19/2011. (V. 10.) NFM rendelet

a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól

Veszélyhelyzeti normák

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § Ez a rendelet állapítja meg

a)[2] a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, alapvizsgáztatására, időszakos oktatására és időszakos vizsgáztatására, a vasúti járművezetői gyakorlatra,

b)[3] a vasútszakmai oktatók és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók képzésére, vizsgáztatására, és továbbképzésére,

c) a vizsgabiztosok kinevezésére és továbbképzésére

vonatkozó szabályokat, valamint

d)[4] a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatköröket és munkaköröket.

2. Értelmező rendelkezések

2. §[5] E rendelet alkalmazásában

1. alapképesítés: az alapképzés és az ahhoz kapcsolódó vizsgakötelezettség sikeres teljesítésével megszerzett kompetencia;

2. alapképzés: az 1. mellékletben meghatározott, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, kontaktórás, zárt rendszerű elektronikus távoktatási formában történő elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, az e rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés;

3. átképzés: olyan alapképzés, amelynek résztvevői már egy érvényes alapvizsgával rendelkeznek, így az újabb alapképzés és alapvizsga egy új kompetencia kialakítására és mérésére szolgál a képzésben részt vevők számára;

4. átképző alapvizsga: az átképzéshez kapcsolódó alapvizsga;

5. digitális oktatási anyag: kontaktórás képzés során alkalmazott - zárt rendszerű elektronikus távoktatásban alkalmazott digitális tananyagnak nem minősülő - digitális formában közölhető tananyag;

6. e-learning képzés, oktatás: e rendelet vagy más jogszabály alapján a hatóság által jóváhagyott zárt rendszerű elektronikus távoktatási formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett tartott online tanfolyam, oktatás;

7. eltérés alapvizsga: a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó alapképzést követő vizsga;

8. felügyelet alatti munkavégzés: a kiképzett vagy kiképzés alatt álló munkavállalónak az önálló munkavégzésre történő beosztása előtt az erre kijelölt, gyakorlati oktatást végző vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató vagy vasúti járművezető munkakörben foglalkoztatott munkavállaló típus-, vonal-, állomás-, hálózatismereti modul felügyelet alatti vezetési, utazási gyakorlat vagy munkamódszer-átadás esetén a járművezető felügyeletében történő foglalkoztatása, amelynek célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyi ismeretek készségszintű elsajátítása;

9. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

10. gyakorlati képzés: az elméleti képzés mellett vagy azt követő képzés, amely az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatását, megértését és alkalmazását segíti elő üzemi vagy kísérleti szimulációs körülmények között;

11. időszakos oktatás: az 1. mellékletben meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek oktatása céljából, a 2. mellékletben meghatározott időtartamban szervezett oktatás, melyet a vasúti társaság saját szabályzatában köteles szabályozni;

12. képzési központ: az alapképzés végzésére jogosult olyan szervezet, amelynek a hatóság a tanfolyamok szervezésére vonatkozó bejelentését tudomásul vette;

13. kiegészítő alapképzés: a sikertelen alapvizsgát követően a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés, amelyre az alapképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

14. Közlekedési Szakértői Testület: a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott Közlekedési Szakértői Testület;

15. különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;

16. országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető: az a vasúti járművezető, aki normál vagy széles nyomtávú országos, térségi vasúti pályahálózaton közlekedik;

17. pályahálózat lényeges jellemzői: a nyomvonal, a jelző- és biztosítóberendezések, az energiaellátás, a vasúti távközlő berendezések, szolgálati helyek, valamint a vágánykapcsolatok;

18. részalapvizsga: az alapképzésen belüli közbenső vizsga;

19. üzemvezetői munkakör: az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló vasútüzem-vezető, mozgólépcső üzemvezető, különleges kötöttpályás üzemvezető, turisztikai hajtány üzemvezető munkakör;

20. vasúti járművezetői gyakorlat: a vasúti járművezetői tevékenység önálló végzéséhez szükséges, a sikeres alapvizsga után a 3. mellékletben meghatározott gyakorlat teljesítése más vasúti járművezető kísérete mellett;

21. vasúti pályahálózat ismeret: a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek, amelynek része a vonal-, állomás- és hálózatismeret;

22. vasúti társasági vizsga: a vasúti társaság által a hatóságnak bejelentett, a 3. melléklet 1./A., 2.1./A., 2.2.2./A., 2.2.3./A., 5.2.2., 5.3.2. pontja szerinti - a vasúti társaság biztonságirányítási rendszerében megjelenített - vizsga;

23. vasútszakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;

24. vizsgabizottság: a vizsgáztató szervezet által kijelölt vizsgabiztosokból álló testület;

25. vizsgabiztos: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által névjegyzékbe vett, a vizsgáztató szervezet által vizsgáztatásra kijelölt hatósági személy, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi;

26. vizsgáztató szervezet: a Kormány rendeletében kijelölt vasúti vizsgaközpont, a vasúti társaság és a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetését végző társaság;

27. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. § 12. pontjában meghatározott fogalom;

28. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: az Fktv.-ben meghatározott fogalom.

3. A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök[6]

3. §[7] (1)[8] E rendelet alkalmazásában a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörnek az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkakör, továbbá ezen munkakört betöltő munkavállaló forgalombiztonsággal összefüggő irányítására és ellenőrzésére kötelezett személy által ellátott munkakör minősül. A vasúti társaság az alapképesítéssel betölthető munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkavégzésre vonatkozó szabályban az 1. mellékletben szereplő feladatköröknek megfelelő tevékenységeket feltünteti, és a munkavállalókat erről igazolt módon tájékoztatja.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkaköröket betöltő munkavállalók forgalombiztonsággal összefüggő irányítására és ellenőrzésére kötelezett személy által ellátott munkakörre vonatkozóan a vasúti társaság köteles meghatározni és előírni a társaság biztonságirányítási rendszerében a munkakörük betöltéséhez és az ellenőrzési, irányítási tevékenységük végzéséhez szükséges vizsga meglétét is.

(3) A 3. melléklet tartalmazza a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges alapképesítéseket.

(4) A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges alapképzéshez kapcsolódó vizsga szervezése és végrehajtása a 3. melléklet szerint meghatározott vizsgáztató szervezet feladata.

II. FEJEZET

AZ ALAPKÉPZÉS RENDSZERE

4. Az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartása[9]

4. §[10] (1)[11] Alapképzés végzésére az e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a hatóság által az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába vett gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: képzőszervezet) jogosult.

(2) A képzőszervezetek nyilvántartásába az a szervezet vehető, amely nyilatkozatban vállalja, hogy

a) az általa szervezett képzés oktatója az e rendeletben előírt személyi feltételnek megfelel, és az adott alapképzés elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat,

b) biztosítani tudja a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és

c) a szervezet tevékenységi körei között szerepel a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás.

(3)[12] Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó bejelentő a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába akkor vehető, ha

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmaznak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az egyes tanfolyamok esetében a képzés meghirdetett létszámának megfelelően a képzésben részt vevők által igényelt szálláshelyet;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja, hogy a vezetési gyakorlat modulban a felügyelet alatti vezetési gyakorlatot érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, érvényes tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik; ha az oktató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a képzés gyakorlati részén jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek;

d) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja, hogy a típus-, vonal- és állomásismereti modulban a felügyelet alatti vezetési vagy utazási gyakorlatot érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, érvényes tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező járművezetők végzik;

e) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek; továbbá

f) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a Vasúti Képzési Módszertani Központ (a továbbiakban: képzési módszertani központ) által szervezett továbbképzésen történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartása érdekében.

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti kötelezettségének.

(5) Ha a bejelentésben szereplő adatokban változás áll be, a képzőszervezet tizenöt napon belül köteles a változásról a hatóságot tájékoztatni.

(6) A hatóság a képzőszervezetet 4 éves határozott időtartamra veszi nyilvántartásba. A határozott időtartam lejárta esetén alapképzés csak ismételt bejelentést követően végezhető.

(7) A képzőszervezet minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és - statisztikai adatok közlésével - annak eredményességéről.

5. §[13]

5/A. §[14] (1) A hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, ha a képzőszervezet 180 napon belül három esetben a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 18. § (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(2) Ha a hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, a hatóság hivatalból visszavonja a szervezet regisztrációját is.

5. Az alapképzés témakörei, a képzési program

6. § (1)[15] Az egyes, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzésen, az alapképzés tárgyát képező témaköröket a 3. melléklet állapítja meg.

(1a)[16] A képzési módszertani központ az alapképzésekre és a továbbképzésekre is kiterjedően Eljárási Rendet (a továbbiakban: eljárási rend) készít. A képzési módszertani központ a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott Eljárási Rendet annak hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal a honlapján közzéteszi.

(2)[17] Az alapképzéshez a képzőszervezet a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések esetében a vizsgáztató szervezet által a képzési programok jóváhagyásának a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszere alapján jóváhagyott képzési programot alkalmazza.

(2a)[18] Az alapképzés során zárt rendszerű elektronikus távoktatást, videofelvételt, szimulációs berendezést vagy szimulációt tartalmazó képzési program a képzési módszertani központ által történt jóváhagyás után alkalmazható. A képzési módszertani központ a jóváhagyás során vizsgálja a jogszabályi előírásoknak, a vasúti közlekedés biztonságának, valamint képzés módszertani követelményeknek való megfelelést.

(3)[19] A vonal- és állomásismereti képzési programok jóváhagyásához a pályahálózat működtetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési program a valós állapotoknak megfelelő adatokat tartalmazza. A pályahálózat működtetőjének nyilatkozatát a jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell. Vonalismereti képzés során akkor alkalmazható az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvétel vagy szimulációs gyakorlat, ha ez a képzési programban fel van tüntetve. A videofelvételt a képzési program részeként kell kezelni. A vonalismereti képzés során csak a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszernek megfelelő videófelvétel, szimulációval történő képzés esetén csak a képzés módszertani központ által minősített szimulációs berendezés és szimuláció használható.

(4)[20] A (3) bekezdés szerinti esetben a képzési program készítője a képzési programot évente felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve aktualizálja. A módosítás alkalmazásához a képzési programok jóváhagyásának a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszer alapján a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések estében a vizsgáztató szervezet jóváhagyása szükséges.

(4a)[21] A képzési programot felül kell vizsgálni és aktualizálni kell, ha a pályahálózat lényeges jellemzői, vagy a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a hatóság által a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályok (a továbbiakban: vasútbiztonsági szabályok) megváltoznak.

(4b)[22] Az újonnan kiadott, jóváhagyott vagy módosított képzési programokat (a továbbiakban: új képzési program) a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések estében a vizsgáztató szervezet a hatóságnak megküldi.

(5)[23] Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésére vonatkozó képzési programnak teljesítenie kell a 6. mellékletben meghatározott képzési célokat és követelményeket.

(6)[24] A vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges vasúti pályahálózat vonal- és állomásismeretre vonatkozó képzési programot az adott pályahálózat működtetőjének egyetértésével bármely vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet, a vasúti járművekre vonatkozó jármű típusismeretre vonatkozó képzési programot az adott járművet üzemeltető vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet készíthet. A képzési program tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a vizsgatémaköröket és a vizsgatémakörök ellenőrző kérdéseit.

(7)[25] A kategória modulok közötti átképző képzéseknél a modulra vonatkozó, a 3. mellékletben meghatározott minimális képzési időnél kevesebb is alkalmazható. Az átképző képzések óraszámát a vasúti képzési módszertani központ a hatóság által jóváhagyott Útmutató formájában határozza meg, és a honlapján közzéteszi. Az átképző képzés óraszámának megállapításánál a vasúti képzési módszertani központ figyelembe veszi, hogy a képzésben részt vevők milyen ismeretekkel rendelkeznek. Az így megállapított képzési idő a 3. mellékletben meghatározott minimális képzési idő 50 százalékánál kevesebb nem lehet. A hatóság a jóváhagyás során vizsgálja a jogszabályi előírásoknak, valamint a vasúti közlekedés biztonságának való megfelelést

6. A képzés módszertana

7. § A képzési program kialakítására a következő elvek figyelembevételével kerül sor:

a) a képzési programban kell az elméleti és a gyakorlati képzés arányait meghatározni, amely során megfelelő egyensúlyt kell biztosítani az elméleti képzés, valamint a gyakorlati képzés között;

b) a képzésben, a képzés témakörének megfelelően egyaránt alkalmazhatók a hagyományos és a multimédiás oktatási eszközök;

c) az üzemeltetési szabályok, jelzési szituációk oktatásánál a szóbeli közlés mellett törekedni kell a téma bemutatására, a képzés során az ismeretek elsajátításának folyamatos mérésére elfogadott az interaktív számítógépes ellenőrzés;

d)[26] a járművezetők képzése során ajánlott, de nem kötelező szimulációs berendezések használata, különösen a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok oktatásánál, valamint olyan eseményekkel (így különösen rendkívüli események, vészhelyzet) kapcsolatos gyakorlati oktatás során, amelyeket munkavégzés közben nem lehet bemutatni; az útvonalismeret elsajátítását illetően, a 3. melléklet Járművezető alapképzés táblázataiban meghatározott, más járművezető felügyelete mellett történő vezetési gyakorlaton felül vagy mellett képzési módszerként felhasználhatók az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvételek, szimulációk.

e)[27] a képzési módszertani központ által a honlapján Útmutató formájában közzétett, a 3. melléklet szerinti képzések esetében a bemeneti feltételeket, az egyes témakörökben, tantárgyakban a zárt rendszerű elektronikus távoktatás alkalmazhatóságát, valamint az elméleti és gyakorlati óraszámokat tartalmazó feltételrendszernek megfelelően az alapképzésben a zárt rendszerű elektronikus távoktatás is alkalmazható.

f)[28] a képzési programot a képző szervezet készíti el és abban szerepeltetni kell a szükséges tudásanyagot és a vizsgakérdéseket is; azon képzéseknél, ahol a képzés anyagát és a vizsgakérdéseket a vizsgáztató szervezet vizsgaszabályzat és eljárási rend függeléke tartalmazza, a képzési programban ezt nem kell feltüntetni, csak a függelék számát és a vizsga megnevezését kell hivatkozással megjelölni.

7. A vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók[29]

8. §[30] (1) Az oktatói névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki

a)[31] egy évnél nem régebbi vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói vizsgával,

b)[32] érettségi bizonyítvánnyal,

c) a képzés tartalmának megfelelő felsőfokú szakmai, alap- vagy képesítő vizsgával, és

d) legalább 3 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlattal

rendelkezik.

(2)[33] Az (1) bekezdés b) és d) pontjától eltérően

a)[34] a csak gyakorlati képzést végző oktató középfokú végzettséggel,

b)[35]

c)[36]

is kérheti az oktatói nyilvántartásba való felvételét, ha a vasútforgalmi vagy a képzés tartalmának megfelelő legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3)[37] A 3. melléklet 5.5. táblázat 2. sora szerinti képzés során az előírt járművezetői kíséretet a munkáltató által külön nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el.

(4) Az alapképzés oktatóit a képzőszervezet a hatósági névjegyzékből választja ki, és bízza meg a képzés elvégzésére. Az oktató a végzettségének, vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörökben oktathat.

(5) A hatóság 30 napon belül törli a névjegyzékből azt az oktatót,

a) aki a 9. § (2) bekezdése szerinti képzésen a tárgyév december 31-éig nem vesz részt, valamint

b)[38] aki - a vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói alapvizsga kivételével - nem rendelkezik érvényes alapvizsgával és a műszaki témakörök oktatására külön végzettséggel nem rendelkezik.

(6)[39] Vasúti járművezetők esetében a felügyelet alatti vezetési gyakorlatra a 4. § (3) bekezdés c) és d) pontját is alkalmazni kell.

(6a)[40] Vasúti járművezetők esetében a vonalismereti képzés elméleti képzésének részeként az elméleti oktatónak rendelkeznie kell az adott vonalra, vonalszakaszra érvényes tanúsítvánnyal az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvételekkel vagy szimulációkkal történő oktatás esetén.

(7)[41] A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 283/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (a továbbiakban: RID) Mellékletének 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat - az iparvágány nélküli feladóknál és címzetteknél végzett oktatások kivételével - csak RID oktatói minősítést szerzett veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.

(8)[42] A RID oktatói minősítést a jóváhagyott képzési programnak megfelelő tanfolyam és vizsga keretében kell megszerezni.

(9)[43] A megszerzett RID oktatói minősítés meghosszabbítását legfeljebb 5 évente, továbbképzés és ismeretfelújító vizsga keretében kell megszervezni.

(10)[44] Az érvényes RID oktatói minősítésekről szakmai nyilvántartást kell vezetni, amelyet évente 1 alkalommal át kell adni az illetékes hatóság részére.

9. § (1)[45] Az elméleti vasútszakmai, valamint különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottak alapképzését a képzési módszertani központ végzi. A képzési módszertani központ egy adott alapképzés végzésére kijelölhet a 4. § szerinti képzőszervezetet, amennyiben az alapképzésen csak az adott képzőszervezet saját főállású munkavállalói vesznek részt. A kijelölés és a kijelölés alapján végzett alapképzés feltételeit a képzési módszertani központ eljárási rendjében kell szerepeltetni.

(1a)[46] A gyakorlati vasútszakmai, valamint különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók képzését a 4. § szerinti képzőszervezet, a képzés szakmai irányítását a képzési módszertani központ végzi.

(2)[47] Az oktatónak és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak a képzési módszertani központ által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal - az oktatónak a nyilvántartásba vétel évét kivéve - részt kell vennie. Az üzemvezetői munkakörben foglalkoztatottak időszakos képzése az éves időszakos oktatási időkeretén felül történik.

(3)[48] Az oktatók képzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. Az oktatókra és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottakra vonatkozó képzési programot a képzési módszertani központ készíti el, és a hatóság hagyja jóvá.

8. Az alapképzés tárgyi feltételei

10. §[49] (1) Az alapképzéshez a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket a képzőszervezet biztosítja.

(2)[50] A 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek a bejelentéskor és az adott alapképzés tartama alatt folyamatosan rendelkezésre kell állniuk.

9. Az alapképzés megkezdése

11. § (1) A képzőszervezet akkor kezdheti el az alapképzést, ha

a) rendelkezik az alapképzés céljául kitűzött munkakörre vonatkozó képzési programmal,

b) az alapképzés következő adatait

ba)[51] a képzés megnevezését,

bb) a képzés helyszínét,

bc) a képzés megkezdésének és befejezésének időpontját, a képzési napok megjelölésével

bd)[52] a képzésen részt vevőknek a szálláshely biztosítására vonatkozó igények teljesítésére vonatkozó tájékoztatást,

legkésőbb az alapképzés megkezdését megelőző hetedik napig elektronikus úton a képzési módszertani központnak bejelentette.[53]

(2)[54] A képzőszervezet a képzés szünetelését köteles a hatóságnak és a képzési módszertani központnak bejelenteni.

(3)[55] A vizsgaközpont, illetve a képzési módszertani központ a képzési programok végrehajtását ellenőrizheti.

10. Az alapképzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelmények

12. § (1)[56] Felügyelet alatti gyakorlati képzésen az vehet részt, aki - az alapképesítéssel betölthető munkakörre vonatkozóan - a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2)[57] Az alapképzés - életkorra, iskolai végzettségre, szakismeretekre, előzetes gyakorlatra vonatkozó - részvételi előfeltételeit a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök tekintetében a 3. melléklet határozza meg.

(3)[58] Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól az állami felsőfokú végzettséggel rendelkező képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ mentesítést adhat, ha a vasúti társaság igazolja, hogy a képzésben részt vevő felkészüléséhez a szükséges konzultációs lehetőség biztosított.

(4)[59]

(4a)[60] Ha egy új képzési program teljes egészében tartalmazza a pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó korábbi képzési programot, akkor a képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ felmentést ad az új képzési program tantárgyainak oktatásán való részvétel alól annak a munkavállalónak, aki érvényes vizsgával rendelkezik a korábbi képzési program ismeretanyagából.

(5) A mentesítés, vagy a felmentés iránti kérelmet az alapképzésre való jelentkezéssel egyidejűleg, a képzés indítását megelőzően kell előterjeszteni.

(6)[61] Az alapképzésben a képzésben részt vevő - ha nem kapott a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesítést vagy felmentést - köteles részt venni, és a képzési idő - modulrendszerű képzéseknél modulonként - 10%-át meghaladó hiányzásokat pótolni. A hiányzás elméleti ismereteknél konzultációval, gyakorlati ismereteknél a képzési programban előírt gyakorlat elvégzésével pótolható. Ha a hiányzást a képzésben részt vevő igazoltan nem pótolja, vagy annak mértéke meghaladja a képzési idő - a modulrendszerű képzéseknél a képzési modul óraszámának - 30%-át, a képzést nem folytathatja, és vizsgát csak az alapképzés megismétlése után tehet.

(7)[62] Az alapképzésen való részvétel alól az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a 9. számú mellékletben felsorolt OKJ bizonyítvánnyal rendelkező képzésben résztvevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ mentesítést ad.

(8)[63] Az alapképzésen való részvétel alól az ágazati programkövetelményekben meghatározott szakképesítésre felkészítő szakmai képzések között szereplő, a 9. számú melléklet 3. táblázatában felsorolt képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a hatóság mentesítést ad.

(9)[64] Az alapképzésen való részvétel alól a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzített Szakmajegyzék szerinti, a 9. melléklet 4. pontjában foglalt táblázatban felsorolt szakmát megszerzett, képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ mentesítést ad.

III. FEJEZET

AZ ALAPVIZSGÁZTATÁS RENDSZERE

11. A vizsgatémakörök és vizsgatételek meghatározása

13. § (1)[65] Az alapvizsga témaköreit és a vizsgatevékenységeket a 3. melléklet tartalmazza. Az alapvizsga témakörei a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő, az 1. melléklet szerinti feladatkörökre vonatkozó ismeretekre korlátozódnak.

(1a)[66] A képzések és vizsgák megnevezését a hatóság határozza meg a képzések és vizsgák konkrét és részletes ismeretanyaga alapján.

(2)[67] A vizsgáztató szervezet határozza meg - a képzés és vizsga konkrét és részletes ismeretanyaga alapján - a vizsgatételeket, valamint az alapvizsga lebonyolításának módját. A vasúti vizsgaközpont hatáskörébe tartozó alapvizsgák közötti, valamint a vasúti társasági hatáskörbe tartozó alapvizsgák közötti átképzés esetén a vizsgatételeket csak az új ismeretanyagból, valamint új kompetenciakészletből kell meghatározni.

(2a)[68] Az alapképzésen az a munkavállaló vehet részt, aki a jelenlegi vagy a tervezett munkakörére vonatkozó más jogszabály által előírt kötelező oktatásban és elsősegélynyújtási-ismeret oktatásban már részesült.

(3)[69] A vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállítása és a technikai, technológiai változásoknak megfelelő aktualizálása a hatóság irányításával és a képzőszervezetek javaslatainak figyelembevételével a vizsgáztató szervezet feladata.

(4)[70] A vizsgáztató szervezet a kinevezésüket követően, de legkésőbb 3 nappal a vizsgát megelőzően tájékoztatja a vizsgabiztosokat az alapvizsga témaköreiről, a vizsgatételekről és vizsgafeladatokról.

(5)[71] A vizsgáztató szervezet az általa végzett vizsgáztatási tevékenységre vonatkozóan Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) készít, amelyet a hatóság - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés esetén - hagy jóvá, és amelyet a vizsgáztató szervezet köteles a hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal korábban a honlapján közzétenni.

(5a)[72]

(6)[73] A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzéseken részt vevők vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, valamint a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait a jóváhagyást követő 30 napon belül az utasítás kezelője, felelőse köteles a képzési módszertani központ és a vasúti vizsgaközpont részére megküldeni. A vasúti járművek üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemeltetője a járművet érintő típusismereti képzéseket megelőző legkésőbb 30. napig elkészíti, és a képzési és módszertani központnak, valamint a vizsgaközpontnak megküldi.

(7)[74] A vizsgáztató szervezet honlapján a vizsgaszabályzat és eljárási rend függelékei között szerepeltetni kell az archivált, korábbi vizsga megnevezésekhez tartozó függelékeket is. A képzést lezáró vizsgán azon ismeretanyagot kell számon kérni, amely a képzés indításakor érvényben lévő vizsga megnevezésekhez tartozó függelékekben szerepel.

12. A vizsgabiztosok kinevezése

14. § (1)[75] A vizsgabiztosokat a hatóság nevezi ki.

(2) A vizsgabiztos kinevezésének feltételei:

a) felsőfokú végzettség,

b) legalább 5 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő műszaki szakmai gyakorlat,

c)[76] legalább 2 év igazolt vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói gyakorlat.

d)[77] a vizsgaközpont által szervezett, a vizsga lebonyolításának módjáról szóló felkészítő elvégzéséről szóló igazolás.

(3)[78] A (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem szükséges vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói gyakorlat az egyes berendezések kezelési ismereteire, valamint járművezetésre típusismereti, továbbá vonal- és állomásismereti vonatkozó vizsgáztatást végző vizsgabiztos kinevezésénél, amennyiben[79]

a) a vizsga tárgyának megfelelő legalább 5 év szakirányú gyakorlattal és

b) a vizsga tárgyának megfelelő legalább 3 év szakmai irányítási és szakmai felügyeleti gyakorlattal

rendelkezik.

(4)[80] A hatóság 30 napon belül visszavonja a vizsgabiztosi kinevezését annak a vizsgabiztosnak, aki nem vesz részt

a) a képzési módszertani központ megváltozott biztonsági szabályokkal kapcsolatos továbbképzésén, vagy

b) a 15. § (5) bekezdése szerinti éves továbbképzésen az adott év december 31-ig.

(5)[81] Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők gyakorlati vizsgáztatását végző vizsgabiztos kinevezésének a (2) bekezdésben meghatározottakon túli további feltételei:[82]

a)[83] a vizsgabiztos a hatóság által rendszeresített, a hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon nyilatkozik, hogy a vizsgákat az egyenlő bánásmód követelménye szerint fogja lebonyolítani,

b) a vizsga tárgyával kapcsolatos legalább 4 év szakmai gyakorlat megléte, amelyet a kérelem benyújtási határidejét megelőző legfeljebb ötéves időtartamon belül szerzett meg és a kérelem benyújtásakor hat hónapnál nem régebbi,

c) a vizsgabiztos vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) nyilatkozik arról, hogy ismeri a vasúti járművezetők tanúsítási rendszerét.

(6)[84] Az (5) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlat időtartamába beszámít a vasúti járművezetői igazolvánnyal és tanúsítvánnyal végzett olyan vezető beosztású munkavállalói időszak, amelynek során vasúti járművezetők közvetlen irányítását látta el, valamint a kérelem tárgyának megfelelő oktatói, vizsgabiztosi tapasztalat ideje.

(7)[85] A hatósághoz benyújtásra kerülő, vizsgabiztosi kinevezés iránti kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés d) pontja szerinti felkészítő elvégzéséről szóló igazolást, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

(8)[86] A hatóság a vizsgabiztosok részére, kinevezésükkel együtt igazolványt ad ki, valamint tevékenységük folytatásához bélyegzővel látja el őket. A vizsgabiztosok tevékenységük végzése során kötelesek maguknál tartani az igazolványt, valamint az általuk e minőségükben aláírt vizsgaigazolásokat és vizsgajegyzőkönyveket bélyegzőjük lenyomatával ellátni. A vizsgabiztos a tevékenységi engedély visszavonása esetén köteles a hatóság részére az igazolványt, valamint a bélyegzőt visszaszolgáltatni.

13. A vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgabizottság

15. §[87] (1)[88] A vizsgán - a 3. mellékletben meghatározottak szerint - a vizsgázó, valamint a vizsgáztató szervezet által a vizsgára kijelölt vizsgabiztos vagy vizsgabizottság vehet részt.

(2) A vizsgán - a vizsga rendjének zavarása nélkül - megfigyelőként jelen lehet

a) a hatóság képviselője,

b)[89] a közlekedésbiztonsági szerv képviselője, valamint

c)[90] a vizsga szóbeli vizsgatevékenység részén a vizsgáztató szervezettel a vizsgát megelőző két munkanappal közölt bejelentés alapján a képzőszervezet vagy regisztrált szervezet egy képviselője.

(3) A vizsgán részt vevő vizsgabiztost vagy a vizsgabizottság elnökét és tagját a vizsgáztató szervezet jelöli ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az[91]

a) aki a vizsgára felkészítő képzésben oktatott,

b) aki a 12. § (3) bekezdés alapján konzultációt biztosított a vizsgázó részére,

c)[92] aki az országos jelentőségű vasútvonalakon foglalkoztatott munkavállaló esetén a vizsgázó közvetlen szakmai vezetője,

d) aki a vizsgázó közvetlenül a szakmai felügyelete alá tartozó munkavállalója,

e) aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

f) akitől más okból nem várható el a vizsgázó pártatlan értékelése.

A vizsgabizottság tagja a tudomásszerzést követően az összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a vizsgáztató szervezetnek, amelyre tekintettel a vizsgáztató szervezet új tagot jelöl ki.[93]

(4)[94] Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők alapvizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - a vasúti társaság csak olyan vizsgabiztost jelölhet ki, aki rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra érvényes alapvizsgával.

(5)[95] A vizsgabiztosoknak évente - a kinevezés évét kivéve - legalább egy alkalommal a képzési módszertani központ által szervezett továbbképzésen kell részt venniük.

(6) Amennyiben a vizsga több vasúti szakterület ismereteire is kiterjed, a 2. melléklet a szakterületek - így különösen forgalmi, műszaki szakterület - arányának megfelelően tartalmazza a vizsgabizottság létszámát és összetételét.

(7)[96] A vasúti járművezetők vasúti járművön szervezett gyakorlati vizsgáinak lefolytatására a vizsgabiztosnak vasúti járművezetői igazolvánnyal, és az adott vonalra és járműtípusra vonatkozó tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Amennyiben a vizsgáztató nem rendelkezik tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a vizsgán jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek.

14. Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása

16. § Az alapvizsga előkészítése és a gyakorlati vizsga tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata.

17. § (1)[97] Az alapvizsgát a 35/D. § szerinti eltérés alapvizsga kivételével az alapképzés utolsó napját követő 14 napon belül kell megkezdeni. A 35/D. §. szerinti eltérés alapvizsgát az alapképzés utolsó napját követő 90 napon belül kell megkezdeni. Az egyes vizsgatevékenységek között legfeljebb két munkanap telhet el. Ettől eltérő vizsgaidőpontot a vizsgáztató szervezet állapíthat meg.

(2) Amennyiben a képzési program szerint a gyakorlati képzés az elméleti résztől elkülönülten történik, az alapvizsgát az elméleti képzés befejezését követő 6 hónapon belül kell megkezdeni.

(3)[98] A vizsgák előkészítése és lebonyolítása során az adott vizsgára vonatkozó vizsgatételeket, vizsgakérdéseket, vizsgafeladatokat bizalmasan kell kezelni annak érdekében, hogy azok a vizsgát megelőzően ne juthassanak a vizsgázók tudomására.

(4)[99] A vizsgák helyéről és idejéről a vizsgáztató szervezet a hatóságot legalább 3 nappal a vizsgát megelőzően értesíti.

(5)[100] Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgáztató szervezet felé igazolja.

(6)[101] A vizsgaeredményeket a vizsgáztatást végző személynek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsga utolsó napján rögzítenie kell.

15. A képzésben részt vevő alapvizsgára bocsátásának feltételei

18. §[102] (1) A képzésben részt vevő akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet őt a vizsgáztató szervezetnek vizsgára bejelentette és a vizsgadíja megfizetésre került.

(2) A vizsgabejelentésnek a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig kell beérkeznie a vizsgaközpontba, a vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapon belüli időpontra vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig - az eltérés alapvizsga kivételével az alapképzést követő első alapvizsga esetén a vizsga tervezett időpontját megelőző 2. munkanapig - kérhető.

(3) A képzőszervezet akkor jelentheti be a képzésben részt vevőt vizsgára, ha a képzésben részt vevő:

a) a képzési programban előírt beszámolási kötelezettségét, a számonkérések és gyakorlatok követelményeit a vizsga tervezett időpontját megelőző 3. munkanapig - az eltérés alapvizsga esetén a vizsga tervezett időpontját megelőző 10. munkanapig - teljesíti,

b) megfelelt a 12. §-ban meghatározott képzésben való részvétel feltételeinek.

(4) Ha a vizsgázó a vizsga tervezett időpontját megelőző 3. munkanapig a (3) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti, a képzőszervezetnek a vizsga tervezett időpontját megelőző 2. munkanapig a vizsga törlését kell kérnie.

(5)[103] A vasúti társasági vizsgák esetében a bejelentéseket a képzőszervezetnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsgabiztos feltüntetésével a vizsga időpontját megelőző 5. munkanapig rögzítenie kell. A vizsgát megelőző 5. munkanapot követően a vizsga kezdetéig módosítható adat a vizsgabiztos személye.

(6) Az alapvizsga egyes részei alóli felmentésre való jogosultságot a vizsgaközpont állapítja meg.

(7)[104] Az eltérés alapvizsga kivételével az alapvizsga alól mentesítés nem adható.

(8)[105] A képzésben részt vevő indokolt esetben az alapvizsga halasztását kérheti. A halasztás iránti kérelmet a vizsgáztató szervezet akkor fogadja el, ha a képzésben részt vevő rajta kívülálló okból vagy egyéb méltányolható körülmény alapján kéri a halasztást. Az engedélyezett halasztás időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

(9)[106] Az átképző alapvizsga az átképzés alapját képező érvényes alapvizsga, alapvizsgák birtokában kezdhető meg.

16. Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése

19. § (1)[107] Az alapvizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy - vasúti járművezető esetén - vasúti járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2) Az alapvizsga lehet csak szóbeli, csak írásbeli vagy összetett. Az összetett vizsga írásbeli, szóbeli és - a 3. mellékletben meghatározott esetekben - gyakorlati vizsgatevékenységből áll. Az egyes vizsgák vizsgatevékenységeit a 3. melléklet tartalmazza.

(2a)[108] Az alapvizsga lehet alapképzést követő alapvizsga és részalapvizsga. A részalapvizsgával kapcsolatos szabályokat a vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3) Az egyes vizsgatevékenységek és a vizsgafeladatok értékelése "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel történik.

(4)[109] Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, akinek az írásbeli feladataira kapott pontszáma a maximális pontszám 75%-át nem éri el.

(5)[110] Összetett vizsga esetén a szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg. A vizsgabiztosnak az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a szóbeli vizsgatevékenységet megelőzően haladéktalanul a képzőszervezet képviselőjével írásban kell közölnie, kivéve, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgatevékenység egy napon van. A képzőszervezet a vizsgázót az írásbeli vizsgatevékenység eredményéről a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsgatevékenység előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli vizsgafeladatok megtekintésére.

(6)[111] Összetett vizsga esetén a gyakorlati vizsgatevékenység csak sikeres elméleti vizsgatevékenység után kezdhető meg. Vasúti járművezetési gyakorlati vizsgatevékenységen az a képzésben részt vevő vehet részt, aki a gyakorlati vizsga során használt vasúti pályahálózatra érvényes, sikeres vasúti infrastruktúra ismereti vizsgával, és az adott járműre vonatkozó kategória modul és a típusismereti modul vizsgatémaköreiből sikeres vizsgával rendelkezik.

(7) Az alapvizsgát "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni. "Nem felelt meg" minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből "nem felelt meg" minősítést kapott.

17. A képzésben részt vevő alapvizsgájának felfüggesztése vagy eltiltása az alapvizsgától

20. § (1) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a képzésben részt vevő vizsgáztatását felfüggeszti, és a képzésben részt vevőt az alapvizsgától legalább egy év, de legfeljebb két év időtartamra eltiltja, ha a képzésben részt vevő

a) a természetes személyazonosító adatait illetően a vizsgabizottságot (vizsgabiztost) megtévesztette, vagy azt megkísérelte,

b) a vizsgabizottság (vizsgabiztos) döntését jogtalan előny adásával vagy erre vonatkozó ígéretével befolyásolni törekedett.

(2) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti, és a vizsgázót az alapvizsgától legalább egy, de legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó

a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg,

b) a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte,

c) a vizsga rendjét zavarta.

(3)[112] Az egy év és ennél hosszabb időre történő felfüggesztés esetén a képzésben részt vevő további alapvizsgára akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz és a 18. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ebben az esetben az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható.

(4)[113] A felfüggesztéshez kapcsolódó eltiltás időtartama a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 31. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít bele.

18. Sikertelen alapvizsga esetében követendő eljárás

21. § (1) Aki az alapvizsga elméleti részén egy a 3. mellékletben meghatározott vizsgatevékenységből nem felelt meg, az adott vizsgatevékenységből javítóvizsgát tehet.

(2) Aki a gyakorlati vizsgatevékenységen nem felelt meg, javítóvizsgát tehet.

(3)[114] Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben részt vevő a vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy a vizsgát megkezdi, de nem fejezi be.

(4)[115] A képzésben részt vevő legfeljebb 3 alkalommal, a sikertelen alapvizsga napjától számított 10. munkanapot követően, de legfeljebb az első sikertelen alapvizsgától számított 3 hónapon belül tehet javítóvizsgát, amely időtartamba nem számít bele a vizsgáztató szervezet által meghirdetett vizsgáztatási szünet időtartama.

(5)[116] Ha a képzésben részt vevő a javítóvizsgán (vizsgákon) nem felelt meg, e vizsgákról igazolatlanul távol maradt, vagy a (4) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jelentkezett vizsgára, további alapvizsgára csak akkor bocsátható, ha az alapképzésnek abból a részéből (elméleti képzési rész, gyakorlati képzési rész), amelyből sikertelen vizsgát tett, ismételten az alapképzés képzési idejének - a modulrendszerű képzéseknél a képzési modul óraszámának - legalább 50%-át elérő kiegészítő alapképzésben részt vesz. A kiegészítő alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható. A kiegészítő alapképzést a sikertelen alapvizsgát követő három hónapon belül meg kell kezdeni.

19. Az alapvizsga érvényessége

22. § (1)[117] Az alapvizsga - a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 27. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a sikeres vizsgát követően legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga további három évvel hosszabbítja meg. A helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton a járművezetők vasúti társasági típus-, vonal- és hálózatismereti alapvizsgáit a vasúti társaság az (1a)-(1d) bekezdés szerint további három évvel hosszabbíthatja meg.

(1a)[118] A helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton a vasúti járművezetők vasúti társasági típusismereti alapvizsgáinak érvényességét a vasúti társaság akkor hosszabbíthatja meg, ha

a) az adott vizsgához köthető vasúti járművezetői tevékenységet - az alapvizsgának megfelelő típusú járművön - a járművezető évente legalább egyszer önálló szolgálattal ellátta;

b) a járművezető részt vett a munkakörében előírt időszakos oktatásokon a típusismeretre vonatkozóan évente előírt óraszámban; továbbá

c) a vasúti társaság kimutatható módon meggyőződött a vasúti járművezető munkakör, feladatkör ellátásához szükséges típusismeret szinten tartásáról, ennek tényét folyamatosan nyilván tartja az e célra rendszeresített személyi adatlapon.

(1b)[119] A helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton a vasúti járművezetők vasúti társasági vonalismereti alapvizsgáinak érvényességét a vasúti társaság akkor hosszabbíthatja meg, ha

a) az adott vizsgához köthető vasúti járművezetői tevékenységet - az alapvizsgának megfelelő vonalon - a járművezető évente legalább egyszer önálló szolgálattal ellátta;

b) a járművezető részt vett a munkakörében előírt időszakos oktatásokon vonalismeretre vonatkozóan évente előírt óraszámban; továbbá

c) a vasúti társaság kimutatható módon meggyőződött a vasúti járművezető munkakör, feladatkör ellátásához szükséges vonalismeret szinten tartásáról, ennek tényét folyamatosan nyilván tartja az e célra rendszeresített személyi adatlapon.

(1c)[120] A helyi, városi vasúti pályahálózaton a vasúti járművezetők vasúti társasági hálózatismereti alapvizsgáinak érvényességét a vasúti társaság akkor hosszabbíthatja meg, ha

a) az adott vizsgához köthető vasúti járművezetői tevékenységet - az alapvizsgának megfelelő hálózatismeret esetén a hálózat valamennyi vonalán, vonalszakaszán - a járművezető évente legalább egyszer önálló szolgálattal ellátta;

b) a járművezető részt vett a munkakörében előírt időszakos oktatásokon hálózatismeretre vonatkozóan évente előírt óraszámban; továbbá

c) a vasúti társaság kimutatható módon meggyőződött a vasúti járművezető munkakör, feladatkör ellátásához szükséges hálózatismeret szinten tartásáról, ennek tényét folyamatosan nyilvántartja az e célra rendszeresített személyi adatlapon.

(1d)[121] Az (1a)-(1c) bekezdés szerinti alapvizsga érvényességének meghosszabbítását a vasúti társaság - mint vizsgáztató szervezet - saját felelősségi körében végzett rendszeres kompetencia felmérés eredményeként rögzíti a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében.

(1e)[122] Amennyiben az alapvizsga érvényessége az (1a)-(1c) bekezdésben előírtak szerint nem hosszabbítható meg, a munkavállalónak időszakos vizsgát kell tennie.

(2)[123] A vizsgabiztosok alapvizsgája érvényes marad, amíg a vizsgabiztos a vizsgabiztosi névjegyzékben szerepel. Az oktatók vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói alapvizsgája mindaddig érvényes marad, amíg az oktató az oktatói névjegyzékben szerepel.

(2a)[124] A hatóság a munkáltató kérelmére egy alkalommal 120 nappal meghosszabbítja az alapvizsga érvényességét - a vasúti vizsgaközpont egyidejű értesítése mellett -, ha a munkáltató igazolja, hogy a meghosszabbítás a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaszervezési ok miatt szükséges.

(3)[125] Amennyiben a balesetvizsgáló szerv az ajánlásában vagy azonnali intézkedésében, továbbá a hatóság, a vasúti társaság, vagy annak biztonsági szervezete az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel - a hatósági vizsga megnevezésével - soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti.

(3a)[126] Amennyiben a hatóság által soron kívüli időszakos vizsgára kötelezett munkavállaló a vizsgáztatás során sikertelen vizsgát tesz, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha a sikertelen vizsgatevékenységre vonatkozóan az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben a vizsgatevékenységre vonatkozó alapképzés alól mentesség nem adható.

(4)[127] A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti.

(5)[128] Az átképző alapvizsga az átképzés alapját képező alapvizsga, alapvizsgák érvényességét nem hosszabbítja meg. Az átképző alapvizsga érvényessége az átképzés alapját képező alapvizsga érvényességéhez igazodik. Több átképzés alapját képező alapvizsga esetén az átképző alapvizsga a legkorábban lejáró alapvizsga érvényességéhez igazodik.

(6)[129] Az átképzés célját képező alapvizsgát az átképzés alapját képező alapvizsga, alapvizsgák és az átképző alapvizsga együttesen eredményezik, azzal egyenértékűek. Az átképzés alapját képező alapvizsga és az átképző alapvizsga együttes érvényessége, az átképzés célját képező alapvizsga időszakos vizsgájával hosszabbítható meg.

(7)[130] Az átképzés alapját képező alapvizsga és az átképző alapvizsga együttes érvényessége esetén a betölthető munkakörök, végezhető tevékenységek, valamint a vizsgához tartozó vizsgamegfeleltetés az átképzés célját képező alapvizsgához igazodik.

IV. FEJEZET

AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK RENDSZERE

20. Időszakos oktatáson való részvételre kötelezett munkavállalók

23. § (1)[131] A 2. mellékletben meghatározott, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek - az ott meghatározott minimális időkeretben - időszakos oktatásokon való részvételre kötelezettek. A munkáltató a 2. mellékletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. A vasútszakmai oktató és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő más munkakörére vonatkozó időszakos oktatáson történő részvételi kötelezettségébe az általa - az oktatási ütemtervben előírt témakörökben - tartott időszakos oktatásokat is be kell számítani. A vasúti társaság felelős a munkavállalók ismereteinek szinten tartásáért, és köteles gondoskodni a munkavállalók megfelelő színvonalú oktatásáról.

(2) A 2. mellékletben meghatározottakon túl, a országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára:[132]

a) a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélők számára a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében,

b) a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében,

c) a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente

kell megismételni.

(3)[133] A 2. mellékletben meghatározott óraszámú oktatás elméleti ismeretei zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében, vasútszakmai oktató és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató jelenléte nélkül is megtarthatóak.

21. Oktatásszervezési regisztráció

24. §[134] (1) Időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot (a továbbiakban: regisztráció) jelenthet be

a) a képzőszervezet, vagy

b) az adott munkakörben munkavállalókat foglalkoztató vasúti társaság, amelynek tevékenységi körei között a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás szerepel.

(2) A regisztráció feltétele, hogy a képzőszervezet, vasúti társaság nyilatkozik arról, hogy a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és hatósági névjegyzékben szereplő oktatót biztosítani tudja, és az adott időszakos oktatás elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat.

(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkaköröket oktató képzőszervezetek, vasúti társaságok esetében a regisztráció feltétele továbbá, hogy a kérelmező:

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmazzanak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy a gyakorlati képzést vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

d)[135] nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a képzési módszertani központ által szervezett továbbképzésén történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartására érdekében.

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti kötelezettségének.

(5)[136]

(6) A hatóság az időszakos oktatást végző képzőszervezetet, vasúti társaságot 4 éves határozott időtartamra regisztrálja. A határozott időtartam lejárta esetén időszakos oktatás csak ismételt regisztrációt követően végezhető.

(7)[137] A regisztrált szerv minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységről.

22. A regisztráció felfüggesztése, visszavonása

25. § (1)[138] Ha a hatóság az általa regisztrált képzőszervezet, vasúti társaság (a továbbiakban együtt: regisztrált szervezet) regisztrációját a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint visszavonta, az érintett képzőszervezet vagy vasúti társaság időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot legkorábban a visszavonás közlése napját követő 6 hónap eltelte után jelenthet be.

(2) Amennyiben a hatóság

a) képzőszervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a felfüggesztés időtartamáról, valamint a visszavonásról értesíti a megbízó vasúti társaságot; a képzőszervezetet időszakos oktatással megbízó vasúti társaság az értesítés kézhezvételének időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg;

b) vasúti társaság regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a vasúti társaság a felfüggesztés - amennyiben az a 30 napot meghaladja -, valamint a visszavonás időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg.

(3)[139] Ha a hatóság a regisztrált szervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a hatóság hivatalból felfüggeszti vagy visszavonja a szervezet alapképzési tevékenységét is. A regisztrált szervezet alapképzési tevékenység végzésére irányuló szándékot legkorábban a felfüggesztésről vagy visszavonásról szóló döntés közlését követő 6 hónap eltelte után jelenthet be.

(4)[140] A hatóság a regisztrációt felfüggeszti vagy visszavonja, ha a regisztrált szervezet a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételei nem teljesülnek.

23. Oktatási ütemterv

26. § (1)[141] Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves oktatási ütemtervet készít a vasúti társaság időszakos oktatásról szóló szabályzata alapján. Az oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembevételével az érintett munkaköröket, valamint a vizsgaközpont hatáskörébe tartozó időszakos vizsgák tervezett időpontjait és a vizsgázók tervezett létszámát. Időszakos oktatás csak oktatási ütemterv szerint végezhető.

(2)[142] Az oktatási tevékenységet végző regisztrált szervezet a tárgyévre vonatkozó éves oktatási ütemtervet a tárgyévet megelőző év december 15-éig, míg annak módosítását a hatálybalépését megelőző 5. munkanapig megküldi a hatóságnak és a vizsgaközpontnak. Az oktatási ütemtervet az oktatási tevékenységet kezdő regisztrált szervezet az első oktatás napját megelőző 10. munkanapig, míg annak módosítását a hatálybalépését megelőző 5. munkanapig köteles megküldeni a hatóságnak és a vizsgaközpontnak. A megbízó vasúti társaság a megbízási szerződés létrejöttét követően 3 munkanapon belül megküldi a hatóságnak a nyilatkozatát arról, hogy a regisztrált szervezetet megbízta a munkavállalói időszakos oktatásával. Ha a megbízó vasúti társaság és a regisztrált szervezet által kötött szerződés megszűnik, a megbízó vasúti társaság a szerződés megszűnésének időpontjától számított 3 munkanapon belül köteles a hatóságot írásban tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg.

(3)[143]

24. Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége

27. § (1)[144] A nem teljesített időszakos oktatás pótlására a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére. A pótoktatást legkésőbb a következő időszakos oktatás első napját megelőzően kell kitűzni. Az időszakos oktatást és a pótoktatást is elmulasztó munkavállaló vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő adott munkakörben nem foglalkoztatható, az adott vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti. Legfeljebb 1 évi oktatási időkeretnek megfelelő óraszám mulasztása esetén a mulasztott óraszámban kell az oktatást pótolni. 1 évet meghaladó, de 3 évet el nem érő oktatási időkeretnek megfelelő óraszám mulasztása esetén az időszakos oktatást legalább az utolsó évben érvényes egy éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni.

(2)[145] Az adott munkakörből az alapvizsgák 22. § (1) bekezdésében meghatározott érvényességét meghaladó, de a hat évet el nem érő távollét esetében az elmulasztott időszakos oktatást legalább a távollét utolsó évének megfelelő egyéves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni, és a munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni. Ha a távollét a hat évet eléri vagy meghaladja, a munkavállalónak alapképzésben vagy a felkészüléshez szükséges - a vasúti társaság által biztosított - konzultáción kell részt vennie, valamint alapvizsgát kell tennie.

(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb pótlási időkeret alkalmazását, illetve az alapképzés ismételt elvégzését is előírhatja.

V. FEJEZET

AZ IDŐSZAKOS VIZSGÁZTATÁSOK RENDSZERE

25. Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása

28. § (1) Az időszakos vizsga szervezésére a regisztrált szervezet jogosult.

(2)[146] A vizsga előkészítése, szervezése a regisztrált szervezet, a vizsgatételek meghatározása és a vizsgabiztosok kijelölése a vizsgáztató szervezet feladata. Az időszakos vizsgát a munkavállalók vizsgáinak érvényességi idején belül kell megszervezni.

26. A vizsgabiztosok kijelölése

29. §[147] (1)[148] Az időszakos vizsgán részt vevő vizsgabiztos kijelölésére és a vizsgán jelenlévőkre a 15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vasúti járművezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók időszakos vizsgáztatást ellátó vizsgáztatókra a 14. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

(3)[149] Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők[150]

a) szóbeli és írásbeli időszakos vizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - vizsgabiztosnak,

b) tesztrendszerű időszakos vizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - a vizsgát előkészítő, a vizsgakérdéseket, a vizsgafeladatokat és azok megoldókulcsait ellenőrző személynek

a vasúti társaság csak olyan személyt jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.[151]

27. A munkavállaló bejelentése időszakos vizsgára

30. §[152] (1)[153] A regisztrált szervezet vagy a regisztrált szervezet megbízásából a munkavállalót foglalkoztató vasúti társaság az oktatási ütemtervben meghatározott időszakos vizsgáztatást - az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalókat - a tervezett vizsganapot megelőző 10. - javítóvizsga esetében 5. - munkanapig a vizsgaszabályzatban meghatározott módon bejelenti a vizsgáztató szervezetnek. A vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapban - javítóvizsga esetén 4 munkanapban - vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások - javítóvizsga kivételével - a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhető.

(2)[154] A bejelentésben csak olyan munkavállalókat lehet feltüntetni, akik az időszakos oktatásokon, vagy a pótoktatásokon az előírt óraszámban részt vettek és a vizsgadíjuk megfizetésre került a vizsgáztató szervezet részére, - soron kívüli időszakos vizsga kivételével - érvényes alapvizsgával rendelkeznek, soron kívüli időszakos vizsga esetén alapvizsgával korábban már rendelkeztek.

(3) Több alapvizsgával rendelkező munkavállaló időszakos vizsgáit ugyanarra a napra kell bejelenteni.

(4)[155] Ha az alapvizsgák mennyisége indokolja, az időszakos vizsgákat a vizsgáztató szervezet több napra jelölheti ki.

(5) Soron kívüli időszakos vizsgák bejelentésénél az (1)-(2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6)[156] A vasúti társasági vizsgák esetében a bejelentéseket a regisztrált szervezetnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsgabiztos feltüntetésével a vizsga időpontját megelőző 5. munkanapig rögzítenie kell. A vizsgát megelőző 5. munkanapot követően a vizsga kezdetéig módosítható adat a vizsgabiztos személye.

28. Az időszakos vizsga rendje, a sikertelen időszakos vizsga esetében követendő eljárás

31. §[157] (1)[158] Az időszakos vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kell bemutatnia, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy - vasúti járművezető esetén - vasúti járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2) Az időszakos vizsgán résztvevő felfüggesztésére és eltiltására az időszakos vizsgától a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)[159] Az időszakos vizsga a vizsgáztató szervezet előírásai alapján lehet írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy ezek kombinációi. A vizsgázó eredményét "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni. A vasúti vizsgaközpont az üzemeltetési szabályok alkalmazásának és a vészhelyzetekben nyújtott teljesítmények vizsgájához szimulációs berendezés (szimulátor) használatát is előírhatja.

(4) Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja.

(5) A munkavállaló sikertelen időszakos vizsga esetében a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti, a vizsga igazolatlan elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. A munkavállaló a sikertelen, vagy az igazolatlanul elmulasztott vizsga napjától számított 5. munkanap után, de - az alapvizsga 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meg nem haladó időben - legfeljebb hat hónapon belül pótolhatja az igazolatlanul elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(6)[160] A munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie, ha az (5) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta. A munkavállaló a sikertelen vagy az elmulasztott soron kívüli vizsga napjától számított 5. munkanap után, legfeljebb 3 hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát vagy 3 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(7) Amennyiben a munkavállaló a (6) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben az alapképzés alól mentesség nem adható.

(8)[161] Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgáztató szervezet felé igazolja.

(9)[162] A vizsgaeredményeket a vizsgáztatást végző személynek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében az időszakos vizsga utolsó napján rögzítenie kell.

VI. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

29. A képzések és a vizsgák okmányai

32. § (1)[163] Az alapképzések és az időszakos oktatások okmányainak kötelező adatait az képzési módszertani központ a holnapján teszi közzé.

(1a)[164] Az alapvizsga vizsgajegyzőkönyvének, a vizsgaigazolásnak és az időszakos vizsga vizsgajegyzőkönyvének kötelező adatait a vizsgaközpont a honlapján teszi közzé.

(2)[165] A hatóság és a vizsgaközpont az (1) bekezdés szerinti okmányok tekintetében kötelezően alkalmazandó formanyomtatványt, vagy a vizsgaközpont - a hatóság egyetértésével - az adatokat kódolt formában tartalmazó, a hatósági ellenőrzésre alkalmas kártyaformátumú igazolványt is rendszeresíthet.

(3)[166]

(4) A képzőszervezetnek a képzés indításakor képzési naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(5) A képzőszervezetnek a vasúti járművezetők gyakorlati képzéséről a képzésben részt vevőkről résztvevőnként naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(6) A regisztrált szervezetnek az időszakos oktatásokról, az oktatás ismeretanyagáról, valamint az azon részt vevő munkavállalókról oktatási naplót kell vezetni. Az időszakos oktatásokon való részvételről, valamennyi munkavállalóról külön adatlapot kell vezetni.

33. §[167] (1)[168] Az alapvizsgára való jelentkezés szabályait a vizsgaszabályzatban kell meghatározni. Az alapvizsgáról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a képzőszervezet, továbbá egy másolati példányát a vizsgázót alkalmazó vasúti társaság 15 évig köteles megőrizni. A vizsgadolgozatokat a vizsgáztató szervezet 1 évig köteles megőrizni.

(2)[169] Amennyiben a képzőszervezet azonos a vizsgázót alkalmazó vasúti társasággal, az alapvizsgáról kétpéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, másolati példányát a képzést végző vasúti társaság köteles megőrizni.

(3)[170] Az időszakos vizsgáról - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - négypéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni. Annak eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a regisztrált szervezet, egy másolati példányát a vizsgázó őrzi, egy másolati példányát a vizsgáztató szervezet a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságnak megküldi. Az időszakos vizsgáról szóló vizsgajegyzőkönyv a következő eredményesen teljesített időszakos vizsga után selejtezhető.

(3a)[171] Amennyiben a vizsgáztató szervezet azonos a vizsgázót alkalmazó vasúti társasággal, az időszakos vizsgáról hárompéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a regisztrált szervezet, egy másolati példányát a vizsgázó őrzi.

(4)[172] Az alapvizsgát és időszakos vizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a vizsgáztató szervezet adatszolgáltatása alapján a hatóság és az alkalmazó vasúti társaság feladata. A vizsgázók, valamint az alap- és időszakos vizsgák adatait tartalmazó nyilvántartások, anyakönyvek nem selejtezhetők, és elektronikus úton is nyilvántarthatók.

(5)[173] A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör vonatkozásában létesített új munkaviszony esetén az új foglalkoztató vasúti társaság jogosult a munkavállaló képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmány megismerésére, adattartalmának kezelésére, tárolására. Az új foglalkoztató vasúti társaság a vasúti társasági vizsgák esetében, a vizsgaszabályzatában rögzített eljárásrend szerint figyelembe veheti a más társaságnál a társasági vizsgákon megszerzett képesítéseket. A vizsgaközpont a munkavállaló vasúti társasági vizsgáinak elismeréséről a vizsgaközpont vizsgaszabályzatában rögzítettek alapján dönt.

34. § (1)[174] A sikeres alapvizsga eredményéről a vizsgáztató szervezet a vizsgázó részére vizsgaigazolást ad, amely alapján a hatóság - ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendelet szerint szükséges - hatósági igazolványt állít ki. Az időszakos vizsga eredményéről a vizsgáztató szervezet a vizsgázó részére vizsgajegyzőkönyvet állít ki. Az alapvizsga érvényességét igazoló okiratokat a munkavállaló papír alapon vagy a foglalkoztató vasúti társaság által biztosított, arra alkalmas eszközön digitalizált formában köteles magánál tartani és a hatóság felszólítására felmutatni. Az igazolás bemutatása egy, a telephelyen belüli központi helyszínen is megtörténhet, kivéve, ha a szokásos munkavégzési hely a telephelyen kívül van. Az alapvizsgáról és utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásnak minősül a biztonsági okmányként kiadott vasúti járművezetői tanúsítvány is.

(1a)[175] A vizsgáztató szervezet kérelemre a névváltozás folytán, valamint az elveszett, a megrongálódott, vagy egyéb okból használhatatlanná vált vizsgaigazolásról, illetve vizsgajegyzőkönyvről másodlatot állít ki.

(2) A hatóság kérelemre

a) a betelt, az elveszett, a megrongálódott, a névváltozás folytán vagy egyéb okból használhatatlanná vált hatósági igazolás helyett új igazolást állít ki, vagy

b)[176]

(3)[177] Amennyiben a bíróság jogerős ítéletével a munkavállalót 2 évet nem meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozása körében elkövetett bűncselekménye miatt 2 évet nem meghaladó időtartamra foglalkozásától, vagy járművezetéstől eltiltotta, a hatóság az igazolás vagy a vizsgajegyzőkönyv hatályát felfüggeszti, az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a bíróság jogerős ítéletében meghatározott időtartamra bevonja, az időtartam lejártát követően a munkavállaló kérelmére az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a munkavállalónak visszaadja, a felfüggesztést megszünteti.

(4)[178] Ha a bíróság a munkavállalót a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalóként a foglalkozása körében elkövetett bűncselekménye miatt 2 évet meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozástól, valamint a vasúti jármű vezetésétől 2 évet meghaladó időtartamra eltiltotta, a munkavállalónak alapképzésben kell részt vennie, és új alapvizsgát kell tennie. Ebben az esetben alapképzés alól mentesség nem adható. Új hatósági igazolás csak a sikeres vizsgát követően állítható ki.

30. A honosítás

35. § (1) A külföldön szerzett vasúti képesítés honosításáról - az érdekelt személy kérelmére - a hatóság dönt.

(2)[179] A nem magyar állampolgár kérelmező magyar nyelv ismeretének szintjét az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására jogosult akkreditált vizsgaközpont bírálja el.

(3)[180] A honosításhoz szükséges benyújtandó dokumentumok megegyeznek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott dokumentumokkal.

(4)[181] A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott döntését másolatban megküldi a vizsgaközpontnak és a képzési módszertani központnak.

30/A. Az alapképzésre és alapvizsgákra vonatkozó eltérő szabályok új, vagy átalakított vasúti infrastruktúra, új vasúti jármű vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén[182]

35/A. §[183] (1) Új vasúti pálya építése, illetve egy évnél hosszabb ideig forgalomszüneteltetett vasúti pálya (a továbbiakban együtt: új vasúti pálya) forgalomba helyezése esetén a beruházó adatközlése alapján a pályahálózat-működtető köteles

a) a tervezett építés, illetve az egy évnél hosszabb ideig forgalomszüneteltetett vasúti pálya esetében a forgalomba helyezéshez szükséges munkálatok megkezdése előtt 3 hónappal az elvégzendő munkálatokról tájékoztatást közzétenni; a pályahálózat-működtetővel nem azonos érdekelt vasúti társaságokat, a hatóságot, a képzési módszertani központot írásban értesíteni;

b) a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt 6 hónappal az új vasúti pályáról tájékoztatást közzétenni; a pályahálózat-működtetővel nem azonos, érdekelt vasúti társaságokat, a hatóságot, a képzési módszertani központot írásban értesíteni;

c) országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt legalább 3 hónappal az új vasúti pályára vonatkozó előképzési programot kidolgozni; azt a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig legalább évente felülvizsgálni, ha szükséges módosítani, verziószámmal ellátni és közzétenni; erről a pályahálózat-működtetővel nem azonos, érdekelt vasúti társaságokat, a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot írásban értesíteni;

d) helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt legalább 3 hónappal az új vasúti pályára vonatkozó hálózatismereti kiegészítő képzési programot, valamint az új vasúti pályát is tartalmazó hálózatismereti alapképzési programot kidolgozni; azt a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig legalább évente felülvizsgálni, ha szükséges módosítani, verziószámmal ellátni és közzétenni; erről a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot írásban értesíteni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás és értesítés lehetővé teszi a vasúti társaságoknak a tervezést, a felkészülést a korlátozással érintett pályaszakaszokon történő közlekedésre; részletesen tartalmazza, hogy a tervezett munkálatok a kapcsolódó vasúti pályaszakaszokat érintően milyen korlátozásokkal járnak, azok előreláthatólag mennyi ideig tartanak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás és értesítés lehetővé teszi a tervezést, szerződéskötéseket, és felkészíti a vasúti társaságokat a forgalom felvételére; részletesen tartalmazza a forgalom felvételének kezdő fázisában a forgalomnak átadni tervezett szakaszra vonatkozóan a közlekedés átmeneti feltételrendszerét, azaz

a) hány vágányon, milyen vontatási nemmel indulhat a forgalom,

b) mekkora tengelyterheléssel történhet az induló forgalomfelvétel,

c) mekkora (pályára engedélyezett) sebességgel tervezik a forgalom megindítását,

d) milyen követési renddel indulhat meg a közlekedés,

e) mekkora legnagyobb lejtők/emelkedők találhatók az átadni kívánt szakaszon,

f) milyen elnevezésű és rendeltetésű (állomás, megállóhely, forgalmi kitérő) szolgálati hellyel tervezik a működést,

g) a már működő vasútvonalak felől vagy felé milyen kapcsolódási pontokon történhet a közlekedés lebonyolítása,

h) az útátjárók milyen biztosítottsággal kerülnek üzembe, valamint

i) azt a várható dátumot, amikortól az új vasúti infrastruktúra korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosítására alkalmas.

(4) A pályahálózat-működtető által kidolgozott, az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előképzési, valamint hálózatismereti kiegészítő képzési programnak a képzés során közvetlenül felhasználható formában tartalmaznia kell az új vasúti pálya lényeges jellemzőit, továbbá a lényeges pályajellemzőket tartalmazó, a pályahálózat-működtető által átadott adatokon alapuló dokumentumok adatfrissítését. Közvetlenül felhasználható formának minősül pl. a helyszínrajz, a vonalábra, a vasúti járművezető szemszögéből készült videofelvétel, fénykép, illetve az ezek alapján összeállított digitális tananyag.

(5) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az új vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzés feltétele, az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás és előképzési program alapján köteles gondoskodni a munkavállalói ismereteinek folyamatos szinten tartásáról és fejlesztéséről; ennek érdekében

a) országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az előképzési program alapján először a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt legfeljebb 3 hónappal, majd folyamatosan megszervezni a vizsgabiztosok, a vasútszakmai oktatók, a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és a munkavállalók részére a vasúti pályahálózat-ismeretre vonatkozó elméleti képzést;

b) helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a hálózatismereti kiegészítő képzési program alapján a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt legfeljebb 3 hónappal, majd folyamatosan megszervezni a vizsgabiztosok, a vasútszakmai oktatók, a munkamódszer-átadók és a munkavállalók részére a hálózatismeretre vonatkozó kiegészítő elméleti képzést.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti elméleti képzést - az Fktv.-ben foglaltakra is figyelemmel - az előképzési, valamint hálózatismereti kiegészítő képzési program alapján bármely elméleti vasútszakmai oktató vagy elméleti különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, akinek az adott infrastruktúrán érvényes járművezetői vagy általános forgalmi vizsgája van.

(7) A képzés során digitális tananyag, valamint oktatófilm abban az esetben alkalmazható, ha azt a képzési módszertani központ a digitális tananyagnak, valamint az oktatófilmnek a módszertani, valamint az adott képzés vasútszakmai tartalmának való megfelelőségét előzetesen megvizsgálta, és azt jóváhagyta.

(8) Országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az elővizsgával nem rendelkező munkavállalók részére a képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság elővizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig szervezhet. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő 180 napig érvényes. A hatósági használatbavételi engedély kiadásától számított 180 nap elteltével az új vasúti pályán csak érvényes vasúti pályahálózat ismereti alapvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható.

(9) Helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a vasúti társaság saját hatáskörében szervez hálózatismereti kiegészítő vizsgát, és ad ki vizsgaigazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres hálózatismereti kiegészítő vizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság hálózatismereti kiegészítő vizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig szervezhet. A vasúti társaság által szervezett hálózatismereti kiegészítő vizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő 180 napig érvényes. A hatósági használatbavételi engedély kiadásától számított 180 nap elteltével az új vasúti pályán csak érvényes hálózatismereti alapvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható.

(10) A vasúti társaság saját hatáskörében köteles gondoskodni az országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében elővizsgával, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében hálózatismereti kiegészítő vizsgával már rendelkező munkavállalók kimutatható módon történő oktatásáról a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti tájékoztatása alapján. A vasúti társaság kimutatható számonkérés útján köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállalók az adott oktatás ismeretanyagát elsajátították.

(11) A vasúti társaság vagy képzőszerv által szervezett, országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében elővizsgán, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében hálózatismereti kiegészítő vizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(12) A (8) és (9) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az új vasúti pályán a pályahálózat ismereti vizsgához, hálózatismereti kiegészítő vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(13) Országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az elővizsgát követő alapvizsga vizsgamegnevezésének meghatározását a pályahálózat-működtető a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles kezdeményezni. A vizsgamegnevezés meghatározását a használatbavételi eljárás befejezéséig el kell végezni. Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető.

(14) Az az elővizsgával rendelkező munkavállaló, aki a 3. melléklet 5.3.2. táblázatában előírt vasúti járművezetői gyakorlatot teljesítette, mentesül a vonalismereti alapképzésen történő részvételi kötelezettség alól, és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

(15) A vasúti járművezetői gyakorlatot az új vasúti pályán úgy is lehet teljesíteni, hogy a vasúti járművön nincs olyan vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató vagy vasúti járművezető, aki rendelkezik az adott vasúti pályahálózatra vonatkozó érvényes vasúti járművezetői tanúsítvánnyal. A vasúti járművezetői gyakorlat megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően. Az előírt gyakorlat megszerzését követően a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a vasúti pályahálózat-ismeretet a hatóság, a Vasúti Képzési Módszertani Központ és a vizsgaközpont írásban történő értesítése mellett a vasúti járművezetői kiegészítő tanúsítványba bevezesse.

(16) Helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében az új vasúti pályára vonatkozó hálózatismereti kiegészítő vizsga, valamint az új vasúti pályát is tartalmazó hálózatismereti alapvizsga vizsgamegnevezésének meghatározását a pályahálózat-működtető a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt 3 hónappal köteles kezdeményezni. Az új vasúti pályára vonatkozó hálózatismereti kiegészítő vizsga, valamint az új vasúti pályát is tartalmazó hálózatismereti alapvizsga csak a vizsgákhoz kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető.

(17) A munkamódszer-átadó mellett teljesítendő szolgálat ellátása megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően.

35/B. §[184] (1) Vasúti pálya, vasúti biztosító berendezés, vonatbefolyásoló rendszer, valamint vontatási energiaellátó rendszer (a továbbiakban együtt: vasúti infrastruktúra) átalakítása vagy korszerűsítése esetén a beruházó adatközlése alapján a pályahálózat-működtető köteles

a) a tervezett átalakítás vagy korszerűsítés teljes folyamatáról a munkaterület-átadás tervezett időpontja előtt 3 hónappal a tervezett munka leírását, a tervezett kezdési és befejezési időpontokat tartalmazó általános tájékoztatást közzétenni, valamint ezt a tájékoztatást a pályahálózat-működtetővel nem azonos, érdekelt vasúti társaságoknak, a hatóságnak, a Vasúti Képzési Módszertani Központnak megküldeni;

b) a tervezett átalakításhoz vagy korszerűsítéshez kapcsolódó munkaterület-átadás tervezett időpontja előtt 1 hónappal a tervezett munkálatok által okozott korlátozásokat, az átalakítás vagy korszerűsítés elvégzésének tervezett időtartamát tartalmazó részletes tájékoztatást közzétenni, valamint ezt a tájékoztatást a pályahálózat-működtetővel nem azonos, érdekelt vasúti társaságoknak, a hatóságnak, a Vasúti Képzési Módszertani Központnak megküldeni;

c) az átalakítási vagy korszerűsítési munkálatok ideje alatt, az átalakítási vagy korszerűsítési munkák előrehaladásának ütemében folyamatosan tájékoztatást közzétenni az elvégzett munkákról, amely tájékoztatásnak közvetlenül felhasználható formában tartalmaznia kell az átalakított vagy korszerűsített vasúti infrastruktúra - az átalakítás vagy korszerűsítés során vagy annak eredményeként bekövetkező - lényeges jellemzőit, továbbá elvégezni a lényeges pályajellemzőket tartalmazó, a pályahálózat-működtető által átadott adatokon alapuló dokumentumok adatfrissítését, valamint erről a pályahálózat-működtetővel nem azonos, érdekelt vasúti társaságokat, a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot írásban értesíteni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatásban szerepeltetni kell azt a várható dátumot, amikortól az átalakított vagy korszerűsített vasúti infrastruktúra korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosítására alkalmas.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatásban közvetlenül felhasználható formának minősül pl. a helyszínrajz, a vonalábra, a vasúti járművezető szemszögéből készült videofelvétel, fénykép, illetve az ezek alapján összeállított digitális tananyag.

(4) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, az adott vasúti infrastruktúrára - az átalakítás vagy korszerűsítés előtti állapotra - érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával rendelkező munkavállalóknak a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatása alapján gondoskodik a kimutatható módon történő oktatásáról. A vasúti társaság kimutatható számonkérés útján köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállalók az adott oktatás ismeretanyagát elsajátították.

(5) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, köteles az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó, országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében a vonalismereti, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a hálózatismereti alapképzési programokat a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) pontja szerinti folyamatos tájékoztatása alapján aktualizálni.

(6) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, köteles az alapképzési programot, valamint az alapképzési program elkészítéséhez, vagy aktualizálásához tartozó, az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó műszaki dokumentációt a hatóságnak megküldeni.

(7) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzés feltétele, az adott vasúti infrastruktúrára - az átalakítás vagy korszerűsítés előtti állapotra - érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával nem rendelkező munkavállalóinak az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó,

a) országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében a pályahálózat-ismereti vagy

b) helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a hálózatismereti

alapképzését az (5) bekezdés szerinti aktualizált alapképzési program alapján köteles elvégezni.

(8) Helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a munkamódszer-átadó mellett teljesítendő szolgálat ellátása megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően.

(9) Az átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti infrastruktúrára érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával rendelkező munkavállalók az átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti infrastruktúrától való, egy évet meghaladó távolléte esetében a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(10) Az átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti infrastruktúrára érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával rendelkező munkavállalók az átalakítás vagy korszerűsítés ideje alatt, a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig terjedő időszakban esedékes, országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az időszakos vasúti pályahálózat-ismereti, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében az időszakos hálózatismereti vizsgáira vonatkozó módszertani előírásokat a vasúti társaságnak a 13. § (5) bekezdése szerinti vizsgaszabályzatában külön pontként szerepeltetnie kell.

(11) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzés feltétele, köteles az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó időszakos vonalismereti vizsgakérdés/válasz adatbázist a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) pontja szerinti folyamatos tájékoztatása alapján aktualizálni.

35/C. §[185] (1) Az üzembentartó által üzemeltetni kívánt, üzemeltetett új vasúti jármű előzetes típusengedélyezését, típusengedélyezését vagy már meglévő jármű típusengedélyezését vagy átalakítási engedélyezését követően és az üzembe helyezési engedélyt megelőzően, vagy olyan történelmi és muzeális vasúti jármű esetén, amely nem különleges menetre vonatkozó üzembe helyezési engedéllyel vesz részt a vasúti forgalomban, a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője magyar nyelvű előképzési programot készít a vasúti járműre vonatkozóan. A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője az előképzési programot tájékoztatásul a hatóságnak megküldi.

(2) A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a gyártó, valamint annak hiányában a vasúti jármű előző üzembentartója vagy üzemeltetője bevonásával az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ezen a képzésen a résztvevők száma a hatóság engedélye nélkül a 30 főt nem haladhatja meg. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató.

(3) A (2) bekezdés szerinti elméleti képzés alapján a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a típusismeretet a hatóság, a képzési módszertani központ írásban történő értesítése mellett, a vasúti járművezetői kiegészítő tanúsítványba bevezesse.

(4) A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője az előképzési program alapján megszervezi a vasúti járművezetési gyakorlattal már rendelkező vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. A képzést a (2) bekezdés szerinti elméleti képzésen részt vett vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató vagy általuk felügyelve a gyártó megbízottja tarthatja meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti elméleti képzést követően a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője saját hatáskörében szervez vasúti járműismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti járműismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, a megismételt elővizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Az elővizsga az üzembe helyezési engedélyezési eljárás lezárásának időpontjáig legfeljebb 3 alkalommal ismételhető meg. Az üzembe helyezési engedélyezési eljárás elhúzódása esetén az elővizsgák ismétlésére vonatkozó korlátozás alól - az ismétlési lehetőségek számának növelése érdekében - a vasúti jármű üzembentartójának vagy üzemeltetőjének kérelme alapján a hatóság felmentést adhat. A vasúti társaság elővizsgákat az üzembe helyezési engedély vagy a forgalomba hozatali járműengedély kiadásáig szervezhet.

(6) A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője által szervezett elővizsgán vizsgáztatóként olyan, a (2) bekezdés szerinti képzésen részt vett személy is eljárhat, aki nem került a hatóság részéről vizsgabiztosként kinevezésre. Az elővizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a 13. § (5) bekezdés szerinti vizsgaszabályzatában külön pontként köteles szerepeltetni.

(7) Az elővizsgát követő alapvizsga vizsgamegnevezésének meghatározását a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a típusengedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, EU-s típusengedéllyel rendelkező járművek esetében a forgalomba hozatali járműengedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles kezdeményezni. A vizsgamegnevezés meghatározását az üzembe helyezési engedélyezési eljárás befejezéséig el kell végezni. Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető. A próbafutáson részt vevő, elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a típusismereti alapképzésen történő részvételi kötelezettség alól, és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

(8) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló nem jogosult az új vasúti jármű közlekedtetésére.

35/D. §[186] (1) Amennyiben a vasútbiztonsági szabályok megváltoznak, a pályahálózat működtető vagy a vasúti társaság köteles az új képzési program alapján megkezdeni azoknak a munkavállalóknak a képzését, akiknek a biztonsági szabályok változása a munkakörükre vonatkozó képzési programban meghatározott ismeretanyag változását eredményezi, és a biztonsági szabályok ismerete a munkavégzés feltétele.

(1b)[187] A megváltozott vasútbiztonsági szabályok következtében szükségessé vált képzés nem szervezhető a 2. mellékletben meghatározott minimális óraszámkeret terhére.

(2)[188] A megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzést olyan vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, aki a módosítást megelőzően rendelkezett az adott biztonsági szabályzatra vonatkozóan képesítéssel.

(2a)[189] A hatóság az eltérés alapvizsga alól évente egyszer kérelemre mentesítést adhat, a hatóság által jóváhagyott szabályzat összesen legfeljebb szabályzatonként 10 pontjának módosítása esetén.

(2b)[190] A kérelmet a szabályzatmódosítás jóváhagyására vonatkozó kérelemmel együtt kell benyújtani a hatósághoz.

(2c)[191] Ha a hatóság az eltérés alapvizsga alól mentesítést adott, a foglalkoztató vasúti társaság köteles meggyőződni arról kimutatható számonkérés útján, hogy a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzésen részt vevő elsajátította a képzés ismereteit és ennek tényét a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a képzés utolsó napján rögzítenie kell.

(3) Az eltérés alapvizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a módosítást megelőzően vizsgáztatott az adott biztonsági szabályzat ismeretanyagából.

(4) Az alapvizsga érvényességét a hozzá kapcsolódó eltérés alapvizsga nem hosszabbítja meg.

(5)[192] A megváltozott biztonsági szabályok alkalmazásának feltétele, hogy legalább annyi munkavállaló sikeres vizsgát tegyen, vagy - ha a hatóság az eltérés alapvizsga alól mentesítést adott - legalább annyi munkavállaló a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzésen a képzés ismereteit elsajátítsa, amennyi elegendő ahhoz, hogy egy munkavégzési helyen és munkakörben legalább háromnapi folyamatos szolgálatot képesek legyenek ellátni.

30/B. Egyeztetési eljárás[193]

35/E. §[194] (1)[195] A vizsgáztató szervezet, illetve a képzési módszertani központ képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatosan meghozott döntéseivel kapcsolatban - írásban - egyeztetési eljárás kezdeményezhető a döntés meghozatalától számított 5 napon belül.

(2) Egyeztetést kezdeményezhet:

a) a képzésben résztvevő személy,

b) a képzőszervezet,

c) a regisztrált szervezet,

d) a vizsgázó,

e) a vizsgázó munkáltatója.

(3)[196] A vizsgáztató szervezet az egyeztetés eredményéről írásban értesíti az egyeztetést kezdeményezőt.

30/C. Egyéb vasúti hatósági képzések[197]

35/F. §[198] A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő egyéb vasúti hatósági képzéseket a 10. melléklet tartalmazza. Az egyéb vasúti hatósági képzéseket a képzési módszertani központ vagy az általa kijelölt képzőszervezet végzi, a hatóság által jóváhagyott képzési program alapján.

30/D. Zárt rendszerű elektronikus távoktatás[199]

35/G. §[200] (1) A hatóság évente legalább egy alkalommal - a Közlekedési Szakértői Testület szakmai javaslata alapján - pályázatot hirdet az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (a továbbiakban: Rendszer) és az e-learning rendszerű képzéshez szükséges digitális tananyagok (a továbbiakban: Tananyag) tanúsításának, minősítésének megszerzésére.

(2) A pályázati kiírást közzé kell tenni a hatóság honlapján. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap.

(3) A hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembevételével hozza meg. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e

a) a Rendszer vonatkozásában

aa) a jogszabályi követelményeknek,

ab) a pályázati kiírásnak;

b) a Tananyag vonatkozásában

ba) a jogszabályi követelményeknek,

bb) a pályázati kiírásnak, és

bc) színvonala és kidolgozottsága tekintetében - ideértve, de nem kizárólagosan a speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokat, valamint az animációk és tesztek színvonalát és mennyiségét - elérik az adott képzésen korábban akkreditált tananyagok átlagos színvonalát.

(4) Akkreditálni a Rendszert és valamely képzés tantárgy vagy a tantárgy témaköreinek elméleti ismeretanyagát megfelelően feldolgozó e-learning Tananyagot lehet. Az akkreditálásra benyújtott Rendszernek és a Tananyagnak meg kell felelnie a 35/H. §-ban előírt követelményeknek és az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírásnak.

(5) A sikeres akkreditáció eredményeként a hatóság a Rendszert vagy Tananyagot a képzési tevékenység során felhasználhatónak minősíti, és akkreditációs számmal látja el.

(6) Az akkreditáció eredményét a beadási határidőtől számított 60 napon belül kell közzétenni. A Rendszer és a Tananyag akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követően.

(7) Az akkreditáció időbeli hatálya alatt a Rendszer és a Tananyag akkreditációját megszerző pályázó köteles gondoskodni a tantervi és jogszabályi megfelelőségről. A hatóság a Rendszer és a Tananyag változtatásait ellenőrizheti.

(8) Amennyiben az akkreditált Rendszer vagy Tananyag a (7) bekezdés szerinti kötelező módosítása szerinti változata az erre vonatkozó felszólítást követő 15 napon belül sem felel meg a jogszabályi, tantervi, akkreditációs előírásoknak, a hatóság a Rendszer vagy a Tananyag akkreditációját visszavonja.

(9) A hatóság az akkreditált Rendszerek és a Tananyagok listáját és akkreditációs számát honlapján közzéteszi.

35/H. §[201] (1) Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszer akkor akkreditálható, ha

a) a pályázó az akkreditációs időszak teljes idejére igazolja a tanúsított Rendszer jogszerű felhasználhatóságát legalább ezer egyidejű felhasználóra vonatkozóan,

b) a Rendszerhez és a tanulók részére a folyamatban lévő aktuális képzések Tananyagaihoz folyamatos, időkorlátozás nélküli tanulói hozzáférést biztosít,

c) a hatóság részére a Rendszerhez és annak minden Tananyagához folyamatos, időkorlátozás nélküli hozzáférést biztosít,

d) adatbázisában rögzíti a tanuló aktuális képzésben történő előrehaladását, a Rendszerben eltöltött idejét, értékeli és rögzíti a tanulónak a Tananyagban szereplő ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, a tanuló Rendszerben történő kötelező regisztrációját követően a tanuló egyedi azonosítójával a Rendszerbe történő belépéseit, ideértve a tanulói számítógép IP címének naplózását is, azzal, hogy a tanuló Rendszerben eltöltött idejét rögzíteni kell,

e) az e-learning képzésben részt vevő tanuló adatait tartalmazó állomány a hozzáférés kiadását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül elküldésre kerül a hatóság által meghatározott módon a hatóság és a vasúti vizsgaközpont részére,

f) a Rendszer a tanuló e-learning képzésének befejezésekor - képzési igazolás kiállításával egyidejűleg - a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, a hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állomány (a továbbiakban: e-learning képzési statisztika) tudja tárolni; valamint biztosítja a képzőszervezetet - az e-learning képzési statisztika tekintetében - terhelő 5 éves megőrzési kötelezettséget, valamint az igazolás haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül a vizsgaközpont részére a hatóság által meghatározott módon történő megküldését,

g) a Rendszer a tanuló e-learning képzésének befejezésekor automatikusan kiállítja, és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el az e-learning képzési igazolást a képzőszervezet által meghatározott adattartalommal; a kiállított e-learning képzési igazolást a Rendszernek a kiállítást követően haladéktalanul el kell küldenie vagy letölthetővé kell tennie a tanulónak; az így előállított e-learning képzési igazolást a képzőszervezetnek legalább 5 évig kell megőriznie, valamint a Rendszernek az e-learning képzési igazolás kiállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a hatóság által meghatározott módon a vasúti vizsgaközpont részére,

h) biztosítja - a hatóság által rendelkezésre bocsátott - kiegészítő ismeretanyag képzéshez történő hozzáadását,

i) a képzési folyamat megszakítható és az egyéni azonosítást követően folytatható,

j) a fejezetek végén kérdésbankból véletlenszerűen önellenőrző tesztet biztosít a tanuló számára, valamint

k) az önellenőrző tesztek a tanuló által a képzési folyamatban tetszőleges számban ismételhetőek.

(2) A képzés Tananyaga akkor megfelelő, ha

a) az - az e-learning tananyagokra vonatkozó speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokra figyelemmel - olyan mennyiségű és színvonalú animációval, valamint önellenőrző teszttel van elkészítve, hogy az előírt ismeretanyagot egy átlagos képességű tanuló külső segítség nélkül is el tudja sajátítani, és megszerzett tudásának megfelelőségéről önállóan meg tud győződni,

b) a képzésen belül a Tananyag modulárisan épül fel oly módon, hogy egy átlagos képességű tanulónak képesnek kell lennie bármely modul egyszerre történő elvégzésére, és a modulokat fejezetekbe kell szervezni olyan módon, hogy egy fejezet legfeljebb tíz modult tartalmazhat.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. Hatálybalépés

36. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[202] Ez a rendelet az 1. melléklet I/1.-I/106. sorszám alatti, a II.1./1.-II.1./44. sorszám alatti, a II.2.1./1-II.2.1./32. sorszám alatti, a II.2.2./1-II.2.2./43. sorszám alatti, a II.2.3./1-II.2.3./35. sorszám alatti, a II.2.4./1.-II.2.4./32. sorszám alatti, a II.2.5./1.-II.2.5/6. sorszám alatti, valamint a III/1. sorszám alatti munkakörök tekintetében 2013. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

32. Átmeneti rendelkezések

37. § (1)[203] Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység végzésére vonatkozó szakvizsga, alapvizsga, időszakos vizsga és hatósági vizsga érvényességét e rendelet nem érinti, azok az eredeti érvényességi idejük alatt jogosítanak az adott tevékenység végzésére.

(2)[204] Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépését követően a 6. melléklet követelményeit az országos pályahálózaton közlekedő vasúti járművezetői alapképzés képzési programjában 2015. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3)[205] A Módr1. 23. §-ában meghatározott, a vizsgabiztosok kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4)[206] Azon oktatókra és vizsgabiztosokra, akik e rendelet hatálybalépésekor legalább 5 éves oktatói, illetve vizsgabiztosi gyakorlattal rendelkeznek, és e tevékenységüket e rendelet hatálybalépésekor is végzik, a 8. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 14. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben meghatározott időponton túl sem kell alkalmazni.

(5)[207] A vasúti vizsgaközpont a Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet a Módr1. hatálybalépését követő 90 napon belül köteles jóváhagyásra benyújtani.

(6) Azon országos vasúti pályahálózaton vasúti járművet vezető vasúti járművezetők továbbképzésére, akik e rendelet hatálybalépésekor járművezetésre jogosító, hatóság által kibocsátott okmánnyal rendelkeznek, nem vonatkozik a 3. melléklet 2. pontjában, a képzésben való részvétel feltételeként előírt középiskolai végzettség abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül vizsgát tesz.

(7)[208] A vasúti társaság a 2013. január 1-jétől az e rendelet hatálya alá tartozó, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet2) hatálybalépésekor érvényes alapvizsgák, szakvizsgák, időszakos vizsgák jegyzőkönyveit és mellékleteit a módosító rendelet2 hatálybalépését követő 6 hónapon belül átadja a vizsgaközpontnak és az adatokat a 32. § (2) bekezdés szerinti formanyomtatványra rávezeti.

(8)[209] A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, illetve a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait az utasítás kezelője, felelőse, a vasúti járművek magyar nyelvű üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemben tartója a Módr1. hatálybalépését követő 3 hónapon belül elkészítteti és átadja a vizsgaközpontnak.

(9)[210] A Módr1. hatálybalépésekor érvényes egyszerűsített képzési engedélyek érvényességi ideje a képzési engedély kiadásának napjától számított 5 évre módosul.

(10)[211] Azon, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ellenőrző tevékenységet vagy szakmai felügyeleti munkakört ellátó munkavállalónak, valamint oktatónak, aki a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) hatálybalépését megelőzően az időszakos vizsga alól mentesült, 2012. december 31-ig érvényes alapvizsgával kell rendelkeznie, majd a 22. § (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni a hatálybalépést követően indult és megismételt eljárásokban.

(11)[212] E rendeletnek a módosító rendelettel megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(12)[213] A 3. melléklet alkalmazása szempontjából a műszaki és forgalmi elméleti vasútszakmai oktatók elméleti vasútszakmai oktatónak, a műszaki és forgalmi gyakorlati vasútszakmai oktatók gyakorlati vasútszakmai oktatónak minősülnek.

(13)[214] Azon mozdonyvezetők esetében, akik az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet hatálybalépése előtt szereztek vasúti járművezetői engedélyt, a nyelvismeretet teljesítettnek kell tekinteni.

(14)[215] A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelettel megállapított, a vizsgáztató szervezetre, valamint a vasúti társasági vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (15) bekezdésben foglaltak kivételével 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(15)[216] A vasúti társasági vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az időszakos vizsgáztatás vonatkozásában 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, ha a vasúti társaság és a vizsgaközpont közötti megállapodás alapján a típusismeret, a vonal- és az állomásismeret modulok esetében a vizsgáztató szervezet 2019. december 31-ig a vizsgaközpont. A vasúti társaság a megállapodás tényét a vizsgáztatási utasításban szerepelteti, amelyet a megállapodás megkötéstől számított 15 napon belül megküld a hatóságnak.

(16)[217] A vasúti, légi- és víziközlekedéssel kapcsolatos képzésekről szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 3. melléklet I/A. és II.1/A. táblázatait az alapvizsgáztatás vonatkozásában a 35/D. § szerinti eltérés alapvizsgák kivételével 2021. november 1-jétől, az időszakos vizsgáztatás és a 35/D. § szerinti eltérés vizsgáztatás vonatkozásában 2022. július 1-jétől indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(17)[218] A Módr2.-vel megállapított 9. § (1) és (1a) bekezdéseit 2021. november 1. napjától indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(18)[219] Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti alapvizsga érvényességi ideje a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 19/2023. (X. 16.) ÉKM rendelet hatálybalépésének napja és 2023. október 31. között jár le, az érvényességi idő az alapvizsga lejártától számított 120. napig meghosszabbodik.

(19)[220] A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 14/2024. (VI. 10.) ÉKM rendelettel megállapított változásoknak a munkavállalói vizsgák követése és folytatólagossága érdekében

a) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" és "Villamos meghajtású elővárosi vasúti jármű" vizsgák a "Villamos meghajtású elővárosi vasúti jármű általános szakmai ismeretekkel kiegészítve" egy vizsgaként folytathatók;

b) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Villamos meghajtású közúti vasúti jármű" vizsgák a "Villamos meghajtású közúti vasúti jármű általános szakmai ismeretekkel kiegészítve" egy vizsgaként folytathatók;

c) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Villamos meghajtású földalatti - metró - vasúti jármű" vizsgák a "Villamos meghajtású földalatti - metró - vasúti jármű általános szakmai ismeretekkel kiegészítve" egy vizsgaként folytathatók;

d) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Villamos meghajtású millenniumi földalatti vasúti jármű" vizsgák a "Villamos meghajtású millenniumi földalatti vasúti jármű általános szakmai ismeretekkel kiegészítve" egy vizsgaként folytathatók;

e) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Villamos meghajtású fogaskerekű vasúti jármű" vizsgák a "Villamos meghajtású fogaskerekű vasúti jármű általános szakmai ismeretekkel kiegészítve" egy vizsgaként folytathatók;

f) "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" és "Elővárosi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák az "Elővárosi pályahálózaton személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

g) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" és "Elővárosi pályahálózaton nem személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák az "Elővárosi pályahálózaton nem személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

h) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" és "Elővárosi pályahálózat: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák az "Elővárosi pályahálózaton személyszállítás és nem személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

i) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák a "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

j) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Helyi, városi pályahálózaton nem személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák a "Helyi, városi pályahálózaton nem személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

k) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" és "Helyi, városi pályahálózaton nem személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák a "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás és nem személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

l) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" és "Forgalmi diszpécser" vizsgák a "Forgalmi diszpécser - Közúti vasúti - villamos - pályahálózat személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók;

m) az "Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek" vagy "Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek" és "Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel" és az "Utasforgalom-irányító Infrastruktúra megjelöléssel" vizsgák "Állomás diszpécser - Földalatti vasúti pályahálózat - Metró személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel" egy vizsgaként folytathatók.

33. Az Európai Unió jogának való megfelelés

38. §[221] (1)[222] Ez a rendelet

a)[223] - a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt - a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (1) bekezdésének,

b) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének, 3. cikk l) pontjának, 11. cikk (4) bekezdésének, 13. cikkének, 16. cikk (2) bekezdésének, 19. cikk (1) bekezdés d), e) és i) pontjának, 20. cikk (2) bekezdésének, 23. cikk (1)-(3) és (5)-(8) bekezdésének, 25. cikkének, 30. cikkének és 37. cikk 3. és 4. pontjának, a III-VII. mellékletének, valamint a VI. melléklet 8. pontjának,

c) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános szakmai ismeretekkel, az egészségi állapottal, valamint az engedélyekkel kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 24-i 2014/82/EU bizottsági irányelv 1. cikk 2. és 3. pontjának,

d) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyelvi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. június 1-jei (EU) 2016/882 bizottsági irányelvnek

e)[224] a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

f)[225] a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről szóló, 2011. november 22-i 2011/765/EU bizottsági határozat,

b)[226]

c)[227] a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról szóló, 2019. április 5-i (EU) 2019/554 bizottsági rendelet

d)[228] az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

39. § (1)[229]

(2)[230]

Dr. Fellegi Tamás s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez[231]

A rendelet alkalmazásakor figyelembe veendő munkakörök, feladatkörök és munkaköri csoportok

1. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat

2. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat

2.1. Elővárosi vasúti pályahálózat

2.2. Helyi, városi vasúti pályahálózat

2.2.1. Közúti villamos vasúti pályahálózat

2.2.2. Földalatti vasúti pályahálózat (Metró)

2.2.3. Millenniumi földalatti vasút

2.2.4. Fogaskerekű vasút

3. Egysínű függővasúti pálya

4. Valamennyi pályahálózat, kivéve a különleges kötöttpálya-hálózat

5. Különleges kötöttpálya-hálózat

2. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez[232]

Időszakos oktatásra, valamint időszakos vizsgára kötelezett munkavállalók és az időszakos oktatás minimális éves óraszáma[233]

3. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez[235]

A vasúti, a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő képzések, a képzésben való részvétel feltételei, az alapképzés témakörei, a hatósági vizsgák vizsgatevékenységei, témakörei, a vizsgáztatás feltételei, a vizsgák megfeleltetése, a képesítéssel betölthető munkakörök

1. A képzések és a hatósági vizsgák megnevezése az infrastruktúra - az utasításrendszer - feltüntetésével értelmezendő.

2. A vizsga megfeleltetése: a képzéshez, azonos infrastruktúrához kapcsolódó érvényes, sikeres hatósági vizsga megléte esetén a vizsga megfeleltetésénél felsorolt hatósági alap- és időszakos vizsgákat külön nem kell tenni. A vizsgák felsorolását a vizsgáztató szervezet vizsgaszabályzat és eljárási rendjének vizsgára vonatkozó függelékében A vizsga megfeleltetése cím alatt kell feltüntetni.

3. Az alapvizsgán és az időszakos vizsgán - a kocsivizsgáló és a vasútszakmai oktató alapvizsgák kivételével - 1 fő vizsgabiztos jogosult vizsgáztatásra. A kocsivizsgáló és a vasútszakmai oktató alapvizsgákon vizsgabizottság - 2 fő vizsgabiztos - jogosult vizsgáztatásra.

4. A vasúti pályahálózat üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos alapképzések esetén a vizsgáztató szervezet a vasúti társaság vagy vasúti vizsgaközpont, illetve a különleges kötött pálya működtetésével kapcsolatos alapképzések esetén a vizsgáztató szervezet a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetését végző társaság vagy vasúti vizsgaközpont.

1. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

1./A. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat - vasúti társasági vizsgák

2. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat - vizsgáztató szervezet: vasúti társaság vagy vasúti vizsgaközpont, illetve a különleges kötöttpálya esetén különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője vagy vasúti vizsgaközpont

2.1. Elővárosi vasúti pályahálózat - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

2.1./A. Elővárosi vasúti pályahálózat - vasúti társasági vizsgák

2.2. Helyi és városi vasúti pályahálózat - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

2.2.1. Közúti vasúti - villamos - pályahálózat

2.2.2. Földalatti vasúti pályahálózat - Metró

2.2.2./A. Földalatti vasúti pályahálózat - Metró - vasúti társasági vizsgák

2.2.3. Millenniumi földalatti vasút

2.2.3./A. Millenniumi földalatti vasút - vasúti társasági vizsgák

2.2.4. Fogaskerekű vasút

3. Mozgólépcső, mozgójárda, tolópad és fordítókorong - vizsgáztató szervezet: vasúti vizsgaközpont

4. Vasúti oktatók képzése - vizsgáztató szervezet: vasúti vizsgaközpont

5. Vasúti járművezető alapképzések

1. A vasúti járművezető alapképzés moduláris szerkezetű, amely Vasúti járműismereti és Vasúti pályahálózat-ismereti, Vezetési gyakorlat, valamint - az egyes elővárosi, helyi és városi pályahálózatokon egyes kategóriák kivételével - Általános szakmai ismeretek részekből áll.

2. A táblázatok tartalmazzák a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vasúti járművezetői engedélyhez és a tanúsítványhoz szükséges ismereteket, vizsgákat.

3. A Vasúti járműismereti és a Vasúti pályahálózat-ismereti moduloknál feltüntetett gyakorlati időket modulonként külön-külön kell teljesíteni. A vezetési gyakorlat modul felügyelet alatti utazása a típusismeret modul felügyelet alatti utazásával egyidejűleg is lebonyolítható.

4. Kizárólag saját célú vasúti pályahálózathoz, iparvágányhoz, különleges kötöttpálya-hálózathoz kapcsolódó alapképzés kivételével a járművezető alapképzés első modulja esetén közvetlenül a képzés megkezdésekor a jelentkezőnek orientációs utazási gyakorlatot kötelező teljesíteni, amely legalább 8 óra - nappali és éjszakai körülmények között - a szükséges munkabiztonsági oktatás után.

5. Az országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes vasúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretek modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

6. A térségi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes vasúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretek modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

7. A helyi, városi, továbbá az elővárosi vasúti pályahálózatra érvényes vasúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretekkel kiegészített Kategória és Infrastruktúra modulok vagy Általános szakmai ismeret modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

8. A tanúsítvány megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Kategória modul

b) Típusismereti modul

c) Infrastruktúra modul

d) Vonal-, állomás- és a helyi és a városi pályahálózat esetében hálózatismereti modul

9. Betölthető munkakörök

9.1. A munkakör betöltéséhez a munkavállalónak rendelkeznie kell a szükséges, érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és tanúsítvánnyal.

9.2. A betölthető munkakörök felsorolása:

a) Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózaton: Az 1. mellékletben a Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök cím alatt felsorolt munkakörök, továbbá gépészeti diszpécser, mozdonyfelvigyázó, külsős mozdonyfelvigyázó, pilóta.

b) Elővárosi vasúti pályahálózaton: Az 1. mellékletben a Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök cím alatt felsorolt munkakörök, továbbá forgalmi csoportvezető, forgalmi üzemvezető, jelzőőr, műszaki irányító, pilóta, tolatásvezető, vonatvezető.

c) Helyi, városi vasúti pályahálózaton: Az 1. mellékletben a Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök cím alatt felsorolt munkakörök, továbbá biztosítóberendezési diszpécser, lakatos, műszerész és művezető, blokkmester, beosztott blokkmester, elektrikus, előmunkás, energia operátor, energiadiszpécser, felsővezeték-szerelő, felsővezetékes csoportvezető és művezető, főinstruktor, járművezető instruktor, jelzőőr, kísérő, kocsiszíni diszpécser, központi forgalmi menetirányító megbízottja, központi menetirányító helyszíni megbízottja, műszaki diszpécser és ügyeletes, műszerész, pályafenntartási készenlétes, szolgálatvezető, technikus és üzemvezető, pályamester, pilóta, tabulátorkezelő, távközlő műszerész és diszpécser, távközlőmester, térfelvigyázó, tolatásvezető, váltóőr, vasúti munkavezető, vonalgondozó, vonatvezető.

d) Forgalmi diszpécser - Közúti vasúti - villamos - pályahálózat személyszállítás általános szakmai ismeretekkel kiegészítve: Infrastruktúra megjelöléssel vizsga esetén a 2.2.1. táblázat 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek: Forgalmi csoportvezető, Forgalmi diszpécser, Szakszolgálat-vezető, Üzemvezető.

5.1. Általános szakmai ismeretek modulok - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

5.2. Vasúti járműismereti modulok

5.2.1. Kategória modulok - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

5.2.2. Típusismereti modulok - vasúti társasági vizsgák

5.3. Vasúti pályahálózat-ismereti modulok

5.3.1. Infrastruktúra modulok - a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák