8/2018. (VI. 29.) AM rendelet

az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 69. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 70. § tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben,

a 71. § tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. címkoordináta: a címhez rendelt, méter élességű koordinátapár, amely az adott ingatlan, valamint építmény objektumokat egyértelműen azonosítja;

2.[1]

3. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építmény - rendeltetésétől függetlenül -, a nyomvonalas műszaki műtárgyak és tartozékaik kivételével;

4. geometriai változással érintett objektum: a változással érintett és az ahhoz közvetlenül csatlakozó objektum, amelynek a változás során létrejövő új határpontok miatt a geometriája megváltozik;

5. grafikus részletpont: a 11. pont alá nem tartozó, térképről mért koordinátákkal rendelkező, numerizált vagy digitalizált részletpont;

6. használati megosztás: a földrészleten belüli használati rend tervezésére, rögzítésére, kitűzésére és dokumentálására irányuló földmérési tevékenység;

7. kitűzés: a kitűzés időpontjában a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt földrészlet jogi határpontjainak - megrendelői igény esetén egyéb pontjainak - helyszíni azonosítására, illetve kijelölésére irányuló földmérési tevékenység;

8.[2] községi területi gyűjtő: az ingatlanügyi hatóság által vezetett nyilvántartás, amely a község műszaki területének és a nyilvántartott földrészletek területösszegének különbségéből számított területi ellentmondások kezelésére szolgál;

9.[3] mérési állomány: a helyszíni felmérés eredményét, a részlet- és segédpontok meghatározását tartalmazó digitális állomány;

10. műszaki terület: az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt, felületszerű objektumok által meghatározott alakzatok területe;

11. numerikus részletpont: minden számszerűen meghatározott pont, amely újfelmérés esetén helyszíni (terepi) adatgyűjtéssel, digitális átalakítás esetén a korábban numerikusan meghatározott részletpontok számítógépes feldolgozásával kerül meghatározásra;

12.[4]

13. térképmásolat: az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis e rendeletben rögzített tartalommal való rajzi megjelenítése;

14. térkép-terepazonos pont: az állami térképi adatbázis azon pontja, amely a 7. mellékletben megengedett eltérésen belül a természetben egyértelműen, pontszerűen azonosítható;

15. tömb: egymással szomszédos földrészletek összessége, amelyek külső határvonala közterülettel, vonalas létesítménnyel vagy közigazgatási határral elhatárolható;

16. változási állomány: az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás utáni állapotot tartalmazó adatállomány;

17.[5] változási vázrajz: az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmának, továbbá a jogok és tények változását eredményező digitális és papíralapú földmérési munkarész;

18.[6] DAT adatcsere formátum: a digitális alaptérképek készítésére vonatkozó szabályzatban meghatározott adatcsere formátum;

19.[7] EOTR: az egységes országos térképrendszer;

20.[8] EOV: az egységes országos vetületi rendszer;

21.[9] hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet által meghatározott hasznos alapterület.

2. A földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása

2. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás előtt ellenőrizni kell az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt adatok összhangját. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az érintett földrészletek állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 11. § (1) bekezdése szerinti állami alapadat objektumok, valamint a műszaki területek összhangban vannak-e a tulajdoni lapon feltüntetett adatokkal, területekkel.

(2)[10] Ha a tulajdoni lapokon feltüntetett területi adatok és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból számítható műszaki területi adatok közötti különbség meghaladja az e rendeletben megállapított tűréshatárt, az ingatlanügyi hatóság az Fttv. 17. §-a szerint köteles eljárni.

(3)[11] Ha a tulajdoni lapon feltüntetett - a (2) bekezdésben említettek körén kívül eső - adatok eltérnek a térképi adatbázisban tárolt állami alapadatoktól, objektumoktól, akkor az ingatlanügyi hatóság az Fttv. 17. §-a szerint köteles eljárni.

(4)[12] Az ingatlanügyi hatóság az Fttv. 28. § (2a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével szolgáltat adatot. Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatást megelőzően, az érintett ingatlan tekintetében nem szerepelhet az ingatlan területét, határvonalát, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogot, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogokat érintő perfeljegyzés vagy a jogorvoslati kérelem benyújtásának ténye. A tulajdoni lapon és a térképi adatbázisban szereplő adatoknak e rendeletben foglaltak szerint egyezniük kell.

(5)[13] Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás során az ingatlanügyi hatóság a (7) és (8) bekezdésben foglaltakon túl az Fttv. 29/A. §-a alapján szolgáltatja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 118/A. §-a szerinti földmérési földkönyvben szereplő ingatlan-nyilvántartási adatokat, a bejegyzett jogok eredeti bejegyzésének határozatszámával együtt.

(6)[14] Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez az adatszolgáltató az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatszerkezeti formátumában, fájlformátumában szolgáltat adatokat. Ettől eltérő formátumban történő adatszolgáltatást az ingatlanügyi hatóság a technikai lehetőségeinek figyelembevételével tudja teljesíteni.

(7) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák adatszolgáltatása során - amennyiben azok rendelkezésre állnak, és a munka elvégzéséhez szükséges -, a következő adatokat, munkarészeket kell másolatban az adatigénylő földmérő vállalkozó vagy vállalkozás megbízott képviselőjének szolgáltatni a munkával érintett földrészletek és azok közvetlen környezetének tekintetében:[15]

a) a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból a munkával érintett terület és annak környezetét tartalmazó kivágatot a (6) bekezdés szerinti formátumban,

b) a munka elvégzéséhez szükséges alappontok pontleírásait,

c) a települési felmérések mérési munkarészeit,

d) a fellelhető korábbi földmérési munkák munkarészeit, függetlenül attól, hogy az adatszolgáltatás időpontjában hatályos vagy a forgalomból kivont térképi állapot alapján készültek,

e) földmérési földkönyvet az érintett és szomszédos ingatlanokról,

f) a telki szolgalmi és egyéb használati jogokkal, jogilag jelentős tényekkel kapcsolatos adatokat, munkarészeket,

g) metaadatokat a 65. § szerinti tartalommal,

h) a 24. § (2) bekezdése szerinti esetben az új állami földmérési alaptérképi adatbázisból kivágatot, valamint az ahhoz tartozó mérési adatokat, valamint

i)[16] új földrészleteket eredményező földmérési munka esetén a kiinduló helyrajzi számokat, és amennyiben szükséges, a legmagasabb alátöréseket.

(8) Földmérési igazságügyi szakértői vélemény, valamint felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba bejelentéséhez szükséges szakvélemény készítéséhez nyújtandó adatszolgáltatás esetén a (7) bekezdésben felsorolt adatok mellett - amennyiben rendelkezésre állnak - másolatban szolgáltatni kell:

a) a forgalomból kivont analóg térképekről készített másolatot,

b) a digitalizált forgalomból kivont térkép transzformált állományának kivágatát,

c) a korábbi felmérések mérési vázlatait, tömbrajzait, mérési jegyzeteit és a felvételi előrajzokat,

d) az érintett ingatlanokkal kapcsolatos ingatlanügyi hatósági intézkedések, műszaki munkarészek iratait,

e) szükség esetén a telekkönyvi betéteket,

f) az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor készült tulajdoni lap tervezeteket,

g) az irattárban rendelkezésre álló okiratokat,

h)[17] az azonosítási, valamint az azonosító jegyzékeket és

i) a papíralapú tulajdoni lapokat.

(9)[18] A (7) és (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló együttes rendelet rendelkezéseire figyelemmel kell teljesíteni.

(10)[19] Az adatszolgáltatás a földmérési jogosultsággal rendelkezők részére elektronikus úton is teljesíthető.

(11)[20]

(12)[21] Az adatszolgáltatás iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegének kiszámításával egy munkanapon belül elektronikus úton visszaigazolja.

(13) Az adatszolgáltatást a befizetést igazoló bizonylat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a (11) bekezdésben foglaltak szerint a számlamásolat megküldésével kell teljesíteni.

(14) Az adatszolgáltatás megtörténtét a kérelmezőnek személyes átvétel esetén aláírásával, elektronikus úton történő adatszolgáltatás esetén elektronikusan kell igazolnia.

3. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból papír alapon szolgáltatott hiteles térképmásolatnak tartalmaznia kell:

a) a fejlécben

aa)[22] a kiállító ingatlanügyi hatóság címbélyegzőjét,

ab) a település nevét,

ac) a fekvés megnevezését,

ad) az igényelt földrészlet helyrajzi számát,

ae) a térképmásolat méretarányát,

af) a térképmásolat Inytv. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott teljes vagy szemle másolat típus megjelölését,

b) a rajzi részben az igényelt földrészlet és annak környezete vonatkozásában

ba) a végleges állapotot a térképi megírásokkal,

bb) az érvényes előzetes változásokat megkülönböztetett módon,

c) a láblécben

ca) a következő záradékszöveget: "A térképmásolat a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával.",

cb) az adatszolgáltatást végző személy - nyomtatott betűvel írt - nevét és aláírását,

cc)[23] az ingatlanügyi hatóság körbélyegzőjét,

cd) az "A térképmásolat méretek levételére nem használható!" feliratot.

(2) Analóg adathordozón lévő állami alapadatok szolgáltatásakor a másolaton fel kell tüntetni a készítés vagy az adattartalom utolsó aktualizálásának időpontját.

(3) Földmérési és térképészeti adatokat, valamint térképmásolatot az igénylés céljától függően az 1., a 2. vagy a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú igénylőlapon kell igényelni.

3. A változási vázrajz és fajtái

4. § (1) A közigazgatási egységek határvonalának változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

a) az államhatár változásával összefüggő változási vázrajz, valamint

b)[24] a közigazgatási határ - ideértve a vármegyehatárt, a település, a főváros és a kerületenkénti ingatlan-nyilvántartási egység esetében a kerület-, valamint a fekvéshatárt - változásával összefüggő változási vázrajz.

(2) A földrészlethatár változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

a) a telekalakítással összefüggő változási vázrajzok,

b) a kisajátítási változási vázrajz,

c) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló változási vázrajz, továbbá

d) az Fttv. 14. § (8) bekezdése szerinti kitűzéssel kapcsolatos változási vázrajz.

(3) A földrészleten belüli adatok változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

a) a jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, valamint ezek módosításához vagy törléséhez szolgáló változási vázrajz,

b) az építmények feltüntetésével, változásával vagy megszüntetésével, illetve önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz,

c)[25] társas- vagy szövetkezeti házban lévő önálló ingatlanok esetén az Inytv.-ben előírt alaprajz,

d) a művelési ág, illetve minőségi osztály változásával összefüggő változási vázrajz,

e)[26] egyéb önálló ingatlanok tekintetében a tulajdoni viszonyok megváltoztatására készített változási alaprajz,

f)[27] a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló változási vázrajz.

(4) Változási vázrajzként kell kezelni az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező alábbi változási vázrajzokat vagy vázlatokat:

a) kitűzési vázrajz,

b) használati megosztási vázrajz,

c) tények és jogi jellegek feljegyzéséhez és törléséhez szükséges vázlatok,

d) vezetékjog előzetes engedélyezése iránti kérelemhez készített vázlat,

e)[28] igazságügyi földmérő és térképész szakvélemény, valamint a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba bejelentéséhez szükséges szakvélemény mellékleteként készített vázlat.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott vázrajzokat az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez az adatszolgáltató által kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatszerkezeti formátumában, fájlformátumában kell vizsgálatra, illetve vizsgálatra és záradékolásra benyújtani.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott formátum adatbázis-szerkezetét, adattábláit, adatcsere-formátumát meghatározó műszaki dokumentációt a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján (a továbbiakban: honlap) letölthető formában közzé kell tenni.

4. A változási vázrajzok készítésére vonatkozó előírások

5. § (1)[29] A 4. § (3) bekezdés b), c) és e) pontjában felsorolt vázrajzok kivételével valamennyi vázrajz készítéséhez a terepi méréseket az Fttv. 10. § (3) bekezdés a), b), d), f) és h) pontjában rögzített alapponthálózati pontokra vagy a korábbi felmérések során meghatározott és a természetben megtalálható ötödrendű vagy felmérési alappontokra vagy magasabb rendű - megfelelően azonosított - részletpontokra támaszkodva kell végrehajtani.

(2)[30] Grafikus eljárást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a térképi adatbázisban tárolt objektumadatok koordinátáit csak transzformációt követően lehet a helyszínen, illetve terepen megjelölni, vagy a terepi objektumadatokat csak transzformációt követően lehet az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban ábrázolni.

(3) A numerikus eljárás eredményeként az ábrázolandó objektumokat a terepen meghatározott koordinátáikkal kell rögzíteni az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt objektumkoordináták megjelenítésre a terepen.

(4) Belterületi vagy zártkertiként nyilvántartott földrészleteket érintő változások esetében a változási állományt a térképi és a természetbeni adatok alapján is el kell készíteni, ha a természetbeni állapotot rögzítő mérési állomány az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba hibahatáron belül grafikusan beilleszthető.

(5) Ha a vezetékjog vagy szolgalmi jog bejegyzéséhez a jogosult korábbi bemérések eredményeként vagy tervezési állapotként biztosítja a létesítmény adatait, akkor az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba történő beillesztéshez szükséges ellenőrző méréseket az alapponthálózati pontokra kell a munka készítőjének elvégeznie. Az ellenőrző méréseket mérési vázlaton dokumentálni kell.

(6) A 2004. év előtt épült létesítmények esetén a vezetékjog vagy szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő utólagos feltüntetéséhez az alapponthálózati pontokra történő ellenőrző mérések nem szükségesek, ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a létesítmények adatai korábbi numerikus bemérés alapján kerültek meghatározásra, továbbá a jogosult kérelmének részét képezik a jogosult rendelkezésére álló bemérések dokumentációi is.

(7) Más hatósági nyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartási adatbázis összhangjának megteremtése céljából, a nagy tömegű átvezetések egyszeri megvalósításához a két nyilvántartásból származó vektoros állományok összevetésével az illetékes ingatlanügyi hatóság automatikusan generál művelésiág-változási vázrajzot. A vázrajz automatikus készítésének tényét és a készítés célját a vázrajzon fel kell tüntetni. Az így előállított vázrajz kizárólag a két nyilvántartás összhangját megteremtő nagy tömegű eljárásban használható fel.

6. § (1) A 4. § szerinti változási vázrajzok készítése földmérési munka, így az Fttv. 28. § (1) bekezdése szerinti szakképzettséghez kötött tevékenységnek minősül.

(2) A vázrajzok minőségtanúsítása során az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő az e rendeletben előírt tartalmi, formai és pontossági követelményeknek való megfelelést vizsgálja és tanúsítja. A vázrajz készítője és annak minőségtanúsítója azonos személy is lehet.

(3) A hatósági vizsgálatot és záradékolást végző személy nem lehet azonos a készítő és minőségtanúsító személyével.

(4) Az Fttv. 24. § (1) bekezdése szerinti értesítést igazolható módon a munka megkezdése előtt

a) három tulajdonosig személyesen, postai úton vagy elektronikus levélben,

b) több mint három tulajdonos esetén a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, helyben lakó személy részére személyesen, postai úton vagy elektronikus levélben; a többi személy részére az illetékes települési önkormányzatnál hirdetményi úton

kell megküldeni.

(5)[31] A földmérési és térképészeti tevékenység végzése során észlelt felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását a munkát végző földmérőnek az ingatlanügyi hatóságnál kell kezdeményeznie. Ebben az esetben a földmérési munkálatokat fel kell függeszteni, és csak a hiba kijavítására vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozat véglegessé válása után szabad folytatni azt.

7. § (1)[32] A változási vázrajzot hitelesített állami alapadatok felhasználásával kell elkészíteni. Az ehhez történt adatszolgáltatás ingatlanügyi hatósági iktatószámát a változási vázrajzon fel kell tüntetni.

(2)[33] A földrészletek határvonalainak azonosításához és ellenőrzéséhez a terepi méréseken kívül fel kell használni a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, valamint az ingatlanügyi hatóságnál rendelkezésre álló mérési, kitűzési adatokat is. Térképmásolatról méretlevétellel megállapított méreteket tilos felhasználni.

(3)[34] Ha a (2) bekezdésben felsorolt adatok között az ellentmondás mértéke az ellenőrzött határvonal helyzetében a 16. § szerinti megengedett legnagyobb eltérést meghaladja, akkor az észlelt hibát az ingatlanügyi hatóságnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés része a műszaki dokumentáció.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól kivételt jelent, ha az adott változási dokumentáció az e rendeletben megállapított tűréshatáron túli eltérés ingatlan-nyilvántartási átvezetését hivatott rendezni, vagy az adott földrészlet kitűzésére irányul.

(5) A változási vázrajzot olyan méretarányban kell kinyomtatni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen. A méretarány-tényezőt és "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot a vázrajzon fel kell tüntetni.

(6) A változási vázrajzon és munkarészein az e rendelet előírásai, valamint a Digitális alaptérkép (a továbbiakban: DAT) Szabályzatban meghatározott jelkulcsi elemeket kell használni.

(7) A kinyomtatott változási vázrajzon az északi irányt fel kell tüntetni, ha a vázrajz nem északi tájolású.

(8) A 4. §-ban meghatározott vázrajzok nem vonhatók össze, kivéve:

a) az épületfeltüntetési vázrajz, az épülethez tartozó udvar kialakítása céljából készített művelésiág-változási vázrajzzal,

b)[35] az önálló tulajdonú épület feltüntetéséről készített vázrajz, a földhasználati jog bejegyzéséhez készített vázrajzzal,

c) az épületmegszüntetési és épületfeltüntetési vázrajzok.

(9) Ha a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vázrajzok készítése esetén a változással érintett földrészletre az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint földmérési jel elhelyezését biztosító közérdekű használati jog van bejegyezve, akkor a vázrajzon fel kell tüntetni, hogy a változás után mely földrészleten helyezkedik el a közérdekű használati joggal érintett földmérési jel.

(10)[36]

(11) Ha a (9) bekezdésben foglalt változás során a földmérési jel új vagy másik földrészletbe kerül, akkor a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről szóló 15/2013. (III. 11.) VM rendelet [a továbbiakban: 15/2013. (III. 11.) VM rendelet] 5. melléklete szerinti pontátadási jegyzőkönyv az ingatlanügyi hatósághoz benyújtandó műszaki dokumentáció részét képezi.

(12) Nem kell a (11) bekezdés szerinti pontátadási jegyzőkönyvet csatolni megsemmisült földmérési jel esetén. A megsemmisülés tényét a földmérési jel fölötti tulajdonosi jogok gyakorlójának a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére be kell jelentenie.

(13) Ha a (12) bekezdés szerinti bejelentés alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv arról dönt, hogy a földmérési jel nem szüntethető meg, akkor annak pótlásáról az Fttv. 27. § (5) bekezdése szerint az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(14) Ha a változási vázrajz földmérési jel elhelyezésére szolgáló közérdekű használati jog bejegyzésére irányul, akkor nem szükséges az alapponthálózati pontokra történő ellenőrző mérések elvégzése.

8. § Több település közigazgatási területére kiterjedő változás esetén a változási vázrajzot közigazgatási egységenként - azon belül fekvésenként - kell elkészíteni.

9. § (1) Ha a határvonal helyét korábban jogerős bírósági ítélettel állapították meg, és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban még nem került átvezetésre, akkor a munkát végző csak olyan vázrajzot készíthet, amely a bíróság által megállapított határvonalat és az ennek megfelelő területi adatokat tartalmazza.

(2)[37] Az igazságügyi földmérő szakértő az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő szakértői véleményét az elkészítést követő nyolc napon belül köteles az illetékes ingatlanügyi hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.

10. § (1) E rendeletben és a kisajátítási jogszabályokban előírt és meghatározott záradékokon kívül a változási vázrajzon más záradékot a készítő nem tüntethet fel.

(2) A változási vázrajz vizsgálatra és záradékolásra történő benyújtásának - az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján készített változási vázrajz kivételével - nem feltétele a változással érintett földrészletek tulajdonosai aláírásának a vázrajzon való megléte.

11. § (1) A változási vázrajzon az előzetes változásokkal kiegészített hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak megfelelő tartalommal ábrázolni kell a változás előtti, valamint a változás után keletkező állapotot.

(2) A változás utáni új földrészletek határvonalát és a változott épületeket 0,5 mm vastag, folytonos vonallal, a változott alrészletek, termőföld minőségi osztályok határvonalát 0,5 mm vastag, szaggatott vonallal, a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket kettős áthúzással érvénytelenítve kell feltüntetni. A megváltozott régi helyrajzi számokat, alrészletbetűjeleket, művelési ágak megnevezését, minőségi osztályok osztályba sorolási megnevezéseit át kell húzni, az újakat vastagon szedett betűvel kell feltüntetni. Új utcaneveket vagy házszámokat csak a címképzésért felelős szerv által kiadott okirat alapján lehet a vázrajzon feltüntetni.

(3)[38] A változási vázrajzon ábrázolni kell a szomszédos földrészletek határvonalait a változási vázrajzon mért legalább 2 cm széles sávban, valamint fel kell tüntetni a változással érintett földrészletekhez csatlakozó szomszédos földrészletek helyrajzi számát, alrészlet betűjeleket, művelési ág megírását, minőségi osztályok osztályba sorolási megnevezéseit, utcaneveket, épületeket, házszámokat.

(4) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a változási vázrajzon a földrészlet változással érintett részét, valamint ennek környezetében a szomszédos földrészletek határvonalát a változási vázrajzon mért legalább 2 cm hosszúságban kell ábrázolni. A változási állománynak a teljes földrészletet kell tartalmaznia.

(5) A változási vázrajz méretadatot nem tartalmazhat. Ezalól kivételt képeznek a szolgalmi és a vezetékjogi védőtávolságok és a kitűzési vázrajzon a kitűzött földrészlet határára vonatkozó méretek.

(6) Önálló címkoordinátát kell képezni minden, a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó ingatlannak.

(7) Az Inytv. 25/B. § (1) bekezdésében meghatározott változásokhoz készített változási vázrajzoknak és a változási állományoknak tartalmazniuk kell a változás utáni földrészletek, épületek és pincék címkoordinátáinak beszúrási pontját és pontszámát. A változási állomány ezenfelül tartalmazza a beszúrási pontoknak a 4. mellékletben meghatározott pontkódját.

(8) Ha az ingatlan közterület felőli bejárata egyértelműen nem határozható meg, akkor a helyrajzi szám beszúrási pontját kell címkoordinátaként megadni.

(9) Ha egy földrészletnek több közterületről van bejárata, akkor minden közterület felőli bejáratnak címkoordinátát kell képezni.

(10) Ha egy épületnek vagy pincének több főbejárata vagy több lépcsőháza van, akkor mindegyiknek önálló címkoordinátát kell képezni.

(11) Adatot szolgáltatni csak a 4. melléklet 2.1.3. pont 4.2. alpontja szerinti pontkóddal rendelkező címkoordinátákról kell.

(12)[39] Ha az adatszolgáltatás során az ingatlanügyi hatóság címkoordinátát nem szolgáltatott, akkor azt helyszínen méréssel kell meghatározni, és azt a földrészlet, az épület vagy a pince objektumon belül, egyedi pontszámmal ellátva, a 4. melléklet 2.1.3. pont 4.2. alpontja szerinti pontkóddal fel kell tüntetni.

(13) A címkoordináták pontszámait 1-gyel kezdődően növekvő sorrendben kell földrészletenként képezni. Az 1-es sorszámot mindig a földrészlet címkoordinátája kapja.

(14) Egy földrészleten belül azonos pontszámú címkoordináta nem lehet. A vázrajzon a címkoordináta helyét kitöltött nullkörrel kell jelölni, és a pontszámát fel kell tüntetni.

(15) Korábbi mérések által meghatározott címkoordinátát megváltoztatni már nem szabad, azokat a változási vázrajzon sem kell feltüntetni, kivéve, ha időközben az ingatlan vagy épület bejárata áthelyezésre került.

(16) A címkoordináták (12) bekezdés szerinti meghatározását 1 hektárig a teljes ingatlan vonatkozásában, 1 hektár felett csak a változással érintett terület 25 méteres környezetében kell elvégezni.

(17) A címkoordinátákat a változási vázrajzon helyrajzi szám szerinti bontásban - pontszám, EOV koordináta -, táblázatos formában kell feltüntetni.

12. § (1) A változási vázrajzokhoz az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljának megfelelő területkimutatás tartozik.

(2) A területkimutatás változás előtti része a hatályos ingatlan-nyilvántartásnak megfelelően, az előzetes változások figyelembevételével tartalmazza:[40]

a) a változás előtti helyrajzi számokat növekvő sorrendben,

b) az alrészletek betűjelét ábécérendben, művelési ágát, a termőföld minőségi osztályát, a földminősítési mintatér megírását és a művelés alól kivett terület megnevezését,

c) a földrészletek, az alrészletek és a termőföld minőségi osztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait,

d) a földrészletek területének összegét, valamint

e)[41]

(3) A területkimutatás változás utáni része tartalmazza:

a) a változás utáni helyrajzi számokat növekvő sorrendben,

b) az alrészletek betűjelét ábécérendben, művelési ágát, a termőföld minőségi osztályát és a művelés alól kivett terület megnevezését,

c) a földrészletek, az alrészletek és a termőföld minőségi osztályok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait,

d) az alrészletek - a termőföld minőségi osztályok - területének és kataszteri tiszta jövedelmének összegét földrészletenként,

e) a földrészletek területének összegét,

f)[42] földrészlethatár változásával összefüggő vázrajz esetén a változással érintett földrészletet terhelő jogokat, tényeket tartalmazó vázrajzmellékletekre való hivatkozásokat, valamint

g) a 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti változási vázrajz esetén a használati viszonyokat és arányokat.

13. § (1) A területkimutatás külön munkarészként is elkészíthető, ebben az esetben a területkimutatás borítóját az "A területkimutatás a változási vázrajzzal együtt érvényes!" felirattal, a változási vázrajzot az "A változási vázrajz a területkimutatással együtt érvényes!" felirattal kell ellátni.

(2) A külön munkarészként elkészített területkimutatást az 5. és 6. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett formában kell elkészíteni.

(3)[43] Ha a területkimutatás több különálló lapból áll, akkor azokat össze kell kapcsolni.

14. § (1) A változási vázrajzok, valamint a szakértői vélemények készítése során a terepi méréseket e rendeletben és a 15/2013. (III. 11.) VM rendeletben meghatározott tartalmi és pontossági előírások szerint kell végrehajtani.

(2) A helyszíni mérésekhez használt mérőeszközök kalibrálása a változási vázrajz készítőjének feladata.

15. § (1) A földrészletek határvonalának helyszíni ellenőrzése során a rendelkezésre álló korábbi mérési adatokat és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataiból számítható méreteket a helyszíni ellenőrző mérések eredményeivel össze kell hasonlítani. A helyszíni ellenőrző méréseket a változással érintett vagy a kitűzendő földrészlettel szomszédos földrészletek vonatkozásában is el kell végezni.

(2) Olyan vonalas jellegű földrészletek esetében, amelyek hosszúsága a 250 métert, illetve olyan földrészletek esetében, amelyek területe a 10 hektárt meghaladja, és a változással érintett területrész nem éri el az összterület 25%-át, a földrészletek határvonalainak azonosítását csak a változással érintett területrészre kell elvégezni.

16. § (1) A térképi és természetbeni állapotot a meghatározott térkép-terepazonos pontok alapján azonosnak kell tekinteni, és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén:

a) a szabatosan felmért területen a térképi és természetbeni állapot között az eltérés

aa) a szabatosan megjelölt földrészlethatár helyzetében a ± 0,1 métert,

ab) az állandó módon meg nem jelölt földrészlethatár helyzetében a ± 0,2 métert

nem haladja meg,

b) a földrészletről korábbi rajzi munkarészekben számszerű mérési vagy kitűzési adatok állnak rendelkezésre, az eredeti számszerű méretek és az ellenőrző méretek közötti eltérés nem nagyobb ± 0,3 méternél,

c) az EOV földmérési alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén a 7. melléklet A) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés, vagy

d) a nem EOV vetületi rendszerű alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült adatbázis esetén a 7. melléklet B) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés.

(2) Több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérése a földrészletek szélességének megállapításánál mérési vonalnak minősül. Amennyiben a mérési vonalra vonatkozó, a természetben mért és a grafikus alapú térképi adatbázisból meghatározott végméret közötti különbség (a továbbiakban: záróhiba) nem haladja meg a 7. melléklet C) és D) táblázataiban szereplő megengedett eltérés értékét, a mérési vonalon belül a részletpontok helyzetét a záróhiba arányos elosztásával kell meghatározni. Az így meghatározott részletpontok esetében az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján kell a térképi és természetbeni állapot azonosságát megállapítani.

(3) Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok esetében a koordinátákból vagy a mérési eredményekből számított és a terepen mért távolságok közötti eltérés nem haladhatja meg a 7. melléklet E) táblázatában megadott értéket.

17. § (1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis előállításának szabályait tartalmazó jogszabályok előírásai szerinti újfelméréssel, térképfelújítással vagy digitális átalakítással készült alaptérképi adatbázisok esetén, ha a földrészlet határpontjainak azonosítása a 7. mellékletben meghatározott tűréshatáron belül van, azonosnak kell tekinteni azt a természetbeni állapottal.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis műszaki munkarészeit és az időközi változások során keletkezett változási vázrajzait az ingatlan határvonalának megállapításához kötelezően fel kell használni.

(3)[44] A földrészletek határvonalának megállapítását az érintett földmérési alaptérkép készítési technológiájával összhangban kell végezni.

18. § (1) A tulajdoni lapokon nyilvántartott terület és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt objektum műszaki területe összhangban van, ha:

a) az EOV ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis esetében az eltérésük nem lépi túl a 8. mellékletben megadott értékek másfélszeresét,

b) a nem EOV vetületi rendszerű ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis esetében az eltérésük nem haladja meg a 9. mellékletben feltüntetett értékek másfélszeresét, valamint

c) alrészletek, termőföld minőségi osztályok és a bejegyzett jogok és tények területszámítása esetén az eltérés nem haladja meg a vetületi rendszerük szerinti, 8., illetve 9. mellékletben feltüntetett értékek kétszeresét.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban és annak változását eredményező vázrajzokon az egyes művelési ágakat az alábbi rövidítésekkel kell megjelölni:

a) Szántó: "Sz",

b) Rét: "R",

c) Legelő: "L",

d) Szőlő: "Sző",

e) Kert: "K",

f) Gyümölcsös: "Gy",

g) Nádas: "N",

h) Erdő: "E",

i) Fásított terület: "Ft",

j) Halastó: "Ht".

(3) Művelés alól kivett területek közül az alábbi megnevezéseket vagy rövidítésüket kell feltüntetni:

a) a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt közterületjellegek;

b) vasút, autópálya, függőpálya, felvonó;

c) sporttelep, strand, fürdő;

d) zárkerti művelés alól kivett terület;

e) bánya, bányató, meddőhányó;

f) dögkút;

g) major, tanya;

h) temető;

i) repülőtér, kikötő;

j) folyam, folyó, patak, ér, tó, mocsár;

k) csatorna, árok, töltés, gát;

l) lőtér.

5. Részletmérés

19. § (1)[45] A 6. § (4) bekezdésében foglalt értesítésnek tartalmaznia kell a mérés időpontját, a mérés célját és a jogosultságot biztosító jogszabályi hivatkozást.

(2) A változási vázrajzok elkészítéséhez szükséges részletmérés során a változással érintett területen az állami alapadatok tartalmában bekövetkezett változásokat be kell mérni, és a mérési vázlaton a 21. § (2) bekezdése szerinti tartalommal ábrázolni kell.

(3) A részletpontok csoportosítását és a tűrési osztályok meghatározását a 7. melléklet F), G) és H) táblázata szerint kell végezni. A részletpontok kódolásánál a 4. mellékletben megadott pontkódokat kell alkalmazni.

20. § (1) A műholdas helymeghatározáson alapuló mérések esetében a 15/2013. (III. 11.) VM rendelet mellett e rendelet előírásait is alkalmazni kell.

(2) Terepi adatrögzítővel rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazása esetén a rögzített mérési adatokat az eredeti, rögzített fájlformátumban kell leadni. Adatrögzítővel nem rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazásával végzett mérések esetében a mérési eredményeket mérési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) A (2) bekezdésben alkalmazott méréseket úgy kell dokumentálni, hogy a dokumentáció alapján a mérési adatokból a pontmeghatározás nyomon követhető és újból számítható legyen.

21. § (1) A határvonalak helyzetének ellenőrzése céljából végzett mérések és a részletmérés eredményéről a mérési vázlatot, valamint annak vektoros mérési állományát is el kell készíteni.

(2)[46] A mérési vázlatnak tartalmaznia kell minden méretet és adatot, amelyek a változási vázrajz rajzi részének szerkesztéséhez szükségesek. A mérési vázlatot a 10. melléklet A. és B. pontjában és a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni a változás jellegének megfelelő tartalommal.

(3)[47] A mérési vázlatnak tartalmaznia kell:

1. a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét,

2. a munka számát vagy azonosítóját,

3. a település nevét és a fekvés megjelölését,

4. az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát,

5. a "MÉRÉSI VÁZLAT" feliratot, a változás jellegének megnevezését, valamint a változással érintett helyrajzi számo(ka)t,

6. a méretarány-tényezőt,

7. az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataival egyezően a változás előtti állapotot,

8. a változott állapotnak megfelelő térképi állapotot,

9. a helyszínen rögzített házszámokat és utcaneveket,

10. a 17. § (2) bekezdésében meghatározott, korábbi munkarészekből átvett térképezési adatokat az adat eredetére való hivatkozással, előzmény vázrajz esetén az "A ..... sz. záradékolt munkából átvett méretek." feliratot,

11. a meghatározás vagy bemérés módját, mérési vonalakat, méreteket, a terepen mért részletpontokat,

12. az ellenőrző mérés adatait,

13. a részletpontok pontszámait,

14. a változás előtti és a változás utáni helyrajzi számokat,

15. a művelési ágak, alrészletek és minőségi osztályok jelölését,

16. a megszűnt határvonalakat, épületeket kettős áthúzással érvénytelenítve,

17. szükség szerint az északi irány megjelölését,

18. a 11. melléklet szerint alkalmazandó jelöléseket,

19. telekalakításhoz készített mérési vázlat esetében az "A változással érintett földrészlet új határpontjait .........-val jelöltem meg." záradékot,

20. a készítés helyét és időpontját,

21. a készítő személy saját kezű aláírását, földmérő igazolványa számát vagy - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát,

22. amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsítást végző személy saját kezű aláírását és az ingatlanrendező földmérő minősítésének azonosítóját,

23. a készítő és a minőségtanúsító bélyegzőlenyomatát.

(4) A közterületek helyrajzi számait a változási vázrajzon és a mérési vázlaton, valamint a térképi adatbázisban minden esetben zárójelbe kell tenni.

(5)[48] A mérési vázlatot és a hozzá tartozó digitális mérési állományokat az ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmától elkülönülten tárolja.

6. Területszámítás

22. § (1) A változás előtti és a változás utáni területek összegének azonosnak kell lenni, az Fttv. 17. § (1) bekezdésében foglalt hibakijavítás, valamint az Fttv. 14. § (8) bekezdésében foglalt kitűzéshez készített területkimutatás kivételével, ahol az eltérést községi területi gyűjtőben kell kezelni.

(2) Külterületi földrészletek változási állománya esetén, amennyiben a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal a földrészletek ingatlan-nyilvántartási területe hibahatáron belül egyezik, a területi eltérést községi területi gyűjtőben kell elszámolni.

(3) A változott objektum végleges területét az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével a négyzetméterre kerekített műszaki területből kiindulva a területarányos ráosztás módszerével úgy kell meghatározni, hogy területösszegük a változás előtti tulajdoni lapi területek összegével megegyező legyen.

(4) A belterületi és az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott földrészletek esetében a tulajdonosok jóváhagyásával a hibahatáron belüli területi eltérés a községi területi gyűjtőben is elszámolható.

(5) A községi területi gyűjtő használatát mellőzni lehet azoknál a településeknél, kerületeknél, amelyeknél a térképi állományok forgalomba adását követően azonosak a térképi adatbázisban és a tulajdoni lapokon szereplő területek.

(6) A földrészleten belül az alrészletek területösszegének a földrészlet területével, termőföld esetében az alrészleteken belül a minőségi osztályok területösszegének az alrészlet területével kell megegyeznie.

(7)[49] Változási vázrajzok készítése során a földrészleteket terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények térképi ábrázolásának módosulását kezelni kell, és az ennek megfelelő területi változások elszámolását el kell készíteni úgy, hogy a változás előtti és változás utáni területek összege egyező legyen.

(8) A (7) bekezdésben előírt elszámolás minden esetben külön - a változási vázrajzon is feltüntetett - hivatkozási számokkal ellátott vázrajzokon vagy vázlatokon történik.

(9) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joghoz vagy feljegyzett tényhez tartozó határvonal helyzetében vagy területi adatában történő változás esetén új, a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti változási vázrajzot kell készíteni.

23. § A területszámítás során a változással meghatározott vonalpontokat töréspontként kell kezelni. A vonalponttal érintett, de egyébként nem változó földrészleteket geometriai változással érintett objektumnak kell tekinteni. A területszámításba az ilyen alakzatot is be kell vonni, és a változás előtti, valamint a változás utáni kerekített műszaki területüknek négyzetméterre egyezniük kell. A változási vázrajz területkimutatásába ezeket a földrészleteket nem kell felvenni, de a nyilvántartott területre új vonalpont felvételével vagy törlésével rá kell állni.

7. Változási vázrajz készítése folyamatban lévő új állami földmérési alaptérkép készítése esetén

24. § (1)[50] Amennyiben az új állami földmérési alaptérképi adatbázis állami átvételi vizsgálatra alkalmasságáról az ingatlanügyi hatóság a nyilatkozatot még nem adta ki, a változási vázrajzot a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis és a hozzá tartozó területi adatok, továbbá az egyéb munkarészek alapján kell elkészíteni.

(2) Az új állami földmérési alaptérképi adatbázis állami átvételre való alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat kiadását követően - az Inyvhr. 119/F. § (1) bekezdésében meghatározott közszemlére történő helyezés napjáig - mind az új állami földmérési alaptérképi adatbázis, mind a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint kell a változási munkarészeket elkészíteni. A kettős munkarészek közötti összhang biztosítása a készítő feladata.

(3) A közszemlére történő helyezés napjától csak az új állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint kell a változási munkarészeket elkészíteni.

(4) A forgalomba nem adott munkarészekből szolgáltatott adatokat az "Ingatlan-nyilvántartás tervezett átalakítása szerint még nem hatályos állapot!" figyelmeztető felirattal kell ellátni.

8. Változási vázrajz az államhatár változásáról

25. § (1) Az államhatár változásával kapcsolatos földmérési munkákat hatósági jogkörében eljárva a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv végzi a hatályos államközi dokumentumok alapján.

(2)[51] A változási vázrajzot és a kapcsolódó munkarészeket, a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokat felhasználva, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv készíti el a 12. és 13. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában, amelyet megküld az illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

9. Változási vázrajz a közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásáról

26. § (1) Közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásához szükséges vázrajzokat az érintett település önkormányzatának képviselő-testületi határozata szerint kell elkészíteni.

(2)[52] A vármegyék és a főváros kerületeinek határváltozása esetén az Országgyűlés döntésének megfelelően kell a vázrajzot elkészíteni.

(3) Közigazgatási egységek és fekvések között közvetlenül csak egész földrészletek csatolhatóak át. Ha az átcsatolás csak a földrészlet egy részét érinti, akkor azt még az eredeti nyilvántartási egységben meg kell osztani.

(4) A változással érintett területre vonatkozóan a változási vázrajzot - a 4. alcímben foglaltak figyelembevételével - a 14. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(5) Ha a változás több tömböt, teljes fekvést vagy teljes településrészt érint, akkor a (4) bekezdésben foglaltak helyett az ingatlan-nyilvántartási adatok felhasználásával kell az alábbi munkarészeket elkészíteni:

a) az áttekintő vázrajzot a változással érintett területről és

b) az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott azonosító jegyzéket.

(6) Átcsatolás előtt az érintett ingatlanokra vonatkozó beadványokat el kell intézni.

(7) Az átcsatolt ingatlanokra vonatkozó irattári anyagot a növekvő területű település iratai között kell tárolni.

(8)[53] Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területére vonatkozó végleges közigazgatási és fekvéshatárvonal változásait digitálisan negyedévenként összesítve megküldi a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a Magyarország közigazgatási határok adatbázisába történő átvezetés céljából.

10. Változási vázrajz földrészletek határvonalának változásához

27. § (1) A telekalakítási eljárások esetén a földrészletek határvonalának változásáról változási vázrajzot kell készíteni. A vázrajzok készítése során az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló kormányrendelet és a telekalakításról szóló miniszteri rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(2) A változott földrészletek helyrajzi számozását az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló miniszteri rendelet szerint kell végrehajtani.

(3) A földrészlet határvonalak változási vázrajzát a 15. és 16. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

11. Változási vázrajz épületfeltüntetéshez és -megszüntetéshez

28. § (1) Az épület feltüntetéséről készített változási vázrajz az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapadat-tartalmán túlmenően tartalmazza az új vagy változott épületet.

(2) Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonosa azonos, az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajzon az épületet a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a földrészlethez kell kapcsolni. A vázrajzot a 17. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(3)[54] Az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajz kötelező tartalma a művelés alól kivett megnevezés vagy a művelési ág feltüntetése. Az épületfeltüntetéshez készített mérési vázlatot a 10. melléklet B. pontja szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(4) Az önálló ingatlannak minősülő építményeket és azok betűjeleit az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban a változási vázrajz alapján kell feltüntetni. A vázrajzot a 18. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(5) Az Fttv. 11. § (1) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott építmények tartozékának minősül az ahhoz közvetlenül csatlakozó, öt négyzetméternél nagyobb fedett vagy nyílt terasz és lépcső, amelyre vonatkozó vázrajzot a 17. melléklet szerint kell elkészíteni úgy, hogy csak a feltüntetendő építménytartozék határvonalát kell vastag, folyamatos vonallal feltüntetni, és az épülethez hozzákapcsolni.

(6) Ha az építménytartozékot korábbi analóg térkép már ábrázolta, úgy annak állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetését - erre irányuló kérelem esetén - a korábbi épületfeltüntetési vázrajz, használatbavételi engedély, illetve korábbi analóg térkép alapján kell elvégezni.

29. § (1) Épületmegszüntetési vázrajzot csak az épület fizikai elbontása után lehet az ingatlanügyi hatósághoz záradékolásra benyújtani.

(2) Bontási engedély nélkül bontható épületek esetében az Inyvhr. 65. § (3b) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Nem kell épületmegszüntetési vázrajzot készíteni, ha a földrészleten minden épület elbontásra kerül. Nem kell vázrajzot készíteni, ha az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlannak minősülő építmény önálló státusza megszüntetésre kerül.

12. Változási vázrajz a művelési ág változásához

30. § (1) Ha a változási vázrajz művelésiág-változás miatt készül, akkor a földminősítési mintatér elhelyezkedését, a termőföld művelési ágát és minőségét - a minőségi osztályt és a kataszteri tiszta jövedelmet - a földminősítési eljárás eredményének megfelelően kell a vázrajzon feltüntetni. A vázrajzot a 19. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2)[55] Ha a változási vázrajz termőföldet érint, akkor az ingatlanügyi hatóság a földminősítési szempontú vizsgálatot követően a következő földminősítési záradékkal látja el a változási vázrajzot: "A művelési ág és a minőségi osztály megjelölése és ábrázolása, a kataszteri tiszta jövedelem számítása helyes, az adatok a földminősítési eljárás eredményének megfelelően kerültek feltüntetésre." Ez a záradék a területszámításra és a helyrajzi számozásra vonatkozó földmérési záradékkal együtt hatályos.

(3)[56] Ha a változási vázrajz olyan termőföldet érint, amelyen földminősítési mintatér is található, akkor a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett a vizsgálatot követően az ingatlanügyi hatóság a következő földminősítési záradékkal látja el a változási vázrajzot: "A művelési ág és a minőségi osztály megjelölése és ábrázolása, a kataszteri tiszta jövedelem számítása, valamint a földminősítési mintaterek feltüntetése helyes, az adatok a földminősítési eljárás eredményének megfelelően kerültek feltüntetésre."

(4) Ha a művelésiág-változás a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti, akkor az Inytv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az így keletkezett alrészlet nem lehet azonos a szomszédos alrészlet művelési ágával. Az így kialakult, azonos művelési ágba tartozó alrészleteket az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint össze kell vonni, amelyről változási vázrajzot kell készíteni.

13. Változási vázrajz a szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzéséhez vagy jogilag jelentős tények ingatlan-nyilvántartási feljegyzéséhez

31. § (1) Az Inytv.-ben meghatározott jogok bejegyzéséhez, tények feljegyzéséhez, azok módosulásához vagy törléséhez szükséges vázrajzot vagy vázlatot a 20., 21. és 22. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti joggal, ténnyel vagy jogi jelleggel érintett területrészeket egytől kezdődő római számmal kell megjelölni a 22. melléklet szerint. A területet csak egyenes vonalak határolhatják, és nagysága nem lehet egy négyzetméternél kisebb. A határoló vonalakat 0,5 mm vastagságú, hosszú, szaggatott vonallal kell ábrázolni. Nem kell változási vázrajzot vagy vázlatot készíteni, ha a szolgalom, a jogi jelleg vagy a jogilag jelentős tény a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti.

(3)[57]

(4) A 4. § (4) bekezdés d) pontja alapján készített vázlatot hitelesített állami alapadatok felhasználásával az igénybevétel jellegének megfelelően az 5. § (5) bekezdésében meghatározott ellenőrző mérésekkel kell elkészíteni. A vázlatot a 20. vagy 22. melléklet alapján az engedélyezés jellegének megfelelően kell elkészíteni, és kizárólag a következő záradékkal ellátni: "A vázlat ingatlan-nyilvántartási térképi átvezetésre nem használható fel."

32. § (1) A 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti változási vázlatot a hiteles ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával kell elkészíteni úgy, hogy az egyes földrészletek esetében megállapítható legyen a ténnyel vagy jogi jelleggel érintett területrész.

(2) A területkimutatást az 5. és 6. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni, a megfelelő tény vagy jogi jelleg megnevezésének megfelelően.

(3) A területkimutatásban a tulajdonos (vagyonkezelő) nevét, lakcímét és tulajdoni hányadát tartalmazó oszlopot nem kötelező kitölteni.

14. Társasház- és szövetkezetiház-alaprajzok tartalma, megjelenítése

33. § (1)[58] A társasház, illetve szövetkezeti ház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése előtt a társasház, szövetkezeti ház az Inytv. 11. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott önálló ingatlanokról, valamint 12. § b) és c) pontjában meghatározott egyéb önálló ingatlanokról (a továbbiakban: EÖI) elkészített szintenkénti alaprajzát vektoros formában vizsgálat és nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz.

(2) A vektoros szintenkénti alaprajzot az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a 23. melléklet szerint kell elkészíteni, minden szintre vonatkozóan, méretezés nélkül, és tartalmaznia kell a következő adatokat:

a)[59] az épület külső kontúrvonalát és falazatát a falvastagságok ábrázolásával,

b)[60] az egyes ingatlanok jogilag elkülönülő tulajdoni viszonyainak határait és az okirattal egyező azonosítóit és hasznos alapterületeit négyzetméter élességgel,

c) szintenként a padlószint relatív magasságát a főbejárat szerinti terepcsatlakozáshoz képest,

d) az épület címkoordinátáját azokon a szinteken, ahol az épület bejárata van,

e)[61] a nyílászárókat a nyílási irány feltüntetése nélkül és az átjárók helyeit,

f)[62] a szintkülönbség-áthidalókat emelkedési irányuk feltüntetésével együtt,

g) az EOV transzformációba bevont töréspontok pontszámait,

h)[63] a papírra kinyomtatott alaprajzon a méretarányt,

i)[64] a papírra kinyomtatott alaprajzon a készítő nevét, szakképzettségét, jogosultsági számát, saját kezű aláírását, a készítés helyét és időpontját, valamint a munkaszámot vagy tervszámot.

(3)[65]

(4)[66]

(5)[67] Az EÖI azonosítóit úgy kell kialakítani, hogy társasházon (szövetkezeti házon) belül egyediek legyenek.

(6)[68] Ha az EÖI-k területi adatai nem helyezhetők el az alaprajz rajzi részén, akkor külön szintenkénti területi összesítőt kell készíteni az alaprajzon a rajzi rész mellett, amelyben a szintenként eltérő, de egy EÖI-t alkotó területrészeket egész négyzetméterre kerekítve összesíteni kell.

(7)[69]

(8)[70]

(9)[71] EÖI területeként az ingatlan-nyilvántartásba a hasznos alapterületet kell bejegyezni. Az EÖI-n belüli szintek közötti közlekedést szolgáló szintkülönbség-áthidalók területét az EÖI hasznos alapterületébe egyszer kell beszámítani.

(10)[72] Az erkélyek, loggiák, teraszok és tetőteraszok alapterületei nem számítanak bele a (9) bekezdés szerint meghatározott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető hasznos alapterületbe, azokat attól elkülönült alapterülettel kell feltüntetni.

(11) Az alaprajzot az épületfeltüntetési vázrajz töréspontjai alapján EOV rendszerbe kell betranszformálni. Ha az épületfeltüntetési vázrajz nem áll rendelkezésre, a transzformációhoz az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt épület töréspontjait kell felhasználni. Ha a transzformálás eredménye hibahatáron túl eltér az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban lévő állapottól, akkor az Fttv. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(12) A vektoros szintenkénti alaprajzon a (2) bekezdésben meghatározott tartalmat elkülönülten megjeleníthető rétegekben kell szerepeltetni. A területi lehatárolásokat a digitális térképi állományban a terület lemérésére alkalmas, zárt, felületszerű elemtípussal (alakzattal) kell szerepeltetni.

(13) Az EÖI-k határvonalának változása esetén a (2) bekezdés szerinti alaprajzot kell készíteni.

34. § (1)[73]

(2) Az EÖI-k a 33. § (2) bekezdésében meghatározott formában és tartalommal készített szintenkénti alaprajza tartalmazza az EÖI-k geometriai jellemzőit, valamint az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat és a helyrajzi számot.

35. § (1) A vektoros szintenkénti alaprajzhoz tartozó műszaki dokumentáció tartalma:[74]

a) nyilvántartásba vételi kérelem,

b) digitális vektoros változási állomány és

c) három példány kinyomtatott alaprajz.

(2)[75] Az ingatlanügyi hatóság az alaprajzot az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban meglévő vagy a leadott változási állományban szereplő épület adatokkal történő egyezőség szempontjából megvizsgálja, és megfelelőség esetén a következő záradékkal látja el: "Az alaprajz megfelel a tartalmi követelményeknek. Nyilvántartásba véve."

(3)[76]

(4)[77]

(5) A vizsgálatot követően az ingatlanügyi hatóság az alaprajzon feltünteti:[78]

a) a záradékolás helyét, időpontját és ügyszámát,

b)[79] a záradékot kiállító ingatlanügyi hatósági dolgozó nevét, aláírását és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát,

c)[80] a záradékot kiállító ingatlanügyi hatóság megnevezését, valamint

d) a (2) bekezdésben meghatározott záradékszöveget.

(6) A vektoros digitális alaprajzokat önállóan kell tárolni azonosító helyrajzi számuk alapján.

36. §[81] (1) Az ingatlan-nyilvántartásba már korábban bejegyzett EÖI-ben történő időközi és építésiengedély-köteles változás, átalakítás átvezetéséhez, valamint az EÖI-ket érintő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és jogilag jelentős tények ábrázolásához a 4. § (3) bekezdés c) pontjában nevesített változási vázrajzot kell készíttetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti változás esetén az alaprajzot csak a változással érintett EÖI-k vonatkozásában kell elkészíteni úgy, hogy az adott épületszinten történő beazonosíthatósága egyértelmű legyen.

37. §[82] A vektoros szintenkénti alaprajzot az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a 23. melléklet szerint kell elkészíteni, minden szintre vonatkozóan, méretezés nélkül, és tartalmaznia kell az EÖI-n belüli helyiségek azonosító számát, funkciójának megnevezését és hasznos alapterületét négyzetdeciméter élességgel.

15. Változási vázrajz önálló tulajdonú épület és pince feltüntetéséhez

38. § Ha az épület önálló ingatlanként kerül kialakításra, akkor nem szabad a földrészlethez kapcsolni. Az épületet vagy épületeket az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell megjelölni.

16. Földrészlet használati megosztása

39. § (1) A használati megosztási vázrajzon az elkülönülő használati határokat 0,5 mm vastagságú, hosszú, szaggatott vonallal kell ábrázolni. Az elkülönülő használattal érintett területrészeket római számokkal kell megjelölni. A vázrajzot a 24. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2) A vázrajzot a telekalakítási változási vázrajzra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni, és fel kell tüntetni az egyes részek területét és jogosultját. A vázrajzot az "Ez a vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható!" és az "Az állami alapadat-tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik." szövegű záradékkal kell ellátni.

17. Földrészlet határvonalának kitűzése

40. § (1) A kitűzési munka minőségéért a munkát végző földmérő a felelős.

(2) Földrészlethatár kitűzésére irányuló munkának minősül a földrészlethatáron létesítendő új épület kitűzése is.

(3)[83] A kitűzésről helyszíni jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet eredetben az ingatlanügyi hatósághoz a földmérési dokumentációval együtt be kell nyújtani a 25. melléklet szerinti tartalommal.

(4) Ha a kitűzés az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján történik, akkor a 25. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett formanyomtatvány szerinti formában kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv tartalmazza a kitűzött földrészlet tulajdonosának és a szomszédos földrészletek tulajdonosainak nevét, lakcímét, ingatlanuk helyrajzi számát, aláírásukat és nyilatkozatukat a kitűzéssel való egyetértésről.

41. § (1) Ha a szomszédos földrészlet kitűzése korábban már megtörtént, a korábbi munkarészek mérési adatait figyelembe kell venni a 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2) A kitűzendő földrészlet határvonalainak meghatározásához szükséges a szomszédos ingatlanok tekintetében is az ellenőrző mérések végrehajtása.

(3) A természetben már megjelölt határponthoz képest az e rendelet szerinti tűréshatáron belül újabb határjelet elhelyezni nem szabad.

(4) A kitűzött határpontokat vízszintes értelemben, centiméter élességgel azonosítható földmérési jellel kell megjelölni.

42. § (1) Az Fttv. 14. § (8) bekezdése esetén közös megegyezéssel történő kitűzés állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséhez a vázrajzot a következő záradékszöveggel kell ellátni: "A kitűzés jelenlétünkben megtörtént, a kitűzött határpontokat kölcsönösen elfogadjuk, a térképi határvonal és a nyilvántartott terület módosításának átvezetéséhez hozzájárulunk." A vázrajzot a kitűzéssel érintett ingatlanok tulajdonosainak alá kell írniuk.

(2) Az (1) bekezdés szerint készült kitűzési vázrajzot a 26. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni. Szükség esetén az 5. és 6. melléklet szerinti területkimutatás is része a műszaki tartalomnak.

43. § (1) Ha a kitűzött határvonal helyzete a tényleges használattól a 16. és 17. § előírásai szerint meghatározott értéknél nagyobb mértékben tér el, akkor a természetbeni használat szerinti határvonalat be kell mérni, annak helyét és meghatározó méreteit a kitűzési vázlaton a hatályos állapottól eltérő módon fel kell tüntetni. A kitűzött hatályos állapot és a természetbeni használat közötti területeltérést ki kell mutatni.

(2) A 27. és 28. melléklet szerinti kitűzési vázrajzon, illetve vázlaton a térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt meg kell jelölni, és az eltérés jellegétől függően a kitűzési vázrajzot, illetve vázlatot az alábbi, a kitűzés eredményének megfelelő felirattal kell ellátni:

a) "A ... helyrajzi számú földrészlet tulajdonosa a vázrajzon ... számmal jelölt területrészt nem használja, azt csak a szomszédos ... helyrajzi számú földrészlet tulajdonosának hozzájárulásával vagy véglegessé vált közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján veheti birtokba."

b) "A ... helyrajzi számú földrészletből a vázrajzon ... számmal jelölt területrész az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint nem tartozik a kitűzött földrészlethez."

(3) A vázrajznak minden esetben tartalmaznia kell "A kitűzött földrészlet határpontjait ... (pl. kővel, fakaróval, festéssel stb.) ... jelöltem meg." feliratot.

(4)[84] A kitűzés során készített kitűzési jegyzőkönyv papíralapú, valamint a keletkezett valamennyi mérési és számítási munkarész digitális példányát, továbbá a kitűzési vázlatot és vázrajzot papír alapon a kitűzést követően nyolc napon belül az ingatlanügyi hatóságnak meg kell küldeni.

18. A változási állomány készítésének előírásai

44. § (1) A változási állománynak földrészletek esetében a változással érintett földrészletek határvonalait és azon belül az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist érintő változás utáni állapotot, EÖI-k esetében az új alaprajzot kell tartalmaznia.

(2)[85] A változási állományt az ingatlanügyi hatóságnak vizsgálatra és záradékolásra a 4. § (5) bekezdésében meghatározott formátumban kell leadni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott fájlformátum adatbázis-szerkezetét, adattábláit, adatcsere-formátumát meghatározó műszaki dokumentációt a honlapon letölthető formában közzé kell tenni.

45. § (1)[86] A változási állománynak az ingatlanügyi hatóság részére vizsgálatra és záradékolásra történő átadásakor olvasásra megnyithatónak kell lennie.

(2) A minőségtanúsítónak a belső vizsgálat során a helyszíni munka tényleges meglétét, minőségét, a számítási és szerkesztési munkák helyességét kell ellenőriznie. A vizsgálat elvégzését és a feltárt hibák javítását dokumentálni kell. A minőség tanúsítását a 29. melléklet szerinti műszaki leírásban kell feltüntetni.

19. A változási vázrajz és műszaki dokumentáció

46. § (1) A változási vázrajz vizsgálatához és záradékolásához - a változási vázrajz típusától és az alkalmazott mérési módszertől függően - a műszaki dokumentációnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) vizsgálat és záradékolás iránti kérelmet a 30. melléklet szerint,

b) műszaki leírást a 29. melléklet szerint, digitális formában,

c) mérési jegyzőkönyveket digitális formában, terepi adatrögzítés esetén a rögzített mérési adatokat az eredeti fájlformátumban,

d) mérési vagy kitűzési vázlatot nyomtatott és vektoros digitális formában,

e) területkimutatást papíron és digitális formában, amennyiben azt a változási vázrajz nem tartalmazza,

f) területráosztás esetén területelszámolási jegyzőkönyvet digitális formában,

g) változási vázrajzot papír alapon és digitális formában,

h) változási vázrajzhoz tartozó változási állományt,

i) digitális koordinátajegyzéket, amely számsorrendben külön bontásban tartalmazza a felhasznált és újonnan meghatározott alappontok, valamint a mért és meghatározott részletpontok pontszámait, EOV koordinátáit centiméter élességgel, valamint a méter élességgel meghatározott címkoordinátákat,

j) végleges területszámítást digitálisan.

(2) A digitálisan leadandó munkarészek a változási állomány kivételével bármely szabad forgalmú fájlformátumban leadhatók.

20. A változási vázrajz vizsgálata és záradékolása

47. § (1)[87] A változási vázrajzok vizsgálatát követően az ingatlanügyi hatóság a jogszabályoknak megfelelő változási vázrajzot záradékkal látja el.

(2) A záradék igazolja, hogy a benyújtott változási vázrajz és dokumentáció megfelelt a jogszabályi előírásoknak, és azt, hogy a változási állomány beilleszthető az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba.

(3) Az eljárás során vizsgálni kell:

a) a földmérési munkát végző és a minőségtanúsító személy jogosultságát,

b) az adatszolgáltatási és a vizsgálati igazgatási szolgáltatási díj befizetését, megtörténtét,

c) ha a munka bejelentési kötelezettség alá tartozik, a bejelentés megtörtént-e, és a készítő figyelembe vette-e a visszaigazolásban előírtakat,

d) az alappontsűrítésre és a részletmérésre vonatkozó előírások betartását,

e) a vázrajznak az e rendeletben meghatározott alaki és tartalmi követelményeinek való megfelelőségét,

f) a változási vázrajz területkimutatásának változás előtti oldala egyezőségét a hatályos ingatlan-nyilvántartási állapottal vagy az érvényes záradékkal rendelkező, előzetesen nyilvántartásba vett állapottal,

g) a területszámítás és a helyrajzi számozás helyességét,

h) kettős munkarész készítése esetén az új alaptérkép szerinti állapot változás előtti oldalának az adatszolgáltatás szerinti állapottal való egyezését,

i) a leadott változási vázrajz digitális adatállománya és a kinyomtatott változási vázrajz egyezőségét, valamint

j) a leadott mérési vázlat, kitűzési vázlat, helyszíni jegyzőkönyv és a digitális adatállomány összhangját.

(4) Vizsgálni kell a változási állomány geometriai és topológiai helyességét, az adatbázisba való beilleszthetőségét.

(5) Termőföldet érintő változás esetén a változási vázrajzot a földmérési vizsgálattal egy eljárásban mezőgazdászi szempontból is vizsgálni és záradékolni kell.

(6) Kisajátítással kapcsolatos változási munkarészeket a kisajátítási jogszabályok előírásai szerint kell vizsgálni és záradékolni.

(7)[88] Az (1) bekezdés szerinti záradékolást követően a változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság előzetes nyilvántartásba veszi, továbbá gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő előzetes átvezetéséről.

48. § (1)[89] Az Fttv. 23. § (4) és (5) bekezdése alapján bejelentésre kötelezett földmérési munkákat a 31. mellékletben meghatározott adatlapon kell az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából származó hibák kijavítása a földmérő feladata.

(2)[90] A bejelentést az ingatlanügyi hatóság nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. A visszaigazolásban rendelkezni kell arról, hogy az elkészített munkarészeket az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Az alappontsűrítést az ingatlanügyi hatóság vizsgálja.

(3) Ha a betekintő vizsgálat alapján megállapítható, hogy az alappontsűrítés a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok előírásainak nem felel meg, a munkát további vizsgálat nélkül határozattal el kell utasítani.

49. § (1)[91] Ha a 47. § (3) bekezdés a) pontja szerinti feltétel nem teljesül, az ingatlanügyi hatóság a záradékolás iránti kérelem visszautasításáról értesíti a fővárosi és vármegyei földmérési szakfelügyelőt.

(2) A záradékolás során feltárt hibákról és hiányosságokról tételes vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni, amely alapján a kérelmet benyújtó földmérőnek hiánypótlás keretében a változási vázrajz munkarészeit javítania kell. A tételes vizsgálati jegyzőkönyvet a minőséget tanúsító személy részére is meg kell küldeni.

(3) Ha a hiánypótlásra benyújtott változási vázrajzon, változási állományban, valamint a hozzá tartozó munkarészekben az előírt hibákat nem javították, vagy a hibajavítás során újabb hibák keletkeznek, a záradékolási eljárást meg kell szüntetni.

(4)[92] A záradékolás során korábban nem kifogásolt tartalmi elemeket a hibajavítás ellenőrzése során új hibaként feltárni és annak javítását előírni nem lehet. Az olyan hibát, amelyet az első vizsgálat során nem tártak fel, az ingatlanügyi hatóságnak kell kijavítania. A változási vázrajz záradékolása csak a feltárt hibák kijavítása után végezhető el.

50. § (1)[93]

(2)[94] Ha a záradék időbeli hatályán belül az átvezetésre már korábban benyújtott záradékolt változási vázrajzzal érintett földrészletek adatai időközben megváltoztak, akkor - az ingatlan-nyilvántartási átvezetés előtt - a vázrajz átdolgozása az ingatlanügyi hatóság feladata.

(3) Ha az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre benyújtott változási vázrajz záradéka az ügyintézés határideje alatt jár le, akkor azt hatályosnak kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatása során.

51. § (1)[95] A földrészlethatár-változással járó változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság az "A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos." szövegű záradékkal látja el.

(2)[96] Az ingatlanügyi hatóság a 4. § (3) bekezdés a)-b), valamint d) és e) pontjai szerinti változási vázrajzokat vizsgálat és nyilvántartásba vétel után az "Az állami alapadat-tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos." záradékszöveggel látja el.

(3)[97] A kitűzési vázrajzok esetében az ingatlanügyi hatóság a 47. § (3) bekezdés a)-e), g) és i)-j) pontjában foglalt előírásoknak való megfelelőséget vizsgálja, ezzel egyidejűleg a "Nyilvántartásba véve." záradékszöveggel látja el.

52. § (1)[98] Ha a 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, változási vázrajzok benyújtása esetében a tulajdonos vagy vagyonkezelő rendelkezik végleges használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel, illetve az épület felépítését vagy a bontás tényét megállapító hatósági bizonyítvánnyal, végzéssel, akkor a vázrajz záradékolás iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlan-nyilvántartási adatváltozás bejelentését is. Ez esetben az ingatlanügyi hatóság a változási vázrajzot e rendelet előírásai szerint megvizsgálja, nyilvántartásba veszi, majd a vázrajz valamennyi példányát záradékkal látja el, és intézkedik az épület ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy törlése iránt.

(2)[99] A 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti változási vázrajzok benyújtása esetében, amennyiben a tulajdonos vagy vagyonkezelő nem rendelkezik az (1) bekezdésben nevesített engedély, hatósági bizonyítvány vagy végzés valamelyikével, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját igazoltan befizette, akkor az ingatlanügyi hatóság e rendelet alapján előzetes nyilvántartásba veszi és záradékolja a változási vázrajz valamennyi példányát.

53. § (1) A változási vázrajzok újrazáradékolására csak akkor kerülhet sor, ha a változási vázrajz változás előtti adatai megegyeznek a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokkal. Ebben az esetben a változási vázrajzot az "A záradék az újrazáradékolás keltezésétől számított egy évig hatályos." záradékszöveggel kell ellátni, és a záradékolást elvégezni.

(2)[100] Ha a lejárt hatályú záradékkal rendelkező változási vázrajz változás előtti adatai megváltoztak, az újrazáradékolásra nem kerülhet sor. Ebben az esetben új vázrajzot kell készíteni. Az új vázrajz készítése nem az ingatlanügyi hatóság feladata.

54. § (1) Ha egy évnél régebben záradékolt és a változások előzetes nyilvántartásából már törölt vázrajz újrazáradékolását kérik, a vázrajzot újból záradékolni kell, ha az 53. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és ezzel egyidejűleg ismételten fel kell venni a változások előzetes nyilvántartásába.

(2)[101] Ha az ingatlanügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása érvényes záradékkal ellátott vázrajzot érint, a vázrajzot soron kívül javítja, záradékolja és megküldi a benyújtónak a térképezési vagy területszámítási hiba kijavításáról szóló határozattal együtt.

(3) Érvényes záradékkal rendelkező változási vázrajz előzetes nyilvántartásból való törlését

a) bírósági végzés alapján készített változási vázrajz esetén a bíróság,

b) kisajátítási dokumentáció esetén a kisajátítás megrendelője,

c) egyéb esetekben a vázrajzot benyújtó készítő, az ingatlan tulajdonosa vagy a vázrajz elkészítésének megbízója

kérheti.

21. Az állami alapadatok változásának nyilvántartása és a változások vezetése

55. § (1)[102] Több egymásra épülő változás esetén a később benyújtott változási vázrajzra a "Megelőzi az .../... iktatószámú változási vázrajz átvezetése." záradékot vezeti rá az ingatlanügyi hatóság.

(2)[103] Ha a változással érintett földrészletre vonatkozóan a záradék hatályának ideje alatt az ingatlanügyi hatósághoz újabb változási vázrajz érkezik, amelynek készítője azonos az eredeti vázrajz készítőjével, valamint a vázrajz tartalmában csak módosítás történt, a változási vázrajzot az előzmény átdolgozásának kell tekinteni, ha a záradékkal érintett földrészleten további változás nem történt. Ha a módosítás előtti adatok felhasználásával készül az új változási munka, nincsen szükség új adatszolgáltatásra.

(3)[104] A (2) bekezdés szerint átdolgozott vázrajzot az előzmény egyidejű érvénytelenítése mellett, új szám alatt kell nyilvántartásba venni. Az érvényes záradékkal rendelkező változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság a "Hatályon kívül helyezi az .../... iktatószámú vázrajz." szövegű záradékkal hatálytalanítja.

(4) Amennyiben azonos kiinduló adatok felhasználásával különböző tartalmú változási vázrajzokat nyújtanak be záradékolásra, azokat egyidejűleg kell nyilvántartani. Ilyen változási vázrajzokat csak folyamatban lévő bírósági ügyek esetében - a bírósági végzés egyidejű csatolásával - lehet benyújtani. Ezeket a változási vázrajzokat a "Véglegessé válásával hatályon kívül helyezi az .../... iktatószámú vázrajzot." záradékszöveggel kell ellátni.

(5)[105] Azokat a vázrajzokat, amelyekre vonatkozóan - a záradék időbeli hatályán belül - átvezetésre alkalmas okiratot és ingatlan-nyilvántartási kérelmet nem nyújtottak be, az ingatlanügyi hatóság hatósági jogkörében eljárva törli az előzetes térképi nyilvántartásból.

(6)[106]

(7)[107] Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változási vázrajznak a bejegyzési kérelemhez csatolt példányát átvezetés után az ingatlan-nyilvántartási ügyirattal együtt az okirattárban kell elhelyezni. A földmérési vizsgálathoz benyújtott eredeti változási vázrajzot pedig a "Véglegessé vált, .../... szám alatt." szövegű záradékkal, keltezéssel és aláírással ellátva az ingatlanügyi hatóság adat- és térképtárában kell tárolni.

(8)[108] A változás bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat alapján - az előzetes változás ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban való véglegesítésével egyidejűleg - az előzetes nyilvántartás sorszámát érvényteleníteni kell, valamint a jegyzet rovatban fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartási határozat számát.

(9) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változásvezetésének általános követelményei:

a) a változások az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisában folyamatosan, időrendi sorrendben nyomon követhetők legyenek,

b) az előzetesen és véglegesen átvezetett változások esetén a változás előtti állapot bármikor visszaállítható legyen,

c) a digitális változási vázrajznak és a változási állománynak tartalmában és formájában meg kell felelnie e rendelet előírásainak.

(10)[109] Az ingatlanügyi hatósághoz beérkező változási vázrajzok és változási állományok eredeti adatállományát nyilvántartásba kell venni, településenként be kell sorszámozni, és megfelelő tárolásukról gondoskodni kell.

(11)[110] Az 5. § (4) bekezdésében elkészített változási állományok ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba történő beillesztéséről az ingatlanügyi hatóság dönt.

(12) A természetbeni adatok alapján készített változási állomány ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba való műszaki bedolgozása a változás végleges átvezetését követően, földmérési főszámon végzéssel történik.

22. Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása

56. § (1) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavításához tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentése esetén az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) A szakvéleményt a 2. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatás adatai alapján helyszíni mérésekkel alátámasztva kell elkészíteni. A műszaki leírásban részletezni kell az ellentmondás jellegét, a vázlatot a 10. melléklet adattartalmával kell elkészíteni, és a "Mérési vázlat szakvéleményhez." feliratot kell alkalmazni.

(2a)[111] A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérési jogosultsággal rendelkező személy által tett bejelentés esetén a bejelentésnek tartalmaznia kell a szakmai ténymegállapításokat, a szakértő véleményét, valamint az azt megalapozó műszaki dokumentációt.

(3)[112] Az Fttv. 17. §-a szerinti eljárásban az ingatlanügyi hatóság a rendelkezésére álló munkarészek, valamint szükség szerinti helyszíni adatgyűjtés eredményének figyelembevételével jár el.

(4)[113] A hiba kijavítását nem zárja ki a hibával terhelt földrészleteket érintő, folyamatban lévő bírósági eljárás. Ha a folyamatban lévő bírósági eljárásról az ingatlanügyi hatóság tudomást szerzett, a hiba kijavításáról szóló határozatot az eljáró bíróságnak is meg kell küldeni.

(5)[114] A hatályos térképi ábrázolás és a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba jogcímén ingatlanügyi hatósági hatáskörben akkor változtatható meg, ha a hiba bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése, vagy annak átvezetése során elkövetett mulasztásból, vagy tévedésből származik.

(6)[115] A földrészlethatárt érintő hiba kijavításáról rendelkező határozathoz a helyrajzi számozás és a területszámítás helyességéről, földrészleten belüli hibajavítás esetén állami alapadat tartalom szempontjának helyességéről szóló záradékolt változási vázrajzot kell mellékelni. A változási vázrajzot akkor is el kell készíteni, ha a hiba kijavítása területváltozással nem jár. Nem kell változási vázrajzot készíteni, ha a területszámítási hiba kiigazítása határvonal-változással nem jár együtt.

(7) Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásátvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.

(8) A felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavításához nincs szükség előzetes hatósági vagy bírósági határozatra vagy engedélyre.

57. § (1) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását ingatlanügyi hatósági hatósági eljárásban a következő esetekben lehet végrehajtani:[116]

a) a mérés során tévesen azonosították a határvonalat, és a helyes határvonal helyett nem megfelelő határvonalat mértek,

b) fotogrammetriai feldolgozás során tévesen értékelték ki a látható határvonalat, így a tényleges határvonal helyett a térképre téves határvonal került,

c) tévesen olvasták le vagy tévesen jegyezték fel, illetve rögzítették a mérési eredményeket,

d) a térképen tévesen ábrázolták a helyszínen mért, illetve rögzített méretet, és a téves térképi ábrázolás alapján számították a földrészlet területét,

e) helyesen mértek és térképeztek, de a területszámítás során számítási hibát követtek el, nem a megfelelő geometriai alakzatot vagy pontokat vonták be a területszámításba, és ez a téves adat került a tulajdoni lapon átvezetésre,

f) a területi adat átvezetésekor elírás történt,

g) az elhatárolás során nem az Fttv. 12. § (1)-(9) bekezdésében előírtak betartásával jártak el, és ezzel a földrészlet határvonalának megállapítása hibásan történt,

h) tervezett földrészlethatárok hibás meghatározásából eredő hiba esetén, amikor

ha) téves arányok szerint történt a földrészlet határvonalának tervezése,

hb) a régi térképről hibás méretet állapítottak meg,

hc) a felhasznált műszaki munkarészek felmérési hibát tartalmaztak,

hd) az eredeti térkép felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával volt terhelt,

i) a felhasznált korábbi állami alapadatok hibás értékkel történő átvétele vagy az ebből eredő tervezési hibák esetén,

j) az időközi változási munkarészek készítése és átvezetése során elkövetett felmérési, térképezési vagy területszámítási hibák vagy a változás téves állományi rögzítéséből eredő hibák esetén vagy

k) újfelméréskor vagy térképfelújításkor a meglévő közigazgatási határ felmérése alkalmával az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal történő ellentmondás feloldása esetén.

(2) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az analóg térképek digitális átalakítása vagy a digitális alaptérképek adatbázisának készítése során elkövetett alábbi hibák esetén lehet végrehajtani:

a) a korábbi numerikus vagy digitális adatok átvételénél elkövetett azonosítási, számítási, adatrögzítési és vonalösszekötési hibák esetén,

b) az analóg térképek digitalizálása során a digitalizálás, az azonosítás és az összekötések téves végrehajtásából származó hibák esetén,

c) tévesen ábrázolták vagy foglalták adatállományba a helyes mérési adatokat, vagy hibás összekötéseket hajtottak végre a struktúrák előállításánál, és ezek alapján végezték a területszámítást.

(3) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba fennállása esetén, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetek egyike alapján sem szüntethető meg a hiba, akkor az Fttv. 12. § (7) bekezdése szerint kell eljárni.

58. § (1)[117] Ha olyan határvonallal kapcsolatban válik szükségessé felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása, amelyet jogerős bírósági ítélettel jogerős földrészlethatárként megállapítottak vagy elfogadtak, a hiba kijavítását elrendelő, véglegessé vált ingatlanügyi hatósági határozatot a bírósággal is közölni kell.

(2)[118] Ha a hiba kijavítása ingatlan-nyilvántartási átvezetést is igényel, akkor a hiba kijavításáról rendelkező ingatlanügyi hatósági határozatot annak véglegessé válásától függetlenül az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti.

(3) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárásban érintett földrészletek változási vázrajzát be kell sorolni a többi változási vázrajz közé.

(4) A felmérési és térképezési hiba kijavítása során a hatályos térképre vonatkozó azonosítási és pontossági előírásokat kell figyelembe venni. A digitális átalakítással készített alaptérképek esetén az átalakítás alapjául szolgáló térképekre vonatkozó azonosítási és pontossági előírásokat kell alkalmazni.

23. Teljes tömböt érintő felmérési vagy térképezési hiba kijavítása

59. § (1) Teljes tömböt érintő felmérési vagy térképezési hiba kijavítását (a továbbiakban: hibakijavítás) abban az esetben lehet alkalmazni, ha az eredeti felmérésnél alkalmazott technológia, valamint a grafikus térképi átszerkesztések miatt az EOV rendszerbe történő átalakítás során a 7. melléklet B. táblázatában megadott eltérésnél nagyobb, szabályos elcsúszás, illetve elcsavarodás mutatható ki a természetbeni és a térképi állapot között.

(2) Az (1) bekezdésben történő ellentmondás feloldására tömbönként a tömbkontúron és a farmezsgyéken - a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról és az állami átvétel rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti részletpont pontossági követelményeire vonatkozó előírások betartásával - azon pontokat kell mérni, amelyek alapján a szabályos elcsúszás, illetve elcsavarodás kimutatható volt.

(3) A (2) bekezdés szerint mért pontokra kell elvégezni a tömb beillesztését kizárólag forgatás és eltolás alkalmazásával. A beillesztés során a tömb és tömbbelsők geometriai jellemzői, valamint területe a szükséges matematikai kerekítés kivételével nem változhat meg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott hibakijavításhoz a térképen és a terepen a (2) bekezdés szerint azonosnak tekintett pontokat kell felhasználni, amelyeknek a tömb jellemző töréspontjainak kell lenniük.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott hibakijavításkor vizsgálni kell a tömböt határoló közterület helyzetét, és szükség szerint a szomszédos tömbre is el kell végezni a (3) bekezdés szerinti hibakijavítást.

(6) A (3) bekezdés szerinti hibakijavítással egyidejűleg a tömbbelsők geometriai helyzete nem változtatható meg, a változtatásokat külön eljárásban, az 56-58. §-ban meghatározottak szerint kell elvégezni.

(7) A hibakijavítás során készítendő vázrajzhoz tartozó területkimutatásba a tömböt és a benne szereplő földrészleteket nem kell felvenni a változás előtti és változás utáni területelszámításba, csak a tömböt körülhatároló közterületek vagy vonalas létesítmények térképi területeivel kell elszámolni.

(8) A hibakijavításról rendelkező határozatban a tömböt körülvevő közterület vagy vonalas létesítmény tulajdonosát, vagyonkezelőjét tájékoztatni kell arról, hogy a térképi hibakijavítás a természetbeni birtoklási viszonyokat nem változtatta meg.

24. Közigazgatási határváltozás

60. § (1) A közigazgatási határváltozással és fekvéshatár-változással kapcsolatos határkiigazítás kérelemre történik az e rendeletben meghatározott záradékolt változási vázrajz becsatolásával.

(2)[119] Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az az önkormányzat nyújtja be átvezetésre az ingatlanügyi hatósághoz, amelynek területe csökkenni fog.

(3) A közigazgatási határváltozás átvezetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a csökkenő területű település nevét, az átcsatolt ingatlanok helyrajzi számát, továbbá a növekvő területű település nevét.

(4)[120] Ha a közigazgatási határváltozás különböző ingatlanügyi hatóságok illetékességi területéhez tartozó településeket érint, a (3) bekezdés szerinti határozatot a csökkenő területű település szerint illetékes ingatlanügyi hatóság hozza meg. Ennek a határozatnak arra vonatkozóan is rendelkezést kell tartalmaznia, hogy a csökkenő területű település szerint illetékes ingatlanügyi hatóság a változásátvezetés alapjául szolgáló műszaki munkarészek egy példányát, valamint az okiratokat - a közigazgatási határ megváltozásának átvezetése céljából - átadja a növekvő területű település szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

61. § A közigazgatási határváltozást a csökkenő és a növekvő területű település állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisában is át kell vezetni.

25. Műszaki határkiigazítás

62. § (1) A közigazgatási egységek határvonalának megállapításánál - tekintet nélkül arra, hogy települések vagy vármegyék közötti határvonalról van-e szó - nem kell államigazgatási területrész-átcsatolási eljárást kezdeményezni, hanem műszaki határkiigazítást kell végezni, ha a település határvonala[121]

a) természetes határvonal, és a határvonal a természeti folyamatok miatt megváltozott;

b) mesterséges vonalas létesítmények középvonalán haladt, és a terepalakulat nyomvonala a természetben vagy mesterséges beavatkozással megváltozott.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak szerinti műszaki határkiigazítást akkor lehet alkalmazni, ha az nem jár határszakaszonként 5 hektárnál nagyobb területváltozással.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott műszaki határkiigazítás kérelemre történik, az e rendeletben meghatározott záradékolt vázrajz becsatolásával.

(4) Műszaki határkiigazítás az államhatáron nem végezhető.

26. Közigazgatási határvonal megállapítása újfelmérés vagy térképfelújítás esetén

63. § (1) Újfelmérés esetén a település közigazgatási határvonalát a vonatkozó jogszabályoknak vagy a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervek döntésének megfelelően kell megállapítani. Ezek hiányában a határleírási jegyzőkönyvben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A település felmérése előtt a település határvonalának megállapítása érdekében a rendelkezésre álló iratok, térképek és adatok figyelembevételével bizottsági egyeztetést kell lefolytatni.

(3) Ha a bizottsági egyeztetés eredményeként a korábbi állapothoz képest eltérés nem mutatkozik, a közigazgatási határ jeleit helyre kell állítani, és azokat kell a térképen ábrázolni. Eltérés esetén a bizottság

a) visszaállítja a határozatnak megfelelő határvonalat, vagy

b) kezdeményezi a közigazgatási határ módosítását.

(4)[122] Amennyiben a (3) bekezdés b) pontja szerinti határmódosítás történik, akkor azt az érintett szomszédos települések vonatkozásában az ingatlanügyi hatóság az Fttv. 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint végzi el.

(5)[123] A bizottságban az érintett települések önkormányzatainak jegyzői, az illetékes ingatlanügyi hatóság és a felmérést végző képviselője vesznek részt. A bizottság vezetője az illetékes ingatlanügyi hatóság képviselője.

(6) A bizottság eljárásáról határszakaszonként jegyzőkönyvet és alkalmas méretarányban határvázlatot kell készíteni, amelyek rögzítik a megállapításokat és az esetleges módosító javaslatokat. A jegyzőkönyv egy-egy példányát a bizottságban képviselt szervezeteknek kell megküldeni.

(7)[124] Újfelméréskor vagy térképfelújításkor a felmérést végző egyezteti az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt fekvések határvonalait a természetbeni állapottal. Ha a nyilvántartott és a természetbeni állapot között eltérést talál, erről - a felmérési törzskönyvben tett bejegyzéssel - tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot. Az ingatlanügyi hatóság az (1)-(6) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

27. Időszakonként végzett helyszínelések

64. § (1) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben előírt időszakos helyszíni ellenőrzések eredményét földrészletenként tételesen rögzíteni kell.

(2) A helyszínelés célja azoknak a természetbeni változásoknak a feltárása, amelyekkel kapcsolatban az Fttv. 14. § (3) bekezdésében előírt változásbejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztották.

(3) A helyszínelést a közigazgatási egység vagy annak valamely fekvése teljes területére kiterjedően kell végrehajtani.

(4)[125] Ha a földmérési helyszínelés során az ingatlanügyi hatóság az Fttv. 14. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó olyan változást észlel, amelyet az arra kötelezett nem jelentett be, az Fttv. 14. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(5)[126] Termőföldön észlelt művelésiág-változásokról eltérési jegyzéket kell készíteni, amelyet át kell adni az ingatlanügyi hatóság földvédelmi szakterületének a szükséges intézkedések megtételére.

28. Metaadatok

65. § (1) Földmérési célú adatszolgáltatás esetén az Fttv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott metaadatokat szöveges kiterjesztésű (meta.txt) fájlban kell az adatszolgáltatónak az adatigénylő rendelkezésére bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fájlnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az adatkészlet elnevezése,

b) az adatkészlet aktualitása,

c) az eredeti adatkészlet forrása,

d) az eredeti adatforrás vetületi rendszere,

e) az eredeti adatforrás méretaránya,

f) adattípus (vektoros, raszteres),

g) szolgáltatási formátum,

h) az adatszolgáltató neve,

i) az adatszolgáltató címe,

j) az adatszolgáltató internetes elérhetősége és elektronikus levélcíme,

k) kulcsszavak,

l) felhasználási korlátozások,

m) az átadott adatállomány nyelve,

n) kiterjedés (maximális és minimális Y és X koordináta EOV-ban).

(3) A nem földmérési célú, papíralapú térképmásolatok kiadása esetén a (2) bekezdés szerinti metaadatok közül a b), c), d) és e) pontban meghatározottakat kell a másolaton feltüntetni.

29. Záró rendelkezések

66. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

67. § Azokat az eljárásokat, amelyekben az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkához szükséges állami alapadatok szolgáltatása e rendelet hatálybalépése előtt már megtörtént, az adatszolgáltatás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

68. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 16-i 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

69. §[127]

70. §[128]

71. §[129]

72. §[130]

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A földmérési és térképészeti adatigénylő lap tartalma ingatlan-nyilvántartási célra

1. A táblázat fejrészének tartalmaznia kell:

a) az "a földmérési és térképészeti adatok igénylése ingatlan-nyilvántartási célra" feliratot;[131]

b) az adatszolgáltató szervezet megnevezését és az iktatószámot.

2. Az igénylő adatai résznek tartalmaznia kell:

a) az igénylő ügyfélkódját;

b) az igénylő nevét;

c) az igénylő címét vagy székhelyét;

d) személyazonosító okmányának megnevezését és a számát;

e) statisztikai azonosítójának számjelét;

f) földmérési tevékenység végzésére vonatkozó jogosultságának igazolását; valamint[132]

g) az elektronikus kapcsolattartást biztosító e-mail-címét.

3. A költségvállaló adatai című résznek - amennyiben nem azonos az igénylővel - tartalmaznia kell:

a) a költségvállaló nevét;

b) a költségvállaló címét vagy székhelyét;

c) statisztikai azonosító számjelét.

4. Az igényelt adatok résznek tartalmaznia kell:

a) a település nevét, szükség esetén a kerület számát;

b) az adatigényléssel érintett földrészletek fekvését;

c) az adatigényléssel érintett földrészletek helyrajzi számát vagy

d) a terület körbeírását;

e) az adatigénylés célját[133]

f)[134]

5. Az adatszolgáltató ingatlanügyi hatóság által kitöltendő - az igényelt adatok tétel szerinti, számla-előkészítő - résznek tartalmaznia kell:

a) a sorszámot;

b) az igényelt adat szolgáltatáskódját;

c) az igényelt adatok megnevezését;

d) az igényelt adatok mennyiségét;

e) az igényelt adatok egységárát;

f) az igényelt adatok összárát;

g) az adatigénylés átvételének dátumát;

h) az "Az adatigénylésre vonatkozó jogosultságot ellenőriztem" feliratot és

i) az ügyintéző aláírását.

6. Az igénylés időpontjára és az adatok átvételére vonatkozó információs résznek tartalmaznia kell:

a) az adatigénylés dátumát;

b) a kérelmező aláírását;

c) az adatátvétel dátumát és

d) az adatátvevő aláírását.

Megjegyzés: az ingatlan-nyilvántartás tartalmában változást eredményező földmérési munkákhoz, valamint a kitűzési munkákhoz igényelt földmérési és térképészeti állami alapadatok csak hitelesítve szolgáltathatók!

2. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A földmérési és térképészeti adatigénylő lap tartalma egyéb célra

1. A táblázat fejrészének tartalmaznia kell:

a) a "földmérési és térképészeti adatok igénylése egyéb célból, mely az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érinti" feliratot;[135]

b) az adatszolgáltató szervezet megnevezését és az iktatószámot.

2. Az igénylő adatai résznek tartalmaznia kell:

a) az igénylő ügyfélkódját;

b) az igénylő nevét;

c) az igénylő címét vagy székhelyét;

d) személyazonosító okmányának megnevezését és a számát;

e) statisztikai azonosítójának számjelét;

f) földmérési tevékenység végzésére vonatkozó jogosultságának igazolását; valamint[136]

g) az elektronikus kapcsolattartást biztosító e-mail-címét.

3. A költségvállaló adatai című résznek - amennyiben nem azonos az igénylővel - tartalmaznia kell:

a) a költségvállaló nevét;

b) a költségvállaló címét vagy székhelyét;

c) statisztikai azonosító számjelét.

4. Az igényelt adatok résznek tartalmaznia kell:

a) a település nevét, szükség esetén a kerület számát;

b) az adatigényléssel érintett földrészletek fekvését;

c) az adatigényléssel érintett földrészletek helyrajzi számát és darabszámát;

d) az adatigénylés célját és

e) a változási vázrajz számát.

5. Az adatszolgáltató ingatlanügyi hatóság által kitöltendő - az igényelt adatok tétel szerinti, számla-előkészítő - résznek tartalmaznia kell:

a) a sorszámot;

b) az igényelt adat szolgáltatáskódját;

c) az igényelt adatok megnevezését;

d) az igényelt adatok mennyiségét;

e) az igényelt adatok egységárát;

f) az igényelt adatok összárát;

g) az adatigénylés átvételének dátumát;

h) az "Az adatigénylésre vonatkozó jogosultságot ellenőriztem" feliratot és

i) az ügyintéző aláírását.

6. Az igénylés időpontjára és az adatok átvételére vonatkozó információs résznek tartalmaznia kell:

a) az adatigénylés dátumát;

b) a kérelmező aláírását;

c) az adatátvétel dátumát és

d) az adatátvevő aláírását.

3. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A térképmásolat megrendelőlap tartalma

1. A táblázat fejrészének tartalmaznia kell:

a) a "térképmásolat megrendelő" feliratot;

b) az adatszolgáltató szervezet megnevezését és az iktatószámot.

2. Az igénylő adatai résznek tartalmaznia kell:

a) az igénylő ügyfélkódját;

b) az igénylő nevét;

c) az igénylő címét vagy székhelyét;

d) személyazonosító okmányának megnevezését és a számát;

e) statisztikai azonosítójának számjelét.

3. A költségvállaló adatai című résznek - amennyiben nem azonos az igénylővel - tartalmaznia kell:

a) a költségvállaló nevét;

b) a költségvállaló címét vagy székhelyét;

c) statisztikai azonosító számjelét.

4. Az igényelt adatok résznek tartalmaznia kell:

a) a település nevét, szükség esetén a kerület számát;

b) az adatigényléssel érintett földrészletek fekvését;

c) az adatigényléssel érintett földrészlet(ek) helyrajzi számát és darabszámát;

d) az adatigénylés célját;

e) annak megjelölését, hogy az igénylő szemle, illetve teljes másolatot kér.

5. Az adatszolgáltató ingatlanügyi hatóság által kitöltendő - az igényelt adatok tétel szerinti, számla-előkészítő - résznek tartalmaznia kell:

a) a sorszámot;

b) a szolgáltatás kódját;

c) az igényelt adatok típusát;

d) az igényelt adatok mennyiségét;

e) az igényelt adatok egységárát;

f) az igényelt adatok összárát;

g) a térképmásolat-igénylés átvételének dátumát;

h) az "A személyazonosságot/képviseleti jogosultságot ellenőriztem" feliratot és

i) az ügyintéző aláírását.

6. Az igénylés időpontjára és az adatok átvételére vonatkozó információs résznek tartalmaznia kell:

a) a térképmásolat-igénylés dátumát;

b) a kérelmező aláírását;

c) a térképmásolat átvételének dátumát és

d) az átvevő aláírását.

4. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

PONTKÓDOK

az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban

5. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A területkimutatás borítójának tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) a "TERÜLETKIMUTATÁS" feliratot;

d) a 4. § szerint a változási vázrajzhoz tartozó területkimutatás céljának megnevezését;

e) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát.

2. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

b) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

c) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

d) a változási vázrajz céljától függően az 51. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti záradékot;

e) a készítés helyét és időpontját;

f) a "területkimutatás a változási vázrajzzal együtt érvényes" feliratot;

g) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[141]

h) a vizsgálatot végző aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát.[142]

6. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A területkimutatás tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "TERÜLETKIMUTATÁS" feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölését.

2. A területkimutatásnak tartalmaznia kell:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdés szerinti változás utáni adatokat.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdés szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) a változási vázrajz céljától függően az 51. § (1) vagy az 51. § (2) bekezdés szerinti záradékot;

c) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[143]

d) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

e) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítés helyét és időpontját, szükség esetén a megelőző vázrajzra történő hivatkozást;

h) az "A területkimutatás a változási vázrajzzal együtt érvényes!" feliratot.

7. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Megengedett eltérések a határvonalak jogi és természetbeni állapotának összehasonlítására

A) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis

B) Régi vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis

*:207/1962. (T. 6.) ÁFTH (Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal) utasítása alapján készült alaptérkép

Megengedett eltérések több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérésénél

C) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis

D) Régi vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis

E) Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok koordinátákból (mérési eredményekből) számított és a terepen mért távolságai közötti eltérés

Megengedett eltérések a határvonalak jogi (térképi) és természetbeni állapotának összehasonlítására digitális alaptérképek esetén

F) A részletpontok meghatározott helyzete és az ellenőrző mérésből számított helyzet közötti megengedett eltérés

G) A méretek megengedett eltérése belterületen

H) A méretek megengedett eltérése külterületen

A tűrési osztályok jelentése:

T1 belterület

T11: digitális újfelméréssel és térképfelújítással történő térképkészítés, valamint kiegészítő terepi felmérésekkel végzett digitális átalakítás

T2 külterület

T21: digitális újfelméréssel és térképfelújítással történő térképkészítés, valamint kiegészítő terepi felmérésekkel végzett digitális átalakítás

A részletpontok rendűsége:

R1: a közigazgatási egységek és fekvések határvonalának töréspontjai, valamint a belterületi földrészletek közterülettel érintkező valamennyi határpontja. Ezeket állandó módon, szabatosan kell megjelölni úgy, hogy belterületen legalább ± 3 cm, míg külterületen legalább ± 5 cm pontossággal azonosíthatók legyenek, és fennmaradásuk biztosított legyen.

R2: a közigazgatási egységek és fekvések, valamint a belterületi földrészletek előbb fel nem sorolt határpontjai, a külterületi földrészletetek állandó módon megjelölt határpontjai, továbbá az épületek és a vezetékek felszíni létesítményeinek belterületen legalább ± 5 cm, míg külterületen legalább ± 7 cm pontossággal azonosítható töréspontjai.

R3: a külterületi földrészletek előzőekben fel nem sorolt határpontjai, az épületeknek és a vezeték felszíni létesítményeinek minden további töréspontja, valamint a közlekedési és vízügyi létesítményeknek, függőpályáknak és műtárgyainak belterületen legalább ± 6 cm, míg külterületen legalább ± 10 cm pontossággal azonosítható töréspontjai.

R4: azon részletpontok mindegyike, amelyek az előző három rendbe nem sorolhatók be. Különösen a melléképületek sarokpontjai, alrészlethatárok pontjai és a különféle létesítmények előző rendűségekbe be nem sorolható töréspontjai (pl. árok, töltés stb.), amelyeket belterületen legalább ± 8 cm, míg külterületen legalább ± 19 cm pontossággal lehet azonosítani.

8. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A területszámítás hibahatárai EOTR ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával készült adatbázis esetén[144]

9. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A területszámítás hibahatárai EOTR előtti vetületi rendszerű ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén

10. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A. A telekalakításhoz szükséges mérési vázlat tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "MÉRÉSI VÁZLAT" feliratot, a változás jellegének megnevezését, valamint a változással érintett helyrajzi számot;

e) a mérési vázlat méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az újonnan meghatározott földrészlethatárokat és természetbeni méreteit;

c) a meghatározás vagy bemérés módját;

d) a terepen mért és az irodában számított részletpontok pontszámait;

e) a változással érintett és a szomszédos földrészletekre vonatkozó természetbeni és térképi méreteket, valamint az ellenőrző mérések adatait;

f) a korábbi munkarészekből átvett adatokat;

g) a 11. melléklet szerinti jelöléseket.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

b) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

c) az "A változással érintett földrészlet új határpontjait ...-val jelöltem meg." záradékot;

d) Előzmény adatok esetén az "A ... sz. záradékolt munkából átvett méretek." feliratot;

e) a készítés helyét és időpontját.

B. Épület feltüntetéshez szükséges mérési vázlat tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "MÉRÉSI VÁZLAT" feliratot, a változás jellegének megnevezését, valamint a változással érintett helyrajzi számot;

e) a mérési vázlat méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az újonnan meghatározott épületek határvonalait és természetbeni méreteit;

c) a meghatározás vagy bemérés módját;

d) a terepen mért és az irodában számított részletpontok pontszámait;

e) a változással érintett és szomszédos földrészletekre vonatkozó természetbeni és térképi méreteket, valamint az ellenőrző mérések adatait;

f) a korábbi munkarészekből átvett adatokat;

g) a 11. melléklet szerinti jelöléseket.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

b) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

c) Előzmény adatok esetén az "A ... sz. záradékolt munkából átvett méretek." feliratot;

d) a készítés helyét és időpontját.

11. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A mérési és a kitűzési vázlaton alkalmazandó jelölések

12. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Az államhatár vonalának változásáról készítendő változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítette a "Földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv" feliratot, a szerv székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" feliratot és alatta a "Magyarország és ... (ország megnevezése) államhatár-változásáról" feliratot;

e) a változással érintett helyrajzi számok megjelölését;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az államhatár numerikus töréspontjait nullkörrel;

c) a megszűnő helyrajzi számokat, alrészleteket és művelési ágakat áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészletbetűjeleket és művelési ágakat vastag kiemeléssel;

d) az újonnan keletkező határvonalat folyamatos vastag vonallal, amelyen szerepeltetni kell az új határvonal numerikus töréspontjait nullkörrel és az államhatár jelkulcsi elemét;

e) a megszűnő földrészlet- és alrészlet-határvonalakat dupla megszüntető vonallal és a megszűnő határjel dupla megszüntető vonallal történő áthúzását;

f) a meghatározásba bevont államhatárjelek pontszámát;

g) az érintett szomszédos állam nevének megírását.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) az "A változási vázrajz területkimutatással együtt érvényes." záradékot;

b) az "Ez a változási vázrajz megfelel az ... törvényben foglaltaknak." záradékot (ahol a pontozott helyre az adott határszakaszra vonatkozó törvényi helyet kell beírni);

c) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

d) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

e) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

f) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[145]

g) a záradékoló személy aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

j) a készítés helyét és időpontját.

13. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Az államhatár változásáról készült változási vázrajzhoz készítendő területkimutatás tartalmáról

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítette a "Földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv" feliratot, a szerv székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "TERÜLETKIMUTATÁS Magyarország és ... (ország) államhatárának változásáról" feliratot;

e) a változással érintett helyrajzi számokat.

2. A területkimutatásnak tartalmaznia kell:

a) a változás előtti oldalon

aa) az érintett helyrajzi számot;

ab) a helyrajzi számhoz tartozó földrészlet területét és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

ac) a földrészlethez tartozó alrészletek területét, betűjelét, művelési ágát és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

ad) az alrészletekhez tartozó termőföld minőségi osztályok megnevezését, területét és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

b) a változás utáni oldalnak tartalmaznia kell az átvett terület:

ba) helyrajzi számát;

bb) földrészlet tulajdonosának nevét és lakcímét;

bc) helyrajzi számhoz tartozó földrészlet területét és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

bd) földrészlethez tartozó alrészletek területét, betűjelét, művelési ágát és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

be) alrészletekhez tartozó termőföld minőségi osztályok megnevezését, területét és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét;

c) a változás utáni oldalnak tartalmaznia kell az átadott terület:

ca) helyrajzi számát;

cb) földrészlet tulajdonosának nevét és lakcímét;

cc) helyrajzi számhoz tartozó földrészlet területét és aranykorona értékben meghatározott kataszteri tiszta jövedelmét.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a változással érintett település(ek) összesített területkimutatását, az átvett és átadott területek vonatkozásában, változás előtti és változás utáni fekvésenkénti összesítésben;

b) a magyar államot a változással érintett összes területcsökkenést vagy területnövekedést;

c) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

d) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

e) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

f) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[146]

g) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

j) az "A területkimutatás a változási vázrajzzal együtt érvényes." feliratot;

k) a készítés helyét és időpontját.

14. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A közigazgatási határ vonalának változásáról készítendő változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a változással érintett helyrajzi számok megjelölését, valamint a fekvéshatár változásáról feliratot;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az új és meglévő fekvéshatár töréspontjait nullkörrel;

c) a megszűnő helyrajzi számokat és alrészletbetűjeleket áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számokat és alrészletbetűjeleket vastag kiemeléssel;

d) az új határvonalon vastagítva a határvonal jelkulcsi elemet;

e) a megszűnő határjel dupla megszüntető vonallal történő áthúzását;

f) a méréssel pontosított címkoordináták jelkulccsal történő ábrázolását, valamint pontszám megírását, szükség esetén a címkoordinátákat táblázatos formában.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

c) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

d) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[147]

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

15. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Földrészletek határvonalának változásához készítendő változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a változási vázrajz 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a megszűnő helyrajzi számokat, az alrészleteket és minőségi osztályokat, valamint ezek betűjeleit és megírásait, vastag megszüntető vonallal áthúzva;

c) az újonnan keletkező helyrajzi számokat, az alrészleteket és minőségi osztályokat, valamint ezek betűjeleit és megírásait vastag kiemeléssel;

d) az újonnan keletkező földrészlet és alrészlet határát vastag vonallal;

e) a változott földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok ábrázolását, szükség esetén külön vázrajzon készíthető el;

f) a méréssel pontosított címkoordináták jelkulccsal történő ábrázolását, valamint pontszám megírását, szükség esetén a címkoordinátákat táblázatos formában.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

c) az "A változás akaratunknak megfelelően történt:" záradékot; az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

d) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[148]

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

16. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Földrészletek határvonalának változásához készítendő határrendezési vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település nevét megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a változással érintett földrészletek és környezetének helyrajzi számait, alrészleteit, művelési ágait;

c) a változással érintett földrészletek és alrészletek új határait vastag vonallal;

d) a megszűnő földrészlet- és alrészlet-határvonalak dupla megszüntető vonalát;

e) a változott földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok és jogi jellegek ábrázolását;

f) a méréssel pontosított címkoordináták jelkulccsal történő ábrázolását, valamint pontszám megírását, szükség esetén a címkoordinátákat táblázatos formában.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat, ha a vázrajz az Fttv. 17. § (1) bekezdésében foglalt térképi hibakijavításhoz készült, akkor a területi eltérést - külterületi földrészletek esetében - községi területi gyűjtőben kell elszámolni;

c) a változás után a szolgalmi és egyéb használati jogok, valamint a jogi jellegek területét.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

c) az "A telekhatár rendezés akaratunknak megfelelően történt:" záradékot;

d) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

e) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

f) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[149]

g) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

j) a készítés helyét és időpontját.

17. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Az épület feltüntetéshez készítendő változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az újonnan létesített épületek és kapcsolódó objektumok határvonalainak földrészleten belüli elhelyezkedését, vastag, folyamatos vonallal, kapcsoló jellel ellátva;

c) a megszűnt épületek és épületrészek határvonalainak vastag, dupla megszüntető vonallal történő áthúzását;

d) a megszűnő épületekhez és épületrészekhez tartozó megírásokat áthúzással;

e) az újonnan bemért vagy méréssel pontosított címkoordináták jelkulccsal történő ábrázolását, valamint pontszám megírását, szükség esetén a címkoordinátákat táblázatos formában.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

c) az 51. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

d) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[150]

e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyező vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

i) a készítés helyét és időpontját.

18. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Az önálló tulajdonú épületről vagy pincéről készült változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) az önálló ingatlanná alakítandó épületek földrészleten belüli elhelyezkedését vastag, folyamatos vonallal;

c) a megszűnt épületeket vagy épületrészeket vastag, dupla megszüntető vonallal történő áthúzását;

d) az újonnan bemért vagy méréssel pontosított címkoordináták jelkulccsal történő ábrázolását, valamint pontszám megírását, szükség esetén a címkoordinátákat táblázatos formában.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az 51. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

c) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

d) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[151]

e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, - amennyiben van - ingatlanrendező minősítésének számát;

g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyező vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

i) a készítés helyét és időpontját.

19. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Művelésiág-változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés d) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a megszűnő alrészlet betűjelét, a művelési ág, valamint az alosztály megnevezését áthúzással, az újonnan keletkező alrészletbetűjeleket, művelési ág és alosztály megnevezéseket vastag kiemeléssel;

c) az újonnan keletkező alrészlet-határvonalakat rövid, szaggatott, az alosztály-határvonalakat hosszú, szaggatott, vastag vonallal;

d) a megszűnő alrészlet-, valamint alosztály-határvonalak dupla megszüntető vonalát.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) az 51. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

c) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

d) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[152]

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

20. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Változási vázrajz több vagyonkezelői jog bejegyzéséhez vagy vázlat a jogilag jelentős tényeknek ingatlan-nyilvántartási feljegyzéséhez

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" vagy a "VÁLTOZÁSI VÁZLAT" feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés a) pontja vagy a 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a vagyonkezelői joggal vagy jogilag jelentős ténnyel érintett területek földrészlet-határvonaltól eltérő határvonalát vastag, szaggatott vonallal;[153]

c) a joggal érintett terület területszámítás szerinti azonosítóját.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) az 51. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

b) az "A jog vagy tény ábrázolása akaratunknak megfelelően történt:" záradékot, valamint az érdekeltek aláírását;

c) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

d) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[154]

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

21. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A földrészletet terhelő szolgalmi jogok, földhasználati jog és telki szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a szolgalommal érintett területek földrészlet-határvonaltól eltérő határvonalát vastag, szaggatott vonallal;

c) a joggal, jogi jelleggel vagy ténnyel érintett területrészek területszámítás szerinti azonosítóját.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat;

c) a változás utáni földrészleteket érintő szolgalmi és egyéb használati jogok bejegyzését.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) az 51. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

b) az "A szolgalmi jog megállapítása akaratunknak megfelelően történt:" záradékot;

c) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

d) szükség esetén a megelőző vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[155]

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

22. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A vezetékjog bejegyzéséhez szükséges változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) az érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a vezetékjoggal érintett területek földrészlet-határvonaltól eltérő határvonalát vastag, szaggatott vonallal;

c) a vezetékjoggal érintett terület természetbeni szélességét és a területszámítás szerinti azonosítóját.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat úgy, hogy a helyrajzi számozás sorrendje lehet nyomvonal folytonos is;[156]

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat úgy, hogy a helyrajzi számozás sorrendje lehet nyomvonal folytonos is;[157]

c) a megjegyzés rovatban a vezeték műszaki adatait, továbbá a vezetékjog jogosultját.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) az 51. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

b) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktatószámára történő hivatkozást;

c) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

d) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[158]

e) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) a készítés helyét és időpontját.

23. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A társasház, illetve szövetkezeti ház alaprajza

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a társasház vagy szövetkezeti ház helyrajzi számát és címét;

f) a vázrajz méretarányát;

g) a szint számát.

2. A rajzi résznek tartalmaznia kell:

a) a társasház, illetve a szövetkezeti ház szintenkénti alaprajzát;

b) az EÖI-k helyrajzi számát és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő területet.[159]

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

b) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

c) a készítés helyét és időpontját;

d) az "Az alaprajz megfelel a tartalmi követelményeknek. Nyilvántartásba véve!" feliratot;

e) az "az alaprajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

f) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[160]

g) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát.

24. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Használati megosztáshoz szükséges változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ", valamint az "Ez a vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható!" feliratot;

e) a változási vázrajznak a 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti megnevezését, a változással érintett helyrajzi számok megjelölésével;

f) a vázrajz méretarányát.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) az érintett helyrajzi számok és környezetének térképmásolatát;

b) a 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti ábrázolást és számozást.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) termőföld esetén a 30. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti mezőgazdász-záradékot;

b) a 39. § (2) bekezdése szerinti záradékot;

c) a "Használati megosztás akaratunknak megfelelően történt:" záradékot, az érintett tulajdonosok aláírásával;

d) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[161]

f) a záradékoló személyének aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint - amennyiben van - ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) amennyiben a készítőnek nincs ingatlanrendező földmérő minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírását, színes bélyegző lenyomatát és az ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

i) a készítés helyét és időpontját.

25. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Helyszíni jegyzőkönyv tartalma a földrészlet határának kitűzéséről

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a kitűzéssel érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "Helyszíni Jegyzőkönyv a ... hrsz.-ú földrészlet(ek) kitűzéséről" feliratot;

e) a kitűzéssel érintett földrészlet helyrajzi számát.

2. A jegyzőkönyvi résznek tartalmaznia kell:

a) a megbízó nevét és lakcímét;

b) a nyilatkozatokat:

ba) a kitűzött földrészlet tulajdonosának nyilatkozatát, amely a "kitűzés jelenlétemben megtörtént, a kitűzött határpontokat elfogadom - nem fogadom el" szöveget, valamint a kitűzött földrészlet tulajdonosának aláírását tartalmazza;

bb) a kitűzéssel érintett szomszédos ingatlanok tulajdonosainak - kitűzéssel kapcsolatos - nyilatkozatát, amely a "kitűzés jelenlétemben megtörtént, a kitűzött határpontokat elfogadom - nem fogadom el" szöveget, valamint a szomszédok aláírását tartalmazza.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, földmérő igazolványa számát, valamint ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

b) a település nevét és a kitűzés időpontját.

26. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján készítendő kitűzési vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a változással érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "KITŰZÉSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a vázrajz méretarányát;

f) az "a ... helyrajzi számú földrészlet kitűzése a 2012. évi XLVI. törvény 14. § (8) bekezdése alapján történt" feliratot.

2. A változással érintett térképi kivágatnak tartalmaznia kell:

a) a változással érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a kitűzött földrészlet-határpontokat a 8. melléklet szerinti jelöléssel;

c) a kitűzött és szomszédos földrészletek helyrajzi számait, az alrészletek betűjelét és a művelési ágak megnevezését;

d) a kitűzött földrészlet kitűzési és azzal közvetlen szomszédos földrészletek természetbeni méreteit.

3. A területkimutatás tartalmazza:

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti változás előtti adatokat;

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti változás utáni adatokat, ahol területi eltérés esetén - külterületi földrészleteknél - a területi eltérést községi területi gyűjtőben kell elszámolni.

4. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a 43. § (3) bekezdése szerinti záradékot;

b) a 42. § (1) bekezdése szerinti záradékot;

c) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

d) a kitűzéssel érintett és szomszédos földrészletek tulajdonosainak aláírását;

e) a záradékolás helyét és időpontját, valamint a záradékoló ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[162]

f) a vizsgálatot végző aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;[163]

g) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, valamint ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

h) a készítés helyét és időpontját.

27. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Földrészlet kitűzéséről készítendő vázlat tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a kitűzéssel érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "KITŰZÉSI VÁZLAT" feliratot;

e) az "a ... helyrajzi számú földrészlet kitűzéséről" feliratot;

f) a vázlat méretarányát.

2. A kitűzéssel érintett földrészlet térképi kivágatának tartalmaznia kell:

a) a kitűzéssel érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a 11. melléklet szerinti jelöléseket;

c) a kitűzött és szomszédos földrészletek helyrajzi számait, az alrészletek betűjelét és művelési ágak megírását;

d) a kitűzött és a szomszédos földrészleteknek a 11. mellékletben meghatározott méreteit;

e) a 21. § (3) bekezdés f), g), j) és l) pontjában meghatározottakat.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a 43. § (2) és (3) bekezdése szerinti megfelelő záradékot és a 43. § (2) bekezdéséhez tartozó területi adatot;

b) az "a vázlat méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

c) a nyilvántartásba vétel helyét és időpontját, valamint a nyilvántartásba vevő ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[164]

d) a vizsgálatot végző aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;[165]

e) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, valamint ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) a készítés helyét és időpontját.

28. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Földrészlet kitűzéséről készítendő vázrajz tartalma

1. A fejlécnek tartalmaznia kell:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezését, székhelyét és a munkaszámot;

b) a kitűzéssel érintett település megnevezését és a fekvés megjelölését;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószámát;

d) a "KITŰZÉSI VÁZRAJZ" feliratot;

e) a vázrajz méretarányát;

f) az "a ... helyrajzi számú földrészlet kitűzéséről" feliratot.

2. A kitűzéssel érintett földrészlet térképi kivágatának tartalmaznia kell:

a) a kitűzéssel érintett földrészletek és környezetének térképmásolatát;

b) a kitűzött földrészlet-határpontokat a 11. melléklet szerinti jelöléssel;

c) a kitűzött és szomszédos földrészletek helyrajzi számait, alrészletek betűjelét és a művelési ágak megírását;

d) a kitűzött földrészlet kitűzési méreteit;

e) a 43. § (2) bekezdéséhez tartozó területi adatok és jelölések megírását.

3. A lábrésznek tartalmaznia kell:

a) a 43. § (2) és (3) bekezdése szerinti megfelelő záradékot;

b) az "a vázrajz méretek levételére nem alkalmas" feliratot;

c) a nyilvántartásba vétel helyét és időpontját, valamint a nyilvántartásba vevő ingatlanügyi hatóság színes körbélyegző lenyomatát;[166]

d) a vizsgálatot végző aláírását és ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;[167]

e) a készítő aláírását, színes bélyegző lenyomatát, valamint ingatlanrendező földmérő minősítésének számát;

f) a készítés helyét és időpontját.

29. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

A műszaki leírás tartalma

1. A fejléc tartalma:

a) a készítő földmérő vagy földmérési vállalkozás megnevezése, székhelye és a munkaszáma;

b) a változással érintett település és annak fekvésének megnevezése;

c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési adatszolgáltatás iktatószáma;

d) a "MŰSZAKI LEÍRÁS" megnevezés.

2. A munka megnevezése.

3. Megbízó neve és címe.

4. Felhasznált alapadatok jegyzéke.

5. A munkához használt mérőműszer típusa és gyári száma.

6. A munka elvégzésének rövid leírása.

7. A munkára vonatkozó egyéb feljegyzés.

8. A munkavégzéskor tapasztalt eltérések és dokumentációhivatkozások.

9. A munka minőségét tanúsító neve, valamint ingatlanrendező földmérő minősítésének a száma.

10. A készítő és minőségtanúsító aláírása.

11. A készítés helye és időpontja.

30. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Vizsgálat és záradékolás iránti kérelem tartalma

1. A kérelem fejlécének az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) "Tisztelt ... Kormányhivatal![168]

b) Alulírott ... (név) kérem, az általam készített változási munkarészeket vizsgálat és záradékolás céljából átvenni szíveskedjen."

c) Soron kívüli eljárást kérek: igen / nem

2. Munka megnevezése:

a) Település neve és fekvése: ...

b) Változás fajtája: ...

c) Hrsz.: ...

3. Térképtári adatszolgáltatási adatállomány:

a) Típusa: digitális adatszolgáltatás ... programból

b) Neve: ...

c) Iktatószáma: ...

4. Záradékolásra leadott adatállomány:

a) Típusa: digitális szerkesztés ... programban

b) Neve: ...

c) Formátuma: ...

5. Adathordozó: ...

6. Adatszolgáltatási számla és záradékolási számla számai: ...

7. Melléklet: 1 db ... munkarész dossziéban.

8. A záradékolt vázrajzokat az alábbi címre kérném megküldeni: a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás vagy a megrendelő neve (székhelyének címe)

9. Az ingatlanügyi hatósági vizsgálatra, záradékolásra leadás dátuma.[169]

10. Az átadó és átvevő aláírása.

31. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

32. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez[171]