BH 2015.1.11 A jövőben megalkotandó szerzői műre vonatkozó szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott szavatossági jogokat érvényesítheti. A szerződés eltérő rendelkezése hiányában a mással való kijavíttatás joga nem illeti meg [1999. évi LXXVI. tv. (a továbbiakban: Szjt.) 49. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék G.41421/2008/78., Fővárosi Ítélőtábla Pf.22168/2012/2., Kúria Pfv.21737/2013/6. (*BH 2015.1.11*)

***********

[1] A felperes a közte és az alperes között 2005. december 16-án létrejött szerződés alapján kialakította és üzembe helyezte az alperes integrált szállodai, gazdasági, pénzügyi, informatikai rendszerét. A rendszert az alperes éles üzemmódban 2006. október 2-től kezdődően használta, 2007. április 4-én pedig a formális átadás-átvétel is megtörtént.

[2] A szerződésben a felperes tizenkét havi jótállást vállalt, és jólteljesítési bankgaranciát is biztosított az alperes részére.

[3] Az alperes 2007. augusztus 23-án jelezte a felperesnek, hogy az informatikai rendszer nem működik megfelelően, a főkönyv és az áfa analitika adatai ugyanis nem egyeznek meg egymással. A felperes vitatta, hogy hibásan teljesített volna, 2007 őszén azonban együttműködött az alperessel a probléma kivizsgálásában. Az alperes 2007. december 4-én megismételte a rendszer nem megfelelő működésére vonatkozó kifogását, és tájékoztatta a felperest, hogy a hiba kijavításával a felperes költségén más vállalkozót bíz meg. Ugyanezen a napon lehívott a felperes által szolgáltatott bankgaranciából 5 100 000 forintot. A pénzintézet 2007. december 14-én terhelte meg a felperes számláját ezzel az összeggel.

[4] A felperes keresetében 5 100 000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy megfelelően teljesítette az alperessel kötött szerződését, így az alperes jogosulatlanul hívta le a bankgaranciát. Megjegyezte, hogy szerzői jogaira figyelemmel az alperes egyébként sem bízhatott volna meg más vállalkozót az általa szolgáltatott szoftver fejlesztésével. Az újabb vállalkozó részére kifizetett díjat pedig túlzottnak minősítette.

[5] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. 3 530 887 forint erejéig beszámítási kifogást is előterjesztett a felperes követelésével szemben. Érvelése szerint ugyanis a felperes szállodai, illetve konferenciaszolgáltatások igénybevételére vállalt kötelezettséget, és ezzel összefüggésben 3 530 887 forint tartozása keletkezett.

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az alperest 5 097 080 forint és járulékai megfizetésére kötelezte a felperes javára.

[7] A jogerős ítélet indokolása szerint a felek között szerzői mű előállítására és felhasználásának engedélyezésére vonatkozó szerződés jött létre, hibás teljesítés esetén ezért az alperes - a szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 49. §-ában meghatározott szavatossági jogokat érvényesíthette. E szavatossági jogok között pedig a mással való kijavíttatás joga nem szerepel. A más vállalkozóval elvégeztetett munkálatok ellenértékét ezért az alperes megalapozottan nem háríthatja át a felperesre; ez az összeg a bankgarancia terhére nem számolható el. A bankgarancia indokolatlan lehívásával okozott kárt erre figyelemmel az alperes köteles megtéríteni. A másodfokú bíróság a beszámítási kifogást is teljes egészében megalapozottnak ítélte. Az alperest terhelő marasztalás összegét ezért 5 097 080 forintban és járulékai­ban határozta meg.

[8] A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

[9] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[10] A felek szerződése - a másodfokú bíróság helyes álláspontjának megfelelően - jövőben megalkotandó szerzői műre vonatkozott. Hibás teljesítés esetén ezért az alperes az Szjt. 49. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott szavatossági jogokat érvényesíthette, vagyis kijavításra vagy díjmérséklésre tarthatott igényt, illetőleg elállhatott a szerződéstől.

[11] Az Szjt. 49. §-a diszpozitív szabály, előírásaitól tehát a felek egyező akarattal eltérhettek. A 2005. december 16-án létrejött szerződés azonban nem tartalmaz e vonatkozásban eltérő rendelkezéseket; a szerződés az alperes számára nem biztosít az Szjt. 49. §-ában foglaltakhoz képest más, további szavatossági jogokat. Nem következik a Ptk. 306. §-ában szabályozott szavatossági jogok alkalmazására vonatkozó, tehát az Szjt. 49. §-ától eltérő megállapodás létrejötte önmagában abból sem, hogy a felperes a szerződés alapján jól teljesítési bankgaranciát nyújtott az alperes részére. A bankgarancia az adott esetben az alperes számára az Szjt. 49. §-a alapján érvényesíthető pénzbeli szavatossági igények fedezetét biztosította.

[12] A más vállalkozóval való kijavíttatás joga tehát az alperest a perbeli esetben nem illette meg, a kijavítási költség megfizetésére megalapozottan nem tarthatott igényt.

[13] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Pfv. V. 21.737/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a Köteles Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Németh B. Róbert ügyvéd) által képviselt A. Nyrt. felperesnek a Havasi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Havasi József ügyvéd) által képviselt H. H. Sz. Zrt. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszéken 9.G.41.421/2008. szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.22.168/2012/2. számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t: