19/2011. (V. 10.) NFM rendelet

a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól

Egyes veszélyhelyzeti V./háborús normák:

577/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet (különösen: 11. §)

Egyes járványügyi normák:

19/2020. (VI. 17.) ITM rendelet (különösen: 2. §, 3. §)

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § Ez a rendelet állapítja meg

a)[1] a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, alapvizsgáztatására, időszakos oktatására és időszakos vizsgáztatására, a vasúti járművezetői gyakorlatra,

b)[2] a vasútszakmai oktatók és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók képzésére, vizsgáztatására, és továbbképzésére,

c) a vizsgabiztosok kinevezésére és továbbképzésére

vonatkozó szabályokat, valamint

d)[3] a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatköröket és munkaköröket.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1.[4] alapképzés: az 1. mellékletben meghatározott, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés;

2.[5] időszakos oktatás: az 1. mellékletben meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek szinten tartása céljából, a 2. mellékletben meghatározott időtartamban és gyakorisággal szervezett kontaktórás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatási formában történő elméleti, valamint gyakorlati oktatás;

3.[6] üzemvezetői munkakör: az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló vasútüzem-vezető, mozgólépcső üzemvezető, különleges kötöttpályás üzemvezető, turisztikai hajtány üzemvezető munkakör;

4. vasúti járművezetői gyakorlat: a vasúti járművezetői tevékenység önálló végzéséhez szükséges, a sikeres alapvizsga után a 3. mellékletben meghatározott gyakorlat teljesítése más vasúti járművezető kísérete mellett;

5. vasúti pályahálózat ismeret: a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek, amelynek része a vonal- és állomásismeret;

6. vasútszakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;

7.[7] vizsgabizottság: a vizsgáztató szervezet által kijelölt vizsgabiztosokból álló testület;

8.[8] vizsgabiztos: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által névjegyzékbe vett, a vizsgáztató szervezet által vizsgáztatásra kijelölt hatósági személy, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi.

9.[9] felügyelet alatti munkavégzés: a kiképzett vagy kiképzés alatt álló munkavállalónak az önálló munkavégzésre történő beosztása előtt az erre kijelölt, gyakorlati oktatást végző vasútszakmai oktató vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató felügyeletében történő foglalkoztatása, amelynek célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyi ismeretek készségszintű elsajátítása;

10.[10] gyakorlati képzés: az elméleti képzés mellett vagy azt követő képzés, amely az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatását, megértését és alkalmazását segíti elő üzemi vagy kísérleti szimulációs körülmények között.

11.[11] országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető: az a vasúti járművezető, aki normál vagy széles nyomtávú országos, térségi vasúti pályahálózaton közlekedik;

12.[12] pályahálózat lényeges jellemzői: a nyomvonal, a jelző- és biztosítóberendezések, az energiaellátás, a vasúti távközlő berendezések, szolgálati helyek, valamint a vágánykapcsolatok.

13.[13] eltérés alapvizsga: a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó alapképzést követő vizsga;

14.[14] gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

15.[15] képzési központ: az alapképzés végzésére jogosult olyan szervezet, amelynek a hatóság a tanfolyamok szervezésére vonatkozó bejelentését tudomásul vette.

16.[16] kiegészítő alapképzés: a sikertelen alapvizsgát követően a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés, amelyre az alapképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

17.[17] részalapvizsga: az alapképzésen belüli közbenső vizsga.

18.[18] különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;

19.[19] vizsgáztató szervezet: a Kormány rendeletében kijelölt vasúti vizsgaközpont, a vasúti társaság és a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetését végző társaság;

20.[20] vasúti társasági vizsga: a vasúti társaság által a hatóságnak bejelentett, a 3. melléklet I/A., II.1/A., V.2.2., V.3.2. pontja szerinti - a vasúti társaság biztonságirányítási rendszerében megjelenített - vizsga;

21.[21] alapképesítés: az alapképzés és az ahhoz kapcsolódó vizsgakötelezettség sikeres teljesítésével megszerzett kompetencia;

22.[22] digitális oktatási anyag: kontaktórás képzés során alkalmazott - zárt rendszerű elektronikus távoktatásban alkalmazott digitális tananyagnak nem minősülő - digitális formában közölhető tananyag;

23.[23] e-learning képzés: e rendelet vagy más jogszabály alapján a hatóság által jóváhagyott zárt rendszerű elektronikus távoktatási formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett tartott online tanfolyam;

24.[24] Közlekedési Szakértői Testület: a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott Közlekedési Szakértői Testület;

25.[25] zárt rendszerű elektronikus távoktatás: a felnőttképzésről szóló törvényben (a továbbiakban: Fktv.) ekként meghatározott fogalom;

26.[26] zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: az Fktv.-ben ekként meghatározott fogalom.

3. A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök[27]

3. §[28] (1) E rendelet alkalmazásában a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörnek az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkakör, továbbá ezen munkakört betöltő munkavállaló forgalombiztonsággal összefüggő irányítására és ellenőrzésére kötelezett személy által ellátott munkakör minősül. A vasúti társaság az alapképzéssel betölthető munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkavégzésre vonatkozó szabályban az 1. mellékletben szereplő feladatköröknek megfelelő tevékenységeket feltünteti, és a munkavállalókat erről igazolt módon tájékoztatja.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkaköröket betöltő munkavállalók forgalombiztonsággal összefüggő irányítására és ellenőrzésére kötelezett személy által ellátott munkakörre vonatkozóan a vasúti társaság köteles meghatározni és előírni a társaság biztonságirányítási rendszerében a munkakörük betöltéséhez és az ellenőrzési, irányítási tevékenységük végzéséhez szükséges vizsga meglétét is.

(3) A 3. melléklet tartalmazza a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges alapképesítéseket.

(4) A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges alapképzéshez kapcsolódó vizsga szervezése és végrehajtása a 3. melléklet szerint meghatározott vizsgáztató szervezet feladata.

II. FEJEZET

AZ ALAPKÉPZÉS RENDSZERE

4. Az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartása[29]

4. §[30] (1)[31] Alapképzés végzésére az e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a hatóság által az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába vett gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: képzőszervezet) jogosult.

(2) A képzőszervezetek nyilvántartásába az a szervezet vehető, amely nyilatkozatban vállalja, hogy

a) az általa szervezett képzés oktatója az e rendeletben előírt személyi feltételnek megfelel, és az adott alapképzés elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat,

b) biztosítani tudja a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és

c) a szervezet tevékenységi körei között szerepel a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás.

(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó bejelentő a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába akkor vehető, ha:

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmaznak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az egyes tanfolyamok esetében a képzés meghirdetett létszámának megfelelően a képzésben részt vevők által igényelt szálláshelyet;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja, hogy a felügyelet alatti vezetési gyakorlatot érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, érvényes tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik. Ha az oktató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a képzés gyakorlati részén jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek;

d) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

e)[32] nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a Vasúti Képzési Módszertani Központ (a továbbiakban: képzési módszertani központ) által szervezett továbbképzésen történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartása érdekében.

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti kötelezettségének.

(5) Ha a bejelentésben szereplő adatokban változás áll be, a képzőszervezet tizenöt napon belül köteles a változásról a hatóságot tájékoztatni.

(6) A hatóság a képzőszervezetet 4 éves határozott időtartamra veszi nyilvántartásba. A határozott időtartam lejárta esetén alapképzés csak ismételt bejelentést követően végezhető.

(7) A képzőszervezet minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és - statisztikai adatok közlésével - annak eredményességéről.

5. §[33]

5/A. §[34] (1) A hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, ha a képzőszervezet 180 napon belül három esetben a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 18. § (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(2) Ha a hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, a hatóság hivatalból visszavonja a szervezet regisztrációját is.

5. Az alapképzés témakörei, a képzési program

6. § (1)[35] Az egyes, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzésen, az alapképzés tárgyát képező témaköröket a 3. melléklet állapítja meg.

(1a)[36] A képzési módszertani központ az alapképzésekre, az időszakos oktatásokra és a továbbképzésekre is kiterjedően Eljárási Rendet (a továbbiakban: eljárási rend) készít. A képzési módszertani központ a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott Eljárási Rendet annak hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal a honlapján közzéteszi.

(2)[37] Az alapképzéshez a képzőszervezet a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések esetében a vizsgáztató szervezet által a képzési programok jóváhagyásának a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszere alapján jóváhagyott képzési programot alkalmazza.

(2a)[38] Az alapképzés során zárt rendszerű elektronikus távoktatást, videofelvételt, szimulációs berendezést vagy szimulációt tartalmazó képzési program a képzési módszertani központ által történt jóváhagyás után alkalmazható. A képzési módszertani központ a jóváhagyás során vizsgálja a jogszabályi előírásoknak, a vasúti közlekedés biztonságának, valamint képzés módszertani követelményeknek való megfelelést.

(3)[39] A vonal- és állomásismereti képzési programok jóváhagyásához a pályahálózat működtetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési program a valós állapotoknak megfelelő adatokat tartalmazza. A pályahálózat működtetőjének nyilatkozatát a jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a vonalismereti képzés az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvétellel vagy szimulációs gyakorlattal történik, akkor ezt a képzési programban fel kell tüntetni, és a videofelvételt a képzési program részeként kell kezelni. A vonalismereti képzés során csak a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszernek megfelelő videófelvétel, szimulációval történő képzés esetén csak a képzés módszertani központ által minősített szimulációs berendezés és szimuláció használható.

(4)[40] A (3) bekezdés szerinti esetben a képzési program készítője a képzési programot évente felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve aktualizálja. A módosítás alkalmazásához a képzési programok jóváhagyásának a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszer alapján a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések estében a vizsgáztató szervezet jóváhagyása szükséges.

(4a)[41] A képzési programot felül kell vizsgálni és aktualizálni kell, ha a pályahálózat lényeges jellemzői, vagy a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a hatóság által a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályok (a továbbiakban: vasútbiztonsági szabályok) megváltoznak.

(4b)[42] Az újonnan kiadott, jóváhagyott vagy módosított képzési programokat (a továbbiakban: új képzési program) a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések estében a vizsgáztató szervezet a hatóságnak megküldi.

(5)[43] Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésére vonatkozó képzési programnak teljesítenie kell a 6. mellékletben meghatározott képzési célokat és követelményeket.

(6)[44] A vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges vasúti pályahálózat vonal- és állomásismeretre vonatkozó képzési programot az adott pályahálózat működtetőjének egyetértésével bármely vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet, a vasúti járművekre vonatkozó jármű típusismeretre vonatkozó képzési programot az adott járművet üzemeltető vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet készíthet. A képzési program tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a vizsgatémaköröket és a vizsgatémakörök ellenőrző kérdéseit.

(7)[45] A kategória modulok közötti átképző képzéseknél a modulra vonatkozó, a 3. mellékletben meghatározott minimális képzési időnél kevesebb is alkalmazható. Az átképző képzések óraszámát a vasúti képzési módszertani központ a hatóság által jóváhagyott Útmutató formájában határozza meg, és a honlapján közzéteszi. Az átképző képzés óraszámának megállapításánál a vasúti képzési módszertani központ figyelembe veszi, hogy a képzésben részt vevők milyen ismeretekkel rendelkeznek. Az így megállapított képzési idő a 3. mellékletben meghatározott minimális képzési idő 50 százalékánál kevesebb nem lehet. A hatóság a jóváhagyás során vizsgálja a jogszabályi előírásoknak, valamint a vasúti közlekedés biztonságának való megfelelést

6. A képzés módszertana

7. § A képzési program kialakítására a következő elvek figyelembevételével kerül sor:

a) a képzési programban kell az elméleti és a gyakorlati képzés arányait meghatározni, amely során megfelelő egyensúlyt kell biztosítani az elméleti képzés, valamint a gyakorlati képzés között;

b) a képzésben, a képzés témakörének megfelelően egyaránt alkalmazhatók a hagyományos és a multimédiás oktatási eszközök;

c) az üzemeltetési szabályok, jelzési szituációk oktatásánál a szóbeli közlés mellett törekedni kell a téma bemutatására, a képzés során az ismeretek elsajátításának folyamatos mérésére elfogadott az interaktív számítógépes ellenőrzés;

d)[46] a járművezetők képzése során ajánlott, de nem kötelező szimulációs berendezések használata, különösen a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok oktatásánál, valamint olyan eseményekkel (így különösen rendkívüli események, vészhelyzet) kapcsolatos gyakorlati oktatás során, amelyeket munkavégzés közben nem lehet bemutatni; az útvonalismeret elsajátítását illetően, a 3. melléklet Járművezető alapképzés táblázataiban meghatározott, más járművezető felügyelete mellett történő vezetési gyakorlaton felül vagy mellett képzési módszerként felhasználhatók az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvételek, szimulációk.

e)[47] a képzési módszertani központ által a honlapján Útmutató formájában közzétett, a 3. melléklet szerinti képzések esetében a bemeneti feltételeket, az egyes témakörökben, tantárgyakban a zárt rendszerű elektronikus távoktatás alkalmazhatóságát, valamint az elméleti és gyakorlati óraszámokat tartalmazó feltételrendszernek megfelelően az alapképzésben a zárt rendszerű elektronikus távoktatás is alkalmazható.

7. A vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók[48]

8. §[49] (1) Az oktatói névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki

a)[50] egy évnél nem régebbi vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói vizsgával,

b) felsőfokú végzettséggel,

c) a képzés tartalmának megfelelő felsőfokú szakmai, alap- vagy képesítő vizsgával, és

d) legalább 3 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlattal

rendelkezik.

(2)[51] Az (1) bekezdés b) és d) pontjától eltérően

a) a csak gyakorlati képzést végző oktató érettségi végzettséggel,

b)[52] a saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon, közúti villamos vasúti pályahálózaton, elővárosi vasúti pályahálózaton és a különleges kötöttpálya-hálózaton csak gyakorlati képzést végző oktató középfokú végzettséggel,

c) a saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon, közúti villamos vasúti pályahálózaton és a különleges kötöttpálya-hálózaton elméleti képzést végző oktató érettségi végzettséggel

is kérheti az oktatói nyilvántartásba való felvételét, ha a vasútforgalmi vagy a képzés tartalmának megfelelő legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3)[53] A 3. melléklet "V. Járművezető alapképzés" cím "5. Járművezetői gyakorlat" táblázat "Munkamódszer-átadás" című képzés során az előírt járművezetői kíséretet a munkáltató által külön nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el.

(4) Az alapképzés oktatóit a képzőszervezet a hatósági névjegyzékből választja ki, és bízza meg a képzés elvégzésére. Az oktató a végzettségének, vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörökben oktathat.

(5) A hatóság 30 napon belül törli a névjegyzékből azt az oktatót,

a) aki a 9. § (2) bekezdése szerinti képzésen a tárgyév december 31-éig nem vesz részt, valamint

b)[54] aki - a vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói alapvizsga kivételével - nem rendelkezik érvényes alapvizsgával és a műszaki témakörök oktatására külön végzettséggel nem rendelkezik.

(6)[55] Vasúti járművezetők esetében a felügyelet alatti vezetési gyakorlatra a 4. § (3) bekezdés c) pontját is alkalmazni kell.

(6a)[56] Vasúti járművezetők esetében a vonalismereti képzés elméleti képzésének részeként az elméleti oktatónak rendelkeznie kell az adott vonalra, vonalszakaszra érvényes tanúsítvánnyal az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvételekkel vagy szimulációkkal történő oktatás esetén.

(7)[57] A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (a továbbiakban: RID) Mellékletének 1.3 fejezete szerinti oktatásokat - az iparvágány nélküli feladóknál és címzetteknél végzett oktatások kivételével - a RID oktatói minősítést szerzett veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.

(8)[58] A RID oktatói minősítést az arra irányuló tanfolyam és vizsga keretében kell megszerezni.

9. § (1)[59] Az elméleti vasútszakmai, valamint különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottak alapképzését a képzési módszertani központ végzi.

(1a)[60] A gyakorlati vasútszakmai, valamint különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók képzését a 4. § szerinti képzőszervezet, a képzés szakmai irányítását a képzési módszertani központ végzi.

(2)[61] Az oktatónak és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak a képzési módszertani központ által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal - a nyilvántartásba vétel évét kivéve - részt kell vennie. A 8. § (3) bekezdése szerinti kíséretet ellátó vasúti járművezető, valamint az üzemvezetői munkakörben foglalkoztatottak időszakos képzése az éves időszakos oktatási időkeretén felül történik.

(3)[62] Az oktatók képzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. Az oktatókra és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottakra vonatkozó képzési programot a képzési módszertani központ készíti el, és a hatóság hagyja jóvá.

8. Az alapképzés tárgyi feltételei

10. §[63] (1) Az alapképzéshez a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket a képzőszervezet biztosítja.

(2)[64] A 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek a bejelentéskor és az adott alapképzés tartama alatt folyamatosan rendelkezésre kell állniuk.

9. Az alapképzés megkezdése

11. § (1) A képzőszervezet akkor kezdheti el az alapképzést, ha

a) rendelkezik az alapképzés céljául kitűzött munkakörre vonatkozó képzési programmal,

b) az alapképzés következő adatait

ba)[65] a képzés megnevezését,

bb) a képzés helyszínét,

bc) a képzés megkezdésének és befejezésének időpontját, a képzési napok megjelölésével

bd)[66] a képzésen részt vevőknek a szálláshely biztosítására vonatkozó igények teljesítésére vonatkozó tájékoztatást,

legkésőbb az alapképzés megkezdését megelőző hetedik napig elektronikus úton a képzési módszertani központnak bejelentette.[67]

(2)[68] A képzőszervezet a képzés szünetelését köteles a hatóságnak és a képzési módszertani központnak bejelenteni.

(3)[69] A vizsgaközpont, illetve a képzési módszertani központ a képzési programok végrehajtását ellenőrizheti.

10. Az alapképzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelmények

12. § (1)[70] Gyakorlati képzésen az vehet részt, aki - az alapképzéssel betölthető munkakörre vonatkozóan - a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2)[71] Az alapképzés - életkorra, iskolai végzettségre, szakismeretekre, előzetes gyakorlatra vonatkozó - részvételi előfeltételeit a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök tekintetében a 3. melléklet határozza meg.

(3)[72] Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól az állami felsőfokú végzettséggel rendelkező képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ mentesítést adhat, ha a vasúti társaság igazolja, hogy a képzésben részt vevő felkészüléséhez a szükséges konzultációs lehetőség biztosított.

(4)[73]

(4a)[74] Ha egy új képzési program teljes egészében tartalmazza a pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó korábbi képzési programot, akkor a képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ felmentést ad az új képzési program tantárgyainak oktatásán való részvétel alól annak a munkavállalónak, aki érvényes vizsgával rendelkezik a korábbi képzési program ismeretanyagából.

(5) A mentesítés, vagy a felmentés iránti kérelmet az alapképzésre való jelentkezéssel egyidejűleg, a képzés indítását megelőzően kell előterjeszteni.

(6)[75] Az alapképzésben a képzésben részt vevő - ha nem kapott a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesítést vagy felmentést - köteles részt venni, és a képzési idő - modulrendszerű képzéseknél modulonként - 10%-át meghaladó hiányzásokat pótolni. A hiányzás elméleti ismereteknél konzultációval, gyakorlati ismereteknél a képzési programban előírt gyakorlat elvégzésével pótolható. Ha a hiányzást a képzésben részt vevő igazoltan nem pótolja, vagy annak mértéke meghaladja a képzési idő - a modulrendszerű képzéseknél a képzési modul óraszámának - 30%-át, a képzést nem folytathatja, és vizsgát csak az alapképzés megismétlése után tehet.

(7)[76] Az alapképzésen való részvétel alól az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a 9. számú mellékletben felsorolt OKJ bizonyítvánnyal rendelkező képzésben résztvevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ mentesítést ad.

(8)[77] Az alapképzésen való részvétel alól az ágazati programkövetelményekben meghatározott szakképesítésre felkészítő szakmai képzések között szereplő, a 9. számú melléklet 3. táblázatában felsorolt képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a hatóság mentesítést ad.

III. FEJEZET

AZ ALAPVIZSGÁZTATÁS RENDSZERE

11. A vizsgatémakörök és vizsgatételek meghatározása

13. § (1)[78] Az alapvizsga témaköreit és a vizsgatevékenységeket a 3. melléklet tartalmazza. Az alapvizsga témakörei a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő, az 1. melléklet szerinti feladatkörökre vonatkozó ismeretekre korlátozódnak.

(1a)[79] A képzések és vizsgák megnevezését a hatóság határozza meg a képzések és vizsgák konkrét és részletes ismeretanyaga alapján.

(2)[80] A vizsgáztató szervezet határozza meg - a képzés és vizsga konkrét és részletes ismeretanyaga alapján - a vizsgatételeket, valamint az alapvizsga lebonyolításának módját.

(3)[81] A vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállítása és a technikai, technológiai változásoknak megfelelő aktualizálása a hatóság irányításával és a képzőszervezetek javaslatainak figyelembevételével a vizsgáztató szervezet feladata.

(4)[82] A vizsgáztató szervezet a kinevezésüket követően, de legkésőbb 3 nappal a vizsgát megelőzően tájékoztatja a vizsgabiztosokat az alapvizsga témaköreiről, a vizsgatételekről és vizsgafeladatokról.

(5)[83] A vasúti vizsgaközpont az alap- és időszakos vizsgára is kiterjedően Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) készít, amelyet a hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal korábban a honlapján közzétesz. A vizsgaszabályzatot a hatóság hagyja jóvá.

(5a)[84] A vizsgáztató szervezet az általa végzett vizsgáztatási tevékenységre vonatkozóan Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) készít, amelyet a hatóság - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés esetén - hagy jóvá, és amelyet a vizsgáztató szervezet köteles a hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal korábban a honlapján közzétenni. A vasúti társaság, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője a vizsgaszabályzatot a vasúti vizsgaközpont útján és egyetértésével küldi meg jóváhagyásra a hatóság részére.

(6)[85] A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzéseken részt vevők vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, valamint a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait a jóváhagyást követő 30 napon belül az utasítás kezelője, felelőse köteles a képzési módszertani központ és a vasúti vizsgaközpont részére megküldeni. A vasúti járművek üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemeltetője a járművet érintő típusismereti képzéseket megelőző legkésőbb 30. napig elkészíti, és a képzési és módszertani központnak, valamint a vizsgaközpontnak megküldi.

12. A vizsgabiztosok kinevezése

14. § (1)[86] A vizsgabiztosokat a hatóság nevezi ki.

(2) A vizsgabiztos kinevezésének feltételei:

a) felsőfokú végzettség,

b) legalább 5 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő műszaki szakmai gyakorlat,

c)[87] legalább 2 év igazolt vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói gyakorlat.

d)[88] a vizsgaközpont által szervezett, a vizsga lebonyolításának módjáról szóló felkészítő elvégzéséről szóló igazolás.

(3)[89] A (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem szükséges vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói gyakorlat az egyes berendezések kezelési ismereteire, valamint járművezetésre típusismereti, továbbá vonal- és állomásismereti vonatkozó vizsgáztatást végző vizsgabiztos kinevezésénél, amennyiben[90]

a) a vizsga tárgyának megfelelő legalább 5 év szakirányú gyakorlattal és

b) a vizsga tárgyának megfelelő legalább 3 év szakmai irányítási és szakmai felügyeleti gyakorlattal

rendelkezik.

(4)[91] A hatóság 30 napon belül visszavonja a vizsgabiztosi kinevezését annak a vizsgabiztosnak, aki nem vesz részt

a) a képzési módszertani központ megváltozott biztonsági szabályokkal kapcsolatos továbbképzésén, vagy

b) a 15. § (5) bekezdése szerinti éves továbbképzésen az adott év december 31-ig.

(5)[92] Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők gyakorlati vizsgáztatását végző vizsgabiztos kinevezésének a (2) bekezdésben meghatározottakon túli további feltételei:[93]

a)[94] a vizsgabiztos a hatóság által rendszeresített, a hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon nyilatkozik, hogy a vizsgákat az egyenlő bánásmód követelménye szerint fogja lebonyolítani,

b) a vizsga tárgyával kapcsolatos legalább 4 év szakmai gyakorlat megléte, amelyet a kérelem benyújtási határidejét megelőző legfeljebb ötéves időtartamon belül szerzett meg és a kérelem benyújtásakor hat hónapnál nem régebbi,

c) a vizsgabiztos vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) nyilatkozik arról, hogy ismeri a vasúti járművezetők tanúsítási rendszerét.

(6)[95] Az (5) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlat időtartamába beszámít a vasúti járművezetői igazolvánnyal és tanúsítvánnyal végzett olyan vezető beosztású munkavállalói időszak, amelynek során vasúti járművezetők közvetlen irányítását látta el, valamint a kérelem tárgyának megfelelő oktatói, vizsgabiztosi tapasztalat ideje.

(7)[96] A hatósághoz benyújtásra kerülő, vizsgabiztosi kinevezés iránti kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés d) pontja szerinti felkészítő elvégzéséről szóló igazolást, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

(8)[97] A hatóság a vizsgabiztosok részére, kinevezésükkel együtt igazolványt ad ki, valamint tevékenységük folytatásához bélyegzővel látja el őket. A vizsgabiztosok tevékenységük végzése során kötelesek maguknál tartani az igazolványt, valamint az általuk e minőségükben aláírt vizsgaigazolásokat és vizsgajegyzőkönyveket bélyegzővel ellátni. A vizsgabiztos a tevékenységi engedély visszavonása esetén köteles a hatóság részére az igazolványt, valamint a bélyegzőt visszaszolgáltatni.

13. A vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgabizottság

15. §[98] (1)[99] A vizsgán - a 3. mellékletben meghatározottak szerint - a vizsgázó, valamint a vizsgáztató szervezet által a vizsgára kijelölt vizsgabiztos vagy vizsgabizottság vehet részt.

(2) A vizsgán - a vizsga rendjének zavarása nélkül - megfigyelőként jelen lehet

a) a hatóság képviselője,

b)[100] a közlekedésbiztonsági szerv képviselője, valamint

c)[101] a vizsga szóbeli vizsgatevékenység részén a vizsgáztató szervezettel a vizsgát megelőző két munkanappal közölt bejelentés alapján a képzőszervezet vagy regisztrált szervezet egy képviselője.

(3) A vizsgán részt vevő vizsgabiztost vagy a vizsgabizottság elnökét és tagját a vizsgáztató szervezet jelöli ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az[102]

a) aki a vizsgára felkészítő képzésben oktatott,

b) aki a 12. § (3) bekezdés alapján konzultációt biztosított a vizsgázó részére,

c)[103] aki az országos jelentőségű vasútvonalakon foglalkoztatott munkavállaló esetén a vizsgázó közvetlen szakmai vezetője,

d) aki a vizsgázó közvetlenül a szakmai felügyelete alá tartozó munkavállalója,

e) aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

f) akitől más okból nem várható el a vizsgázó pártatlan értékelése.

A vizsgabizottság tagja a tudomásszerzést követően az összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a vizsgáztató szervezetnek, amelyre tekintettel a vizsgáztató szervezet új tagot jelöl ki.[104]

(4)[105] Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők alapvizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - a vasúti társaság csak olyan vizsgabiztost jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.

(5)[106] A vizsgabiztosoknak évente - a kinevezés évét kivéve - legalább egy alkalommal a képzési módszertani központ által szervezett továbbképzésen kell részt venniük.

(6) Amennyiben a vizsga több vasúti szakterület ismereteire is kiterjed, a 2. melléklet a szakterületek - így különösen forgalmi, műszaki szakterület - arányának megfelelően tartalmazza a vizsgabizottság létszámát és összetételét.

(7)[107] A vasúti járművezetők vasúti járművön szervezett gyakorlati vizsgáinak lefolytatására a vizsgabiztosnak vasúti járművezetői igazolvánnyal, és az adott vonalra és járműtípusra vonatkozó tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Amennyiben a vizsgáztató nem rendelkezik tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a vizsgán jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek.

14. Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása

16. § Az alapvizsga előkészítése és a gyakorlati vizsga tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata.

17. § (1)[108] Az alapvizsgát a 35/D. § szerinti eltérés alapvizsga kivételével az alapképzés utolsó napját követő 14 napon belül kell megkezdeni. A 35/D. §. szerinti eltérés alapvizsgát az alapképzés utolsó napját követő 90 napon belül kell megkezdeni. Az egyes vizsgatevékenységek között legfeljebb két munkanap telhet el. Ettől eltérő vizsgaidőpontot - a vasúti társasági vizsgák kivételével - a vasúti vizsgaközpont állapíthat meg.

(2) Amennyiben a képzési program szerint a gyakorlati képzés az elméleti résztől elkülönülten történik, az alapvizsgát az elméleti képzés befejezését követő 6 hónapon belül kell megkezdeni.

(3)[109] A vizsgák előkészítése és lebonyolítása során az adott vizsgára vonatkozó vizsgatételeket, vizsgakérdéseket, vizsgafeladatokat bizalmasan kell kezelni annak érdekében, hogy azok a vizsgát megelőzően ne juthassanak a vizsgázók tudomására.

(4)[110] A vizsgák helyéről és idejéről a vizsgáztató szervezet a hatóságot legalább 3 nappal a vizsgát megelőzően értesíti.

(5)[111] Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgáztató szervezet felé igazolja.

(6)[112] A vasúti társasági vizsgák esetében a vizsgaeredményeket a vizsgáztatást végzőnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsga utolsó napján rögzítenie kell.

15. A képzésben részt vevő alapvizsgára bocsátásának feltételei

18. §[113] (1) A képzésben részt vevő akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet őt a vizsgáztató szervezetnek vizsgára bejelentette és a vizsgadíja megfizetésre került.

(2) A vizsgabejelentésnek a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig kell beérkeznie a vizsgaközpontba, a vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapon belüli időpontra vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig - az eltérés alapvizsga kivételével az alapképzést követő első alapvizsga esetén a vizsga tervezett időpontját megelőző 2. munkanapig - kérhető.

(3) A képzőszervezet akkor jelentheti be a képzésben részt vevőt vizsgára, ha a képzésben részt vevő:

a) a képzési programban előírt beszámolási kötelezettségét, a számonkérések és gyakorlatok követelményeit a vizsga tervezett időpontját megelőző 3. munkanapig - az eltérés alapvizsga esetén a vizsga tervezett időpontját megelőző 10. munkanapig - teljesíti,

b) megfelelt a 12. §-ban meghatározott képzésben való részvétel feltételeinek.

(4) Ha a vizsgázó a vizsga tervezett időpontját megelőző 3. munkanapig a (3) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti, a képzőszervezetnek a vizsga tervezett időpontját megelőző 2. munkanapig a vizsga törlését kell kérnie.

(5) A vasúti társasági vizsgák esetében a bejelentéseket a képzőszervezetnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsgabiztos feltüntetésével a vizsga időpontját megelőző 5. munkanapig rögzítenie kell.

(6) Az alapvizsga egyes részei alóli felmentésre való jogosultságot a vizsgaközpont állapítja meg.

(7) Az alapvizsga alól mentesítés nem adható.

(8) A képzésben részt vevő indokolt esetben az alapvizsga halasztását kérheti. A halasztás iránti kérelmet a vizsgaközpont akkor fogadja el, ha a képzésben részt vevő rajta kívülálló okból vagy egyéb méltányolható körülmény alapján kéri a halasztást. Az engedélyezett halasztás időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

16. Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése

19. § (1)[114] Az alapvizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy - vasúti járművezető esetén - vasúti járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2) Az alapvizsga lehet csak szóbeli, csak írásbeli vagy összetett. Az összetett vizsga írásbeli, szóbeli és - a 3. mellékletben meghatározott esetekben - gyakorlati vizsgatevékenységből áll. Az egyes vizsgák vizsgatevékenységeit a 3. melléklet tartalmazza.

(2a)[115] Az alapvizsga lehet alapképzést követő alapvizsga és részalapvizsga. A részalapvizsgával kapcsolatos szabályokat a vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3) Az egyes vizsgatevékenységek és a vizsgafeladatok értékelése "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel történik.

(4) Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, aki az írásbeli feladatokra adott válaszok több mint 25%-ára "nem felelt meg" minősítést kap.

(5)[116] Összetett vizsga esetén a szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg. A vizsgabiztosnak az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a szóbeli vizsgatevékenységet megelőzően haladéktalanul a képzőszervezet képviselőjével írásban kell közölnie, kivéve, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgatevékenység egy napon van. A képzőszervezet a vizsgázót az írásbeli vizsgatevékenység eredményéről a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsgatevékenység előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli vizsgafeladatok megtekintésére.

(6)[117] Összetett vizsga esetén a gyakorlati vizsgatevékenység csak sikeres elméleti vizsgatevékenység után kezdhető meg. Vasúti járművezetési gyakorlati vizsgatevékenységen az a képzésben részt vevő vehet részt, aki a gyakorlati vizsga során használt vasúti pályahálózatra érvényes, sikeres vasúti infrastruktúra ismereti vizsgával, és az adott járműre vonatkozó kategória modul és a típusismereti modul vizsgatémaköreiből sikeres vizsgával rendelkezik.

(7) Az alapvizsgát "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni. "Nem felelt meg" minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből "nem felelt meg" minősítést kapott.

17. A képzésben részt vevő alapvizsgájának felfüggesztése vagy eltiltása az alapvizsgától

20. § (1) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a képzésben részt vevő vizsgáztatását felfüggeszti, és a képzésben részt vevőt az alapvizsgától legalább egy év, de legfeljebb két év időtartamra eltiltja, ha a képzésben részt vevő

a) a természetes személyazonosító adatait illetően a vizsgabizottságot (vizsgabiztost) megtévesztette, vagy azt megkísérelte,

b) a vizsgabizottság (vizsgabiztos) döntését jogtalan előny adásával vagy erre vonatkozó ígéretével befolyásolni törekedett.

(2) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti, és a vizsgázót az alapvizsgától legalább egy, de legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó

a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg,

b) a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte,

c) a vizsga rendjét zavarta.

(3)[118] Az egy év és ennél hosszabb időre történő felfüggesztés esetén a képzésben részt vevő további alapvizsgára akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz és a 18. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ebben az esetben az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható.

(4)[119] A felfüggesztéshez kapcsolódó eltiltás időtartama a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 31. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít bele.

18. Sikertelen alapvizsga esetében követendő eljárás

21. § (1) Aki az alapvizsga elméleti részén egy a 3. mellékletben meghatározott vizsgatevékenységből nem felelt meg, az adott vizsgatevékenységből javítóvizsgát tehet.

(2) Aki a gyakorlati vizsgatevékenységen nem felelt meg, javítóvizsgát tehet.

(3)[120] Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben részt vevő a vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy a vizsgát megkezdi, de nem fejezi be.

(4)[121] A képzésben részt vevő legfeljebb 3 alkalommal, a sikertelen alapvizsga napjától számított 10. munkanapot követően, de legfeljebb az első sikertelen alapvizsgától számított 3 hónapon belül tehet javítóvizsgát, amely időtartamba nem számít bele a vizsgaközpont által meghirdetett vizsgáztatási szünet időtartama.

(5)[122] Ha a képzésben részt vevő a javítóvizsgán (vizsgákon) nem felelt meg, e vizsgákról igazolatlanul távol maradt, vagy a (4) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jelentkezett vizsgára, további alapvizsgára csak akkor bocsátható, ha az alapképzésnek abból a részéből (elméleti képzési rész, gyakorlati képzési rész), amelyből sikertelen vizsgát tett, ismételten az alapképzés képzési idejének - a modulrendszerű képzéseknél a képzési modul óraszámának - legalább 50%-át elérő kiegészítő alapképzésben részt vesz. A kiegészítő alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható. A kiegészítő alapképzést a sikertelen alapvizsgát követő három hónapon belül meg kell kezdeni.

19. Az alapvizsga érvényessége

22. § (1)[123] Az alapvizsga - a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 27. § (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a sikeres vizsgát követően legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga további három évvel hosszabbítja meg.

(2)[124] A vizsgabiztosok alapvizsgája érvényes marad, amíg a vizsgabiztos a vizsgabiztosi névjegyzékben szerepel. Az oktatók vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói alapvizsgája mindaddig érvényes marad, amíg az oktató az oktatói névjegyzékben szerepel.

(2a)[125] A hatóság a munkáltató kérelmére egy alkalommal 120 nappal meghosszabbítja az alapvizsga érvényességét - a vasúti vizsgaközpont egyidejű értesítése mellett -, ha a munkáltató igazolja, hogy a meghosszabbítás a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaszervezési ok miatt szükséges.

(3)[126] Amennyiben a balesetvizsgáló szerv az ajánlásában vagy azonnali intézkedésében, továbbá a hatóság, a vasúti társaság, vagy annak biztonsági szervezete az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel - a hatósági vizsga megnevezésével - soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti.

(3a)[127] Amennyiben a hatóság által soron kívüli időszakos vizsgára kötelezett munkavállaló a vizsgáztatás során sikertelen vizsgát tesz, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha a sikertelen vizsgatevékenységre vonatkozóan az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben a vizsgatevékenységre vonatkozó alapképzés alól mentesség nem adható.

(4)[128] A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti.

IV. FEJEZET

AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK RENDSZERE

20. Időszakos oktatáson való részvételre kötelezett munkavállalók

23. § (1)[129] A 2. mellékletben meghatározott, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek - az ott meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal - időszakos oktatásokon való részvételre kötelezettek. A munkáltató a 2. mellékletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. A vasútszakmai oktató és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő más munkakörére vonatkozó időszakos oktatáson történő részvételi kötelezettségénél az általa - az oktatási ütemtervben előírt témakörökben - tartott időszakos oktatásokat is be kell számítani.

(2) A 2. mellékletben meghatározottakon túl, a országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára:[130]

a) a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélők számára a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében,

b) a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében,

c) a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente

kell megismételni.

(3)[131] A 2. mellékletben meghatározott óraszámú oktatás elméleti ismeretei zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében, vasútszakmai oktató és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató jelenléte nélkül is megtarthatóak.

21. Oktatásszervezési regisztráció

24. §[132] (1) Időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot (a továbbiakban: regisztráció) jelenthet be

a) a képzőszervezet, vagy

b) az adott munkakörben munkavállalókat foglalkoztató vasúti társaság, amelynek tevékenységi körei között a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás szerepel.

(2) A regisztráció feltétele, hogy a képzőszervezet, vasúti társaság nyilatkozik arról, hogy a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és hatósági névjegyzékben szereplő oktatót biztosítani tudja, és az adott időszakos oktatás elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat.

(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkaköröket oktató képzőszervezetek, vasúti társaságok esetében a regisztráció feltétele továbbá, hogy a kérelmező:

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmazzanak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy a gyakorlati képzést vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

d)[133] nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a képzési módszertani központ által szervezett továbbképzésén történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartására érdekében.

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti kötelezettségének.

(5) Több helyszínen végzett időszakos oktatás esetében valamennyi helyszínt külön-külön feltüntetve kell bejelenteni.

(6) A hatóság az időszakos oktatást végző képzőszervezetet, vasúti társaságot 4 éves határozott időtartamra regisztrálja. A határozott időtartam lejárta esetén időszakos oktatás csak ismételt regisztrációt követően végezhető.

(7) A regisztrált szerv minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és - statisztikai adatok közlésével - annak eredményességéről.

22. A regisztráció felfüggesztése, visszavonása

25. § (1)[134] Ha a hatóság az általa regisztrált képzőszervezet, vasúti társaság (a továbbiakban együtt: regisztrált szervezet) regisztrációját a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint visszavonta, az érintett képzőszervezet vagy vasúti társaság időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot legkorábban a visszavonás közlése napját követő 6 hónap eltelte után jelenthet be.

(2) Amennyiben a hatóság

a) képzőszervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a felfüggesztés időtartamáról, valamint a visszavonásról értesíti a megbízó vasúti társaságot; a képzőszervezetet időszakos oktatással megbízó vasúti társaság az értesítés kézhezvételének időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg;

b) vasúti társaság regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a vasúti társaság a felfüggesztés - amennyiben az a 30 napot meghaladja -, valamint a visszavonás időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg.

(3)[135] Ha a hatóság a regisztrált szervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a hatóság hivatalból felfüggeszti vagy visszavonja a szervezet alapképzési tevékenységét is. A regisztrált szervezet alapképzési tevékenység végzésére irányuló szándékot legkorábban a felfüggesztésről vagy visszavonásról szóló döntés közlését követő 6 hónap eltelte után jelenthet be.

(4)[136] A hatóság a regisztrációt felfüggeszti vagy visszavonja, ha a regisztrált szervezet a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételei nem teljesülnek.

23. Oktatási ütemterv

26. § (1)[137] Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves oktatási ütemtervet készít. Az oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembevételével az érintett munkaköröket, valamint a vizsgaközponttal előzetesen egyeztetett időszakos vizsgaidőpontokat és a vizsgázók tervezett létszámát. Időszakos oktatás csak oktatási ütemterv szerint végezhető.

(2)[138] Az oktatási ütemtervet az oktatási tevékenységet kezdő regisztrált szervezet az első oktatás napját megelőző 10. munkanapig, a tárgyévre vonatkozó éves oktatási ütemtervet a tárgyévet megelőző év december 15-éig, míg azok módosítását a hatálybalépését megelőző 5. munkanapig megküldi a hatóságnak, a képzési módszertani központnak és a vizsgaközpontnak. Az oktatási ütemtervhez csatolni kell a megbízó vasúti társaság nyilatkozatát arról, hogy a regisztrált szervezetet megbízta a munkavállalói időszakos oktatásával. Ha a megbízó vasúti társaság és a regisztrált szervezet által kötött szerződés megszűnik, a megbízó vasúti társaság a szerződés megszűnésének időpontjától számított 3 munkanapon belül köteles a hatóságot írásban tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg.

(3)[139] Az időszakos oktatásokon a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok, valamint rendkívüli események és vészhelyzetek oktatásánál a képzési módszertani központ - az éves időszakos oktatási időkeret meghatározott mértékében - szimulációs berendezés (szimulátor) alkalmazását kötelezővé teheti.

24. Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége

27. § (1)[140] Az időszakos oktatást és a pótoktatást is elmulasztó munkavállaló vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben nem foglalkoztatható. Az oktatás pótlására a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére. A pótoktatást az időszakos oktatás befejezésétől számított 30 napon belül kell kitűzni. Az elmulasztott oktatást a távollét utolsó évi oktatási időkeretnek elmulasztott óraszámában kell pótolni.

(2)[141] Az adott munkakörből az alapvizsgák 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meghaladó, de a hat évet el nem érő távollét esetében az időszakos oktatást legalább a távollét utolsó évének megfelelő egy éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni, és a munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni. Ha a távollét a hat évet eléri vagy meghaladja, a munkavállalónak alapképzésben kell részt vennie, valamint alapvizsgát kell tennie.

(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb pótlási időkeret alkalmazását, illetve az alapképzés ismételt elvégzését is előírhatja.

V. FEJEZET

AZ IDŐSZAKOS VIZSGÁZTATÁSOK RENDSZERE

25. Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása

28. § (1) Az időszakos vizsga szervezésére a regisztrált szervezet jogosult.

(2)[142] A vizsga előkészítése, szervezése a regisztrált szervezet, a vizsgatételek meghatározása és a vizsgabiztosok kijelölése a vizsgáztató szervezet feladata. Az időszakos vizsgát a munkavállalók vizsgáinak érvényességi idején belül kell megszervezni.

26. A vizsgabiztosok kijelölése

29. §[143] (1)[144] Az időszakos vizsgán részt vevő vizsgabiztos kijelölésére és a vizsgán jelenlévőkre a 15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vasúti járművezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók időszakos vizsgáztatást ellátó vizsgáztatókra a 14. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

(3)[145] Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők[146]

a) szóbeli és írásbeli időszakos vizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - vizsgabiztosnak,

b) tesztrendszerű időszakos vizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - a vizsgát előkészítő, a vizsgakérdéseket, a vizsgafeladatokat és azok megoldókulcsait ellenőrző személynek

a vasúti társaság csak olyan személyt jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.[147]

27. A munkavállaló bejelentése időszakos vizsgára

30. §[148] (1) A regisztrált szervezet az oktatási ütemtervben meghatározott időszakos vizsgáztatást - az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalókat - a tervezett vizsganapot megelőző 10. - javítóvizsga esetében 5. - munkanapig a vizsgaszabályzatban meghatározott módon bejelenti a vizsgaközpontnak. A vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapban - javítóvizsga esetén 4 munkanapban - vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások - javítóvizsga kivételével - a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhető.

(2)[149] A bejelentésben csak olyan munkavállalókat lehet feltüntetni, akik az időszakos oktatásokon, vagy a pótoktatásokon az előírt óraszámban részt vettek és a vizsgadíjuk megfizetésre került a vizsgáztató szervezet részére, - soron kívüli időszakos vizsga kivételével - érvényes alapvizsgával rendelkeznek, soron kívüli időszakos vizsga esetén alapvizsgával korábban már rendelkeztek.

(3) Több alapvizsgával rendelkező munkavállaló időszakos vizsgáit ugyanarra a napra kell bejelenteni.

(4)[150] Ha az alapvizsgák mennyisége indokolja, az időszakos vizsgákat a vizsgáztató szervezet több napra jelölheti ki.

(5) Soron kívüli időszakos vizsgák bejelentésénél az (1)-(2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6)[151] A vasúti társasági vizsgák esetében a bejelentéseket a regisztrált szervezetnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsgabiztos feltüntetésével a vizsga időpontját megelőző 5. munkanapig rögzítenie kell.

28. Az időszakos vizsga rendje, a sikertelen időszakos vizsga esetében követendő eljárás

31. §[152] (1)[153] Az időszakos vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kell bemutatnia, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy - vasúti járművezető esetén - vasúti járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2) Az időszakos vizsgán résztvevő felfüggesztésére és eltiltására az időszakos vizsgától a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)[154] Az időszakos vizsga a vizsgáztató szervezet előírásai alapján lehet írásbeli, szóbeli, tesztrendszerű (interaktív vagy papíralapú), vagy gyakorlati (szimulációs berendezésen), vagy ezek kombinációi. A vizsgázó eredményét "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni. A vasúti vizsgaközpont az üzemeltetési szabályok alkalmazásának és a vészhelyzetekben nyújtott teljesítmények vizsgájához szimulációs berendezés (szimulátor) használatát is előírhatja.

(4) Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja.

(5) A munkavállaló sikertelen időszakos vizsga esetében a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti, a vizsga igazolatlan elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. A munkavállaló a sikertelen, vagy az igazolatlanul elmulasztott vizsga napjától számított 5. munkanap után, de - az alapvizsga 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meg nem haladó időben - legfeljebb hat hónapon belül pótolhatja az igazolatlanul elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(6)[155] A munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie, ha az (5) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta. A munkavállaló a sikertelen vagy az elmulasztott soron kívüli vizsga napjától számított 5. munkanap után, legfeljebb 3 hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát vagy 3 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(7) Amennyiben a munkavállaló a (6) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben az alapképzés alól mentesség nem adható.

(8)[156] Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgáztató szervezet felé igazolja.

(9)[157] A vasúti társasági vizsgák esetében a vizsgaeredményeket a vizsgáztatást végzőnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében az időszakos vizsga utolsó napján rögzítenie kell.

VI. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

29. A képzések és a vizsgák okmányai

32. § (1)[158] Az alapképzések és az időszakos oktatások okmányainak kötelező adatait az képzési módszertani központ a holnapján teszi közzé.

(1a)[159] Az alapvizsga vizsgajegyzőkönyvének, a vizsgaigazolásnak és az időszakos vizsga vizsgajegyzőkönyvének kötelező adatait a vizsgaközpont a honlapján teszi közzé.

(2)[160] A hatóság és a vizsgaközpont az (1) bekezdés szerinti okmányok tekintetében kötelezően alkalmazandó formanyomtatványt, vagy a vizsgaközpont - a hatóság egyetértésével - az adatokat kódolt formában tartalmazó, a hatósági ellenőrzésre alkalmas kártyaformátumú igazolványt is rendszeresíthet.

(3) Az alapképzésre jelentkezéskor a jelentkezőről az 5. melléklet szerinti adattartalommal a képzőszervezet képzési jelentkezési lapot tölt ki.

(4) A képzőszervezetnek a képzés indításakor képzési naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(5) A képzőszervezetnek a vasúti járművezetők gyakorlati képzéséről a képzésben részt vevőkről résztvevőnként naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(6) A regisztrált szervezetnek az időszakos oktatásokról, az oktatás ismeretanyagáról, valamint az azon részt vevő munkavállalókról oktatási naplót kell vezetni. Az időszakos oktatásokon való részvételről, valamennyi munkavállalóról külön adatlapot kell vezetni.

33. §[161] (1)[162] Az alapvizsgára való jelentkezés szabályait a vizsgaszabályzatban kell meghatározni. Az alapvizsgáról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a képzőszervezet, továbbá egy másolati példányát a vizsgázót alkalmazó vasúti társaság 15 évig köteles megőrizni. A vizsgadolgozatokat a vizsgáztató szervezet 1 évig köteles megőrizni.

(2)[163] Amennyiben a képzőszervezet azonos a vizsgázót alkalmazó vasúti társasággal, az alapvizsgáról kétpéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, másolati példányát a képzést végző vasúti társaság köteles megőrizni.

(3)[164] Az időszakos vizsgáról négypéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni. Annak eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a regisztrált szervezet, egy másolati példányát a vizsgázó őrzi, egy másolati példányát a vizsgáztató szervezet a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságnak megküldi. Az időszakos vizsgáról szóló vizsgajegyzőkönyv a következő eredményesen teljesített időszakos vizsga után selejtezhető.

(4)[165] Az alapvizsgát és időszakos vizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a vizsgáztató szervezet adatszolgáltatása alapján a hatóság és az alkalmazó vasúti társaság feladata. A vizsgázók, valamint az alap- és időszakos vizsgák adatait tartalmazó nyilvántartások, anyakönyvek nem selejtezhetők, és elektronikus úton is nyilvántarthatók.

(5)[166] A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör vonatkozásában létesített új munkaviszony esetén az új foglalkoztató vasúti társaság jogosult a munkavállaló képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmány megismerésére, adattartalmának kezelésére, tárolására. Az új foglalkoztató vasúti társaság a vasúti társasági vizsgák esetében, a vizsgaszabályzatában rögzített eljárásrend szerint figyelembe veheti a más társaságnál a társasági vizsgákon megszerzett képesítéseket. A vizsgaközpont a munkavállaló vasúti társasági vizsgáinak elismeréséről a vizsgaközpont vizsgaszabályzatában rögzítettek alapján dönt.

34. § (1)[167] A sikeres alapvizsga eredményéről a vizsgáztató szervezet a vizsgázó részére vizsgaigazolást ad, amely alapján a hatóság - ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendelet szerint szükséges - hatósági igazolványt állít ki. Az időszakos vizsga eredményéről a vizsgáztató szervezet a vizsgázó részére vizsgajegyzőkönyvet állít ki. Az alapvizsgáról és az utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásokat a munkavállaló köteles magánál tartani és a hatóság felszólítására felmutatni. Az alapvizsgáról és utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásnak minősül a biztonsági okmányként kiadott vasúti járművezetői tanúsítvány is.

(1a)[168] A vizsgáztató szervezet kérelemre a névváltozás folytán, valamint az elveszett, a megrongálódott, vagy egyéb okból használhatatlanná vált vizsgaigazolásról, illetve vizsgajegyzőkönyvről másodlatot állít ki.

(2) A hatóság kérelemre

a) a betelt, az elveszett, a megrongálódott, a névváltozás folytán vagy egyéb okból használhatatlanná vált hatósági igazolás helyett új igazolást állít ki, vagy

b)[169]

(3)[170] Amennyiben a bíróság jogerős ítéletével a munkavállalót 2 évet nem meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozása körében elkövetett bűncselekménye miatt 2 évet nem meghaladó időtartamra foglalkozásától, vagy járművezetéstől eltiltotta, a hatóság az igazolás vagy a vizsgajegyzőkönyv hatályát felfüggeszti, az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a bíróság jogerős ítéletében meghatározott időtartamra bevonja, az időtartam lejártát követően a munkavállaló kérelmére az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a munkavállalónak visszaadja, a felfüggesztést megszünteti.

(4)[171] Ha a bíróság a munkavállalót a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalóként a foglalkozása körében elkövetett bűncselekménye miatt 2 évet meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozástól, valamint a vasúti jármű vezetésétől 2 évet meghaladó időtartamra eltiltotta, a munkavállalónak alapképzésben kell részt vennie, és új alapvizsgát kell tennie. Ebben az esetben alapképzés alól mentesség nem adható. Új hatósági igazolás csak a sikeres vizsgát követően állítható ki.

30. A honosítás

35. § (1) A külföldön szerzett vasúti képesítés honosításáról - az érdekelt személy kérelmére - a hatóság dönt.

(2)[172] A nem magyar állampolgár kérelmező magyar nyelv ismeretének szintjét az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására jogosult akkreditált vizsgaközpont bírálja el.

(3)[173] A honosításhoz szükséges benyújtandó dokumentumok megegyeznek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott dokumentumokkal.

(4)[174] A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott döntését másolatban megküldi a vizsgaközpontnak és a képzési módszertani központnak.

30/A. Az alapképzésre és alapvizsgákra vonatkozó eltérő szabályok új, vagy átalakított vasúti infrastruktúra, új vasúti jármű vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén[175]

35/A. § (1)[176] Új vasúti pálya, vasúti biztosító berendezés, vonatbefolyásoló rendszer, valamint vontatási energia ellátó rendszer (továbbiakban együtt: vasúti infrastruktúra) építése esetén a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig a pályahálózat-működtető az új vonalra vonatkozó előképzési programot dolgoz ki, azt a kivitelezési munkálatok ideje alatt legalább évente felülvizsgálja, módosítja és azt közzéteszi, valamint erről a vasúti társaságokat, a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot és a vizsgaközpontot írásban értesíti. A pályahálózat-működtető előképzési programja tartalmazza a vasúti infrastruktúra lényeges jellemzőit, továbbá az útvonalkönyv és a menetrendi segédkönyv kiegészítésére szolgáló adatokat.

(2)[177] A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az új vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzésnek feltétele, az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, a vasútszakmai oktatók, a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és a munkavállalók részére a vasúti pályahálózat-ismeretre vonatkozó elméleti képzést, az Fktv.-ben foglaltakra is figyelemmel. Kontaktórás képzés során digitális tananyag, valamint oktatófilm abban az esetben alkalmazható, ha a képzési módszertani központ jóváhagyta, amelynek során a képzési módszertani központ a digitális tananyagnak, valamint az oktatófilmnek az adott képzés vasútszakmai tartalmának való megfelelőségét vizsgálja. Az elméleti képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat-ismereti vagy forgalmi képesítése van.

(3)[178] A képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság, vagy képzőszerv a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Az elővizsga legfeljebb 3 alkalommal ismételhető meg a kivitelezési munkák előrehaladásának ütemében. A kivitelezési munkák elhúzódása esetén az elővizsgák ismétlésére vonatkozó korlátozás alól - az ismétlési lehetőségek számának növelése érdekében - a vasúti társaság, vagy vasúti pályahálózat működtető kérelme alapján a hatóság felmentést adhat. A vasúti társaság elővizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő legfeljebb 180 napig szervezhet.

(4) A vasúti társaság, vagy képzőszerv által szervezett elővizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(5)[179] A vasúti járművezetői gyakorlatot az új pályán úgy is lehet teljesíteni, hogy a vasúti járművön nincs olyan vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató, vagy vasúti járművezető, aki rendelkezik az adott vasúti pályahálózatra vonatkozó érvényes vasúti járművezetői tanúsítvánnyal. A vasúti járművezetői gyakorlat megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények, vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően. Az előírt gyakorlat megszerzését követően a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a vasúti pályahálózat ismeretet a vasúti járművezetői tanúsítványba bevezesse.

(6) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az új pályahálózaton a pályahálózat ismereti vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(7)[180] Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető. Az elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a vonalismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

35/B. § (1)[181] Vasúti infrastruktúra korszerűsítése esetén a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig a pályahálózat-működtető a korszerűsítéssel érintett vonalra vonatkozó előképzési programot dolgoz ki, azt a korszerűsítési munkálatok ideje alatt legalább évente felülvizsgálja, szükség esetén módosítja, közzéteszi, és erről a vasúti társaságokat, a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot és a vizsgaközpontot írásban értesíti. Az előképzés elméleti képzés. A pályahálózat-működtető által készített előképzési program tartalmazza az infrastruktúra - átalakítás során vagy annak eredményeként bekövetkező - lényeges jellemzőit, továbbá az érvényes útvonalkönyv és a menetrendi segédkönyv módosítását.

(2)[182] A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzésnek feltétele, az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és a munkavállalók részére a vasúti pályahálózat-ismeretre vonatkozó elméleti képzést, az Fktv.-ben foglaltakra is figyelemmel. Kontaktórás képzés során digitális tananyag, valamint oktatófilm abban az esetben alkalmazható, ha a képzési módszertani központ jóváhagyta, amelynek során a képzési módszertani központ a digitális tananyagnak, valamint az oktatófilmnek az adott képzés vasútszakmai tartalmának való megfelelőségét vizsgálja. Az elméleti képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat-ismereti vagy forgalmi képesítése van.

(3)[183] A vasúti társaság által szervezett képzésen azok a munkavállalók, vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és vizsgabiztosok vehetnek részt, akiknek az adott vasúti pályára - az átalakítás előtti állapotra - van érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgája.

(4)[184] A képzést követően - a műszaki átadás-átvételt megelőzően - a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett vizsgabiztosokat, vasútszakmai oktatókat, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatókat és munkavállalókat a vasúti társaság a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Az érvényes vasúti pályahálózat-ismereti alapvizsga érvényességét a vasúti pályahálózat ismereti elővizsga érvényességének utolsó napjáig meghosszabbítja. Az elővizsga érvényessége új, sikeres elővizsga letételével legfeljebb 3 alkalommal hosszabbítható a korszerűsítési munkák előrehaladásának ütemében. Amennyiben a korszerűsítés az utolsó elővizsga érvényességi idejének lejárta előtt nem zárul le, a sikeres elővizsgák ismétlésére vonatkozó korlátozás alól - az ismétlési lehetőségek számának növelése érdekében - a vasúti társaság indokolt kérelme alapján a hatóság felmentést ad, ha a kérelmező a vasúti pályahálózat korszerűsítési munkálatainak ütemezését bemutatja és igazolja, hogy azok befejezése az elővizsgák érvényessége alatt nem történik meg. Felmentés adható a korszerűsítéssel érintett pályahálózat egy részére is. A felmentés alapján a vasúti társaság elővizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő legfeljebb 180 napig szervezhet.

(5) A vasúti társaság által szervezett elővizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(6)[185] A vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató az átalakított vonalra vonatkozó ismereteket a sikeres elővizsgát követően oktathatja alapképzésen és időszakos oktatásokon, ha a 8. §-ban meghatározottaknak eleget tesz. Az a vizsgabiztos, aki az elővizsgán vizsgabiztosként vett részt, vagy sikeres elővizsgát tett, az adott vonalra vonatkozó ismeretekből vizsgáztathatja járművezetőket.

(7) Az átalakított pályán a műszaki átadás-átvételt követően csak az átalakított vonalra vonatkozóan sikeres elővizsgát szerzett járművezető vezethet vasúti járművet.

(8)[186]

(9) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az átalakított vasúti pályahálózaton a pályahálózat ismereti vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(10)[187] Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető. Az elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a vonalismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

35/C. §[188] (1)[189] Az üzembentartó által üzemeltetni kívánt, üzemeltetett új vasúti jármű előzetes típusengedélyezését, típusengedélyezését vagy már meglévő jármű típusengedélyezését, vagy átalakítási engedélyezését követően és az üzembehelyezési engedélyt megelőzően, vagy olyan történelmi és muzeális vasúti jármű esetén, amely nem különleges menetre vonatkozó üzembehelyezési engedéllyel vesz részt a vasúti forgalomban, a vasúti jármű üzembentartója magyar nyelvű előzetes képzési programot készít a vasúti járműre vonatkozóan. A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési programot tájékoztatásul a hatóságnak megküldi és erről a hatóságot értesíti.

(2)[190] A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és más vasúti járművön gyakorlatot szerzett vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Kontaktórás képzés során digitális tananyag, valamint oktatófilm abban az esetben alkalmazható, ha a képzési módszertani központ jóváhagyta, amelynek során a képzési módszertani központ a digitális tananyagnak, valamint az oktatófilmnek az adott képzés vasútszakmai tartalmának való megfelelőségét vizsgálja. Ezen a képzésen a résztvevők száma a hatóság engedélye nélkül a 30 főt nem haladhatja meg. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató.

(3)[191] A képzést követően a vasúti jármű üzembentartója saját hatáskörében szervez vasúti járműismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti jármű üzembentartója, vagy a képzőszerv a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti járműismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Sikeres elővizsga nem ismételhető. A vasúti társaság elővizsgákat legfeljebb egy évig szervezhet.

(4) A vasúti jármű üzembentartója által szervezett elővizsgán vizsgáztatóként eljárhat olyan személy is, aki nem került a hatóság részéről vizsgabiztosként kinevezésre. Az alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(5)[192] Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető. A próbafutáson résztvevő elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a típusismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

(6) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló a vasúti pályahálózaton nem jogosult az új vasúti jármű közlekedtetésére.

35/D. §[193] (1) Amennyiben a vasútbiztonsági szabályok megváltoznak, a pályahálózat működtető vagy a vasúti társaság köteles az új képzési program alapján megkezdeni azoknak a munkavállalóknak a képzését, akiknek a biztonsági szabályok változása a munkakörükre vonatkozó képzési programban meghatározott ismeretanyag változását eredményezi, és a biztonsági szabályok ismerete a munkavégzés feltétele.

(1b)[194] A megváltozott vasútbiztonsági szabályok következtében szükségessé vált képzés nem szervezhető a 2. mellékletben meghatározott minimális óraszámkeret terhére.

(2)[195] A megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzést olyan vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, aki a módosítást megelőzően rendelkezett az adott biztonsági szabályzatra vonatkozóan képesítéssel.

(3) Az eltérés alapvizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a módosítást megelőzően vizsgáztatott az adott biztonsági szabályzat ismeretanyagából.

(4) Az alapvizsga érvényességét a hozzá kapcsolódó eltérés alapvizsga nem hosszabbítja meg.

(5) A megváltozott biztonsági szabályok alkalmazásának feltétele, hogy legalább annyi munkavállaló sikeres vizsgát tegyen, amennyi elegendő ahhoz, hogy egy munkavégzési helyen és munkakörben legalább háromnapi folyamatos szolgálatot képesek legyenek ellátni.

30/B. Egyeztetési eljárás[196]

35/E. §[197] (1)[198] A vizsgáztató szervezet, illetve a képzési módszertani központ képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatosan meghozott döntéseivel kapcsolatban - írásban - egyeztetési eljárás kezdeményezhető a döntés meghozatalától számított 5 napon belül.

(2) Egyeztetést kezdeményezhet:

a) a képzésben résztvevő személy,

b) a képzőszervezet,

c) a regisztrált szervezet,

d) a vizsgázó,

e) a vizsgázó munkáltatója.

(3)[199] A vizsgáztató szervezet az egyeztetés eredményéről írásban értesíti az egyeztetést kezdeményezőt.

30/C. Egyéb vasúti hatósági képzések[200]

35/F. §[201] A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő egyéb vasúti hatósági képzéseket a 10. melléklet tartalmazza. Az egyéb vasúti hatósági képzések a hatóság által a képzési programok jóváhagyásának a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszere alapján jóváhagyott képzési program alapján végezhetők.

30/D. Zárt rendszerű elektronikus távoktatás[202]

35/G. §[203] (1) A hatóság évente legalább egy alkalommal - a Közlekedési Szakértői Testület szakmai javaslata alapján - pályázatot hirdet az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (a továbbiakban: Rendszer) és az e-learning rendszerű képzéshez szükséges digitális tananyagok (a továbbiakban: Tananyag) tanúsításának, minősítésének megszerzésére.

(2) A pályázati kiírást közzé kell tenni a hatóság honlapján. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap.

(3) A hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembevételével hozza meg. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e

a) a Rendszer vonatkozásában

aa) a jogszabályi követelményeknek,

ab) a pályázati kiírásnak;

b) a Tananyag vonatkozásában

ba) a jogszabályi követelményeknek,

bb) a pályázati kiírásnak, és

bc) színvonala és kidolgozottsága tekintetében - ideértve, de nem kizárólagosan a speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokat, valamint az animációk és tesztek színvonalát és mennyiségét - elérik az adott képzésen korábban akkreditált tananyagok átlagos színvonalát.

(4) Akkreditálni a Rendszert és valamely képzés tantárgy vagy a tantárgy témaköreinek elméleti ismeretanyagát megfelelően feldolgozó e-learning Tananyagot lehet. Az akkreditálásra benyújtott Rendszernek és a Tananyagnak meg kell felelnie a 35/H. §-ban előírt követelményeknek és az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírásnak.

(5) A sikeres akkreditáció eredményeként a hatóság a Rendszert vagy Tananyagot a képzési tevékenység során felhasználhatónak minősíti, és akkreditációs számmal látja el.

(6) Az akkreditáció eredményét a beadási határidőtől számított 60 napon belül kell közzétenni. A Rendszer és a Tananyag akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követően.

(7) Az akkreditáció időbeli hatálya alatt a Rendszer és a Tananyag akkreditációját megszerző pályázó köteles gondoskodni a tantervi és jogszabályi megfelelőségről. A hatóság a Rendszer és a Tananyag változtatásait ellenőrizheti.

(8) Amennyiben az akkreditált Rendszer vagy Tananyag a (7) bekezdés szerinti kötelező módosítása szerinti változata az erre vonatkozó felszólítást követő 15 napon belül sem felel meg a jogszabályi, tantervi, akkreditációs előírásoknak, a hatóság a Rendszer vagy a Tananyag akkreditációját visszavonja.

(9) A hatóság az akkreditált Rendszerek és a Tananyagok listáját és akkreditációs számát honlapján közzéteszi.

35/H. §[204] (1) Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszer akkor akkreditálható, ha

a) a pályázó az akkreditációs időszak teljes idejére igazolja a tanúsított Rendszer jogszerű felhasználhatóságát legalább ezer egyidejű felhasználóra vonatkozóan,

b) a Rendszerhez és a tanulók részére a folyamatban lévő aktuális képzések Tananyagaihoz folyamatos, időkorlátozás nélküli tanulói hozzáférést biztosít,

c) a hatóság részére a Rendszerhez és annak minden Tananyagához folyamatos, időkorlátozás nélküli hozzáférést biztosít,

d) adatbázisában rögzíti a tanuló aktuális képzésben történő előrehaladását, a Rendszerben eltöltött idejét, értékeli és rögzíti a tanulónak a Tananyagban szereplő ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, a tanuló Rendszerben történő kötelező regisztrációját követően a tanuló egyedi azonosítójával a Rendszerbe történő belépéseit, ideértve a tanulói számítógép IP címének naplózását is, azzal, hogy a tanuló Rendszerben eltöltött idejét rögzíteni kell,

e) az e-learning képzésben részt vevő tanuló adatait tartalmazó állomány a hozzáférés kiadását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül elküldésre kerül a hatóság által meghatározott módon a hatóság és a vasúti vizsgaközpont részére,

f) a Rendszer a tanuló e-learning képzésének befejezésekor - képzési igazolás kiállításával egyidejűleg - a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, a hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állomány (a továbbiakban: e-learning képzési statisztika) tudja tárolni; valamint biztosítja a képzőszervezetet - az e-learning képzési statisztika tekintetében - terhelő 5 éves megőrzési kötelezettséget, valamint az igazolás haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül a vizsgaközpont részére a hatóság által meghatározott módon történő megküldését,

g) a Rendszer a tanuló e-learning képzésének befejezésekor automatikusan kiállítja, és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el az e-learning képzési igazolást a képzőszervezet által meghatározott adattartalommal; a kiállított e-learning képzési igazolást a Rendszernek a kiállítást követően haladéktalanul el kell küldenie vagy letölthetővé kell tennie a tanulónak; az így előállított e-learning képzési igazolást a képzőszervezetnek legalább 5 évig kell megőriznie, valamint a Rendszernek az e-learning képzési igazolás kiállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a hatóság által meghatározott módon a vasúti vizsgaközpont részére,

h) biztosítja - a hatóság által rendelkezésre bocsátott - kiegészítő ismeretanyag képzéshez történő hozzáadását,

i) a képzési folyamat megszakítható és az egyéni azonosítást követően folytatható,

j) a fejezetek végén kérdésbankból véletlenszerűen önellenőrző tesztet biztosít a tanuló számára, valamint

k) az önellenőrző tesztek a tanuló által a képzési folyamatban tetszőleges számban ismételhetőek.

(2) A képzés Tananyaga akkor megfelelő, ha

a) az - az e-learning tananyagokra vonatkozó speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokra figyelemmel - olyan mennyiségű és színvonalú animációval, valamint önellenőrző teszttel van elkészítve, hogy az előírt ismeretanyagot egy átlagos képességű tanuló külső segítség nélkül is el tudja sajátítani, és megszerzett tudásának megfelelőségéről önállóan meg tud győződni,

b) a képzésen belül a Tananyag modulárisan épül fel oly módon, hogy egy átlagos képességű tanulónak képesnek kell lennie bármely modul egyszerre történő elvégzésére, és a modulokat fejezetekbe kell szervezni olyan módon, hogy egy fejezet legfeljebb tíz modult tartalmazhat.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. Hatálybalépés

36. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[205] Ez a rendelet az 1. melléklet I/1.-I/106. sorszám alatti, a II.1./1.-II.1./44. sorszám alatti, a II.2.1./1-II.2.1./32. sorszám alatti, a II.2.2./1-II.2.2./43. sorszám alatti, a II.2.3./1-II.2.3./35. sorszám alatti, a II.2.4./1.-II.2.4./32. sorszám alatti, a II.2.5./1.-II.2.5/6. sorszám alatti, valamint a III/1. sorszám alatti munkakörök tekintetében 2013. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

32. Átmeneti rendelkezések

37. § (1)[206] Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység végzésére vonatkozó szakvizsga, alapvizsga, időszakos vizsga és hatósági vizsga érvényességét e rendelet nem érinti, azok az eredeti érvényességi idejük alatt jogosítanak az adott tevékenység végzésére.

(2)[207] Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépését követően a 6. melléklet követelményeit az országos pályahálózaton közlekedő vasúti járművezetői alapképzés képzési programjában 2015. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3)[208] A Módr1. 23. §-ában meghatározott, a vizsgabiztosok kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4)[209] Azon oktatókra és vizsgabiztosokra, akik e rendelet hatálybalépésekor legalább 5 éves oktatói, illetve vizsgabiztosi gyakorlattal rendelkeznek, és e tevékenységüket e rendelet hatálybalépésekor is végzik, a 8. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 14. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben meghatározott időponton túl sem kell alkalmazni.

(5)[210] A vasúti vizsgaközpont a Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet a Módr1. hatálybalépését követő 90 napon belül köteles jóváhagyásra benyújtani.

(6) Azon országos vasúti pályahálózaton vasúti járművet vezető vasúti járművezetők továbbképzésére, akik e rendelet hatálybalépésekor járművezetésre jogosító, hatóság által kibocsátott okmánnyal rendelkeznek, nem vonatkozik a 3. melléklet 2. pontjában, a képzésben való részvétel feltételeként előírt középiskolai végzettség abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül vizsgát tesz.

(7)[211] A vasúti társaság a 2013. január 1-jétől az e rendelet hatálya alá tartozó, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet2) hatálybalépésekor érvényes alapvizsgák, szakvizsgák, időszakos vizsgák jegyzőkönyveit és mellékleteit a módosító rendelet2 hatálybalépését követő 6 hónapon belül átadja a vizsgaközpontnak és az adatokat a 32. § (2) bekezdés szerinti formanyomtatványra rávezeti.

(8)[212] A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, illetve a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait az utasítás kezelője, felelőse, a vasúti járművek magyar nyelvű üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemben tartója a Módr1. hatálybalépését követő 3 hónapon belül elkészítteti és átadja a vizsgaközpontnak.

(9)[213] A Módr1. hatálybalépésekor érvényes egyszerűsített képzési engedélyek érvényességi ideje a képzési engedély kiadásának napjától számított 5 évre módosul.

(10)[214] Azon, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ellenőrző tevékenységet vagy szakmai felügyeleti munkakört ellátó munkavállalónak, valamint oktatónak, aki a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) hatálybalépését megelőzően az időszakos vizsga alól mentesült, 2012. december 31-ig érvényes alapvizsgával kell rendelkeznie, majd a 22. § (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni a hatálybalépést követően indult és megismételt eljárásokban.

(11)[215] E rendeletnek a módosító rendelettel megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(12)[216] A 3. melléklet alkalmazása szempontjából a műszaki és forgalmi elméleti vasútszakmai oktatók elméleti vasútszakmai oktatónak, a műszaki és forgalmi gyakorlati vasútszakmai oktatók gyakorlati vasútszakmai oktatónak minősülnek.

(13)[217] Azon mozdonyvezetők esetében, akik az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet hatálybalépése előtt szereztek vasúti járművezetői engedélyt, a nyelvismeretet teljesítettnek kell tekinteni.

(14)[218] A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelettel megállapított, a vizsgáztató szervezetre, valamint a vasúti társasági vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (15) bekezdésben foglaltak kivételével 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(15)[219] A vasúti társasági vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az időszakos vizsgáztatás vonatkozásában 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, ha a vasúti társaság és a vizsgaközpont közötti megállapodás alapján a típusismeret, a vonal- és az állomásismeret modulok esetében a vizsgáztató szervezet 2019. december 31-ig a vizsgaközpont. A vasúti társaság a megállapodás tényét a vizsgáztatási utasításban szerepelteti, amelyet a megállapodás megkötéstől számított 15 napon belül megküld a hatóságnak.

(16)[220] A vasúti, légi- és víziközlekedéssel kapcsolatos képzésekről szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 3. melléklet I/A. és II.1/A. táblázatait az alapvizsgáztatás vonatkozásában a 35/D. § szerinti eltérés alapvizsgák kivételével 2021. november 1-jétől, az időszakos vizsgáztatás és a 35/D. § szerinti eltérés vizsgáztatás vonatkozásában 2022. július 1-jétől indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(17)[221] A Módr2.-vel megállapított 9. § (1) és (1a) bekezdéseit 2021. november 1. napjától indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(18)[222] Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti alapvizsga érvényességi ideje a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 19/2023. (X. 16.) ÉKM rendelet hatálybalépésének napja és 2023. október 31. között jár le, az érvényességi idő az alapvizsga lejártától számított 120. napig meghosszabbodik.

33. Az Európai Unió jogának való megfelelés

38. §[223] (1)[224] Ez a rendelet

a)[225] - a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt - a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (1) bekezdésének,

b) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének, 3. cikk l) pontjának, 11. cikk (4) bekezdésének, 13. cikkének, 16. cikk (2) bekezdésének, 19. cikk (1) bekezdés d), e) és i) pontjának, 20. cikk (2) bekezdésének, 23. cikk (1)-(3) és (5)-(8) bekezdésének, 25. cikkének, 30. cikkének és 37. cikk 3. és 4. pontjának, a III-VII. mellékletének, valamint a VI. melléklet 8. pontjának,

c) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános szakmai ismeretekkel, az egészségi állapottal, valamint az engedélyekkel kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 24-i 2014/82/EU bizottsági irányelv 1. cikk 2. és 3. pontjának,

d) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyelvi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. június 1-jei (EU) 2016/882 bizottsági irányelvnek

e)[226] a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről szóló, 2011. november 22-i 2011/765/EU bizottsági határozat,

b)[227]

c)[228] a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról szóló, 2019. április 5-i (EU) 2019/554 bizottsági rendelet

d)[229] az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

39. § (1)[230]

(2)[231]

Dr. Fellegi Tamás s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez[232]

A rendelet alkalmazásakor figyelembe veendő munkakörök, feladatkörök és munkaköri csoportok

I. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat

II. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat

II.1. Elővárosi vasúti pályahálózat

II.2. Helyi, városi vasúti pályahálózat

II.2.1. Közúti villamos vasúti pályahálózat

II.2.2. Földalatti vasúti pályahálózat (Metró)

II.2.3. Millenniumi földalatti vasút

II.2.4. Fogaskerekű vasút

III. Egysínű függővasúti pálya

IV. Valamennyi pályahálózat, kivéve a különleges kötöttpálya-hálózat

V. Különleges kötöttpálya-hálózat

2. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez[233]

Időszakos oktatásra, valamint időszakos vizsgára kötelezett munkavállalók és az időszakos oktatás rendje

3. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez[234]

A vasúti, a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő képzések, a képzésben való részvétel feltételei, az alapképzés témakörei, a hatósági vizsgák vizsgatevékenységei, témakörei, a vizsgáztatás feltételei, a vizsgák megfeleltetése, a képzéssel betölthető munkakörök

1. A képzések és a hatósági vizsgák megnevezése az infrastruktúra - az utasításrendszer - feltüntetésével értelmezendő.

2. A vizsga megfeleltetése: a képzéshez, azonos infrastruktúrához kapcsolódó érvényes, sikeres hatósági vizsga megléte esetén a vizsga megfeleltetésénél felsorolt hatósági alap- és időszakos vizsgákat külön nem kell tenni.

3. Az alapvizsgán és az időszakos vizsgán - a kocsivizsgáló és a vasútszakmai oktató alapvizsgák kivételével - 1 fő vizsgabiztos jogosult vizsgáztatásra. A kocsivizsgáló és a vasútszakmai oktató alapvizsgákon vizsgabizottság - 2 fő vizsgabiztos - jogosult vizsgáztatásra.

4. A vasúti pályahálózat üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos alapképzések esetén a vizsgáztató szervezet a vasúti társaság vagy vasúti vizsgaközpont, illetve a különleges kötöttpálya működtetésével kapcsolatos alapképzések esetén a vizsgáztató szervezet a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetését végző társaság vagy vasúti vizsgaközpont.

I. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

I/A. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat - vasúti társasági vizsgák

II. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat - vizsgáztató szervezet: vasúti társaság vagy vasúti vizsgaközpont, illetve a különleges kötöttpálya esetén különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője vagy vasúti vizsgaközpont

II.1. - Elővárosi vasúti pályahálózat - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

II.1/A. Elővárosi vasúti pályahálózat - vasúti társasági vizsgák

II.2. Helyi és városi vasúti pályahálózat - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

II.2.1. Közúti vasúti - villamos - pályahálózat

II.2.2. Földalatti vasúti pályahálózat - Metró

II.2.3. Millenniumi földalatti vasút

II.2.4. Fogaskerekű vasút

III. Mozgólépcső, mozgójárda, tolópad és fordítókorong - vizsgáztató szervezet: vasúti vizsgaközpont

IV. Vasúti oktatók képzése - vizsgáztató szervezet: vasúti vizsgaközpont

V. Vasúti járművezető alapképzések

1. A vasúti járművezető alapképzés moduláris szerkezetű, amely Általános szakmai ismeretek, Vasúti járműismereti és Vasúti pályahálózat-ismereti, valamint Vezetési gyakorlat részekből áll.

2. A táblázatok tartalmazzák a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mozdonyvezetői engedélyhez és a tanúsítványhoz szükséges ismereteket, vizsgákat.

3. A Vasúti járműismereti és a Vasúti pályahálózat-ismereti moduloknál feltüntetett gyakorlati időket modulonként külön-külön kell teljesíteni. A vezetési gyakorlat modul felügyelet alatti utazása a típusismeret modul felügyelet alatti utazásával egyidejűleg is lebonyolítható.

4. Kizárólag saját célú vasúti pályahálózathoz, iparvágányhoz, különleges kötöttpálya-hálózathoz kapcsolódó alapképzés kivételével valamennyi járművezető alapképzés esetén közvetlenül a képzés megkezdésekor a jelentkezőnek orientációs utazási gyakorlatot kötelező teljesíteni, amely legalább 8 óra - nappali és éjszakai körülmények között - a szükséges munkabiztonsági oktatás után.

5. Az országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes vasúti járművezetői engedély - mozdonyvezetői engedély - megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretek modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

6. A térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes vasúti járművezetői engedély - mozdonyvezetői engedély - megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretek modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

7. A tanúsítvány megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Kategória modul

b) Típusismereti modul

c) Infrastruktúra modul

d) Vonal- és állomásismereti modul

*Emberi erővel hajtott hajtány esetében külön vezetési gyakorlat modul végrehajtása nem szükséges, az engedély megszerzéséhez típusismereti modul szükséges.

**Az okmányok kiállításához a felsorolt modulok mindegyike szükséges.

8. Betölthető munkakörök

8.1. A munkakör betöltéséhez a munkavállalónak rendelkeznie kell a szükséges, érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és tanúsítvánnyal.

8.2. A betölthető munkakörök felsorolása:

a) Az 1. mellékletben a Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök cím alatt felsorolt munkakörök,

b) Járművezető instruktor,

c) Főinstruktor,

d) Pilóta,

e) Kocsiszíni diszpécser,

f) Térfelvigyázó,

g) Váltóőr,

h) Tabulátorkezelő,

i) Kísérő,

j) Városi közúti vasúti - villamos - pályahálózaton: Jelzőőr,

k) Elővárosi vasúti pályahálózaton: műszaki irányító, forgalmi üzemvezető, forgalmi csoportvezető,

l) Mozdonyfelvigyázó,

m) Külsős mozdonyfelvigyázó,

n) Gépészeti diszpécser.

9. Integrált közúti-vasúti kétéltű vasúti járművezető képzés és vizsga

A közúti-vasúti kétéltű vasúti járművezető képzés egységes, integrált képzési program alapján - a modulok összevonásával - is végezhető, amely képzés összevont, integrált vizsgával zárul. Az okmányok megszerzésére vonatkozóan azokat a modulokat lehet figyelembe venni, amelyeket az integrált képzési program és az ahhoz kapcsolódó hatósági vizsga magában foglal.

1. Általános szakmai ismeretek modulok - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

* Az előírt gyakorlatok óraszáma az elméleti és gyakorlati képzés összes idejének 50%-át nem haladhatja meg.

2. Vasúti járműismereti modulok

2.1. Kategória modulok - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák