (8) bekezdése szerinti halasztás esete kivételével - a megszüntetés kezdeményezésekor megjelölt naptól kezdődően, a (4) bekezdésben meghatározott esetekben egyéb időpontban szünteti meg, az érintetteteket a megszüntetésről egyidejűleg értesíti.

(6) A kirendelésre jogosult a kirendelést megszüntető munkáltatói intézkedésben meghatározza a kirendelés megszűnésének napját.

9. § (1) A kirendelt - az igazgatási jogviszonyából eredően - a kirendelés tartama alatt a továbbképzési kötelezettségét a kirendelést megelőzően betöltött munkakör alapján meghatározott kötelezettség szerint is teljesítheti. A fogadó szerv köteles a kirendelt részére biztosítani a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges szabadidőt.

(2) A kirendeltet - az igazgatási jogviszonyból eredően - a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl a kirendelés tartama alatt is megilleti

a) a rendvédelmi szervnél magasabb munkaköri osztályba vagy magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör betöltésére meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén - a kirendelés megszüntetésével - a munkakör betöltése,

b) a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottjára vonatkozó kedvezmény és támogatás, ha abban a kirendelt a rendvédelmi szervtől nem részesült,

c) a kirendeléssel - így különösen az utazással, költözéssel, szállás biztosításával - kapcsolatos költség megtérítése.

(3) A Hszt. 288. § (12) bekezdése szempontjából a kirendelés kezdőnapját megelőző napon a rendvédelmi alkalmazottat megillető illetmény összegét kell figyelembe venni.

10. § (1) A kirendelt foglalkoztatásával kapcsolatos költségek viselésének rendjét a kirendelési megállapodásban kell meghatározni.

(2) Ha a kirendelési megállapodás nem tartalmazza a kirendelt foglalkoztatásával kapcsolatos költségek viselésének rendjét, akkor a költségek - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kirendelő szervet terhelik.

(3) A fogadó szervet terhelik a költségek, ha a rendvédelmi alkalmazottat

a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez,

b) a terrorizmust elhárító szervhez vagy

c) a Belügyminisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) vezetői álláshelyre

kirendelik.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti kirendelés esetén a miniszter eltérést engedélyezhet a költségviselés rendjében.

4. A teljesítményértékelés

11. § (1) A rendvédelmi alkalmazott részére kompetenciákat, valamint a munkaköri leírásában meghatározott feladatok körében legalább egy teljesítménykövetelményt kell meghatározni.

(2) A kompetenciákat és a teljesítménykövetelményt a felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriába sorolt és a vezetői munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében az 1. melléklet szerinti tartalommal, a középfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében a 2. melléklet szerinti tartalommal kell meghatározni.

12. § (1) Az értékelő vezető határozza meg - az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően - tárgyév március 15-ig az értékelt személyre vonatkozó teljesítménykövetelményeket. A teljesítménykövetelmények tudomásulvételéről az értékelt személy a személyügyi központ által működtetett informatikai rendszeren keresztül - a teljesítménykövetelmények meghatározásától számított öt napon belül - jelez vissza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti teljesítménykövetelményeket év közben - az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően - az értékelő vezető módosíthatja, ha ez a körülményekben beállott lényeges, a munkakörben és a feladatkörben bekövetkezett változás miatt szükséges. A körülményekben beállott lényeges változást az értékelő vezetőnek indokolnia és a módosított munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket az értékelt személlyel írásban közölnie kell.

13. § (1) Az értékelt személy teljesítményét 0-100%-ig terjedő, öt teljesítményfokozatra bontott mérőskálán lehet értékelni.

(2) A teljesítménykövetelményekhez rendelt százalékos értékhez adott teljesítményfokozat tartozik.

(3) A teljesítménykövetelményekhez és a kompetenciákhoz mint értékelési szempontokhoz rendelt százalékos értékek együttes számtani átlaga adja a teljesítményszintet, ami a teljesítményértékelés eredménye.

(4) A százalékos értéksávokat, a hozzá kapcsolódó teljesítményfokozatokat és teljesítményszinteket a 3. melléklet tartalmazza.

14. § Az értékelő vezetőnek az értékelt személy vonatkozásában a tárgyévi teljesítményt évente, a tárgyévet követő év február 15. és március 15. között kell értékelnie.

15. § A rendvédelmi alkalmazott teljesítményének értékelése elektronikus formában, a személyügyi központ által működtetett informatikai rendszerben, az 1. és 2. melléklet szerinti tartalomnak megfelelő értékelőlapon történik.

16. § (1) Ha a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya év közben keletkezik, az értékelő vezető a rendvédelmi alkalmazottat az igazgatási jogviszony keletkezésétől számított harminc napon belül tájékoztatja a teljesítményértékelés rendjéről, céljáról és szempontjairól.

(2) A teljesítményértékelés eredményét a rendvédelmi alkalmazott jogosult megismerni. A teljesítményértékelésnek tartalmaznia kell az értékelt személy javaslatait, elképzeléseit a munkaköri feladataival és munkamagatartásával kapcsolatban, valamint a teljesítményértékelésre vonatkozó, a személyügyi központ által működtetett informatikai rendszerben rögzített észrevételeit.

(3) A főigazgatói vezetői munkaköri kategóriába tartozó vezető teljesítményének értékelését a rendvédelmi szerv vezetője végzi.

17. § (1) Nem lehet értékelő vezető, aki fegyelmi büntetés vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll.

(2) Az értékelő vezető figyelemmel kíséri a rendvédelmi alkalmazott év közbeni teljesítményét, és - ha az indokolt - a teljesítményértékelés során felhívja a figyelmét a teljesítmény javítására.

18. § A 17. § (1) bekezdése szerinti esetben, továbbá ha az értékelő vezető munkaköre a tárgyév során módosul, vagy igazgatási jogviszonya megszűnik, a teljesítményértékelésre a munkáltató jogkör gyakorlója új értékelő vezetőt jelöl ki a rendvédelmi alkalmazott tekintetében.

19. § (1) A (2) bekezdésben és a 18. §-ban meghatározott eset kivételével teljesítményértékelésre akkor kerülhet sor, ha a rendvédelmi alkalmazott az értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább két hónapig az értékelő vezető irányítása alatt állt.

(2) Ha a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya év közben megszűnik, vagy ha a munkavégzéstől való előre tervezett tartós távolléte előreláthatóan nem ér véget a soron következő teljesítményértékeléséig, teljesítményértékelését igazgatási jogviszonya megszűnésekor, illetve a tartós távollét kezdetéig akkor is el kell végezni, ha kevesebb mint két hónapig állt az értékelő vezető irányítása alatt.

(3) Ha a rendvédelmi alkalmazott munkaköre a tárgyév során módosul,

a) teljesítményértékelését a korábbi munkakörében a korábbi munkakör tekintetében illetékes értékelő vezető végzi el a soron következő teljesítményértékeléskor,

b) az új munkakörében az új munkakör szerint illetékes értékelő vezető a munkakörváltást követő harminc napon belül új teljesítményértékelési elemeket vagy a munkakörhöz és a munkamagatartáshoz kötődő elvárásokat állapít meg.

20. § (1) A személyügyi központ - a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által meghatározott szempontrendszer alapján - minden év március 31-ig jelentést készít a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter részére a rendvédelmi alkalmazottak - tárgyévet megelőző év - teljesítményértékelésének tapasztalatairól.

(2) A személyügyi központ módszertani támogatást nyújt a teljesítményértékelések elvégzéséhez.

5. A rendvédelmi alkalmazott továbbképzése

21. § (1) A rendvédelmi alkalmazott továbbképzése az alábbi továbbképzési programok keretében történik:

a) a központi továbbképzési program igénybevételével (ideértve a vezetői továbbképzést is),

b) a rendvédelmi szerv vezetője, illetve a munkáltató rendvédelmi szerv által elrendelt belső továbbképzésekkel.

(2) A rendvédelmi alkalmazott a továbbképzési kötelezettségét a rendészeti továbbképzési rendszer keretében, az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportálon (a továbbiakban: RVTV portál) teljesíti.

22. § (1) A rendvédelmi alkalmazott tárgyévi továbbképzési kötelezettségét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg úgy, hogy a rendvédelmi alkalmazottnak tárgyévente legalább egy központi továbbképzési programot és egy belső továbbképzést kell teljesítenie.

(2) A rendvédelmi alkalmazott továbbképzése kizárólag nyilvántartásba vett programokkal teljesíthető.

(3) A központi továbbképzési program, illetve a belső továbbképzés a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló rendeletben meghatározott programminősítési eljárással, illetve egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárással kerül nyilvántartásba.

23. § (1) A rendvédelmi alkalmazottak továbbképzési rendszerének működtetését a minisztérium biztosítja.

(2) A minisztérium

a) módszertani segítséget nyújt a rendvédelmi szerv éves továbbképzési tervezési tevékenységéhez és a tervek végrehajtásához,

b) biztosítja a továbbképzéssel összefüggő nyilvántartási feladatokat,

c) ellátja az RVTV portál moduljával kapcsolatos feladatokat.

24. § (1) A továbbképzési kötelezettség - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a próbaidő leteltét követő napon, ha a kinevezés próbaidő nélkül történik, a kinevezés napjával kezdődik.

(2)[5] Ha a kinevezés napjától, illetve a próbaidő leteltétől számítva a tárgyév leteltéig kevesebb, mint hat hónap van hátra (a továbbiakban: várakozási időszak), a továbbképzési kötelezettség a tárgyévet követő évtől indul. Abban az esetben, ha a foglalkoztatott nyilatkozatban vállalja a továbbképzés várakozási időszakban történő teljesítését, képzési kötelezettség a tárgyévre nézve is előírható részére.

(3) A rendészeti alapvizsga letételére kötelezett rendvédelmi alkalmazott a rendészeti alapvizsga teljesítésének évében mentesül a tárgyévi belső továbbképzési kötelezettség alól.

(4) A rendvédelmi alkalmazott éves továbbképzési kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a továbbképzésen történő részvétellel járó távollét éves szinten az öt munkanapot nem haladhatja meg.

25. § (1) Ha a rendvédelmi alkalmazott csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevétele, tartós külszolgálat teljesítése miatt vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, vagy három hónapot meghaladó időtartamban betegség miatt keresőképtelenné válik, a tárgyévben teljesítendő továbbképzési kötelezettséget a munkáltatói jogkör gyakorlója felülvizsgálhatja.

(2) Ha a rendvédelmi alkalmazottnak a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig öt évnél rövidebb idő van hátra, a munkáltatói jogkör gyakorlója mentesítheti a rendvédelmi alkalmazottat a továbbképzési kötelezettség alól.

26. § Ha a rendvédelmi alkalmazott olyan iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésen vesz részt, amely képzettség megszerzése a munkaköre betöltéséhez követelmény, illetve magasabb munkakör betöltése érdekében szükséges, a tárgyévre vonatkozó belső továbbképzési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni.

27. § (1) A továbbképzési tervek tartalmazzák a továbbképzési kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló továbbképzési programokat. A továbbképzési tervek elkészítéséhez szükséges útmutatót a minisztérium a honlapján közzéteszi.

(2) A rendvédelmi alkalmazott továbbképzése tervszerűen, az egyéni továbbképzési tervek alapján történik.

(3) Az egyéni továbbképzési terv az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosítható.

(4) Az egyéni továbbképzési terv elkészítésénél figyelembe kell venni az előző év teljesítményértékelésének eredményét.

(5) A rendvédelmi szerv vezetője tárgyév március 31-ig elkészíti a rendvédelmi alkalmazott egyéni továbbképzési tervét, amely a rendvédelmi szerv éves továbbképzési tervének részét képezi.

28. § (1) A rendvédelmi alkalmazott továbbképzési kötelezettsége a 21. § szerinti továbbképzésekkel teljesíthető.

(2) A továbbképzési program teljesítéséről a továbbképzést végrehajtó rendvédelmi szerv vagy a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége állítja ki a tanúsítványt.

(3) A tanúsítványnak tartalmaznia kell különösen

a) a rendvédelmi alkalmazott nevét, születési nevét, születési helyét, idejét és anyja születési nevét,

b) a továbbképzési program megnevezését,

c) a tanúsítvány kiállításának dátumát, valamint

d) a tanúsítvány kiállítójának megnevezését.

(4) A teljesített továbbképzési programot a minisztérium az RVTV portálon tartja nyilván.

29. § Ha a rendvédelmi alkalmazott a továbbképzési kötelezettségét önhibájából elmulasztja, a munkáltatói jogkör gyakorlója a mulasztást a rendvédelmi alkalmazott következő fizetési fokozatban történő előmenetelénél, a magasabb munkaköri besorolásánál, illetve a teljesítményértékelésnél figyelembe veszi.

30. § (1) Ha a rendvédelmi alkalmazott a munkaköre ellátásához az e rendelet hatálya alá nem tartozó, azonban más jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz által előírt továbbképzési kötelezettségét teljesítette, a teljesített továbbképzés az e rendelet szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe a rendvédelmi alkalmazott kérelmére beszámít.

(1a)[6] A börtönlelkész e rendelet szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe - kérelmére - az egyházi jogi személy által szervezett továbbképzés teljesítése beszámít.

(2) A rendvédelmi szerv által nyújtott belső továbbképzésen a rendvédelmi szerv beleegyezésével más rendvédelmi szerv - ideértve a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is - rendvédelmi alkalmazottja is részt vehet, ha a belső továbbképzés a rendvédelmi alkalmazott egyéni továbbképzési tervében szereplő képzési igényhez illeszkedik.

31. § (1) A vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott tárgyévi továbbképzési kötelezettsége legalább egy vezetői továbbképzéssel, valamint legalább egy központi továbbképzési programmal vagy belső továbbképzéssel teljesíthető.

(2) A rendészeti szakvizsga teljesítése esetén a vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott tárgyévi továbbképzési kötelezettsége egy központi továbbképzési program, valamint egy belső továbbképzés vagy vezetői továbbképzés teljesítésére terjed ki.

(3) Ha a továbbképzési időszak alatt a rendvédelmi alkalmazott vezetői kinevezést kap, vagy vezetői kinevezését visszavonják, továbbképzési kötelezettségét az új munkakörének megfelelően kell teljesítenie.

(4) Ha a rendvédelmi alkalmazott év közben kap vezető kinevezést, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség akkor terheli, ha a naptári év legalább hat hónapjában vezetői munkakört tölt be.

32. § A rendvédelmi alkalmazott számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást a rendvédelmi szerv által a minisztérium részére jogszabály szerint fizetett továbbképzési hozzájárulás kerete biztosítja.

6. Egyéb pótlékok

33. § (1) A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzésveszélynek kitett munkakörben foglalkoztatottak pótlékára jogosító munkaköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az éjszakai munkavégzésről teljesített óránként kell a nyilvántartást vezetni és azt a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig összesítve a gazdasági szerv részére megküldeni.

(3) Az éjszakai pótlékot a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetménnyel együtt kell folyósítani.

(4) A Hszt. 289/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti készenléti pótlék akkor fizethető ki, ha a Hszt. 289/N. § (3) bekezdésében meghatározott szabadidő nem biztosítható.

6/A. Illetményelőleg[7]

33/A. §[8] (1) A rendvédelmi alkalmazott részére családi, egészségügyi vagy más szociális ok figyelembevételével a kamatmentes illetményelőleg kifizetését az arra vonatkozó, indokolással alátámasztott kérelem alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti.

(2) A kérelmezőnek legfeljebb a személyi jövedelemadó-előleggel, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett havi rendszeres illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.

(3) Az illetményelőleg havi részletekben legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető, azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek tárgyév december 5-éig eleget kell tenni.

(4) A vissza nem térített illetményelőlegből eredő tartozást hivatalból törölni kell, ha a rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonnyal összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti az illetményelőlegből eredő tartozás törlését. A vissza nem fizetett támogatás adóköteles jövedelemnek minősül.

6/B. Az igazgatási jogviszonyra vonatkozó tájékoztatás[9]

33/B. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Hszt. 287/P. § (4a) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget a rendvédelmi alkalmazott felé a (2) bekezdés szerinti rendben teljesíti.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéssel egyidejűleg, a kinevezési okmányban rendelkezik

a) az igazgatási jogviszony alanyainak megnevezéséről,

b) a munkavégzés helyéről,

c) a kinevezés kezdő időpontjáról,

d) a határozott idejű igazgatási jogviszony megszűnésének időpontjáról vagy várható időtartamáról,

e) a próbaidő kikötéséről, annak időtartamáról és feltételeiről,

f) az illetményről, illetményelemenként meghatározva.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéssel egyidejűleg, munkaköri leírásban tájékoztatja a rendvédelmi alkalmazottat a munkakörhöz tartozó feladatellátás rövid meghatározásáról és részletes leírásáról.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltatói jogkör gyakorlója hét napon belül írásban, egy vagy több dokumentum formájában tájékoztatja a rendvédelmi alkalmazottat az igazgatási jogviszony további, alapvető szempontjairól, így különösen

a) a munkáltató rendvédelmi szerv székhelyéről,

b) az illetmény kifizetésének gyakoriságáról és módjáról,

c) a munkavégzésre vonatkozó munkarendről és a munkaidő meghatározásáról,

d) a rendkívüli munkaidő elrendelésére, díjazására és a rendvédelmi alkalmazottat megillető minimális előzetes értesítési időszakra vonatkozó szabályokról.

(5) A rendvédelmi alkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéstől számított egy hónapon belül írásban, egy dokumentum formájában egyedileg tájékoztatja az alábbi, az igazgatási jogviszonyra vonatkozó alapvető szempontokról, amelyek:

a) a munkáltató által biztosított képzésekre való jogosultság,

b) a rendvédelmi alkalmazottat megillető szabadság mértéke, kiadásának rendje és meghatározásának módszere,

c) az igazgatási jogviszony megszüntetése esetén a rendvédelmi alkalmazott és a munkáltató rendvédelmi szerv által betartandó eljárás, beleértve a formai követelményeket és a felmentési idő meghatározásának módszerét,

d) az igazgatási jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulékban részesülő társadalombiztosítási szervek megnevezése,

e) a szociális biztonsággal kapcsolatos, a munkáltató rendvédelmi szerv által biztosított szociális gondoskodás tartalma.

(6) A (2) bekezdés e) pontjában és az (5) bekezdés c) és e) pontjában foglalt tájékoztatás megadható az ezekre a pontokra irányadó jogszabályi rendelkezésre történő hivatkozással.

33/C. § (1) A rendvédelmi alkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója a 33/B. § szerinti, az igazgatási jogviszonyra vonatkozó alapvető információkban bekövetkező bármely módosításról haladéktalanul, de legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napján írásban, külön dokumentumban tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentum kiállítása nem kötelező olyan módosítások esetén, amelyek kizárólag a 33/B. § (6) bekezdése szerint hivatkozott rendelkezésekben bekövetkező módosításokra vonatkoznak.

33/D. § (1) Az ezen alcím szerinti tájékoztatásról szóló dokumentumokat a rendvédelmi alkalmazott részére át kell adni vagy elektronikus úton kézbesíteni kell. A papíralapú dokumentumok átvételét az érintettnek aláírásával igazolnia kell. Papíralapú dokumentum esetén az átadott tájékoztatások egy, a rendvédelmi alkalmazott által aláírt példányát, elektronikus úton történő kézbesítés esetén az elektronikus kézbesítési igazolást a személyügyi anyaggyűjtőben el kell helyezni.

(2) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a 33/B. § vagy a 33/C. § szerinti tájékoztatást elmulasztja, a rendvédelmi alkalmazott - a Hszt. 289/V. § (1) és (1a) bekezdése szerinti kereset benyújtását megelőzően - köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójától az elmulasztott tájékoztatás pótlását írásban kérni, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem átvételétől számított hét napon belül köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon teljesíteni.

6/C. Az önként vállalt túlmunka[10]

33/E. §[11] (1) Az önként vállalt túlmunkára vonatkozó, a Hszt. 289/L. § (15) bekezdése szerinti megállapodás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás) megkötésének lehetőségéről a rendvédelmi alkalmazottat a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie

a) az önként vállalt túlmunka vállalásának önkéntes jellegére,

b) az önként vállalt túlmunka Hszt. 289/L. § (10)-(27) bekezdésében foglalt szabályaira.

33/F. §[12] (1) A túlmunka megállapodás megkötését a rendvédelmi alkalmazott önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás megkötésére jogosult munkáltatói jogkör gyakorlónál írásban kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről szóló dokumentumnak tartalmaznia kell

a) a túlmunka vállalás tervezett határozott vagy határozatlan időtartamát,

b) a Hszt. 289/L. § (12) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az önként vállalt túlmunka mértékét egész órában,

c) az előre tervezetten beosztható és az előre nem tervezett rendkívüli munkavégzésre igénybe vehető önként vállalt túlmunka időtartamát,

d) az a)-c) pontban meghatározottakon túl a rendvédelmi szerven belül más szervezeti egység vezetőjével történő megállapodás esetén csatolni kell a munkáltatói jogkört gyakorló 33/G. § (1) bekezdése szerinti előzetes írásbeli tájékoztatását.

(3) Az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás megkötésére jogosult munkáltatói jogkör gyakorló a megállapodás megkötéséről az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről szóló dokumentum benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt.

(4) Az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodásnak a Hszt. 289/L. § (18) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) a rendvédelmi szerven belül más szervezeti egység vezetőjével történő megállapodás esetén utalást arra, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes tájékoztatása az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás megkötéséről megvalósult,

b) az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás időtartamát,

c) az önként vállalt túlmunka ellentételezésének módját és időpontját,

d) az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás felmondására vonatkozó információt.

(5) Az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás egy példányát a rendvédelmi alkalmazottnak át kell adni.

33/G. §[13] (1) A Hszt. 289/L. § (16) bekezdése szerinti, a rendvédelmi szerven belül más szervezeti egység vezetőjével kötendő önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodásról a rendvédelmi alkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlóját az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás megkötését megelőző tizenöt napon belül írásban tájékoztatni köteles.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, de legkésőbb az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás tervezett megkötését megelőző utolsó előtti munkanapon írásban tájékoztatja a rendvédelmi alkalmazottat a tájékoztatás tudomásulvételéről.

33/H. §[14] (1) A rendvédelmi alkalmazottnak az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás felmondását

a) a Hszt. 289/L. § (19) bekezdése szerinti esetben a Hszt. 289/L. § (19) bekezdése szerinti időpontot megelőző tizenöt nappal,

b) a Hszt. 289/L. § (20) bekezdése szerinti esetben a személyi, családi vagy egyéb körülmények ismertté válását követő nyolc napon belül

írásban kell kezdeményeznie az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást kötő munkáltatói jogkör gyakorlónál, aki az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás megszűnéséről és annak időpontjáról írásban értesíti a rendvédelmi alkalmazottat.

(2) A más szervezeti egység vezetőjével kötött önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás esetén a rendvédelmi alkalmazott nyolc napon belül írásban értesíti a munkáltatói jogkört gyakorlóját az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás megszűnéséről.

33/I. §[15] (1) A munkáltatói jogkört gyakorlója a Hszt. 289/L. § (22) bekezdése szerinti tájékoztatást a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet [a továbbiakban: 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet] szerinti alapellátó orvos részére

a) az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodás megkötéséről nyolc napon belül,

b) a ténylegesen teljesített önként vállalt túlmunkáról a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig

küldi meg.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet szerinti alapellátó orvos az önként vállalt túlmunka korlátozásáról vagy megtiltásáról dönt, abban az esetben döntéséről a rendvédelmi alkalmazottat, valamint a munkáltatói jogkört gyakorlót haladéktalanul tájékoztatja.

33/J. §[16] Ha az önként vállalt túlmunkára a Hszt. 289/L. § (25) bekezdése alapján kerül sor, abban az esetben a rendvédelmi alkalmazott közvetlen vezetője az előzetes hozzájárulásáról soron kívül dönt, figyelemmel az operatív munkaszervezési érdekekre.

33/K. §[17] (1) A Hszt. 289/L. § (21) bekezdése szerint nyilvántartott, a tárgyhónapban teljesített önként vállalt túlmunka idejére járó távolléti díj kiszámításakor a teljesített önként vállalt túlmunka percben kiszámított idejét össze kell adni. Ezt követően a teljesített önként vállalt túlmunkát órában és percben meg kell állapítani úgy, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő legfeljebb harminc perc, akkor fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.

(2) A megtérítendő tárgyhavi önként vállalt túlmunka összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni, amely intézkedik a Hszt. 289/L. § (13) bekezdése szerinti díjazásnak a rendvédelmi alkalmazott részére történő átutalásáról.

(3) A Hszt. 289/L. § (16) bekezdése szerinti, a rendvédelmi szerven belül más szervezeti egység vezetőjével kötött megállapodás esetén a más szervezeti egység gazdasági szerve intézkedik a (2) bekezdés szerinti kifizetés érdekében.

(4) Ha a rendvédelmi alkalmazott a Hszt. 289/B. §-a szerinti célfeladat végrehajtásában vesz részt, e tevékenysége nem minősül túlmunkának.

6/D. Az érdemtelenség megállapítása[18]

33/L. §[19] (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezésre álló adatok alapján mérlegeli, hogy a rendvédelmi alkalmazott munkahelyén kívül tanúsított magatartása alkalmas-e a Hszt. 288/F. § (7) bekezdésében meghatározott érdemtelenségi ok megállapítására.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója felelős a tényállás megállapítása és az érdemtelenséget vagy az annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges bizonyítékok beszerzéséért.

(3) A beszerzett bizonyítékokat tényfeltáró vizsgálat keretében kell értékelni, amelyet

a) a munkáltatói intézkedést előkészítő szervezeti egység (a továbbiakban: humánigazgatási szolgálat) vezetője, vagy

b) a humánigazgatási szolgálat vezetője által megbízott hivatásos állományú személy vagy rendvédelmi igazgatási alkalmazott

[az a) és a b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: vizsgáló] folytat le.

(4) A vizsgálat határideje tizenöt nap, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vizsgálatot megalapozó adatokról való tudomásszerzésétől kell számítani.

(5) A humánigazgatási szolgálat vezetője a vizsgálat tényéről és a Hszt. 288/F. § (8) bekezdése szerinti határidőről a rendvédelmi alkalmazottat a vizsgálat elrendelésekor haladéktalanul, írásban tájékoztatja.

(6) A vizsgáló jelentést készít, amelyben összefoglalja a keletkezett iratokat, megállapításait, a kifogásolt magatartás elkövetését, valamint a Hszt. 288/F. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vagy kizárását bizonyító tényeket, következtetéseket, és ezek alapján javaslatot tesz a döntésre. A vizsgáló a jelentés elkészítéséhez meghallgatja a rendvédelmi alkalmazottat, amiről jegyzőkönyvet készít.

(7) A Hszt. 288/F. § (9) bekezdése szerinti személyzeti meghallgatást a jelentés elkészülését követő öt napon belül kell kitűzni. A személyzeti meghallgatáson a rendvédelmi alkalmazott és annak képviseletében a rendvédelmi alkalmazott jogi képviselője vagy az érdek-képviseleti szerv képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa megbízott személy, valamint a humánigazgatási szolgálat megbízottja és a vizsgáló vesz részt. A személyzeti meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8) Az érdemtelenség megállapításáról szóló munkáltatói intézkedést a munkáltatói jogkör gyakorlója a személyes meghallgatást követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül hozza meg, figyelemmel a Hszt. 288/F. § (8) bekezdése szerinti határidőre. A munkáltatói jogkör gyakorlója az érdemtelenséget meg nem állapító döntéséről a rendvédelmi alkalmazottat öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja.

7. Záró rendelkezések

34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

35. § (1) A Hszt. 362/E. § (3) és (4) bekezdése alapján felmentési idejét töltő közalkalmazott és kormánytisztviselő felmentési ideje alatt a foglalkoztatására a 2019. január 31-én rá irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet szerinti

a) kifogástalan életvitel ellenőrzés alá eső, 2019. február 1-jén betöltött munkakör esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzésre 2020. január 31-ig kerül sor,

b) teljesítményértékelés első alkalommal a 2019. évre vonatkozóan 2020. január 31-ig történik meg,

c) 2019. évi teljesítménykövetelményekről az értékelő vezető 2019. szeptember 30-ig tájékoztatja az értékelt személyt.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 40. §-a alapján a 2018. évre vonatkozó minősítések eredményét a 2019. évi munkáltatói intézkedések meghozatalánál figyelembe kell venni.

(4) A 2018. évben - a közszolgálati továbbképzési rendszer keretében - teljesített továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által működtetett központi oktatásinformatikai rendszerben 2019. március 31-ig le kell zárni.

(5) A rendvédelmi alkalmazott 2019. évre szóló egyéni továbbképzési tervét 2019. április 30-ig kell elkészíteni a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységének útmutatója alapján.

(6) A 2019. évi továbbképzési kötelezettséget a rendvédelmi alkalmazott egy központi továbbképzési programmal teljesíti.

(7) A Hszt. 362/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszony-átalakulás alapján rendészeti alap- és szakvizsgára kötelezett rendvédelmi alkalmazott a vizsga teljesítésének évében mentesül a tárgyévre előírt továbbképzési kötelezettség alól.

(8) A rendvédelmi alkalmazott belföldi kiküldetése esetén a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 12. alcíme megfelelően alkalmazandó.

(9)[20]

(10) A rendőrségnél és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó egyes szerveknél történő végrehajtásáról szóló 37/2011. (X. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete nem alkalmazható.

36. §[21] Az idegenrendészeti szerv tekintetében az e rendelet szerinti

a) kifogástalan életvitel ellenőrzés alá eső, 2019. július 1-jén betöltött munkakör esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzésére 2020. június 30-ig kerül sor,

b) teljesítményértékelés első alkalommal a 2019. évre vonatkozóan 2020. január 31-ig történik meg,

c) 2019. évi teljesítménykövetelményekről az értékelő vezető 2019. szeptember 30-ig tájékoztatja az értékelt személyt, valamint

d) a rendvédelmi alkalmazott 2019. évre szóló egyéni továbbképzési tervét - a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységének útmutatója alapján - 2019. szeptember 30-ig kell elkészíteni.

37. §[22] E rendeletnek az egyes belügyminiszteri rendeletek humánigazgatási és egyéb belügyi tárgyú módosításáról szóló 4/2022. (III. 25.) BM rendelettel megállapított 6/B. alcímét a 2022. augusztus 1-jét követően létrejött igazgatási jogviszonyra kell alkalmazni. A munkáltató rendvédelmi szervnél 2022. július 31-én igazgatási jogviszonyban álló rendvédelmi alkalmazottak esetében a Hszt. 361/A. §-a alapján kell eljárni.

38. §[23] E rendelet 6/B. alcíme az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

39. §[24] A munkáltatói jogkört gyakorlója a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szerveket érintő, egyes humánigazgatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 2/2023. (I. 30.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 33/E. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást a Módr. hatálybalépésekor igazgatási jogviszonyban állók esetében 2023. február 28-ig teljesíti.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 4/2019. (III. 11.) BM rendelethez

Az értékelő lap tartalmi követelményei a teljesítménykövetelmények értékelésénél a felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriába sorolt és a vezetői munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében

I. Értékelési időszak

II. TÉR azonosító szám

III. Teljesítmény szintje

IV. Súlyozott eredmény

V. Személyi adatok: az értékelt és az értékelő vezető neve

VI. Szervezet, szervezeti egység

VII. Munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények értékelése feladatonként

VIII. Kompetenciák értékelése

1. Figyelem a feladatok végrehajtására

2. Határidők betartása

3. Szakszerűség, jogszerűség betartása, az írásbeli feladatok ellátásának színvonala

4. A fejlődés igénye és üteme

5. Az elvégzett feladatok ellenőrzése, korrigálása, felelősségvállalás az elkövetett hibákért

6. A szervezeti kultúrából fakadó magatartási, viselkedési szabályok betartása, valamint a munkakörnyezet rendezettsége

7. Munkatempó és feladatvállalás

8. Aktivitás, reagálás

9. Stressztűrés és pszichés terhelés

10. A munkaidő kihasználása

11. Eredményorientáció, motiváltság

12. Kommunikáció

13. Csapatmunka, együttműködés

14. Problémamegoldás

15. Erőforrásokkal való gazdálkodás (csak a vezető munkakört betöltők értékelésének értékelési tényezői)

IX. Észrevétel

X. Tájékoztatás a jogorvoslatról

XI. A teljesítményértékelés kelte

XII. Az értékelt és az értékelő vezető aláírása

2. melléklet a 4/2019. (III. 11.) BM rendelethez

Az értékelő lap tartalmi követelményei a teljesítménykövetelmények értékelésénél a középfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében

I. Értékelési időszak

II. TÉR azonosító szám

III. Teljesítmény szintje

IV. Súlyozott eredmény

V. Személyi adatok: az értékelt és az értékelő vezető neve

VI. Szervezet, szervezeti egység

VII. Munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények értékelése feladatonként

VIII. Kompetenciák értékelése

1. Figyelem a feladatok végrehajtására

2. A fejlődés igénye és üteme

3. Munkatempó és feladatvállalás

4. Aktivitás, reagálás

5. Stressztűrés és pszichés terhelés

6. A munkaidő kihasználása

7. Csapatmunka, együttműködés

8. Problémamegoldás

Ajánlott elemek

1. Stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény

2. Egyéni fejlesztési célok

3. Év közbeni többletfeladatok

4. Kompetenciák

IX. Észrevétel

X. Tájékoztatás a jogorvoslatról

XI. A teljesítményértékelés kelte

XII. Az értékelt és az értékelő vezető aláírása

3. melléklet a 4/2019. (III. 11.) BM rendelethez

A rendvédelmi alkalmazott teljesítményértékelésének százalékos értéksávjai, a hozzá kapcsolódó teljesítményfokozatok és teljesítményszintek

4. melléklet a 4/2019. (III. 11.) BM rendelethez

A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzésveszélynek kitett munkakörben foglalkoztatottak pótlékára jogosító munkakörök

I. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél

1. egészségügyi asszisztens,

2. ápoló,

3. diplomás ápoló,

4. orvos,

5. fogorvos,

6. csoportvezető,

7. osztályvezető-helyettes,

8. osztályvezető,

ha a munkakör betöltése orvos, fogorvos, egészségügyi asszisztens, fogorvosi asszisztens, ápoló munkakörök valamelyikének ellátását szolgálja.

II. A terrorizmust elhárító szervnél

főelőadó II., ha a munkakör betöltése élelmiszer szakfelügyelői vagy élelmiszer higiénikusi feladatok valamelyikének ellátását szolgálja.

III. A büntetés-végrehajtási szervezetnél

1. osztályvezető (ápolási igazgató),

2. osztályvezető főorvos,

3. szakorvos,

4. fogorvos,

5. ápoló, főápoló, diplomás ápoló,

6. szakápoló,

7. ápolási asszisztens,

8. dietetikus,

9. gyógytornász,

10. gyógyszerész,

11. laboratóriumi analitikai szakasszisztens,

12. előadó, főelőadó,

ha munkaköri feladatait HIV fertőzöttek részlegén, a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzésveszélynek kitett munkakörben látja el.[25]

IV. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél

1. egészségügyi asszisztens,

2. orvos,

ha a munkakör betöltése az orvos, egészségügyi asszisztens munkakörök valamelyikének ellátását szolgálja.