2025. évi CXXXIII. törvény
az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény és az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosításáról
[1] Az állam célja az egyházak, illetve sportszervezetek által végzett közérdekű tevékenység támogatása és azok közérdekű céljai hatékony megvalósításának elősegítése.
[2] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény módosítása
1. § Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: 2017. évi XXXI. törvény) a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. § Az Nvtv. 13. § (4) és (5) bekezdésétől eltérően az 1. § (1a) bekezdése szerinti ingatlan és az 1. § (4) bekezdése szerinti ingóságok tulajdonjogát a Magyarországi Református Egyház a Makó-Újvárosi Református Egyházközség javára átruházhatja azzal, hogy az ingatlan tekintetében az ingatlan-nyilvántartásban a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom továbbra is fennmarad. A Magyarországi Református Egyház és a Makó-Újvárosi Református Egyházközség közötti tulajdonátruházásra irányuló szerződésben a Makó-Újvárosi Református Egyházközség vállalja, hogy köznevelési, valamint általa végzett kulturális és sporttal kapcsolatos közfeladatok ellátása céljából kerül sor az 1. § (1a) bekezdése szerinti ingatlan és az 1. § (4) bekezdése szerinti ingóságok hasznosítására."
2. § A 2017. évi XXXI. törvény 4. §-ában a "6. §" szövegrész helyébe a "2/A. §" szöveg lép.
3. § Hatályát veszti a 2017. évi XXXI. törvény
a) 1. § (1a) bekezdésében az "- az (1b) bekezdés szerinti beruházás keretében megvalósuló felépítményekkel és azok tartozékaival együtt -" szövegrész,
c) 1. § (3) bekezdésében az "- az (1b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -" szövegrész.
2. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
4. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CI. törvény) 9/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9/F. § (1) Az Nvtv. 13. § (4) és (5) bekezdésétől eltérően a 9/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlan tulajdonjogát az Egyházkerület az Egyházkerület területén működő, az Egyház belső jogi személye (e § alkalmazásában a továbbiakban: belső egyházi jogi személy) javára, illetve az Egyház fenntartásában működő felsőoktatási intézmény javára átruházhatja azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom továbbra is fennmarad. Az Egyházkerület és a tulajdonátruházással érintett belső egyházi jogi személy, illetve az Egyház fenntartásában működő felsőoktatási intézmény közötti tulajdonátruházásra irányuló szerződésben a belső egyházi jogi személy, illetve az Egyház fenntartásában működő felsőoktatási intézmény vállalja, hogy a 9/E. § (1) bekezdése szerinti céloknak megfelelően kerül sor a 9/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlan hasznosítására.
(2) Az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésétől eltérően a 9/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlan tulajdonjogát az Egyházkerület belső egyházi jogi személy javára átruházhatja azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom továbbra is fennmarad. A belső egyházi jogi személy a javára e bekezdés szerint átruházott, a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, illetve abból telekalakítás során kialakításra kerülő ingatlan tulajdonjogát átruházhatja, mely esetben a belső egyházi jogi személy általi átruházással érintett ingatlant terhelő, a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdonos belső egyházi jogi személy kérelmére törölni kell. Az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét, illetve csere esetén az ingatlan helyébe lépő ingatlant a belső egyházi jogi személy a 9/E. § (1) bekezdése szerinti célok biztosítására köteles fordítani."
5. § A 2021. évi CI. törvény 9/K. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában álló, az ingatlannyilvántartás szerinti Budapest, XIV. kerület belterület 32659 helyrajzi számú ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan2) ingyenesen az Egyház tulajdonába kerül egészségügyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében.
(8) A (7) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg az Egyházzal. A szerződésben az ingatlan2 forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.
(9) Az Egyház az ingatlan2-t terhekkel együtt szerzi meg. A (7) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyház az ingatlan2-t terhelő kötelezettségeket a (8) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.
(10) A (7) bekezdés szerinti vagyonjuttatás az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."
6. § A 2021. évi CI. törvény
a) 9/K. § (5) bekezdésében a "Bethesda Kórház Alapítvány" szövegrész helyébe a "Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza" szöveg,
b) 9/S. § (4) bekezdésében a "szerzi meg" szövegrész helyébe a "szerzi meg, ide nem értve az ingatlanon 2025. augusztus 1-jén már fennálló bérleti jogcímet biztosító megállapodást" szöveg
lép.
3. Záró rendelkezések
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. § Az 1. § és a 4. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke