11/2024. (II. 29.) BM rendelet

az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 284. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben -,

a 33-37. §, valamint az 1. és a 2. melléklet tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben -

a következőket rendelem el:

1. § (1) Az EGT-állampolgárral vagy családtagjával, illetve harmadik országbeli állampolgárral szemben (a továbbiakban: őrizetes) idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet (a továbbiakban: őrizet) végrehajtásának helye - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az elrendelő idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) által fenntartott őrzött szállás.

(2) Ha az őrizetet a kijelölt őrzött szálláson biztonsági vagy egyéb okból nem lehet végrehajtani, az őrizet foganatosítására a Rendőrség más objektumot jelöl ki, és erről az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot értesíti.

(3) Ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) 136. §-a szerinti kivételes helyzet fennállása idején az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) kerül sor, e rendelet őrzött szállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben

a) az őrzött szálláson a bv. intézetet, az őrzött szállás vezetőjén a bv. intézet parancsnokát kell érteni,

b) az 5. § (1) bekezdésétől eltérően a napirendet a bv. intézet parancsnoka - az országos rendőrfőkapitány, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatójának jóváhagyásával - határozza meg,

c) a 14. § (2) bekezdésétől eltérően az őrizetes a döntés ellen a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához fordulhat,

d) a 28. § (3) bekezdésétől eltérően az őrizetes által a bv. intézetnek vagy a szállítást végző szervnek szándékosan okozott kár, továbbá a bv. intézet vagy a szállítást végző szerv által az őrizetesnek okozott kár megtérítése tárgyában az eljárást a bv. intézet parancsnoka által megbízott személy folytatja le.

2. § (1) Az őrizetes az őrzött szállásra csak az idegenrendészeti hatóság őrizetet elrendelő határozata alapján fogadható be. A fogva tartás csak az őrizet elrendeléséről szóló határozat, illetve az őrizet meghosszabbításáról rendelkező bírósági határozat alapján hajtható végre.

(2) A befogadáskor az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az elrendelő határozaton kívül átadja az őrizetes arcfényképét, az értéktárgyairól és pénzéről készített jegyzék másolatát, továbbá külsérelmi nyom esetén az orvosi látleletet.

(3) A befogadást meg kell tagadni az (1) bekezdésben meghatározott határozat hiánya esetén.

3. § (1) A származási országában vagy azon kívül kínzás, nemi erőszak vagy egyéb erőszakos cselekményeket elszenvedett különleges bánásmódot igénylő őrizetesnek a befogadáshoz szükséges vizsgálatot végző orvos véleménye alapján biztosítani kell az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő szakorvosi kezelését.

(2) Ha a különleges bánásmódot igénylő őrizetes egyéni helyzetére tekintettel indokolt, az őrzött szálláson elkülönített elhelyezést kell számára biztosítani.

(3) A család egységének fenntartását - lehetőség szerint - a különleges bánásmódot igénylő személy elkülönített elhelyezése során is biztosítani kell. Az őrzött szállásra történő befogadás során elsődlegesen a kiskorú érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárni.

(4) A kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, a fizikai vagy a szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett őrizetes megfelelő rehabilitációs, szükség esetén mentálhigiénés ellátása és szaktanácsadása érdekében az őrzött szálláson egészségügyi ellátást végző orvos, illetve pszichiáter írásbeli javaslata alapján az őrzött szállás vezetője jelzéssel él az illetékes egészségügyi intézmény felé.

(5) Ha az őrizetesen külsérelmi nyomok találhatók, ennek tényét az őrzött szállás vezetője jegyzőkönyvben rögzíti, valamint az őrizetes számára biztosítja a keletkezés okáról és körülményeiről történő nyilatkozattétel lehetőségét. A nyilatkozatot, illetve a nyilatkozattétel megtagadását az őrzött szállás vezetőjének jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A jegyzőkönyvet két tanú jelenlétében kell az őrizetesnek és az őrzött szállás vezetőjének aláírnia.

