297/2025. (IX. 26.) Korm. rendelet

a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni fellépés veszélyhelyzeti szabályairól

[1] Magyarország - a terrorizmus elleni fellépésre vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban - minden rendelkezésre álló eszközzel fellép a szervezett, politikai erőszakot alkalmazó csoportokkal szemben.

[2] Az "Antifa" ideológiához köthető személyek, csoportok, illetve szervezetek nemzetközi viszonylatban számos erőszakos cselekményt hajtottak végre az elmúlt években.

[3] Németországban az "Antifa" ideológiához köthető "Hammerbande" csoport csak 2018 és 2020 között 18 áldozat ellen követett el erőszakos támadást, amely következtében egyes sértettek életveszélyes állapotba kerültek. Az "Antifa" ideológiához köthető csoportok a német hatóságok fellépése ellenére az elmúlt időszakban is folytatták erőszakos akcióikat, amelyek között volt késelés és politikusok nemzeti parlament előtti megtámadása is.

[4] Franciaországban 2023 és 2024 folyamán Toulouse térségében több erőszakos támadást követtek el az "Antifa" ideológiához köthető "Offensive Révolutionnaire Antifasciste" csoport tagjai.

[5] Olaszországban a 2010-es évektől kezdve számos esetben vezetett nyílt utcai erőszakos cselekményekhez az "Antifa" ideológiához kötődő csoportok, mozgalmak akciója (2014. novemberben Milánó, 2018. februárban Bologna, 2024. novemberben Torino).

[6] A más európai államokban elkövetett erőszakos cselekmények mellett a magyar emberek értetlenségét és egyben felháborodását különösen kiváltották azok, amelyek közvetlenül érintettek magyar állampolgárokat és magyar intézményeket.

[7] 2023. február 9-11. között Budapesten 5 helyszínen követtek el kirívóan erőszakos cselekményeket az "Antifa" ideológiához köthető külföldi csoportok tagjai. A magyar hatóságok határozott fellépése és intézkedése ellenére a gyanúsítottak közül több személy esetében az Európai Unió más tagállamainak hatóságai megtagadták az átadást. Olyan elkövető is van, aki esetében európai parlamenti képviselői mandátumára hivatkozva kellett felfüggeszteni az ellene folytatott magyar büntetőeljárást.

[8] 2024. január 26-án súlyosan megrongálta a Collegium Hungaricum Berlin épületét egy "Antifa" ideológiához köthető csoport amiatt, hogy Magyarországon határozottan felléptek a hatóságok az erőszakos bűncselekményt elkövető elvbarátaik ellen.

[9] 2024. február 9-én Magyarország Velencei Tiszteletbeli Konzulátusának épületébe törtek be az "Antifa" ideológiához kötődő csoportok tagjai.

[10] 2024. november 13-án a brüsszeli Magyar Házat, illetve egy könyvbemutatón ott tartózkodókat ért erőszakos támadás "Antifa" ideológiához köthető személyek részéről.

[11] 2025. március 4-én Magyarország athéni nagykövetét támadták meg Athénban, csak azért, mert a magyar hatóságok eljártak az "Antifa" ideológiához köthető, erőszakos cselekményeket elkövető csoportok tagjaival szemben.

[12] 2025. májusban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodája ellen indítottak erőszakos támadásokat az "Antifa" ideológiához kötődő csoportok.

[13] A Kormány elkötelezett a terrorizmus elleni küzdelem iránt, ezért - a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikk (3) bekezdése szerinti listán nem szereplő szervezetek, csoportok, illetve természetes személyek vonatkozásában - terrorizmus elleni nemzeti listát állapít meg a terrorizmussal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében.

[14] A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt

a) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényt,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényt, valamint

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényt

az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. A terrorizmus elleni nemzeti lista

2. § (1) A Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listájára (a továbbiakban: lista) - az Európai Unió, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete szankciós listáján nem szereplő - olyan csoport, csoportosulás vagy szervezet vehető fel, amelyek tekintetében helye lehet a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2580/2001/EK rendelet) alkalmazásának.

(2) A listán szereplő csoportok, csoportosulások és szervezetek terrorista csoportnak minősülnek.

3. A csoportok, csoportosulások és szervezetek listára való felvételének eljárásrendje

3. § (1) A csoportok, csoportosulások és szervezetek listára való felvételét a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) vagy az igazságügyért felelős miniszter kezdeményezi a rendőrségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól vagy a Nemzeti Információs Központtól érkezett jelzés alapján.

(2) A Nemzeti Információs Központ jelzését a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 30/A. §-a szerinti együttműködő szervektől származó információk alapján, valamennyi rendelkezésére álló információt és az összes körülményt mérlegelve teszi meg.

(3) A miniszter vagy az igazságügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti információk alapján javaslatot tehet a Kormány részére a csoport, csoportosulás vagy szervezet listára történő felvételére, az alkalmazandó korlátozó intézkedésekre és azok hatályára.

(4) A listát az 1. melléklet szerint a Kormány állapítja meg.

(5) A miniszter és az igazságügyért felelős miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a listát, a lista jogszabályokkal való összhangját, és ennek megfelelően javaslatot tesz a Kormány részére a lista módosítására.

4. A természetes személyek minősítésének eljárásrendje

4. § (1) A miniszter határozatot hozhat olyan természetes személy terrorista személlyé minősítéséről és a 6. § szerinti egyes szankciók vele szemben történő alkalmazásáról, aki

a) a listán szereplő csoport, csoportosulás vagy szervezet tevékenységével összefüggésbe hozható, és akivel szemben felmerül terrorcselekmény elkövetésének kockázata, vagy

b) vélhetően terrorcselekmény megvalósítására készül, és

vonatkozásában helye lehet a 2580/2001/EK rendelet alkalmazásának.

(2) A miniszter a rendőrségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól vagy a Nemzeti Információs Központtól érkezett jelzés alapján kezdheti meg az ezen alcím szerinti eljárást. A Nemzeti Információs Központ jelzését a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 30/A. §-a szerinti együttműködő szervektől származó információk alapján, valamennyi rendelkezésére álló információt és az összes körülményt mérlegelve teszi meg. Az ezen alcím szerinti eljárásnak kizárólag hivatalból van helye.

(3) Az eljárás megindításáról az érintett személyt akkor kell közvetlenül értesíteni, ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik, ezek hiányában az eljárás megindításáról szóló értesítést az érintett személy részére bármely ismert nem hivatalos elektronikus elérhetőségére kell megküldeni, egyidejűleg hirdetmény útján kell közölni. Az eljárás megindításáról szóló értesítést mellőzi a miniszter, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a közlés a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

(4) A miniszter a határozat meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytathat le. A bizonyítási eljárásban az érintett személy adatszolgáltatásra, irat bemutatására vagy nyilatkozat megtételére hívható fel, ha az a tényállás tisztázására alkalmas.

(5) A miniszter az eljárását megszünteti, ha a határozathozatal okai nem állnak fenn, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján annak feltételei nem bizonyítottak. Az érintett személyt olyan módon kell értesíteni az eljárás megszüntetéséről, mint az eljárás megindításáról.

(6) A miniszter határozata rendelkező része tartalmazza

a) a természetes személlyel szemben alkalmazandó szankciókat,

b) a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.

(7) A miniszter határozatát részletesen indokolja, kitérve különösen

a) a határozat jogalapjára,

b) a terrorista csoporttal való kapcsolat, összefüggés leírására,

c) a rendelkezésre álló bizonyítékokra,

d) a szankciók alkalmazásával összefüggésben a mérlegelés szempontjaira és eredményére.

(8) Ha a miniszter döntése minősített adaton alapul, az indokolás a minősített adat iktatószámának megjelölésére való utalást tartalmazza.

(9) A határozatot az érintett személlyel - ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik - közölni kell, és a döntésről szóló közleményt a Hivatalos Értesítőben közhírré kell tenni. A határozat a közléssel, ismeretlen tartózkodási helyű személy esetében a közhírré tétellel véglegessé válik.

(10) A határozattal szemben, a véglegessé válásától számított 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be a határozatban az (1) bekezdés szerint minősített természetes személy. A miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(11) A keresetlevelet a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban, közigazgatási perben bírálja el. A Kúria 30 napon - a (12) bekezdésben foglalt esetben 45 napon - belül határoz. A Kúria a miniszter döntését nem változtathatja meg.

(12) Ha a miniszter az ezen alcím szerinti eljárásában a döntését minősített adatra alapozta, a Kúria a keresetlevél, a védirat és az ügy iratainak megküldésével, a felperes érdekeinek védelmére felhívja az ügyészséget a perbelépésre, az ügyészség perbelépése kötelező.

(13) A miniszter az ezen alcím szerinti eljárására az e rendeletben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a hirdetményi közlésre, a képviseletre, az iratbetekintésre, az észrevétel, nyilatkozat tételére, az iratra, az ügyintézési határidőre, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítésre és a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a közhírré tételre, a hatóság döntéseire, továbbá a hivatalbóli eljárásra vonatkozó rendelkezéseit.

5. A 4. alcím szerinti minősítés megszüntetése, módosítása

5. § (1) A miniszter a 4. alcím szerint minősített természetes személyek esetében hivatalból évente elvégzi az e §-ban meghatározott felülvizsgálatot. A miniszter ennek alapjául szolgáló tény felmerülése vagy bejelentés alapján soron kívül felülvizsgálhatja, hogy a 4. alcím szerinti feltételek fennállnak-e.

(2) A miniszter határozatával a 4. alcím szerinti minősítést és a szankciók alkalmazásának kötelezettségét megszünteti, ha

a) megállapítja, hogy az érintett személy esetében a 4. alcím szerinti feltételek már nem teljesülnek,

b) az érintett személy a 2001/931 KKBP közös álláspont és a 2580/2001/EK rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott listán szerepel,

c) az érintett személy meghal, vagy

d) megállapítja, hogy a körülményekben olyan változás következett be, amely miatt már nem indokolt a határozat szerinti minősítés és szankciók fenntartása.

(3) A miniszter a szankciók hatályának kiigazítása vagy módosítása iránt intézkedik, ha úgy találja, hogy a körülményekben olyan változás következett be, amely indokolja szankciók alkalmazásának megváltoztatását.

(4) A miniszter a (2) vagy (3) bekezdés szerinti határozathozatala előtt a Nemzeti Információs Központot megkeresheti. A miniszter eljárására és a jogorvoslati eljárásra a 4. alcímet megfelelően alkalmazni kell.

6. Szankciók

6. § (1) A listán szereplő csoporttal, csoportosulással vagy szervezettel szemben, valamint a 4. alcím szerint minősített természetes személlyel szemben az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket kell alkalmazni, így

a) pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása,

b) pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás tiltása,

c) pénzügyi tranzakciók tilalma vagy korlátozása.

(2) A 4. alcím szerint minősített természetes személlyel szemben kiutasítás, valamint a kiutasításhoz kapcsolódóan beutazási és tartózkodási tilalom a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény általános szabályai szerint elrendelhető.

7. A szankciók végrehajtása

7. § (1) A szolgáltatók folyamatosan figyelemmel kísérik a listát és a 4. § (9) bekezdése szerint közhírré tett közleményeket.

(2) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával - a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - biztosítják a szolgáltatók e kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését.

(3) A felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák.

8. Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4-5. § és a 6. § (2) bekezdése az e rendelet kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 297/2025. (IX. 26.) Korm. rendelethez

Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listája

1. "Antifa" csoportosulás

2. Hammerbande / Antifa Ost