2016. évi XCI. törvény

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról[1]

"Ország, melly fekvésére, éghajlatára, termékére és nemzeti lelkére nézve jó lovakat nevelni, Magyar Országnál különb nincs és hogy csak magunkon áll ezen tárgyat olly virágzásba hozni és valaha olly gyümölcsözésre vinni: hogy a Világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk és hogy a Magyar Ló mindenütt igazságos és megérdemelt elsőséget nyerjen..."

(Széchenyi István: Lovakrul, 1828.)

Magyarország Alaptörvénye nemzeti hitvallásunk részeként vállalja a magyar kultúra és a Kárpát-medencei természet adta és ember alkotta értékek ápolását és óvását, egyben az állam alapvető kötelességeként határozza meg a honos növény- és állatfajainknak, mint nemzetünk e közös örökségeinek védelmét.

"Végezés, melyet a most szerencsésen országló felséges Király és császár, II. József, hogy Magyarországban és az ahhoz tartozó tartományokban..., a jobb fajtából eredett és magasabb méretű lovaknak száma jövendő időkre nézve is minden kitalálható móddal gyarapítatthassék, tetszett ő Felségének kegyesen elvégezni, hogy Magyarországban tulajdon császári, királyi ménes, mely mintegy magvető helye legyen a jelesebb természetű és tartósabb erejű lovaknak, minden időhalasztás nélkül felállítassék, arra rendelvén amaz Mezőhegyes nevű alkalmatos pusztát."

(II. József végezése, 1784. december 20.)

A mezőhegyesi ménesbirtokra a magyar önkép és identitás évezredes elemét jelentő lovaskultúra szerves és alapvető részeként tekinthetünk. Amikor II. József 1784. december 20-án döntést hozott a ménesbirtok megalapításáról, a magyar lótenyésztés hagyományait egyesítette az ország fejlesztése iránti elkötelezettséggel, folytatva a Bél Mátyás vagy Tessedik Sámuel nevével fémjelezhető, a korszerű mezőgazdaság megteremtése érdekében hozott erőfeszítések sorát.

Mezőhegyes neve az elmúlt több mint kétszázharminc év során összeforrt a kultúraápolás, a szakmai tudás és az egész országra szétsugárzó építőmunka ethoszával, miközben maga is nemzeti hagyományunk részéve vált.

A mezőhegyesi értékek e sokszínű tárházának megőrzése, és az ott felhalmozott szaktudás megfelelő hasznosulása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság jogállása

1. § (1) A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság (a továbbiakban: Ménesbirtok) egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársaság.

(2) A Ménesbirtok állami mintagazdaság, amely feladatait, mint állami közfeladatokat látja el.

(3) A Ménesbirtok részvényeinek száz százaléka az állam tulajdonában van. A részvények elidegenítése, megterhelése, biztosítékul adása semmis.

(4) A Ménesbirtok székhelye Mezőhegyes.

(5) A Ménesbirtokra, az általa végzett tevékenységre, a Ménesbirtok vagyonára

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit,

b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény,

c) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény,

d) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény,

e) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, valamint

f) a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kisajátítási törvény)

előírásait az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

2. A Ménesbirtok feladatai

2. § (1) A Ménesbirtok feladata az alábbiak világszínvonalú ellátása:

a) a Mezőhegyesen kialakult, védett őshonos magyar lófajták tenyésztése, genetikai értékének megőrzése, és a magyar sportlófajta tenyésztése, genetikai értékének teljesítményalapú növelése,

b)[2] az a) pont szerinti lófajták, vagyis a gidrán, a furioso-north star, a nóniusz, valamint a magyar sportló és ügető fajták ménesének kialakítása és fenntartása.

c) a hagyományosan Mezőhegyesen tenyésztett gazdasági haszonállatfajták tenyésztése,

d) az állattenyésztéshez szükséges takarmány-előállítás és legelőgazdálkodás,

e) növénytermesztési, vetőmag-termelési, mező-, erdőgazdasági, vadgazdálkodási kertészeti, és ehhez kapcsolódó oktatási, turisztikai és lovassport-tevékenység,

f) az a)-e) pontokban foglalt ágazatok a Ménesbirtok hagyományaira épülő összehangolt fejlesztése,

g)[3] a Mezőhegyesen hagyományos - különösen az állat- és lótenyésztéshez kapcsolódó -, valamint a modern igényeknek megfelelő elméleti és gyakorlati mezőgazdasági szakképzés, oktatás és képzés,

h) az agrárképzést nyújtó köznevelési, szakképző, valamint felsőoktatási intézményekkel való együttműködés és gyakorlati képzőhely biztosítása,

i) a gazdasági erejéhez igazodó foglalkoztatási helyzet javításával Mezőhegyes és térsége népességmegtartó erejének növelése.

(2) A Ménesbirtok az (1) bekezdés a), b), d) pontjában meghatározott, lótenyésztéssel összefüggő feladatai keretében a tenyésztés eredményének hazai és nemzetközi összehasonlítása érdekében az általa tenyésztett és tartott egyedekkel teljesítményvizsgálatokon, tenyészszemléken, és sporteseményeken vesz részt, illetve szervezi azokat, valamint nyitott és fedett lovas pályákat üzemeltet.

(3) A Ménesbirtok az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladata keretében különösen szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztést végez.

(4) A Ménesbirtok az (1) bekezdés e) és h) pontjában meghatározott feladata ellátása keretében gondoskodik kertészetek és vetőmag termesztési körzetek kialakításáról, a kertészeti és vetőmagtermesztési tevékenység fejlesztéséről, valamint az ezzel kapcsolatos oktatás szervezéséről.

(5) A Ménesbirtok (4) bekezdésben meghatározott tevékenysége - a természetes és tájazonos környezet kialakítása és fenntartása érdekében - különösen a parkgondozás, erdőápolás és -fenntartás, szántóföldi és kertészeti vetőmagvak, szőlő-, gyümölcs-, és dísznövény-, zöldség- és erdészeti szaporítóanyagok előállítására és megóvására irányul.

3. A Ménesbirtok regionális szerepe

3. § A Ménesbirtok a 2. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti feladatai ellátása során az oktatási, képzési lehetőségekhez történő hozzáférést a határon túli magyar közösségek számára is biztosítja.

4. A Ménesbirtok által vagyonkezelt állami vagyon, a Ménesbirtok gazdálkodása

4. § (1) A Ménesbirtok által vagyonkezelt állami vagyon

a) az állam által ingyenesen a Ménesbirtok vagyonkezelésébe adott, állami tulajdonú földrészletekből,

b) az a) pont szerinti földrészleteken található épített örökségből,

c) a Mezőhegyesi Állami Ménes által jelen törvény hatálybalépése előtt vagyonkezelt

ca)[4] az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó ingatlan vagyonelemekből, valamint

cb) vagyoni értékű jogokból

áll.

(2) A Ménesbirtok vagyonkezelői joga kiterjed a Ménesbirtok vagyonkezelésében lévő, 1. mellékletben meghatározott földrészletekre és egyéb ingatlanokra, valamint a földrészletekből a telekalakítási eljárás jogerős befejezését követően kialakított földrészletekre is.

(3) A Ménesbirtok az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további állami vagyont vagyonkezelési szerződés vagy törvényi kijelölés alapján vagyonkezelhet, a (2) bekezdésben meghatározott földrészleteket bővítheti.

(4) A Ménesbirtok gondoskodik a területén található épített örökség megóvásáról, az épített örökség 2. §-ban foglalt feladatok végrehajtásához szükséges hasznosításáról.

(5) A Ménesbirtok tevékenységéhez illeszkedő jövedelmezőségi elvárásokat az éves üzleti tervben kell meghatározni.

(6)[5] A Ménesbirtok által vagyonkezelt ingatlanokon keletkezett termék, termény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:50. § (1) bekezdése szerinti elválással ingyenesen a Ménesbirtok tulajdonába kerül.

5. A Ménesbirtok szervei

5. §[6] A Ménesbirtok szervei a tulajdonosi jogok gyakorlója, az igazgatóság és a felügyelőbizottság.

6. A tulajdonosi jogok gyakorlója

6. § (1) A Ménesbirtokban az államot mint egyedüli tulajdonost a tulajdonosi jogok gyakorlója képviseli, aki a Ptk. 3:109. § (4) bekezdése alapján az állam, mint egyedüli tag nevében gyakorolja a legfőbb szerv hatásköreit.

(2) A Ménesbirtok gazdálkodásának célszerűségét, jövedelmezőségét és szakszerűségét a tulajdonosi jogok gyakorlója vizsgálja.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik az állami ellenőrzés szerveinek jogszabályban meghatározott hatáskörét.

(4) A Ménesbirtok előző évi tevékenységéről a tulajdonosi jogok gyakorlója legkésőbb május 31-ig beszámol a Kormánynak. A Kormány a beszámoló alapján áttekinti a Ménesbirtok pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetét, szakmai feladatainak végrehajtását.

7. § (1) Vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését a Ménesbirtok a megválasztástól vagy kinevezéstől számított 2 munkanapon belül a tulajdonosi jogok gyakorlójának bejelenti.

(2) Ha a tulajdonosi jogok gyakorlója úgy ítéli meg, hogy a megválasztott, illetve kinevezett személy nem felel meg az e törvényben meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül visszahívja a megválasztott, illetve felmenti a kinevezett személyt.

7. Az igazgatóság

8. § (1) Az igazgatóság a Ménesbirtok ügyvezető szerve.

(2) Az igazgatóság 5-9 tagból áll. Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója - ötéves időtartamra - nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság élén az elnök áll. Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül.

8. A felügyelőbizottság

9. § (1) A felügyelőbizottság a Ménesbirtok ellenőrző szerve.

(2) A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója jelöli ki és hívja vissza.

9. A könyvvizsgáló

10. § A Ménesbirtok állandó könyvvizsgálóját a tulajdonosi jogok gyakorlója jelöli ki, határozott időtartamra.

10. A Ménesbirtok alkalmazottai

11. § (1) A Ménesbirtok munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak büntetlen előéletű, cselekvőképes személlyel létesíthet, aki feladatainak ellátásához szükséges ismeretekkel rendelkezik és megfelel az összeférhetetlenségi szabályoknak.

(2) Az alkalmazottakra vonatkozó részletes szabályokat a Ménesbirtok szervezeti-működési szabályzata tartalmazza.

(3) A Ménesbirtok alkalmazottai kötelesek a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni.

(4) A Ménesbirtok feladatkörét érintő ügyben az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól a Ménesbirtok alkalmazottai részére a felmentést az igazgatóság elnöke adhatja meg.

11. Záró rendelkezések

12. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

13. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott földrészletek közül az állam tulajdonában álló földrészletek e törvény hatálybalépésével, e törvény erejénél fogva, mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen a Ménesbirtok vagyonkezelésébe kerülnek 2017. január 1-jén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletekre vonatkozó vagyonkezelői jogot a Ménesbirtok kérelme alapján - vagyonkezelési szerződés megkötését követően haladéktalanul - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(3) Az (1) bekezdésben hivatkozott földrészletek vonatkozásában megkötött földhasználati szerződések 2016. december 31-én megszűnnek azzal, hogy az ettől számított 90 napon belül a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a használóval a földhasználati szerződésben foglaltak szerint elszámol.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely földrészlet a "Földet a gazdáknak!" Program során árverésre került, akkor a földrészlet vonatkozásában az adásvételi szerződés megkötésétől az állam eláll.

(5) Az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok közül a nem állami tulajdonban álló ingatlanok, mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok tulajdonjogát az állam javára meg kell szerezni. Ha az ingatlanok állami tulajdonba kerülése szerződés alapján nem biztosítható, az ingatlanokat az állam számára ki kell sajátítani.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott ingatlanok az állami tulajdonba kerüléssel egyidejűleg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (7) bekezdése alapján ingyenesen a Ménesbirtok vagyonkezelésébe kerülnek. Az (5) bekezdés szerint állami tulajdonba került ingatlanok vonatkozásában az e bekezdés szerint kijelölt vagyonkezelővel haladéktalanul vagyonkezelési szerződést kell kötni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői jogot - állami tulajdonba kerülésüket és a (6) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződések megkötését követően - a Ménesbirtok kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(8) Kártalanítás illeti

a) az e törvény hatálybalépését követően hatályba lépő földhasználati szerződéssel rendelkező jogosultat 150.000 forint/hektár mértékben,

b) az (5) bekezdés szerinti kisajátítással érintett földrészlet jogosultját a Kisajátítási törvény szabályai szerint,

c) a "Földet a gazdáknak!" Program során földárverésen az (1) bekezdés szerinti érintett földrészletek vonatkozásában nyertes licitálót az árverésen történő részvétel, valamint a kapcsolódóan felmerült költségek vonatkozásában, ingatlanonként 150.000 forint erejéig.

(9) A Ménesbirtok a 2. § (1) bekezdésének a)-e), valamint g) pontjában meghatározott feladatai - génmegőrzési, helyben megvalósuló oktatási célból történő - végrehajtása, mint közérdekű célok érdekében történő kisajátításra a Kisajátítási törvény szabályait azzal kell alkalmazni, hogy az eljárásban kisajátítást kérőként a saját nevében és az állam javára a Ménesbirtok jár el.

(10)[7] A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény módosításáról szóló 2017. évi XCVIII. törvény hatálybalépésének napján, jogszabály erejénél fogva a Ménesbirtok vagyonkezelésében álló ingó vagyonelemek - a Ménesbirtok közfeladatainak elősegítése érdekében - tulajdon-átruházásra vonatkozó szerződéssel ingyenesen a Ménesbirtok tulajdonába kerülnek azzal a feltétellel, hogy a Ménesbirtok az ingóságokat terhelő esetleges kötelezettségeket - a szerződésben rögzítettek szerint - teljeskörűen átvállalja.

(11)[8] A (10) bekezdés szerinti tulajdon-átruházásra vonatkozó szerződést az állam nevében az ingóságok tulajdonosi joggyakorlója készíti el és köti meg. A szerződésben az ingóságok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

14. §[9]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvényhez

A Ménesbirtok működéséhez szükséges ingatlanok