339/B/1994. AB határozat

mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. és 10. §-ával összefüggésben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására és jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. és 10. §-ával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja, az 5. § (2) bekezdése és a 10. § (2)-(5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt és megsemmisítésére vonatkozó kérelmet pedig visszautasítja.

Az 1994. május 8-ra kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak naptár szerinti megállapításáról szóló 4/1994. (II. 11.) BM rendelet 4. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása iránti indítványt és megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.

Az 1994. évi országgyűlési képviselő-választási eljárás alkotmányellenessé nyilvánítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó kiegészített beadványában az országgyűlési képviselők választásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Vjt.) összefüggésben két vonatkozásban fennálló mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte.

Mulasztásos alkotmánysértés egyrészt azért áll fenn, mert a Vjt. 10. § (3) bekezdése nem állapít meg tilalmat az ajánlási szelvényeknek az egyetemeken és a főiskolákon való gyűjtésére. Arra hivatkozott, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói a munkaviszonyban álló személyekhez hasonló függőségi viszonyban vannak, ezért az egyenlő elbánás jegyében az ajánlási szelvény gyűjtésének tilalmát ezekre az intézményekre is ki kellett volna terjeszteni. Úgy vélte, hogy a Vjt. az egyetemeken és a főiskolákon egyoldalú lehetőséget biztosít azoknak a pártoknak, amelyeknek jelentős szerepük van ezekben az intézményekben. Álláspontja szerint a kifogásolt tiltó szabály hiánya az Alkotmány 71. § (1) bekezdésének sérelmével jár.

Az indítványozó álláspontja szerint a Vjt.-vel kapcsolatban mulasztásos alkotmánysértés áll fenn azért is, mert nem állapít meg tiltó rendelkezést szakszervezeti funkcionáriusoknak pártjelöltként való indulására. Utalt arra, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a pártok munkahelyeken szervezetet nem hozhatnak létre és nem működhetnek, a szakszervezetekre azonban ilyen törvényi tilalom nem vonatkozik. Ha a szakszervezeti vezetők valamelyik párt jelöltjeként lépnek fel a választáson, akkor a munkahelyeken - szakszervezeti tisztségviselői minőségben - megszerzett támogatást átjátsszák az általuk preferált párt javára. Ez a körülmény pedig sérti az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdését és a 71. § (1) bekezdését.

Az indítványozó kérte a Vjt. 5. § (2) bekezdése és a 10. § (2)-(5) bekezdése, valamint a 4/1994. (II. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: Vjr.) 4. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert azok az Alkotmány 70/A. § (1) és (3) bekezdésébe és a 71. § (1) bekezdésébe ütköznek. Arra hivatkozott, hogy a választási esélyek szempontjából aránytalan a költségvetési támogatásban nem részesülő pártok helyzete az ilyen támogatáshoz jutó pártokéhoz képest. A jelöltállítás esélyeit és ezen keresztül a választás végeredményét alapvetően befolyásolja, hogy az egyes pártok között fennálló - elsősorban költségvetési támogatásból származó - vagyoni különbségek miatt már az ajánlási szelvények gyűjtése során meghiúsul az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése által előírt esélyegyenlőség. Az indítványozó szerint a Vjt. által bevezetett ajánlási szelvény intézménye súlyosan sérti a választójog titkosságának elvét. Úgy vélte, hogy az ajánlási szelvényekkel kapcsolatban a hatóságok egyértelmű, pontos információt kapnak az ajánlást vállaló polgárok szavazási szándékáról. Mivel az ajánlási szelvények számítógépes ellenőrzését csak az egyéni választókerületek fele részében végezték el, ezért a jelölés e módja lehetőséget adott a "tömeges" visszaélésekre.

Az indítványozói álláspont szerint a Vjt.-nek és a Vjr.-nek a jelölésre vonatkozó kifogásolt szabályai alkotmányellenesek, s mivel azok alapján a választás eredményét érdemben befolyásoló jelölési eljárás végrehajtást nyert, ezért kérte a folyamatban lévő választás egészének alkotmányellenessé nyilvánítását és megsemmisítését.

II.

1. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a mulasztásos alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány a következők miatt nem megalapozott.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. § (1) bekezdése szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő.

Az Alkotmány 70. § (1) bekezdése kimondja: "Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen." E § (2) bekezdése szerint: "Nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés-büntetését, vagy aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti."

A 71. § (1) bekezdése előírja: "Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, városi, fővárosi kerületi képviselő-testületek tagjait, a fővárosi képviselő-testület törvényben meghatározott számú tagját, továbbá a törvényben meghatározott esetben a polgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják." E § (3) bekezdése alapján: "Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselőtestületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról külön törvények rendelkeznek..."

A Vjt. 5. §-a határozza meg az egyéni választókerületben, valamint a területi és az országos pártlistán történő jelölés szabályait. A Vjt. e §-a a jelölhetőség, illetőleg a jelöltállítás tekintetében nem tartalmaz kizáró szabályt sem a pártok jelöltjei sem más jelöltek tekintetében.

A Vjt. 10. § (3) bekezdése szerint: "Nem gyűjthető jelöltet ajánló szelvény: a) munkaidőben, munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, b) a fegyveres erőknél, a rendőrségnél és a rendészeti szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől, a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, c) tömegközlekedési eszközön, d) egészségügyi intézmény betegellátó részlegében." A fentiekből kitűnik, hogy - bár a felsőoktatási intézmény az ott dolgozók számára ugyancsak munkahely - a Vjt. 10. § (3) bekezdésében nem szerepel a munkahely megjelölés. Az e § (3) bekezdés a) pontjában megállapított rendelkezés pedig a felsőoktatási intézménnyel munkaviszonyban állókra is vonatkozik. Az egyetemi és főiskolai hallgatók tekintetében pedig az ajánlási szelvény gyűjtése mind a felsőoktatási intézményben, mind pedig másutt mindazokban az esetekben lehetséges, amelyeket nem zárnak ki a 10. § (3) bekezdésének előírásai.

Az indítvány szerint a mulasztásos alkotmánysértés a Vjt.-nek a jelölésre vonatkozó, előbbiekben megjelölt rendelkezéseivel összefüggésben áll fenn.

A választásokról a már idézett alkotmányi rendelkezések tartalmaznak szabályozást. Az Alkotmány az országgyűlési képviselők jelöléséről nem rendelkezik. Ebből az következik, hogy a jelölésre, illetve annak módjára vonatkozó szabályok megállapítása az Alkotmány 71. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Alkotmány keretei között - a törvényhozó mérlegelési jogkörébe tartozik. A törvényhozó az ajánlás és jelölés számos módozatait választhatja, amely a parlamenti választás alkotmányos funkcióját szolgálja és alkotmányos elvekbe, illetve rendelkezésekbe nem ütközik.

A jogalkotónak a választásokra vonatkozó szabályok megállapításánál figyelemmel kell lennie arra, hogy az aktív és passzív választójog alapvető jognak minősül. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja." Az alapvető jogok korlátozására vonatkozóan a 11/1992. (III. 5.) AB határozat (ABH 1992, 77, 85.) elvi jelentőséggel állapította meg a következőket: "Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint alapjog és szabadság tartalma törvénnyel csak más alapjog vagy alkotmányos érték védelme érdekében elkerülhetetlen esetben, szükséges mértékben és arányos módon korlátozható."

Az Alkotmánybíróság a 16/1994. (III. 25.) AB határozatában (ABK 1994. március 115, 117.) megállapította, hogy a Vjt.-nek az 1994. évi III. törvény 1. § (3) bekezdése által megállapított 5. § (9) bekezdése alkotmánysértő, amely úgy rendelkezett, hogy "nem indulhat jelöltként, aki a társadalombiztosítási önkormányzatok megválasztott képviselője". E határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem lát alkotmányos lehetőséget arra, hogy a törvény az Alkotmány rendelkezéseiben foglaltakon túl a passzív választójogot kizáró okot állapítson meg. Az indítványozó által hiányolt szabály felvétele a Vjt.-be a passzív választójog hasonló korlátozásával járna.

Mivel az indítványozó által kifogásolt szabályozási hiányosságok a Vjt. 5. §-ának a jelöltállításra és a 10. §-ának az ajánlási szelvény gyűjtésére vonatkozó előírásai a jelöléssel kapcsolatosak, az Alkotmány pedig a jelölésről nem rendelkezik, ezért azok tekintetében az Alkotmány 70. § (1) bekezdésének és a 71. § (1) bekezdésének sérelme nem állapítható meg. Nem áll fenn az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésének sérelme sem az indítványozó által kifogásolt szabályozási hiányosságok miatt. Az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésének kötelezettsége a Vjt.-nek a jelölésre vonatkozó szabályozása szempontjából azt jelenti, hogy az állam egyenlő feltételeket köteles biztosítani azoknak, akik jelölési jogukkal élni kívánnak és azoknak is, akik jelöltek akarnak lenni [19/1994. (IV. 1.) AB határozat]. A Vjt. kifogásolt szabályozása ezt a követelményt nem sérti, mert a pártok jelöltjeinek indulására és az ajánlási szelvények gyűjtésére egyenlő feltételeket állapít meg. A pártok költségvetési támogatásának meghatározása pedig nem áll alkotmányossági összefüggésben a jelölés vázolt esélyegyenlőségével.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Vjt. 5. és 10. §-ával összefüggésben sem jogalkotói felhatalmazásból eredő, sem pedig a szabályozás hiányosságából fakadó mulasztásos alkotmánysértés nem áll fenn, ezért az erre irányuló indítványt elutasította.

2. A Vjr. kifogásolt 4. § (1) bekezdésében foglalt szabályozás a Vjt. 53. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított felhatalmazáson alapul, amely szerint e törvény alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg a választási eljárás határidőit és határnapjait.

A Vjr. 4. § (1) bekezdése szerint: "A választópolgárok és a pártok 1994. március 9-től április 8-án, 16.00 óráig gyűjthetik a jelöltajánló szelvényeket [Vjt. 5. § (1) bek., 10. § (1) bek.]". A Vjr. e rendelkezése a képviselői jelöléshez kapcsolódik, ezért az a már előbbiekben kifejtett indokok alapján nem ütközik az Alkotmánynak az országgyűlési képviselői választásokra vonatkozó idézett rendelkezéseibe.

3. Az Alkotmánybíróság a Vjt. indítványozó által kifogásolt 5. § (2) bekezdése és 10. § (2)-(5) bekezdése alkotmányosságát már vizsgálta. Az 1243/B/1993/5 ügyszámú határozatában elutasította a Vjt. e sérelmezett rendelkezései alkotmányellenességének megállapítása iránti indítványt. E rendelkezések alkotmányosságának kérdése tehát az előbbiek szerint "ítélt dolognak" minősül, ezért ezek tekintetében az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította.

4. A választási eljárás alkotmányosságának vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Ezért az Alkotmánybíróság a folyamatban lévő választási eljárás alkotmányellenessé nyilvánítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet is visszautasította.

Budapest, 1994. május 24.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró