14/2024. (VI. 10.) ÉKM rendelet

a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E rendelet alkalmazásában

1. ülapképesítés: az alapképzés és az ahhoz kapcsolódó vizsgakötelezettség sikeres teljesítésével megszerzett kompetencia;

2. alapképzés: az 1. mellékletben meghatározott, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, kontaktórás, zárt rendszerű elektronikus távoktatási formában történő elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, az e rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés;

3. átképzés: olyan alapképzés, amelynek résztvevői már egy érvényes alapvizsgával rendelkeznek, így az újabb alapképzés és alapvizsga egy új kompetencia kialakítására és mérésére szolgál a képzésben részt vevők számára;

4. átképző alapvizsga: az átképzéshez kapcsolódó alapvizsga;

5. digitális oktatási anyag: kontaktórás képzés során alkalmazott - zárt rendszerű elektronikus távoktatásban alkalmazott digitális tananyagnak nem minősülő - digitális formában közölhető tananyag;

6. e-learning képzés, oktatás: e rendelet vagy más jogszabály alapján a hatóság által jóváhagyott zárt rendszerű elektronikus távoktatási formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett tartott online tanfolyam, oktatás;

7. eltérés alapvizsga: a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó alapképzést követő vizsga;

8. felügyelet alatti munkavégzés: a kiképzett vagy kiképzés alatt álló munkavállalónak az önálló munkavégzésre történő beosztása előtt az erre kijelölt, gyakorlati oktatást végző vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató vagy vasúti járművezető munkakörben foglalkoztatott munkavállaló típus-, vonal-, állomás-, hálózatismereti modul felügyelet alatti vezetési, utazási gyakorlat vagy munkamódszer-átadás esetén a járművezető felügyeletében történő foglalkoztatása, amelynek célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyi ismeretek készségszintű elsajátítása;

9. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

10. gyakorlati képzés: az elméleti képzés mellett vagy azt követő képzés, amely az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatását, megértését és alkalmazását segíti elő üzemi vagy kísérleti szimulációs körülmények között;

11. időszakos oktatás: az 1. mellékletben meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek oktatása céljából, a 2. mellékletben meghatározott időtartamban szervezett oktatás, melyet a vasúti társaság saját szabályzatában köteles szabályozni;

12. képzési központ: az alapképzés végzésére jogosult olyan szervezet, amelynek a hatóság a tanfolyamok szervezésére vonatkozó bejelentését tudomásul vette;

13. kiegészítő alapképzés: a sikertelen alapvizsgát követően a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés, amelyre az alapképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

14. Közlekedési Szakértői Testület: a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott Közlekedési Szakértői Testület;

15. különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;

16. országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető: az a vasúti járművezető, aki normál vagy széles nyomtávú országos, térségi vasúti pályahálózaton közlekedik;

17. pályahálózat lényeges jellemzői: a nyomvonal, a jelző- és biztosítóberendezések, az energiaellátás, a vasúti távközlő berendezések, szolgálati helyek, valamint a vágánykapcsolatok;

18. részalapvizsga: az alapképzésen belüli közbenső vizsga;

19. üzemvezetői munkakör: az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló vasútüzem-vezető, mozgólépcső üzemvezető, különleges kötöttpályás üzemvezető, turisztikai hajtány üzemvezető munkakör;

20. vasúti járművezetői gyakorlat: a vasúti járművezetői tevékenység önálló végzéséhez szükséges, a sikeres alapvizsga után a 3. mellékletben meghatározott gyakorlat teljesítése más vasúti járművezető kísérete mellett;

21. vasúti pályahálózat ismeret: a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek, amelynek része a vonal-, állomás- és hálózatismeret;

22. vasúti társasági vizsga: a vasúti társaság által a hatóságnak bejelentett, a 3. melléklet 1./A., 2.1./A., 2.2.2./A., 2.2.3./A., 5.2.2., 5.3.2. pontja szerinti - a vasúti társaság biztonságirányítási rendszerében megjelenített - vizsga;

23. vasútszakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;

24. vizsgabizottság: a vizsgáztató szervezet által kijelölt vizsgabiztosokból álló testület;

25. vizsgabiztos: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által névjegyzékbe vett, a vizsgáztató szervezet által vizsgáztatásra kijelölt hatósági személy, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi;

26. vizsgáztató szervezet: a Kormány rendeletében kijelölt vasúti vizsgaközpont, a vasúti társaság és a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetését végző társaság;

27. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. § 12. pontjában meghatározott fogalom;

28. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: az Fktv.-ben meghatározott fogalom."

2. § Az R. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó bejelentő a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába akkor vehető, ha

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmaznak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az egyes tanfolyamok esetében a képzés meghirdetett létszámának megfelelően a képzésben részt vevők által igényelt szálláshelyet;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja, hogy a vezetési gyakorlat modulban a felügyelet alatti vezetési gyakorlatot érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, érvényes tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik; ha az oktató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a képzés gyakorlati részén jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek;

d) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja, hogy a típus-, vonal- és állomásismereti modulban a felügyelet alatti vezetési vagy utazási gyakorlatot érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, érvényes tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező járművezetők végzik;

e) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek; továbbá

f) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a Vasúti Képzési Módszertani Központ (a továbbiakban: képzési módszertani központ) által szervezett továbbképzésen történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartása érdekében."

3. § Az R. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vonal- és állomásismereti képzési programok jóváhagyásához a pályahálózat működtetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési program a valós állapotoknak megfelelő adatokat tartalmazza. A pályahálózat működtetőjének nyilatkozatát a jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell. Vonalismereti képzés során akkor alkalmazható az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvétel vagy szimulációs gyakorlat, ha ez a képzési programban fel van tüntetve. A videofelvételt a képzési program részeként kell kezelni. A vonalismereti képzés során csak a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszernek megfelelő videófelvétel, szimulációval történő képzés esetén csak a képzés módszertani központ által minősített szimulációs berendezés és szimuláció használható."

4. § Az R. 7. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A képzési program kialakítására a következő elvek figyelembevételével kerül sor:)

"f) a képzési programot a képző szervezet készíti el és abban szerepeltetni kell a szükséges tudásanyagot és a vizsgakérdéseket is; azon képzéseknél, ahol a képzés anyagát és a vizsgakérdéseket a vizsgáztató szervezet vizsgaszabályzat és eljárási rend függeléke tartalmazza, a képzési programban ezt nem kell feltüntetni, csak a függelék számát és a vizsga megnevezését kell hivatkozással megjelölni."

5. § (1) Az R. 8. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 283/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (a továbbiakban: RID) Mellékletének 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat - az iparvágány nélküli feladóknál és címzetteknél végzett oktatások kivételével - csak RID oktatói minősítést szerzett veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.

(8) A RID oktatói minősítést a jóváhagyott képzési programnak megfelelő tanfolyam és vizsga keretében kell megszerezni."

(2) Az R. 8. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A megszerzett RID oktatói minősítés meghosszabbítását legfeljebb 5 évente, továbbképzés és ismeretfelújító vizsga keretében kell megszervezni.

(10) Az érvényes RID oktatói minősítésekről szakmai nyilvántartást kell vezetni, amelyet évente 1 alkalommal át kell adni az illetékes hatóság részére."

6. § (1) Az R. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elméleti vasútszakmai, valamint különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottak alapképzését a képzési módszertani központ végzi. A képzési módszertani központ egy adott alapképzés végzésére kijelölhet a 4. § szerinti képzőszervezetet, amennyiben az alapképzésen csak az adott képzőszervezet saját főállású munkavállalói vesznek részt. A kijelölés és a kijelölés alapján végzett alapképzés feltételeit a képzési módszertani központ eljárási rendjében kell szerepeltetni."

(2) Az R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az oktatónak és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak a képzési módszertani központ által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal - az oktatónak a nyilvántartásba vétel évét kivéve -részt kell vennie. Az üzemvezetői munkakörben foglalkoztatottak időszakos képzése az éves időszakos oktatási időkeretén felül történik."

7. § Az R. 12. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az alapképzésen való részvétel alól a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzített Szakmajegyzék szerinti, a 9. melléklet 4. pontjában foglalt táblázatban felsorolt szakmát megszerzett, képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ mentesítést ad."

8. § (1) Az R. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgáztató szervezet határozza meg - a képzés és vizsga konkrét és részletes ismeretanyaga alapján - a vizsgatételeket, valamint az alapvizsga lebonyolításának módját. A vasúti vizsgaközpont hatáskörébe tartozó alapvizsgák közötti, valamint a vasúti társasági hatáskörbe tartozó alapvizsgák közötti átképzés esetén a vizsgatételeket csak az új ismeretanyagból, valamint új kompetenciakészletből kell meghatározni."

(2) Az R. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az alapképzésen az a munkavállaló vehet részt, aki a jelenlegi vagy a tervezett munkakörére vonatkozó más jogszabály által előírt kötelező oktatásban és elsősegélynyújtási-ismeret oktatásban már részesült."

(3) Az R. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vizsgáztató szervezet az általa végzett vizsgáztatási tevékenységre vonatkozóan Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) készít, amelyet a hatóság - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés esetén - hagy jóvá, és amelyet a vizsgáztató szervezet köteles a hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal korábban a honlapján közzétenni."

(4) Az R. 13. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A vizsgáztató szervezet honlapján a vizsgaszabályzat és eljárási rend függelékei között szerepeltetni kell az archivált, korábbi vizsga megnevezésekhez tartozó függelékeket is. A képzést lezáró vizsgán azon ismeretanyagot kell számon kérni, amely a képzés indításakor érvényben lévő vizsga megnevezésekhez tartozó függelékekben szerepel."

9. § Az R. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A hatóság a vizsgabiztosok részére, kinevezésükkel együtt igazolványt ad ki, valamint tevékenységük folytatásához bélyegzővel látja el őket. A vizsgabiztosok tevékenységük végzése során kötelesek maguknál tartani az igazolványt, valamint az általuk e minőségükben aláírt vizsgaigazolásokat és vizsgajegyzőkönyveket bélyegzőjük lenyomatával ellátni. A vizsgabiztos a tevékenységi engedély visszavonása esetén köteles a hatóság részére az igazolványt, valamint a bélyegzőt visszaszolgáltatni."

10. § (1) Az R. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vasúti társasági vizsgák esetében a bejelentéseket a képzőszervezetnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsgabiztos feltüntetésével a vizsga időpontját megelőző 5. munkanapig rögzítenie kell. A vizsgát megelőző 5. munkanapot követően a vizsga kezdetéig módosítható adat a vizsgabiztos személye."

(2) Az R. 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az átképző alapvizsga az átképzés alapját képező érvényes alapvizsga, alapvizsgák birtokában kezdhető meg."

11. § Az R. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, akinek az írásbeli feladataira kapott pontszáma a maximális pontszám 75%-át nem éri el."

12. § (1) Az R. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alapvizsga - a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 27. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a sikeres vizsgát követően legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga további három évvel hosszabbítja meg. A helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton a járművezetők vasúti társasági típus-, vonal- és hálózatismereti alapvizsgáit a vasúti társaság az (1a)-(1d) bekezdés szerint további három évvel hosszabbíthatja meg."

(2) Az R. 22. §-a a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton a vasúti járművezetők vasúti társasági típusismereti alapvizsgáinak érvényességét a vasúti társaság akkor hosszabbíthatja meg, ha

a) az adott vizsgához köthető vasúti járművezetői tevékenységet - az alapvizsgának megfelelő típusú járművön - a járművezető évente legalább egyszer önálló szolgálattal ellátta;

b) a járművezető részt vett a munkakörében előírt időszakos oktatásokon a típusismeretre vonatkozóan évente előírt óraszámban; továbbá

c) a vasúti társaság kimutatható módon meggyőződött a vasúti járművezető munkakör, feladatkör ellátásához szükséges típusismeret szinten tartásáról, ennek tényét folyamatosan nyilván tartja az e célra rendszeresített személyi adatlapon.

(1b) A helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton a vasúti járművezetők vasúti társasági vonalismereti alapvizsgáinak érvényességét a vasúti társaság akkor hosszabbíthatja meg, ha

a) az adott vizsgához köthető vasúti járművezetői tevékenységet - az alapvizsgának megfelelő vonalon - a járművezető évente legalább egyszer önálló szolgálattal ellátta;

b) a járművezető részt vett a munkakörében előírt időszakos oktatásokon vonalismeretre vonatkozóan évente előírt óraszámban; továbbá

c) a vasúti társaság kimutatható módon meggyőződött a vasúti járművezető munkakör, feladatkör ellátásához szükséges vonalismeret szinten tartásáról, ennek tényét folyamatosan nyilván tartja az e célra rendszeresített személyi adatlapon.

(1c) A helyi, városi vasúti pályahálózaton a vasúti járművezetők vasúti társasági hálózatismereti alapvizsgáinak érvényességét a vasúti társaság akkor hosszabbíthatja meg, ha

a) az adott vizsgához köthető vasúti járművezetői tevékenységet - az alapvizsgának megfelelő hálózatismeret esetén a hálózat valamennyi vonalán, vonalszakaszán - a járművezető évente legalább egyszer önálló szolgálattal ellátta;

b) a járművezető részt vett a munkakörében előírt időszakos oktatásokon hálózatismeretre vonatkozóan évente előírt óraszámban; továbbá

c) a vasúti társaság kimutatható módon meggyőződött a vasúti járművezető munkakör, feladatkör ellátásához szükséges hálózatismeret szinten tartásáról, ennek tényét folyamatosan nyilvántartja az e célra rendszeresített személyi adatlapon.

(1d) Az (1a)-(1c) bekezdés szerinti alapvizsga érvényességének meghosszabbítását a vasúti társaság - mint vizsgáztató szervezet - saját felelősségi körében végzett rendszeres kompetencia felmérés eredményeként rögzíti a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében.

(1e) Amennyiben az alapvizsga érvényessége az (1a)-(1c) bekezdésben előírtak szerint nem hosszabbítható meg, a munkavállalónak időszakos vizsgát kell tennie."

(3) Az R. 22. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az átképző alapvizsga az átképzés alapját képező alapvizsga, alapvizsgák érvényességét nem hosszabbítja meg. Az átképző alapvizsga érvényessége az átképzés alapját képező alapvizsga érvényességéhez igazodik. Több átképzés alapját képező alapvizsga esetén az átképző alapvizsga a legkorábban lejáró alapvizsga érvényességéhez igazodik.

(6) Az átképzés célját képező alapvizsgát az átképzés alapját képező alapvizsga, alapvizsgák és az átképző alapvizsga együttesen eredményezik, azzal egyenértékűek. Az átképzés alapját képező alapvizsga és az átképző alapvizsga együttes érvényessége, az átképzés célját képező alapvizsga időszakos vizsgájával hosszabbítható meg.

(7) Az átképzés alapját képező alapvizsga és az átképző alapvizsga együttes érvényessége esetén a betölthető munkakörök, végezhető tevékenységek, valamint a vizsgához tartozó vizsgamegfeleltetés az átképzés célját képező alapvizsgához igazodik."

13. § Az R. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2. mellékletben meghatározott, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek - az ott meghatározott minimális időkeretben -időszakos oktatásokon való részvételre kötelezettek. A munkáltató a 2. mellékletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. A vasútszakmai oktató és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő más munkakörére vonatkozó időszakos oktatáson történő részvételi kötelezettségébe az általa - az oktatási ütemtervben előírt témakörökben - tartott időszakos oktatásokat is be kell számítani. A vasúti társaság felelős a munkavállalók ismereteinek szinten tartásáért, és köteles gondoskodni a munkavállalók megfelelő színvonalú oktatásáról."

14. § Az R. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A regisztrált szerv minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységről."

15. § Az R. 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves oktatási ütemtervet készít a vasúti társaság időszakos oktatásról szóló szabályzata alapján. Az oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembevételével az érintett munkaköröket, valamint a vizsgaközpont hatáskörébe tartozó időszakos vizsgák tervezett időpontjait és a vizsgázók tervezett létszámát. Időszakos oktatás csak oktatási ütemterv szerint végezhető.

(2) Az oktatási tevékenységet végző regisztrált szervezet a tárgyévre vonatkozó éves oktatási ütemtervet a tárgyévet megelőző év december 15-éig, míg annak módosítását a hatálybalépését megelőző 5. munkanapig megküldi a hatóságnak és a vizsgaközpontnak. Az oktatási ütemtervet az oktatási tevékenységet kezdő regisztrált szervezet az első oktatás napját megelőző 10. munkanapig, míg annak módosítását a hatálybalépését megelőző 5. munkanapig köteles megküldeni a hatóságnak és a vizsgaközpontnak. A megbízó vasúti társaság a megbízási szerződés létrejöttét követően 3 munkanapon belül megküldi a hatóságnak a nyilatkozatát arról, hogy a regisztrált szervezetet megbízta a munkavállalói időszakos oktatásával. Ha a megbízó vasúti társaság és a regisztrált szervezet által kötött szerződés megszűnik, a megbízó vasúti társaság a szerződés megszűnésének időpontjától számított 3 munkanapon belül köteles a hatóságot írásban tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg."

16. § Az R. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A nem teljesített időszakos oktatás pótlására a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére. A pótoktatást legkésőbb a következő időszakos oktatás első napját megelőzően kell kitűzni. Az időszakos oktatást és a pótoktatást is elmulasztó munkavállaló vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő adott munkakörben nem foglalkoztatható, az adott vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti. Legfeljebb 1 évi oktatási időkeretnek megfelelő óraszám mulasztása esetén a mulasztott óraszámban kell az oktatást pótolni. 1 évet meghaladó, de 3 évet el nem érő oktatási időkeretnek megfelelő óraszám mulasztása esetén az időszakos oktatást legalább az utolsó évben érvényes egy éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni.

(2) Az adott munkakörből az alapvizsgák 22. § (1) bekezdésében meghatározott érvényességét meghaladó, de a hat évet el nem érő távollét esetében az elmulasztott időszakos oktatást legalább a távollét utolsó évének megfelelő egyéves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni, és a munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni. Ha a távollét a hat évet eléri vagy meghaladja, a munkavállalónak alapképzésben vagy a felkészüléshez szükséges - a vasúti társaság által biztosított - konzultáción kell részt vennie, valamint alapvizsgát kell tennie."

17. § Az R. 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vasúti társasági vizsgák esetében a bejelentéseket a regisztrált szervezetnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsgabiztos feltüntetésével a vizsga időpontját megelőző 5. munkanapig rögzítenie kell. A vizsgát megelőző 5. munkanapot követően a vizsga kezdetéig módosítható adat a vizsgabiztos személye."

18. § Az R. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az időszakos vizsga a vizsgáztató szervezet előírásai alapján lehet írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy ezek kombinációi. A vizsgázó eredményét "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni. A vasúti vizsgaközpont az üzemeltetési szabályok alkalmazásának és a vészhelyzetekben nyújtott teljesítmények vizsgájához szimulációs berendezés (szimulátor) használatát is előírhatja."

19. § Az R. 33. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Amennyiben a vizsgáztató szervezet azonos a vizsgázót alkalmazó vasúti társasággal, az időszakos vizsgáról hárompéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a regisztrált szervezet, egy másolati példányát a vizsgázó őrzi."

20. § Az R. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A sikeres alapvizsga eredményéről a vizsgáztató szervezet a vizsgázó részére vizsgaigazolást ad, amely alapján a hatóság - ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendelet szerint szükséges - hatósági igazolványt állít ki. Az időszakos vizsga eredményéről a vizsgáztató szervezet a vizsgázó részére vizsgajegyzőkönyvet állít ki. Az alapvizsga érvényességét igazoló okiratokat a munkavállaló papír alapon vagy a foglalkoztató vasúti társaság által biztosított, arra alkalmas eszközön digitalizált formában köteles magánál tartani és a hatóság felszólítására felmutatni. Az igazolás bemutatása egy, a telephelyen belüli központi helyszínen is megtörténhet, kivéve, ha a szokásos munkavégzési hely a telephelyen kívül van. Az alapvizsgáról és utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásnak minősül a biztonsági okmányként kiadott vasúti járművezetői tanúsítvány is."

21. § Az R. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35/A. § (1) Újvasúti pálya építése, illetve egy évnél hosszabb ideig forgalomszüneteltetett vasúti pálya (a továbbiakban együtt: új vasúti pálya) forgalomba helyezése esetén a beruházó adatközlése alapján a pályahálózat-működtető köteles

a) a tervezett építés, illetve az egy évnél hosszabb ideig forgalomszüneteltetett vasúti pálya esetében a forgalomba helyezéshez szükséges munkálatok megkezdése előtt 3 hónappal az elvégzendő munkálatokról tájékoztatást közzétenni; a pályahálózat-működtetővel nem azonos érdekelt vasúti társaságokat, a hatóságot, a képzési módszertani központot írásban értesíteni;

b) a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt 6 hónappal az új vasúti pályáról tájékoztatást közzétenni; a pályahálózat-működtetővel nem azonos, érdekelt vasúti társaságokat, a hatóságot, a képzési módszertani központot írásban értesíteni;

c) országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt legalább 3 hónappal az új vasúti pályára vonatkozó előképzési programot kidolgozni; azt a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig legalább évente felülvizsgálni, ha szükséges módosítani, verziószámmal ellátni és közzétenni; erről a pályahálózatműködtetővel nem azonos, érdekelt vasúti társaságokat, a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot írásban értesíteni;

d) helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt legalább 3 hónappal az új vasúti pályára vonatkozó hálózatismereti kiegészítő képzési programot, valamint az új vasúti pályát is tartalmazó hálózatismereti alapképzési programot kidolgozni; azt a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig legalább évente felülvizsgálni, ha szükséges módosítani, verziószámmal ellátni és közzétenni; erről a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot írásban értesíteni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás és értesítés lehetővé teszi a vasúti társaságoknak a tervezést, a felkészülést a korlátozással érintett pályaszakaszokon történő közlekedésre; részletesen tartalmazza, hogy a tervezett munkálatok a kapcsolódó vasúti pályaszakaszokat érintően milyen korlátozásokkal járnak, azok előreláthatólag mennyi ideig tartanak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás és értesítés lehetővé teszi a tervezést, szerződéskötéseket, és felkészíti a vasúti társaságokat a forgalom felvételére; részletesen tartalmazza a forgalom felvételének kezdő fázisában a forgalomnak átadni tervezett szakaszra vonatkozóan a közlekedés átmeneti feltételrendszerét, azaz

a) hány vágányon, milyen vontatási nemmel indulhat a forgalom,

b) mekkora tengelyterheléssel történhet az induló forgalomfelvétel,

c) mekkora (pályára engedélyezett) sebességgel tervezik a forgalom megindítását,

d) milyen követési renddel indulhat meg a közlekedés,

e) mekkora legnagyobb lejtők/emelkedők találhatók az átadni kívánt szakaszon,

f) milyen elnevezésű és rendeltetésű (állomás, megállóhely, forgalmi kitérő) szolgálati hellyel tervezik a működést,

g) a már működő vasútvonalak felől vagy felé milyen kapcsolódási pontokon történhet a közlekedés lebonyolítása,

h) az útátjárók milyen biztosítottsággal kerülnek üzembe, valamint

i) azt a várható dátumot, amikortól az új vasúti infrastruktúra korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosítására alkalmas.

(4) A pályahálózat-működtető által kidolgozott, az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előképzési, valamint hálózatismereti kiegészítő képzési programnak a képzés során közvetlenül felhasználható formában tartalmaznia kell az új vasúti pálya lényeges jellemzőit, továbbá a lényeges pályajellemzőket tartalmazó, a pályahálózatműködtető által átadott adatokon alapuló dokumentumok adatfrissítését. Közvetlenül felhasználható formának minősül pl. a helyszínrajz, a vonalábra, a vasúti járművezető szemszögéből készült videofelvétel, fénykép, illetve az ezek alapján összeállított digitális tananyag.

(5) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az új vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzés feltétele, az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás és előképzési program alapján köteles gondoskodni a munkavállalói ismereteinek folyamatos szinten tartásáról és fejlesztéséről; ennek érdekében

a) országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az előképzési program alapján először a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt legfeljebb 3 hónappal, majd folyamatosan megszervezni a vizsgabiztosok, a vasútszakmai oktatók, a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és a munkavállalók részére a vasúti pályahálózatismeretre vonatkozó elméleti képzést;

b) helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a hálózatismereti kiegészítő képzési program alapján a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt legfeljebb 3 hónappal, majd folyamatosan megszervezni a vizsgabiztosok, a vasútszakmai oktatók, a munkamódszer-átadók és a munkavállalók részére a hálózatismeretre vonatkozó kiegészítő elméleti képzést.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti elméleti képzést - az Fktv.-ben foglaltakra is figyelemmel - az előképzési, valamint hálózatismereti kiegészítő képzési program alapján bármely elméleti vasútszakmai oktató vagy elméleti különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, akinek az adott infrastruktúrán érvényes járművezetői vagy általános forgalmi vizsgája van.

(7) A képzés során digitális tananyag, valamint oktatófilm abban az esetben alkalmazható, ha azt a képzési módszertani központ a digitális tananyagnak, valamint az oktatófilmnek a módszertani, valamint az adott képzés vasútszakmai tartalmának való megfelelőségét előzetesen megvizsgálta, és azt jóváhagyta.

(8) Országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az elővizsgával nem rendelkező munkavállalók részére a képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság elővizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig szervezhet. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő 180 napig érvényes. A hatósági használatbavételi engedély kiadásától számított 180 nap elteltével az új vasúti pályán csak érvényes vasúti pályahálózat ismereti alapvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható.

(9) Helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a vasúti társaság saját hatáskörében szervez hálózatismereti kiegészítő vizsgát, és ad ki vizsgaigazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres hálózatismereti kiegészítő vizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság hálózatismereti kiegészítő vizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig szervezhet. A vasúti társaság által szervezett hálózatismereti kiegészítő vizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő 180 napig érvényes. A hatósági használatbavételi engedély kiadásától számított 180 nap elteltével az új vasúti pályán csak érvényes hálózatismereti alapvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható.

(10) A vasúti társaság saját hatáskörében köteles gondoskodni az országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében elővizsgával, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében hálózatismereti kiegészítő vizsgával már rendelkező munkavállalók kimutatható módon történő oktatásáról a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti tájékoztatása alapján. A vasúti társaság kimutatható számonkérés útján köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállalók az adott oktatás ismeretanyagát elsajátították.

(11) A vasúti társaság vagy képzőszerv által szervezett, országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében elővizsgán, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében hálózatismereti kiegészítő vizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(12) A (8) és (9) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az új vasúti pályán a pályahálózat ismereti vizsgához, hálózatismereti kiegészítő vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(13) Országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az elővizsgát követő alapvizsga vizsgamegnevezésének meghatározását a pályahálózat-működtető a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles kezdeményezni. A vizsgamegnevezés meghatározását a használatbavételi eljárás befejezéséig el kell végezni. Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető.

(14) Az az elővizsgával rendelkező munkavállaló, aki a 3. melléklet 5.3.2. táblázatában előírt vasúti járművezetői gyakorlatot teljesítette, mentesül a vonalismereti alapképzésen történő részvételi kötelezettség alól, és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

(15) A vasúti járművezetői gyakorlatot az új vasúti pályán úgy is lehet teljesíteni, hogy a vasúti járművön nincs olyan vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató vagy vasúti járművezető, aki rendelkezik az adott vasúti pályahálózatra vonatkozó érvényes vasúti járművezetői tanúsítvánnyal. A vasúti járművezetői gyakorlat megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően. Az előírt gyakorlat megszerzését követően a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a vasúti pályahálózat-ismeretet a hatóság, a Vasúti Képzési Módszertani Központ és a vizsgaközpont írásban történő értesítése mellett a vasúti járművezetői kiegészítő tanúsítványba bevezesse.

(16) Helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében az új vasúti pályára vonatkozó hálózatismereti kiegészítő vizsga, valamint az új vasúti pályát is tartalmazó hálózatismereti alapvizsga vizsgamegnevezésének meghatározását a pályahálózat-működtető a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt 3 hónappal köteles kezdeményezni. Az új vasúti pályára vonatkozó hálózatismereti kiegészítő vizsga, valamint az új vasúti pályát is tartalmazó hálózatismereti alapvizsga csak a vizsgákhoz kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető.

(17) A munkamódszer-átadó mellett teljesítendő szolgálat ellátása megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően."

22. § Az R. 35/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35/B. § (1) Vasúti pálya, vasúti biztosító berendezés, vonatbefolyásoló rendszer, valamint vontatási energiaellátó rendszer (a továbbiakban együtt: vasúti infrastruktúra) átalakítása vagy korszerűsítése esetén a beruházó adatközlése alapján a pályahálózat-működtető köteles

a) a tervezett átalakítás vagy korszerűsítés teljes folyamatáról a munkaterület-átadás tervezett időpontja előtt 3 hónappal a tervezett munka leírását, a tervezett kezdési és befejezési időpontokat tartalmazó általános tájékoztatást közzétenni, valamint ezt a tájékoztatást a pályahálózat-működtetővel nem azonos, érdekelt vasúti társaságoknak, a hatóságnak, a Vasúti Képzési Módszertani Központnak megküldeni;

b) a tervezett átalakításhoz vagy korszerűsítéshez kapcsolódó munkaterület-átadás tervezett időpontja előtt 1 hónappal a tervezett munkálatok által okozott korlátozásokat, az átalakítás vagy korszerűsítés elvégzésének tervezett időtartamát tartalmazó részletes tájékoztatást közzétenni, valamint ezt a tájékoztatást a pályahálózatműködtetővel nem azonos, érdekelt vasúti társaságoknak, a hatóságnak, a Vasúti Képzési Módszertani Központnak megküldeni;

c) az átalakítási vagy korszerűsítési munkálatok ideje alatt, az átalakítási vagy korszerűsítési munkák előrehaladásának ütemében folyamatosan tájékoztatást közzétenni az elvégzett munkákról, amely tájékoztatásnak közvetlenül felhasználható formában tartalmaznia kell az átalakított vagy korszerűsített vasúti infrastruktúra - az átalakítás vagy korszerűsítés során vagy annak eredményeként bekövetkező - lényeges jellemzőit, továbbá elvégezni a lényeges pályajellemzőket tartalmazó, a pályahálózat-működtető által átadott adatokon alapuló dokumentumok adatfrissítését, valamint erről a pályahálózat-működtetővel nem azonos, érdekelt vasúti társaságokat, a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot írásban értesíteni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatásban szerepeltetni kell azt a várható dátumot, amikortól az átalakított vagy korszerűsített vasúti infrastruktúra korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosítására alkalmas.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatásban közvetlenül felhasználható formának minősül pl. a helyszínrajz, a vonalábra, a vasúti járművezető szemszögéből készült videofelvétel, fénykép, illetve az ezek alapján összeállított digitális tananyag.

(4) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, az adott vasúti infrastruktúrára - az átalakítás vagy korszerűsítés előtti állapotra - érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával rendelkező munkavállalóknak a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatása alapján gondoskodik a kimutatható módon történő oktatásáról. A vasúti társaság kimutatható számonkérés útján köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállalók az adott oktatás ismeretanyagát elsajátították.

(5) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, köteles az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó, országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében a vonalismereti, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a hálózatismereti alapképzési programokat a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) pontja szerinti folyamatos tájékoztatása alapján aktualizálni.

(6) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, köteles az alapképzési programot, valamint az alapképzési program elkészítéséhez, vagy aktualizálásához tartozó, az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó műszaki dokumentációt a hatóságnak megküldeni.

(7) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzés feltétele, az adott vasúti infrastruktúrára - az átalakítás vagy korszerűsítés előtti állapotra - érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával nem rendelkező munkavállalóinak az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó,

a) országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében a pályahálózat-ismereti vagy

b) helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a hálózatismereti

alapképzését az (5) bekezdés szerinti aktualizált alapképzési program alapján köteles elvégezni.

(8) Helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a munkamódszer-átadó mellett teljesítendő szolgálat ellátása megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően.

(9) Az átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti infrastruktúrára érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával rendelkező munkavállalók az átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti infrastruktúrától való, egy évet meghaladó távolléte esetében a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(10) Az átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti infrastruktúrára érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával rendelkező munkavállalók az átalakítás vagy korszerűsítés ideje alatt, a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig terjedő időszakban esedékes, országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az időszakos vasúti pályahálózat-ismereti, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében az időszakos hálózatismereti vizsgáira vonatkozó módszertani előírásokat a vasúti társaságnak a 13. § (5) bekezdése szerinti vizsgaszabályzatában külön pontként szerepeltetnie kell.

(11) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózatismeret a munkavégzés feltétele, köteles az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó időszakos vonalismereti vizsgakérdés/válasz adatbázist a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) pontja szerinti folyamatos tájékoztatása alapján aktualizálni."

23. § Az R. 35/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35/C. § (1) Az üzembentartó által üzemeltetni kívánt, üzemeltetett új vasúti jármű előzetes típusengedélyezését, típusengedélyezését vagy már meglévő jármű típusengedélyezését vagy átalakítási engedélyezését követően és az üzembe helyezési engedélyt megelőzően, vagy olyan történelmi és muzeális vasúti jármű esetén, amely nem különleges menetre vonatkozó üzembe helyezési engedéllyel vesz részt a vasúti forgalomban, a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője magyar nyelvű előképzési programot készít a vasúti járműre vonatkozóan. A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője az előképzési programot tájékoztatásul a hatóságnak megküldi.

(2) A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a gyártó, valamint annak hiányában a vasúti jármű előző üzembentartója vagy üzemeltetője bevonásával az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ezen a képzésen a résztvevők száma a hatóság engedélye nélkül a 30 főt nem haladhatja meg. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató.

(3) A (2) bekezdés szerinti elméleti képzés alapján a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a típusismeretet a hatóság, a képzési módszertani központ írásban történő értesítése mellett, a vasúti járművezetői kiegészítő tanúsítványba bevezesse.

(4) A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője az előképzési program alapján megszervezi a vasúti járművezetési gyakorlattal már rendelkező vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. A képzést a (2) bekezdés szerinti elméleti képzésen részt vett vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató vagy általuk felügyelve a gyártó megbízottja tarthatja meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti elméleti képzést követően a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője saját hatáskörében szervez vasúti járműismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti járműismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, a megismételt elővizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Az elővizsga az üzembe helyezési engedélyezési eljárás lezárásának időpontjáig legfeljebb 3 alkalommal ismételhető meg. Az üzembe helyezési engedélyezési eljárás elhúzódása esetén az elővizsgák ismétlésére vonatkozó korlátozás alól - az ismétlési lehetőségek számának növelése érdekében - a vasúti jármű üzembentartójának vagy üzemeltetőjének kérelme alapján a hatóság felmentést adhat. A vasúti társaság elővizsgákat az üzembe helyezési engedély vagy a forgalomba hozatali járműengedély kiadásáig szervezhet.

(6) A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője által szervezett elővizsgán vizsgáztatóként olyan, a (2) bekezdés szerinti képzésen részt vett személy is eljárhat, aki nem került a hatóság részéről vizsgabiztosként kinevezésre. Az elővizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a 13. § (5) bekezdés szerinti vizsgaszabályzatában külön pontként köteles szerepeltetni.

(7) Az elővizsgát követő alapvizsga vizsgamegnevezésének meghatározását a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a típusengedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, EU-s típusengedéllyel rendelkező járművek esetében a forgalomba hozatali járműengedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles kezdeményezni. A vizsgamegnevezés meghatározását az üzembe helyezési engedélyezési eljárás befejezéséig el kell végezni. Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető. A próbafutáson részt vevő, elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a típusismereti alapképzésen történő részvételi kötelezettség alól, és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

(8) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló nem jogosult az új vasúti jármű közlekedtetésére."

24. § (1) Az R. 35/D. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A hatóság az eltérés alapvizsga alól évente egyszer kérelemre mentesítést adhat, a hatóság által jóváhagyott szabályzat összesen legfeljebb szabályzatonként 10 pontjának módosítása esetén.

(2b) A kérelmet a szabályzatmódosítás jóváhagyására vonatkozó kérelemmel együtt kell benyújtani a hatósághoz.

(2c) Ha a hatóság az eltérés alapvizsga alól mentesítést adott, a foglalkoztató vasúti társaság köteles meggyőződni arról kimutatható számonkérés útján, hogy a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzésen részt vevő elsajátította a képzés ismereteit és ennek tényét a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a képzés utolsó napján rögzítenie kell."

(2) Az R. 35/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A megváltozott biztonsági szabályok alkalmazásának feltétele, hogy legalább annyi munkavállaló sikeres vizsgát tegyen, vagy - ha a hatóság az eltérés alapvizsga alól mentesítést adott - legalább annyi munkavállaló a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzésen a képzés ismereteit elsajátítsa, amennyi elegendő ahhoz, hogy egy munkavégzési helyen és munkakörben legalább háromnapi folyamatos szolgálatot képesek legyenek ellátni."

25. § Az R. 35/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35/F. § A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő egyéb vasúti hatósági képzéseket a 10. melléklet tartalmazza. Az egyéb vasúti hatósági képzéseket a képzési módszertani központ vagy az általa kijelölt képzőszervezet végzi, a hatóság által jóváhagyott képzési program alapján."

26. § Az R. 37. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

"(19) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 14/2024. (VI. 10.) ÉKM rendelettel megállapított változásoknak a munkavállalói vizsgák követése és folytatólagossága érdekében

a) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" és "Villamos meghajtású elővárosi vasúti jármű" vizsgák a "Villamos meghajtású elővárosi vasúti jármű általános szakmai ismeretekkel kiegészítve" egy vizsgaként folytathatók;

b) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Villamos meghajtású közúti vasúti jármű" vizsgák a "Villamos meghajtású közúti vasúti jármű általános szakmai ismeretekkel kiegészítve" egy vizsgaként folytathatók;

c) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Villamos meghajtású földalatti - metró - vasúti jármű" vizsgák a "Villamos meghajtású földalatti - metró - vasúti jármű általános szakmai ismeretekkel kiegészítve" egy vizsgaként folytathatók;

d) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Villamos meghajtású millenniumi földalatti vasúti jármű" vizsgák a "Villamos meghajtású millenniumi földalatti vasúti jármű általános szakmai ismeretekkel kiegészítve" egy vizsgaként folytathatók;

e) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Villamos meghajtású fogaskerekű vasúti jármű" vizsgák a "Villamos meghajtású fogaskerekű vasúti jármű általános szakmai ismeretekkel kiegészítve" egy vizsgaként folytathatók;

f) "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpályahálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" és "Elővárosi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák az "Elővárosi pályahálózaton személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

g) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" és "Elővárosi pályahálózaton nem személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák az "Elővárosi pályahálózaton nem személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

h) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" és "Elővárosi pályahálózat: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák az "Elővárosi pályahálózaton személyszállítás és nem személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

i) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák a "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

j) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Helyi, városi pályahálózaton nem személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák a "Helyi, városi pályahálózaton nem személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

k) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" és "Helyi, városi pályahálózaton nem személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák a "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás és nem személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

l) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" és "Forgalmi diszpécser" vizsgák a "Forgalmi diszpécser - Közúti vasúti - villamos - pályahálózat személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

m) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" és az "Utasforgalom-irányító Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák "Állomás diszpécser - Földalatti vasúti pályahálózat - Metró személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók."

27. § Az R. 38. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

"f) a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

28. § (1) Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az R. 8. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az R. 9. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(6) Az R. 10. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

29. § Az R.

a) 3. § (1) bekezdésében az "alapképzéssel" szövegrész helyébe az "alapképesítéssel" szöveg,

b) 8. § (1) bekezdés b) pontjában a "felsőfokú végzettséggel" szövegrész helyébe az "érettségi bizonyítvánnyal" szöveg,

c) 8. § (2) bekezdés a) pontjában az "érettségi" szövegrész helyébe a "középfokú" szöveg,

d) 8. § (3) bekezdésében az " "V. Járművezető alapképzés" cím "5. Járművezetői gyakorlat" táblázat "Munkamódszer-átadás" című" szövegrész helyébe az "5.5. táblázat 2. sora szerinti" szöveg,

e) 8. § (6) bekezdésében a "c) pontját" szövegrész helyébe a "c) és d) pontját" szöveg,

f) 12. § (1) bekezdésében a "Gyakorlati" szövegrész helyébe a "Felügyelet alatti gyakorlati" szöveg és az "alapképzéssel" szövegrész helyébe az "alapképesítéssel" szöveg,

g) 15. § (4) bekezdésében a "vonatkozó ismerettel" szövegrész helyébe az "érvényes alapvizsgával" szöveg,

h) 17. § (1) bekezdésében az "- a vasúti társasági vizsgák kivételével - a vasúti vizsgaközpont" szövegrész helyébe az "a vizsgáztató szervezet" szöveg,

i) 17. § (6) bekezdésében a "végzőnek" szövegrész helyébe a "végző személynek" szöveg,

j) 18. § (7) bekezdésében az "Az alapvizsga" szövegrész helyébe az "Az eltérés alapvizsga kivételével az alapvizsga" szöveg,

k) 18. § (8) bekezdésében a "vizsgaközpont" szövegrész helyébe a "vizsgáztató szervezet" szöveg,

l) 21. § (4) bekezdésében a "vizsgaközpont" szövegrész helyébe a "vizsgáztató szervezet" szöveg,

m) 30. § (1) bekezdésében a "szervezet az" szövegrész helyébe a "szervezet vagy a regisztrált szervezet megbízásából a munkavállalót foglalkoztató vasúti társaság az" szöveg és a "vizsgaközpontnak" szövegrész helyébe a "vizsgáztató szervezetnek" szöveg,

n) 31. § (9) bekezdésében a "végzőnek" szövegrész helyébe a "végző személynek" szöveg,

o) 33. § (3) bekezdésében a "vizsgáról négypéldányos" szövegrész helyébe a "vizsgáról - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - négypéldányos" szöveg

lép.

30. § Hatályát veszti az R.

a) 6. § (1a) bekezdésében az " , az időszakos oktatásokra" szövegrész,

b) 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja,

c) 13. § (5a) bekezdése,

d) 15. § (4) bekezdésében az "a tanúsítványa adatai szerint" szövegrész,

e) 17. § (6) bekezdésében a "vasúti társasági vizsgák esetében a" szövegrész,

f) 24. § (5) bekezdése,

g) 26. § (3) bekezdése,

h) 31. § (9) bekezdésében a "vasúti társasági vizsgák esetében a" szövegrész,

i) 32. § (3) bekezdése.

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

32. § Ez a rendelet

a) a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Lázár János s. k.,

építési és közlekedési miniszter

1. melléklet a 14/2024. (VI. 10.) ÉKM rendelethez

"1. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez

A rendelet alkalmazásakor figyelembe veendő munkakörök, feladatkörök és munkaköri csoportok

1. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat

2. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat

2.1. Elővárosi vasúti pályahálózat

2.2. Helyi, városi vasúti pályahálózat

2.2.1. Közúti villamos vasúti pályahálózat

2.2.2. Földalatti vasúti pályahálózat (Metró)

2.2.3. Millenniumi földalatti vasút

2.2.4. Fogaskerekű vasút

3. Egysínű függővasúti pálya

4. Valamennyi pályahálózat, kivéve a különleges kötöttpálya-hálózat

5. Különleges kötöttpálya-hálózat

"

2. melléklet a 14/2024. (VI. 10.) ÉKM rendelethez

1. Az R. 2. melléklet címe helyébe a következő cím lép:

"Időszakos oktatásra, valamint időszakos vizsgára kötelezett munkavállalók és az időszakos oktatás minimális éves óraszáma"

2. Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:

3. melléklet a 14/2024. (VI. 10.) ÉKM rendelethez

"3. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez

A vasúti, a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő képzések, a képzésben való részvétel feltételei, az alapképzés témakörei, a hatósági vizsgák vizsgatevékenységei, témakörei, a vizsgáztatás feltételei, a vizsgák megfeleltetése, a képesítéssel betölthető munkakörök

1. A képzések és a hatósági vizsgák megnevezése az infrastruktúra - az utasításrendszer - feltüntetésével értelmezendő.

2. A vizsga megfeleltetése: a képzéshez, azonos infrastruktúrához kapcsolódó érvényes, sikeres hatósági vizsga megléte esetén a vizsga megfeleltetésénél felsorolt hatósági alap- és időszakos vizsgákat külön nem kell tenni. A vizsgák felsorolását a vizsgáztató szervezet vizsgaszabályzat és eljárási rendjének vizsgára vonatkozó függelékében A vizsga megfeleltetése cím alatt kell feltüntetni.

3. Az alapvizsgán és az időszakos vizsgán - a kocsivizsgáló és a vasútszakmai oktató alapvizsgák kivételével -1 fő vizsgabiztos jogosult vizsgáztatásra. A kocsivizsgáló és a vasútszakmai oktató alapvizsgákon vizsgabizottság - 2 fő vizsgabiztos - jogosult vizsgáztatásra.

4. A vasúti pályahálózat üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos alapképzések esetén a vizsgáztató szervezet a vasúti társaság vagy vasúti vizsgaközpont, illetve a különleges kötött pálya működtetésével kapcsolatos alapképzések esetén a vizsgáztató szervezet a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetését végző társaság vagy vasúti vizsgaközpont.

1. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

1./A. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat - vasúti társasági vizsgák

2. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat - vizsgáztató szervezet: vasúti társaság vagy vasúti vizsgaközpont, illetve a különleges kötöttpálya esetén különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője vagy vasúti vizsgaközpont

2.1. Elővárosi vasúti pályahálózat - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

2.1./A. Elővárosi vasúti pályahálózat - vasúti társasági vizsgák

2.2. Helyi és városi vasúti pályahálózat - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

2.2.1. Közúti vasúti - villamos - pályahálózat

2.2.2. Földalatti vasúti pályahálózat - Metró

2.2.2./A. Földalatti vasúti pályahálózat - Metró - vasúti társasági vizsgák

2.2.3. Millenniumi földalatti vasút

2.2.3./A. Millenniumi földalatti vasút - vasúti társasági vizsgák

2.2.4. Fogaskerekű vasút

3. Mozgólépcső, mozgójárda, tolópad és fordítókorong - vizsgáztató szervezet: vasúti vizsgaközpont

4. Vasúti oktatók képzése - vizsgáztató szervezet: vasúti vizsgaközpont

5. Vasúti járművezető alapképzések

1. A vasúti járművezető alapképzés moduláris szerkezetű, amely Vasúti járműismereti és Vasúti pályahálózat-ismereti, Vezetési gyakorlat, valamint - az egyes elővárosi, helyi és városi pályahálózatokon egyes kategóriák kivételével -Általános szakmai ismeretek részekből áll.

2. A táblázatok tartalmazzák a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vasúti járművezetői engedélyhez és a tanúsítványhoz szükséges ismereteket, vizsgákat.

3. A Vasúti járműismereti és a Vasúti pályahálózat-ismereti moduloknál feltüntetett gyakorlati időket modulonként külön-külön kell teljesíteni. A vezetési gyakorlat modul felügyelet alatti utazása a típusismeret modul felügyelet alatti utazásával egyidejűleg is lebonyolítható.

4. Kizárólag saját célú vasúti pályahálózathoz, iparvágányhoz, különleges kötöttpálya-hálózathoz kapcsolódó alapképzés kivételével a járművezető alapképzés első modulja esetén közvetlenül a képzés megkezdésekor a jelentkezőnek orientációs utazási gyakorlatot kötelező teljesíteni, amely legalább 8 óra - nappali és éjszakai körülmények között - a szükséges munkabiztonsági oktatás után.

5. Az országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes vasúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretek modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

6. A térségi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes vasúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretek modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

7. A helyi, városi, továbbá az elővárosi vasúti pályahálózatra érvényes vasúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretekkel kiegészített Kategória és Infrastruktúra modulok vagy Általános szakmai ismeret modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

8. A tanúsítvány megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Kategória modul

b) Típusismereti modul

c) Infrastruktúra modul

d) Vonal-, állomás- és a helyi és a városi pályahálózat esetében hálózatismereti modul

9. Betölthető munkakörök

9.1. A munkakör betöltéséhez a munkavállalónak rendelkeznie kell a szükséges, érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és tanúsítvánnyal.

9.2. A betölthető munkakörök felsorolása:

a) Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózaton: Az 1. mellékletben a Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök cím alatt felsorolt munkakörök, továbbá gépészeti diszpécser, mozdonyfelvigyázó, külsős mozdonyfelvigyázó, pilóta.

b) Elővárosi vasúti pályahálózaton: Az 1. mellékletben a Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök cím alatt felsorolt munkakörök, továbbá forgalmi csoportvezető, forgalmi üzemvezető, jelzőőr, műszaki irányító, pilóta, tolatásvezető, vonatvezető.

c) Helyi, városi vasúti pályahálózaton: Az 1. mellékletben a Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök cím alatt felsorolt munkakörök, továbbá biztosítóberendezési diszpécser, lakatos, műszerész és művezető, blokkmester, beosztott blokkmester, elektrikus, előmunkás, energia operátor, energiadiszpécser, felsővezeték-szerelő, felsővezetékes csoportvezető és művezető, főinstruktor, járművezető instruktor, jelzőőr, kísérő, kocsiszíni diszpécser, központi forgalmi menetirányító megbízottja, központi menetirányító helyszíni megbízottja, műszaki diszpécser és ügyeletes, műszerész, pályafenntartási készenlétes, szolgálatvezető, technikus és üzemvezető, pályamester, pilóta, tabulátorkezelő, távközlő műszerész és diszpécser, távközlőmester, térfelvigyázó, tolatásvezető, váltóőr, vasúti munkavezető, vonalgondozó, vonatvezető.

d) Forgalmi diszpécser - Közúti vasúti - villamos - pályahálózat személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel vizsga esetén a 2.2.1. táblázat 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek: Forgalmi csoportvezető, Forgalmi diszpécser, Szakszolgálat-vezető, Üzemvezető.

5.1. Általános szakmai ismeretek modulok - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

5.2. Vasúti járműismereti modulok

5.2.1. Kategória modulok - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

5.2.2. Típusismereti modulok - vasúti társasági vizsgák

5.3. Vasúti pályahálózat-ismereti modulok

5.3.1. Infrastruktúra modulok - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

5.3.2. Vonal, állomás- és hálózatismereti modulok - vasúti társasági vizsgák

5.4. Vezetési gyakorlat modulok - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

5.5. Járművezetői gyakorlat

A képzés szükségességét a munkavállalót alkalmazó vasúti társaság dönti el.

* Emberi erővel hajtott hajtány esetében külön vezetési gyakorlat modul végrehajtása nem szükséges, az engedély megszerzéséhez típusismereti modul szükséges.

** Az okmányok kiállításához a felsorolt modulok mindegyike szükséges."

4. melléklet a 14/2024. (VI. 10.) ÉKM rendelethez

"8. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez

Képzési központok, képzőszervezetek és regisztrált szervezetek esetében az alapképzés és időszakos oktatás tárgyi feltételei

1. Helyiségek

2. Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai

"

5. melléklet a 14/2024. (VI. 10.) ÉKM rendelethez

Az R. 9. melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:

"4. Megfeleltetési táblázat szakmai oktatás keretében megszerzett szakma esetén

"

6. melléklet a 14/2024. (VI. 10.) ÉKM rendelethez

1. Az R. 10. melléklete a következő 12. ponttal egészül ki:

"12. Kazánbiztosok továbbképzése"

2. Az R. 10. melléklete a következő 13. ponttal egészül ki:

"13. Felsőfokú kiegészítő hatósági vasúti jármű vizsgabiztosi továbbképzés"

3. Az R. 10. melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

"14. Felsőfokú kiegészítő hatósági műhely részterületi vezetői továbbképzés"

4. Az R. 10. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:

"15. Vasúti biztonságkritikus kommunikáció képzés"