30/2017. (XI. 28.) MvM rendelet

az Információs Hivatal hivatásos állományú tagjainak illetményéről, juttatásairól, valamint a folyósítás és költségtérítés szabályairól

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont a), f), g) és h) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

1. gazdasági vezető: az Információs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységének a vezetője,

2. hivatásos állomány tagja: a Hivatal hivatásos állományú tagja,

3. önálló lakás: a saját tulajdonban vagy résztulajdonban álló lakás, lakásra vonatkozó állandó használati jog, lakásra vonatkozó haszonélvezeti jog, a fennálló vagy a Hivatal bérlőkijelölési jogán keletkezett bérleti jogviszony alapján bérelt ingatlan,

4. pénzügyi szerv: a Hivatal pénzügyi és gazdasági feladatokat ellátó szervezeti eleme,

5. ruhanorma: a hivatásos szolgálatban viselendő ruházat típusa,

6. személyügyi szerv: a Hivatalnak az állományparancsok előkészítését és a személyügyi feladatokat ellátó szervezeti eleme,

7. Szociális Bizottság: a szociális és kegyeleti feladatok ellátása és a Hivatal hivatásos állománya szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése céljából működő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkező testület.

1/A. §[1] (1)[2] A rendvédelmi igazgatási alkalmazottra e rendelet szabályait - a 20-24. §, a 46/B. §, valamint az 1. melléklet kivételével - megfelelően alkalmazni kell.

(2) A rendvédelmi igazgatási alkalmazott tekintetében e rendeletet azzal kell alkalmazni, hogy

a) hivatásos állomány tagján rendvédelmi igazgatási alkalmazottat,

b) állományilletékes parancsnokon a szervezeti egység vezetőjét,

c) állományparancson munkáltatói határozatot,

d) szolgálati beosztáson munkaköri feladatot,

e) szolgálati helyen a munkavégzés helyét,

f) szolgálatteljesítésen a munkavégzést,

g) szolgálati viszonyon rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt,

h) túlszolgálaton rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzést

kell érteni.

II. FEJEZET

AZ ILLETMÉNYRE ÉS ILLETMÉNYJELLEGŰ JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Az illetmény és illetményjellegű juttatások megállapításának rendje

2. § (1) Állományparancsban kell megállapítani

a) az alapilletmény és elemeinek mértékét és folyósításának kezdő időpontját,

b) a rendszeres illetménypótlék mértékét és folyósításának kezdő időpontját,

c) a teljesítményjuttatás éves összegét és a kifizetés ütemezését,

d) a jubileumi jutalom szempontjából beszámítható szolgálati idő kezdő időpontját,

e) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71. § (5) bekezdése szerinti megbízási díj mértékét, folyósításának kezdő és befejező időpontját,

f) a Hszt. 72. § szerinti céljuttatás mértékét,

g) betegség vagy sérülés esetén a távolléti díj a Hszt. 147. § (8) bekezdése alapján történő folyósításának mellőzését, a távolléti díj csökkentésének mértékét vagy megvonását.

(2) Határozatban kell elrendelni a miniszteri hatáskörben hozott, illetményt érintő intézkedéseket, valamint mindazon intézkedéseket, amelyek esetében a határozati formát jogszabály előírja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésen túlmenően, az illetmény számfejtését érintő intézkedéseket írásban kell rögzíteni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állományparancs, a (2) bekezdés szerinti határozat, a (3) bekezdés szerinti dokumentum, továbbá a jogosultsági feltételek módosulását és megszűnését tartalmazó állományparancs, határozat és dokumentum (a továbbiakban együttesen: illetményszámfejtést érintő dokumentum) egy eredeti példányát meg kell küldeni a pénzügyi szervnek.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti állományparancs vagy a 2. § (2) bekezdése szerinti határozat tervezetét - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kiadmányozás előtt meg kell küldeni a gazdasági vezető részére, aki azt költségvetési szempontból megvizsgálja, és a költségvetési fedezet rendelkezésre állását igazolja. Ha a költségvetési fedezet nem biztosított, a gazdasági vezető az állományparancs vagy a határozat tervezetét ezzel a megjegyzéssel visszaküldi a személyügyi szervnek.

(2) Nem kell megküldeni a 2. § (1) bekezdése szerinti állományparancs vagy a 2. § (2) bekezdése szerinti határozat tervezetét a gazdasági vezető részére, ha a Hivatal részéről nem keletkezik kifizetésitöbblet-kötelezettség.

(3) A szolgálati beosztásba kinevezésre, szolgálati beosztásba helyezésre jogosult vezető a 2. § (1) bekezdése szerinti tervezett állományparancsot, illetve a 2. § (2) bekezdése szerinti tervezett határozatot a gazdasági vezetőnek a költségvetési fedezetre vonatkozó nyilatkozata hiányában nem kiadmányozhatja.

4. § Az igazolatlan mulasztás tényét és időtartamát a szolgálati elöljáró köteles a pénzügyi szervvel írásban közölni.

5. § Nem rendszeres illetménypótlék megállapítása esetén egyértelműen megállapíthatónak kell lennie a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtése időtartamának.

6. § A megbízási díj mértékét a Hszt. 71. § (5) bekezdésében meghatározott keretek között az állományilletékes parancsnok a gazdasági vezető egyetértésével állapítja meg.

7. § A túlszolgálatot órában és percben, egy hónapra összeszámítva kell megállapítani. Az összeszámított túlszolgálat teljes negyedórája feletti maradékidőt negyedórának kell figyelembe venni.

8. § Betegség vagy sérülés esetén a távolléti díj a Hszt. 147. § (8) bekezdése alapján történő folyósításának csökkentését, a távolléti díj csökkentésének mértékét vagy megvonását az állományilletékes parancsnok az alapellátó orvos véleményét, illetve javaslatát figyelembe véve rendeli el.

9. § A jubileumi jutalmat a pénzügyi szerv a személyügyi szerv által az esedékesség évét megelőző évben megküldött éves kimutatás alapján a jogosultság megszerzésekor hivatalból folyósítja. A kimutatás tartalmazza a tárgyévre vonatkozóan a jogosultak nevét és az esedékesség időpontját. A tárgyévben történő változásról a személyügyi szerv folyamatosan tájékoztatja a pénzügyi szervet.

2. Az illetmény és illetményjellegű juttatások számításának és folyósításának szabályai

10. § A pénzügyi szerv az illetményt az illetményszámfejtést érintő dokumentum alapján számfejti és folyósítja.

11. § Ha az illetményre, illetve a megbízási díjra való jogosultság nem teljes hónapra áll fenn, a töredékidőre járó illetményt és megbízási díjat a munkanapok számával időarányosan kell figyelembe venni.

12. § A nem rendszeres illetménypótlékot és a pénzben megváltott túlszolgálat ellenértékét 100 forintra felkerekítve kell számfejteni.

13. § A jogosult halála esetén az illetményt és illetmény jellegű juttatásait a jogerős hagyatékátadó végzésben örökösként megjelölt személynek kell kifizetni. A ki nem fizetett összeget a hagyatéki végzés jogerőssé válásáig elkülönítetten kell nyilvántartani. Ha nem lehet megállapítani, hogy az összeg átvételére ki jogosult, a pénzügyi szerv írásban értesíti az elhunyt hivatásos állomány tagja utolsó állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.

14. § A pénzügyi szerv a számfejtett és átutalt illetményről készített elszámolást elektronikus dokumentumban közli a hivatásos állomány tagjával. A hivatásos állomány tagjának kérésére az elszámolást papíralapú kiadmányban kell közölni.

III. FEJEZET

KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK ÉS JUTTATÁSOK

3. A belföldi szolgálati kiküldetés költségtérítése

15. § (1) Belföldi szolgálati kiküldetés elrendelésére a hivatásos állomány utalványozási joggal rendelkező, vezetői besorolási osztályba tartozó tagja jogosult.

(2) A belföldi szolgálati kiküldetést írásban, a pénzügyi szerv által erre a célra rendszeresített kiküldetési rendelvényen kell elrendelni a belföldi szolgálati kiküldetés előtt.

(3) A belföldi szolgálati kiküldetés szempontjából indulási hely a hivatásos állomány belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő tagjának szolgálati helye. A belföldi szolgálati kiküldetést elrendelő vezető indokolt esetben ettől eltérően is rendelkezhet, amelyet a kiküldetési rendelvényen külön fel kell tüntetni.

(4) Az utazás megkezdésének és befejezésének időpontja a belföldi szolgálati kiküldetéshez igénybe vett közlekedési eszköz tényleges indulási és érkezési ideje.

(5) Nem menetrend szerinti közlekedési eszközzel történő utazás esetén a távollét időtartama az indulási helyről történő elindulás és az oda való visszaérkezés közötti időtartam.

(6) Ha a belföldi szolgálati kiküldetés az indulási helyre való visszaérkezés előtt befejeződik, a visszaérkezés időpontja a belföldi szolgálati kiküldetéssel összefüggő tevékenység befejezésének időpontja.

15/A. §[3] (1) A hivatásos állomány tagja belföldi szolgálati kiküldetése esetén az ezzel összefüggésben felmerülő többletkiadásai megtérítésére (a továbbiakban: kiküldetési költségtérítés) jogosult.

(2) Kiküldetési költségtérítés

a) utazási és parkolási költség,

b) szállásköltség

címén állapítható meg.

16. § (1) A belföldi szolgálati kiküldetés alkalmával igénybe vehető közlekedési eszköz fajtáját és az igénybe vehető szállás típusát - a szolgálati érdek és a költséghatékonysági szempontok figyelembevételével - a belföldi szolgálati kiküldetést elrendelő vezető határozza meg.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése napján az indulási helyére visszatérni nem tud, és emiatt szállást vesz igénybe, számla alapján jogosult a ténylegesen felmerült, indokolt szállásköltség megtérítésére.

(3) A hivatásos állomány tagja részére a belföldi szolgálati kiküldetés várható költségeit figyelembe véve kiküldetési előleg adható. A hivatásos állomány tagja köteles a felvett előleggel a felvételtől számított 30 napon belül elszámolni.

(4) Ha a belföldi szolgálati kiküldetés elmarad, a hivatásos állomány tagja a felvett, (3) bekezdés szerinti kiküldetési előleget köteles egy összegben, legkésőbb a belföldi szolgálati kiküldetés tervezett kezdő időpontját követő 2 munkanapon belül visszafizetni.

(5) A hivatásos állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetés elszámolása során nyilatkozik arról, hogy a belföldi szolgálati kiküldetés időtartama alatt részesült-e olyan étkezésben, amelyet nem kellett megtérítenie.

4. A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálati kiküldetés költségtérítése

17. § (1) A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálati kiküldetés (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: külföldi kiküldetés) esetén a hivatásos állomány kiküldött tagjának (jelen alcímben a továbbiakban: kiküldött) napidíja megkezdett naponként nettó 40 euró.

(2) A műveleti feladatot végrehajtó vagy nemzetközi együttműködésben részt vevő kiküldött napi nettó 40 euró napidíj-kiegészítésre jogosult.

(3) A kiküldött arra a napra, amelyen a külföldön töltött idő tartama eléri a nyolc órát, a teljes napidíjra, illetve napidíj-kiegészítésre jogosult. Arra a napra, amelyiken a külföldön töltött idő tartama a négy órát meghaladja, de a nyolc órát nem éri el, a kiküldöttet a napidíj és a napidíj-kiegészítés 50%-a illeti meg. Ha a külföldön tartózkodás négy óránál rövidebb, a kiküldöttet napidíj, illetve napidíj-kiegészítés nem illeti meg.

18. § (1) A repülőgépen történő utazásnál a külföldi kiküldetés kezdő időpontjának a repülőgép menetrend szerinti indulási, befejező időpontjának az érkezés tényleges időpontját kell tekinteni. Más közlekedési eszközzel történő utazás esetén az indulás és érkezés időpontja az országhatár átlépésének időpontja.

(2) A hivatásos állomány tagja részére a külföldi kiküldetés várható költségeit figyelembe véve kiküldetési előleg adható.

(3)[4]

(4) A (2) bekezdés szerinti kiküldetési előleggel a felvétel szerinti devizanemben kell elszámolni.

19. § (1) A kiküldöttet a külföldi tartózkodás során felmerülő, indokolt mértékű költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg, amely magában foglalja a szállás, az utas- és poggyászbiztosítás, a járműhasználat, az utazási jegy, a reptéri illeték, az indokolt poggyásztúlsúly, a vízumdíj, a parkolás és az úthasználathoz kötött kiadások költségét. A kiküldöttnek a külföldi kiküldetés befejező időpontját követő 30 napon belül kell elszámolnia a felmerült költségekkel.

(2) A számlával igazolt szobaár mellett mosatási és vasalási költség kizárólag a hét napot meghaladó kiküldetés esetén számolható el oly módon, hogy az a külföldön tartózkodás 8. napjától kezdődően, szállodai éjszakánként jár, és az egynapi szállásköltség 10%-át nem haladhatja meg.

(3) A kiküldött az indulás és az érkezés napján elszámolhatja a tartózkodási helyétől az állomásig, repülőtérig megtett út igazolt költségeit. Tranzitországon történő átutazás esetén, ha a tranzitországban az érkezési és az indulási állomás vagy repülőtér nem azonos, a két állomás vagy repülőtér közötti út igazolt költsége számolható el.

(4) Az elszámolható szállásköltség mértéke - a Hivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) és a Hivatal főigazgató-helyettese kivételével - legfeljebb napi 200 euró.

(5) A szállásköltség más valutanemben is elszámolható.

(6) Ha az utazás távolsága nem haladja meg a 600 km-t és a biztonsági helyzet, a műveleti körülmény vagy az időjárási viszonyok ezt nem indokolják, repülőgéppel történő utazást nem lehet elszámolni.

(7) Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, a kiküldött Európán belül a "turista" osztályon történő utazás költségeit számolhatja el. Vonattal történő utazás esetén a kiküldött az első osztályra szóló jegy költségeit számolhatja el.

(8) A főigazgató a Hivatal nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása során műveleti érdekből a (6) és (7) bekezdésektől eltérést engedélyezhet.

5. A ruházati utánpótlási ellátmány

20. § (1) A ruházati utánpótlási ellátmányra jogosultság kezdő időpontja a szolgálati jogviszony létrejöttének napja. A ruházati utánpótlási ellátmányt a kinevezésről szóló állományparancs keltét követő 30 napon belül kell kifizetni.

(2) Időarányos ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult

a) a hivatásos állomány új felvétellel kinevezett tagja, valamint

b) a hivatásos állományba visszavett tag, ha a szolgálati jogviszonya megszűnése óta 12 hónap eltelt.

(3) A hivatásos állomány heti 20 vagy 30 óra rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagját a ruházati utánpótlási ellátmány a rész-szolgálatteljesítési idővel arányos mértékben illeti meg.

21. § (1) A ruházati utánpótlási ellátmány számítását és kifizetését a pénzügyi szerv végzi.

(2) Az elszámolható ruházati termékek meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A ruházati utánpótlási ellátmány jogszerű felhasználását a hivatásos állomány tagjának a nevére és címére, Magyarországon, forintban kiállított, tárgyévi számlával kell igazolnia.

(4) Az eredeti számlát a tárgyév október 15-éig kell a pénzügyi szervnek megküldeni.

(5) Ha az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésére tárgyév szeptember 16-át követően kerül sor, a jogosultnak a kifizetett összeggel 30 napon belül, de legfeljebb december 15-ig el kell számolnia.

(6) A tárgyévben történő elszámolási kötelezettségről a jogosultakat tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy ha a ruházati utánpótlási ellátmánnyal nem, vagy csak részben számol el a jogosult, akkor a számlával nem igazolt összeg után milyen közteherviselési kötelezettsége keletkezik.

(7) A ruházati utánpótlási ellátmány nem számolható el tisztításra vagy méretre igazításra.

22. § (1) Szünetel a ruházati utánpótlási ellátmányra való jogosultság az illetmény nélküli szabadság és a szülési szabadság idején. Ha a jogosultság szünetelése év közben kezdődik, a már kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányt nem kell visszafizetni, azonban az elszámolási határidőkre a 21. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak irányadók.

(2) A ruházati utánpótlási ellátmányra való jogosultság szünetelése esetén a tényleges szolgálatba állás hónapjának első napjától az év végéig esedékes, időarányos ruházati utánpótlási ellátmányt kell a jogosult részére kifizetni.

(3) A hivatásos állomány

a) szolgálati beosztásából felfüggesztett,

b) előzetes letartóztatásban lévő,

c) házi őrizetben lévő,

d) lakhelyelhagyási tilalom alatt lévő,

e) ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló vagy

f) szabadságvesztés vagy elzárás büntetését katonai fogházban töltő

tagja részére az ezen idő alatt esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmány nem fizethető ki.

(4) A (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okból visszatartott ruházati utánpótlási ellátmányt utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.

23. § (1) Nem jár ruházati utánpótlási ellátmány a szolgálati jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó felmentési idő azon részére, amely alatt a hivatásos állomány tagja mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A már kifizetett - a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés idejére járó - ruházati utánpótlási ellátmányt nem kell visszafizetni.

(2) Akinek év közben szűnik meg a szolgálati jogviszonya, annak a szolgálati jogviszony megszűnése napjától nem jár ruházati utánpótlási ellátmány. A megszűnés évében kifizetett ruházati utánpótlási ellátmány időarányos részét vissza kell fizetni.

(3) Mentesül a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alól, akinek a szolgálati jogviszonya

a) a Hszt. 80. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja miatt,

b) a Hszt. 82. § (1) bekezdés b) pontja miatt,

c) a Hszt. 86. § (1) bekezdés a) pontja miatt,

d) a minősítés miatti alkalmatlanság kivételével a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja miatt vagy

e) a Hszt. 86. § (3) bekezdésére tekintettel

szűnik meg.

24. § A hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja kinevezésekor és előléptetésekor a ruházati utánpótlási ellátmányon felül jogszabályban meghatározott ruházati alapfelszerelésre is jogosult, melynek költségeit számla alapján utólag téríti meg a pénzügyi szerv.

6. A szolgálatteljesítési hely változásával kapcsolatos költségek megtérítése

25. § Ha a hivatásos állomány tagja új szolgálati helyére költözik, a Hszt. 169. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, szolgálati érdekből az egyik szolgálati helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos költség

a) az utazási költség,

b) az ingóságok szállítási költsége,

c) az átköltözési átalány,

d) a különélési díj, ha új szolgálati helyén lakással nem rendelkezik.

26. § (1) Az áthelyezett saját személye, a vele együtt költöző házastársa, élettársa és általa eltartott, vele közös háztartásban élő hozzátartozói után jogosult a felmerült utazási költségeinek megtérítésére.

(2) Az utazás alkalmával igénybe vehető közlekedési eszközt a gazdaságosság és célszerűség figyelembevételével a szolgálati elöljáró határozza meg.

(3) Ha az áthelyezett személy új szolgálatteljesítési helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel azonos időpontban átköltözni nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása végett a lakóhelyére történő egyszeri oda-, visszautazás költségét is meg kell téríteni.

(4) Költségtérítésként az igazolt költségek számolhatók el.

27. § (1) Az ingóságok átszállításával kapcsolatban a számlával igazolt költségeket kell megtéríteni.

(2) Ingóságok szállítási költsége különösen a fuvarozási, rakodási és biztosítási költségek.

28. § (1) Átköltözési átalányként számolhatók el a költözéssel kapcsolatos egyéb nem vagy nehezen számszerűsíthető kiadások.

(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagja átköltözési átalányra akkor jogosult, ha igazolja, hogy legalább a lakhatás alapvető feltételeit biztosító ingóságait átszállította.

(3) Az átköltözési átalány összege a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakásának méretével arányos. Az átköltözési átalány összege a rendvédelmi illetményalap

a) 130%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása legalább három és fél szobás,

b) 120%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása háromszobás,

c) 110%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása két és fél szobás,

d) 95%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása kétszobás,

e) 80%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása másfél szobás,

f) 65%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása egyszobás

volt.

29. § (1) A hivatásos állomány újonnan kinevezett tagja, ha szolgálatteljesítési helyére átköltözik, a 25. § a)-c) pontban meghatározott költségtérítésre jogosult.

(2) Házastársak, élettársak együttes áthelyezése esetén a 25. § szerinti költségeket csak az egyik fél számolhatja el.

30. § (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett nős, férjezett vagy családfenntartónak minősülő személy, ha az új szolgálatteljesítési helyén lakása nincs, és ezen okból az állandó lakóhelyén vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójától különélni kényszerül.

(2) A különélési díj szempontjából az áthelyezett tartási kötelezettségét csak a saját háztartásában eltartott gyermeket illetően lehet megállapítani.

(3) Különélési díj megilleti azt az egyedülálló személyt is, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét vagy szüleit vagy más eltartó nélküli kiskorú testvérét vagy testvéreit áthelyezése előtt saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy ezen személyek tartására kötelezhető és keresőképes más hozzátartozó nincs, és a hivatásos állomány tagja új szolgálatteljesítési helyére lakás hiányában őket átköltöztetni nem tudja.

(4) A különélési díj egy napra eső összege megegyezik a belföldi szolgálati kiküldetést teljesítők részére számla nélkül járó napidíj összegével.

31. § (1) Nem folyósítható különélési díj és utazási költségtérítés, ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyén a felajánlott lakható és külön jogszabályban meghatározott jogos lakásszükségletnek megfelelő lakást nem fogadja el. A jogos lakásszükségletet kielégítőnek minősül az a lakás is, amely a régi szolgálatteljesítési helyen lévő lakással megegyező nagyságú és komfortfokozatú.

(2) Szabadság idejére különélési díj nem jár.

(3) A különélőnek havonta négy alkalommal az állandó lakóhelyére és onnan a szolgálati helyére történő visszautazás ténylegesen felmerült költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

32. § A Hszt. 60. § (1) vagy (2) bekezdése alapján más helységbe átrendelt hivatásos állomány tagjának költségtérítéseire a belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 30. és 31. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja különélési díjra jogosult és részére napidíj nem jár.

7. A szolgálati feladat ellátásával és a visszarendeléssel kapcsolatos költségtérítés[5]

33. §[6] (1) A Hszt. 169. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült költség

a) a helyi, szolgálati célú utazás lebonyolításához a szolgálati feladat teljesítésének helye szerinti helyi közlekedési szolgáltató által nyújtott szolgáltatás igénybevételének ellenértéke,

b) a parkolási költség,

c) fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség és általános személygépkocsi normaköltség, ha a szolgálati feladat ellátásához a hivatásos állomány tagja saját gépjárművét használja.

(2) A Hszt. 169. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költség

a) az utazási költség,

b) a visszarendelés miatt igénybe nem vett és kifizetett szolgáltatások vissza nem térített ellenértéke,

c) a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatás okán fizetendő jogos követelés és a foglaló.

(3) A szolgálati feladat ellátásával és a visszarendeléssel kapcsolatos költségtérítést a pénzügyi szerv által rendszeresített rendelvényen a szolgálati elöljáró javaslatára az állományilletékes parancsnok rendeli el.

8. Tanulmányi szerződés

34. § A tanulmányi szerződésben a Hivatal vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a hivatásos állomány tagja pedig vállalja, hogy a tanulmányi szerződésben meghatározott feltételekkel folytatja a tanulmányait.

35. § (1) A tanulmányi szerződésben nem lehet öt évnél hosszabb időtartamot meghatározni a kötelezően hivatásos szolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamára.

(2) A támogatás formái lehetnek különösen

a) tandíjtámogatás,

b) oktatási segédletek vásárlásának támogatása,

c) utazási költségtérítés,

d) szállásköltség megtérítése,

e) a tanulmányi szabadság idejére távolléti díj folyósítása.

(3) A Hszt. 160. § (9) bekezdése vonatkozásában pénzügyi támogatásnak kell tekinteni a (2) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt támogatásokat.

(4) A Hszt. 100. §-ában foglaltak alapján tanulmányi támogatásnak minősülő pénzbeli juttatás a (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt támogatások. A tanulmányi támogatások pénzbeli értékéről a pénzügyi szerv nyilvántartást vezet, amihez a személyügyi szerv megküldi a szükséges dokumentumokat. A nyilvántartást a képzés végén, a felsőoktatásban folytatott tanulmányok esetén minden tanulmányi év végén le kell zárni. A lezárt nyilvántartás tartalmát a hivatásos állomány tagjával a lezárást követő 5 munkanapon belül közölni kell.

36. § (1) A tanulmányi szerződésben szerepeltetni kell, hogy ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem a tanulmányi szerződésben meghatározott eredménnyel folytatja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a Hivatal követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.

(2) A hivatásos állomány tagjának kérelmére a megtérítés tekintetében részletfizetés engedélyezhető.

9.[7]

37. §[8]

10. Lakhatással kapcsolatos költségekhez hozzájárulás

38. § (1) A hivatásos állomány lakással rendelkező tagja részére a lakhatással kapcsolatos költségekhez költség-hozzájárulás (a továbbiakban: lakhatási támogatás) nyújtható. A lakhatási támogatás havi összege az egy háztartási fogyasztóra jutó átlagos havi rezsiköltségnek a Központi Statisztikai Hivatal szakstatisztikája alapján meghatározott országos átlagának 50%-a, 100 forintra kerekítve.

(2) A hivatásos állomány tagját lakással rendelkezőnek kell tekinteni, ha

a) a tulajdonában, résztulajdonában álló vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának tulajdonában, résztulajdonában álló,

b) az általa bérelt vagy

c) az általa haszonélvezőként használt

lakásban életvitelszerűen él, és viseli az e lakás fenntartásával felmerülő költségeket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállásáról a hivatásos állományú tagnak írásban nyilatkoznia kell.

(4) A lakhatási támogatásra - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - a Hivatal hivatásos állományának az a tagja jogosult, aki a Hivataltól illetményben részesül.

11. Családalapítási támogatás

39. § (1) A hivatásos állomány tagja részére a családalapítás alapvető feltételeinek megteremtéséhez szükséges tárgyak megvásárlásához kamatmentes támogatás (a továbbiakban: családalapítási támogatás) adható előleg formájában.

(2) Családalapítási támogatás igénylésére jogosult, aki

a) 45 évesnél nem idősebb, és

b) a Hivatalnál legalább 2 évet megszakítás nélkül hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött, továbbá

c) házastársával, élettársával, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében gyermekével önálló lakásban együtt lakik.

40. § (1) Nem adható családalapítási támogatás annak,

a) akinek szolgálati jogviszonyának megszüntetése folyamatban van,

b) aki ellen büntető, fegyelmi vagy méltatlansági eljárás van folyamatban,

c) aki korábban azonos célú támogatásban részesült, beleértve a más rendvédelmi vagy államigazgatási szervtől kapott támogatást is,

d) akiről bebizonyosodik, hogy a családalapítási támogatás iránti kérelmében valótlan adatokat közölt,

e) akinek illetményét - a fennálló tartozásai miatt - további levonásokkal terhelni már nem lehet,

f) aki próbaidejét tölti.

(2) A családalapítási támogatás a szolgálati jogviszony fennállása alatt egy alkalommal - házastársak és élettársak esetében csak az egyik fél részére - engedélyezhető.

(3) A hivatásos állomány tagja részére nyújtható családalapítási támogatás összege a rendvédelmi illetményalap tizenötszöröséig terjedhet.

(4) A családalapítási támogatást legfeljebb 48 hónap alatt kell visszafizetni.

(5) A pénzügyi szerv a részleteket a havi rendszeres illetményből egyenlő részletekben vonja le. Ha a hivatásos állomány tagja illetmény nélküli szabadságát tölti, a családalapítási támogatást az eredeti feltételek szerint továbbra is köteles a Hivatal felé törleszteni.

(6) A családalapítási támogatás összegéből kizárólag a hivatásos állomány tagja által az igénylőlapon feltüntetett tárgyak vásárolhatók. A vásárlást a hivatásos állomány tagja nevére és lakcímére kiállított számlák másolatával kell igazolni a pénzügyi szervnél az előleg folyósításától számított 90 napon belül.

41. § (1) Egy összegben válik esedékessé a családalapítási támogatás még vissza nem fizetett része, ha

a) a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonya

aa) a Hszt. 80. § (1) bekezdésének f) vagy g) pontja alapján,

ab) a Hszt. 80. § (2) bekezdés e)-g) pontja alapján történő áthelyezéssel,

ac) a Hszt. 82. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján,

ad) a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján a minősítése miatti alkalmatlanság okán,

ae) a Hszt. 86. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nemzetbiztonsági alkalmatlanság miatti felmentéssel vagy

af) a Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján

szűnik meg, vagy

b) a hivatásos állomány tagja a 40. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A főigazgató méltányosságból engedélyezheti a családalapítási támogatás még vissza nem fizetett részének elengedését vagy mérséklését, ha a hivatásos állomány családalapítási támogatásban részesült tagja elhalálozott.

(3) A hivatásos állomány hősi halottá, a szolgálat vagy a Hivatal halottjává nyilvánított tagja részére a halála előtt folyósított családalapítási támogatás még nem törlesztett részét nem kell visszafizetni.

42. § A családalapítási támogatás iránti kérelmet a szolgálati út betartásával a Szociális Bizottsághoz kell benyújtani, amely a beérkezett igényeket nyilvántartásba veszi. A Szociális Bizottság a szociális támogatások előirányzaton rendelkezésre álló összeg és a beérkezett kérelmek számának, összetételének figyelembevételével állítja össze a családalapítási támogatás visszafizetésének ütemezését is tartalmazó javaslatát, amelyet az ülést követő öt napon belül döntés céljából felterjeszt a főigazgatónak.

12. Önkéntes kölcsönös biztosítási pénztári munkáltatói hozzájárulás, célzott szolgáltatás nyújtása

43. § A hivatásos állomány önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárnál tagsággal rendelkező tagja részére, az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztár és a Hivatal között az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény szerint megkötött szerződés (a továbbiakban: szerződés) alapján, az öngondoskodással kapcsolatos költségekhez munkáltatói hozzájárulás, valamint célzott szolgáltatás nyújtható.

44. § A munkáltatói hozzájárulás összege a szerződésben meghatározott tagdíjfizetési kötelezettség legfeljebb 80%-áig terjedhet, a szerződésben külön meghatározott eljárási rend és elszámolási feltételek szerint.

13. Illetményelőleg

45. § (1) A hivatásos állomány tagja illetménye terhére előleget igényelhet a Hivataltól.

(2) Nem engedélyezhető illetményelőleg a hivatásos állomány tagjának, ha

a) azt a Hivatal likviditási helyzete nem teszi lehetővé,

b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonya megszüntetése folyamatban van,

c) próbaidejét tölti,

d) a hivatásos állomány tagja a korábban felvett illetményelőleget még teljes egészében nem fizette vissza.

(3) Az illetményelőleg egy naptári évben többször felvehető. Az illetményelőleg törlesztésének időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja illetményét terhelő tartozásait és az illetményelőleg levonhatóságát a pénzügyi szerv igazolja.

(4) Az illetményelőleg iránti kérelmet a gazdasági vezető engedélyezi. A kérelmet a szolgálati elöljáró véleményével a pénzügyi szervnek kell megküldeni, amely a Hivatal aktuális likviditási helyzetének figyelembevételével tesz javaslatot az előleg engedélyezésére a gazdasági vezetőnek.

(5) Az engedélyezhető illetményelőleg összege a folyósításkor a minimálbér havi összegének ötszöröséig terjedhet.

(6) Az illetményelőleg teljes összegét legkésőbb a tárgyév december 5-ig esedékes illetményből le kell vonni vagy vissza kell fizetni.

(7) A szolgálati jogviszony megszűnésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése egy összegben válik esedékessé.

14. Kedvezményes üdülés

46. § (1) A Hivatal vagyonkezelésében lévő ingatlan szervezett igénybevételével a Hszt. 259. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott, szociális gondoskodás körébe tartozó személy (ezen alcím alkalmazásában: ellátásra jogosult) kedvezményes üdülésben vehet részt.

(2) A közeli hozzátartozó csak a hivatásos állomány tagjával vagy a szolgálati nyugdíjassal egy időben, együttesen jogosult igénybe venni a kedvezményes üdülést.

(3) A június 1-je és augusztus 31-e közötti időszakban történő üdülésre az ellátásra jogosult kétévente egy alkalommal jogosult. Ettől eltérni csak a szabad férőhelyek mértékéig lehet.

(4) A kedvezményes üdülés térítésmentesen, vagy a szállás és étkezés díjának részbeni megtérítése mellett vehető igénybe.

(5) A részvételről, a megtérítés mértékéről vagy a térítésmentességről a Szociális Bizottság javaslatára a főigazgató dönt.

(6) Ezen alcím alkalmazásában közeli hozzátartozó a hivatásos állomány tagjával vagy nyugállományú tagjával közös háztartásban élő házastárs, élettárs, illetve a huszadik életévét be nem töltött vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek.

15. Helyi közlekedési ellátás[9]

46/A. §[10] (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítési helyén történő utazása közlekedési költségeinek megtérítésére (a továbbiakban: helyi közlekedési ellátás) jogosult.

(2) Nem jogosult helyi közlekedési ellátásra a hivatásos állomány szülési szabadságon, 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadságon, illetve - a más szervhez vezényeltek kivételével - rendelkezési vagy kihelyezett állományban lévő tagja. A jogosultság - e bekezdés szerinti okok miatt történő - évközi megszűnése, továbbá a szolgálati jogviszony évközi megszűnése esetén a hivatásos állomány tagja a megszűnés hónapjának utolsó napjáig jogosult helyi közlekedési ellátásra.

(3) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja helyi közlekedési ellátásra csak a Hszt. 78. § (2) bekezdés a) pontja alapján szolgálatba hívása időtartamára - időarányosan - jogosult.

(4) A helyi közlekedési ellátást a Hivatal a megvásárolt teljes árú kétheti, havi, negyedéves vagy éves bérlet (a továbbiakban: bérlet) árának a hivatásos állomány tagjának a nevére és címére, Magyarországon, forintban kiállított, tárgyévi számla ellenében, - a jogosultság (2) bekezdésben foglalt évközi megszűnése esetének kivételével - a bérletszelvény lejártát követően, külön adminisztrációs rend szerint történő utólagos elszámolással biztosítja.

(5) A helyi közlekedési ellátás elszámolását és kifizetését a pénzügyi szerv végzi.

(6) A hivatásos állomány tagja az elszámoláskor nyilatkozik a bérlet használati jogosultságának igazolására megjelölt okmánya számáról.

(7) A pénzügyi szerv legkésőbb az elszámolás céljából benyújtott számla leadását követő hónapra járó illetménnyel egyidejűleg utalja át az elszámolt összeget. A jogosultság (2) bekezdésben foglalt évközi megszűnése esetén a pénzügyi szerv a helyi közlekedési ellátást a jogviszony megszűnésére tekintettel elszámolt járandóságokkal együtt folyósítja.

16. Kiegészítő juttatás[11]

46/B. §[12] (1) A hivatásos állomány tagja - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Hszt. 170. § (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel kiegészítő juttatásra jogosult, melynek mértéke a hivatásos állomány tagját megillető

a) beosztási illetmény,

b) hivatásos pótlék,

c) szolgálati időpótlék,

d) idegennyelv-tudási pótlék,

e)[13] Hszt. 161. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyéb pótlék,

f)[14] címpótlék és

g)[15] egészségügyi szakdolgozói pótlék

együttes összegének 21 százaléka.[16]

(2) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti kiegészítő juttatásra a hivatásos állomány azon tagja,

a) aki illetményre, illetve távolléti díjra nem jogosult,

b) akinek a Hszt. 165. § (1) bekezdése alapján távolléti díjának 50%-át vagy teljes illetményét vissza kell tartani, feltéve, hogy vele szemben a Hszt. 165. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye,

c) aki felmentési idejét tölti.

d)[17] aki a Hszt. XXX/A. Fejezete szerinti egészségügyi feladatokat ellátó dolgozónak minősül.

(3) A kiegészítő juttatást havonta utólag, az illetménnyel együtt kell folyósítani.

(4) A Hszt. 165. § (2) bekezdése szerinti esetben a kiegészítő juttatásra a visszatartott távolléti díj, illetmény utólagos kifizetésekor a hivatásos állomány tagja jogosulttá válik.

(5) A kiegészítő juttatásra jogosultság megállapításáról és annak mértékéről az állományilletékes parancsnok állományparancsban rendelkezik.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

48. §[18] E rendeletnek az Információs Hivatal hivatásos állományú tagjainak illetményéről, juttatásairól, valamint a folyósítás és költségtérítés szabályairól szóló 30/2017. (XI. 28.) MvM rendelet módosításáról szóló 1/2020. (I. 17.) KKM rendelettel megállapított rendelkezéseit 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

49. §[19]

50. §[20] E rendeletnek az Információs Hivatal hivatásos állományú tagjainak illetményéről, juttatásairól, valamint a folyósítás és költségtérítés szabályairól szóló 30/2017. (XI. 28.) MvM rendelet módosításáról szóló 6/2022. (IV. 21.) KKM rendelettel (a továbbiakban: Mód2.) megállapított 46/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi szakdolgozói pótlékot a kiegészítő juttatás mértékébe visszamenőlegesen 2022. január 1-jétől kell megállapítani, és legkésőbb a Mód2. hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt a jogosultak részére ki kell fizetni.

Lázár János s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter

1. melléklet a 30/2017. (XI. 28.) MvM rendelethez

A ruházati utánpótlási ellátmány terhére számla ellenében elszámolható polgári ruházati termékek listája