1/2025. (III. 11.) MK rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya szolgálatmentességének, munkavégzés alóli mentesítésének, csökkentett napi szolgálati és munkaidejének, szolgálatképtelenségének, valamint a betegség miatti keresőképtelenségének megállapításáról és engedélyezéséről

[1] Az Országgyűlés megalkotta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvényt.

[2] A jogállási törvény felhatalmazása alapján a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter rendeletben állapítja meg a nemzetbiztonsági állomány tekintetében az egészségügyi szabadságra, valamint a személyi állomány tekintetében a szolgálatmentesség, munkavégzés alóli mentesítés, valamint a csökkentett napi szolgálati idő vagy munkaidő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, a szolgálatképtelenség és keresőképtelenség igazolására vonatkozó szabályokat.

[3] A rendelet célja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok speciális feladatellátására tekintettel megállapítani a szolgálatképtelenség igazolásának rendjét, az egyes szolgálatmentességi ok tekintetében az engedélyezés feltételét, valamint egy esetleges hosszabb betegséget követően, a teljes felépülés elősegítése érdekében átmeneti időszakra meghatározott csökkentett idejű napi munkavégzés végrehajtási szabályait.

[4] A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 226. § (3) bekezdés 9. pontjában és 226. § (4) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 15. § és a 16. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 4. és 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány) és - a 6. alcímben meghatározottak szerint - nemzetbiztonsági alkalmazotti állományának tagjára terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alapellátó orvos: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak - vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak valamely más polgári nemzetbiztonsági szolgálattal kötött megállapodása alapján - a vizsgált személy elsőfokú egészségi alkalmasságvizsgálatának és a nemzetbiztonsági állomány gyógyító-megelőző ellátásának elvégzésére jogosult orvosa,

2. egészségügyi dokumentáció: egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától,

3. háziorvos: az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti háziorvos,

4. polgári nemzetbiztonsági szolgálat: az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Információs Központ.

2. A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés

3. § A nemzetbiztonsági állomány tagjának a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Pnbjt.) 116. § (1) bekezdésében foglalt szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülésének időtartama beleszámít a szolgálatteljesítési időbe.

4. § A nemzetbiztonsági állomány tagjának a Pnbjt. 116. § (1) bekezdés a) és h) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése esetén a közvetlen szolgálati elöljáró részére be kell mutatnia a bíróság, ügyészség vagy hatóság idézését, egyéb olyan iratot, amelyből megállapítható a kötelezettség, továbbá az oda- és visszautazáshoz szükséges időtartam.

5. § A nemzetbiztonsági állomány tagjának a Pnbjt. 116. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt halálesettel összefüggésben történő mentesítése esetén a szolgálati elöljáró az igénybevétel jogszerűségének igazolása érdekében kérheti a nemzetbiztonsági állomány tagjától a halotti anyakönyvi kivonat másolatának bemutatását.

6. § (1) A Pnbjt. 116. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt orvosi vizsgálatot, a Pnbjt. 116. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelést, valamint a véradást, továbbá az oda- és visszautazáshoz szükséges időtartamot a közvetlen szolgálati elöljárónak be kell jelenteni.

(2) A Pnbjt. 116. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt orvosi vizsgálat indokoltságát, valamint a Pnbjt. 116. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő kezelés előjegyzését az alapellátó orvos igazolja, ennek érdekében a nemzetbiztonsági állomány tagja személyesen keresi fel az alapellátó orvost, vagy telefonon értesíti, és egyidejűleg megküldi a bejelentését. A konkrét vizsgálatról a nemzetbiztonsági állomány tagja nem köteles nyilatkozni a közvetlen szolgálati elöljárójának vagy szolgálati elöljárójának.

3. A szolgálatképtelenség igazolása

7. § (1) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja betegség következtében szolgálati beosztásának ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, az alapellátó orvos szolgálatképtelennek nyilvánítja.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja - ha egészségi állapota lehetővé teszi - haladéktalanul köteles szolgálatképtelenné nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját tájékoztatni, továbbá ha a szolgálatképtelenséget nem az alapellátó orvos állapította meg, a szolgálatképtelenségről szóló igazolást az igazolás kiállításától számított 5 munkanapon belül az alapellátó orvoshoz eljuttatni.

4. Az egészségügyi szabadság megállapítása

8. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja megbetegedése esetén - ha állapota nem indokolja járóbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg-szakellátás közvetlen igénybevételét - elsősorban az alapellátó orvoshoz köteles fordulni vizsgálat, gyógykezelés és a szolgálatképtelenség megállapítása céljából.

(2) Ha a háziorvos állapítja meg a keresőképtelenséget, a nemzetbiztonsági állomány tagja - ha egészségi állapota lehetővé teszi - köteles a keresőképtelenségre vonatkozó igazoláson túl a szolgálatképtelenséggel kapcsolatos ügyintézés érdekében a keresőképtelenséggel összefüggő, azt alátámasztó minden egészségügyi dokumentációt az alapellátó orvoshoz eljuttatni.

(3) A háziorvos a nemzetbiztonsági állomány tagjának keresőképtelenségét ugyanazon betegséggel, sérüléssel összefüggésben legfeljebb 14 napra állapíthatja meg, amelybe nem számítható be a fekvőbeteg-szakellátás időtartama. A 14 napot meghaladó időtartamú szolgálatképtelenséget az alapellátó orvos állapíthatja meg.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagja a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményből történő elbocsátását követő 3 munkanapon belül köteles a szolgálati helye szerinti alapellátó orvost tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálatképessé válását egészségügyi szempontból elsősorban az alapellátó orvos bírálja el, figyelemmel arra, hogy

a) ha a keresőképtelenséget a háziorvos állapította meg, akkor - a b) pontban foglalt kivétellel - lehetőség van arra is, hogy szükség esetén a keresőképessé - és ezáltal a szolgálatképessé - válást is a háziorvos bírálja el,

b) szolgálattal összefüggő munkahelyi baleset esetén a szolgálatképessé válást csak az alapellátó orvos állapíthatja meg.

(6) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálatképessé nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját haladéktalanul tájékoztatja, valamint - ha a keresőképességet és ezáltal a szolgálatképességet a háziorvos állapította meg - a keresőképessé válásról szóló igazolást, valamint az azt alátámasztó egészségügyi dokumentációt az alapellátó orvoshoz 3 munkanapon belül eljuttatja.

(7) A nemzetbiztonsági állomány tagjának nem kell a (2), (4) vagy (6) bekezdés szerinti egészségügyi dokumentációt az alapellátó orvosnak eljuttatnia, ha az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján önrendelkezési nyilatkozattal hozzájárul az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatai szerinti kezeléséhez, és hozzáférés esetén ezáltal az alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) az egészségügyi ellátásai során keletkezett leleteket, ambuláns lapokat, zárójelentéseket jogosult megismerni. Az alapellátó orvos az EESZT-ből az érintett szolgálatképessé válását követően a szolgálatképtelenség ideje alatt keletkezett egészségügyi dokumentációt az érintett egészségügyi törzskönyvében elhelyezi.

9. § (1) Az alapellátó orvos a nemzetbiztonsági állomány tagja részére - a háziorvos által megállapított keresőképtelenség időtartamát is beleszámítva - egybefüggően legfeljebb 30 napos időtartamra igazolhat szolgálatképtelenséget.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági állomány várandós nő tagja vonatkozásában 30 napon túl is állapíthat meg az alapellátó orvos szolgálatképtelenséget.

(3) Az egészségügyi szabadságot a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálatképtelensége esetén a szolgálatképessé válásáig, illetve a végső fogyatékosság kialakulásáig, az alapellátó orvos - a 11. §-ban foglaltak figyelembevételével - 30 naponként meghosszabbíthatja.

10. § A 9. § (1) bekezdése szerinti legfeljebb 30 napra megállapított szolgálatképtelenséget követően az alapellátó orvos

a) megállapítja a szolgálatképességet,

b) meghosszabbítja a szolgálatképtelenség időtartamát - az esetleges fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményi kezelés időtartamát is figyelembe véve - legfeljebb további 30 napra,

c) kezdeményezi a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot, ha a vizsgálati eredmények alapján kétséges, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja a számára maximálisan biztosítható 1 éves időtartalmú egészségügyi szabadság alatt visszanyerheti az egészségi alkalmasságát, vagy

d) a b) és c) pontban foglaltakat együttesen alkalmazza.

11. § (1) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálatképtelensége első napját megelőző 1 éven belül már egészségügyi szabadságban részesült, ennek időtartamát az újabb szolgálatképtelenség miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamába be kell számítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti 1 évbe nem kell beszámítani

a) a nemzetbiztonsági állomány várandós tagjának a várandósság ideje alatt elrendelt egészségügyi szabadsága, illetve

b) a nemzetbiztonsági állomány tagjának a Pnbjt. 125. §-a szerinti gyermekápolás céljából igénybe vett egészségügyi szabadsága

időtartamát.

5. Csökkentett napi szolgálatteljesítési idő megállapítása

12. § (1) Az alapellátó orvos a nemzetbiztonsági állomány tagjának hosszabb ideig tartó gyógykezelését követően a szolgálatképesség megállapításával egyidejűleg - a rehabilitáció keretében, a fokozatos szolgálatba állás érdekében - átmenetileg csökkentett napi szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatásról is dönthet. Az átmenetileg csökkentett napi szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatás időtartama 15 napig terjedhet, amelyet a beteg egészségi állapotára tekintettel az alapellátó orvos legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb 15 nappal hosszabbíthat meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentett napi szolgálatteljesítési idő megállapítására külön munkáltatói intézkedés kiadása nem szükséges.

6. A nemzetbiztonsági alkalmazottra vonatkozó rendelkezések

13. § A nemzetbiztonsági alkalmazottra e rendeletnek a nemzetbiztonsági állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit - a 4. alcím kivételével - alkalmazni kell, azzal, hogy

a) szolgálati beosztáson munkakört,

b) szolgálati elöljárón munkáltatói jogkör gyakorlót,

c) közvetlen szolgálati elöljárón közvetlen vezetőt,

d) szolgálatképtelenségen betegség miatti keresőképtelenséget,

e) szolgálatképességen munkára való alkalmasságot,

f) szolgálatba álláson munkába állást,

g) szolgálatteljesítési időn munkaidőt,

h) szolgálatteljesítési kötelezettségen munkavégzési kötelezettséget

kell érteni.

7. Záró rendelkezések

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

15. §[1]

16. §[2]

Rogán Antal s. k.,

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter