A Zalaegerszegi Törvényszék P.20669/2009/15. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 51. §, 78. §, 114. §, 121. §, 124. §, 130. §, 146. §, 157. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 325. §, 326. §, 327. §, 339. §, 348. §, 349. §, 355. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 40. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 45. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Borbély Dalma

Zala Megyei Bíróság

1.P.20.669/2009/15. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Zala Megyei Bíróság a dr. Pozsgai István (8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi tér 6.) ügyvéd által képviselt felperes nevefelperes lakcíme szám alatti lakos felperesnek, a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 4-6., ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt Zalaszentlőrinc Község Önkormányzata 8921 Zalaszentlőrinc, Petőfi u. 4. szám alatti székhelyű I.r. és a Zalaszentiván, Alibánfa, Pethőhenye és Zalaszentlőrinc Községek Körjegyzősége 8921 Zalaszentiván, Hunyadi u. 2/A. szám alatti székhelyű II.r. alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 330.000,- /háromszázharmincezer/ Ft perköltséget 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek együttesen.

A le nem rótt illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amit jogi képviselő útján kell írásban és 3 példányban a Zala Megyei Bíróságnál benyújtani a Győri Ítélőtáblához címzetten.

Figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőben közösen kérhetik, hogy fellebbezésüket a Győri Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b-d. pontok esetén tárgyalás tartását kérhetik.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a peres felek előadása, tanú neve tanú vallomása, a csatolt 1.P.21.487/2004. számú periratok, valamint a csatolt egyéb okirati bizonyítékok tartalma alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes a zalaszentlőrinci ingatlan helyrajzi száma. hrsz-ú ingatlanon a volt szövetkezet neve Szövetkezettől megvásárolt telephelyen 1996. novemberében külön engedély nélkül a volt szarvasmarha és lóistálló épületekben sertéshizlalással kezdett el foglalkozni. Az ingatlant leánya vásárolta meg a felperes haszonélvezeti jogával terhelten, a sertéshizlalási tevékenységet a felperes végezte. Ekkor termeltetési szerződése volt turnusonként megkötve a zalaegerszegi zrt neve Zrt-vel. 1998. augusztusában Zalaszentlőrinc község 174 lakójának aláírásával a lakosság kezdeményezésére a telephellyel kapcsolatos "környezetszennyezés" miatti ügy indult az I.r. alperes önkormányzat 45/1998. (VII. 15.); 48/1998. (VIII. 24.); 49/1998. (IX. 4.) számú testületi határozata alapján. Ennek során a II.r. alperes körjegyzőség fejrészével határozat száma számú, 1998. szeptember 8-án kelt körjegyző által hozott határozat született, amelynek során az ingatlanon a sertésnevelést, hizlalást azonnali hatállyal megszüntettek, és a sertések onnani elszállítását is elrendelték.

(Megjegyzendő, hogy az ingatlan a per során és a közigazgatási eljárások és peres eljárások során is több ízben, többféle módon van megjelölve, ingatlan helyrajzi száma., helyrajzi szám2., helyrajzi szám3. hrsz. alatt, de mindenképpen a helyrajzi szám4. hrsz-ú külterületi ingatlanon lévő szarvasmarha és lóistálló telephelyről van szó.)

A határozat indokolása szerint a felperes és a tulajdonos lánya nem tettek eleget a alperes neve 10/1995. (XI. 29.) számú rendeletével módosított 2/1992. (IV. 6.) számú rendeletben foglaltaknak, nem szerezték be a szakhatósági hozzájárulásokat. Az 1997. július 28-i felhívás ellenére sem környezetvédelmi sem műszak leírást nem készítettek és jóváhagyás céljából ilyet a környezetvédelmi hatósághoz nem terjesztettek be. Az eljárás során végzett helyszíni szemle alapján megállapították, hogy a két épületben 950 db hízósertést nevelnek. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 1998. szeptember 4-én rögzítette, hogy az almos trágya tárolása környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, a talaj- és a szennyvíz erősen szennyeződhet, a szennyeződés a talajvízzel együtt a nyugati irányban lévő Sárvíz patak felé áramolhat. A szakhatóság lényegében a zárt trágyatároló hiányát rótta fel az állattartónak.

A határozat magasabb szintű jogszabályként az 1997. évi LXXVIII. számú környezetvédelmi törvényt, illetőleg annak végrehajtására vonatkozó 253/1997. (XII. 20.) Korm. r. 35. §-át és 53. §-át hívta fel, merthogy a felperes és leánya a higiéniai, egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat nem tartották be az állattartás során.

A másodfokon eljárt közigazgatási hivatal határzatszám2. 1998. október 2-án kelt határozatával érdemében helybenhagyta az elsőfokú határozatot - melyet a felperes fellebbezése folytán bírált felül - azzal az eltéréssel, hogy kizárólat a 2/1992. (IV. 6.) számú módosított önkormányzati rendeletre alapította a másodfokú döntését.

A rendkívüli jogorvoslati eljárás keretében a Zala Megyei Bíróság 4.Kp.20.166/1999/4. számú, 1999. február 23-án kelt ítéletével a felperes és társa (leánya) közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetét elutasította. Az önkormányzati rendelet rendelkezéseit hívta fel, külön kiemelve, hogy a szivárgásmentes trágyagyűjtő létesítését maga a rendelet 6. § (2) bekezdése előírja, továbbá a nemleges közegészségügyi szakvéleményt is a döntésénél figyelembe vette.

Ez az ítélet azonban a felülvizsgálati eljárás keretében a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kf.I.27.593/1999/3. számú ítélete alapján megváltoztatásra került, és az alperes 2008. október 2-án kelt határozatát hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság és új eljárásra kötelezte az alperest. A hatályon kívül helyezés indoka az volt, hogy a másodfokú hatóság nem a magasabb szintű jogszabályt alkalmazta és ezen indokolási kötelezettségének nem tett eleget.

Az újabb közigazgatási első fokon eljáró körjegyzőség határzatszám3. számú - és határozatszám4 szám alatt módosított - újabb állattartás megszüntetésére kötelező határozatot hozott. A közigazgatási hivatal határozatszám5. számú határozattal bírálta felül a fellebbezés folytán az elsőfokú határozatot és azt annyiban változtatta meg, hogy az állattartás megszüntetésének határidejeként 15 napot állapított meg. A határozat indokolásában a 245/1998. (XII. 31.) Korm. r. 7. § (1) bekezdését és (2) bekezdését hívta fel azzal, hogy az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a jegyző az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja.

Utalt arra, hogy az önkormányzat 8/1998. (XII. 3.) számú újabb rendelete 12. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az állattartás megtiltásáról az illetékes szakhatóságok véleményét figyelembe véve a körjegyző dönt. Hivatkozott arra a másodfokú hatóság az elsőfokú hatósággal egyezően, hogy az újabb eljárásba bevont szakhatóságok az állatok tartását több szempontból is szabálytalannak ítélték, egyrészt a zárt trágyatároló hiánya, csurgalékvizeinek a környezetet veszélyeztető volta, a környezetben érezhető erős bűzhatás. Ugyanakkor a Zala Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás állásfoglalása szerint az állategészségügyi és járványvédelmi szabályoknak a tartás megfelel. Megállapította, hogy a szemle lefolytatása során szabálytalanságok voltak, amelyek eljárási szabálytalanságok, azonban az ügy egyéb adatai alapján az érdemi döntésre ezek kihatással nem voltak.