(6) A látleletet és az (5) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet az őrzött szállás törvényességi felügyeletét ellátó ügyésznek meg kell küldeni.

4. § Az őrizetest befogadásakor jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven, írásban - a jogokat és kötelezettségeket, a vele szemben alkalmazható kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségét, valamint a jogorvoslatról szóló tájékoztatást tartalmazó tájékoztató átadásával - vagy szóban tájékoztatni kell. A tájékoztatás átvételét, illetve a szóbeli tájékoztatás megtörténtéről szóló jegyzőkönyvet az őrizetes saját kezűleg aláírja, írástudatlansága esetén kézjegyével látja el. Írástudatlan őrizetes szóbeli tájékoztatása két tanú jelenlétében történhet. A tanúk a jegyzőkönyvet saját kezűleg aláírják.

5. § (1) Az őrzött szállás rendjének fenntartása érdekében az őrzött szállás vezetője - az országos rendőrfőkapitány és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója jóváhagyásával - meghatározza a napirendet. Ettől eltérni csak rendkívüli esemény bekövetkezése esetén, az őrzött szállás vezetőjének engedélyével lehet.

(2) A napirendben meg kell határozni az őrzött szállás sajátosságaira figyelemmel a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítésének rendjét, így különösen

a) az ébresztő és a pihenőidő kezdetének időpontját,

b) az étkezések időpontját,

c) az orvosi rendelési időt,

d) a szabad levegőn tartózkodás idejét,

e) a távbeszélő és az internetszolgáltatás használatának időtartamát,

f) a kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés előterjesztésének rendjét,

g) a dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint

h) a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.

6. § (1) Az őrizetesek - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a lakótérben található helyiségeket az őrizet időtartama alatt, a napirendben foglaltak szerint szabadon használhatják, és az őrzött szállás erre kijelölt részein korlátozás nélkül mozoghatnak. A WC-helyiségekhez való korlátozásmentes hozzáférést az őrizetes részére napszaktól függetlenül biztosítani szükséges.

(2) Az őrizetes az alábbi esetekben köteles a számára kijelölt hálókörletben tartózkodni:

a) ha a jogszabályban meghatározott módon tudomására hozott jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatás ellenére kötelezettségeit lényegesen megszegte,

b) rendkívüli esemény bekövetkezése esetén, a rendkívüli esemény elhárításának időtartama alatt,

c) az éjszakai pihenőidő alatt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az őrizetes a hálókörletet kizárólag az őrszemélyzet engedélyével hagyhatja el.

(4) Ha az őrizetes az őrzött szállás rendjének megszegésével saját és mások testi épségét veszélyezteti, az egészségügyi szakszemélyzet előzetes véleményének figyelembevételével az őrzött szállás elkülönítő helyiségében helyezhető el. Az elkülönítés a lehető legrövidebb ideig, de maximum 24 óráig tarthat, az elkülönítés indokáról az őrizetest anyanyelvén vagy az általa értett nyelven haladéktalanul tájékoztatni kell. Az elkülönítés időtartama alatt az őrzött szállás egészségügyi szakszemélyzete az őrizetes egészségi állapotát folyamatosan ellenőrzi. Ha az intézkedés alapjául szolgáló körülmény elhárult, az őrizetest a szolgálati csoportvezető az orvosi vizsgálatot követően a közösségbe visszahelyezi.

(5) Rendkívüli eseménynek minősül az őrizetet érintő természeti katasztrófa, továbbá minden olyan esemény, tevékenység vagy mulasztás, amely az őrizetes, az őrizetesek őrzéséért, kíséréséért, szállításáért és ellátásáért, valamint e feladatokat végrehajtó állomány irányításáért felelős személyek és az ellenőrző személyek életét, testi épségét, egészségét, az őrzött szállás rendjét, az őrzésbiztonságot sérti vagy súlyosan veszélyezteti, így különösen

a) az őrizetes által az őrzött szálláson elkövetett bűncselekmény, szökés vagy ezek kísérlete,

b) az őrzött szállás állománya jogszerű eljárásával szembeni csoportos ellenszegülés,

c) az őrzött szállás rendjének csoportos megzavarása,

d) az őrizetes öngyilkossági kísérlete, szándékos egészségkárosítása vagy halála.

(6) A (2)-(5) bekezdésben foglalt rendkívüli események miatti korlátozó intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, ha az intézkedés alapjául szolgáló körülmények elhárultak.

7. § (1) A családok, illetve házastársak számára a családi együttélés alapvető feltételeinek megfelelő elkülönített lakóteret kell biztosítani.

(2) A 16. életévüket betöltött kísérő nélküli kiskorú őrizetesek felnőtt őrizetesektől történő elkülönítését biztosítani kell.

8. § Az őrizetesek - ide nem értve a 16. életévüket betöltött kísérő nélküli kiskorú őrizeteseket - elkülönített elhelyezését szolgáló lakrészeken kívül lévő közösségi és étkezésre szolgáló helyiséget, a szabad levegőn tartózkodás céljából kialakított udvart az őrizetesek nemüktől függetlenül egy időben használhatják, a szervezett közösségi programokon közösen részt vehetnek.

9. § (1) Az őrizetes számára a pihenőidő kezdete és az ébresztő között legalább nyolc óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

(2) Naponta háromszori - kiskorúak esetén ötszöri - étkezést kell biztosítani.

10. § (1) Az őrizetes biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot

a) meghatalmazott jogi képviselőjével, illetve a részére kirendelt ügygondnokkal, valamint a kirendelt gyermekvédelmi gyámmal és az eseti gyámmal,

b) a jogi segítővel,

c) olyan társadalmi szervezet vagy alapítvány képviselőjével, amelynek alapszabályában vagy alapító okiratában a szervezet céljai között az emberi jogok védelme szerepel,

d) a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzésére alakult Európa tanácsi bizottság, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európa Tanács emberi jogok védelmére feljogosított szervezetei e célból kiküldött tagjával,

e) a magyar jogszabályok által az emberi jogok védelmére feljogosított szervezet, illetve a fogva tartás ellenőrzésére jogosult hatóság tagjával,

f) hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai képviselőjével, konzuli tisztségviselőjével, ennek hiányában olyan állam képviselőjével, amely érdekei képviseletét ellátja.

(2) Az őrizetes - vallásgyakorlás céljából - biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot egyházi személlyel, a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával és az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személlyel.

(3) Az őrizetes és hozzátartozója, valamint az (1) és (2) bekezdésben nem szereplő más személyek közötti kapcsolattartásra (látogató fogadása) előzetes egyeztetés szerinti időpontban, a látogatás napján legalább negyvenöt perc időtartamban kerülhet sor, amely kérelemre az őrzött szállás vezetőjének engedélyével további harminc perccel meghosszabbítható. Külföldről érkező látogató esetében - lehetőség szerint soron kívül - legalább hatvan perc időtartamot kell biztosítani. A látogatás gyakorisága nem korlátozható.

(4) Az őrizetes - ha az őrzött szállás rendjét, biztonságát nem veszélyezteti - az őrzött szállás vezetőjének engedélyével egyidejűleg több látogatót is fogadhat.

(5) Látogató fogadására munkanapon csak hivatali munkaidőben, továbbá munkaszüneti napon a hivatali munkaidőnek megfelelő időben kerülhet sor.

11. § (1) Távbeszélőn történő kapcsolattartásra csak az őrzött szállás által biztosított készüléken, az őrizetes költségére kerülhet sor. Távbeszélőn történő beszélgetés időbeli korlátozása kizárólag az őrzött szállás biztonságának és az őrizet végrehajtásának veszélyeztetése esetén, valamint a pihenőidő alatt lehetséges.

(2) A telefonbeszélgetés - a 10. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel folytatott beszélgetés kivételével - biztonsági okból ellenőrizhető. Ha a telefonbeszélgetés az őrzött szállás biztonságát, illetve az őrizet végrehajtását veszélyezteti, az erre vonatkozó figyelmeztetés után megszakítható. Az ellenőrzés lehetőségéről az őrizetest tájékoztatni kell.

12. § (1) Az őrizetes kapcsolattartása levelezés útján is gyakorolható. A levelezés gyakorisága nem korlátozható.

(2) Az őrizetes hetente két alkalommal csomagot fogadhat, amely az évszaknak megfelelő ruhaneműt, fehérneműt, tisztasági szert, dohányárut, könyvet, sajtóterméket, íróeszközt, írólapot, továbbá nem romlandó élelmiszert tartalmazhat.

(3) Az őrizetes csomagot küldhet. A csomagküldés gyakorisága nem korlátozható.

(4) A levelezés és a csomagküldés, továbbá a csomag fogadásának meg nem fizetett költsége az őrizetest terhelik.

(5) Ha az őrizetes megfelelő pénzletéttel nem rendelkezik, az őrizetesnek a 10. § (1) bekezdésében meghatározott címzett részére küldött levelezése költségét az őrzött szállás - kérelemre - megelőlegezi.

13. § (1) Az őrizetesnek a 10. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel történő levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra nézve, hogy az őrizetes részére érkező levél nem a borítékon megjelölt feladótól származik, a levelet az őrizetes jelenlétében - két tanú előtt, jegyzőkönyv felvétele mellett - kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó ellenőrzésére szolgálhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével az őrizetes levelezésének, valamint a csomagjának tartalma biztonsági, illetve közegészségügyi okból ellenőrizhető. A levelezés ellenőrzésének tényét az őrizetessel közölni kell, a csomag átvizsgálását az őrizetes jelenlétében kell végrehajtani.

(3) Ha az ellenőrzött levél az őrzött szállás biztonságát vagy az őrizet végrehajtását veszélyezteti, és a veszélyeztető jelleg nem szüntethető meg, a levél nem továbbítható. A levél továbbításának megtagadását az őrizetessel közölni kell.

(4) A fogva tartás ellenőrzésére jogosult hatósághoz címzett, a fogva tartással kapcsolatos kifogást, kérést, panaszt, közérdekű bejelentést tartalmazó levelet, illetve az emberi jogok védelmét ellátó - a 10. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott - szervezethez címzett levelet soron kívül kell továbbítani. Az egyéb levél továbbításáról két munkanapon belül kell gondoskodni, illetve az őrizetesnek érkezett levelet két munkanapon belül kell kézbesíteni.

14. § (1) Az őrizetes a fogva tartás során alkalmazott intézkedés vagy annak elmulasztása miatt panaszt terjeszthet elő. A panasznak a sérelmezett intézkedés végrehajtására - ha jogszabály kivételt nem tesz - nincs halasztó hatálya. Az őrizetes a fogva tartás körülményeire vonatkozóan és az e rendeletben meghatározott esetekben kérelmet terjeszthet elő.

(2) Az őrizetes panaszáról, kérelméről az őrzött szállás vezetője - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nyolc napon belül írásban dönt. Az őrizetes a döntés ellen annak közlésétől számított nyolc napon belül az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitányhoz, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatójához fordulhat, aki az ügyben tizenöt napon belül dönt.

(3) Ha az őrizetes panasza bántalmazásra vagy embertelen, megalázó bánásmódra utal, a panaszt az őrzött szállás vezetője köteles haladéktalanul, de legkésőbb a panasz benyújtásától számított öt napon belül az őrzött szállás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez továbbítani.

(4) A panaszról és a kérelmekről sorszámozott nyilvántartás készül, amely tartalmazza a megtett intézkedést is.

(5) A beadványok benyújtására lezárt gyűjtődobozt kell rendszeresíteni, melyet az őrizetesek számára hozzáférhető közterületen kell elhelyezni, és amelyet az őrzött szállás vezetője minden munkanap ürít.

(6) A panasz vagy a kérelem tárgyában hozott döntést az őrizetessel közölni kell.

15. § (1) Az őrizetes a fogva tartással kapcsolatos ügyben közvetlenül fordulhat az őrzött szállás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez, és kérheti az ügyész általi meghallgatását.

(2) Az őrizetes a fogva tartással kapcsolatos ügyben közvetlenül fordulhat

a) az alapvető jogok biztosához,

b) az emberi jogok védelmét ellátó - a 10. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott - szervezethez.

(3) Az őrizetes jogorvoslati jogának érvényesüléséről az őrzött szállás vezetője gondoskodik.

16. § (1) Az őrizetesnek az őrizet végrehajtásával összefüggő jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tolmácsolás és fordítás költsége az őrzött szállást terheli.

(2) Ha az őrizetes az őrizet végrehajtásával össze nem függő ügyben tolmács közreműködését igényli, a tolmácsot az őrizetes költségére kell biztosítani.

17. § (1) Az őrizetes a személyes használati tárgyait - ideértve a tisztálkodási eszközöket, meghatározott szükségleti cikkeket, írószereket, nem romlandó élelmiszert, ruházatot, továbbá az orvos által engedélyezett gyógyszereket - magánál tarthatja.

(2) Az őrizetes nem tarthat magánál az őrzött szállás biztonságára, rendjére, saját vagy mások életére, testi épségére veszélyes tárgyakat, anyagokat.

(3) Az őrzött szállás az őrizetesnél tartható személyes használati tárgyak mennyiségét az elhelyezés körülményeitől függően korlátozhatja. A korlátozás alá eső tárgyakat az őrzött szállás letétként kezeli.

(4) Letétbe kell venni az őrizetesnél lévő értéktárgyakat, továbbá a személyazonosságot igazoló okmányokat is. Az őrizetesnél lévő fizetőeszközt - az őrizetes kérelme szerint - letétbe kell venni, illetve pénzintézethez kell átutalni.

(5) Az őrizetes a tulajdonát képező pénzletétjéről és a pénzintézethez átutalt fizetőeszközének felhasználásáról szabadon rendelkezik.

(6) Az őrizetes saját költségére - az őrzött szállás vezetője által meghatározott időben és módon - az őrzött szállás területén engedéllyel forgalmazott terméket, így különösen élelmiszert, dohányárut, tisztálkodási eszközt, levelezésre szolgáló cikkeket és telefonkártyát vásárolhat.

18. § (1) Ha az őrizetes ruházata használhatatlan, vagy nem az évszaknak megfelelő, és az más módon nem biztosított, az őrzött szállás vezetője gondoskodik az őrizetes megfelelő polgári ruházattal történő ellátásáról.

(2) Az őrizetes a ruházata megóvásáról, tisztán tartásáról maga gondoskodik, az ehhez szükséges feltételeket az őrzött szállás biztosítja.

19. § (1) Az őrizetes a kijelölt körletrészen a közművelődési és sportolási lehetőségeket, a könyvtárat szabadon használhatja, rádióműsort hallgathat, a televízió műsorát nézheti.

(2) Az őrzött szálláson tartózkodó kiskorúnak biztosítani kell a korának és fejlettségének megfelelő oktatási és szabadidős tevékenységhez szükséges feltételeket, illetve eszközöket, így különösen játszószoba használatát, gyermekpedagógus vagy speciálisan képzett szociális gondozó által nyújtott foglalkoztatást. A tanköteles kiskorú őrizetes fejlettségi szintjének megfelelő oktatás biztosítása érdekében az őrzött szállás vezetője haladéktalanul megkeresi az őrzött szállás helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát.

(3) Az őrizetes az általa használt helyiségek tisztán tartásában való közreműködés kivételével más munkára nem kötelezhető.

20. § (1) Ha az őrizetes Magyarország területén házasságot kíván kötni, részt kíván venni hozzátartozója temetésén, esküvői szertartásán, súlyosan beteg hozzátartozóját kívánja meglátogatni, erre irányuló kérelmét az őrzött szállás vezetője az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatósághoz továbbítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseményen való részvételt a hely és az időtartam megjelölésével - az őrzött szállás vezetője véleményének figyelembevételével - az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság engedélyezi. Az eseményen való részvétel ideje alatt az őrzést a Rendőrség biztosítja.

(3) Az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az őrizetes költségére gondoskodik a szállításról és kísérésről. A költségeket az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság megelőlegezheti.

21. § (1) Ha az őrizetest az őrzött szálláson a nyomozó hatóság vagy más hatóság meg kívánja hallgatni, azt az őrzött szállás vezetője - előzetes egyeztetés alapján - engedélyezi.

(2) Az őrizetesnek a nyomozó hatóság részére történő kiadásáról az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság a nyomozó hatóság indítványára dönt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam az őrizet időtartamába beszámít.

22. § (1) Ha az őrizet foganatosításának tartama alatt

a) büntetőeljárás során elrendelt bűnügyi felügyelet, letartóztatás, kiszabott elzárás vagy szabadságvesztés,

b) kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, illetve kiadatási bűnügyi felügyelet vagy

c) szabálysértési eljárásban kiszabott elzárás vagy pénzbírság átváltoztatása folytán kiszabott elzárás

végrehajtása érdekében értesítés érkezik, az értesítés beérkezésének napján az őrizetet meg kell szakítani, és erről az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot, továbbá az őrizet meghosszabbításáról rendelkező bíróságot haladéktalanul értesíteni kell.

(2) Az őrizet (1) bekezdésben meghatározott célból és időtartamra történő megszakítása az őrizet időtartamába nem számít bele. Az őrizet foganatosítását a megszakítás időtartamának lejártakor tovább kell folytatni, kivéve, ha az őrizetet megszüntették, vagy az őrizet időtartama lejárt.

23. § Az őrizetesnek az őrizet időtartamának meghosszabbítása, illetve felülvizsgálata céljából történő bíróság elé állítása érdekében, az őrizetesnek a diplomáciai vagy konzuli képviseleten történő meghallgatása céljából, továbbá a 22. § (1) bekezdésében foglalt esetekben történő szállítása a Rendőrség feladata.

24. § (1) Az őrizetesnek a fogva tartás helyéről történő rendkívüli eseménynek minősülő eltávozásáról az őrzött szállás vezetőjének haladéktalanul értesítenie kell az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot.

(2) Az őrizetest érintő rendkívüli eseményt az őrzött szállás köteles kivizsgáltatni és haladéktalanul jelenteni az őrzött szállás törvényességi felügyeletét ellátó ügyésznek.

(3) A rendkívüli esemény vizsgálatát a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni, ha az őrizetes halála rendkívüli halálesetnek minősülő módon következik be.

(4) Az elhunyt őrizetes temetése, hamvasztása csak a hatósági boncolás megtörténte után, az őrzött szállás törvényességi felügyeletét ellátó ügyész hozzájáruló nyilatkozatának birtokában engedélyezhető.

(5) Az őrizetes haláláról az őrzött szállás az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot és az illetékes külképviseletet haladéktalanul értesíti.

25. § (1) Az őrizetesnek járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre történő szállítása és annak időtartama alatt az őrizetes őrzése az őrzött szállás feladata.

(2) Ha az őrizetes fekvőbeteg-intézeti ellátásra szorul, a szállításról - az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság egyidejű értesítése mellett - az őrzött szállás gondoskodik.

(3) A fekvőbeteg-intézeti ellátás esetén az őrizetes őrzését a Rendőrség indokolt esetben biztosítja. Az indokoltság tekintetében a Rendőrség különösen azt mérlegeli, hogy az őrizetes a Btátv. szerinti különleges bánásmódot igénylő személynek minősül-e.

26. § Az őrizetest az őrizet időtartamának lejártakor, illetve az őrizetet megszüntető jogerős határozatban meghatározott napon szabadítani kell. Az őrizetest az elrendelő intézkedése szerint az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságnak vagy az általa a szállítással megbízott hatóság képviselőjének kell átadni, vagy az elrendelő intézkedésének hiányában szabadon kell engedni.

27. § (1) A fogva tartás megszűnésekor meg kell állapítani

a) az őrizetes sürgősségi és alapellátásnak nem minősülő gyógykezelésével kapcsolatos, továbbá az őrizetes életét és testi épségét szándékosan károsító magatartása miatt szükségessé vált egészségügyi ellátás költségét és

b) az őrizetes által az őrzött szállás fenntartójának szándékosan okozott kár összegét.

(2) Az őrizetes által az őrzött szállás fenntartójának szándékosan okozott kár, továbbá a fogva tartás ideje alatt az őrzött szállás fenntartójának felelősségi körében az őrizetesnek okozott kár megtérítése esetén az eljárást a 28. és 29. §-ban foglaltak szerint kell lefolytatni.

(3) A 28. és 29. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kár az őrizetes szállítása közben következett be.

(4) Az őrizetessel az őt terhelő költségek tekintetében - ideértve a számára megelőlegezett költségeket is - szabadulásakor el kell számolni, letétben elhelyezett dolgait ki kell adni.

28. § (1) A kárigényt az őrizetes a kár bekövetkezésétől számított három munkanapon belül, az őrzött szállás vagy a szállítást végző szerv személyi állományának a kárt észlelő tagja haladéktalanul köteles bejelenteni az őrzött szállás vezetőjének. A szóban bejelentett kártérítési igényt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Az őrizetes által okozott kár megtérítése iránti igényt az őrzött szállás vezetője a kár bekövetkezésétől számított három munkanapon belül az őrizetessel írásban közli. Ha a kár okozásában több őrizetes vett részt, felelősségüket egy eljárásban kell elbírálni.

(3) Az őrizetes által az őrzött szállás fenntartójának vagy a szállítást végző szervnek szándékosan okozott kár, továbbá az őrzött szállás fenntartója vagy a szállító által az őrizetesnek okozott kár megtérítése tárgyában az eljárást az országos rendőrfőkapitány intézkedésében kijelölt kárbiztos folytatja le.

(4) A kártérítési eljárásra vonatkozó feladatokat az országos rendőrfőkapitány intézkedésben állapítja meg.

(5) Az őrzött szállás vezetője az őrizetes bejelentését, illetve az őrizetessel szembeni igényét haladéktalanul továbbítja a kijelölt kárbiztosnak. Az eljárás azon a napon indul, amelyen a kárigény bejelentése a kárbiztoshoz megérkezett.

(6) Az őrizetest az eljárásban meg kell hallgatni, ha a nyilatkozattételt megtagadja, ezt az iratokra fel kell jegyezni. A kártérítési eljárás során a legfontosabb eljárási cselekményeket, így különösen a kárigény bejelentését, a kár megfizetésére való felhívást, a bizonyítási eljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket és a határozatokat írásban kell rögzíteni, az okirati bizonyítékokat a kártérítési ügy irataihoz csatolni kell.

(7) Az őrizetest a kártérítési eljárásban meghatalmazottja képviselheti. Meghatalmazást csak ügyvédnek vagy olyan jogi képviseleti jogosultsággal rendelkező más személynek lehet adni, aki a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint ellenőrzés nélküli kapcsolattartásra jogosult. A meghatalmazott jelen lehet az őrizetes és a tanú meghallgatásán, amelynek időpontjáról az eljárási cselekmény napját megelőző nyolc munkanappal írásban értesíteni kell. A meghatalmazott az ügy iratait - az őrizetessel együtt - megismerheti, és jogosult tanú meghallgatását, illetve egyéb bizonyíték beszerzését kezdeményezni.

(8) A kártérítési eljárásban az őrizetes használhatja az anyanyelvét vagy bármely más nyelvet, amelyet megért, és amelyen képes magát megértetni. Szükség esetén a tolmács kirendeléséről az őrzött szállás vezetője gondoskodik.

29. § (1) A kártérítési eljárást a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni. Bonyolult megítélésű ügyben a kárbiztos az eljárást további harminc nappal meghosszabbíthatja, kivéve, ha az őrizetes az eljárás megindításától számított harminc napon belül szabadul.

(2) Ha az őrizetes a határozat meghozatala előtt szabadul, a kártérítési eljárást meg kell szüntetni. Ebben az esetben az őrizetes, illetve az őrzött szállás fenntartója a kártérítési igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti.

(3) A kárbiztos a kártérítés tárgyában határozattal dönt. A határozatnak tartalmaznia kell

a) az őrzött szállás fenntartójának megnevezését, a káresemény helyét, a kárbiztos nevét, az ügy számát,

b) az őrizetes természetes személyazonosító adatait,

c) a kártérítés összegét, az őrizetest terhelő kártérítés esetén a megfizetés alóli mentesítésre vagy részletfizetésre vonatkozó rendelkezést,

d) a harmincnapos teljesítési határidőt,

e) a jogorvoslati lehetőségre történő felhívást,

f) a határozat meghozatalának helyét, idejét, a kárbiztos aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(4) A határozatot a jelen lévő őrizetes előtt szóban ki kell hirdetni, és az őrizetessel, valamint meghatalmazottjával a kihirdetést követő három munkanapon belül írásban is közölni kell. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az őrizetes, illetve meghatalmazottja az írásba foglalt határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül keresettel fordulhat az őrizet helye szerint illetékes bírósághoz. Ha az őrizetes a határozatot nem veszi át, azt a kihirdetés napján közöltnek kell tekinteni. Az írásbeli határozat átvételének megtagadását az iratra fel kell jegyezni.

(5) Ha az őrizetes és meghatalmazottja az őrzött szállás fenntartójának írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a keresetindítási jogával nem él, és a határozatot tudomásul veszi, a teljesítési határidőt a nyilatkozat kézhezvételét követő naptól kell számítani. Ha az őrizetes, illetve meghatalmazottja nem tesz nyilatkozatot, de nem él keresettel, a teljesítési határidő kezdő napja a kereset benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő nap.

(6) Az őrizetes a kártérítési felelősségének megállapítása esetén a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesíthető, ha

a) a kárt nem bűncselekmény elkövetésével vagy nem vagyoni előny megszerzése érdekében okozta, vagy a károkozás bűncselekmény elkövetése miatt következett be, de az őrizetes jogai védelmében jogszerűen járt el, és

b) letéti pénzzel, jövedelemmel vagy vagyonnal nem rendelkezik.

(7) Ha a kártérítés az őrizetestől nem hajtható be, a tartozást be nem hajtható követelésként el kell engedni. A kárt egészben vagy részben az őrzött szállás fenntartója viseli, ha a be nem hajtható kártérítés elengedésére, illetve a teljes vagy részbeni megfizetés alóli mentesítésre került sor.

(8) Az őrizetes javára jogerősen megítélt kártérítést a teljesítési határidőn belül az őrizetes letétjében kell elhelyezni. Ha az őrizetes a teljesítési határidő letelte előtt szabadul, a jogerősen megítélt kártérítést az őrizetes választása szerint szabadulásakor meg kell téríteni, vagy az általa megjelölt személynek ki kell fizetni.

30. § Ez a rendelet 2024. március 1-jén lép hatályba.

31. § E rendelet 4. §-a, 7. §-a, 9. §-a, 10. § (1) bekezdése, valamint 19. §-a a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

32. §[1]

33. §[2]

34. §[3]

35. §[4]

36. §[5]

37. §[6]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter