32009D0548[1]

2009/548/EK: A Bizottság határozata ( 2009. június 30. ) a 2009/28/EK euópai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványáról (az értesítés a C(2009) 5174. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. június 30.)

a 2009/28/EK euópai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványáról

(az értesítés a C(2009) 5174. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/548/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1) A 2009/28/EK irányelv kötelezi a tagállamokat megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terv elfogadására. A terv megállapítja az adott tagállamnak a közlekedésben, villamosenergia-fogyasztásban, fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb politikai intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - összesített nemzeti célértékeit, és az ezen összesített nemzeti célértékek elérésére alkalmas, meghozandó intézkedéseket, beleértve a helyi, regionális és nemzeti hatóságok közötti együttműködést, a tervezett statisztikai átruházásokat vagy közös projekteket, a meglévő biomasszaforrások fejlesztésére és új biomasszaforrások különféle célokra való felhasználására vonatkozó nemzeti politikákat és az irányelv 13-19. cikkében szereplő követelmények teljesítésére irányuló intézkedéseket.

(2) A 2009/28/EK irányelvvel összehangban a Bizottság 2009. június 30-ig elfogadja a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványát

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat melléklete a 2009/28/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint megállapítja a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terv formanyomtatványát.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 30-án.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja

(1) HL L 140., 2009.6.5., 16. o.

MELLÉKLET

TARTALOMJEGYZÉK

1. A nemzeti megújulóenergia-politika összefoglalása

2. A várható teljes energiafogyasztás 2010 és 2020 között

3. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzések és ütemtervek

3.1. Nemzeti átfogó célkitűzések

3.2. Ágazati célkitűzések és ütemtervek

4. A célok elérését szolgáló intézkedések

4.1. A megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatását célzó valamennyi politika és intézkedés áttekintése

4.2. A 2009/28/EK irányelv 13., 14., 16. és 17-21. cikke szerinti követelmények teljesítésére irányuló konkrét intézkedések

4.2.1. Közigazgatási eljárások és területrendezés (a 2009/28/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése)

4.2.2. Műszaki előírások (a 2009/28/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése)

4.2.3. Épületek (a 2009/28/EK irányelv 13. cikkének (3) bekezdése)

4.2.4. Tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések (a 2009/28/EK irányelv 14. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése)

4.2.5. Az üzembe helyezők képesítése (a 2009/28/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdése)

4.2.6. A villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése (a 2009/28/EK irányelv 16. cikkének (1) és (3)-(6) bekezdése)

4.2.7. A villamosenergia-hálózat üzemeltetése (a 2009/28/EK irányelv 16. cikkének (2), (7) és (8) bekezdése)

4.2.8. A biogáz földgázhálózatra való rákapcsolása (a 2009/28/EK irányelv 16. cikkének (7), (9) és (10) bekezdése)

4.2.9. A távfűtés és a távhűtés infrastruktúrájának fejlesztése (a 2009/28/EK irányelv 16. cikkének (11) bekezdése)

4.2.10. Bioüzemanyagok és más folyékony bio-energiahordozók - fenntarthatósági kritériumok és e kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése (a 2009/28/EK irányelv 17-21. cikke)

4.3. A villamosenergia-ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatását célzó, a tagállam vagy a tagállamok egy csoportja által alkalmazott támogatási rendszerek

4.4. A fűtés- és hűtéságazatban a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatását célzó, a tagállam vagy a tagállamok egy csoportja által alkalmazott támogatási rendszerek

4.5. A közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatását célzó, a tagállam vagy a tagállamok egy csoportja által alkalmazott támogatási rendszerek

4.6. Külön intézkedések a biomasszából előállított energia használatának támogatására

4.6.1. Biomassza-ellátás: a hazai és külkereskedelemben beszerzett ellátás

4.6.2. A biomassza nagyobb mértékű rendelkezésre állását célzó intézkedések, a biomassza egyéb felhasználóira (mezőgazdasági és erdészeti alapú ágazatok) is figyelemmel

4.7. A tagállamok közötti statisztikai átruházások tervezett igénybe vétele, valamint a más tagállamokkal és harmadik országokkal közös projektekben való tervezett részvétel

4.7.1. Eljárási szempontok

4.7.2. A megújulóenergia-termelés ütemterv-előirányzathoz viszonyított, más tagállamoknak átadható becsült többlete

4.7.3. A közös projektek becsült potenciálja

4.7.4. A megújulóenergia-szükséglet hazai termelésen kívüli forrásokból biztosítandó becsült aránya

5. Értékelések

5.1. Az egyes megújulóenergia-technológiáktól elvárt teljes hozzájárulás a villamosenergia-ágazatban, a fűtésben és hűtésben, valamint a közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásból előállított energia részarányaira vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések, illetve az időközi ütemterv-előirányzat megvalósításához

5.2. Az energiahatékonysági és energiatakarékossági intézkedésektől elvárt teljes hozzájárulás a villamosenergia-ágazatban, a fűtésben és hűtésben, valamint a közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányaira vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések, illetve az időközi ütemterv-előirányzat megvalósításához

5.3. A hatások értékelése (fakultatív)

5.4. A nemzeti cselekvési terv elkészítési folyamata és végrehajtásának nyomon követése

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terv formanyomtatványa

A 2009/28/EK irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy 2010. június 30-ig bejelentsék az Európai Bizottságnak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervüket (a továbbiakban: cselekvési terv). E határozat tartalmazza a cselekvési tervek formanyomtatványát. A 2009/28/EK irányelv 4. cikkével összhangban e formanyomtatvány alkalmazása kötelező.

A formanyomtatvány célja annak biztosítása, hogy a cselekvési tervek hiánytalanul tartalmazzák az irányelvben megállapított összes követelményt, és összehasonlíthatóak legyenek mind egymással, mind pedig az irányelv végrehajtásáról a jövőben kétévente elkészítendő tagállami jelentésekkel.

A formanyomtatvány kitöltésekor a tagállamok kötelesek alkalmazni a 2009/28/EK irányelvben megállapított fogalommeghatározásokat, számítási szabályokat és terminológiát. Emelett a tagállamok számára ajánlott az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) megállapított fogalommeghatározások, számítási szabályok és terminológia használata is.

További információkat a cselekvési terv megfelelő rovataiban vagy mellékletek csatolásával lehet szolgáltatni.

A dőlt betűs részek célja, hogy a tagállamok részére útmutatást adjanak a terv elkészítéséhez. E részeket a tagállamok a cselekvési terv Bizottsághoz beküldött változatából törölhetik.

A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét, hogy a nemzeti támogatási programoknak - az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében előírtak szerint - meg kell felelniük az állami támogatásról szóló szabályoknak. A cselekvési terv bejelentése nem helyettesíti az állami támogatások EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentését.

1. A NEMZETI MEGÚJULÓENERGIA-POLITIKA ÖSSZEFOGLALÁSA

Kérjük foglalja össze röviden országának nemzeti megújulóenergia-politikáját, megjelölve annak céljait (például ellátás-biztonsági, környezetvédelem, gazdasági és társadalmi célok valamint a fellépés főbb stratégiai irányait).

2. A VÁRHATÓ TELJES ENERGIAFOGYASZTÁS 2010 ÉS 2020 KÖZÖTT

Ebben a részben a tagállamoknak meg kell jelölniük a teljes - minden energiaforrást (tehát mind a megújuló, mind a hagyományos energiaforrásokat) magába foglaló - bruttó energiafogyasztásra vonatkozó becsléseiket a 2020-ig terjedő időszakra, összesítve és az egyes ágazatokra lebontva.

A becsléseknek figyelembe kell venniük az időszak során bevezetésre kerülő energiahatékonysági és takarékossági intézkedések várható hatásait is. A "referencia forgatókönyv" című fejezetben csak a 2009 előtt meghozott energiahatékonysági és takarékossági intézkedések figyelembevételével készült forgatókönyvet kell bemutatni. A "kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv" című fejezetben azt a forgatókönyvet kell bemutatni, amely a 2009 után elfogadásra kerülő intézkedések figyelembevételével készült. A cselekvési terv egyéb részeit a kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv figyelembevételével kell kidolgozni.

A "fűtő- és hűtőenergia-fogyasztás" kifejezés a megtermelt származékos hőenergiát (eladott hőenergia) és az összes egyéb energiatermék végfogyasztását jelenti, kivéve a végfelhasználói ágazatokban, így az iparban, a háztartásokban, a szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban felhasznált villamos energiát. A hűtés és fűtés fogalma ezért jelenti a feldolgozásban felhasznált végső energiafogyasztást is. A villamos energia fűtési és hűtési céllal a végső fogyasztásban is felhasználható, ilyenkor azonban a villamos energiára vonatkozó célkitűzés vonatkozik rá, ezért kerül itt kizárásra.

A 2009/28/EK irányelv 5. cikkének (6) bekezdése szerint a 2020-ra kitűzött célnak és az időközi célkitűzésekre vonatkozó ütemtervnek való megfelelés felmérése céljából a légi közlekedés során felhasznált energia mennyisége az adott tagállam teljes bruttó energiafogyasztásának arányában nem tekintendő többnek, mint 6,18 % (Ciprus és Málta esetében 4,12 %). A táblázat (szükség esetén) ennek megfelelően kiigazítható. A keretes szöveg bemutatja a kiszámítás módját:

SZÖVEGDOBOZ - A "légi közlekedésben felhasznált energia maximálisan figyelembeveendő arányának meghatározására alkalmazott mechanizmus" kiszámítási módja a megújulóenergia-irányelvben

Tegyük fel, hogy A országban a légi közlekedésben felhasznált energia (AEC) a teljes bruttó végső energiafogyasztás (GFEC) X része:

X = AEC/GFEC

Tegyük fel, hogy X > 6,18 %

Ebben az esetben a maximálisan figyelembeveendő arány a megfelelés felmérése céljából a következő:

GFECkiigazított = GFEC - AEC + AECkiigazított,

ahol AECkiigazított = 0,0618 * GFEC.

Másképpen kifejezve

GFECkiigazított = GFEC - AEC + 0,0618 * GFEC =

= GFEC - X * GFEC + 0,0618 * GFEC =

= GFEC * (1,0618 - X)

A "kiigazítás" a reál GFEC %-ában és az X függvényében tehát:

kiigazítás = (GFEC - GFECkiigazított)/GFEC =

= X - 0,0618

Ciprus és Málta esetében a 6,18 %-os, azaz a 0,0618-es érték helyett a 4,12 %-os, azaz 0,0412-es értéket kell használni.

1. táblázat

A [tagállam]-ban/-ben/-on fűtésre és hűtésre, villamosenergia-előállításra, valamint a közlekedésben 2020-ig felhasznált, teljes bruttó energiafogyasztás várható mennyisége (ktoe), figyelembe véve a 2010-2020-as időszakban hozott energiahatékonysági és takarékossági intézkedéseket (2) is

3. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÜTEMTERVEK

3.1. Nemzeti átfogó célkitűzések

2. táblázat

Nemzeti átfogó célkitűzések a megújuló energiaforrásból előállított energiának a 2005. és a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára vonatkozóan (a 2009/28/EK irányelv I. mellékletének A. részéből átírandó adatok)

A tagállamok alkalmazhatják a 2009/28/EK irányelv 6., 7., 8. és 11. cikkében szereplő rugalmassági intézkedéseket annak érdekében, hogy saját megújulóenergia-fogyasztásuk egy részét más tagállamok célkitűzéseibe beszámíthatóvá tegyék - vagy, hogy a más tagállamban elfogyasztott, megújuló energiaforrásokból előállított energiát saját célkitűzéseikbe beszámítsák. Emellett a tagállamok harmadik országokból - a 2009/28/EK irányelv 9. és 10. cikkében szereplő rendelkezésekkel összhangban - fizikailag importálhatnak megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát.

Azokat a dokumentumokat, amelyek országának megújulóenergia-adottságait értékelik, mellékletben csatolhatja.

Mellékletben lehet csatolni továbbá a nemzeti megújulóenergia-célkitűzés elérését támogató regionális, illetve a nagyobb városokra és a fontosabb energia felhasználó iparágakra vonatkozó megújulóenergia-célkitűzéseket is.

3.2. Ágazati célkitűzések és ütemtervek

A 2009/28/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok megállapítják a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó célkitűzéseket a következő ágazatokban:

- fűtés és hűtés,

- villamos energia,

- közlekedés.

A három ágazati célkitűzés összegének - a várható mennyiségekben (ktoe) kifejezve - a tervezett rugalmassági intézkedésekkel együtt legalább annyinak kell lennie, mint a tagállam 2020-as (a 2. táblázat utolsó rovatában szereplő) célkitűzésének megfelelően, a megújuló energiaforrásokból előállított energia várható mennyisége.

A közlekedésre vonatkozó célkitűzésnek emellett meg kell felelnie a 2009/28/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló energia 10 %-os részarányára vonatkozó előírásnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 3. cikk (4) bekezdésében említett célkitűzésnek való megfelelésre vonatkozó számítás eltér a tagállam átfogó nemzeti megújulóenergia-célkitűzéséhez a közlekedési ágazat által tett hozzájárulás kiszámításától.

A közlekedési célkitűzés kiszámításakor, de nem az átfogó célkitűzés kiszámításakor:

- A kőolajtermékek közül csak a benzin és a dízelolaj számít bele a nevezőbe. Ez azt jelenti, hogy a légi közlekedésben használt kerozin/sugárhajtómű üzemanyag és a hajózásban üzemanyagként használt olaj nem számít be a nevezőbe (viszont egyes vasúti mozdonyok és belvízi hajók által használt dízelolaj igen).

- A hulladékból, maradványokból, nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagokat kétszeresen kell a számlálóban figyelembe venni.

- A közúti járművekben használt megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát 2,5-szeresen kell a számlálóba és a nevezőbe beszámítani.

A 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerint a megújuló energiaforrásokból előállított és elektromos közúti járművek által fogyasztott villamos energia hozzájárulásának kiszámításánál a tagállamok használhatják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányának a szóban forgó évnél két évvel korábbi közösségi vagy saját országbeli átlagát. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya közösségi átlagának a becslésekor a tagállamok használhatják az Európai Bizottság által vagy számára készített jövőre vonatkozó forgatókönyveket (8).

A 2020-as ágazati célkitűzések meghatározása mellett a tagállamoknak le kell írniuk azt az ütemtervet is, amelyet követve az egyes ágazatokban a megújulóenergia-felhasználás 2010 és 2020 között várhatóan növekedni fog. A villamos energiára, illetve a fűtésre és hűtésre vonatkozó ágazati megújulóenergia-célkitűzések, valamint az ágazati ütemtervek becsléseken alapulnak.

A tagállamoknak a 3. táblázatban meg kell adniuk a fent említett információkat.

A táblázat kitöltésekor a tagállamok a várható megújulóenergia-felhasználást részletesebb lebontásban is megadhatják a 9. táblázatban előírtak szerint. A 4a. és 4b. számítási táblázat eligazítást ad a 3. táblázat elkészítéséhez.

Az irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy 2009. december 31-ig tegyék közé és küldjék meg a Bizottsághoz a rugalmassági intézkedések alkalmazásával kapcsolatos előrejelzéseiket. A 4a. táblázat megfelelő rovatainak kitöltésekor a tagállamok használhatják ezt az előrejelzést. A tagállamok nem kötelesek azonban ugyanazokat a számadatokat használni a cselekvési tervben, mint az előrejelzést bemutató dokumentumokban. Számadataikat például kiigazíthatják azon információk fényében, amelyeket más tagállamok előrejelzésről szóló dokumentumai tartalmaznak.

3. táblázat

A megújuló energiaforrásokból előállított energiával kapcsolatos 2020-as nemzeti célkitűzés és tervezett ütemterv a fűtés és hűtés, a villamos energia és a közlekedés vonatkozásában

(A 3. táblázat elkészítéséhez a 4a. és 4b. számítási táblázatok útmutatóul szolgálnak)

4a. táblázat

Az egyes ágazatok teljes energiafogyasztáshoz (ktoe) viszonyított megújulóenergia-részesedésére vonatkozó számítási táblázat

4b. táblázat

Az közlekedés megújulóenergia-részesedésére (ktoe) vonatkozó számítási táblázat

4. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

4.1. A megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatását célzó valamennyi politika és intézkedés áttekintése

5. táblázat

A politikák és intézkedések áttekintése

4.2. A 2009/28/EK irányelv 13., 14., 16. és 17-21. cikke szerinti követelmények teljesítésére irányuló konkrét intézkedések

4.2.1. Közigazgatási eljárások és területrendezés (a 2009/28/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése)

A kérdésekre adott válaszaikban a tagállamoknak felvilágosítást kell adniuk a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózati infrastruktúrára, valamint a biomassza bioüzemanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos jelenlegi nemzeti, regionális és helyi szabályaikról. Amennyiben további lépések szükségesek az eljárások arányosságának és szükségességének biztosításához, a Bizottság kéri, hogy a tagállamok írják le a tervezett felülvizsgálatokat és azok várható eredményeit, továbbá jelöljék meg a felülvizsgálatok lefolytatásáért felelős hatóságot. Kérjük jelezze, ha az információ konkrét technológiára vonatkozik. Amennyiben a regionális/helyi hatóságok központi szerepet játszanak, fejtse ki ennek részleteit.

a) Az üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózati infrastruktúrára alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel, valamint területrendezéssel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó hatályos, nemzeti és - adott esetben - regionális szintű jogszabályok jegyzéke.

b) A felelős minisztérium(ok)/hatóság(ok) és vonatkozó illetékességi területük.

c) A megfelelő lépések megtétele érdekében [dátum]-ig tervbe vett felülvizsgálat a 2009/28/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében leírtak szerint.

d) A hatályban lévő és a tervezett regionális, illetve (ha van ilyen) helyi intézkedések összefoglalása.

e) Feltártak-e olyan szükségtelen akadályt vagy aránytalan követelményt, amely a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózati infrastruktúrára, valamint a biomassza bioüzemanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára alkalmazott, a jóváhagyásra, a minősítésre és az engedélyezésre vonatkozó nemzeti szabályokkal kapcsolatos? Ha igen, mik ezek?

f) A közigazgatás mely szintje (helyi, regionális, nemzeti) felelős a megújulóenergia-létesítmények jóváhagyásáért, minősítéséért és engedélyezéséért, illetve a területrendezésért? (Ha ez a létesítmény típusától függ, kérjük jelezzék.) Ha a közigazgatás több szintje is érintett, hogyan zajlik a koordináció az irányítás különböző szintjei között? Hogyan javítják a jövőben a különböző felelős hatóságok közötti koordinációt?

g) Hogyan biztosítják, hogy a jóváhagyási, minősítési és engedélyezési kérelmek elbírálásával kapcsolatban, továbbá a kérelmezők tájékoztatása érdekében teljes körű információ álljon rendelkezésre? Milyen információt és segítséget kapnak az új megújulóenergia-létesítményekre vonatkozóan potenciálisan kérelmezőként fellépők kérelmük benyújtásakor?

h) Hogyan könnyítik meg a horizontális koordinációt az engedély különböző elemeiért felelős közigazgatási szervek között? Hány eljárási szakaszon megy át a kérelmező, amíg kézhez kapja a végleges jóváhagyást, minősítést, illetve engedélyt? Létezik-e az összes eljárási szakaszt összefogó egyablakos rendszer? A kérelmek elbírálásának határidejét közlik-e előre? Átlagosan mennyi időt alatt kapja kézhez a kérelmező a kérelmét elbíráló határozat?

i) A jóváhagyási eljárás figyelembe veszi-e az egyes megújulóenergia-technológiák sajátosságait? Ha igen, kérjük, ismertesse ez hogyan történik. Ha nem, tervezik-e e sajátosságok figyelembevételét a jövőben?

j) Vannak-e külön eljárások, például egyszerűsített bejelentési eljárás a kisméretű decentralizált berendezések (pl. épületeken elhelyezett napelemek vagy az épületekben felszerelt biomassza-bojlerek) esetében? Ha igen, ez milyen eljárási szakaszokból áll? A szabályokat az állampolgárok részére közzétették-e? Hol tették közzé azokat? Tervezik-e egyszerűsített bejelentési eljárás bevezetését a jövőben? Ha igen, milyen típusú berendezések/rendszerek esetében? (Lehetséges-e a nettó fogyasztás mérése?)

k) Hol teszik közzé az új létesítmények jóváhagyásával/engedélyezésével/minősítésével kapcsolatos kérelmekhez befizetendő illetékeket? Az illetékek az ilyen engedélyek megadásával járó közigazgatási költségekkel kapcsolatosak-e? Tervezik-e ezeknek az illetékeknek a felülvizsgálatát?

l) A helyi és regionális közigazgatási szervek számára rendelkezésre áll-e hivatalos útmutató az ipari- és lakóövezetek tervezésével, kivitelezésével, építésével és felújításával kapcsolatban a megújuló energiaforrásokból előállított fűtőenergia, hűtőenergia és villamos energia használatára szolgáló berendezések és rendszerek telepítéséről? Ha ilyen hivatalos útmutató nem áll rendelkezésre vagy nem megfelelő, hogyan és mikor rendezik az e téren jelentkező igényeket?

m) Létezik-e külön szakképzés a megújulóenergia-létesítményekkel kapcsolatos jóváhagyási, minősítési és engedélyezési eljárások ügyintézői számára?

4.2.2. Műszaki előírások (a 2009/28/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése)

a) A támogatási rendszerekben való részvételhez szükséges-e, hogy a megújulóenergia-technológiák megfeleljenek bizonyos minőségi szabványoknak? Ha igen, milyen típusú berendezésekről és mely minőségi szabványokról van szó? Vannak-e olyan nemzeti, illetve regionális szabványok, amelyek az európai szabványokon túlmenő követelményeket támasztanak?

4.2.3. Épületek (a 2009/28/EK irányelv 13. cikkének (3) bekezdése)

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy amikor a megújuló energiaforrások épületekben való fokozottabb felhasználásáról van szó, az országos villamosvezetéken keresztül szolgáltatott, megújuló energiaforrásból előállított villamos energia nem vehető figyelembe. A hangsúly itt az egyes épületek helyi hő- és/vagy villamosenergia-ellátásának növelésén van. A távfűtés, illetve a távhűtés által biztosított közvetlen hő- és hűtésszolgáltatást szintén figyelembe lehet venni.

a) A hatályos nemzeti és (ha van ilyen) regionális jogszabályok hivatkozási adatai, és azon helyi jogszabályok összefoglalása, amelyek tárgya a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának az építési szektorban való növelése.

b) Felelős minisztérium(ok)/hatóság(ok).

c) Adott esetben a szabályok [dátum]-ig tervezett felülvizsgálata.

d) A hatályban lévő és a tervezett regionális/helyi intézkedések összefoglalása.

e) Vannak-e a megújuló energia használatával kapcsolatos minimumkövetelmények az építési előírásokban és szabályzatokban? Mely földrajzi területeket érintenek, és mi a tartalma e követelményeknek? (Kérjük, röviden foglalja össze azokat.) Különösen arra térjenek ki, hogy e szabályzatokban mely intézkedések irányulnak arra, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát az építési ágazatban növeljék. Milyen tervek vannak e követelményekkel/intézkedésekkel kapcsolatban?

f) Az előrejelzések szerint mekkora növekedés várható 2020-ig az épületek megújulóenergia-felhasználása terén? (Ha lehetséges, kérjük külön részletezze a lakossági [egylakásos és többlakásos] épületekkel, valamint a kereskedelmi, a köz- és az ipari épületekkel kapcsolatos helyzetet.) (E kérdésre a választ táblázatos formában is megadhatja az alább bemutatott, 6. táblázat szerint.) Az adatokat szolgáltathatja éves lebontásban vagy konkrét évekre vonatkoztatva. Meg kell adni mind a megújuló energiaforrásokból biztosított fűtésre és hűtésre, mind a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó adatokat.

6. táblázat

Az építési ágazatban felhasznált megújuló energia becsült részesedése (%)

g) A nemzeti szakpolitika foglalkozik-e a megújulóenergia-felhasználás kötelező minimális szintjeinek előírásával új- és felújított épületekben? Ha igen, melyek ezek a minimális felhasználási szintek? Ha nem, mi módon kívánják e szakpolitikai lehetőség alkalmazhatóságát megvizsgálni 2015-ig?

h) Kérjük, írja le azokat a terveket, amelyek biztosítják, hogy a középületek - megújulóenergia-berendezések alkalmazásával vagy nulla energiafelhasználású épületekké való átalakítás révén - nemzeti, regionális és helyi szinten példamutató szerepet töltenek be. (Kérjük, vegye figyelembe az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvben szereplő követelményeket is.)

i) Milyen támogatásban részesülnek az épületekben alkalmazott energiahatékony megújulóenergia-technológiák? (Ezek az intézkedések vonatkozhatnak az ökocímkével kapcsolatos, illetve más nemzeti vagy közösségi szinten kidolgozott szabvány által támasztott követelményeknek megfelelő biomassza bojlerekre, hőszivattyúkra és termikus napenergia berendezésekre [vö. a 13. cikk (6) bekezdésének szövegével].)

4.2.4. Tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések (a 2009/28/EK irányelv 14. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése)

E részben le kell írni a folyamatban lévő és a jövőben megrendezendő tájékoztató, illetve a közvélemény felvilágosítását szolgáló kampányokat és programokat, valamint a tervezett felülvizsgálatokat és azok várható eredményeit. A tagállamoknak meg kell jelölniük a programok felügyeletéért és eredményeik felülvizsgálatáért felelős hatóságot is. Kérjük jelezze azt is, ha a regionális/helyi hatóságok központi szerepet játszanak, és foglalja össze, hogy ez a szerep miben áll.

a) A tájékoztatási követelményekre vonatkozó hatályos nemzeti és/vagy (amennyiben van ilyen) regionális jogszabályok hivatkozási adatai a 2009/28/EK irányelv 14. cikkével összhangban.

b) Az információ terjesztéséért felelős szerv(ek) nemzeti/regionális/helyi szinten.

c) A hatályban lévő és a tervezett regionális, illetve (ha van ilyen) helyi intézkedések összefoglalása.

d) Kérjük jelezze, hogyan biztosítják azt, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a villamosenergia-szolgáltatásban, a fűtésben és a hűtésben, valamint a közlekedésben való felhasználását támogató intézkedésekkel kapcsolatos információk eljussanak valamennyi érintett szereplőhöz (a fogyasztókhoz, az építőipari szakemberekhez, az üzembe helyezőkhöz, az építészekhez, a megfelelő berendezések és járművek szállítóihoz). Ki felelős ezen információk megfelelőségének biztosításáért és közzétételéért? A különböző célcsoportok, így a végfelhasználók, az építők, az ingatlankezelők, az ingatlanügynökök, az üzembe helyezők, az építészek, a mezőgazdasági termelők, a megújuló energiaforrásokat használó berendezések szállítói és a közigazgatás, külön információforrásból kapják-e a tájékoztatást? Vannak-e tájékoztatási kampányok vagy állandó információs központok, illetve tervezik-e ilyenek létrehozását a jövőben?

e) Ki a felelős a fűtésben és hűtésben, valamint a villamosenergia-ellátásban alkalmazott, megújuló energiaforrásokat használó berendezések és rendszerek nettó hasznaival és költségeivel, illetve energiahatékonyságával kapcsolatos információk közzétételéért? (A berendezések vagy rendszerek szállítói, köztestület vagy valaki más?)

f) Milyen útmutató segíti a tervezőket és építészeket abban, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak a megújuló energiaforrások, a nagy hatékonyságú technológiák, valamint a távfűtés és távhűtés optimális kombinációjára az ipari és lakóövezetek tervezése, kivitelezése, építése és felújítása során? Ki a felelős ezért?

g) Kérjük írja le, hogy az állampolgárok részére milyen tájékoztatási, felvilágosítási és képzési programok vannak, illetve milyen programokat terveznek a megújuló energiaforrásokból előállított energia fejlesztésének és használatának előnyeiről és az azzal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról. Mi a regionális és helyi szereplők feladata e programok megtervezésében és irányításában?

4.2.5. Az üzembe helyezők képesítése (a 2009/28/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdése)

a) Az üzembe helyezők képesítési rendszereire vagy azokkal egyenértékű minősítési rendszerekre vonatkozó hatályos nemzeti és/vagy (amennyiben van ilyen) regionális jogszabályok hivatkozási adatai a 2009/28/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

b) Az(ok) a szerv(ek), amely(ek) felelősek a képesítési/minősítési rendszerek 2012-ig való létrehozásáért a kisméretű biomassza-bojlerek és -kazánok, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek, a sekély geotermikus rendszerek és a hőszivattyúk üzembe helyezői számára.

c) Léteznek-e már ilyen képesítési/minősítési rendszerek? Ha igen, kérjük, ismertesse azokat.

d) Nyilvánosan hozzáférhető-e az ezekkel a rendszerekkel kapcsolatos információ? A megfelelő képesítéssel, illetve minősítéssel rendelkező üzembe helyezők jegyzéke közzé van-e téve? Ha igen, hol? Vannak-e a nemzeti/regionális képesítési rendszerekkel egyenértékűnek elfogadott más rendszerek?

e) Kérjük, foglalja össze a hatályban lévő, illetve a tervezett regionális és (ha van ilyen) helyi intézkedéseket.

4.2.6. A villamosenergia-infrastruktúra fejlesztése (a 2009/28/EK irányelv 16. cikkének (1) és (3)-(6) bekezdése)

A meglévő helyzet és a már hatályban lévő jogszabályok mellett e részben ismertetni kell a jövőben tervezett intézkedéseket és felülvizsgálatokat, az azokért felelős szerveket és a várható eredményeket.

a) Az energiahálózatokkal kapcsolatos követelményekről szóló hatályos nemzeti jogszabályok hivatkozási adatai (16. cikk).

b) Hogyan biztosítják a szállítási és elosztási hálózatok olyan irányú fejlesztését, hogy azok képesek legyenek befogadni a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előirányzott mennyiségét a villamosenergia-rendszer biztonságos működésének egyidejű fenntartása mellett? Ez a követelmény hogyan illeszkedik a szállításirendszer- és elosztásirendszer-üzemeltetők időszakos hálózati terveibe?

c) Az intelligens hálózatok, a információs technológiai eszközök és a tároló létesítmények milyen szerepet fognak játszani? Hogyan gondoskodnak ezek fejlesztéséről?

d) Tervezik-e a szomszéd országokkal összekötő kapacitások megerősítését? Ha igen, mely rendszerösszekötők, milyen kapacitással való és mikorra történő megerősítéséről van szó?

e) Milyen intézkedéseket tesznek a hálózati infrastruktúrával kapcsolatos engedélyezési eljárások felgyorsítására? Mi az engedélyek megadásával kapcsolatos jelenlegi helyzet, és az eljárások átlagosan mennyi időt vesznek igénybe? Hogyan lehetne ezen javítani? (Kérjük mutassa be a jelenlegi helyzetet és a jogszabályokat, a feltárt szűk keresztmetszeteket, valamint az eljárás egyszerűsítésére irányuló terveket, a végrehajtásra előirányzott időkerettel és a várható eredményekkel együtt.)

f) Hogyan gondoskodnak a hálózati infrastruktúra engedélyezésének eljárása és a más, igazgatási tervezési eljárások közötti koordinációról?

g) A megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító új létesítmények kapnak-e elsőbbségi összekapcsolási jogot vagy tartalékolnak-e számukra összekötői kapacitásokat?

h) Vannak-e olyan üzemkész megújulóenergia-létesítmények, amelyeket a vezeték korlátozott kapacitása miatt nem kapcsoltak rá hálózatra? Ha igen, milyen lépéseket terveznek e helyzet megoldására, és mikorra várható a megoldás?

i) A szállításirendszer- és elosztórendszer-üzemeltetők megalkották-e és nyilvánosságra hozták-e a műszaki átalakítások költségeinek viselésére és megosztására vonatkozó szabályokat? Ha igen, hol tették azokat közé? Hogyan biztosítják azt, hogy ezek a szabályok objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapulnak? Vannak-e külön szabályok a peremterületek és az alacsony népsűrűségű területek termelői számára? (A költségviselésre vonatkozó szabályok meghatározzák, hogy a költségek mely részét fizeti a vezetékre csatlakozni kívánó termelő, és mely részét a szállítási rendszer vagy az elosztórendszer üzemeltetője. A költségmegosztásra vonatkozó szabályok azt határozzák meg, hogy a szükséges költségek hogyan oszlanak meg a vezetékre később csatlakoztatott termelők között, amelyek mindegyike élvezi az új vezetékkel, illetve a vezeték megerősítésével járó előnyöket.)

j) Kérjük ismertesse, hogy a hálózatra kapcsolás és a műszaki átalakítás költségei hogyan oszlanak meg a termelők és/vagy a szállításirendszer-üzemeltetők és/vagy az elosztórendszer-üzemeltetők között? E befektetések költségei mi módon térülnek meg a szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők számára? Tervezik-e a költségviselésre vonatkozó szabályok módosítását a jövőben? Milyen módosításokat terveznek és milyen eredményeket várnak ezektől? (A hálózatra csatlakozás költségeinek megosztására többféle módszer létezik. A tagállamok választhatják az egyiket vagy ezeknek valamely kombinációját. A "teljes körű" kapcsolási költségbeszámítás módszere szerint a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény kivitelezője a vezetékes infrastruktúra fejlesztésének többféle költségét is viseli [a hálózatra kapcsolás, a hálózat-megerősítés és hálózatbővítés költségeit]. Egy másik módszer a "részleges" kapcsolási költségbeszámítás, amely azt jelenti, hogy a kivitelező csak a hálózatra kapcsolás költségét viseli, de a hálózat megerősítésének és bővítésének a költségeit nem [ezek ugyanis beépülnek a hálózati díjakba, amelyeket a fogyasztó fizet]. Egy további változat, amikor a hálózatra kapcsolás minden költségét a társadalom viseli, és azok beépülnek a hálózati díjakba.)

k) Vannak-e szabályok arra vonatkozóan, hogy az elsőként, majd a később bekötött termelők hogyan osztják meg a költségeket? Ha nincsenek, hogyan veszik figyelembe a később bekötött termelők előnyeit?

l) Hogyan gondoskodnak arról, hogy a szállítási rendszerek és az elosztórendszerek üzemeltetői a hálózatra csatlakozni kívánó új termelők rendelkezésére bocsátják a szükséges információt a költségekkel, a kérelmek elbírálásának pontos időrendjével és a hálózatra való rákapcsolás tervezett időrendjével kapcsolatban?

4.2.7. A villamosenergia-hálózat üzemeltetése (a 2009/28/EK irányelv 16. cikkének (2), (7) és (8) bekezdése)

a) Hogyan garantálják szállításirendszer- és elosztórendszer-üzemeltetők a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítását és elosztását? Biztosítják-e az elsőbbségi vagy a garantált hozzáférést?

b) Hogyan biztosítják azt, hogy a szállításirendszer-üzemeltető a termelőlétesítmények teherelosztása során elsőbbséget ad a megújuló energiaforrásokat használó villamos energiát termelő létesítményeknek?

c) Hogyan biztosítják, hogy a hálózattal és a piaccal kapcsolatos üzemelési döntések meghozatalakor a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia a lehető legkisebb mértékben kerüljön hátrányba? Milyen típusú intézkedéseket terveznek, és mikor várható azok végrehajtása? (A különböző források hálózatra kapcsolását lehetővé tévő piaci és hálózati működési modell tartalmazhat olyan intézkedéseket, mint a valós időhöz közelebb eső kereskedés [a következő napra adott előrejelzésről a napon belül nyújtott előrejelzésre és a termelői egységek teherelosztásának újraütemezésére való átállással], a piaci körzetek összevonása, elegendő határkeresztező kapacitás és kereskedelem biztosítása, a szomszédos rendszerüzemeltetők jobb együttműködése, a fejlettebb kommunikációs és ellenőrzési eszközök alkalmazása, a keresletoldali szabályozás és a piacokon való aktív keresletoldali részvétel [a kétirányú kommunikációs rendszereken - azaz az intelligens fogyasztásmérésen - keresztül], a nagyobb arányú elosztott termelés és belföldi tárolás [pl. elektromos járművek], valamint az elosztóhálózati rendszerek aktív irányítása [intelligens hálózatok].)

d) A energiapiaci szabályozó hatóságot értesítették-e ezekről az intézkedésekről? Van-e e hatóságnak hatásköre arra, hogy felügyelje és megerősítse ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását?

e) A villamosenergia-piacon jelen vannak-e a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító erőművek? Kérjük, szíveskedjen ezt kifejteni! Milyen kötelezettségei vannak ezeknek az erőműveknek a villamosenergia-piacon való részvételt illetően?

f) A szállítási és elosztási díjak felszámításakor milyen szabályok vonatkoznak a megújuló energiaforrásokból villamos energiát termelőkre?

4.2.8. A biogáz földgázhálózatra való rákapcsolása (a 2009/28/EK irányelv 16. cikkének (7), (9) és (10) bekezdése)

a) Hogyan biztosítják, hogy a szállítási és elosztási díjak felszámításakor ne alkalmazzanak megkülönböztetést a megújuló energiaforrásokból előállított gázzal szemben?

b) Felmérték-e a gázhálózati infrastruktúra kibővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében? Milyen eredménnyel? Ha nem, készül-e ilyen értékelés?

c) Közzé tették-e a biogáz hálózatra kötésének műszaki szabályait és a bekötési díjakat? Hol tették közzé e szabályokat?

4.2.9. A távfűtés és a távhűtés infrastruktúrájának fejlesztése (a 2009/28/EK irányelv 16. cikkének (11) bekezdése)

a) Kérjük értékelje, hogy szükséges-e új infrastruktúrát építeni a megújuló energiaforrásokat felhasználó távfűtés és távhűtés számára a 2020-as célkitűzés megvalósítása érdekében. Ezen értékelés alapján vannak-e tervek az ilyen infrastruktúra támogatására a jövőben? A nagyméretű, biomasszát, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó távfűtő és távhűtő létesítmények várhatóan milyen mértékben járulnak hozzá a célkitűzés megvalósításához?

4.2.10. Bioüzemanyagok és más folyékony bio-energiahordozók - fenntarthatósági kritériumok és e kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése (a 2009/28/EK irányelv 17-21. cikke)

A cselekvési terv e részének be kell mutatnia a tagállam jövőbeni stratégiáját a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok teljesítését és a rendszernek való megfelelés ellenőrzését illetően.

a) Hogyan hajtják végre nemzeti szinten a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat? (Terveznek e végrehajtási jogszabályt? Milyen intézményes keretet kívánnak létrehozni?)

b) Hogyan gondoskodnak arról, hogy azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, amelyek a nemzeti megújulóenergia-célkitűzésbe és megújulóenergia-kötelezettségekbe beszámítanak, és/vagy pénzügyi támogatásra jogosultak, megfeleljenek a 2009/28/EK irányelv 17. cikkének (2)-(5) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumoknak? (Létrehoznak-e olyan nemzeti intézményt/szervet, amely felelős lesz a kritériumoknak való megfelelés felügyeletéért/ellenőrzéséért?)

c) Ha nemzeti hatóság/szerv felügyeli majd a kritériumok teljesítését, ez a nemzeti hatóság/szerv létezik-e már? Ha igen, kérjük adjon erről bővebb információt. Ha nincs ilyen intézmény, mikorra tervezik annak létrehozását?

d) Kérjük tájékoztasson a földterületek besorolására és az országos telekkönyvezésre vonatkozó nemzeti jogszabályokról a 2009/28/EK irányelv 17. cikke (3)-(5) bekezdésének való megfelelés ellenőrzésével kapcsolatban. A gazdasági szereplők hogyan férhetnek hozzá ehhez az információhoz? (Kérjük, tájékoztasson a különböző besorolású földterületek - például a biológiai sokféleség képviselő területek, védett területek stb. - megkülönböztetésére vonatkozó szabályokról, valamint e földterületek nyilvántartását és besorolásuk változását felügyelő illetékes nemzeti hatóságról.)

e) Kérjük adjon tájékoztatást arról, hogy a védett területek milyen nemzeti, európai vagy nemzetközi természetvédelmi rendszer keretében kapták besorolásukat.

f) Milyen eljárással lehet a földterület besorolását megváltoztatni? Mely hatóság gyakorolja a földterület besorolásának megváltoztatására vonatkozó felügyeleti és jelentéstételi jogokat? Milyen gyakran frissítik a földterületek besorolását tartalmazó nyilvántartást (havonta, évente, kétévente stb.)?

g) Hogyan gondoskodnak országos szinten a helyes agrár-környezetvédelmi gyakorlatnak és más feltételességi követelményeknek való megfelelésről (a 2009/28/EK irányelv 17. cikkének (6) bekezdése), és hogyan ellenőrzik azt?

h) Tervezik-e a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságát biztosító, önkéntes "minősítési" rendszerek létrehozásának elősegítését a 2009/28/EK irányelv 18. cikkének (4) bekezdésében leírtak szerint? Ha igen, milyen módon?

4.3. A villamosenergia-ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatását célzó, a tagállam vagy a tagállamok egy csoportja által alkalmazott támogatási rendszerek

A támogatási rendszerek alapulhatnak célkitűzéseket és/vagy kötelezettségeket előíró jogszabályokon. Nyújthatnak pénzügyi támogatást beruházáshoz vagy valamely üzem működéséhez. Vannak "puha" intézkedések is, így például a tájékoztató, oktató és felvilágosító kampányok. Mivel a "puha" intézkedések ismertetésére fentebb már sor került, ebben a részben a jogszabályi és pénzügyi intézkedések értékelésére kell fektetni a hangsúlyt.

Kérjük, ismertesse a hatályban lévő rendszereket: adja meg jogszabályi hivatkozási számukat, részletesen mutassa be a rendszert, jelölje meg időtartamát (a kezdeti és befejezési időponttal együtt), írja le a múltban tapasztalt hatást és tájékoztasson arról, hogy terveznek-e a jövőben reformot vagy új programot, és ha igen, mikor? Milyen eredmények várhatóak?

Rendelet

A rendelet célkitűzés(eke)t és kötelezettségeket állapíthat meg. Ha van ilyen kötelezettség, kérjük, részletesen írja le a következőket:

a) Mi a kötelezettség/célkitűzés jogi alapja?

b) Van-e konkrét technológiára irányuló célkitűzés?

c) Milyen konkrét éves kötelezettségek/célkitűzések vannak (technológiánként)?

d) Kire vonatkozik a kötelezettség?

e) Milyen következménnyel jár a kötelezettség nem teljesítése?

f) Van-e valamilyen mechanizmus a kötelezettség teljesítésének felügyeletére?

g) Van-e valamilyen mechanizmus a kötelezettségek/célkitűzések módosítására?

Pénzügyi támogatás

A pénzügyi támogatásokat többféleképpen lehet osztályozni. Példaként a következő kategóriák említhetők: beruházások pénzügyi támogatása, tőkejuttatás, alacsony kamatú hitel, adómentesség vagy adókedvezmény, adó-visszatérítés, pályázati programok, megújulóenergia-kötelezettségek zöld bizonyítványokkal vagy anélkül (forgalmazható zöld bizonyítványok), betáplálási tarifák, betáplálási felár és önkéntes rendszerek.

Az alkalmazott rendszerekkel kapcsolatban kérjük részletesen válaszoljon a következő kérdésekre:

a) Mi a rendszer neve, és hogyan foglalná össze röviden annak tartalmát?

b) Önkéntes vagy kötelező rendszerről van-e szó?

c) Ki irányítja a rendszert? (Végrehajtásért felelős szerv, felügyelő hatóság.)

d) Milyen intézkedéseket hoztak a nemzeti célkitűzés eléréséhez szükséges költségvetési források/finanszírozás biztosítása érdekében?

e) Hosszú távon hogyan biztosítja a rendszer a biztonságot és a megbízhatóságot?

f) Sor kerül-e a rendszer időszakos felülvizsgálatára? Milyen visszacsatolási vagy kiigazítási mechanizmusok vannak? Hogy történt a rendszer optimalizálása eddig?

g) Az egyes technológiáknak juttatott támogatás eltérő-e?

h) Mi a támogatási rendszer várható hatása az energiatermelésre?

i) A támogatás függ-e energiahatékonysági kritériumok teljesítésétől?

j) Az intézkedés hatályban van-e? Kérjük, jelölje meg a rendszert szabályozó nemzeti jogszabályt.

k) A rendszer a tervezési szakaszban van-e? A rendszer mikor lép a működési szakaszba?

l) Melyek a rendszer egészére kijelölt kezdeti és befejezési (időtartam) időpontok?

m) Mi a támogatásra jogosult rendszer maximális és minimális mérete?

n) Ugyanazt a projektet támogathatja-e több intézkedés is? Milyen intézkedéseket lehet halmozni?

o) Vannak-e regionális/helyi támogatási rendszerek? Ha igen, kérjük, a fentebbi szempontok alapján ismertesse őket:

A beruházások pénzügyi támogatására vonatkozó külön kérdések:

a) Milyen fajta támogatást nyújt a rendszer? (Állami támogatás, tőketámogatás, alacsony kamatú hitel, adómentesség vagy adókedvezmény, adó-visszatérítés.)

b) A rendszerben ki részesülhet támogatásban? A támogatás konkrét technológiá(k)ra vonatkozik-e?

c) A támogatási kérelmek benyújtása és elbírálása folyamatosan vagy időszakos felhívások alapján történik-e? Ha időszakosan történik, kérjük, írja le annak gyakoriságát és feltételeit.

A forgalmazható bizonyítványokra vonatkozó konkrét kérdések:

a) Az energiaellátás egészén belül a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányára van-e kötelező előírás?

b) Kire vonatkozik a kötelezettség?

c) Vannak-e az egyes konkrét technológiákra előírt sávok?

d) Milyen technológiákra vonatkozik a rendszer?

e) Megengedett-e a bizonyítványok nemzetközi kereskedelme? Milyen feltételekkel?

f) Van-e rögzített minimumár?

g) Mi a kötelezettség nem teljesítésének a következménye?

h) Mi a bizonyítványok átlagos ára? Ezt az információt nyilvánosságra hozták-e? Hol?

i) A bizonyítványok kereskedelmi rendszerének mik a jellemzői?

j) Egy üzem mennyi ideig vehet részt a rendszerben?

A betáplálási tarifákra vonatkozó külön kérdések:

a) Milyen feltételek megléte esetén alkalmazható a rögzített betáplálási tarifa?

b) Van-e a megtermelt villamos energia éves mennyiségében vagy a beépített kapacitásban meghatározott felső határa a tarifára való jogosultságnak?

c) A rendszer konkrét technológiákra vonatkozik-e? Melyek az egyes technológiákra vonatkozó tarifaszintek?

d) Vannak-e egyéb, a tarifákat differenciáló feltételek?

e) Mennyi ideig garantált a rögzített tarifa?

f) Van-e a rendszerben lehetőség a tarifa kiigazítására?

A betáplálási felárra vonatkozó külön kérdések:

a) Milyen feltételek megléte esetén alkalmazható a betáplálási felár?

b) Van-e a megtermelt villamos energia éves mennyiségében vagy a beépített kapacitásban meghatározott felső határa a felárra való jogosultságnak?

c) A betáplálási felár a rögzített ár alternatíváját jelenti-e?

d) A rendszer konkrét technológiákra vonatkozik-e? Melyek az egyes technológiákra vonatkozó felárszintek?

e) Van-e rögzített minimális és/vagy maximális felár? Kérjük, fejtse ki ezt bővebben.

f) Mennyi ideig garantált a felár?

g) A rendszerben van-e lehetőség a felár kiigazítására?

A pályáztatásra vonatkozó konkrét kérdések:

a) Milyen gyakran írnak ki pályázatokat és mekkora e pályázatok nagyságrendje?

b) Milyen technológiákra vonatkoznak?

c) A pályázatok kapcsolódnak-e a hálózati fejlesztésekhez?

4.4. A fűtés- és hűtéságazatban a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatását célzó, a tagállam vagy a tagállamok egy csoportja által alkalmazott támogatási rendszerek

Kérjük, kövesse a 4.3. pont szerkezetét, és válaszolja meg ugyanazokat a kérdéseket a megújulóenergia-használat támogatását a fűtés- és a hűtés-ágazatban elrendelő intézkedések vonatkozásában. Kérjük térjen ki a következő szempontokra is:

a) A villamos energia megújuló energiaforrásokból való előállítását támogató rendszereket hogyan teszik alkalmassá a megújuló energiaforrásokat felhasználó kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés ösztönzésére?

b) Mely támogatási rendszerek támogatják a megújuló energiaforrásokat felhasználó távfűtés és távhűtés alkalmazását?

c) Mely támogatási rendszerek támogatják a megújuló energiaforrásokat felhasználó kisméretű fűtési és hűtési rendszerek alkalmazását?

d) Mely támogatási rendszerek támogatják a megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtés és hűtés ipari alkalmazását?

4.5. A közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatását célzó, a tagállam vagy a tagállamok egy csoportja által alkalmazott támogatási rendszerek

Kérjük, kövesse a 4.3. pont szerkezetét, és válaszolja meg ugyanazokat a kérdéseket a megújulóenergia-használat támogatását a közlekedési ágazatban elrendelő intézkedések vonatkozásában. Kérjük tegyen különbséget az egyes közlekedési módok (például közúti közlekedés, nem közúti szárazföldi közlekedés) között. Kérjük térjen ki a következő kiegészítő szempontokra is:

a) Milyen konkrét éves kötelezettségek/célkitűzések vannak (üzemanyagonkénti/technológiánkénti csoportosításban)?

b) A támogatás különbözik-e az egyes üzemanyag-típusoknak vagy technológiáknak megfelelően? Részesülnek-e külön támogatásban a 2009/28/EK irányelv 21 cikkének (2) bekezdésében szereplő kritériumokat teljesítő bioüzemanyagok?

4.6. Külön intézkedések a biomasszából előállított energia használatának támogatására

A biomassza fontos elsődleges energiaforrás mindhárom szektorban: a fűtésben és hűtésben, a villamosenergia-ágazatban és a közlekedésben. A biomasszára vonatkozó nemzeti stratégia központi szerepet játszik a különböző energia-végfelhasználási módok szerepének és kölcsönhatásának, valamint más, nem energetikai szektorokkal való kölcsönhatásuk tervezésében. A tagállamoknak ezért értékelniük kell hazai adottságaikat, valamint a hazai és importált biomasszaforrások fokozott felhasználásának lehetőségét. E részben elemezni kell a más, nem energetikai szektorokra (például az élelmiszer- és takarmánytermelési ágazatra, a papíriparra, az építőiparra, a bútoriparra stb.) gyakorolt hatást és kölcsönhatást.

4.6.1. Biomassza-ellátás: a hazai és külkereskedelemben beszerzett ellátás

E pontban a tagállamoknak értékelniük kell a hazai biomassza-ellátást, valamint az importigényt.

Meg kell különböztetni (A) az erdőgazdálkodásból - (1) közvetlen és (2) közvetett módon - származó biomasszát; (B) a mezőgazdaságból és halászatból - (1) közvetlenül, illetve (2) melléktermékként/feldolgozott termékként kinyert - biomasszát; valamint (C) a hulladékból - (1) szilárd települési hulladék biológiailag lebontható részéből (2) szilárd ipari hulladék biológiailag lebontható részéből és a (3) szennyvíziszapból - származó biomasszát. A biomassza-ellátás fent említett főbb csoportjairól kötelező információt szolgáltatni, míg az alkategóriák szerinti részletesebb ismertetés fakultatív. Az összesített adatoknak azonban ki kell térnie az alább következő ellátási kategóriákra és tartalmazniuk kell a 7. táblázat rovataiban szereplő információkat. Kötelező felvilágosítást adni az (EU és nem EU) import, valamint (ha lehetséges, az EU és nem EU) export szerepéről.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a faforgács, a faapríték és a fapellet származhat közvetlen ellátásból vagy közvetett, erdészeti ellátásból. Ha a táblázat tartalmaz a fapelletre vonatkozó információt, akkor ki kell térni arra is, hogy ez a nyersanyag közvetlen vagy közvetett ellátásból származik-e.

A biogáz és a folyékony bioüzemanyagok esetében a 7. táblázatban a nyers alapanyag, és nem a feldolgozott alapanyag, mennyiségét kell megadni. Tudott, hogy az import és export esetében a bioüzemanyagok előállítására szolgáló biomassza-alapanyag mennyiségét nehezebb megállapítani, ezért szükség lehet becslésre. Amennyiben az importra vonatkozó információ bioüzemanyag-importot jelent, erre a táblázatban külön utalni kell.

7. táblázat

Biomassza-ellátás 2006-ban:

Kérjük mutassa be az átváltási tényezőt/számítási módszert, amelyet fentebb a rendelkezésre álló forrásmennyiség elsődleges energiává való átalakításához használt.

Kérjük részletezze a szilárd települési hulladék és az ipari hulladék biológiailag lebontható részének kiszámítási módszerét.

Kérjük használja a 7a. táblázatot a biomassza-energia 2015-ben és 2020-ban való felhasználásának becslésére. (Követve a 7. táblázatban szereplő besorolást.)

7a. táblázat

A hazai biomassza-ellátás becsült mennyisége 2015-ben és 2020-ban

A becslések szerint az importált biomassza milyen szerepet fog játszani a 2020-ig terjedő időszakban? Kérjük részletezze a várható mennyiségeket (ktoe), és jelölje meg az import lehetséges forrásául szolgáló országokat.

A fentebb megadott információkon túlmenően, kérjük, mutassa be a kimondottan energiatermelésre felhasznált mezőgazdasági területek jelenlegi helyzetét, a következő táblázat szerint:

8. táblázat

Az energia-növények termesztésére szolgáló mezőgazdasági földhasználat 2006-ban

4.6.2. A biomassza nagyobb mértékű rendelkezésre állását célzó intézkedések, a biomassza egyéb felhasználóira (mezőgazdasági és erdészeti alapú ágazatok) is figyelemmel

Az új biomasszaforrások fokozott felhasználása:

a) Kérjük részletezze, hogy mekkora a degradálódott földterület.

b) Kérjük részletezze, hogy mekkora a nem használt szántóföldi terület nagysága.

c) Terveznek-e olyan intézkedéseket, amelyek bátorítanák a nem használt szántóföldi területek, a degradált földterületeket stb. művelés alá vonását energiatermelési céllal?

d) Tervezik-e bizonyos már ma rendelkezésre álló elsődleges anyagok (például állati trágya) energia célú felhasználását?

e) Van-e külön, a biogáz termelését és felhasználását elősegítő szakpolitika? Milyen típusú felhasználásokat bátorítanak (helyi, távfűtés, biogázhálózat, földgázhálózatra kapcsolás)?

f) Milyen intézkedéseket terveznek az erdőgazdálkodási technikák javítására annak érdekében, hogy az erdők biomasszájának kiaknázását fenntartható módon a lehető legnagyobb mértékben fokozzák? (23) Hogyan javítják az erdőgazdálkodást a növekedés jövőbeni fokozása érdekében? A meglévő biomassza kiaknázására tervezett intézkedések közül melyeket lehet már most gyakorlatilag megvalósítani?

Más ágazatokra gyakorolt hatás:

a) Hogyan fogják nyomon követni a biomassza energia célú felhasználásának más, mezőgazdasági és erdészeti alapú ágazatokra gyakorolt hatását? Mik ezek a hatások? (Ha lehetséges, kérjük szolgáltasson számszerű adatokat is e hatásokról.) Tervezik-e a jövőben ezen hatások nyomon követését?

b) A mezőgazdasági és erdészeti alapú más ágazatokban milyen fejlemények várhatóak, amelyek az energia felhasználására hatással lehetnek? (Pl. a hatékonyság/termelékenység növekedése növelheti, illetve csökkentheti-e az energiafelhasználás számára rendelkezésre álló melléktermékek mennyiségét?)

4.7. A tagállamok közötti statisztikai átruházások tervezett igénybe vétele, valamint a más tagállamokkal és harmadik országokkal közös projektekben való tervezett részvétel

Ebben az alfejezetben kell bemutatni a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti együttműködési mechanizmusok várható alkalmazását. Az itt közölt adatoknak a 2009/28/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében említett előrejelzési dokumentumban nyújtott információra kell épülnie.

4.7.1. Eljárási szempontok

a) Kérjük ismertesse (lépésről lépésre) a statisztikai átruházásra vagy a közös projektre vonatkozó, meglévő vagy létrehozandó, nemzeti eljárást (beleértve a felelős szerveket és a kapcsolattartási pontokat is).

b) Kérjük ismertesse azokat az eszközöket, amelyek segítségével a magánszervezetek javaslatokat tehetnek és részt vehetnek a közös projektekben akár a tagállamokkal, akár harmadik országokkal együtt.

c) Kérjük mutassa be azokat a kritériumokat, amelyek meghatározzák, hogy mikor kell statisztikai átruházást, és mikor közös projektet alkalmazni.

d) Milyen mechanizmus segítségével történik más, érdekelt tagállamok bevonása a közös projektbe?

e) Országa kíván-e más tagállamok közös projektjeiben részt venni? Évente mennyi új, beépített kapacitás/villamosenergia- vagy hőtermelés támogatását tervezik? Hogyan tervezik az ilyen projektek támogatási rendszerének létrehozását?

4.7.2. A megújulóenergia-termelés ütemterv-előirányzathoz viszonyított, más tagállamoknak átadható becsült többlete

A kért információ megadásához kérjük használja a 9. táblázatot.

4.7.3. A közös projektek becsült potenciálja

a) Országának területén mely ágazatban tud közös projektek céljára fejlesztési lehetőséget ajánlani a megújuló energia használatára?

b) Meghatározták-e a fejlesztendő technológiát? Évente mennyi új beépített kapacitást hoznának létre, illetve mennyi villamos energiát vagy hőt termelnének?

c) Hogyan határozzák meg a közös projektek helyszínét? (Például helyi és regionális hatóságok vagy kivitelezők ajánlhatnak-e helyszíneket? Vagy minden projekt részt vehet-e a helytől függetlenül?)

d) Ismerik-e más tagállamok vagy harmadik országok közös projektekkel kapcsolatos lehetőségeit? (Mely ágazatokban?) Mekkora kapacitásról van szó? Mekkora a tervezett támogatás? (Milyen technológiákra vonatkozik?)

e) A támogatásnál előnyben kívánnak-e részesíteni bizonyos technológiákat? Ha igen, melyeket?

4.7.4. A megújulóenergia-szükséglet hazai termelésen kívüli forrásokból biztosítandó becsült aránya

A kért információ megadásához kérjük használja a 9. táblázatot.

9. táblázat

A megújulóenergia-termelés ütemterv-előirányzathoz viszonyított becsült többlete/hiánya, amely [tagállam]-ban/-ben/-on más tagállamoknak/tól átadható/átvehető

5. ÉRTÉKELÉSEK

5.1. Az egyes megújulóenergia-technológiáktól elvárt teljes hozzájárulás a villamosenergia-ágazatban, a fűtésben és hűtésben, valamint a közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásból előállított energia részarányaira vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések, illetve az időközi ütemterv-előirányzat megvalósításához.

Az egyes megújulóenergia-technológiák hozzájárulását az ütemterv és a 2020-as célkitűzések megvalósításához a villamosenergia-, a fűtés- és hűtés-, valamint a közlekedési ágazatban becsléssel, a jövő lehetséges forgatókönyvének felvázolásával kell megadni, anélkül, hogy feltétlenül szükséges lenne technológiára vonatkozó célkitűzéseket vagy kötelezettségeket kitűzni.

A villamosenergia-ágazat esetében mind a várható (összesített) beépített kapacitást (MW-ban), mind az éves termelést (GWh-ban) technológiánként meg kell jelölni. A vízenergia esetében meg kell különböztetni az 1 MW alatti, az 1 és 10 MW közötti és a 10 MW fölötti teljesítményű beépített kapacitással rendelkező erőműveket. A napenergia esetében külön kell részletezni a fotovoltaikus napenergia és a koncentrált napenergia hozzájárulását. A szélenergiára vonatkozó információt szárazföldi és tengeri szélenergia szerinti csoportosításban kell feltüntetni. A biomassza esetében meg kell különböztetni a villamos energia előállítására használt szilárd, gáznemű és a folyékony biomasszát.

A fűtés- és hűtéságazat értékelésekor mind a beépített kapacitásokra, mind a termelésre vonatkozó becsléseket fel kell tüntetni a geotermikus, a napenergia-, a hőszivattyú- és a biomassza-technológiákkal kapcsolatban, az utóbbi kategóriát pedig szilárd, gáznemű és folyékony biomasszatípusok szerinti bontásban tovább kell részletezni. A megújuló energiaforrásokat hasznosító távfűtőművek hozzájárulását becsléssel kell megadni.

A közlekedési ágazatban a különböző technológiáknak a megújulóenergia-célkitűzés megvalósításához való hozzájárulását a hétköznapi bioüzemanyagokra (mind bioetanol, mind a biodízel) a hulladékokból és maradványokból előállított bioüzemanyagokra, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú vagy lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagokra, a biogázra, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára és a megújuló energiaforrásokból származó hidrogénre lebontva kell megadni.

Abban az esetben, ha rendelkezik régiókra lebontott becslésekkel az egyes technológiák alkalmazásának fejlesztését illetően, kérjük ezt a táblázat után tüntesse fel.

10a. táblázat

Az egyes megújulóenergia-technológiáktól elvárt teljes hozzájárulás (beépített kapacitás, bruttó villamosenergia-termelés) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányaira 2010-2014-ben vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések, illetve az időközi ütemterv-előirányzat megvalósításához [tagállam neve]-ban/ben/on

10b. táblázat

Az egyes megújulóenergia-technológiáktól elvárt teljes hozzájárulás (beépített kapacitás, bruttó villamosenergia-termelés) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányaira 2015-2020-ben vonatkozó kötelező, 2015-ig teljesítendő célkitűzések, illetve az időközi ütemterv-előirányzat megvalósításához [tagállam neve]-ban/ben/on.

11. táblázat

Az egyes megújulóenergia-technológiáktól elvárt teljes hozzájárulás (az energia teljes fogyasztása (26) ) a megújuló energiaforrásokból előállított fűtés és hűtés részarányaira 2010-2020-ban vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések, illetve az időközi ütemterv-előirányzat megvalósításához [tagállam neve]-ban/ben/on

12. táblázat

Az egyes megújulóenergia-technológiáktól elvárt teljes hozzájárulás közlekedési ágazatban felhasznált megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányaira 2010-2020-ban vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések, illetve az időközi ütemterv-előirányzat megvalósításához [tagállam neve]-ban/ben/on (30)

5.2. Az energiahatékonysági és energiatakarékossági intézkedésektől elvárt teljes hozzájárulás a villamosenergia-ágazatban, a fűtésben és hűtésben, valamint a közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányaira vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések, illetve az időközi ütemterv-előirányzat megvalósításához

E követelményre a választ a 2. fejezet 1. táblázatában kell feltüntetni.

5.3. A hatások értékelése (fakultatív)

13. táblázat

A megújulóenergia-politika támogatási intézkedéseinek költségeire és hasznaira vonatkozó becslések

5.4. A nemzeti cselekvési terv elkészítési folyamata és végrehajtásának nyomon követése

a) A régiók és/vagy helyi hatóságok és/vagy városok hogyan vettek részt e cselekvési terv elkészítésében? Bevontak-e más érdekelt feleket is?

b) Tervezik-e regionális/helyi megújulóenergia-stratégiák létrehozását? Ha igen, kérem szíveskedjenek ezt részletesen kifejteni. Abban az esetben, ha a hatásköröket átruházzák a regionális/helyi hatóságokra, milyen mechanizmus biztosítja a nemzeti célkitűzés teljesítését?

c) Kérjük ismertesse a cselekvési terv elkészítése során lefolytatott nyilvános konzultációt.

d) Kérjük jelölje meg a nemzeti kapcsolattartó pontot/nemzeti hatóságot vagy szervet, amely felelős a cselekvési terv nyomon követéséért.

e) Létezik-e a cselekvési terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló felügyeleti rendszer, amely többek között tartalmaz az egyedi intézkedések és eszközök értékelésére szolgáló mutatókat is. Ha igen, kérem szíveskedjen ezt részletesebben kifejteni.

(1) HL L 304., 2008.11.14., 1. o.

(2) Az energiahatékonyságra és energiamegtakarításra vonatkozó becsléseknek összhangban kell lenniük az erre vonatkozóan a tagállamok által másutt feltüntetett becslésekkel, így például az energiaszolgáltatásokról, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvek alapján készített cselekvési tervekkel. Ha azon cselekvési tervekben más mértékegységeket kell használni, fel kell tüntetni az átváltási tényezőket.

(3) Ez a teljes végső energiafogyasztást jelenti minden energiatermék vonatkozásában, kivéve a nem közlekedési céllal felhasznált villamos energiát, de beszámítva az erőművek és hűtőművek saját célú fogyasztását, valamint a hálózati hőveszteségeket (lásd a 2. tételt). Az erőművek saját célú energiafogyasztása és 11. A szállítási és elosztási veszteségeket lásd az 1090/2008/EK rendeletben (23-24. o.).

(4) A bruttó villamosenergia-fogyasztás a bruttó nemzeti villamosenergia-termelést jelenti, beleértve a saját termelésű, valamint az importált energiát, és leszámítva az exportált energiát.

(5) A 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott közlekedési célú energiafogyasztás. A közúti közlekedésben elfogyasztott megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztást 2,5-del meg kell szorozni a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint.

(6) A 2009/28/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában szereplő fogalommeghatározása szerint. Ez tartalmazza a végső energiafogyasztást, a hálózati veszteségeket, az erőművek és fűtőművek saját hő- és villamosenergia-fogyasztását. (NB.: nem terjed ki a víz víztárolóba való felszivattyúzásához felhasznált villamos energiára vagy távfűtőművekben az elektromos bojlerek és hőszivattyúk által energiaátalakításra felhasznált villamos energiára).

(7) Az irányelv 5. cikkének (6) bekezdése szerint a légi közlekedésben felhasznált energiát csak a bruttó teljes energiafogyasztás 6,18 %-áig (közösségi átlag), illetve Ciprus és Málta esetében 4,12 %-áig kell figyelembe venni.

(8) Például az "Appendixes to Model-based Analysis of the 2008 EU Policy Package on Climate Change and Renewable" című kiadvány 4. függelékében (287. o.) bemutatott forgatókönyv: http://ec.europa.eu/environment/climat/pdf/climat_action/analysis_appendix.pdf. E forgatókönyv szerint a 27 tagállamból álló Európai Unióban a megújuló energiaforrásokból előállított bruttó villamosenergia-termelés részaránya 19,4 %, 24,6 % illetve 32,4 % a 2010., a 2015., illetve 2020. évben.

(9) A fűtéshez és hűtéshez használt megújuló energia részaránya: a megújuló energiaforrásból előállított energia fűtési és hűtési célú teljes bruttó fogyasztása (a 2009/28/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 5. cikkének (4) bekezdése szerint) elosztva a fűtési és hűtési célú teljes bruttó energiafogyasztással. A 4a. táblázat (A) sorában szereplő értéket el kell osztani az 1. táblázat (1) sorában szereplő értékkel.

(10) A megújuló energia villamosenergia-fogyasztásra eső részaránya: a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztása (a 2009/28/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 5. cikkének (3) bekezdése szerint) elosztva a teljes bruttó villamosenergia-fogyasztással. A 4a. táblázat (B) sorában szereplő értéket el kell osztani az 1. táblázat (2) sorában szereplő értékkel.

(11) A megújuló energia közlekedésre eső részaránya: a megújuló energiaforrásból előállított energia teljes bruttó felhasználása a közlekedésben (a 2009/28/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 5. cikkének (5) bekezdése szerint) elosztva a közlekedésben felhasznált 1) benzinnel 2) dízelolajjal, 3) a közúti és vasúti közlekedésben felhasznált bioüzemanyagokkal és 4) a szárazföldi közlekedésben felhasznált villamos energiával (az 1. táblázat 3. sorában feltüntetettek szerint). A 4b. táblázat (J) sorában szereplő értéket el kell osztani az 1. táblázat (3) sorában szereplő értékkel.

(12) A megújuló energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban. A 4a. táblázat (G) sorában szereplő értéket el kell osztani az 1. táblázat (4) sorában szereplő értékkel.

(13) Az összes megújulóenergia-részesedés százalékpontjában kifejezve.

(14) A 2009/28/EK irányelv I. mellékletének B. részében meghatározottak szerint.

(15) A 2009/28/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerint a megújuló energiaforrásokból előállított gáz, villamos energia és hidrogén csak egyszer vehető számításba. A kétszeres beszámítás tilos.

(16) Tartalmazza az összes megújulóenergia-forrást beleértve a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát, hidrogént és gázt, és kizárva azokat a bioüzemanyagokat, amelyek nem teljesítik a fenntarthatósági kritériumokat (vö. az 5. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdését) Itt legyen szíves adja meg a tényleges értékeket a szorzószámok alkalmazása nélkül.

(17) Itt legyen szíves adja meg a tényleges értékeket a szorzószámok alkalmazása nélkül.

(18) Kérjük jelezze, hogy az intézkedés (elsősorban) jogszabályi, pénzügyi vagy puha (pl. tájékoztató kampány) jellegű.

(19) Miben nyilvánul meg a várt eredmény: pl. magatartásbeli változásban, új beépített kapacitásban (MW, t/év, megtermelt energia mennyiségében [ktoe])?

(20) Kiket céloz az intézkedés: beruházókat, végfelhasználókat, a közigazgatást, tervezőket, építészeket, kivitelezőket stb.? Az intézkedés milyen tevékenységet/ágazatot érint: bioüzemanyag-termelés, a szerves trágya energetikai felhasználása stb.?

(21) A forrás mennyisége m3-ben (ha ez lehetséges, egyébként valamely más, megfelelő egységben) kifejezve az (A) kategória és alkategóriái esetében, és tonnában kifejezve a (B) és a (C) kategória és alkategóriáik esetében.

(22) Az erdőgazdálkodásból származó biomasszába az erdészeti alapú iparágakból származó biomasszát is be kell számítani. Az erdőgazdálkodásból származó biomassza kategóriájában a feldolgozott szilárd üzemanyagokat, úgymint a faforgácsot, a fapelletet és a faaprólékot is be kell számítani a megfelelő származási alosztályokban.

(23) Az Erdészeti Állandó Bizottság II. ad-hoc munkacsoportjának "Mobilisation and efficient use of wood and wood residues for energy generation" című jelentésében ajánlások találhatók erre vonatkozóan. A jelentés letölthető az alábbi internetes címről: http://ec.europa.eu/agriculture/fore/publi/sfc_wgii_final_report_072008_en.pdf

(24) Kérjük, csak a fenntarthatósági kritériumokat teljesítő folyékony bio-energiahordozókat vegyék figyelembe, vö. a 2009/28/EK irányelv 5 cikkének (1) bekezdésének utolsó albekezdésével.

(25) Kérjük, csak a fenntarthatósági kritériumokat teljesítő folyékony bio-energiahordozókat vegyék figyelembe, vö. a 2009/28/EK irányelv 5 cikkének (1) bekezdésének utolsó albekezdésével.

(26) A 2009/28/EK irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározása szerinti közvetlen felhasználás és távfűtés.

(27) Kérjük csak a fenntarthatósági kritériumokat teljesítő folyékony bio-energiahordozókat vegyék figyelembe, vö. a 2009/28/EK irányelv 5 cikkének (1) bekezdésének utolsó albekezdésével.

(28) A fűtési és a hűtési célú energiafogyasztásból a megújuló energiaforrásokat felhasználó távfűtés és/vagy a távhűtés.

(29) A megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtési és hűtési célú fogyasztás teljes mennyiségéből.

(30) Kérjük, csak a fenntarthatósági kritériumokat teljesítő folyékony bioüzemanyagokat vegyék figyelembe, vö. a 2009/28/EK irányelv 5 cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdését.

(31) A 2009/28/EK irányelv 21. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó bioüzemanyagok.

(32) A bioetanol/bio-ETBE teljes mennyiségéből.

(33) A biodízel teljes mennyiségéből.