1998. évi L. törvény

az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt és 1997. február 11-én hatályba lépett ENSZ Egyezményt ezen törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság megerősítésről szóló okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál 1996. november 13-án megtörtént.)

2. § A Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyezménye a kábítószerek és a pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása ellen

1988.

Elfogadta a konferencia hatodik plenáris ülése 1988. december 19-én

Az Egyezményben részes Felek

mélységesen aggódva a kábítószerek és a pszichotrop anyagok előállításának, keresletének és tiltott forgalmazásának elterjedtsége és növekedése miatt, ami súlyos veszélyt jelent az egyének egészségére és jólétére, és károkat okoz a társadalom gazdasági, kulturális és politikai alapjainak,

mélységesen aggódva továbbá amiatt, hogy a kábítószerek és a pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása mind pusztítóbb módon hat a társadalom különböző csoportjaira, és főként azért, mert a világ számos részén gyermekeket tesz a piac tiltott kábítószer-fogyasztóvá, és használnak a kábítószerek és a pszichotrop anyagok tiltott előállítására, elosztására és forgalmazására, ami mérhetetlenül súlyos veszélyt jelent,

felismerve a tiltott forgalmazás és a vele kapcsolatos más bűncselekmények közötti kapcsolatokat, amelyek aláássák a jogszerű gazdálkodás alapjait és fenyegetik a stabilitást, az Államok biztonságát és szuverenitását,

felismerve továbbá, hogy a tiltott forgalmazás olyan nemzetközi jellegű bűncselekmény, amelynek visszaszorítása elodázhatatlan figyelemfelhívást és legmagasabb szintű prioritást követel,

annak tudatában, hogy a tiltott forgalmazás pénzbeli hasznok és hatalmas vagyonok forrása, amelyek lehetővé teszik a nemzetek felett álló bűnszövetkezetek számára, hogy benyomuljanak, megfertőzzék és korrumpálják minden szinten az állami struktúrákat, a törvényes kereskedelmi és pénzügyi tevékenységet, illetőleg a társadalmat,

azzal az elhatározással, hogy megfosszák a tiltott forgalmazással foglalkozó személyeket bűnös tevékenységük nyereségétől és így felszámolják e cselekmények indítékait,

azt kívánva, hogy kiküszöböljék a kábítószerekkel és a pszichotrop anyagokkal való visszaélés problémájának alapvető okait, nevezetesen a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal való visszaélést, az ilyen kábítószerek és anyagok iránti tiltott keresletet és a tiltott forgalmazásból származó óriási hasznokat,

tekintettel arra, hogy intézkedéseket kell hozni bizonyos anyagok, többek között a prekurzorok és a kábítószerek és a pszichotrop anyagok előállításában használt vegyszerek és oldószerek ellenőrzésére, amelyek könnyű hozzáférhetősége maga után vonta e kábítószerek és anyagok titkos előállításának megnövekedését,

azzal az elhatározással, hogy javítsák a tiltott tengeri szállítás visszaszorítására irányuló nemzetközi együttműködést,

elismerve, hogy a tiltott forgalmazás felszámolása minden Állam közös felelőssége, és hogy e célból összehangolt cselekvésre van szükség a nemzetközi együttműködés keretében,

elismerve az Egyesült Nemzetek illetékességét a kábítószerek és a pszichotrop anyagok ellenőrzése területén, és kívánva, hogy az e téren illetékes nemzetközi szervek e Szervezet keretében gyakorolják tevékenységüket,

ismételten megerősítve a kábítószerekre és a pszichotrop anyagokra vonatkozó, hatályos szerződések vezérelveit és az e szerződésekben felállított ellenőrzési rendszert,

felismerve, hogy el kell mélyíteni és ki kell egészíteni az 1961-ben kelt Egységes Kábítószer Egyezményben, az 1972. évi Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezményben és a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi Egyezményben foglalt intézkedéseket, a tiltott forgalmazás méretének és kiterjedt voltának csökkentése és súlyos következményeinek mérséklése érdekében,

felismerve továbbá, hogy a tiltott forgalmazás nemzetközi méretű, büntetendő cselekményei visszaszorítására hangsúlyt kell fektetni, és meg kell erősíteni a nemzetközi bűnügyi együttműködés hatékony eszközeit,

attól az óhajtól vezettetve, hogy kifejezetten a tiltott forgalmazás elleni küzdelemre irányuló, átfogó, hatékony és operatív egyezményt kössenek, amely számol a probléma egészének különféle vonatkozásaival, különösen pedig azokkal, amelyekkel nem foglalkoznak a kábítószerekkel és a pszichotrop anyagokkal kapcsolatos, már meglévő nemzetközi szerződések,

megállapodnak az alábbiakról:

1. Cikk

Meghatározások

Ellentétes értelmű külön utalás hiányában, vagy ha a szövegkörnyezetből más nem következik, az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni az Egyezmény valamennyi rendelkezésére:

a) a "Szerv" megjelölés az 1961-ben kelt Egységes Kábítószer Egyezmény és az 1972. évi Jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény szerint felállított Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Szervet jelöli;

b) a "kannabisz növény" minden Cannabis nemzetséghez tartozó növényt jelent;

c) a "kokacserje" meghatározás minden erythroxylon nemzetséghez tartozó növényt jelöl;

d) a "kereskedelmi szállító" kifejezés jelent minden olyan személyt vagy közületi szervet, természetes vagy jogi személyt, amely személyek, javak vagy postai küldemények szállítását bér vagy díjazás ellenében biztosítja;

e) a "Bizottság" meghatározás jelenti az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsának Kábítószer Bizottságát;

f) az "elkobzás" meghatározás, mely magában foglalja a vagyonelkobzást is, ahol az alkalmazható, jelenti a bíróság vagy más illetékes hatóság határozata alapján a javaktól való tartós megfosztást;

g) az "ellenőrzött szállítás" kifejezés azokat a szállítási módozatokat jelenti, amelyek a kábítószerek vagy pszichotrop anyagok, az Egyezmény mellékletét képező I. és II. Jegyzékeken szereplő anyagok, vagy az ezeket helyettesítő, jogellenesen feladott, vagy feltehetőleg jogellenesen feladott anyagoknak egy vagy több ország területén való átszállítását teszik lehetővé az érintett országok illetékes hatóságainak tudtával és ellenőrzése mellett, az Egyezmény 3. Cikkének 1. bekezdése szerinti bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek azonosítása végett;

h) az "1961. évi Egyezmény" kifejezés jelenti az 1961-ben kelt Egységes Kábítószer Egyezményt;

i) a "Módosított 1961. évi Egyezmény" kifejezés jelenti az 1972. évi Jegyzőkönyvvel módosított, 1961-ben kelt Egységes Kábítószer Egyezményt;

j) az "1971. évi Egyezmény" kifejezés a pszichotrop anyagokról szóló 1971-ben kelt Egyezményt jelenti;

k) a "Tanács" meghatározás jelenti az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsát;

l) a "befagyasztás" vagy "lefoglalás" meghatározások jelentik a jövedelem átadásának, átalakításának, vagy a felette való rendelkezésnek, vagy a vagyon mozgatásának időleges tilalmát, vagy a vagyon időleges őrizetét vagy ellenőrzését, bírósági határozat vagy más illetékes hatóság határozata alapján;

m) a "tiltott forgalmazás" kifejezés ezen Egyezmény 3. Cikkének l. és 2. bekezdése szerinti bűncselekményeket jelenti;

n) a "kábítószer" megjelölés jelent bármely természetes eredetű vagy szintetikus úton előállított, az 1961. évi Egyezmény, vagy az 1972. évi Jegyzőkönyvvel módosított 1961. évi Egyezmény I. vagy II. Jegyzékén szereplő anyagot;

o) az "ópiummák" kifejezés a Papaver Somniferum L. fajtát jelenti;

p) a "jövedelem" kifejezés a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmény elkövetéséből közvetlenül vagy közvetett módon származó mindenfajta vagyont, vagy az ilyen bűncselekmény elkövetése során közvetlenül vagy közvetett módon megszerzett vagyont jelent;

q) a "vagyon" meghatározás jelöl minden típusú, anyagi vagy anyagi formát nem öltött, mozdítható vagy elmozdíthatatlan, ingó vagy ingatlan javat, továbbá az e vagyon tulajdonjogát vagy az e vagyonban való érdekeltséget bizonyító okiratot vagy jogi eszközt;

r) a "pszichotrop anyagok" kifejezés bármely természetes eredetű vagy szintetikus úton előállított készítményt vagy természetes anyagot jelent, mely a pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi Egyezmény I., II., III. vagy IV. Jegyzékén szerepel;

s) a "Főtitkár" megjelölés az Egyesült Nemzetek Főtitkárát jelenti;

t) az "I. Jegyzék" és a "II. Jegyzék" kifejezések az ezen Egyezményhez mellékletként azonos számmal csatolt, a 12. Cikkel összhangban időről időre módosított, vegyi anyagok jegyzékeit jelentik;

u) a "tranzitállam" azt az Államot jelenti, amelynek területén a tiltott kábítószerek, pszichotrop anyagok és az I. és a II. Jegyzékeken szereplő anyagok kerülnek átszállításra, és amely sem nem kiindulási helye, sem pedig nem végső célállomása ezeknek az anyagoknak.

2. Cikk

Az Egyezmény hatálya

1. Az Egyezmény célja az, hogy előmozdítsa a Felek közötti együttműködést oly módon, hogy hatékonyabban vehessék fel a küzdelmet a kábítószerek és a pszichotrop anyagok nemzetközi méretűvé vált tiltott forgalmazása különféle vonatkozásaival. Az Egyezmény értelmében vállalt kötelezettségeik végrehajtásában a Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket, ideértve a belső jogrendszer alapvető fontosságú rendelkezéseivel összeegyeztethető jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket is.

2. A Felek az Egyezmény szerinti kötelezettségeiket az Államok szuverén egyenjogúsága és területi integritásának elve, illetőleg a más Államok belügyeibe való be nem avatkozás elve tiszteletben tartásával teljesítik.

3. Minden Fél tartózkodik attól, hogy másik Fél területén olyan joghatóságot vagy feladatokat valósítson meg, amelyek kizárólag a másik Szerződő Fél hatóságait illetik meg, belső jogánál fogva.

3. Cikk

Bűncselekmények és büntetések

1. Minden Fél meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy belső joga szerint, amennyiben azokat szándékosan követik el, bűncselekményekké nyilvánítsa:

a) (i) Bármely kábítószernek vagy pszichotrop anyagnak az 1961. évi Egyezmény, a módosított 1961. évi Egyezmény vagy az 1971. évi Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes előállítását, gyártását, kivonását, készítését, eladásra felkínálását, terjesztését, bármilyen feltételek melletti szállítását, az ezzel való ügynökösködést, szállítmányozást, tranzit szállítmányozást, fuvarozást, behozatalt vagy kivitelt,

(ii) az ópiummák, a kokacserje vagy a kannabisz növény kábítószerek előállítása céljából, az 1961. évi Egyezmény és a módosított 1961. évi Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes termesztését,

(iii) bármely kábítószer vagy pszichotrop anyag birtoklását vagy vásárlását az (i) alpontban felsorolt tevékenységek valamelyikének gyakorlása céljából,

(iv) berendezések, felszerelések vagy az I. és a II. Jegyzékben felsorolt anyagok előállítását, szállítását vagy terjesztését, annak tudatában, hogy azokat kábítószerek vagy pszichotrop anyagok jogellenes termesztésében, előállításában vagy gyártásában használják, illetőleg arra szánják,

(v) a fenti (i), (ii), (iii) vagy (iv) alpontokban felsorolt bűncselekmények valamelyikének szervezését, irányítását vagy finanszírozását.

b) (i) Javak konverzióját vagy átutalását, annak tudatában, hogy a javak az e bekezdés a) pontjában megállapított valamely bűncselekményből vagy bűncselekményekből, vagy olyan bűncselekményben vagy bűncselekményekben való részvételből származnak, melyek célja az ilyen javak jogellenes eredetének vagy az eredeti bűncselekménynek leplezése vagy álcázása,

(ii) javak valódi természetének, forrásának, helyének, a felettük való rendelkezésnek, mozgásuknak, a javak tulajdonlásának és a tulajdonláshoz kapcsolódó jogoknak eltitkolását és leplezését, annak tudatában, hogy a javak az e bekezdés a) pontjában megállapított valamely bűncselekményből vagy bűncselekményekből, vagy ilyen bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésében való részvételből származnak.

c) Alkotmányos elveinek és jogrendje alapelveinek fenntartásával

(i) javak megszerzését, birtoklását vagy használatát, annak tudatában, hogy a javak az e bekezdés a) pontjában megállapított valamely bűncselekményből vagy bűncselekményekből, vagy ilyen bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésében való részvételből származnak,

(ii) berendezések, felszerelések vagy az I. és II. Jegyzékeken szereplő anyagok birtoklását annak tudatában, hogy azokat kábítószerek vagy pszichotrop anyagok jogellenes termesztésében, előállításában vagy gyártásában használják, illetőleg arra szánják,

(iii) mások bármilyen módon történő nyilvános felbujtását az e Cikk által megállapított bármely bűncselekmény elkövetésére avagy kábítószer vagy pszichotrop anyagok jogellenes használatára,

(iv) az e Cikkben megállapított bármely bűncselekmény elkövetésére irányuló bűnszervezet létrehozását, az ilyen bűncselekményben való részvételt, függetlenül attól, hogy azt bűnszervezet keretében vagy azon kívül követik el, vagy a cselekmény felbujtásnak vagy bűnsegélynek minősül.

2. Alkotmányos alapelveinek és jogrendje alapvető rendelkezéseinek fenntartásával, minden Fél meghozza a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy belső joga szerint bűncselekménnyé nyilvánítsa, ha e cselekményt szándékosan követték el, a személyi fogyasztásra szánt kábítószerek és pszichotrop anyagok birtoklását, vásárlását és termesztését az 1961. évi Egyezmény, vagy a módosított 1961. évi Egyezmény, vagy az 1971-ben kelt Egyezmény rendelkezéseinek megsértésével.

3. A tudattartalom, a szándék vagy a célzat, mint az e Cikk 1. bekezdése szerinti valamely bűncselekmény szükséges tényállási eleme, az objektív ténybeli körülményekből kikövetkeztethető.

4. a) Minden Fél az e Cikk 1. bekezdése szerinti bűncselekmények elkövetését olyan büntetésekkel rendeli büntetni, amelyek számításba veszik ezen bűncselekmények súlyos természetét, így például börtönbüntetéssel vagy a szabadságvesztés más formáival, pénzbüntetés kiszabásával és elkobzással.

b) A Felek úgy is rendelkezhetnek, hogy az e Cikk 1. bekezdése szerinti bűncselekményekért az elítélésen és kiszabott büntetésen túlmenően további intézkedéseket is foganatosítanak a bűncselekmény elkövetőjével szemben, úgymint kezelés, nevelés, utógondozás, rehabilitáció vagy a társadalomba való visszaillesztés.

c) Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések fenntartásával, kisebb súlyú bűncselekmények megfelelő eseteiben a Szerződő Felek úgy is rendelkezhetnek, hogy az elítélés vagy büntetés kiszabása helyett nevelő, rehabilitáló vagy a társadalomba való visszailleszkedést elősegítő intézkedéseket, valamint, ha az elkövető kábítószer-élvező, kezelést vagy utógondozást alkalmaznak.

d) A Felek olyan rendelkezéseket is hozhatnak, hogy a bűncselekmény elkövetőjének az e Cikk 2. bekezdése szerinti kezelésére, nevelésére, utókezelésére vonatkozó, társadalmi beilleszkedését vagy visszailleszkedését elősegítő intézkedések az ítélet vagy büntetés alternatívájaként, vagy pedig ezeken felül kerülnek kiszabásra.

5. A Felek biztosítják, hogy hatáskörrel rendelkező bíróságaik és más illetékes hatóságaik figyelembe vehessék azokat a ténybeli körülményeket, amelyek az e Cikk 1. bekezdése szerinti bűncselekmények elkövetését különösen súlyossá teszik, úgymint:

a) a bűncselekmény elkövetésében szervezett bűnöző csoport részvétele, amelyhez az elkövető tartozik;

b) a bűncselekmény elkövetőjének más nemzetközi szervezett bűnöző tevékenységben való részvétele;

c) a bűncselekmény elkövetőjének más jogellenes cselekményekben való részvétele, amelyet a bűncselekmény elkövetése tett lehetővé;

d) erőszak vagy fegyver használata a bűncselekmény elkövetője által;

e) az a tény, hogy a bűncselekmény elkövetője közhivatalt tölt be, és a bűncselekmény e minőségéhez kötődik;

f) a bűncselekmény sértettje kiskorú, vagy elkövetéséhez kiskorút használtak fel;

g) az a tény, hogy a bűncselekményt büntetés-végrehajtási intézetben, oktatási intézményben vagy szociális szolgáltatásokat nyújtó központban, illetőleg ezek közvetlen közelében követték el, vagy más olyan helyen, amelyet iskolás gyermekek vagy tanulók látogatnak tanulási, sport- vagy társadalmi tevékenység céljából;

h) olyan mértékben, amennyire a Fél belső joga lehetővé teszi, a korábbi elítélések, különösen pedig az azonos bűncselekmények miattiak mind az adott országban, mind pedig külföldön.

6. A Felek törekednek arra, hogy biztosítsák, hogy az e Cikkben megállapított bűncselekmények elkövetője elleni bűnvádi eljárás során a belső joguk által biztosított diszkrecionális jogkörök olyan módon kerüljenek alkalmazásra, amely maximálisan biztosítja az eljárási cselekmények hatékonyságát, valamint tekintettel van a megfelelő visszatartó hatás elérésének igényére is e cselekmények vonatkozásában.

7. A Felek biztosítják, hogy bíróságaik és más illetékes hatóságaik figyelembe vegyék az e Cikk l. bekezdésében felsorolt bűncselekmények súlyos természetét és az e Cikk 5. bekezdése szerinti súlyosító körülményeket az e bűncselekmények miatt elítélt személyek kedvezménnyel történő szabadítása és feltételes szabadlábra helyezése mérlegelésekor.

8. Minden Fél - ahol helyénvaló - belső jogában megfelelően hosszú törvényes időszakot állapít meg, amely ideje alatt a büntetőeljárás megindítható az e Cikk 1. bekezdése szerinti bűncselekmények elkövetője ellen, és egy hosszabb időszakot, ha a bűncselekmény feltételezett elkövetője kivonta magát az igazságszolgáltatás alól.

9. Minden Fél, jogrendszerével összhangban, megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy az e Cikk 1. bekezdése szerinti bűncselekménnyel vádolt, vagy emiatt elítélt, a Szerződő Fél területén található személy jelen legyen az eljárási cselekményeknél.

10. A Felek között az Egyezmény értelmében megvalósítandó együttműködés érdekében, beleértve különösen az 5., 6., 7. és 9. Cikk szerinti együttműködést, az e Cikk szerinti bűncselekmények nem tekinthetők sem pénzügyi vagy politikai bűncselekményeknek, sem pedig politikai indíttatásúaknak, a Szerződő Felek alkotmányos korlátozásait és alapvető hazai jogát nem sértve.

11. E Cikk egyetlen rendelkezése sem sérti azt az alapelvet, miszerint a hivatkozott bűncselekmények tényállásának leírása és az ehhez kapcsolódó jogi garanciák meghatározása kizárólag az egyes Felek belső joga számára van fenntartva, és a szóban forgó bűncselekmények e jog rendelkezéseivel összhangban üldözendők és büntetendők.

4. Cikk

Joghatóság

1. Minden Fél

a) meghozza a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy megállapítsa joghatóságát a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmények tekintetében, amennyiben:

(i) a bűncselekményt a területén követték el,

(ii) a bűncselekményt a cselekmény elkövetése idején lobogóját viselő hajó vagy a jogszabály szerint lajstromozott légi jármű fedélzetén követték el;

b) meghozhatja a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy megállapítsa joghatóságát az olyan bűncselekmények tekintetében, amelyeket a 3. Cikk 1. bekezdése szerint állapított meg, amennyiben:

(i) a bűncselekményt valamely állampolgára, illetőleg a területén állandó lakhellyel rendelkező személy követte el,

(ii) a bűncselekményt olyan vízi jármű fedélzetén követték el, amellyel szemben ez a Fél jogosult volt megtenni a megfelelő intézkedéseket a 17. Cikk értelmében, feltéve, hogy ezt a joghatóságot a szóban forgó Cikk 4. és 9. bekezdése szerinti szerződések vagy megállapodások alapján gyakorolja,

(iii) a bűncselekmény a 3. Cikk 1. bekezdésének c) pontja (iv) alpontja alapján megállapított bűncselekmények egyike, és területén kívül követték el azzal a céllal, hogy területén belül kövessenek el egy, a 3. Cikk 1. bekezdése szerinti valamely bűncselekményt.

2. Minden Fél

a) meghozza azokat a szükséges intézkedéseket is, hogy megállapítsa joghatóságát azoknak a bűncselekményeknek a tekintetében, amelyeket annak minősített a 3. Cikk 1. bekezdése értelmében, ha a bűncselekmény feltételezett elkövetője területén található, és ha ez a Szerződő Fél nem adja ki másik Szerződő Félnek azzal az indokkal, hogy

(i) a bűncselekményt területén, vagy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában a lobogója alatt futó vízi jármű fedélzetén, illetőleg a jogszabályai szerint lajstromozott légi jármű fedélzetén követték el, vagy

(ii) a bűncselekményt állampolgárainak egyike követte el;

b) meghozhatja a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy megállapítsa joghatóságát azoknak a bűncselekményeknek a tekintetében, amelyeket annak minősített a 3. Cikk 1. bekezdése értelmében, ha a bűncselekmény feltételezett elkövetője területén található és nem adja ki más Félnek.

3. Az Egyezmény nem zárja ki a Fél belső joga szerint megállapított bármely büntető joghatóság gyakorlását.

5. Cikk

Elkobzás

1. Minden Fél meghozza a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket, hogy lehetővé tegye az elkobzást

a) a 3. Cikk 1. bekezdése szerinti bűncselekményekből származó jövedelem, vagy az ilyen jövedelem értékének megfelelő vagyon tekintetében;

b) a kábítószerek, pszichotrop anyagok és az olyan anyagok, felszerelések és készülékek tekintetében, amelyeket bármilyen módon a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekményekhez használtak vagy szándékoztak használni.

2. Minden Fél meghozza ezenkívül a szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy illetékes hatóságaik azonosíthassák, nyomon követhessék, és befagyaszthassák vagy lefoglalhassák az e Cikk 1. bekezdése szerinti jövedelmeket, vagyont, eszközöket vagy bármely más dolgot, végleges elkobzás céljából.

3. Az e Cikk szerinti intézkedések alkalmazása érdekében minden Fél feljogosítja bíróságait vagy más illetékes hatóságait arra, hogy elrendeljék a banki, pénzügyi vagy kereskedelmi okmányok hozzáférhetővé tételét vagy lefoglalását. Egyetlen Fél sem térhet ki a banktitokra hivatkozva ezen bekezdés rendelkezéseinek érvényesítése elől.

4. a) Ha e Cikk értelmében egy másik Fél, amelynek joghatósága van a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított valamely bűncselekmény felett, megkeresést küld annak a Félnek, amelynek területén az e Cikk 1. bekezdése szerinti jövedelmek, vagyon, eszközök vagy bármely más dolog található, a megkeresett Fél:

(i) a kérelmet illetékes hatóságainak továbbítja az elkobzást kimondó határozat beszerzése céljából, és ha ilyen értelmű határozat születik, végrehajtatja, vagy

(ii) a kérelmet illetékes hatóságainak továbbítja a megkereső Fél által hozott, elkobzást kimondó határozatnak a kérelem terjedelmén belüli végrehajtása céljából az e Cikk 1. bekezdésének megfelelően, az 1. bekezdésben foglalt olyan jövedelmek, vagyon, berendezések vagy minden más, az 1. bekezdésben hivatkozott dolog tekintetében, amelyek a megkeresett Szerződő Fél területén találhatók.

b) Az e Cikk értelmében a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított valamely bűncselekmény felett joghatósággal bíró Fél megkeresését követően a megkeresett Fél megteszi a szükséges intézkedéseket az e Cikk 1. bekezdése szerinti jövedelmek, vagyon, eszközök vagy bármely más dolog azonosítására, felkutatására, befagyasztására vagy lefoglalására a végleges elkobzás megkereső Fél általi, vagy az e Cikk a) pontja szerinti kérelem alapján, a megkeresett Fél általi elrendelése végett.

c) Az e bekezdés a) és b) pontjai szerinti határozatokat és intézkedéseket a megkeresett Fél saját belső jogának és eljárási szabályainak megfelelően, vagy bármely kétoldalú vagy többoldalú, a megkereső Félre kötelezettséget megállapító egyezménynek, szerződésnek vagy megállapodásnak megfelelően hozza.

d) A 7. Cikk 6-19. bekezdésének rendelkezései mutatis mutandis alkalmazandók. A 7. Cikk 10. bekezdése szerinti információkon túlmenően az e Cikk szerinti kérelmek az alábbi adatokat tartalmazzák:

(i) ha a kérelem alapja az e bekezdés a) pontjának (i) alpontja, az elkobzandó vagyon leírását és azoknak a tényeknek ismertetését, amelyekre a megkereső Fél kérelmét alapozza, és amelyek elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a megkeresett Fél számára, hogy elkobzást kimondó határozatot hozzon belső jogának megfelelően,

(ii) ha a kérelem alapja az a) pont (ii) alpontja, a kérelem alapjául szolgáló, a megkereső Fél által hozott, elkobzást kimondó határozat jogilag elfogadható másolatát, nyilatkozatot a tényekről és információt olyan mértékig, amennyire a határozat végrehajtásához az szükséges,

(iii) amennyiben a kérelem alapja a b) pont, azoknak a tényeknek az ismertetését, amelyekre a megkereső Fél kérelmét alapozza és a foganatosítani kért intézkedések leírását.

e) Minden Fél közli a Főtitkárral azon törvényeinek és rendeleteinek a szövegét, amelyek alapján e bekezdést hatályba léptetik, valamint e törvények és rendeletek későbbi módosításának szövegét.

f) Ha egy Fél úgy dönt, hogy az e bekezdés a) és b) pontjai szerinti intézkedések meghozatalát ilyen értelmű nemzetközi szerződés meglététől teszi függővé, ez a Fél a jelen Egyezményt szükséges és elegendő szerződéses alapnak kell, hogy tekintse.

g) A Felek törekednek arra, hogy kétoldalú és többoldalú egyezményeket, szerződéseket vagy megállapodásokat kössenek, az e Cikk szerinti nemzetközi együttműködés hatékonyságának növelése érdekében.

5. a) A Fél az általa az e Cikk 1. vagy 4. bekezdésének értelmében elkobzott jövedelem vagy vagyon sorsáról belső joga és közigazgatási szabályai szerint rendelkezik.

b) Ha egy Szerződő Fél e Cikk alkalmazásával egy másik Szerződő Fél megkeresésére jár el, külön megfontolás tárgyává teheti külön szerződések megkötését, melyek rendelkeznek:

(i) ezen jövedelmek és javak, vagy az értékesítésükből származó anyagi eszközök, illetőleg a szóban forgó jövedelmek és javak értéke egy jelentős részének a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása és az ezekkel való visszaélés elleni küzdelemre szakosodott kormányközi szervezeteknek történő átutalásáról,

(ii) arról, hogy más Felekkel rendszeresen vagy esetenként megosztja ezeket a jövedelmeket, javakat vagy az értékesítésükből származó tőkét, belső joga, közigazgatási eljárási szabályai és az e célból kötött kétoldalú vagy többoldalú szerződések rendelkezései értelmében.

6. a) Ha ezeket a jövedelmeket más javakká alakították át, vagy konvertálták, az ilyen vagyon lesz az e Cikkben foglalt intézkedések tárgya, a jövedelmek helyett.

b) Ha e jövedelmeket más, jogszerű forrásokból szerzett vagyonokkal vegyítették össze, a lefoglalásra vagy a befagyasztásra való jogosultság fenntartásával, az így összevegyített vagyonok a becsült mértékig ugyanígy elkobozhatók.

c) Az alábbiakból származó bevételek és egyéb hasznok:

(i) jövedelmek,

(ii) vagyonok, amivé ezeket a jövedelmeket átalakították, vagy konvertálták, vagy

(iii) vagyonok, amelyekkel a jövedelmeket összevegyítették,

szintén az e Cikkben foglalt rendelkezések tárgyai lesznek, ugyanolyan módon és ugyanabban a mértékben, mint a jövedelmek.

7. Minden Fél megfontolhatja a bizonyítás terhének megfordítását az elkobzás tárgyát képezhető, feltételezett jövedelem vagy vagyon törvényes eredetét illetően, abban a mértékben, ahogy ez összeegyeztethető belső jogi elveivel, bírósági eljárási szabályaival és más eljárási szabályaival.

8. Az e Cikkben foglalt rendelkezések semmiképpen sem sérthetik jóhiszemű harmadik személyek jogait.

9. E Cikk egyetlen rendelkezése sem sértheti azt az elvet, hogy a vonatkozó intézkedéseket a Felek belső jogával összhangban határozzák meg, és annak rendelkezései szerint hajtják végre.

6. Cikk

Kiadatás

1. E Cikk a Felek által a 3. Cikk 1. bekezdésével összhangban megállapított bűncselekményekre alkalmazandó.

2. Minden olyan bűncselekményt, amelyre e Cikk alkalmazandó, fel kell venni a Felek között hatályban lévő bármely kiadatásról szóló egyezménybe, mint olyan bűncselekményt, melynek elkövetője kiadható. A Felek vállalják, hogy ezeket a bűncselekményeket kiadatási bűncselekményként felveszik mindegyik kiadatásról szóló egyezménybe, amelyet megkötnek.

3. Ha az olyan Fél, amely nemzetközi szerződéstől teszi függővé a kiadatást, olyan Féltől kap kiadatási kérelmet, amellyel nem kötött ilyen szerződést, az Egyezményt a kiadatás jogi alapjának tekintheti az olyan bűncselekmények tekintetében, amelyekre e Cikk vonatkozik. Azok a Felek, amelyeknek részletes jogalkotási intézkedésekre van szükségük ahhoz, hogy az Egyezményt a kiadatás jogi alapjának tekintsék, gondoskodnak ilyen jogszabály megalkotásáról.

4. Azok a Felek, amelyek nem teszik függővé a kiadatást nemzetközi szerződéstől, kapcsolataikban kiadatási bűncselekményeknek tekintik azokat a bűncselekményeket, amelyekre e Cikk alkalmazandó.

5. A kiadatás a megkeresett Fél belső jogi szabályozása vagy az alkalmazható kiadatási egyezményekben foglalt feltételek szerint történik, ideértve azokat az indokokat is, amelyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja a kiadatást.

6. Amikor a megkeresett Fél megvizsgálja az e Cikk alkalmazásával hozzá intézett kérelmeket, megtagadhatja, hogy helyt adjon ezeknek, ha igazságügyi hatóságai vagy más illetékes hatóságai alapos okkal feltételezik, hogy a kiadatás teljesítése lehetővé tenné, hogy valamely személyt faji, vallási, nemzetiségi hovatartozása vagy politikai nézetei miatt vád alá helyezzenek vagy büntetéssel sújtsanak, vagy ha a kérelem teljesítése bármely, a kérelemmel érintett személynek valamely fenti ok miatt sérelmet okozna.

7. A Felek törekednek arra, hogy meggyorsítsák a kiadatási eljárásokat, és hogy egyszerűsítsék az ezzel kapcsolatos bizonyítási követelményeket azon bűncselekmények tekintetében, amelyekre e Cikk alkalmazandó.

8. A megkeresett Fél, belső joga és az általa megkötött nemzetközi szerződések rendelkezései szerint megállapítva, hogy a körülmények azt lehetővé teszik, az intézkedés sürgősségére tekintettel a megkereső Fél kérésére a területén található kiadni kért személyt őrizetbe veheti, vagy vele szemben bármely szükségesnek mutatkozó más intézkedést alkalmazhat, hogy biztosítsa jelenlétét a kiadatási eljárás során.

9. Az a Fél, amelynek területén a bűncselekmény feltételezett elkövetője található, amennyiben az a belső joga szerint megállapított büntetőjogi joghatósága gyakorlását nem sérti, köteles:

a) ha a 4. Cikk 2. bekezdésének a) pontja szerinti indokokra tekintettel nem adja ki a kiadni kért személyt a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmény miatt, átadni az ügyet illetékes hatóságainak a büntetőeljárás lefolytatása végett, feltéve, hogy nem állapodik meg másként a megkereső Féllel;

b) ha ilyen bűncselekmény miatt nem adja ki a kiadni kért személyt, és e bűncselekmény tekintetében megállapította joghatóságát a 4. Cikk 2. bekezdésének b) pontja szerint, átadni az ügyet illetékes hatóságainak a büntetőeljárás lefolytatása végett, feltéve, hogy a megkereső Fél nem kér másfajta megoldást, törvényes joghatósága fenntartása céljából.

10. Ha a büntetés végrehajtása végett történő kiadatást megtagadják, mert a kiadatási kérelem tárgyát képező személy a megkeresett Fél állampolgára, a megkeresett Fél, ha jogszabályai lehetővé teszik, ezek előírásaival és a megkereső Fél kérelmével összhangban, mérlegeli a megkereső Fél jogszabályai szerint kiszabott büntetés vagy e büntetés még letöltendő részének végrehajtását.

11. A Felek törekednek kétoldalú és többoldalú szerződések megkötésére a kiadatás lehetővé tétele és ezek hatékonyságának javítása céljából.

12. A Felek megfontolhatják két- vagy többoldalú szerződések megkötését, az e Cikk szerinti bűncselekmények miatt szabadságvesztésre vagy a szabadságelvonás más formájára ítélt személyek hazájuknak való esetenként, vagy általában történő átadásáról a célból, hogy büntetésüket ott fejezzék be.

7. Cikk

Kölcsönös jogsegély

1. A Felek e Cikk értelmében kölcsönösen a legszélesebb körű jogsegélyt nyújtják egymásnak a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekményekkel kapcsolatos minden vizsgálatban, büntetőeljárásban és bírósági eljárásban.

2. Az e Cikk alkalmazásával nyújtott jogsegélyt az alábbi célokból lehet kérni:

a) bizonyítékok és vallomások beszerzése személyektől;

b) bírósági iratok kézbesítése;

c) kutatások és lefoglalások foganatosítása;

d) tárgyak megvizsgálása és helyszíni szemle;

e) tájékoztatás és tárgyi bizonyítékok szolgáltatása;

f) az ügyben releváns eredeti dokumentumok és jegyzőkönyvek vagy hitelesített másolatok szolgáltatása, beleértve banki, pénzügyi, társasági és üzleti okmányokat is;

g) jövedelmek, javak, vagyontárgyak, berendezések vagy más dolgok azonosítása vagy felderítése bizonyítás céljára.

3. A Felek kölcsönösen megállapodhatnak a kölcsönös jogsegély más olyan formáiról, amelyeket a megkeresett Fél hazai joga lehetővé tesz.

4. Kérelemre, oly mértékig, amennyire ez hazai jogszabályaikkal és gyakorlatukkal összeegyeztethető, a Felek megkönnyítik vagy támogatják olyan személyek jelenlétét vagy rendelkezésre állítását, ideértve a fogva tartott személyeket is, akik beleegyeznek, hogy segítik a nyomozást, vagy részt vesznek az eljárásban.

5. Egy Fél sem hivatkozhat a banktitokra, hogy megtagadja jogsegély nyújtását e Cikk értelmében.

6. E Cikk rendelkezései semmiben sem érintik bármely más, a bűnügyi jogsegélyt teljes egészében vagy részlegesen szabályozó, vagy a későbbiekben szabályozó kétoldalú vagy többoldalú szerződésből eredő kötelezettségeket.

7. E Cikk 8-19. bekezdéseit kell alkalmazni az e Cikk szerinti jogsegélykérelmekre, ha az érintett Felek között nincs kölcsönös jogsegélynyújtási megállapodás. Ha e Feleket köti egy ilyen jogsegély megállapodás, akkor annak a rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a Felek nem állapodnak meg abban, hogy helyettük az e Cikk 8-19. bekezdéseit alkalmazzák.

8. A Felek kijelölnek egy, vagy ha szükséges, több olyan hatóságot, amely köteles és jogosult eleget tenni a jogsegélykérelmeknek, vagy azokat végrehajtás végett az illetékes hatóságokhoz továbbítani. Az e célból kijelölt hatóság vagy hatóságok nevét közlik a Főtitkárral. A jogsegélykérelmek átadása és minden ezzel kapcsolatos közlés a Felek által kijelölt hatóságok között történik; ez a követelmény bármely Fél azon jogának sérelme nélkül értendő, amely megkívánja az ilyen kérelmeknek és közléseknek részére diplomáciai úton történő, illetve sürgős esetekben, és ha a Felek ebben megállapodtak, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete útján történő továbbítását, amennyiben az lehetséges.

9. A kérelmeket írásban kell előterjeszteni, a megkeresett Fél számára elfogadható nyelven. Az egyes Felek számára elfogadható nyelveket közölni kell a Főtitkárral. Sürgős esetben, és ha a Felek erről megállapodnak, a kérelmek szóban is előterjeszthetők, de késedelem nélkül meg kell őket írásban erősíteni.

10. A jogsegély iránti kérelmeknek az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) annak a hatóságnak megnevezése, amelytől a kérelem származik;

b) a tárgyban szereplő ügy és a nyomozás, büntető- vagy bírósági eljárás természete, amelyre a kérelem vonatkozik, és annak a hatóságnak a neve és funkciói, amely az ilyen nyomozást, büntető- vagy bírósági eljárást folytatja;

c) az ügyre vonatkozó tények összefoglalása, kivéve a bírósági iratok kézbesítése céljából történő kérelmeket;

d) a kért jogsegély leírása és az eljárás részletezése, amelynek alkalmazását a megkereső Fél kívánja;

e) ahol lehetséges, minden érintett személy személyi adatai, lakcíme és nemzetisége;

f) a cél megnevezése, melynek érdekében a bizonyítékot, információt vagy eljárást kérik.

11. A megkeresett Fél további információt kérhet, ha szükségesnek tartja a kérelemnek saját jogszabályai szerinti teljesítése végett, vagy ha az lehetővé teszi a kérelem teljesítését.

12. A kérelmet a megkeresett Fél hazai jogszabályai értelmében kell teljesíteni, oly mértékig, hogy az ne legyen ellentétes a megkeresett Fél hazai szabályozásával, de amennyire lehetséges, a kérelemben részletezett eljárási szabályok szerint.

13. A megkereső Fél a megkeresett Fél előzetes hozzájárulása nélkül nem adhatja át és nem használhatja fel a megkeresett Fél által szolgáltatott információt vagy bizonyítékot más nyomozás, büntetőeljárás, bírósági eljárás céljára, mint amely a kérelemben szerepel.

14. A megkereső Fél megkövetelheti, hogy a megkeresett Fél kezelje bizalmasan a megkeresés tényét és annak tartalmát, de csak oly mértékig, hogy a kérelemnek eleget tudjon tenni. Amennyiben a megkeresett Fél nem tud a bizalmas kezelés követelményének megfelelni, azonnal tájékoztatni köteles a megkereső Felet.

15. A kölcsönös jogsegély megtagadható:

a) ha a kérelmet nem az e Cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően terjesztették elő;

b) ha a megkeresett Fél úgy véli, hogy a kérelem teljesítése sértheti szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más fontos érdekeit;

c) abban az esetben, ha a megkeresett Fél belső jogszabályai megtiltanák a kért intézkedések foganatosítását bármely más hasonló bűncselekmény esetében is, legyen az tárgya nyomozásnak, büntetőeljárásnak vagy bírósági eljárásnak saját joghatóságán belül;

d) ha a megkeresett Fél jogrendszerével ellentétes lenne az előterjesztett jogsegélykérelem elfogadása.

16. A kölcsönös jogsegélynyújtás megtagadását minden esetben indokolni kell.

17. A megkeresett Fél elhalaszthatja a jogsegély teljesítését azzal az indokkal, hogy folyamatban lévő vizsgálatot, büntetőeljárást vagy bírósági eljárást akadályozna. Ilyen esetben a megkeresett Fél konzultál a megkereső Féllel annak tisztázása végett, hogy a jogsegély a megkeresett Szerződő Fél által szükségesnek tartott feltételek és időhatárok szerint is nyújtható-e.

18. Az a tanú, szakértő vagy más személy, aki beleegyezik, hogy vallomást tesz az eljárás során, vagy együttműködik a vizsgálatban, büntetőeljárásban vagy bírósági eljárásban a megkereső Fél területén, nem vonható büntetőeljárás alá, nem fosztható meg szabadságától, nem büntethető meg, nem korlátozható semmilyen más módon személyes szabadságában e területen olyan cselekményért, mulasztásokért vagy korábbi elítélései miatt, melyek a megkeresett Fél területének elhagyását megelőzően valósultak meg. Ez a mentesség megszűnik, ha a tanú, szakértő vagy a szóban forgó személy az azt az időpontot követő, összefüggő 15 napos határidőn belül, amikor hivatalosan értesítették, hogy jelenléte már nem szükséges az igazságügyi szervek számára, bár volt lehetősége az ország területének elhagyására, szándékosan ott maradt, vagy miután azt elhagyta, saját elhatározásából oda visszatért.

19. A kérelem teljesítésével járó szokásos költségek a megkeresett Felet terhelik, feltéve, hogy az érintett Felek nem állapodnak meg másként. Ha a kérelem teljesítésével kapcsolatban jelentős vagy rendkívüli költségek merülnek fel, vagy a későbbiekben szükségesnek mutatkoznak, a Felek véleményt cserélnek, hogy meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett a kérelmet teljesítik, valamint a költségek viselésének módját.

20. A Felek megvizsgálják annak lehetőségét, ha szükséges, hogy olyan kétoldalú vagy többoldalú szerződéseket vagy megállapodásokat kössenek, amelyek az e Cikkben foglalt rendelkezések célkitűzéseit szolgálják, azokat a gyakorlatban érvényesítik, vagy hatásaikat megerősítik.

8. Cikk

A büntetőeljárások átadása

A Felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy kölcsönösen átadásra felajánlják egymásnak a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekményekre vonatkozó büntetőeljárásokat azokban az esetekben, amikor az átadás a helyesebbnek ítélt megoldás az igazságszolgáltatás érdekei szempontjából.

9. Cikk

Az együttműködés más formái és képzés

1. A Felek jogrendszerük és vonatkozó közigazgatási szabályaik értelmében szorosan együttműködnek avégett, hogy hatékonyabbá tegyék a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmények elkövetésének visszaszorítására irányuló bűnüldöző tevékenységet. Kétoldalú és többoldalú szerződések és megállapodások alapján, különösen:

a) kommunikációs csatornákat építenek ki és tartanak fenn illetékes nemzeti szerveik és szolgálataik között, a 3. Cikk 1. bekezdés szerint megállapított bűncselekmények minden vonatkozását érintő megbízható és gyors adatcsere megkönnyítése érdekében, ideértve, ha az érintett Felek alkalmas megoldásnak tartják, a tiltott forgalmazásnak más bűnöző tevékenységekkel való kapcsolatait is;

b) együttműködnek egymással, a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított, nemzetközi vonatkozású bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások lefolytatásában az alábbiak megállapítása végett:

(i) a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek személyazonossága, tartózkodási helye és tevékenysége,

(ii) a fenti bűncselekmények elkövetéséből származó jövedelmek és javak mozgása,

(iii) a kábítószerek, pszichotrop anyagok, az Egyezmény I. Jegyzékében és II. Jegyzékében szereplő anyagok és az e bűncselekmények elkövetéséhez használt vagy felhasználni szándékozott eszközök mozgása;

c) ha szükséges, és nem ellentétes a hazai joggal, tekintettel arra, hogy védelmezni kell a személyek és eljárási cselekmények biztonságát, vegyes csoportokat hoznak létre, amelyeknek az a feladatuk, hogy az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket teljesítsék. Az ilyen csoportokban részt vevő Felek tisztviselői úgy járhatnak el, mint azon Fél illetékes hatóságainak meghatalmazottai, amelynek területén a művelet folyik. Minden ilyen esetben az érintett Felek ügyelnek arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák annak a Félnek a szuverenitását, amelynek területén a műveletre sor kerül;

d) ha szükséges, rendelkezésre bocsátják a szükséges anyagmennyiségeket elemzés vagy nyomozás lefolytatása végett;

e) elősegítik illetékes szerveik és szolgálataik között a hatékony koordinációt, és előmozdítják a személyzet és szakértők cseréjét, ideértve az összekötő tisztek kiküldését.

2. Minden Fél speciális oktatási programokat kezdeményez, dolgoz ki vagy fejleszt a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmények üldözésével és visszaszorításával megbízott bűnüldöző szolgálatainak tagjai és egyéb személyzet számára, ideértve a vámtisztviselőket is. Ezeknek a programoknak különösen az alábbiakkal kell foglalkozniuk:

a) a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmények felderítésére és visszaszorítására alkalmazott módszerek;

b) a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmények feltételezhető gyanúsítottjai által igénybe vett útvonalak és technikai megoldások, különösen a tranzitállamokban, valamint megfelelő ellenintézkedések;

c) a kábítószerek és pszichotrop anyagok, valamint az I. és a II. Jegyzékben szereplő anyagok behozatalának és kivitelének folyamatos ellenőrzése;

d) a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmények elkövetéséből származó jövedelmek és javak, illetőleg kábítószerek és pszichotrop anyagok, az I. Jegyzékben és a II. Jegyzékben szereplő anyagok, valamint a fenti bűncselekmények elkövetéséhez használt vagy használni szándékozott eszközök mozgásának felderítése és ellenőrzése;

e) az ilyen jövedelmek, javak és eszközök átalakítására, elrejtésére és álcázására alkalmazott módszerek;

f) a bizonyítékok összegyűjtése;

g) ellenőrzési módszerek és megoldások a szabadkereskedelmi övezetekben és a szabadkikötőkben;

h) korszerű bűnüldözési technikai módszerek.

3. A Felek kölcsönösen segítik egymást az oktatási és kutatási programok tervezésében és megvalósításában, amelyek lehetővé teszik számukra tapasztalataik megosztását az e Cikk 2. bekezdése szerinti területeken, és evégett, amikor szükséges, regionális és nemzetközi értekezleteket és szemináriumokat szerveznek az együttműködés ösztönzésére is, hogy lehetővé tegyék a közös érdeklődésre számot tartó kérdések megvizsgálását, ideértve a tranzitállamok sajátos problémáit és szükségleteit is.

10. Cikk

Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás a tranzitállamoknak

1. A Felek közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi vagy regionális szervezetek útján együttműködnek avégett, hogy amennyire csak lehetséges, segítsék és támogassák a tranzitállamokat, és különösen az olyan fejlődő országokat, amelyeknek ilyen segítségre, támogatásra van szükségük, olyan technikai együttműködési programok útján, amelyek a jogellenes belépés és forgalmazás, valamint az ezzel kapcsolatos cselekmények megakadályozására irányulnak.

2. A Felek vállalhatják, hogy közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi vagy regionális szervezetek közreműködésével anyagi segítséget nyújtsanak ezeknek a tranzitállamoknak a tiltott forgalmazás elleni és az ilyen forgalmazás megelőzésére irányuló küzdelem hatékonyságához szükséges infrastruktúra fejlesztéséhez és megerősítéséhez.

3. A Felek kétoldalú vagy többoldalú szerződéseket vagy megállapodásokat köthetnek az e Cikk szerinti nemzetközi együttműködés hatékonyságának javítására, és megvizsgálhatják annak lehetőségét, hogy ilyen tárgyú pénzügyi megállapodásokat kössenek.

11. Cikk

Ellenőrzött szállítások

1. Ha hazai jogrendszerük alapelvei lehetővé teszik, a Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, lehetőségeik figyelembevételével, hogy nemzetközi szinten lehetővé tegyék az ellenőrzött szállítások igénybevételét a megkötendő szerződéseik vagy megállapodásaik alapján, annak érdekében, hogy azonosítsák a 3. Cikk 1. bekezdés szerint megállapított bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyeket, és hogy velük szemben büntetőeljárást kezdjenek.

2. Az ellenőrzött szállításra vonatkozó határozatot esetről esetre, szükség esetén pénzügyi megállapodásokat és a joghatóságot gyakorló Fél nemzeti sajátosságait is figyelembe véve hozzák meg.

3. Azok a jogellenes szállítmányok, amelyek szállításának ellenőrzéséről megállapodás született, az érdekelt Felek hozzájárulásával feltartóztathatók, illetve a kábítószereket vagy pszichotrop anyagokat érintetlenül hagyva, azokat eltávolítva, vagy azokat részben vagy egészben más anyaggal helyettesítve a szállítmányok továbbengedhetők.

12. Cikk

Kábítószerek vagy pszichotrop anyagok gyártásában gyakran használt anyagok

1. A Felek olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyeket megfelelőnek tartanak arra a célra, hogy megakadályozzák a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott gyártására felhasználható, az I. Jegyzékbe és a II. Jegyzékbe felvett anyagok eltérítését, és e célból együttműködnek egymással.

2. Ha valamely Fél vagy a Szerv olyan ismeret birtokába jut, amely megítélése szerint szükségessé teszi egy anyag felvételét az I. Jegyzékbe vagy a II. Jegyzékbe, értesítést kell küldenie a Főtitkárnak az annak alátámasztásához szükséges adatok egyidejű közlésével.

Az e Cikk 2-7. bekezdéseiben előírt eljárást kell alkalmazni akkor is, ha valamely Fél vagy a Szerv olyan ismeretek birtokába jut, amely szerint egy anyagot törölni kell az I. Jegyzékből vagy a II. Jegyzékből, vagy egy anyag áthelyezése indokolt az egyik jegyzékből a másikba.

3. A Főtitkár ezt az értesítést és az általa megfelelőnek tartott adatokat közli a Felekkel, a Bizottsággal, és ha az értesítést valamelyik Fél küldte, a Szervvel is. A Felek közlik a Főtitkárral az értesítéssel kapcsolatos észrevételeiket, valamint minden olyan kiegészítő információt, amellyel segítik a Szervet az értékelés lefolytatásában és a Bizottságot a döntés meghozatalában.

4. Ha a Szerv, figyelembe véve az adott anyag jogszerű használatának mértékét, fontosságát és az eltérítés gyakoriságát, valamint helyettesítő anyagok használatának lehetőségét és annak egyszerűségét mind jogszerű, mind a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott gyártása céljára, úgy találja, hogy

a) az anyagot gyakran használják valamely kábítószer vagy pszichotrop anyag tiltott gyártására, és

b) valamely kábítószer vagy pszichotrop anyag tiltott gyártásának mértéke és elterjedtsége súlyos közegészségügyi és szociális problémákat okoz, olyannyira, hogy ez nemzetközi szintű akciót indokol, közölnie kell a Bizottsággal az anyagra vonatkozó értékelését, beleértve az anyagok az I. Jegyzékre vagy II. Jegyzékre való felvételének mind a jogszerű használatra, mind a tiltott gyártásra gyakorolt valószínű hatását, együtt, ha van ilyen, a lehetséges ellenőrzési intézkedések ajánlásaival, amelyek a probléma felmérése alapján megfelelőnek látszanak.

5. A Bizottság, figyelembe véve a Felek és a Szerv észrevételeit és ajánlásait, mely utóbbinak az értékelése tudományos szinten meghatározó, és figyelembe véve minden más lényeges tényezőt, elhatározhatja kétharmados szótöbbséggel az anyag felvételét az I. Jegyzékbe vagy a II. Jegyzékbe.

6. A Főtitkár a Bizottság e Cikk alapján hozott határozatát közli mindegyik Állammal és más fennhatóságokkal, amelyek ezen Egyezmény részes Felei, vagy amelyek jogosultak arra, hogy az Egyezmény részes Felei legyenek, valamint a Szervvel. A határozat minden Fél tekintetében a közlést követő 180. napon lép hatályba.

7. a) Ha valamely Fél az értesítés keltét követő 180 napon belül kéri, a Bizottság e Cikk alapján elfogadott határozatát felülvizsgálat céljából meg kell küldeni a Tanácsnak. A kérelmet a Főtitkárhoz kell benyújtani valamennyi azt alátámasztó szükséges adattal együtt.

b) A Főtitkár a kérelem másolatait a szükséges adatokkal megküldi a Bizottságnak, a Szervnek és minden Félnek, felkérve őket, hogy észrevételeikről 90 napon belül tájékoztassák. Minden beérkezett észrevételt a Tanácsnak kell átadni, megfontolás céljára.

c) A Tanács megerősítheti, vagy hatályon kívül helyezheti a Bizottság határozatát. A Tanács a határozatot megküldi minden államnak és más jogi személynek, amelyek az Egyezmény részes Felei, vagy jogosultak arra, hogy részes Felei legyenek az Egyezménynek, a Bizottságnak és a Szervnek.

8. a) Fenntartva e Cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek általános jellegét, az 1961. évi Egyezmény és a módosított 1961. évi Egyezmény, valamint az 1971. évi Egyezmény rendelkezéseit, a Felek a területükön az általuk megfelelőnek ítélt rendelkezéseket foganatosítanak az I. Jegyzékbe és a II. Jegyzékbe felvett anyagok gyártásának és terjesztésének ellenőrzésére.

b) E célból a Feleknek lehetőségük van:

(i) ellenőrizni minden személyt és vállalkozást, akik a szóban forgó anyagok gyártásával és elosztásával foglalkoznak,

(ii) engedélyhez kötni és ellenőrizni olyan létesítmények és helyiségek létrehozását, ahol ezen anyagok gyártása és elosztása folyhat,

(iii) megkövetelni az engedély beszerzését a fenti műveletek folytatásához,

(iv) megakadályozni, hogy a gyártók és az elosztók ezen anyagokból nagyobb készleteket halmozzanak fel, mint amelyeket vállalataik normális működéséhez szükséges és a piac becsült helyzete ténylegesen szükségessé tesz.

9. Az I. Jegyzékbe és a II. Jegyzékbe felvett anyagok vonatkozásában minden Fél az alábbi intézkedéseket teszi:

a) az I. Jegyzékbe és a II. Jegyzékbe felvett anyagok nemzetközi kereskedelmének ellenőrzésére megfigyelőrendszert hoz létre és tart fenn a gyanús tranzakciók felfedésének megkönnyítésére. Ezt a megfigyelőrendszert a gyártókkal, importálókkal, exportálókkal, nagykereskedőkkel és kiskereskedőkkel szoros együttműködésben kell alkalmazni, mely utóbbiak jelzik az illetékes hatóságoknak a gyanús megrendeléseket és műveleteket;

b) biztosítja minden az I. Jegyzékbe és a II. Jegyzékbe felvett anyag lefoglalását, ha elegendő bizonyíték van arra, hogy az anyag kábítószer vagy pszichotrop anyag tiltott gyártására szolgál;

c) a lehető leggyorsabban tájékoztatja az érdekelt Fél hatóságait és szolgálatait, ha alapos ok van annak a feltételezésére, hogy az I. Jegyzékbe vagy a II. Jegyzékbe felvett valamely anyagot kábítószer vagy pszichotrop anyag tiltott gyártása céljára importáltak, exportáltak, vagy átmenő forgalomban szállítottak, beleértve különösen a fizetési módjára vonatkozó információkat és minden más lényeges elemet, mely ehhez a feltételezéshez vezetett;

d) megköveteli, hogy az export és import tárgyát képező küldeményt megfelelően felcímkézzék és dokumentálják. A kereskedelmi okmányokon, mint például számlák, árunyilatkozatok, vámokmányok, szállítási és más szállítmányozási okmányok, fel kell tüntetni az I. Jegyzékbe vagy a II. Jegyzékbe felvett, az export vagy import tárgyát képező anyagok nevét, az importált vagy exportált mennyiségét, valamint az exportáló és importáló nevét, és ha ismeretes, akkor a címzettet;

e) biztosítja, hogy az e bekezdés d) pontjában meghatározott okmányokat legalább két évig megőrizzék és azok vizsgálat céljából az illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak.

10. a) A 9. bekezdés rendelkezésein túl az érdekelt Félnek a Főtitkárhoz küldött kérésére minden Fél, amelynek területéről az I. Jegyzékbe felvett anyagot exportálnak, biztosítja, hogy a kivitelt megelőzően illetékes hatóságai az alábbi adatokat megküldjék az importáló ország illetékes hatóságainak:

(i) az exportáló és importáló neve és címe, és ha ismeretes, akkor a címzett,

(ii) az I. Jegyzékbe felvett anyag megnevezése,

(iii) az exportált anyag mennyisége,

(iv) a szállítmány várható belépési helye és várható időpontja,

(v) a Szerződő Felek közötti kölcsönös megegyezés alapján minden egyéb adat.

b) Bármely Félnek, amennyiben azt kívánatosnak és szükségesnek tartja, lehetősége van arra, hogy az e bekezdésben foglaltaknál szigorúbb intézkedéseket alkalmazzon.

11. Amikor valamely Fél az e Cikk 9. és 10. bekezdése alapján tájékoztatást ad egy másik Félnek, megkövetelheti attól a Féltől, aki azokat kapja, hogy biztosítsa valamennyi gazdasági, üzleti, kereskedelmi vagy szakmai titok vagy gyártási eljárás megőrzését.

12. Minden Fél évente információkat küld a Szervnek, a Szerv által meghatározott formában és módon, a Szerv formanyomtatványait használva, az alábbiakról:

a) az I. Jegyzékbe és a II. Jegyzékbe felvett, lefoglalt anyagok mennyiségéről, és ha ismeretes, azok eredetéről;

b) minden más olyan anyagról, mely nincs ugyan felvéve az I. Jegyzékbe vagy a II. Jegyzékbe, de amelyet azonosítottak, hogy kábítószerek vagy pszichotrop anyagok tiltott gyártására használták, és a Fél kellően fontosnak tartja, hogy erre a Szerv figyelmét felhívja;

c) az eltérítések és a tiltott gyártás módszereiről.

13. A Szerv minden évben jelentést küld a Bizottságnak e Cikk alkalmazásáról és a Bizottság időről időre megvizsgálja, hogy az I. Jegyzék és a II. Jegyzék helytálló és megfelelő-e.

14. E Cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni azokra a gyógyszerkészítményekre és más készítményekre, amelyek az I. Jegyzékbe vagy a II. Jegyzékbe felvett anyagokat tartalmazzák, és amelyek összetétele olyan, hogy az anyagokat nem lehet könnyen felhasználni, sem kivonni könnyen alkalmazható módszerekkel.

13. Cikk

Anyagok és felszerelések

A Felek megteszik a megfelelőnek tartott intézkedéseket, hogy megakadályozzák a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott előállításához és gyártásához szükséges berendezések és felszerelések kereskedelmét vagy tiltott célra történő eltérítését, és ebből a célból együttműködnek.

14. Cikk

Kábítószer növények tiltott termesztésének felszámolására és a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott keresletének megszüntetésére irányuló intézkedések

1. A Felek által az ezen Egyezmény értelmében hozott intézkedések nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint az 1961. évi Egyezmény, a módosított 1961. évi Egyezmény és az 1971. évi Egyezmény értelmében a kábítószereket és pszichotrop anyagokat tartalmazó növények tiltott termesztésének felszámolására, illetőleg a kábítószerek és a pszichotrop anyagok iránti tiltott kereslet megszüntetésére alkalmazandó rendelkezések.

2. Minden Fél hathatós intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy területén megakadályozza a kábítószereket vagy pszichotrop anyagokat tartalmazó olyan növények tiltott termesztését, mint az ópiummák, a kokacserje és a kannabisz növény, és hogy elpusztítsa a tiltottan termesztett ilyen növényeket. A hozott intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az emberek alapvető jogait, és kellő módon figyelemmel kell lenni a hagyományos használatra - ha az ilyen használatról a történelem is tanúskodik -, valamint a környezetvédelemre.

3. a) A Felek együttműködhetnek, hogy hatékonyabbá tegyék a tiltott kultúrák felszámolására irányuló erőfeszítéseket. Ez az együttműködés többek között megfelelő esetben kiterjedhet gazdaságilag életképes, az illegális termesztést helyettesítő, integrált mezőgazdasági fejlesztésben való segítségnyújtásra. Az ilyen mezőgazdasági fejlesztési programok alkalmazását megelőzően olyan tényezőket is számba kell venni, mint a piacra való bejutás, a rendelkezésre álló erőforrások és a társadalmi-gazdasági feltételek. A Felek más, megfelelő együttműködési módozatokról is megállapodhatnak.

b) A Felek megkönnyítik a tudományos és a műszaki ismeretek cseréjét, illetőleg a tiltott kultúrák kiirtásával kapcsolatos kutatások elvégzését.

c) A Feleknek, amennyiben közös határuk van, törekedniük kell a megfelelő határ menti övezetekben folyó tiltott termesztés felszámolására irányuló programokban való együttműködésre.

4. A Feleknek megfelelő intézkedéseket kell foganatosítaniuk a kábítószerek és a pszichotrop anyagok iránti tiltott kereslet felszámolása vagy csökkentése végett, az emberi szenvedés mérsékelését szem előtt tartva, és hogy megszüntessék a tiltott forgalmazás pénzügyi jellegű ösztönzőit. Ezek az intézkedések alapulhatnak többek között az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Egyesült Nemzetek Szervezete szakosított intézményeinek, mint például az Egészségügyi Világszervezetnek és más, illetékes nemzetközi szervezetnek az ajánlásain, valamint a Kábítószerekkel való visszaélésről és ezek tiltott forgalmazásáról 1987-ben tartott nemzetközi konferencián elfogadott Átfogó Multidiszciplináris Tervvázlaton, amennyiben ez a kormányzati és a nem-kormányzati szervek erőfeszítéseit és a magánkezdeményezéseket jelenti a megelőzés, a kezelés és a readaptáció terén. A Felek két- és többoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket köthetnek abból a célból, hogy csökkentsék vagy felszámolják a kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális keresletét.

5. A Felek meghozhatják a szükséges intézkedéseket a lefoglalt vagy elkobzott kábítószerek, pszichotrop anyagok, valamint az I. Jegyzéken és a II. Jegyzéken szereplő anyagok korai megsemmisítésére, illetve jogszerű felhasználására úgy, hogy az ilyen anyagokból bizonyítékkénti felhasználás céljára elegendő hitelesített mennyiség álljon rendelkezésre.

15. Cikk

Kereskedelmi szállítók

1. A Felek megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsák, hogy a kereskedelmi szállítók által használt szállítóeszközöket ne használhassák a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmények elkövetéséhez; ezek az intézkedések magukban foglalhatják a kereskedelmi szállítókkal külön megállapodások megkötését.

2. Minden Fél megköveteli a kereskedelmi szállítóktól, hogy ésszerű óvintézkedéseket tegyenek annak megelőzésére, hogy szállítóeszközeik a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmények elkövetéséhez szolgáljanak. Ezek az óvintézkedések többek között az alábbiakból állhatnak:

a) ha a kereskedelmi szállító fő telephelye a Fél területén található:

(i) olyan személyzet kiképzése, amely képes azonosítani a gyanús küldeményeket vagy a gyanús személyeket,

(ii) a személyzet becsületességének fejlesztése;

b) ha a kereskedelmi szállító a Fél területén működik:

(i) a szállítólevelek előre történő benyújtása, minden egyes alkalommal, amikor ez lehetséges,

(ii) a konténereken hamisíthatatlan, egyedileg azonosítható, ellenőrzésre alkalmas plombák alkalmazása,

(iii) az illetékes hatóságok lehető legkorábbi tájékoztatása a 3. Cikk 1. bekezdése szerint megállapított bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódható minden gyanús körülményről.

3. Minden Fél törekszik biztosítani, hogy a határbelépő és -kilépő pontokon, valamint más vámellenőrzési övezetekben a kereskedelmi szállítók és az illetékes hatóságok együttműködjenek a szállítóeszközökhöz és szállítmányokhoz történő jogosulatlan hozzáférés megelőzésében és az ehhez szükséges biztonsági intézkedések bevezetésében.

16. Cikk

Kereskedelmi okmányok és exportcímkézés

1. Minden Fél megköveteli, hogy az exportra szánt, engedélyezett kábítószer- és pszichotrop anyag szállítmányokat megfelelően dokumentálják. Azon túlmenően, hogy a küldeményeknek meg kell felelniük az 1961. évben kelt Egyezmény 31. Cikke szerinti, a módosított 1961. évi Egyezmény 31. Cikke szerinti és az 1971. évi Egyezmény 12. Cikke szerinti dokumentációs előírásoknak, a kereskedelmi iratokon, mint például a számlán, az árunyilatkozaton, a vámdokumentumokon, a szállítólevélen és más expedíciós iratokon fel kell tüntetni az export tárgyát képező kábítószerek és pszichotrop anyagok nevét oly formában, ahogyan azok az 1961. évi Egyezmény, a módosított 1961. évi Egyezmény és az 1971. évi Egyezmény idevágó jegyzékein szerepelnek, az exportálandó mennyiséget, valamint az exportáló nevét és címét, az importáló nevét és címét, és ha ismert, a címzett nevét és címét.

2. Minden Fél megköveteli, hogy az exportra szánt kábítószer- és pszichotrop anyag szállítmányok ne legyenek félrevezető címkével ellátva.

17. Cikk

Tiltott tengeri szállítás

1. A Felek a lehető legteljesebb mértékben együttműködnek annak érdekében, hogy a nemzetközi tengerjoggal összhangban visszaszorítsák a tiltott tengeri szállítást.

2. Az a Fél, amely alapos okkal feltételezi, hogy a lobogóját viselő vagy semmiféle lobogót nem viselő hajó, illetőleg semmiféle lajstromjelzést nem viselő hajó tiltott szállításba bocsátkozik, kérheti más Felek segítségét az ilyen célra történő használat visszaszorítása végett. Az ilyen ügyben megkeresett Felek a kért segítséget a rendelkezésükre álló eszközök keretei között nyújtani kötelesek.

3. Az a Szerződő Fél, amelyik alapos okkal feltételezi, hogy a nemzetközi tengerjog szerint hajózási szabadságot gyakorló és egy másik Fél lobogóját vagy lajstromjelzését viselő hajó tiltott szállításba bocsátkozik, jelezheti azt a lobogó szerinti Államnak, kérheti a lajstromba vétel megerősítését, és ha azt megerősítették, felhatalmazást kérhet ettől az Államtól a megfelelő intézkedések megtételére e hajóval szemben.

4. A 3. bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, vagy az ezek között a Felek között hatályban lévő, illetőleg az általuk megkötött bármely más szerződés vagy megállapodás rendelkezéseivel összhangban, a lobogó szerinti Állam, többek között, az alábbiakra jogosíthatja fel a megkereső Államot:

a) a hajó fedélzetére lépésre,

b) a hajó átvizsgálására,

c) ha bizonyítékok merülnek fel arra nézve, hogy a hajó tiltott szállításban vett részt, megfelelő intézkedések foganatosítására a hajóval, a fedélzetén található személyekkel és a rakománnyal szemben.

5. Amikor intézkedést foganatosítanak e Cikk alkalmazásával, az érdekelt Felek kellőképpen ügyelnek arra, hogy ne sértsék az élet biztonságát tengeri körülmények között, a hajó és szállítmánya biztonságát, és hogy ne okozzanak kereskedelmi és jogi érdeksérelmet a lobogó szerinti Államnak vagy bármely más, érintett Államnak.

6. A hajó lobogója szerinti Állam, összhangban az e Cikk 1. bekezdésében meghatározott kötelezettségeivel, alávetheti magát a közötte és a megkereső Fél között kölcsönös megállapodásban megfogalmazott feltételeknek, beleértve a felelősségvállalás feltételeit is.

7. Az e Cikk 3. és 4. bekezdéseinek alkalmazása érdekében minden Fél késedelem nélkül válaszol a másik Fél által hozzá intézett megkeresésre, annak megállapításához, hogy a lobogóját viselő hajó rendelkezik-e jogosultsággal arra, valamint a 3. bekezdés értelmében hozzá intézett felhatalmazás iránti kérelemre. Minden Állam, amikor az Egyezményben részes Féllé válik, kijelöli azt a hatóságot, vagy szükség esetén azokat a hatóságokat, amelyek jogosultak ilyen kérelmeket kézhez venni, és azokra válaszolni. Az ilyen kijelölést követő egy hónapon belül a Főtitkár minden Felet tájékoztat az egyes Felek ilyen természetű kijelöléseiről.

8. Az a Szerződő Fél, amely az e Cikk szerinti intézkedéseket foganatosította, késedelem nélkül tájékoztatja a lobogó szerint érintett Államot az intézkedés eredményeiről.

9. A Felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy kétoldalú és regionális szerződéseket vagy megállapodásokat kössenek az e Cikkben foglalt rendelkezések érvényre juttatása, vagy azok hatékonyságának javítása céljából.

10. A 4. bekezdés alkalmazásával foganatosított intézkedéseket csak hadihajók vagy katonai légi járművek, illetőleg olyan más hajók és légi járművek hajthatják végre, amelyek jól látható, azonosítható jelzésük szerint kormányzati szolgálatot teljesítenek, és erre fel vannak hatalmazva.

11. Bármely e Cikk szerinti intézkedés foganatosításánál kellőképpen ügyelni kell a nemzetközi tengerjognak megfelelő azon követelményre, hogy ezek az intézkedések ne akadályozzák a parti Államokat jogaik és kötelezettségeik, valamint joghatóságuk gyakorlásában.

18. Cikk

Szabadkereskedelmi övezetek és szabadkikötők

1. A Felek olyan intézkedéseket hoznak a kábítószereknek, pszichotrop anyagoknak és az I. Jegyzékben, valamint a II. Jegyzékben szereplő anyagoknak a szabadkereskedelmi övezetekben és szabadkikötőkben történő tiltott kereskedelme visszaszorításának érdekében, amelyek nem kevésbé szigorúak, mint a területük más részein alkalmazott intézkedések.

2. A Felek törekednek arra, hogy

a) felügyeljék az áruk és a személyek mozgását a szabadkereskedelmi övezetekben és a szabadkikötőkben, és evégett felhatalmazzák az illetékes hatóságokat, hogy átvizsgálják a rakományokat, a beérkező és a kifutó vízi járműveket, ideértve a kiránduló luxushajókat és a halászhajókat is, sőt a légi járműveket és a járműveket, és ha szükséges, átkutassák a legénység tagjait és az utasokat, valamint csomagjaikat;

b) olyan rendszert hozzanak létre és tartsanak fenn, amely lehetővé teszi, hogy felderítsék a szabadkereskedelmi övezetekbe és szabadkikötőkbe belépő és onnan kilépő szállítmányokat, amelyekről feltételezhető, hogy kábítószereket, pszichotrop anyagokat vagy az I. Jegyzékbe és a II. Jegyzékbe felvett anyagokat tartalmaznak;

c) figyelő rendszereket hozzanak létre és tartsanak fenn a kikötői dokkokban és raktárakban, a repülőtereken, valamint a határállomásokon a szabadkereskedelmi övezetekben és szabadkikötőkben.

19. Cikk

A postai szolgáltatások igénybevétele

1. A Felek az Egyetemes Postai Unióról szóló Egyezményből fakadó kötelezettségeikkel összhangban és hazai jogrendszerük alapelveivel összhangban intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy visszaszorítsák a postai szolgáltatások igénybevételét a tiltott forgalmazás céljaira, és evégett együttműködnek egymással.

2. Ezen Cikk 1. bekezdésében hivatkozott intézkedések különösképpen az alábbiakat tartalmazzák:

a) összehangolt cselekvés a postai szolgáltatások jogellenes forgalmazás céljaira történő felhasználásának megelőzésére és visszaszorítására;

b) a jogellenesen kábítószereket, pszichotrop anyagokat és az I. Jegyzékben, valamint a II. Jegyzékben szereplő anyagokat tartalmazó küldemények felderítése céljából az erre felhatalmazott bűnüldöző személyzet által végrehajtott nyomozási és ellenőrzési módszerek bevezetése és fenntartása;

c) jogszabályi intézkedések, amelyek lehetővé teszik megfelelő eszközök alkalmazását a bírósági eljáráshoz szükséges bizonyítékok biztosítása érdekében.

20. Cikk

A Felek által szolgáltatandó információ

1. A Felek a Főtitkár közreműködésével adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak az Egyezménynek a területükön való alkalmazásáról, így különösen:

a) az Egyezmény hatálybaléptetése érdekében elfogadott törvények és rendeletek szövegét;

b) az olyan, joghatóságuk alá tartozó, tiltott forgalmazási ügyek részleteit, amelyeket jelentősnek tartanak, mert új tendenciákat tárnak fel, jelezve azt is, milyen mennyiségről van szó, azokat a forrásokat, ahonnan az anyagok származnak, vagy a forgalmazásba bocsátkozott személyek által alkalmazott módszereket.

2. A Felek ezeket az adatokat a Bizottság által kért módon és határidőkre szolgáltatják.

21. Cikk

A Bizottság működése

A Bizottság jogosult megvizsgálni minden, az Egyezmény célkitűzéseivel kapcsolatos kérdést, így különösen:

a) a 20. Cikk értelmében a Felek által szolgáltatott adatok alapján, a Bizottság áttekinti az Egyezmény működését;

b) a Bizottság a Felektől kapott információk vizsgálata alapján indítványokat és általános jellegű ajánlásokat tehet;

c) a Bizottság felhívhatja a Szerv figyelmét minden olyan kérdésre, amely a Szerv működésével kapcsolatban lehet;

d) a Bizottság általa helyénvalónak tartott intézkedéseket foganatosít minden olyan kérdés tekintetében, amelyet a Szerv beterjeszt elé, a 22. Cikk 1. bekezdésének b) pontja értelmében;

e) a Bizottság, a 22. Cikkben foglalt eljárási szabályok szerint, módosíthatja az I. Jegyzéket és a II. Jegyzéket;

f) a Bizottság felhívhatja a nem részes Felek figyelmét azokra a határozatokra és ajánlásokra, amelyeket ezen Egyezmény értelmében elfogad, abból a célból, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy maguk is azokkal összhangban lévő intézkedéseket hozzanak.

22. Cikk

A Szerv működése

1. A 21. Cikk értelmében a Bizottságra háruló feladatok sérelme, és a Szervre, illetőleg a Bizottságra az 1961. évi Egyezményből és a módosított 1961. évi Egyezményből valamint az 1971. évi Egyezményből háruló feladatok sérelme nélkül:

a) ha a Szerv, a Főtitkár vagy a Bizottság rendelkezésére álló adatok vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének szervei által közölt adatok vizsgálata alapján a Szerv nyomós okkal feltételezi, hogy az Egyezmény céljai a hatáskörébe utalt valamely területen nem valósulnak meg, felkérhet egy vagy több Felet, hogy bocsásson rendelkezésére minden lényeges adatot;

b) a 12., 13. és 16. Cikk tekintetében:

(i) miután az e bekezdés a) pontja szerint járt el, a Szerv, ha szükségesnek tartja, felkérheti az érintett Felet, hogy tegye meg a helyzet javítására irányuló intézkedéseit, amelyek a körülmények miatt szükségesnek mutatkoznak a 12., 13. és 16. Cikkben foglalt intézkedések végrehajtásának biztosításához,

(ii) mielőtt az alábbi (iii) alpont szerint járna el, a Szerv bizalmas jellegűnek tekinti azokat az értesüléseket, amelyeket az érintett Szerződő Féllel cserél, az előbbi pontok értelmében,

(iii) ha azt állapítja meg, hogy az érintett Fél nem tette meg azokat a javító szándékú intézkedéseket, amelyek foganatosítására felkérte e pont értelmében, a Szerv felhívhatja a Felek, a Tanács és a Bizottság figyelmét a kérdésre. Az e pont értelmében publikált bármely jelentésben figyelembe veszik az érintett Fél véleményét is, ha az kéri.

2. Minden Felet felkérnek arra, hogy képviseltesse magát a Szerv ülésein, amelyeken az őt közvetlenül érintő kérdés megvitatását tűzték napirendre e Cikk alkalmazásával.

3. Azokban az esetekben, amikor a Szervnek e Cikk értelmében hozott határozatát nem egyhangúlag fogadják el, a kisebbség állásfoglalását is ismertetni kell.

4. A Szerv határozatait e Cikk értelmében a Szerv tagjainak összlétszáma kétharmados többségével kell hozni.

5. A Szerv az e Cikk 1. bekezdésének a) pontja értelmében reá ruházott funkciók gyakorlásánál megtartja minden, birtokába jutó információ bizalmas jellegét.

6. A Szerv felelőssége nem vonatkozik a Felek között az Egyezmény rendelkezéseinek értelmében kötött nemzetközi szerződések vagy megállapodások végrehajtására.

7. Az e Cikkben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a Felek között a 32. Cikk rendelkezései szerinti vitákra.

23. Cikk

A Szerv jelentései

1. A Szerv éves jelentést készít tevékenységéről, amelyben elemzi a rendelkezésre álló értesüléseket, figyelembe véve a megfelelő esetekben a Felek által adott, vagy a tőlük kért esetleges magyarázatokat, rögzítvén minden megjegyzést és ajánlást, amit tenni kíván. A Szerv további jelentéseket készíthet, ha szükségesnek ítéli. A jelentéseket a Bizottság útján a Tanácsnak terjeszti elő, amely minden odaillőnek talált megjegyzést megtehet.

2. A Szerv jelentéseit közli a Felekkel és a későbbiekben a Főtitkár publikálja azokat. A Felek kötelesek hozzájárulni e jelentések korlátozás nélküli terjesztéséhez.

24. Cikk

Az Egyezmény által megköveteltnél szigorúbb intézkedések alkalmazása

A Felek szigorúbb vagy súlyosabb intézkedéseket is elfogadhatnak, mint amilyeneket az Egyezmény előirányoz, ha kívánatosnak vagy szükségesnek tartják azt a tiltott forgalmazás megelőzése vagy visszaszorítása érdekében.

25. Cikk

A megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek hatályának fenntartása

Az Egyezmény rendelkezései nem korlátozhatnak semmiféle olyan jogot vagy kötelezettséget, amelyet az 1961. évi Egyezmény, a módosított 1961. évi Egyezmény, vagy az 1971. évi Egyezmény elismert, vagy az Egyezményben részes Felek vállaltak.

26. Cikk

Aláírás

Az Egyezmény 1988. december 20-tól 1989. február 28-ig aláírásra nyitva áll az Egyesült Nemzetek Hivatalában, Bécsben, ezt követően pedig 1989. december 20-ig az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székhelyén:

a) minden Állam számára,

b) az Egyesült Nemzetek Namíbia Tanácsa által képviselt Namíbia számára,

c) a gazdasági integrációk olyan regionális szervezetei számára, amelyek jogosultak az Egyezmény tárgyát képező kérdésekre vonatkozóan tárgyalásokat folytatni, nemzetközi szerződéseket kötni és alkalmazni; az Egyezményben a Felekre vagy nemzeti szolgálatokra való hivatkozások e szervezetek tekintetében hatáskörük korlátain belül alkalmazandók.

27. Cikk

Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy végleges megerősítés

1. Az Egyezményt az Államoknak és az Egyesült Nemzetek Namíbia Tanácsa által képviselt Namíbiának meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk, illetőleg a 26. Cikk c) pontja szerinti gazdasági integrációk regionális szervezeteinek végleges megerősítéssel kell ellátniuk. A megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról és a végleges megerősítésről szóló okiratokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a végleges megerősítéséről szóló okirataikban pontosan meg kell határozniuk hatáskörük terjedelmét az Egyezmény hatálya alá tartozó területek vonatkozásában. Ezenkívül, ezeknek a szervezeteknek tájékoztatniuk kell a Főtitkárt az Egyezmény hatálya alá tartozó területeket érintő hatáskörök terjedelmében bekövetkezett minden változásról.

28. Cikk

Csatlakozás

1. Az Egyezmény csatlakozásra nyitva áll minden Állam, az Egyesült Nemzetek Namíbia Tanácsa által képviselt Namíbia és a 26. Cikk c) pontja szerinti regionális gazdasági integrációs szervezetek számára. A csatlakozás a csatlakozásról szóló okiratnak a Főtitkárnál való letétbe helyezésével történik.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a csatlakozásról szóló okiratukban pontosan meg kell határozniuk az Egyezmény hatálya alá tartozó területeket érintő hatáskörük terjedelmét. Ezenkívül ezeknek a szervezeteknek tájékoztatniuk kell a Főtitkárt az Egyezmény hatálya alá tartozó területeket érintő hatáskörük terjedelmében bekövetkezett minden változásról.

29. Cikk

Hatálybalépés

1. Az Egyezmény kilencven nappal azután lép hatályba, amikor letétbe helyezték a Főtitkárnál az Államok vagy az Egyesült Nemzetek Namíbia Tanácsa által képviselt Namíbia által benyújtott huszadik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot.

2. Mindazon Államok és az Egyesült Nemzetek Namíbia Tanácsa által képviselt Namíbia tekintetében, amelyek az Egyezményt a huszadik, a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezését követően erősítik meg, fogadják el, vagy hagyják jóvá, az Egyezmény a megerősítéséről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

3. A 26. Cikk 1. bekezdésének c) pontja szerinti minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a végleges megerősítésről szóló okiratát vagy a csatlakozásról szóló okiratát letétbe helyezi, az Egyezmény az alábbi két időpont közül a későbbi időpontban lép hatályba, vagy a fenti letétbe helyezést követő kilencvenedik napon, vagy azon a napon, amikor az Egyezmény az e Cikk 1. bekezdése szerint hatályba lép.

30. Cikk

Felmondás

1. Bármely Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt a Főtitkárhoz intézett írásos jegyzékkel.

2. A felmondás az érintett Féllel szemben az attól a naptól számított egy év múlva lép hatályba, amikor a Főtitkár kézhez vette a jegyzéket.

31. Cikk

Módosítások

1. Bármelyik Fél javasolhatja az Egyezmény módosítását. Az említett módosítás szövegét és a módosítást indokoló okokat e Félnek közölnie kell a Főtitkárral, aki átadja ezeket a többi Félnek, és kikéri véleményüket, hogy elfogadják-e a javasolt módosítást. Ha az így szétküldött módosítás szövegét egy részes Fél sem utasítja el a közléstől számított huszonnégy hónapon belül, az említett módosítás elfogadottnak tekintendő, és az egyes Felek tekintetében az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az érintett Fél a módosítással való egyetértéséről szóló okiratot a Főtitkárnál letétbe helyezte.

2. Ha egy Fél visszautasítja a módosítást, a Főtitkár konzultációt kezdeményez a Felekkel, és ha a többség kéri, a Tanács elé viszi a kérdést, valamint a Felek által előterjesztett megjegyzéseket. A Tanács úgy határozhat, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 62. Cikke 4. bekezdésének megfelelően konferenciát hív össze. Az ilyen konferencia eredményeként létrejött minden módosítást egy Kiegészítő Jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Meg kell kívánni azt, hogy egy ilyen Jegyzőkönyvvel való egyetértésről kifejezetten a Főtitkárt értesítsék.

32. Cikk

A viták megoldása

1. Ha két vagy több Fél között vita keletkezik az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, a Felek tanácskoznak egymással abból a célból, hogy tárgyalások, vizsgálat, megfontolás, békéltetés, választott bíróság vagy regionális szervekhez való folyamodás útján, bírói úton vagy választásuk szerinti más békés eszközökkel rendezzék a vitát.

2. Minden olyan természetű vitát, amely ezen Cikk 1. bekezdése szerinti módon nem rendezhető, döntés céljából a vitában részes bármely, az Egyezményben részes Állam kérelmére a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni.

3. Ha a 26. Cikk 1. bekezdésének c) pontja szerinti regionális gazdasági integrációs szervezet részese az olyan vitának, amely nem oldható meg az e Cikk 1. bekezdése szerinti módon, az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik Tagállama útján felkérheti a Tanácsot, hogy tanácsadói véleményt kérjen a Nemzetközi Bíróságtól a Bíróság Alapszabályának 65. Cikke értelmében, mely véleményt végérvényesnek kell tekinteni.

4. Minden Állam, az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor vagy jóváhagyásakor, vagy az ahhoz való csatlakozáskor, illetőleg minden regionális gazdasági integrációs szervezet az aláíráskor, a végleges megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor kijelentheti, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek az e Cikk 2. és 3. bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. A többi Felet sem kötik a 2. és a 3. bekezdésekben foglalt rendelkezések az ilyen nyilatkozatot tett Fél tekintetében.

5. Minden olyan Fél, amely az e Cikk 4. bekezdése értelmében nyilatkozatot tett, bármikor visszavonhatja azt a Főtitkárhoz intézett írásos értesítéssel.

33. Cikk

Hiteles szövegek

Az Egyezmény arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.

34. Cikk

Letéteményes

Az Egyezmény letéteményese a Főtitkár.

Ennek hiteléül az alulírottak, szabályszerű felhatalmazás birtokában az Egyezményt aláírták.

Kelt Bécsben, ezerkilencszáznyolcvannyolc december huszadik napján, egy eredeti példányban.

Melléklet[2]

I. Jegyzék

4-AP[3]

1-boc-4-AP[4]

efedrin

ergometrin

ergotamin

1-fenil-2-propanon

izoszafrol

lizergsav

N-acetil-antranilsav

norfentanyl[5]

3, 4-metilendioxifenil-2-propán

piperonal

pszeudoefedrin

szafrol

Az e Jegyzékben felsorolt anyagok sói, amennyiben ilyen sók léteznek.

II. Jegyzék

aceton

antranilsav

ecetsavanhidrid

dietil-éter

fenil-ecetsav

kálium-permanganát

kénsav

metil-etil-keton

piperidin

sósav

toluol

Az e Jegyzékben felsorolt anyagok sói, amennyiben ilyen sók léteznek."

3. § (1) E törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, az Egyezmény rendelkezéseit azonban 1997. február 11. napjától kell alkalmazni.

(2)[6] E törvény végrehajtásáról a rendészetért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, a kereskedelemért felelős miniszter, a kábítószer-megelőzésért és a kábítószerügyi koordinációs feladatokért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke