2021. évi CI. törvény

egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról

Annak érdekében, hogy a 2020-2021. évi koronavírus-járvány során hozott és sikeresen alkalmazott intézkedések és bevezetett jogintézmények a járvány megszűnését követően az általános jogrendi keretek között is megfelelően érvényesülhessenek, továbbá egyes vagyontárgyaknak önkormányzatok és civil szervezetek részére történő átadásával azok kulturális, szociális, köznevelési, oktatási és egyéb közfeladataik magasabb színvonalú ellátása biztosított legyen, valamint a jogrendszer koherenciájának fenntartása és erősítése, illetve annak hosszú távú biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

VAGYONJUTTATÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ÉS A MAGYAR RÉGIZENEI KÖZPONT ALAPÍTVÁNY MEGALAPÍTÁSA

1. Egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes tulajdonba adása a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány részére

1. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az 1. melléklet szerinti ingatlanok (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingatlanok) ingyenesen a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) tulajdonába kerülnek az Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából, azzal, hogy az 1. melléklet 11. sora szerinti ingatlan tekintetében az Alapítvány részére történő tulajdonba adást megelőzően a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárást a Nemzeti Földügyi Központ útján le kell folytatni.

(2) Az Alapítvány az ingatlanokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a 2. § szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.

(3) Az ingatlanokon fennálló vagyonkezelői jog az Alapítvány részére történő tulajdonba adással együtt megszűnik külön elszámolás, a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlanok tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában meghatározott ingatlanban elhelyezett, Gobbi Hilda hagyatékából származó ingóságok, valamint az 1. mellékletben foglalt táblázat 12. sorában meghatározott ingatlanban elhelyezett ingóságok e törvény erejénél fogva, a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, átadó vagyonkezelő könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

2. Ingatlan ingyenes tulajdonba adása Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata részére

3. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, Zalaegerszeg belterület 4815/1 helyrajzi számú ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszüntetésével, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába kerül az Önkormányzat településfejlesztési feladatai ellátásának elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5) bekezdését, valamint (7) és (8) bekezdését.

(3) A vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló között elszámolási és megtérítési kötelezettség nem keletkezik.

(4) Az Önkormányzat az ingatlant a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Önkormányzat az ingatlant terhelő kötelezettségeket az (5) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás során a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (3) és (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

3. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap részére történő vagyonjuttatásról

4. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladata ellátásának elősegítése érdekében a 2. mellékletben meghatározott ingatlan ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az MTVA tulajdonába kerül.

(2) A 2. melléklet szerinti ingatlan tekintetében a tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(3) A 2. mellékletben meghatározott ingatlan tulajdonjogát az MTVA per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok ellátására rendelkezésre álló a 2. melléklet szerinti ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva az MTVA tulajdonába kerülnek.

(5) Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(6) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan, valamint a (4) bekezdés alapján átszálló ingóságok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

4. Ingatlanok ingyenes vagyonkezelésbe adása Rácalmás Város Önkormányzat részére

5. § (1) A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Rácalmás külterület 053/2 és 053/8 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen, 100 évre Rácalmás Város Önkormányzata (e § alkalmazásában a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerülnek.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére és a vagyonkezelői jog gyakorlására a vagyonkezelő vagyonkezelési szerződés kötése nélkül jogosult.

(3) A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának fennállása alatt az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a tulajdonos települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg.

5. Az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság állami tulajdonban álló ingatlanok vagyonkezelőjeként történő kijelöléséről

6. § (1) Az Nvtv. 11. § (5) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló, a 3. mellékletben felsorolt ingatlanok, valamint az azokhoz kapcsolódó ingóságok vagyonkezelője az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OMSZI) a szociális, valamint köznevelési, oktatási feladatainak elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása ingyenesen történik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket - a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződés felmondása csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási ok bekövetkezése esetén lehetséges bármelyik fél részéről.

(4) Az OMSZI főtevékenysége, valamint általa a vagyonkezelői joggyakorlás keretében kezelt vagyonnal végzett valamennyi tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül.

(5) Az OMSZI által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben a (3) bekezdés szerinti feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. A vagyonkezelői jogviszony tárgyát képező állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az OMSZI - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban részére történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői jogot - a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés megkötését követően - az OMSZI kérelme alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

7. § Az Országgyűlés e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lemond az államnak az OMSZI-val szemben, az OMSZI jogcím nélküli használatában álló, a 3. melléklet 7-10. pontjában megjelölt állami vagyonra vonatkozó, a tulajdonosi joggyakorló által kezelt nettó 817.651.380 forint összegű használati díj követeléséről azzal, hogy az OMSZI vállalja, hogy a jogcím nélküli használat időtartama alatt az állami ingatlanokon saját forrásból megvalósított beruházás, valamint egyéb felmerült költségek tekintetében megtérítést nem érvényesít az állammal szemben.

6. Ingatlan ingyenes tulajdonba adása a Szír Ortodox Vallási Egyesület részére

8. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam 1/1 arányú tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest belterület 15138 helyrajzi számú, természetben az 1025 Budapest, II. kerület Józsefhegyi lépcső 12. szám alatt található ingatlan ingyenesen - hitéleti, egészségügyi és szociális feladatok ellátása érdekében - a Szír Ortodox Vallási Egyesület tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az átvevő vallási egyesület mint jogi személy az érintett ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló, az MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon az Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) pontjától és (5) bekezdésétől eltérően határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva a Szír Ortodox Vallási Egyesület tulajdonába kerülnek.

(6) Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7. A HAYDNEUM - Magyar Régizenei Központ Alapítvány megalapítása

9. § (1) A magyar régizenei élet színvonalának és nemzetközi elismertségének növelése - különös tekintettel a Magyarországhoz köthető régizenei kincs gondozására, valamint belföldi és nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztésére és magas szintre emelésére - , valamint Joseph Haydn és az Esterházy hercegi család zenei-szellemi hagyatékának gondozása érdekében az Országgyűlés felhívja a Kormányt a HAYDNEUM - Magyar Régizenei Központ Alapítvány (a továbbiakban: HAYDNEUM Alapítvány) létrehozására.

(2) A HAYDNEUM Alapítvány feladatai:

a) a magyarországi és nemzetközi régizenei koncertélet népszerűsítése, szervezése és támogatása;

b) a történelmi Magyarországon található, illetve a történelmi Magyarországhoz köthető régizenei hagyaték kutatása, feldolgozása, kiadása, előadása, szélesebb körben elérhetővé tétele;

c) a historikus zenei előadói gyakorlat népszerűsítése, fejlesztése, terjesztése, széleskörű régizenei tehetséggondozás;

d) a magyar és magyar vonatkozású zenei hagyaték beemelése az oktatásba;

e) Joseph Haydn és az Esterházy hercegi család zenei-szellemi hagyatékának gondozása.

(3) A HAYDNEUM Alapítvány Magyarország régizenei örökségének, valamint Joseph Haydn és az Esterházy hercegi család zenei-szellemi örökségének gondozásával kapcsolatos feladatokat közfeladatként látja el. A HAYDNEUM Alapítvány közfeladatai ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosításáról a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezik.

(4) A HAYDNEUM Alapítvány alapítója az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására a HAYDNEUM Alapítvány kuratóriumát is kijelölheti. Az alapító az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó kijelölését, illetve e jogainak átruházását nem vonhatja vissza, a HAYDNEUM Alapítvány kuratóriuma a rá vonatkozó kijelölésről nem mondhat le, az alapítói jog gyakorlására mást nem jelölhet ki, valamint a rá átruházott alapítói jogokat nem ruházhatja át.

(5) Az alapítói jogokat a kuratórium az alapító okiratban meghatározott módon gyakorolja.

(6) Az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában a HAYDNEUM Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről - e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén - a kuratórium a felügyelőbizottsággal együttesen határoz. A döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges, az alapító okirat azonban az e kérdésben való döntéshozatalhoz további minősített többséget is előírhat.

(7) A HAYDNEUM Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének visszahívásáról a kijelölésükkel azonos módon hozható döntés azzal, hogy a visszahívás joga az alapító okiratban feltételekhez köthető, illetve korlátozható.

(8) A HAYDNEUM Alapítvány közhasznú jogállással rendelkezik.

(9) A HAYDNEUM Alapítvány alapítása során a Kormány képviseletében a Miniszterelnökséget vezető miniszter jár el.

(10) A HAYDNEUM Alapítvány működésének részletes szabályairól az alapító az alapító okiratban dönt.

(11) A HAYDNEUM Alapítvány induló vagyonát az alapító a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény szerint biztosítja.

II. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. Hatályba léptető rendelkezések

10. § (1) Ez a törvény - a (2)-(16) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 48. és az 56. alcím 2021. június 29-én lép hatályba.

(3) A 72. alcím 2021. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 42-44. § és a 41. alcím 2021. július 2-án lép hatályba.

(5) A 86-92. §, a 94. § és a 95. § az e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.

(6) A 14-18. §, a 16-17. alcím és a 4. melléklet az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(7) Az 58-60. alcím, a 63-70. alcím, valamint a 12. és 13. melléklet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

(8) A 150. § 2021. augusztus 2-án lép hatályba.

(9) A 61. alcím 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

(10) A 138. § f) pontja 2021. szeptember 2-án lép hatályba.

(11) A 32. alcím és a 71. alcím 2021. október 1-jén lép hatályba.

(12) A 47. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

(13) A 190. § és 192. § b) pontja a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor lép hatályba.

(14) A 93. § és a 6. melléklet a Budapest XIII. kerület belterület 26085/1114, 26085/1115, 26085/1116, 26085/1118 és 26085/1123 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó, az MNV Zrt. kérelmére a Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztályán 651634/2021 számon indított telekalakítási eljárás eredményének ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének napján lép hatályba.

(15) A 14. alcím, a 66. § b) és c) pontja, a 96-99. §, a 103. §, a 105-108. §, a 109. § 2., 3., 8., 10, 11., 13, 15. 18. és 22. pontja, a 110. § b) és c) pontja, a 122. §, a 130. § g) pontja, a 144. § és a 7. melléklet az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (3) bekezdése szerinti közleménynek az Európai Unió hivatalos lapjában történő közzétételét követő hat hónap elteltével lép hatályba.

(16) A 181. § és a 11. melléklet a Gödöllő belterület 5880 helyrajzi számon felépített uszodára vonatkozóan a Nemzeti Sportközpontok kérelmére a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztályán 202100028259 ÉTDR számon indított eljárásban hozott használatbavételi engedély véglegessé válásának napján lép hatályba.

(17) A (14) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a sportpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(18) A (15) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját az egészségügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(19) A (16) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének napját a sportpolitikáért felelős miniszter ennek ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

9. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

11. § (1) A 3. § (2), (3) és (6) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, az 5. § (2) bekezdése, a 8. § (4) bekezdése, a 153. §, a 155. §, a 156. § b-g) pontja, a 160. §, a 167. §, a 170. § (1) bekezdése, a 172. § b) pontja, a 173. §, a 175. §, a 176. §, a 178. § d) és g) pontja, a és a 10. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 153. §, a 155. § b) pontja, a 156. § f) pontja, a 160. §, a 163. §, a 164. § a) pontja, a 167. §, a 170. §, a 172. § b) pontja, a 173. §, a 175. §, a 178. § g) pontja, a 180. §, a 181. §, a 183. § a) pontja, a 184. §, a 186. §, a 187. §, a 190-192. §, 193. § (2) bekezdése, a 194. § (1) bekezdése, a 195. §, a 197. §, a 199. § a) pontja, a 200-202. §, a 205. § a) és c pontja, a 207. §, a 208. §, a 210. §, a 212. §, a 213. §, a 216. §, a 218. §, a 220. § és a 8-13. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

10. Az Európai Unió jogának való megfelelés

12. § (1) Ez a törvény

a) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i európai parlamenti és tanácsi 2014/40/EU irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendeletnek a benne foglalt bizonyos rendelkezések alkalmazási időpontja tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. április 23-i (EU) 2020/561 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/745 rendelet],

d) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/746 parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E törvény 70. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 70. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

11. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

13. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője - a 29. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével - a Magyar Közút Nonprofit Zrt., amely a vagyonkezelői feladatokat - ideértve a vagyonkezelésében álló vagyonelemek hasznosítását is - állami feladatként, közfeladatként látja el."

12. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

14. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

"c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerinti KMRP szervezet működésére fordítható vissza nem térítendő vagyoni hozzájárulás, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény;"

13. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról

15. § (1) A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) 1. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Pénzügyi intézmény, biztosító, viszontbiztosító és befektetési vállalkozás tekintetében, valamint az olyan jogi személy tekintetében, amely által, vagy amelyben többségi befolyással rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír forgalmazása az Európai Unió tagállamának szabályozott piacán engedélyezett, csak különleges munkavállalói résztulajdonosi program (a továbbiakban: KMRP), illetve javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében indítható MRP. Pénzügyi intézménynél az MRP szervezetben lévő tagi részesedést nem kell kockázatként vagy kockázatvállalásként figyelembe venni."

(2) Az MRP tv. 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 23. pontja, továbbá a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 21. § 2. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősül."

16. § Az MRP tv. 24/D. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az MRP szervezet az alapító tagi részesedésének alapjául szolgáló pénzbeli vagyoni hozzájárulást olyan pénzügyi eszköz megszerzésére használja fel,

a) amely a javadalmazási politika alapján a résztvevőt illeti meg,

b) amely esetben az a) pont szerinti pénzügyi eszköz MRP szervezet általi megszerzése, valamint annak a résztvevőre történő átruházása között legalább 5 év eltelt, és

c) amelyet az alapszabály előír,

akkor az értékpapír - a 24/I. § (1) és (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az alapítóra visszaszáll, amely nem köteles azt pénzre váltani, hanem 12 hónap elteltével a javadalmazási politika végrehajtása érdekében újra résztvevőre ruházhatja át.

(2b) Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában az alapítóra a (2a) bekezdés szerint, azonos időpontban visszaszálló értékpapír, amely résztvevői tagi részesedéseket képviselt egy alapítói tagi részesedéssé olvadhat össze. Ezen alapítói tagi részesedés a résztvevők között a (2a) bekezdés szerinti 12 hónapos határidő elteltével újra feloszthatóvá válik."

17. § Az MRP tv. az "A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezete" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

"A Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program

24/M. § (1) A társaság munkavállalói KMRP-t indíthatnak.

(2) A KMRP-re és a KMRP szervezetre e törvénynek kizárólag az 1. § (1)-(3), (8) és (9) bekezdését, a 4. § (1)-(3) bekezdését, az 5. §-t, a 6. §-t, a 7. § (1), (3) és (4) bekezdését, a 11-13. §-t, valamint a 16. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel.

(3) Az 5. § (1) bekezdésétől eltérően a társaság hozzájáruló nyilatkozatát nem kell mellékelni a kérelemhez.

(4) Az 1. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a KMRP szervezet alapszabálya a jogosultság feltételeként a fennálló munkaviszony időtartamának felső határát korlát nélkül állapíthatja meg, és a munkavállalóknak nem kell a részvételi jogosultságukról lemondaniuk. Az 1. § (2) bekezdésének alkalmazásában az egyazon társaságnál fennállt több munkaviszony időtartamát egybe kell számítani.

(5) Az 1. § (3) bekezdésének megfelelően megalakult szervezetre irányadó szabályát azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 24/N. § (5) bekezdése szerinti új résztvevő részvételi jogosultsága megszűnik, ha az alapszabályt írásbeli nyilatkozatával nem fogadja el.

(6) Ezen alcím alkalmazásában munkavállalónak minősül a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagja is. A munkavállalóra irányadó szabályokat kell alkalmazni a tagi részesedések (9) bekezdésnek megfelelő kezelőjére, valamint az olyan örökösként tagi részesedést szerző alapítványra, amelynek legalább egy olyan alapítója van, amely személy a KMRP működése alatt munkavállalónak minősül.

(7) A KMRP szervezete a vagyonrészt hitel, kölcsön, résztvevői befizetés, társasági hozzájárulás, kötvénykibocsátás ellenértéke, illetve egyéb pénzeszköz-beáramlás felhasználásával vásárolja meg.

(8) A KMRP megindítását a 24/N. § (1) bekezdésének megfelelő számú munkavállaló nyilvános felhívás közzétételével kezdeményezheti, amelyhez a társaság tárgyi és technikai segítséget nyújthat. A nyilvános felhívást a helyben szokásos és általánosan ismert módon kell közzétenni, és annak megismerésére, valamint a nyilatkozattételre a körülmények által indokolt határidőt kell szabni. A határidő lejártával a felhívás minden érintettel közöltnek tekintendő.

(9) A KMRP olyan módon is indítható, hogy a munkavállalók a KMRP szervezet megalakítása mellett kötelezettséget vállalnak arra, hogy a KMRP szervezetben lévő tagi részesedésüket bizalmi vagyonkezelésbe adják, vagy annak kezelésére a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) szerinti vagyonkezelő alapítványt létesíthetnek, vagy ahhoz csatlakozhatnak.

(10) A KMRP legalább tízéves időtartamra, határozott ideig működtethető. A KMRP által az alakuláskor kiválasztott vagyonkezelési mód a határozott időtartam alatt nem változtatható meg.

(11) A társaságnál egy időben több KMRP is működtethető. Vagyonkezelő alapítványt több társaság munkavállalói együttesen is alapíthatnak, vagyonkezelő alapítványhoz más társaság munkavállalói is csatlakozhatnak, vagyonkezelő alapítvány több KMRP szervezet tagi részesedéseit is kezelheti.

24/N. § (1) Szervezőbizottságot kell létrehozni, ha a munkavállalók közül legalább tíz fő a 24/M. § (8) bekezdése szerint kezdeményezett KMRP keretében vagyonrészt kíván szerezni azzal, hogy a 4. § (3) bekezdés munkavállalói minimum létszámaránya nem alkalmazandó.

(2) A KMRP szervezőbizottsága kezdeményezheti hitel, kölcsön és résztvevői befizetés igénybevételét, továbbá kötvény kibocsátását.

(3) A KMRP szervezet alakuló közgyűlését és vagyonkezelő alapítvány alapítása esetén az alapítók gyűlését a szervezőbizottság hívja össze. A 24/M. § (9) bekezdése szerinti vagyonkezelési módok alkalmazása esetén az alapítás, az alapítvány javára történő vagyonrendelés vagy a vagyonkezelési szerződés megkötése során a szervezőbizottság munkavállalók által megbízott tagja látja el a munkavállalók képviseletét.

(4) A KMRP szervezet az alakuló közgyűlésen, legalább tíz résztvevővel, az alapszabály elfogadásával és az operatív működésért felelős szerv, valamint vezető tisztségviselők megválasztásával jön létre. A KMRP szervezet megalakításával a szervezőbizottság megszűnik.

(5) A KMRP résztvevőinek száma a KMRP szervezet megalakulását követően nem bővíthető, a részvételi jog a résztvevő halálával vagy átruházással szűnik meg. A jogszabályi feltételeknek megfelelő új résztvevő a KMRP szervezetben fennálló tagi részesedés írásban történő átruházásával léphet be a KMRP-be. A KMRP szervezet az új résztvevőnek haladéktalanul megküldi az alapszabályt.

(6) A tagi részesedés örökölhető. Több örökös esetén részvételi jogosultságot kizárólagosan egy olyan örökös szerezhet, aki a halál időpontjában vagy a KMRP indulásakor munkavállalónak minősült, és akit a többi örökös írásban meghatalmazott a tagi részesedésből fakadó jogok kizárólagos gyakorlására azzal, hogy a részvételi jogosultságot nem szerző örököstársaknak továbbra is fennmarad a joguk a vagyonfelosztást követő tulajdonszerzésre.

(7) A résztvevő halála esetén az örökös, ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától, hagyatéki eljárás esetén a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjától, öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjától számított harminc napon belül - tagi részesedésből fakadó résztvevői jogai gyakorlásának szünetelése mellett - nyilatkozik az operatív irányításért felelős szerv részére arról, hogy a következő lehetőségek közül melyiket választja:

a) a részvételi jogosultság feltételeinek igazolása mellett résztvevővé válik,

b) megjelöli a részvételi jogosultság feltételeinek megfelelő azt a személyt, akire a tagi részesedést a nyilatkozat megtételével egyidejűleg átruházza,

c) a tagi részesedése ellenértékének megfizetését kéri akként, hogy vele a KMRP szervezet a 24/R. §-ban foglalt szabályoknak megfelelően nyilatkozat közlését követően számoljon el azzal, hogy vagyonrészt nem szerezhet, vagy

d) természetes személyként a tagi részesedésből fakadó résztvevői jogai közül kizárólag a vagyonfelosztás során fennálló és a tulajdonszerzésre irányuló jogai gyakorlására jogosult.

(8) A (7) bekezdésnek megfelelő nyilatkozat alapján a KMRP szervezet és az örökös az abban foglaltaknak megfelelően intézkedik, nyilatkozat hiányában vagy több örökös esetén az örökösök egyetértése hiányában pedig a (7) bekezdés c) pontja szerint járnak el.

(9) A KMRP szervezet alapszabályában meg kell határozni

a) a 9. § (1) bekezdés a)-c), e), f) és h)-m) pontjában foglaltakat,

b) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket,

c) az operatív működésért felelős szerv tagjainak számát, választásuk módját, hatáskörüket és működésük időtartamát,

d) a vezető tisztségviselők számát és működésük időtartamát,

e) a résztvevők kötelező tájékoztatásának eseteit és módját,

f) a KMRP megindításával, a KMRP szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggésben a KMRP szervezetnél felmerülő költségek, ráfordítások megelőlegezésének, megtérítésének és elszámolásának elveit,

g) a vagyonkezelés elveit és módját,

h) az új résztvevő (5) bekezdés szerinti belépésének szabályait,

i) a vagyonrésznek nem minősülő KMRP szervezeti vagyonból nem fedezett tartozások megtérítésének forrását és módját, és

j) a 24/R. § (7) bekezdés b) pontja szerint megszerezhető vagyonrészeknek a résztvevők túlkereslete esetére irányadó elosztási elveit.

(10) A KMRP szervezet tulajdonában lévő vagyonrésznek a résztvevők tulajdonába kerülési módjának, elosztási elveinek meghatározása során figyelembe kell venni a 24/R. § (7)-(11) bekezdésében foglaltakat.

(11) A közgyűlés határozatait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, a résztvevőt befizetése arányában - befizetés hiányában egyenlő arányban - illeti meg a szavazati jog.

(12) A résztvevők számára abban az esetben, ha a társaság hozzájárulást fizet, a KMRP által beszedett hasznokból csak a hozzájárulás mértékét meghaladó rész fizethető ki, kivéve a 24/R. § (4) bekezdése szerinti vagyonfelosztás alapján történő kifizetést.

(13) A résztvevő hozzájárulása nélkül nem írható elő számára befizetési kötelezettség. A résztvevő nem teljesített befizetési kötelezettségéért az örökös vagy haláleseti kedvezményezett - erre vonatkozó kötelezettségvállalása kivételével - nem tartozik felelősséggel.

24/O. § A KMRP szervezet

a) kötvényt bocsáthat ki,

b) tevékenységét, ennek keretében különösen kötvénykibocsátást, állampapír-vásárlást, bármely ügyletkötést - ideértve a pénzügyi kötelezettségvállalást -, szolgáltatás igénybevételét kizárólag célja elérése, a vagyonrészek megszerzése érdekében végzi, haszonszerzésre nem törekedhet,

c) feladatának ellátása érdekében pénzzel rendelkezhet,

d) nem idegeníthet el vagyonrészt a záró közgyűlést megelőzően, valamint hitel-, illetve kölcsön vagy kötvénykibocsátás ellenértéke igénybevételével megszerzett vagyonrész esetén a törlesztés befejezésig, kivéve, ha ezt az alapszabály a 24/N. § (9) bekezdés i) pontja alapján lehetővé teszi,

e) az a)-d) ponton túl egyéb tevékenységet nem folytathat.

24/P. § (1) A résztvevő a záró közgyűlésen a KMRP tulajdonát képező azon vagyonrész

a) megvásárlására, amely teljes vételárának törlesztése - ideértve a forrást jelentő hitel vagy kölcsön összegének törlesztését is - a záró közgyűlésig nem történt meg (a továbbiakban: fedezetlen vagyonrész), valamint a b) pontban meghatározottak szerint más résztvevő által visszautasított vagyonrész megvásárlására feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatot tehet, amellyel a KMRP szervezet által tett ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás kilencven napon belül történő teljesítésére,

b) vonatkozásában, amely teljes vételárának törlesztése - ideértve a forrást jelentő hitel vagy kölcsön összegének törlesztését is - a záró közgyűlésig megtörtént (a továbbiakban: fedezett vagyonrész), visszautasíthatja az 24/R. § (7) bekezdés a) pontja szerinti tulajdonba adást és kérheti a vagyonrész pénzbeli ellenértékének KMRP szervezet általi megfizetését.

(2) A visszautasított fedezett vagyonrész ellenértékét az eredményes értékesítést követően fizeti meg a KMRP szervezet a résztvevőnek.

(3) A visszautasított fedezett vagyonrész eredménytelen értékesítése esetén a vagyonrész résztvevőnek történő tulajdonba adásának van helye, a pénzbeli ellenérték nem követelhető.

24/Q. § A társaság a saját részvény és a saját üzletrész megszerzésére irányadó szabályok figyelembevételével feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozatot tehet a KMRP szervezet által a 24/R. § (8) bekezdése szerint felajánlott vagyonrész megvásárlására, amellyel a KMRP szervezet által tett ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás tíz napon belül történő teljesítésére.

24/R. § (1) A KMRP szervezet megszűnésére a jogi személy megszűnésének általános szabályait kell alkalmazni, ha a legfőbb szerv a (4) bekezdés szerinti jogutód nélküli megszüntetéséről határoz.

(2) A KMRP szervezet megszűnése esetén a (7) bekezdés a) pontja szerint a résztvevők tulajdonába nem adott vagyonrészek tekintetében a résztvevőket és a társaságot - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg azzal, hogy a társaság az (5) bekezdés szerint meghatározott értéknél alacsonyabb értéken nem szerezhet vagyonrészt.

(3) A KMRP szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénynek a végelszámolásra, csőd- és felszámolási eljárásra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A KMRP operatív működésért felelős szerve harminc napon belül összehívja a záró közgyűlést, amely a KMRP szervezet vagyonának (7) bekezdés szerinti felosztásáról és jogutód nélküli megszüntetéséről határoz, ha

a) lejár a KMRP működési ideje,

b) a társaság jogutód nélküli megszűnik,

c) a KMRP-ben résztvevők száma egy fő alá csökken, és ezt a létszámot a 24/N. § (7) bekezdése szerinti határidőn belül sem éri el újra, vagy

d) a KMRP szervezet tulajdonában álló összes vagyonrész értéke bármikor nem éri el a KMRP szervezet teljes vagyonának értékéhez viszonyított hetven százalékot a KMRP szervezet megalakulása utáni fél évet követően.

(5) A vagyonrész értékét a számviteli törvény szerinti valós értéken kell megállapítani.

(6) A KMRP szervezet a megalakulását követő hatodik hónap végéig, majd félévente értékeli a tulajdonát képező vagyonrészeket és arról tájékoztatja a résztvevőket.

(7) A KMRP szervezet a vagyon felosztása során

a) határoz a fedezett és vissza nem utasított vagyonrészeknek résztvevők egyénenkénti befizetései arányában - befizetés hiányában egyenlő arányban - történő tulajdonba adásáról,

b) az alapszabályában meghatározott módon ajánlatot tesz a résztvevők számára a fedezetlen és a visszautasított fedezett vagyonrész eladása érdekében,

c) az a) pont szerinti elveknek megfelelően határoz a tulajdonában maradó, vagyonrésznek nem minősülő további vagyon - a résztvevőnek át nem ruházható vagyonelem esetén a vagyonelem értékesítéséből származó ellenérték - felosztásáról azzal, hogy tartozás fedezetét nem vonhatja el.

(8) A KMRP szervezet a záró közgyűlést követő öt napon belül ajánlatot tesz a társaság részére azon fedezetlen és visszautasított fedezett vagyonrész eladása érdekében, amelyre szabályszerű vételi ajánlatot résztvevőtől nem kapott.

(9) Ha a vagyonrész értékesítése a (8) bekezdés szerinti módon is eredménytelen maradt, a KMRP szervezet piaci értékesítésre ajánlja azt fel.

(10) A KMRP szervezet haladéktalanul intézkedik a fedezetlen vagyonrész vételárának megfizetése feltételével a törlesztés, valamint azt követően a vagyonrész tulajdonba adása iránt.

(11) A KMRP szervezet a (7) bekezdés b) pontja, valamint a (8) bekezdés szerinti ajánlatában az eladásra kínált vagyonrész fedezetlen vételárának összegével megegyező árat határoz meg ellenszolgáltatásként.

24/S. § (1) A munkavállalók által a KMRP keretében létesített vagyonkezelő alapítvány alapítására és működésére a Vatv. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább tízmillió forintot kell rendelni. A vagyonkezelő alapítvány nyilvántartásba vételét követő egy éven belül az alapítványi vagyonnak el kell érnie a Vatv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott összeget azzal, hogy abba a bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon is beszámít. Ha a vagyonkezelő alapítvány több KMRP-t kezel, azok vagyona együttesen veendő figyelembe a tőkeminimum összege tekintetében. Ha a hiányzó alapítványi vagyon pótlására a megszabott határidőn belül nem kerül sor, akkor a vagyonkezelő alapítvány megszűnik.

(3) A vagyonkezelő alapítvány alapító okiratában az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot kell kijelölni.

(4) A vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettjei annak alapítói és csatlakozói.

(5) A vagyonkezelő alapítvány működésére, vagyonkezelésére, új résztvevő csatlakozására, a kedvezményezettek közötti vagyonfelosztásra a 24/N-24/R. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a résztvevők alatt az alapítókat és csatlakozókat, az alapszabály alatt az alapító okiratot, az új résztvevő belépése alatt pedig az új résztvevőnek a vagyonkezelő alapítványhoz való csatlakozását kell érteni."

18. § Az MRP tv.

a) 3. § (3) bekezdésében a "gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben (a továbbiakban: Gt.), szerződésben (a társaság alapszabályában) foglaltak szerint" szövegrész helyébe a "gazdasági társaságra irányadó szabályoknak megfelelően" szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében a "Gt. vagy szerződés (a társaság alapszabálya) alapján" szövegrész helyébe a "gazdasági társaságra irányadó szabályoknak megfelelően" szöveg,

c) 24/D. § (2) bekezdésében az "ötödik" szövegrész helyébe a "tizenkettedik" szövegrész és

d) 24/I. § (1) bekezdésében az "átváltására" szövegrész helyébe az "átváltására vagy résztvevőnek történő átadására" szöveg

lép.

14. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

19. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 33/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "vizsgálati készítmény" szövegrész helyébe a "vizsgálati gyógyszer" szöveg lép.

15. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

20. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az állami feladatok:)

"q) a közjóléti feladatellátás körében a vízitúrázás és a kerékpáros turisztikai igénybevétel alapfeltételeinek biztosítása az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése során."

21. § A Vgtv. 45. §-a a következő (7e) bekezdéssel egészül ki:

"(7e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a vízitúrázás és a kerékpáros turisztikai igénybevétel alapfeltételeit az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése során."

16. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

22. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

"(1f) Nem szerez bevételt a magánszemély a különleges MRP (a továbbiakban: KMRP) szervezet résztvevőjeként a részvételi jogosultság megszerzése révén."

23. § Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:

[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

osztalék]

"ah) a KMRP résztvevője részére a KMRP által megszerzett vagyonelemek hozamából származó kifizetés;"

24. § Az Szja tv. 67. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül a KMRP szervezetben való részvételi jogosultság ellenérték fejében történő értékesítéséből származó bevételnek az a része, amely meghaladja a részvételi jogosultsággal összefüggésben teljesített kiadás összegét."

25. § Az Szja tv. 68. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül a KMRP szervezet vagyona felosztása során a résztvevő által pénzben megszerzett bevétel csökkentve a résztvevőként teljesített befizetés (ide nem értve a KMRP szervezet által eladásra kínált vagyonrész megszerzésére fordított összeget) összegének arányos - a pénzbeli formában megszerzett bevételnek a vagyonfelosztáskor megszerzett összes bevétel arányában megállapított - részével."

26. § Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély)

"l) az értékpapírt a KMRP szervezet résztvevőjeként szerezte; a KMRP szervezet résztvevőnként, az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a résztvevőnek a vagyon felosztása során átadott összes vagyonrésznek az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értékéről, valamint a vagyonrészek megszerzése érdekében a résztvevő által teljesített összegéről."

17. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

27. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

18. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

28. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11/A. § (5) bekezdés a) pontjában a "hirdetmeny.magyarorszag.hu közigazgatási" szövegrész helyébe a "központi ügyintézési" szöveg lép.

19. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

29. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, illetve azokról - első alkalommal - térítésmentesen, valamint minden további másolat tekintetében - a (3) bekezdés szerinti módon - másolatot kapni."

30. § (1) Az Eüak. 14/A. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az EESZT működtetője biztosítja, hogy)

"d) az elektronikus vény kiváltását a nem saját TAJ szám közlésével kezdeményező személy nevét és személyi azonosításra alkalmas okmányának számát a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt célból elektronikusan rögzíthesse."

(2) Az Eüak. 14/A. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Ha az EESZT útján kiállított vényt kiváltó személy a vény kiváltását nem a saját TAJ szám közlésével kezdeményezi, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt célból e személy

a) személyazonosságát ellenőrzi, valamint

b) nevét és az a) pont szerinti ellenőrzés során bemutatott, személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítóját rögzíti.

(2c) A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a (2b) bekezdés b) pontja szerint rögzített adatokat a 4. § (2) bekezdés s) pontjában meghatározott célból a rögzítéstől számított 5 évig kezelheti."

31. § Az Eüak. 16. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

"(17) A Központi Statisztikai Hivatal az egészségügyi intézményen kívül elhunyt személyek halálának okával kapcsolatos egészségügyi adatokat és az elhunyt személyek TAJ számát, nemét és születési idejét továbbítja az egészségbiztosítási szerv részére a 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 4. § (2) bekezdés b)-d), v), w), z) és zs) pontjaiban meghatározott feladataihoz kapcsolódó elemzés céljából. Az adattovábbításról a Központi Statisztikai Hivatal és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt, amely tartalmazza az adatátadás módját, gyakoriságát és határidejét."

32. § Az Eüak. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19/A. § (1) A határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv a 4. § (2) bekezdés zs) pontja szerinti célból - a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogokkal kapcsolatos, a nemzeti kapcsolattartó szerv feladatairól szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztatás megadásáig - kezelheti az érintett nevét, nemét, születési idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, TAJ számát, a részére az EESZT útján rendelt vények adatait, valamint azon egészségügyi adatait, amelyek az érintett határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogainak érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv - az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése céljából - továbbítja a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározottak szerint más tagállamban működő nemzeti kapcsolattartó szerv részére.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés szerinti célból az egészségügyi ellátás megszervezéséig kezeli az érintett (1) bekezdés szerinti adatait.

(4) A nemzeti kapcsolattartó szerv a más tagállamban működő nemzeti kapcsolattartó szerv által megküldött személyazonosító és egészségügyi adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében, az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése céljából továbbítja az egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, illetve a gyógyszertár részére.

(5) A nemzeti kapcsolattartó szerv a (2) és (4) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, illetve központi elektronikus ügyintézési szolgáltatást vehet igénybe."

33. § (1) Az Eüak. 35/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az EESZT-hez engedélyezett informatikai rendszere útján csatlakozásra köteles)

"e) az ártámogatási szerződéssel rendelkező gyógyászatisegédeszköz-forgalmazó."

(2) Az Eüak. 35/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A betegellátás során nem követelhető meg az érintettől olyan egészségügyi dokumentáció bemutatása vagy egészségügyi adat igazolása, amely az EESZT-ben elérhető."

34. § Az Eüak. 35/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A működtető lehetővé teheti, hogy a csatlakozott adatkezelő a működtetővel kötött megállapodás alapján a saját, az érintett azonosítását igénylő szolgáltatása keretében, az érintett azonosítása céljából igénybe vegye a működtető által elérhetővé tett elektronikus azonosítási szolgáltatást."

35. § Az Eüak. 35/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működtető az EESZT útján történő adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a személyes adatok EESZT útján történő kezelése tekintetében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza)

"a) az érintett születési idejét és nemét, valamint TAJ számát vagy ennek hiányában személyazonosság igazolására alkalmas okmányának számát, európai egészségbiztosítási kártyája számát, menedékes, kérelmező, befogadó igazolvány számát, vagy ilyen hiányában az érintett EESZT-ben képzett azonosítóját (a továbbiakban: más azonosító),"

36. § Az Eüak. 35/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A csatlakozott adatkezelő a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból történő hozzáférhetővé tétel érdekében az EESZT útján a működtető rendelkezésére bocsátja az általa kezelt érintettel kapcsolatos alábbi adatokat:

a) az érintett TAJ száma vagy ennek hiányában más azonosítója, születési ideje, neme, állampolgársága az EESZT útján továbbított vény és beutaló esetében a vényben és beutalóban foglalt egyéb személyazonosító adatok, az érintett EESZT-ben képzett azonosítója,

b) az ellátási esemény megjelölése, típusa, időpontja és időtartama, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatai és dokumentumai, valamint

c) az ellátási eseményt nyújtó egészségügyi szolgáltató megjelölése, EESZT-ben képzett azonosítója, valamint az ellátást végző vagy abban közreműködő személy EESZT azonosítója."

37. § Az Eüak. 35/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az érintett kezelőorvosa, ennek hiányában háziorvosa az érintett vércsoportjára vonatkozó adat tekintetében az állami vérellátó szolgálat is, a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból történő, az arra jogosult személyek részére történő hozzáférhetővé tétel érdekében az EESZT útján rögzíti az általa kezelt érintettel kapcsolatban az e törvény szerinti személyazonosító adatok közül az érintett TAJ számát, vagy ennek hiányában más azonosítóját, születési idejét, nemét, továbbá az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatokat (a továbbiakban: egészségügyi profil)."

38. § Az Eüak. 35/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A csatlakozott adatkezelő köteles az EESZT útján a működtető részére a miniszter által rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő módon - az egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultaknak a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból az érintett dokumentumokhoz az EESZT útján való hozzáférés érdekében - megküldeni az egészségügyi ellátás során keletkezett dokumentumokat."

39. § Az Eüak. 36. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A csatlakozással kapcsolatos kötelezettségét az Eüak. 35/B. § (1) bekezdés e) pontja alapján csatlakozásra köteles gyógyászatisegédeszköz-forgalmazó 2021. szeptember 1-jéig köteles teljesíteni."

40. § (1) Az Eüak. 38. § (2) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"zs) a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében a kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv feladatait, a tájékoztatás és adatátadás rendjét és feltételeit"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Eüak. 38. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"f) a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szervet"

(rendeletben jelölje ki.)

41. § Az Eüak. 35/K. § (3) bekezdésében az "a 4. § (1) bekezdés a)-d) pontjában vagy a 4. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott célból" szövegrész helyébe az "a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból" szöveg lép.

20. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

42. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) a következő 60/J. §-sal egészül ki:

"60/J. § A 60/H. § rendelkezéseit azon XIX. század második és XX. század első felében megvalósult épületek esetén is alkalmazni kell, amelyek megsemmisült vagy megrongálódott tetőidomai és egyéb jelentős épületelemei, épületdíszei helyreállíthatóak. A helyreállítás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, ideértve különösen az építészeti minőséget lerontó utólagos hozzáépítések elbontását, a tetőzet eredeti formájának újjáépítését és az esetlegesen eltávolított épületdíszítések, tetődíszek, tornyok, kupolák, portálok visszaállítását. A helyi építési szabályzatban - a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti településrendezési tervekben - meghatározott építészeti hangsúly képzésének lehetséges helyszíneitől eltérni csak a fotóval, tervvel, valamint műemlék esetében az építéstörténeti tudományos dokumentációban foglaltakkal igazolt, eredeti állapot visszaállításával megengedett."

43. § Az Étv. a következő 61/C. §-sal egészül ki:

"61/C. § E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel megállapított 60/J. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

44. § Az Étv.

a) 20. § (7) bekezdés a) pontjában a "megkezdett tevékenységre" szövegrész helyébe a "megkezdett építési tevékenységre" szöveg,

b) 20. § (7) bekezdés d) pontjában az "eljárásra" szövegrész helyébe az "eljárásra, vagy az egyszerű bejelentéstől eltérő építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő kivitelezésére" szöveg,

c) 48. § (5) bekezdés b) pontjában a "(2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(5) bekezdésében" szöveg,

d) 62. § (1) bekezdés 36. pontjában az "az illeszkedés egyedi tartalmát és területi hatályának megállapítására kijelölt közigazgatási szervet," szövegrész helyébe az "az illeszkedés egyedi tartalmát," szöveg

lép.

21. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

45. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A biztosított orvosi indikáció alapján jogszabályban foglalt feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatóknál."

46. § Az Ebtv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30/A. § Az egészségbiztosító szerződést köthet a gyógyszer Gyftv. 36. § (1) bekezdése szerinti forgalomba-hozatali engedélyének jogosultjával, illetve meghatalmazása alapján a gyógyszer forgalomba hozójával, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval

a) az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás, és

b) a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer

áráról, mennyiségéről, minőségi követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről."

47. § (1) Az Ebtv. 34. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása)

"g) a minőségi mutatók figyelembevételén,"

(alapuló rendszerben történik.)

(2) Az Ebtv. 34. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása)

"h) az a)-g) pontban foglaltak kombinációján"

(alapuló rendszerben történik.)

48. § Az Ebtv. 82. §-a következő (16)-(18) bekezdéssel egészül ki:

"(16) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel módosított 15. § (2) bekezdésében foglaltakat 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.

(17) Az egészségbiztosító meddőség kezelésére szolgáló egészségügyi szolgáltatások nyújtására az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. § (2) bekezdésének figyelembevételével köthet finanszírozási szerződést.

(18) Az egészségbiztosító az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. § (2) bekezdésének nem megfelelő egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződését az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatása alapján 2022. június 30-ával megszünteti. Ezen finanszírozási szerződés tekintetében az egészségbiztosító elszámolásra köteles."

49. § Az Ebtv. 83. §-a a következő (2m) bekezdéssel egészül ki:

"(2m) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos egészségbiztosítói ellenjegyzés eljárási szabályait."

50. § Hatályát veszti az Ebtv. 83. § (6) bekezdés g) pontjában a "valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat," szövegrész.

22. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

51. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára."

(2) A Kultv. 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

23. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

52. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény a következő 85. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján induló eljárás

85. § (1) A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján a magyar állam tulajdonjogát kell bejegyezni az olyan ingatlanra, amelynél valamennyi alábbi feltétel együttesen teljesül:

a) a magyar állam, a nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló, vagy valamely állami költségvetési szerv, illetve annak jogelődje az ingatlanra vonatkozóan 2000. január 1-jét megelőzően tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, melyet a tulajdonjogot szerzőként megjelölt költségvetési szerv jogszerzési képességének a hiánya okán elutasítottak,

b) az ingatlan legalább tizenöt éve szakadatlanul a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy valamely állami költségvetési szerv vagy más vagyonkezelő birtokában áll,

c) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló olyan okiratot mutat fel, amely a szerződést kötő felek tulajdon-átruházásra irányuló megállapodását, az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket, illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza,

d) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló bemutatja a tulajdonjogot átruházó fél hozzájárulását a tulajdon-átruházásra vonatkozó szerződés szerint szerző fél tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozóan.

(2) A kérelmező tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel fennállását az elutasított kérelem ügyszámának megjelölésével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállását pedig az ingatlan birtokosának közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával köteles igazolni.

(3) Amennyiben az ingatlannal kapcsolatosan vagyonrendezési eljárás lefolytatásának is lenne helye, úgy azt csak a jelen § szerinti eljárásban hozott elutasító döntést követően - ha a döntés miatt közigazgatási per indul, annak jogerős lezárását követően - lehet lefolytatni."

24. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

53. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § w) pont wd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

fenntartó:)

"wd) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 97. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az egészségügyi felsőoktatási intézmény,"

54. § Az Eütv. 24. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni, illetve - első alkalommal térítésmentesen, valamint - minden további másolat tekintetében - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerint meghatározott módon a saját költségére másolatot kapni."

55. § Az Eütv. 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (EU) 2017/745 rendelet 101. cikke és az (EU) 2017/746 rendelet 96. cikk szerinti illetékes hatósági feladatokat az egészségügyi államigazgatási szerv látja el."

56. § Az Eütv. 158. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdésben foglaltak az orvostechnikai eszközökkel végzett klinikai vizsgálatok engedélyezésére nem alkalmazandók."

57. § Az Eütv. 159. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának minősülő orvostudományi kutatás - az (1)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az (EU) 2017/745 rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén végezhető. Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezését - az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott, az (EU) 2017/745 rendelet 62. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti szakvéleménye alapján - az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi."

58. § Az Eütv. a következő 160/A. §-sal egészül ki:

"160/A. § Orvostechnikai eszközzel végzett klinikai vizsgálat sürgős szükség esetén - a 160. §-ban foglaltaktól eltérően - az (EU) 2017/745 rendelet 68. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén végezhető."

59. § Az Eütv. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"164. § (1) Ha a szakmai szabályoknak, valamint a kutatási tervnek megfelelően végzett kutatás során a kutatás alanya kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

(2) A kutatást végző egészségügyi szolgáltatónak a kártérítés és a sérelemdíj fedezetére a kutatási tevékenység megkezdését megelőzően a kutatásokra vonatkozó, a kockázatoknak megfelelő felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie.

(3) A vizsgálati készítménnyel végzett klinikai vizsgálatok esetén a törvényben előírt felelősségbiztosítással kell rendelkezni. A vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként természetes személy által szenvedett egészségkárosodás esetén a sérelmet szenvedett személy, illetve halála esetén a Ptk. szerinti hozzátartozója részére fizetendő kártérítésre és sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.

(4) Az orvostechnikai eszközökkel végzett klinikai vizsgálatok során a vizsgálati alany által elszenvedett kár vonatkozásában az (EU) 2017/745 rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti megbízó (e § alkalmazásában a továbbiakban: megbízó) és a klinikai vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a kártérítés és sérelemdíj fedezetére kötendő felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(5) Ha az orvostechnikai eszköz klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként bármely természetes személy egészségkárosodást szenved, a sérelmet szenvedett személy, illetve halála esetén a Ptk. szerinti hozzátartozója részére

a) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati terv szerint végzett vizsgálat esetén a megbízó,

b) ha a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a vizsgálatot kezdeményező által ismert, de a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóságnak be nem nyújtott adat eltitkolásának következménye, a megbízó,

c) ha a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság előírásának következménye, az engedélyező hatóság,

d) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati tervtől való eltérés esetén - ha az egészségkárosodás ennek következményeként következik be - a vizsgálóhely

sérelemdíjat, valamint - a halállal, megrokkanással, illetve egészségkárosodással összefüggésben bekövetkezett vagyoni károk esetén - kártérítést fizet.

(6) Az (1) bekezdés alkalmazásában eltartott hozzátartozón azt a személyt kell érteni, akinek a tartásáról a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személy jogszabály vagy szerződés alapján gondoskodni köteles."

60. § (1) Az Eütv. 164/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat a 157. § és a 158. §, a 159. § (2) bekezdése, a 161. § (1) és (2) bekezdése, a 162. és 163. §, továbbá a 164. § (1) bekezdése alapján végezhető, azzal az eltéréssel, hogy az orvostechnikai eszközzel végzett, jogszabályban meghatározott beavatkozással nem járó vizsgálat az (EU) 2017/745 rendelet szerinti illetékes hatóságként kijelölt szerv részére - az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott, az (EU) 2017/745 rendelet 62. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti szakvéleményének birtokában - megtett bejelentés alapján végezhető. Utólagos, beavatkozással nem járó vizsgálat esetén a kutatási alany tájékoztatására és a vizsgálatba való beleegyezésére vonatkozóan az egészségügyért felelős miniszter eltérő szabályokat határozhat meg."

(2) Az Eütv. 164/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az orvostechnikai eszközökkel végzett beavatkozással nem járó vizsgálat megkezdéséhez az (1) bekezdés szerinti bejelentés szükséges, amelynek megtörténtéről a bejelentés benyújtásától számított hatvan napon belül az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv igazolást állít ki."

61. § Az Eütv. 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás végzésére működési engedéllyel rendelkező, a 169. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatónál végezhető."

62. § Az Eütv. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"169. § (1) Az állam felelőssége az egészségügyi szakellátási kötelezettség részeként a reprodukciós eljárások ellátásáról történő gondoskodás, ennek keretében ezen ellátásoknak a társadalombiztosítást meghatározó jogszabályokban foglaltak szerinti biztosítása.

(2) Reprodukciós eljárások végzésére működési engedéllyel rendelkező

a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltató, valamint

b) az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ

jogosult.

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató által végezhető reprodukciós eljárások körét, a jogosult egészségügyi szolgáltatók működésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, valamint az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató, valamint klinikai központ e szolgáltatás keretében közreműködőként állami fenntartású egészségügyi szolgáltatót, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központot vehet igénybe."

63. § Az Eütv. 244/A. §-a a következő (8)-(19) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 167. § (5) bekezdésében és 169. §-ában foglaltakat 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.

(9) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 169. § (2) bekezdése szerinti feltételnek meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónak (a továbbiakban: átadó szolgáltató) a reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélye hatályát veszti 2022. június 30. napján.

(10) A miniszter 2021. szeptember 30-áig

a) állapítja meg a 169. § (1) bekezdésében meghatározott szakellátási kötelezettség folyamatos ellátása érdekében a közfinanszírozott feladatot, és

b) jelöli ki az átadó szolgáltató által nyújtott nem közfinanszírozott szolgáltatások tekintetében a 169. § (2) bekezdésének megfelelő egészségügyi szolgáltatót (a továbbiakban: átvevő szolgáltató),

amelyről az átadó és az átvevő szolgáltatót valamint az egészségügyi államigazgatási szervet tájékoztatja.

(11) 2021. szeptember 30-át követően reprodukciós eljárás végzésére irányuló új, az érintett személynél meg nem kezdett meddőségkezelési beavatkozást célzó szerződést a 169. § (2) bekezdése szerinti kijelölt szolgáltató köthet. 2021. szeptember 30-át követően a 169. § (2) bekezdésének meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál új reprodukciós eljárás, további meddőségkezelési célú önálló új beavatkozás nem kezdhető meg.

(12) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból eljár az átadó szolgáltató reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélye visszavonása, az átvevő szolgáltató reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélyének kiadása, módosítása, valamint a szakellátási kapacitások módosítása érdekében.

(13) Az egészségbiztosítási szerv a működési engedély kézhezvételétől számított három napon belül kezdeményezi az átvevő szolgáltató finanszírozási szerződésének 2022. július 1-jei hatállyal történő módosítását, illetve új finanszírozási szerződés 2022. június 30-ai hatállyal történő megkötését.

(14) Az átadó szolgáltató a (10) bekezdés alapján kijelölt átvevő szolgáltató részére a nála folyamatban lévő vagy későbbi reprodukciós eljárás céljából tárolt ivarsejteket és embriókat úgy adja át, hogy ennek során mind az átadó szolgáltatónak, mind az átvevő szolgáltatónak maradéktalanul biztosítania kell a későbbi egészséges magzati fejlődés feltételeit a tárolásra vonatkozó szakmai szabályok folyamatos és teljes körű érvényesítésével.

(15) Az átvevő szolgáltató az átvételkor az átadónál folyamatban lévő reprodukciós eljárásokat átvenni köteles és a társadalombiztosítás keretében, a már nyújtott ellátásokra is figyelemmel, az ellátás finanszírozására irányadó jogszabályban meghatározott feltételek szerint végzi el. Az átvett, a társadalombiztosítás keretében igénybe nem vehető ellátások nyújtására a beteg és az átadó szolgáltató közötti szerződésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a szolgáltatások megtérítése tekintetében az átvevő szolgáltató térítési szabályzatában foglaltak irányadók. A beteg ellátásokhoz történő hozzáférése, a részére nyújtott szolgáltatások szakmai tartalma és fizetendő térítési díj tekintetében nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe az átadást követően.

(16) A beteg a (10) bekezdés szerint kijelölt átvevő szolgáltató helyett más, a 169. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatót is választhat reprodukciós eljárás - ennek keretében külön az embrióletét - igénybevételére. Az átvevő egészségügyi szolgáltató jogai és kötelezettségei ebben az esetben a választott egészségügyi szolgáltatót jogosítják és kötelezik.

(17) A (15) bekezdés szerinti, reprodukciós eljárás igénybevételére vonatkozó szerződésből eredő minden jog és kötelezettség tekintetében az átvevő szolgáltató jogutódja az átadó szolgáltatónak.

(18) Az átadó, valamint az átvevő szolgáltató a (10) bekezdés szerinti kijelölés közlését követően 8 napon belül külön-külön írásban tájékoztatják az érintett beteget

a) a vonatkozó jogszabályváltozásokról,

b) az átadó szolgáltatónál a további ellátásra való jogosultság megszűnéséről,

c) az átvevő szolgáltató kijelöléséről,

d) a szolgáltatóváltással kapcsolatos egyéb jogairól és kötelezettségeiről, ennek keretében arról, hogy átadó, az átvételre kijelölt és a választott egészségügyi szolgáltatóhoz címzett egybehangzó nyilatkozattal a kijelölt szolgáltató helyett más, a 169. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatót is választhat továbbá az átadott és átvett embrió egészséges fejlődését biztosító, a (14) bekezdés szerinti intézkedések módjáról.

(19) Az az egészségügyi szolgáltató, amelynek reprodukciós eljárás végzésére jogosító működési engedélye a (9) bekezdés alapján hatályát veszti, állami kártalanításra jogosult. A kártalanítás mértéke megegyezik az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének hatályvesztését megelőző öt üzleti év - amennyiben működését később kezdte meg az adott évek - állami átvétellel érintett gazdasági tevékenységéből származó, mérleg szerinti eredménye átlagának összegével. A kártalanítás mértékét a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter állapítja meg."

64. § Az Eütv. a következő 244/B. §-sal egészül ki:

"244/B. § (1) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított, és módosított 158. § (3a) bekezdését, 159. § (1) és (7) bekezdését, 160/A. §-át, 164/A. § (1) és (5) bekezdését és 164/B. §-át, valamint az e törvény felhatalmazása alapján az orvostudományi kutatásokra és orvostechnikai eszközökkel végzett klinikai vizsgálatokra vonatkozó jogszabályoknak az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának megkezdésére figyelemmel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit - az (EU) 2017/745 rendelet 120. cikk (11) bekezdésére figyelemmel - azon

a) orvostechnikai eszközzel végzett klinikai vizsgálatokra kell alkalmazni, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv2. hatálybalépését követően nyújtották be,

b) orvostechnikai eszközzel végzett, beavatkozással nem járó vizsgálatokra kell alkalmazni, amelyeket a Módtv2. hatálybalépését követően jelentettek be.

(2) A súlyos nemkívánatos eseményeket és az eszközhibákat azon vizsgálatok esetében is az (EU) 2017/745 rendelet, valamint az annak végrehajtását szolgáló jogszabályi rendelkezések szerint kell bejelenteni, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv2. hatálybalépését megelőzően nyújtották be.

(3) A 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015. október 2-i (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet előírásait - Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - valamennyi, e törvény szerinti egészségügyi szolgáltatónak be kell tartania."

65. § (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"q) a halottvizsgálatra, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásra, a nem természetes halál esetén ellátandó feladatokra, a kórbonctani vizsgálatra, a hatósági és igazságügyi orvosi boncolásra, a holttest szállítására, tárolására, az ehhez kapcsolódó költségek viselésére, a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv kijelölésére, a kihantolásra, valamint a holttest helyreállítására és átadására vonatkozó szabályokat, továbbá a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékkel összefüggésben

qa) szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételre, valamint az ahhoz szükséges képesítési és szakmai feltételekre és a névjegyzékből való törlésre vonatkozó szabályokat,

qb) a halottvizsgálati szaktanácsadó igénybe vételének, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szaktanácsadói ügyeleti rendszer részletes szabályait,

qc) a halottvizsgálati szaktanácsadó részére fizetendő díjat és a díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben megállapítsa.)

(2) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"z) a természetes gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre vonatkozó részletes szabályokat és a kapcsolódó hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat,"

(rendeletben megállapítsa.)

(3) Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"zs) a közhasználatú fürdő létesítésére, üzemeltetésére, ellenőrzésére, a fürdővízzel érintkező anyagokra vonatkozó részletes szakmai előírásokat, a fürdési célú létesítmények vízminőségének ellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységre vonatkozó követelményeket, továbbá az üzemeltetéshez szükséges képesítési előírásokat"

(rendeletben megállapítsa.)

(4) Az Eütv. 247. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"h) a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékkel összefüggésben az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe vételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszafizetésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"s) az orvosi fizikus szakértői tevékenység folytatásához szükséges továbbképzésre vonatkozó szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(6) Az Eütv. 247. § (5) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"i) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy - a miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak élelmezési szakmai és táplálkozás-egészségügyi követelményeire vonatkozó szabályokat,

j) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy a 244/A. § (19) bekezdés szerinti kártalanítás mértékét"

(rendeletben állapítsa meg.)

(7) Az Eütv. 247. § (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"d) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. április 5-i (EU) 2017/746 parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

66. § Az Eütv.

a) 159. § (1) bekezdésében a "valamint az orvostechnikai eszközök hatékonyságával, teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adat gyűjtése céljából," szövegrész helyébe a "valamint - ha az (EU) 2017/745 rendelet eltérően nem rendelkezik - az orvostechnikai eszközök hatékonyságával, teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adat gyűjtése céljából," szöveg,

b) 164. § (2) bekezdésében a "készítménnyel" szövegrész helyébe a "gyógyszerrel" szöveg,

c) 164/A. § (3) és (4) bekezdésében az "Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény szerinti beavatkozással nem járó vizsgálatok" szövegrész helyébe az "Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 4. pontja szerinti beavatkozással nem járó kutatásnak minősülő beavatkozással nem járó vizsgálat" szöveg,

d) 164/B. §-ában az "engedélyezési eljárásáért" szövegrész helyébe az "engedélyezési, illetve bejelentési eljárásáért" szöveg,

e) 217. § (11) bekezdés d) pontjában a "miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben" szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti az Eütv.

a) 137. § b) pontjában a "miniszteri rendeletben meghatározott" szövegrész,

b) 247. § (2) bekezdés x) pontja,

c) 247. § (3) bekezdés c) és l) pontja.

25. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása

68. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"x) elektronikuscigaretta-azonosító szám: az elektronikus cigarettákra és az utántöltő flakonokra vonatkozó értesítések közös formátumának meghatározásáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2183 bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott közös adatbeviteli kapun bejelentett termékek azonosítására szolgáló szám;"

69. § Az Nvt. a következő 2/B. §-sal egészül ki:

"2/B. § Dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék fogyasztása köznevelési intézményben, valamint gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben tilos."

70. § Az Nvt. 5. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (továbbiakban: Fdvtv.) 1. § (1) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelmére irányuló tevékenység nem végezhető köznevelési intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben.

(2) Dohánytermék, valamint az Fdvtv. 1. § (1) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt termék árumintaként nem forgalmazható.

(3) Dohánytermék, valamint az Fdvtv. 1. § (1) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt termék árusítása automatából nem megengedett.

(4) E § alkalmazásában dohánytermék-kiskereskedelem alatt az Fdvtv-ben ekként meghatározott fogalmat kell érteni."

71. § Az Nvt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5. § (1)-(4) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 5. § (1)-(4) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

72. § Az Nvt.

a) 1. § r) pontjában a "nikotintartalmú" szövegrész helyébe a "bármilyen formában nikotint tartalmazó" szöveg,

b) 8. § (3) bekezdésében az "a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény" szövegrész helyébe az "a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény" szöveg

c) 8. § (4c) bekezdés a) pontjában az "utántöltő flakon és a dohányzást" szövegrész helyébe az "utántöltő flakon, a nikotinmentes utántöltő flakon, dohányzást helyettesítő nikotin tartalmú termékek és a dohányzást" szöveg

lép.

73. § Hatályát veszti az Nvt.

a) 7/K. §-a

b) 7/L. §-a,

c) 8. § (2) bekezdése,

d) 8. § (4d) bekezdése, valamint

e) 8. § (5) bekezdés k) pontja.

26. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

74. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) E törvény alkalmazása során az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH) 3. cikke és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP) 2. cikke szerinti fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni az anyag, keverék, regisztráló, gyártó, importőr, továbbfelhasználó, forgalomba hozatal, forgalmazó és a felhasználás kifejezések tekintetében.

(2) E törvény alkalmazásában:

1. biztonsági adatlap: a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, magyar nyelvű dokumentum,

2. foglalkozásszerű tevékenység: foglalkozás körében veszélyes anyaggal, vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység, vagy a foglalkozás vagy tevékenységi körben a veszélyes anyaggal, vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység céljából szervezett munkavégzésben munkavállaló foglalkoztatása,

3. kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, és megvalósító intézmények tevékenységének olyan összessége, amelyek egyidejűleg figyelembe veszik a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét,

4. tevékenység: a veszélyes anyaggal, vagy a veszélyes keverékkel kapcsolatos előállítás - ideértve a bányászatot (feltáró fúrást, kitermelést) is -, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a címkézés, az osztályozás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, és a veszélyes anyagok, vagy a veszélyes keverékek elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat,

5. vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége,

6. veszélyes anyag: valamennyi, a CLP alapján veszélyesként osztályozott anyag,

7. veszélyes keverék: valamennyi, a CLP alapján veszélyesként osztályozott keverék."

75. § A Kbtv. 2. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és veszélyes keverékekre, és az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki.

(3) E törvény hatálya a 23. § (6) bekezdésében meghatározott, és a c) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében, és a h) és i) pont tekintetében a 8/A. §-ban meghatározott kivétellel nem terjed ki

a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), és az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályokban meghatározott orvostechnikai eszköznek minősülő termékre és anyagra,

b) a pszichotróp anyagokra, a kábítószerekre, és a kábítószer-prekurzorokra,

c) a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-ai 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kozmetikai termékekre,

d) a hulladéknak minősülő anyagokra,

e) a radioaktív anyagokra,

f) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerinti élelmiszerekre,

g) a 178/2002/EK rendelet szerinti takarmányokra,

h) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti növényvédő szerekre,

i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes keverékekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek."

76. § A Kbtv. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A veszélyes keverékeket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalombahozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint, a biztonsági adatlap csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási vagy fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, vagy forgalmazott veszélyes keverékeket. A magyarországi gyártó, és forgalmazó a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészségének biztonsága szempontjából lényeges adatokat és információkat ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. Minden olyan magyarországi gyártónak és forgalmazónak, amely a bejelentés mellőzésével élni kíván, az egészségügyi államigazgatási szerv által hozzáférhető írásbeli nyilvántartást kell vezetnie a gyártott, vagy forgalomba hozott veszélyes keverékről, a feliratozási és mennyiségi adatokról. A magyarországi gyártót, és forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, vagy a forgalomba hozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, amely az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével egy évig meghosszabbítható, ha a magyarországi gyártó, és forgalmazó a meghosszabbítás szükségességét indokolja."

77. § A Kbtv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, és veszélyes keverékhez a magyarországi forgalomba hozatalért felelős forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást."

78. § A Kbtv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A veszélyes anyagot és a veszélyes keveréket az eredeti csomagolóeszközből tárolás céljából kizárólag megfelelően biztonságos és az azonosítást - ideértve a veszélyazonosítást is - szolgáló feliratozással ellátott csomagolóeszközbe lehet áttenni."

79. § A Kbtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes keverékek terméknyilvántartása keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi az ezekkel kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a bejelentett adatok alapján vezeti.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes keverékekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról - a CLP 45. cikkével összhangban és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi előírások szerint - megkeresésre felvilágosítást ad. Az egészségügyi államigazgatási szerv biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos - napi 24 órás - hozzáférés lehetőségét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt, mérgezésekkel kapcsolatos adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5) A Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott módon az egészségügyi államigazgatási szervhez be kell jelenteni."

80. § (1) A Kbtv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A forgalomba hozott veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel foglalkozásszerű tevékenység csak az adott veszélyes anyagra vagy veszélyes keverékre vonatkozó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg."

(2) A Kbtv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a lakossági felhasználásra forgalomba hozott veszélyes anyagokkal vagy veszélyes keverékekkel a veszélyes anyaghoz vagy veszélyes keverékhez mellékelt, a biztonságos felhasználást lehetővé tevő használati utasítás birtokában is megkezdhető a tevékenység."

81. § (1) A Kbtv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bejelentést meg kell ismételni a bejelentett adat megváltozása, vagy a tevékenység megszűnése esetén."

(2) A Kbtv. 29. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdéstől eltérően az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint meg kell tenni a bejelentést, ha a kiadásukat követően a tevékenységi engedélyben vagy az országos forgalmazási engedélyben szereplő adatokban változás következett be."

82. § (1) A Kbtv. 32. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a REACH rendelet 5., 18., 56. és 67. cikkében foglalt előírások ellenőrzésének tekintetében közreműködik a harmadik országból importált termékek forgalomba hozatalának ellenőrzésében."

(2) A Kbtv. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerint jogosult hatóság a kémiai biztonsági tárgyú ellenőrzéseiről éves összesítő jelentést küld a 26/A. § szerint kijelölt kompetens hatóságnak az Európai Bizottság számára megküldendő tagállami jelentés összeállítása érdekében."

83. § A Kbtv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a kémiai biztonságot szabályozó uniós rendeletekben, az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, és a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki."

84. § A Kbtv. 15. § (2) bekezdésében a "biztosítják, hogy" szövegrész helyébe a "biztosítják - a biztonsági adatlapon átadott információk felhasználásával is -, hogy" szöveg lép.

85. § Hatályát veszti a Kbtv.

a) 2. § (1) bekezdése,

b) II. Fejezete,

c) 7. § (3) és (4) bekezdése,

d) 10. §-a,

e) V. Fejezete,

f) 20. § (2) bekezdése,

g) 24. §-a és a megelőző alcím címe,

h) 26. §-a,

i) 31. §-a.

27. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

86. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza:)

"a) a versenyző képmását, nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,"

87. § Az Stv. "Általános szabályok" alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:

"4/B. § A nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzata kötelező

a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos sportszövetségeire, a Magyar Olimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MPB), a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban: NVESZ), a Sport Állandó Választottbíróságra, valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre,

b) a magyar állampolgár, valamint állampolgárságra tekintet nélkül a Magyarországon tartózkodó, sportszervezettel jogviszonyban álló sportolóra, sportszakemberre és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti egyéb közreműködőre, valamint

c) a sportszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre, valamint a versenyrendszeren kívül szervezett sportrendezvényekre."

88. § Az Stv. 23. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett -a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:)

"e) doppingszabályzat, amelyben elfogadja a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatát,"

89. § (1) Az Stv. 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, és amely

a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként elismert sportszövetség,

b) a GAISF tagjának minősül,

c) GAISF megfigyelői státusszal rendelkezik,

d) az a)-c) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége,

e) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a nemzetközi sportszövetség sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként történő elismeréséről dönt,

f) a GAISF szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség tagként történő elismeréséről dönt,

g) a GAISF szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség megfigyelői státuszáról dönt, vagy

h) az e)-g) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége."

(2) Az Stv. 30/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nemzetközi sportszövetségként csak az (1) bekezdés szerinti szervezet vehető nyilvántartásba."

90. § (1) Az Stv. 30/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Eredeti alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 30/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozatot, vagy

b) a 30/A. § (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozatot."

(2) Az Stv. 30/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Eredeti alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során

a) a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést, valamint

b) a 30/A. § (1) bekezdés

ba) a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozat meglétét, vagy

bb) e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozat meglétét

vizsgálja."

(3) Az Stv. 30/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Jogutódlásos alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során

a) a 30/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozat, vagy a 30/A. § (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozat meglétét, valamint

b) a 30/A. § (2), (3) és (7) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést

vizsgálja."

91. § Az Stv. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Sport Állandó Választottbíróság a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a 4/B. § szerinti szabályzat szerint működteti a dopping fellebbviteli bizottságot, amely lefolytatja a másodfokú doppingeljárást."

92. § Az Stv. 79. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

rendeletben állapítsa meg)

"ba) a doppingellenes tevékenység meghatározását, a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek körét, feladat- és hatáskörüket, a doppingeljárás szervezeti kereteit, valamint a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenységre vonatkozó szabályzatával összefüggő követelményeket,"

93. § Az Stv 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

94. § Az Stv.

a) 2. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "kormányrendeletben meghatározott tiltott szerek használatától, tiltott módszerek" szövegrész helyébe a "kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében a "kormányrendeletben meghatározott" szövegrész helyébe a "kormányrendelet szerinti tiltólistán meghatározott" szöveg,

c) 4/A. § (11) bekezdésében a "nemzetközi doppingellenes szervezet" szövegrész helyébe a "doppingellenes szervezet" szöveg,

d) 12. § (4) bekezdésében a "sportfegyelmi vagy doppingbüntetésként" szövegrész helyébe a "sportfegyelmi büntetésként" szöveg,

e) 12. § (5) bekezdésében a "fegyelmi vagy doppingbüntetés" szövegrész helyébe a "fegyelmi büntetés" szöveg,

f) 12. § (7) bekezdésében a "fegyelmi vagy doppingbüntetésekkel" szövegrész helyébe a "fegyelmi büntetésekkel" szöveg, valamint a "fegyelmi vagy doppingbüntetések" szövegrész helyébe a "fegyelmi büntetések" szöveg,

g) 19. § (8) bekezdésében a "Magyar Olimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MOB)" szövegrész helyébe a "MOB-ra" szöveg, az "a Magyar Paralimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MPB)" szövegrész helyébe az "az MPB-re" szöveg, az "a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban: NVESZ)" szövegrész helyébe az "az NVESZ-re" szöveg,

h) 30/B. § (2) bekezdésében az "a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter" szöveg,

i) 30/C. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdés szerinti szándéknyilatkozat" szövegrész helyébe a "30/A. § (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozat" szöveg,

j) 30/C. § (3) bekezdésében az "az elismerő nyilatkozatot" szövegrész helyébe az "a 30/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozatot" szöveg

lép.

95. § Hatályát veszti az Stv.

a) 11/A. § (3) bekezdés a) pontjában az " , a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint" szövegrész,

b) 12. § (1) bekezdésében az " - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - " szövegrész,

c) 12. § (2) és (3) bekezdése,

d) 12. § (5) bekezdés b) pontjában a " , valamint a doppingellenes" szövegrész,

e) 14. § (2a) bekezdése.

28. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

96. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. § 6-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"6. vizsgálati gyógyszer: az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk (2) bekezdés 5. pontjában meghatározott fogalom;

7. klinikai vizsgálat: az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 2. pontjában meghatározott fogalom;

8. nem kereskedelmi vizsgálat: olyan klinikai vizsgálat,

a) amelynek megbízója a gyógyszeripartól független jogi személy, így különösen felsőoktatási intézmény, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, nonprofit gazdasági társaság, azzal, hogy a gyógyszeripartól való függetlenséget nem zárja ki a vizsgálati készítmény megbízó részére történő, térítésmentes rendelkezésre bocsátása, illetve a vizsgálat igazolt költségeinek a vizsgáló részére történő megtérítése,

b) amelynek eredményéből keletkező adatok tulajdonosa a megbízó, és

c) amelynek eredményeit illetően nem áll fenn a megbízó és harmadik személy között olyan jogviszony, amely az eredmények forgalombahozatali engedélyezés, illetve forgalomba hozatal érdekében történő felhasználásának lehetővé tételére irányul;"

97. § A Gytv. "A törvény hatálya" alcímet megelőzően a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § E törvény alkalmazásában az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében meghatározott fogalmak irányadók."

98. § A Gytv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A klinikai vizsgálat engedélyezése, illetve folytatása során az egészségügyről szóló törvény emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó rendelkezéseit az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos, az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó hatósági ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A vizsgálati gyógyszer Magyarország területén végzendő klinikai vizsgálatához, valamint az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 13. pontja szerinti lényeges módosításhoz a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárás során az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 11. pontja szerinti etikai bizottságként az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága jár el, melynek működésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szakhatóságokra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A megbízó a klinikai vizsgálattal összefüggésben keletkezett károk megtérítésére, illetve a klinikai vizsgálattal összefüggésben megsértett személyiségi jogokért követelhető sérelemdíj megfizetésére - a kockázatoknak megfelelő - felelősségbiztosítási szerződést köt az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam) székhellyel, illetve telephellyel rendelkező biztosítóval. A felelősségbiztosításnak megfelelő fedezetet kell nyújtania a klinikai vizsgálattal kapcsolatosan esetlegesen érvényesítendő kártérítési és sérelemdíj követelésekre.

(5) A klinikai vizsgálatokkal, valamint a gyógyszerekkel, kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal, vizsgálati gyógyszerekkel kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntést a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.

(6) A megbízó a vizsgálóhellyel, illetve a vizsgálatvezetővel a klinikai vizsgálat végzésére írásban szerződést köt. A szerződés az engedélyezési eljárás előtt is megköthető, azonban érvényességének feltétele a klinikai vizsgálat hatósági engedélyezése.

(7) A klinikai vizsgálat megbízója illetve az általa erre írásban feljogosított személy jogosult - gyógyszer-nagykereskedelmi engedély nélkül - beszerezni, majd a vizsgálóhelyre kiszállítani a vizsgálati tervben előírt vizsgálati illetve kiegészítő gyógyszereket."

99. § A Gytv. 4/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem szükséges gyógyszergyártási vagy nagykereskedelmi engedély az 536/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (2) bekezdése szerinti esetben a klinikai vizsgálat megbízója, illetve az általa erre írásban feljogosított személy által a vizsgálati tervben előírt kiegészítő gyógyszerek harmadik országból történő importjához."

100. § A Gytv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja - jogszabályban meghatározott kivételekkel - csak olyan személynek értékesíthet, forgalmazhat, illetve szállíthat ki gyógyszert, aki gyógyszer-nagykereskedelmi, illetve egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik."

101. § A Gytv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16/A. § (1) A forgalombahozatali engedély jogosultjának, a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultjának, valamint a gyógyszertár működtetőjének biztosítania kell a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. október 2-i (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek [a továbbiakban: (EU) 2016/161 rendelet] való megfelelést.

(2) A 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 54a. cikk (2) bekezdés e) pontja, valamint az (EU) 2016/161 rendelet 31. cikke szerinti, a biztonsági elemekre vonatkozó információk tárolására szolgáló nemzeti adattárat a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet (a továbbiakban: gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet) hozza létre, kezeli és működteti.

(3) A magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet által működtetett nemzeti adatárral összefüggő szolgáltatások igénybevételéért az (EU) 2016/161 rendelet 2. cikkében meghatározott alkalmazási kör szerinti gyógyszerek forgalomba hozatali engedély jogosultjainak szolgáltatási díjat kell fizetni. A magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet köteles az általa megállapított és alkalmazott szolgáltatási díjakat és az azokhoz kapcsolódó szerződési feltételeket honlapján közzétenni.

(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján folyamatosan elérhetővé teszi azon információt, hogy mely gyógyszerek esnek az (EU) 2016/161 rendelet 2. cikkében rögzített alkalmazási kör hatálya alá.

(5) A gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet jogosult adatot szolgáltatni a gyógyszerészeti államigazgatási szerv számára azon forgalomba hozatali engedély jogosultjáról

a) amellyel a (2) bekezdés szerinti nemzeti adatárral összefüggő szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban szerződést kötött, illetve amelynek a szerződése megszűnt,

b) amely a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet vagy az általa működtetett nemzeti adattár szolgáltatását ténylegesen igénybe veszi, de a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezettel nem kötött erre vonatkozó szerződést,

c) amely a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezettel szerződést kötött, de nem fizette meg a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet számára a vonatkozó esedékes szolgáltatási díjakat,

d) amely vonatkozásában a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet a forgalomba hozatali engedély jogosultja által a (2) bekezdés szerinti nemzeti adattárba feltöltött adatokhoz való végfelhasználók általi hozzáférést korlátozta (szolgáltatás felfüggesztése)."

102. § A Gytv. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A gyógyszer forgalomból való kivonására, felfüggesztésére, alkalmazása megtiltására irányuló eljárásban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendelkezik a betegnél felmerült térítési díj vagy fogyasztói ár visszatérítéséről."

103. § A Gytv. 25/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A díjat a kérelem benyújtásakor, az évenkénti fenntartási díjat a tárgyév január hó 31-ig kell az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére megfizetni. Az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó eljárásokra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésének határidejére és módjára az egészségügyért felelő miniszter rendeletében további részletes szabályokat állapíthat meg."

104. § A Gytv. 26. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárásokban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el."

105. § A Gytv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § Az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben az elektronikus kapcsolattartás az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikke szerinti portál használatával valósul meg."

106. § A Gytv. a következő 32/C. §-sal egészül ki:

"32/C. § (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 3. §-át és 1. számú mellékletét - a (2) bekezdésen meghatározottak figyelembevételével - azon klinikai vizsgálatok esetében kell alkalmazni, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napon, vagy azt követően nyújtották be.

(2) A Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári naptól számított egy évig benyújtott, klinikai vizsgálat engedélyezés iránti kérelmek az 536/2014/EU rendelet 98. cikk (2) bekezdésére figyelemmel e törvénynek a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napot megelőző napon hatályos 3. §-a és 1. számú melléklete szerinti is benyújthatók és elbírálhatók azzal, hogy Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári naptól számított három év leteltével az e bekezdés szerint engedélyezett és megkezdett vizsgálatokra is a 3. § és a 1. számú melléklet Módtv.-vel módosított szövegét kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napot megelőző napon hatályos 3. §-át és 1. számú mellékletét kell alkalmazni azon klinikai vizsgálatok esetében, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napot megelőzően nyújtották be, azzal, hogy Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári naptól számított három év leteltével ezen vizsgálatokra is a 3. § és a 1. számú melléklet Módtv.-vel módosított szövegét kell alkalmazni."

107. § A Gytv. 34. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"m) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

108. § A Gytv. 1. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

109. § A Gytv.

1. 1. § 42. pontjában a "bármilyen gyógyszer, amellyel kapcsolatban" szövegrész helyébe a "bármilyen gyógyszer, amelynek eredete nem igazolható, vagy amellyel kapcsolatban" szöveg,

2. 2. § (1) bekezdésében a "készítmények" szövegrész helyébe a "gyógyszerek" szöveg,

3. 4. § (2) bekezdésében az "a külön jogszabályban meghatározott" szövegrész helyébe az "európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban meghatározott" szöveg,

4. 6. § (3) bekezdésében a "30 napon" szövegrész helyébe a "75 napon" szöveg,

5. 15. § (3a) bekezdésében a "30 nap" szövegrész helyébe a "75 nap" szöveg,

6. 17. § (3) bekezdésében a "döntést a gyógyszerészeti" szövegrész helyébe a "döntés rendelkező részét és a megállapított tényállás összefoglaló ismertetését a közzététel napjának, az ügy számának és tárgyának, a forgalombahozatali engedély jogosultjának és az érintett gyógyszernek a megjelölésével a gyógyszerészeti" szöveg,

7. 18. § (8) bekezdésében a "módosításának kérelmezésére." szövegrész helyébe a "módosításának kérelmezésére, továbbá a forgalomba hozatalnak a farmakovigilanciára irányadó nemzetközi szabályrendszer szerinti ellenőrzött elosztás feltételeivel történő engedélyezésének kérelmezésére." szöveg,

8. 20. § (1) bekezdésében a "készítmények" szövegrész helyébe a "gyógyszerek" szöveg,

9. 20. § (2) bekezdésében az "és ellenőrzi azok végrehajtását." szövegrész helyébe az "és ellenőrzi azok végrehajtását, valamint az Európai Bizottság és az Európai Gyógyszerügynökség iránymutatásai szerint, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerint inspektori jelentést készít." szöveg,

10. 21. §-t megelőző alcím címében a "készítmény" szövegrész helyébe a "gyógyszer" szöveg,

11. 21. § (1) bekezdésében a "készítmény" szövegrész helyébe a "gyógyszer" szöveg,

12. 21. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a "vizsgálat kezdeményezője" szövegrész helyébe a "megbízó" szöveg,

13. 21. § (1) bekezdés d) pontjában a "klinikai vizsgálatot végző intézmény" szövegrész helyébe a "vizsgálóhely" szöveg,

14. 25. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában az "egyedileg engedélyezte" szövegrész helyébe az "egyedileg engedélyezte és ezt az orvost foglalkoztató egészségügyi szolgáltató útján az orvossal közölte" szöveg,

15. 25/B. § (1) bekezdésében a "készítmények" szövegrész helyébe a "gyógyszerek" szöveg,

16. 25/C. §-t megelőző alcím címében az "Engedélyezés" szövegrész helyébe az "Engedélyezés, illetve kereskedelmi forgalomba hozatal" szöveg,

17. 25/C. § (1) bekezdésében a "nem rendelkező gyógyszert" szövegrész helyébe a "nem rendelkező gyógyszert - ideértve a kérelmezett javallatban forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is -" szöveg,

18. 25/C. § (1) bekezdésében a "készítményt" szövegrész helyébe a "gyógyszert" szöveg,

19. 25/C. § (8) bekezdés d) pontjában az "a) pont szerinti szponzor" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti klinikai vizsgálat megbízója" szöveg,

20. 26. § (10) bekezdésében az "e törvényben meghatározott" szövegrész helyébe az "e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott" szöveg,

21. 32. § (5) bekezdés y) pontjában az "engedélyezés előtti" szövegrész helyébe az "engedélyezés, illetve a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti" szöveg,

22. 1. melléklet III. J. sorában a "készítmények" szövegrész helyébe a "gyógyszerek" szöveg

lép.

110. § Hatályát veszti a Gytv.

a) 25/B. § (2) bekezdésében a "kormányrendeletben meghatározott" szövegrész,

b) 27. §-ában a "vizsgálati készítményekkel" szövegrész

c) 33. § a) és f) pontja.

29. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

111. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"46. tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer: az egészségbiztosítási szerv által közbeszerzés útján természetben vagy pénzügyi keret formájában biztosított, speciális támogatásban részesülő gyógyszer;"

112. § A Gyftv. 11/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Monokomponensű, illetve indikációval nem rendelkező homeopátiás készítménnyel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció során a címkeszövegen szereplő információn túl egyéb információ nem közölhető."

113. § A Gyftv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyógyszer, a közfinanszírozásban részesülő anyatej-helyettesítő tápszer, a közfinanszírozásban részesülő anyatej-kiegészítő tápszer és a közfinanszírozásban részesülő speciális gyógyászati célra szánt tápszer (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tápszer) valamint a gyógyászati segédeszköz ismertetése (a továbbiakban: ismertetés) bármely, a gyógyszerekre, tápszerekre és gyógyászati segédeszközökre, így különösen a gyógyszer és tápszer összetételére, hatására, illetve a gyógyszer, a tápszer és a gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amely kizárólag a gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól, vagy amelyet velük szemben alkalmaznak."

114. § A Gyftv. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az ismertetési tevékenységet folytató a 3. § 10. pontjában meghatározott tevékenységében egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító jogviszonyban álló személy nem vehet részt, ide nem értve a 3. § 10. pont szerinti tevékenységtől független tudományos, illetve szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységet."

115. § (1) A Gyftv. 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosultnak ajándék, anyagi előny vagy más természetbeni juttatás nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető, kivéve, ha a 3. § 10. pontja szerinti tevékenység keretében valósul meg, és a felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel, továbbá éves szinten összértékük nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 60%-át. Az ismertetési tevékenységet folytató által pénzbeli juttatás vagy előny nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető a gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek.

(2) Ismertetési tevékenységet folytató által gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők számára szervezett rendezvények olyan ismertetést segítő rendezvények, amelyek kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhetők. A rendezvényen az ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy által a rendezvény költségének egy napra és egy főre eső összege személyenként nem haladhatja meg a 3. § 8. pontjában meghatározott összeget és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban vagy a gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy nem hívható meg."

(2) A Gyftv. 14. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) Az ismertetési tevékenységet folytató a (10) és (11) bekezdésen túl köteles a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni az általa szervezett vagy az általa juttatott forrásból támogatott valamennyi szakmai rendezvény, tanfolyam megnevezését, helyszínét, időpontját, programját, valamint a szervező nevét, székhelyét, a rendezvény vagy tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 15 nappal."

116. § (1) A Gyftv. 17. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tilos közzétenni)

"d) gyermekkorúaknak szóló reklámot, ideértve a gyermekeknek szóló műsorban, kiadványban közzétett reklámot,"

(2) A Gyftv. 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Tilos betegtámogató programok keretében, vagy egyéb program keretében betegségre, gyógyszerszedési szokásokra vonatkozó adatok személyazonosításra alkalmas módon történő gyűjtése, kezelése, valamint ezek átadásának bármilyen formában történő ösztönzése, díjazása, jutalmazása."

117. § A Gyftv. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az e fejezetben és a rendeletben foglaltak megsértése tárgyában hivatalból indított hatósági eljárásban nincs helye figyelmeztetésnek, ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 19. § (2) és (2a) bekezdése szerinti más szankció alkalmazásáról dönt."

118. § (1) A Gyftv. 20. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében jogosult

a) a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója és az általa megbízott ismertetési tevékenységet folytató közötti,

b) az ismertetési tevékenységet folytató és a vele szerződéses jogviszonyban álló, gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti,

c) az ismertetési tevékenységet folytató érdekében szerződés alapján eljáró más személy és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti

jogviszonyt és a ténylegesen megvalósuló tevékenységet vizsgálni, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányossága, igazolhatósága valamint az ismertetés 13-15. §-ban foglalt szabályainak betartása szempontjából.

(4a) A (4) bekezdés szerinti vizsgálathoz a jogviszony, illetve a tevékenység alanyainak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszonyok tartalmának megfelel, illetve nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak, továbbá hogy nem valósul meg a jogviszony keretében a 14. § (1) bekezdése szerinti jogellenes pénzbeli juttatás vagy előny adása. Az ismertetési tevékenységet folytató és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult személy közötti szerződéses jogviszony eredményeként nem valósulhat meg az ismertetési tevékenységet folytató terméke értékesítésének, rendelésének, forgalmazásának előmozdítását segítő tájékoztatás, tevékenység, kommunikáció, megjelenítési mód létrehozása."

(2) A Gyftv. 20. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A 14. §-ban és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével összefüggésben indított eljárások során az ügyintézési határidő 60 nap. Az e fejezetben és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak megsértése tárgyában hivatalból indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 110 nap."

119. § (1) A Gyftv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egészségbiztosítási szerv a költségvetési keretek betarthatósága érdekében, a már támogatott, illetve az újonnan befogadott gyógyszerekre, azok egyes támogatási kategóriáira, indikációira, a gyógyszer alkalmazásához szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatok finanszírozására, valamint a méltányosságból támogatott gyógyszerekre az (5) bekezdés szerinti támogatásvolumen-szerződést köthet."

(2) A Gyftv. 26. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A készítmény - a (3c) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag támogatásvolumen-szerződés keretében támogatható:]

"c) ha a kérelmező még nem támogatott indikációra kéri a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer befogadását."

(3) A Gyftv. 26. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:

"(3d) Kizárólag eredményesség alapú, az (5) bekezdés b) pontja szerinti határértéket is tartalmazó támogatásvolumen-szerződés keretében kerülhetnek befogadásra azon új hatóanyagot tartalmazó készítmények, illetve már befogadott készítmény új indikációja, amelyekre a befogadási eljárás alapján a következő 3 évben várható, 12 hónapra vetített átlagos támogatása meghaladja az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímének a tárgyév január első napján hatályos előirányzatának 0,3%-át."

(4) A Gyftv. 26. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A támogatásvolumen-szerződések esetén az egészségbiztosítási szerv előlegfizetési kötelezettséget határozhat meg."

120. § A Gyftv. 30. § (1) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 29. § (3) bekezdés a)-f) és i) pontja szerint benyújtott kérelmek alapján készítmény társadalombiztosítási támogatásban csak akkor részesülhet, ha a kérelemben a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja által megjelölt termelői ára nem magasabb a jogszabályban megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államokban ténylegesen forgalomban lévő három legalacsonyabb termelői árú ugyanazon vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árának számtani átlagánál, és az adott készítmény a kérelmezett indikációban ezen államok közül legalább háromban támogatott."

121. § A Gyftv. 31/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A 31/B. § szerinti kedvezményezetti státuszról az egészségbiztosítási szerv dönt az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyását követően.

(2) Az egészségbiztosítási szerv akkor fogadhat be gyógyszert kedvezményezetti státusszal a társadalombiztosítási támogatásba, ha a gyógyszer megfelel a 31/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja, a kérelméhez csatolt nyilatkozatában vállalja öt évre az egészségbiztosítási szervvel a 26. § (5) bekezdés b) pontja szerinti - termelői áron számított évi 100 millió forint - határértékre szóló támogatásvolumen-szerződés megkötését az indikációban használt gyógyszer(ek)re."

122. § A Gyftv. 36. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az engedmény összegének meghatározásakor figyelembe vett kutatási és fejlesztési ráfordításokat csökkenteni kell)

"a) a IV. fázisú klinikai vizsgálatok költségével, valamint az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 4. pontja szerinti beavatkozással nem járó kutatás költségével,"

123. § A Gyftv. 48. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az e törvényben meghatározott, a gyógyszertár létesítésének, működtetésének, áthelyezésének, működtetése felfüggesztésének engedélyezése, ellenőrzése, továbbá a személyes gyógyszertár működtetési jog engedélyezése iránt indult eljárásokban az eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el."

124. § A Gyftv. 49. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a településen a lakosságszám figyelembevételével egynél több közforgalmú gyógyszertár létesítésére is lehetőség van, a településen újabb közforgalmú gyógyszertár létesítésére akkor írható ki újabb pályázat, ha a korábban elbírált pályázatot követően kiadott létesítési engedély és működési engedély véglegessé vált. Ha a lakosság gyógyszerellátása szempontjából indokolt, a települési önkormányzat képviselő-testületének kérelme alapján az újabb pályázat a működési engedély véglegessé válását megelőzően is kiírható, az előző létesítési cím feltüntetésével."

125. § (1) A Gyftv. 49/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azon a településen, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítésére az egészségügyi államigazgatási szerv akkor írhat ki pályázatot, ha az új gyógyszertárral együtt számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan 50000 lélekszámot meghaladó településen és az 50000 lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 4000, egyéb településen és egyéb fővárosi kerületekben legalább 4500 lakos jut."

(2) A Gyftv. 49/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Azon a településen, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítése akkor engedélyezhető, ha a pályázó igazolja, hogy a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú gyógyszertár bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó településen és az 50 000 lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 250 méter, egyéb településeken és egyéb fővárosi kerületekben legalább 300 méter távolság van. A közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata közötti távolság adatokat igazoló földmérői szakértői véleményt a pályázat mellékleteként kell benyújtani."

126. § A Gyftv. 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyógyszertár működtetője a gyógyszertár működtetését naptári évente legfeljebb 21 napig szüneteltetheti. A szüneteltetést legalább egy hónappal előbb be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek. Az előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő napon be kell jelenteni. Az előre nem tervezett szünetelés kezdőnapja - visszamenőleges hatállyal - legkorábban a bejelentést megelőző nap lehet."

127. § A Gyftv. 53/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53/B. § (1) A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését a működési engedély módosításával engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti áthelyezésre kizárólag az adott településen, településrészen, illetve kerületen belül kerülhet sor akkor, ha a meglévő közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata és az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó városokban legalább 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolság van."

128. § (1) A Gyftv. 60. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségügyi államigazgatási szerv - az a) pont aa) alpontja, a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartást vezet a gyógyszertárakról típusonkénti bontásban

a gyógyszertár megszűnését követő öt évig, mely tartalmazza]

"aa) gyógyszertár nevét, címét, elektronikus levelezési címét és internetes honlapjának címét, telefonszámát, többletszolgáltatásait, forgalmazási körét, működési engedélyezése során a gyógyszerészeti államigazgatási szervtől kapott egyedi azonosító kódját, szolgálati rendjét és az ellátott települések körét,"

(2) A Gyftv. 60. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségügyi államigazgatási szerv - az a) pont aa) alpontja, a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartást vezet]

"d) a hatósági, a felelős és az ideiglenes vezetőkről,"

129. § A Gyftv. 64. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével összefüggő hatósági eljárásaiban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint a természetes személy ügyféllel, illetve az eljárásban részt vevő természetes személyekkel is elektronikusan tart kapcsolatot.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a természetes személy ügyfél vagy eljárás természetes személy résztvevője kérésére az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével összefüggő hatósági eljárásaiban papíralapú kapcsolattartást alkalmaz."

130. § A Gyftv.

a) 3. § 10. pontjában az "irányuló bármely tájékoztatás" szövegrész helyébe az "irányuló vagy arra alkalmas szakmai, tudományos vagy bármely egyéb tájékoztatás" szöveg,

b) 3. § 35. pontjában az "a hatóanyag alapú fix támogatás esetén a referenciagyógyszer napi terápiás költségét legfeljebb 15%-kal" szövegrész helyébe az "a hatóanyag alapú fix támogatás esetén a referenciagyógyszer napi terápiás költségét legfeljebb 20%-kal "szöveg,

c) 14. § (10) bekezdésében a "szakmai rendezvénnyel" szöveg helyébe a "szakmai, tudományos rendezvénnyel" szöveg,

d) 14. § (10) bekezdésében a "(4)-(6) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2)-(6) bekezdés" szöveg,

e) 14. § (10) bekezdésében a "szakmai rendezvény" szövegrész helyébe a "szakmai, tudományos rendezvény" szöveg,

f) 14. § (11) bekezdés d) pontjában az "indokokat," szövegrész helyébe az "indokokat vagy online jellegét," szöveg,

g) 17. § (6) bekezdés c) pontjában a "készítményt" szövegrész helyébe a "gyógyszert" szöveg,

h) 17. § (8) bekezdésében a "(kupon) akár" szövegrész helyébe a "(kupon), nyeremény, akár" szöveg,

i) 17. § (8) bekezdésében az "egy adott gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult" szövegrész helyébe a "gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult" szöveg,

j) 79. §-ában az "e törvényben meghatározott" szövegrész helyébe az "e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott" szöveg,

k) 80. §-ában a "gyógyszerészeti államigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "gyógyszerészeti, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv" szöveg

lép.

30. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása

131. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény a következő 11/A. alcímmel egészül ki:

"11/A. Az egészségügyi felsőoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezések

11/C. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény szerinti egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló eljárás során a megállapodás az orvos- és egészségtudományi képzést végző felsőoktatási intézmény mint közszolgáltatásért felelős szerv és az egészségügyi szolgáltatás irányításért felelős szerv között jön létre.

(2) Az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásának kezdeményezéséről az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból dönt a jogszabályban meghatározottak figyelembevételével és azt az e törvényben meghatározott kapacitás-nyilvántartásban átvezeti."

31. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

132. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3) bekezdés szerinti adatigénylés keretében jogosult átvenni az egyéni vállalkozónak a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő adatai közül az egyéni vállalkozó születési családi és utónevét a gazdasági kamara a gazdálkodó szervezetek részére történő közvetlen tájékoztatás nyújtása érdekében."

133. § Az Evectv. 13. § (3) bekezdésében az "anyja nevét" szövegrész helyébe az "anyja családi és utónevét" szöveg lép.

32. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

134. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (4) bekezdés e) pontja.

33. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

135. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 6/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az ingatlan-nyilvántartásban kivett lakóház fő rendeltetési jellegű, valamint a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű, lakás rendeltetésű azon ingatlan vonatkozásában, amely a Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen található."

34. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

136. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 64. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos - a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közreműködésével ellátott - feladatai:)

"g) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti hosszú távú finanszírozás és az ennek alapján megkötött finanszírozási keretmegállapodások elveinek meghatározása, valamint az ehhez szükséges finanszírozási adatok elemzése, statisztikai adatok vizsgálata."

137. § Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény működéséhez."

138. § Az Nftv.

a) 14/A. § (1) bekezdésében az "Az állami felsőoktatási" szövegrész helyébe az "A felsőoktatási" szöveg,

b) 63. § (5) bekezdésében a "miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Kutatási Alaprésze terhére" szöveg,

c) 67. § (4) bekezdésében a "szerinti, továbbá" szövegrész helyébe a "szerinti, valamint" szöveg,

d) 67. § (4a) bekezdésében a "hozza meg" szövegrész helyébe az "alakítja ki" szöveg,

e) 68. § (5a) bekezdésében az "Amennyiben" szövegrész helyébe a "Ha" szöveg

f) 1. mellékletében foglalt táblázat C:69 mezőjében az "Érseki Hittudományi" szövegrész helyébe az "Érseki" szöveg

lép.

139. § Hatályát veszti az Nftv.

a) 84/A. § (1a) és (2) bekezdése,

b) 114/N. § (3) bekezdése.

35. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

140. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti."

36. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

141. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 147. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A méltányossági jogkör gyakorlása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.

(4) Ha az elkövetővel szemben a bíróság szabálysértési elzárás büntetést - ide nem értve a pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárást -, közérdekű munkát vagy pénzbírságot szabott ki, vagy a büntetéssel egyidejűleg intézkedést is alkalmazott, a méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja."

142. § A Szabs. tv. 147. § (5a) bekezdésében az "a köztársasági elnök által gyakorolt elbírálás" szövegrész helyébe az "a köztársasági elnök által gyakorolt méltányossági jogkör" szöveg lép.

37. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása

143. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ RÉSZE a következő 19/E. §-sal egészül ki:

"19/E. § (1) Az Mt.-nek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 94. § (4) bekezdését a 2019. január 1-jét követően kezdődött munkaidőkeret vagy elszámolási időszak tekintetében is alkalmazni kell.

(2) Ha a Módtv4. hatálybalépése előtt a kollektív szerződés megszűnt és a megszűnés időpontjától három hónap eltelt, a munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a Módtv4. hatálybalépésének napján kell lezárni és a feleknek el kell számolni."

38. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

144. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 186. § (5) bekezdés a) pontjában a "vizsgálati készítmény" szövegrész helyébe a "vizsgálati gyógyszer" szöveg lép.

39. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról

145. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 15/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből - a szivarokat, az új dohánytermék-kategóriákat, valamint a füst nélküli dohánytermékeket kivéve - típusonként, márkajelzésenként, valamint - ha ilyen van - a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan megjeleníteni. A szivarok kivételével minden olyan dohánytermék, amelynek csomagolása kombinált egészségvédő figyelmeztetést tartalmaz, csak olyan módon helyezhető az értékesítési csatornába (polchelyre), hogy a kombinált egészségvédő figyelmeztetés a fogyasztó felé láthatóvá váljék; minden más esetben a terméket a csomagolás előlapjával kell megjeleníteni."

(2) Az Fdvtv. 15/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Azon dohánytermék vonatkozásában, amelyik jogszabályban meghatározott, kötelezően alkalmazandó színű (egységes) csomagolásban kerül forgalomba, az (1) bekezdésben foglaltakat 2022. december 31-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a dohánytermék értékesítési csatornája elé a dohánytermék csomagolásának méretével megegyező méretű, márkajelzést tartalmazó, a dohánytermék korábbi vagy más országban jellemző megjelenését ábrázoló kép helyezhető ki a kihelyezett képen a kombinált egészségvédő figyelmeztetést a dohánytermékre irányadó jogszabályok szerinti méretben és szöveggel meg kell jeleníteni."

146. § Az Fdvtv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16/A. § A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmaival összefüggésben az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást megadni."

147. § Az Fdvtv. V. Fejezete a következő 24/H. §-sal egészül ki:

"24/H. § (1) Kiskereskedelmi tevékenység körében elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalmazására 2016. május 20-án jogosult személy vagy szervezet - az e törvényben meghatározottak szerint - anyagi kompenzációra jogosult, amennyiben 2016. május 20. napját követően az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvény 65. §-a alapján ezen jogosultságát elvesztette.

(2) Kompenzációra az jogosult, aki az (1) bekezdés szerinti üzleti tevékenysége körében a 2013., 2014. és 2015. üzleti évek mindegyikében a teljes árbevételének legalább 10%-át az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz kiskereskedelméből érte el.

(3) A kompenzáció mértéke az (1) bekezdésben meghatározott termékek kiskereskedelmi forgalomban történő értékesítéséből a (2) bekezdés szerinti üzleti években elért adózás utáni eredmény mértékének megfelelő összeg.

(4) A kompenzáció iránti kérelmet - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - 2021. október 31-ig lehet benyújtani.

(5) A kompenzációra irányuló kérelemről az államháztartásért felelős miniszter dönt."

40. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

148. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 46. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közbeszerzésekért felelős miniszter az EKR-ben az alábbi személyes adatokat kezeli:)

"a) a rendszer üzemeltetése, a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások és azok módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése céljából a természetes személyazonosító, valamint kapcsolattartást szolgáló adatokat, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó eljárásához kapcsolódó személyazonosító adatait, a kizáró okok fenn nem állására, a közbeszerzési kizáró okot jelentő jogsértésre vonatkozó adatokat, az alkalmasság megítélése és az értékelési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához kapcsolódóan az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra, nyilvántartásban szereplésre és gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait, valamint az eljárási cselekményekkel összefüggő naplóadatokat;"

(2) A Kbt. 46. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4b) A közbeszerzésekért felelős miniszter az EKR-ben az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve ezek teljesítése és módosítása során keletkezett és rögzített adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása;

b) ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás lefolytatása;

c) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a törvényben meghatározott bűncselekmények felderítése, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési feladatai ellátása

d) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése;

e) a Gazdasági Versenyhivatalnak a gazdasági verseny védelme érdekében a versenyjogsértések, így különösen a versenyt korlátozó megállapodások, felderítése, az ügy tényállásának tisztázása;

f) egyéb, erre törvény alapján jogosult hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárás tényállásának feltárása céljából, erre irányuló megkeresés alapján adhatja át."

(3) A Kbt. 46. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4c) A közbeszerzés ellenőrzésére feljogosított szerv, valamint a közbeszerzési jogorvoslat során eljáró Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bíróság részére a közbeszerzési eljárás irataihoz való hozzáférést az EKR-ben az ajánlatkérő biztosítja."

149. § A Kbt. 197. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

"(23) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (Mód6. tv.) megállapított 9. § (11) bekezdését a hatálybalépését megelőzően megkezdett eljárások, valamint megkötött szerződések tekintetében is alkalmazni kell. E törvénynek a Mód6. tv.-vel megállapított 62. § (1) bekezdés l) pontjának alkalmazásakor munkaügyi bírság alatt a 2021. március 1. napja előtt hatályos, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján kiszabott befizetésre kötelezést is érteni kell."

150. § A Kbt. 201. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"l) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló 2019. június 20-i 2019/1161/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

151. § A Kbt.

a) 9. § (11) bekezdésében az "5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában" szövegrész helyébe az "5. § (1) bekezdés a)-e) pontjában és (2) bekezdésében" szöveg,

b) 62. § (1) bekezdés l) pontjában a "központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel" szöveg helyébe a "munkaügyi bírsággal" szöveg

lép.

41. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

152. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"5. igazságügyi szakértői intézet: olyan - jellemzően egyetem mellett működő - állami szerv, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részeként működő szervezet, amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói, kutatói tevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet is végez,"

42. A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény módosítása

153. § A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: MCC tv.) 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján - e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével - csatlakozhat az Alapítványhoz, azzal, hogy az alapító, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg az Alapítványt."

154. § Az MCC tv. a következő 13. §-sal egészül ki:

"13. § A 3. § (9) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, a 7. § (6) és (7) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

155. § Az MCC tv.

a) 7. § (3) bekezdésében az "a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszterhez" szövegrész helyébe az "a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez" szöveg,

b) 7. § (6) bekezdésében az "MUC tv. preambulumában meghatározott célok" szövegrész helyébe az "a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátására és közérdekű céljai" szöveg

lép.

156. § Hatályát veszti az MCC tv.

a) 1. alcíme,

b) 3. § (1) bekezdésében az "- a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében -" szövegrész,

c) 3. § (2)-(6) bekezdése,

d) 4. § (1) bekezdésében az "- a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében -" szövegrész;

e) 4. § (3)-(5) bekezdése,

f) 4. § (6) bekezdésében a "Ha az Alapítvány a tulajdonába adott (1) bekezdés szerinti ingatlant értékesíti, az ingatlan tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 2. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani." szövegrész;

g) 7. § (4) és (5) bekezdése.

43. A Marek József Alapítványról, a Marek József Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIV. törvény módosítása

157. § A Marek József Alapítványról, a Marek József Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIV. törvény 10. §-ában az "A 5. §" szövegrész helyébe az "Az 5. §" szöveg lép.

44. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény módosítása

158. § A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény 10. §-ában az "A 5. §" szövegrész helyébe az "Az 5. §" szöveg lép.

45. A Neumann János Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítvány és a Neumann János Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVI. törvény módosítása

159. § A Neumann János Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítvány és a Neumann János Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVI. törvény 11. §-ában az "A 5. §" szövegrész helyébe az "Az 5. §" szöveg lép.

46. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása

160. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XXXVIII. törvény) 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében - a RÁBA Járműipari Holding Nyrt.-ben az állam tulajdonában álló 2. melléklet szerinti részesedést és a GYŐR-PÉR REPÜLŐTÉR Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 2. melléklet szerinti üzletrészt (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: üzletrész) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni. Az Alapítvány első alkalommal a 2021. üzleti év után járó osztalékra jogosult.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott üzletrészt elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani."

161. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § A 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki 2021. augusztus 1. napjától az üzletrész felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja."

162. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § Az Egyetem az 1. mellékletben foglalt táblázat 59. és 60. sorában meghatározott ingatlanon a Kiskúti Védelmi Központot érintő fejlesztések befejezéséig az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak térítésmentes használati jogot biztosít, amelynek feltételeit az Egyetem és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megállapodással kötelesek rendezni."

163. § (1) A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

(2) A 2020. évi XXXVIII. törvény a 9. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

164. § A 2020. évi XXXVIII. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében a "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény" szövegrész helyébe a "KEKVA tv." szöveg,

b) 10. §-ában

ba) az "Az 5. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "A 3/A. §, az 5. § (2) bekezdése" szöveg,

bb) a "6a. sora" szövegrész helyébe a "6a., 59-61. sora, valamint a 2. melléklet" szöveg

lép.

47. Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény módosítása

165. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 3/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 3/A. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott intézkedések során az állam képviseletében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jár el."

48. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

166. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény

a) 61. § (2) bekezdésében a "2021. június 30-ig" szövegrész helyébe a "2021. december 31-ig" szöveg,

b) 267. §-ában a "2021. június 30-áig" szövegrész helyébe a "2021. december 31-ig" szöveg

lép.

49. A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény módosítása

167. § A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: SZFE tv.) 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény alapján az Alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, továbbá közfeladata ellátásának érdekében a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft.-ben az állam tulajdonában álló, 2. melléklet szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az Alapítvány az (1) bekezdés alapján tulajdonába adott üzletrész elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közfeladata ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az értékesítésből származó bevételt az Alapítvány működési költségeinek finanszírozására nem használhatja fel."

168. § Az SZFE tv. 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § A 3/A. § (1) bekezdése szerinti üzletrész tulajdonba adásáról az Alapítvány alapító okiratának módosításával a miniszter rendelkezik. A tulajdonba adás végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az üzletrész felett az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére."

169. § Az SZFE tv.

a) 4. § (3) bekezdésében a "Működő" szövegrész helyébe a "működő" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében a "3/A. § (1) és (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "3/A. §" szöveg

lép.

50. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény módosítása

170. § (1) A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítést követően fennmaradó részét az Alapítvány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak ellátására és közérdekű céljainak megvalósítására köteles fordítani."

(2) A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv. 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak ellátására és közérdekű céljainak megvalósítása érdekében az Alapítvány részére a miniszter által vezetett minisztérium fejezetéhez tartozó fejezeti kezelési előirányzatai terhére adomány juttatható, kötelezettség teljesíthető."

171. § A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A 2. § (1)-(7) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 2. § (6)-(8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

172. § Hatályát veszti a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv.

a) 1. § (4) bekezdése és

b) 2. § (4) és (5) bekezdése.

51. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény módosítása

173. § Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyonjuttatási tv.) 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján a Millenáris Alapítvány a KEKVAtv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátásának érdekében a Thália Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 1. melléklet 3. sora szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján - a Millenáris Alapítvány KEKVAtv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátásának érdekében - az 5. mellékletben meghatározott állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Millenáris Alapítvány javára rendelt vagyon növelése érdekében a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.

(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlanok elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a Millenáris Alapítvány a közfeladata ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani. A Millenáris Alapítvány az értékesítésből származó bevételt a Millenáris Alapítvány működési költségeinek finanszírozására nem használhatja fel."

174. § A Vagyonjuttatási tv. 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/B. § (1) A 2/A. § (1) bekezdése szerinti üzletrész tekintetében a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(2) Az 5. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét - kérelmére - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló köti meg.

(3) Az 5. melléklet szerinti ingatlanok tulajdonjogát a Millenáris Alapítvány az azokon fennálló terhekkel együtt szerzi meg."

175. § A Vagyonjuttatási tv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésétől eltérően a Kormány, az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján - e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével - csatlakozhat a Batthyány Lajos Alapítványhoz azzal, hogy az alapítók, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg a Batthyány Lajos Alapítványt."

176. § A Vagyonjuttatási tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a 2. melléklet szerinti állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdésétől eltérően - az indulótőke növelése érdekében a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (a továbbiakban: MCC Alapítvány) tulajdonába kell adni."

177. § A Vagyonjuttatási tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A 2. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdése, a 3. § (5) bekezdése, az 5. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 6. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 8. § (1) és (2) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése és a 13. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 2. § (6) bekezdése, a 2/A. §, a 3. § (5) bekezdése, 6. § (5) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése, az 1. melléklet 3. sora és a 2., 3. és 5. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

178. § Hatályát veszti a Vagyonjuttatási tv.

a) 3. § (1) bekezdése;

b) 3. § (2) bekezdésében az "a 3. és" szövegrész;

c) 3. § (3) és (4) bekezdése;

d) 5. § (1) bekezdésében az "- a 4. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében -" szövegrész;

e) 5. § (5) bekezdése;

f) 6. § (3) és (4) bekezdése;

g) 6. § (5) bekezdésében a "Ha az MCC Alapítvány a tulajdonába adott, 2. melléklet szerinti ingatlanokat értékesíti, az ingatlanok tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVAtv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani." szövegrész.

52. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény módosítása

179. § Nem lép hatályba a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény 13. § (3) bekezdése.

53. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása

180. § A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXLII. törvény) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézet által használt állami tulajdonú ingó vagyontárgyak az Egyetem tulajdonába kerülnek."

181. § A 2020. évi CXLII. tv. 3. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

182. § A 2020. évi CXLII. törvény

a) 5. § (16) bekezdésében a "változást" szövegrész helyébe a "változását" szöveg,

b) 6. § (4) bekezdésében az "esik egy tekintet alá" szövegrész helyébe az "egy tekintet alá esik" szöveg,

c) 12. §-ában a "164b.," szövegrész helyébe a "164b., a 193a.," szöveg

lép.

183. § Hatályát veszti a 2020. évi CXLII. tv.

a) 1. § (3) bekezdése,

b) 1. § (5) és (6) bekezdése.

54. A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény módosítása

184. § A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az International Baccalaureate Organization (Nemzetközi Érettségi Szervezet) mint nemzetközi szervezet által a Middle Years Programme (Közép Évek Programja) és Diploma Programme (Diploma Program) nyújtására, valamint IB Diploma (Nemzetközi Érettségi bizonyítvány) kiadására feljogosított, arra akkreditált, kollégiummal rendelkező középfokú nevelési-oktatási intézmény (a továbbiakban: Intézmény) olyan magyarországi nevelési-oktatási intézménynek, nemzetközi iskolának minősül, amelynek alapítására, működésére és ellenőrzésére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha arról e törvény kifejezetten rendelkezik."

185. § A Közép-európai Oktatási Alapítvány tv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A 2. § (2)-(15) bekezdése és 3. § (2), (4) és (5), valamint (7)-(9) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

186. § A Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.

a) 2. § (8) bekezdésében az "az (1) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdésben" szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében a "2. §-ban meghatározott közérdekű tevékenysége, közfeladata" szövegrész helyébe az " , a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak" szöveg

lép.

187. § Hatályát veszti a Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.

a) 2. § (16) és (17) bekezdése, valamint

b) 3. § (3) bekezdése.

55. A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CLVIII. törvény módosítása

188. § A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CLVIII. törvény

a) 7. § (2) bekezdésében a "3-6. §, valamint" szövegrész helyébe a "3-6. § és" szöveg,

b) 11. §-ában az "1. § (3) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe az "1. § (3) bekezdése" szöveg

lép.

56. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása

189. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az 55. § 2022. január 1-jén lép hatályba."

57. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

190. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A klinikai központ az egységes állami egészségügyi irányítás részét képezi, emiatt

a) az állam felelős a klinikai központ tevékenységéből származó károkért,

b) az irányító megyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ elnökének személyére a rektor véleményének kikérésével az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője tesz javaslatot és a klinikai központ elnökének megbízására és megbízása visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és a kuratórium elnöke együttesen jogosult,

c) az irányító megyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központ elnökét az egészségügyi felsőoktatási intézmény rektora bízza meg azzal, hogy az elnök megbízásához az egészségügyért felelős miniszter előzetes egyetértését be kell szerezni, és felette a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja, minden további az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogkört a klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetében - a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozható döntések kivételével - a klinikai központ elnöke gyakorol,

d) az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv

da) vezetője gyakorolja az irányító megyei intézményi feladatokat végző klinikai központ vezetője felett - a klinikai központ vezetőjének a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói, vagy tudományos munkakörben való foglalkoztatását ide nem értve - a b) a pontban meg nem nevezett egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat, valamint egészségügyi dolgozói felett - e személyeknek a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói, vagy tudományos munkakörben való foglalkoztatását ide nem értve - az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jogokat,

db) gyakorolja a jogszabályban meghatározott szakmai irányítási jogköröket,

dc) az irányító megyei intézményi feladatokat ellátó és az irányító megyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központok esetében jogszabályban meghatározott eltérő irányítási jogköröket gyakorol,

e) az irányító megyei intézményi feladatokat végző klinikai központ egészségügyi dolgozói felett az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő, a d) pont da) alpontjában meg nem nevezett munkáltatói jogot a klinikai központ elnöke gyakorolja."

191. § A KEKVA tv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel módosított 6. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat az 1. melléklet szerinti alapítványoknak legkésőbb 2021. december 31. napjáig kell teljesíteni."

192. § A KEKVA tv.

a) 6. § (1) bekezdésében a "legalább öt" szövegrész helyébe a "legfeljebb öt" szöveg,

b) 23. § (7) és (8) bekezdésében az "egészségügyi szolgáltatás irányításáért jogszabályban kijelölt felelős állami szerv" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv" szöveg

lép.

58. A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény módosítása

193. § (1) A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény (a továbbiakban: 2021. évi X. törvény) 5. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Az ingatlan tekintetében a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében az egyes tulajdonosi joggyakorló szervezetek készítik elő és kötik meg az Egyetemmel.

(3) Az ingatlan és az (5) bekezdés szerinti ingóságok vonatkozásában a vagyonkezelő és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság között fennálló vagyonkezelési szerződés megszűnik."

(2) A 2021. évi X. törvény 5. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(8) A Budapest belterület 31905/11 helyrajzi számú ingatlant az ingatlanon folyamatban lévő beruházás megvalósulását követően - az (1)-(7) bekezdés, valamint a 6. § alkalmazásával - ingyenesen az Egyetem tulajdonába kell adni."

194. § (1) A 2021. évi X. törvény 3. § (1) bekezdése az "ingatlan" szövegrész helyett az "ingatlant (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan)" szöveggel, az "átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerül" szövegrész helyett az "átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni" szöveggel lép hatályba.

(2) A 2021. évi X. törvény

a) 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. § és" szöveg,

b) 8. §-ában az "5. § (1), (5) és (7) bekezdése" szövegrész helyébe az "5. § (1), (5), (7) és (8) bekezdése" szöveg

lép.

59. A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény módosítása

195. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XI. törvény) 3. § (1) bekezdése az "ingatlanok, valamint ingatlanok tulajdoni hányada" szövegrész helyett az "ingatlanokat, valamint ingatlanok tulajdoni hányadát" szöveggel, az "átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek" szövegrész helyett az "átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni" szöveggel lép hatályba.

196. § A 2021. évi XI. törvény 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. §, továbbá" szöveg lép.

60. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény módosítása

197. § A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XIII. törvény)

a) 3. § (1) bekezdése az "ingatlanok, valamint ingatlanok tulajdoni hányada" szövegrész helyett az "ingatlanokat, valamint ingatlanok tulajdoni hányadát" szöveggel, az "átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek" szövegrész helyett az "átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni" szöveggel,

b) 2. mellékletében foglalt táblázat C:32 mezője az "1/1" szövegrész helyett az "1/2" szöveggel

lép hatályba.

198. § A 2021. évi XIII. törvény 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. §, továbbá" szöveg lép.

61. A Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény módosítása

199. § A Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Hauszmann Alapítvány tv.)

a) 2. § (4) bekezdésében az "A (3) bekezdés szerinti elidegenítésből" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok elidegenítéséből" szöveg,

b) 4. §-ában a "2. § (1), (3) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "2. § (1) és (4) bekezdése" szöveg

lép.

200. § Hatályát veszti a Hauszmann Alapítvány tv. 2. § (3) bekezdése.

62. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény módosítása

201. § A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) A Budapest X. kerület belterület 38920/5. helyrajzi számú ingatlan 3. mellékletben meghatározott koordináták által határolt ingatlanrészét (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az ingatlan tekintetében a tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(3) Az ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(4) Az ingatlant az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladatai ellátása érdekében használja."

202. § Az MKA tv. a 10. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

203. § Az MKA tv. 6. § (2) bekezdésben a "4. § és a 2. mellékletben foglalt táblázat 10. és 12. pontja" szövegrész helyébe a "2/A. §, 4. §, a 2. mellékletben foglalt táblázat 10. és 12. pontja és a 3. melléklet" szöveg lép.

63. A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVII. törvény módosítása

204. § A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi. XVII. törvény 5. § (2) bekezdésében a "7. § és" szövegrész helyébe a "7. §, valamint" szöveg lép.

64. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása

205. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XX. törvény)

a) 3. § (1) bekezdése az "ingatlanok, ingatlanok tulajdoni hányada" szövegrész helyett az "ingatlanokat, valamint ingatlanok tulajdoni hányadát" szöveggel, az "átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek" szövegrész helyett az "átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni" szöveggel,

b) 5. § (7) bekezdése a " , valamint" szövegrész helyett az "és" szöveggel,

c) 6. §-a az "az 5. §-ban foglaltak alapján" szövegrész helyett az "az 5. §-ban foglaltak értelmében" szöveggel

lép hatályba.

206. § A 2021. évi XX. törvény 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. § és" szöveg lép.

65. A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXI. törvény módosítása

207. § (1) A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXI. törvény) 3. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos, kutatási feladatok ellátását szolgáló, a 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanokat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni."

(2) A 2021. évi XXI. törvény 3. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(5) A 2. mellékletben foglalt táblázat 3. sorában meghatározott ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány terhek nélkül szerzi meg."

208. § A 2021. évi XXI. törvény a 12. melléklet szerinti 2. melléklettel kiegészülve lép hatályba.

209. § A 2021. évi XXI. törvény

a) 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. § és" szöveg,

b) 8. §-ában a "3. § (1) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "3. § (1), (4) és (5) bekezdése" szöveg, az "1. melléklet" szövegrész helyébe az "1. és 2. melléklet" szöveg

lép.

66. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény módosítása

210. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXII. törvény) 3. § (1) bekezdése az "ingatlanok" szövegrész helyett az "ingatlanokat" szöveggel, az "átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek" szövegrész helyett az "átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni" szöveggel lép hatályba.

211. § A 2021. évi XXII. törvény 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. § és" szöveg lép.

212. § A 2021. évi XXII. törvény 1. melléklete a 13. mellékletben foglaltak szerint lép hatályba.

67. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény módosítása

213. § A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXIII. törvény) 3. § (1) bekezdése az "ingatlanok, ingatlanok tulajdoni hányada" szövegrész helyett az "ingatlanokat, ingatlanok tulajdoni hányadát" szöveggel, az "átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek" szövegrész helyett az "átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni" szöveggel lép hatályba.

214. § A 2021. évi XXIII. törvény 10. § (2) bekezdésében a "12. §, valamint" szövegrész helyébe a "12. § és" szöveg lép.

68. A Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelés Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIV. törvény módosítása

215. § A Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelés Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXIV. törvény) 5. § (2) bekezdésében a "7. §, valamint" szövegrész helyébe a "7. § és" szöveg lép.

69. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény módosítása

216. § A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXV. törvény) 2. § (2) bekezdése a "Vtv. 36. § (1) bekezdése és" szövegrész helyett a "Vtv. 36. § (1) bekezdése, valamint" szöveggel lép hatályba.

217. § A 2021. évi XXV. törvény 5. § (2) bekezdésében a "7. §, valamint" szövegrész helyébe a "7. §, továbbá" szöveg lép.

70. Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény módosítása

218. § Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXVI. törvény) 2. alcíme a következő 4/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"4/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság üzletrészét ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni. Az Alapítvány első alkalommal a 2021. év után járó osztalékra jogosult.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott üzletrészt elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani."

219. § A 2021. évi XXVI. törvény 2. alcíme a következő 4/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"4/B. § A 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki 2021. augusztus 1. napjától az üzletrész felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja."

220. § A 2021. évi XXVI. törvény 3. § (1) bekezdése az "ingatlanok, ingatlanok tulajdoni hányada" szövegrész helyett az "ingatlanokat, ingatlanok tulajdoni hányadát" szöveggel, az "átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek" szövegrész helyett az "átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni" szöveggel lép hatályba.

221. § A 2021. évi XXVI. törvény

a) 9. § (2) bekezdésében a "11. §, valamint" szövegrész helyébe a "11. §, továbbá" szöveg,

b) 10. §-ában a "4. §," szövegrész helyébe a "4. §, a 4/A. §," szöveg

lép.

71. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

222. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.) 40. § (9) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A Vht.)

"f) 232. § (1) bekezdésében, 234. §-ában, 234/A. § (1) bekezdésében, 235. § (2) és (3) bekezdésében, 239. § (2)-(4a) bekezdésében és (6) bekezdésében, 239/A. § (3) és (4) bekezdésében, 240/C. § (1) bekezdésében, 250. § (2) bekezdés 22. pontjában, 278. § (1) bekezdésében, 292. § (3) és (5) bekezdésében, 294. § (1) bekezdésében, 298. § (1) és (2) bekezdésében, 306/I. §-ában, 306/L. § (6) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Hatóság elnöke","

(szöveg lép.)

223. § Az Sztfhtv. 48. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(8) Az Fdtv.

a) 10. § (1) bekezdésében a "részvénytársaság vagy a részvénytársaság által" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által",

b) 10. § (4) bekezdésében a "részvénytársaság által" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által",

c) 10/B. § (5) bekezdésében a "részvénytársaság" szövegrészek helyébe a "kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv",

d) II. Fejezet 5. cím címében, 10/C. §-ában, valamint a 13. § (4a) bekezdésében a "részvénytársaság" szövegrész helyébe a "Hatóság",

e) 13. § (3) bekezdésében, 23. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 23/A. §-ában a "vámhatóság" szövegrészek helyébe a "Hatóság",

f) 13. § (7) bekezdésében a "vámhatóságot" szövegrész helyébe a "Hatóságot",

g) 13. § (14) bekezdésében a "részvénytársaságra, vagy az általa" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által",

h) 14/A. § (1) és (3) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében és 23. § (3) bekezdésében a "vámhatóság" szövegrész helyébe a "Hatóság",

i) 16. § (7) bekezdésében és 23. § (2) bekezdés a) pontjában a "fogyasztóvédelmi hatóság" szövegrész helyébe a "Hatóság",

j) 16/B. §-ában "az e törvény alapján jogosult részvénytársaságra, valamint az általa" szövegrész helyébe "a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által",

k) 22. § (2) bekezdésében, 24/A. § (13) bekezdésében és 24/B. § (2) bekezdésében a "részvénytársaság" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv",

l) 23. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 23. § (2) bekezdés b) pontjában a "vámhatóság vagy a fogyasztóvédelmi hatóság" szövegrész helyébe a "Hatóság", és

m) 23. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az "a hatóság" szövegrész helyébe az "a Hatóság"

szöveg lép."

72. A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény módosítása

224. § A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény 18. §-ának az Étv. 13. § (5) bekezdését módosító rendelkezése a "követelményeket" szövegrész helyett a "követelményeket és a rendeltetési egységek számát" szöveggel lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

2. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

Az MTVA részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlan

3. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

Az OMSZI vagyonkezelésébe kerülő állami tulajdonú ingatlanok

4. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 26. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

"26. a társaságnál a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet vagy Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett finanszírozási és működési költségekre, ráfordításokra visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, vagyoni hozzájárulás adóévi adózás előtti eredményben elszámolt összege;"

5. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

A Kultv. 3. számú melléklete a következő m) ponttal egészül ki: (Országos szakkönyvtár)

"m) Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtár, Kottatár és Médiatár"

6. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

1. Az Stv. 1. mellékletében foglalt táblázat 18. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Az Stv. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 18a. sorral egészül ki:

7. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

A Gytv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat III. G. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

8. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 59-61. sorral egészül ki:

9. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

"2. melléklet a 2020. évi XXXVIII. törvényhez

Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás

"

10. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

"3. melléket a 2021. évi XVI. törvényhez

A 38920/5. helyrajzi számú ingatlan koordináták által határolt ingatlanrésze

"

11. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

1. A 2020. évi CXLII. tv. 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 193a. sorral egészül ki:

12. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

"2. melléklet a 2021. évi XXI. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlan

"

13. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

"1. melléklet a 2021. évi XXII. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

"