1979. évi 25. törvényerejű rendelet

a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről[1]

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál New Yorkban, 1979. július hó 19. napján megtörtént. Az egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában az 1979. évi október hó 17. napján lép hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben 1971. évi február hó 21. napján kelt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. §[2] Az Egyezmény angol szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"Convention on psychotropic substances

Preamble

The Parties,

Being concerned with the health and welfare of mankind,

Noting with concern the public health and social problems resulting from the abuse of certain psychotropic substances,

Determined to prevent and combat abuse of such substances and the illicit traffic to which it gives rise,

Considering that rigorous measures are necessary to restrict the use of such substances to legitimate purposes,

Recognizing that the use of psychotropic substances for medical and scientific purposes is indispensable and that their availability for such purposes should not be unduly restricted,

Believing that effective measures against abuse of such substances require co-ordination and universal action,

Acknowledging the competence of the United Nations in the field of control of psychotropic substances and desirous that the international organs concerned should be within the framework of that Organization,

Recognizing that an international convention is necessary to achieve these purposes, Agree as follows:

Article 1

Use of terms

Except where otherwise expressly indicated, or where the context otherwise requires, the following terms in this Convention have the meanings given below:

a) "Council" means the Economic and Social Council of the United Nations.

b) "Commission" means the Commission on Narcotic Drugs of the Council.

c) "Board" means the International Narcotics Control Board provided for in the Single Convention on Narcotic Drugs, 1961.

d) "Secretary-General" means the Secretary-General of the United Nations.

e) "Psychotropic substance" means any substance, natural or synthetic, or any natural material in Schedule I, II, III or IV.

f) "Preparation" means:

(i) Any solution or mixture, in whatever physical state, containing one or more psychotropic substances, or

(ii) One or more psychotropic substances in dosage form.

g) "Schedule I", "Schedule II", "Schedule III" and "Schedule IV" mean the correspondingly numbered lists of psychotropic substances annexed to this Convention, as altered in accordance with article 2.

h) "Export" and "import" mean in their respective connotations the physical transfer of a psychotropic substance from one State to another State.

i) "Manufacture" means all processes by which psychotropic substances may be obtained, and includes refining as well as the transformation of psychotropic substances into other psychotropic substances. The term also includes the making of preparations other than those made on prescription in pharmacies.

j) "Illicit traffic" means manufacture of or trafficking in psychotropic substances contrary to the provisions of this Convention.

k) "Region" means any part of a State which, pursuant to article 28, is treated as a separate entity for the purposes of this Convention.

l) "Premises" means buildings or parts of buildings, including the appertaining land.

Article 2

Scope of control of substances

1. If a Party or the World Health Organization has information relating to a substance not yet under international control which in its opinion may require the addition of that substance to any of the Schedules of this Convention, it shall notify the Secretary-General and furnish him with the information in support of that notification. The foregoing procedure shall also apply when a Party or the World Health Organization has information justifying the transfer of a substance from one Schedule to another among those Schedules, or the deletion of a substance from the Schedules.

2. The Secretary-General shall transmit such notification, and any information which he considers relevant, to the Parties, to the Commission and, when the notification is made by a Party, to the World Health Organization.

3. If the information transmitted with such a notification indicates that the substance is suitable for inclusion in Schedule I or Schedule II pursuant to paragraph 4, the Parties shall examine, in the light of all information available to them, the possibility of the provisional application to the substance of all measures of control applicable to substances in Schedule I or Schedule II, as appropriate.

4. If the World Health Organization finds:

a) That the substance has the capacity to produce

(i) 1. A state of dependence, and

2. Central nervous system stimulation or depression, resulting in hallucinations or disturbances in motor function or thinking or behaviour or perception or mood, or

(ii) Similar abuse and similar ill effects as a substance in Schedule I, II, III or IV, and

b) That there is sufficient evidence that the substance is being or is likely to be abused so as to constitute a public health and social problem warranting the placing of the substance under international control, the World Health Organization shall communicate to the Commission an assessment of the substance, including the extent or likelihood of abuse, the degree of seriousness of the public health and social problem and the degree of usefulness of the substance in medical therapy, together with recommendations on control measures, if any, that would be appropriate in the light of its assessment.

5. The Commission, taking into account the communication from the World Health Organization, whose assessments shall be determinative as to medical and scientific matters, and bearing in mind the economic, social, legal, administrative and other factors it may consider relevant, may add the substance to Schedule I, II, III or IV. The Commission may seek further information from the World Health Organization or from other appropriate sources.

6. If a notification under paragraph 1 relates to a substance already listed in one of the Schedules, the World Health Organization shall communicate to the Commission its new findings, any new assessment of the substance it may make in accordance with paragraph 4 and any new recommendations on control measures it may find appropriate in the light of that assessment. The Commission, taking into account the communication from the World Health Organization as under paragraph 5 and bearing in mind the factors referred to in that paragraph, may decide to transfer the substance from one Schedule to another or to delete it from the Schedules.

7. Any decision of the Commission taken pursuant to this article shall be communicated by the Secretary-General to all States Members of the United Nations, to non-member States Parties to this Convention, to the World Health Organization and to the Board. Such decision shall become fully effective with respect to each Party 180 days after the date of such communication, except for any Party which, within that period, in respect of a decision adding a substance to a Schedule, has transmitted to the Secretary-General a written notice that, in view of exceptional circumstances, it is not in a position to give effect with respect to that substance to all of the provisions of the Convention applicable to substances in that Schedule. Such notice shall state the reasons for this exceptional action.

Notwithstanding its notice, each Party shall apply, as a minimum, the control measures listed below:

a) A Party having given such notice with respect to a previously uncontrolled substance added to Schedule I shall take into account, as far as possible, the special control measures enumerated in article 7 and, with respect to that substance, shall:

(i) Require licences for manufacture, trade and distribution as provided in article 8 for substances in Schedule II;

(ii) Require medical prescriptions for supply or dispensing as provided in article 9 for substances in Schedule II;

(iii) Comply with the obligations relating to export and import provided in article 12, except in respect to another Party having given such notice for the substance in question;

(iv) Comply with the obligations provided in article 13 for substances in Schedule II in regard to prohibition of and restrictions on export and import;

(v) Furnish statistical reports to the Board in accordance with paragraph 4 a) of article 16; and

(vi) Adopt measures in accordance with article 22 for the repression of acts contrary to laws or regulations adopted pursuant to the foregoing obligations.

b) A Party having given such notice with regard to a previously uncontrolled substance added to Schedule II shall, with respect to that substance:

(i) Require licences for manufacture, trade and distribution in accordance with article 8;

(ii) Require medical prescriptions for supply or dispensing in accordance with article 9;

(iii) Comply with the obligations relating to export and import provided in Article 12, except in respect to another Party having given such notice for the substance in question;

(iv) Comply with the obligations of article 13 in regard to prohibition of and restrictions on export and import;

(v) Furnish statistical reports to the Board in accordance with paragraphs 4 a), c) and d) of article 16; and

(vi) Adopt measures in accordance with article 22 for the repression of acts contrary to laws or regulations adopted pursuant to the foregoing obligations.

c) A Party having given such notice with regard to a previously uncontrolled substance added to Schedule III shall, with respect to that substance:

(i) Require licences for manufacture, trade and distribution in accordance with article 8;

(ii) Require medical prescriptions for supply or dispensing in accordance with article 9;

(iii) Comply with the obligations relating to export provided in article 12, except in respect to another Party having given such notice for the substance in question;

(iv) Comply with the obligations of article 13 in regard to prohibition of and restrictions on export and import; and

(v) Adopt measures in accordance with article 22 for the repression of acts contrary to laws or regulations adopted pursuant to the foregoing obligations.

d) A Party having given such notice with regard to a previously uncontrolled substance added to Schedule IV shall, with respect to that substance:

(i) Require licences for manufacture, trade and distribution in accordance with article 8;

(ii) Comply with the obligations of article 13 in regard to prohibition of and restrictions on export and import; and

(iii) Adopt measures in accordance with article 22 for the repression of acts contrary to laws or regulations adopted pursuant to the foregoing obligations.

e) A Party having given such notice with regard to a substance transferred to a Schedule providing stricter controls and obligations shall apply as a minimum all of the provisions of this Convention applicable to the Schedule from which it was transferred.

8. a) The decisions of the Commission taken under this article shall be subject to review by the Council upon the request of any Party filed within 180 days from receipt of notification of the decision. The request for review shall be sent to the Secretary-General together with all relevant information upon which the request for review is based.

b) The Secretary-General shall transmit copies of the request for review and the relevant information to the Commission, to the World Health Organization and to all the Parties, inviting them to submit comments within ninety days. All comments received shall be submitted to the Council for consideration.

c) The Council may confirm, alter or reverse the decision of the Commission. Notification of the Council"s decision shall be transmitted to all States Members of the United Nations, to non-member States Parties to this Convention, to the Commission, to the World Health Organization and to the Board.

d) During pendency of the review, the original decision of the Commission shall, subject to paragraph 7, remain in effect.

9. The Parties shall use their best endeavours to apply to substances which do not fall under this Convention, but which may be used in the illicit manufacture of psychotropic substances, such measures of supervision as may be practicable.

Article 3

Special provisions regarding the control of preparations

1. Except as provided in the following paragraphs of this article, a preparation is subject to the same measures of control as the psychotropic substance which it contains, and, if it contains more than one such substance, to the measures applicable to the most strictly controlled of those substances.

2. If a preparation containing a psychotropic substance other than a substance in Schedule I is compounded in such a way that it presents no, or a negligible, risk of abuse and the substance cannot be recovered by readily applicable means in a quantity liable to abuse, so that the preparation does not give rise to a public health and social problem, the preparation may be exempted from certain of the measures of control provided in this Convention in accordance with paragraph 3.

3. If a Party makes a finding under the preceding paragraph regarding a preparation, it may decide to exempt the preparation, in its country or in one of its regions, from any or all of the measures of control provided in this Convention except the requirements of:

a) article 8 (licences), as it applies to manufacture;

b) article 11 (records), as it applies to exempt preparations;

c) article 13 (prohibition of and restrictions on export and import);

d) article 15 (inspection), as it applies to manufacture;

e) article 16 (reports to be furnished by the Parties), as it applies to exempt preparations;

and

f) article 22 (penal provisions), to the extent necessary for the repression of acts contrary to laws or regulations adopted pursuant to the foregoing obligations.

A Party shall notify the Secretary-General of any such decision, of the name and composition of the exempt preparation, and of the measures of control from which it is exempted. The Secretary-General shall transmit the notification to the other Parties, to the World Health Organization and to the Board.

4. If a Party or the World Health Organization has information regarding a preparation exempted pursuant to paragraph 3 which in its opinion may require the termination, in whole or in part, of the exemption, it shall notify the Secretary-General and furnish him with the information in support of the notification. The Secretary-General shall transmit such notification, and any information which he considers relevant, to the Parties, to the Commission and, when the notification is made by a Party, to the World Health Organization. The World Health Organization shall communicate to the Commission an assessment of the preparation in relation to the matters specified in paragraph 2, together with a recommendation of the control measures, if any, from which the preparation should cease to be exempted. The Commission, taking into account the communication from the World Health Organization, whose assessment shall be determinative as to medical and scientific matters, and bearing in mind the economic, social, legal, administrative and other factors it may consider relevant, may decide to terminate the exemption of the preparation from any or all control measures. Any decision of the Commission taken pursuant to this paragraph shall be communicated by the Secretary-General to all States Members of the United Nations, to non-member States Parties to this Convention, to the World Health Organization and to the Board. All Parties shall take measures to terminate the exemption from the control measure or measures in question within 180 days of the date of the Secretary-General"s communication.

Article 4

Other special provisions regarding the scope of control

In respect of psychotropic substances other than those in Schedule I, the Parties may permit:

a) The carrying by international travellers of small quantities of preparations for personal use; each Party shall be entitled, however, to satisfy itself that these preparations have been lawfully obtained;

b) The use of such substances in industry for the manufacture of non-psychotropic substances or products, subject to the application of the measures of control required by this Convention until the psychotropic substances come to be in such a condition that they will not in practice be abused or recovered;

c) The use of such substances, subject to the application of the measures of control required by this Convention, for the capture of animals by persons specifically authorized by the competent authorities to use such substances for that purpose.

Article 5

Limitation of use to medical and scientific purposes

1. Each Party shall limit the use of substances in Schedule I as provided in article 7.

2. Each Party shall, except as provided in article 4, limit by such measures as it considers appropriate the manufacture, export, import, distribution and stocks of, trade in, and use and possession of, substances in Schedules II, III and IV to medical and scientific purposes.

3. It is desirable that the Parties do not permit the possession of substances in Schedules II, III and IV except under legal authority.

Article 6

Special administration

It is desirable that for the purpose of applying the provisions of this Convention, each Party establish and maintain a special administration, which may with advantage be the same as, or work in close co-operation with, the special administration established pursuant to the provisions of conventions for the control of narcotic drugs.

Article 7

Special provisions regarding substances in Schedule I

In respect of substances in Schedule I, the Parties shall:

a) Prohibit all use except for scientific and very limited medical purposes by duly authorized persons, in medical or scientific establishments which are directly under the control of their Governments or specifically approved by them;

b) Require that manufacture, trade, distribution and possession be under a special licence or prior authorization;

c) Provide for close supervision of the activities and acts mentioned in paragraphs a) and b);

d) Restrict the amount supplied to a duly authorized person to the quantity required for his authorized purpose;

e) Require that persons performing medical or scientific functions keep records concerning the acquisition of the substances and the details of their use, such records to be preserved for at least two years after the last use recorded therein; and

f) Prohibit export and import except when both the exporter and importer are the competent authorities or agencies of the exporting and importing country or region, respectively, or other persons or enterprises which are specifically authorized by the competent authorities of their country or region for the purpose. The requirements of paragraph 1 of article 12 for export and import authorizations for substances in Schedule II shall also apply to substances in Schedule I.

Article 8

Licences

1. The Parties shall require that the manufacture of, trade (including export and import trade) in, and distribution of substances listed in Schedules II, III and IV be under licence or other similar control measure.

2. The Parties shall:

a) Control all duly authorized persons and enterprises carrying on or engaged in the manufacture of, trade (including export and import trade) in, or distribution of substances referred to in paragraph 1;

b) Control under licence or other similar control measure the establishments and premises in which such manufacture, trade or distribution may take place; and

c) Provide that security measures be taken with regard to such establishments and premises in order to prevent theft or other diversion of stocks.

3. The provisions of paragraphs 1 and 2 of this article relating to licensing or other similar control measures need not apply to persons duly authorized to perform and while performing therapeutic or scientific functions.

4. The Parties shall require that all persons who obtain licences in accordance with this Convention or who are otherwise authorized pursuant to paragraph 1 of this article or sub-paragraph b) of article 7 shall be adequately qualified for the effective and faithful execution of the provisions of such laws and regulations as are enacted in pursuance of this Convention.

Article 9

Prescriptions

1. The Parties shall require that substances in Schedules II, III and IV be supplied or dispensed for use by individuals pursuant to medical prescription only, except when individuals may lawfully obtain, use, dispense or administer such substances in the duly authorized exercise of therapeutic or scientific functions.

2. The Parties shall take measures to ensure that prescriptions for substances in Schedules II, III and IV are issued in accordance with sound medical practice and subject to such regulation, particularly as to the number of times they may be refilled and the duration of their validity, as will protect the public health and welfare.

3. Notwithstanding paragraph 1, a Party may, ifin its opinion local circumstances so require and under such conditions, including record-keeping, as it may prescribe, authorize licensed pharmacists or other licensed retail distributors designated by the authorities responsible for public health in its country or part thereof to supply, at their discretion and without prescription, for use for medical purposes by individuals in exceptional cases, small quantities, within limits to be defined by the Parties, of substances in Schedules III and IV.

Article 10

Warnings on packages, and advertising

1. Each Party shall require, taking into account any relevant regulations or recommendations of the World Health Organization, such directions for use, including cautions and warnings, to be indicated on the labels where practicable and in any case on the accompanying leaflet of retail packages of psychotropic substances, as in its opinion are necessary for the safety of the user.

2. Each Party shall, with due regard to its constitutional provisions, prohibit the advertisement of such substances to the general public.

Article 11

Records

1. The Parties shall require that, in respect of substances in Schedule I, manufactures and all other persons authorized under article 7 to trade in and distribute those substances keep records, as may be determined by each Party, showing details of the quantities manufactured, the quantities held in stock, and, for each acquisition and disposal, details of the quantity, date, supplier and recipient.

2. The Parties shall require that, in respect of substances in Schedules II and III, manufacturers, wholesale distributors, exporters and importers keep records, as may be determined by each Party, showing details of the quantities manufactured and, for each acquisition and disposal, details of the quantity, date, supplier and recipient.

3. The Parties shall require that, in respect of substances in Schedule II, retail distributors, institutions for hospitalization and care and scientific institutions keep records, as may be determined by each Party, showing, for each acquisition and disposal, details of the quantity, date, supplier and recipient.

4. The Parties shall ensure, through appropriate methods and taking into account the professional and trade practices in their countries, that information regarding acquisition and disposal of substances in Schedule III by retail distributors, institutions for hospitalization and care and scientific institutions is readily available.

5. The Parties shall require that, in respect of substances in Schedule IV, manufacturers, exporters and importers keep records, as may be determined by each Party, showing the quantities manufactured, exported and imported.

6. The Parties shall require manufacturers of preparations exempted under paragraph 3 of article 3 to keep records as to the quantity of each psychotropic substance used in the manufacture of an exempt preparation, and as to the nature, total quantity and initial disposal of the exempt preparation manufactured therefrom.

7. The Parties shall ensure that the records and information referred to in this article which are required for purposes of reports under article 16 shall be preserved for at least two years.

Article 12

Provisions relating to international trade

1. a) Every Party permitting the export or import of substances in Schedule I or II shall require a separate import or export authorization, on a form to be established by the Commission, to be obtained for each such export or import whether it consists of one or more substances.

b) Such authorization shall state the international non-proprietary name, or, lacking such a name, the designation of the substance in the Schedule, the quantity to be exported or imported, the pharmaceutical form, the name and address of the exporter and importer, and the period within which the export or import must be effected. If the substance is exported or imported in the form of a preparation, the name of the preparation, if any, shall additionally be furnished. The export authorization shall also state the number and date of the import authorization and the authority by whom it has been issued.

c) Before issuing an export authorization the Parties shall require an import authorization, issued by the competent authority of the importing country or region and certifying that the importation of the substance or substances referred to therein is approved, and such an authorization shall be produced by the person or establishment applying for the export authorization.

d) A copy of the export authorization shall accompany each consignment, and the Government issuing the export authorization shall send a copy to the Government of the importing country or region.

e) The Government of the importing country or region, when the importation has been effected, shall return the export authorization with an endorsement certifying the amount actually imported, to the Government of the exporting country or region.

2. a) The Parties shall require that for each export of substances in Schedule III exporters shall draw up a declaration in triplicate, on a form to be established by the Commission, containing the following information:

(i) The name and address of the exporter and importer;

(ii) The international non-proprietary name, or, failing such a name, the designation of the substance in the Schedule;

(iii) The quantity and pharmaceutical form in which the substance is exported, and, ifin the form of a preparation, the name of the preparation, if any; and

(iv) The date of despatch.

b) Exporters shall furnish the competent authorities of their country or region with two copies of the declaration. They shall attach the third copy to their consignment.

c) A Party from whose territory a substance in Schedule III has been exported shall, as soon as possible but not later than ninety days after the date of despatch, send to the competent authorities of the importing country or region, by registered mail with return of receipt requested, one copy of the declaration received from the exporter.

d) The Parties may require that, on receipt of the consignment, the importer shall transmit the copy accompanying the consignment, duly endorsed stating the quantities received and the date of receipt, to the competent authorities of his country or region.

3. In respect of substances in Schedules I and II the following additional provisions shall apply:

a) The Parties shall exercise in free ports and zones the same supervision and control as in other parts of their territory, provided, however, that they may apply more drastic measures.

b) Exports of consignments to a post office box, or to a bank to the account of a person other than the person named in the export authorization, shall be prohibited.

c) Exports to bonded warehouses of consignments of substances in Schedule I are prohibited. Exports of consignments of substances in Schedule II to a bonded warehouse are prohibited unless the Government of the importing country certifies on the import authorization, produced by the person or establishment applying for the export authorization, that it has approved the importation for the purpose of being placed in a bonded warehouse.

In such case the export authorization shall certify that the consignment is exported for such purpose. Each withdrawal from the bonded warehouse shall require a permit from the authorities having jurisdiction over the warehouse and, in the case of a foreign destination, shall be treated as ifit were a new export within the meaning of this Convention.

d) Consignments entering or leaving the territory of a Party not accompanied by an export authorization shall be detained by the competent authorities.

e) A Party shall not permit any substances consigned to another country to pass through its territory, whether or not the consignment is removed from the conveyance in which it is carried, unless a copy of the export authorization for consignment is produced to the competent authorities of such Party.

f) The competent authorities of any country or region through which a consignment of substances is permitted to pass shall take all due measures to prevent the diversion of the consignment to a destination other than that named in the accompanying copy of the export authorization, unless the Government of the country or region through which the consignment is passing authorizes the diversion. The Government of the country or region of transit shall treat any requested diversion as if the diversion were an export from the country or region of transit to the country or region of new destination. If the diversion is authorized, the provisions of paragraph 1 e) shall also apply between the country or region of transit and the country or region which originally exported the consignment.

g) No consignment of substances, while in transit or whilst being stored in a bonded warehouse, may be subjected to any process which would change the nature of the substance in question. The packing may not be altered without the permission of the competent authorities.

h) The provisions of sub-paragraphs e) to g) relating to the passage of substances through the territory of a Party do not apply where the consignment in question is transported by aircraft which does not land in the country or region of transit. If the aircraft lands in any such country or region, those provisions shall be applied so far as circumstances require.

i) The provisions of this paragraph are without prejudice to the provisions of any international agreements which limit the control which may be exercised by any of the Parties over such substances in transit.

Article 13

Prohibition of and restrictions on export and import

1. A Party may notify all the other Parties through the Secretary-General that it prohibits the import into its country or into one of its regions of one or more substances in Schedule II, III or IV, specified in its notification. Any such notification shall specify the name of the substance as designated in Schedule II, III or IV.

2. If a Party has been notified of a prohibition pursuant to paragraph 1, it shall take measures to ensure that none of the substances specified in the notification is exported to the country or one of the regions of the notifying Party.

3. Notwithstanding the provisions of the preceding paragraphs, a Party which has given notification pursuant to paragraph 1 may authorize by special import licence in each case the import of specified quantities of the substances in question or preparations containing such substances. The issuing authority of the importing country shall send two copies of the special import licence, indicating the name and address of the importer and the exporter, to the competent authority of the exporting country or region, which may then authorize the exporter to make the shipment. One copy of the special import licence, duly endorsed by the competent authority of the exporting country or region, shall accompany the shipment.

Article 14

Special provisions concerning the carriage of psychotropic substances in first-aid kits of ships, aircraft or other forms of public transport engaged in international traffic

1. The international carriage by ships, aircraft or other forms of international public transport, such as international railway trains and motor coaches, of such limited quantities of substances in Schedule II, III or IV as may be needed during their journey or voyage for first-aid purposes or emergency cases shall not be considered to be export, import or passage through a country within the meaning of this Convention.

2. Appropriate safeguards shall be taken by the country of registry to prevent the improper use of the substances referred to in paragraph 1 or their diversion for illicit purposes. The Commission, in consultation with the appropriate international organizations, shall recommend such safeguards.

3. Substances carried by ships, aircraft or other forms of international public transport, such as international railway trains and motor coaches, in accordance with paragraph 1 shall be subject to the laws, regulations, permits and licences of the country of registry, without prejudice to any rights of the competent local authorities to carry out checks, inspections and other control measures on board these conveyances. The administration of such substances in the case of emergency shall not be considered a violation of the requirements of paragraph 1 of article 9.

Article 15

Inspection

The Parties shall maintain a system of inspection of manufacturers, exporters, importers, and wholesale and retail distributors of psychotropic substances and of medical and scientific institutions which use such substances. They shall provide for inspections, which shall be made as frequently as they consider necessary, of the premises and of stocks and records.

Article 16

Reports to be furnished by the Parties

1. The Parties shall furnish to the Secretary-General such information as the Commission may request as being necessary for the performance of its functions, and in particular an annual report regarding the working of the Convention in their territories including information on:

a) Important changes in their laws and regulations concerning psychotropic substances;

and

b) Significant developments in the abuse of and the illicit traffic in psychotropic substances within their territories.

2. The Parties shall also notify the Secretary-General of the names and addresses of the governmental authorities referred to in sub-paragraph f) of article 7, in article 12 and in paragraph 3 of article 13. Such information shall be made available to all Parties by the Secretary-General.

3. The Parties shall furnish, as soon as possible after the event, a report to the Secretary-General in respect of any case of illicit traffic in psychotropic substances or seizure from such illicit traffic which they consider important because of:

a) New trends disclosed;

b) The quantities involved;

c) The light thrown on the sources from which the substances are obtained; or

d) The methods employed by illicit traffickers. Copies of the report shall be communicated in accordance with sub-paragraph b) of article 21.

4. The Parties shall furnish to the Board annual statistical reports in accordance with forms prepared by the Board:

a) In regard to each substance in Schedules I and II, on quantities manufactured, exported to and imported from each country or region as well as on stocks held by manufacturers;

b) In regard to each substance in Schedules III and IV, on quantities manufactured, as well as on total quantities exported and imported;

c) In regard to each substance in Schedules II and III, on quantities used in the manufacture of exempt preparations; and

d) In regard to each substance other than a substance in Schedule I, on quantities used for industrial purposes in accordance with sub-paragraph b) of article 4.

The quantities manufactured which are referred to in sub-paragraphs a) and b) of this paragraph do not include the quantities of preparations manufactured.

5. A Party shall furnish the Board, on its request, with supplementary statistical information relating to future periods on the quantities of any individual substance in Schedules III and IV exported to and imported from each country or region. That Party may request that the Board treat as confidential both its request for information and the information given under this paragraph.

6. The Parties shall furnish the information referred to in paragraphs 1 and 4 in such a manner and by such dates as the Commission or the Board may request.

Article 17

Functions of the Commission

1. The Commission may consider all matters pertaining to the aims of this Convention and to the implementation of its provisions, and may make recommendations relating thereto.

2. The decisions of the Commission provided for in articles 2 and 3 shall be taken by a two-thirds majority of the members of the Commission.

Article 18

Reports of the Board

1. The Board shall prepare annual reports on its work containing an analysis of the statistical information at its disposal, and, in appropriate cases, an account of the explanations, if any, given by or required of Governments, together with any observations and recommendations which the Board desires to make. The Board may make such additional reports, as it considers necessary. The reports shall be submitted to the Council through the Commission, which may make such comments as it sees fit.

2. The reports of the Board shall be communicated to the Parties and subsequently published by the Secretary-General. The Parties shall permit their unrestricted distribution.

Article 19

Measures by the Board to ensure the execution of the provisions of the Convention

1. a) If, on the basis of its examination of information submitted by governments to the Board or of information communicated by United Nations organs, the Board has reason to believe that the aims of this Convention are being seriously endangered by reason of the failure of a country or region to carry out the provisions of this Convention, the Board shall have the right to ask for explanations from the Government of the country or region in question. Subject to the right of the Board to call the attention of the Parties, the Council and the Commission to the matter referred to in sub-paragraph c) below, it shall treat as confidential a request for information or an explanation by a government under this subparagraph.

b) After taking action under sub-paragraph a), the Board, if satisfied that it is necessary to do so, may call upon the Government concerned to adopt such remedial measures as shall seem under the circumstances to be necessary for the execution of the provisions of this Convention.

c) If the Board finds that the Government concerned has failed to give satisfactory explanations when called upon to do so under sub-paragraph a), or has failed to adopt any remedial measures which it has been called upon to take under sub-paragraph b), it may call the attention of the Parties, the Council and the Commission to the matter.

2. The Board, when calling the attention of the Parties, the Council and the Commission to a matter in accordance with paragraph 1 c), may, ifit is satisfied that such a course is necessary, recommend to the Parties that they stop the export, import, or both, of particular psychotropic substances, from or to the country or region concerned, either for a designated period or until the Board shall be satisfied as to the situation in that country or region. The State concerned may bring the matter before the Council.

3. The Board shall have the right to publish a report on any matter dealt with under the provisions of this article, and communicate it to the Council, which shall forward it to all Parties. If the Board publishes in this report a decision taken under this article or any information relating thereto, it shall also publish therein the views of the Government concerned if the latter so requests.

4. If in any case a decision of the Board which is published under this article is not unanimous, the views of the minority shall be stated.

5. Any State shall be invited to be represented at a meeting of the Board at which a question directly interesting it is considered under this article.

6. Decisions of the Board under this article shall be taken by a two-thirds majority of the whole number of the Board.

7. The provisions of the above paragraphs shall also apply if the Board has reason to believe that the aims of this Convention are being seriously endangered as a result of a decision taken by a Party under paragraph 7 of article 2.

Article 20

Measures against the abuse of psychotropic substances

1. The Parties shall take all practicable measures for the prevention of abuse of psychotropic substances and for the early identification, treatment, education, after-care, rehabilitation and socialreintegration of the persons involved, and shall co-ordinate their efforts to these ends.

2. The Parties shall as far as possible promote the training of personnel in the treatment, after-care, rehabilitation and social reintegration of abusers of psychotropic substances.

3. The Parties shall assist persons whose work so requires to gain an understanding of the problems of abuse of psychotropic substances and of its prevention, and shall also promote such understanding among the general public if there is a risk that abuse of such substances will become widespread.

Article 21

Action against the illicit traffic

Having due regard to their constitutional, legal and administrative systems, the Parties shall:

a) Make arrangements at the national level for the co-ordination of preventive and repressive action against the illicit traffic; to this end they may usefully designate an appropriate agency responsible for such co-ordination;

b) Assist each other in the campaign against the illicit traffic in psychotropic substances, and in particular immediately transmit, through the diplomatic channel or the competent authorities designated by the Parties for this purpose, to the other Parties directly concerned, a copy of any report addressed to the Secretary-General under article 16 in connexion with the discovery of a case of illicit traffic or a seizure;

c) Co-operate closely with each other and with the competent international organizations of which they are members with a view to maintaining a co-ordinated campaign against the illicit traffic;

d) Ensure that international co-operation between the appropriate agencies be conducted in an expeditious manner; and

e) Ensure that, where legal papers are transmitted internationally for the purpose of judicial proceedings, the transmittal be effected in an expeditious manner to the bodies designated by the Parties; this requirement shall be without prejudice to the right of a Party to require that legal papers be sent to it through the diplomatic channel.

Article 22

Penal provisions

1. a) Subject to its constitutional limitations, each Party shall treat as a punishable offence, when committed intentionally, any action contrary to a law or regulation adopted in pursuance of its obligations under this Convention, and shall ensure that serious offences shall be liable to adequate punishment, particularly by imprisonment or other penalty of deprivation of liberty.

b) Notwithstanding the preceding sub-paragraph, when abusers of psychotropic substances have committed such offences, the Parties may provide, either as an alternative to conviction or punishment or in addition to punishment, that such abusers undergo measures of treatment, education, after-care, rehabilitation and social reintegration in conformity with paragraph 1 of article 20.

2. Subject to the constitutional limitations of a Party, its legal system and domestic law,

a) (i) If a series of related actions constituting offences under paragraph 1 has been committed in different countries, each of them shall be treated as a distinct offence;

(ii) Intentional participation in, conspiracy to commit and attempts to commit, any of such offences, and preparatory acts and financial operations in connexion with the offences referred to in this article, shall be punishable offences as provided in paragraph 1;

(iii) Foreign convictions for such offences shall be taken into account for the purpose of establishing recidivism; and

(iv) Serious offences heretofore referred to committed either by nationals or by foreigners shall be prosecuted by the Party in whose territory the offence was committed, or by the Party in whose territory the offender is found if extradition is not acceptable in conformity with the law of the Party to which application is made, and if such offender has not already been prosecuted and judgement given.

b) It is desirable that the offences referred to in paragraph 1 and paragraph 2 a) ii) beincluded as extradition crimes in any extradition treaty which has been or may hereafter be concluded between any of the Parties, and, as between any of the Parties which do not make extradition conditional on the existence of a treaty or on reciprocity, be recognized as extradition crimes; provided that extradition shall be granted in conformity with the law of the Party to which application is made, and that the Party shall have the right to refuse to effect the arrest or grant the extradition in cases where the competent authorities consider that the offence is not sufficiently serious.

3. Any psychotropic substance or other substance, as well as any equipment, used in or intended for the commission of any of the offences referred to in paragraphs 1 and 2 shall be liable to seizure and confiscation.

4. The provisions of this article shall be subject to the provisions of the domestic law of the Party concerned on questions of jurisdiction.

5. Nothing contained in this article shall affect the principle that the offences to which it refers shall be defined, prosecuted and punished in conformity with the domestic law of a Party.

Article 23

Application of stricter control measures than those required by this Convention

A Party may adopt more strict or severe measures of control than those provided by this Convention if, in its opinion, such measures are desirable or necessary for the protection of the public health and welfare.

Article 24

Expenses of international organs incurred in administering the provisions of the Convention

The expenses of the Commission and the Board in carrying out their respective functions under this Convention shall be borne by the United Nations in such manner as shall be decided by the General Assembly. The Parties which are not Members of the United Nations shall contribute to these expenses such amounts as the General Assembly finds equitable and assesses from time to time after consultation with the Governments of these Parties.

Article 25

Procedure for admission, signature, ratification and accession

1. Members of the United Nations, States not Members of the United Nations which are members of a specialized agency of the United Nations or of the International Atomic Energy Agency or Parties to the Statute of the International Court of Justice, and any other State invited by the Council, may become Parties to this Convention:

a) By signing it; or

b) By ratifying it after signing it subject to ratification; or

c) By acceding to it.

2. The Convention shall be open for signature until 1 January 1972 inclusive. Thereafter it shall be open for accession.

3. Instruments of ratification or accession shall be deposited with the Secretary-General.

Article 26

Entry into force

1. The Convention shall come into force on the ninetieth day after forty of the States referred to in paragraph 1 of article 25 have signed it without reservation of ratification or have deposited their instruments of ratification or accession.

2. For any other State signing without reservation of ratification, or depositing an instrument of ratification or accession after the last signature or deposit referred to in the preceding paragraph, the Convention shall enter into force on the ninetieth day following the date of its signature or deposit of its instrument of ratification or accession.

Article 27

Territorial application

The Convention shall apply to all non-metropolitan territories for the international relations of which any Party is responsible except where the previous consent of such a territory is required by the Constitution of the Party or of the territory concerned, or required by custom. In such a case the Party shall endeavour to secure the needed consent of the territory within the shortest period possible, and when the consent is obtained the Party shall notify the Secretary-General. The Convention shall apply to the territory or territories named in such a notification from the date of its receipt by the Secretary-General. In those cases where the previous consent of the non-metropolitan territory is not required, the Party concerned shall, at the time of signature, ratification or accession, declare the non-metropolitan territory or territories to which this Convention applies.

Article 28

Regions for the purposes of this convention

1. Any Party may notify the Secretary-General that, for the purposes of this Convention, its territory is divided into two or more regions, or that two or more of its regions are consolidated into a single region.

2. Two or more Parties may notify the Secretary-General that, as the result of the establishment of a customs union between them, those Parties constitute a region for the purposes of this Convention.

3. Any notification under paragraph 1 or 2 shall take effect on 1 January of the year following the year in which the notification was made.

Article 29

Denunciation

1. After the expiry of two years from the date of the coming into force of this Convention any Party may, on its own behalf or on behalf of a territory for which it has international responsibility, and which has withdrawn its consent given in accordance with article 27, denounce this Convention by an instrument in writing deposited with the Secretary-General.

2. The denunciation, if received by the Secretary-General on or before the first day of July of any year, shall take effect on the first day of January of the succeeding year, and if received after the first day of July it shall take effect as ifit had been received on or before the first day of July in the succeeding year.

3. The Convention shall be terminated if, as a result of denunciations made in accordance with paragraphs 1 and 2, the conditions for its coming into force as laid down in paragraph 1 of article 26 cease to exist.

Article 30

Amendments

1. Any Party may propose an amendment to this Convention. The text of any such amendment and the reasons there for shall be communicated to the Secretary-General, who shall communicate them to the Parties and to the Council. The Council may decide either:

a) That a conference shall be called in accordance with paragraph 4 of Article 62 of the Charter of the United Nations to consider the proposed amendment; or

b) That the Parties shall be asked whether they accept the proposed amendment and also asked to submit to the Council any comments on the proposal.

2. If a proposed amendment circulated under paragraph 1 b) has not been rejected by any Party within eighteen months after it has been circulated, it shall thereupon enter into force. If however a proposed amendment is rejected by any Party, the Council may decide, in the light of comments received from Parties, whether a conference shall be called to consider such amendment.

Article 31

Disputes

1. If there should arise between two or more Parties a dispute relating to the interpretation or application of this Convention, the said Parties shall consult together with a view to the settlement of the dispute by negotiation, investigation, mediation, conciliation, arbitration, recourse to regional bodies, judicial process or other peaceful means of their own choice.

2. Any such dispute which cannot be settled in the manner prescribed shall be referred, at the request of any one of the parties to the dispute, to the International Court of Justice for decision.

Article 32

Reservations

1. No reservation other than those made in accordance with paragraphs 2, 3 and 4 of the present article shall be permitted.

2. Any State may at the time of signature, ratification or accession make reservations in respect of the following provisions of the present Convention:

a) Article 19, paragraphs 1 and 2;

b) Article 27; and

c) Article 31.

3. A State which desires to become a Party but wishes to be authorized to make reservations other than those made in accordance with paragraphs 2 and 4 may inform the Secretary-General of such intention. Unless by the end of twelve months after the date of the Secretary-General"s communication of the reservation concerned, this reservation has been objected to by one third of the States that have signed without reservation of ratification, ratified or acceded to this Convention before the end of that period, it shall be deemed to be permitted, it being understood however that States which have objected to the reservation need not assume towards the reserving State any legal obligation under this Convention which is affected by the reservation.

4. A State on whose territory there are plants growing wild which contain psychotropic substances from among those in Schedule I and which are traditionally used by certain small, clearly determined groups in magical or religious rites, may, at the time of signature, ratification or accession, make reservations concerning these plants, in respect of the provisions of article 7, except for the provisions relating to international trade.

5. A State which has made reservations may at any time by notification in writing to the Secretary-General withdraw all or part of its reservations.

Article 33

Notifications

The Secretary-General shall notify to all the States referred to in paragraph l of article 25:

a) Signatures, ratifications and accessions in accordance with article 25;

b) The date upon which this Convention enters into force in accordance with article 26;

c) Denunciations in accordance with article 29; and

d) Declarations and notifications under articles 27, 28, 30 and 32.

In witness whereof, the undersigned, duly authorized, have signed this Convention on behalf of their respective Governments.

Done at Vienna, this twenty-first day of February one thousand nine hundred and seventy-one, in a single copy in the Chinese, English, French, Russian and Spanish languages, each being equally authentic. The Convention shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations, who shall transmit certified true copies thereof to all the Members of the United Nations and to the other States referred to in paragraph 1 of article 25.

1971. évi Egyezmény a pszichotrop anyagokról

Bevezetés

A Felek

gondoskodni kívánva az egész emberiség egészségéről és jólétéről,

aggodalommal eltöltve egyes pszichotrop anyagokkal történő visszaélés következtében adódó közegészségügyi és szociális kérdések miatt,

elhatározták, hogy megelőzik és leküzdik az ezen anyagokkal való visszaélést és azok tiltott kereskedelmét,

figyelembe vették azt, hogy szükség van olyan szigorú rendelkezésekre, amelyekkel ezeknek az anyagoknak a használata törvényes célokra korlátozható,

elismerik, hogy a pszichotrop anyagok gyógyászati és tudományos felhasználása nélkülözhetetlen és hogy ezeknek az anyagoknak erre a célra történő beszerzése nem ütközhet semmiféle jogtalan korlátozásba,

úgy vélik, hogy az ezen anyagokkal történő visszaélés ellen hozott intézkedések hatásossága érdekében azokat össze kell hangolni és egyetemessé kell tenni,

elismerik az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékességét a pszichotrop anyagok ellenőrzésében és azt óhajtják, hogy az érdekelt nemzetközi szervek tevékenységüket e szervezet keretében fejtsék ki,

abban a meggyőződésben, hogy ezen célok megvalósítására nemzetközi egyezményre van szükség, megállapodnak a következőkben:

1. cikk

Szójegyzék

Kifejezetten ellenkező értelmű utalás esetét, valamint azt az esetet kivéve, amikor a szövegösszefüggés mást kíván, az Egyezményben a következő kifejezéseknek az alábbiakban meghatározott jelentése van:

a) A "Tanács" az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsát jelenti.

b) A "Bizottság" a Tanács Kábítószer Bizottságát jelenti.

c) A "Szerv" az 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény alapján létrehozott Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervet jelenti.

d) A "Főtitkár" az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát jelenti.

e) A "pszichotrop anyag" az L, II., III. vagy IV. Jegyzékben felsorolt minden természetes vagy szintetikus eredetű anyag vagy természetes termék.

f) A "készítmény"

(i) olyan oldat vagy keverék, bármilyen is legyen annak fizikai állapota, amely egy vagy több pszichotrop anyagot tartalmaz, vagy

(ii) egy vagy több pszichotrop anyag adagokra elosztva.

g) Az "I. Jegyzék", "II. Jegyzék", "III. Jegyzék", "IV. Jegyzék" a pszichotrop anyagokat tartalmazó, megfelelő számmal ellátott jegyzékek, melyek a jelen Egyezmény mellékletét képezik és amelyek a 2. cikknek megfelelően módosíthatók.

h) A "behozatal" és a "kivitel" értelemszerűen a pszichotrop anyagoknak egyik államból a másikba történő szállítása.

i) A "gyártás" mindennemű művelet, amellyel pszichotrop anyag nyerhető, ideértve azok tisztítását, valamint a pszichotrop anyagoknak más pszichotrop anyagokká történő átalakítását. Ezen meghatározás magában foglalja azon készítmények gyártását is, amelyek nem a gyógyszertárban orvosi vényre készülnek.

j) A "jogellenes kereskedelem" a pszichotrop anyagoknak a jelen Egyezmény rendelkezéseivel ellentétesen megvalósított gyártása vagy kereskedelme.

k) A "terület" egy állam minden olyan része, amely a 28. cikk értelmében a jelen Egyezmény szempontjából önálló egységnek tekintendő.

l) A "helyiségek" az épületek, az épületrészek, valamint ezen épületek, épületrészek céljára igénybe vett területek.

2. cikk

Az ellenőrzött anyagok köre

(1) Ha valamely Fél vagy az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi ellenőrzés alá még nem helyezett pszichotrop anyagra vonatkozó olyan adatok birtokába jut, amelyek megítélése szerint szükségessé tehetik annak felvételét jelen Egyezmény egyik jegyzékébe, erről értesíti a Főtitkárt, és ezzel egyidejűleg közli vele azokat az információkat, amelyek ezt a lépést alátámasztják. Ezt az eljárást kell alkalmazni akkor is, amikor valamely Fél vagy az Egészségügyi Világszervezet olyan adatok birtokába jut, amelyek indokolják egy anyagnak az átsorolását egyik jegyzékből a másikba, vagy annak törlését a jegyzékek valamelyikéből.

(2) A Főtitkár az értesítést, valamint az általa megfelelőnek ítélt adatokat közli a Felekkel, a Bizottsággal, és ha az értesítést valamely Fél küldte, úgy az Egészségügyi Világszervezettel is.

(3) Ha az értesítést kísérő adatokból az következik, hogy nevezett anyag a 4. bekezdésben foglaltak alapján az I. vagy II. Jegyzékbe tartozhat, a Felek a rendelkezésükre álló valamennyi adat ismeretében megvizsgálják annak lehetőségét, hogy ezen anyagra ideiglenesen alkalmazzák az I. vagy II. Jegyzékben szereplő anyagokra alkalmazandó valamennyi ellenőrzési rendszabályt.

(4) Ha az Egészségügyi Világszervezet megállapítja,

a) hogy a kérdéses anyag kiválthat (i) 1. függőségi állapotot, és 2. a központi idegrendszer izgalmát vagy depresszió-ját, melyek hallucinációkat vagy motoros vagy ítélőképességi vagy magatartásbeli vagy felfogó-képességi vagy kedélyállapoti zavarokat hoznak létre, vagy (ii) az I., II., III. vagy IV. Jegyzék valamelyik anyagához hasonló visszaélést és káros hatást; és

b) ha okkal feltételezhető, hogy az anyag közegészségügyi és szociális problémát jelentő olyan visszaélésre ad vagy adhat lehetőséget, amely indokolja annak nemzetközi ellenőrzés alá vonását, közli a Bizottsággal ezen anyagra vonatkozó értékelését, amelyben többek között jelzi, hogy az milyen mértékben alkalmas vagy lehet alkalmas visszaélésre, a közegészségügyi és szociális probléma súlyosságának a fokát, az anyag terápiás használhatóságának a mértékét, valamint az értékelés alapján a javaslatait azon esetleges ellenőrzési rendszabályokra, melyeket hasznos lenne erre az anyagra alkalmazni.

(5) A Bizottság, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet értesítését, melynek értékelése gyógyászati és tudományos vonatkozásban meghatározó, valamint a gazdasági, szociális, jogi, adminisztratív jellegű tényezőket és minden más általa szükségesnek ítélt tényezőt, felveheti a kérdéses anyagot az I., II., III. vagy IV. Jegyzékbe. A Bizottság kiegészítő adatokat kérhet az Egészségügyi Világszervezettől vagy más megfelelő forrásokból.

(6) Ha az (1) bekezdés alapján készült értesítés a jegyzékek valamelyikébe már felvett anyagra vonatkozik, az Egészségügyi Világszervezet megküldi a Bizottságnak ezen anyagra vonatkozó új megállapításait, valamint legújabb értékelését, melyeket a (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján tehet meg; továbbá az ellenőrzési rendszabályokra vonatkozó mindazon új javaslatait, amelyeket ezen értékelés alapján megfelelőnek tartana. A Bizottság, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezettől az (5) bekezdésben foglaltak alapján kapott értesítést, valamint a hivatkozott bekezdésben felsorolt tényezőket, elhatározhatja a kérdéses anyag átsorolását egy másik jegyzékbe vagy annak törlését a jegyzékekből.

(7) A Bizottságnak jelen cikk alkalmazásával kapcsolatban hozott minden határozatát a Főtitkár közli az Egyesült Nemzetek Szervezetének összes tagállamaival, azokkal a nem tagállamokkal, amelyek a jelen Egyezményben Felek, az Egészségügyi Világszervezettel és a Szervvel. A határozat minden Félre nézve az értesítést követő 180. napon lép hatályba, kivéve azt a Felet, mely ezen időn belül és olyan határozat tárgyában, melynek célja egy anyagnak felvétele valamelyik jegyzékbe, írásban értesíti a Főtitkárt, hogy kivételes körülmények következtében nem áll módjában erre az anyagra alkalmazni az Egyezmény mindazon rendelkezéseit, melyek ezen jegyzékbe felvett anyagokra vonatkoznak. Az idevonatkozó értesítésben ki kell emelni ezen kivételes elhatározás indokait. Az értesítéstől függetlenül minden Fél köteles legalább az alábbiakban felsorolt ellenőrzési rendszabályokat alkalmazni.

a) Az a Fél, aki a Főtitkárt egy ilyen elhatározásáról egy ez ideig ellenőrzés alá nem vont és az I. Jegyzékbe felvett anyag tárgyában értesíti, lehetőség szerint figyelembe veszi a 7. cikkben előírt különleges ellenőrzési rendszabályokat, továbbá ezen anyagot illetően köteles:

(i) megkövetelni, hogy a 8. cikkben a II. Jegyzékbe felvett anyagokra előírt rendelkezéseknek megfelelően annak gyártása, kereskedelmi forgalma, elosztása engedélyhez legyen kötve;

(ii) megkövetelni, hogy a 9. cikkben a II. Jegyzékbe felvett anyagokra előírt rendelkezéseknek megfelelően az csak orvosi vényre legyen kiadható vagy elosztható;

(iii) alkalmazkodni a 12. cikkben a kivitelre és behozatalra előírt rendelkezésekhez, kivéve egy olyan Fél tekintetében, aki a kérdéses anyaggal kapcsolatban jegyzéket intézett a Főtitkárhoz;

(iv) alkalmazkodni a 13. cikkben, a II. Jegyzékbe felvett anyagokra előírt, a kivitel és behozatal tilalmára vagy korlátozására vonatkozó rendelkezésekhez;

(v) a Szervnek a 16. cikk (4) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően statisztikai adatokat szolgáltatni; és

(vi) a 22. cikk rendelkezéseinek megfelelő intézkedéseket tenni mindazon cselekmények megtorlása érdekében, melyek az idevonatkozó kötelezettségek végrehajtása tárgyában hozott törvényekbe és rendeletekbe ütköznek.

b) Az a Fél, aki a Főtitkárt egy ilyen elhatározásáról egy ez ideig ellenőrzés alá nem vont és a II. Jegyzékbe felvett anyag tárgyában értesíti, ezen anyagot illetően köteles:

(i) a 8. cikk rendelkezéseinek megfelelően megkövetelni, hogy annak gyártása, kereskedelmi forgalma és elosztása engedélyhez legyen kötve;

(ii) a 9. cikk rendelkezéseinek megfelelően megkövetelni, hogy az csak orvosi vényre legyen kiadható vagy elosztható;

(iii) alkalmazkodni a 12. cikkben a kivitelre és behozatalra előírt rendelkezésekhez, kivéve egy olyan Fél tekintetében, aki a kérdéses anyaggal kapcsolatban jegyzéket intézett a Főtitkárhoz;

(iv) alkalmazkodni a 13. cikkben előírt, a kivitel és behozatal tilalmára vagy korlátozására vonatkozó rendelkezésekhez;

(v) a Szervnek a 16. cikk (4) bekezdés a), c) és d) pontjaiban előírt rendelkezéseknek megfelelően a Szervnek statisztikai adatokat szolgáltatni; és

(vi) a 22. cikk rendelkezéseinek megfelelő intézkedéseket tenni mindazon cselekmények megtorlása érdekében, melyek az idevonatkozó kötelezettségek végrehajtása tárgyában hozott törvényekbe és rendeletekbe ütköznek.

c) Az a Fél, aki a Főtitkárt egy ilyen elhatározásáról egy ez ideig ellenőrzés alá nem vont és a III. Jegyzékbe felvett anyag tárgyában értesíti, ezen anyagot illetően köteles:

(i) a 8. cikk rendelkezéseinek megfelelően megkövetelni, hogy annak gyártása, kereskedelmi forgalma és elosztása engedélyhez legyen kötve;

(ii) a 9. cikk rendelkezéseinek megfelelően megkövetelni, hogy az csak orvosi vényre legyen kiadható vagy elosztható;

(iii) alkalmazkodni a 12. cikkben a kivitelre és behozatalra előírt rendelkezésekhez, kivéve egy olyan Fél tekintetében, aki a kérdéses anyaggal kapcsolatban jegyzéket intézett a Főtitkárhoz;

(iv) alkalmazkodni a 13. cikkben előírt, a kivitel és behozatal tilalmára vagy korlátozására vonatkozó rendelkezésekhez;

(v) a 22. cikk rendelkezéseinek megfelelő intézkedéseket tenni mindazon cselekmények megtorlása érdekében, melyek az idevonatkozó kötelezettségek végrehajtása tárgyában hozott törvényekbe és rendeletekbe ütköznek.

d) Az a Fél, aki a Főtitkárt egy ilyen elhatározásáról egy ez ideig ellenőrzés alá nem vont és a IV. Jegyzékbe felvett anyag tárgyában értesíti, ezen anyagot illetően köteles:

(i) a 8. cikk rendelkezéseinek megfelelően megkövetelni, hogy annak gyártása, kereskedelmi forgalma és elosztása engedélyhez legyen kötve;

(ii) alkalmazkodni a 13. cikkben előírt, a kivitel és behozatal tilalmára vagy korlátozására vonatkozó rendelkezésekhez;

(iii) a 22. cikk rendelkezéseinek megfelelő intézkedéseket tenni mindazon cselekmények megtorlása érdekében, melyek az idevonatkozó kötelezettségek végrehajtása tárgyában hozott törvényekbe és rendeletekbe ütköznek.

e) Az a Fél, aki a Főtitkárt ilyen elhatározásáról egy olyan jegyzékbe átsorolt anyag tárgyában értesítette, amely szigorúbb ellenőrzési intézkedéseket és kötelezettségeket tartalmaz, köteles legalább az Egyezménynek arra a jegyzékére vonatkozó valamennyi rendelkezését alkalmazni, amelyből a kérdéses anyag áthelyezésre került.

(8) a) Amennyiben valamely Fél a határozat átvételét követő 180 napon belül a határozat felülvizsgálatát kéri, a Tanács a Bizottságnak a jelen cikk alapján hozott határozatait felülvizsgálja. A felülvizsgálatra vonatkozó kérelmet a szükséges adatokkal együtt a Főtitkárnak kell megküldeni.

b) A Főtitkár a felülvizsgálati kérelem másolatát a szükséges adatokkal együtt megküldi a Bizottságnak, az Egészségügyi Világszervezetnek és valamennyi Félnek, egyben felszólítva őket arra, hogy 90 napon belül tegyék meg észrevételeiket. A Tanács az így beérkezett összes észrevételeket vizsgálat tárgyává teszi.

c) A Tanács megerősítheti, módosíthatja vagy semmisnek nyilváníthatja a Bizottság határozatát. A határozatát közli az Egyesült Nemzetek minden tagállamával és a nem tagállamokkal, amelyek a jelen Egyezményben Szerződő Felek, a Bizottsággal, az Egészségügyi Világszervezettel és a Szervvel.

d) A Bizottság eredeti határozata - a (7) bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával - a felülvizsgálat folyamán érvényben marad.

(9) A Felek, amennyire módjukban áll, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy kiterjesszék a felügyeletet azokra az anyagokra, amelyeket jelen Egyezmény nem érint, de amelyek felhasználhatók pszichotrop anyagok tiltott gyártására.

3. cikk

A készítmények ellenőrzésére vonatkozó részletes rendelkezések

(1) Annak fenntartásával, amit jelen cikk következő bekezdései tartalmaznak, valamely készítményre a benne levő pszichotrop anyagra vonatkozó ellenőrzési rendszabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a készítmény több pszichotrop anyagot tartalmaz, úgy arra azok az ellenőrzési rendszabályok alkalmazandók, amelyek a benne levő legszigorúbban ellenőrzött pszichotrop anyagra vonatkoznak.

(2) Ha egy pszichotrop anyagot tartalmazó készítménynek - kivéve az I. Jegyzékbe felvett pszichotrop anyagokat tartalmazó készítményeket - olyan az összetétele, hogy nem vagy csak jelentéktelen mértékben alkalmas visszaélésre, és ha a benne levő anyagot nem lehet könnyen alkalmazható módszerekkel oly mennyiségben visszanyerni, hogy az visszaélésre alkalmas legyen, és ennek következtében ezen készítmény nem okoz sem közegészségügyi, sem társadalmi problémát, úgy az ilyen készítmény a (3) bekezdésnek megfelelően mentesíthető jelen Egyezményben meghatározott egyes ellenőrzési rendszabályok alól.

(3) Ha valamely Fél megállapítja, hogy egy készítményre vonatkoztathatók a megelőző bekezdés rendelkezései, elhatározhatja, hogy azt országában vagy valamely területén mentesíti a jelen Egyezményben előírt valamely vagy valamennyi ellenőrzési rendszabály alól. Ennek ellenére ezen készítményre alkalmazni kell a következő cikkekben előírt rendelkezéseket:

a) 8. cikk (engedélyek), mindaz, ami a gyártásra vonatkozik,

b) 11. cikk (nyilvántartás), mindaz, ami a mentesített készítményekre vonatkozik,

c) 13. cikk (kivitel és behozatal tilalma és korlátozása),

d) 15. cikk (ellenőrzés), mindaz, ami a gyártásra vonatkozik,

e) 16. cikk (a Felek által küldendő adatok), mindaz, ami a mentesített készítményekre vonatkozik,

f) 22. cikk (büntető rendelkezések), a fenti kötelezettségekkel összhangban elfogadott törvényekkel vagy rendeletekkel ellentétes cselekmények megtorlásához szükséges mértékben.

A Fél tájékoztatja a Főtitkárt minden ilyen határozatáról, valamint a mentesített készítmény nevéről és összetételéről, és azokról az ellenőrzési rendszabályokról, amelyek alól a készítmény mentesítve lett. A Főtitkár a tájékoztatást megküldi valamennyi Félnek, az Egészségügyi Világszervezetnek és a Szervnek.

(4) Ha valamely Fél vagy az Egészségügyi Világszervezet a (3) bekezdés alapján mentesített készítményről olyan információkkal rendelkezik, amelyek véleménye szerint indokolttá teszik a mentesítés teljes vagy részleges eltörlését, úgy erről tájékoztatja a Főtitkárt és ezen tájékoztatás alátámasztására megküldi az információkat. A Főtitkár továbbítja a kapott tájékoztatást az általa szükségesnek ítélt valamennyi információval együtt a Feleknek, a Bizottságnak, és abban az esetben, ha a tájékoztatást valamely Fél küldte, az Egészségügyi Világszervezetnek is. Az Egészségügyi Világszervezet közli a Bizottsággal a készítményre vonatkozó értékelését, figyelembe véve a (2) bekezdésben felsorolt tényezőket, valamint azon ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó ajánlását, amelyek alól a készítmény esetleg nem mentesíthető. A Bizottság, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet értesítését, amelynek értékelése gyógyászati és tudományos szempontból meghatározó, továbbá, figyelembe véve az általa szükségesnek ítélt gazdasági, szociális, jogi, adminisztratív és más tényezőket, elhatározhatja a készítmény mentesítésének valamely vagy valamennyi ellenőrzési rendszabály alóli megszüntetését. A Főtitkár a Bizottságnak a jelen bekezdés alapján hozott határozatát közli az Egyesült Nemzetek Szervezetének összes tagállamával, azokkal a nem tagállamokkal, amelyek a jelen Egyezményben Szerződő Felek, az Egészségügyi Világszervezettel és a Szervvel. Minden Fél intézkedéseket foganatosít abból a célból, hogy a Főtitkár értesítését követő 180 napon belül megszüntesse a szóban forgó ellenőrzési rendszabály vagy rendszabályok alóli mentesítést.

4. cikk

Az ellenőrzés területére vonatkozó egyéb különleges rendelkezések

A Felek az I. Jegyzékben foglalt pszichotrop anyagok kivételével engedélyezhetik:

a) a nemzetközi utasok személyes használatát szolgáló készítmények kis mennyiségeinek szállítását. Minden Félnek azonban jogában áll meggyőződni arról, hogy ezen készítményeket törvényesen szerezték be;

b) a pszichotrop anyagok ipari felhasználását nem pszichotrop anyagok vagy termékek gyártására olyan feltétellel, hogy mindaddig foganatosítják a jelen Egyezmény által megkívánt ellenőrzési rendszabályokat, míg a pszichotrop anyag állapota olyanná nem válik, hogy az gyakorlatilag visszaélésre már nem ad lehetőséget, vagy nem nyerhető vissza; és

c) ezeknek az anyagoknak a használatát állatok befogására - az illetékes hatóságok által az ilyen anyagok felhasználására külön feljogosított személyek útján - azzal a kikötéssel, hogy ezekre alkalmazzák a jelen Egyezményben előírt ellenőrzési rendszabályokat.

5. cikk

A pszichotrop anyagok használatának korlátozása gyógyászati és tudományos célra

(1) Minden Fél korlátozza az I. Jegyzékben felvett anyagok használatát a 7. cikkben előírtaknak megfelelően.

(2) Minden Fél köteles a 4. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a II., III. és IV. Jegyzék anyagainak a gyártását, kivitelét, behozatalát, elosztását, készletét, kereskedelmi forgalmát, használatát és birtoklását az általa megfelelőnek ítélt rendszabályokkal gyógyászati és tudományos célra korlátozni.

(3) Kívánatos, hogy a Felek csak a törvényhozásukban meghatározott feltételek mellett engedélyezzék a II., III. és IV. Jegyzék anyagainak a birtoklását.

6. cikk

Elkülönült ügyintéző szervezet

Kívánatos, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása céljából minden Fél külön hatóságot létesítsen és tartson fenn. E szervezet lehetőség szerint legyen azonos azzal a hatósággal, amelyet a kábítószereket ellenőrzés alá helyező egyezmények rendelkezései alapján hoztak létre, illetőleg e szervezet szorosan működjön együtt ez utóbbival.

7. cikk

Az I. Jegyzékben szereplő anyagokra vonatkozó különleges rendelkezések

Ami az I. Jegyzékbe felvett anyagokat illeti, a Felek kötelesek:

a) megtiltani ezeknek az anyagoknak bármilyen alkalmazását, kivéve a tudományos vagy igen korlátozott gyógyászati felhasználást, olyan megfelelően felhatalmazott személyek által, akik a kormányuknak közvetlenül alárendelt vagy általuk kifejezetten kijelölt egészségügyi vagy tudományos létesítményekben dolgoznak;

b) megkövetelni, hogy ezeknek az anyagoknak a gyártása, kereskedelmi forgalma, elosztása és birtoklása különleges engedélyhez vagy előzetes engedélyezéshez legyen kötve;

c) biztosítani az a) és b) pontokban említett tevékenységek szigorú felügyeletét;

d) biztosítani, hogy az arra feljogosított személynek csak az engedélyben meghatározott célra szükséges mennyiségben adják ki ezeket az anyagokat;

e) megkövetelni, hogy egészségügyi és tudományos működést kifejtő személyek tételesen tartsák nyilván ezeknek az anyagoknak a beszerzését, valamint felhasználását és hogy ezeket a nyilvántartásokat a legutolsó bejegyzett felhasználástól számítva legalább két évig őrizzék meg; és

f) megtiltani ezeknek az anyagoknak a kivitelét és behozatalát, kivéve amikor mind a kiszállító, mind a behozó az exportáló és importáló országok vagy területek hatósága vagy illetékes ügyintéző szerve, illetőleg olyan személyek vagy vállalatok, amelyeket államuk vagy területük illetékes hatóságai erre kifejezetten felhatalmaztak. A 12. cikk (1) bekezdésében előírt követelményeket, amelyek a II. Jegyzék anyagainak kivitelére és behozatalára vonatkoznak, az I. Jegyzék anyagaira is alkalmazni kell.

8. cikk

Engedélyek

(1) A Felek engedélyhez vagy más hasonló ellenőrzési rendszabályokhoz kötik a II., III. és IV. Jegyzékekben felvett anyagok gyártását, kereskedelmi forgalmát (ideértve a kivitelt és behozatalt) és elosztását.

(2) A Felek:

a) felügyeletet gyakorolnak minden olyan személy és vállalat felett, aki vagy amely fel lett hatalmazva az (1) bekezdésben érintett anyagok gyártására, kereskedelmi forgalmazására (ideértve a kivitelt és behozatalt) vagy elosztására;

b) engedélyezési rendszerhez vagy más hasonló ellenőrzési rendszabályhoz kötik azon létesítmények és helyiségek kijelölését, ahol ezeknek az anyagoknak a gyártása, kereskedelmi forgalma vagy elosztása történhet; és

c) gondoskodnak ezen létesítményeknél és helyiségeknél biztonsági intézkedések alkalmazásáról a lopások vagy a készletek eltulajdonításának megelőzése céljából.

(3) A jelen cikknek az engedélyek rendszerére vagy más hasonló ellenőrzési rendszabályokra vonatkozó (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseit nem szükséges alkalmazni a gyógyászati és tudományos tevékenység gyakorlására szabályszerű engedéllyel rendelkező és ezen tevékenységük keretében működő személyekre.

(4) A Felek megkövetelik, hogy mindazon személyek, akik a jelen Egyezmény végrehajtása kapcsán engedélyt kaptak, vagy akik a jelen cikk (1) bekezdésében vagy a 7. cikk b) pontjában előírt rendelkezéseknek megfelelően hasonló engedélyek birtokában vannak, megfelelő szakképzettséggel rendelkezzenek abból a célból, hogy hatékonyan és hűen alkalmazni tudják a jelen Egyezmény végrehajtására kiadott törvények és rendeletek előírásait.

9. cikk

Orvosi vények

(1) A Felek megkövetelik, hogy magánszemélyek használatára a II., III. és IV. Jegyzékek anyagait csak orvosi vényre adják ki vagy bocsássák rendelkezésre, kivéve azon eseteket, amikor magánszemélyek törvényesen szerezhetik be, használhatják, oszthatják el vagy kezelhetik ezen anyagokat szabályszerűen engedélyezett gyógykezelési és tudományos tevékenységük gyakorlásában.

(2) A Felek intézkednek az iránt, hogy a II., III. és IV. Jegyzékek anyagait előíró orvosi rendelvények kiadása a gyógyászati gyakorlatnak megfelelően történjék és a vények ismételt kiváltásának lehetőségét és azok érvényességi idejét úgy szabályozzák, hogy az biztosítsa az egészségügy és a közérdeknek védelmét.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések ellenére valamely Félnek módjában áll, ha véleménye szerint azt a helyi körülmények megkövetelik, az általa előírt feltételek mellett, ideértve az anyagnyilvántartást is, felhatalmazni a közegészségügyi hatóságok által kijelölt, működési engedéllyel rendelkező gyógyszerészeket vagy kicsinybeni elosztókat arra, hogy állama területén vagy annak egy részén kivételes esetekben, egyéni gyógyászati felhasználás céljából kiadják a III. és IV. Jegyzékekben felvett anyagok kis mennyiségeit, saját belátásuk szerint orvosi vény nélkül a Felek által meghatározott kereteken belül.

10. cikk

A csomagolásokon feltüntetett figyelmeztetések és reklámok

(1) Minden Fél megköveteli, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet idevonatkozó szabályozásait vagy ajánlásait, hogy a pszichotrop anyagok kicsinybeni elosztására készült csomagolások címkéin, amennyiben arra lehetőség van, de minden esetben a kiszereléshez mellékelt ismertetőben a használati utasítás, valamint azon óvintézkedések és figyelmeztetések feltüntetését, amelyekre véleménye szerint szükség van azok biztonságos felhasználása érdekében.

(2) Minden Fél, figyelembe véve alkotmányának rendelkezéseit, megtiltja a pszichotrop anyagoknak a nagyközönség részére történő reklámhirdetését.

11. cikk

Nyilvántartás

(1) A Felek megkövetelik, hogy az I. Jegyzék anyagaira vonatkozóan a gyártók és a 7. cikk alapján ezen anyagok kereskedelmére és elosztására felhatalmazott személyek a Felek által meghatározott olyan nyilvántartást vezessenek, melyben pontosan fel van tüntetve minden gyártott vagy készletezett, beszerzett és kiadott anyag mennyisége, a beszerzés és kiadás időpontja, valamint a szállító és vásárló megnevezése.

(2) A Felek a II. és III. Jegyzékek anyagaira vonatkozóan megkövetelik, hogy a gyártók, nagybani elosztók, importálók és exportálók a Szerződő Fél által meghatározott olyan nyilvántartást vezessenek, melyben pontosan fel van tüntetve minden gyártott, beszerzett és kiadott anyag mennyisége, a beszerzés és kiadás időpontja, valamint a szállító és vásárló megnevezése.

(3) A Felek a II. Jegyzék anyagaira vonatkozóan megkövetelik, hogy a kicsinybeni elosztók, a kórházak, a betegellátó intézmények és a tudományos-kutató intézetek a Szerződő Fél által meghatározott olyan nyilvántartást vezessenek, melyben pontosan fel van tüntetve minden beszerzett és kiadott anyag mennyisége, a beszerzés és kiadás időpontja, valamint a szállító és vásárló megnevezése.

(4) A Felek, figyelembe véve saját szakmai és kereskedelmi gyakorlatukat, megfelelő módszerekkel ügyelnek arra, hogy a kicsinybeni elosztóknak, a kórházaknak, betegellátó intézményeknek és tudományos-kutató intézeteknek a III. Jegyzék anyagainak beszerzésére és kiadására vonatkozó információs adatai könnyen figyelemmel kísérhetők legyenek.

(5) A Felek megkövetelik a IV. Jegyzék anyagaira vonatkozóan, hogy a gyártók, exportálók és importálók a Szerződő Fél által meghatározott olyan nyilvántartást vezessenek, melyben fel van tüntetve a gyártott, behozott, illetve kivitt anyagok mennyisége.

(6) A Felek kötelezik a 3. cikk (3) bekezdése alapján mentesített készítmények gyártóit arra, hogy tartsák nyilván valamely mentesített készítmény gyártása során felhasznált minden egyes pszichotrop anyag mennyiségét, a gyártott mentesített készítmény fajtáját és ezen anyag felhasználásával előállított teljes mennyiségét, valamint a szóban forgó készítmény első kiadására vonatkozó utalásokat.

(7) A Felek gondoskodnak arról, hogy a jelen cikkben érintett nyilvántartásokat és információkat, amelyek a 16. cikkben előírt jelentések összeállításához szükségesek, legalább két évig megőrizzék.

12. cikk

A nemzetközi kereskedelemre vonatkozó rendelkezések

(1) a) Minden egyes Fél, amely az I. vagy II. Jegyzék anyagainak kivitelét és behozatalát engedélyezi, a Bizottság által elfogadott nyomtatványminta alkalmazásával külön behozatali vagy kiviteli engedélyt követel meg a kivitel vagy a behozatal minden esetében akár egy, akár több pszichotrop anyagot érint az.

b) Az engedélyben fel kell tüntetni az anyag nemzetközi szabad nevét vagy ennek hiányában az anyag jegy-zékbeni megjelölését, a behozandó vagy kiszállítandó mennyiségét, a gyógyszerformát, az exportáló, valamint az importáló megnevezését, címét és azt az időtartamot, amelyen belül a kivitelnek vagy behozatalnak meg kell valósulnia. Ha az anyagot készítmény alakjában exportálják vagy importálják, az engedélyben a készítmény nevét is fel kell tüntetni, amennyiben ilyen létezik. A kiviteli engedélyben a behozatali engedély számát és keltét, valamint az azt kiállító hatóságot is fel kell tüntetni.

c) A Felek a kiviteli engedély kiadása előtt megkövetelik a behozatali ország vagy terület illetékes hatóságai által kiadott behozatali engedélyt, amely tanúsítja, hogy a szóban forgó anyag vagy anyagok behozatalához hozzájárultak; ezt az engedélyt annak a személynek vagy vállalatnak kell felmutatni, aki vagy amely a kiviteli engedélyt kéri.

d) Minden egyes küldeményt a kiviteli engedély egy másolati példánya kísér és a kiviteli engedélyt kiállító kormány megküld egy ilyen másolati példányt a behozatali ország vagy terület kormányának.

e) Ha a behozatal megtörtént, a behozatali ország vagy terület kormánya visszaküldi a kiviteli ország vagy terület kormányának a kiviteli engedélyt, igazolva azon a ténylegesen behozott mennyiséget.

(2) a) A Felek megkövetelik, hogy az exportálók a III. Jegyzék anyagainak minden egyes kiviteléről állítsanak ki a Bizottság által elfogadott nyomtatványminta alkalmazásával nyilatkozatot három példányban, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

(i) az exportáló és importáló neve és címe;

(ii) az anyag nemzetközi, oltalom alatt nem álló neve vagy ennek hiányában az anyagjegyzékben szereplő elnevezése;

(iii) az anyag mennyisége és annak a gyógyszerformának a megjelölése, amelyben az anyag kiszállításra került, ha készítményről van szó és annak neve van, a készítmény megnevezése; és

(iv) a szállítás dátuma.

b) Az exportálók megküldik az országuk vagy területük illetékes hatóságainak ezen nyilatkozat két példányát. A harmadik példányt a szállítmányhoz mellékelik.

c) Az a Fél, amelynek területéről a III. Jegyzék valamely anyagát exportálják, köteles, amilyen gyorsan az lehetséges, de legkésőbb a szállítás időpontját követő kilencven napon belül az importáló ország vagy terület illetékes hatóságának tértivevényes ajánlott levélben az exportálótól kapott nyilatkozat egy példányát megküldeni.

d) A Felek megkövetelhetik, hogy a csomagok átvételéről az importáló küldje meg országa vagy területe illetékes hatóságának a küldeményt kísérő példányt olyan kiegészítéssel, melyben jelzi az átvett mennyiséget, valamint az átvétel időpontját.

(3) Továbbiakban az I. és II. Jegyzékek anyagait az alábbi rendelkezéseknek is alá kell vetni:

a) A Felek a szabadkikötőkben és szabadövezetekben ugyanolyan felügyeletet és ellenőrzést gyakorolnak, mint területük más részein, de szigorúbb rendszabályokat is alkalmazhatnak.

b) Tilos a kivitelnek az a formája, hogy a küldeményt valamely bankhoz a kiviteli engedélyen szereplő személytől különböző személy számlájára vagy valamely postafiók címre irányítják.

c) Tilos az I. Jegyzék anyagainak kivitele vámszabad raktárba. Tilos a II. Jegyzék anyagainak kivitele vámszabad raktárba, kivéve, ha a behozatali ország kormánya a kiviteli engedélyt kérő személy vagy vállalat által bemutatott behozatali engedély tanúsítja, hogy hozzájárul a küldemény behozatalához abból a célból, hogy azt vámszabad raktárban helyezzék el. Ilyen esetben a kiviteli engedély feltünteti, hogy a küldeményt milyen célra vitték ki. A vámszabad raktárból történő mindennemű elszállításhoz a raktár tekintetében illetékes hatóságok engedélye szükséges és amennyiben külföldi rendeltetésű küldeményről van szó, ez az Egyezmény értelmében új kivitelnek tekintendő.

d) Azokat a küldeményeket, amelyek kiviteli engedély kísérete nélkül lépnek be valamely Fél területére, vagy azt ilyen módon hagyják el, az illetékes hatóságoknak vissza kell tartaniuk.

e) A Felek nem engedélyezik más országba irányított ilyen anyagok átvitelét saját területükön - függetlenül attól, hogy a küldeményt kirakják-e vagy sem a szállítóeszközökből -, kivéve, ha a küldeményhez mellékelt kiviteli engedély másolati példányát bemutatják a szóban forgó Fél illetékes hatóságainak.

f) Minden olyan országban vagy területen, ahol ezeknek az anyagoknak a keresztülszállítását engedélyezték, az illetékes hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a küldemény a mellékelt kiviteli engedély másolati példányában megnevezett rendeltetési helytől eltérő irányítást kapjon, kivéve, ha azon ország vagy terület kormánya, amelyen keresztül a küldemény áthalad, az iránytól történő eltérítést engedélyezi. Az átszállításra igénybe vett ország vagy terület kormánya mindennemű ilyen átirányítási kérelmet úgy kezel, mintha az átirányítás az átszállításra igénybe vett országból vagy területről való kivitel lenne az új rendeltetési országba vagy területre. Ha az átirányítást engedélyezték, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések is alkalmazandók az átszállításra igénybe vett ország vagy terület és azon ország vagy terület tekintetében, ahonnan a küldeményt eredetileg kivitték.

g) Ezen anyagoknak semmilyen átmenő vagy vámszabad raktárban elhelyezett küldeményét nem szabad olyan eljárásnak alávetni, amely a kérdéses anyagokat megváltoztatná. Az illetékes hatóságok engedélye nélkül a csomagolást nem szabad megváltoztatni.

h) Ezeknek az anyagoknak valamely Fél területén történő átszállítására vonatkozó e)-g) pontokban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a szóban forgó küldeményt olyan repülőgépen szállítják, amely az átszállításra igénybe vett országban vagy területen nem száll le. Ha a repülőgép leszállást hajt végre ilyen országban vagy területen, a rendelkezések a körülmények által megkívánt mértékben alkalmazandók.

i) Jelen bekezdés rendelkezései nem érintik azon nemzetközi megegyezések rendelkezéseit, amelyek bármely Fél által ezen anyagok átmenő forgalma tekintetében gyakorolható ellenőrzést korlátozták.

13. cikk

A kivitel és behozatal tilalma és korlátozása

(1) Bármelyik Fél tájékoztathatja a Főtitkáron keresztül a többi Felet arról, hogy megtiltja a II., III. vagy IV. Jegyzék bejelentésében felsorolt egy vagy több anyagának behozatalát országába vagy annak valamely területére. Idevonatkozó bejelentésében az anyagnak a II., III. vagy IV. Jegyzékben szereplő elnevezését kell feltüntetni.

(2) Amennyiben valamely Fél az (1) bekezdésben meghatározott tiltó bejelentésről kap tájékoztatást, intézkedéseket foganatosít abból a célból, hogy a szóban forgó bejelentésben felsorolt anyagok egyike sem kerüljön kivitelre azon Fél országába vagy annak valamely területére, aki a bejelentést megtette.

(3) Az a Fél, aki az (1) bekezdésnek megfelelő bejelentést tette, a megelőző bekezdések rendelkezései ellenére engedélyezheti esetenként kiadott rendkívüli behozatali engedéllyel a szóban forgó anyagok vagy az azokat tartalmazó készítmények meghatározott mennyiségének behozatalát. Az importáló országnak a rendkívüli behozatali engedélyt kiállító hatósága az importáló és exportáló nevét és címét feltüntető engedély két példányát megküldi az exportáló ország vagy terület illetékes hatóságának, amely ezután engedélyezheti a küldemény továbbítását. A küldeményt az exportáló ország vagy terület illetékes hatósága által megfelelően láttamozott rendkívüli behozatali engedély egy példánya kíséri.

14. cikk

A nemzetközi forgalomban közlekedő hajók, légi járművek vagy a nemzetközi tömegközlekedés egyéb formáinak elsősegély ládáiban szállított pszichotrop anyagokra vonatkozó külön rendelkezések

(1) A jelen Egyezmény értelmében nem tekintendő behozatalnak, kivitelnek vagy átszállításnak a II., III. vagy IV. Jegyzékek olyan korlátozott mennyiségű anyagainak nemzetközi vonalakon közlekedő hajókon, repülőgépen vagy más szállítási eszközökön, úgymint vonatokon és nemzetközi autóbuszjáratokon történő szállítása, amelyekre útközben elsősegélynyújtásra és sürgős esetekben szükség lehet.

(2) A lajstromozó ország megfelelő óvintézkedéseket hoz, hogy megakadályozza az (1) bekezdésben említett anyagoknak helytelen használatát, vagy azoknak tiltott célokra fordítását. A Bizottság az illetékes nemzetközi szervek meghallgatásával tesz javaslatot ezen óvintézkedésekre.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően hajókon, repülőgépen vagy a nemzetközi tömegközlekedés egyéb formáján, úgymint vonatokon és nemzetközi autóbuszjáratokon szállított anyagok tekintetében a lajstromozó ország törvényei, rendeletei, engedélyei és jogosítványai hatályosak anélkül, hogy ez érintené az illetékes helyi hatóságok azon jogát, hogy ezen szállítási eszközökön vizsgálatot, felügyeletet vagy egyéb ellenőrzési tevékenységet végezzenek. Ezen anyagoknak sürgős esetekben való kiszolgáltatása nem tekinthető a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésének.

15. cikk

Ellenőrzés

A Felek létrehozzák a pszichotrop anyagok gyártói, exportálói, importálói, nagybani és kicsinybeni elosztói, valamint ezen anyagokat felhasználó gyógyászati és tudományos intézmények ellenőrzésének rendszerét. Tervbe veszik az általuk szükségesnek ítélt gyakorisággal a helyiségek, készletek és nyilvántartások ellenőrzését.

16. cikk

A Felek által adandó tájékoztatás

(1) A Felek a Főtitkárnak megadják mindazt a tájékozta-tást, amit a Bizottság működésének ellátásához szükségesnek tart kérni, nevezetesen éves jelentést az Egyezmény alkalmazásáról területük vonatkozásában, mely adatokat tartalmaz:

a) a pszichotrop anyagokra vonatkozó törvényeik és rendeleteik lényeges módosításáról; és

b) a pszichotrop anyagokkal való visszaélés és tiltott kereskedelem kérdésében területükön végbement különlegesen jellemző eseményekről.

(2) A Felek bejelentik a Főtitkárnak a 7. cikk f) pontjában, a 12. cikk és a 13. cikk (3) bekezdésében említett kormányhatóságok megnevezését és címét. A Főtitkár ezen adatokat megküldi valamennyi Félnek.

(3) A Felek a legrövidebb időn belül jelentést küldenek a Főtitkárnak a pszichotrop anyagok tiltott kereskedelmének eseteiről és a tiltott kereskedelem tárgyát képező lefoglalt anyagokról akkor, amikor ezen eseteket az alábbiak miatt jelentősnek vélik:

a) új irányzatok megjelenése;

b) a szóban forgó mennyiségek;

c) mert fényt vet a jogellenes terjesztés beszerzési forrásaira; vagy

d) a jogellenes kereskedelemmel foglalkozó személyek által alkalmazott módszerek.

A jelentés másolatai a 21. cikk b) pontjának megfelelően kerülnek közzétételre.

(4) A Felek a Szervnek a Szerv által kiadott nyomtatványok felhasználásával éves statisztikai jelentéseket küldenek. Ezen jelentések kiterjednek:

a) az I. és II. Jegyzék minden anyagának vonatkozásában a gyártott mennyiségekre, az egyes országokba vagy területre kivitt vagy onnan behozott mennyiségekre, valamint a gyártók birtokában levő készletekre;

b) a III. és IV. Jegyzékek minden anyagának vonatkozásában a gyártott mennyiségekre, valamint az egész kivitt és importált mennyiségre;

c) a II. és III. Jegyzékek minden anyagának vonatkozásában a mentesített készítmények gyártásánál felhasznált mennyiségekre; és

d) az I. Jegyzéket kivéve, valamennyi jegyzékbe felvett anyag vonatkozásában a 4. cikk b) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az ipari célra alkalmazott mennyiségekre.

Jelen bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott gyártott anyagok nem foglalják magukba a gyártott készítmények mennyiségét.

(5) A Fél a Szerv kérésére kiegészítő statisztikai adatokat küld a Szervnek a III. és IV. Jegyzékek valamely anyagának egyes országokba vagy területre meghatározott időszakban történt kiviteléről, illetőleg egyes országokból vagy területről meghatározott időszakban történt behozataláról. A Fél kérheti a Szervet, hogy a jelen bekezdés alapján kapott, mind az adatszolgáltatásra vonatkozó kérését, mind a megküldött adatokat bizalmasan kezelje.

(6) A Felek az (1) és (4) bekezdésekben említett statisztikai adatokat a Bizottság vagy a Szerv által meghatározott módon és időpontra küldik meg.

17. cikk

A Bizottság működése

(1) A Bizottság megvizsgálhatja az Egyezmény célkitűzéseit és a rendelkezéseinek alkalmazását érintő valamennyi kérdést; ennek érdekében javaslatokat tehet.

(2) A 2. és 3. cikkben előírt bizottsági határozatok meghozatalához a Bizottság kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

18. cikk

A Szerv jelentései

(1) A Szerv munkájáról éves jelentéseket készít, amelyek tartalmazzák a rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzését és adott esetekben beszámolnak az egyes kormányok által adott vagy tőlük kért magyarázatokról, továbbá tartalmazzák a Szerv által tenni kívánt megjegyzéseket és ajánlásokat. A Szerv, amennyiben szükségesnek tartja, kiegészítő jelentéseket is tehet. A jelentéseket a Tanácshoz nyújtja be a Bizottság útján, amely hozzáfűzheti az általa alkalmasnak vélt megjegyzéseket.

(2) A Szerv jelentéseit közlik a Felekkel és ezt követően a Főtitkár közzéteszi azokat. A Felek hozzájárulnak a jelentések szabad terjesztéséhez.

19. cikk

A Szerv intézkedései az Egyezményben foglalt rendelkezések végrehajtásának biztosítására

(1) a) Amennyiben a Szerv a kormányok által szolgáltatott adatok vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete szervei által közölt adatok megvizsgálása után okkal feltételezi, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseit valamely ország vagy terület nem hajtotta végre és ezáltal komoly mértékben veszélyeztette a jelen Egyezmény célkitűzéseit, jogosult magyarázatot kérni az érdekelt ország vagy terület kormányától. A Szerv a jelen bekezdés alapján valamely kormánytól kért felvilágosítást vagy a kapott tájékoztatást bizalmas jellegűnek tekinti, fenntartva azon jogát, hogy a c) pont alapján felhívhatja a kérdésre a Felek, a Tanács és a Bizottság figyelmét.

b) Ha a Szerv - miután a fenti a) pont szerint járt el -szükségesnek tartja, javasolhatja az érdekelt kormánynak, hogy olyan javító célzatú intézkedéseket tegyen, amelyek az adott körülmények között szükségesnek látszanak a jelen Egyezményben foglalt rendelkezések végrehajtásának biztosítására.

c) Amennyiben a Szerv véleménye szerint az érdekelt kormány nem adott kielégítő magyarázatot az a) pont alapján feltett kérdésre, vagy elmulasztotta a b) pont alapján javasolt javító célzatú intézkedések megtételét, felhívhatja a Felek, a Tanács és a Bizottság figyelmét erre a körülményre.

(2) Amikor a Szerv az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően felhívja a Felek, a Tanács és a Bizottság figyelmét valamely kérdésre, ha szükségesnek ítéli, egyidejűleg javasolhatja a Feleknek, hogy szüntessék meg a pszichotrop anyagok kivitelét az érdekelt országba vagy területre, vagy az ezen országból vagy területről a pszichotrop anyagok behozatalát, vagy pedig egyszerre mind a kivitelt, mind a behozatalt, akár meghatározott időszakra, akár mindaddig, amíg a Szerv megítélése szerint a helyzet ezen országban vagy ezen a területen nem válik kielégítővé. Az érdekelt állam jogosult a kérdést a Tanács elé vinni.

(3) A jelen cikk rendelkezései alá eső kérdésekről a Szervnek joga van jelentést kiadni és azt a Tanáccsal közölni, amely azt megküldi az összes Félnek. Ha a Szerv ebben a jelentésében a jelen cikk értelmében hozott határozatot vagy az ilyen határozatra vonatkozó adatokat tesz közzé, az érdekelt kormány ilyen irányú kérése esetén egyúttal közzé kell tennie a jelentésben a kormány véleményét is.

(4) Amennyiben a Szerv jelen cikknek megfelelően közölt valamely határozatát nem egyhangúlag fogadták el, a kisebbség véleményét közölni kell.

(5) Minden államot fel kell hívni, hogy képviseltesse magát a Szerv azon ülésein, amelyeken a jelen cikk értelmében őt közvetlenül érdeklő kérdést vizsgálnak meg.

(6) A Szervnek jelen cikk értelmében hozott határozatai a Szerv összes tagjai kétharmadának hozzájárulásával jönnek létre.

(7) Az előző bekezdések rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a Szerv okkal feltételezi, hogy az Egyezmény célkitűzéseit komolyan veszélyeztetik valamely Félnek a 2. cikk (7) bekezdése alapján hozott határozatai.

20. cikk

A pszichotrop anyagokkal való visszaélés elleni intézkedések

(1) A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek abból a célból, hogy megelőzzék a pszichotrop anyagokkal való visszaélést, és biztosítsák az érintett személyek gyors felkutatását, valamint kezelését, felvilágosítását, utógondozását, munkaképességük helyreállítását, valamint a társadalomba való újbóli beilleszkedésüket; e célkitűzés érdekében összehangolják az erőfeszítéseiket.

(2) A Felek, amennyire az lehetséges, támogatják szakszemélyzet kiképzését abból a célból, hogy biztosítsák a pszichotrop anyagokkal visszaélő személyek orvosi kezelését, utógondozását és a munkaképességük helyreállítását, valamint a társadalomba való újbóli beilleszkedésüket célzó intézkedéseket.

(3) A Felek segítik mindazon személyeket, akiknek hivatásuk gyakorlása közben szükségük van arra, hogy megismerjék a pszichotrop anyagokkal való visszaélés és a megelőzés problémáit, és a nagyközönség körében is terjesztik az idevonatkozó ismereteket, ha fennáll annak a veszélye, hogy a pszichotrop anyagokkal való visszaélés széles körben elterjed.

21. cikk

A jogellenes kereskedelem elleni fellépés

A Felek alkotmányos, jogi és államigazgatási rendszerük megfelelő tiszteletben tartásával:

a) nemzeti szinten biztosítják a megelőző és megtorló intézkedések összehangolását a jogellenes kereskedelem ellen, ennek érdekében szükség esetén megfelelő hivatalt jelölhetnek ki;

b) kölcsönösen támogatják egymást a pszichotrop anyagok jogellenes kereskedelme elleni fellépésben, és haladéktalanul átadják a közvetlenül érintett másik Félnek diplomáciai úton vagy a Felek által megbízott illetékes hatóságok közvetítésével mindazon jelentések másolatát, amelyeket valamely tiltott kereskedelmet érintő ügy felderítéséről vagy lefoglalásról a 16. cikk értelmében a Főtitkárnak küldtek;

c) szorosan együttműködnek egymással és azokkal az illetékes nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek tagjai, hogy a jogellenes kereskedelem ellen összehangoltan lépjenek fel;

d) biztosítják, hogy a nemzetközi együttműködés a megfelelő hivatalok között gyors úton menjen végbe; és

e) biztosítják, hogy bírósági eljárások lefolytatásához szükséges iratok átadása az országok között a Felek által megjelölt szerveknek gyorsan történjék meg; e rendelkezés nem csorbítja a Felek azon jogát, hogy a hivatalos iratoknak diplomáciai úton való megküldését kérjék.

22. cikk

Büntető rendelkezések

(1) a) Alkotmányos rendelkezéseinek figyelembevételével minden Fél meghozza azokat a rendelkezéseket, amelyek szándékos elkövetés esetén büntetendő cselekménynek nyilvánítanak minden olyan szándékosan elkövetett cselekményt, amely az Egyezményből folyó kötelezettségeinek végrehajtására hozott törvénybe vagy rendeletbe ütközik, és biztosítja, hogy a súlyos bűncselekmények megfelelő büntetést vonjanak maguk után, nevezetesen szabadságvesztést vagy más szabadságelvonással járó joghátrányt.

b) Az előző pontban foglalt rendelkezésektől függetlenül azokban az esetekben, amikor ezeket a bűncselekményeket kábítószer-élvezők követik el, a Felek úgy is rendelkezhetnek, hogy a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban az elítélés vagy büntetés helyett, vagy amellett a bűncselekmény elkövetőjével szemben egyéb intézkedéseket foganatosítanak, például kezelést, nevelést, utógondozást, illetve rehabilitációt rendelnek el, vagy előmozdítják az illetőnek a társadalomba való újbóli beilleszkedését.

(2) A Felek alkotmányos rendelkezései, továbbá jogrendszerük és nemzeti joguknak keretei között:

a) (i) az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmények mindegyike külön cselekménynek tekintendő, ha azokat más-más országban követték el;

(ii) az említett bűncselekmények bármelyikének szándékos elkövetése, az annak elkövetésében való megállapodás vagy az elkövetés kísérlete, valamint a jelen cikkben említett bűncselekményekkel összefüggő szándékosan megvalósított előkészületi cselekmények és pénzügyi műveletek az (1) bekezdésben előírt módon büntetendő cselekménynek minősülnek;

(iii) az ilyen bűncselekmények esetében külföldön kiszabott büntetéseket a visszaesés megállapításánál figyelembe kell venni; és

(iv) a fent említett súlyos bűncselekményeket - akár a Fél állampolgárai, akár külföldiek követték el - az a Fél üldözi, amelynek területén a bűncselekményt elkövették, vagy az, amelynek területén az elkövető fellelhető, amennyiben kiadatásnak a megkeresett Fél jogszabályai szerint nincs helye, és ha az elkövető ellen még nem indult eljárás, valamint nem ítélték el.

b) Kívánatos, hogy a jelen cikk (1) bekezdésében és a (2) bekezdése a) pontjának (ii) alpontjában felsorolt valamennyi bűncselekmény minden, a Felek által megkötött vagy megkötendő kiadatási egyezményben szerepeljen mint olyan bűncselekmény, amelynek elkövetője kiadható; azok a Felek, amelyek a kiadatást nemzetközi szerződés vagy viszonosság meglététől nem teszik függővé, egymás közötti kapcsolataikban a kiadatást megalapozó bűncselekménynek ismerik el azokat, a megkeresett Fél jogszabályaiban foglalt feltételekkel; ám az érintett Félnek joga van megtagadni a letartóztatást, illetőleg a kiadatás engedélyezését, ha az illetékes hatóságok megítélése szerint a bűncselekmény súlya azt nem indokolja.

(3) Minden olyan pszichotrop anyag, vagy egyéb anyag, vagy eszköz, amelyet az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott bűncselekmények elkövetésére felhasználtak vagy fel szándékoznak használni, lefoglalható és elkobozható.

(4) E cikk nem érinti az érintett Fél nemzeti jogának joghatósággal kapcsolatos rendelkezéseit.

(5) E cikk egyetlen rendelkezése sem érinti azt az alapelvet, hogy a Felek az e cikkben foglalt bűncselekményeket nemzeti joguknak megfelelően határozzák meg, üldözzék és büntessék.

23. cikk

Az Egyezményben megkívántaknál szigorúbb ellenőrzési rendszabályok alkalmazása

A Felek az Egyezményben foglaltaknál szigorúbb vagy súlyosabb ellenőrzési rendszabályokat alkalmazhatnak, ha ez megítélésük szerint az a közegészség és közérdek megóvása érdekében kívánatos vagy szükséges.

24. cikk

A nemzetközi ellenőrző szerveknek az Egyezmény rendelkezéseivel kapcsolatban felmerülő költségei

A Bizottság és a Szerv részére az Egyezményből eredő feladataik végrehajtása során felmerülő költségeket a Közgyűlés által meghatározott módon az Egyesült Nemzetek Szervezete biztosítja. Azok a Felek, amelyek nem tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, részt vállalnak ezekből a költségekből a Közgyűlés által méltányosnak tartott olyan hozzájárulási összeggel, amelyet a Közgyűlés az érdekelt Felek kormányaival tanácskozva időről időre megállapít.

25. cikk

Az elfogadással, aláírással, megerősítéssel és csatlakozással kapcsolatos eljárás

(1) Az Egyezmény részese lehet az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállama, valamint azok az államok, amelyek nem tagjai ugyan az Egyesült Nemzetek Szervezetének, de tagjai az Egyesült Nemzetek valamely szakosított intézményének, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, vagy a Nemzetközi Bíróság Alapszabályzatának, továbbá minden olyan egyéb állam, amelyet a Tanács felkér arra, hogy az Egyezmény részesévé váljék,

a) annak aláírásával, vagy

b) annak megerősítésével, miután a megerősítés jogának fenntartásával az aláírás megtörtént, vagy

c) az ahhoz történő csatlakozással.

(2) Az Egyezmény 1972. január 1-jéig írható alá. Ezután nyitva áll a csatlakozásra.

(3) A megerősítő vagy a csatlakozásra vonatkozó okiratokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.

26. cikk

Hatálybalépés

(1) Az Egyezmény 90 nappal azután lép hatályba, hogy a 25. cikk (1) bekezdésében meghatározott államok közül 40 állam azt a megerősítésre vonatkozó fenntartás nélkül aláírta, megerősítő vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

(2) Az Egyezmény minden más állam tekintetében, amely azt a megerősítés fenntartása nélkül aláírja, vagy amely az előző bekezdésekben meghatározott utolsó aláírás vagy letétbe helyezés időpontja után a megerősítő vagy csatlakozási okiratot letétbe helyezi, az attól a naptól számított 90 nap elteltével lép hatályba, amelyen az az állam megerősítő vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

27. cikk

Területi alkalmazás

Az Egyezmény rendelkezéseit alkalmazni kell a Felek mindazon nem anyaországi területeire, amelyeknek nemzetközi kapcsolataiért felelősek, kivéve, ha ehhez az érdekeltek szóban forgó területe előzetes hozzájárulása szükséges akár a Fél vagy az érdekelt terület alkotmánya, akár pedig a szokás értelmében. Ebben az esetben a Felek törekedni fognak arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a terület részéről szükséges hozzájárulást és ha azt megkapják, erről értesítik a Főtitkárt. Az Egyezményt az értesítésben megjelölt területre vagy területekre az értesítésnek a Főtitkár által történő kézhezvételét követően kell alkalmazni. Olyan esetekben, amikor a nem anyaországi terület előzetes hozzájárulására nincs szükség, az érdekelt Felek az aláírás, a megerősítés vagy a csatlakozás alkalmával nyilatkoznak arról, hogy az Egyezmény milyen nem anyaországi területre vagy területekre nyer alkalmazást.

28. cikk

Területek az Egyezmény alkalmazása szempontjából

(1) Bármelyik Fél bejelentheti a Főtitkárnak, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából valamely területe két vagy több területre oszlik, illetve, hogy két vagy több területét egynek kell tekinteni.

(2) Két vagy több Fél bejelentheti a Főtitkárnak, hogy a közöttük létrejött vámunió következtében ezek a Felek az Egyezmény alkalmazása szempontjából egy területet alkotnak.

(3) Az (1) vagy (2) bekezdés értelmében tett minden bejelentés annak megtételét követő év január 1-jén lép hatályba.

29. cikk

Az Egyezmény felmondása

(1) Bármely Fél jogosult felmondani a hatálybalépéstől számított két év elteltével az Egyezményt, saját nevében vagy az olyan terület nevében, amelyért nemzetközi felelősséget visel - és amely a 27. cikk értelmében adott beleegyezését visszavonta - az erre vonatkozó okiratnak a Főtitkárnál történő letétbe helyezésével.

(2) Ha a Főtitkár a felmondást július 1. előtt vagy ezen a napon kapja meg, úgy a felmondás a következő év január 1-jével lép hatályba, ha pedig a felmondást július 1. után veszi kézhez, akkor annak olyan hatálya lesz, mintha azt a következő év július 1-jét megelőzően vagy azon a napon adták volna át.

(3) Az Egyezmény hatálya megszűnik, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően foganatosított felmondások következtében az Egyezmény hatálybalépésére vonatkozóan a 26. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak többé fenn.

30. cikk

Módosítások

(1) A Felek bármelyike az Egyezmény módosítására javaslatot nyújthat be. A módosítási javaslat szövegét, valamint annak indokolását a Főtitkárhoz kell eljuttatni, aki azt a Felekhez és a Tanácshoz továbbítja. A Tanács dönthet arról, hogy

a) az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 62. cikke (4) bekezdésének megfelelően konferenciát hívjon-e össze a módosítási javaslat tanulmányozása céljából, vagy

b) megkérdezi a Feleket, elfogadják-e a módosítási javaslatot, és felkéri őket, a javaslatra vonatkozó esetleges észrevételeiket a Tanácshoz nyújtsák be.

(2) Ha a cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően előterjesztett módosítási javaslatot az értesítést követő tizennyolc hónapon belül egyik Fél sem utasította el, az azonnal hatályba lép. Ha azonban a módosítási javaslatot a Felek valamelyike elutasítja, akkor a Tanács a Felek észrevételeinek figyelembevételével dönt arról, hogy az említett módosítási javaslat tanulmányozására szükséges-e összehívni konferenciát.

31. cikk

Viták

(1) Ha két vagy több Fél között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban vita támad, az említett Felek egymással tanácskoznak abból a célból, hogy ezt a vitát tárgyalások, vizsgálat, közvetítés, békéltetés, választott bíróság, a regionális szervekhez való folyamodás útján, bírói úton vagy választásuk szerinti egyéb békés eszközzel rendezzék.

(2) Minden olyan természetű vitát, amelyet az (1) bekezdésben előírt módon nem rendeztek, határozathozatal céljából a vitában részes bármely Fél kérelmére, a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni.

32. cikk

Fenntartások

(1) E cikk (2), (3) és (4) bekezdése értelmében tehető fenntartásokon kívül semmiféle fenntartásnak nincs helye.

(2) Bármelyik állam jogosult az aláírás, a megerősítés vagy a csatlakozás alkalmával fenntartással élni az Egyezmény következő rendelkezései tekintetében:

a) 19. cikk (1) és (2) bekezdés,

b) 27. cikk és

c) 31. cikk.

(3) Minden olyan állam, amely az Egyezmény részesévé kíván válni, de amely a (2) és (4) bekezdésekben felsorolt fenntartásoktól eltérő, más fenntartásokat kíván tenni, e szándékát közölheti a Főtitkárral. Ha a szóban forgó fenntartással szemben annak a Főtitkár értesítésétől számított tizenkét hónap elteltével azon államok egyharmada - amelyek az említett időszak letelte előtt az Egyezményt aláírták a megerősítés fenntartása nélkül, vagy azt megerősítették, vagy ahhoz csatlakoztak - nem emelt kifogást, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni azzal azonban, hogy a szóban forgó fenntartást kifogásoló államok nem kötelesek a fenntartást tevő állam tekintetében az Egyezményből következő olyan jogi kötelezettséget vállalni, amelyre nézve a fenntartás vonatkozik.

(4) Minden olyan állam, amelynek területén vadon nőnek az I. Jegyzék pszichotrop anyagait tartalmazó olyan növények, amelyeket világosan meghatározott kisebb embercsoportok mágikus és vallásos szertartások alkalmával használnak, az aláíráskor, megerősítéskor vagy csatlakozáskor, ezeket a növényeket illetően, a 7. cikk rendelkezései vonatkozásában fenntartással élhet, a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó rendelkezések kivételével.

(5) Az az állam, amely fenntartással élt, fenntartását egészben vagy részben írásbeli értesítés formájában bármikor visszavonhatja.

33. cikk

Értesítések

A Főtitkár értesíti a 25. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi államot:

a) a 25. cikknek megfelelő aláírásokról, megerősítésekről vagy csatlakozásokról;

b) arról az időpontról, amikor az Egyezmény a 26. cikknek megfelelően hatályba lép;

c) a 29. cikknek megfelelő felmondásokról, és

d) a 27., 28., 30. és 32. cikkeknek megfelelő nyilatkozatokról és értesítésekről.

Ennek hiteléül az alulírottak, szabályszerű felhatalmazás birtokában az Egyezményt kormányaik nevében aláírták.

Kelt Bécsben, 1971. február 21-én egyetlen példányban, angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven, az öt szöveg egyaránt hiteles. Az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál helyezik letétbe, aki az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamainak és a 25. cikk (1) bekezdésében említett államoknak megküldi annak hiteles másolatát."

Melléklet a pszichotrop anyagokról szóló bécsi egyezményhez[3]

Az Egyezmény I-IV. Jegyzékében foglalt pszichotrop anyagok listája

Megjegyzések:

Az ellenőrzött szerek alábbi jegyzékeiben az anyag nemzetközi neve (International Non-Proprietary Name, röviden: INN) szerepel: az angol változat vastagon szedve, a magyar változat zárójelben; nemzetközi név hiányában az 1971-es Pszichotrop Egyezménnyel összhangban az ún. Zöld listában (23. kiadás, 2003. aug.) megadott egyéb vagy triviális név (vastagítás nélkül), alatta dőlt betűvel a korábbi magyar jegyzéknév, ha eltér az előbbiektől.

Minden esetben, ahol nem szerepel külön dátum a táblázat Hivatalos elnevezés oszlopában, a kérdéses anyag Magyarországon 1979. október 17-től minősül pszichotrop anyagnak.

Az I. Jegyzék hatóanyagai

- és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sztereoizomerjei, amennyiben kémiai szerkezetük alapján azok léteznek, és nem esnek kifejezett kivételes rendelkezés alá;

- és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sói, amennyiben ilyen sók léteznek.

A II. Jegyzék hatóanyagai

- és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sztereoizomerjei, amennyiben kémiai szerkezetük alapján azok léteznek, és nem esnek kifejezett kivételes rendelkezés alá;

- és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sói, amennyiben ilyen sók léteznek.

A III. Jegyzék hatóanyagai

- és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sztereoizomerjei, amennyiben kémiai szerkezetük alapján azok léteznek, és nem esnek kifejezett kivételes rendelkezés alá;

- és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sói, amennyiben ilyen sók léteznek.

A IV. Jegyzék hatóanyagai

- és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sztereoizomerjei, amennyiben kémiai szerkezetük alapján azok léteznek, és nem esnek kifejezett kivételes rendelkezés alá;

- és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sói, amennyiben ilyen sók léteznek.

3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő fenntartásokat és nyilatkozatokat tette:

Fenntartások:

"a) A Magyar Népköztársaság nem tekinti magára nézve kötelezőnek a 19. cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseit azon államok vonatkozásában, amelyek az Egyezmény 25. cikke értelmében meg vannak fosztva attól a lehetőségtől, hogy annak részesévé váljanak.

b) A Magyar Népköztársaság nem tekinti magára nézve kötelezőnek a 31. cikk 2. bekezdését, amely a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságát irányozza elő és kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatban felmerülő, a 31. cikk 1. bekezdése alapján rendezést nem nyert viták minden esetben csak a vitában érdekelt összes fél beleegyezésével vihetők a Nemzetközi Bíróság elé."

Nyilatkozatok:

"a) A Magyar Népköztársaság felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyezmény 25. cikke diszkriminatív jellegű, ellentmond az államok szuverén egyenlősége elvének, és úgy véli, hogy az Egyezménynek nyitva kellene állnia minden érdekelt állam előtt.

b) A Magyar Népköztársaság szükségesnek tartja továbbá kijelenteni, hogy az Egyezmény 27. cikke ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségének biztosításáról, szóló Nyilatkozatával (1514/XV. számú, 1960. december 14-én kelt határozat) , amely szükségesnek nyilvánítja a gyarmatosítás minden formájának és megnyilvánulásának gyors és feltétel nélküli felszámolását."

4. §[8]

5. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1979, év október hó 17. napjától kell alkalmazni.

(2)[9] Az Egyezmény végrehajtásáról a kábítószer-megelőzésért és a kábítószerügyi koordinációs feladatokért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter a feladatkörükben érintett miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Katona Imre s. k,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára