2025. évi XCIV. törvény

fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról

[1] A fogyasztóvédelem az emberek biztonságát, a családok védelmét, a vásárlói tudatosságot, a bizalom erősítését, a tisztességes vállalkozások támogatását szolgálja. A jól tájékozott, jogaikat ismerő fogyasztók sokkal körültekintőbben vásárolnak. Az Országgyűlés elkötelezett a tudatosabb fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók jogainak érvényesítését szolgáló eszközök elősegítése iránt.

[2] Az Országgyűlés a fogyasztóvédelem keretein belül céljának tekinti a vállalkozás és a fogyasztó közötti egyensúly elősegítését, amelyhez elengedhetetlen azon elvek lefektetése, amelyek mentén egyszerre biztosítható a fogyasztóvédelem magas szintjének fenntartása és a vállalkozások hatékonyabb működése. A vállalkozások számára kedvező intézkedések növelik a vállalkozások elégedettségét, amely lehetővé teszi a fogyasztóvédelmi szempontok vállalkozások általi fokozottabb figyelembevételét. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak az alternatív vitarendezést képviselő békéltető testületi eljárásba vonása a bírósági útnál hatékonyabb opciót kínál jogaik érvényesítésére.

[3] Az Országgyűlés továbbá elkötelezett az iránt, hogy a fenntarthatóbb fogyasztás elősegítése érdekében növelje a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalását. A zöld átállás terén való előrelépés érdekében alapvető fontosságú, hogy a fogyasztók megalapozott vásárlási döntéseket hozhassanak, és ezáltal hozzájáruljanak a fenntarthatóbb fogyasztási szokások kialakításához. A fogyasztók tájékozottabb döntéshozatalának lehetővé tétele és ezáltal a fenntarthatóbb áruk keresletének és kínálatának ösztönzése érdekében az Országgyűlés biztosítja, hogy megtévesztésük a termék környezeti vagy társadalmi jellemzői vagy körforgásos jellege, például tartóssága, javíthatósága vagy újrafeldolgozhatósága tekintetében mindenkor jogkövetkezményt vonjon maga után.

[4] A fenti célok érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

1. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"10. fogyasztó:

a) az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje;

b) a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában - a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével - az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje; továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együtt: KKV), amely közszolgáltatást vesz igénybe, vagy a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárol, használ, igénybe vesz vagy a termékkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje;

c) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/302 rendelet] alkalmazásában az (EU) 2018/302 rendelet szerint vevőnek minősülő vállalkozás,"

(2) Az Fgytv. 2. §-a a következő 26a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"26a. külföldi vállalkozás: a külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak magyarországi kereskedelmi képviselete;"

2. § Az Fgytv. 45/A. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi]

"h) a fizetési mód használatához kapcsolódó díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség felszámításának tilalmára"

[vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.]

3. § Az Fgytv. 47/A. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A fogyasztóvédelmi hatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát a vállalkozás - az erre vonatkozó felszólítást követően - visszatérítette.

(5b) Ha

a) a vállalkozás képviseletében eljáró személy a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, vagy

b) a termék visszavétele és a vételár visszafizetése az eladó érdekkörében felmerült egyéb okból meghiúsul,

a vissza nem vett terméket a fogyasztóvédelmi hatóság a zár alá vett dolgok értékesítésének szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti és a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet a vállalkozás visel."

4. § Az Fgytv. 47/C. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) A külföldi vállalkozás esetén az éves nettó árbevétel a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keret által meghatározott vagy annak értelmében vett, szokásos tevékenység árbevétele vagy az ennek megfelelő bevétel."

5. § Az Fgytv. 47/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdés a) és c)-e) pontja szerinti esetekben közigazgatási szankcióként figyelmeztetés akkor alkalmazható, ha azt különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja, vagy a jogsértés a vállalkozás érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

(6a) A (6) bekezdéstől eltérően a Szankció tv. 9. § (3) bekezdésében foglaltakon túl akkor sincs helye figyelmeztetés alkalmazásának, ha a jogsértés kereskedelmi kommunikáció útján valósul meg.

(6b) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben közigazgatási szankcióként figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye."

6. § Az Fgytv. a következő 56/G. §-sal egészül ki:

"56/G. § E törvénynek a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló 2025. évi XCIV. törvénnyel megállapított 2. § 26a. pontját, 47/C. § (1) bekezdés a) pontját és 47/C. § (1d) bekezdését a 2026. február 1-jét követően megvalósult jogsértések esetén kell alkalmazni."

7. § Az Fgytv.

1. 29. § (8) bekezdésében a "nyolc" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg,

2. 38/G. § (1) bekezdésében a "keresetekről." szövegrész helyébe a "keresetekről és közérdekű keresetekről." szöveg,

3. 45/A. § (3) bekezdés g) pontjában a "tájékoztatására" szövegrész helyébe a "tájékoztatására, továbbá" szöveg,

4. 47/C. § (1) bekezdés a) pontjában a "tartozó," szövegrész helyébe a "tartozó vagy külföldi," szöveg,

5. 47/C. § (5) bekezdés c)-e) pontjában az "a vállalkozás" szövegrész helyébe az "a KKV-nak nem minősülő vállalkozás" szöveg,

6. 51/B. § (1) bekezdésében a "miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni" szövegrész helyébe a "miniszter a fogyasztóvédelmi hatóság honlapján közzéteszi" szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti az Fgytv. 45/A. § (3) bekezdés f) pontjában a "továbbá" szövegrész.

2. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

9. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E törvény alkalmazásában:

1. áru: bármely ingóság és a korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben értékesítésre kínált víz, gáz és villamos energia;

2. digitális elemeket tartalmazó áru: a digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást magában foglaló vagy azzal olyan módon összekapcsolt áru, amely az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában nem tudná betölteni funkcióját;

3. elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítmény: a legmagasabb szintű környezetvédelmi teljesítménynek megfelelő környezetvédelmi teljesítmény, amely eleget tesz

a) a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

b) a tagállamokban elismert nemzeti vagy regionális EN ISO 14024 I. típusú ökocímke rendszereknek, vagy

c) európai uniós jogi aktusnak;

4. fenntarthatósági címke: olyan - állami vagy magánszektorbeli - önkéntes bizalmi jegy, minőségjelzés vagy annak megfelelő jelzés, amely valamely termék, eljárás vagy vállalkozás környezeti vagy társadalmi jellemzők, vagy mindkettő alapján történő megkülönböztetésére és népszerűsítésére irányul, európai uniós jogi aktus vagy jogszabály alapján kötelező címkék kivételével;

5. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;

6. fogyóeszköz: az áruk olyan alkotórésze, amely rendszeresen elhasználódik, és amelyet ki kell cserélni vagy fel kell tölteni ahhoz, hogy az adott áru rendeltetésszerűen működjön;

7. funkcionalitás: az áru azon képessége, hogy a céljának megfelelő funkciókat betöltse;

8. kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek a termék fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja;

9. kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől;

10. környezetbarát jellegre vonatkozó állítás: európai uniós jogi aktus vagy jogszabály alapján nem kötelező üzenet vagy ábrázolás bármely formában, amely azt állítja vagy sugallja, hogy egy adott termék, termékkategória, márka vagy vállalkozás

a) kedvezően hat a környezetre,

b) semmilyen hatást nem gyakorol a környezetre,

c) kevésbé ártalmas a környezetre, mint más termékek, termékkategóriák, márkák vagy vállalkozások, vagy

d) környezetre gyakorolt hatása idővel javult;

11. környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás: a környezetbarát jellegre vonatkozó minden olyan, írásos formában vagy szóban, többek között audiovizuális médián keresztül tett állítás, amely nem szerepel a fenntarthatósági címkén, és az állítás részletes kifejtése nem szerepel egyértelműen és jól láthatóan ugyanazon a kommunikációs eszközön;

12. magatartási kódex: olyan - piaci önszabályozás keretében létrehozott - megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el;

13. online piac: olyan szolgáltatás, amely a vállalkozás által vagy a vállalkozás nevében működtetett szoftvert, többek között weboldalt, valamely weboldal egy részét vagy valamely alkalmazást alkalmaz, és amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek más vállalkozásokkal vagy fogyasztókkal;

14. rangsorolás: a termékek relatív kiemelése a vállalkozások által bemutatott, megszervezett vagy közölt módon, tekintet nélkül az ilyen bemutatáshoz, szervezéshez vagy közléshez használt technológiai eszközökre;

15. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerinti gazdasági reklám;

16. szoftverfrissítés: olyan frissítés, amely szükséges ahhoz, hogy a digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint szerződésszerűek maradjanak, és a funkcionalitást érintő frissítés;

17. tanúsítási rendszer: olyan harmadik fél által biztosított ellenőrzési rendszer, amely tanúsítja egy adott termék, folyamat vagy vállalkozás bizonyos követelményeknek való megfelelését, lehetővé teszi a megfelelő fenntarthatósági címke használatát, és amelynek feltételei, ezen belül követelményei nyilvánosan hozzáférhetők, és megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

a) a rendszer átlátható, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett minden olyan vállalkozás számára elérhető, aki hajlandó és képes megfelelni a rendszer követelményeinek;

b) a rendszer követelményeit annak tulajdonosa az érintett szakértőkkel és érdekelt felekkel konzultálva dolgozza ki;

c) a rendszer eljárásokat határoz meg a rendszer követelményeinek való meg nem felelés kezelésére, és meg nem felelés esetén előírja a fenntarthatósági címke vállalkozás általi használatának visszavonását vagy felfüggesztését; valamint

d) annak ellenőrzése, hogy a vállalkozás megfelel-e a rendszer követelményeinek, objektív eljárás révén történik, és azt olyan harmadik fél végzi, akinek kompetenciája és a rendszer tulajdonosától és a vállalkozástól való függetlensége nemzetközi, uniós vagy nemzeti szabványokon és eljárásokon alapul;

18. tartósság: egy termék azon képessége, hogy rendeltetésszerű használat mellett megőrizze a megkövetelt funkcióit és teljesítményét;

19. termék: áru vagy szolgáltatás, ideértve az ingatlantulajdont, a digitális szolgáltatást és digitális tartalmat, valamint a jogokat és kötelezettségeket is;

20. ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá, hogy gyakorolja-e valamely jogát a termékkel kapcsolatban;

21. vállalkozás: aki a kereskedelmi gyakorlat tekintetében önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el;

22. vásárlásra felhívás: kereskedelmi kommunikációban a termék jellemzőinek és árának vagy díjának feltüntetése az alkalmazott kommunikációs eszköznek megfelelően olyan módon, hogy ezáltal lehetővé válik a fogyasztó számára a termék megvétele vagy igénybevétele."

10. § (1) Az Fttv. 6. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: b) termék lényeges jellemzői, így különösen]

"bi) környezeti vagy társadalmi jellemzői,"

(2) Az Fttv. 6. § (1) bekezdés b) pontja a következő bl) alponttal egészül ki:

[Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: b) termék lényeges jellemzői, így különösen]

"bl) körforgásos jellege,"

(3) Az Fttv. 6. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá)

"d) a jövőbeli környezetvédelmi teljesítményre vonatkozó, környezetbarát jellegre vonatkozó állítás megfogalmazása anélkül, hogy azt egyértelmű, objektív, nyilvánosan elérhető és ellenőrizhető kötelezettségvállalások kísérnék, amelyeket mérhető és időhöz kötött célokat és a végrehajtása támogatásához szükséges egyéb releváns elemeket tartalmazó részletes és realisztikus végrehajtási tervben határoznak meg, és amelyet független harmadik fél szakértő rendszeresen ellenőriz, akinek megállapításait a fogyasztók rendelkezésére bocsátják;

e) olyan előny reklámozása a fogyasztó számára, amely nem releváns, és amelyet nem a termék vagy a vállalkozás valamely jellemzője eredményez,"

(ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.)

11. § Az Fttv. 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha a vállalkozás olyan szolgáltatást nyújt, amely termékeket hasonlít össze, és információkat nyújt a fogyasztónak a termékek vagy ezek szállítói környezeti vagy társadalmi jellemzőiről vagy körforgásos jelleggel kapcsolatos szempontjairól, az összehasonlítás módszerére, az összehasonlítás tárgyát képező termékekre, azok szállítóira, valamint az információk naprakészen tartása érdekében bevezetett intézkedésekre vonatkozó információk jelentős információknak tekintendők."

12. § Az Fttv. a következő 54/A. §-sal egészül ki:

"54/A. § E törvénynek a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló 2025. évi XCIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2026. szeptember 27. napját követően gyártott vagy előállított termékek tekintetében kell alkalmazni."

13. § Az Fttv. 56. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ez a törvény a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvnek a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. február 28-i (EU) 2024/825 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

14. § Az Fttv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

15. § Az Fttv. 6. § (1) bekezdés b) pont bk) alpontjában az "eredménye," szövegrész helyébe az "eredménye, vagy" szöveg lép.

16. § Hatályát veszti az Fttv. 6. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában a "vagy" szövegrész.

3. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

17. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 2. § (2) bekezdés g) pontjában a "napot követően" szövegrész helyébe a "nappal kezdődően" szöveg lép.

4. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

18. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 16. és 17. alcíme helyébe a következő alcímek lépnek:

"16. A veszélyes vagy nem megfelelő termékekkel kapcsolatos tájékoztatás

23. § A veszélyes termékekkel és a piacfelügyeleti programokkal kapcsolatban a piacfelügyeleti hatóság együttműködik az Európai Unió más tagállamának megfelelő hatóságaival és az Európai Bizottsággal információk vagy dokumentumok nyújtása, vizsgálatok vagy más megfelelő intézkedés elvégzése, valamint a tagállamokban kezdeményezett vizsgálatokban való részvétel útján.

24. § (1) A piacfelügyeleti hatóság - figyelembe véve a jogszabályban meghatározott információszolgáltatási kötelezettségeket is - köteles a tudomására jutott tények vagy körülmények alapján haladéktalanul tájékoztatni az ICSMS rendszerrel kapcsolatos nemzeti kapcsolattartói feladatokat ellátó szervezetet mindazon termékekről, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek.

(2) Az ICSMS rendszerrel kapcsolatos nemzeti kapcsolattartói feladatokat ellátó szervezet a termékek biztonságosságára vonatkozóan tudomására jutott adatok alapján haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot, az országos gazdasági kamarát és a vámhatóságot, vagy ha az ügy más szerv hatáskörébe tartozik, megkeresi az eljárásra jogosult hatóságot.

25. § (1) A megfelelőségértékelő szervezet - a jogszabályban vagy általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott intézkedések megtétele mellett - köteles a piacfelügyeleti hatóságot tájékoztatni, ha a megfelelőség tanúsításához szükséges vizsgálat alapján megállapítja, hogy a termék

a) csak meghatározott feltételek teljesítése esetén hozható forgalomba,

b) a fogyasztó életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyezteti, vagy

c) nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

(2) Az országos és a területi gazdasági kamarák, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, a forgalmazók, továbbá a fogyasztók tájékoztathatják a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezetet a termék biztonságosságának követelményeivel kapcsolatos észrevételeikről.

17. Safety Gate biztonsági riasztórendszer

26. § (1) Az egyedi nemzeti kapcsolattartó ponti feladatokat ellátó fogyasztóvédelmi hatóság (a továbbiakban: Nemzeti Kapcsolattartó Pont) vesz részt a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai hálózatában.

(2) Magyarország a Nemzeti Kapcsolattartó Ponton keresztül kapcsolódik a Safety Gate biztonsági riasztórendszerhez (a továbbiakban: Safety Gate).

(3) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalát korlátozó, illetve kivonását vagy visszahívását elrendelő intézkedést hoz, vagy a gazdasági szereplőkkel olyan intézkedésekben állapodik meg, amelyek egy terméknek az értékesítését vagy használatát veszélyessége miatt megakadályozzák, korlátozzák vagy különleges feltételekhez kötik, tájékoztatnia kell a Nemzeti Kapcsolattartó Pontot. A Nemzeti Kapcsolattartó Pont a Safety Gate-en keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot az intézkedésekről, megjelölve azok okát is. A Nemzeti Kapcsolattartó Pont az intézkedések módosításáról vagy a termék visszahívásáról haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(4) A rendelkezésre bocsátott információk tartalmáért a Nemzeti Kapcsolattartó Pontot értesítő piacfelügyeleti hatóság felel."

19. § A Pftv. 2. § 17. pontjában a "Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer" szövegrész helyébe a "Safety Gate biztonsági riasztórendszer" szöveg lép.

20. § Hatályát veszti a Pftv. 2. § 18. pontja.

5. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2026. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 4. §, a 6. §, valamint a 7. § 4. pontja 2026. február 1-jén lép hatályba.

(3) A 2. alcím és az 1. melléklet 2026. szeptember 27-én lép hatályba.

22. § A 2. alcím és az 1. melléklet a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvnek a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. február 28-i (EU) 2024/825 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2025. évi XCIV. törvényhez

1. Az Fttv. Melléklete a következő 36-47. ponttal egészül ki:

(Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok)

"36. Olyan fenntarthatósági címke feltüntetése, amely nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem a hatóságok vezettek be.

37. A környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás megfogalmazása, ha a vállalkozás nem képes igazolni az állításra vonatkozó elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt.

38. A környezetbarát jellegre vonatkozó állítás egész termék vagy a vállalkozás üzleti tevékenységének egésze tekintetében történő alkalmazása, ha az a terméknek csak egy adott aspektusára vagy a vállalkozás tevékenységének egy konkrét műveletére vonatkozik.

39. Annak állítása - a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése alapján -, hogy egy áru az üvegházhatásúgázkibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatással van a környezetre.

40. Ha a vállalkozás a kínálata megkülönböztető jegyeként mutatja be azokat az európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban előírt követelményeket, amelyek az európai uniós piacon az érintett termékkategóriába tartozó valamennyi termékre vonatkozóan alkalmazandók.

41. Arra vonatkozó információ visszatartása a fogyasztótól, hogy valamely szoftverfrissítés negatív hatással lesz a digitális elemeket tartalmazó áruk működésére, illetve a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatások használatára.

42. A szoftverfrissítés szükségesként való feltüntetése, miközben az csak a funkcionalitási tulajdonságokat javítja.

43. Az áru tartósságát korlátozó tulajdonságot tartalmazó árukkal kapcsolatban annak ellenére folytatott bármely kereskedelmi kommunikáció, hogy a tulajdonságra és annak az áru tartósságára gyakorolt hatására vonatkozó információk a vállalkozás rendelkezésére állnak.

44. Annak valótlan állítása, hogy az áru a szokásos használati feltételek mellett bizonyos szintű tartóssággal rendelkezik a használati idő vagy intenzitás vonatkozásában.

45. Az áruk javíthatóként történő feltüntetése, ha azok nem javíthatók.

46. A fogyasztó arra való ösztönzése, hogy az áru fogyóeszközeit korábban cserélje ki vagy töltse fel, mint ahogy arra műszaki okból szükség lenne.

47. Információ visszatartása azzal kapcsolatban, hogy rontja az áru funkcionalitását, ha olyan fogyóeszközöket, pótalkatrészeket vagy tartozékokat használnak, amelyeket nem az eredeti gyártó szállított, vagy annak valótlan állítása, hogy ilyen károsodás fog bekövetkezni."