2019. évi CXII. törvény
a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 37. pontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési, szakképző" szöveg lép.
2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
2. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapért a miniszter felelős. A miniszter e felelőssége keretében - a képzési alaprész és a közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználása kivételével - rendelkezik a Nemzeti Foglalkoztatási Alappal.
(2) A képzési alaprész felhasználásáért a szakképzésért felelős miniszter a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint felelős.
(3) A közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználási céljait a miniszter a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel együtt határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatosan kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult."
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (9)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott feladatokat a miniszter látja el.
(10) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek felhasználásáról - a képzési alaprész kivételével - e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a miniszter és kezelő szervként a miniszter által vezetett minisztérium és az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.
(11) A képzési alaprész pénzeszközeinek felhasználásáról a szakképzésért felelős miniszter és kezelő szervként a szakképzésről szóló törvényben vagy annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott személy gondoskodik."
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból költségvetési támogatás támogatási szerződéssel nyújtható."
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére egyedi döntéssel nyújtott támogatásra vonatkozó miniszteri döntés a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának a miniszter által vezetett minisztérium pénzügyi ellenjegyzésre jogosult alkalmazottja által történő igazolását követően hozható."
(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(19) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szerv, a szakképzési államigazgatási szerv, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv és a felnőttképzési államigazgatási szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelés információs rendszerében, a szakképzés információs rendszerében, a felsőoktatási információs rendszerben és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés és a lemorzsolódó fiatalok felkutatása és programba vonása céljából."
3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 39. § (3) bekezdés e) pontjában az "a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok" szövegrész helyébe az "a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok" szöveg,
2. 39. § (9) bekezdésében a "költségvetési" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló" szöveg,
3. 39. § (11) bekezdésében az "az éves költségvetési törvény" szövegrész helyébe az "a központi költségvetésről szóló törvény" szöveg,
4. 39/A. § (8) bekezdésében a "39/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési joggal rendelkező" szövegrész helyébe a "(2) és (3) bekezdésben meghatározott" szöveg,
5. 39/B. § (6) bekezdésében a "40%-át." szövegrész helyébe a "40%-át. E mértéktől nagyobb felhasználáshoz a Kormány jóváhagyása szükséges." szöveg,
6. 39/C. § (1) bekezdés b) pontjában a "költségvetési" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló" szöveg
lép.
4. § (1) Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 39/C. § (1) bekezdés e) pontjában a "szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott" szövegrész,
2. 41. § (1) bekezdésében a "szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt" szövegrész.
(2) Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
3. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
5. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4/B. § (1) bekezdésében a "közoktatási tevékenységnek nem minősülő" szövegrész.
4. A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény hatályon kívül helyezése
6. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény.
5. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
7. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
a) az "A" fizetési osztályba
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
b) a "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
c) a "C" fizetési osztályba
ca) a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cb) az érettségi végzettséghez kötött munkakör,
d) a "D" fizetési osztályba az érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
e) az "E" fizetési osztályba
ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakör,
eb) az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,
f) az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
g) a "G" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
h) a "H" fizetési osztályba
ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat,
i) az "I" fizetési osztályba
ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1 -je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1 -je után szerzett egyetemi tudományos fokozat,
j) a "J" fizetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,
jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím."
8. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
1. 61. § (4) bekezdésében az "(1) és (3)" szövegrész helyébe az "(1)" szöveg,
2. 85. § (4) bekezdésében az "az elektronikus hírközlésért, a környezetvédelemért, a vízgazdálkodásért, vízügyi igazgatási szervek irányításáért, vízvédelemért, a természetvédelemért, az oktatásért, a kultúráért, a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért és felnőttképzésért, a családpolitikáért, szociál-és nyugdíjpolitikáért, az államháztartásért, a nemzetpolitikáért, a nemzetiségpolitikáért, a c) pont kivételével az agrár-vidékfejlesztésért, az agrárpolitikáért, a b) és f) pont kivételével a közlekedésért, az energiapolitikáért, a bányászati ügyekért és a postaügyért (a továbbiakban: a közlekedésért), az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért felelős miniszter, továbbá valamennyi pont tekintetében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja" szöveg,
3. 85. § (5) bekezdés d) pontjában a "szakképzésért és felnőttképzésért" szövegrész helyébe a "szakképzésért, a felnőttképzésért" szöveg,
4. 85. § (5) bekezdés f) pontjában a "szakképzésért és felnőttképzésért" szövegrész helyébe a "szakképzésért, a felnőttképzésért" szöveg,
5. 85. § (5) bekezdés g) pontjában a "szakképzésért és felnőttképzésért" szövegrész helyébe a "szakképzésért, a felnőttképzésért" szöveg,
6. 85. § (5) bekezdés i) pontjában a "szakképzésért és felnőttképzésért" szövegrész helyébe a "szakképzésért, a felnőttképzésért" szöveg,
7. 85. § (5) bekezdés j) pontjában a "szakképzésért és felnőttképzésért" szövegrész helyébe a "szakképzésért, a felnőttképzésért" szöveg,
8. 85. § (5) bekezdés k) pontjában a "szakképzésért és felnőttképzésért" szövegrész helyébe a "szakképzésért, a felnőttképzésért" szöveg,
9. 85. § (5) bekezdés m) pontjában a "szakképzésért és felnőttképzésért" szövegrész helyébe a "szakképzésért, a felnőttképzésért" szöveg,
10. 85. § (5) bekezdés n) pontjában a "szakképzésért és felnőttképzésért" szövegrész helyébe a "szakképzésért, a felnőttképzésért" szöveg.
9. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. § (2)-(3a) bekezdése.
6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
10. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1. 39/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményben, illetve a szakképző intézményben" szöveg,
2. 42. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményben, illetve a szakképző intézményben" szöveg
lép.
7. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
11. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
1. 75. § (2) bekezdésében az "a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység" szövegrész helyébe a "szakmai képzés" szöveg,
2. 87. § 9. pontjában az "a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján" szövegrész helyébe az "a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen" szöveg
lép.
8. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
12. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
1. 50/B. § (1) bekezdés g) pontjában a "közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló" szövegrész helyébe a "köznevelésről szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy" szöveg,
2. 64. § (1) bekezdés a) pontjában a "képesítéssel" szövegrész helyébe a "szakképesítéssel" szöveg
lép.
9. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
13. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 54. § (4) bekezdésében a "közoktatás intézményei" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmények" szöveg lép.
10. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
14. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.11. és 4.12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.11. a szakképző intézményben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás és a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás, továbbá a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;
4.12. a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti
4.12.1. hallgató részére
a) a teljes idejű, a részidős, a távoktatásban megvalósuló képzésben részt vevő magánszemély, ideértve a doktori képzésben részt vevő magánszemélyt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, valamint diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
b) a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
c) folyósított Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
d) a nemzetiségi pedagógusképzésben való részvételre tekintettel pályázat alapján nyújtott ösztöndíj;
4.12.2. doktorjelölt részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
4.12.3. oktató, kutató részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
4.12.4. doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege;
4.12.5. Klebelsberg Képzési Ösztöndíj;"
15. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 21. § (1) bekezdés a) pontjában az "a szakképző iskola tanulójával kötött - jogszabályban meghatározott -tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;" szövegrész helyébe az "a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával." szöveg,
2. 21. § (2) bekezdésében az "A sikeres szakmai vizsgát tett - az (1) bekezdésben említett - szakképző iskolai tanulót" szövegrész helyébe az "A szakmai vizsga megszerzését követően az (1) bekezdés szerinti tanulót, illetve képzésben részt vevő magánszemélyt" szöveg,
3. 49/B. § (6) bekezdés a) pontjában az "a szakképző iskolai tanulóval kötött - jogszabályban meghatározott -tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés" szövegrész helyébe az "a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás" szöveg,
4. 49/B. § (6) bekezdés b) pontjában az "a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett - folyamatosan továbbfoglalkoztatott - szakképző iskolai tanuló, valamint" szövegrész helyébe az "a szakmai vizsga megszerzését követően a tanuló, illetve a képzésben részt vevő magánszemély," szöveg,
5. 70. § (3) bekezdésében a "szakképző iskolai tanuló" szövegrész helyébe az "a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemély" szöveg,
6. 1. számú melléklet 4. pont 4.3. alpontjában az "oktatási, nevelési intézményben, köznevelési," szövegrész helyébe a "köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy" szöveg,
7. 1. számú melléklet 4. pont 4.13. alpontjában az "a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény" szövegrész helyébe az "a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény" szöveg,
8. 1. számú melléklet 4. pont 4.14. alpontjában az "és a szakképző iskolák hallgatói" szövegrész helyébe a "hallgatói, továbbá a rendvédelmi szakképző intézmény, illetve a honvédelmi szakképző intézmény tanulói" szöveg,
9. 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontjában az "a szakképző iskolai tanuló" szövegrész helyébe az "a szakmai oktatásban részt vevő magánszemély" szöveg,
10. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont a) alpontjában az "a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a köznevelésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, vagy" szövegrész helyébe az "a gyermeknek, tanulónak vagy rá tekintettel más magánszemélynek a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a szakképzésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet," szöveg,
11. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont b) alpontjában az "a köznevelésről szóló törvény szerinti nevelésioktatási intézmény által az intézmény tanulói" szövegrész helyébe az "a köznevelési intézmény tanulója, illetve a szakképző intézmény tanulója" szöveg,
12. 1. számú melléklet 8. pont 8.16. alpontjában az "rendvédelmi középiskola tanulója" szövegrész helyébe a "rendvédelmi szakképző intézmény tanulója" szöveg,
13. 1. számú melléklet 8. pont 8.22. alpont nyitó szövegrészében a "forrásából vagy a köznevelési intézmény" szövegrész helyébe a "forrásából, a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény" szöveg,
14. 1. számú melléklet 8. pont 8.22. alpont a) alpontjában az "a köznevelésről szóló törvény szerinti" szövegrész helyébe az "a" szöveg,
15. 1. számú melléklet 8. pont 8.22. alpont b) alpontjában az "a köznevelésben vagy hasonló képzésben részt vevő" szövegrész helyébe az "a" szöveg,
16. 1. számú melléklet 8. pont 8.43. alpontjában a "köznevelési vagy felsőoktatási intézmény" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmény, szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény" szöveg
lép.
16. § (1) Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 49/B. § (6) bekezdés a) pontjában a " , ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával" szövegrész,
2. 1. számú melléklet 4. pont 4.22. alpontjában a "továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás;" szövegrész.
(2) Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 3. § 71. pontja,
2. 1. számú melléklet 4. pont 4.26. alpontja,
3. 1. számú melléklet 4. pont 4.37. alpontja,
4. 1. számú melléklet 4. pont 4.40. alpontja.
11. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény módosítása
17. § A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 9. § (3) bekezdésében a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési, szakképzési" szöveg lép.
12. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
18. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés q) pontjában a "szerv, valamint" szövegrész helyébe a "szerv, a szakképzési államigazgatási szerv és" szöveg lép.
13. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
19. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 44/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"44a. képzés: a 22/C. § alkalmazásában olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben beöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagymértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken és - a 651/2014/EU bizottsági rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1084 bizottsági rendelettel módosított - a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti támogatásból valósul meg;"
(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
"i) a szakképzésről szóló törvény alapján
ia) szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a,
ib) folytatott szakmai oktatáshoz kapcsolódó szakmai vizsga megszerzését követően az ia) alpont szerinti tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, a (3) bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy, a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, továbbá a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó, annak költségenkénti elszámolásán túl, azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetve azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban,"
(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő,)
"d) képzési feladataival összefüggő kiadásainak 50 százalékát, amely a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikk (4) bekezdése szerint legfeljebb 70 százalékig növelhető,"
20. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) rész 8. pontjában az "az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló" szövegrész helyébe az "a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanuló, képzésben részt vevő személy" szöveg lép.
21. § Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
2. 7. § (1) bekezdés j) pontja.
14. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
22. § Hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 10. § c) pontjában az "1993. évi LXXI." szövegrész.
15. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
23. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 17. § (1) bekezdés c) pontjában a "köznevelési" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmények és a szakképző" szöveg,
2. 21/A. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben" szövegrész helyébe az "a közigazgatási területén a tankerületi központ, illetve a szakképzési centrum (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) részeként működő nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben" szöveg,
3. 21/A. § (6) bekezdésében a "lévő tankerületekben a köznevelési fenntartó által fenntartott nevelésioktatási intézményben" szövegrész helyébe az "a köznevelési fenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben" szöveg,
4. 21/B. § (3) bekezdés b) pontjában a "köznevelési" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményben vagy szakképző" szöveg, a "felnőttoktatásban" szövegrész helyébe a "felnőttoktatásban, illetve szakképzésben" szöveg,
5. 21/B. § (7) bekezdésében a "tanuló - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött -tanulószerződése alapján" szövegrész helyébe a "szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő személy" szöveg,
6. 51. § (1) bekezdésében a "köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban" szövegrész helyébe a "tanulói jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban" szöveg, a "tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési" szövegrész helyébe a "tanulói jogviszonyának, hallgatói jogviszonyának vagy felnőttképzési" szöveg,
7. 66/C. § (1) bekezdés e) pontjában az "egészségügyi szolgáltatókkal és köznevelési intézményekkel" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgáltatókkal, köznevelési intézményekkel és szakképző intézményekkel" szöveg,
8. 93. § (1) bekezdés b) pontjában a "köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban" szövegrész helyébe a "tanulói jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban" szöveg,
9. 93. § (9) bekezdés b) pontjában a "tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony" szövegrész helyébe a "tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony vagy a felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de a tanuló jogviszony vagy a felnőttképzési jogviszony" szöveg,
10. 130/A. § (3) bekezdésében az "intézménnyel és a köznevelési" szövegrész helyébe a "köznevelési intézménnyel, illetve szakképző" szöveg,
11. 134. § (6) bekezdésében a "köznevelési" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmény, szakképző intézmény" szöveg
lép.
16. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
24. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
1. 4. § (2) bekezdés p) pontjában a "közoktatás, felsőoktatás és szakképzés" szövegrész helyébe a "köznevelés, szakképzés, illetve felsőoktatás" szöveg,
2. 17. § (1) bekezdésében a "főiskola, egészségügyi szakiskola vagy egészségügyi szakközépiskola hallgatója, valamint tanulója" szövegrész helyébe a "főiskola hallgatója, illetve egészségügyi szakképző intézmény tanulója" szöveg,
3. 34. § (2) bekezdés a) pontjában a "közoktatás pedagógiai szakszolgálati intézményének" szövegrész helyébe a "pedagógiai szakszolgálati intézmény" szöveg
lép.
17. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
25. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki)
"a) nevelési-oktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmény gyakorlati képzésben részt vevő tanulója, illetve hallgatója, továbbá szakképző intézmény szakirányú oktatásban részt vevő tanulója, illetve képzésben részt vevő személye, ide nem értve a külföldi állampolgárt,"
26. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
1. 4. § k) pont 1. alpontjában az "a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj" szövegrész helyébe az "a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás" szöveg,
2. 5. § (1) bekezdés b) pontjában a "tanuló, hallgató" szövegrész helyébe a "tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató" szöveg, a "tanulói, hallgatói" szövegrész helyébe a "tanulói, hallgatói, felnőttképzési" szöveg,
3. 8. § i) pontjában az "a)-h)" szövegrész helyébe az "a)-g)" szöveg,
4. 16. § (1) bekezdés i) pontjában a "köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben" szövegrész helyébe a "nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben" szöveg,
5. 16/A. §-ában a "pontjában említett tanuló és hallgató" szövegrész helyébe a "pontja szerinti tanuló, képzésben részt vevő személy és hallgató" szöveg, a "tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói" szövegrész helyébe a "tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési" szöveg, a "tanulói, hallgatói" szövegrész helyébe a "tanulói jogviszony, a hallgató jogviszony, illetve a felnőttképzési" szöveg,
6. 25/A. § b) pontjában az "a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben" szöveg,
7. 31. § (4) bekezdés b) pontjában az "a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben" szöveg,
8. 44/A. § (3) bekezdés e) pontjában a "bekezdésének i) pontjában említett tanulók és hallgatók esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer" szövegrész helyébe a "bekezdés i) pontja szerinti tanulók, képzésben részt vevő személyek és hallgatók esetén a köznevelés információs rendszere, a szakképzés információs rendszere, a felsőoktatási információs rendszer és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere" szöveg
lép.
27. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
2. 4. § p) pontja,
3. 5. § (1) bekezdés c) pontja,
4. 8. § h) pontja.
18. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
28. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelés információs rendszerének, a szakképzés információs rendszerének, a felsőoktatási információs rendszernek és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerének működtetője a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony szünetelését, megszűnését - a tanuló, a képzésben részt vevő személy, illetve a hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével - hivatalból igazolja.
(5) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony a tanuló, a hallgató, illetve a képzésben részt vevő személy betegsége vagy szülése miatt szünetel."
29. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 39. § (1) bekezdésében a "foglalkoztatottakat" szövegrész helyébe a " , valamint a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat" szöveg,
2. 55. § (1) bekezdésében az "iskolai oktatásban" szövegrész helyébe az "oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben" szöveg,
3. 55. § (3) bekezdés a) pontjában a "munkarenddel" szövegrész helyébe a "munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel" szöveg
lép.
19. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
30. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
1. 12. § (1) bekezdés a) pontjában a "középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán" szövegrész helyébe a "nappali rendszerű oktatás keretében köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben" szöveg,
2. 40. § (2) bekezdés b) pontjában a "közép- vagy felsőfokú oktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási" szöveg,
3. 42/A. § (4) bekezdés b) pontjában a "közép- vagy felsőfokú oktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási" szöveg
lép.
20. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
31. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"97. § A köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény az általa működtetett könyvtár tekintetében akkor rendelkezik a működtetéshez szükséges feltételekkel, ha az megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek."
32. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
1. 37/A. § (6) bekezdésében a "köz- és a felsőoktatás, valamint a szakképzés intézményeivel" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel és a felsőoktatási intézményekkel" szöveg,
2. 85. § (1) bekezdés d) pontjában a "felnőttképzés" szövegrész helyébe a "szakképzés" szöveg,
3. 94. § (4a) bekezdés a) pontjában a "megnevezése, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő száma," szövegrész helyébe a "megnevezése," szöveg
lép.
21. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
33. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
1. 3. § q) pontjában az "alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés vagy felsőoktatási szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint" szövegrész helyébe a "szakképzés keretében megszerzett szakképesítés vagy szakképzettség, egészségügyi ágazati képzés keretében megszerzett szakképesítés, felsőfokú szakképzésben megszerzett szakképesítés" szöveg,
2. 38. § (1) bekezdésében a "köz- és felsőoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetőleg a felnőttoktatás" szövegrész helyébe a "köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás" szöveg,
3. 42. § (1) bekezdés a) pontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményekben vagy szakképző" szöveg,
4. 150. § (1) bekezdés b) pontjában az "összefüggő szakmai" szövegrész helyébe az "összefüggő, jogszabályban meghatározott szakmai" szöveg,
5. 247.§ (2) bekezdés i) pontjának nyitó szövegrészében az "az" szövegrész helyébe az "a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzés kivételével - az" szöveg,
6. 247. § (5) bekezdés d) pontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményekben vagy szakképző" szöveg
lép.
22. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
34. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony egyidejű fennállása esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a tanulói jogviszony a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti középfokú iskolával vagy a felnőttképzési jogviszony a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézménnyel szemben áll fenn. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az egyidejűleg tanulói jogviszonnyal, hallgatói jogviszonnyal, illetve felnőttképzési jogviszonnyal is rendelkező gyermek a 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jogcímen vehető figyelembe."
(2) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"36/A. § (1) A családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére adatot szolgáltat
a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szerv a köznevelési intézmény tanulója tanulói jogviszonyának,
b) a szakképzési államigazgatási szerv a szakképző intézmény tanulója tanulói jogviszonyának, illetve képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyának és
c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv és a felnőttképzési államigazgatási szerv a felsőoktatási intézmény hallgatója hallgatói jogviszonyának
fennállásáról, szüneteléséről és megszűnéséről.
(2) Az adatok átadásának módjáról a központi családtámogatási szerv és az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatásra köteles szerv egymással megállapodást köt.
(3) Jogszabályban meghatározott módon kell igazolni a tanulmányok köznevelési intézményben, illetve szakképző intézményben történő folytatását
a) ha az ellátás iránti igényt családtámogatási kifizetőhely bírálja el,
b) a családtámogatási ügyben eljáró hatóság hiánypótlásra való felszólítása alapján, a családi pótlékban részesülő, de az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem érintett gyermek, illetve tanuló esetében."
35. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményben vagy szakképző" szöveg lép.
23. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása
36. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjában a "köz- és felsőoktatási, köznevelési," szövegrész helyébe a "köznevelési intézmények, a szakképző intézmények és a felsőoktatási intézmények alapfeladatellátását szolgáló épületek, a" szöveg lép.
24. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
37. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
1. 33. § (4) bekezdésében az "oktatásban, az" szövegrész helyébe az "oktatásban, szakképző intézményben folyó szakmai oktatásban, az" szöveg,
2. 35. § (4) bekezdésében az "iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény" szövegrész helyébe az "iskolai oktatás céljából [33. § (4) bek.] köznevelési intézmény, szakképző intézmény és felsőoktatási intézmény" szöveg,
3. 35. § (5) bekezdésében az "egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők" szövegrész helyébe az "egy-egy csoport vagy iskolai osztály létszámának megfelelő, valamint a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők" szöveg,
4. 38. § (5) bekezdésében az "iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények" szövegrész helyébe az "iskolai oktatás céljából [33. § (4) bek.] köznevelési intézmények, szakképző intézmények és felsőoktatási intézmények" szöveg
lép.
25. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
38. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)
"e) ellátják a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatokat, továbbá - az országos gazdasági érdekképviseleti szervekkel együttműködve - szervezik a mestervizsgára felkészítő, a szakmai tevékenység mesterszintű gyakorlásához szükséges mesterképzést és -vizsgáztatást."
39. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény "A területi gazdasági kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban" című alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:
"9/B. § (1) A mesterképzés olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek mestervizsgára felkészítése történik. A mesterképzés keretében a szakma mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek átadása történik.
(2) A mesterképzésben kötelezően alkalmazandó képzési és kimeneti követelményeit a szakképzésért felelős miniszter a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a 11. § (2)-(5) bekezdése szerint teszi közzé. A képzési és kimeneti követelmények a mesterképzésnek az országos gazdasági kamara által - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - meghatározott követelményeit, valamint a mestervizsgával kapcsolatos követelményeket állapítják meg.
(3) Az országos gazdasági kamara - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - meghatározza azoknak a szakmáknak a körét, amelyekre mesterképzés folytatható és mestervizsga szervezhető"
26. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
40. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
1. 25. § (2) bekezdésében a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmények, a szakképző intézmények" szöveg, a "magánszemélyek" szövegrész helyébe a "természetes személyek" szöveg,
2. 29. § (3) bekezdésében a "magánszemélyeknek" szövegrész helyébe a "természetes személyeknek" szöveg
lép.
27. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
41. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
1. 2. § (1) bekezdés l) pontja,
2. 2. § (2) bekezdés j) pontja.
28. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
42. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
1. 10. § (6) bekezdés b) pontjában a "szakképesítés-ráépüléssel" szövegrész helyébe a "szakképesítéssel" szöveg,
2. 151. § (12) bekezdésében a "szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a számviteli szabályozásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben szabályozza" szövegrész helyébe a "szakmai képzés programkövetelményét a számviteli szabályozásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) állapítja meg" szöveg
lép.
43. § Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (2) bekezdése.
29. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
44. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
1. 1. § (3) bekezdésében az " , alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést, felsőfokú szakképzettséget, illetve" szövegrész helyébe az "és azokhoz kapcsolódó szakképesítést, szakképzettséget, illetve" szöveg,
2. 11. § (2) bekezdésében a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmény vagy szakképző" szöveg,
3. II. Fejezetének címében az "ÁLTALÁNOS ISKOLAI, A KÖZÉPISKOLAI" szövegrész helyébe az "ALAPFOKÚ, A KÖZÉPFOKÚ" szöveg,
4. 12. § (1) bekezdés a) pontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "külföldi oktatási" szöveg,
5. 13. § (1) bekezdésében a "magyar középiskolai" szövegrész helyébe a "magyar" szöveg, a "középiskola" szövegrész helyébe az "oktatási intézmény" szöveg,
6. 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a középiskolai" szövegrész helyébe az "az" szöveg, a "középiskolai érettségivel" szövegrész helyébe az "érettségi bizonyítvánnyal" szöveg, a "középiskolai érettségi" szövegrész helyébe az "érettségi" szöveg, a "hazai középiskolai" szövegrész helyébe a "magyar" szöveg,
7. 13. § (2) bekezdés b) pontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "külföldi oktatási" szöveg,
8. 13. § (3) bekezdés a) pontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "külföldi oktatási" szöveg,
9. IV. Fejezetének címében az "A SZAKKÉPESÍTÉS" szövegrész helyébe az "AZ ALAPFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKKÉPESÍTÉS ÉS A KÖZÉPFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKKÉPESÍTÉS, ILLETVE SZAKKÉPZETTSÉG" szöveg,
10. IV. Fejezetébe sorolt alcím címében az "alap-, közép- és felsőfokú szakképesítés" szövegrész helyébe az "alap- és középfokú szakképesítés, illetve a középfokú szakképzettség" szöveg,
11. 16. § (1) bekezdésében az "alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést" szövegrész helyébe az "alap- és középfokú szakképesítést tanúsító szakmai bizonyítványként, illetve a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélként" szöveg, a "szakmai és vizsgakövetelményeket" szövegrész helyébe a "képzési és kimeneti követelményeket" szöveg, az "olyan szakképesítést" szövegrész helyébe az "olyan szakképesítést, illetve szakképzettséget" szöveg,
12. 17. §-ában az "iskolai, szakképesítő vagy középiskolai" szövegrész helyébe az "iskolai bizonyítvánnyal, szakképzésben szerzett oklevéllel, illetve szakmai bizonyítvánnyal vagy" szöveg,
13. 28. § (1) bekezdésében a "szakképesítések" szövegrész helyébe a "szakképesítések, illetve szakképzettségek" szöveg,
14. 30. § (1) bekezdésében a "szakképzettsége" szövegrész helyébe a "szakképesítése, illetve szakképzettsége" szöveg, a "szakképzettséggel" szövegrész helyébe a "szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel" szöveg,
15. 37. § (1) bekezdésében a "szakképzettséggel" szövegrész helyébe a "szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel" szöveg
lép.
30. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
45. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
1. 4. § g) pontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmények, a szakképző intézmények" szöveg,
2. 28. § (2) bekezdés a) pontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményben, illetve szakképző" szöveg,
3. 31. § (2) bekezdésében a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési esélyegyenlőségi terv, illetve a szakképzési" szöveg
lép.
31. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
46. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 30/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nemzetközi sportszövetség kérelmeit az erre a célra rendszeresített űrlapon terjeszti elő. A nemzetközi sportszövetséget a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételére irányuló bírósági eljárásra a civil szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó általános szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 63. §-a szerinti adatokat és okiratokat nem kell bejelenteni, illetve csatolni, és a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratát kizárólag a képviselőknek kell aláírnia, a tagok aláírása nem szükséges."
(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Felhatalmazást kap
a) az oktatásért felelős miniszter, hogy az iskolai sportkörök, a sportiskolák létrehozásával és működésével és a tornateremmel nem rendelkező iskolák által kötelezően biztosítandó sportolási lehetőségekkel,
b) a szakképzésért felelős miniszter, hogy a szakképző intézményi sportkörök szervezésével és a tornateremmel nem rendelkező szakképző intézmények által kötelezően biztosítandó sportolási lehetőségekkel
kapcsolatos részletes szabályokat a sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg."
(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a nemzetközi sportszövetséget nyilvántartó bíróság előtti eljárásokban alkalmazott űrlapjainak adattartalmát rendeletben határozza meg"
47. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény
1. 49. § b) pontjában az "- a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - a" szövegrész helyébe az "a" szöveg, a "köznevelésben, továbbá" szövegrész helyébe a "köznevelésben és a szakképzésben, továbbá" szöveg,
2. 56. § (1) bekezdés c) pontjában a "diáksport," szövegrész helyébe a "diáksport, a szakképző intézményben folytatott sport," szöveg
lép.
32. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
48. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 51/A. § (1) bekezdésében az "egészségügyi vagy közoktatási" szövegrész helyébe az "egészségügyi, köznevelési vagy szakképző" szöveg lép.
33. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
49. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fogadó szervezet lehet)
"f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes
fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vagy hálózat,
fb) egészségügyi szolgáltató,
fc) köznevelési intézmény,
fd) szakképző intézmény,
fe) felsőoktatási intézmény,
ff) muzeális intézmény,
fg) nyilvános könyvtár,
fh) közlevéltár,
fi) nyilvános magánlevéltár,
fj) közművelődési intézmény [az fa)-fj) alpont a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];"
50. § Hatályát veszti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdés d) pontjában a "nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti" szövegrész.
34. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása
51. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 43. § (1) bekezdésében a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményekkel, a szakképző" szöveg lép.
35. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
52. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az iskolaszövetkezet
a) a középfokú iskolával, a kollégiummal, illetve az alapfokú művészeti iskolával (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanulók,
b) a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók vagy felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyek, és
c) a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók
számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint szakirányú oktatási, illetve gyakorlati képzésük elősegítésére."
53. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény
1. 7. § (3) bekezdésében az "intézmény, a" szövegrész helyébe az "intézmény, a szakképző intézmény, illetve" szöveg,
2. 7. § (4) bekezdésében az "intézmény, illetve" szövegrész helyébe az "intézmény, a szakképző intézmény, illetve" szöveg,
3. 7. § (8) bekezdésében az "az Oktatási Hivatalnak" szövegrész helyébe az "a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szervnek, a szakképzési államigazgatási szervnek, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szervnek" szöveg, az "Az Oktatási Hivatal" szövegrész helyébe az "A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szerv, a szakképzési államigazgatási szerv, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv" szöveg,
4. 8. § (1) bekezdésében az "intézménynek vagy" szövegrész helyébe az "intézménynek, szakképző intézménynek, illetve" szöveg,
5. 8. § (2) bekezdésében a "nevelési-oktatási intézmény" szövegrészek helyébe a "nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény" szöveg,
6. 8. § (4) bekezdésében a "nevelési-oktatási intézménnyel" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel" szöveg,
7. 10. § (3) bekezdés a) pontjában a "nevelési-oktatási intézmény" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény" szöveg,
8. 11. § (2) bekezdésében a "programja" szövegrész helyébe a "programja, illetve a szakképző intézmény szakmai programja" szöveg,
9. 12. § (1) bekezdésében az "intézmény, továbbá" szövegrész helyébe az "intézmény, a szakképző intézmény, illetve" szöveg,
10. 12. § (3) bekezdésében az "intézmény, illetve" szövegrész helyébe az "intézmény, a szakképző intézmény, illetve" szöveg,
11. 12. § (4) bekezdésében az "intézmény, illetve" szövegrész helyébe az "intézmény, a szakképző intézmény, illetve" szöveg
lép.
54. § Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény
36. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
55. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontjában az "- ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe" szövegrész helyébe a "folytatása céljából felvételt nyert köznevelési intézménybe, szakképző intézménybe vagy felsőoktatási intézménybe" szöveg lép.
37. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
56. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (4) bekezdésében a "gyermek közoktatási" szövegrész helyébe a "gyermek, tanuló köznevelési intézményben vagy szakképző" szöveg lép.
38. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
57. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 63/A. § (1) bekezdésében az "egészségügyi vagy közoktatási" szövegrész helyébe az "egészségügyi, köznevelési vagy szakképző" szöveg lép.
39. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
58. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Egyéb oktatás vagy képzés
a) a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,
b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott
ba) bejelentés birtokában és jogszabály alapján vagy
bb) engedély birtokában
szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,
c) a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga, valamint
d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása"
59. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
1. 85. § (1) bekezdés i) pontjában a "köz- és felsőoktatás" szövegrész helyébe az "a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás" szöveg, az "egyéb oktatás" szövegrész helyébe az "egyéb oktatás vagy képzés" szöveg, a "közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény" szövegrész helyébe az "a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző" szöveg,
2. 85. § (1) bekezdés j) pontjában a "köz- és felsőoktatás" szövegrész helyébe a "köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás" szöveg, az "egyéb oktatás" szövegrész helyébe az "egyéb oktatás vagy képzés" szöveg, a "kapcsolódó" szövegrész helyébe a "kapcsolódó, óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző által szervezett" szöveg
lép.
60. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény a következő 335. §-sal egészül ki:
"335. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó mentességre e törvény 85. § (2) bekezdés a) és b) pontjának 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."
40. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
61. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 64/A. § (1) bekezdésében az "egészségügyi vagy közoktatási" szövegrész helyébe az "egészségügyi, köznevelési vagy szakképző" szöveg lép.
41. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
62. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. § 34. pontjában a "közoktatásban résztvevő gyerekek és fiatalok" szövegrész helyébe a "köznevelésben részt vevő gyermekek, tanulók, illetve a szakképzésben részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek" szöveg lép.
42. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
63. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a "szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból" szövegrész helyébe a "szakképzési munkaszerződés alapjául szolgáló jogviszonyból" szöveg lép.
43. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása
64. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában a "közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény," szövegrész helyébe a "köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és" szöveg lép.
44. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása
65. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény
1. 5. § (2) bekezdés a) pontjában a "szakközépiskolában" szövegrész helyébe a "szakképző intézményben" szöveg,
2. 10. § (4) bekezdésében a "közoktatásról szóló törvény, a szakképzésről szóló törvény, a felsőoktatásról szóló törvény és a felnőttképzésről szóló törvény" szövegrész helyébe a "nemzeti köznevelésről szóló törvény, a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény és a felnőttképzésről szóló törvény" szöveg,
3. 14. § (4) bekezdésében a "közoktatásról szóló törvény 17. §-ában foglalt képesítésű" szövegrész helyébe a "nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel rendelkező" szöveg,
4. 14. § (5) bekezdésében a "közoktatásról" szövegrész helyébe a "nemzeti köznevelésről" szöveg
lép.
45. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
66. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3d) Vagyonkezelési szerződés köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, illetve felsőoktatási intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre."
46. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
67. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (4) bekezdésében a "Ha a közoktatási intézmény nem lát el országos vagy térségi feladatot, e" szövegrész helyébe az "A köznevelési intézmény és a szakképző intézmény az e" szöveg lép.
47. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
68. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 66/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"66/A. § Egyedi határozatban határozhatja meg
a) az oktatásért felelős miniszter a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével,
b) a szakképzésért felelős miniszter a szakképző intézmények működésével, működtetésével, a tanítási év megszervezésével
kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképzésért felelős miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet."
69. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 21. § (1) bekezdés j) pontjában a "köz- és a felsőoktatás" szövegrész helyébe a "köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás" szöveg lép.
48. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
70. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Veszélyhelyzetben egyedi határozatban határozhatja meg
a) az oktatásért felelős miniszter a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével,
b) a szakképzésért felelős miniszter a szakképző intézmények működésével, működtetésével, a tanítási év megszervezésével
kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképzésért felelős miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet."
49. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény módosítása
71. § A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény 5. § (6) bekezdésében az "oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért felelős miniszter" szöveg lép.
50. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény hatályon kívül helyezése
72. § (1) Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
1. III. Fejezete,
2. 23. § (1) bekezdés b) pontja,
4. 25. §-a,
5. 28. §-a,
6. 28/A. §-a,
7. 28/B. §-a,
8. 10. alcíme.
(2) Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény.
51. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
73. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"4. nemzetiségi köznevelési intézmény:
a) az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;
b) nemzetiségi többcélú intézményen, nemzetiségi tagintézményen és nemzetiségi köznevelési intézmény intézményegységén a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti többcélú intézmény, tagintézmény és intézményegység értendő;"
(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"4a. nemzetiségi szakképző intézmény:
a) az a szakképző intézmény, amelynek alapító okirata a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a szakképző intézmény ténylegesen ellátja és a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;
b) nemzetiségi többcélú szakképző intézményen a többcélú szakképző intézmény értendő;"
(3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. § A nemzetiségi önkormányzat köznevelési intézményt, illetve szakképző intézményt alapíthat és tarthat fenn. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott
a) köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter,
b) szakképző intézmény vezetőjét a szakképzésért felelős miniszter
egyetértésével a fenntartó bízza meg. Az egyetértés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg."
(4) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat átveheti a nemzetiségi anyanyelvű, illetve nemzetiségi két tanítási nyelvű
a) köznevelési intézmény fenntartását az oktatásért felelős miniszter,
b) szakképző intézmény fenntartását a szakképzésért felelős miniszter
engedélyével. A kezdeményezéshez csatolni kell a köznevelési intézmény iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, a szakképző intézmény képzési tanácsának és diákönkormányzatának, továbbá mindkét esetben az adott nemzetiség érintett települési, illetve területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét. Az engedély nem tagadható meg, ha a tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az átvétel az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír."
74. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
1. 151. § e) pontjában a "köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók" szövegrész helyébe a "köznevelésben, szakképzésben részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek" szöveg,
2. 156. § (2) bekezdésében a "köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók" szövegrész helyébe a "köznevelésben, szakképzésben részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek" szöveg
lép.
52. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény hatályon kívül helyezése
75. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény.
53. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
76. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve]
"ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szakképző intézmény vezetője, foglalkoztatottja vagy a szakképző intézmény tekintetében fenntartói irányítási hatáskört gyakorló szerv vezetője, foglalkoztatottja, felsőoktatási intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;"
54. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
77. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a a következő 14a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"14a. köznevelési alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott olyan köznevelési feladat, amely
a) óvodai nevelés,
b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
c) általános iskolai nevelés-oktatás,
d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,
e) kollégiumi ellátás,
f) nemzetiségi kollégiumi ellátás,
g) gimnáziumi nevelés-oktatás,
h) szakgimnáziumi nevelés-oktatás,
i) szakiskolai nevelés-oktatás,
j) készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás,
k) nemzetiséghez tartozók gimnáziumi nevelése-oktatása,
l) nemzetiséghez tartozók szakgimnáziumi nevelése-oktatása,
m) kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás,
n) felnőttoktatás,
o) alapfokú művészetoktatás,
p) fejlesztő nevelés-oktatás,
q) pedagógiai szakszolgálati feladat,
r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,
t) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
u) pedagógiai-szakmai szolgáltatás,
v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése
lehet,"
(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában)
"33. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll,"
(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:)
"d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza a szakiskolában, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakgimnázium vagy a szakiskola meghatározott évfolyamán fejeződik be."
(4) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nat biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására."
(5) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A szakgimnáziumban az iskolai nevelés-oktatásnak a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának tartalmi követelményeit az adott szakképesítés programkövetelménye és az annak alapján kiadott kerettanterv határozza meg, amelyet az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján a 6. § (1a) bekezdésében meghatározott módon tesz közzé"
(6) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az érettségi vizsgáról szóló kormányrendelet, valamint az általános és részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni."
(7) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. §-a a következő (1a) és (1 b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit az oktatásért felelős miniszter az iskolák által kötelezően alkalmazandó hivatalos kiadványként az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményei a honlapról nem távolíthatók el, archiválásukra az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az érettségi vizsga közzétett részletes vizsgakövetelményeit az oktatásért felelős miniszter minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiben a közzététel időpontját és az alkalmazás kezdő dátumát fel kell tüntetni. A közzététel időpontja nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap. Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményei normatív rendelkezést nem tartalmazhatnak és azok tartalma jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. A részletes vizsgakövetelményekkel szemben kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezhető közigazgatási jogvita.
(1b) Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít."
(8) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Köznevelési intézmény
a) az óvoda,
b) az általános iskola,
c) a gimnázium,
d) a szakgimnázium,
e) a szakiskola,
f) a készségfejlesztő iskola,
g) az alapfokú művészeti iskola,
h) a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
i) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
j) a kollégium,
k) a pedagógiai szakszolgálati intézmény és
l) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény"
(9) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Nevelési-oktatási intézmény az (1) bekezdés a)-j) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1b) Középiskola az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1c) Középfokú iskola a középiskola és az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1d) Iskola a középfokú iskola és az (1) bekezdés b) és g) és h) pontja szerinti köznevelési intézmény"
(10) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Köznevelési alapfeladatot - a 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában és a szakképzésről szóló törvényben (a továbbiakban: Szkt.) meghatározott kivétellel - köznevelési intézmény láthat el. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, jogi személyiséggel rendelkező köznevelési intézmény - a köznevelési intézményre meghatározott szakmai szabályok szerint - az Szkt. szerinti szakképzési centrum részeként is működhet, amely önálló költségvetéssel nem rendelkezik és kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott jogok és kötelezettségek alanya lehet. Az ilyen köznevelési intézmény nyilvántartásba vételére, nyilvántartásba vett adatainak módosítására és nyilvántartásból való törlésére a szakképző intézményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni"
(11) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (8)-(9a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(8) A nevelő-oktató munka fejlesztése érdekében az óvodai nevelésben, valamint az általános iskolai és a középfokú nevelésben és oktatásban az oktatásért felelős miniszter a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire, a vezetési modellre, a nevelés- és oktatásszervezési módszerekre, a minőségpolitika, a minőséggondozás rendszerére, a tanuló heti kötelező óraszámára, ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, a pedagógusvégzettségére és -szakképzettségére, valamint a működéshez szükséges feltételekre vonatkozóan egyedi megoldások alkalmazását engedélyezheti. Ebben az esetben, ha az intézmény fenntartója nem központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat, az intézményt az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba és adja ki számára a működési engedélyt, valamint gyakorolja a törvényességi és hatósági ellenőrzési jogköröket.
(9) A (8) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha a benyújtott tanterv tantárgyi struktúrája - a Nat-ban meghatározott műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében - legfeljebb harminc százalékban tér el a Nat-ban és az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.
(9a) A (8) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet az iskola fenntartója jogosult az oktatásért felelős miniszternek benyújtani."
(12) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. § (1) A szakgimnázium öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést nevelésioktatási intézmény, amiből négy évfolyamon közismereti oktatás és az Szkt. szerinti szakmai képzés, az ötödik évfolyamon kizárólag az Szkt. szerinti szakmai képzés folyik. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg. A szakgimnázium érettségi végzettség és az Szkt. szerinti szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra készít fel.
(2) Érettségi végzettséggel rendelkező tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakgimnáziumi szakképesítésre felkészítő évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a képesítő vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik évfolyamon szervezi meg. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg.
(3) A szakgimnáziumban olyan öt évfolyammal működő nevelés-oktatás is folyhat,
a) három, az Szkt. szerinti szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és az Szkt. szerinti szakmai képzést magában foglaló, szakképesítésre felkészítő évfolyam, és
b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam.
(4) Az Szkt. szerinti szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.
(5) Párhuzamos oktatás kizárólag művészeti oktatásban folyhat, amelyben a tanuló az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza és az Szkt. szerinti szakmai képzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint a nevelő- és oktatómunka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra."
(13) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók középfokú iskolai nevelése-oktatása céljából a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését végzi.
(2) A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és az Szkt. szerinti szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik.
(3) A szakiskolában
a) az Szkt. szerinti szakmai oktatás a szakmajegyzékben meghatározott szakmák körében - a sajátos nevelési igény típusától függően - a képzési és kimeneti követelmények vagy a képzési és kimeneti követelmények alapján készített speciális kerettanterve szerint,
b) az Szkt. szerinti szakmai képzés a programkövetelmény alapján készített speciális kerettanterv szerint folyhat.
(4) A szakiskolában az évfolyamok száma a szakmajegyzékben vagy a képzési és kimeneti követelmények, illetve a programkövetelmény alapján készített speciális kerettantervben meghatározott.
(5) Az Szkt. szerinti szakmai vizsgára, illetve képesítő vizsgára történő felkészítés a szakiskola feladata, amely a kötelező foglalkozások keretében történik."
(14) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység:)
"a) az Szkt. szerinti szakmai oktatás, a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális intézményi feladat, a sport,"
(15) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A köznevelési intézményt költségvetési szerv esetében a kincstár, a tankerületi központ vagy az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény esetében a hivatal, más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint területileg illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóság veszi nyilvántartásba. A magán köznevelési intézmény akkor vehető nyilvántartásba és a nyilvántartásba vétele akkor módosítható, ha az oktatásért felelős miniszter szakvéleménye alapján alkalmas a köznevelésialapfeladat-ellátás megszervezésére. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri oktatási azonosító számának, költségvetési szerv esetében adószámának és oktatási azonosító számának megállapítását. A bejelentéshez csatolni kell
a) a köznevelési intézmény alapító okiratát, az állam által fenntartott köznevelési intézmény esetében a szakmai alapdokumentumot,
b) - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a köznevelési alapfeladat ellátására jogosító okiratot,
c) a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentumot,
d) a köznevelési intézmény állandó székhelyének meglétét igazoló okiratot.
(3) A köznevelési intézmény alapító okirata, illetve szakmai alapdokumentuma tartalmazza
a) a köznevelési intézmény
aa) hivatalos nevét és rövid nevét magyar nyelven,
ab) székhelyét, telephelyét,
b) a köznevelésialapfeladat-ellátással összefüggésben
ba) köznevelési alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
bb) állami köznevelési intézmény esetében főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását és a további tevékenységi körök kormányzati funkció szerinti megjelölését,
bc) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,
bd) az önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat,
c) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét,
d) - az alábbiak fennállása esetén - a köznevelési intézmény
da) hivatalos nevének és rövid nevének nemzetiségi vagy idegen nyelvű megfelelőjét,
db) jogelődjének megnevezését, székhelyét,
dc) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a köznevelési intézmény határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre."
(16) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre és a nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg. Az alapító okirat a köznevelési intézmény későbbi időponttal való alapításáról, átalakításáról, illetve megszüntetéséről is rendelkezhet, ebben az esetben a köznevelési intézményt ezen időponttal kell nyilvántartásba venni, illetve a nyilvántartásból törölni."
(17) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4a) A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy arról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a kérelem benyújtója kéri - tájékoztatja az állam által fenntartott köznevelési intézmény esetén a kincstárt, más köznevelési intézmény esetén a hivatalt, illetve a köznevelési feladatkörében eljáró hatóságot."
(18) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a köznevelési intézményt nem az állam vagy települési önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzatok társulását is - alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. A működési engedély akkor adható ki, ha a nem állami köznevelési intézmény
a) rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel és
b) nyilvántartásba vétele óta kevesebb mint hat hónap telt el.
(2) Az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli."
(19) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakgimnázium (művészeti) létszámkeretei szerint kell meghatározni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban a minimális osztály-, illetve kollégiumi csoportlétszámtól legfeljebb húsz százalékkal el lehet térni"
(20) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 44/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tanulmányutak nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a tanuló nevét,
b) a tanuló oktatási azonosító számát,
c) a tanuló anyja születési nevét,
d) a tanuló születési idejét,
e) a tanuló állampolgárságát,
f) a tanuló nemét,
g) a tanuló nevelési-oktatási intézményének nevét, oktatási azonosító számát,
h) a tanuló tanulói jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,
i) a tanulónevelés-oktatásának helyét,
j) a tanuló évfolyamát,
k) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,
l) kiskorú tanuló esetén a külföldi tanulmányúthoz történő szülői hozzájárulási nyilatkozatot,
m) a tanuló nyelvi szintjét igazoló iskolai ajánlást,
n) a választott külföldi fogadó intézmény, gazdálkodó szervezet nevét,
o) az utasbiztosítás szerződésszámát,
p) a támogatói szerződés számát,
q) egyéni pályázat esetén a tanuló fizetési számlaszámát"
(21) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 57. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.
(5) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter engedélye szükséges.
(6) Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és meg kell őrizni.
(7) A kiadott érettségi bizonyítványokról az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint központi nyilvántartást kell vezetni."
(22) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 78. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. Az oktatásért felelős miniszter határozatát - indokolás nélkül - a Magyarország hivatalos lapja mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi"
(23) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az oktatásért felelős miniszter a központi fejlesztésű mérőeszközök alapján személyazonosításra alkalmatlan módon gondoskodik az általános iskola nyolcadik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanulók sikeres pályaválasztást és továbbtanulást megalapozó személyes tanulói kompetenciák kötelező vizsgálatáról. A vizsgálat eredménye visszajelzést ad a tanuló számára azokról a középfokú iskolai továbbtanulási lehetőségekről, amelyek meglévő képességei alapján számára javasolhatók."
(24) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét. Ennek keretei között a köznevelési intézményben folyamatos pedagógiai-szakmai ellenőrzést szervez, amely köznevelési intézményenként ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat."
(25) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 93/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tankönyvvé nyilvánításról és a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről a hivatal dönt."
(26) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"c) az érettségi vizsga tekintetében
ca) az érettségi vizsga megszervezésének és lebonyolításának részletes szabályait,
cb) az érettségi vizsga általános követelményeit,
cc) az érettségi vizsgán részt vevő pedagógusok díjazását és az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő vizsgadíj megállapításának elveit,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(27) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A 2020/2021. tanévre vonatkozóan a 45. § (2) bekezdésében foglalt főszabálytól eltérően, a szülő a kérelmét 2020. január 31-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez."
(28) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 98. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozatlan időre alkalmazható, továbbá köznevelési szakértői tevékenységet végezhet
a) szakgimnáziumban
aa) kerettantervben az adott gyakorlati tantárgyra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában, aki érettségi végzettséggel és mestervizsgával,
ab) népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki szakirányú emelt szintű szakképesítéssel,
ac) népi kézműves képzésben az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel,
b) alapfokú művészeti iskola
ba) elektroakusztikus képzésében az, aki zeneművészeti ágban szerzett pedagógus-szakképzettséggel és emelt szintű szórakoztatózenész (billentyűs) szakképesítéssel,
bb) környezet-, kézműves kultúra tanszakán, továbbá textil és bőrműves tanszakán az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel
rendelkezik."
(29) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
"(19) Alapfokú művészeti iskolában szín- és bábművészeti ágban pedagógus munkakörben foglalkoztatható az is, aki
a) bármely pedagógus-szakképzettséggel és szakirányú továbbképzésben szerzett drámapedagógus-szakképzettséggel,
b) bábszínész-szakképzettséggel
rendelkezik."
(30) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"99/K. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Szktmód.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 9. § (8) bekezdése szerinti óvodapedagógiai program, kerettanterv alapján működő köznevelési intézmény a 2019. december 31-én hatályos, végleges működési engedélyében, valamint az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott óvodapedagógiai programban vagy iskolai kerettantervben foglaltak szerint változatlan formában folytathatja tevékenységét mindaddig, amíg a pedagógiai programban foglaltakat nem kívánja módosítani vagy erre jogszabály nem kötelezi. Ebben az esetben a fenntartónak kezdeményeznie kell a 9. § (8) bekezdése szerinti eljárást.
(2) Az Szktmód. hatálybalépését követő 30 napon belül a köznevelési feladatokat ellátó hatóság az általa vezetett nyilvántartás alapján az oktatásért felelős miniszternek átadja az (1) bekezdés szerinti köznevelési intézmények adatait, valamint az ezekre a köznevelési intézményekre vonatkozóan utoljára megadott és végleges működési engedély kiadmányát.
(3) Az Szktmód. hatálybalépésekor működő szakképző iskolára, az ilyen szakképző iskolában folyó nevelésreoktatásra, a szakképző iskola pedagógusára és tanulójára e törvénynek és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek az Szktmód. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 2019/2020. tanév utolsó napjáig alkalmazni kell. E rendelkezést kell alkalmazni a Köznevelési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatásra is."
(31) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet,
2. 4. melléklete helyébe a 2. melléklet
lép.
78. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 4. § 12. pontjában a "többcélú" szövegrész helyébe a "többcélú köznevelési" szöveg,
2. 4. § 31. pontjában az "azon szakképzési évfolyamain, amelyeken - a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben -" szövegrész helyébe az"olyan évfolyamán, amelyen" szöveg,
3. 9. § (2) bekezdésében a "tanuló vizsgára" szövegrész helyébe a "tanuló érettségi vizsgára" szöveg, az "A vizsgára" szövegrész helyébe az "Az érettségi vizsgára" szöveg,
4. 18. alcímének címében a "többcélú" szövegrész helyébe a "többcélú köznevelési" szöveg,
5. 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "többcélú" szövegrész helyébe a "többcélú köznevelési" szöveg,
6. 20. § (2) bekezdésében a "Többcélú" szövegrész helyébe a "Többcélú köznevelési" szöveg,
7. 21. § (1) bekezdésében a "feladatok" szövegrész helyébe az "alapfeladat" szöveg,
8. 21. § (4) bekezdésében a "vétellel" szövegrész helyébe a "vétellel, a nyilvántartásba vett adatok megváltozásával és a nyilvántartásból való törléssel" szöveg,
9. 21. § (11) bekezdésében az "az érettségi vizsgaszabályzat, az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály," szövegrész helyébe az "az érettségi vizsgáról szóló jogszabály, az érettségi vizsga vizsgakövetelményei," szöveg,
10. 22. § (2) bekezdésében a "Többcélú" szövegrész helyébe a "Többcélú köznevelési" szöveg,
11. 26. § (4) bekezdésében a "többcélú" szövegrész helyébe a "többcélú köznevelési" szöveg,
12. 27. § (9) bekezdésében a "szakképző iskolában" szövegrész helyébe a "szakgimnáziumban" szöveg,
13. 28. § (3) bekezdésében az "A tanuló tanítási évben - beleértve az évközi szünetek idejét is - valamint a kötelező szakképzési gyakorlat idejében hazautazásra - a rendkívüli eseteket kivéve - nem kötelezhető." szövegrész helyébe az "A tanuló tanítási évben (ideértve az évközi szünetek idejét is) a rendkívüli eseteket kivéve hazautazásra nem kötelezhető." szöveg,
14. 51. § (3) bekezdésében a "többcélú" szövegrész helyébe a "többcélú köznevelési" szöveg,
15. 53. § (1) bekezdés b) pontjában a "jegyző" szövegrész helyébe a "felmentést engedélyező szerv" szöveg,
16. 53. § (7) bekezdésében a "többcélú" szövegrész helyébe a "többcélú köznevelési" szöveg,
17. 53. § (11) bekezdésében a "Kérelemre" szövegrész helyébe az "A bejelentés tudomásulvételének napján" szöveg,
18. 57. § (1) bekezdésében a "vagy az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása" szövegrész helyébe a "való bekapcsolódás" szöveg,
19. 68. § (1) bekezdésében a "többcélú" szövegrészek helyébe a "többcélú köznevelési" szöveg,
20. 68. § (2) bekezdésében a "többcélú" szövegrész helyébe a "többcélú köznevelési" szöveg,
21. 70. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az " , az általános művelődési központban és a szakképzési centrumban" szövegrész helyébe az "és az általános művelődési központban" szöveg,
22. 84. § (9) bekezdés záró szövegrészében a "Többcélú" szövegrész helyébe a "Többcélú köznevelési" szöveg,
23. 84. § (10) bekezdésében a "Többcélú" szövegrész helyébe a "Többcélú köznevelési" szöveg,
24. 88. § (6) bekezdésében a "szakképző iskola" szövegrész helyébe a "szakgimnázium" szöveg, az "a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "az oktatásért felelős miniszterrel" szöveg,
25. 93/D. § (1) bekezdésében az "Az oktatásért felelős miniszter által, a közismereti tankönyvekre és az oktatásért felelős miniszter mint szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképzésekre vonatkozó szakképzési tankönyvekre" szövegrész helyébe az "Az oktatásért felelős miniszter által a közismereti tankönyvekre" szöveg,
26. 94. § (1) bekezdés a) pontjában a "működésének szakmai" szövegrész helyébe az "alapításának és működésének" szöveg,
27. 94. § (1) bekezdés l) pontjában a "szakértői és érettségi" szövegrész helyébe a "szakértői" szöveg, a "szakértői, az érettségi" szövegrész helyébe a "szakértői" szöveg, a "szakértői névjegyzék és az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék" szövegrész helyébe a "szakértői névjegyzék" szöveg,
28. 94. § (1) bekezdés p) pontjában az "a hivatal által szervezett" szövegrész helyébe az "az" szöveg,
29. 94. § (3) bekezdés a) pontjában a "rendvédelmi szerv irányításáért felelős" szövegrész helyébe a "rendvédelmi szervet irányító" szöveg,
30. 99. § (18) bekezdésében az "Alapfokú művészeti iskolában" szövegrész helyébe az "Alapfokú művészeti iskolában zeneművészeti ágban" szöveg,
31. 99/E. §-ában a "többcélú" szövegrész helyébe a "többcélú köznevelési" szöveg,
32. 5. melléklet második táblázatának címében a " , gyakorlati oktatásvezető heti tanóráinak száma" szövegrész helyébe a "heti tanóráinak száma" szöveg
lép.
79. § (1) Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 5. § (1) bekezdés c) pontjában a " , szakközépiskola esetében a tizenharmadik" szövegrész,
2. 5. § (3) bekezdésében az "A szakképző iskolában a középfokú nevelés-oktatás és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza párhuzamosan folyik." szövegrész,
3. 9. § (1) bekezdésében az "a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kivétellel a szakmai vizsgára (a továbbiakban együtt: vizsga)," szövegrész,
4. 9. § (5) bekezdésében az "Alapfokú iskolai végzettség a Szakképzési Hídprogramban is szerezhető." szövegrész,
5. 9. § (6) bekezdésében a "Középfokú végzettségnek minősül továbbá, ha a tanuló a szakközépiskola, illetve a szakiskola szakképzési évfolyamait elvégezte és sikeres komplex szakmai vizsgát tett." szövegrész,
6. 9. § (7) bekezdésében a " , szakgimnáziumban a kilencedik" szövegrész és a " , a szakgimnázium" szövegrész,
7. 9. § (11) bekezdésében az "- ideértve a 7. § (4) bekezdése szerint alapított intézményt is -" szövegrész,
8. 21. § (1) bekezdésében az "A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre." szövegrész,
9. 21. § (9) bekezdésében a "szakképző iskola esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek," szövegrész,
10. 23. § (7) bekezdés a) pontjában a " , szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben" szövegrész,
11. 27. § (11) bekezdésében a "vagy szakmai elméleti" szövegrész,
12. 30. § (1) bekezdésében a "- szakképző iskolában legalább harminc -" szövegrész,
13. 41. § (8) bekezdés c) pontjában az "a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának," szövegrész,
14. 43. § (1) bekezdésében az "Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt." szövegrész,
15. 45. § (5a) bekezdésében az "A tanulót a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanulót az iskola a gyakorlati évfolyamon elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális támogatásban részesítheti." szövegrész,
16. 45. § (7) bekezdésében a "Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében," szövegrész,
17. 46. § (1) bekezdés d) pontjában az "a gyakorlati képzés rendjét," szövegrész,
18. 50. § (2) bekezdésében az "A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti." szövegrész,
19. 54. § (5) bekezdésében a " , gyakorlati képzés szervezője" szövegrész,
20. 55. § (1) bekezdésében az "a gyakorlati képzés kivételével" szövegrész,
21. 55. § (2) bekezdésében az "- az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével -" szövegrész és "Az iskolai rendszerű szakképzésben az egyéni munkarenddel rendelkezőkre vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg" szövegrész,
22. 56. § (1) bekezdés b) pontjában az "a gyakorlati képzés kivételével" szövegrész,
23. 58. § (5) bekezdésében a "Szakképzési centrum tanulója esetében a szakképzési centrum másik tagintézménye is kijelölhető." szövegrész,
24. 59. § (1) bekezdésében a "vagy a gyakorlati képzés szervezőjének" szövegrész,
25. 59. § (3) bekezdésében az " , a gyakorlati képzés szervezője" szövegrész, a " , gyakorlati képzéssel" szövegrész, a "vagy a gyakorlati képzés szervezője" szövegrész,
26. 60. § (7) bekezdésében a "Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel." szövegrész,
27. 65. § (1a) bekezdésében a " , szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető" szövegrész,
28. 68. § (2) bekezdésében a " , továbbá a szakképzési centrum" szövegrész,
29. 74. § (3) bekezdésében az " , a szakképzést" szövegrész,
30. 74. § (4) bekezdésében az " , a szakképzési centrum és a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény" szövegrészek, az " , a szakképzési centrum vagy a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény" szövegrész, az " , a szakképzési centrumot és a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézményt" szövegrész,
31. 76. §-ában az " , a szakképzési centrum" szövegrész,
32. 77. § (1) bekezdésében az "A szakképző iskolákban folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzésről szóló törvény állapítja meg." szövegrész,
33. 78. § (1) bekezdés b) pontjában a "jogszabályok szerinti" szövegrész,
34. 82. § (7) bekezdésében a "Szakképzés tekintetében a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítéséről és kiadásáról a szakképzésről szóló törvény rendelkezik." szövegrész,
35. 87. § (3) bekezdésében a " , kivéve a rendészeti és katonai szakképző intézményeket" szövegrész,
36. 92. § (10) bekezdésében a " , szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter" szövegrész,
37. 93/E. § (1) bekezdésében az " , a szakképzési kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz" szövegrész,
38. 94. § (1) bekezdés a) pontjában az "és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program" szövegrész,
39. 94. § (1) bekezdés i) pontjában a "továbbá az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek kiadását," szövegrész,
40. 94. § (1) bekezdés r) pontjában az "és a szakmai vizsga" szövegrész,
41. 94. § (2a) bekezdésében az "és a szakképzési tankönyvek vonatkozásában a szakképesítésért felelős miniszterrel" szövegrész,
42. 94. § (4) bekezdés f) pontjában az "az érettségi vizsga vizsgatárgyai jóváhagyási eljárásának részletes szabályait," szövegrész,
43. 94. § (4) bekezdés m) pontjában az "az érettségiben részt vevő pedagógusok díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő - a hivatal által megállapítható - vizsgadíj megállapításának elveit," szövegrész,
44. 94. § (4) bekezdés s) pontjában az "és az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe" szövegrész,
45. 94. § (4b) bekezdésében az "és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program" szövegrész,
46. 94. § (4e) bekezdés c) pontjában az "és a szakképesítésért felelős miniszter" szövegrész,
47. 54. alcímének címében az "és vegyes" szövegrész.
(2) Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 4. § 1. pontja,
2. 4. § 45. pontja,
4. 6. § (5) és (6) bekezdése,
7. 11. alcíme,
8. 12. alcíme,
9. 20. § (1) bekezdés g) pontja,
10. 21. § (12) bekezdése,
12. 24. alcíme,
13. 41. § (7) bekezdés i) pontja,
14. 46. § (12) bekezdése,
15. 53. § (2) bekezdés e) pontja,
16. 54. § (8) bekezdése,
17. 57. § (8) bekezdése,
18. 58. § (6) bekezdése,
19. 59. § (4) bekezdése,
20. 77. § (5) bekezdése,
21. 83. § (4) bekezdés f) pontja,
22. 83. § (4) bekezdés g) pontja,
23. 90. § (4a) bekezdése,
24. 93/B. § (3) bekezdés b) pontja,
25. 93/C. § (1) bekezdés b) pontja,
26. 93/C. § (3) bekezdés b) pontja,
27. 93/D. § (2) bekezdés b) pontja,
28. 94. § (1) bekezdés c) pontja,
29. 94. § (1) bekezdés t) pontja,
30. 94. § (2) bekezdés a) pontja,
31. 94. § (2b) bekezdése,
32. 94. § (3) bekezdés c) pontja,
33. 94. § (4) bekezdés r) pontja,
34. 97. § (28) bekezdése,
35. 98. § (9) bekezdése,
36. 98. § (15) bekezdése,
37. 99. § (1) bekezdése,
38. 99. § (2) bekezdése,
39. 99. § (4) bekezdése,
40. 99. § (8) bekezdése,
41. 99/C. §-a,
42. 99/D. §-a,
43. 99/F. §-a,
44. 8. mellékletében foglalt táblázat 9. sora.
55. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
80. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 1. § 14. pont g) alpontjában a "szakképzési törvény szerinti szakképzési centrum részére, felnőttoktatási tevékenység ellátásával összefüggésben nyújtott támogatásokat" szövegrész helyébe a "szakképzési centrum részére nyújtott támogatásokat" szöveg,
2. 106. §-ában a "közoktatási," szövegrész helyébe a "köznevelési, szakképzési," szöveg
lép.
56. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
81. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
1. 3. § (9) bekezdésében a "mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szerv, valamint a köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
2. 207. § (2a) bekezdésében az "a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (6) bekezdése szerinti középfokú" szövegrész helyébe a "középfokú" szöveg,
3. 210. § (2) bekezdésében a "szakközépiskola" szövegrész helyébe a "szakképző iskola" szöveg,
4. 244. § (2) bekezdésében a "szakközépiskola" szövegrész helyébe a "szakképző iskola" szöveg,
lép.
57. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
82. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 248. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Aki
a) a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény tevékenységét a tanév rendjétől eltérően szervezi meg,
b) a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra, foglalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
c) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi,
szabálysértést követ el."
1. XXXI. Fejezetének címében az "AZ ÓVODAI NEVELÉS, VALAMINT AZ ALAPFOKÚ ÉS KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS" szövegrész helyébe az "A KÖZNEVELÉS, A SZAKKÉPZÉS ÉS A FELSŐOKTATÁS" szöveg,
2. 247. § (1) bekezdés c) pontjában az " , illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg, a "tanórai" szövegrész helyébe a "tanítási óráról, illetve" szöveg,
3. 202. alcímének címében a "Nevelési-oktatási" szövegrész helyébe a "Nevelési-oktatási, szakképzési vagy felsőoktatási" szöveg,
4. 248. § (1) bekezdés a) pontjában az "illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok" szövegrész helyébe az "illetve az államilag elismert szakképesítést vagy szakképzettséget igazoló bizonyítványok vagy oklevelek" szöveg,
5. 248. § (1) bekezdés b) pontjában az "az előírt engedély hiányában iskolai oktatást," szövegrész helyébe a "jogszabályban előírt engedély hiányában oktatást, képzést vagy" szöveg,
6. 248. § (2) bekezdés a) pontjában a "tanulót" szövegrész helyébe a "tanulót, a képzésben részt vevő személyt, a hallgatót" szöveg, az "a nevelési-oktatási intézményben létrehozott szervezeteiket a nevelésiközoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályban meghatározott" szövegrész helyébe a "jogszabály alapján a nevelési-oktatási, a szakképzési vagy a felsőoktatási tevékenységgel összefüggésben létrehozott szervezeteiket" szöveg,
7. 248. § (4) bekezdés a) pontjában a "nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazó információs rendszerében történő" szövegrész helyébe a "köznevelés információs rendszerében, illetve a szakképzés információs rendszerében a" szöveg,
8. 248. § (4) bekezdés b) pontjában a "vizsgák megszervezésekor a vizsgaszabályzatban meghatározottaktól szándékosan eltér" szövegrész helyébe a "vizsgát a jogszabályban foglaltaktól szándékosan eltérően szervezi meg" szöveg,
9. 248. § (5) bekezdésében a "tanulót a nevelési-oktatási intézményrendszerre vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével" szövegrész helyébe a "tanulót, a képzésben részt vevő személyt, illetve a hallgatót szándékosan" szöveg,
10. 203. alcímének címében a "tanulók gyakorlati" szövegrész helyébe a "tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek szakirányú" szöveg,
11. 249. §-ában a "tanuló gyakorlati" szövegrész helyébe a "tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú" szöveg, az "illetőleg a tanuló" szövegrész helyébe a "vagy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy" szöveg
lép.
58. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása
84. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdés f) pontjában a "kultúráért és az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "kultúráért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
59. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
85. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 10. pontjában a "közoktatásban" szövegrész helyébe a "köznevelésben és a szakképzésben" szöveg.
60. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
86. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 12. pont i) alpontjában az "alkalmazott, továbbá" szövegrész helyébe az "alkalmazott, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott esetben az oktató, továbbá" szöveg lép.
61. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
87. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 16. § (1) bekezdés c) pontjában az "és végrehajtási rendeletében, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében" szövegrész.
62. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
88. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pont i) alpontjában a "nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben" szöveg lép.
63. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
89. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 12. § (2a) bekezdésében a "nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 7. § (1) bekezdés a)-h) pontja szerinti nevelési-oktatási intézmény" szövegrész helyébe a "nevelésioktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény" szöveg lép.
64. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
90. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 53. § (1) bekezdésében az "a nemzeti felsőoktatásról vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben" szövegrész helyébe az "a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben" szöveg lép.
65. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
91. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § (1) E törvényt kell alkalmazni
a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által
aa) - a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett - szakképzésre,
ab) szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló - az aa) alpontba nem tartozó - oktatásra és képzésre [az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: felnőttképzési tevékenység], valamint
b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.
(2) Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) E törvény felnőttképzőre vonatkozó szabályait a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell."
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § E törvény alkalmazásában:
1. belső képzés: a munkáltató által saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére vagy - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti - partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalói részére nem üzletszerűen szervezett képzés,
2. bemeneti kompetenciamérés: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek,
3. előzetes tudásmérés: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni,
4. előzetesen megszerzett tudás beszámítása: a képzésre jelentkező - dokumentummal igazolt - tanulmányainak beszámítása, amelynek eredményeként a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel lehet menteni,
5. felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul,
6. képzés megkezdésének időpontja: a képzés első kontaktórájának időpontja, a folyamatban lévő képzésbe bekapcsolódó képzésben részt vevő személy esetében az első kontaktóra időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben részt vevő személy számára történő megküldésének vagy más módon történő rendelkezésre bocsátásának időpontja,
7. kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére,
8. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra,
9. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő személy és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat,
10. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység,
11. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a felnőttképző bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon - megvalósulhatnak, a képzésben részt vevő személy önállóan szerzett ismereteit pontosítják, illetve elmélyítik, a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti,
12. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer,
13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli - valamint a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer számára közvetíti - a képzésben részt vevő személy képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja - a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit."
(3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 3. alcíme a következő 2/A. §-sal és 2/B. §-sal egészül ki:
"2/A. § (1) Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető.
(2) Ha a felnőttképző
a) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy - nem szakképző intézményként - részszakmára felkészítő szakmai oktatást vagy
b) - a belső képzés kivételével - részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést
szervez, e felnőttképzési tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti.
(3) Szakképző intézmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül is végezhet.
(4) Ha jogszabály a képzés megszervezését bejelentéshez vagy engedélyhez köti, az e törvény szerinti bejelentést megtenni, illetve engedély megadása iránti kérelmet benyújtani azon a szerven keresztül kell, amelynél a képzésre vonatkozó bejelentést meg kell tenni, illetve amely a képzés megszervezésére vonatkozó engedély megadására jogosult. Az e törvény szerinti engedély megadása iránti kérelem tárgyában hozott döntést azon a szerven keresztül kell közölni, amely a képzés megszervezésére vonatkozó engedély megadására jogosult. Az e törvény szerinti bejelentés, illetve engedély hiányában a képzés nem szervezhető meg és a képzés megszervezésére engedély nem adható. E bekezdést az adatváltozás és a tevékenység megszüntetésének bejelentésére, valamint a tevékenység folytatásának megtiltására is alkalmazni kell.
2/B. § (1) A 2/A. § (2) bekezdése szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására engedély annak adható,
a) aki rendelkezik az általa szervezett felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan kidolgozott minőségirányítási rendszerrel és ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
b) - a költségvetési szervként működő felnőttképző kivételével - aki vagyoni biztosítékkal rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,
c) akinek a létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.
(2) Nem kaphat engedélyt az a felnőttképző, akinek a képviseletére jogosult személy más felnőttképzőnél ilyen tisztséget tölt be vagy korábban betöltött, ha annak engedélyét a felnőttképzési államigazgatási szerv - a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt - visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.
(3) A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó ismeretek tartalma nem vizsgálható."
(4) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § (1) A bejelentés, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg.
(2) A bejelentés, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(3) A tankerületi központ részeként működő köznevelési intézmény és a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a bejelentést, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelmet a köznevelési intézmény, illetve a szakképzési centrum nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervhez.
(4) Az eljárásban elektronikus úton kell kapcsolatot tartani a felnőttképzési államigazgatási szervvel."
(5) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § (1) Az engedélyezési eljárásban az e törvény szerinti szakértői bizottság szakértőként járhat el.
(2) A szakértői bizottság tagjait a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv."
(6) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről. A felnőttképzők nyilvántartása)
"c) a felnőttképzést kiegészítő szolgáltatások megnevezését,"
(tartalmazza.)
(7) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet azokról a felnőttképzőkről, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került. A felnőttképzők nyilvántartása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adatokat is tartalmazza."
(8) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi"
(9) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat a felnőttképző ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából történő törlésétől számított öt évig - a felnőttképző képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig - kezeli, majd az adatokat törli"
(10) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni.
(2) Felnőttképzési szakértői tevékenységet - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - csak az végezhet, aki
a) cselekvőképes,
b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal, és
c) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek."
(11) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § (1) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A-13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
b) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak.
(2) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a) felnőttképzési tevékenységét az általa szervezett képzésre vonatkozóan
aa) a 12. § szerinti - a felnőttképző által folytatott szakképzés esetén a képzési és kimeneti követelményekre, illetve a programkövetelményekre is figyelemmel - kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programnak megfelelően és
ab) a Kormány rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosításával
kell folytatnia,
b) a képzésre jelentkező kérésére előzetes tudásmérést kell biztosítania,
c) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A-13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
d) a 14. § szerinti minőségirányítási rendszert és annak részeként ügyfélszolgálati, panaszkezelési és oktatói minősítési rendszert kell működtetnie és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről, valamint a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésről,
e) eleget kell tennie a 17. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének,
f) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggésben a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat,
g) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § és a 15/A. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak.
(3) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezetén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére - a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg."
(12) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A képzési programnak tartalmaznia kell:)
"f) a képzés tananyagegységeit, azok célját, tartalmát, a tananyagegységekhez óraszámot és a tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszereket és munkaformákat, valamint a kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszámot is,"
(13) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 7. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
"12/A. § A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony, amelyben a képzés a képzésben részt vevő személy sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodóan valósul meg."
(14) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § (1) A felnőttképző és a képzésben részt vevő személy egymással - a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal - felnőttképzési szerződést köt.
(2) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a felnőttképzési szerződés megköthető a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai szerint is, ha a felnőttképző az ehhez szükséges az elektronikus utat biztosítja. A felnőttképzési szerződésen fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés."
(15) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 7. alcíme a következő 13/A. §-sal és 13/B. §-sal egészül ki:
"13/A. § (1) A felnőttképzési jogviszony a felek erre vonatkozó megállapodása alapján szünetel. A szünetelés alatt egyik felet sem illetik, illetve terhelik a felnőttképzési jogviszonyból fakadó jogok, illetve kötelezettségek.
(2) A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha
a) a képzésben részt vevő személy a képzés folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,
b) a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy
c) a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
13/B. § (1) A felnőttképzési jogviszony megszűnésekor - ha arra a képzés elvégzésére tekintettel került sor - a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására a képzés követelményeit teljesítő képzésben részt vevő személy részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki.
(2) A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele."
(16) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. § A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet és gondoskodik annak külső értékeléséről"
(17) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § (1) A felnőttképző
a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén
aa) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára,
ab) a képzésben részt vevő személyek létszámára,
b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén
ba) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára, és
bb) a képzési díjra és annak költségviselőjére,
bc) a képzésben részt vevő személyek létszámára, iskolai, korcsoportos és nemek szerinti megoszlására, továbbá - ha a képzés államilag elismert szakképzettségre, illetve szakképesítésre készít fel - a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adataira, lakcímére, elektronikus levelezési címére, valamint adóazonosító jelére és - ha azzal rendelkezik - oktatási azonosító számára,
c) az általa kiállított tanúsítványra
vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdését, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig kell eleget tenni.
(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti adatokról - a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából, valamint a (3) bekezdésben meghatározott célból - elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait - annak keletkezésétől számított öt évig - kezeli.
(3) A felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján az (1) bekezdés szerinti adatok alapján - képzések szerinti bontásban és országosan összesítve - minden év január 30-áig nyilvánosságra hozza
a) az induló képzési létszámra,
b) a képzésbe időközben bekapcsolódók létszámára,
c) a képzésből kimaradtak létszámára,
d) a képzést befejezők létszámára,
e) a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésére
vonatkozó adatokat.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(5) A felnőttképző a tervezett képzéseiről - a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően - önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a felnőttképzési államigazgatási szerv részére elektronikus úton. A felnőttképzési államigazgatási szerv a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési államigazgatási szerv a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni."
(18) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni."
(19) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:
"15/A. § A felnőttképző az általa szervezett képzésre vonatkozóan kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programját a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti."
(20) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17. § A felnőttképző köteles
a) a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni,
b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, a képzésben részt vevő személyek és a felnőttképzésért felelős miniszter részére biztosítani."
(21) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi, valamint a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatai a valóságnak megfelelnek. A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
(2) Az ellenőrzés során szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait a felnőttképzési szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.
(3) Ha a felnőttképző
a) a felnőttképzési tevékenységet nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a felnőttképzési államigazgatási szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki,
b) bejelentés, illetve engedély nélkül végez felnőttképzési tevékenységet, a felnőttképzési államigazgatási szerv
ba) megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását és
bb) vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.
(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv - a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés kivételével - a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazását megelőzően a felnőttképzőt figyelmeztetheti, aminek keretében a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel.
(5) Ha a felnőttképző a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el, a felnőttképzési tevékenység folytatásától a felnőttképzési államigazgatási szerv egy - a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két - évre eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki. A felnőttképző a felnőttképzési államigazgatási szerv határozatában meghatározott időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat. Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik.
(6) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltást elrendelő határozata véglegessé válását követő harminc napon belül a felnőttképző köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség jegybanki alapkamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.
(7) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza.
(8) A felnőttképzési államigazgatási szerv az ellenőrzése során az államháztartás terhére nyújtott támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesíti a támogatót a szükséges intézkedések megtétele céljából."
(22) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. § (1) A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében kezeli
a) a képzésben részt vevő személy
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) nemét,
ac) állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,
ad) lakcímét, levelezési címét, elektronikus levelezési címét és telefonszámát,
ae) társadalombiztosítási azonosító jelét,
af) adóazonosító jelét,
b) a képzéssel összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő személy
ba) végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével,
bb) a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével,
bc) a képzés során történő értékelésével és minősítésével,
bd) a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel
kapcsolatosak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítani kell.
(4) A felnőttképző felnőttképzési tevékenységéről az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett, amelyet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján teljesít. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 32-34. §-a helyett -kizárólag e törvény alapján a felnőttképzési államigazgatási szerv által szabható ki bírság.
(5) A felnőttképző az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli"
(23) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. § (1) Az állam támogatást nyújthat
a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésére,
b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatásra, képzésre és
c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére.
(2) A képzésben részt vevő személy a felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan képzési hitelt vehet igénybe."
(24) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a felnőttképzési államigazgatási szervet és
b) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet
rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység személyi és tárgyi feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a felnőttképzési szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait, a felnőttképzési szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket és a felnőttképzési szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket,
c) a felnőttképzési minőségirányítási rendszert és annak külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat,
d) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul,
e) a képzési hitel igénybevételének feltételeit.
(3) Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 3. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára történő jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére, és
b) az Igazságügyi Akkreditációs Testület feladatkörére, összetételére, létszámára és a testület tagjainak kinevezésére vonatkozó részletes szabályokat"
(25) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 30. §-a és 31. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"30. § (1) E törvénynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményére vonatkozó javaslat, továbbá e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezése szerinti bejelentés és engedély megadása iránti kérelem 2020. július 1-jétől nyújtható be.
(2) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult. Az engedély, a felnőttképzési programkövetelmény és a felnőttképzési nyelvi programkövetelmény módosítására irányuló kérelem 2020. június 30-áig nyújtható be, amelyet e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A Módtv1. hatálybalépésétől e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély nem adható.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakmai képzés és vizsgaszervezés folytatására a Módtv1. hatálybalépésekor arra engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint, illetve a vizsgaszervezésre a komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a (2) bekezdésben meghatározott határnapig jogosult azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben 2019. december 31-én szereplő és a felnőttképzési engedélyében meghatározott szakképesítésre, részszakképesítésre irányuló képzés utoljára 2020. december 31-én indítható. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről a szakképzési államigazgatási szerv útján a szakképzésért felelős miniszter - a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével - gondoskodik.
(4) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő ilyen tevékenységét a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig végezheti azzal, hogy a Módtv1. hatálybalépése és 2022. december 31. közötti időszakban a nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében kizárólag azok törlésére van lehetőség.
(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti tevékenység ellenőrzésére és az ahhoz kapcsolódóan megállapítható jogkövetkezményekre a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 31. § A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni"
92. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
1. preambulumában a "hazánkban élő személyek" szövegrész helyébe a "társadalom tagjai" szöveg,
2. 3. alcímének címében a "folytatásának engedélyezése" szövegrész helyébe a "folytatásának bejelentése, engedélyezése és a felnőttképzők nyilvántartása" szöveg,
3. 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "hatóság" szövegrész helyébe a "felnőttképzési államigazgatási szerv" szöveg, az "az engedéllyel rendelkező képző intézményekről" szövegrész helyébe az "a felnőttképzőkről" szöveg, az "Az engedéllyel rendelkező képző intézmények" szövegrész helyébe az "A felnőttképzők" szöveg,
4. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a "felnőttképzést folytató intézmény" szövegrész helyébe a "felnőttképző" szöveg,
5. 5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában az "adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját" szövegrész helyébe az "adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát" szöveg,
6. 5. § (1) bekezdés b) pontjában a "képző intézmény" szövegrész helyébe a "felnőttképző" szöveg,
7. 5. § (1) bekezdés e) pontjában az "az intézmény" szövegrész helyébe az "a felnőttképző" szöveg,
8. 5. § (3) bekezdésében az "(1)-(2)" szövegrész helyébe az "(1) és (2)" szöveg, az "a) pont af) alpontjában, b)-e) pontjában" szövegrész helyébe a "b) és e) pontjában" szöveg,
9. 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "hatóság a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről, a kamara a felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről" szövegrész helyébe a "felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőkről" szöveg, az "a szakértői" szövegrész helyébe az "a felnőttképzési szakértői" szöveg, a "szakértő és felnőttképzési programszakértő" szövegrész helyébe a "szakértő" szöveg,
10. 7. § (1) bekezdés a) pontjában az "a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét" szövegrész helyébe a "lakcímét" szöveg,
11. 7. § (1) bekezdés b) pontjában a "szakértői" szövegrész helyébe a "felnőttképzési szakértő" szöveg,
12. 7. § (2) bekezdésében a "nyilvántartásokból" szövegrész helyébe a "felnőttképzési szakértők nyilvántartásából" szöveg,
13. 7. § (3) bekezdésében a "hatóság és a kamara" szövegrész helyébe a "felnőttképzési államigazgatási szerv" szöveg, a "foglalt" szövegrész helyébe a "meghatározott" szöveg,
14. 7. § (4) bekezdésében a "hatóság és a kamara" szövegrész helyébe a "felnőttképzési államigazgatási szerv" szöveg, a "szakértőnek" szövegrész helyébe a "felnőttképzési szakértőnek" szöveg, a "szakértők" szövegrészek helyébe a "felnőttképzési szakértők" szöveg,
15. 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "hatóság és a kamara felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott" szövegrész helyébe a "felnőttképzési államigazgatási szerv" szöveg, a "szakértő, illetve felnőttképzési programszakértő" szövegrész helyébe a "szakértő" szöveg,
16. 8. § (1) bekezdés a) pontjában az "az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe az "a Kormány rendeletében" szöveg,
17. 8. § (1) bekezdés b) pontjában az "az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt" szövegrész helyébe az "a Kormány rendeletében meghatározott" szöveg,
18. 8. § (2) bekezdésében a "hatóság és a kamara a" szövegrész helyébe a "felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési" szöveg,
19. 8. § (4) bekezdésében a "hatóság és a kamara 7. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás" szövegrész helyébe a "felnőttképzési államigazgatási szervnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartása" szöveg, az "a 8. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdésben" szöveg, a "2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.)" szövegrész helyébe a "törvényben" szöveg, a "miniszter" szövegrész helyébe a "felnőttképzésért felelős miniszter" szöveg,
20. 5. alcímének címében az "Az engedély feltételei" szövegrész helyébe az "A felnőttképző működése" szöveg,
21. 12. § (1) bekezdés g) pontjában az "a" szövegrész helyébe az "- a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével - a" szöveg,
22. 7. alcímének címében a "felnőttképzési szerződés" szövegrész helyébe a "felnőttképzési jogviszony" szöveg,
23. 8. alcímének címében a "Minőségbiztosítási" szövegrész helyébe a "Minőségirányítási" szöveg,
24. 9. alcímének címében a "felnőttképzési információs rendszer" szövegrész helyébe a "felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere" szöveg,
25. 16. § nyitó szövegrészében a "felnőttképzést folytató intézménynek" szövegrész helyébe a "felnőttképzőnek" szöveg, a "hatóság" szövegrész helyébe a "felnőttképzési államigazgatási szerv" szöveg, az "öt" szövegrész helyébe a "nyolc" szöveg,
26. 16. § a) pontjában az "az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción" szövegrész helyébe az "a kontaktórákon" szöveg, a "felnőtt" szövegrész helyébe a "személy" szöveg,
27. 16. § b) pontjában a "felnőtt" szövegrész helyébe a "személy" szöveg, a "személyi" szövegrész helyébe a "személyes" szöveg, a "felnőttképzést folytató intézmény" szövegrész helyébe a "felnőttképző" szöveg,
28. 10. alcímének címében a "felnőttképzést folytató intézmények" szövegrész helyébe a "felnőttképző" szöveg,
29. 11. alcímének címében a "felnőttképzést folytató intézményekben kezelt személyes és különleges adatok" szövegrész helyébe a "felnőttképző adatkezelése" szöveg,
30. VIII. Fejezetének címében a "felnőttképzési támogatási rendszer" szövegrész helyébe a "felnőttképzés támogatása" szöveg,
31. 27/D. §-ában a "rendeltben" szövegrész helyébe a "rendeletben" szöveg,
32. VIII/A. Fejezetének címében a "szakvizsgáról" szövegrész helyébe a "szakvizsga" szöveg
lép.
93. § (1) Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
1. 5. § (1) bekezdés b) pontjában az " , a képzésekhez tartozó" szövegrész és a "képzések szerinti" szövegrész,
2. 7. § (2) bekezdésében az "és a felnőttképzési programszakértők (1) bekezdés szerinti" szövegrész,
3. 7. § (3) bekezdésében az "és a felnőttképzési programszakértő" szövegrész,
4. 12. § (1) bekezdés a) pontjában az "és - a képzési program nyilvántartásba vételét követően - a képzés 5. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő nyilvántartásba vételi számát" szövegrész,
5. 12. § (1) bekezdés h) pontjában az "- az 1. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés esetén a modulzáró vizsgákat is tartalmazó -" szövegrész,
6. 16. § c) pontjában a "valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót," szövegrész.
(2) Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
1. 3/A. §-a,
2. 5. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja,
3. 5. § (1) bekezdés d) pontja,
8. 10. §-a,
9. 11/A. §-a,
10. 12. § (1) bekezdés e) pontja,
11. 12. § (2) bekezdése,
12. 12. § (3) bekezdése,
13. 14/A. §-a,
14. 16. § d) pontja,
15. 16. § f) pontja,
16. 17/A. §-a,
17. 17/B. §-a,
18. IV. Fejezete,
19. VII. Fejezete,
20. 12. alcíme,
21. 25. §-a,
22. 26. §-a,
23. 27. §-a,
24. 28/A. §-a,
25. 28/B. §-a,
26. 33/A. §-a,
27. 33/B. §-a,
28. 18. alcíme,
29. 19. alcíme.
66. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása
94. § A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 12. § (2) bekezdésében az "a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdése szerinti adatokat vehet át a köznevelési" szövegrész helyébe az "adatokat vehet át a honvédelmi szakképző" szöveg lép.
67. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
95. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény
1. 5. § 7. pontjában a "képzettséggel" szövegrész helyébe a "szakképzettséggel vagy szakképesítéssel" szöveg,
2. 5. § 19. pont a) pont ac) alpontjában a "képzettséggel" szövegrész helyébe a "szakképzettséggel vagy szakképesítéssel" szöveg,
3. 5. § 22. pont c) alpontjában a "képzettséggel" szövegrész helyébe a "szakképzettséggel vagy szakképesítéssel" szöveg,
4. 5. § 26. pont c) alpontjában a "képzettséggel" szövegrész helyébe a "szakképzettséggel vagy szakképesítéssel" szöveg,
5. 72. § d) pontjában a "képzettségeket" szövegrész helyébe a "szakképzettségeket és szakképesítéseket" szöveg
lép.
68. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
96. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 30. § (5) bekezdésében a "gyermekvédelmi és közoktatási ellátásokra és támogatásokra" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi, köznevelési és szakképzési támogatásokra" szöveg lép.
69. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
97. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 181. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Azon oktatási, képzési formák esetében, amelyért az elítéltet ösztöndíj illeti meg, a bv. intézet oktatási-képzési megállapodást köt az elítélttel. Az oktatási-képzési megállapodásban az elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy ha a köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy a bv. intézet által szervezett felnőttképzésben a tanulmányait megkezdi, és a képzésben önhibájából nem vesz részt, illetve indokolatlanul megszakítja, a felmerült költségek teljes vagy részleges megtérítésére kötelezhető."
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 182. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bv. intézet parancsnokának döntése alapján az elítéltet különös méltánylást érdemlő esetben)
"a) a nem a bv. intézet által szervezett szakmai képzés vagy"
[során is megilleti a 181. § (2) bekezdésében meghatározott ösztöndíj.]
98. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
1. 96. § (1) bekezdés i) pontjában a "továbbképzésre" szövegrész helyébe a "felnőttképzésre" szöveg,
2. 154/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "továbbképzésben" szövegrész helyébe a "felnőttképzésben" szöveg,
3. 181. § (1) bekezdésében a "továbbképzésen" szövegrész helyébe a "felnőttképzésben" szöveg,
4. 181. § (2) bekezdésében az "Az általános iskolai oktatásban, a középfokú iskolában, illetve a szakképzésben vagy továbbképzésben" szövegrész helyébe az "A köznevelésben, a szakképzésben vagy a felnőttképzésben" szöveg, az "a képzés" szövegrész helyébe az "az oktatás, képzés" szöveg,
5. 181. § (5) bekezdésében a "szakképzettséget" szövegrész helyébe a "szakképzettséget, illetve szakképesítést" szöveg,
6. az "Az oktatásban, szakképzésben vagy továbbképzésen részt vevők kedvezményei" alcím címében az "Az oktatásban, szakképzésben vagy továbbképzésen" szövegrész helyébe az "A köznevelésben, a szakképzésben vagy a felnőttképzésben" szöveg,
7. 183. § (1) bekezdésében az "Az általános iskolai oktatásban, a középfokú iskolai oktatásban, szakképzésben és továbbképzésben" szövegrész helyébe az "A köznevelésben, a szakképzésben, illetve a felnőttképzésben" szöveg,
8. az "Az elítéltek szakképzése és továbbképzése" alcím címében a "továbbképzése" szövegrész helyébe a "felnőttképzésben való részvételük",
9. 184. § (1) bekezdésében a "továbbképzését" szövegrész helyébe a "felnőttképzésben való részvételét" szöveg,
10. 184. § (2) bekezdésében a "továbbképzésbe" szövegrész helyébe a "felnőttképzésbe" szöveg, a "továbbképzésben" szövegrész helyébe a "felnőttképzésben" szöveg,
11. 184. § (4) bekezdésében a "továbbképzést" szövegrész helyébe a "felnőttképzést" szöveg, a "továbbképzés" szövegrész helyébe a "felnőttképzés" szöveg
lép.
70. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
99. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 18. § f) pontjában a "köz- és felsőfokú oktatást, valamint a szak- és felnőttképzést is" szövegrész helyébe a "köznevelést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést" szöveg lép.
71. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
100. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
1. 2. § 22. pontjában az "a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerinti, a rendvédelmi szakképesítés megszerzésére létesített és fenntartott köznevelési intézmény" szövegrész helyébe a "rendvédelmi szakképző intézmény" szöveg,
2. 132. § (1) bekezdésében az "iskolarendszerű vagy felnőttképzés keretében történő megszerzésére" szövegrész helyébe a "megszerzésére" szöveg,
3. 2. melléklet címében a "felnőttkorú" szövegrész helyébe a "nagykorú" szöveg
lép.
72. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény hatályon kívül helyezése
101. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény.
73. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
102. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 19. § (6) bekezdésében a "szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott" szövegrész.
74. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény módosítása
103. § A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény 2. § (1) bekezdés g) pontjában az "oktatás, továbbképzés, és felnőttképzés," szövegrész helyébe az "oktatás és képzés" szöveg lép.
75. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
104. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 508. § (1) bekezdés f) pontjában a "tanulószerződésből" szövegrész helyébe a "szakképzési munkaszerződésből" szöveg lép.
76. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
105. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 7. pontjában az "az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása" szövegrész helyébe az "a pályakövetési rendszer" szöveg, az "az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának" szövegrész helyébe az "a pályakövetési rendszer részére" szöveg lép.
77. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
106. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -]
"e) a kifizetőnek
ea) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 86. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés,
eb) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés
alapján létrejött jogviszonyra tekintettel;"
(2) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"4. az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagja között fennálló jogviszony tekintetében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató: az a személy, aki
a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
b) nappali rendszerben felnőttképzési jogviszonnyal rendelkezik,
c) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
d) az a)-c) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig;"
107. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény
1. 5. § (1) bekezdés c) pontjában a "tanuló, hallgató" szövegrész helyébe a "tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató" szöveg, a "tanulói, hallgatói" szövegrész helyébe a "tanulói, hallgatói, felnőttképzési" szöveg,
2. 9. § (5) bekezdésében az "a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben" szövegrész helyébe az "a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben" szöveg,
3. 20. §-ában a "közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben" szövegrész helyébe a "köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben" szöveg
lép.
108. § (1) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat," szövegrész.
(2) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja.
78. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
109. § (1) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közneveléssel, a szakképzéssel, a felsőoktatással, a felnőttképzéssel, a nyelvvizsgáztatással és a pályakövetéssel kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, a köznevelésben, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nyelvvizsgáztatásban és a pályakövetésben részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez, az adatbiztonság biztosításához szükséges adatokat központi nyilvántartásban (a továbbiakban: oktatási nyilvántartás) kell kezelni"
(2) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. § (1) A természetes személynek egy oktatási azonosító száma lehet.
(2) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv oktatási azonosító számot ad annak az oktatási azonosító számmal még nem rendelkező természetes személynek, aki
1. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) alapján
a) óvodai jogviszonyban áll,
b) tanulói jogviszonyban áll,
c) pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesül,
d) részt vesz a középfokú felvételi eljárásban,
e) részt vesz a kétszintű érettségi eljárásban,
f) nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozik,
g) pedagógus-munkakörben foglalkoztatott,
h) pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben dolgozik,
i) köznevelési intézményben óraadóként dolgozik,
j) szerepel az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken, az Országos szakértői névjegyzéken, illetve az Országos szaktanácsadói névjegyzéken,
2. a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) alapján
a) tanulói jogviszonyban áll,
b) felnőttképzési jogviszonyban áll,
c) a szakképző intézmény alkalmazottja,
3. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján
a) a központi felsőoktatási felvételi eljárásban felsőoktatási intézménybe jelentkezik,
b) hallgatói jogviszonyban áll,
c) doktorjelölti jogviszonyban áll,
d) felsőoktatási intézményben oktató, kutató, tanári munkakörben dolgozik,
e) felsőoktatási intézményben oktatási tevékenység ellátására megbízási jogviszonyban dolgozik,
f) részére oktatási igazolvány kerül kibocsátásra,
4. a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában szerepel."
(3) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
"2. Az oktatási nyilvántartás szakrendszerei"
(4) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásai:
a) a köznevelés információs rendszere,
b) a szakképzés információs rendszere,
c) a felsőoktatási információs rendszer,
d) a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere,
e) a pedagógiai szakszolgálatok által alkalmazott integrált nyomon követő rendszer,
f) az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere,
g) a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása,
h) a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása,
i) a pályakövetési rendszer."
(5) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:
a) a szakképzési intézménytörzs,
b) a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása,
c) az alkalmazotti nyilvántartás,
d) a szakmai vizsga és a képesítő vizsga adminisztrációs rendszere, valamint az oklevelekről, a szakmai bizonyítványokról, a képesítő bizonyítványokról és a törzslapkivonatokról vezetett központi vizsganyilvántartás,
e) az oktatói továbbképzés nyilvántartása."
(6) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:
a) a felnőttképzési intézménytörzs,
b) a képzési és személyi törzs."
(7) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az oktatási nyilvántartásban kezelt személyes adatok körét
a) a köznevelés információs rendszere tekintetében az 1. melléklet,
b) a szakképzés információs rendszere tekintetében az 1/A. melléklet,
c) a pedagógiai szakszolgálatok által alkalmazott integrált nyomkövető rendszer tekintetében a 2. melléklet,
d) a felsőoktatási információs rendszer tekintetében a 3. melléklet,
e) a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere tekintetében a 3/A. melléklet,
f) az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere tekintetében a 4. melléklet,
g) a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása tekintetében az 5. melléklet,
h) a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása tekintetében a 6. melléklet
határozza meg."
(8) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 6. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
"3. Az oktatási nyilvántartásba történő adatszolgáltatás"
(9) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A 4. § (2a) bekezdés e) pontja szerinti oktatói továbbképzés nyilvántartása részére
a) az oktatói továbbképzés szervezője szolgáltatja az 1/A. melléklet V. rész 2. pont b), d) és f)-h) alpontjában meghatározott adatokat,
b) a szakképző intézmény vezetője szolgáltatja az 1/A. melléklet V. rész 2. pont e) és k) alpontja szerinti adatokat."
(10) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6/A. § (1) A pályakövetési rendszer működtetése céljából az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv részére - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - adatot szolgáltat
a) a szakképzésről szóló törvény szerinti akkreditált vizsgaközpont a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatairól és neméről, oktatási azonosító számáról, a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés helyszínéről és kezdő és záró időpontjáról, az általa megszerzett szakma, illetve szakképesítés megnevezéséről, a szakmai vizsga helyéről és időpontjáról,
b) a felsőoktatási intézmény a hallgató természetes személyazonosító adatairól és neméről, oktatási azonosító számáról, az oktatás munkarendjéről, a megszerzett felsőfokú szakképzettség megnevezéséről, a felsőfokú végzettségi szintről, a felsőfokú szakképzettség megszerzésének helyéről és időpontjáról,
c) az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 7. pontjában meghatározott adatokról,
d) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokról,
e) a megszerzett szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosulásával kapcsolatosan a tanuló, a képzésben részt vevő személy, illetve a hallgató a szakképzettség, illetve a szakképesítés megszerzését követő három éven belül, ha nem létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt,
f) a vállalkozóvá vagy önfoglalkoztatóvá vált szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel rendelkező személy az általa ilyen formában végzett tevékenységről.
(2) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a szakképzés információs rendszerében, a felsőoktatási információs rendszerben és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében szereplő adatokat a pályakövetési rendszerbe közvetlen hozzáféréssel veszi át. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az adatokat kezelheti, feldolgozhatja és konkrét személyhez rendelten összekapcsolhatja a kiadott oklevelek, illetve szakmai bizonyítványok és az oktatási azonosítók adatbázisával.
(3) A pályakövetési rendszerben nyilvántartott adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, szakképző intézményenként, felsőoktatási intézményenként, illetve felnőttképzőnként csoportosíthatók és nyilvánosságra hozhatók. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a honlapján - egyedi azonosításra alkalmatlan módon - nyilvánosságra hozza a pályakövetési rendszerben keletkezett, a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos adatokat, információkat. A számára továbbított adatokat az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az adatszolgáltatástól számított harminc évig kezeli"
(11) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
"4. Az oktatási nyilvántartáshoz való hozzáférés, adattovábbítás"
(12) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tanulói nyilvántartásból, illetve a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartásából személyes adat - az érintetten kívül -
a) a tanulói jogviszonyhoz, illetve a felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére jogosult személy részére,
b) a tanuló nevelési-oktatási intézményének megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése, valamint a nevelési-oktatási intézménnyel és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából a 2. § a)-g) pontjában meghatározott adatok, valamint az 1. melléklet I. rész c)-f) és h) pontjában és az 1/A. melléklet I. rész c)-f) és h) pontjában meghatározott adatok a rendőrség részére,
c) a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból megszervezett külföldi tanulmányutak megszervezése, továbbá az igénybevétel jogszerűségének ellenőrzése céljából a 2. § a)-c), e)-g) és l) pontjában, továbbá az 1. melléklet I. rész e)-g) és i) pontjában meghatározott adatok a Tempus Közalapítvány részére
továbbítható."
(13) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A tanulói nyilvántartásban, illetve a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartásában nyilvántartott adatok - adategyeztetés céljából - továbbíthatók a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert használó olyan köznevelési intézménynek, szakképző intézménynek, illetve felnőttképzőnek, amellyel a gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy jogviszonyban áll."
(14) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az alkalmazotti nyilvántartásban nyilvántartott adatok - adategyeztetés céljából - továbbíthatók a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert használó olyan köznevelési intézménynek, szakképző intézménynek, illetve felnőttképzőnek, amellyel az alkalmazott, az óraadó jogviszonyban áll"
(15) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:
"(15a) A tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartásából a képzési hitelhez kapcsolódóan
a) a (20) bekezdés a) pontja szerinti célból az igénylőre vonatkozóan
aa) az 1/A. melléklet II. rész 1. pont a) alpontjában meghatározott adatokból az oktatási azonosító száma és adóazonosító jele,
ab) az 1/A. melléklet II. rész 1. pont c) és d) alpontjában meghatározott adata és
ac) a 2. § a)-j) pontja szerinti adata,
b) a (20) bekezdés b) pontja szerinti célból az igénylőre vonatkozóan az 1/A. melléklet II. rész 1. pont b) alpontjában adatok,
c) a (20) bekezdés c) pontja szerinti célból az igénylőre vonatkozóan az 1/A. melléklet II. rész 1. pont l), m) és p) pontjában adatok
továbbíthatók."
(16) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervet rendeletben kijelölje.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervnek a pályakövetési rendszer működtetésével kapcsolatos feladataira vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."
(17) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
1. a 3. melléklet szerinti 1/A. melléklettel,
2. a 4. melléklet szerinti 3/A. melléklettel
egészül ki.
110. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
1. preambulumában a "köznevelésről és a nemzeti felsőoktatásról" szövegrész helyébe a "köznevelésről szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben és a felnőttképzésről" szöveg,
2. 2. § a) pontjában a "viselt név" szövegrész helyébe a "családi és utónév" szöveg,
3. 2. § b) pontjában a "név" szövegrész helyébe a "családi és utónév" szöveg,
4. 2. § c) pontjában a "neve" szövegrész helyébe a "családi és utóneve" szöveg,
5. 2. § h) pontjában a "lakcímadatok" szövegrész helyébe a "lakóhely és a tartózkodási hely címe" szöveg,
6. 6. § (1) bekezdésében a "köznevelési és felsőoktatási feladatokat ellátó intézmény" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző" szöveg, a "közneveléssel és" szövegrész helyébe a "közneveléssel, a szakképzéssel és a" szöveg,
7. 6. § (2) bekezdés a) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
8. 6. § (2) bekezdés b) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
9. 6. § (3) bekezdés c) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
10. 6. § (4) bekezdés a) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
11. 6. § (4) bekezdés b) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
12. 6. § (4) bekezdés c) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
13. 6. § (5) bekezdésében az "e) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg,
14. 7. § (3) bekezdésében a "tanulói nyilvántartás" szövegrész helyébe a "tanulói nyilvántartás, illetve a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása" szöveg, a "hatóság" szövegrész helyébe a "hatóság, illetve a szakképzési államigazgatási szerv" szöveg,
15. 7. § (7) bekezdésében a "hatóság" szövegrész helyébe a "hatóság, illetve a szakképzési államigazgatási szerv" szöveg,
16. 7. § (20) bekezdés a) pontjában az "alcím" szövegrészek helyébe a "rész" szöveg,
17. 7. § (20) bekezdés b) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
18. 7. § (20) bekezdés c) pontjában az "alcím" szövegrészek helyébe a "rész" szöveg, az "a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)" szövegrész helyébe az "az Nftv." szöveg,
19. 7. § (21) bekezdés b) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
20. 7. § (21) bekezdés c) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
21. 7. § (22) bekezdés b) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
22. 7. § (22) bekezdés c) pontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
23. 7. § (24) bekezdésében az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
24. 2. alcím címében a "2." szövegrész helyébe az "5." szöveg lép,
25. 9/A. §-ában az "a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)" szövegrész helyébe az "az Nkt." szöveg,
26. 1. melléklet 1. pontjában az "alcímben" szövegrész helyébe a "részben" szöveg, az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
27. 1. melléklet XI. rész 2. pont 2.2. alpontjában az "alcímben" szövegrész helyébe a "részben" szöveg,
28. 1. melléklet XII. rész 2. pont b) alpontjában az "alcímben" szövegrész helyébe a "részben" szöveg,
29. 2. melléklet 1. pont 1.1. alpont b) alpontjában az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg,
30. 3. melléklet 1. pontjában az "alcímben" szövegrész helyébe a "részben" szöveg, az "alcím" szövegrész helyébe a "rész" szöveg
lép.
111. § Hatályát veszti az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
6. 5. §-a,
7. 16. §-a,
8. 1. melléklet I. rész k) pontja,
9. 1. melléklet XI. rész 2. pont 2.13. alpontja.
79. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása
112. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A honvédelmi alkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
a) az "A" fizetési osztályba
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
b) a "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
c) a "C" fizetési osztályba
ca) az érettségi végzettséghez kötött munkakör,
cb) a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
d) a "D" fizetési osztályba
da) az érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
e) az "E" fizetési osztályba
ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakör,
eb) az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,
f) az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
g) a "G" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
h) a "H" fizetési osztályba
ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat,
i) az "I" fizetési osztályba
ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1 -je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1 -je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.),
j) a "J" fizetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,
jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím"
113. § Hatályát veszti a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 62. § (2) és (3) bekezdése.
80. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
114. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 162. § (1) bekezdésében a "közoktatásban" szövegrész helyébe a "köznevelésben vagy szakképzésben" szöveg lép.
115. § (1) Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 2. § (3) bekezdés d) pontja.
(2) Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 82. § (11) bekezdésében az "a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (6) bekezdése szerinti" szövegrész.
81. Záró rendelkezések
116. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2020. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 72. § (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
117. § (1) A 45. alcím az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 47. alcím az Alaptörvény az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) Az 51. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) Az 53. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 67. alcím az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 68. alcím az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
118. § (1) A 65. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2019. évi CXII. törvényhez
"3. melléklet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényhez
A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei
| A | B | C | |
| 1 | A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények | Pedagógus-munkakör | Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség |
| 2 | Óvodai nevelés | óvodapedagógus | óvodapedagógus |
| 3 | Alsó tagozat | tanító | tanító |
| 4 | 5-6. évfolyam | tanár | a tantárgynak megfelelő szakos tanár, tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító |
| 5 | 7-8. évfolyam | tanár | a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
| 6 | 9-12. évfolyam gimnáziumban | gimnáziumi tanár | egyetemi szintű vagy - az általános iskolai tanár kivételével - mesterfokozatú -, a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
| 7 | Szakgimnázium (pedagógiai, közművelődési) | szakmai tantárgyat oktató tanár | a szakmai tantárgynak megfelelő szakos felsőfokú szakképzettség |
| 8 | Szakgimnázium (művészeti) | művészeti szakmai tantárgyat oktató tanár | a művészeti tárgynak megfelelő szakos felsőfokú szakképzettség |
| 9 | Alapfokú művészeti iskola zeneművészeti ág | szakmai tantárgyat tanító tanár | a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész, előadóművész |
| 10 | Alapfokú művészeti iskola (szín- és bábművészeti, képző- és iparművészeti, táncművészeti ág) | szakmai tantárgyat tanító tanár | a tanszaknak megfelelő szakirányú felsőfokú végzettség, a tanszaknak megfelelő tanár vagy művész szakképzettség |
| 11 | Kollégium | kollégiumi nevelőtanár | kollégiumi nevelőtanár, gyógypedagógus, konduktor, szociálpedagógus, játék- és szabadidő-szervező tanár, tanulási és pályatanácsadó tanár, tehetségfejlesztő tanár, hittanár-nevelő tanár, pedagógia szakos tanár és pedagógia szakos nevelő, a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszának megfelelően tanító, tanár |
| 12 | Az alsó tagozaton az emelt szintű oktatásban a művészetek, idegen nyelv, nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyak esetében | tanár | a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
| 13 | könyvtárostanár (tanító) | könyvtárpedagógia-tanár, informatikus könyvtáros és tanító vagy tanár vagy szociálpedagógus | |
| 14 | óvodapszichológus/ iskolapszichológus | pszichológus és óvodapedagógus vagy gyógypedagógus vagy konduktor vagy tanító vagy tanár, pszichológus tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon, pedagógiai szakpszichológus óvoda- és iskola-szakpszichológus óvoda- és iskolapszichológus tanácsadó szakpszichológus | |
| 15 | fejlesztő pedagógus | óvodapedagógus, tanító, tanár, szociálpedagógus, konduktor, a továbbiakban meg nem nevezett gyógypedagógus, pedagógia szakos előadó, pedagógia szakos nevelőtanár és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon | |
| 16 | szociálpedagógus | szociálpedagógus | |
| 17 | konduktor | konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító), konduktor(óvodapedagógus), speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus vagy konduktortanár és konduktor vagy konduktor-tanító vagy konduktor-óvodapedagógus vagy konduktor(tanító), vagy konduktor(óvodapedagógus) | |
| 18 | logopédus | logopédia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus logopédia szakirányon, speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus vagy okleveles gyógypedagógus vagy gyógypedagógia-tanár és gyógypedagógus, logopédia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta vagy gyógypedagógus logopédia szakirányon | |
| 19 | gyógypedagógus | a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta, speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus vagy okleveles gyógypedagógus vagy gyógypedagógia-tanár és a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta |
| 20 | Nemzetiségi óvodai nevelés | nemzetiségi óvodapedagógus | nemzetiségi óvodapedagógus |
| 21 | Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás az alsó tagozaton | nemzetiségi tanító | nemzetiségi tanító |
| 22 | Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás az 5-12. évfolyamon | közismereti tantárgyat nemzetiségi nyelven oktató tanár | tantárgynak megfelelő szakos tanár és a nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító vagy tanár vagy nyelvtanár szakképzettség vagy az adott nyelvből legalább középfokú "komplex" típusú államilag elismert nyelvvizsga, Magyarországon honosított oklevél alapján az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt, a tanítás nyelvének megfelelő pedagógusvégzettség és szakképzettség |
| 23 | Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás | nemzetiségi nyelvtanár | nemzetiségi nyelvtanár, nyelvtanár |
| 24 | Minden iskolatípusban és minden évfolyamon | idegennyelvtanár | nyelvtanár, nemzetiségi nyelvtanár |
| 25 | Minden iskolatípusban és minden évfolyamon | testnevelő | testnevelő tanár |
| 26 | Minden iskolatípusban és minden évfolyamon | ének-zene tanár | ének-zene szakos tanár |
| 27 | Két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás | tanító, tanár | az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt szakképzettség (tanító, tanár) és az iskolai nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító, tanár, nyelvtanár-szakképzettség vagy az adott tantárgy nem magyar nyelven történő oktatásához szükséges nyelvi ismeretek alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben történő elsajátításának igazolása, vagy a Közös Európai Referenciakeret szerinti legalább C1 szintű (felsőfokú) nyelvtudás igazolása az adott idegen nyelvből, Magyarországon honosított oklevél alapján az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt, a tanítás nyelvének megfelelő pedagógusvégzettség és szakképzettség |
| 28 | együttnevelést segítő pedagógus | az e mellékletben a gyógypedagógus és a konduktor munkakörre meghatározott végzettség és szakképzettség | |
| 29 | Készségfejlesztő iskolai nevelésoktatás gyakorlati évfolyamon | tanár a szakmai elméleti oktatásban | gyógypedagógus vagy a képzés szakirányának megfelelő szakos tanár |
| 30 | Készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás gyakorlati évfolyamon | szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató | gyógypedagógus, vagy a képzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a képzés szakirányának megfelelő szakoktató, a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, érettségi végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat |
| 31 | Szakiskolai nevelés-oktatás | szakmai elméleti tantárgyat oktató tanár | a szakmai tárgynak megfelelő szakos felsőfokú végzettség és szakképzettség |
| 32 | Szakiskolai nevelés-oktatás | szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató | a szakmai képzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a szakmai képzés szakirányának megfelelő szakoktató, a szakmai képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, érettségi végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat |
| 33 | Szakiskolai nevelés- oktatás, nem értelmi fogyatékos tanulók esetében | közismereti tantárgyat oktató tanár | a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
"
2. melléklet a 2019. évi CXII. törvényhez
"4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Osztály- és csoportlétszámok
| A | B | C | D | |
| 1 | Intézménytípus/Oktatási forma | Osztály- és csoportlétszámok | ||
| 2 | minimum | maximum | átlag | |
| 3 | Óvoda | 13 | 25 | 20 |
| 4 | Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport | 5 | 13 | 9 |
| 5 | Általános iskola 1-4. évfolyama | 14 | 27 | 23 |
| 6 | Általános iskola 5-8. évfolyama | 14 | 27 | 23 |
| 7 | Gimnázium és szakgimnázium | 26 | 34 | 28 |
| 8 | Hat és nyolc évfolyamos gimnázium | 26 | 34 | 28 |
| 9 | Alapfokú művészeti iskola, zeneművészeti ág | 6 | 15 | 8 |
| 10 | Alapfokú művészeti iskola, táncművészeti ág, néptánc műfaj | 10 | 24 | 18 |
| 11 | Alapfokú művészeti iskola, táncművészeti ág, kortárs, modern, társastánc műfaj | 8 | 20 | 10 |
| 12 | Alapfokú művészeti iskola, táncművészeti ág, balett műfaj | 6 | 14 | 10 |
| 13 | Alapfokú művészeti iskola, képző- és iparművészet, báb- és színművészeti ág | 8 | 20 | 10 |
| 14 | Szakgimnázium (pedagógiai, közművelődési) | 26 | 34 | 30 |
| 15 | Szakgimnázium (művészeti) | 6 | 16 | 11 |
| 16 | Kollégiumi nappali foglalkozás | 18 | 26 | 25 |
| 17 | Kollégiumi éjszakai felügyelet épületenként és nemenként | - | 120 | - |
"
3. melléklet a 2019. évi CXII. törvényhez
"1/A. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez
A szakképzés információs rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei
1. Az I. és II. részben meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokat statisztikai felhasználás céljára a hivatalos statisztikai szolgálat - a Központi Statisztikai Hivatal - számára az Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - az I. rész b) és j) pontjában meghatározott adatok kivételével - egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni.
2. A Központi Statisztikai Hivatal részére történő adatátadás esetén az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
I. Szakképzési intézménytörzs
1. A szakképzési intézménytörzs személyes adatként tartalmazza
a) a szakképző intézmény alapítójának és fenntartójának képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, beosztását és elérhetőségét,
b) a szakképzési centrum főigazgatójának, kancellárjának és a szakképző intézmény igazgatójának természetes személyazonosító adatát és elérhetőségét.
II. A tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása
1. A tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása a tanulók és a képzésben részt vevő személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatait, nemét, oktatási azonosító számát, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, diákigazolványának sorszámát,
b) levelezési címét, telefonszámát,
c) törvényes képviselője természetes személyazonosító adatait és b) pont szerinti adatait,
d) állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodásra jogosító okirat - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány -, nemzetközi biztosítási okmány adata,
e) jogviszonya típusát, keletkezésének, megszűnésének jogcímét és időpontját, valamint megszűnés esetén annak tényét, hogy az érintett az adott szakképző intézményben szerzett-e iskolai végzettséget, szakmát, illetve szakképesítést,
f) a tanult szakma, illetve szakmai képzés megnevezését,
g) szakképző intézményének nevét, címét, OM-azonosítóját, nevelés-oktatásának helyét és évfolyamát,
h) az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat,
i) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy egyéni munkarenddel rendelkezik-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének jogcímét, kezdő és záró időpontját, mulasztására vonatkozó adatokat,
j) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének tényét és hatályát,
k) melyik évfolyamon, mely országban vett részt határon túli kiránduláson, illetve külföldi tanulmányúton,
l) a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés teljesítésére vonatkozó adatokat, ennek keretében a tanuló tudásának értékelésével és minősítésével, valamint a tanuló által tett vizsgákkal és az évfolyamismétléssel kapcsolatos adatokat,
m) tanulóbalesetre vonatkozó adatokat,
n) fegyelmi és kártérítési ügyeivel kapcsolatos adatokat,
o) az általa fizetett díjak és térítések adata,
p) a tankönyvellátásra vonatkozó adatok,
q) a számára járó ösztöndíj, támogatás és egyéb juttatás adata,
r) a képzési hitelre igénybevételének tényére vonatkozó adata,
s) kollégiumi vagy diákotthoni elhelyezés esetén a kollégium, illetve a diákotthon megnevezése, az adott félévre vonatkozó elhelyezés ténye,
t) a kiadott oklevél, oklevélmelléklet, szakmai bizonyítvány, szakmai bizonyítványmelléklet, képesítő bizonyítvány és képesítő bizonyítványmelléklet adatait.
III. Alkalmazotti nyilvántartás
1. Az alkalmazotti nyilvántartás az alkalmazott alábbi személyes adatait tartalmazza:
a) oktatási azonosító számát,
b) végzettségi szintjére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél számát, a végzettségi szintet, szakképzettséget, a végzettségi szint, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, tudományos fokozat megszerzésének idejét,
c) munkaköre megnevezését,
d) munkáltatója nevét, címét, valamint OM-azonosítóját,
e) munkavégzésének helyét,
f) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,
g) vezetői beosztását,
i) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,
j) munkaidejének mértékét,
k) tartós távollétének időtartamát,
l) elektronikus levelezési címét,
m) a szakképzési minőségirányítási rendszer külső ellenőrzésével, oktató-továbbképzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül
ma) akadémiai tagságát,
mb) munkaidő-kedvezményének tényét,
mc) az alkalmazottat érintő szakképzési minőségirányítási rendszer külső ellenőrzés időpontját, megállapításait.
IV. A szakmai vizsga és a képesítő vizsga adminisztrációs rendszere, valamint az oklevelekről, a szakmai bizonyítványokról, a képesítő bizonyítványokról és a vizsgatörzslap-kivonatokról vezetett központi vizsganyilvántartás
1. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv működteti a szakmai vizsga és a képesítő vizsga megszervezése céljából a szakmai vizsga és a képesítő vizsga adminisztrációs rendszerét.
2. A szakmai vizsga adminisztrációs rendszere az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
a) a vizsgázó
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) oktatási azonosító számát,
ac) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségére vonatkozó adatát,
b) a vizsgázó szakmai oktatásával összefüggésben
ba) a szakképző intézményének nevét, címét és OM-azonosítóját,
bb) szakmai oktatásának típusát, munkarendjét és egyéb speciális jellemzőit,
bc) a szakképző intézményi tanulmányok befejezésének idejét,
c) a szakmai vizsgával összefüggésben
ca) a szakmai vizsga részeredményeit és végeredményét,
cb) a megszerezett szakma szakmajegyzék szerinti azonosító számát és megnevezését,
cc) a kiállított oklevél vagy szakmai bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát,
cd) az oklevelet, illetve a szakmai bizonyítványt kiállító akkreditált vizsgaközpont megnevezését, címét és - ha az akkreditált vizsgaközpont szakképző intézmény - OM-azonosítóját,
ce) a szakmai vizsgához kapcsolódó mentességet,
cf) a szakmai vizsga megszervezésével kapcsolatos feladatvégzés helyét,
cg) a szakmához kapcsolódóan a vizsgadíjfizetési kötelezettség tényét, továbbá a vizsgadíjköteles vizsgák esetén a vizsgadíj befizetésére vonatkozóan a befizetés összegét, a befizetés dátumát, a befizetést igazoló készpénzátutalási megbízás sorszámát.
3. A képesítő vizsga adminisztrációs rendszere az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatát és oktatási azonosító számát,
b) a vizsgázó szakmai képzésével összefüggésben
ba) a szakmai képzés szervezőjének nevét, címét és - ha a szakmai képzést szervező szakképző intézmény - OM-azonosítóját,
bb) a szakmai képzés típusát és egyéb speciális jellemzőit,
bc) a szakmai képzés befejezésének idejét,
c) a képesítő vizsgával összefüggésben
ca) a képesítő bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát,
cb) a képesítő bizonyítványt kiállító akkreditált vizsgaközpont nevét, címét és - az akkreditált vizsgaközpont szakképző intézmény - OM-azonosítóját,
cc) a megszerzett szakképesítés megnevezését,
cd) a képesítő vizsgához kapcsolódó mentességet,
ce) a vizsgadíjfizetési kötelezettség tényét, továbbá a vizsgadíjköteles vizsgák esetén a vizsgadíj befizetésére vonatkozóan a befizetés összegét, a befizetés dátumát és a befizetést igazoló készpénzátutalási megbízás sorszámát.
4. Az oklevelekről, a szakmai bizonyítványokról, a képesítő bizonyítványokról és a vizsgatörzslap-kivonatokról vezetett központi nyilvántartás az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
a) a kiállított oklevél, szakmai bizonyítvány, illetve képesítő bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, a kiállítás helyét és dátumát,
b) az oklevél, a szakmai bizonyítvány, illetve a képesítő bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló vizsgatörzslap számát,
c) - a vizsgatörzslappal azonosan - a vizsgázó természetes személyazonosító adatát és oktatási azonosító számát,
d) a kiállító akkreditált vizsgaközpont megnevezését, címét és - ha az akkreditált vizsgaközpont szakképző intézmény - OM-azonosítóját,
e) vizsgatárgyanként és vizsgatevékenységenként a vizsga nyelvét, az elért százalékos eredményt és osztályzatot, a záradékokat és a vizsgamentességeket,
f) az azonosító szám és a megnevezés megjelölésével tájékoztatást arról, hogy az oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány melyik szakma, illetve szakképesítés megszerzését igazolja,
g) a megszerzett szakma, illetve szakképesítés Európai Képesítési Keretrendszer és Magyar Képesítési Keretrendszer szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését.
V. Oktatói továbbképzés nyilvántartása
1. Az oktatónak az Szkt. 48. §-a szerinti továbbképzési kötelezettsége teljesítésének nyomon követése céljából az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv nyilvántartást vezet.
2. Az oktatói továbbképzés nyilvántartása a továbbképzési programban részt vevő oktató alábbi személyes adatait tartalmazza:
a) oktatási azonosító száma,
b) a továbbképzési programjának megnevezése, kezdő időpontja, óraszáma,
c) korábbi tanulmányai alapján beszámított oktató-továbbképzés óraszáma,
d) kiadott tanúsítványának sorszáma és kelte,
e) a továbbképzés teljesítésébe beszámítás alapja és mértéke,
f) a továbbképzés megnevezése,
g) a teljesítés formája,
h) a teljesítési helyszíne és időpontja,
i) a továbbképzések hasznosulásával kapcsolatos információ,
j) az oktató továbbképzési kötelezettségbe beszámító további szakképzettség megszerzéséről kiállított oklevél száma, kelte,
k) az oktató továbbképzési kötelezettségének - a munkaköre tekintetében releváns - nem akkreditált program általi teljesítése."
4. melléklet a 2019. évi CXII. törvényhez
"3/A. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez
A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei
1. Az I. és II. részben meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokat statisztikai felhasználás céljára a hivatalos statisztikai szolgálat - a Központi Statisztikai Hivatal - számára az Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - az I. rész b) és j) pontjában meghatározott adatok kivételével - egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni.
2. A Központi Statisztikai Hivatal részére történő adatátadás esetén az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
I. Felnőttképzési intézménytörzs
1. A felnőttképzési intézménytörzs személyes adatként tartalmazza
a) a felnőttképző képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adatát, beosztását, elérhetőségét és képviseleti jogának kezdő időpontját,
b) - ha a felnőttképző jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet - a felnőttképző alapítójának vagy fenntartójának az a) alpontban meghatározott személyes adatait.
II. A képzési és személyi törzs
1. A képzési és személyi törzs a képzésre vonatkozóan tartalmazza az Fktv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat.
2. A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személyre vonatkozóan személyes adatként tartalmazza a képzésben részt vevő személy
a) természetes személyazonosító adatait,
b) nemét,
c) állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,
d) lakcímét, levelezési címét, elektronikus levelezési címét és telefonszámát,
e) társadalombiztosítási azonosító jelét,
f) adóazonosító jelét,
g) végzettségével és szakképesítésével, illetve szakképzettségével, továbbá idegennyelv-ismeretével kapcsolatos adatokat,
h) munkajogi státuszát.
3. A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személy képzésével összefüggésben személyes adatként tartalmazza
a) a képzésre történő beiratkozás időpontját,
b) a képzésben részt vevő személy képzés során történő értékelésével és minősítésével kapcsolatos adatokat,
c) a képzéshez kapcsolódóan a képzésben részt vevő személyt terhelő fizetési kötelezettségek körét és mértékét, valamint a képzési hitel igénybevételének tényét,
d) a képzés elvégzésének időpontját és az arról kiállított tanúsítvány számát, a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépés időpontját,
e) a képzésben részt vevő személy szakmai vizsgájának helyét, időpontját és eredményét."