32012R1025[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete ( 2012. október 25. ) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1025/2012/EU RENDELETE

(2012. október 25.)

az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet szabályokat állapít meg az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi testületek, a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés, az uniós jogszabályok és politikák végrehajtása érdekében a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok létrehozása, olyan IKT műszaki előírások elismerése, amelyekre hivatkozni lehet, az európai szabványosítás finanszírozása és az érdekcsoportoknak az európai szabványosításban történő részvétele tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. "szabvány" : egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik:

a)

"nemzetközi szabvány" : valamely nemzetközi szabványügyi testület által elfogadott szabvány;

b)

"európai szabvány" : valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott szabvány;

c)

"harmonizált szabvány" : a Bizottság felkérésére az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásának elősegítésére elfogadott európai szabvány;

d)

"nemzeti szabvány" : valamely nemzeti szabványügyi testület által elfogadott szabvány;

2.

"európai szabvány jellegű dokumentum" : európai szabványon kívül minden egyéb, valamely európai szabványügyi szervezet által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező;

3.

"szabványtervezet" : egy adott témára vonatkozó műszaki előírás szövegét tartalmazó dokumentum, amelynek a vonatkozó szabványosítási eljárásnak megfelelő elfogadása megfontolás alatt áll, miután ezen a dokumentumon már elvégezték az előkészítő munkát, és nyilvános véleményezés vagy vizsgálat céljából közzétették;

4.

"műszaki előírás" :

olyan dokumentum, amely megszabja, hogy valamely terméknek, folyamatnak, szolgáltatásnak vagy rendszernek milyen műszaki előírásoknak kell megfelelnie, és amely az alábbiak közül egyet vagy többet meghatároz: a)

egy termék előírt tulajdonságai, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, interoperabilitás, a környezetvédelem, az egészség, a biztonság vagy a méretek, beleértve a termékre alkalmazandó olyan követelményeket, mint a termék megnevezése, a szóhasználat, jelzések, a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés és a megfelelőségértékelési eljárások; b)

az EUMSZ 38. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan használt gyártási módszerek és eljárások, emberi és állati fogyasztásra szánt termékek, valamint gyógyszerek, illetve más termékekre vonatkozó gyártási módszerek és eljárások, ha ezek hatással vannak a termék tulajdonságaira; c)

egy szolgáltatás előírt tulajdonságai, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, az interoperabilitás, a környezetvédelmi, egészségügyi szempont vagy biztonság, beleértve a szolgáltatóra alkalmazandó olyan követelményeket, mint a szolgáltatás igénybevevőinek rendelkezésére bocsátott, a 2006/123/EK irányelv 22. cikkének (1)-(3) bekezdésében meghatározott információk; d)

az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott építési termékek alapvető jellemzőikkel kapcsolatos teljesítményének értékelésére szolgáló módszerek és kritériumok;

5.

"IKT műszaki előírás" : az információs és kommunikációs technológiák területén elfogadott műszaki előírás;

6.

"termék" : minden iparilag előállított termék és mezőgazdasági termék, beleértve a haltermékeket is;

7.

"szolgáltatás" : az EUMSZ 57. cikkében meghatározott, rendszerint díjazás ellenében nyújtott bármely önálló gazdasági tevékenység;

8.

"európai szabványügyi szervezet" : az I. mellékletben felsorolt valamely szervezet;

9.

"nemzetközi szabványügyi testület" : a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU);

10.

"nemzeti szabványügyi testület" : valamely tagállam által a Bizottságnak az e rendelet 27. cikke alapján bejelentett testület.

II. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS AZ ÉRDEKCSOPORTOK RÉSZVÉTELE

3. cikk

A szabványügyi testületek munkaprogramjának átláthatósága

A munkaprogram valamennyi szabvány és európai szabvány jellegű dokumentum esetén az alábbiakat tartalmazza:

a) a szabvány vagy európai szabvány jellegű dokumentum tárgya;

b) a szabvány vagy európai szabvány jellegű dokumentum kidolgozásának eddig megvalósult szintje;

c) az alapul vett bármely nemzetközi szabványra történő utalás.

4. cikk

A szabványok átláthatósága

A nemzeti szabványügyi testületek:

a) oly módon biztosítják a nemzeti szabványtervezeteikhez való hozzáférést, hogy minden érintett fél, különösen a más tagállamban letelepedett felek azokra vonatkozó észrevételeket tehessenek;

b) biztosítják más nemzeti szabványügyi testületeknek, hogy passzív vagy aktív módon (megfigyelő kiküldése útján) részt vegyenek a tervezett tevékenységekben.

5. cikk

Az érdekcsoportok részvétele az európai szabványosításban

Az európai szabványügyi szervezetek ösztönzik és elősegítik valamennyi érintett érdekcsoport, köztük a kkv-k, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és dolgozói érdekcsoportok szabványosítási tevékenységeikben való megfelelő képviseletét és tényleges részvételét. Ezt különösen az érdekcsoportok e rendelettel összhangban uniós finanszírozásban részesülő európai szervezetein keresztül valósítják meg a politika kialakítása során, valamint az európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának alábbi szakaszaiban:

a) új munkatételek iránti javaslat és azok elfogadása;

b) a javaslatok műszaki megvitatása;

c) a tervezetekkel kapcsolatos észrevételek benyújtása;

d) a meglévő európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok felülvizsgálata;

e) az elfogadott európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumokkal kapcsolatos információterjesztés és tudatosságnövelés.

6. cikk

A kkv-k szabványokhoz való hozzáférése

A nemzeti szabványügyi testületek ösztönzik és elősegítik a kkv-k szabványokhoz és szabványkidolgozási folyamatokhoz való hozzáférését a szabványosítási rendszerben való fokozottabb részvételük érdekében például azáltal, hogy

a) éves munkaprogramjaikban meghatározzák a kkv-k érdeklődésére különösen számot tartó szabványosítási projekteket;

b) biztosítják a kkv-k szabványosítási tevékenységekhez való hozzáférését anélkül, hogy köteleznék őket arra, hogy nemzeti szabványosítási testület tagjává váljanak;

c) ingyenes hozzáférést vagy egyedi díjakat biztosítanak a szabványosítási tevékenységekben való részvételhez;

d) ingyenes hozzáférést biztosítanak a szabványtervezetekhez;

e) honlapjukon ingyenesen rendelkezésre bocsátják a szabványok kivonatát;

f) egyedi díjakat alkalmaznak a szabványokhoz való hozzáférés esetében, vagy csökkentett áron kínálnak szabványcsomagokat.

7. cikk

A hatóságok európai szabványosítási folyamatban való részvétele

A tagállamok adott esetben ösztönzik a hatóságok, köztük a piacfelügyeleti hatóságok részvételét a Bizottság által a 10. cikkel összhangban kért szabványok kidolgozására vagy felülvizsgálatára irányuló nemzeti szabványosítási tevékenységekben.

III. FEJEZET

AZ UNIÓS JOGSZABÁLYOKAT ÉS POLITIKÁKAT TÁMOGATÓ EURÓPAI SZABVÁNYOK ÉS SZABVÁNY JELLEGŰ DOKUMENTUMOK

8. cikk

Az Unió éves, európai szabványosításra vonatkozó munkaprogramja

9. cikk

Kutatási létesítményekkel folytatott együttműködés

A Bizottság kutatási létesítményei hozzájárulnak a 8. cikkben említett, az Unió éves, európai szabványosításra vonatkozó munkaprogramjának előkészítéséhez, és az európai szabványügyi szervezetek számára szakterületein tudományos adatokat szolgáltat annak biztosítása érdekében, hogy az európai szabványok figyelembe vegyék a gazdasági versenyképességet és a társadalmi szükségleteket, így a környezeti fenntarthatóságot és a biztonsági és védelmi kérdéseket is.

10. cikk

Európai szabványügyi szervezetek szabványosításra való felkérése

Az egyéb tanácsadói vélemények sérelme nélkül minden európai szabványügyi szervezet biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett európai szabványokra és európai szabvány jellegű dokumentumokra vonatkozó alábbi döntéseket kizárólag a nemzeti szabványügyi testületeknek az adott szervezet illetékes döntéshozó testületén belüli képviselői hozzák meg:

a) a szabványosításra való felkérések elfogadására és elutasítására vonatkozó döntések;

b) a szabványosításra vonatkozó felkérés teljesítéséhez szükséges új munkatételek elfogadására vonatkozó döntések; és

c) az európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok elfogadására, felülvizsgálatára és visszavonására vonatkozó döntések.

11. cikk

A harmonizált szabványokkal szembeni hivatalos kifogások

Amennyiben egy tagállam vagy az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen azoknak a követelményeknek, amelyekre az vonatkozik, és amelyeket a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabály meghatároz, arról részletes magyarázattal együtt értesíti a Bizottságot, a Bizottság pedig - amennyiben a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabály által létrehozott bizottság létezik- az ilyen bizottsággal, illetve az ágazati szakértői konzultáció egyéb formái által létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően úgy határozhat, hogy:

a) közzéteszi, nem teszi közzé vagy korlátozásokkal teszi közzé a szóban forgó harmonizált szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b) fenntartja, korlátozásokkal tartja fenn vagy visszavonja a szóban forgó harmonizált szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

12. cikk

Az érdekcsoportok szervezeteinek értesítése

A Bizottság - a megfelelő konzultáció és a piaci relevancia biztosítása érdekében - bejelentési rendszert hoz létre valamennyi érdekcsoport részére, beleértve az európai szabványügyi szervezeteket és az érdekcsoportok e rendelettel összhangban uniós finanszírozásban részesülő európai szervezeteit, mielőtt:

a) elfogadja a 8. cikk (1) bekezdésében említett, az Unió éves, európai szabványosításra vonatkozó munkaprogramját;

b) elfogadja a 10. cikkben említett szabványosítási kérelmeket;

c) döntést hoz a harmonizált szabványokkal kapcsolatos hivatalos kifogásokra vonatkozóan, a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

d) döntést hoz a 13. cikk szerinti IKT műszaki előírások elismeréséről;

e) a 20. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el.

IV. FEJEZET

IKT MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

13. cikk

Hivatkozásként szolgáló, IKT műszaki előírások elismerése

14. cikk

Az IKT műszaki előírások használata közbeszerzésben

Az e rendelet 13. cikkében említett IKT műszaki előírások a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK irányelvben, valamint a 2342/2002/EK, Euratom rendeletben említett közös műszaki előírásnak minősülnek.

V. FEJEZET

AZ EURÓPAI SZABVÁNYOSÍTÁS FINANSZÍROZÁSA

15. cikk

A szabványosítási szervezetek uniós finanszírozása

Az európai szabványügyi szervezetek uniós finanszírozásban részesülhetnek az alábbi szabványosítási tevékenységek elvégzéséhez:

a) az uniós jogszabályok vagy szakpolitikák végrehajtásához szükséges és arra alkalmas európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása és felülvizsgálata;

b) az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok ellenőrzése minőségi szempontból és a vonatkozó uniós jogszabályoknak és szakpolitikáknak való megfelelés szempontjából;

c) az európai szabványosítással kapcsolatos előkészítő vagy kiegészítő munka, mint például tanulmányok, együttműködési tevékenységek - többek között nemzetközi együttműködés -, szemináriumok, értékelések, összehasonlító elemzések, kutatómunka, laboratóriumi munka, laboratóriumi körvizsgálatok végzése és a megfelelőség értékelése, valamint az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának és felülvizsgálatának időtartamát csökkentő intézkedések, az alapelvek, különösen a nyitottság, a minőség, az átláthatóság és a valamennyi érdekcsoport közötti konszenzus elvének sérelme nélkül;

d) az európai szabványügyi szervezetek központi titkárságainak tevékenységei, ideértve a politika kialakítását, a szabványosítási tevékenységek összehangolását, a technikai munka előkészítését és az érdekelt felek információkkal való ellátását is;

e) az Unió jogalkotásának és szakpolitikáinak támogatására használt európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok fordítása az európai szabványügyi szervezetek munkanyelvétől eltérő uniós hivatalos nyelvekre vagy kellően indokolt esetben az unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelvekre;

f) a szabványokat vagy európai szabvány jellegű dokumentumokat magyarázó, értelmező és egyszerűsítő tájékoztatások, ideértve az útmutatók, a szabványkivonatok és a legjobb gyakorlatra vonatkozó tájékoztatások készítését, valamint a tudatosságot növelő intézkedéseket, stratégiákat és képzési programokat is;

g) az európai szabványosítási rendszer és az európai szabványok, illetve európai szabvány jellegű dokumentumok fejlesztése és támogatása az érdekeltek körében az Unióban és nemzetközi szinten, ideértve a technikai segítségnyújtási programokat, valamint az együttműködést harmadik országokkal.

Uniós finanszírozás megítélhető továbbá:

a) nemzeti szabványügyi testületek számára az (1) bekezdésben említett olyan szabványosítási tevékenységek vonatkozásában, amelyeket az európai szabványügyi szervezetekkel közösen végeznek;

b) más testületek számára, amelyeket az (1) bekezdés a) pontjában említett tevékenységekhez való hozzájárulással vagy az (1) bekezdés c) és g) pontjában említett tevékenységeknek az európai szabványügyi szervezetekkel közösen történő elvégzésével bíztak meg.

16. cikk

Más európai szervezetek uniós finanszírozása

Az érdekcsoportoknak az e rendelet III. mellékletében meghatározott kritériumoknak megfelelő európai szervezetei uniós finanszírozásban részesülhetnek az alábbi tevékenységek elvégzéséhez:

a) e szervezetek és az európai és nemzetközi szabványosítással kapcsolatos tevékenységeik működtetése, beleértve a technikai munka előkészítését, valamint tagjaik és az érdekelt felek információkkal való ellátását;

b) jogi és műszaki szakértői ismeretek biztosítása, ideértve az európai szabványok és az európai szabvány jellegű dokumentumok iránti igény és kidolgozásának vizsgálatával kapcsolatos tanulmányokat és a szakértőképzést is;

c) az uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásához szükséges és arra alkalmas európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásával és felülvizsgálatával kapcsolatos műszaki munkában való részvétel;

d) az európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok, valamint a szabványokkal kapcsolatos tájékoztatás és alkalmazásuk támogatása az érdekeltek, köztük a kkv-k és a fogyasztók körében.

17. cikk

A finanszírozás módja

Az uniós finanszírozás az alábbi formákban történik:

a) ajánlattételi felhívás nélküli támogatások vagy közbeszerzési eljárást követő szerződések: i. az európai szabványügyi szervezetek és a nemzeti szabványügyi testületek számára a 15. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek végzésére; ii. azon szervek számára, amelyeket az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 49. cikke alapján jogalapot megteremtő jogi aktus hatalmazott fel az e rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek végzésére az európai szabványügyi szervezetekkel együttműködésben;

b) ajánlattételi felhívást követő támogatások vagy közbeszerzési eljárásokat követő szerződések más, a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett szervek számára az alábbi tevékenységekre: i. hozzájárulás a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásához és felülvizsgálatához; ii. a 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett előkészítő vagy kiegészítő munka elvégzése; iii. a 15. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett tevékenységek elvégzése;

c) ajánlattételi felhívást követő támogatások az érdekcsoportoknak az e rendelet III. mellékletében meghatározott kritériumoknak megfelelő európai szervezetei számára a 16. cikkben említett tevékenységek végzésére.

Az (1) bekezdésben említett testületek tevékenysége az alábbi formákban finanszírozható:

a) intézkedési támogatások;

b) működési támogatások az európai szabványügyi szervezetek és az érdekcsoportoknak az e rendelet III. mellékletében meghatározott kritériumoknak megfelelő európai szervezetei számára, az 1605/2002/EK, Euratom rendeletben meghatározott szabályok szerint. A működési támogatás meghosszabbítás esetén nem csökken automatikusan.

A kellően indokolt esetek kivételével a 15. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett szabványosítási tevékenységek esetében megítélt támogatás átalányösszegű, amely a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szabványosítási tevékenységek esetében az alábbi feltételek teljesülésekor fizetendő:

a) az európai szabványoknak vagy szabvány jellegű dokumentumoknak a Bizottság 10. cikke szerinti felkérésére történő elfogadására és felülvizsgálatára az említett cikk szerinti felkérésben meghatározott határidőn belül kerül sor;

b) a kkv-k, fogyasztóvédelmi szervezetek, környezetvédelmi és dolgozói érdekcsoportok számára az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti megfelelő képviseletet biztosítanak az európai szabványosítási tevékenységek során és részt vehetnek a folyamatban.

18. cikk

Irányítás

A költségvetési hatóság által a szabványosítási tevékenységek finanszírozására meghatározott előirányzatok fedezhetik emellett a 15., 16. és 17. cikk végrehajtásához közvetlenül szükséges előkészítői, felügyeleti, ellenőrzési, értékelési és audittal kapcsolatos intézkedéseket is, ideértve a tanulmányokat, üléseket, tájékoztatási és közzétételi tevékenységeket, az információcseréhez szükséges informatikai hálózathoz kapcsolódó kiadásokat, valamint minden egyéb olyan költséget, amely a szabványosítási tevékenységek során a Bizottság által esetlegesen igénybe vett igazgatási és technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódik.

19. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

VI. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, A BIZOTTSÁG ÉS A JELENTÉSEK

20. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a mellékletek módosítására vonatkozóan, az alábbiak érdekében:

a) az európai szabványügyi szervezetek I. mellékletben meghatározott jegyzékének naprakésszé tétele a nevük vagy felépítésük tekintetében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében;

b) az érdekcsoportok e rendelet III. mellékletében meghatározott kritériumoknak megfelelő európai szervezeteire vonatkozó feltételeknek nonprofit jellegük és a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejleményekhez történő igazítása. Az ilyen kiigazítások nem eredményezhetik bármely új kritérium létrehozását vagy meglévő kritériumok vagy szervezeti kategóriák megszüntetését.

21. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

22. cikk

Bizottsági eljárás

23. cikk

Bizottsági együttműködés a szabványügyi szervezetekkel és az érdekcsoportokkal

A 22. cikk (1) bekezdésében említett bizottság az európai szabványügyi szervezetekkel és az érdekcsoportok e rendelettel összhangban uniós finanszírozásban részesülő európai szervezeteivel együttműködve végzi munkáját.

24. cikk

Jelentések

Az európai szabványügyi szervezetek e rendelet végrehajtásáról éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A jelentésnek részletes tájékoztatást kell tartalmazni az alábbiakról:

a) a 4., 5., 10., 15. és 17. cikk alkalmazása;

b) a kkv-k, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és dolgozói érdekcsoportok nemzeti szabványügyi testületekben való képviselete;

c) a kkv-k képviselete a 6. cikk (3) bekezdésében említett éves jelentések alapján;

d) IKT alkalmazása a szabványosítási rendszerben;

e) a nemzeti szabványügyi testületek és az európai szabványügyi szervezetek közötti együttműködés.

25. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2015 január 2-ig értékeli az e rendelet 10. cikke által létrehozott eljárás hatásait a szabványosítási kérelmek kiadására vonatkozó időkeretre. A Bizottság a következtetéseket jelentés formájában nyújtja be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Adott esetben a jelentést a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat kíséri.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Módosítások

A következő rendelkezéseket el kell hagyni:

a) a 89/686/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése;

d) a 94/25/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése;

e) a 95/16/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése;

f) a 97/23/EK irányelv 6. cikke,

h) a 2007/23/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése;

A törölt rendelkezésekre történő hivatkozásokat e rendelet 11. cikkére történő hivatkozásnak kell tekinteni.

27. cikk

Nemzeti szabványügyi testületek

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot szabványügyi testületeikről.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a nemzeti szabványügyi testületek jegyzékét és annak minden későbbi módosítását.

28. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 98/34/EK irányelv szerint elfogadott, az alapkövetelményeknek való megfelelés harmonizált szabványok alkalmazásával történő teljesítésének vélelméről rendelkező uniós jogi aktusokban a 98/34/EK irányelvre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, a műszaki szabályozás tekintetében a 98/34/EK irányelv 5. cikke által felállított bizottságra való hivatkozások kivételével.

Ha valamely uniós jogi aktus harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokra vonatkozó eljárásról rendelkezik, e rendelet 11. cikkét e jogi aktusra nem kell alkalmazni.

29. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1673/2006/EK és a 87/95/EGK határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatokra történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, az e rendelet IV. mellékletében foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

30. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2013. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

EURÓPAI SZABVÁNYÜGYI SZERVEZETEK

1.

CEN - Európai Szabványügyi Bizottság

2.

Cenelec - Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság

3.

ETSI - Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

II. MELLÉKLET

AZ IKT MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A műszaki előírások piaci elfogadottsággal rendelkeznek és azok alkalmazása nem gátolja a már meglévő európai, illetve nemzetközi szabványokkal való interoperabilitást. A piaci elfogadottságot az előírásokat teljesítő, különböző gyártóktól származó és működőképes termékmintákkal lehet igazolni.

2. A műszaki előírások egységesek, mivel nem összeegyeztethetetlenek az európai szabványokkal, azaz olyan tartományokra vonatkoznak, ahol ésszerű időszakon belül nem tervezik új európai szabványok elfogadását, ahol a meglévő szabványok piaci fogadtatása nem volt kedvező, vagy ahol ezek a szabványok elavultak, továbbá ahol a műszaki előírások európai szabvány jellegű dokumentumokba történő átültetését nem tervezik ésszerű időn belül.

3. A műszaki előírásokat nonprofit szervezet dolgozta ki, amely olyan szakmai társadalmi, ipari, kereskedelmi vagy egyéb, tagsággal rendelkező szervezet, amely szakterületén az alábbi feltételeknek megfelelő eljárásban IKT műszaki előírásokat dolgoz ki, és nem minősül európai szabványügyi szervezetnek, vagy nemzeti vagy nemzetközi szabványügyi testületnek:

a) nyitottság: a műszaki előírást olyan nyilvános döntéshozatali folyamatban dolgozták ki, amely a műszaki előírás által érintett piac vagy piacok minden érdekelt fele számára hozzáférhető volt;

b) konszenzus: a döntéshozatali eljárás együttműködésen és konszenzuson alapult. Az eljárás nem részesített előnyben egy érdekcsoportot sem. A konszenzus egy olyan általános megállapodás, amely esetén a lényeges érintett érdekek egyike sem áll ellentétben tartósan az érdemi kérdésekkel, és az eljárás valamennyi érintett fél álláspontjának figyelembevételére és az ellentétes érvek egyeztetésére törekszik. A konszenzus nem jelent egyhangúságot;

c) átláthatóság: i. a technikai egyeztetésekkel és a döntéshozatallal kapcsolatos valamennyi információt azonosították és archiválták; ii. az új szabványosítási tevékenységekről megfelelő és hozzáférhető eszközökön keresztül nyilvános és széles körű tájékoztatást nyújtottak; iii. a kiegyensúlyozottságra való törekvés miatt az érdekelt felek minden érintett csoportja számára biztosított volt a részvételi lehetőség; iv. az érdekelt felek észrevételeit figyelembe vették, azokra választ adtak.

4. A műszaki előírásoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

a) karbantartás: folyamatosan és hosszú távon biztosított a közzétett műszaki előírások támogatása és karbantartása;

b) hozzáférhetőség: a műszaki előírások nyilvánosan, elfogadható feltételek mellett (és ennek részeként elfogadható áron vagy díjmentesen) elérhetők alkalmazás vagy hasznosítás céljából;

c) szellemi tulajdonjogok: a műszaki előírások végrehajtásához alapvető szellemi tulajdonjogok használata a kérelmezőknek (tisztességes) ésszerű és nem diszkriminatív ([F]RAND) alapon engedélyezett, ami - a szellemi tulajdonjog jogosultjának belátása szerint - az alapvető szellemi tulajdon felhasználásának ingyenes engedélyezését is magában foglalja;

d) relevancia: i. a műszaki előírások használhatóak és relevánsak; ii. a műszaki előírásoknak meg kell felelniük a piaci igényeknek és a szabályozói követelményeknek;

e) semlegesség és stabilitás: i. a műszaki előírásoknak, amennyire csak lehetséges, működésorientáltnak kell lenni, nem pedig tervezési vagy leíró jellegűnek; ii. a műszaki előírások nem torzíthatják a piacot, és nem korlátozhatják alkalmazóikat abban, hogy a műszaki előírásokra építve fejlesszék a versenyt és az innovációt; iii. a műszaki előírásokat a vezető tudományos és műszaki eredmények alapján kell megalkotni;

f) minőség: i. a részletezettség minőségének és szintjének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az egymással versenyző megvalósítások számos interoperábilis termék és szolgáltatás kifejlesztését tegyék lehetővé; ii. a szabványosított interfészek nincsenek elrejtve, és kizárólag azon szervezetek ellenőrzése alatt állnak, amelyek a műszaki előírásokat elfogadták.

III. MELLÉKLET

AZ ÉRDEKCSOPORTOK UNIÓS FINANSZÍROZÁSRA JOGOSULT EURÓPAI SZERVEZETEI

1. A kkv-kat az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely:

a) nem kormányzati és nonprofit jellegű szervezet;

b) alapító okiratban foglalt célja és tevékenysége a kkv-k érdekeinek az európai szabványosítási folyamatban való képviselete, a kkv-k figyelmének felhívása a szabványosításra és ösztönzésük arra, hogy részt vegyenek a szabványosítási eljárásban;

c) a tagállamok legalább kétharmadában a kkv-kat képviselő nonprofit szervezetek részéről megbízást kapott a kkv-k érdekeinek az európai szintű szabványosítási folyamatban való képviseletére.

2. A fogyasztókat az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely:

a) nem kormányzati, nonprofit szervezet, független bárminemű ipari, kereskedelmi és üzleti érdektől, és egyéb összeférhetetlenség sem áll fenn;

b) alapító okiratban foglalt célja és tevékenysége a fogyasztói érdekeknek az európai szabványosítási folyamatban való képviselete;

c) a tagállamok legalább kétharmadában nemzeti nonprofit fogyasztóvédelmi szervezetek részéről megbízást kapott a fogyasztói érdekeknek az európai szintű szabványosítási folyamatban való képviseletére.

3. A környezetvédelmi érdekeket az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely:

a) nem kormányzati, nonprofit szervezet, független bárminemű ipari, kereskedelmi és üzleti érdektől, és egyéb összeférhetetlenség sem áll fenn;

b) alapító okiratban foglalt célja és tevékenysége a környezetvédelmi érdekeknek az európai szabványosítási folyamatban való képviselete;

c) a tagállamok legalább kétharmadában nemzeti nonprofit környezetvédelmi szervezetek részéről megbízást kapott a környezetvédelmi érdekeknek az európai szintű szabványosítási folyamatban való képviseletére.

4. A dolgozói érdekeket az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely:

a) nem kormányzati, nonprofit szervezet, független bárminemű ipari, kereskedelmi és üzleti érdektől, és egyéb összeférhetetlenség sem áll fenn;

b) alapító okiratban foglalt célja és tevékenysége a dolgozói érdekeknek az európai szabványosítási folyamatban való képviselete;

c) a tagállamok legalább kétharmadában nemzeti nonprofit dolgozói szervezetek részéről megbízást kapott a dolgozói érdekeknek az európai szintű szabványosítási folyamatban való képviseletére.

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

98/34/EK irányelvE rendelet
1. cikk, első bekezdés, 6. pont2. cikk (1) bekezdés
1. cikk, első bekezdés, 7. pont
1. cikk, első bekezdés, 8. pont2. cikk (3) bekezdés
1. cikk, első bekezdés, 9. pont2. cikk (8) bekezdés
1. cikk, első bekezdés, 10. pont2. cikk (10) bekezdés
2. cikk (1) bekezdés3. cikk (1) bekezdés
2. cikk (2) bekezdés3. cikk (2) bekezdés
2. cikk (3) bekezdés3. cikk (3) és (4) bekezdés
2. cikk (4) bekezdés27. cikk
2. cikk (5) bekezdés20. cikk a) pont
3. cikk4. cikk (1) bekezdés
4. cikk (1) bekezdés3. cikk (3) és (5) bekezdés és 4. cikk (4) bekezdés
4. cikk (2) bekezdés
6. cikk (3) bekezdés, első franciabekezdés
6. cikk (4) bekezdés a) pont20. cikk a) pont
6. cikk (4) bekezdés b) pont
6. cikk (4) bekezdés e) pont10. cikk (2) bekezdés
I. mellékletI. melléklet
II. melléklet27. cikk
1673/2006/EK határozatE rendelet
1. cikk1. cikk
2. és 3. cikk15. cikk
4. cikk
5. cikk17. cikk
6. cikk (1) bekezdés18. cikk
6. cikk (2) bekezdés24. cikk (3) bekezdés
7. cikk19. cikk
87/95/EGK határozatE rendelet
1. cikk2. cikk
2. cikk3. cikk
3. cikk13. cikk
4. cikk8. cikk
5. cikk14. cikk
6. cikk
7. cikk
8. cikk24. cikk (3) bekezdés
9. cikk

( 1 ) HL L 88., 2011.4.4., 5. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32012R1025 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32012R1025&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02012R1025-20230709 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02012R1025-20230709&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére